Az Új Széchenyi Terv alakulása, végrehajtása a közlekedés terén 2011. május 12. Kovács-Nagy Rita osztályvezető
A megújult fejlesztéspolitika pillérei
Kiszámítható, átlátható jogszabályi környezetet hoztunk létre 24 jogszabály helyett egy kormányrendelet (4/2011) szabályozza a támogatási folyamatot Pályázói kör kiszélesítése Könnyített eljárásrend, egyszerűbb adminisztráció Közreműködő szervezetek összehangolt, egységes működése Jogorvoslati lehetőség a jogbiztonság növeléséért: minden pályázatnál lehetőség nyílik kifogást benyújtani. A másodfokú rendszerben a panaszokat közvetlenül a nemzeti fejlesztési miniszter bírálja el. 11/2011. (III. 08.) NFM utasítás az egységes működési kézikönyvről
.
Egyszerűsítettük a pályázati folyamatot Bírálati idő lerövidítése: a kétfordulós eljárásrend eltörlése Kifizetések felgyorsítása: elszámolás során a számlabeadástól számított 60 napról 45-re mérsékeltük a kifizetési időt. Kisvállalkozásoknak szóló automatikus pályázatok preferálása Felesleges jelentési kötelezettség és többszöri hiánypótlás eltörlése Egyszerűsített, átalány alapú elszámolás lehetőségének bevezetése Elektronikus pályáztatás Egyszerűbb és egységes adatlap: maximum 8 oldal a korábbi 40-60 oldal helyett, csökkennek az adatmezők: 150 mező a korábbi 600-700 helyett és egyszerűbb nyilatkozattétel: 1 lap Kevesebb közreműködő szervezet – közlekedési területen még vannak további feladataink
2011. évben meghirdetésre kerülő pályázati források Új Széchenyi Terv kitörési pontok szerint
2011. évben meghirdetésre kerülő pályázati források Operatív Programok szerint
Új Széchenyi Terv - közlekedésfejlesztés Rendkívül ambiciózus a stratégia , amely szinte valamennyi alágazatra vonatkozóan megfogalmazza a helyzetképen túl a célokat és eszközöket Külön-külön foglalkozik
a vasútfejlesztéssel, a légi közlekedés fejlesztésével, a belvízi hajózással, a városi közlekedéssel, valamint az intermodális közlekedési és logisztikai fejlesztésekkel
Valamennyi felsorolt alágazat esetén meghatározza azokat a konkrét fejlesztési elemeket, amelyek megvalósítása az USZT feladata. Ami azonban hiányzik…
Új Széchenyi Terv - közlekedésfejlesztés Beazonosítja a konkrét fejlesztési elemeket, azonban nem rendeli melléjük a fejlesztések forrásigényét és a forrástérképet. • Infrastruktúra fejlesztések előkészítése: 5-10-12 év • Időt kell szánni a megfelelő tervezésre, változatok elemzésére is • Európai Duna Régió Stratégia lehetőséget kínál a belvízi hajózás és az intermodális logisztikai fejlesztéseinek megvalósítására – egy lehetséges priorizálási szempont További feltárásra váró kapcsolódások: • EU 2020 Stratégia és • a hazai Nemzeti Reform Program Pozitívum, hogy a stratégia nevesíti azokat az (elsősorban) kormányzati feladatokat , amelyek a fenntarthatóság érdekében végrehajtandóak
Források fejlesztési programonként
Feladatok rövid távon…. • Az ország rendelkezésére álló fejlesztési forrásokat (KÖZOP, Európai Területi Együttműködési Programok, ROP, stb.) szabályosan és ütemesen kell felhasználni • Célszerű felmérni a korábban megvalósult projekteket, elemezni a továbbfejlesztések, ráépítések lehetőségét és módját • Meg kell tervezni a fejlesztéseket, TÉRKÉPEN elhelyezve, a kapcsolódások és szinergia hatások bemutatásával • Valamennyi fejlesztési elemhez hozzá kell rendelni a legmegfelelőbb finanszírozási forrást… •… meg KELL TERVEZNI a fejlesztések hosszú távú FENNTARTÁSÁT, fenntarthatóságát!
Feladatok közép és hosszú távon…
Aktív részvétel az Európai Unió közlekedési és logisztikai terveiről szóló Fehér Könyv előkészítésében Az egységes európai közlekedési térség megvalósításának „Közlekedés 2050” útitervében körvonalazott stratégia figyelembe vétele és folyamatos nyomon követése a hazai fejlesztések előkészítése során Aktív tagállami részvétel a kohéziós politika 2014 utáni alakításában A következő pénzügyi időszak uniós rendeleteinek alakításában határozott érdekérvényesítés
A Kohéziós Politika vitájának kontextusa •Minden költségvetési időszak előtt van vita – most nagyon erős •Nettó befizetők álláspontja •Brit javaslat a költségvetés csökkentésére kb. 2000 Mrd Ft érintett (a hazai GDP körülbelül 7%-a, az éves államháztartási ktgvetés kb. 14%-a). •Válság, nemzeti költségvetések helyzete – Görögország: felelős kormányzás kérdése •Kevés felmutatható eredmény, ám korábban magas hibaarány (kihasználandó kedvező új adatok – Európai Számvevőség Jelentése) •Bizottságon belüli politikai erőviszonyok - ágazati programok vagy Kohéziós Politika (+centralizált versus decentralizált programok) •Lisszaboni szerződés: Európai Parlament megnövekedett szerepe (együttdöntés) •Európa 2020 Stratégia: strukturális reformok, erősebb tematikus megközelítés
A Kohéziós Politikát újra kell definiálni + a tagállamokkal és az Európai Parlamenttel el kell fogadtatni
A vita folyamata 2010. október 19. – költségvetési felülvizsgálat 2010. november 10. - 5. Kohéziós Jelentés (COM) 2011. január 31.- február 1. - Kohéziós Fórum (COM) Konzultáció eredményeinek összegzése áprilisig (COM) 2011.02.21: Általános Ügyek Tanácsa, orientációs vita, tanácsi következtetések (CON) 2011.03.31-04.01: Konferencia a kohéziós politika jövőjéről (CON) 2011.05.19-20: Kohéziós politikáért felelős miniszterek informális találkozója (CON) 2011. nyár – következő pénzügyi perspektívára vonatkozó jogszabálytervezet megjelenése (COM) 2011. június - július – kohéziós politikára vonatkozó jogszabály tervezetek megjelenése (COM) elfogadás 2012 végéig, programdokumentumok: 2013, hatályba lépés 2014: Magyar elnökség jelentősége: jogszabály-tervezetek tartalmának befolyásolása
Az 5. Kohéziós Jelentés főbb javaslatai Stratégiai irányultság erősítése •
A kohéziós források és a tagállami reformok az Európa 2020 stratégia prioritásainak megvalósítását kell, hogy szolgálják
•
Tematikus koncentráció
•
Limitált számú prioritások, a fejlettebbeknek kevesebb mozgástér
•
Fókuszban a célok/eredmények a kiadások helyett
•
Szűkül a tagállamok hatásköre, nő a Bizottság stratégia szerepe: prioritási területek előre rögzítése, a rendeletekben kötelező „menü”: investment priorites
•
Környezetvédelem, innováció, szociális befogadás
Az 5. Kohéziós Jelentés főbb javaslatai Stratégiai tervezés rendszere megváltozik •
•
•
Decentralizált források egyetlen stratégiai keretbe rendezése (Közös Stratégiai Keret) –
strukturális alapok (ERFA, ESZA, KA)+vidékfejlesztés (EMVA)+halászat (EHA)
–
Bizottság fogadja el, még 2011-ben
–
Európa 2020 célok „lefordítása” beruházási kategóriákra
Befektetési és partnerségi szerződés: –
Bizottság és tagállam/régiók tárgyalásának eredménye
–
Tartalom: tematikus célok/prioritások az EU2020-hoz kötődnek
–
Feltételek - sikerfaktorok, elvárt eredmények (indikátorok) rögzítése, Bizottság és tagállam tárgyalása alapján
Operatív programok: –
Tartalom: az EU2020 nemzeti célkitűzések támogatás
–
Éves jelentések az EU2020 ciklusai szerint
–
Mérhető, világos célértékek
–
Kötelező közös outputindikátorok, éves jelentés
–
„Szabadon választott” eredményindikátorok tematikus célonként, kiinduló helyzettel, rendszeres értékelés
–
Ágazati és regionális programok
Az 5. Kohéziós Jelentés főbb javaslatai
„Szankciók” és „ösztönzők” rendszere • Az eredmény-orientált forrásfelhasználás érdekében • Makrogazdasági (fiskális), strukturális, belső kondicionalitások • Teljesítmény-, strukturális feltételek • Ex-ante kondicionalitások: előzetes feltételek (meglétük az OP indításhoz szükséges) – Szabályozási (vízgazdálkodás, vállalkozási feltételek) – Stratégiai (innováció, k+f, klímaváltozás) – Projekt-tervezési kapacitás (közlekedés, energiahálózatok) – Intézményi (közbeszerzés, költségvetés-tervezés) •Addicionalitás elve megújul: kontrollja összekapcsolódik az SNP-rendszerével •Ösztönzők: – Évente politika szintű vita az Európai szemeszter keretében – EU-s vagy nemzeti szintű teljesítmény-tartalék az Európa 2020 céljai érdekében, félidei, szakértői csoport általi értékeléssel
Az 5. Kohéziós Jelentés főbb javaslatai A kohéziós politika felépítése: • Minden régió jogosult legyen • A források továbbra is a legszegényebb régiókban koncentrálódnak • Új átmeneti kategória: jelenleg konvergencia, de 2013 után 75% fölött lesz • Ágazati v. szektorális alapok kérdése (ESZA) • Pénzügyi eszközök: visszatérítendő v. vissza nem térítendő támogatások, differenciáltabb szabályozás, vállalkozásoknak elsősorban az előbbi, új területek (közlekedés, k+f, energia, IKT) • ETE jelentőségének növelése
Összességében: túl sok belépési kritérium? • kondicionalitás; megfelelőségi vizsgálat / akkreditáció; N+ szabályok; pénzügyi végrehajtásban nagyobb tagállami felelősség; elszámolhatóság; állami támogatások; horizontális szempontok…
Elnökségi sikerek a kohéziós politikában A 2011. február 21-ei Általános Ügyek Tanácsa egyhangúlag fogadta el a Ötödik Kohéziós Jelentéshez kapcsolódó tanácsi következtetéseket. A kohéziós politika területén a magyar elnökség előzetes prioritása a tanácsi következtetés elfogadása, valamint a szakpolitika magas politikai szintre emelése volt. A tagállamok kiálltak a kohéziós politika és egyszerűsítés mellett A tagállamok, régiók számára megfelelő rugalmasságot kell biztosítania végrehajtásban A koordináció erősítésével csökken a tagok adminisztrációs terhe.
Már az elnökség első harmadában sikerült eredményt elérni az egyik kitűzött prioritás területén.
A Területi Agenda felülvizsgálata kiemelt stratégiai feladat A Területi Agenda egyike a területi kohézió jelentőségét megalapozó uniós dokumentumoknak. Nagymértékben hozzájárult a tagországok és az Európai Bizottság azon törekvéséhez, hogy az Európai Unió strukturális politikájának gazdasági és szociális dimenziója mellett a területi dimenzió is egyenrangú szintre emelkedjen. Fő érdekünk egyrészt Magyarország, valamint a területfejlesztési politikánk hírnevének erősítése A dokumentumon keresztül hozzájárulunk a kohéziós politika jövőjéről szóló vitához a területi szempontok erősítésén keresztül. A felülvizsgált Területi Agenda a TA2020 nevet fogja viselni, amely a jövő heti informális miniszteri találkozón kerül elfogadásra. Elnökségünk alatt folyamatos tagállami koordinációt folytatunk a felülvizsgálat során, hogy a területi dimenzió valóban az európai fejlesztéspolitika részévé válhasson.
Köszönöm a megtisztelő figyelmet! Kovács-Nagy Rita Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Fejlesztési Koordinációs Főosztály
[email protected]@nfm.gov.hu www.ujszechenyiterv. gov.hu
