Kapcsolt energiatermelés hazai helyzetének áttekintése

Kapcsolt energiatermelés hazai helyzetének áttekintése Nemzeti Kapcsolt Energiatermelési Nap 2007. április 25., Budapest

Bercsi Gábor Szakmai alelnök Magyar Kapcsolt Energia Társaság Bercsi Gábor: A kapcsolt energiatermelés hazai helyzetének áttekintése; Cogen Day, 2007. április 25.; 1/37

Tartalomjegyzék • Bevezetés, • Jogszabályi háttér – Milyen hatással van a szabályozás a kapcsolt energiatermelésre, • Árszabályozás a kapcsolt energiatermelésben, • A kapcsolt energiatermelés és a primerenergia megtakarítás, • A kapcsolt energiatermelés jövıben várható tendenciái, • Összefoglalás

Bercsi Gábor: A kapcsolt energiatermelés hazai helyzetének áttekintése; Cogen Day, 2007. április 25.; 2/37

Bevezetés


Közcélú erımővek a rendszerváltáskor

Tiszai Erımő PP Mátra Vértesi Erımő Bakonyi Erımő

Budapesti Erımő Dunamenti Erımő Dunaferr Erımő Szén

PP Paks

Olaj-gáz

Pécsi Erımő

Atom Aláhúzott: Kapcsolt termelés


Kapcsolt energiatermelés elınyei - hátrányai Elınyök • Primerenergia megtakarítás, • Import függıség csökkentés, • Széndioxid kibocsátás csökkentés.

Hátrányok • Magasabb beruházási költség, • Magasabb üzemeltetési és karbantartási költség, • Szennyezıanyag kibocsátás közelebb kerül(-het) a fogyasztóhoz.


Jogszabályi háttér – Milyen hatással van a szabályozás a kapcsolt energiatermelésre


Jogszabályi háttér : 1994 évi VET • Közcélú erımő – a villamos energia termelésének éves átlagban legalább 60%át közcélra termelı erımő, – 20 MW villamos teljesítmény alatt nem engedély köteles.

• Saját használatú erımő – a villamos energia termelésének éves átlagban több mint 40%ban saját célra termelı erımő, – 50 MW villamos teljesítmény alatt nem engedély köteles.

• 51/1995. (X.13.) IKM rendelet – Kötelezı átvétel, – Legmagasabb hatósági ár.


Jogszabályi háttér : 2001 évi VET • Kapcsolt energiatermelés definíciója – Kapcsoltan termelt energiának minısül a közös technológiai berendezésben, azonos tüzelıanyagokkal, legalább 65%-os energetikai hatásfokú energiaátalakítási folyamattal elıállított villamos- és hıenergia.

• Kiserımő – Miden 50 MW teljesítmény alatti erımő, – Nem engedély köteles (csak bejelentési kötelezettség), – A kapcsolt villamos energiát elıállító termelı a hıfogyasztó által vásárolt hıenergiához tartozó, a hıt szolgáltató erımővi egységgel elıállított villamos energiát a hıenergia vásárlójának közvetlenül értékesítheti.


Jogszabályi háttér : Átvételi rendeletek I. • Az 56/2002. (XII.29.) GKM rendelet 2010. december 31.-ig szabályozza a kötelezı átvétel és árkiegészítés módját (árképlettel a földgáz ára és a termelıi infláció figyelembe vételével) • Bevezetésre kerül a KÁP (Kiegészítı Áram Pótlék) – Az átvételi kötelezettet megilletı kompenzációs pénzeszköz (átvételi ár és nagykereskedelmi ár különbsége), – MAVIR fizeti a közüzemi nagykereskedı vagy a területi áramszolgáltató részére.

• Kötelezı átvétel feltétel rendszere: – 50 MW alatti erımővek esetén a hıfelhasználás céljától függetlenül (távhı illetve ipari), – 50 MW felett csak távhı célú hıfelhasználás esetén, – éves 65%-os energetikai hatásfok elérése minden esetben.


Jogszabályi háttér : Átvételi rendeletek II. • A KÁP igénybevételének feltétele: – havi 65%-os energetikai hatásfokot teljesítése, – 0,1 – 6 MW villamos teljesítmény között a hıfelhasználás céljától függetlenül (távhı illetve ipari), – 6 - 50 MW villamos teljesítmény között csak távhı célú hıfelhasználás esetén.

• A 105/2003. (XII.29.) GKM rendelet szerint a KÁP igénybevételének a feltétele: – nem gázmotoros erımőegység esetén a havi 65%-os, – gázmotoros erımőegység esetén a havi 75%-os energetikai hatásfok elérése, – 2004. december 31.-e után kereskedelmi üzembe kerülı gázmotoros erımőegységbıl értékesített villamos energiára a mindenkori tarifáknál 10%-kal alacsonyabb átvételi ár vonatkozik.


Jogszabályi háttér : Átvételi rendeletek III. • A 93/2004. (VII. 9.) GKM rendelet szerint a KÁP igénybevételének feltétele: – gázmotoros erımőegység esetén az évi 75%-os, – nem gázmotoros erımőegység esetén a havi 65%-os energetikai hatásfok elérése. – 2005. december 31.-e (korábban 2004.december 31. volt!) után kereskedelmi üzembe kerülı gázmotoros erımőegységbıl értékesített villamos energiára a mindenkori tarifáknál 10%-kal alacsonyabb átvételi ár vonatkozik.


Jogszabályi háttér : Átvételi rendeletek IV. •

78/2005. (X.7.) GKM rendelet: –

a 6 MW alatti erımőveket az alábbi csoportokra bontja I. II. III.

távhı célú kapcsolt energiatermelés külön kezelt intézmény ellátása nem távhı célú hıtermeléssel nem külön kezelt intézmény ellátása, nem távhı célú hıenergiával, 2006. június 30.-ig üzembe helyezett IV. nem külön kezelt intézmény ellátása, nem távhı célú hıenergiával, 2006. június 30. után üzembe helyezett (nem részesül KÁP-ban !)

–

A 2006. június 30.-a (korábban 2005. dec.31.volt !) után kereskedelmi üzembe kerülı (került) földgáztüzeléső gázmotoros egységre 10%-kal alacsonyabb átvételi ár vonatkozik csúcs- ill. völgyidıszakban.


Jogszabályi háttér : Átvételi rendeletek V. • 53/2006. (VII.31.) GKM rendelet: – Amennyiben 6 MW alatti és az elızı oldali felsorolás (I)-(III) alpontjába vagy 6-50 MW közötti teljesítményő távhı célú hıenergiával kapcsoltan termelt villamos energiát elıállító, földgáztüzeléső, nem gázmotoros, 2006. december 31. után kereskedelmi üzembe kerülı erımőrıl van szó, akkor a mindenkor hatályos áraknál 10%-kal alacsonyabb árat kell alkalmazni.


Jogszabályi háttér: Összefoglalás • Pozitívumok a kapcsolt termelés szempontjából: – Mind a kötelezı átvétel, mind pedig az „ártámogatás” megfelelı módon megjelent mind a 94 évi mind pedig 2001 évi VET-ben és alárendelt jogszabályokban, – Az 56/2002. (XII.29.) GKM rendelet 2010. december 31.-ig szabályozza a kötelezı átvétel és árkiegészítés módját.

• Negatívumok a kapcsolt termelés szempontjából: – A kedvezményezettek között nagy a diszkrimináció: • Távhı vs ipari hıellátás (6 vs 50 MW határ), • Gázmotorok vs nem gázmotoros technológiák.

– Az ígért stabilitás helyett évente többször változó (szigorodó) rendelet, mely módosítás a már megvalósult beruházásokra is vonatkozik.


A 2004/8/EC irányelv I. •

•

2004. február 11.-én fogadta el az EU, a 2004/8/EC irányelvet a nagy hatékonyságú kapcsolt hı- és villamosenergia termelés elterjedésének elımozdítása érdekében. A hangsúlyt a direktíva a nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelésre helyezi: – Gazdaságilag indokolt hasznos hıenergia (főtés, hőtés) bázison, – minimum 10 % primerenergia megtakarítás (kis és mikró egységek esetén > 0 %), – származási bizonyítvány kiadása termeléstıl és elosztástól független szervezet által.

•

•

A tagállamoknak elemzést kell készíteni a nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelés alkalmazására nemzeti szinten rendelkezésre álló lehetıségekrıl. A tagállamok 2003 évtıl kezdıdıen éves statisztikai adatszolgáltatást nyújtanak a kapcsolt energiatermelésbıl származó hı-, valamint villamosenergia-termelés adatairól.


A 2004/8/EC irányelv II. •

• •

A primerenergia megtakarítás egységes számítási módszerének kidolgozása érdekében a Bizottságnak – a direktíva alapján legkésıbb 2006. február 21.-ig ki kellett volna meghatároznia a referencia hatásfok értékeket, A referencia hatásfokok elfogadása folyamatban van, A tagállamok ezt követıen 6 hónapon belül kell, hogy kidolgozzák, módosítsák a kapcsolt energiatermelésre vonatkozó nemzeti jogszabályi környezetet.


Kapcsolt energiatermelı kapacitások

500

2500

2000

Beépített teljesítmény Összteljesítmény

400 1500 300 1000 200 500

100


07 20

05 20

03 20

01 20

99 19

97 19

95 19

93 19

91

0

19

19

89

0

Összteljesítmény [MW]

Beépített teljesítmény [MW]

600

Nagyerımővi kapcs. e. termelı kapacitások 1400

600

1200


500

1000 400 Csepel II.

800

Dunamenti G II

300 Kelenföld

200

Újpest

Dunamenti G I

600 400

Kispest

100

200


07 20

05 20

03 20

01 20

99 19

97 19

95 19

93 19

91

0

19

19

89

0



Debrecen

Kiserımővi kapcs. e. termelı kapacitások 160

900

700

120

600

100

500

II. Villamosenergia Törvény (2001)

80

400 60

300 I. Villamosenergia Törvény (1994)

40

200

20

100


07 20

05 20

03 20

01 20

99 19

97 19

95 19

93 19

91

0

19

19

89

0


Bépített teljesítmény [MW]

800


140

Kiserımővi kapacitások megoszlása I. 225400 kW; 22%

510261 kW; 51%

274800 kW; 27%

Gázmotor Gázturbina+CCGT Gızturbina


Kiserımővi kapacitások megoszlása II.

tu rb in

a

225,4 MW 40,1 %

G ız

59,9 %

G

T

274,8 MW

na +C

C

45,7 %

54,3 %

G áz tu rb i

11,8 % 1,1 %

9,1 %

6,8 %

71,2 %

G áz

m ot or

510,261 MW

0% 20% 40% Épületenergetika Ipar

60% Kórház

80% 100% Biogáz Távhıellátás


Kapcsolt energiatermelés részaránya

8000

25 Kapcsolt villamosenergia Kapcsolt részarány

20

7000 6000

15 5000 4000 10 3000 2000

Kapcsolt részarány [%]

Kapcsolt villamosenergia termelés [GWh/a]

9000

5

1000 0

0 1990 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 Forrás: MEH, Energia Központ


Árszabályozás a kapcsolt energiatermelésben


Árszabályozás • Kötelezı átvétel és szabályozott ár az alábbi kapcsolt energiatermelı egységek esetén: • Meglévı: – Távhı célú és külön kezelt (költségvetési) intézmények esetén 50 MW villamos teljesítmény határig, – Ipari célú kapcsolt energiatermelés esetén 6 MW villamos teljesítményig,

• Új beruházások esetén: – Csak távhı célú és külön kezelt (költségvetési) intézmények esetén.


Érvek – Ellenérvek az ártámogatásra • Érvek

Ellenérvek

• Primerenergia megtakarítás elismerése, • Import függıség csökkentésének elismerése, • Széndioxid kibocsátás csökkentés – klímaváltozás hatásának csökkentésének elismerése.

• Piactorzító hatás, • Ha kapcsolt energiatermelés hatékony és versenyképes, nincs szükség ártámogatásra, • KÁP kifizetések nagy mértékben növekedtek, mely érezhetı hatással van a villamosenergia végfelhasználói árára.


KÁP kifizetések arányai 2004-2005-ben 2005, 31,63 Mrd Ft

2004, 16,845 Mrd Ft 349; 2%

707; 2%

5642; 33% 13869; 44% 17054; 54%

10854; 65% Hulladék+nyomásejtı Megújuló Kapcsolt

Hulladék+nyomásejtı Megújuló Kapcsolt Forrás: MEH


Átvett villamosenergia – KÁP 2003-2005 18000 16000 2500 14000 2000

12000 10000

1500 8000 1000

KÁP [MFt]

Átvett villamosenergia [GWh/a]

3000

6000 4000

500 2000 0

0 2003 Kapcsolt Hulladék+nyomásejtı Megújuló KÁP

2004

2005 Megújuló Kapcsolt KÁP Hulladék+nyomásejtı KÁP


Forrás: MEH

A kapcsolt energiatermelés és a primerenergia megtakarítás


Primerenergia megtakarítás - iparági

Primerenergia felhasználás [PJ/a]

160

Kapcsolt Nem kapcsolt Primer energia megtakarítás

30,00%

140 25,00% 120 100

20,00%

80

15,00%

60 10,00% 40 5,00%

20 0

Primerenergia megtakarítás [%]

35,00%

180

0,00% 2002

2003

2004 Forrás: Energia Központ


Primerenergia megtakarítás - országos 45 40

5,0 Primer energia megtakarítás

4,5

Részarány össz-energiafelhasználáshoz

4,0

35

3,5

30

3,0

25

2,5

20

2,0

15

1,5

10

1,0

5

0,5

0

0,0 2002

2003

Részarány TPES-hez [%]

Primer energia megtakarítás [PJ/a]

50

2004 Forrás: Energia Központ


A kapcsolt energiatermelés jövıben várható tendenciái


Gázmotoros kapacitások alakulása 140

600 Beépített teljesítmény Összteljesítmény

500

100 400 80 300 60 II. Villamosenergia Törvény (2001)

200

40 I. Villamosenergia Törvény (1994)

20

100


07 20

05 20

03 20

01 20

99 19

97 19

95 19

93 19

91

0

19

19

89

0

Összteljesítmény [kW]

Beépített teljesítmény [kW]

120

Gázturbinás+CCGT kapacitások alakulása 300 Beépített teljesítmény Összteljesítmény

250

0

20

20

20

20

19

19

19

19

19

19


07

0

05

50

03

20

01

100

99

40

97

150

95

60

93

200

91

80


100

89


120

Várható tendenciák a jövıben • Távhıellátás – a piac teljesen beszőkül, mivel szinte minden távhırendszerben már megvalósult, vagy megvalósulás alatt van kapcsolt energia termelés, – További beruházások nagyon nagy mértékben függnek az új kapcsolt termelésre vonatkozó jogszabályi környezettıl.

• Ipar, Épületenergetika – A piaci potenciál még megvan, számos iparvállalat illetve új nagy volumenő ingatlan fejlesztés esetén lenne célszerő kapcsolt energiatermelést megvalósítani, – Az új beruházások nagy mértékben függnek a kapcsolt termelésre vonatkozó jogszabályi környezettıl illetve a piaci villamosenergia és földgáz ártól illetve az árarányoktól.


Összefoglalás


Összefoglalás I. • Az elmúlt években a kedvezı jogszabályi háttérnek köszönhetıen nagyszámú és kapacitású kiserımő (< 50 MW) létesült Magyarországon kapcsolt hı- és villamosenergia termelési bázison, • 140-180 milliárd Ft értékő kiserımővi kapcsolt energiatermelés valósult meg ez elmúlt idıszakban, – 80-100 milliárd Ft gázmotorokkal, – 60-80 milliárd Ft gázturbinás illetve kombinált ciklus,

• A rendszerváltást követıen megvalósult nagyerımővi beruházások mindegyike részben vagy egészben kapcsolt energiatermelés bázisán épült, • A fentieknek köszönhetıen a beépített a kapcsoltan termelt villamosenergia részaránya 2004-ben meghaladta a 23 %-ot, • A megnövekedett kapcsolt energiatermelési kapacitásnak köszönhetıen javult a távhıellátás versenyképessége, Bercsi Gábor: A kapcsolt energiatermelés hazai helyzetének áttekintése; Cogen Day, 2007. április 25.; 36/37

Összefoglalás II. • 4 % primerenergia megtakarítás a teljes primerenergia felhasználás bázisán (>30 % iparági szinten), • Széndioxid NKT 2005-2007 nem ismerte a kapcsolt termelés kibocsátás csökkentı hatását (II. NKT 2008-2011 kidolgozás alatt), • Az EU 2004 februárjában elfogadott direktívával összhangban újra kell szabályozni a kapcsolt energiatermeléssel összefüggı jogszabályi környezetet, • A kapcsolt energiatermelés jövıjét a fenti új jogszabályi környezet illetve a villamosenergia-fölgáz ár arány befolyásolja a legnagyobb mértékben.


Kapcsolt energiatermelés hazai helyzetének áttekintése

Recommend Documents