MŰSZAKI LEÍRÁS 7. 6. 5. 4. 3.
2014. július 2.
2. fejezet módosítása: a fedezőjelzők számára is új kábel létesül.
2.
2014. ápr. 7.
Áramkörök átdolgozása
1.
2013. dec. 14.
Kiadás
Dátum
Kiviteli terv Megjegyzés
Segédtervező
Ellenőr
Szakági tervező
Nikolicza Tamás
Mánya Gyula (VT-14-0394)
Simon József (VT-01-0240)
TARTALOMJEGYZÉK 1.
Kiviteli terv kiindulási adatai
4
2.
Kültéri kivitelezési munkák 2.1. Berendezés elhelyezése 2.2. Váltóellenőrzés felszerelése 2.3. Fényjelzők 2.4. Kábelezés 2.5. Földelés
4 4 4 4 5 6
3.
Belsőtéri kivitelezés 3.1. Kén utcai berendezés 3.2. Vágóhíd HÉV-állomás 3.3. Soroksári út MÁV állomás
7 7 7 7
4.
Áramkörök ismertetése 7 4.1. Kén utcai helyi áramkörök 8 4.1.1. Áramellátás 8 4.1.2. Biztosítéksávok 8 4.1.3. Váltók végállás-ellenőrző áramköre (BK-1950) 8 4.1.4. Jelzőismétlőzár áramköre (BK-1930) 9 4.1.5. Első jelzővezér jelfogók áramköre (BK-1931) 9 4.1.6. Második jelzővezér jelfogók áramköre (BK-1932) 10 4.1.7. Jelzővezér áramkörök biztonságának vizsgálata 11 4.1.8. Fényáramkörök (BK-1951) 12 4.1.9. Helyi visszajelentés áramkörei (BK-1971) 12 4.2. MÁV-átmenet függőségei (BK-1963) 13 4.3. Kezelő és visszajelentő áramkörök 13 4.3.1. HÉV-vágánykapcsolat kezelése és visszajelentése (BK-1960 és BK-1961/1) 13 4.3.2. MÁV-átmenet kezelése és visszajelentése Vágóhíd állomásra (BK-1962) 15 4.4. Vágóhíd állomás helyi áramkörei 16 4.4.1. Áramellátás 16 4.4.2. HÉV-vágánykapcsolat kezelései (BK-1961 2. lap) 16 4.4.3. MÁV-átmenet kezelő áramköre (BK-1962 1. lap) 16 4.4.4. Vágóhíd állomás második váltólezáró és második jelzővezérlő áramköreinek kiegészítése (BK2308a és BK-2309a) 17 4.4.5. Pultvisszajelentések és zavarjelzés (BK-1970 és BK-1976) 17
5.
Berendezés kezelése és visszajelentései 5.1. Kén utcai helyi visszajelentő felület 5.2. A/1. sz. kulcsszekrény (MÁV-átmenet) 5.3. Vágóhíd állomás
18 18 18 18
6.
Karbantartásra vonatkozó különleges előírások
21
7.
Felhasznált irodalom
21
8.
Tervezői nyilatkozat
22
I. MELLÉKLET
23
Váltók végállását ellenőrző áramkör biztonságigazolása
23
2
Jelfogók és diódák hibaelemzése Kábelzárlatok Idegen feszültségek hatása Ekvipotenciális zárlatok Méretezés ellenőrzése
25 26 27 27 28
3
1. Kiviteli terv kiindulási adatai ‒ ‒
az NKH Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatalának UVH/VF/196/2/2014. ügyiratszámú 2014. márc. 18-án kiadott határozatával jóváhagyott engedélyezési terv helyszíni felmérések és az üzemeltetővel folytatott egyeztetések.
2. Kültéri kivitelezési munkák A külsőtéri szerelvények elhelyezését és a kábelnyomvonalakat a KK-0002. sz. rajz tartalmazza.
2.1. Berendezés elhelyezése A jelenlegi Kén utcai berendezés kültéri vasszekrénye a benne lévő berendezéssel együtt elbontandó. A berendezésbe vezető földkábeleket meg kell hagyni, az új berendezésbe való bekötésig megjelölve félre kell hajtani. Az új berendezés a bal vágány mellé a 19+95 szelvénybe telepített MÁVSZ 2559 szerinti térköz- és sorompószekrénybe kerül beépítésre, a régi berendezés helyétől 15 méterre. A szekrény hossztengelye a vágánytengellyel párhuzamos, és a rövidebbik oldalára kerül felerősítésre a helyi kezelőfelület doboza a GK-0001. sz. rajz szerint. A berendezésbe bekötött kábeleket a KK-0001. sz. rajz mutatja. A Soroksári út MÁV-állomás E7 jelű elosztójához vezető (és az új berendezésben is használatban maradó kábelt) a régi berendezés helyétől az új berendezéshez – szükség szerinti toldással – el kell vezetni az új kábelekkel azonos nyomvonalon.
2.2. Váltóellenőrzés felszerelése A váltók folyamatos csúcssínellenőrzésére állítóáramkör nélküli váltóhajtóművek lesznek felszerelve az Ö/1, Ö/2, Ö/3 és Ö/4 sz. kitérőkre. Olyan váltóhajtóműveket kell alkalmazni, amelynél a kézi hajtókar behelyezése a fázisvezetékeket megszakítja, máskülönben az állítás a berendezésben felvágásként jelentkezik. A hajtóműveket az alkalmazott típus által megkövetelt módon kell a kitérőkre felszerelni valamennyi váltónál a vágánytengely külső oldalára. A hajtóműben a motortekercseket – ha vannak – rövidre kell zárni. A kézi állítókészülékek megmaradnak. A hajtóművek felszerelése után az ellensúlyokat szürkére mázolva fordítva kell visszahelyezni. A váltójelzőket működőképessé kell tenni (jelen tervnek ez nem része). A váltóhajtóművek felszerelése után váltóerőmérést kell tartani.
2.3. Fényjelzők A berendezéshez 4 db, jelenleg is üzemelő fényjelző tartozik: F1a, F1aEj, F2a, F2aEj. A jelzők jelenleg izzós fényforrással vannak szerelve.
4
A jelzők homokfúvásos tisztítás után korrózióvédelmi mázolást kapnak. Az F1a és F2a főjelzőkre fekete-fehér, az F1aEj és F2aEj előjelzőkre sárga-fehér fényvisszaverős fényjelző jellegtáblák kerülnek felszerelésre. A jellegtáblák alakja, felszerelése és mérete MÁVSZ 2848 szerint. A fényjelzőkben az izzós optikák LSzR-200-dj-8 típusú vörös, sárga, ill. zöld optikákra kerülnek lecserélésre.
2.4. Kábelezés Az új kábelek nyomvonalát és a szükséges alépítményeket a KK-0002 sz. rajz mutatja. Új kábel négy helyen keresztez vasúti vágányt, a keresztezések terve a KK-0004. sz. rajzon található. A vágánykapcsolat alatt lévő két keresztezésnél két oldalon egy-egy helyben betonozott kábelakna készül a későbbi bővítések számára. Az F1a és F1aEj jelzők kábelei Pesterzsébet állomás felé a nyíltvonalon még kétszer keresztezik a HÉV vágányait. Itt kábelaknák nem készülnek (mivel a fektetendő kábelek kellő számú tartalék eret tartalmaznak pl. hívójelzés számára), a terhelési zónán kívülre kerülést a védőcső meghosszabbításával biztosítjuk. A keresztezésekben használt KPE védőcsövet a KPM 112521/1970. 6.E. sz. irányelve szerint vasúti terhelésre nem kell méretezni, mert a kellő takarás mindegyik helyszínen biztosítva van. A 22+31 és 25+17 szelvényekben létesülő átvezetéseknél – ahol kábelakna nem létesül – a védőcső fektetéséhez kiásott munkagödrök helyhiány miatt terhelési zónába benyúlnak. Ezért a 22+31 szelvénynél a pálya mindkét oldalán, a 25+17 szelvénynél pedig a bal vágány melletti munkagödröt zsaluzással biztosítani kell. E két keresztezésnél külön gondot kell fordítani a védőcső felső végének vízzáró tömítésére a kábelek behúzása után. A rendelkezésre álló szűk hely miatt az átvezetések nyílt árkos módszerrel készülnek. Az átvezetés építésekor a keresztaljak alatti ágyazati gerenda épségét biztosítani kell. A fektetendő kábelek BRQA típusú vasúti földkábelek. A fektetés 40×80 cm-es földárokba, földvisszatöltéssel és tereprendezéssel történik. A kábel nyomvonalát a kábel fölött 30 cm-re helyezett jelzőszalaggal meg kell jelölni. A fényjelzők földkábeleit az árbocon lévő kábelvégelzáróba kell bekötni. A váltóhajtóművek mellé 10 szorítós világítási transzformátor nélküli váltóállítómű kábelvégelzáró kerül letelepítésre; a váltókhoz menő kábelek ezekben a kábelvégelzárókban végződnek. A Vágóhíd állomás felé vezető kábel a jobb vágány külső oldalán földárokban fut az AS10 berendezésig. A nyomvonal a HÉV űrszelvény legszélesebb pontjának függőleges vetületét 1 méternél jobban nem közelítheti meg. A 14+75 és 16+06 szelvényekben lévő útátjáróknál a közút (kapubejáró) alatt KPE védőcsőben vezet át a kábel. A keresztezések két oldalára kábelszekrény nincs tervezve, a védőcsövek 10 cm-re betolt hungarocell csődugóval és pur-habos kitöltéssel lesznek lezárva. Ebben a kábelben indulnak el az F2a és F2aEj jelzők áramkörei is, ezért a kábel mindkét jelzőnél ki van fejtve az árbocon lévő kábelfejre. Az F2aEj jelzőtől már kisebb érszerkezetű kábel indul tovább, ami az AS10 berendezésben átmenőre kötve ki van fejtve egy 40 5
szorítós kábelfejre. Innen már csöves alépítményben vezet tovább Vágóhíd állomás felé. Az alépítményben jelenleg az AS10 behatási pontjainak kábelei futnak. A jobb vágány mellett a 6+59 szelvényben lévő kapubejáró végpont felé eső oldalára kell telepíteni az E3a jelű 80 szorítós álló kábelelosztót. Vágóhíd állomás E3 és E7 elosztói között futó 21×1,5-es állítómű és 5×4×0,8-as hangfrekvenciás kábeleket az E3a elosztónál meg kell szakítani és mindkét irányt az elosztóba be kell vezetni. Ugyanitt végződik a Kén utca felől az alépítményben érkező kábel is. Az E3a elosztó bekötése a KK-2001 sz. rajz szerinti.
2.5. Földelés A berendezéshez tartozó elemek földelése a KK-0003 sz. rajz szerinti. Az egyedi földeléseket a szükséges számú földelő szonda leverésével kell kiépíteni úgy, hogy a földelő szondák felső végei felett 10-15 cm földtakarás legyen. A földelő szondáktól a földelendő tárgyhoz vezető földelő kábelt is földtakarásban kell vezetni. A kialakított földelések megfelelőségét érintésvédelmi méréssel ellenőrizni kell.
6
3. Belsőtéri kivitelezés 3.1. Kén utcai berendezés A berendezés a 19+95 szelvénybe telepített sorompószekrényben elhelyezett másfeles Dominó55-állványon kap helyett. Az állvány két oldalról szerelt, fejrajza a BK-1901 sz. rajz 1. lapján. A külsőtérről érkező kábelek az állvány elülső oldalán rugós szorítótömbökre vannak kifejtve. A kábelköpenyek az állványhoz vannak földelve. A helyi visszajelentő felület dobozához vezető kábel az állvány hátoldalán elhelyezett rugós szorítótömbről indul (BK-1906 sz. rajz szerinti kábelösszekötés).
3.2. Vágóhíd HÉV-állomás A Kén utcai vágánykapcsolathoz az állomás jelfogóhelyiségében egy új Dominó55-állvány kerül beépítésre. Az állvány a kábelrendező és az áramellátás közötti falszakasz elé a fallal párhuzamosan lesz elhelyezve. A rendelkezésre álló hely miatt az állvány egy oldalról szerelt, fejrajza a BK-1901 sz. rajz 2. lapján. Az állvány oldalán 5 db 20 szorítós rendezőtömb kap helyet. A Vágóhíd Dominó-rendszerű kezelőkészüléken a vágánykapcsolathoz új kockák beépítése és néhány meglévő kocka áthelyezése szükséges (BK-2003a sz. rajz). Az új kockákhoz szükséges csatlakozások számára a pultba egy új 20×6-os forrcsúcstömb (P.01a néven) lesz beépítve. A belsőtéri kábelösszekötéseket a BK-1906 sz. rajz mutatja.
3.3. Soroksári út MÁV állomás Az állomáson új elemek beépítése nem szükséges, a szükséges áramköri kiegészítések a meglévő kialakítás mellett megépíthetőek.
4. Áramkörök ismertetése Az áramköri rajzokban felhasznált fontosabb jelöléseket és elnevezéseket az 1. táblázat mutatja. közös végállás-ellenőrző jelfogó plusz ellenőrző jelfogó mínusz ellenőrző jelfogó végállás-ellenőrzést vizsgáló jelfogó jelzőismétlőzár jelfogó első jelzővezér jelfogó második jelzővezér jelfogó fényellenőrző jelfogó hozzájárulást vevő jelfogó (gépi) hozzájárulást adó támaszmágnes hozzájárulást adó (regisztráló) támaszmágnes hozzájárulást vezérlő jelfogó (előbbivel) közös kezelő jelfogó kisrelé (nem biztonsági, telefonjelfogó)
KöV PE ME VéVi JIz EJV MJV VE, SE, EE HV HJV KK
1. táblázat: Fontosabb jelfogók jelölése
7
4.1. Kén utcai helyi áramkörök A berendezés áramkörei földmentes 48V-os egyenfeszültségről működnek. A Kén utcai berendezésben találhatóak a váltók végállás-ellenőrző áramkörei, a jelzővezérlő és a fényáramkörök. 4.1.1. Áramellátás Kapcsolási rajza a BK-1980 sz. rajz 1. lapján. A térvilágítás hálózatáról érkező 230V 50Hz-es egyfázisú táplálás az olvadóbetétes főbiztosítékon és a kombinált T1+T2 osztályú túlfeszültség-levezetőn keresztül jut el az állványon lévő fogyasztókhoz. A 48V-os pufferüzemű akkumulátorcsoportot SAT-20/48 típusú akkumulátortöltő tölti. Az akkumulátor feszültsége kismegszakítón keresztül táplálja a 1. sz. állványon elhelyezett biztosítéksávokat. A feszültség földmentességét földességvizsgáló ellenőrzi. A visszajelentő áramkör számára a négyszögjelet általános célú (ipari) villogtató állítja elő. Az áramellátó rendszerben fellépő meghibásodásokat kisrelé (nem biztonsági jelfogó) gyűjti. A kisrelé húzott alaphelyzetű és sorosan felfűzve figyeli a SAT, a túlfeszültség-levezető és a földességvizsgáló hibajelző kontaktusait. A villogtató meghibásodása közvetett úton fedődik fel (l. 4.3.1 fejezetben). A szerelési munkákhoz áram-védőkapcsolóval ellátott 230V 1~ dugalj áll rendelkezésre. 4.1.2. Biztosítéksávok Kiosztását és a beépített Heinemann-kismegszakítók adatait a BK-1902 sz. rajz mutatja. A bizti- és visszatérősínek felfűzése a BK-1980 sz. rajz 2. lapján található. 4.1.3. Váltók végállás-ellenőrző áramköre (BK-1950) A berendezés az Ö/1-Ö/4. sz. kitérők végállás közvetlenül, az A/1. sz. kitérő végállását közvetetten – Soroksári út MÁV-állomás berendezésétől kapott függés útján – ellenőrzi. A közvetlenül ellenőrzött váltók végállása 48V-os folyamatos egyenfeszültséggel ellenőrzött. Mivel a váltókhoz a kívánt végállást kijelelő váltóvezér jelfogók nem tartoznak, a végállást alapáramkörtől eltérő kapcsolás ellenőrzi. A végállást az L3 és L4 ereken folyó áram iránya jelöli ki. Mindkét végállásban két jelfogó kapcsolódik sorba: a biztosító alatt lévő közös végállás-ellenőrző (KöV) és az áramiránynak megfelelő plusz vagy mínusz ellenőrző (PE, ME) jelfogó. Az áramirány szerinti választás a PE és ME jelfogók csévéjével párhuzamosan kötött diódák végzik. Felvágáskor a hajtóműben mindkét görgőérintkező kiemelődik, így a PE és ME jelfogók és az L3 érben lévő szabályzó ellenállás kiiktatódik az áramkörből és a megnövekvő áram a váltóhoz tartozó ólomzár alatt lévő 0,2 amperes biztosítót leoldja. Váltóállításkor a hajtókar behelyezésével a hajtóműben az L1, L2 és L3 vezetékek megszakadnak, így állítás nem jelentkezik felvágásként. Az állítás befejezte után a hajtókart a hajtóműből ki kell venni, hogy a végállás-ellenőrző áramkör – ha a váltó végállásban van – záródjon. Félállásban kivéve a hajtókart felvágás jelentkezik és a biztosító ekkor is leold. 8
Az L3 érben lévő szabályzó ellenállás az áramkör beszabályozásán kívül a zárlatok felfedésében is szerepet játszik. Az áramkörben lévő elemek hibáit a végállás-ellenőrzést vizsgáló (VéVi) jelfogó működése biztosítja: a VéVi jelfogó meghúzásakor a végállás-ellenőrző 48V-os feszültsége polaritása megfordul, a KöV jelfogó elejt, a PE és ME jelfogók közül az aktuális végállásnak megfelelő jelfogó elejt, a másik pedig felhúz. A hibamentességet a jelzőismétlőzár áramkörében vizsgáljuk. Az áramkör biztonságigazolása az I. mellékletben található. 4.1.4. Jelzőismétlőzár áramköre (BK-1930) A jelzőismétlőzár jelfogó (JIz) feladata, hogy a bármilyen okból megállj állásba kapcsolódott fedezőjelzők szabadra állását az újabb kezelésig megakadályozza. A két vágányhoz egy JIz jelfogó tartozik. A JIz jelfogó alaphelyzete ejtett, áramköre a VéVi meghúzásakor (szabad jelzés előkészítése kezelés, l. a 4.3.1. fejezetben) épül fel. Áramkörében két csoportba osztva ellenőrzi a berendezés hibamentességét. Az első csoportban vizsgált: ‒ a közös jelzőállítás ismétlőjelfogójának (JÁi) alaphelyzete ‒ a törlés ismétlőjelfogójának (Töi) működőképessége (vö. 4.3.1. fejezet) ‒ a VéVi működése ‒ a közvetlenül ellenőrzött váltók KöV és PE jelfogóinak elejtése és ME jelfogóinak meghúzása (a végállásellenőrző áramkörök hibamentesek) ‒ az A/1. sz. váltó plusz végállás-ellenőrző ismétlőjelfogójának ejtőképessége ‒ a MÁV-átmenet hozzájárulást vevő (MÁV-HV) jelfogójának és segédjelfogójának (MÁV-HVs) alapállása ‒ a HÉV-vágánykapcsolat hozzájárulást vevő (HÉV-HV) jelfogójának alapállása ‒ az első jelzővezér jelfogók (EJV) ejtőképessége. A második feltételcsoportban vizsgált: ‒ a második jelzővezér jelfogók (MJV) ejtőképessége ‒ a fedezőjelzők vörös fényellenőrző (VE) húzása, a sárga fényellenőrző (SE) és sárga fényellenőrző segédjelfogók (SEs) ejtése (a fedezőjelzőkön megállj jelzés van). A JIz jelfogó meghúzásához mindkét feltételcsoport teljesülése szükséges. Az első feltételcsoportot a JIz jelfogó meghúzás után saját munkaérintkezőjével áthidalja. A JIz jelfogó üzemszerűen az MJV jelfogók meghúzásakor ejt el. A jelfogó működését az EJV és MJV jelfogók meghúzató áramkörében, alapállását a fedezőjelzők szabad fényeinek áramkörében vizsgáljuk. 4.1.5. Első jelzővezér jelfogók áramköre (BK-1931) A berendezésben a két vágányra külön EJV jelfogó van. Áramkörükben a közös ágon a HÉVvágánykapcsolat ellenőrzése van beépítve, a jobb vágányhoz tartozó EJV áramköre pedig ki van egészítve a MÁV-átmenethez tartozó függésekkel. Egyes függések a visszatérő oldalon is meg vannak ismételve a kétsarkú megszakítást biztosítandó. A közös ágon szereplő függések: 9
‒ ‒ ‒
a VéVi ejtve záró érintkezője, amely a szabad jelzés előkészítése kezeléskor biztosítja a jelzők megálljra kapcsolását a Töi és HÉV-HV jelfogók ejtve záró érintkezője, amely a HÉV-vágánykapcsolat felnyitására kiadott hozzájáruláskor kapcsolja megállj állásba a fedezőjelzőket az Ö/1-Ö/4. sz. váltók PE húzott és ME ejtett állapota, amely ellenőrzi, hogy a váltók egyenes végállásban vannak.
A jobb vágányhoz tartozó (F2a jelű) EJV jelfogó áramkörében szereplő további függések: ‒ a MÁV-HV és MÁV-HVs jelfogók ejtve záró érintkezője, amely a MÁV-átmenet felnyitására kiadott hozzájáruláskor kapcsolja megállj állásba a jobb vágányhoz tartozó F2a fedezőjelzőt ‒ a MÁV-átmenet alapállását ellenőrző jelfogópár egyik tagjának (MÁV/A) húzva záró érintkezője (bővebben l. 4.2. fejezetben) ‒ az A/1. sz. váltó plusz végállás-ellenőrző ismétlőjelfogójának húzott helyzete: a váltó egyenes állásban van. A visszatérő oldalon közös ágon szerepel az Ö/1-Ö/4. sz. váltók KöV jelfogóinak húzva záró érintkezője (a váltóknak valós végállása van). A jobb vágányhoz tartozó ágban szerepel a MÁVátmenet alapállását ellenőrző jelfogópár másik tagjának (MÁV/B) húzva záró érintkezője. Az EJV jelfogók aszimmetrikus kéttekercses csévével rendelkeznek, az egyik félcséve a meghúzató, a másik a tartóágban szerepel. A két vágány EJV jelfogójának meghúzató és tartó áramköre azonos módon épül fel. A meghúzató ágban a következő úton épül fel: ‒ JÁi jelfogó húzva záró érintkezője (jelzők szabadra állítása kezelés van) ‒ FE húzva záró és SE ejtve záró érintkezője (az adott vágányon álló fedezőjelzőn megállj jelzés van) ‒ JIz jelfogó húzva záró érintkezője (a jelzőismétlőzár áramkör működött). A meghúzó EJV jelfogó saját munkaérintkezőjével áthidalja a meghúzató áramkörben lévő JÁi érintkezőjét, mert az MJV jelfogó csak a JÁi elejtése után húz majd meg (kétüteműség ellenőrzése). Az EJV jelfogó tartóága a saját munkaérintkezőjén az illető vágányhoz tartozó MJV jelfogó egyik korán záró érintkezőjén keresztül záródik. Az EJV jelfogók működését az MJV jelfogók áramkörében, elejtését a jelzőismétlőzár áramkörben vizsgáljuk. 4.1.6. Második jelzővezér jelfogók áramköre (BK-1932) Az MJV jelfogók áramköre az EJV jelfogókéhoz hasonló felépítésű. Mindkét vágányhoz külön MJV jelfogó tartozik. A vizsgált feltételek beépítése itt is közös ágra és a vágányokhoz tartozó ágakra bomlik, bizonyos függéseknek a visszatérő oldalon megismételt ellenőrzésével. A közös ágon ellenőrzött feltételek: ‒ Töi jelfogó ejtve záró érintkezője, amely a HÉV-vágánykapcsolatra kiadott hozzájáruláskor kapcsolja megállj állásba a fedezőjelzőket ‒ VéVi jelfogó ejtve záró érintkezője, amely a szabad állás előkészítése kezeléskor bontja az áramkört 10
‒ ‒
JÁi ejtve záró érintkezője, amely a jelzők szabadra állítása kezelés kétüteműségét biztosítja az Ö/1-Ö/4. sz. váltók KöV jelfogóinak húzva záró érintkezője, amely mutatja, hogy a váltóknak valós végállása van.
A jobb vágányhoz tartózó F2a jelű MJV áramkörében ellenőrzött további függések: ‒ az A/1. sz. váltó plusz végállás-ellenőrző ismétlőjelfogójának húzva záró érintkezője (a váltó egyenes állásban van) ‒ a MÁV/B jelfogó húzva záró érintkezője (a MÁV-átmenet alapállásban van). Az EJV jelfogók húzva záró érintkezői az adott vágányhoz tartozó MJV áramkörébe biztosíték és visszatérő oldalon is be vannak építve a kétsarkú megszakítás érdekében. A visszatérő oldalon a jobb vágány áramkörében ellenőrizzük még a MÁV/A jelfogó húzását (a MÁV-átmenet alapállásban van), valamint közös ágban az Ö/1-Ö/4. sz. váltók PE jelfogóinak húzott állapotát (a váltók egyenes állásban vannak). Mindkét MJV áramkörében szerepel (vágányonként külön-külön) a hozzá tartozó fedezőjelző FE és SE jelfogóinak húzva záró érintkezője párhuzamosan kötve, amely azt ellenőrzi, hogy a jelző nem lehet sötét. Az MJV jelfogók az EJV jelfogókhoz hasonlóan aszimmetrikus kéttekercses csévével rendelkeznek; az egyik félcséve a meghúzató, a másik a tartóágban van. A jelfogók meghúzató ágában a JIz húzva záró érintkezője szerepel (megakadályozva az ismételt meghúzást, ha a jelfogó egyszer elejtett), vele szemben a tartóágban az MJV saját korán záró érintkezője szerepel. A fényellenőrző jelfogók repülését a tartóági félcsévén lévő dióda hidalja át. 4.1.7. Jelzővezér áramkörök biztonságának vizsgálata Az első és második jelzővezér jelfogók kapcsolása a telepítési helyhez igazodó egyedi kapcsolás. Az áramkörökben ellenőrzött legfőbb függés az érintett váltók megfelelő végállása, valamint a MÁV-átmenet alaphelyzete. Utóbbi egyben az oldalvédelem meglétét is mutatja (vö. 4.2. fejezet). Emellett funkcionális szerepel az áramkörökben a különböző kezelések miatti megálljra kapcsolás. A földmentes táplálás biztosítja, hogy egy idegen feszültségű zárlat nem elegendő a jelfogók hamis működéséhez. A saját feszültségű zárlat kivédésére a jelzővezér jelfogók áramkörébe a legfőbb függések mindig kétsarkúan épülnek be, a függőséget áthidaló zárlat kivédésére az ellenőrzendő függésék mindig kétszeresen (egyszer az EJV, egyszer az MJV jelfogók áramkörében) vannak levizsgálva, úgy, hogy ugyanazon jelfogó érintkezője egyszer a biztosíték, egyszer a visszatérő felőli oldalon szerepel. Az áramkörök ilyen zárlatot önmagukban nem fednek fel, de Mo.-n használt kapcsolástechnikában alkalmazott OSzZsD R801. ajánlás II. rész 6. pontja alapján a fenti kialakításban megfelelőek. Az EJV és MJV jelfogók húzott állapota együttesen szükséges a fedezőjelzőkön a szabad jelzés megjelenéséhez. A szabad jelzés feltételei közül bármelyik nem teljesülése esetén a jelzőt mind az MJV, mind az EJV jelfogók igyekszik megállj állásba kapcsolni. A jelző ismételt szabadra állításához a jelzőismétlőzár működése szükséges, amelynek az alaphelyzete a szabad fény 11
áramkörében ellenőrzött, és meghúzni csak akkor tud, ha mind az első, mind a második jelzővezérek elejtettek. Azaz a jelzővezér jelfogók ejtés és működésvizsgálata egy szabadra állításmegálljra kapcsolás ciklusban biztosított, így az „egy hiba”-elve alapján nem kell feltételezni, hogy az EJV és MJV jelfogó egyszerre legyen ejtésképtelen (OSzZsD R801. ajánlás II. rész 4-5. pontjai). A szabadra állítás-megálljra kapcsolás ciklikusságát – a berendezés szabad szabványállású nem önműködő jelzőinek fényében – a kezelési szabályzatban előírt kezelési kényszer biztosítja. 4.1.8. Fényáramkörök (BK-1951) A fényáramkörök felépítése a klasszikus kialakítást követi. A fényáramkörök földmentes 48Vos egyenfeszültségről tápláltak, a névleges 330 mA-es áramot szabályzó ellenállásokon lehet beállítani. A főjelzők szabad (sárga) fényeinek áramkörét a biztosíték felől az MJV húzva záró és a JIz ejtve záró érintkezői, visszatérő oldalon az EJV húzva záró érintkezője zárja, így megálljra kapcsolás esetén a szabad fények kétsarkú lekapcsolása biztosított. A főjelzőről a vörös fényt az EJV és MJV húzott helyzete, mint előfeltétel, mellett az SE jelfogó meghúzása (sárga fény megjelenése) kapcsolja le. Az előjelző két fénye közös fényellenőrző jelfogóval (EE) rendelkezik, a működés pedig szorosan kapcsolódik a sárga fényellenőrző segédjelfogók (SEs) működésével. A főjelző megállj állásában az előjelző sárga fényének áramköre záródik a Bi—fényellenőrző jelfogó csévéje—SE ejtve záró érintkezője (a jelzőn nincs szabad jelzés)—szabályzó ellenállás—optika—Vt úton. A főjelző szabadra vezérlésekor a zöld fény áramkörét (kétsarkúan megszakítást adó beépítéssel) az EJV és MJV jelfogók húzva záró érintkezői készítik elő. A főjelző szabadra állásakor meghúz SE, így az előjelző sárga fényének áramköre az eddigi áramúton megszakad, azonban a zöld fény áramköre az ejtett helyzetű SEs jelfogó miatt nem záródhat. Helyette megkerülő ágon továbbra is a sárga fény kap táplálást a Bi—EE ejtve záró (az előjelző fényellenőrző jelfogó elejtett)—SE húzva záró—szabályzó ellenállás áramúton. Az elejtő EE jelfogó bekapcsolja az SEs jelfogót a Bi—VE ejtve záró (vörös fényellenőrző ejtésvizsgálat)—SE húzva záró (a jelzőn szabad fény van)—EE ejtve záró (előjelző fényellenőrző jelfogójának ejtésvizsgálata)—SEs cséve—Vt áramúton, és a meghúzó SEs jelfogó EE érintkezőjével szemben tartóágat zár magának (mivel az később visszahúz). A meghúzó SEs jelfogó immár zárja az előjelző zöld fényének áramkörét és – ha a fényáramkör üzemképes – EE jelfogó újra meghúz, érintője pedig bontja az előjelző sárga fényének megkerülő ágát. Az előjelzőn ekkor jelenik a szabad jelzés várható jelzéskép. A főjelző megállj állásba esésekor az elejtő SE lekapcsolja az SEs jelfogót, az pedig megszakítja az előjelző zöld fényének áramkörét, a leeső SE pedig zárja a sárga fény áramkörét. 4.1.9. Helyi visszajelentés áramkörei (BK-1971) A helyi visszajelentő felület alaphelyzetben sötét, a visszajelentő doboz kinyitásakor kapcsolódik csak be. A visszajelentő felületen az egyes fénypontokat a megfelelő jelfogók érintkezői kapcsolják be. Az sematikus vágányábrán a 15. sz. váltó egyenes szárán nem a váltó tényleges egyenes végállását, hanem a MÁV-átmenet alaphelyzetét jelentjük vissza.
12
4.2. MÁV-átmenet függőségei (BK-1963) A MÁV-átmeneten keresztül a HÉV vágányhálózata Soroksári út MÁV-állomás vágányhálózatával van kapcsolat. A vágánykapcsolathoz jelenleg is tartozik függőségi kapcsolat a két berendezés (Kén utca jelenleg meglévő berendezése és Soroksári út Dominó55 berendezése) között. Az alapállást ellenőrző áramkört Soroksári út táplálja, a Kén utcai berendezésben két, egymással párhuzamosan kapcsolt húzott alaphelyzetű jelfogó van beépítve (MÁV/A és MÁV/B jelfogók). Az áramkörben ellenőrzött feltételek: ‒ hozzájárulást adó támaszmágnespár alaphelyzete (a kulcs kivétele nem engedélyezett), kétsarkúan beépítve ‒ A/1. sz. váltó plusz végállást ellenőrző jelfogói (a váltó egyenes állásban van), kétsarkúan beépítve ‒ a kulcsretesz mágnes alaphelyzetét ellenőrző jelfogó húzva záró érintkezője (a kulcs a kulcsszekrénybe el van zárva) ‒ a 15. sz. váltó plusz végállást ellenőrző jelfogója (a váltó egyenes állásban van, azaz a HÉV vonal oldalvédelme biztosított), kétsarkúan beépítve. A MÁV/A és MÁV/B jelfogók húzott (alap-) helyzetét a jelzővezér jelfogók áramkörében vizsgáljuk, ejtőképességük ellenőrzése a kulcsretesz mágnes áramkörében van. Az A/1. sz. váltó végállás ellenőrző ismétlőjelfogója újonnan létesített elem, áramköre az alapállás ellenőrzés áramköréről kap táplálást. A jelfogó húzott alaphelyzetű, áramköre az A/1. sz. váltó plusz végállást ellenőrző jelfogóinak érintkezőin (kétsarkúan beépítve) és a VéVi jelfogó alaphelyzetben záró érintkezőjén keresztül záródik. A jelfogó húzott (alap-) helyzetét a jelzővezér jelfogók áramkörében ellenőrizzük. A jelfogó a szabad jelzés előkészítése kezelés hatására meghúzó VéVi miatt üzemszerűen elejt, ejtőképességét a JIz áramkörében vizsgáljuk. Az A/1. sz. kitérő kulcsretesz áramköre Soroksári út Dominó55 berendezéséhez tartozik. A Kén utcai új berendezés létesítésével ezt a meglévő áramkör kiegészítjük a Vágóhídtól gépi úton kért hozzájárulás vizsgálatával. A Vágóhíd állomástól kapott hozzájárulás meglétét és vágánykapcsolat fedezettségét a MÁV-HVs jelfogó húzott állapota jelzi. A MÁV-HVs jelfogó két húzva záró érintkezője befűzésre kerül a kérés nyomógomb és a kulcsretesz jelfogó áramkörébe. Azaz a Soroksári úttól az A/1. sz. váltó kulcsát csak a Vágóhídtól kapott hozzájárulás birtokában és az F2a jelző megállj állása mellett lehet kikérni. A kulcsretesz jelfogó áramkörében történik az alapállást ellenőrző MÁV/A és MÁV/B jelfogók ejtőképességének vizsgálata, mivel a Soroksári út berendezésében a hozzájárulást adó támaszpár átváltása (amely előfeltétele a kulcs kivételének) bontja az alapállást ellenőrző áramkört.
4.3. Kezelő és visszajelentő áramkörök 4.3.1. HÉV-vágánykapcsolat kezelése és visszajelentése (BK-1960 és BK-1961/1) A Kén utcai berendezés kezelésére és állapotának visszajelentésére a MÁV-nál alkalmazott vonali sorompói visszajelentő áramkör elvei szerint készült áramkör szolgál. Az egy közös érrel és elemenként egy-egy egyéni érrel felépülő áramkör alaphelyzetben visszajelentést visz át, a kezelést 13
pedig polaritásfordítás útján adja ki. Egy egyéni éren egy kezelést tud kiadni a kapcsolás. Vágóhíd állomáson a visszajelentések vételére SzM-032 VSV egység szolgál, amely két elem számára használható. A kapcsolásban ez a két elem a Kén utcai berendezés két vonali vágánya. Az áramkör működésének részletes ismertetésétől eltekintve az első két egyéni éren visszajelentett fogalmakat a 2. táblázat adja meg. Az első egyéni ér a bal, a második egyéni ér a jobb vágányhoz tartozó visszajelentéseket továbbítja. A megadott fogalmak közül mindig csak egy jelenik meg, vágányonként függetlenül. A váltózavar azt jelzi, hogy az adott vágányban fekvő valamely váltó elvesztette egyenes végállását. Áramköri hiba esetén (szakadás) is váltózavar fogalom van visszajelentve. Áramkörben kialakuló áram hiba áram „fehér” áram nyugodt nyugodt nyugodt nincs nyugodt villog villog villog nincs nincs
VSV egységben lévő jelfogók r jelfogó tv jelfogó húz húz húz ejt húz ugrál ugrál ugrál ejt ejt
Fogalom fedezőj. szabad állásban (alaphelyzet) szabad fény hiba (jelzőzavar) fedezőjelző megállj állásban vörös fény hiba (jelzőzavar M!-állásban) váltózavar
2. táblázat: Visszajelentő áramkörön átvitt fogalmak
Az áramellátás állapota a harmadik egyéni éren keresztül van visszajelentve, amelyen villogó feszültség jelzi az áramellátás hibamentes állapotát. A villogó feszültséget az AH jelű meghúzásra és az AZ jelű ejtésre késleltetett jelfogó veszi. Az áramellátás hibagyűjtő jelfogójának elejtésekor az éren folyó áram folyamatossá válik, amire AH meghúz és lekapcsolja AZ-t. Az áramellátás zavara esetén (SAT zavarjelzése, amely az akkumulátor kimerülését jelenti) AZ elejt. A visszajelentő ér megszakadása, zárlatossá válása, vagy a Kén utcai berendezésben lévő ipari villogtató meghibásodása esetén is végeredményben AZ elejt. (A villogtató meghibásodása esetén a jelzőzavarok visszajelentése meghiúsul.) A negyedik egyéni ér különleges, mivel rajta visszajelentés a kezelés időtartama alatt (fordított áramiránynál) van. Az áramkör a JIz jelfogó munkaérintkezője zárja, a visszajelentést pedig a Kén/HÉV jelű figyelő jelfogó egyik féltekercse veszi azon az előfeltételen keresztül, hogy szabad jelzés előkészítése kezelés van. A figyelő jelfogó meghúzása a kezelés alatt azt mutatja, hogy a szabad jelzés előkészítése kezelés eredményes volt, a JIz jelfogó meghúzott. Az ötödik egyéni éren visszajelentett fogalom a HÉV-vágánykapcsolatra kiadott hozzájárulás ideje alatt mutatja, hogy a Töi jelfogó működött és a fedezőjelzők megállj állásba vezérlődtek, ill. abban a helyzetben reteszelődtek (a Töi jelfogó húzott helyzete mellett a jelzővezér jelfogók áramköre szakadt). Az áramkört a Kén utcában Töi jelfogó munkaérintkezője, a jelzővezér jelfogók ejtve záró és a fedezőjelzők VE jelfogóinak munkaérintkezői zárják, a visszajelentést pedig a Kén/HÉV jelű figyelő jelfogó második féltekercse veszi azon az előfeltételen keresztül, hogy a Kén/HÉV jelű hozzájárulást adó támaszmágnes átváltott helyzetben van (a hozzájárulás ki van adva). Kezelés irányban a HÉV-vágánykapcsolatra értelmezett 3 kezelés közül kettő polaritásfordítással kerül átvitelre. A polaritásfordítást a Kén/HÉV jelű közös kezelő jelfogó (KK) hajtja végre. A szabad jelzés előkészítése és a jelzők szabadra állítása kezeléseket a VSV egységben lévő két egyéni kezelő jelfogó (EK) munkaérintkezői kapcsolják be. A szabad jelzés 14
előkészítése kezelés az első, a jelzők szabadra állítása kezelés a második egyéni ér áramkörének záródásával jut érvényre. A Kén utcai berendezésben a kezelés és a visszajelentés között diódák választanak. Szabad jelzés előkészítése kezeléskor az első egyéni érről a VéVi jelfogó és vele párhuzamosan második félcsévéjéről a Töi jelfogó húz meg. A VéVi jelfogó meghúzása megállj állásba vezérli fedezőjelzőket, levizsgálja a váltók végállását ellenőrző áramkörök és működteti a JIz jelfogót. A Töi jelfogó meghúzatása a működőképesség vizsgálatát célozza. Jelzők szabadra állítása kezeléskor a második egyéni jellegérről a JÁi jelfogó húz meg, bekapcsolva a JIz előfeltételen keresztül az EJV jelfogók áramkörét. A JÁi jelfogó elejtésekor (kezelés befejeződése) működnek az MJV jelfogók és kapcsolódnak szabad állásba a fedezőjelzők. A HÉV-vágánykapcsolatra hozzájárulás kiadása kezelés polaritásfordítás nélkül kerül kiadásra azért, hogy a helyi üzem alatt is biztosított legyen a Vágóhíd állomásra a vágányokhoz tartozó visszajelentés az első és második egyéni ereken. A kezelés a negyedik egyéni ér normál polaritás melletti zárásával kerül kiadásra. Vágóhíd állomáson az áramkört a Kén/HÉV jelű hozzájárulást adó támaszmágnes ejtett tagjának munkaérintkezője kapcsolja be. A záródó áramkörről meghúz Töi jelfogó az első féltekercséről és munkaérintkezőjével feszültséget kapcsol az ötödik egyéni érre, nyugalmi érintkezői pedig megállj állásba vezérlik a fedezőjelzőket. Amikor ez megtörtént (EJV és MJV jelfogók elejtettek, VE jelfogók meghúztak), az ötödik egyéni ér záródik és Vágóhíd állomáson meghúz a Kén/HÉV figyelő jelfogó. Ezzel párhuzamosan meghúz az ötödik és a negyedik egyéni ér közé kapcsolva a HÉV-HV jelfogó, amely bekapcsolja a helyi visszajelentő felületen a kiágazás fedezve visszajelentést. (Szabad jelzés előkészítése kezeléskor HÉV-HV jelfogó a fordított polaritás miatt nem tud meghúzni.) 4.3.2. MÁV-átmenet kezelése és visszajelentése Vágóhíd állomásra (BK-1962) A MÁV-átmenet kezelése és visszajelentése a HÉV-vágánykapcsolat áramköreitől eltérő felépítésű. A hozzájárulás kiadását Vágóhíd állomáson a Kén/MÁV jelű hozzájáruló támaszmágnes átváltása jelzi, amely kétsarkúan bekapcsolja a Kén utcai berendezésben a MÁV-HV jelfogót. A kétütemű kezelést biztosítja, hogy az áramkör csak a támaszmágnes függetlenített fegyverzetének elejtésekor záródik (Vágóhíd állomáson a kezelés befejeződött). A meghúzó MÁV-HV jelfogó munkaérintkezőjével előkészíti a MÁV-HVs jelfogó áramkörét, nyugalmi érintkezői pedig megállj állásba vezérlik az F2a fedezőjelzőt a MÁV-vágánykapcsolat által érintett jobb vágányon. A fedezőjelző megállj állásba kapcsolódásakor a MÁV-HVs jelfogó a Bi—MÁV-HV munkaérintkező (hozzájárulás kiadva)—F2a MJV ejt (jelző megállj állásba vezérelve—F2a jelző VE jelfogója húz (jelzőn vörös fény van)—MÁV-HVs jelfogó csévéje—F2a EJV ejt (jelző megállj állásba vezérelve, második ellenőrzés)—Vt áramúton keresztül meghúz. Munkaérintkezője bekapcsolja az A/1. kulcsszekrényben az F2a megállj állásban visszajelentést és zárja a kérés áramkörét Soroksári út MÁV-állomás felé. A MÁV-átmenet alapállásának továbbvitele Vágóhíd állomásra antivalens jelfogópárral történik. Az antivalens áramkört a MÁV-HV és az alapállást ellenőrző MÁV/A és MÁV/B jelfogókból felépített érintkezőhálózat működteti. A jelfogók alapállása mellett Vágóhíd 15
állomáson jelfogópár A jelű tagja húz, B jelű tagja ejt. A MÁV-HV, MÁV/A és MÁV/B jelfogók bármelyikén alapállásvesztése esetén az érintkezőhálózat az áramkört átfordítja, Vágóhíd állomáson az A jelfogó elejt, B pedig felhúz. Az áramköri hibák kiszűrése érdekében a két jelfogó ellentettségét a felhasználási helyeken mindig ellenőrizzük.
4.4. Vágóhíd állomás helyi áramkörei 4.4.1. Áramellátás A Vágóhídra telepített kiegészítés a Dominó55 berendezés saját áramellátásáról kap alátámasztott táplálás. A jelfogós áramkörök 48V-os egyenfeszültségről, a visszajelentő áramkörök 21V-os váltófeszültségről üzemelnek. A vonali áramkörök a MÁV vonali sorompóinak visszajelentésénél használt 96V-os egyenfeszültségről üzemelnek. Ezt az áramellátás alátámasztott 230V 50Hz 1~ feszültségéről táplált 220V/100V áttételű transzformátorral és Grätz-hidas egyenirányítóval állítjuk elő. Az áramkörök számára az állványon saját biztosítéksáv kapott helyett Heinemann-kismegszakítókkal, melyek kiosztása és felirata a BK-1902 sz. rajzon található. Az áramellátás kapcsolását a BK-1980 sz. rajz 3. lapja tartalmazza. 4.4.2. HÉV-vágánykapcsolat kezelései (BK-1961 2. lap) A HÉV-vágánykapcsolatra kiadott minden kezelés számlált. A véletlen megnyomást gátló kilinccsel ellátott Kén/HÉV nyomógomb és valamelyik megfelelő közös nyomógomb (törlő, közös jelzőállító vagy közös állítás) megnyomásakor záródik valamelyik EK jelfogó (VSV egységben) vagy a hozzájárulást vezérlő (HJV) jelfogó áramköre és az illető jelfogó meghúz. Az EK vagy HJV jelfogók párhuzamosan kötött munkaérintkezői feszültséget kapcsolnak a pultba épített számlálójelfogóra, amely a számlálás megtörténte után érintkezőjével továbbkapcsolja a feszültséget a Kén/HÉV figyelő jelfogó ejtve záró érintkezőjén keresztül (alapállás vizsgálata) a KK jelfogó és a Kén/HÉV hozzájáruló támaszmágnes felé. A Kén/HÉV figyelő jelfogó érintkezőjével szemben a meghúzó KK, illetve az átváltó hozzájáruló támasz megkerülő ágat zár, mivel a figyelő jelfogó mindkét esetben meghúz(hat): szabad állás előkészítése kezeléskor, illetve a vágánykapcsolat fedezettsége esetén. A KK jelfogó áramköre ezt követően a HJV jelfogó ejtve záró érintkezője (hozzájárulás kiadása és a más kezelés egyidejűségének kizárása)—Kén/HÉV hozzájáruló támaszmágnes alaphelyzetben záró érintkezője (helyi üzemben nem lehet a jelzőket kezelni)—az EK jelfogók párhuzamosan kapcsolt munkaérintkezői (szabad állás előkészítése vagy jelzők szabadra állítása kezelés van)—KK csévéje—Vt áramúton keresztül záródik. Hozzájárulás kiadásakor vagy visszavételekor a HJV jelfogó munkaérintkezője a feszültséget a Kén/HÉV hozzájáruló támaszmágnes érintkezőiből álló hálózat felé kapcsolja tovább. Az érintkezőhálózat feladata, hogy minden egyes kezeléskor a hozzájáruló támaszjelfogó ellentétes állásba vált át. 4.4.3. MÁV-átmenet kezelő áramköre (BK-1962 1. lap) A MÁV-átmenet kezelésére Kén/MÁV jelű hozzájáruló támaszjelfogó szolgál. Hozzájárulás kiadásakor a támasz alapban ejtett tagjának áramköre a Bi—Kén u./MÁV nyomógomb érintkezője— közös állítás jelfogó munkaérintkezője—Ea jelű cél és célretesz jelfogók alaphelyzetben záró érintkezői (Pesterzsébet felső felé a jobb vágányra nincs kijárat beállítva)—Kén/MÁV hozzájáruló támasz feltámasztott 16
tagjának húzva záró érintkezője (még nincs kiadva hozzájárulás) és függetlenített fegyverzetének ejtve záró érintkezője (nincs visszavevő kezelés folyamatban)—hozzájárulást kiadó tag csévéje—Vt áramúton záródik, és a támaszjelfogó átvált. A hozzájárulás visszavételekor az alapban feltámasztott tag áramköre a Bi—Kén u./MÁV nyomógomb érintkezője—törlő nyomógombjelfogó ismétlő jelfogójának húzva záró érintkezője—alapállást ellenőrző antivalens jelfogópár A és B tagjának érintkezői (jelfogók működésének vizsgálata)—a Kén/MÁV hozzájáruló támasz alapban ejtett tagjának húzva záró érintkezője (hozzájárulás ki van adva) és függetlenített fegyverzetének ejtve záró érintkezője (nincs hozzájárulást kiadó kezelés folyamatban)— hozzájárulást visszavevő tag csévéje—Vt áramúton keresztül záródik. A függetlenített érintkezők feladata, hogy több nyomógomb egyidejű megnyomásakor a támaszmágnes mindkét tagjának egyidejű húzott helyzetét megakadályozzák. 4.4.4. Vágóhíd állomás második váltólezáró és második jelzővezérlő áramköreinek kiegészítése (BK-2308a és BK-2309a) Az előtervnek megfelelően a MÁV-átmenet alaphelyzetének hiánya esetén Vágóhíd állomáson a Pesterzsébet felső felé a jobb vágányra vezető kijárat beállítását megtiltjuk. Ehhez a második váltólezáró és a második jelzővezér áramkörökben a kijárati irányú nyíltvonali függéseknek megfelelő áramköri helyekre befűzésre kerülnek a MÁV-átmenet alapállását vizsgáló MÁV/A és MÁV/B antivalens jelfogópár alaphelyzetben záró érintkezői. A függés ilyen módon való beépítése biztosítja, hogy áramköri hiba esetén a vonatok számára első lezárással a vágányút még lezárható. 4.4.5. Pultvisszajelentések és zavarjelzés (BK-1970 és BK-1976) A visszajelentő áramkörök a vonali sorompók visszajelentő áramköreire épülnek. Eltérés, hogy a vonali sorompók hiba állapotának megfelelő jelzőzavar szabad állásban fogalom visszajelentésére nem önálló fény kerül beépítésre, hanem a VSV egység megfelelő kivezetéséről működtetett kisrelé morzeérintkezője kapcsol villogó feszültséget a pultkockán lévő jelzőpajzs szabad fényére. A jelzőzavar megállj állásban fogalom a pulton megfelelően jelenik meg, azonban a zavarjelző áramkörben való befűzhetősége érdekében külön kisrelék felhúzása is jelzi. A kisrelék az VSV egységből kapnak táplálást r ejtve záró érintkezője—t húzva záró érintkezője áramúton. Ebben az állapotban r és tv jelfogók ugrálnak, de t jelfogó húz; r ugrálását a kisrelék kondenzátoros késleltetéssel hidaljak át. Az áramellátási zavar, jelzők kezelhetők, kulcsok kiadva, MÁV-átmenet alaphelyzetben és hozzájárulás kiadva visszajelentéseket az érdekelt jelfogók érintkezőiből kialakított hálózat kapcsolja be. A zavarjelzés áramköre alaphelyzetben szakadt, és a Kén utcai berendezésben fellépő hiba esetén záródik és húz meg a Kén/zavar jelű kisrelé, amely a pulton az akusztikus jelzést bekapcsolja. A HÉV-vágánykapcsolatra kiadott hozzájárulás esetén a váltózavar, a MÁVátmenetre kiadott hozzájárulás esetén a MÁV-átmenet alapállásának hiánya esetén a zavarjelző áramkört a megfelelő helyen a hozzájáruló támaszjelfogók érintkezői szakítják, így a zavarjelző kisrelé ezekben az esetekben ejtve marad. Áramellátási és jelzőzavar minden esetben érvényre jut.
17
5. Berendezés kezelése és visszajelentései 5.1. Kén utcai helyi visszajelentő felület A helyi visszajelentő felületen kezelési lehetőség nincs. A visszajelentő fények a jelfogószekrény oldalára szerelt doboz ajtajának kinyitásakor kapcsolódnak be. Az Ö/1-Ö/4. sz. váltók végállását a sematikus vágánytáblán a váltók szárán lévő fehér fényű lámpák nyugodt fénye jelzi. Ha a váltónak nincs végállása, egyik szárán lévő lámpa sem világít – a váltó csúcsát jelképező harmadik lámpa folyamatosan nyugodt fénnyel világít a váltó állásától függetlenül. Az A/1. sz. váltónak csak az egyenes végállása van visszajelentve. A 15. sz. váltó egyenes szárán lévő lámpa nyugodt fénye azt jelzi, hogy a MÁV-átmenet alapállásban van. A „Kiágazás fedezett”, „Hozzájárulás (HÉV)” és „Hozzájárulás (MÁV-átmenet)” feliratú lámpák alaphelyzetben sötétek. A „Hozzájárulás (HÉV)” és „Hozzájárulás (MÁV-átmenet)” lámpák nyugodt zöld fénnyel világítanak, ha Vágóhíd állomásról az illető hozzájárulást kiadták. A „Kiágazás fedezett” nyugodt vörös fénye azt mutatja, hogy a HÉV-vágánykapcsolatra a hozzájárulás ki van adva és a fedezőjelzőkön megállj-jelzés van.
5.2. A/1. sz. kulcsszekrény (MÁV-átmenet) A kulcsszekrényben lévő visszajelentő és kezelőelem száma és elhelyezése nem változik. Az „F2a jelző vörös” feliratú visszajelentés alaphelyzetben sötét, nyugodt vörös fénye akkor jelenik meg, ha Vágóhíd állomásról a MÁV-átmenet felnyitására a hozzájárulást megadták és az F2a fedezőjelző megállj állásba kapcsolódott. Amíg a lámpa sötét, a kulcsok kikérése Soroksári úttól nem lehetséges (a kezelés hatástalan). A visszajelentés megjelenését követően a kezelés a korábbiakkal azonos módon folytatható.
5.3. Vágóhíd állomás A Kén utcai berendezés kezelő és visszajelentő elemei a Dominó-pult jobb szélén, a 14. és 15. oszlopban kaptak helyet. A fedezőjelzők állását a vágánycsík mellé elhelyezett jelzőpajzs mutatja, a közvetlenül mellette található a váltózavart visszajelentő lámpa. A berendezés általános állapotáról külön kockában elhelyezett visszajelentések tájékoztatnak. A MÁV-átmenet állapotát hozzá tartozó kezelőgomb felett lévő fények mutatják. A két új nyomógomb közül az egyik a HÉV-vágánykapcsolathoz, a másik a MÁV-átmenethez tartozik. A gombok színe fekete, a gyűrűjük színe vörös. A „Kén u. HÉV” feliratú nyomógomb véletlen megnyomást gátló kilinccsel van ellátva, felette a HÉV-vágánykapcsolatra kiadott kezelések számlálója található. A számláló a HÉV-vágánykapcsolatra kiadott minden egyes kezelést számlál. A jobb és a bal vágány állapotának visszajelentése egymástól függetlenül történik a jelzőpajzsot tartalmazó pultkockán. A jelzőpajzs mellett fel van tüntetve az érintett fedezőjelző neve (F2a vagy F1a). A megjelenő visszajelentések értelmezését a 3. táblázat adja meg.
18
Visszajelentő elem Jelzőpajzs
Állapota nyugodt zöld villogó zöld nyugodt vörös villogó vörös sötét
„váltózavar” feliratú lámpa
sötét villogó sárga
Értelmezése a fedezőjelzőn szabad jelzés van (alaphelyzet) a fedezőjelző szabadra vezérlése mellett a fő- vagy az előjelzőn jelzőzavar van (szabad fény hiba) a fedezőjelzőn megállj jelzés van a fedezőjelző megállj állásában a fő- vagy az előjelzőn jelzőzavar van (a főjelző vörös vagy az előjelző sárga fénye hibás, a jelzők sötétek is lehetnek) a vágányban fekvő valamelyik kitérő elvesztette egyenes végállását vagy a visszajelentő áramkör megszakadt a vágányban fekvő valamennyi kitérőnek egyenes végállása van, ekkor a jelzőpajzson kell jelzésnek lennie, máskülönben a pultvisszajelentés áramköre hibás a vágányban fekvő valamelyik váltónak nincs ellenőrzött egyenes végállása vagy a visszejelentő áramkör megszakadt
3. táblázat: Vágányok állapotának visszajelentése
A MÁV-átmenet állapotát a „Kén u. MÁV” feliratú nyomógomb felett elhelyezett fények jelentik vissza. A megjelenő jelzések értelmezése a 4. táblázat szerinti. A berendezés általános állapotát a „Kén utca” feliratú pultkockában lévő három visszajelentő fény mutatja. A megjelenő jelzések az 5. táblázat szerintiek. Visszajelentő elem Állapota „HJ” (hozzájárulás) sötét feliratú lámpa nyugodt fehér „Alap” (alaphelyzet) nyugodt fehér feliratú lámpa villogó fehér
Értelmezése a MÁV-átmenet felnyitására a hozzájárulás nincs kiadva a MÁV-átmenetre a hozzájárulás Vágóhíd állomásról ki van adva a MÁV-átmenet alaphelyzetben van (az A/1. és 15. sz. váltók egyenes állásban vannak, a váltózárkulcs a berendezésben el van zárva és egyik állomásról sincs kiadva hozzájárulás) a MÁV-átmenet nincs alaphelyzet, Pesterzsébet felső felé a jobb vágányra kijárati jelzőt nem lehet állítani
4. táblázat: MÁV-átmenet visszajelentése
19
Visszajelentő elem Állapota „ÁE” (áramellátás) nyugodt kék feliratú lámpa villogó kék „jelzők kezelhetőek” feliratú lámpa
sötét nyugodt fehér
„kulcsok kiadva” sötét feliratú lámpa villogó vörös nyugodt vörös
Értelmezés a Kén utcai berendezés áramellátása hibamentes a Kén utcai berendezésben áramellátási hiba van (betáplálás hiánya, földesség, túlfeszültség-levezető vagy villogtató hibás, akkumulátor lemerült) alaphelyzet, a szabad jelzés előkészítése kezelés alatt: a berendezés áramköreiben hiba van, a jelzők szabadra állítása nem lehetséges csak a szabad jelzés előkészítése kezelés alatt jelenik meg, a berendezés áramkörei megfelelően működnek, a jelzők szabadra állítása kezelés várhatóan hatásos lesz a HÉV-vágánykapcsolatra a hozzájárulás nincs kiadva a HÉV-vágánykapcsolatra a hozzájárulás ki van adva, de a fedezőjelzőkön nincs megállj jelzés (a vágánykapcsolat nincs fedezve) a HÉV-vágánykapcsolat a hozzájárulás ki van adva és a fedezőjelzők a vágánykapcsolatot megállj jelzéssel fedezik
5. táblázat: Kén utcai berendezés általános állapotának visszajelentései
A pulton az engedélyezési tervben megfogalmazott hatféle kezelésre van mód. A kezelések kiadását és jellemzőit a 6. táblázat mutatja. Kezelés fedezőjelzők megálljra állítása a kulcsok kiadásához (FM-retesz) FM-retesz törlése szabad jelzés előkészítése jelzők szabadra állítása hozzájárulás kiadása a MÁV-átmenet kiszolgálásához MÁV-átmenet kiszolgálásához adott hozzájárulás törlése
Kiadása Jellege Megjegyzés közös állítás + Kén u. HÉV együtemű, HÉV-vágánykapcsolatra számlált hozzájárulás kiadása közös állítás + Kén u. HÉV együtemű, számlált törlés + Kén u. HÉV együtemű, számlált közös jelzőállítás + kétütemű, Kén u. HÉV számlált közös állítás + kétütemű Kén u. MÁV törlés + Kén u. MÁV
HÉV-vágánykapcsolatra adott hozzájárulás törlése
Pesterzsébet felső felé a jobb vágányra nem lehet kijárat beállítva
együtemű
6. táblázat: Vágóhíd állomáson kiadható kezelések
Váltózavar, jelzőzavar, áramellátási hiba és a MÁV-átmenet alapállásának elvesztésekor – általános esetben – akusztikus jelzés (zümmer) is megszólal. A hangjelzés a kezelőpult „zavar” nyomógombjának kezelésével kikapcsolható. A nyomógomb feletti összevont zavarjelző lámpa a Kén utcai berendezéshez kapcsolódó zavareseménynél nem világít, a zavar jellege a Kén utcához kapcsolódó visszajelentésekről olvasható le. A HÉV-vágánykapcsolatra kiadott hozzájárulás mellett váltózavarkor, a MÁV-átmenetre adott hozzájárulás esetén a MÁV-átmenet alapállásának elvesztésekor nem jelentkezik hangjelzés. Hangjelzés csak a Kén utcai berendezéshez kapcsoló első zavareseménynél jelentkezik, kikapcsolása után a további zavarjelzéseket hangjelzés már nem kíséri mindaddig, amíg minden zavar meg nem szűnik. 20
A berendezés áramköreinek időszakos levizsgálásának érdekében hetente legalább egyszer vonatmentes időben a szabad állás előkészítése a jelzők szabadra állítása kezeléseket ki kell adni.
6. Karbantartásra vonatkozó különleges előírások A berendezés karbantartását és vizsgálatát a biztosítóberendezésekre vonatkozó általános szabályok szerint kell végezni. Az áramellátó berendezések és az akkumulátorok karbantartásánál az adott termékekre vonatkozó előírások szerint kell eljárni. A Kén utcai berendezés beépített gépi földességvizsgálattal rendelkezik. A földességvizsgáló működőképességét évente legalább egyszer vizsgálni kell olyan módon, hogy egymás után a 48Vos egyenfeszültség pozitív és negatív sarkát is le kell földelni. A földességvizsgálónak mindkét esetben meg kell szólalnia, a Kén utcai berendezésben az áramellátási hibagyűjtő kisrelének el kell ejtenie és Vágóhíd áramellátási hibajelzésnek kell megjelennie. A váltók végállás-ellenőrző áramköre a 48V-os egyenfeszültség polaritására érzékeny. Fordított bekötés esetén a kitérő végállásával ellentétes ellenőrző jelfogó (PE vagy ME) húz föl, viszont a KöV jelfogó egyik végállásnál sem tud felhúzni. Ezért az áramellátás egyenfeszültségű oldalán, a biztosítéksávoknál és a váltók áramköreiben végzett bármilyen szerelési munka után ellenőrizni kell a helyes bekötést, illetve hogy a Bi.1.04.1-4 pozícióknál alaphelyzetben a biztisínen a 48V= pozitív, a visszatérősínen a negatív sarka van.
7. Felhasznált irodalom Gróf József (szerk.): Elektrodinamikus vasúti biztosító berendezések, I. kötet, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1965 Heinemann® J/S Series Circuit Breakers, Eaton Corp.
21
8. Tervezői nyilatkozat
A terv megnevezése:
HÉV továbbhasználati engedélyeivel összefüggő beruházásokhoz szükséges tervek: Ráckevei HÉV vonal Kén utcai nyíltvonali váltókapcsolat 5 db váltó végállás ellenőrzés terve Tervszám: 423-5
Alulírott Simon József büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a tárgyi terv kidolgozásához megfelelő szakképzettséggel rendelkezem.
A berendezés tervezése az alábbi utasítások és rendeletek figyelembevételével történt:
1. A Vasútról szóló 1993. évi XCV. számú törvény, az Országos Közforgalmú Vasutak Tervezési Szabályzata és a 103/2003.(XII.27.) GKM rendeletben (OVSZ I.), valamint a 18/1998. (VII.3.) KHVM rendeletben (OVSZ II.) előírtak. 2. A tervdokumentáció tartalmi összeállításánál a 289/2012 (X.11.) Korm. rendelet. 3. Tűzvédelmi szempontból a berendezésre a 28/2011. (IX.6.) BM rendelet által bevezetett Országos Tűzvédelmi Szabályzat. 4. Munkavédelmi vonatkozásban az 1993. évi XCIII. (18. par.) rendelet, az 5/1993. (XII.26.) MÜM rendelet, valamint a BKV Zrt. HÉV Munkavédelmi Szabályzat és ennek mellékletei, technológiai utasításai. 5. Környezetvédelmi kérdések vonatkozásában az 1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól, valamint a 2000. évi XLIII. Törvény a hulladékgazdálkodásról. 6. Az érvényben lévő országos, illetve MÁV és BKV szabványok. Budaörs, 2014. július 2.
..................................................... Simon József VT-01-0240
22
I. melléklet Váltók végállását ellenőrző áramkör biztonságigazolása A folyamatos villamos végállás-ellenőrzésbe bekötött, de helyszíni állítású, váltókhoz a berendezésben a kívánt végállást kijelölő váltóvezér jelfogó nem tartozik, ezért az alapáramkör szerinti kialakítás nem alkalmazható. A MÁV-nál alkalmazásban van egy kapcsolás ilyen esetekre (ez a kapcsolás végzi az A/1. sz. kitérő ellenőrzését is), azonban azt figyelembe kell venni, hogy jelen telepítési helyszínen a váltókat igen ritkán állítják. Ezért olyan kapcsolást kívánatos alkalmazni, amely a feltételezendő meghibásodásokat a váltók átállítása nélkül gépi úton képes felfedni. Az Ö/1-Ö/4. sz. váltóknál alkalmazott végállás-ellenőrző áramkör elvi kapcsolása az 1. ábrán látható. Minden váltóhoz 3 jelfogó tartozik: egy közös (KöV) és a végállásoknak megfelelő egy-egy külön jelfogó (PE és ME). Mindhárom jelfogó csévéjével párhuzamosan egy-egy dióda van kötve (D1-D3). Az L3 kábelérben lévő szabályozható ellenállást a váltóhajtóműhöz minél közelebb, legcélszerűbben magában a hajtóműben kell elhelyezni. Névleges telepfeszültség és helyes beszabályozás mellett az áramkörben mindkét végállásnál 92 mA áram folyik. A diódák miatt az áramkör a tápfeszültség polaritására érzékeny. Alaphelyzetben a biztosítónál a tápfeszültség pozitív, a visszatérőnél a negatív sarka van. Az áramkörök ellenőrzésénél a polaritást a teljes biztosítéksávon a VéVi jelfogó érintkezői fordítják meg. Az említett jelfogó kényszervezett (biztonságtechnikai) jelfogó, ejtett helyzetét a jelzővezér jelfogó áramkörében ellenőrizzük, ezért kimondható, hogy a váltókat fedező jelzők szabad jelzése mellett a végállást ellenőrző áramkörök az alaphelyzetnek megfelelő táplálást kapják. A VéVi jelfogó ekkor záró érintkezőinek szakadás jellegű meghibásodásakor egyik váltónak sincs végállása, míg az ellentétes értelmű érintkezők zárlatát – a VéVi jelfogó ejtett helyzete miatt – konstrukciós okokból kizárhatjuk. A végállást ellenőrző áramkörök vizsgálatánál a VéVi jelfogót működését is ellenőrizzük, így ennek teljesülésekor – szintén konstrukciós okokból – feltesszük, hogy minden érintett váltó ellenőrző áramköre az alaphelyzettel ellentétes polaritású táplálást kap, vagy legalábbis áramköre megszakadt. Utóbbi esetben (vizsgálat alatt nincs táplálás) a vizsgálat sikerességéhez további meghibásodások is szükségesek lennének, ugyanakkor a táplálás megszakadása, ha a többi elemet hibamentes tételezzük fel, önmagában felfedődik a vizsgálat sikertelensége útján, ezért az egy hiba elve szerint ez a kialakítás megfelelő. A továbbiakban így a VéVi jelfogót hibamentesnek tételezzük fel és a biztonságigazolás további részében nem vizsgáljuk.
23
1. ábra: Végállás-ellenőrző áramkör elvi kapcsolása
A váltót fedező jelzők szabadra állításához feltétel, hogy a váltóhoz tartozó KöV jelfogó mellett a váltó végállásának megfelelően a PE vagy az ME jelfogó húzzon. Az áramkör vizsgálatakor feltétel, hogy a KöV jelfogónak el kell ejtenie, a PE és az ME jelfogóknak pedig meg kell fordulniuk: a kitérő végállásnak megfelelő jelfogónak el kell ejtenie, az ellentétesnek viszont fel kell húznia. Jelen telepítési esetekben a váltóknak mindig az egyenes állása feltétel a jelzők szabadra állításához, így a biztonságigazolást is arra az esetre mutatjuk meg, amikor alaphelyzetben a PE jelfogó húz, az ME jelfogó ejt. Az áramkör biztonságát a hibamód és –hatás vizsgálattal (FMEA) igazoljuk. A feltételezendő hibák az OSzZsD R801. ajánlás II. része alapján: ‒ jelfogó nem vagy nem időben húz fel ‒ jelfogó nem vagy nem időben ejt el ‒ dióda szakadása vagy zárlata ‒ vezetékek szakadása vagy zárlata ‒ kábelerek közötti zárlat ‒ galvanikusan összefüggő és galvanikusan független idegen plusz, mínusz vagy váltakozó feszültség megjelenése. A vizsgálatnál a diódákat a csévére kötő vezetékek szakadását és zárlatát a diódák szakadásával vagy zárlatával vesszük figyelembe, mivel hatásuk azonos. Hasonlóképpen a cséve két oldalát áthidaló zárlatot a csévéhez tartozó dióda zárlataként vizsgáljuk. Mivel az áramkörben időzítések nincsenek, a jelfogók esetében a nem időben való működésre nem térünk külön ki, hanem azt a működés elmaradásának tekintjük. A diódák bekötő vezetékein kívül vezetékek szakadása mindenkor az áramkör megszakadását eredményezi, mind alaphelyzetben, mind az áramkör vizsgálatánál azonnal felfedődik (minden jelfogó elejt).
24
Jelfogók és diódák hibaelemzése A jelfogók és a diódák feltételezhető hibáira elkészített hibamód és –hatás elemzést a 7. táblázat tartalmazza. Elem KöV
PE
Hibamód nem ejt el
—
nem húz meg
jelző nem szabadra —
nem ejt el nem húz meg
ME
nem ejt el nem húz meg
D1
szakadás zárlat
D2
szakadás
zárlat D3
szakadás
zárlat
Hatás Felfedődik Áramkör vizsgálatánál sikertelen vizsgálat (ejtés igen elvárt) állítható — igen
Alaphelyzetben
jelző nem szabadra jelző nem szabadra —
sikertelen vizsgálat (ejtés igen elvárt) állítható — igen állítható —
igen
sikertelen vizsgálat igen (meghúzás elvárt) — KöV meghúz, sikertelen igen vizsgálat (ejtés elvárt) KöV jelfogót kisöntöli és — igen az elejt, jelző nem állítható szabadra — PE sorba kapcsolódik elfedődhet ME-vel, az áramköri viszonyoktól függ a jelfogók működése (PE is meghúz, egyik se húz meg, csak ME húz meg) PE csévéjét kisöntöli és — igen az elejt, jelző nem állítható szabadra ME sorba kapcsolódik — elfedődhet PE-vel, az áramköri viszonyoktól függ a jelfogók működése (ME is meghúz, egyik se húz meg, csak PE húz) — ME csévéjét kisöntöli és igen az elejt, sikertelen vizsgálat (meghúzás elvárt) 7. táblázat: Jelfogók és diódák hibaelemzése
Az elemzésből látható, hogy a D2 és D3 diódák szakadás jellegű meghibásodásán kívül valamennyi feltételezendő hiba egy működési ciklus során mindig felfedődik. A D2 és D3 meghibásodásakor várható eredményre a következő megfontolások tehetőek. A PE és ME jelfogók csévéinek ellenállása jóval kisebb, mint a teljes kör ellenállása, így az egy helyett két cséve áramkörbe kapcsolódása annyira nem csökkenti a körben folyó áramot, hogy a kb. 0,25-ös jósági tényezővel rendelkező XJ jelfogó elejtsen. Várhatóan az sem teljesül, hogy a körben folyó 25
áram a minimális meghúzási áram alá csökken, hogy a jelfogó ejtve maradjon. Eszerint feltételeznünk kell, hogy a PE és ME jelfogók közül az adott esetben húzott elvárt állapotú (D2-nél ME, D3-nál PE) jelfogó húzni is fog, így a vizsgálat sikeres lehet, ill. a jelzők szabadra állítási feltétele teljesülhet. A meghibásodás felfedésének lehetséges módja, hogy méretezés útján biztosítjuk, hogy a két sorba kapcsolódó jelfogó is biztosan meg tudjon húzni. Azzal a második hibával, hogy az áramkörbe a meghibásodás miatt bekapcsolódó második jelfogó nem húz meg, nem számolunk, feltételezzük a jelfogó működőképességét. Ugyanis D2 esetén PE, D3 esetén ME működésképtelensége az ellenőrzési ciklus következő lépésében a dióda hibájától függetlenül felfedődik: PE eseten az alaphelyzetbe visszaváltás után a váltónak nem lesz végállása, ME esetén a vizsgálat lesz sikertelen. A kiviteli terveken alkalmazott jelfogók biztos meghúzási árama 73,2 mA, a minimális telepfeszültséget figyelembe véve az áramkör teljes ellenállása ehhez tartozóan 587,4 ohm. Mindhárom jelfogó azonosan F csévével van szerelve, aminek maximális ellenállása 57,5 ohm. Ahhoz, hogy két jelfogó is fel tudjon húzni sorba kapcsolódva, a kör ellenállása hibamentes esetben mérve legfeljebb 587,4-57,5, azaz 529,9 ohm lehet. Az előírt 92 mA-es névleges beszabályozási áramnál a kör ellenállása 521,7 ohm, tehát a két jelfogó minimális telepfeszültség mellett is meg fog húzni. Az áramkör teljes ellenállásának változásával nem számolunk, mivel az, hogy egyszerre hibásodjon meg egy dióda, legyen minimális a telepfeszültség és maximális az áramkör ellenállása, igen kis valószínűségű esemény: három független esemény egybeesése szükséges. A D2 és D3 diódáknak az elemzés szerint nem magától értetődően felfedődő szakadás jellegű meghibásodása – ha a fenti méretezésen alapuló védelmet nem tekintjük – elfedődve benne maradhat az áramkörben. Ha egy szakadás jelleggel meghibásodott dióda mellé a másik dióda zárlat jelleggel hibásodik meg, akkor a jelfogók polarizációja éppen ellentétessé válik. Ez azt jelenti, hogy az elvárt egyenes végállás helyett a kitérőbe álló váltó mellett fog meghúzni PE és lesz szabadra állítható a váltót fedező jelző. Ez csúccsal szemben érintett váltó esetén katasztrofális súlyosságú veszélyeztetés. Ehhez az szükséges, hogy egyszerre mindkét dióda meghibásodjon. A kiviteli tervben szereplő diódáknak várható meghibásodási rátája a MIL-HDBK-217F vonatkozó része alapján 2×10-8 1/h. Mivel a két esemény együttes (ÉS-jellegű) bekövetkezése szükséges a veszélyeztetéshez, ilyen meghibásodás valószínűsége (
)
.
Ez az érték jóval alacsonyabb az MSZ EN 50129:2003 szabványban a SIL4 biztonságintegritási szintre megadott 10-8 1/h értéknél. Annak figyelembe vételével, hogy ilyen meghibásodás a kitérők lezárt állapota mellett azonnal felfedődik (a jelző megállj állásba kapcsolódik, noha a váltó végállása nem változott), csak helyi üzemben, amikor az áramkör nincs folyamatos felügyelet alatt, fellépő ilyen meghibásodás után egy emberi mulasztással együtt eredményezné a jelzőn téves szabad jelzés megjelenését.
Kábelzárlatok A végállás ellenőrzését végző váltóhajtóművet a berendezésbe négy kábelér köti be, amelyek egy kábelben futnak. Az erek között így zárlattal kell számolni, a zárlatok hatását a 8. táblázatban elemezzük.
26
Zárlat helye L1—L2 L1—L3 L1—L4 L2—L3 L2—L4 L3—L4
Hatása Felfedődik plusz végállásban mínusz végállásban felvágással azonos (Bi leold) felvágással azonos (Bi leold) igen szabályzó ellenállást söntöli, Bi ME jelfogót söntöli, nincs igen leold végállás felvágással azonos (Bi leold) kiemelt görgőérintőt söntöli igen (ekvipotenciális helyzet) PE kisöntölődik, nincs végállás szabályzó ellenállást söntöli, Bi igen leold kiemelt görgőérintőt söntöli felvágással azonos (Bi leold) igen (ekvipotenciális helyzet) PE kisöntölődik, nincs végállás ME kisöntölődik, nincs végállás igen 8. táblázat: kábelerek közötti zárlatok
A táblázatban foglaltak szerint elmondható, a kapcsolás a kábelerek közötti zárlatokat azonnal, de legkésőbb a váltó első átállításakor felfedi. A nem azonnal felfedő zárlatok is olyan helyzetűek, amikor az egyébként kiemelt görgőérintő hidalódik át, így a felvágás vagy végállásvesztés észlelését nem akadályozza.
Idegen feszültségek hatása Az áramkörbe zárlat miatt beeső idegen feszültségek belépési pontját az 1. ábrán lévő D1-D3 diódák anódjával és katódjával azonosítjuk abból a megfontolásból, hogy a diódák az áramkör 5 ekvipotenciális részre osztják, amelyeken belül bárhol belépő idegen feszültség ugyanazt a hatást okozza. Ezek a részek: biztosító—D1 katód, D1 anód—szabályzó ellenállás (m1 görgőérintő), szabályzó ellenállás—D2 katód, D2 és D3 anód (azonos pontok), D3 katód—visszatérő. A galvanikusan összefüggő idegen feszültségek hatását a 10. táblázat mutatja. A táblázatban foglaltak alapján elmondható, hogy a kapcsolás minden egyszeres galvanikusan összefüggő zárlatot felfed. A galvanikusan független idegen feszültségeknél két zárlatnak kell lennie; a galvanikus függetlenség miatt egy zárlat nem fedhető fel. A lehetséges zárlati pontok nagyszámú kombinációja miatt a vizsgálatot elvi úton végezzük el. A zárlat miatt az áramkörben folyó idegen áramokról elmondható, hogy a jelfogók csévéjére: ‒ bekapcsolódhatnak az ellenőrző árammal azonos irányba folyva, ami azt eredményezi, hogy a jelfogók a kitérő állásától függetlenül húzva maradhat – ám ugyanez igaz a váltó áramkörének vizsgálatakor is, így a zárlat legkésőbb akkor felfedődik a jelfogó ejtésképtelensége formájában ‒ bekapcsolódhatnak az ellenőrző árammal ellentétes irányban, aminek hatására a másik végálláshoz tartozó ellenőrző jelfogó felhúzhat, de a saját áramkörről húzó jelfogót legerjeszteni nem tudja, mert az minden csévén az ellenőrző árammal szemben ellenpárhuzamos dióda van – hamis ellentétes végállás nem alakulhat ki, viszont a zárlat felfedődhet azáltal, hogy mindhárom jelfogó egyszerre húz.
Ekvipotenciális zárlatok Ekvipotencilás zárlatoknál vizsgáljuk az azonos állású kitérőkhöz tartozó végállás-ellenőrző áramkörök azonos pontjai között fellépő kábel- és vezetékzárlatokat. Az elemzést az idegen feszültségeknél ismertetettek szerinti pontokra végeztük, amelynek eredménye a 9. táblázatban 27
található. Hamis végállásjelzés egyik esetben sem alakul ki, a kitérő végállásának elvesztésekor a kitérőt fedező jelzőt megálljba kapcsolja. Zárlat helye D1 katód
Hatása biztosítók között áramosztás; felvágáskor a biztosítékok leoldása nem biztosított, de végállásvesztéskor PE, ill. ME elejt biztosítók között áramosztás; végállásvesztéskor KöV húzva marad, de PE, ill. ME elejt PE, ill. ME végállásvesztéskor húzva marad, de felvágáskor Bi leold és KöV elejt PE, ill. ME végállásvesztéskor húzva marad, de felvágáskor Bi leold és KöV elejt plusz végállásban hatástalan, mínusz végállásban biztosítók között áramosztás; végállásvesztéskor KöV húzva marad, de ME elejt
D1 anód D2 katód D2 anód D3 katód
Hamis végállás nincs nincs nincs nincs nincs
9. táblázat: ekvipotenciális zárlatok hatása
Ekvipotenciális pontok zárlatát vizsgálhatjuk ellentétes állású váltók között is. D1 anódja és katódja esetében – mivel az áramkörök itt azonosak az ellentétes állású váltóknál is – a hatás megegyezik az 9. táblázatban megadottakkal. A D3 katódok között kialakuló zárlat a mínusz állásban lévő kitérőnél felvágásként jelentkezik, a plusz állásban lévőre nincs hatással. A D2 anódjánál és katódjánál kialakuló zárlat hatása megegyezik az 9. táblázatban elmondottakkal.
Méretezés ellenőrzése Az áramkör méretezésekor biztonsági oldalról követelmények: ‒ felvágáskor a Bi—KöV csévéje—L1—L2—Vt áramúton a biztosíték oldjon le ‒ a becsappant görgőérintőt áthidaló L1—L3, illetve L2—L3 zárlatok a biztosítékot oldják le. Az áramkört tápláló Heinemann-kismegszakító JA1-B2 típusú, 0,2 amperes névleges árammal és 3-as (gyorsműködésű) karakterisztikával. Ennek a biztosítónak a leoldási árama 290 mA, figyelembe veendő belső ellenállása 22,3 ohm. Az akkumulátorral alátámasztott 48V-os névleges táplálás minimális telepfeszültsége 43V. Felvágáskor az áramkörben benne marad a KöV jelfogó csévéje, amely a kiviteli terv szerinti áramkörben F cséve, maximális ellenállása 57,5 ohm. Ezzel maximális érellenállásra ér
(
min leold
(
cséve,max ))
megsz
(
V A
(
))
adódik. Ennél szigorúbb igényt támaszt a második követelmény, amikor is az áramkörben két jelfogó csévéje is benne van, és a legrosszabb esetet – a zárlat a hajtómű kábelvégelzárójánál van – feltételezve három kábeleret is végigjár. A kiviteli terv szerint valamennyi jelfogó F csévével rendelkezik. A maximális érellenállásra ebből a követelményből (
(
)) 28
adódik. Ez az érték jóval kisebb, mint felvágásnál megengedhető érellenállás, azaz ennek teljesülésekor a felvágás követelménye is teljesül. A diódák hibáinak felfedésekor előírt 529,9 ohmos maximális eredő ellenállást és az előbb meghatározott maximális érellenállást figyelembe véve a szabályzó ellenállás értéke legalább szabályzó
(
megsz
cséve,max
ér )
kell legyen, ami kellő tartalékot jelent. A meghatározott 3,65 ohmos maximális érellenállás 1,0mm-es blokk-kábelen 150 méter, 1,5-es kábelen 360 méteres ellenőrzési távolságot jelent, amely jelen telepítési helyen elegendő.
29
Belépési pont D1 katód
D1 anód
D2 katód
D2 anód
Jelleg
plusz végállásban plusz felvágáskor Bi leoldása nem biztosított mínusz zárlat, Bi leold, KöV és PE ejt váltakozó Bi leold, KöV, PE és ME félhullámú táplálásról húz, jelző megálljba esik plusz KöV söntölődik és elejt, nincs végállás mínusz Bi leold, nincs végállás váltakozó Bi leold, KöV elejt, PE és ME félhullámú táplálásról húz, nincs végállás plusz KöV söntölődik és elejt, nincs végállás mínusz PE söntölődik és elejt, nincs végállás váltakozó KöV, PE és ME félhullámú táplálásról húz, nincs végállás plusz mínusz
KöV és PE söntölődik és elejt, nincs végállás —
váltakozó KöV, PE és ME félhullámú táplálásról húz, nincs végállás D3 katód
plusz mínusz
KöV és PE söntölődik és elejt, nincs végállás —
váltakozó KöV, PE és ME félhullámú táplálásról húz, nincs végállás
Hatása mínusz végállásban felvágáskor Bi leoldása nem biztosított zárlat, Bi leold, KöV és ME ejt Bi leold, de KöV, PE, ME félhullámú táplálásról húz KöV söntölődik és elejt, nincs végállás Bi leold, nincs végállás Bi leold, KöV elejt, PE és ME félhullámú táplálásról húz, nincs végállás ME söntölődik és elejt, nincs végállás Bi leold, nincs végállás (vö. L2—L3 zárlat) KöV, PE és ME félhullámú táplálásról húz, nincs végállás KöV és ME söntölődik és elejt, nincs végállás Bi leold, nincs végállás (vö. L2—L3 zárlat) KöV, PE és ME félhullámú táplálásról húz, nincs végállás KöV söntölődik és elejt, nincs végállás Bi leold, nincs végállás KöV, PE és ME félhullámú táplálásról húz, nincs végállás
10. táblázat: galvanikusan összefüggő idegen feszültségek hatása
vizsgálatkor jelfogók söntölése miatt sikertelen
Felfedődik igen
— sikertelen, mert a táplálást nem lehet megfordítani, KöV, PE, ME húz
igen igen
ME, ill. PE söntölődése miatt sikertelen — sikertelen, mert PE és ME végig húz
igen
PE és ME söntölődése miatt sikertelen —
igen
sikertelen, mert a táplálást nem lehet megfordítani, KöV, PE, ME végig húz sikertelen ME, ill. PE söntölődése miatt —
igen
sikertelen, mert a táplálást nem lehet megfordítani, KöV, PE, ME végig húz mínusz végállásnál sikertelen PE söntölődése miatt plusz végállásban sikertelen ME söntölődése miatt sikertelen, mert a táplálást nem lehet megfordítani, KöV, PE, ME húz
igen
igen igen
igen
igen igen
igen igen igen