Juhos László, a MET alapító tagjának a véleménye az Erőmű-fejlesztési Cselekvési Terv (EFCsT) koncepcióról

Reális Zöld Valóság vélemények! | Juhos László, a MET alapító tagjának a véleménye az E Copyright admin [email protected] http://realzoldek.hu/velemenyek/2012/05/18/juhos-laszlo-a-met-alapito-tagjanak-a-velemenye-az-er omu-fejlesztesi-cselekvesi-terv-efcst-koncepciorol/

Juhos László, a MET alapító tagjának a véleménye az Erőmű-fejlesztési Cselekvési Terv (EFCsT) koncepcióról Juhos László, a MET alapító tagjának a véleménye az Erőmű-fejlesztési Cselekvési Terv (EFCsT) koncepcióról EFCsT

1. Egyetértek az EFCsT koncepcióval. A Nemzeti Energiastratégia három „atom – szén - zöld” pillérét, jónak tartom. A három pillérre való alapozás hátterében álláspontom szerint az áll, hogy az energetikai kormányzat felismerte az hazai erőmű építési programot ott célszerű folytatni, ahol a rendszerváltás után megszakadt. Mit teszek hozzá? A múlt ismeretét! Tanuljunk a múltunkból, kétszer ne kövessük el ugyanazokat a hibákat! Az elmúlt 22 év állandó irányváltásai, összevisszasága a folytonosság elve megsértésének tudható be. A rendszerváltás után az erőműépítést a „gázturbináké a jövő”szlogen determinálta. Valójában a szlogen nem az MDF energetikára szakosodott politikusok holdudvarához tartozó energetikusok önálló szellemi terméke volt. Plagizáltak!  Mint ismert a négy paksi blokk párhuzamos kapcsolására az 1982-87 években került sor. A nyolcvanas évek közepén, a széles horizonton látó energetikusok ugyan azokon a pilléreken javasolták a tovább lépést, mint napjainkban az energetikai kormányzat javasolja: atom-szén–zöld pilléren, A villamos művek energetikusai 2x1000 MW-os paksi bővítést, erőműépítést lignit bázison, Bükki Hőerőmű – Bős-nagymarosi vízlépcső beruházását javasolták. Akkor kormányzat az energetikusok tudomására hozta Magyarországnak egyhamar nem lesz olyan kormánya, amely forrást képes biztosítani erőműépítésre. Ez a megállapítás mai is helytálló, Hozzáteszem Magyarországnak 2050-ig nem lesz olyan kormánya, amely erőmű építésére költségvetési forrást képes lesz biztosítani. Az MVM igen, ha a részvénytársaság önállóságát a politika tiszteletben tartja, és a politika nem kergeti értelmetlen utakra a villamos művek menedzsmentjét. A politikusok egyenlőség jelet tesznek az áramszedő és telefónia közé. Úgy képzelik, hogy Európa ege rézüst, elég az áramszedőt felengedni, és jön a villany, erőműre nincs is szükség, csak konnektorra. Válság után, politikai okokra visszavezethetően az állami vállalatok térnyerése következik be, szerencsésnek tartom, hogy most a válság éveiben hosszútávra (2050-re) Paks bővítésére a villamos művek magára vette a vállalkozás „overállját” és piaci alapon szándékozik kapcsolatok felvételére.

Megjegyzem a múltban a villamos energia iparág képes volt a politika befolyásolása elől kitérni, szakmai észérvek felmutatása révén. A nyolcvanas évek közepén a villamos energia iparág a saját forrásait a Dunamenti Erőmű, 380 MW-os kombinált ciklusú, két gázturbinával és egy gőzturbinával való beruházására fordította. A Dunamenti Erőmű két gázturbinás, egy gőzturbinás bővítése alap erőműépítés volt. Az alap erőműépítés építés hátterében az F blokkok szabadságfokának a növelése és az erőműből kiadott 620 tonna/óra gőz gazdaságos megtermelése állt. A F blokkok szabadságfokának a növelésére azért volt szükség, hogy a blokkok menetrendtartásra képesek legyenek rendelkezésre állni. A rendszerváltás után a hazai igények visszaestek, menetrendtartási gondok a rendszerváltás után nem voltak, az előző években meg azért, mert a nyolcvanas években a rendszerirányítója számára a szovjet import, tetszés szerint csúcs, menetrendtartó és alaperőműként állt rendelkezésre. Az energetikusok érdeme, hogy az IMF kölcsön egy részét Magyarország okosan használta fel. Magyarország 1981-ben belépett a Világbankba és a Nemzetközi Valutaalapba. A villamos energia iparág 1984-körül, nem kért, de 64 millió dollárkölcsönt kapott, az összeg nagy része a Gagarin Erőmű nagy blokkjainak emelt szintű karbantartására fordítódott. (Lignit program!) A Bős-Nagymaros Vízlépcső építése révén nyerhető teljesítményt, 1989-ben az 1990-1993 évekre a villamos energia iparág 447 MW-ra állította be, 1996-ig csúcsrajáratás nélkül, átfolyásos üzemmódban. ( Kerényi A. Ödön vezérigazgatóh. 1984-ben lemondott a GNV csúcsrajáratásáról.)

Mint fent már említettem a rendszerváltás után az országos igények visszaestek, a pótcselekvések sorra vette kezdetét, a helyzetbe került energetikusok azon meditáltak, hogy hová kerüljön a Dunamenti Erőműbe tervezett

page 1 / 5

Reális Zöld Valóság vélemények! | Juhos László, a MET alapító tagjának a véleménye az E Copyright admin [email protected] http://realzoldek.hu/velemenyek/2012/05/18/juhos-laszlo-a-met-alapito-tagjanak-a-velemenye-az-ero mu-fejlesztesi-cselekvesi-terv-efcst-koncepciorol/ második gázturbina és a plagizálták a gázturbináké a jövő szlogent. Magyarország évi gázfogyasztás és ezzel az államadósság növekedésnek indult. Majd megindult az ismert folyamat: az egymást váltó energetikai kormányzatok statisztáltak a privatizációhoz, a villamos energia iparág egy része magyar állami tulajdonból más államok tulajdonába került, végbement a villany piac liberalizálása, A folyamat része volt az energetikus társadalom megosztása, a részérdekek túlhangsúlyozása volt a jellemző, az energetikusok társadalmára, a politika az állam tehetségtelen vállalkozó szlogent túldimenzionálta. Magyarország hozzá kezdett egy félig elkészült vízlépcső visszabontására és lemondott a bősi vízlépcsőből hazánkat évente megillető egy milliárd kilowattóra villamos energiáról.

2. A hazai erőművi kapacitás legfőbb hiányának negyven éve a szivattyús tározós vízerőmű hiányát tartom. A nyolcvanas évek elejétől a menetrendtartás kérdéskörét a nyolc Dunamenti F blokk és a négy Tisza II. 215 MW-os blokk a négy paksi reaktor bejövetelét követően megoldotta. A tervek szerint az első 1000 MW-os Paksi blokk bejövetele 1998. 03.-ra a Bükki Hőerőmű első blokkja 1997.04. volt tervezve, a menetrendtartás megoldását a hivatalos álláspont továbbra is szovjet import révén tervezte. Hivatalosan a szovjet köldökzsinór elvágása nem merült fel de az energetikusok körében világos volt Prédikálószék megépítése egy idő után nem kerülhető meg. Állítom, hogy a trianoni szerződés által okozott megcsonkítást követően a szétdarabolt Magyarország megmaradt területén szivattyús tározós vízerőmű létesítésére a legalkalmasabb hely Prédikálószék, ezért a Prédikálószék megépítését a középtávú erőműépítés programja részévé kell tenni. Prédikálószék megépítését össze kell, kapcsolni Nagymaros megépítésével és a magyar-szlovák vízlépcsőpert követő jogvita lezárásával.

A szén 2050-ig meghatározó energiahordozója lesz az EU tagállamainak villamos energia termelésében. Az EU környezeti szempontok figyelembevételét jelentő ágazati politikája tévesen helyezi az energia szektor asztalára a széndioxid kibocsátást. A világ legnagyobb egységes széndioxid piacán mintegy tizenkétezer EU tagállamban működő – ipari létesítmény kereskedik szabadon, hogy üvegházhatást okozó gázok kibocsátása csökkenjen. Az érem másik oldala, hogy az Izlandon bekövetkezett vulkán kitörés felemésztette az EU tagállamai kibocsátásának hát évi értékét. Tévesen állítja az EU, hogy a széndioxid lenne a legfőbb üvegházhatást okozó gáz. A széndioxid kvóta hátterében valójában pénzvilág üzleti célú akciója áll.  A klímaváltozás elleni fellépés tiszta energia használatával elv egy óriási lufi megélhetési tudósok, újságírók, politikusok és zöld mozgalmárok konszenzusos alapon létrejött szüleménye. A tudományos témákban nincs konszenzus, ott érvek vannak és ellenérvek vannak, konszenzus és evidencia nincsen.

3. Ideális kapacitás 2030-ban. Mix volt, van, és annak kell lennie 2030–ban, a magyar villamos energiatermelésnek több lábon kell állnia. Ahhoz, hogy 2030-ban optimális mix legyen, ostoba politikusoktól ma kell megszabadulnia a kormányzati apparátusnak. A politikusokat megilleti a tévedés joga, a kormányzati apparátus tagjait nem! A 2002-es választások előtt Illés Zoltán, a Magyar Országgyűlés plenáris ülésén azt mondta, hogy a bármelyik párt nyeri meg a 2002 választásokat az új kormány a Paksi Atomerőmű termelését gázturbinák termelésével váltsa ki. Nem az a baj, hogy ostobaságot javasolt Illés Zoltán, hanem az, hogy ma tagja Illés a kormányzati apparátusnak. Később, az Országgyűlésnek a nukleáris energia felhasználása melletti kiállása idején Illés – más képviselő társaival együtt, akik ma már körön kívül vannak – a Paksi termelés kiváltását 1700 MW-os szélkerék park telepítésével javasolta. A sort folytatva. Olajos Péterrel és Szőcs Gézával együtt voltam kurátor a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumában. Perc embereknek tartom őket. Olajosról már kiderült, hogy nem tévedtem, Szőcs Gézával kapcsolatban csak reménykedem, hogy Orbán Viktor miniszterelnök meneszti. Felmerül a kérdés mi köze Szőcs Gézának ahhoz, hogy a magyar energiapolitika csinálói ideális mixet hozzanak össze 2030-ra? Szőcs Géza a Magyar Szemle 1998 februári számában akkora ostobaságokat írt a atomerőművekről, duzzasztógátakról, mint a Gellért –hegy, rajta a Szabadság – szoborral. Ahhoz, hogy a 2030-ra ideális mix össze állhasson a társadalom, és a a civil szervezetek támogatása

page 2 / 5

Reális Zöld Valóság vélemények! | Juhos László, a MET alapító tagjának a véleménye az E Copyright admin [email protected] http://realzoldek.hu/velemenyek/2012/05/18/juhos-laszlo-a-met-alapito-tagjanak-a-velemenye-az-ero mu-fejlesztesi-cselekvesi-terv-efcst-koncepciorol/ elengedhetetlen, az energetika kormányzat számára. Média területén szerzett ismereteim alapján állítom, hogy a magyar humán értelmiség megszólalása nélkül nincs esély a közvélemény befolyásolására, nincs esély arra, hogy a társadalom nagyobb része támogassa az energetika kormányzat atom –szén - zöld mixre való törekvését, amelynek hivatalos neve Klíma- és Energiaügyekért Felelős Államtitkárság és feladata a zöld és klíma stratégia kidolgozása. Az államtitkárság feladatához teszem jövő nem a zöld, hanem a kék gazdaságé! A média nagy trükkje a fekete füstöt okádó erőmű kémény megjelenítése a képernyőn. A széndioxid valójában emberi szemmel nem látható gáz, és a levegőnél nehezebb, nagy kérdés, hogy esernyőnek miként emelkedhet a magasba? Az első média törvény 1996-ban lépett hatályba, a második 2011-ben. Az első média törvény is kevés lehetőséget adott a szakember megszólalására a médiaszolgáltatók műsorszolgáltatásában, a második média törvénnyel a lehetőség tovább szűkült. A média guruk leginkább a környezetvédelemre vonatkozó megszólalókra vevők, a zöld dresszben valótlanságot állítókra. Magyarországon, a rendszerváltás után a média zöld rovataiba beépültek a Duna –Kör nemzetellenes álláspontjával azonosuló média guruk és ma is uralják a zöld műsorszolgáltatást.

A mixre vonatkozó javaslatom 2030-ra: Közel 50 százalékban atomot, Mátrán plusz egy új kb. 800 MW-os blokkot, vízerőművek építését + Bős-nagymaros kaszád rendszer Pozsonnyal való közös üzemeltetését és Prédikálószék megvalósítása legyen az erőmű építés része.

4. Lokális kapacitások fejlesztése. Budapest liberális vezetése a rendszerváltás után elvetette a reális zöldek javaslatát, Demszky Gábor, főpolgármester nem létesített fő- energetikus státuszt. A nemzet érdekében történő lokális kapacitások fejlesztése érdekében létre kell hozni a településeken az energetikus státuszt.

5. Milyen intézkedéseket tennék a kormány helyében az ideális kapacitás struktúra megvalósítása érdekében?

A XXI. század gazdasági és kulturális versenyében Magyarország csak akkor képes helyt állni, ha agrár –indusztriális állam lesz és villamos energia termelését magyar bányakincseinek a kiaknázására alapozza a Mecsekben 1950-es években megkezdett uránbányászatra, a hazai szénre, lignitre és a hazai gázra, valamint a vízerő potenciál felhasználásáráról gondoskodik. Az agrárágazatra való hivatkozással a komplex gondolkodás fontosságára utalok.  A rendszerváltásig az energetikusok komplex gondolkodásához óriási segítséget jelentett Kerényi A. Ödön műszaki vezérigazgató helyettes által szerkesztett Statisztikai Évkönyv. Az évkönyv a statisztikáról szóló törvény következtében kimúlt, pótlása sokat segítene az energetikusok társadalma számára a komplex gondolkodás visszatéréséhez. Paks üzemidő meghosszabbítása sínem van és a bővítés előkészítése 2017-ig megtörténik. A nemzet érdekében folytatandó magyar energiapolitika legnagyobb kincse, hogy a magyar közvélemény nem antinukleáris. E kincsnek a megőrzése kormányzat feladata is, azon egyszerű érv folytán, hogy az állam tulajdonosa a villamos műveknek, Paksnak.

Energetikai kormányzati tegyen lépéseket, konkrétan folytasson párbeszédet a Mátrai Erőmű menedzsmentjével.  A Mátrai Erőmű tulajdonosainak 2020-ig kitekintő stratégiája van, amely jól hasznosítható az állami szektorban megteendő gazdaságszervező munka során is. Mindenekelőtt az energetikai kormányzatnak komplexen gondolkodást javaslom, erre utal az agárár ágazatra való hivatkozásom. A komplex gondolkodás azonban nem azt jelenti, hogy a energetikai kormányzat konszenzusos alapon meghozott döntéseket hozzon és konszenzus alapján elfogadott tervezeteket tegyen az Országgyűlés asztalára.

page 3 / 5

Reális Zöld Valóság vélemények! | Juhos László, a MET alapító tagjának a véleménye az E Copyright admin [email protected] http://realzoldek.hu/velemenyek/2012/05/18/juhos-laszlo-a-met-alapito-tagjanak-a-velemenye-az-ero mu-fejlesztesi-cselekvesi-terv-efcst-koncepciorol/ Heller László professzor egy alkalommal, sok résztvevővel sorra került párbeszéd levezetője volt. ( Nem fórumot vezetett, hanem egyeztetett a szakmával!) Az egymással perlekedő vélemények elhangzását követően a résztvevők azt várták, hogy Heller professzor, aki ekkor az EGI első embere volt, összefoglalójában valamelyik elhangzott vélemény mellé áll. Heller professzor összefoglalója rövidre sikerült: Uraim, örvendek, hogy alkalmam volt ennyi okos energetikust meghallgatni.

Az állami vállaltok térnyerése a kapitalizmus válságából a kilábolás kísérő jelensége. A villamos művek regionális részvénytársasággá kíván lenni, javaslom, hogy a kormány hozza helyzetbe a villamos műveket a magyar-szlovák vízlépcsőpert követő jogvitában, a villamos művek kapjon házi feladatot Bős-nagymarosi vízlépcső +Prédikálószék regionális hasznosítására. A gáznak Kelet –Európában észak-déli utaztatásának nem jósolok valami nagy jövőt. A gázfüggőségünkről csupán annyit, gázellátásunk forgatókönyvét nem mi írjuk, és ez nem hibaként jegyzem meg, csupán a realitásokra utalok. 2006 nyarán Busch elnök eljött Budapestre előünnepelni 56 –os forradalom, 50 éves évfordulóját Putyin elnök is Budapesten volt és a Gazprom vezérigazgatója Medvegyev is. A Kossuth téren az Országház épületét villamos vették körül. Megegyezés történt a Déli Áramlat vonatkozásában. A megegyezéssel szemben az ellenzék (FIDESZ: Németh Zsolt) ágált. Most, Orbán Viktor miniszterelnök a Déli Áramlat híve. Miért hozom fel a fentieket? Mert tudatosítani szeretném, hogy az energetikában a döntések hetente nem változtathatók meg, ha ezt tesszük, komolytalanná válunk a nemzetközi porondon.

6. Javaslatom új technológiák kipróbálására. Minden olyan technológia Magyarországon történő kipróbálását támogatom, amely a hazai bányakincsek, vízpotenciál, természeti energia felhasználását teszi lehetővé, különös tekintettel a hazai e4nergetikai gépgyártásra és a hazai szellemi potenciál foglalkoztatására. A KGST idején a tagállamok szakosodtak az atomerőmű technológia területén. Tekintettel, a Pakssal kapcsolatos hazai tervekre, nagyobb figyelmet javasolok fordítani a múltnak erre a szegmensére, amely ugyan orosz többségi tulajdonba van, felhívom a figyelmet a tulajdonos  őrzője a Láng Gépgyár és a Ganz szellemi hagyatékának.

7. Indikátorok, mérőszámok, monitoring. Az ötéves tervek idején, az ötéves tervek indulása előtt az energetikusok mindig a növekedéshez javasolták az erőmű park bővítését. A helyzet akkor is az volt, mint napjainkban az energetikusnak a tervidőszak elején növekedés feltételezése kötelező volt.  A terv ciklus végén kiderült, hogy a tervezett életszínvonal emelkedés nem következett, a politika az energetikusokat kiáltotta ki bűnbaknak, mondván az energetika túl sok forrást kapott az állami költségvetésből erőmű és hálózat fejlesztésre, nem maradt elég pénz az állami kasszában gazdasági szektor más szegmenseinek a fejlesztésére. A növekedés ma is központi kérdés. Ugyanakkor tisztán kell látni a növekedés vagy fenntarthatóság uniós értelmezése zsákutca. A Reális Zöldek Klub 1992-ben, húsz éve alakult meg, a civil szervezet megalakuláskor közzé tett preambulumában megjelenítette, hogy a Magyarországnak a fenntartható fejlődés alkalmazása esetén nincs esélye felzárkózásra. Az Unió fenntarthatóságról szóló értelmezése zűrzavaros. Magyarországon 2008-ban megalakult a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács, amelynek célja, hogy a politikai döntésekben megjelenjen a fenntarthatóság elve. A növekedés elvének a közvetítése a 32 tagú Tanács a döntéshozók felé nem a feladata,  holott az Európai Környezetvédelmi Bizottság is felismerte a fenntarthatóságnak és növekedésnek kéz – a kézben kell járnia. Állítom a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsának a működtetése pótcselekvés, ugyan az, ami húszon két éve a magyar környezetpolitika csinálói tettek. Orbán Viktor, miniszterelnök az Országgyűlés 2011. szeptember 12-én ülésén kijelentette ezután a kormány zöld fordulatot nem zoológia, hanem antropológia alapon szeretné végrehajtani. A fordulat megkezdésének első mozzanata lenne, ha az illetékes Államtitkárság a kék gazdaság stratégia elkészítését zászlajára tűzné. Az erőmű-építési programot alapvetően befolyásolja az ország távlati villamosenergia igényének alakulása, amely a gazdaság fejlődési ütemének, az életszínvonal alakulásának az energiaigényesség változásának a függvénye. Ma nem rendelkezünk olyan gazdasági fejlődési pályákkal, amelyek ismeretében egyértelműen meghatározható lenne az erőmű-építési program alapját képező villamosenergia igénynövekedési ütem. Így az

page 4 / 5

Reális Zöld Valóság vélemények! | Juhos László, a MET alapító tagjának a véleménye az E Copyright admin [email protected] http://realzoldek.hu/velemenyek/2012/05/18/juhos-laszlo-a-met-alapito-tagjanak-a-velemenye-az-ero mu-fejlesztesi-cselekvesi-terv-efcst-koncepciorol/ igénysávban való gondolkodást javaslom. A bővítési változatok vizsgálatát nem elegendő egyetlen növekedési ütemre elkészíteni, szükség van egy villamosenergia igény növekedési sáv kijelölésére. Az energetikusoknak ismernie kellene egy olyan gazdaságfejlődési pályát, amelyet ha nem érünk el nagy valószínűséggel a gazdaság működése már lehetetlenné válik az ország adósságának a csökkentése nem folytatható, a lakosság elégedetlensége megnő. Ez lenne a minimális igényre vonatkozó vizsgálat, amely az ipar, mezőgazdaság, szolgáltatás, lakosság nettó villamosenergia – felhasználás alakulását kellene elemeznie. A villamosenergia igény a csúcsterhelések és az éjszakai minimumok alakulásának minimális és maximális változata elkészítését is javaslom.

Egyéb észrevétel. Miért nincs gazdasági növekedés?

A választ kölcsön vettem: Idézek a Sprinter Kiadó Csoport által „Megújuló Energiák” című könyvből:. A könyv szerzői Láng István akadémikus társaságában: Juhász Árpád, Blaskovics Gyula, Mika János, Szépszó Gabriella, Horányi András, Dobi Ildikó, Nagy Zoltán. Idézet a könyv Vízenergia című fejezetéből:„Hamarább hozhat változást a ráébredés arra, hogy országunk visszaesésének, gazdasági elmaradottságunk fokozódásának, a lakosság elszegényedésének egyik oka vízenergiakincsünk kihasználatlanul hagyása. E tétel bizonyítására nem szükséges messzire menni, csak szomszédaink közelmúltbeli ténykedésének következményeire kell rámutatni. A 15 éve működő bősi vízerőművel Szlovákia kereken 34 milliárd kWh villamos energiát, Ausztria - a Nagymarosra szánt vízturbinákat befogadó- freudanaui vízerőművének 10 éves működtetése alatt 10.4 milliárd kWh villamos energiát termelt, a hozzájuk „lábon” érkezett ingyenes vízenergiából. 23 Ft/kWh mai átlagárral számolva        az így nyert értékek: 782 milliárd, illetve 239 milliárd forint. Ami ott nyereség, nálunk veszteség…”

Budapest, 2012. május 18. Juhos László, a MET alapító tagja, okl. hőerőgépész mérnök, okl. energetikus szakmérnök, reaktor szakmérnök, okl. villamosenergia ipari technikus, a Reális Zöldek Klub elnöke

 

page 5 / 5