K o r o i b o s z R e kr e á c i ó s é s S p o r t E g y e s ü l e t Alapszabálya
Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (Et.), és a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.), rendelkezéseire figyelemmel a jelen okirat elválaszthatatlan mellékletét képező jelenléti íven feltüntetett alapítók egyesület alapítását határozzák el az alulírott helyen és időben, az alábbi feltételekkel: 1. Az egyesület neve: Koroibosz Rekreációs és Sport Egyesület Az egyesület rövidített neve: K.R.S.E. 2. Az egyesület székhelye: 1113 Budapest, Kökörcsin utca 30. III. em. 5. 3. Az egyesület célja: Az Egyesület célja a sport és szabadidős sporttevékenység, mint közhasznú tevékenység népszerűsítése. Célja a rendszeres sportolás (versenyzés), testedzés, felüdülés és rekreációs tevékenységek biztosítása, az ilyen igények felkeltése, tagjainak nevelése, a társadalmi öntevékenység és közösségi élet kibontakozása. Az egészségkultúra mindennemű támogatása. Az Egyesület működési területén elősegíti az oktatási intézmények tanulóinak, továbbá a lakóterület fiataljainak testnevelési és sporttevékenységét A fenti célok megvalósítását segítő eszközök felkutatása, támogatások igénybevétele és nyújtása. Az Egyesület céljai elérése érdekében az alábbi feladatokat végzi: Az edzések megtartását biztosítja és gondoskodik a sportolók szakszerű képzéséről és felkészítéséről. A sportági szövetség, más Egyesület által rendezett versenyeken, bajnokságokon és az illetékes szervek által kiírt nemzetközi versenyeken versenyzőit, illetve csapatait szerepelteti. A társadalmi aktívák hálózatának létrehozásával és megszervezésével biztosítja a sportfeladatok megvalósulását. Sport- és más rendezvények- szervezése, ügyviteli, adminisztratív valamint egyéb sportfoglalkozások és szolgáltatások megtartása és végzése. Az egyesület a Magyar Köztársaság Alkotmányának és egyéb jogszabályainak tiszteletben tartásával működik. Az egyesület működése kiterjed az ország egész területére. Kiadásait tagdíjakból, valamint természetes- és jogi személyek adományaiból fedezi. Az egyesület önkormányzati elven működő szakmai érdekvédelmi és érdekképviseleti társadalmi szervezet. Az egyesület jogi személy. Az Egyesület elnevezése: Az Egyesület névadója Koroibosz, az ókori olimpiák legelső ismert bajnoka. Miután ő volt az első olyan győztes, akinek a neve fennmaradt, az olimpiákat ettől a dátumtól számolják. Nevét a forrásművek Kr. e. 776-ban említik először mint, aki a stadionfutásban aratott győzelmet.
4. Az Egyesület besorolása: közhasznú szervezet Az egyesület célja az 1997. évi CLVI. törvény 26.§ c) pontjának 1. és 14. pontja szerinti egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, valamint sport közhasznú tevékenységnek felel meg.
Az egyesület vállalja, hogy céljai megvalósítása során közvetlen politikai tevékenységet (pártpolitikai tevékenység, továbbá országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választásokon jelölt állítása) nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. 5. Az egyesület tagjai 5.1 A tagok Az egyesület rendes tagja minden magyar és külföldi természetes-, illetve jogi személy, aki/amely jelen alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, és kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésére, és nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától. Az egyesület pártoló tagja lehet az a magyar és külföldi természetes vagy jogi személy, aki adományaival segíti az egyesület munkáját, de abban tagként nem kíván részt venni. Alapító tag az a személy, aki a megalakulás kimondásában az eredeti alakuló ülésen szavazati joggal részt vett. Jogi személy tagot az adott formához rendelt nyilvántartásba bejegyzett képviselő képviseli. 5.2. A tagsági jogviszony keletkezése A belépés feltétele, hogy a belépni szándékozót az egyesület legalább két tagja támogatólag ajánlja, valamint hogy a belépni szándékozó az egyesület alapszabályát magára nézve kötelezőnek ismerje el és belépési szándékát írásban kifejezze. A tagfelvételről az egyesület elnöksége határoz. A tagsági viszony kezdete alapító tagok esetében az egyesület alapításának napja, a további belépők esetében az elnökség jóváhagyó határozatának napja. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén a belépni kívánó tag a közgyűlés felé jogorvoslattal élhet, melyet az elnökhöz címzett írásbeli beadvánnyal, az elutasításról szóló határozat közlését követő 15 napon belül benyújtani. A jogorvoslati kérelem tárgyában az elnök 30 napon belül előterjesztést készít, amit kézbesíti a belépni kívánó tagnak és az elnökségnek is. A jogorvoslatról a soron következő közgyűlés dönt. 5.3. A tagsági jogviszony megszűnése Az egyesületi tagság megszűnik a tag kilépésével vagy kizárással, törléssel. A kilépést írásban kell közölni az Egyesület valamelyik tisztségviselőjével. Az elnökség titkos, a jelenlévő tagok 2/3-os, minősített szótöbbséggel meghozott határozattal kizárhatja az egyesületnek azt a tagját, aki az alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vét. Súlyosan vétkes magatartásnak minősül különösen, ha a tag az egyesület alapszabályát megsérti, az egyesület céljaival ellentétes magatartást tanúsít, illetve szándékos magatartásával meghiúsítja az egyesület céljainak elérését, működését, valamint az egyesület jó hírnevét szándékosan, nyilvánosan megsérti. Továbbá akkor is, ha a tagot jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, valamint a közügyek gyakorlásától eltiltották, vagy a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezte. A kizárás iránti eljárást a főtitkár kezdeményezi abban az esetben, ha tudomást szerez arról, hogy valamelyik tag vonatkozásában a fenti kizárási okok bármelyike megvalósul. A főtitkár előzetes vizsgálatot folytat le, amely során írásban értesíti az eljárás alá vont tagot, személyesen meghallgatja, majd megalapozottság esetén javasolja az elnökségnek, hogy a soron következő ülésén döntsön a tag kizárásáról. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot zárt ülésen, a jelenlevők 2/3-os szótöbbségével hozza. A kizárás ellen a tag, az erről való közlést követő 15 napon belül írásbeli beadványban jogorvoslattal élhet az egyesület közgyűlése felé, az egyesület elnökéhez címezve. Az elnök előzetesen megvizsgálja a beadványt és
2
előterjeszti azt a közgyűlésen. A közgyűlés a kizárás tárgyában ésszerű határidőn belül, de legfeljebb a kizárással érintett tag jogorvoslatának átvételét követő tizenötödik napig köteles döntést hozni. A közgyűlés a kizárás tárgyában a jelenlévő alapító tagok 2/3-os szótöbbségével hozza meg határozatát. A közgyűlés döntéséig a tag tagsági jogviszonya szünetel. A kizárásról szóló döntést a tag, a határozat közlésétől számított 30 napon belül bíróság előtt megtámadhatja. A főtitkár törli a nyilvántartásból azt a tagot, aki elhunyt. (adminisztratív törlés) A főtitkár az elnökség határozata alapján törli továbbá azt a tagot, aki legalább hat havi tagdíját, az elnökség írásbeli felszólítása ellenére nem fizette meg. A törlési határozatot az egyesület elnöksége zárt ülésen, a jelenlevők 2/3-os szótöbbségével hozza. A határozat meghozatala előtt az elnökség köteles egy ízben írásban felszólítani a tagot tagdíjfizetési kötelezettségének teljesítésére és tájékoztatni a befizetés elmulasztásának jogkövetkezményeire. Az írásbeli felszólítás esetében az elnökség a tagnak 15 napos határidőt köteles biztosítani a tagdíjbefizetés teljesítésére. A tagdíjbefizetés elmulasztása miatti törlés ellen a tag, az erről való közlést követő 15 napon belül írásbeli beadványban jogorvoslattal élhet az egyesület közgyűlése felé, az egyesület elnökéhez címezve. Az elnök előzetesen megvizsgálja a beadványt és előterjeszti azt a közgyűlésen. A közgyűlés a kizárás tárgyában ésszerű határidőn belül, de legfeljebb a törléssel érintett tag jogorvoslatának átvételét követő tizenötödik napig köteles döntést hozni, mely döntését a jelenlévő tagok 2/3-os szótöbbségével hozza meg. A közgyűlés döntéséig a tag tagsági jogviszonya szünetel. A közgyűlés határozatát a tag, a határozat közlésétől számított 30 napon belül bíróság előtt megtámadhatja. 5.4 A tagok jogai és kötelezettségei Az egyesület minden rendes tagja részt vehet a közgyűlésen, az egyesület működését érintő minden kérdésről javaslatot tehet közgyűlés döntéshozatala során. Az Egyesület rendes tagjai szavazati joggal rendelkeznek, még pedig oly módon, hogy minden rendes tag egy szavazat illeti meg. Tisztségviselőül bármelyik rendes tag és alapító tag megválasztható az 1989. évi II. törvény 8.§ (1) bekezdése szerinti korlátozással, aki egyben választási joggal is rendelkezik. Az egyesület tagja köteles a közgyűlési határozattal meghatározott mértékű tagdíjat megfizetni, évente egy összegben, minden év március 15. napjáig teljesítendően. A tag köteles továbbá tevékenyen közreműködni az egyesületi célok megvalósítása érdekében: a közgyűlés által meghatározott konkrét programok végrehajtásában. A tagokról az egyesület főtitkára nyilvántartást vezet. Az egyesület pártoló tagja jogosult részt venni az egyesület közgyűlésén, szavazati és választási jog azonban nem illeti meg, tisztségviselőnek nem választható. A „pártoló tag” segíti az egyesület működését, adományaival segíti az egyesület munkáját, de abban tagként nem kíván részt venni. A pártoló tag köteles az egyesületi célokat elfogadni, azokat tiszteletben tartani, megvalósítását elősegíteni és vállalt kötelezettségeit teljesíteni. 6. Az egyesület szervezete 6.1. A közgyűlés Az egyesület legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés, amely a tagok összessége. A közgyűlés ülései nyilvánosak. A közgyűlésre minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók postára adása és a közgyűlés napja között legalább tizenöt nap időköznek kell lennie. A meghívóban fel kell tüntetni a közgyűlés pontos időpontját, helyét, a napirendi pontokat, valamint a határozatképtelenség esetére a megismételt közgyűlés helyét és idejét, és az arra vonatkozó figyelmeztetést, hogy a megismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.
3
Évente egyszer rendes közgyűlést kell tartani. Rendkívüli közgyűlést kell tartani, ha a tagok egyharmada azt – az ok és a cél megjelölésével - igényli, vagy az elnök azt szükségesnek tartja, továbbá, ha a bíróság elrendeli. A Közgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok legalább 50 %-a + 1 fő fele jelen van. Ha a közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt közgyűlés az eredeti napirendben szereplõ ügyekben a jelenlévõk számától függetlenül határozatképes. A megismételt közgyűlést az eredeti - határozatképtelenség miatt elmaradt - közgyűlés idõpontját követő 8 napon belüli időpontra kell összehívni, amely időpont az eredeti közgyűlés meghívójában is megjelölhetõ. A Közgyűlés - eltérő rendelkezés hiányában - határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A közgyűlés a tisztségviselőket (vezetőket) titkos szavazással választja meg. Kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartozik: - a tisztségviselők, ügyintéző és képviselő szerv tagjainak, valamint a felügyelő bizottsági tagok megválasztása, - éves beszámoló, valamint ezzel egyidejűleg a közhasznúsági jelentés elfogadása, - az alapszabály jóváhagyása és módosítása, - az éves költségvetés megállapítása, - az egyesület más egyesülettel való egyesülésének, illetőleg feloszlásának a kimondása, - döntéshozatal mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal. Az alapszabály módosításához, tag kizárásához, törléséhez (kivéve az ún. adminisztratív törlést) és az egyesület megszűnésének (egyesülés, feloszlás) kimondásához a jelenlévő alapító tagok kétharmadának szavazata (minősített többség) szükséges. Az éves beszámoló jóváhagyásához a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbséggel hozott határozata szükséges azzal, hogy az éves beszámolót a meghívóhoz mellékelni kell. A közgyűlési határozat nem lehet ellentétes az Alapszabállyal. A közgyűlési határozatokat az elnök, akadályoztatása esetén a főtitkár írják alá. A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. 6.2. Az elnökség Az elnökség az egyesület ügyintéző és képviseleti szerve. Az elnökség ülései nyilvánosak. Az egyesület működésének irányítását, a közgyűlési határozatok végrehajtását az elnökség végzi. Az elnökség három főből áll; tagjai: az elnök, a főtitkár, a titkár. Az elnökség ülésén a felügyelő bizottság elnöke tanácskozási joggal vesz részt. Az elnökséget az elnök vezeti. Két közgyűlés közötti időben az elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a közgyűlés hatáskörében. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő közgyűlésen az elnökség köteles beszámolni. Az elnökség jogosult az egyesületet terhelő kötelezettségek (szerződések) és illető jogok vállalásáról - a közgyűlés ill. tagok felé beszámolási és tájékoztatási kötelezettség mellett - dönteni. Az elnökség határozatképességéhez legalább két tag jelenléte szükséges. Az elnökség szükséghez képest - de legalább évente négyszer - tart ülést, melyet az elnök hív össze. Az elnökségi ülésre az elnökségi tagokat, az
4
elnök meghívó megküldésével hívja meg. A javasolt napirendi pontokat, az ülés helyszínét és időpontját tartalmazó meghívókat, az elnök az elnökségi ülés megtartását megelőző tizenötödik napon postai úton kézbesíti az elnökség tagjai részére. Az elnökség ügyrendjét maga határozza meg. Saját ügyrendjét az elnökség jóváhagyás végett a közgyűlés elé terjeszti. Az elnökség döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. 6.3. Az elnök A közgyűlés öt éves időtartamra elnököt választ. Az egyesületet az elnök vezeti. Az elnök feladatköre: -
egyesület tevékenységének irányítása, a nemzetközi kapcsolatok, PR és jogi munka legfelsőbb szintű irányítása
-
a Közgyűlést bármikor összehívhatja
-
a tagság pénzéről a kezelőket elszámoltatja
-
megbízólevél kiadása pénzügyek intézéséhez
-
harmadik személyekkel való szerződések megkötése
-
az egyesület tevékenysége során keletkezett dokumentációk ellenőrzése
-
intézkedés a határozatok végrehajtásáról
-
az elnökség munkájának irányítása.
6.4. A főtitkár A közgyűlés öt éves időtartamra főtitkárt választ. A főtitkár feladata az egyesület szervezeti működésével kapcsolatos szervező- és adminisztrációs munka elvégzése. A költségvetés és a pénzügyi beszámoló elkészítése a főtitkár feladata. A főtitkár feladatköre: –
az egyesület teljeskörű tevékenységének és szervezeti rendszerének operatív irányítása és koordinálása,
–
az egyesület pénzállományának kezelése,
–
a számlák kezelése és nyilvántartása,
–
a pénztárkönyv vezetése,
–
mindennemű visszaélési lehetőség gyanúja esetén az elnök értesítése,
–
a számlák hitelességének ellenőrzése,
–
tagdíjbefizetések kezelése.
A főtitkár mind a közgyűlés, mind az elnökség minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvet aláírja az elnökség jelenlévõ minden tagja, közgyűlés esetén további erre kijelölt két tag.
5
A közgyűlés és az elnökség által határozatairól vezetendő nyilvántartásnak tartalmaznia kell a döntések tartalmát, idejét, hatályát, a mellette és ellene szavazók számarányát, valamint - nyílt szavazás esetén – a személyét. A főtitkár az érintetteket a döntésekről írásban tájékoztatja. Az egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba, illetve a közhasznúsági jelentésbe az egyesület székhelyén - valamelyik elnökségi taggal előre egyeztetett időpontban - bárki betekinthet. A közhasznúsági jelentésről bárki jogosult saját költségén másolatot készíteni. Az egyesületnek nyilvánosságra kell hozni a működés módját, a szolgáltatások igénybevételének a módját és a beszámolók közléseit, valamint a közhasznúsági jelentést, illetve a közgyűlés és az elnökség döntéseit, melyeket az Egyesület INTERNET-es honlapján, valamint Hírlevelében tesz közzé. A közhasznúsági jelentés közzétételi határideje a tárgyévet követő év legkésőbb június 30. napja. A főtitkár köteles mind a közgyűlés, mind az elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni. Az egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait a főtitkár kezeli. 6.5. Titkár A titkár a sportfeladatok, egyéb szervezések, rendezvények, projektek közvetlen operatív felügyeletét látja el a főtitkár közvetlen irányítása mellett, ezen kívül tanácsadásával segíti az elnökség munkáját. A titkárt a közgyűlés választja meg öt éves időtartamra. 6.6. A felügyelő bizottság Az egyesület működését és gazdálkodását a háromfős felügyelő bizottság ellenőrzi. A felügyelő bizottság tagjai az egyesület valamennyi hivatalos dokumentumába betekinthetnek. A felügyelő bizottság tagjait a közgyűlés választja öt éves időtartamra. Elnökét a felügyelő bizottság tagjai sorából maga választja. Saját ügyrendjét a felügyelő bizottság maga határozza meg, amelyet jóváhagyás végett a közgyűlés elé terjeszti. A költségvetés jóváhagyásáról és a pénzügyi beszámoló elfogadásáról a közgyűlés csak a felügyelő bizottság írásos ajánlása ismeretében szavazhat. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő közgyűlésen a felügyelő bizottság köteles beszámolni. A felügyelő bizottság minimum két tag jelenléte esetén határozatképes. A felügyelő bizottság szükséghez képest - de legalább évente egyszer - tart ülést, melyet a felügyelő bizottság elnöke hív össze. A felügyelő bizottság ülésére minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók postára adása és az ülés napja között legalább 15 nap időköznek kell lennie. Bármely a felügyelő bizottság döntésében érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre lehetõség szerint külön is meg kell hívni. A felügyelő bizottság döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, azzal, hogy szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A felügyelő bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a.) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé; b.) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
6
Az intézkedésre jogosult vezető szervet a felügyelő bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a felügyelő bizottság is jogosult. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. 7. Összeférhetetlenségi szabályok Felügyelő bizottság kijelölése esetén nem lehet a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki: a./ az elnökség elnöke vagy tagja b./ a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik. c./ a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági viszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást, illetve d./ az a-c./ pontban meghatározott személyek hozzátartozója. Az elnökség tagja, illetve az ennek jelölt személy, amennyiben más közhasznú szervezetnél is vezető tisztséget tölt be, köteles erről az egyesületet tájékoztatni. A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az Egyesület vezető tisztségviselője elnökségi és felügyelő biztottsági tagja - az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. 8. A képviselet Az egyesület képviseletére az elnök és a főtitkár jogosult, illetve az elnök akadályoztatása esetén az általa megbízott elnökségi tag. A képviseleti jog mindkettőjük esetében önálló, illetve az elnök által megbízottra is vonatkozik. Az egyesület bankszámlája feletti rendelkezésre a főtitkár és elnök együttesen jogosult. 9. Gazdálkodás Az egyesület kezdő vagyonát a megalakuláskor befizetett tagdíj összege képezi, melynek összege természetes személyek esetében 5.000 forint/év, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében 10.000 forint/év. A tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden, a közös célt szolgáló befizetés az egyesület vagyonát képezi. Az egyesület vagyona oszthatatlan. Az egyesületi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot az egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg. Az egyesület a tagok által befizetett tagdíjakból, a tagok önként vállalt egyéb juttatásaiból, illetőleg a külső támogatók által juttatott összegekkel gazdálkodik, valamint a projektek tervezéséért, szervezéséért, megvalósításáért kapott szakértői és egyéb jogcímen kapott juttatásokból gazdálkodik. Az egyesület, gazdálkodása során nyereségre nem törekszik. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak a megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve folytathat.
7
Az egyesület a célok megvalósítása érdekében - pályázatokat pályáz meg, - minden olyan támogatási formát pályáz, amelyek az - egyesületi célok magvalósítását szolgálják és segítik elő. A tagsági díjakat az egyesület elsősorban - fenntartási, - ügyviteli költségek, valamint az egyesületet terhelő járadékok és adók megfizetésére használja fel. Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok azonban csak esedékes tagdíjbefizetésük mértékéig felelnek. Az egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti számviteli nyilvántartást kell vezetni és azokat a gazdálkodási év végén le kell zárni. A gazdasági év végével az elnök és a főtitkár az egyesület gazdálkodásáról a közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít. Az egyesület céljának megvalósítása érdekében támogatókat keres, az elfogadott támogatást a lehető leghatékonyabban és legrövidebb időn belül az elérni kívánt cél támogatására, elősegítésére fordítja. Az Egyesület a gazdálkodás során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az alapszabályban meghatározott célok szerinti tevékenységére kell fordítani. 10. Megszűnés Az egyesület megszűnik feloszlással, más társadalmi szervezettel való egyesüléssel, feloszlatással, illetőleg megszűnésének megállapításával. Az egyesület megszűnése esetén - a hitelezők kielégítése után - vagyonáról a közgyűlés döntése szerint kell rendelkezni. Az ezzel kapcsolatos teendők ellátása a felszámolók feladata. Ha az egyesület feloszlatással szűnt meg vagy megszűnését állapították meg, és a vagyon hovafordításáról nem történt rendelkezés, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani. A vagyon felhasználásának módját nyilvánosságra kell hozni. 11. Vegyes rendelkezések Az egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. Az Alapszabály által nem érintett kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, az Egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, továbbá a társadalmi szervezetek gazdálkodásáról szóló jogszabályok rendelkezései az irányadók. A jelen Alapszabályt az egyesület közgyűlése az alakuló ülésen elfogadta. Budapesten, 2006. július 20. napján
_____________________________________ Elnök
_____________________________________ Főtitkár
Jelen alapszabályt készítettem és ellenjegyzem, 2006. július 20. napján:
Dr. Bálint Zoltán ügyvéd
8
