Kapcsolt vállalkozások

–Adótanácsadók Egyesülete jegyzet

Kapcsolt vállalkozások (az adózásban)

Kerényi Máté Fülöp 2014. október 30.

Telefon/fax: (06-1) 316-5638 [email protected], www.kolchis.hu

Te melyikre gondolsz?

Akikkel most nem foglalkozunk… Kapcsolt vállalkozás 2000. évi C. tv. 3.§ (2) 7.

Kapcsolt fél 2000. évi C. tv. 3.§ (2) 8.

1126/2008/EK bizottsági rendelet

Kapcsolódó vállalkozás 2004. évi XXXIV. tv. 4.§ (3)-(5)

…és akikkel igen Kapcsolt vállalkozás 1996. évi LXXXI. tv. 4.§ (23)

Kapcsolt vállalkozás 2003. évi XCII. tv.178.§ 17.

Ők ketten azonosak


–1


Így néz ki a szabály I.

kapcsolt vállalkozás a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, b) az adózó és az a személy, amely az adózóban - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, c) az adózó és más személy, ha harmadik személy - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni;


Így néz ki a szabály II.

kapcsolt vállalkozás d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll; e) az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll f) az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg (T/1705 törvényjavaslat)


–2


Mi az a többségi befolyás?

Többségi befolyás (Ptk. 8:2.§) Többségi befolyás az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy vagy jogi személy (befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint felével vagy meghatározó befolyással rendelkezik. Meghatározó befolyás a jogi személy tagja vagy részvényese és – jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy – a jogi személy más tagjai, illetve részvényesei a befolyással rendelkezővel kötött megállapodás alapján a befolyással rendelkezővel azonos tartalommal szavaznak, vagy a befolyással rendelkezőn keresztül gyakorolják szavazati jogukat, feltéve, hogy együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek. Telefon/fax: (06-1) 316-5638 [email protected], www.kolchis.hu

Példák I. - bemelegítés

Kik kapcsolt vállalkozások? Rambó Kft. 78%-os részesedéssel bír Dumbó Kft-ben Rambó Kft. 51%-os részesedéssel bír Limbó Kft-ben Rambó Kft. szavazati joga arányos a részesedésével

Rambó Kft. 78%

Dumbó Kft.

51%

Limbó Kft.


–3


Példák II. – közvetett befolyás számítása

Kik a kapcsolt vállalkozások az alábbi ábrán? A szavazati arányokat az alábbi ábra szemlélteti A tulajdonosok között nincsenek „egyéb” szerződések Gazda Kft. 65%

40%

Tyúk Kft.

Kakas Kft. 45%

35% Pipi Kft.

Közvetett befolyással rendelkezik a jogi személyben az, aki a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyben (köztes jogi személy) befolyással bír. A közvetett befolyás mértéke a köztes jogi személy befolyásának olyan hányada, amilyen mértékű befolyással a befolyással rendelkező a köztes jogi személyben rendelkezik. Ha a befolyással rendelkező a szavazatok felét meghaladó mértékű befolyással rendelkezik a köztes jogi személyben, akkor a köztes jogi személynek a jogi személyben fennálló befolyását teljes egészében a befolyással rendelkező közvetett befolyásaként kell figyelembe venni.


Példák III. – az első bukfenc

Kik a kapcsolt vállalkozások az alábbi ábrán? A szavazati arányokat az alábbi ábra szemlélteti A tulajdonosok között nincsenek „egyéb” szerződések Gazda számított szavazati joga Pipiben: Gazda Kft. 65%

40%

Tyúk Kft. 35%

Hentes 35% Kft. 60%

100% x 35% + 40% x 45% = 53%

Kakas Kft. 45%

Pipi Kft.


–4


Példák III. – az első bukfenc A

C

B

D

Gazda Kft. 65%

35%

40%

Tyúk Kft.

Hentes Kft. 60%

Kakas Kft. 45%

35% Pipi Kft.


Példák IV. – „családi matatós”

Kapcsolt vállalkozás-e Fiú Kft. és Lány Kft? A szavazati arányokat az alábbi ábra szemlélteti A tulajdonosok között nincsenek „egyéb” szerződések, „csak” házasok... Férj Feleség A közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését és szavazati jogát egybe kell számítani. 100 %

100 %

Fiú Kft.

Lány Kft.


–5


Példák V. – Az élet hozta

Kapcsolt vállalkozás-e Alma Zrt. és Körte Kft.

Apa

Anya

90%

Fiú gyerek

24%

Alma Zrt.

24%

Lány gyerek férje

Anya testvére

26% 26%

Körte Kft.


Példák VI. – „Salto mortale”

Hány kapcsolt vállalkozás van az ábrán? A szavazati arányokat az alábbi ábra szemlélteti A tulajdonosok között nincsenek „egyéb” szerződések 51% Kapcsolt vállalkozás az adózó és az a személy, amely az adózóban - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik…

Mosoly Kft.

50%

Bánat Kft.


–6


Ügyes megoldások I. – Ketten egy hajóban

A Kft.

B Kft.

C Kft.

D Kft.

Arra kell ügyelni, hogy egyik tulajdonosnak se legyen többségi befolyása két cégben, és a tulajdonosok ne legyenek közeli hozzátartozók


Ügyes megoldások II. – Nagyot fordult a világ az új Ptk-val…

Kapcsolt vállalkozás-e a két cég? Többségi befolyás az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy vagy jogi személy (befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint felével vagy meghatározó befolyással rendelkezik.

És korábban is azok voltak?

Uncsi Kft. 100 % Izgi Bt.

Többségi befolyás: az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával vagy meghatározó befolyással rendelkezik.


–7


Ügyes megoldások III. – Rendeltetésszerű joggyakorlás?

A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja vagy részvényese, és b) a jogi személy más tagjai, illetve részvényesei a befolyással rendelkezővel kötött megállapodás alapján a befolyással rendelkezővel azonos tartalommal szavaznak, vagy …/… feltéve, hogy együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek.

Barátunk …

…és a strómanok

5%

95% Körte Kft.


Mi van a törvényjavaslattal?

Kapcsolt vállalkozás f) az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg (T/1705 törvényjavaslat)

Amit még én is érteni vélek belőle: „Ha teljesen megegyezik két cégnél az ügyvezetés, akkor kapcsoltak.” és ezek végtelen számú kombinációja esetén? Mi van • több ügyvezető esetén? • önálló / együttes képviselet esetén? • ha én olyan ügyvezető vagyok, akinek nincs döntő befolyása az üzleti és pénzügyi politikára? Telefon/fax: (06-1) 316-5638 [email protected], www.kolchis.hu

–8


Bejelentési kötelezettségek az Art-ban I.

Az adózó az adókötelezettséget érintő változás szabályai szerint jelenti be az állami adóhatósághoz a kapcsolt vállalkozásnak minősülő másik személy nevét (elnevezését), székhelyét (telephelyét) és adóazonosító számát az első szerződéskötésüket követő 15 napon belül, valamint a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését a megszűnést követő 15 napon belül. /Art. 23.§ (4) b)/ Bejelentés: 14T201T nyomtatvány, „B” lap, 7. rovat (3. pótlapon folytatható)

Honnan tudom, hogy az elődöm bejelentette-e? Ügyfélkapu, törzsadatok, utolsó blokk

Mi van, ha elmulasztottuk? 500 eFt-ig terjedő mulasztási bírság, de… És hogyan jelentsem be utólag?


Bejelentési kötelezettségek az Art-ban II.

A készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül az állami adóhatósághoz a vevőnek, a szolgáltatás igénybe vevőjének - a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyek kivételével - be kell jelentenie a kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást, /Art. 17.§ (9) a)/ Bejelentés: 40 jelű nyomtatvány, „Bejelentés készpénzfizetésről”

Mi van, ha elmulasztottuk? Mulasztási bírság És hogyan jelentsem be utólag?


–9


KATA-t érintő szabályok I. Munkaviszonytól való elhatárolás 6 feltétele (egynél többet…) /14.§/ • Nem kizárólagosan személyesen végzett/végezhető tevékenység • A éves bevételeinek legalább 50%-át nem attól a személytől szerezte • Az a személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan • A tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll • A tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a az a személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére • A tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg • +1 ha nem vagyok főállású kisadózó, és nem a fő foglalkoztatómtól kapom a pénzt. „Az a személy” adatszolgáltatásra kötelezett, mert évi 1 millió Ft-nál többet fizetett – bármely – KATA-s cégnek. „Azt a személyt” és kapcsolt vállalkozásait együttesen kell figyelembe venni a munkaviszonytól való elhatárolásnál Telefon/fax: (06-1) 316-5638 [email protected], www.kolchis.hu

KATA-t érintő szabályok II.

Példák problémákra • Honnan tudjam én – mint KATA alany –, hogy két üzleti partnerem kapcsolt vállalkozási viszonyban áll egymással? (((Mely pillanatban kell a kapcsolt vállalkozási viszonyt figyelni?))) • És mi van, ha dolgozgatok nekik, és közben válnak kapcsolttá? • És mi van akkor, ha nem is mindkét partnerrel állok szerződéses kapcsolatban, csak az egyikkel, amely szerződésben lefektette, hogy a másik utasításai szerint kell eljárnom? • Stb..


–10


KIVA-t érintő szabályok I. A KIVA választásának feltételei egyebek mellett • az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg a 25 főt; • az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 500 millió forint időarányos részét; Az „állományi létszám és bevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozások átlagos statisztikai állományi létszámát és bevételét együttesen, az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján kell figyelembe venni.” /Katv. 16.§ (3)/ Most mely időszaki adatokat is kell összeadnom? „Amennyiben a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkezni kívánó adózó rendelkezik kapcsolt vállalkozással, úgy az előzőekben ismertetett állományi létszám, illetve a bevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozások adatait együttesen kell figyelembe venni, a kapcsolt vállalakozás utolsó lezárt üzleti évi beszámolója alapján.” /49. sz. füzet, A kisvállalati adó (a KIVA) szabályai/ Telefon/fax: (06-1) 316-5638 [email protected], www.kolchis.hu

KIVA-t érintő szabályok II.

• Nem a vállalkozás érdekében felmerült, vállalkozásból kivont vagyonnak minősül különösen és a pénzforgalmi szemléletű eredményt növeli a kapcsolt vállalkozással szemben fennálló behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése. /Katv. 20.§ (7) a) 2./


–11


EVA-t érintő szabályok

Az eva alapjának megállapításakor az adóévben megszerzett összes bevételt növeli – az adóévben megszerzett bevétel, ha annak fizetésére (teljesítésére) olyan személy köteles, amellyel az adóalany a Tao. szerinti kapcsolt vállalkozási viszonyban áll; /EVA tv. 5.§ (2) a)/

„A kapcsolt vállalkozási viszony szerződéskötéskor minősítendő”


Reklámadót érintő szabályok.

A sávos adózás miatt a kapcsolt vállalkozások – egyedi adóalapjait össze kell adni, – az összesített adóalap figyelembe vételével meg kell határozni a csoport szinten fizetendő adót, – a csoport szinten fizetendő adót az egyedi adóalapok arányában szét kell osztani a kapcsolt vállalkozások között.

+1) Ha a kapcsolt vállalkozási viszony nem áll fenn az adóév egészében, csak a kapcsolt vállalkozási viszony fennállásának idő tartamára jutó – napi idő arányosítással számított – adóalapot kell figyelembe venni. (T/1705 törvényjavaslat)


–12


Társasági adót érintő szabályok I.

Az adózás előtti eredményt növeli a behajthatatlan követelésnek nem minősülő, adóévben elengedett követelés, kivéve ha az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll /8.§ (1.) h) 2./ Tehát a kapcsolt vállalkozásnak elengedett követelés adóalap növelő.


Társasági adót érintő szabályok II.

Egy régi előírás: • A saját tevékenységi körben végzett K+F közvetlen költsége adóalap csökkentő a felmerülés évében, kivéve, ha aktiválta az adózó, mert akkor az ÉCS-vel párhuzamosan. /+ kivételek, feltételek a 7.§ (1.) t) pontban/ És az új szabály: • Megfelelő nyilatkozatok megléte esetén a K+F tevékenységet végző társaság kapcsolt vállalkozása is csökkentheti társasági adója alapját, de csak akkora összeggel, amekkorával a „régi előírás” szerint eljáró, a K+F tevékenységet végző adózó nem csökkentette sajátját (= amennyit nem érvényesített belőle.) /pontos feltételek a 7.§ (1.) w) pontban/


–13


Helyi iparűzési adó szabályok I.

• A kapcsolt vállalkozások az adóalapjukat összesítve határozzák meg, majd az egyes vállalkozások árbevételének a közösen elért árbevételhez viszonyított arányában osztják fel egymás között. /Hatv. 39.§ (6)/ • Csak azokat a kapcsolt vállalkozásokat kell összeszámítani, amelyeknél az (ELÁBÉ + közvetített szolgáltatások) értéke meghaladja az árbevétel 50 %-át. /Hatv. 39.§ (6)/ • +1. Megnevezés Időarányosan!

„A” társaság

„B” társaság

„C” társaság

Árbevétel

80 mFt

70 mFt

50 mFt

ELÁBÉ

76 mFt

64 mFt

20 mFt

3 mFt

3 mFt

4 mFt

Egyéb csökkentő jogcímek

* A három társaság kapcsolt, és mindhárom cég csak belföldieknek értékesít.


Helyi iparűzési adó szabályok II. Megnevezés

Kiket kell összeszámítani? „A” és „B” társaságot

Megnevezés

„A” társaság

„B” társaság

Árbevétel

80 mFt

70 mFt

50 mFt

ELÁBÉ

76 mFt

64 mFt

20 mFt

3 mFt

3 mFt

4 mFt

Egyéb csökkentő jogcímek „A” társaság

„B” társaság

Összesen

Összes árbevétel

80 mFt

70 mFt

150 mFt

ELÁBÉ

76 mFt

64 mFt

140 mFt

3 mFt

3 mFt

6 mFt

46,66%

100%

Egyéb csökkentő jogcímek

Közösen elért adóalap (150 – 140 – 6) Felosztási kulcs Az egyes cégekre jutó adóalap

„C” társaság

53,33%

4 mFt

80/150

70/150

2,133 mFt

1,867 mFt

4x0,5333

400*0,4666

4 mFt


–14


Helyi iparűzési adó szabályok III.

• Az adóalap csökkenthető az átlagos statisztikai állományi létszám főben kifejezett - növekménye után 1 millió forint/fő összeggel. /Hatv. 39/D.§ (1)/ DE • Az adóévi átlagos statisztikai állományi létszám számítása során figyelmen kívül kell hagyni azt, aki állományba kerülését közvetlenül megelőzően a vállalkozóval kapcsolt vállalkozásnak minősülő vállalkozásnál tartozott az átlagos statisztikai állományi létszámba.

Tehát nem pakolgatjuk oda-vissza az embereket... ☺


A transzferárazás alapelvei I.

Alapelv – Art. 1.§ (8) „A szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások ügyleteit adózási szempontból a szokásos piaci ár alapulvételével kell minősíteni. Nem alkalmazható e rendelkezés, ha a kapcsolt vállalkozások magatartása megfelel a független felektől az adott esetben elvárható piaci magatartásnak.”

Minden adónemet figyelni kell, és nem is csak az adókat…


–15


„Kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítása” 18.§ (1) Amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben, megállapodásukban (általános forgalmi adó nélkül számítva) magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének (a továbbiakban: szokásos piaci ár), a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel az adózó az e törvényben előírt más, az adózás előtti eredményt növelő vagy csökkentő jogcímektől függetlenül - adózás előtti eredményét a) csökkenti, feltéve, hogy aa)az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye nagyobb, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna, és ab)a vele szerződő kapcsolt vállalkozás belföldi illetőségű adózó, vagy olyan külföldi személy (az ellenőrzött külföldi társaság kivételével), amely az illetősége szerinti állam jogszabályai szerint társasági adónak megfelelő adó alanya, valamint ac) rendelkezik a másik fél által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a különbözet összegét; b) növeli (kivéve, ha vele magánszemély nem egyéni vállalkozóként kötött szerződést), ha az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye kisebb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna.


Apró hiba történt másoláskor – hatósági ár?

…amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének (a továbbiakban: szokásos piaci ár)… /Tao 18.§ (1)/ szokásos piaci ár: az az ellenérték, amelyet független felek összehasonlítható körülmények között egymás közötti szerződésükben vagy megállapodásukban érvényesítenek vagy érvényesíthetnének; /Katv. 2.§ 16./ Amennyiben az adózó kapcsolt vállalkozásával kötött szerződésében (megállapodásában) olyan ellenértéket (ügyleti értéket) határoz meg, amely nem felel meg a szokásos piaci árnak,- az (1)-(7) bekezdésben foglaltaktól függetlenül, és függetlenül attól, hogy az ügylet az adózó pénzeszközeinek változásával jár-e - az adóalapot a szokásos piaci ár és az ügyleti érték különbségével úgy módosítja, hogy az olyan adóalapnak feleljen meg, mint ha független vállalkozással kötött volna szerződést (megállapodást), feltéve, hogy a szerződés (megállapodás) alapján az adóévben teljesítés történt. A szokásos piaci árat a Tao. tv. 18. § (2) bekezdésében meghatározott módszer szerint kell megállapítani. /Katv. 20.§ (8)/ Telefon/fax: (06-1) 316-5638 [email protected], www.kolchis.hu

–16


Új transzferáras szabály – csak a Tao-ban új…

Egy újelőírás a transzferárazáshoz: • „(9) Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott módszerek alkalmazása során indokolt (különös tekintettel a funkcióelemzésre, a minta elemszámára, vagy a szélső értékekre), az adózó azon középső tartomány alkalmazásával, amelybe a minta elemeinek fele esik (interkvartilis tartomány) további szűkítést végez az e törvény felhatalmazása alapján kiadott, a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló miniszteri rendelet el ő írásai szerint .” (T/1705 törvényjavaslat)


Köszönöm a figyelmet!


–17

Kapcsolt vállalkozások

Recommend Documents