C^Y. (4tx.
Aa"
v V ' 'ím 7
v
-l:
'Hl
-• '
V//
K É P E S G Y E R M E K L A P . M E G J E L E N I K M I N D E N HÓ 1-ÉN ÉS 15-EN. FŐSZERKESZTŐ: SEIOL SÁNDOR. - I. ÉVF. 1. SZÁM. Í917. JANUÁR 1. Üdül
/
/
Karácsony. Ma minden lélek öröme Vígabban csengetyüzzön, S a boldog, fényes kacagás Minden felQŐt elűzzön! Ma áradjon a szeretet, Ma békeangyal szálljon És minden szív az Ég felé Repüljön könnyű s z á r n y o n ! Ma Ma Ma Az
derüljön ki a ború, legyen szép az élet, ne érezzük öidegéi élet zord telének!
Ma áradjon a szeretet, Angyal legyen az ember Virágot lásson mindenütt A zúzmarás December 1 Dr. Borka
Géza.
A4
Napsugár
2. oldal
A
z
1927. jan. 1.
a u t ó .
Karácsonyi történet A kis P ú p o s Laci egy szegény favágó nak a fia volt. Kint laktak a város végén egy rozzant házikóban és szegények voltak, m i n t a t e m p l o m egere. LacinaK volt még o t t h o n három kis testvérkéje. A n y j u k , sze gény, beteges volt, d o l g o z n i nem birt. O l y a n gyenge v o l t , hogy m i r e a kis e b é decskét megfőzte, a l i g birt állni a lábán. A z a p j u k favágó volt az egyik fate epen. Sokat d o l g o z o t t ; reggeltől késő estig vágta a fát, de olyan keveset fizettek érte! N e m volt korcsmazó ember, m i n d i g a szegény családjára g o n d o l t . Fájt a szive, hogy itt a tél és nem vehet meleg ruhát, kis csiz mát a g y e r m e k e i n e k ! A kis P ú p o s Laci igen kedves és jó gyerek volt. Már a h a r m a d i k elemibe járt. O k o s barna szemei csillogtak az értelemtől. Ő volt a legokosabb f i u az osztályban, it, foltos ruhácskája volt, de a szive y , az esze gyémánt P ú p o s n a k azért i á k , mert, hát mert púpos volt a sze- . v. így született. Arca hápadt v o l t ; m i is lett volna p i r o s ? Hiszen olyan r i t kán lakott jól és akkor sem kapott igazán tápláló e l e d e l t ! Tejet, puha jó husikát, j ó zsíros húsleveseket jóformán alig látott! E g y kis k r u m p l i l e v e s és egy falat száraz k e n y é r : ez volt a m i n d e n n a p o s ebédje. Vézna is volt szegény, m i n t a bot és hozzá még púpos is . . . . . . Jött a Karácsony. A gyerekek az osztályban már hetekkel azelőtt boldogan sugdosták egymás közt, hogy melyik m i t vár a Jézuskától. E g y i k szép mesésköny vet, a másik egy új ruhát, a harmadik bélyegalbumot, a negyedik játékot: m i n d egyik várt valamit, várt b o l d o g a n , sok-sok örömmel. Csak a szegény P ú p o s Laci nem várhatott s e m m i t . . . N e k i nem lesz krisztk i n d l i j e ; náluk még karácsonyfa sem lesz: k e l l a pénz orvosságra az é d e s a n y á n a k : hiszen a n n y i r a k ö h ö g ! u
v
D e azért a szegény kis P ú p o s Laci is örült a K a r á c s o n y n a k ! M i l y e n szépek az utcák úgy k a r á c s o n y f e l é ! M i l y e n fényesek a k i r a k a t o k ! M e n n y i szép játék, m e n n y i
gyönyörű képeskönyv van ilyenkor a b o l tokban ! A bazár kirakata o y a n , m i n t a tündérek kincses k a m r á j a ! Tündöklő, g y ö nyörű, ezerféle h o l m i kápráztatja a sze met és dobogtatja a sziveket; és m e n n y i szép autó száguld az út közepén! A u t ó ! M i l y e n szép az a u t ó ! Két nagy lámpása m e n n y i r e megvilágítja az utcát, amint s z á g u l d ! O l y puhán suhan el az utcaközépen, m i n t h a a kerekei nem is ér nék a köveket! A soffőr m i l y e n büszkén és m i l y e n ügyesen kormányozza a c s o d á s gépezetet! A kis P ú p o s Laci csillogó szem mel nézte az a u t ó k a t ! Istenem, csak egy szer, csak egyetlen-egyszer ülhetne egy autóban, csak félóráig, vagy legalább egy p e r c i g ! M i l y e n j ó lenne száguldani, röpülni benne, a m i n t a g u m i k e r e k e k és a rugók puhán ringatnák m i n d e n zökkenőnél! N e m akart ő ott hátul ülni az üvegajtós párnás kocsiban, csak ott elül a soffőr mellett és közelről nézegetni a fényes fogantyúkat, az apró villánylámpákat, vagy lehunyt szemmel élvezni a zajtalan suhanást, s z á guldást! A szegény kis P ú p o s Laci sohasem g o n d o l t annyit az autókra, m i n t ép most, karácsonyeste. Talán, mert most különön ö e n gyorsan száguldottak, vagy talán mert valamit é r z e t t ? . . . Bement a t e m p l o m b a . Jézuskával akart beszélgetni. M e g akarta N e k i m o n d a n i , hogy m i l y e n beteg az ő anyukája és m e g akarta öt kérni egy imádságban, h o g y gyógyítsa m e g szegény beteg anyukáját. Letérdelt az egyik oltár előtt: „Kis Jézuska, megint eljöttem hozzád, hogy eszedbe juttassam az én beteg a n y u kámat ! A n n y i t köhög és m i n d i g o l y a n f á r a d t ! Gyógyítsd m e g őt, hogy ő is t u d j o n d o l g o z n i ; akkor nem leszünk olyan szegények." M e g i n t e s z é b e jutottak az autók. N e m tehetett róla, de még a t e m p l o m b a n is arra g o n d o l t , hogy m i l y e n szépek azok a g y o r s kerekű, fényes a u t ó k ! Egyszer csak azon vette magát észre, h o g y azért
1927. jan. 1
Napsugár
3. oldal
imádkozik, hogy a Jézuska küldjön neki egy autót. Csak egy félórára, csak egy percre! . . . J á n o s gazdának rosszul ment a sora. K i m e n t a templomból Már egész sötét Akárhogy fáradt, dolgozott, v a l a m i baj v o l t . Az üzleteket már zárni kezdtek. Si tett m i n d i g érte a földjét, lábas jószágát. Se ha?afelé, hiszen már régen otthon kell ne hogy sem tudoot zöldágra vergődni. M é r l e n n i e ! E i k e z d t t t szaladni. J ó is volt, hogy gében egyre az ö r d ö g ö t emlegette „Már szaladt, legalább nem érezte a hideget. megint elvitte az ö r d ö g " . . . „Már, hogy Egy saroknál át akart szaladni az utca az ördögbe n e " . . . „Ördög terem-tette" túlsó Oldalára. A z út közepén megcsúszott és ehhez hasonlókat m o n d o t t , valahány és elesett. M i ez? Szeme előtt valami f é szor v a l a m i baleset érte. nyes ragyogás villant fel, zűrzavaros kiál A sok emlegetésbe egyszer aztán elébe tozást és tülkölést hallott, de se nem lá toppant a gonosz Dejszen megijedt erre tott, se n e m hallott tisztán, mert v a l a m i J á n o s gazda. Még a szava is elállt s lába rettentő fájdalom szorította a mellét. M a j d úgy reszketett, m i n t a kocsonya. megfulladt és felkelni nem tudott. Emberek hajoltak föléje, felemelték, szóltak hozzá, kérdezgettek tőle, de ő felelni nem bírt, g o n d o l k o d n i sem tudott, csak s i r n i , s i r n i szeretett v o l n a , mert nagyon fájt v a l a m i a mellében. A feje szédült és m a j d k i szakadt a tüdeje, mikor lélekzetet v e t t . . . Elvesztette az e s z m é l e t é t . . . . . . Egyszerre csak magához tért. F e l nyitotta a szemeit. M i ez? H o l van ő ? V a l a m i puha ringás ringatja szelíden és a fényes üvegek mögött gázlámpák és abla k o k suhannak hátrafelé. Egy úr ült mel lette és aggódva nézte őt. — Jobban vagy, f i a c s k á m ? A kis P ú p o s Laci m e g s z ó l a l t : — H o l ; vagyok ? Az a g g ó d ó nézésű úr így felelt: — Az autómban ülsz kis f i a m , most viszlek be a kórházba, megnézzük nincs-e valami b a j o d . A z egyik kerék keresztül ment rajtad. Ezt már nem is hallotta a kis P ú p o s — Egyre emlegettél, hát eljöttem. M i t Laci. Csak annyit értett meg belőle, hogy akarsz tőlem ? autóban ü l ! Ö autóban! Szája mosolvra — J á n o s gazda a legszívesebben azt húzódott és b o l d o g a n s u s o g t a : — Autó, akarta v o l n a , hogy vigye el az ördög az a u t ó ! — M o s t már nem is érezte a fájást, ördögöt. Dehát ilyet hiába kíván; varjú a az arcán az öröm ragyogott . . . varjúnak ördög az ördögnek nem vájja M é g a k k o r is mosolygott, m i k o r az autó k i a szemét Látta, hogy az ördöggel se megállt. M é g akkor is mosolygott, m i k o r tréfálni. Elhatárolta tehát, hogy nem rontja a fehérköpenyes orvos k i h a l a d t és m e g el vele a dolgát. Nagyokat nyelve i g y v á fogta a kezét. Még a k k o r is mosolygott, laszolt : m i k o r leemelték a puha ülésről és az orvos — Hát, hát azt szeretném, hogy segíts csak ennyit m o n d o t t : — Szegény kis a b a j o m o n . N e m t u d o k kivergődni a sze gyerek, úgy látszik, b o l d o g a n halt meg . . . génységből . . -bg— Jól van. Lépjünk szövetségre. T e
Sylveszteréji látogatás
A4
Napsugár megműveled a földet, én meg g o n d o s k o d o m , hogy sikerüljön a termés. A fele az enyém. — J á n o s gazda megvakarta a tarkó ját, a gonosz pedig vágyóan a szép búza földet nézte, amelyen már sárgállott az aranyos kalász. — Ozt, hogy érted a feles gazdálko dást? , — Úgy, h o g y enyém az, a m i a föld felett nő, a tied p e d i g az, a m i a föld alatt v a n . — H a a jövőre szól a megegyezés, e l f o g a d o m . A z idei termés maradjon még igy A h o g y az ördög erre ráállott, J á n o s gazda is beleegyezett. Az üzletet két évre kötötték meg. A h o g y az ördög elbúcsúzott, a gazda fellélegzett. Örült, hogy megsza b a d u l t a gonosztól. — A féltermésből úgy sem eszel, g o n dolta magában a paraszt, mert már kész volt a tervvel, amellyel az ördögöt kijátszhatja. A következő esztendőben J á n o s gazda csupa répát és burgonyát, no meg néhány h o l d sárgarépát is termelt. A h o g y az a r a tás után jött az ördög feles jussáért, J á n o s gazda néhány boglya répa, burgonya és sárgarépalevélre mutatott. Dühbe g u r u l t erre az ördög, de nem mutatta. Elvitette a gazt, de aztán kijelentette, hogy a jövő esztendőben övé a termés felső fele. J á n o s gazda látva, h o g y az ördöggel való s z ö vetség szépen jövedelmez, igy is elfogadta az alkut. A második esztendőben dehogy is ter melt J á n o s répát, burgonyát. Bevetette m i n d e n földjét kukoricával, búzával, takar mánnyal. A m i k o r a gonosz a feles részét követelte, látta, h o g y újra be van csapva. Mindenből csak a haszontalan növény gyökér maradt m e g neki. E l se vitette, hanem rárontott J á n o s gazdára. Megverni nem merte, mert az a l k u a l k u , de rém l e h o r d t a ; leszedte róla még a keresztvizet is. — Ráfizettem az üzletre, te b u g r i s ; be csaptál. De nem hagyom a n n y i b a n . Még ebben az esztendőben összevakaródzunk. S a k k o r jaj neked ! Erre az ördög eltűnt, J á n o s gazdát s ú lyos g o n d o k között hagyva. A z t se tudta
1927. jan. 1.
hogy m i t értsen összevakaródzáson. O d a haza a felesége, aki még a J á n o s g a z d á nál is ravaszabb volt, megmagyarázta. — Karma van az ördögnek. Ha p á r b a jozik, azzal megy neki ellenfelének. — Ó én szegény bünös élek. H o g y állom m e g én a sarat az ördöggel szem b e n ? jajgatott a megszeppent gazda. D e a f e l e s é g : megvigasztalta, hogy igy m e g úgy, m a j d eligazítja a gonosszal a d o l g o t . Dehát J á n o s gazda csak bánkódott s hogy m u l t a k a napok, se enni, se a l u d n i nem tudott. A m i n t azonban az újév napja közeledett, egy kissé megjött ismét a b á torsága.
— T a l á n nem jön már. Talán elfeled kezett róla vagy csak ijesztgetetett, vigasz talódott J á n o s . Sylveszter estéjén együtt ült a házaspár s már a lefekvésre gondolt, amidőn várat lan kopogás hallatszott — Az ördög, rémüldözött az e m b e r . D e az asszony megtartotta hidegvérét s intett a f e j é n e k , hogy bújjon el. S a h o g y kinyitja áz ajtót, tényleg belép a gonosz. Az asszony dühös képet vág és elkezd káromkodni, hogy magának az ördögnek is eláll a szeme-szája. M i r e szóhoz j u t o t t , meg is kérdezte, mitől mérges az asszony. — Hát ne mérgelődjem ? Ide n é z z ! s az asztalra mutatott. Ezt a karcolást c s i -
Napsugár
1927. jan. 1.
3. oldal
nálta a férjem a kisujjával. O l y a n , m i n t h a fűrésszel vágták v o l n a ketté. N e m kár a szép tölgyfaasztalért? — Kár, kár, m o r m o g t a az ördög. É s miért tette? — Miért ? Azt m o n d t a , hogy valakivel össze kell vakaródznia s próbaképen meg karcolta az asztalt. Az ördög n y u g t a l a n k o d n i kezdett. Körül nézett a szobában, m i n t h a valakit keresne? — É s hol a férjed ? — E l m e n t a Kovácshoz, hogy kiélesíttesse körmeit. Azt m o n d t a , hogy még nem elég élesek. — Úgy, úgy, motyogta ijedten az ördög. H a nincs i t t , akkor m a j d máskor jövök s úgy elillant, m i n t a kámfor. A gazda ragyogó arccal bújt elő rejte kéből s dicsérte az asszony eszét. Egyben megfogadta, hogy többé nem emlegeti a gonoszt.
Ottó, Éva, A n n a ,
Ede
P r u t y i - Z u p i ide gyere, Akarsz zöld l e v o r ó
képet?
„ V i r r a d a t b a n " kaphatsz szépet Könyvet, tollat, r a d i r t , irkát, Szép „ T a p s i f ü l e s
nyuszikát."
1. H á r m a n - n é g y e n és többen játszhat ják. A társaság asztalhoz ül, fesztelenül beszélget és tesz-vesz, k i a m i t akar. A társaság e g y i k tagja legyen a varázsló. Kezében a varázsvessző (bármilyen pál cika, akár egy ceruza vagy tollszár) H o m loka v a l a m i l y e n pántlikával van átkötve és i g y k o m o l y arccal áll az asztalfőnél, m i g a többi ül. Egyszer csak felemeli mindkét karját és h a n g á n e l m o n d j a a varázsigét:
„ Cici- pici- állom - bállom-merevindi-fix."
A „fix" szónál lecsapja a varázsvesszőt az asztalhoz Ebben a pillanatban b e k ö vetkezik a varázslat. É s p e d i g : a k i b e s z é l getett a varázslat előtt, annak a „ f i x " szó elhangzása után az utolsó szót, a m i t a k k o r kiejtett, ismételnie k e l l , f o l y t o n csak azt m o n d a n i a . A k i hallgatott, az hallgat, a k i mozgott, az azt a m o z d u l a t o t ismétli, amit legutoljára tett. A varázsló szigorúan ellenőrzi, hogy nem hibázik e v a l a k i . A k i hibát követ el, azt félre állítja és a követ kező varázslatnál nem vehet részt. A v a rázslót p e d i g m i n d e n k i ellenőrzi, m e g t u d j a - e tartani komolyságát. H a elneveti magát, le lesz csapva és a fejdíszt és v a rázsvesszőt más k a p j a meg. H a p e d i g igazi varázsló, akkor k o m o l y m a r a d és egy k i s idő múlva megadja a feloldást. M e g i n t felemeli karját és miközben lecsap az asz talra, azt m o n d j a h o g y : „Limoná-demoná xif" és m i n d e n k i folytatja, ahol elhagyta. 2. Ugyancsak téli vagy e s ő s n a p o k o n alkalmas játék. Ketten is játszhatják m á r : P a l i m o n d egy 2—3 vagy több szótagú s z ó t ; p l . jövőre, folytonosan, ellenállha t a t l a n stb. Pistának k i kell találni, hány benne az „ a " vagy „1" vagy „ e " betű. G y a k o r l o t t a b b a k már kis mondatokat is adhatnak fel e g y m á s n a k ; p l . : „Holnap korán a k a r o k f e l k e l n i " , hány „ a " van benne?
Napsugár
6. oldal
1927. jan
Gondolj a szegényre!
Te, kinek otthon v a n k a r á c s o n y f á j a , A r a n y o s diója, m o s o l y g ó a l m á j a : Gondol] a s z e g é n y r e , a r r a a s z e g é n y r e , Kinek nincs k e n y e r e , amiből m e g é l n e . Ha b o l d o g g á teszel e g y s z e g é n y kis árvát Szent k a r á c s o n y e s t é n , n a g y jutalom v á r r á d : N e v e d felírják a szeretet lapjára S fent a kis J é z u s k a karját feléd tárja.
Töff, töff, r o b o g u n k Fut az autó ! S z e n e s b ö d ö n , íakosár, Ki éri utó ?
Hajrá, r o h a n u n k , Fut a c s u d a g é p Csináld, pajti, utánunk! így n i : itt a k é p ! 1
1.
1927. jan.
Napsugár
1.
7. oldal.
Karácsonyi csoda. I r t a : Géza (Az asztalon karácsonyfa áll. A z asztal lábánál ül a Pojáca. A szoba bal sarká ban áll a Katona. Egy széken ül a Baba.) I. JELENET.
Kis
angyal:
Szent karácsonyeste van, M o s t ezer angyal suhan A világon szerteszét. Karácsonyest, jaj be s z é p ! E g y i k angyal fákat hoz S berepül a házakhoz Másik angyal az á g a k r a A díszeket rárakja : Aranydiót, cukrokat, Narancsot is, j ó sokat. M á s angyal hoz ajándékot, Ismét másik a j á t é k o t : H i n t a l o v a t , katonát, Pojácát és szép babát . . . É n ilyesmit nem h o r d o k , Csak egy szép virágcsokrot Viszek szerte a földön, D e én ezzel betöltöm Élettel a sziveket, M e r t e virág a szeretet! A h o v a én bemegyek, Megdobognak a szivek: A szeretet virága Lelket hint a világba.
bácsi. N o de már tovább megyek, M e r t még van ám sok gyerek, A k i b e n a szeretet N e m él, vagy csak szendereg. Azokat én e szent esten Virágommal felélesztem . . . D e mielőtt elmennék, E g y szem cukrot m e g e n n é k . (Odalopózik az asztalhoz, leteszi a v i rágokat az asztal szélére úgy, hogy r á esik a Pojácára Letép a fáról egy c u k r o t , kibontja és m e g e s z i ; közben megy kifelé, A virágcsokrot ottfelejti.) D e már tovább repülök, M e r t még bajba k e r ü l ö k ! ( E l . ) II. JELENET.
Pojáca (nagyot ásítva f e l é b r e d ) : No, mi van velem? E l h i n n i sem m e r e m ! A lábam m o z o g , A kezem is m o z o g , A fejem, a fülem, a szemem is m o z o g ! Hiszen én é l e k ! N o h á t ! K i látott már ilyen c s o d á t ! ? (felkel, előremegy, a virág a balkezében van)
•
Napsugár
8. oldal
É n , kérem, egy művelt pojáca v a g y o k É s , amint látják, csinos is vagyok, É s , a m i n t érzem, éhes is v a g y o k 1 (odamegy az asztalhoz) Hujja h o p p ! Hujja h o p p ! Éhen én itt nem h a l o k ! M e r t van itten m i n d e n j ó : T o r t a , kalács és dió, Cukor, narancs, datolya, T e l i van a skatulya! (felvesz egy skatulyát, ugrándozva eszik belőle. A virággal megdobja a katonát). III. JELENET.
Katona (felébred, katonásan járkálni kezd, kezével t r o m b i t á l ) : T r a r á , trará, trará, Rati, tati, trará — E g y , kettő, hátra arc, E g y , kettő, j o b b r a n é z z ! Trará, trará, Rati, tati, trará . . . Itt a vitéz hadsereg, Ellenségtől nem remeg. A csákómat felteszem A z ellenséget m e g e s z e m !
Pojáca :
Állj m e g már te k a t o n a ! Nesze itt a datolya, Ezt edd m e g ! Ez j ó ellenség, Katonának jó eleség! Ezt vedd be és ne a várat, Nesze itt v a n , végy e g y p á r a t !
Katona : Köszönöm, civil barátom ; Hát te jól élsz, a m i n t l á t o m !
1927. jan. 1.
Szép kisasszony, instálom, Magát is m e g k í n á l o m !
Pojáca: Kínálhatod, hisz alszik, Fel sem ébred t a v a s z i g !
Katona: r
Ébresszük fel mély álmából, H a d d kapjon a l a k o m á b ó l ! Hé ! Kisasszony keljen f e l ! . . . A z én szavamra fel nem k e l !
Pojáca:
Hát majd én is megpróbálom, M i l y e n mély is ez az á l o m ! Hé, hó, Kisasszony! Ejnye már ne a l u d j o n ! Ébredjen fel k e d v e s e m ! . . . N e m ébred fel erre s e m ! Katona (fülébe k i á l t ) : Ébredjen fel Kisasszony!
Pojáca (a másik fülébe k i á t ) : ;
Keljen már fel Kisasszony!
Katona ( b ú s a n ) : Mindhiába, nem é l e d ! Pojáca ( s z o m o r ú a n ) : N e m jön beléje é l e t !
Katona: P e d i g m i l y e n j ó lenne, H a ő is velünk e n n e !
Pojáca ( ö r ö m m e l ) : Van egy pompás eszmém, M e g is teszem ezt é n ! A virágot idehozom, A z orrát m e g c s i k l a n d o z o m ! ( A virágcsokorral csiklandozza a baba arcát.)
Pojáca : A m i azt illeti, f i n o m a n élek, E g y beteg császárral nem is cserélek! M e r t van ám itt m i n d e n j ó , T o r t a , kalács és d i ó ! C u k o r , narancs, datolya, T e l i v a n a skatulya, Egyél komám, k a t o n a !
Katona (felvesz egy skatulyát és m a s i r o zás közben eszik)
Pojáca (utána csinálja a lépéseket, szintén eszik. Közben dúdolják a m a r s o t ) .
Katona
(meglátja előtte) :
a Babát.
Haptákba áll
IV. JELENET.
Baba (tüsszent egyet, f e l é b r e d ) : é, de c s o d á s , hát én é l e k ? aj, két ember, én úgy f é l e k !
Katona (haptákba vágja m a g á t ) : N e féljen Kisasszony, N e m bántjuk m i m a g á t ! N e m bántunk m i senkit, P l á n e i l y szép b a b á t !
Pojáca : S ő t inkább meghívjuk, E g y kis l a k o m á r a ! Nézzen szelídebben rám és a k o m á r a !
Napsugár
1927. jan. 1.
9. oldal
Baba (leugrik a s z é k r ő l ) : J é , de szép itt m i n d e n ! N a g y o n hálás vagyok. Ily finom meghívást szívesen f o g a d o k ! Katona (odavisz egy doboz cukrot) T e s s é k , szép Kisasszony, Itt a cukor v e g y e n ! Pojáca (odavisz egy tányér s ü t e m é n y t ) : Itt a f i n o m torta, tessék, ebből egyen !
Baba:
Köszönöm, köszönöm, jó ez a cukorka; Jaj de b o l d o g vagyok ! Finom ez a torta! (Körülállják az aszfalt é s esznek. Egymást kínálják és dicsérik az édességeket. É n e kelnek) : Jaj de jó, jaj de jó, Jaj de jó ez a dió, Ügyes ember a szakács, Jól sikerült a k a l á c s ! V. J E L E N E T .
Kis angyal (lihegve b e f u t ) : Ó de borzasztó eset, A m i velem megesett. Elvesztettem a virágom, Jaj, ha meg nem találom, Börtönben lesz a h e l y e m ! Jaj nekem, m i lesz v e l e m ! (Körülnéz és meglátta a virágot a Pojácánál) M i ez? Való vagy á l o m ? Hisz ott van a virágom! Hé, P o j á c a , jer i d e ! A csokromat a d d i d e ! Igy n i ! É s t i m i t tesztek? N i c s a k ! Hiszen t i esztek! A máséból j ó l l a k t o k ? Ejnye, ezért k i k a p t o k ! Baba, ülj a székedre, É s a narancsot tedd le,! Hé, ideállj Katona, M i n e k neked d a t o l y a ! Te, P o j á c a , ide ülj, A d d azt ide és c s ü c s ü l j ! Igy n i , és most csendesen, Ne moccanjon s e n k i s e m ! Máséhoz ne nyúljatok, Alvás a t i d o l g o t o k ! (Elalusznak.) Most még egy szem c u k o r k á t ! I g y n i ! P á , jóéjtszakát! (Elszalad. A függöny legördül.)
karácsony
ünnepén
Daloljon a
lelkünk!
A z isteni
s z e r e t e t
Szülessen meg
bennünk!
J ó s á g u n k n a k
a r a n y á t
Hintsük le
eléje,
Mosolyától
ragyogjon
Szemünk b o l d o g fénye ! S z e l i d s é g ü n k I l l a t o z z o n néki
t ö m j é n e
—
Szelíd szívet keres
ő:
E z az e r é n y é g i . . . T ü r e l m ü n k n e k Tegyük a
m i r r h á j á t
szivéhez:
A türelem minden
bajt
Félannyira érez . . , Szép karácsony Daloljon
a
ünnepén
lelkünk
Az isteni szeretet Énekeljen
bennünk!
- b g -
10. oldal
Napsugár
1927. jan. 1.
Szépike és a Csúfsá (Irta Géza bácsi.) E g é s z pontosan nem t u d o m , hogy hol, de biztos, h o g y v a l a h o l , volt egyszer egy erdész. Egy nagy erdő Kellős közepén l a kott három nagy lányával. F e l e s é g e már régen m e g h a l t : igy, hát a lányok tartották rendben a házat, Ők mosták k i a ruhákat, ők főzték m e g az ebédet, ők vágták a fát a tüzeléshez, ők etették a b a r o m f i a k a t . . . D e rosszul beszélek: nem ők, hanem csak az egyik csinálta mindezt közülük; az egyik, a legkisebbik. Mert biz a másik kettő nem tett egész nap egy keresztülszalmaszálat. A két nagyobbik lány egész istenáldotta nap csak a tükör előtt állt és csinosította magát. A m u n k a p e d i g a kicsi nek maradt. S z é p lány volt a két nagyobb is, de a kicsi olyan gyönyörűséges terem tés volt. hogy azt el nem lehet m o n d a n i . Haja olyan fekete volt, m i n t a csillagos é j t s z a k a ; a szeme oly c s o d á s kék volt, m i n t a felhőtlen ég és egy csokor i b o l y a együttvéve; arca fehérebb volt, m i n t a l i l i o m és mégis pirosabb volt, mint a r ó z s a ; a szája oly üde-piros, m i n t a m o s t - m e g hasadt cseresznye. Az egész termete olyan volt, m i n t az álom, m i n t a c s o d á l k o z á s . N e m lehet e l m o n d a n i , m i l y e n szép volt az a kislány. N e m is hivta őt máskép a p a pája, m i n t Szépikének. Szépike volt a ház napja, csillaga és ő volt a ház cselédje, sőt a kutyája is. A z ő szépsége ragyogta be a ház m i n d e n
zegét-zúgát; az Ő szépségét énekelték a tükrök; őt látni surrant be a napsugár is a szobákba. M é g a madarak is csak azért szálltak az ablakba, hogy őt lássák és ha látták, sokkal szebben tudtak énekelni. De a kis S z é p i k e csak a d d i g volt a ház c s i l laga és napja, a m i g otthon volt az erdész. Már p e d i g igen ritkán volt otthon, mert egész nap az erdőt járta. A m i n t kitette a lábát, jaj lett a kis S z é p i k é n e k ! A két nagy lány, a k i k m a j d m e g p u k k a d t a k az i r i g y ségtől, hogy a húguk o l y csodaszép, rög tön nekiesett, csipték, rúgták, ütötték, ahol érték. Parancsolgattak neki mindenfélét. Az egyik parancsot még nem is volt ideje teljesíteni, máris hangzott a másik parancs és vele együtt a szidás és az ütleg i s . M o s t söpörni, most takarítani; most fát vágni, most f ő z n i ; most a disznót m e g etetni, most az erdőben szerteszét kószláló baromfiakat ö s s z e h a j k u r á s z n i : d o l o g m i n d i g volt, pihenés sohasem volt. Még éjjelre is kapott m u n k á t : éjjel kellett k i m o s n i a n é n j é n e k ruháit. D e Szépike mindezt angyali türelemmel tűrte. H a verték, csak nézett ártatlan sze meivel, m i n t h a k é r d e z n é ; miért bántotok engem ? H a dolgoztatták, megtette j ó kedvűen, zúgolódás n é l k ü l ; bár tudta, hogy csak szidás és verés lesz érte a köszönet. Sem fáradt nem v o l t , sem s z o m o r ú : d a lolt, m i n t a kis p a j t á s a i : a madarak az
1927.
jan, 1.
NapSUgár
erdőben. Ha a papája néha hazavetődött, nem árulkodott neki, hanem jókedvűen csicsergett Körülötte, m i n t akinek s e m m i busulnivalója sincs. Igy éltek az erdészházbeitek a sötét t i tokzatos erdő közepén, valahol, valahol messze, Tündérország és Boszorkányország között. A z idő csak m u l t . A z erdész járta az erdőt, a két irigy nagylány unatkozott és a tükröt koptatta, a kis Szépike p e d g csak dolgozott és dalolt és egyre szépült. Beköszöntött az ősz. Csúnya g o r o m b a szél kavargott a fák között é s kegyetlen sikoltozással tépte az erdő diszét. A fák csupasz karokkai nyúltak az ég felé és kegyelemért sírtak; de h i á b a : a vihar m i n d j o b b a n és jobban elhatalmasodott Rájött az eső is, de még h o g y a n ! N e m cseppek ben, nem is szálakban, hanem mintha egy darabban zuhanna le a tenger. ítéletidő v o l t : a madarak és a kis mókuskák f a o d u k b a b ú j t a k ; az őzikék elfutottak a bar langokba és ott húzták meg magukat és nem is törődtek azzal, h o g y ugyanabban a barlangban medvék és farkasok is v o l tak. De szerencsére a medvék és a f a r k a sok is annyira meg voltak rémülve, h o g y nem is jutott eszükbe, hogy bántani kéne az őzikéket és a nyuszikákat. Az erdész is hazasietetett és letette a puskáját. Ilyen időben nem lehet az erdőt j á r n i ; nem is é r d e m e s : tolvaj ilyen időben nem jár, vadat meg i l y e n időben úgysem lehet találni. Legjobb ilyenkor itthon. Otthon pipázott és gyönyörködött a három szép lányában és a kis Szépikének m i n d e n féle kacagtató játékot talált k i . A két nagylánynak egyátalán nem v o l t ínyére, hogy most nekik kell dolgozniuk, a gyűlölt h u g u k pedig csak játszik egész délelőtt. — Itt valamit tenni kell — mondották egymásnak — ez a kis vakarcs még kitúr bennünket az apánk szeretetéből és tán még az örökségből i s ! N a , k i is találtak egy olyan gazságot, amilyen csak az ő gonosz szivükben s z ü lethetett meg. Kint a konyhában m e g d ö r zsölték a szemüket hagymával és úgy
11. oldal
vitték be az ebédet. K o m o r arccal és szót lanul ültek le az asztalhoz és törülgették a szemüket. Az a p j u k persze rögtön észre vette, hogy itt v a l a m i baj v a n . M e g is kérdezte t ő l ü k : — N o m i az, m i a z ? m i t s í r t o k ? —- H o g y n e sírnánk, hogyne rínánk, m i kor ilyen Istentől elrugaszkodott testvérünk van ! K i hitte v o l n a felőle ! A saját j ó s á g o s édesapja ellen ilyent t e r v e z n i ! — M i t ? M i a z ? — kérdezte az erdész megdöbbenve. — Képzelje csak apuskánk — szepegtek a gonosz lányok — ez a gyalázatos fajzat azt forgatja fejében, hogy apuskát meg k e l l ölni, hogy aztán az örökség minél h a m a rább a kezében l e g y e n ! M i n k e t is rá akart erre a gyalázatosságra venni és m i erre még szólni sem t u d u n k , csak keserű könynyeket t u d u n k h u l l a t n i , hogy a föld eltűr ilyen gonoszságot i s ! Az erdész megrendülve hallgatta a lá nyainak szörnyű leleplezését és a fájda lomtól és dühtől reszketve kérdezte a l e g kisebbik lányától, a k i a sugdosásból nem hallott s e m m i t : — Szépike, igaz e z ? Igaz, hogy te engem mindenáron m e g akarsz ölni ? Szépike úgy értette, hogy igaz, hogy te engem mindenáron m e g akarsz ö l e t n i ? Természetes, hogy a kérdésre igy v á l a s z o l t : — Persze is hogy m e g : akár rögtön, ebben a p i l l a n a t b a n ! A szegény erdész kékült-zöldült ekkora elvetemültség láttára; fölugrott az asztal mellől és haragosan kiáltotta: — Pusztulj a szemem elől te elvetemült, hálátlan g y e r m e k ! K i a h á z a m b ó l ! Már nem vagy a gyermekem ! Dobjátok k i ő t ! A szegény Szépike azt se tudta fiú-e vagy lány, úgy megrémült ezekre a sza vakra. De még ideje sem volt felocsúdni, m i k o r már kint találta magát a zuhogó e s ő b e n : a két nénje úgy kilóditotta, hogy a lába sem érte a főidet. Ez volt a t y j u k nak első parancsa, amelyet szívesen é s gyorsan teljesítettek. [Folytatása következik.)
Napsugár
12. oldal
P r u t y i és Z u p i , a
sokak
előtt
már
1927.
ismert
két
javíthatatlan, újra
h o g y ebben az ifjúsági lapban ők is szerepelhessenek. B á r
jan. 1.
jelentkeztek,
m e g m o n d t u k nekik, hogy
elrettentő példaképen állítjuk be őket, hogy a m i jó nevelésü kedves olvasóközönségünk l á s s a , hogy h o g y a n nem k e l l viselkedni, mégsem tágítottak. Elküldték fényképeiket és egy pár sor kíséretében i m e b e m u t a t k o z n a k : Én,
kis
és
nagy
turpis-
sági
Virgács
K i s és nagy
i
turpissági V i r
*'
g á c s Zupi v a
Prutyi vagyok.
gyok.
Odahaza szü
tem
lettem;
hogy
kedvem
van,
Agyafur-
f t o n , körülbelül
m i k o r , már,
••se** • -•
Szület-
egyszer.
nem t u d o m .
: tetszik
É s mert azóta
! mintha
is
mindig
jó
Úgy nekem azóta
állandóan a
h a r a g u d n a k rám. A z i s k o
gimnázium I I . osztályába járnék. O l y a n ne
lát a d d i g , a m i g kérdezhetek, szeretem, de
héz. T a v a l y a m i k o r a nagy fali óra szer
borzasztó, ha felelni k e l l . Érzem, hogy te
kezetébe tettem azt a szép szarvasbogarat,
hetséges
akkor v o l t a m 12 éves. Érzem, hogy
vagyok
és
ha az a
?ok
verés
nem
a m i t kapok, nem akadályozna, már király
vagyok közönséges diák.
vagy c s á s z á r lehetnék. H e j , rögtön hercegi
nagyokat, de a szük
rangra emelném azt
tem nem t u d beletörődni abba, hogy nagy
az időjóst,
aki m i n
den második hétre Péter-Pált jósolna, bizonyítványkiosztás nélkül.
M e r t ha ne
kem több szünetet adnának, már rég találtam
volna
a
de
drótnélküli
ki
Tudnék
látókörü
alkotni
környeze
felfedezések áldozatot követelnek. A m u l t kor
p l d . egész
csirizt
gyúrtam
újfajta, és
prima
az egyik
légyfogó ebédlőszék
puskaport,
támlájára szereltem f e l . Nagyszerűen ment.
vagy a búvárléghajót. Drága időmet azon
H o g y a z t á n , P a l i bácsi is odaragadt, . . .
ban l e f o g l a l j a az iskola, a szobafogság és
hát tehetek én r ó l a ? Hiszen nem megve
egyéb büntetések. Gimnázium I I . oszt.-ba
tendő, hogy a légyfogó mást is f o g , n e m
járok, miniszteri engedéllyel g é m : „Csak k i t a r t a n i " .
3-szor.
Jeli
csak legyet. N a nem ? Kiszámítottam t e g
Szervusztok
fiúk!
nap földrajz óra alatt, hogy ha n e m m o s -
1927.
jan.
Napsugár
1.
sák le a ragacsot a szék
támlájáról,
évben 239546 legyet fogok és csak
egy 1—2
énrólam
még
majd
azért m o n d o m , beszélnek
de
Jeligém:
„ E v é s közben j ö n meg az étvágy". Hiába-hiába, ilyen ez a két pernahajder! É s egyelőre nincs kilátás, hogy javuljanak, bár m i n d e n
csalafintaságuk kitudódik
N a már most. T i kedves bajtársaim t a nuló sorban vagytok jelenleg Hat f o l y t o n csak t a n u l j a t o k ? ? Dehogy, dehogy. Hiszen az egészség, a t i d r á g i egészségiek még az időnél is nagyobb érték! ! A testnek p e d i g , h o g y egészséges m a r a d j o n , p i h e nésre és szórakozásra v a n szüksége. D e hogy kell f o l y t o n t a n u l n i . H i s z ' akkor megsárgultok, m i n t a hervadt napraforgó, gyengék lesztek, m i n t egy heptikas fehér egér. M i p e d i g v i r g o n c szöcskéhez, r u g a nyos kis gidához, pirospozsgás barack hoz akarunk hasonlónak látni benneteket. Tehát a rendes napi lecke elvégzése után szórakozni f o g u n k ; még p e d i g alaposan. Az „ E z e r m e s t e r " cím alatt e l m o n d j u k m a j d , hogy hogyan. H a f i g y e l e m m e l kiséritek m a j d ezt a rovatot, fogtok itt találni t á jékoztatót és útmutatást o l y szórakozások hoz, melyeknél m a j d n e m kell sajnálni a ráfordított időt. Kellemesen, de okosan használjuk k i az időt. Mert az idő még a pénznél is drágább. U g y - e ?
és
m i n d e n csínytevésükért alaposan m e g kell bünhődniök. M i n d e n n a p o s a nyakleves, a mire külön kifejezést h a s z n á l n a k :
„Drics"-
nek nevezik. Szerintük ez szerényebb, s i mább
és
nem
( D r - n e k fogjuk
oly
közismert
jelölni).
kifejezés.
Legalább
vennék
haszna,
P r u t y i csak a
huncutságban
kitartó, Z u p i pedig csak a
rántottcsirkére
ha
komolyan;
a jel
mondatukat
de
mi
g o n d o l jelmondatában és nem a m u n k á r a ! r i i - i - i c
m
r
c
a
r-y;:.CT
txz
Kedves gyermekek. Mielőtt megkezdenők a fúrást-faragást, ecsetelést és pepe cselést, h a d d m o n d j a m el, hogy evvel a rovattal m i a célunk. Közismert a k ö z m o n d á s : „Az idő p é n z " . Vagyis az idő o l y értéket jelent, amit akár aranynyal ezüsttel lehet felmérni. Mint ahogy tehát a pénzt nem dobáljuk, hanem szeretjük és féltjük, ép o l y g o n d d a l kell az idővel is bánni. Ez az értelme a köz mondásnak. Ha azonban jobban figyeljük, bizony még gyengének is találjuk Lássuk c s a k : H a 100 Koronát elvesztek, mert hanyag v o l t a m , a veszteséget csak ideigóráig érzem. Munkával ugyanis újra m e g szerezhetem ezt a 100 koronát és már nem hiányzik. De ha drága időmre nem figyelek kellő gondos szeretettel, hanem
oldal
elpocsékolom haszontalanságokra, hej b i zony az elveszett már örökre. Hiába m i n d e n iparkodás, megbánás, hiába, a tegnap nem jön vissza. Tehát az idő nem egyenértékű a pénzzel hanem annál sok kal, de sokkal nagyobb értek. Pótolhatat lan veszteség, ha időt veszítek. E szerint dúsgazdag lehet az az illető, a k i , bár egy árva fityingje sincs, de okosan k i használja az idejét.
P a l i bácsit. O h , t i korlátolt emberek, nem láttok a jövőbe. N e m
13.
Egyelőre csak arra kérünk hogy tiszteljétek az anyagot,
benneteket, — vagyis
semmit el ne dobáljatok. A hulladék csak
akkor kellemetlen, ha nincs a helyén. K ü lön skatulyában gyűjtsetek üres g y u f a skatulyát, használt gyufaszálat, szegeket, használt vasúti jegyeket stb. stb. M i n d r e rákerül a sor.
i
Taub Ilus szillhuettje,
Napsugár
14. oldal
Ezt a rovatot kis olvasóink számára tartjuk fenn. Ide azok a mesék, leírások és versek jönnek, amelyeket ti írtok. Mert nektek is kell ám Í r n o t o k ! H a ugyanis nagyok lesztek és k i k e r ü l t ö k az életbe, nagyon nagyon hasznos lesz számotokra, ha ügyesen, okosan és hatásosan t u d t o k akármit is elmesélni, vagy leírni. Az olyan ember, a k i a szó vagy írás mesterségében ügyetlen, nem lehet jó bíró, j ó ü g y v é d , jó író, jó tanító, jó képviselő, jó hivatalnok, j ó üzletember, j ó f o r m á n s e m m i , mert az életben csak az b o l d o g u l , aki ügyesen és okosan t u d beszélni és írni. Ezt a szük séges és hasznos mesterséget tehát g y a k o r o l n i kell : minél korábban kezditek, annál j o b b M i is a d u n k rá a l k a l m a t és buzdítást. Ezen a helyen igen szépen i n d u l h a t t o k a Jövő felé.
Karácsonyfa elött. Itt a szép nagy karácsonyfa: Égből a kis Jézus hozta. Csillog rajta mindenféle, Minek nincsen hossza-vége. Nézd apácska, nézd anyácska, Mit hozott a jó Jézuska ! Aranydiót, piros almát, Sok fügét és jó cukorkát. Jer testvérke, nézd a szép fát, A kis Jézus ajándékát! Rajta narancs, szőke baba, Sok csillogó apró gyertya. Jer, térdeljünk, imádkozzunk, Fohászt mondjon kicsiny ajkunk Testvérünkhöz Jézuska hoz, K i reánk sok áldást, jót h o z ! Buzgó imánk szálljon égbe Áldott égi trón elébe. Ég tartsa meg kicsi körünk, Legyen vigságunk, örömünk! RÜCKERT ERNŐ fg. IV. o. tanuló
1927
jan. 1.
Karácsonyi népszokások Szlovenszkón. A z oravai Tordosin község mellett van egy Haleckave nevű erdő. Ebben az e r d ő ben tátong egy mély sziklahasadék, mely a néphit s z t r i n t a boszorkányok gyülekező helye Karácsonyestéjén a vidék juhászai összegyülekeznek, nagy kürtharsogás m e l lett körüljárják a Szikla hasadékot, aztán tüzet raknak és ennek hamuját és szenét szétosztják egymás közt. A nép p e d i g j ó pénzen megveszi t ő l ü k , mert azt tartják arrafelé, hogy ez a h a m u hatalmas o r v o s ság marhavész és mindenféle b o s z o r k á n y rontás ellen. A Tátra vidékén az a szokás d í v i k , hogy karácsony éjtszakáján, pont éjfélkor, erősen becsapjak az ólak ajtaját és f o k hagymával keresztet rajzolnak rájuk, h o g y a tehén véres tejet ne a d j o n és a tejét el ne szívják a boszorkányok. E l van terjedve Szlovenszkón a bűvös tükör próbája is. Ezt a t ü k r ö t Luca n a p ján kell venni, még p e d i g m i n d e n a l k u dozás n é l k ü l . Aztán szónélkül zsebre kell v á g n i és ugyancsak szó nélkül egy m a g á nyosan álló fa tövébe el kell ásni, de nem szabad beletekinteni sem. Karácsony estén, m i k o r besötétedik, a t ü k r ö t felás sák és a n é l k ü l , h o g y belenéznének, fehér kendőbe takarva hazaviszik. M i k o r az óra éjfélt üt. két égő gyertya közt kibontják a kendőböl és elébe ülve m i n d a d d i g néznek beléje, m í g j ö v e n d ő b e l i j ü k n e k a képe m e g nem jelenik a t ü k ö r b e n .
Napsugár
1927. jan. 1.
15.
oldal
K e d v e s olvasóink! íme, üt van az első s z á m ! Ezzel i n d u l útjának a „ N a p s u g á r " abban a reményben, hogy ö r ö m m e l és szívesen fogadjátok, és hamarosan kedvencetekké f o g v á l n i . A
„Napsugár"
m i n d e n két
hétben
fel
f o g keresni benneteket, m i n d i g szórakoz tató, g y ö n y ö r k ö d t e t ő t a r t a l o m m a l és szebb nél-szebb
Angyaljárás.
Keres
szerkesztőségét.
írjátok m e g , m i
benne l e g j o b b a n , m i t szerettek
tetszett
leginkább
vagy m i t ( h a j t a n á t o k , m i t kívánnátok, hogy
Ezer csillag f ö l r a g y o g : Vagy azok m i n d angyalok ?
Ezerfelé
meg
sétek fel hát t i is leveleitekkel a Napsugár
Szól a h a r a n g : gingalló.
A krisztkindlit
Mindegyikőtök
fogja találni benne a kedvére valót
Hahó, hahó, hull a hó,
S z á l l n a k , s z á l l n a k le
képekkel.
hozzánk:
lehozzák.
benne legyen? írjátok m e g azt is, hogy m i újság arra ti
feleltek?
történt
Ha
valami
nevezetes
az i s k o l á i k b a n
közt, p l
vagy a
dolog
társaitok
k i r á n d u l á s o n v o l t a t o k , ünnepély,
verseny, szinielőadás vagy más olyan d o
sietnek:
Jó g y e r m e k e t k e r e s n e k . . .
l o g történt, a m i érdemes arra,
hogy más
vidéken is t u d o m á s t szerezzenek róla, ír M i h o z z á n k is
jöjjetek!
N á l u n k is v a n j ó
játok le azt úgy, ahogyan legjobbnak g o n
gyerek! Géza bácsi.
doljátok. A
Napsugár
szerkesztősége
most
együttesen k ü l d i m i n d n y á j a t o k n a k letét
s kívánja,
hogy
itt
üdvöz
gyönyörűséggel és
élvezettel forgassatok ennek a kis újságnak lapjait.
A
legközelebbi
számtól
kezdve
azonban n é v r e szóló üzenetet fog k ü l d e n i m i n d e n kis levélírónak
itt a
„Posta" ro
vat alatt. M i n d e n levelet, üzenetet,
írást,
amit a
Napsugárnak akartok k ü l d e n i , i g y címez
Denk Bözsi szilhuettje.
zétek : a Napsugár K o m á r n o , J ó k . i u 5.
szerkesztőségének,
4
Napsugár
16. oldal
1927. jan. 1.
Mama: Nesze Lajoska, itt van egy d a
Sokszor v a g y u n k úgy az életben hogy valamit, amit látunk, olvasunk vagy t a pasztalunk, az első pillanatban nem értjük meg, de ha g o n d o l k o z u n k felette és törjük kissé az eszünket, mégis rátalálunk az értelmére. A fürgén g o n d o l k o z ó , eleven eszű, találékony ember hamar rátalál az elrejtett értelemre is. A hires föltalálók m i n d ilyen éles eszű, találékony emberek k ö z ü l kerültek k i , mert a t u d o m á n y o k is sok elrejtett értelmű kitalálni valót adnak f ö l az embereknek. A találékonyságot gyakorolni is lehet. A rejtvények cím alatt látni fogtok a N a p sugár m i n d e n számában ilyen kitalálni valót. Gyakoroljátok rajtok az elmétek elevenségét. H a aztán sikerül megfejteni az elrejtett értelmet, küldjétek el levélben a N a p s u g á r szerkesztőségének címére. Fejtsétek m e g az alábbi rejtvényeket. 1
rab mákos kalács neked, meg az Húszá nak, oszd el szépen testvériesen. Lajos: H o g y kell azt testvériesen e l osztani, a n y u k a ? Mama: Hát úgy, hogy a másiknak a d juk a nagyobbik darabot. Lajos: A k k o r inkább az Iluska ossza el. A. : D e szép pipája van bácsinak. B. : N e m az enyém, — az ipámé, aki egy kis faparipából csinálta. A. : Az a fakereskedő ? B. : Igen. A: Tehát akkor az e g y : faipari ma faparipa p i p a . Gyurka: Anyukám, a Lali nem ad helyet az ágyban. Anyuka: Lali, az ágynak csak a fele a tied, a másik felét add át Gyurkánák. Gyurka: Igen, én is ezt mondtam neki. de ő a középre fekszik és azt akarja, hogy én tőle jobbra és balra vegyem ki a részemet.
2
Megjelenik havon Megfejtési határidő január 5. A m e g fejtők között 3 szép könyvet sorsolunk k i . A megfejtést egy evelezőlapon a k i a d ó hivatalba küldjétek be, K o m á r n ó , Jókai-u. 5. Tréfás
kérdések.
Egy lábon áll s fejében nincsen csont. Mi ez? ( ) A k i csinálja, nem m o n d j a meg. A k i kapja, nem ismeri meg. A k i ismeri nem fogadja el. (*zupd suurjq y :
szer.
Felelős szerkesztő: Seidl Sándor tanár, Bratislava, G y u r i k o v i c s - u t c a 4. Szerkesztők :
H a r m o s K á r o l y festőművész, Komárno, Dr. B o r k a G é z a tanár, Komárno. K i a d ó h i v a t a l : Komárno, Jókai-u. 5. Előfizetési á r a : egész évre 36 K c , félévre IS K c negyedévre 9 K c , Nyomja a Virradat-könyvnyomda, Komárno.
r
/
">'///// \
7^-
^'•-."jf:"- ^
,V;,
2^
V/"
K É P E S G Y E R M E K L A P . M E G J E L E N I K M I N D E N HÓ 1-ÉN ÉS 15-ÉN FŐSZERKESZTŐ: SEIDL SÁNDOR. - I. ÉVF. 1. SZÁM. 1927. JANUÁR 1 'mi ;l!i!Mi«i
HLA.
A
g y e r m e k .
Isten adta a Föld díszének': Róla zengjen minden é n e k ! Kacajának egy szem gyöngye Többet ér, mint minden világ Bús göröngye!
Ne felhőzzék az a k é k É g ! Ne boruljon az a K é k s é g ! Legyen szivünk meleg sátor: Az ő lelkét óvja-védje A fázástól! "
Szemében az Isten-palást Kék derűje: minden Tamást Visszahív édes hitéhez! Nézz a tiszta gyermekszembe S Istent é r e z z !
Miért vagyunk, ha nem erre ? V a n a Létnek szebb értelme ? Ne is legyen egyéb törvény: E l ne nyelje fiad lelkét A bánat-örvény!
Kezünk csak virágot messen! Eszünk Neki jót k e r e s s e n ! Kergessük szét a felhőket S napsugárban fürősszük meg Édes-Őket! Dr. B o R K A GÉZA.
34
1926. dec. 12.
Napsugár
amit az ügy érdekében kérünk tőletek. Ha minden magyar tanitó csak egyetlen egy előfizetőt szerez, biztosítva van a
Napsugár
5°/o-dt a Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesület özvegy és árvaalapja ja vára fordítja.
K a r t á r s a k ! Rendeljétek m e g a z iskolai könyvtár részére i s a Napsugár cimü gyermeklapot.
örökélete. És e kötelessége alól — bizton reméljük
—
n e m is fogja magát k i v o n n i
senki, ha a t a n í t ó i nemes
jelentősége
megjelölésre
a
szó
hivatás őszintén
tradiciósan áthatja
kitüntető
s e
értelmében
jogos igényt tart. Csak ez ad nekünk erőt, bizalmat a vállalt feladathoz.
*eklapot.
hogy
Szóljatok
Tiekünkben 1
Ez
nektek
jó csak
a k u | t t > a k e r ü l és viszont használtok S i ó s á g szent ügyének,
ta&őság
anyagi
igényeinknek
a
mára történt resztringálásával ként
példányon
150 Kc-ban állapítottuk m e g , hogy
a népünk hesse
minimu
legszegényebbje
tanuló
gyermeke
is megszerez számára.
negyedévre
(6
Elő szám)
9 ' — K c , félévre (12 szám) 18'— K c , egész évre (24 szám) 36 — K c .
Szerkesztőség: B r a t i s l a v a , G y u r i k o v i c s u. 4. sz. Kiadóhivatal:
K o m á r n o , Jókai u. 5.
Kéziratokat m i n d a két cimre lehet k ü l d e n i ,
megrendelik néhány
Árát
fizetési ára t e h á t :
K a r t á r s a k ! Ezt a kis prospektust ne dobjátok f é l r e ! A d j á t o k ki olyan g y e r m e k e k kezébe, h gondoljátok,
3. oldal
a
szót jó vele
mert a Kiadó
A z előfizetéseket a kiadóhivatalba
tessék
címezni. B r a t i s l a v a , 1926. dec. 5.
A Napsugár szerkesztősége.
utján kapott előfizetési djiak
megjelenik havonként kétszer, 16 oldalon. Előfizetési ára: egész évre 36 Kcs, félévre 18 Kcs, edévre 9 Kcs, egyes szám ára: 1 K 50 f. iz előfizetési bruttó bevételből 5°| -ot a Szlavón Általános magyar Tanítóegyesület özvegy- és 0
pja javára fizetünk.
• I;
Kartársak! römrnel teszünk,
fa
Ti
segitségtekre
számít
a
hagyományos
j u n k önfentartási ösz
N e m t ö r ő d ö m s é g fenyegető homályának l e
tönétől
küzdésében.
hajtva,
egy
Soká tartott, a m í g
idáig j u
ú j a b b lépést a T i ne
tottunk.
vetekben a tanítói ideál
szándék akadályai a legkonokabbak. Végre
felé. Nemcsak szük b i
s i k e r ü l t ! Felelős szerkesztőül Seidl Sándor
r o d a l m u n k b a n , az i s
tanárt és irót
kolában k i v á n u n k k ö
hatóság épúgy, m i n t a t a n ü g y i , ezt j ó v á
telességemberek lenni, lelki g o n d o z ó i , v e
hagyólag t u d o m á s u l vette.Neve és a t a n í
zetői, mentorai a ránk
tóság érdekében kifejtett működése — úgy
bizott
ifjúságnak,
A legnemesebb s a
nyertük
legőszintébb
meg s a
politikai
hanem azon k i v ü l is — pihenős, játékos,
hisszük, —
szabályzatlan
helyeslő tudomásvételt. Főmunkatárs
Dr.
Borka
lap
irányitása —
gyermekéletének
által.
Gondoskodni
Veletek együtt —
mi,
öntudatos kivánunk
m i n d i g éhes,
Részetekről is biztosithatja a
Géza,
a neves
tanár-író.
illusztrálását Harmos K á r o l y festőművész-
m i n d i g m o h ó n kereső fantáziájának egész
rajztanár
séges,
vésze épen ennek a zsánernek.
nemes,
gyarapító
táplálkozásáról
— válogatott, igényeinek megfelelő, t a n í tóan tartalmas, de
egyben
szórakoztató,
A
vállalta,
a k i utolérhetetlen
K a r t á r s a k ! A Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesület legújabb v á l l a l k o
kedélyképző szellemtermékek révén. A h i
zása az előbb hangoztatott célokon
vatalos magyar tanítószolidaritás
még
védelme
mű
egyebet
is
jelent.
Jelenti
kivül
hivatalos
Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesület értékes erkölcsi támogatá sával néhányan összeálltunk s m e g á l l a p o d t u n k Napsugár c i m m e l egy gyermeklap
egyesületünk lankadatlan erejének és élet
m e g i n d í t á s á b a n , amely a T i
hogy ne legyen
alatt,
a
ajándékotok
akarásának újabb bizonyítékát. Jelenti, hogy szolidaritásunk
kiépítése,
érdekében egyre újabb
felvirágoztatása
terveket
folytonossági
szövünk, hiány
fel
legyen a feslő e m b e r b i m b ó k számára élet-
törekvő egyesületi é l e t m ű k ö d é s ü n k b e n , ha
Napsugár
egyike-másika a terveknek nem is sikerül.
tavaszos virágzásuk a
Ti
szivetek
idején. A
melegét
sugározza
ki
a
Jól
tudjuk,
hogy
minden
csak
Veletek
szlovenszkói magyarság reménydús cseme
lehet eredményes, Nélkületek minden csak
tekertjére
kudarchoz vezethet. Hozzátok
s a T i lelketek
fényét
árassza
j ö v ő nemzedékünk életindulásának g ö r ö n gyös útjára. Ú g y akarjuk kezelni szivetek-
lelketek ajándékát, m i n t a tanítói ideálnak közös
elhatározásunkból
született
drága
kincsét, amelynek m i csak kincstárnokai vagyunk. A Napsugár ezért mindenek előtt Felétek v i l l a n m e g .
Nektek jelzi első é b
redését, Tőletek várja megbecsültetését, a
szólunk a
Napsugár első
tapogatózó
hajnali
H a t i is úgy akarjátok,
ébredése idején. ezt a v á l l a l k o z á
sunkat csak siker koronázhatja. Tekintsétek az
iskola
ügyének a N a p s u g á r
életben
tartását. N e sajnáljátok azt a pár j ó szót,
r
Napsugár
1926. dec. 12.
amit
az
ügy
érdekében
kérünk
tőletek.
Ha minden magyar tanitó csak e g y e t l e n e g y e l ő f i z e t ő t szerez, biztosítva van a
Napsugár
5°/o-át a Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesület özvegy és árvaalapja ja vára fordítja.
K a r t á r s a k ! Rendeljétek m e g a z iskolai könyvtár részére is a Napsugár cimű gyermeklapot.
örökélete. És e kötelessége alól — bizton reméljük
—
nem is fogja magát k i v o n n i
senki, ha a t a n í t ó i nemes
jelentősége
megjelölésre
a
szó
hivatás őszintén
tradiciósan áthatja
kitüntető
s e
értelmében
jogos igényt tart. Csak ez ad nekünk erőt, bizalmat a vállalt feladathoz.
az
érdekünkben ! Ez
néhány nektek
jó csak
akaratba kerül és viszont használtok a tanítóság szent ügyének,
anyagi
igényeinknek
a
minimu
mára történt resztringálásával p é l d á n y o n ként
150 Kc-ban állapítottuk
a népünk hesse
m e g , hogy
legszegényebbje is megszerez
tanuló
gyermeke
számára.
negyedévre
(6
Elő szám)
9 ' — K c , félévre (12 szám) 18"— Kc, egész évre (24 szám) 36 —
a k i k r ő l gondoljátok, hogy megrendelik Szóljatok
Árát
fizetési ára t e h á t :
K a r t á r s a k ! Ezt a kis prospektust ne dobjátok f é l r e ! Adjátok ki olyan g y e r m e k e k kezébe, gyermeklapot.
3. oldal
a
szót jó vele
mert a Kiadó
Kc.
Szerkesztőség: Bratislava,Gyurikovics u. 4. sz. Kiadóhivatal: K o m á r n o , Jókai u. 5. Kéziratukat m i n d a két cimre lehet k ü l d e n i , Az előfizetéseket a kiadóhivatalba tessék címezni, Bratislava, 1926. dec. 5.
A Napsugár szerkesztősége.
a tanítóság utján kapott előfizetési djiak
megjelenik havonként kétszer, 16 oldalon. Előfizetési ára: egész évre 36 Kcs, féíévre 18 Kcs, negyedévre 9 Kcs, egyes szám ára: 1 K 50 f. flz előfizetési bruttó bevételből 5°| -ot a Szloven szkói Általános magyar Tanítóegyesület özvegy- és árvaalapja Javára fizetünk. 0
Napsugár
4. oldal
1926. dec. 12.
A programmunk A szlovenszkói magyar gyermek lelkét akarjuk szebbé és jobbá tenni! A d u n k neki értékes ismereteket, a gyermek eszéhez mért és a gyermek értelmét csiszoló t u d á s a n y a g o t . . . Erkölcsnemesítő
kedves
elbeszélésekkel
a
Jó magvait
lelkében:
emberi
Jóság
és
szépségeit.
Megmutatjuk
abban, hogy derék és
neki boldog
az
ember,
jó
értékeit
honpolgár
legyen . . . ! T r é f á i n k k a l , szórakoztató cikkeinkkel
és
faját,
nyelvét
h i n t j ü k el a Segítjük szerető
őt
lélek
derűsebbé, ragyogóbbá tesszük gyer-
mekéveit... M ű v é s z i képeinkkel (amelyekhez foghatókat csak gyermeklapok mutathatnak !) a Széphez szoktatjuk képzeletét.
a leggazdagabb nyugati
Részletes p r o g r a m m u n k a k ö v e t k e z ő :
M i n d e n számunkban lesz egy-egy d r á g a g y ö n g y a nagy világ mesekincstárából. Sorrakerülnek Andersen, G r i m m , Hauff, W i l d e , Lagerlöf, Perrault stb. stb. és a népek legszebb meséi . . . A most ser d ü l ő fiatalság fásultsága, örömtelensége jórészt arra vezethető vissza, hogy a háborús g o n d o k közt a lelkük nem kapta meg a mese ü d i t ő harmatát."
A g y e r m e k szent tudásszomját akarjuk kielégíteni és fokozni a k ö n n y e d f o r m á ban adott történelmi, egészségtani, termé szettudományi és társadalmi ismeretekkel.
Helyet adunk a gyermekek szellemi m u n káinak is. Pályázatainkkal, ú t m u t a t á sainkkal felébresztjük benne az alkotás vágyát. A jövőre készítjük elő őket.
1926. dec. 12.
Napsugár
edves és hasznos pajtásai leszünk a gyermekeknek. Megtanítjuk sok hasz nos és szórakoztató mulatságra. Nem a k a r u n k unatkozó gyermekeket látni.
K
5. oldal
A
szerkesztők élénk és állandó kapcsolatban akarnak lenni az olvasótáborra . É r d e k l ő d ü n k d o l g a i k iránt, útbaigazítjuk őket, mert szeretjük őket.
v-m
Kis
színdarabokat,
jeleneteket is f o g u n k
adni. Olyanokat,
amelyeket iskolák és
óvodák előadásokra eredményesen felhasználhatnak.
R
i p o r t - r o v a t lesz a gyermekek számára, melybe kis olvasóink megírják, m i újság az i s k o l á j u k b a n , a f a l u j u k b a n , a v i d é k ü k ö n . Ezzel közelebb h o z z u k egymáshoz a m a g y a r gyermekeket és szolidaritást t e r e m t ü n k m e g a szivek között.
A
talpraesett, magát mindenben feltaláló, ügyeskezü, r u g é k o n y l e l k ü , leleményes gyermeké a j ö v ő . E rovat alatt leleményes ségre és ügyességre f o g j u k tanítani a kis barátainkat. Hasznos és szórakoztató i d ő töltésre fogjuk nevelni.
Napsugár
6. oldal
1926. dec. 12.
Itt
két ennivalóan kedves kis betyár változatos kalandjai fogják szórakoztatni olvasóinkat. A k a l a n d o k t i p i k u s gyerekcsínyek, amelyekből a kis olvasóink okulást merítenek a helyes viselkedésre vonatkozólag. A két kis gézengúz észrevétlenül neve lőjévé válik a többinek. Ezeken k i v ü l g y ö n y ö r ű képek, csengő bongó versek, élcek, értékes a f o r i z m á k , kis mesék, anekdoták, fejtörők stb. stb. fogják tarkává és tartalmassá tenni a kis lapot.
G
ondolkodásra késztető, elmeélesitő, az értelem frisseségét előmozdító feladatok elé állítjuk a gyermekeket.
Anyák! A m i a sziveteknek l e g d r á g á b b : a fiai toknak és leányaitoknak hozunk egy m e g becsülhetetlen a j á n d é k o t ! Fogadjátok akkora ö r ö m m e l és megér téssel, amekkora szeretettel és lelkesedés sel m i a d j n k . Juttassátok el gyermekeitek
hez ; segítsetek nekünk: mi Nektek akarunk segíteni ! D o l g o z z u n k k ö z ö s e n ! . . . A m i életünket elrontotta az Élet. A n n y i csalódást, annyi gondot, annyi k ü z delmet juttatott m i n d n y á j u n k n a k , hogy a m a g u n k boldogságáról lemondhatunk. M i már nem t u d u n k k i l á b o l n i a bajokból. De
azt nem szabad engednünk, hogy a gyer mekeink élete is elrontott legyen! N e k i k b o l d o g o k n a k , megelégedetteknek kell l e n n i ö k ! Akarjátok, hogy a gyermekeitek élete szebb, j o b b és b o l d o g a b b legyen ? Akar játok, hogy virágos kert és felhőtlen ég legyen a j ö v ő j ü k ? Akarjátok, hogy ö r ö m mel és m u n k a k e d v v e l legyen teli a l e l k ü k ? . . . A k k o r tegyétek már a g y e r m e k éveit b o l d o g g á , adjatok nekik m i n é l t ö b b
M i n d e n g y e r m e k m e g t a l á l j a benne ö r ö m é t és h a s z n á t : T a n í t ó k ! S z ü l ő k ! J u t t a s s á t o k el a g y e r m e k h e z a N a p s u g á r t ! K ö n n y e b b és e r e d m é n y e s e b b lesz a ti m u n k á t o k i s !
ö r ö m e t : fogadjátok el a tapasztalt nevelők segítségét! A tavalyi vetésnek, hogy tartalmas ka lászba boruljon, nemcsak jó talajra nem csak tápláló erőre van szüksége, ha nem mosolygó, érlelő napsugárra is. A gyermeknek sem elég az otthon jó talaja, az iskola tápláló esője, hanem kell neki a képzelet ringató szellője s a kedélyvilág derűs napsugara is! Ezt a szükséges napsugarat: a nemesen szórakoztató, játszva oktató, a gyermek szivét-lelkét irány itó r
Napsugárt kínáljuk most nektek! A Napsugár a 7—14
éves gyer mekek lapja lesz. Minden tudásunk, m i n d e n szeretetünk és minden lelkesedé sünk a Gyermeké. A ti gyermekeiteké! A z ő kis szivüket és lelküket akarjuk g a z d a gabbá, j o b b á és boldogabbá t e n n i ! A t i reménységeiteket akarjuk virággá fejleszteni, gyümölccsé é r l e l n i ! Értsétek meg és k a r o l játok fel nemes s z á n d é k u n k a t !
Napsugár
1926. d e c . 12.
7. oldal
A kiadóhivatal kérelme a mélyen tisztelt Tanítósághoz. A Napsugár ügyes és gyors adminisztrációja érdekében tisztelettel kérjük a mélyen tisztelt tanítóságot, kegyeskedjenek az alant levő meg rendelési lap felhasználásával összeírni a z előfizetőket. Ha a mélyen tisztelt Tanítóság ügy látja, hogy az iskolában lenné nek olyanok is, akik előfizetés helyett számonként vennék a lapot, kegyeskedjenek megfelelő példányszámot rendelni és ezek elárusításával egy-két ügyes gyermeket megbízni. (Ezek a gyermekek értékes ajándékot kapnak ) A mélyen tisztelt Tanítóság szíves fáradozását és ügybuzgalmát előre ís mélységes hálával köszöni a
N ap s u g á r kiadóhivatala
Komárno, Jókai-utca 5. A z 1. számból m é g karácsony előtt küldünk néhány példányt.
Előfizetési gyűjtőiv A z előfizető neve
Egész, fél Összeg vagy í negyedévre Kc
Pontos cime
•
•
• •
Összesen: * mely összeget ugyanezen postával a kiadóhív atalnak
elküldtem.
* mely összeg átutalására kérek postai befizetési lapot. Kiildjcrek ezen kivül címemre példányt a Napsugár cimíí gyermek lapból három havonkénti utólagos elszámolásra. A nem kívánt módozatot kérjük toruln*.
a gyüjtö neve és cime.
•
Napsugár
8. oldal
1926. d e c . 10.
A k a r t o k gyönyörű meséket olvasni ? akartok A k a r t o k csodaszép törtenetekben
szépséges
gyönyörködni ? A k a r t o k
képeket
nézegetni ?
sokat-sokat
nevetni ?
A k a r t o k ezer meg ezer bohókás játékot tanulni ? Hát jutalmakat nyerni ? P e r s z e , hogy akartok ! Mi is akartunk volna, mikor akkorák voltunk, mint t i ! De nekünk nem volt olyan varázsládikónk, történetet, tréfát, játékot találtunk
volna.
ahol mindig uj és szép mesét,
De
nektek l e s z !
képet,
Itt is van m á r !
Csak
meg kell rendelnetek a legszebb magyar gyermeklapot!
Napsugár
a címe és olyan is lesz, mint a nap s u g a r a : kedves, derűs, mosolygó, boldogságot fakasztó! A k i megrendeli, olyan jó
pajtikára
talál
benne,
hogy
soha
nem
fogja
elhagyni! Meglátjátok, mennyi örömötök lesz b e n n e !
Karácsonyi ajándéknak kérjétek jó szüleitektől, hogy rendeljék meg nektek a Napsugár cimü gyermeklapot.
o
O
^
JA
G
JB
"2 " S
J3
ti •3 o Megjelenik
havonta kétszer.
Felelős szerkssztö: Seidl Sándor tar ár, Bratislava, G y u r i k o v i c s - u c c a 4. Szerkesztők :
Harmos Károly festőművész, Komárno, Dr. B o r k a Géza tanár, Komárno. Kiadóhivatal : Komárno, J ó k a i u. 5. Előfizetési á r a : egész évre 36 Kő, félévre 18 K c , negyedévre 9 K c , Nyomja a Virradat-könyvnyomda, Komárno.
03 >
aj
-ed ** Ü
5
u OH CT3
s
o
in
