Kapcsolt energiatermelés Magyarországon 2016
XIX. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2016. március 2-3. Hajdúszoboszló
Szabályozási alapok 2011 októberétől ► Hatósági hőár rendszer [50/2011. (IX. 30.) NFM rendelet] ► Távhőszolgáltatási támogatási rendszer [51/2011. (IX. 30.) NFM rendelet] ► Szigorú feltételek a termelők számára, alig van mozgástér ► A termelők keresték és keresik a lehetőségeket ► Módosítási javaslatok
A szabályozó rendszer következménye ► A kapcsolt szektor által termelt villamos energia 3 év alatt felére csökkent ► A kapcsolt termelés lehetséges hasznának jelentős része évről évre elvész az ország számára ► A csökkenés 2015-ben megállt
Kapcsolt villamosenergia-termelés alakulása
Kapcsolt termelés a hazai termelésből (%)
22
20,8
21,3
15 TWh
21,8
21,2 20,3
21 20
20,7
14
20,9
13
19,6
12
19
17,8
18
11
10
17 16
7,9
15 14
7,1 6,3
7,3
6,5
13
9 7,6 6,8
7,2
8
13,5 5,9
7
13,3
6 4,6
12
4,0
11
10,7 11,3
10 9
3,1
?
3,4
8 7
Forrás: MAVIR, Dr. Stróbl A.
6
5 4 3 2 1 0
2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015
Kapcsoltan termelt villamosenergia (TWh)
% 23
Kapcsolt éves villamosenergia-termelés 9000 GWh 8000
20,0% 19,9%
7000 6000
részarány a bruttó hazai villamosenergiatermelésből
20,1% 17,7%
3530
2500
2610 2200
5000
14,1% 13,3%
4000
1870 1390
3000 2000
4460
4630
4890
4160
2990 1000
2640
10,7%
11,3%
1200
1450
1935
1950
0
2008
2009
Forrás: MAVIR, Dr. Stróbl Alajos
2010
2011 2012 kiserőművek
2013 2014 2015 nagyerőművek
Mi nem jó a szabályozásban? ► Nem átlátható a termelő számára ► A díjak és költségek nincsenek egyértelműen összerendelve ► 2%-os nyereségtényező (a működéshez min. 5-6% kellene) és nyereségkorlát ► Az indokolt éves költségek értelmezése ► A villamosenergia-értékesítés és a rendszerszintű szolgáltatások árbevétele a távhőtermelés negatív bevétele
Mi nem jó a szabályozásban? A módszertan ► a távhőtermelőt kiteszi a piaci és üzemeltetési hatásoknak, kockázatoknak, miközben hatósági árképzésről van szó ► semmilyen módon nem veszi figyelembe a kogeneráció hasznosságát, az ország számára ► sok esetben a közvetlen hőtermelést jobbnak értékeli a kapcsolt termelésnél
Mi nem jó a szabályozásban? ► A termelő keresi az üzleti megélhetési lehetőségeket ► A rendszerszintű szabályozásban való részvétel lett a fő feladat ► A távhőtermelés másodlagos fontosságúvá vált
Milyen hatása van ennek a szabályozásnak? ► Vannak leállított gázmotoros egységek ► Vannak leszerelt gázmotoros egységek ► Vannak leállított kogenerációs erőművek (lesz-e újraindítás?) ► Több termelő csak a következő nagyjavításig, felújításig lát előre ► Nincs fejlesztési, korszerűsítési projekt ► A helyzet javítására, túlélésre irányuló termelői törekvések hoztak eredményeket, de végleges megoldást még nem
Szabályozói piac
► Tavaly: a jövőnk a kapacitáspiac? ► A szabályozói piaci szereplés megerősödött (nagy egységek és szabályozó központok) ► A szabályozásban való részvétel ma már számot tévő ► A kapcsoltan termelt villamos energia mennyisége 2015-ben nem csökkent
50/2011. (IX. 30.) NFM rendelet Módosult, kedvező irányban ► A nyereségkorlát feletti eredmény 2 éven belül beruházásra fordítható ► Árelőkészítés módszertana helyett indokolt költségek figyelembevételének módszertana ► Villamos energia árbevétel figyelembe vétele ► Beruházások esetében egyedi vizsgálat lehetséges a hitel, a támogatás, a kamat, a törlesztés indokolt költségként történő elismerése érdekében
Energiahatékonysági törvény
► A kapcsolt termelés fejlesztésének alapja az energiahatékonysági törvény ► Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv ► Kapcsolt energiatermelés és hatékony távfűtés és távhűtés potenciáljának felmérése és értékelése ► Költség-haszon elemzés módszertana ► Felelősségi körök ► MKET részvétele a munkában
Szükséges intézkedések rövid távon Amíg hatósági árképzés van: ► A módszertan további finomítása, pontosítása ► Közvetlen villamosenergia-értékesítés lehetőségének biztosítása – a decentralizált termelés előnyeinek érvényestése
További intézkedések ► A termelők számára ösztönző rendszer kialakítása a kogeneráció hasznosságának elismerésére, a működés és a fejlesztés elősegítésére ■ hatékonyságot növelő beruházások támogatása ■ tényleges primer energia és CO2 megtakarítással arányos ösztönzési (prémium) rendszer kialakítása ■ adórendszeri elemekkel történő támogatás
Új utak, lehetőségek ► Megújuló energiaforráson alapuló kapcsolt termelés fejlesztése ► METÁR kialakítása és bevezetése 2017-től
Köszönöm a figyelmet!
[email protected] [email protected]
