KASZ ORSZÁGOS ÉRTEKEZLET 2010. OKTÓBER 14.
A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete PROGRAM-ja végrehajtásának legfontosabb éves feladatai
A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének programja figyelembe veszi az európai folyamatokat, kiáll a hagyományos szakszervezeti értékek mellett, de számol a gazdasági és hazai politikai realitásokkal is. Így célunk a teljes foglalkoztatottság, az esélyegyenlőség, a tisztességes munka és a tisztes megélhetés. Követeljük a teljesítményekkel arányos béreket, a jobb és biztonságos munkahelyeket, az emberségesebb bánásmódot. Szeretnénk megerősíteni a szociális párbeszédet. Közvetlen célunk, hogy a KASZ helyzetét javítsuk, növeljük társadalmi presztízsét, legyen minél több tagunk. Ezen
célok
elérését,
programunk
megvalósítását
természetesen
jelentősen
befolyásolják az adott időszak politikai, gazdasági, kereskedelempolitikai és szakszervezet-politikai viszonyai. Az előttünk álló év legnagyobb kihívása a válság leküzdése. Még javában zajlik a vita a válság természetéről (V-alakú, elhúzódó Ualakú, vagy vissza – vissza esésekkel tarkított W-alakú), de már látszanak a jelei a lassú kilábalásnak, az alacsonyabb inflációnak, a gazdasági növekedésnek, és ezzel összefüggésben a javuló fogyasztásnak. Ez a tendencia határozza meg alapvetően a cégek magatartását is, legyen szó bértárgyalásokról, béren kívüli juttatásokról vagy létszámról. Komolyan kell számolnunk a kormányváltás következményeivel is. Míg a gazdaság fellendítésére, vagy az új kormányzati struktúra kedvező hatásaira még várni kell, egy
2/3-os többséggel rendelkező kormány jelentős átalakításokat tesz az
érdekegyeztetés rendszerében. Erre utalnak az elmúlt 3 hónap eseményei is. Több területen egyszerűen megszűnnek a szakszervezeti részvétel lehetőségei:
2 -
államosítják az üdülési alapítványt
-
megszűnt a nemzeti vagyontanács (volt ÁPV Rt.)
-
átalakul az OFA (Országos Foglalkoztatási Alapítvány)
Lényegében minden tripartit típusú makrogazdasági szervezetből kiszorulnak a szakszervezetek. Napjainkban alakul át a regionális irányítás megyeivé, ami önmagában lehet olcsóbb és hatékonyabb, de itt is kiszorulunk a részvételből. Gondoljunk csak a munkaügyi tanácsokra, illetve a fejlesztési-képzési tanácsokra. A makroszintű érdekegyeztetés jelenleg áll. Az OÉT nem működik és jelentős átalakítása is várható, holott ez az intézmény biztosította a közvetlen részvételt a jogalkotásban,
az
adótörvények,
a
bérmegállapodások,
a
nyugdíjszabályok
kialakítása során. Egy gazdasági és szociális tanács (GSZT) típusú vagy egy „felsőház” jellegű egyeztetés – bár Európában létezik ilyen – jelentősen átalakítja a szakszervezetek makroszintű befolyásolási lehetőségét, és lényegében egy új típusú MSZOSZ kialakítását, az ágazati munka jelentős átgondolását teszi szükségessé szinte azonnal. Átalakul az ágazati párbeszéd (ÁPB) intézménye is. A törvény szerepel a kormány II. félévi munkatervében, de a munkáltatók szövetségeivel megállapodtunk, hogy a kétoldalú párbeszédet fenntartjuk, függetlenül a jogszabály változásától, az intézményes formától. Pozitív lépésnek tekinthető, hogy az ágazat irányítása jelentősen megerősödni látszik az új kormányban, számítani lehet a szakma presztízsének javulására és biztosított a KASZ részvétele is az ágazatpolitika alakításában. A foglalkoztatási helyzet a válság hatására a mi szakmánkban is romlott. Miközben minden talpon maradt cég növelné az eladó terét (m2), nem változik a nyitvatartási idő, kétséges a vasárnapi zárás, kevesebb ember dolgozik. Ezért jelentősen nőtt a feszültség, a több munka ellenére romlott a kereset, romlik a hangulat a munkahelyeken, elfogadhatatlan sokszor a hangnem és a bánásmód. Ezért a szakszervezetnek állandó jelenlétre és aktív fellépésre kell berendezkednie. Nem világos a kormány szándéka, hogy mi mindent áldoz fel az „1 millió munkahely” megteremtésének érdekében. Ha az érdekegyeztetés során csak a munkáltatókat
3 hallgatja meg, sőt azok közül is csak az „európaisággal” alig vádolható nagyokat, akkor kétséges a szabad vasárnapért indított harc sikere. Terítékre kerül az új Mt., amely
pont
az
évtizedes
konvenciókat
törli
el,
növelve
a
munkavállalók
kiszolgáltatottságát, de veszíthetünk a szakképzési vitában is. Az adórendszer átalakításának a terve pontosan nem ismert, főleg annak ütemezése bizonytalan (talán csak az önkormányzati választásokig), pedig jelentősen befolyásolja a béreket, illetve a bértárgyalásokat (pl. a szuperbruttó eltörlése), szinte meghatározza a természetbeni juttatások sorsát, eldöntheti a szakmai minimálbér jövőjét, de jelentős változás érheti a minimálbért is. Bizonyosan nehéz és hosszú bértárgyalásoknak nézünk elébe a munkahelyeken. Az MSZOSZ, a konföderációk Az MSZOSZ az ősz folyamán Kongresszusra készül. Most zajlik (a mi részvételünkkel is) az értékelés összeállítása, illetve a program kialakítása. A helyzet rendkívül kényes, majdhogy nem a rendszerváltás utáni időkhöz jutottunk el. Egy ilyen nagy mértékű változás, ami előtt a makroszintű érdekegyeztetés áll, még inkább megköveteli a tisztességes leltárt. Milyen erősek a szakszervezetek, elérik-e a munkavállalókat, van-e szándék az összefogásra, növelhető-e a taglétszám, mozgósítható-e a tagság, mi legyen az új szervezeti modell? Ez mind-mind megválaszolandó, sőt gyors cselekvésre is szükség van, elég csak a források átrendeződésére gondolni. A KASZ álláspontja világos. Nehéz időben összefogásra van szükség, tehát kell az MSZOSZ. A kor kihívásaira viszont válaszolni kell, tehát nem érdekünk a jelenlegi szervezeti struktúra, vezetési módszer, az apparátusi munka konzerválása. Új utakat kell keresni. A konföderációkhoz való viszonyunkat is újra kell gondolni. A Liga versenyző modellje, főleg annak a számunkra ismert erőszakos és sokszor tisztességtelen módja nem egyszerűen elutasítandó, de konkrét fellépést igényel, a konföderációktól is.
4 Az érdekvédelem legfontosabb tartalmi kérdései Már az elmúlt évek tapasztalati is azt mutatták, hogy alaposabban fel kell készítenünk az alapszervezeteket a bértárgyalásokra. Egyre kisebb az esélye a központi bérmegállapodásnak, nem is lehet egy számot mondani valamennyi szakma bruttó béremelésére. Természetesen fontos az alapos szakmai ismeret (a szuperbruttó sorsa, a szakmai bérminimum sorsa, a minimálbér tartalma, a tb járulékok
és
az
adók
változása),
de
sok
helyen
feladat
a
bértárgyalás
kikényszerítése, a munkáltatók tárgyaló asztalhoz ültetése, az SZB titkárok tárgyalópartnerként való elfogadtatása. Bruttó béremelésre bizonyos rétegeknél biztosan szükség lesz, a megmaradt természetbeni juttatásokat meg kell védenünk, fontos érték a minimálbér reálértékének megőrzése. Ha ez utóbbihoz jelentős emelésre van szükség, az persze újabb feszültséget jelent a szakmai bérminimumnál, illetve jelentős bértorlódást okoz a hálózati dolgozóknál. Konkrét ismereteink a költségvetés vitájának parlamenti lezárásakor lesznek. A szakma foglalkoztatási feszültségeit enyhítenünk kell. Határozottan számon kell kérni a munkaügyi szabályok betartását, a túlmunka kifizetését, a szabadság, illetve a pihenőidő szabályos kiadását, a tisztességes munkaidő beosztást. Nem fogadható el, hogy a dolgozók maguk kérik a szabadság apránként történő kiadását. Még ha érezhető is a munkahelyféltés, egyre fülsértőbb a „hallgatás”. Még inkább érvényes a jelszó: legyünk az emberek között! A munkaidő szűkítésénél nem sikerült eredményeket elérni a szakszervezeteknek. Ezt a válság végleg megakadályozta (munkaközi szünet nem része a munkaidőnek, nincs összefüggő két szabad nap, nincs több munkaszüneti nap). Éppen ezért is a vasárnapi zárva tartásért folytatott harcunkat nem adjuk fel. Ma már támogatja ezt az Európai Unió, támogatják az európai szakszervezetek. A kérdés megítélése elsősorban politikai. Számítunk a KDNP programjára, hiszen ez a párt is kormányalkotó erő, és világosan kifejtették, hogy számukra meghatározó kérdés a szabad vasárnap ügye.
5 Megalakult a „Szövetség a szabad vasárnapért” mozgalom az UNI (Európai Kereskedelmi Szakszervezeti Szövetség) keretén belül. Sor kerül az aláírásgyűjtésre illetve az európai munkaidő direktíva megváltoztatására. „A kereskedelem nem az a szolgáltatás, ahol vasárnap is dolgozni kell.” A munkaadók között kialakult ádáz verseny persze nem kedvez a „vasárnapnak”, leépítéssel fenyegetnek és ezért sokszor a munkavállalók is szembefordulnak velünk. Márpedig a vasárnapnak szabadnak kell lennie! A „szakképzés” ügyében folytatni kell a vitát. Elfogadhatatlan az az eljárás, amit a leköszönt kormány tisztviselői, illetve gazdasági minisztere tanúsított a szakképzés ügyében. Miután az érdekegyeztetés keretében világos ígéretet kaptunk arra, hogy nem jelenteti meg a miniszter a szakképzettséget negligáló rendeletét, különösen nem az ügyvivői kormányzás ideje alatt. Ehhez képest május 14-én, „stikában” kiadták a rendeletet, mert mire kiderült már sem a kormány, sem az államtitkárok nem voltak a helyükön. Így most az a helyzet állt elő, hogy miközben pl. a pénztárosság szakképzett munka, mégis betöltheti nem szakképzett dolgozó. Ezért vitát kezdeményeztünk az új gazdasági
miniszternél.
Célunk
a
szakképzettség
megvédése,
rangjának
visszaállítása, végső soron a szakképzett munka tisztességes megfizetése. Fontosak a KASZ számára is az ún. részvételi intézmények pl. az üzemi tanácsok, hiszen erősítik a jogosítványainkat. Ha már nem sikerült ezeket a jogosítványokat a szakszervezeteknek átvennie – pedig simán elláthatnánk a feladatokat – nincs más út, mint megnyerni az ÜT választásokat. Ehhez a felkészítési munkán már túl is vagyunk, de a lebonyolításra oda kell figyelni. Különösen igaz ez a nagy létszámú cégeknél, mert itt a munkáltatók is előszeretettel beleavatkoznak a választásokba és még szakszervezeti konkurenciára is kell számítani itt-ott. Az elmúlt években kifejezetten aktív és hatékony együttműködést alakítottunk ki az ellenőrző hatóságokkal (munkaügyi ellenőrzés, fogyasztóvédelem). Számos konkrét közös munka jelzi az együttműködésünket (közös kiadványok, újság stb.). Az új államigazgatási struktúrában újra kell építeni a kapcsolatokat, hiszen a végső cél a munkavállalók kiszolgáltatottságának csökkentése.
6 Szakszervezetünk szervezeteivel, működésével kapcsolatos feladatok A KASZ jelenlegi szervezete, apparátusa, költségvetése továbbra is stabil. Fel kell azonban készülnünk arra, hogy a kormányváltás, illetve kormányzati szándék beszűkíti a lehetőségeinket, gondolunk itt az ágazati, illetve az országos (OFA) forrásokra. Segíthet a racionális költségviselésben a már megalakult Szolgáltatói Szakszervezeti Szövetség működtetése. A szervezés, ill. szervezetfejlesztési terveink megvalósulását segítheti az UNI által elnyert európai uniós pályázat, melyet mi kezdeményeztünk. 2011. január 1-től indul, és kifejezetten a tisztségviselők felkészítését fogja segíteni. Ha lesz elég „energiánk”, szükségesnek ítéljük egy széles körű bizalmiakat, gazdasági felelősöket érintő országos felkészítő sorozat beindítását. Tovább kell folytatni az információs rendszerünk korszerűsítését, és sokat segíthet törekvéseink megismertetésében a szakszervezetek számára elérhető sajtótájékoztató rendszer igénybe vétele is (Dura Stúdió). A takarékszövetkezetek tisztségviselőit be kell vonni a KASZ-nál folyó intenzív munkába. A tagozat átfogó megújítása már halaszthatatlan, melyre az új vezetés beállításával
sort
is
kell
keríteni.
A
Takarékszövetkezeti
Szövetséggel
kiegyensúlyozott a kapcsolatunk, de ki kell alakítani az érdekvédelmet segítő háttérmunka feltételeit a központi apparátusban. Támaszkodnunk kell a nemzetközi kapcsolatokra, mely a pénzintézeti szektorban hasonlóan aktív, mint a kereskedelem területén. A KASZ Fiatalok Tagozatát mozgásba kell hoznunk. Nem elegendő csak a vezetés aktivizálása, el kell jutni a munkahelyeken is a fiatalokhoz. Sokat segíthet ebben a munkában az MSZOSZ teljesen átalakult ifjúsági szervezete, melyben a KASZ tisztségviselője alelnöki pozíciót kapott, sőt ifjú kolléganőnk mára már a KASZ központ munkatársa is lett. A nemzetközi munka aktivizálódásáról adtunk számot az utóbbi években. Ezt elsősorban a válság, ill. az arra adandó válaszok kidolgozásának kényszere eredményezte. Az új apparátus, az új szellemű elnökség egy sor konkrét ügyben végzett eredményes munkát. Szervezik a „szabad vasárnap” ügyét, működtetik a
7 nagy cégeket irányító európai üzemi tanácsokat (Tesco, Metro, Auchan), tervben vannak
további
cégek
is.
Az
újonnan
belépő
cégek
már
szakszervezeti
megállapodásokkal érkeznek, így könnyebb lesz Magyarországon is a tagok beszervezése.
(Jysk).
Szinte
naprakész
az
európai
információs
rendszer,
folyamatosak a felmérések (pl. azonos munka, azonos bér). Sokat várunk a szervezetfejlesztési projekttől. Az idei évben rendezendő UNI kongresszus mottója nem véletlenül lett: az áttörés, („breaking through”). Áttörés a szociális ügyekben, a szakszervezeti fellépésben, a globalizáció elleni harcban. Ha a kormány nem támaszkodna a jövőben a szakszervezetekre, itt is segíthet a nemzetközi elismertségünk, az európai tradíció.
Budapest, 2010. szeptember 9.
KASZ ELNÖKSÉGE
