KASZ V. Kongresszusa 2012. október 11-12.
a KASZ KONGRESSZUSA részére a 2007. október 17-18-i IV. Kongresszus óta végzett munkáról
Kongresszusi beszámolónkban az elmúlt öt év történései alapján értékeljük a KASZ helyzetét és elért eredményeit. A két Kongresszus között évente megtartott Országos Értekezleteken minden évben időarányosan áttekintettük és elemeztük az éves, rövidtávú feladatok teljesítését, az elvégzett munkánk minőségét, tagjaink és a munkavállalók élet- és munkakörülményeit. A beszámoló helyzetértékelő részében figyelembe vesszük az alapszervezeti, a megyei és az országos tapasztalatokat, az összegezhető véleményeket.
I. A politikai, gazdasági és társadalmi folyamatok változásainak hatása a KASZ-ra a IV. Kongresszus óta eltelt időszakban 1. A szakszervezetek helyzete és szerepe a megváltozott politikai és gazdasági környezetben
Magyarországon az utóbbi öt évben szinte viharos gyorsasággal követték egymást a politikai és a gazdasági események. Olyan folyamatok zajlottak le, amelyek következtében nőtt az országban élők létbizonytalansága. Az előző Kongresszus óta eltelt időszak politikai színtere szinte évente változott: a kormány koalíció felbomlása, a kisebbségi szocialista kormány megalakulása, a 2009 tavaszán lezajlott kormányfőcsere, a 2010-es kormányváltás, a jobboldal kétharmados többsége. Nemcsak a politikai, hanem a gazdasági változások is éreztették hatásukat az elmúlt időszakban.
A magyar gazdaság 2006-2008 szeptembere között a konvergencia program által meghatározott pályán haladt. A stabilizációs program hatására a külső és a belső pénzügyi egyensúly javításában a tervezettnél is gyorsabban mutatkoztak eredmények, mind az államháztartás hiánya, mind a külkereskedelmi egyensúly kedvezőbb folyamatokat mutattak a vártnál. 2008. II-III. negyedévére lassan beindult a gazdasági növekedés is, és mind a GDP növekedése, mind az infláció csökkenése irányában kedvező előrejelzések láttak napvilágot. A 2008 őszén kezdődő globális pénzügyi és gazdasági válság 2009. első negyedévének végére a gazdaság valamennyi szektorát elérte. A magyar gazdaság teljesítménye 2,5 %kal, a GDP több mint 6 %-kal csökkent. A vállalatok belföldi és külföldi értékesítése drámaian visszaesett. A recessziós folyamatok következtében a munkaerő-kereslet mérséklődött, a meglévő foglalkoztatási gondokat újabbak tetézték. Napirendre kerültek a csoportos elbocsátások, a munkaidő-csökkentések. A dolgozók reálkeresete és a foglalkoztatottság csökkent. A foglalkoztatottak létszámcsökkenése 2010 végére megállt, 2011-ben pedig a stagnálást enyhe növekedés követte. A 2010. évi kormányváltás, a jobboldal kétharmados többsége a politikai és társadalmi párbeszéd teljes hiányát, és soha nem látott törvényalkotási dömpinget eredményezett. Az országgyűlés rohamtempóban fogadott el törvényeket. Szinte minden hónapra – sőt volt olyan időszak is –, hogy minden napra jutott valamilyen törvény, törvénymódosító javaslat, vagy a társadalom különböző rétegeit érintő nagyobb horderejű bejelentés. A megváltozott politikai helyzet és az ország recesszióba süllyedt gazdasági környezete rontotta a munkavállalói érdekek érvényesítésének és a szakszervezetek működésének a feltételeit is. A vállalatok folyamatos létszámcsökkentési tervei, a munkavállalók állásvesztésből eredő fenyegetettsége mind hozzájárultak a szakszervezeti munka hatékonyságának a gyengüléséhez. A KASZ az elmúlt öt évben is aktívan részt vett az országos (MSZOSZ-en keresztül), az ágazati és a munkahelyi érdekegyeztetésben.
a) Az országos szintű érdekegyeztetés rendszerének változása A 2010. évi kormányváltást követően a makroszintű érdekegyeztetés rendszere gyökeresen átalakult. 2010 szeptemberében a kormány írásbeli konzultációt kezdeményezett a munkáltatói és a munkavállalói oldalak képviselőivel, mivel az akkor még működő érdekegyeztetési rendszernél hatékonyabbat és gyorsabbat szerettek volna kialakítani. Az oldalak azonban közösen elutasították a „levelező tagozatot”. Ekkor már sejteni lehetett, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) hamarosan megszüntetésre kerül, hiszen a törvényalkotási
programban szerepelt az OÉT-törvény átfogó módosítása és a Munka törvénykönyvének az átszabása is. 2011. év végén mintegy 23 év után a szociális partnerek megkérdezése nélkül a kormány megszűntette az Országos Érdekegyeztető Tanácsot (OÉT). Az OÉT megalakulása óta a szakszervezeti konföderációk, a munkáltatói érdekképviseletek és a kormány között fennálló háromoldalú konzultációs és egyeztető fórum volt. Helyébe egy stratégiai ügyeket tárgyaló, széles részvétellel működő (civilek, történelmi egyházak, kamarák, munkáltatói, munkavállalói érdekképviseletek) konzultatív testületet, a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsot (NGTT) állította, melynek azonban a kormány nem tagja. (A Gazdasági és Szociális Tanács már korábban is létezett, amely szintén csak egy konzultatív fórum volt. Az NGTT megalakításával ezt a tanácsot alakították át nemzetivé, mondván, hogy elég ennyi konzultáció is a szociális partnerekkel.) Míg korábban az OÉT-en kerültek megvitatásra a munka világát érintő törvényjavaslatok, hosszas viták, kemény alkuk eredményeként itt született megállapodás évente a minimálbérről, a garantált bérről és az országos bérajánlásról is, addig az NGTT-nek csak konzultációs, véleményező és javaslattevő joga van, de álláspontjuk a kormányra nézve soha nem kötelező érvényű. Azóta egy újabb egyeztető fórum került megalakításra: a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF). Üléseit a miniszterelnök vezeti. A VKF előkészítő, szakmai fóruma az ún. Monitoring Bizottság, melynek tanácskozásait a munkaügyi államtitkár hívja össze és egyeztet a bizottság résztvevőivel a munka világát érintő kérdésekben. A bizottság ülései nem rendszeresek. Megalakulása óta mindössze háromszor került összehívásra.
b) MSZOSZ Az OÉT megszűntetése, az időközben felgyorsult politikai és gazdasági folyamatok az MSZOSZ-t eddig betöltött konföderációs szerepének az újragondolására késztetik. Az NGTT és a VKF munkájában való részvétel csak időszakos, ezeken a fórumokon továbbra is az MSZOSZ képviseli a hozzá tartozó ágazatok véleményét. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségét alkotó ágazatok – köztük a KASZ is – közös érdekeiket továbbra is az MSZOSZ-en keresztül kívánják megjeleníteni. Az ágazatoknak a munka világának egyre nehezedő feltételei között, a munkahelyek elvesztése mellett a tagság fogyásával szembesülve komolyabban át kell gondolniuk a jövőjüket. Az új politikai helyzet, a tagság elégedetlensége, a munkahelyi problémák sokasodása, a szakszervezeti verseny – mind olyan szempontok, amelyek azt sugallják, hogy nemcsak az ágazatoknak, hanem az MSZOSZ-nek is változtatnia kell eddigi
programján, azon keresztül pedig a szervezeti felépítésén is. Egyértelműen látszik, hogy mind konföderációs, mind ágazati szinten egyetlen esély a túlélésre: az integráció.
Már a 2007-es programunkban is megfogalmaztuk, hogy egy hatékonyabb, az erőforrásokat jobban hasznosító, új szellemiségű szövetségre van szükségünk. Egy állandóan változó világban az MSZOSZ-nek is meg kell újulnia. Szükség van az MSZOSZ modernizálására, a közös erőforrások hatékonyabb felhasználására, szorosabb együttműködésre. Egyre inkább bebizonyosodik, hogy a szakszervezeti struktúrát át kell alakítani. A jelenlegi társadalmi, politikai és gazdasági helyzetben mind jobban nő az elvárás az erősebb, egységesebb érdekvédelem iránt. Európai példák is bizonyítják az integráció fontosságát konföderációs szinten és az ágazati szakszervezetek között is. Az MSZOSZ-nek is jobb lenne, ha a jelenlegi 36 tagszervezete helyett kevesebb, de nagyobb létszámú erősebb szervezetekkel hatékonyabban működne.
c) Az ágazati érdekegyeztetés Az Országos Érdekegyeztető Tanács megszűntetésével a kormány az ágazati érdekegyeztetés rendszerén egyelőre nem változtatott. Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok továbbra is működnek, sőt az országos érdekegyeztetés megszűntetésével az egyetlen terepe maradt a szociális partnerek közötti egyeztetésnek. Megnövekedett az ágazati kollektív szerződések jelentősége. Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok ma már törvényes keretek között működnek, ugyanis 2009 végén elfogadásra került az Ágazati Párbeszéd Bizottságokról szóló törvény. Erről már a 2007-es programunkban is tettünk említést (akkor még a törvény az Alkotmánybíróság előtt volt). Mindezek ellenére a Kereskedelmi Ágazati Párbeszéd Bizottság működése az elmúlt öt évben nem volt kellően eredményes. Nem tudtunk megállapodni az ágazati KSZ létrehozásában, sőt ágazati bérajánlásban sem. Nehezíti a megállapodásokat, hogy a három munkáltatói szervezet igen erős érdekellentéte sokszor megakadályozza az egységes munkáltatói álláspontot. Az ágazati kollektív szerződés megkötésének gátat szab, hogy a három munkáltatói szervezet nem tud közös álláspontot kialakítani, az egyéni lobby dominál.
d) A KASZ együttműködése más ágazatokkal Az ipari szakszervezeti integráció példájából kiindulva a KASZ-nak is érdekében áll a rokon szolgáltató szakmákkal szorosabb együttműködés kialakítása.
2007-ben a KASZ IV. kongresszusán elfogadott programja egy „szolgáltatói szakszervezeti szövetség” létrehozását célozta meg.
A szolgáltató szakmákkal való kapcsolatépítés elősegítését szolgálta a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kiírt, az Európai Szociális Alap Kht. közreműködésével megvalósult TÁMOP 2.5.1. pályázatunk, melynek keretében megalapítottuk a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetével, a HVDSZ 2000-rel közös Szolgáltatói Szakszervezeti Szövetséget. A Szövetség bíróságon bejegyzett önálló szervezet, amelyben az alapító szakszervezetek megőrzik szervezeti és vagyoni önállóságukat, de könnyebb lesz a közös munka és fellépés az érdekegyeztetésben. A Szövetségen belül az együttműködés első lépéseként megkezdtük közös tagszervező munkánkat egy road show keretében, majd a továbbiakban az üdültetési és oktatási tevékenységünket szeretnénk közös alapokra helyezni. A Szövetséget a jövőben további csatlakozó tagokkal kívánjuk bővíteni. 2. A munkavállalókat érintő jogszabályi változások
Az elmúlt két évben voltak ígéretek, megszorítások, nemzeti konzultációk, gazdaságélénkítő tervek és lesz munkahely-védelmi akcióterv, de nagy változások érintették a munka világát is. Módosult a sztrájktörvény, megszűnt az Országos Érdekegyeztető Tanács, létrejött a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács, belenyúltak a nyugdíjrendszerbe, bevezették az egykulcsos személyi jövedelemadót. Változtak a közfoglalkoztatás szabályai, átalakították a rokkanttá nyilvánítás rendszerét, új szakképzési törvényt alkottak. 2012. január 1-jétől új alaptörvénye van Magyarországnak, életbe lépett a civil törvény és 2012. július 1. óta az új Munka törvénykönyve szabályait kell betartanunk, amely a legjelentősebb változást hozta a munka világában. A munkavállalókat teljesen kiszolgáltatottá tevő jogszabályt szinte „fű” alatt hozták létre. A törvényjavaslathoz beadott több mint ötszáz ellenzéki módosító indítvány közül egyet sem támogatott a kormányoldal. A Munka törvénykönyvéről szóló megállapodás aláírása a kiválasztott szakszervezeti konföderációkkal az egyik lépése volt az érdekvédők megosztásának. Arra viszont jó volt, hogy az unió felé igazolni lehetett, hogy az érdekvédők egyetértettek a módosítással, miközben a munkavállalók kiszolgáltatottsága nőtt. A KASZ álláspontja szerint elfogadhatatlan, hogy a munkaerőpiac rugalmasabbá tételét a dolgozók kiszolgáltatottságának növelésével, a munkáltatói „önkény” érvényesülésével, a munkahelyük elvesztésétől félő munkavállalók kényszerű alkalmazkodásával igyekszik a kormány megoldani. Meggyőződésünk, hogy új munkahelyeket nem a munkavállalók kiszolgáltatottsága, hanem a jól működő gazdaság, a jól szervezett piac és a versenyképes termékek gyártása teremthet.
Az új törvény több jelentős kérdésben (pl. szabadság kiadása, próbaidő, kártérítés mértéke stb.) a felek megállapodására, illetve Kollektív Szerződésre bízza a törvénytől való, akár negatív irányba történő eltérést is. A törvény – mindennemű tiltakozásunk ellenére bevezette a munkavállalói kauciót, mely lehetőséget ad a munkáltatónak, hogy mielőtt még alkalmazná a munkavállalót, elkérje előre 1 havi fizetését, arra az esetre, ha kárt okozna. A törvény bizonyos ügyekben az Üzemi Tanácsokra helyezi a hangsúlyt (pl. munkavégzés feltételeinek figyelemmel kísérése), így ebbe a koncepcióba illeszkedik, miszerint szakszervezeti jogok közül kikerült a törvényből a szakszervezeti vétó intézménye, és korlátozzák az egy munkáltatónál lévő szakszervezeti tisztségviselők számát. Az eredeti tervezethez igazodva benne maradt a jogszabályban, hogy a kormány területi minimálbért határozhat meg, és a munkáltató ellenőrizheti a dolgozók munkaidőn és munkahelyen kívüli magatartását is. A kereskedelemben dolgozók hátrányára változtatták meg a bérpótlékok rendszerét. Az eddigi délutáni műszakpótlék mértéke 15 % volt a 14-22 óra között dolgozóknak, az új törvény szerint a jövőben a műszakpótlék csak a többműszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalónak jár, a 18 és 6 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén, ha a beosztás szerinti napi munkaideje kezdetének időpontja rendszeresen változik. A műszakpótlék mértéke 30 %. A délutános műszakpótlék gyakorlatilag megszűnt. A vasárnapi munkavégzést nemhogy eltörölnék, hanem a vasárnapra rendes munkaidő elrendelésének lehetősége bővült, ugyanakkor az érte járó bérpótlék csak a többműszakos tevékenység keretében és a készenléti jellegű munkakörben dolgozók számára fizetendő. Idén január 1-jén hatályba lépett az új civil törvény, mely a korábbi egyesülési törvényt váltotta fel, és jelentős változásokat eredményezett a szakszervezetek életében. A törvény értelmében a szakszervezet, mint egyesület, a továbbiakban, mint kvázi civil szervezet működik, ami egyéb törvényi kötelezettségeket ró a szakszervezetekre. 2012-ben a kormány rendeletben szabályozta a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékét, és az ehhez tartozó kompenzációt is. A kompenzáció egyébként a korábbi adókedvezmény megszűnését pótolta volna. Az elkövetkezendő időszakban kiemelt figyelmet kell fordítanunk a jogszabályi változásokra, hiszen az új törvényalkotási dinamikát figyelve megállapítható, hogy a legtöbb esetben ún. saláta törvényekkel kell dolgoznunk, amikor egy törvényjavaslat közel 50 törvényt módosít, amit nem egy esetben 2 hét alatt fogad el a Parlament.
3. Szakszervezeti megmozdulások, demonstrációk
A szakszervezetek működésére nézve rendkívül hátrányos külső feltételek ellenére a KASZ minden törvényes lehetőséget kihasznált az általa képviselt munkavállalók érdekeinek széleskörű kifejezésére. Az utóbbi két évben tiltakozó megmozdulások sora jelezte, hogy a kormány „megszorító” intézkedései, az érdekvédelmi szervezetek véleményének figyelmen kívül hagyása véget vetett a szakszervezetek türelmének. Országos és megyei sajtótájékoztatóink, médiaszerepléseink, hazai és nemzetközi megmozdulásokon, valamint a húsvéti ünnepek előtti két multinacionális cégnél (Auchan, Metro) szervezett demonstrációkon való részvétel, mind-mind azt a célt szolgálták, hogy ráirányítsák a figyelmet a munkavállaló – köztük a kereskedelmi dolgozók – folyamatosan romló szociális és gazdasági helyzetére. Az MSZOSZ, valamint a fent említett alapszervezetek által szervezett demonstrációkon a KASZ munkatársai, tisztségviselői és tagjai is szép számmal jelen voltak, sőt eredményeket is értünk el. Sajnálatos módon azonban tagságunk (köztük a tisztségviselőink) egy része ezeket a sok erőfeszítéssel és érdekképviseleti munkával járó eredményeket nem értékeli. Az érdekképviseleti munkának vannak olyan részei is, amelyek nagy munka és energia befektetéssel járnak, de a hozadékuk nagyon csekély. Ezt főleg azok kifogásolták és bírálták a legjobban, akik a közös munkában részt sem vettek. Sokan elfelejtik, hogy a szakszervezet nem arról szól, hogy „mit fizet vissza a tagdíjból”, hanem arról, hogy mit tudunk közösen elérni, hogy tudunk szolidaritást vállalni a többi munkavállalóval.
II. A KASZ működési terepe
1. A gazdasági válság hatása a kereskedelemre
A 2008-2010 években hazánk kiskereskedelmére jelentős hatást gyakorolt az időszak elején kirobbant nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság. A válság mélypontját Magyarország 2009-ben érte el, visszaeső ipari és általános gazdasági teljesítménnyel, növekvő munkanélküliséggel és csökkenő lakossági fogyasztással. Egyes területeken 2010ben már mutatkoztak a válságból való kilábalás jelei, de pl. a foglalkoztatottak számában és a munkanélküliek arányában a javulás csak kisebb mértékű volt. A kiskereskedelmi forgalom bővülését azonban még 2010-ben is gátolta a lakossági vásárlóerő gyengesége. 2010-ben volt reáljövedelem emelkedés, de ez kevéssé hatott a kiskereskedelmi forgalomra, elsősorban a megtakarítások növelését és a hitelállományok kezelését eredményezte.
A hazai jogszabályváltozások közül a kiskereskedelmi forgalomra hatással volt 2009-ben az áfa 20 %-ról 25 %-ra történő emelése, amivel párhuzamosan 20 %-ról 18 %-ra csökkent egyes alapvető élelmiszerek áfája. A 2010 utolsó negyedévében elfogadott kereskedelmi válságadó főként a nagyobb forgalmat lebonyolító kiskereskedelmi vállalkozások 2010. évi gazdaságosságát, jövedelmezőségét befolyásolta. A KSH adatai szerint 2011-ben – hajszálnyival ugyan, de – nőtt a kereskedelmi fogyasztás az áruházakban, üzletekben, a megvásárolt árumennyiséget tekintve 0,7%-kal (nem számítva az üzemanyagokat, de azzal együtt is 0,2%-kal). A legszembetűnőbb változás, hogy a különféle iparcikkekből összességében többet vásároltak a családok, mint egy évvel korábban. 2011-ben a személyi jövedelemadó változása, valamint a nyugdíjpénztári reálhozamok kifizetése, a keresetek növekedése következtében több maradt a magasabb jövedelmű családok zsebében, ezáltal nőtt a háztartások vásárlási hajlandósága. Ugyanakkor csökkentette a családok költekezését a devizahitelek törlesztő részleteinek emelkedése, a végtörlesztésre való takarékoskodás, az élelmiszerek (7 %) és az üzemanyagok (15 %) átlagosnál nagyobb drágulása. 2012. I. negyedévében a kiskereskedelmi forgalom bővülésének üteme a januári emelkedés után lelassult. A forgalom volumene összességében 0,5 %-kal haladta meg az előző évit. A lassulásban szerepet játszott a magasabb áfakulcs és a jövedéki adó keresletszűkítő hatása, a gyorsuló áremelkedés, és egyéb szabályváltozások is, amelyek visszaeső fogyasztói bizalommal párosultak. 2. A kereskedelem munkaerő helyzete
A globális gazdasági válság továbbgyűrűző hatására a negatív munkaerő-piaci tendenciák felerősödtek. 2008. IV. negyedévétől a foglalkoztatottak létszáma 2010. III. negyedévéig folyamatosan csökkent, melyet 2010. IV. negyedévétől enyhe növekedés váltott fel. 2011. I. negyedévében a foglalkoztatottak száma 13 ezer fővel volt magasabb az egy évvel korábbinál, ugyanakkor több mint 110 ezer fővel elmaradt a 2008 hasonló időszakitól. A nemzetgazdasági ágak közül a kereskedelem és járműjavítás 44 ezer fős létszámveszteséget szenvedett el. A kereskedelemben alkalmazásban állók létszáma 2012 első hat hónapjában – 331 ezer fő – több mint 7 %-kal csökkent a 2007. évi létszámhoz képest. A nemzetgazdaságon belüli részaránya 12,3 %.
A KASZ tagjai elsősorban az 5 fő feletti vállalkozásoknál, a szövetkezeti kereskedelemben, a takarékszövetkezeteknél, valamint a multinacionális cégeknél dolgoznak. A kereskedelemben (és a járműjavításban) 2012 első hat hónapjában az 5 fő feletti vállalkozásoknál foglalkoztatott 331.000 főhöz viszonyítva ugyanezen időszaki összes taglétszámunk 5,2 %-ot, az aktív taglétszámunk pedig 4,9 %-ot képvisel. Az adatokból látszik, hogy a szakmán belül kevés taggal rendelkezünk. Ez azt jelenti, hogy kiemelt figyelmet kell fordítanunk a tagszervezésre.
3. A KASZ jelenléte a kereskedelmi cégeknél
Szakszervezetünk tevékenysége alapvetően a kereskedelemben és a takarékszövetkezeti szektorban folyik. A KASZ tagjai szinte kivétel nélkül az 5 fő feletti vállalkozásoknál találhatók. Tagjaink 57 %-a a multinacionális cégek munkavállalója. Mivel ezek a nemzetközi hálózattal rendelkező cégek az elmúlt időszakban folytatták terjeszkedésüket, és egyre több boltot nyitottak Magyarországon, ezáltal a KASZ működési terepe is bővült. Sőt, az Auchan Cora felvásárlása új színteret kínál az elkövetkezendő időszakban számunkra. A multinacionális cégek terjeszkedésével ellentétben az áfészeknél és a takarékszövetkezeteknél az utóbbi időben inkább az alapszervezetek megszűnésével, a tagság fogyásával kellett szembenéznünk.
4. A KASZ munkahelyi alapszervezetei és az üzemi tanácsok kapcsolata
Mind a 2007, mind a 2010. évi üzemi tanács választások bebizonyították, hogy a KASZ a kereskedelmi ágazat reprezentatív szakszervezete. Bár a 2012. július 1-jén hatályba lépett új Munka törvénykönyve a kollektív szerződések megkötését már nem az üzemi tanács választásokon elért eredményhez köti, ennek ellenére fontos számunkra, hogy a megválasztott üzemi tanácsok tagjai a szakszervezeti tagjaink közül kerüljenek ki. Ez azért is fontos, mert az új törvény az üzemi tanácsokat olyan jogosítványokkal ruházta fel, amelyek korábban a szakszervezet kizárólagos hatáskörébe tartoztak.
III.
Az érdekvédelem legfontosabb tartalmi kérdései és eszközei
1. Bér, bérrendszerek alakulása az elmúlt 5 évben
Az elmúlt öt évben érdekvédelmi munkánk középpontjában a kereskedelmi dolgozók kereseti helyzetének javítása állt.
A 2007-ben elfogadott programunk alapvető keresetpolitikai célkitűzése a munkavállalók jövedelme reálértékének megőrzése, illetve annak növelése, valamint hogy a tisztes munkával megkeresett béreknek biztosítaniuk kell a munkavállalók és családjaik tisztességes megélhetését. Tiltakoztunk a béreknek a konvergencia programból eredő átmeneti visszaesése ellen, és követeltük a hazai béreknek az uniós bérek szintjére történő felzárkózását.
Sikerült fenntartanunk a hároméves bérmegállapodás (2005-2008) lejárta után is a garantált bérminimum intézményét, sőt egyre több kereskedelmi munkavállaló esetében elértük, hogy megkapja ezt a bérelemet. Az előző Kongresszus óta eltelt időszakban a bérfolyamatokat befolyásoló adó- és járuléktörvények változásai miatt a munkavállalók kereseti viszonyai kedvezőtlenül alakultak. 2008-ban a magyar gazdaság teljesítményét, és ezáltal a bérek alakulását egyrészt a belső egyensúlyjavító törekvések és intézkedések, másrészt főként az év második felében begyűrűző pénzügyi és gazdasági válság hatásai határozták meg. A 2009-ben is tovább folytatódó gazdasági válság munkavállalók ezrei számára keresetük egy részének elvesztését eredményezte. A cégek a válságot a dolgozók elbocsátásával, munkaidejük csökkentésével próbálták átvészelni. Azonban akiket sem az elbocsátás, sem a munkaidő-csökkentés nem érintett, azok is érezhették a válság zsebükre gyakorolt hatását. A 2010-es évre vonatkozó bértárgyalások eredményességét nagyban befolyásolta az ország rossz gazdasági kilátása, hiszen a versenyszférában működő cégek bérfejlesztési hajlandóságát ez határozta meg leginkább. Alapszervezeteinknél a bértárgyalások 2009 végén, ill. 2010 elején az általában szokásosnál is több nehézséggel folytak. Az adórendszerbeli változások miatt különváltak a természetbeni juttatásokról szóló tárgyalásoktól. A 2010. évi adótörvény módosítások az adómentesen adott természetbeni juttatásokat hátrányosan érintették, különös tekintettel a hideg étkezési utalványra. Ennek az utalványnak az adóterhe 95,58 %-ra emelkedett, míg a többi, eddig adómentes természetbeni juttatást 25 %-os adóteherrel sújtotta az akkori kormány.
Mindezek következtében a munkáltatók a hideg étkezési utalványokat nem tartották meg, helyette meleg étkezési utalványt adtak dolgozóiknak, sok helyen bevállalva a 25 %-os adóterhet. A 2010-es változásokkal összességében az adóterhek nem csökkentek. A módosítások a közterheket rendezték át jó irányba. A munkát érintő elvonások mérséklődtek, a fogyasztásé és egyes vagyonelemeké emelkedett. A tb-járulék ötszázalékos mérséklése hozzájárult a munkahelyek megtartásához. Az adórendszer a szuperbruttó bevezetésével érdemben nem egyszerűsödött. Az adókulcsok, továbbá a sávhatárok változása következtében csak a havi bruttó 130 ezer forintos kereset felett kezdett el növekedni a kereset nettó értéke. Az SZJA változás előnyeiből csupán a foglalkoztatottak 34,7 %-a részesült érzékelhetően. A kormány 2011. évben bevezetésre került adócsomagja számos alapvető változást hozott a személyi jövedelemadó és a járulékok fizetésében. Az egykulcsos adó, az adójóváírás csökkentése, a nyugdíjjárulék félszázalékos emelése, valamint a tervezettnél valószínűleg nagyobb mértékű infláció miatt az Országos Érdekegyeztető Tanácsban 2010 őszén elfogadott megállapodás szerinti számszerűleg magasabb minimálbér, garantált bérminimum és a 4-6 %-os bruttó béremelés csupán a felsorolt változások kiküszöbölésére volt elegendő. Ezen kötelező bérelemekre való ráállásban érintett munkavállalók esetében reálbér-növekedés nem, csak a nettó bérek nominális megőrzése valósult meg. Az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetésével a munkavállalók 80 százaléka rosszul járt. Az ő kompenzálásukat a fizetések ígéretekkel, fenyegetéssel és „bérkommandózással” kikényszerített emelésével oldották volna meg. A 2011. évtől életbe lépett adó- és járuléktörvények értelmében nettó bér növekedés csak a bruttó 300 ezer, illetve az e feletti kereseti kategóriákban valósult meg, míg a reálbérek bruttó 350 ezer forint felett kezdtek növekedni. A többi bérsávban dolgozók, ha nem kaptak legalább 4-6 %-os béremelést, eleve rosszabbul jártak 2011-ben. Ez az emelés azonban náluk is csak nominális szinten jelentkezett. Ha nem kapta meg a munkavállaló ezt az egyébként a minimálbér felett már csak ajánlott emelést, akkor az átlag bruttó 200 ezer forint fizetés több mint négyezer forinttal lett kevesebb ebben az évben. Az egykulcsos adónak köszönhetően csak a magasabb keresetű, elsősorban vezető beosztású munkavállalók jártak jól. Az alacsonyabb keresetűeknél az egy-két gyermek után járó kedvezmény tompította a negatív hatásokat, ám a minimálbéresek, illetve a szakmai bérminimumot kereső munkavállalók hiába rendelkeznek kettő vagy több gyermekkel, éves jövedelmük nem volt elég ahhoz, hogy a több gyermek után járó kedvezményt teljes mértékben igénybe vehessék. 2012. január 1-től a kormány eltörölte a munkavállalók által kedvezményként igénybe vehető adójóváírást, és 1 %-kal megnövelte a fizetendő egészségbiztosítási járulékot. E két intézkedés hatására jelentősen (10-12 ezer forinttal) csökkent a 216.000 Ft alatti keresettel
rendelkező munkavállalók nettó keresete. A bérek nettó értékének megőrzését pedig az elvárt béremelést szabályozó kormányrendeletben a munkáltatókra hárította. E rendelet értelmében, ha a munkaadó kompenzálta a 216.000 Ft alatt kereső munkavállalóit, akkor a szociális hozzájárulási adó mértékéből kedvezményt kapott. Ez azt jelentette, hogy a „kötelező” béremelés a munkáltatóknak 5 % körüli terhet eredményezett (volna). Amennyiben viszont nem emelte meg ilyen módon a béreket, úgy szankciókkal kellett szembenéznie (megfosztás az uniós pályázati lehetőségektől és közbeszerzési pályázatokon való indulástól). A „kötelező” béreket (minimálbér, garantált bérminimum) a nettó veszteség elkerülése végett jelentősen (15-18 %-kal) megemelték. Felméréseink szerint a kereskedelmi cégeknek szinte csak töredéke adta meg munkavállalóinak a rendeletben rögzített elvárt béremelést. A multinacionális cégek a bértárgyalásokon ragaszkodtak az elmúlt évek gyakorlatához, melynek értelmében a dolgozók a teljesítményük alapján részesülnek béremelésben, sőt a csökkenő forgalom miatt egyes cégeknél (pl. Auchan) még a béren kívüli juttatások is veszélybe kerültek. Összességében megállapíthatjuk, hogy az elmúlt időszakban olyan adó- és járuléktörvények léptek életbe, amelyek azon munkavállalói réteg esetében, akiket a szakszervezetünk képvisel reálkeresetük folyamatos csökkenéséhez vezettek. Az elmúlt öt év során minden alapszervezeti bértárgyaláson kiemelt célként harcoltunk a béren kívüli juttatások megtartásáért. Sajnos ennek ellenére sem sikerült mindenhol megtartani ezeket a juttatásokat.
2. Munkajogi helyzet (KSZ-ek, munkaszerződések)
Az elmúlt években lényegesen nem változott a KASZ érdekeltségi körébe tartozó vállalkozások körében a kollektív szerződéssel való lefedettség. A multinacionális cégeknél szakszervezetünk nagy erőfeszítései ellenére igen kevés sikerrel járnak a kollektív szerződés megkötésére irányuló kezdeményezéseink. Egyes cégeknél már több éve tárgyalunk a szerződés tartalmáról, de a munkáltatói elzárkózás, illetve időhúzás miatt még nem került sor a KSZ aláírására. A beszámolási időszakban mindössze egy új kollektív szerződést sikerült kötnünk (Penny Market Kft). 2012. július 1-jétől az új Munka törvénykönyve bevezetésével a kollektív szerződések szerepe felértékelődött. Mivel az új Mt. nagyobb teret enged a Kollektív Szerződéses rendelkezéseknek, valamint a felek megállapodásainak, július 1-jétől megkezdődtek a KSZ, valamint a munkaszerződés módosítások.
Tapasztalataink azt mutatják, hogy a munkáltatók kihasználják a törvény adta lehetőségeket és a munkavállalókra hátrányos szabályokat igyekeznek a Kollektív Szerződésekbe belefoglalni. A munkaszerződések módosítása során is igyekeznek minden lehetőségüket kihasználni a munkáltatók a munkavállalók hátrányára. A cégek a munkaszerződés módosítások során arra hivatkoznak, hogy az új Munka Törvénykönyve miatt van szükség munkaszerződés módosításokra. Ez azonban nem igaz, csak erre hivatkozva iratnak alá a munkavállalókkal rájuk nézve hátrányos változásokat. A KASZ évek óta arra törekszik, hogy a kereskedelemben legyen minden munkáltatóra kiterjedő ágazati kollektív szerződés és bérmegállapodás. Az ágazati kollektív szerződés megkötésére mind a mai napig nem került sor a munkáltatói oldal időhúzó magatartása miatt.
3. Szakképzés
Szakszervezetünk az elmúlt években is folyamatosan figyelemmel kísérte a kereskedelemben foglalkoztatott munkavállalók szakképzettségi szintjét, valamint ezzel összefüggésben a munkáltatóknál kialakult gyakorlatot és intézkedéseket. Általánosságban elmondható, hogy a kereskedelemben nem áll rendelkezésre a megfelelő számú szakképzett munkaerő. Elsősorban a nagy alapterületű hiper- és szupermarketeket működtető vállalkozásoknál - a középfokú szakképzettséget igénylő munkakörök bérminimuma megfizetésének elkerülése végett – olyan munkaköri megnevezéseket alkalmaznak (pl. áru kihelyezési és értékesítési munkatárs), amelyek nem szerepelnek jogszabályokban, illetve látszólag szakképzettséget nem igényelnek. Gyakori, hogy a korábban a valós munkafeladatnak megfelelő munkakört a munkaszerződés kényszerű módosításával változtatják meg, miközben az elvégzendő munka tartalma nem változik. Előfordult, hogy a munkáltató a munkaszerződésben úgy nevezte meg a munkakört, hogy az nem igényel szakképesítést, de a munkaköri leírásban olyan feladatokat határozott meg a dolgozónak, amelyek szakképesítés nélkül nem teljesíthetők. A KASZ minden ilyen tudomására jutott ügyben következetesen képviseli a munkavállalók érdekeit, és a munkáltatóval egyeztetve próbálja rendezni a problémákat. Amennyiben ez nem megoldható, abban az esetben az illetékes hatóságokhoz fordulunk. Már 2008-ban megkerestük az illetékes minisztert és állásfoglalást kértünk a bolti pénztárosokra vonatkozó jogszabályok gyakorlati alkalmazásához. Az állásfoglalás tisztázta, hogy a bolti pénztáros munkakör ellátható az adott kereskedelmi tevékenységre előírt szak-, illetve rész-szakképesítéssel. Ezen felül nem szükséges külön szakképesítés, illetve nem látható el szakképzettség nélkül a munkakör.
2010. május 14-én a leköszönő kormány Nemzeti Gazdasági és Fejlesztési Minisztere által aláírt, és 3 nap múlva életbe lépett rendelettel egy csapásra leértékelte a szaktárca a kereskedelem területén egy sor munkakörben (ruházat, cipő, zöldség-gyümölcs, papírírószer, könyv, lakberendezés, piacfelügyelő) a szakképesítést. Többszöri próbálkozásuk „sikereként” egy salátatörvénybe ágyazottan született meg a rendelkezés. E szerint a felsorolt munkakörök betöltését már idejétmúlt dolog szakképzettséghez kötni. Ez ügyben levelet írtunk az új kormány illetékes miniszterének, és kértük a korábbi rendelet felülvizsgálatát, de érdemi intézkedés nem történt. A Tescóval szemben folyamatosan vitában álltunk a pénztárosok garantált bérminimumának megfizetésével kapcsolatban. Tárgyalásaink eredményeképpen, melyet egy Legfelsőbb Bírósági döntés is segített, a Tesco 2011. november 1-jétől megadja pénztárosainak a garantált bérminimumot. A hosszú tárgyalássorozat végén 2012 májusában a cég ajánlatot tett a pénztárosi munkakörben dolgozó munkavállalók számára, mely szerint kifizeti a 2008 novembere és 2011 novembere közötti időszakra járó, a garantált bérminimum meg nem fizetése miatt keletkezett bérkülönbözet 30 %-át, amit a dolgozók – néhány kivételtől eltekintve – elfogadtak.
4. Az üzletek vasárnapi zárva tartásának kérdése
A KASZ az elmúlt 5 évben is harcolt a vasárnapi munkavégzés korlátozásáért. Célunk, hogy a vasárnap a kereskedelemben is általános pihenőnap legyen. Útjára indítottuk a más szakszervezetek és a KDNP által is támogatott „charta” mozgalmat, részt vettünk Brüsszelben az Első Szabad Vasárnap Konferencián, és részt vennénk a vasárnapok védelmére az európai aláírásgyűjtésben is, de ez még egy kicsit várat magára. Az aláírásgyűjtő ív ugyan még nem készült el, de az UNI Europa 2012. március 4-én egy „Szabad vasárnap” akciónapot szervezett, melynek keretében felhívta a figyelmet egy közös európai összefogásra az üzletek vasárnapi nyitva tartása ellen. Ebben az akcióban a KASZ is részt vett. A kormányváltást követően sem vettük le a napirendről a vasárnapért folytatott küzdelmünket. A KDNP immár kormánypártként ismételten benyújtotta törvényjavaslatát a boltok vasárnapi nyitva tartásának korlátozásáról. A kormányfő azonban ezt elvetette, mondván a gazdaság pillanatnyilag nincs abban a helyzetben, hogy megengedhesse magának a boltbezárásokat.
5. Ingyenes jogi segítségnyújtás, jogi tanácsadás, munkaügyi egyeztetés
Az elmúlt 5 évben munkánk jelentős részét képezte tagjaink egyéni és csoportos jogvédelme, munkajogi tanácsadás a hozzánk fordulók részére. A kiemelkedő tendenciát folytatva, a bíróság elé került jogvitákat kivétel nélkül megnyertük. Nem egy esetben a munkavállaló és a munkáltató az ügy békés rendezése érdekében peren kívüli egyezséget kötött. A jogviták témái leginkább a felmondás jogszerűtlensége valamint a pótlékok, elmaradt munkabér (túlóra) meg nem fizetése. A korábbi években ügyeink jelentős hányadát képezte a leltárhiánnyal kapcsolatos jogviták, azonban mára ez visszaszorulóban van. A perek során érintett cégek többek közt az Auchan, Spar, Tesco, Match, Schlecker, Libri, Bricostore voltak, azonban az utóbbi időben egyre több kisvállalkozás munkavállalója keres meg bennünket azzal, hogy képviseljük ügyét a bíróság előtt. Szakszervezetünk több esetben – a Metro-val, a KIKA-val, a Tesco-val valamint a Bricostore-ral szemben– kezdeményezett vizsgálatot az OMMF-nél illetve jogutódjánál a Nemzeti Munkaügyi Hivatalnál. Jó néhány tagunk kereste fel jogi tanácsadás miatt az MSZOSZ Jogpont hálózat megyei kirendeltségeit is. A szakszervezet egyik legfontosabb feladatköre a munkaügyi egyeztetés. Az elmúlt időszakban egyre több szakszervezeti és nem szakszervezeti tag is segítségünket kérve felkereste a KASZ szervezeteit, tisztségviselőit. Az alapszervezeti szintű egyeztetések első lépésben a helyi szervezetek kezdeményezésében történtek, de számos esetben a KASZ megyetitkárai, a központi vezetők, szakértők és a jogsegélyszolgálat közreműködésével sikerült csak eredményeket elérni.
6. A KASZ kiadványai
A KASZ kiadványainak sorát az elmúlt öt évben is bővítettük, hiszen a jó érdekképviseleti munka egyik alappillére a tisztségviselők és a tagok felkészültsége, tájékozottsága. Ezt segítették az alábbi kiadványaink: Védd magad II., III., Amit a bérről tudni kell, Napi receptek munkavállalóknak, Munkaidő nyilvántartó füzet, Bizalmi kézikönyv, Szakszervezeti tisztségviselők kézikönyve.
7. A KASZ szolgáltatásai
Az érdekképviseleti és érdekvédelmi munka mellett a KASZ folyamatosan erősítette szolgáltató képességét. Az elmúlt időszakban minden évben sok tagunk vette igénybe családjával együtt a badacsonytomaji üdülőnket. A Signal Biztosítóval és a Vodafone-nal megkötött szerződésünk keretében tagjaink közül sokan részesültek kedvezményes szolgáltatásban. (Minden szakszervezeti tagra kiterjedő balesetbiztosítással rendelkezünk a Signal Biztosítónál.) Anyagi támogatásra szorult tagjainkat a KASZ segélyezési rendszerén keresztül támogattuk az elmúlt 5 évben is. A munkavégzése során pszichés, vagy testi épségében károsodott tagjaink anyagi támogatását az „Alapítvány a Kereskedelmi Dolgozókért” keretéből oldottuk meg. A fenti szolgáltatásainkon kívül több megyében a helyi kisvállalkozások nyújtotta kedvezményeket is élvezhetik a KASZ tagjai.
8. A KASZ jelenléte a médiában
Minden, a tagságunkat érdemben érintő ügyben igénybe vesszük a külső nyilvánosságot. A beszámolási időszakban számos – a KASZ-szal kapcsolatos - aktuális üggyel foglalkoztak az országos és a helyi lapok, valamint az elektronikus média. Napjainkban azonban egyre kevesebb az olyan újságíró, aki az érdekképviseletekre szakosodik, ezért nekünk kell megírni sajtóközleményeinket, és eljuttatnunk a szerkesztőségekbe. Sajnos, az országos sajtó és média politikai irányultságától függ, hogy átveszik-e és megjelentetik-e híreinket. Ezért van az, hogy sokszor a tagságunk a szemünkre veti, hogy keveset szerepelünk nyilvánosan. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a megyei média készségesebb a szakszervezeti információk közlésére, mint az országos, főleg ha még valamilyen helyi eseményhez, akcióhoz kapcsolódik.
IV.
A KASZ SZERVEZETPOLITIKÁJA
1. A KASZ testületei
Az elmúlt öt évben a KASZ testületei az alapszabályban és a szervezeti működési szabályzatban meghatározottak szerint rendszeresen működtek. Az Elnökség szükség szerint tartotta üléseit, melyeken döntően az aktuális kérdések, valamint a szakszervezeti munkához szükséges információk kerültek megvitatásra. A KASZ minden megyében és Budapesten is jelen van. Megyetitkáraink rendszeresen tartanak megyei/budapesti titkári fórumokat.
2. A KASZ alapszervezeteinek működése
Szakszervezetünk tevékenységében meghatározóak a munkahelyi alapszervezetek. A munkavállalók a munkahelyükön, a mindennapi munkavégzésük során tapasztalják meg a szakszervezethez tartozás élményét. A tisztségviselők érdekképviseleti munkája, kiállása, tájékoztató képessége, szociális érzékenysége, szakmai példamutatása az, ami meghatározza a munkavállalók szakszervezeti taggá válását. Ennek a tudatosítását szolgálta a KASZ 2011-ben lezajlott bizalmi oktatása is.
3. A KASZ bizottságainak működése
A KASZ Alapszabályában meghatározott bizottságai közül a beszámolási időszakban a Multinacionális Cégek Szakmai Bizottságának ülésére több alkalommal is sor került. Az üléseken a gazdasági válság hatására a multinacionális cégeknél kialakult helyzetet, a KASZ jelenlétét, a bértárgyalások eredményeit, a tagszervezési munkát, a 2010. évi üzemi tanács választásokra való felkészülést, valamint az új Munka törvénykönyvét vitatták meg a résztvevők. A Takarékszövetkezetek és Pénzintézetek Országos Bizottsága az elmúlt időszakban nem működött megfelelő intenzitással. Mindenképpen szükséges a tagozat megújítása, és egy átfogó szervezési terv kidolgozása e szektor bevonására a szakszervezeti munkába. A jelenlegi helyzeten változtatva új alapokra kell helyeznünk kapcsolatunkat a takarékszövetkezetekkel, aktívabb munkát kell vállalnunk a szervezés területén, és meg kell fogalmaznunk azokat a célokat, amelyeket ezen a területen szeretnénk elérni. A jövőben nagyobb figyelmet kell fordítanunk a takarékszövetkezeti alapszervezetek információval történő ellátására, a testületek megerősítésére, a személyi feltételek javítására.
4. Rétegszervezetek
A KASZ-nál működő Fiatalok Tagozata egyike az MSZOSZ tagszervezetei között legaktívabban és legnagyobb létszámmal működő fiatalokat összefogó tagozatoknak. A tagozat 2007-es újraalakulása óta legfőbb célkitűzése, hogy a meglévő alapokra építve, új lendülettel minél több fiatalt nyerjen meg a KASZ nagy közössége számára, így biztosítva megnyugtatóan a KASZ jövőjét. Az elmúlt öt évben a Fiatalok Tagozata működését a Szakszervezeti Ifjúsági Szövetség – SZISZ – munkájával és, képzéseivel hangolta össze és ezek mellett szervezte meg saját programjait. Tagjai rendszeresen részt vettek és vesznek a Szakszervezeti Ifjúsági Akadémia képzésein. A fórumokon, rendezvényeken a tagozat képviselői jelentős létszámmal vettek részt. Az utóbbi években a KASZ fiataljai nagyon jó kapcsolatot alakítottak ki a Vasas Szakszervezeti Szövetség Ifjúsági Tagozatával, akikkel több közös rendezvényt szerveztek és terveik szerint ezekből a programokból és az együttműködésből hagyományt kívánnak teremteni. Ennek a jó kapcsolatnak köszönhető, hogy a Vasas Szakszervezeti Szövetség részt vett a 2012-ben megtartott METRO és AUCHAN demonstrációinkon. Egyre több fiatallal találkozunk a bizalmiak sorában is. Ez látható volt a KASZ országos képzésein és a 2011. évben megtartott bizalmi, valamint a 2012-es új Munka törvénykönyve oktatáson.
5. A taglétszám alakulása az elmúlt 5 évben
Az előző Kongresszus óta eltelt időszakban a KASZ taglétszáma csökkenő tendenciát mutat, mely gazdasági és társadalmi okokra egyaránt visszavezethető. 2008 őszén 17 ezernél kevesebb tagunk volt. A 2008., illetve 2009. évi őszi tagszervezési akció 1000 főnél több új belépőt eredményezett szakszervezetünk számára. Taglétszámunk 18.341 főre emelkedett. A 2010. évben lezajlott pénzügyi és gazdasági válság visszavetette a kereskedelmi cégek forgalmát. A kereskedelmi szakma strukturális változáson ment keresztül. A nagyobb áfészek, a multinacionális cégek a válság közepette talpon tudtak maradni, de az ország számos megyéjében a kisebb áfészek tőke- és munkahiánnyal küszködnek. Ezáltal üzleteik bezárására, a dolgozók elbocsátására kényszerültek. Ez a taglétszámunk alakulásában is megmutatkozik, hiszen csökkent az alapszervezeteink száma is.
A KASZ szervezettségi körébe tartozó vállalkozások állományi létszáma 6 ezer fővel csökkent, mely maga után vonta taglétszám csökkenésünket is. Voltak olyan cégek, amelyek túlélési stratégiaként a fúziót választották és felvásároltak más cégeket. Ezeken a helyeken az alapszervezeteink összeolvadtak, de már nem maradt meg az eredeti taglétszám, mert a cégek összeolvadása munkavállalók elbocsátásával is járt. Sőt, volt olyan alapszervezetünk is, ahol az egyik áfész felvásárlását követően az új cégvezető egyértelműen kijelentette, hogy nem működhet tovább a szakszervezet. A dolgozók pedig a munkahelyük elvesztésétől való félelem miatt inkább megszűntették az alapszervezetet. 2011-ben a vállalkozások anyagi helyzete tovább romlott (különadó bevezetése). A csökkenő forgalom miatt további elbocsátásokra kényszerültek, melynek következtében további 4 ezer fővel csökkent az állományi létszám, és ezer fővel a taglétszámunk. A multinacionális cégeknél a taglétszámunk alakulását a nagymértékű fluktuáció is befolyásolja. Tovább csökkentette a KASZ taglétszámát az is, hogy 2011. január 1-jétől a 40 év szolgálati idővel rendelkező nők nyugdíjba vonulhattak. Egyre több tagunk indokolja a szakszervezetből való kilépését azzal, hogy a növekvő anyagi terhei mellett mind jobban szüksége van arra az 1000-1500 forintra is, amit szakszervezeti tagdíjként levonnak tőle. 2012. I. félévében újabb 2 ezer fővel csökkent az állományi és 816 fővel a taglétszám. A szakszervezeti tagok számának 2010 óta gyorsuló csökkenésében szerepet játszik a kormányváltás is. A jelenlegi kormány csökkentette a szakszervezetek érdekérvényesítési lehetőségeit, nehezítette a működési feltételeket. A munkavállalókra nézve hátrányos döntéseket hozott, melyeket a szakszervezetek nem, vagy csak részben tudtak megakadályozni. Ez a magatartás a munkaadók szakszervezetekkel szembeni magatartását is befolyásolta. Nehezebb a munkahelyeken eredményeket elérni. A kiszolgáltatott munkavállalók a munkahelyük elvesztésétől való félelmük miatt nem merik felvállalni szakszervezeti tagságukat. Hátráltatja a tagszervezési tevékenységünket az ún. „potyautas” magatartás. Az a tény, hogy a szakszervezet által – sokszor igen küzdelmes folyamatban – kiharcolt juttatásoknak minden munkavállaló a haszonélvezője, a munkavállalók egy részében azt az érzést kelti, hogy nem kell szakszervezeti tagnak lenniük, hiszen mindenképpen élvezhetik az eredményeket. Aktív tagjaink aránya a multinacionális szektorban lassan, de folyamatosan növekszik, jelenleg a KASZ létszámának 57 %-át teszi ki.
A beszámolási időszakban két alapszervezetünknél sikerült megegyezni a vállalat vezetőségével az SZB-titkár függetlenítéséről. Az AUCHAN Magyarország Kft-nél – amióta függetlenített SZB-titkárunk van – megduplázódott a taglétszám. Ez köszönhető többek között az SZB-titkár és az áruházi bizalmiak összehangolt, jól szervezett munkájának. Szervezettségünk az öt év alatt 20,6 %-ról 2010-re 22,8 %-ra nőtt, azóta kismértékben 22,1 %-ra csökkent.
6. Tagszervezés
Az elmúlt időszakban a csökkenő taglétszám következtében szervezési munkánkban kiemelt fontosságot kapott a tagszervezés. E munkának elsődleges célja a meglévő tagok megtartása és új tagok megnyerése a KASZ számára. Tapasztalataink szerint az egyik legnehezebb feladat a munkáltatóval való megegyezés arra vonatkozóan, hogy járuljon hozzá a KASZ-munkatársak tagszervező munkájának végzéséhez, a dolgozók részére rövid ismertető és konzultációs megbeszélés megtartásához. A szervezési munkát lehetőségeinkhez képest szervezetten, a megyetitkárok aktív közreműködésével központilag irányítottan végeztük.
7. A szakszervezeti tisztségviselők képzése, oktatása
Szakszervezetünk érdekérvényesítő képessége a tisztségviselőink felkészültségén és tájékozottságán is múlik. Éppen ezért a IV. Kongresszus óta eltelt időszakban minden évben megrendeztük a KASZ éves országos felkészítő oktatását. A régi tisztségviselőinken kívül egyre több új tag és tisztségviselő vállalta, hogy részt vesz ezen az oktatáson, hiszen a jó szakszervezeti munka alappillére, hogy tisztségviselőink jól képzettek legyenek, és naprakész információkat kapjanak a szakmában őket érintő változásokról, a kereskedelem és a politika jelenlegi, illetve jövőbeni helyzetéről. A felkészítőre minden évben neves előadókat hívtunk meg, hogy felkeltsük tisztségviselőink érdeklődését. Ezen kívül a TÁMOP 2.5.1. nyertes pályázatunk keretében is lehetőségünk adódott bevonni munkatársainkat, tisztségviselőinket különböző képzésekbe. Eredményes volt a bizalmi oktatásunk, és szinte minden tisztségviselőnk részt vett az MSZOSZ által szervezett új Munka törvénykönyve oktatáson is.
Az oktatásokon kívül rendszeresen tájékoztattuk megyetitkárainkat, alapszervezeteink tagjait a szakmai témákat magyarázó és a tennivalókat meghatározó írásos anyagokkal. Átalakítottuk információs rendszerünket egy korszerűbb, informatikai alapon működő rendszerré, amely a KASZ honlapján keresztül a KASZ Online felületen valósul meg. A KASZ Online használatához hozzáférést biztosítottunk az elnökség tagjainak, megyetitkárainknak, valamint a KASZ munkatársainak. Terveink között szerepel, hogy a rendszert elérhetővé tegyük az alapszervezeti titkárok részére is. Létrehoztuk a KASZ Jogszabályfigyelőket, amelyekben rendszeresen tájékoztattuk tagjainkat az aktuális jogszabályváltozásokról. Jelen vagyunk a különböző közösségi oldalakon (facebook, iwiw), melyeken az információk naprakész megosztása történik tagjaink között. Folyamatosan frissítjük honlapunkat (www.kasz.hu), számos fontos, aktuális témát jelentetünk meg rajta, amelyek érdeklik tagjainkat és segítséget nyújtanak tisztségviselőinknek.
IV.
Nemzetközi tevékenységünk
Az elmúlt időszak globális pénzügyi és gazdasági válsága, valamint a térségünkben végbement globalizációs folyamatok minden korábbinál világosabbá tették a nemzetközi szintű munkavállalói érdekképviseletek fontosságát. A KASZ az elmúlt időszakban és az elkövetkezendőkben is az UNI Európán belül kívánja folytatni a nemzetközi tevékenységét. Ezen szervezetünkön keresztül lehetőségünk van nemzetközi projektekben való részvételre, valamint továbbra is fenntartjuk a környező országokkal való kapcsolatainkat (V3, Bécsi párbeszéd).
A rendszerváltás óta eltelt két évtizedben gyökeresen megváltozott körülöttünk a világ. Változott a társadalom, a gazdasági és a politikai környezet, és változtak az emberek is. Megváltoztak azok a követelmények is, amelyeket a szakszervezetekkel szemben támasztanak a munkavállalók. Ebből az következik, hogy nekünk a – Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének – is meg kell újulnunk. Nem elég csak jelen lenni a munkahelyeken, hanem látszódnunk is kell! Itt az idő, amikor már nemcsak elhatározásra, hanem cselekedetekre van szükség! Meg kell ismertetnünk a szakszervezetünket a dolgozókkal, és hiteleseknek kell lennünk. Erősebb, hatékonyabb érdekvédelmet kell felmutatnunk. Ez azonban nem megy másképp, csak úgy, ha együtt, egy csapatban dolgozunk és harcolunk.
Egy olyan generáció van felnövekvőben, aki talán csak hírből, vagy egyáltalán nem is ismeri a szakszervezetet. Nekik is, és minden kereskedelmi munkavállalónak el kell mondanunk, hogy
„VAN SZAKSZERVEZETED, A KASZ ÉLJ VELE!”
Budapest, 2012. szeptember 6. KASZ ELNÖKSÉGE
