JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK II

PROVINCIA TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ KFT Levélcím: 3529 Miskolc, Derkovits u. 52. Telephely: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 9. I/2. Tel/Fax: /46/ 356-345 E-mail: [email protected]

Web: www.provinciaterv.extra.hu

VÁMOSPÉRCS VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK II. HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

PROVINCIA TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ KFT Levélcím: 3529 Miskolc, Derkovits u. 52 Telephely: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 9. I/2. Tel/Fax: /46/ 356-345

Vámospércs város településrendezési terve – Helyi Építési Szabályzat

1

E-mail: [email protected]

Web: www.provinciaterv.extra.hu

KÜLZETLAP VÁMOSPÉRCS VÁROS TELEPÜLÉS RENDEZÉSI TERVE Településtervező:

Soltész Jánosné TT- 1- 05-0114-SZK/2001 TR-1-05-0114/2002 K-1-05-0114/2003

Építésztervező:

Barnáné Papp Tünde 05-0196-É3-É

Közlekedés és közműtervező: Harangozó Gyula K1d-1/05-0202, V3a-1/05-0202 V4c-1/05-0202 Munkatársak:

Sallai Attila K1-d1 Sejkóczki András Erdélyi András Somodi Gábor Holló György CAD szerkesztő

Miskolc, 2008. február hó. SoltészJánosné ügyvezető

Vámospércs Város Önkormányzata Képviselő- testületének 1/2008. (II.04.) rendelete Vámospércs Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről

Provincia Területfejlesztési és Építészeti Tervező Kft.


2

VÁMOSPÉRCS Város Önkormányzatának Képviselő Testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többszörösen módosított 1997 évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Étv.) 7 § (3) bek. szerinti hatáskörben, a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított, 1990 évi LXV. törvény 8.§(1) bek. szerinti feladatkörben, a 16 § (1) bekezdése szerinti jogkörben, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (a továbbiakban OTÉK) szóló többször módosított 253/1887 (XII.20.). számú Kormányrendelet 2.§(1) bekezdésben biztosított felhatalmazásával élve az alábbi rendeletet alkotja:

I .FEJEZET Általános előírások 1.§ A Helyi Építési Szabályzat (a továbbiakban: HÉSZ) hatálya: (1) területi: VÁMOSPÉRCS igazgatási területe (2) szakmai: Az OTÉK 1. §. /1/2/ szerinti eljárásokra terjed ki (3) a helyi elvárásokat a HÉSZ tartalmazza az OTÉK vonatkozó §-aira hivatkozással, ezért együttes alkalmazásuk kötelező. (Tervi mellékletei) SZ-1 Központi belterület SZT SZ-2 ig. ter. Szabályozási Terve továbbiakban SZT JSZ-1 Jelmagyarázat (belterület) JSZ-2 Jelmagyarázat (külterület) •

M= 1:4 000 M= 1:20 000

Az OTÉK módosítása esetén a hivatkozások változásait a HÉSZ-ben át kell vezetni.



3

Az építési engedélyezés általános helyi feltételei 2.§ (1) a HÉSZ a) 4. §. –ban rögzítve: az előkert (ld! A szabályozási jelek értelmezése) b) Az építési övezetenkénti előírásaiban (7-12. §) rögzítve az építési övezet megengedett funkcionális tartalmának és az építmények kialakításának c) Az értékvédelem előírásaiban rögzítve -az épített környezet védelmének -a természeti környezet védelmének -az emberi környezet védelmének általános szabályai. (2) A szabályozási terveken Mb-vel jelölt területen az építés feltétele: a felszín és a víz rendezését megoldó mérnöki beavatkozás (Ld! Zsíros-kert, Marinka) (3) Az infrastruktúrákra vonatkozó előírások (az OTÉK 8 és 33 §-ában előírtakon túl) a) A szennyvízhálózat -vezetékével ellátott területen építési engedély csak egyidejű rákötési kötelezettséggel adható. -kiépítéséig a többi területen csak zárt-szigetelt szennyvíztározó létesíthető. (Ez vonatkozik az árnyékszék űrgödrére is!) b) az infrastruktúrák egyéb elemeire vonatkozóan: tilos -a sugárzott hírközlés tornyainak létesítése -lemezházas trafó és épített gáznyomás szabályozó elhelyezése az Lk-1,2, Vt-1,2 jelű építési övezetekben c)

a gazdasági területeken a teljes közművesítettség és a technológiához rendelt infrastruktúrák egyidejű megvalósítása kötelező.

(4) Kerítés: általános követelmények az OTÉK 44 §. Előírásai szerint. A kialakítás helyi szabályai: a) Min. 70 %-ig tömör kerítés: utcafronton, az utcával párhuzamos gerincű beépítésnél létesíthető falazott kisvárosi és kertvárosi övezetben, formatizált beton, vagy fa. b) Utcára merőleges beépítés estén min. 40 %-ig tömör kerítés létesíthető c) Gazdasági területeknél feleljen meg a sajátos biztonsági elvárásoknak is. d) Egyéb helyen: max. 90 cm magas tömör lábazaton áttört kerítés. Provincia Területfejlesztési és Építészeti Tervező Kft.


4

(5) Az alakítható „legkisebb telekterület-méret” minimális méretének betartása kötelező. A telekfelosztás telekhatár-rendezés, telekegyesítés a telekállomány méretadottságainak a kiegyenlítés érdekében történhet, ezért a beavatkozás során a -az a telek, amelyen az OTÉK 6 §-ában előírt paraméterek betartásával egy egylakásos lakótelken egy személygépkocsi elhelyezése nem oldható meg, nem minősül építési teleknek. -ahol a telekalakítás módja lehetővé teszi telek az FVM 85/2000 (XI.8.) rendelet alapján alakítható, a nyúlvány (nyél) 3 m-nél keskenyebb, az alakítható legkisebb telekterület-méret esetén 50 m-nél hosszabb nem lehet.. (6) Az övezeti eltérések Ha az építési jellemzői a rögzített építési előírásoknak nem felelnek meg, de az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, az alább felsorolt szabályok szerint lehet építési munkát, illetve telekalakítást végezni: a)

Ha a telek jelenlegi beépítettsége nem felel meg az építési előírásoknak, a meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, építménymagassága nem növelhető, kivéve a tetőtér-beépítést, amely esetben az építménymagasság és a beépítettség megtartása mellett a szintterület növelése megengedhető. Ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni ez esetben az övezetre vonatkozó előírásokat kell betartani.

b)

Ha a meglévő telek jelenlegi méretei nem felelnek meg az építési előírásoknak, akkor a telekméretek tovább nem csökkenthetők és a telek beépíthető, ha a telekre vonatkozó egyéb országos és építési előírások betarthatók. Ha a telket közterület szabályozás érinti, a visszamaradó telek az egyéb előírások alapján beépíthető, ellenkező estben ki kell sajátítani.

c)

Ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az építési előírásoknak, az előírástól eltérő beépítési mód megtartható, de az épületek csak a telekre vonatkozó egyéb országos és építési előírások betartása esetén és az előírások szerinti építési helyen belül bővíthetők.

d)

Ha a telek jelenlegi építményeinek magassága meghaladja az építési előírásokban előírt értéket, a meglévő építmények bővíthetők, de a bővítmények építmény-magassága az előírt értéket nem haladhatja meg. Ha a meglévő építmények lebontásra kerülnek, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a vonatkozó építmény magassági előírásokat kell érvényesíteni. A közterületi határrendezés miatt bekövetkező telekméret csökkenés esetén a meglévő építmények megtarthatók, de építménybővítés, vagy átépítés esetén a vonatkozó előírásokat kell érvényesíteni.



5

(7) Valamennyi építési építési övezetben elhelyezhetők: -nyomvonal jellegű építmények és műtárgyak -köztárgyak -kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló épületnek nem minősülő építmények e) a honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló műtárgyak f) nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők. g) (8) Mérnöki beavatkozás, vízrendezési munkák szükségesek az MB-vel jelölt területeken. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI A terület–felhasználási egységek építési övezetei 3.§ Beépítésre szánt területek építési övezetei 1. Lakóterület: (kisvárosias, kertvárosias, falusias) 2. Gazdasági terület, (Kereskedelmi-szolgáltató, egyéb ipari, mezőgazdasági üzemi amihez saját termőterület nem tartozik!) 3. Üdülőterület, (üdülőtábor, kemping) 4. Különleges terület (sportolási célú, kegyeleti parkok, temetők, stb.) Beépítésre nem szánt területek építési övezetei Közlekedési és közműterület. (hierarchia és rendeltetés szerint) Zöldterület (közpark, díszpark) Erdőterület (gazdasági, egészségügyi-szociális, oktatási-kutatási) Mezőgazdasági terület (extenzív, intenzív, kert) Egyéb (vízügyi) terület (vízgazdálkodási tározók és csatornák, védett vízbázis) A szabályozási tervek egyes jeleinek értelmezése /rajzi mellékletnek megfelelően/ 4.§ (1) Építési vonal: -ahol nincs jelölve a kialakult helyzethez igazodik új kiépítésű területen az építmény homlokvonalának legalább 2/3 része az építési vonalon legyen -ahol jelölve van, ott az építési vonal, és a szabályozási vonal közötti előkertet is kötelezően elő kell írni -a jelölt szakaszokon az utcai telekhatár, ahol a homlokzatsík részlet esetleges hátrahúzása által kizárt területet nem kell közhasználatra átadni. Provincia Területfejlesztési és Építészeti Tervező Kft.


6

Közterületek kiszabályozására vonatkozó rendelkezések 5.§ (1) Közterület csak a területre vonatkozó terv szerinti szabályozási vonal alapján módosítható. (2) Új közúti közlekedési célú közterület kiszabályozásánál biztosítani kell a kétoldali fasor helyét. (3) Építésbe újonnan bevont területeknek az OTÉK 33§-a szerinti építésre alkalmassá tétele az építésben érdekeltek (azon magán vagy jogi személyek, ill. ezek társulásának) feladata, akiknél a területhasználat megváltozásának eredménye közvetlenül képződik. Az Önkormányzat a terület építésre alkalmassá tételében az érdekeltekkel kötött megállapodás alapján közreműködhet, feladatokat átvállalhat.

II. FEJEZET Az építési övezetek általános előírásai; Az építési övezetek részletes előírásai; Beépítésre szánt területek építési övezetei; Közművesítettség mértéke: építési övezetenként; Lakóvezetek beépítésének általános előírásai 6.§ (1) A részletes előírásoknál szereplő táblázatok előírásai az intézményi, illetve az oktatási és művelődési létesítmények jogszabályban rögzített külön előírásaival együtt alkalmazva minden funkcióra kötelezőek a.)Intézmény rendeltetésűnek kell tekinteni azt az épületet illetöleg a telket, ha a szintterület legalább 2/3 része intézményi funkciójú, egyébként a rendeltetés: lakás. b.) Az utcai épületeket a terv szerinti előkerttel, vagy előkert nélkül és szabadon állóan, oldalhatáron állóan, zártsorúan, hézagos-zártsorúan lehet, illetőleg kell elhelyezni (az építtetői szándék szerint és a környezethez való alkalmazkodás alapján), az övezeti előírások betartásával, ahogyan az a vonatkozó táblázatban meg van adva. c.) A tényleges építési vonal a telek hátsókertje irányába elmozdulhat (pl. bejárati előtér), ám a közöttük így kialakuló területet közhasználatra át kell adni, és arra a közterületi szabályokat kell alkalmazni. Provincia Területfejlesztési és Építészeti Tervező Kft.


7

d.)Meglévő telek mélységét max. 60 m-rel lehet figyelembe venni, és a telek beépítési mutatóit függetlenül a telek valós mélységétől erre a telekméretre kell számolni. e.) Az utcai épület ( ek ) mögötti épület (ek) et az oldalsó telekhatárra kell elhelyezni (benyúló szárny), továbbá keresztszárny is építhető, míg a 25 méternél szélesebb telken vagy belső udvarban építési helyen belül szabadon állóan is elhelyezhetők. Benyúló épületszárny mélysége max. 40 m lehet. Legalább az övezetre előírt szabályozott legnagyobb építménymagasságnak megfelelő távolságot, de legalább 6,0 m-t kell megtartani a telken szemközt fekvő homlokzatok között is (a benyúló szárnyak között, az utcai épület és a keresztszárnyak között, és átmenő teleknél a két utcai épület között). f.) Épületrész nem nyúlhat ki a közterület fölé. g.) A közterület felől gk. tároló bejárat nem nyílhat. (de üzletbejárat és portál több is) h.) az intézményi rendeltetéshez szükséges ügyfélparkoló csak saját telken biztosítható. i.) oldalhatáron álló beépítési mód előírás esetében az épületeket az építési helyen belül szabadon állóan és oldalhatáron állóan is el lehet helyezni akkor, ha az adott telek mérete azt úgy teszi lehetővé, hogy a szomszédos telek övezet szerinti előírt beépítését nem korlátozza. j.)Az építményhez számított gépkocsikat telken belül kell elhelyezni, intézményi funkció esetén az önkormányzat ettőll eltérő szabályozást is hozhat. (2) A beépítés a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozhatja. (3) Minden védőtávolság saját telken belül biztosítandó. (4) A hátsó építési vonalat az utcai telekhatártól mért 35 m-en belül kell betartani. (5) A kialakítható legkisebb telekméret kétszeresét meghaladó telekhányad a beépítés %-nál nem vehető számításba. (6) Oldalhatáron álló beépítés esetén 18,0 m-es telekszélesség felett az épületek szabadon állóan is elhelyezhetők. (7) Amennyiben nem merőleges az utcavonalra ao oldalhatár, úgy átlagosan 18,0 m-es telekszélesség szükséges a (6) bekezdés esetén.



8

(8) A „kismélységű” telkekre vonatkozó külön előírások. ca) Ha a kisméretű telek vége nem a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, hátsó kertet nem kell tartani, azaz az építési hely a hátsó telekhatárhoz csatlakozik. Az épületet a hátsó telekhatárig ki lehet építeni, vagy ha a szomszédos telken már épület található, minimum 3 m távolságot kell tartani. cb) Ha a kismélységű telek vége a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, az övezetben előírt tűztávolság jelenti a betartandó hátsó kert méretét. Amennyiben a hátsó telekhatárhoz csatlakozó telek is jelen előírások szerinti „kismélységű” teleknek minősül, a hátsó telekhatárra kerülő épületet tűzfallal kell a szomszédos telekhatárhoz csatlakoztatni.

Lakóvezetek beépítésének részletes előírásai Kisvárosias lakóövezetek 7.§ (1) A lakóövezetbe az Lk-1 és Lk-1a jelölésű kisvárosias lakóövezetek tartoznak. (2) OTÉK 12. §. (2) (3) ban megnevezett funkciók közül nem létesíthető: ⎯ ⎯ ⎯ ⎯

sportépítmény 1 ha- teleknagyság alatt engedélyezhető kézműipari épület termelő kertészeti építmény nem zavaró egyéb gazdasági építmény

„főrendeltetésű önálló egységként” továbbá semmilyen feltétellel ⎯ ⎯ ⎯

üzemanyagtöltő. állattartó épületek csak saját szükségletet ellátó kishaszon állat tartására építhető az állattartási rendelettel összhangban

A többi funkció csak akkor létesíthető, ha területigénye nem haladja meg a minimális telekméret kétszeresét és a tulajdonos (üzemeltető) lakóhelye is egyben. (3) A rendeltetési egységek csak egytömegű épületben helyezhetők el.



9

(4) A telek és építmény paramétereit az I. és II. sz. táblázat tartalmazza, azonban az eseti helyzetek kezelhetősége érdekében: ⎯ ⎯

kisvárosi lakóterületen az önálló, közvetlen megközelíthető lakásokat tartalmazó telkeken max. 6 lakás garázsok csoportosan is elhelyezhetők egységes építészeti és kiviteli terv alapján.

(5) Az az alakítható legkisebb telekterület-méret legkisebb szélessége: ⎯ ⎯

oldalhatáron áll beépítés esetén 14 m zártsorú beépítési mód esetén 12 m

(6) A zártsorú beépítési mód esetében a teljes zártsorúsítás nem kötelező, helyette a hézagosan zártsorú beépítési módot is lehet alkalmazni. (7) A teljes zártsorúsítás esetén kapuáthajtóval szükséges biztosítani a telkek hátsó részeinek megközelítését. (8) Az épületszárnyak szélessége — új beépítések esetén — az utcai szárny esetében max. 10,0 méter, udvari szárny esetében max. 8,0 méter széles lehet. (9) A kialakuló oldalszárnyak fedése csak nyeregtetővel engedélyezhető, félnyeregtető (tűzfallal) nem építhető. (10) Saroktelken ezekben az építési övezetekben építészeti hangsúly képzése szükséges. I. TÁBLÁZAT Az építési övezet jele 1.A kialakítható legkisebb telekméret 2.A beépítési mód 3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 4.A megengedett legkisebblegnagyobb építménymagasság 5.A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke 6.A zöldfelület legkisebb mértéke

Lk-1 400 m2 Z (zártsorú)

Lk-1a 450 m2 O (oldalhatáron álló) 35 %

Lk-2 600 m2 SZ (szabadonálló)

5,0 m

5,0 m

10,0 m

Teljeskörű, csak a szennyvízhálózat kiépítéséig engedélyezhető közműpótló berendezés 25 %



10

Kertvárosias lakóövezetek 8. § (1) A lakóövezetbe az Lke-1, Lke-1a, Lke-2 és Lke-2a jelölésű kertvárosias lakóövezetek tartoznak. a) Lke-1 és Lke-1a építési övezetek max. kétlakásos épületek, vagy két rendeltetési egység számára, de egynél több lakás építése esetén 100 m2 teleknövekmény biztosítása szükséges. Lk2 (Irinyi utca, Malom utca környezete), és Lk-2a építési övezetek max. háromlakásos épületek számára. (2) OTÉK 13. §. (2) (3) ban megnevezett funkciók közül nem létesíthető: ⎯

üzemanyagtöltő

A megengedett funkciók csak akkor létesíthetők, ha területigényük nem haladja meg a minimális telekméret kétszeresét és a tulajdonos (kezelő) lakóhelye is egyben. (3) Kertvárosias lakóterületen 1200 m2-nél nagyobb egyedi telkeken, egy telekre több főépület, ill. kettőnél több lakásos, lakóépület is építhető, az alábbi feltételek mellett: ---

beépítési mód: szabadonálló, ⎯ ⎯ ⎯ ⎯ ⎯ ⎯ ⎯

előkert SZT szerint alakítandó ki minimális oldalkert méret 10 m, minimális hátsókert méret 15 m, a beépítettség legnagyobb mértéke: 20%, maximális építménymagasság 6,0 m, minimális teleknagyság 1200 m2 a telek szélessége minimum 18m, az intenzív zöldterület aránya minimum 50 %, ⎯ többlakásos épületeknél a garázst az épülettel együtt egy tömegben, vagy az épület alatt kell elhelyezni, ⎯ melléképület utólag nem létesíthető, ⎯ az építési engedély kiadásának a feltétele az, hogy az adott utcában a teljes infrastruktúra kiépítésre kerüljön:

(4) Nem lakó funkciójú épületek közül a területen a következőek létesíthetők: ⎯ ⎯

járműtároló (gépkocsi, motorkerékpár, kerékpár, stb.) kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet, raktár


Vámospércs város településrendezési terve – Helyi Építési Szabályzat ⎯

11

idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely szolgáltató funkciók (a 4) bekezdésben leírt megszorításokkal) a falusi turizmushoz kapcsolódva hőtermelést biztosító épület (kazánház) nyári konyha, mosókonyha, szárító egyéb tárolóépítmények (tüzelőanyag- és egyéb tároló, szerszámoskamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.).

⎯ ⎯ ⎯

(5) A kertvárosi lakóövezetben a lakó funkció védelme érdekében az újonnan kialakítandó Lke-1 övezetben az alábbi kereskedelmi-szolgáltató, vendéglátó- és egyéb kisüzemi tevékenységi csoportok és azok építményei nem engedélyezhetők: ⎯ ⎯ ⎯

A városképi szempontból zavaró látványú tevékenységek és épületek (műhelycsarnok) A 3 jármű/nap kiszolgáló forgalomnál nagyobb 3.5 t önsúlyú tehergépjármű, vagy annál nagyobb önsúlyú kiszolgáló tehergépjárművet igénylő tevékenység, A tevékenység jellegéből eredően jelentős kiszolgáló és vendégforgalmat gerjesztő, illetve a környezetében a forgalomnövekedéssel, vagy a szükséges forgalomtechnikai beavatkozásokkal a környezet minőségét kedvezőtlenül befolyásoló, zavaró hatást keltő alábbi tevékenységek: áruszállítás, fuvarozás, gép- és autókölcsönzés telephely, autófényező műhely (telephely terület), autóbontó műhely (telephely terület), autókarosszéria- lakatos (telephely terület), autókereskedelem (telephely terület), autómosó (telephely terület), mezőgazdasági gépjavító műhely (telephely terület), akkumlátor töltő, javító, újrafeldolgozó műhely (telephely terület), gumiszerelő, javító műhely (telephely terület), tüzelő- és építőanyag telep, kisgépkölcsönző iroda, járműőrző telep, közúti járműjavító, karbantartó, szervizelő műhely 8telephely terület, asztalos műhely (telephely terület), fafeldolgozó, megmunkáló műhely (telephely terület), fémmegmunkálás, fémfeldolgozás és felületkezelés műhely (telephely terület), öntő (telephely terület), lakatos műhely (telephely terület), könnyűipari termék feldolgozó, raktározó műhely (telephely terület), vegyipari termék készítő, feldolgozó (telephely terület), mészégető (telephely terület), kelmefestő, vegytisztító (telephely terület), bognár, kádár (telephely terület), élelmiszer feldolgozó műhely (telephely terület), Provincia Területfejlesztési és Építészeti Tervező Kft.


12

raktárak, nagykereskedések, árulerakatok telepei, galvánüzem telep, szennyvíz- és hulladékkezelés, köztisztasági szolgáltató műhely (telephely terület), kőfaragó, műkőgyártó és betonelem előgyártó műhely ( telephely terület), pék üzem.

(6) Az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények létesítését a település állattartási rendelete szabályozza. (7) A kertvárosias lakótelkek zónái a) Lakó és gazdasági udvar zónája ⎯ Az utcai telekhatártól számított 15,00 méteren belül nem lakó funkciójú önálló épület nem helyezhető el. ⎯ Az utcai telekhatártól számított 15,00-20,00 méterek között nem lakó funkciójú épületek csak a főépülettel egybeépítve létesíthetők. b) Gazdasági zóna és kert ⎯ Az utcai telekhatártól számított 20,00-40,00 méterig terjedő zóna. ⎯ A mellék funkciójú épületek a kötelező oldalkerti és hátsókerti méretek betartása mellett szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra mellék funkciójú épület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet. ⎯ Az utcai telekhatártól számított 40 m-en túli telekrész nem beépíthető. (8) A telek területének min. 30 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be. (9) A szabadonálló beépítés sajátos előírásai a) Szabadonálló beépítési módú területeken az előkert legkisebb mérete 5 m, ha az építési övezet vagy a területre vonatkozó SZT másként nem rendelkezik. b) Az oldalkert mérete új fő rendeltetésű épület elhelyezése esetén – ha az építési övezeti előírások arról külön nem rendelkeznek - nem lehet kisebb: ⎯ 3,0 m-nél, és ⎯ az építési övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság felénél. c) Az előírt legkisebb kialakítható telekszélességnél keskenyebb méretű, kialakult telkek esetében az oldalkert méretének megállapításánál az építési övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság 0,5 m-rel csökkentett értékét kell figyelembe venni és a létrehozandó épület építménymagassági értékét ennek megfelelően kell megállapítani.



13

d) -A hátsókert mérete új fő rendeltetésű épület elhelyezése esetén — ha az építési övezeti előírások arról külön nem rendelkeznek — nem lehet kisebb: ⎯ a hátsókertre néző épülethomlokzat tényleges építménymagassági értékénél, vagy ⎯ 6 m-nél. (10) Az építési övezetekre vonatkozó előírásokat a következő táblázatok szerint kell meghatározni: (11) Lke-1 övezetben II. TÁBLÁZAT Az építési övezet jele 1.A kialakítható legkisebb telekméret 2.A beépítési mód 3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 4.A megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság 5.A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke 6.A zöldfelület legkisebb mértéke 7. Terepszint alatti építmények

Lke-1 Lke-1a 2 550 m 550 m2 O O (oldalhatáron álló (oldalhatáron álló) 30 % 5,0m Teljeskörű, csak a szennyvízhálózat kiépítéséig engedélyezhető közműpótló berendezés 50% Az építési helyen belül engedélyezhető

III.TÁBLÁZAT Az építési övezet jele 1.A kialakítható legkisebb telekméret 2.A beépítési mód 3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 4.A megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság 5.A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke 6.A zöldfelület legkisebb mértéke 7. Terepszint alatti építmények

Lke-2 Lke-2a 2 700 m 700 m2 O SZ (oldalhatáron álló) (szabadonálló) 30 % 5,0 m Teljeskörű, csak a szennyvízhálózat kiépítéséig engedélyezhető közműpótló berendezés 50 % Az építési helyen belül engedélyezhető



14

Falusias lakóövezetek 9. § (1) A lakóövezetbe az Lf-1, Lf-1a, Lf-2 és Lf-2a jelölésű falusias lakóövezetek tartoznak. a) Lf-1 és Lf-1a építési övezet max. kétlakásos épület , vagy két rendeltetési egység számára, egy épülettömegben Az udvar részben mezőgazdasági munkahely. (Központi belterület). b) Lf-2 és Lf-2a építési övezet max. kétlakásos épületek , vagy két rendeltetési egység számára, ahol az udvar jellemzően mezőgazd. munkahely (Vasúton túli lakóterület) (2) Az övezetben két lakás , vagy két rendeltetési egység építése esetén azonban a minimális teleknagysághoz képest.350 m2 teleknövekmény biztosítása kötelező (3) Funkciók: az OTÉK 14.§. (2)-ben megnevezettek helyezhetők el a következő megkötésekkel: ⎯ ⎯ ⎯

üzemanyagtöltőt minden oldalról közterület határoljon. az összes többi funkciónál feltétel hogy a működtető lakása is egyben. 800 m2-t meghaladó telekméret esetén állattartó épület bármilyen haszonállat számára létesíthető az állattartási rendelettel korlátozva.

(4) A falusias lakóterületek építési telkein a telek beépített területébe beszámított módon az alábbi épületek helyezhetőek el az építési övezeti szabályoknak megfelelően: ⎯ ⎯ ⎯ ⎯ ⎯ ⎯

jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló nyári konyha, mosókonyha, szárító egyéb tárolóépítmények (tüzelőanyag- és egyéb tároló, szerszámoskamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.), az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet, a falusi turizmushoz kapcsolódó funkciók (idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató funkciók), hőtermelést szolgáló épület (kazánház).

(5) A falusias lakótelkek zónái c) Lakó- és gazdasági udvar zónája ⎯ Az utcai telekhatártól számított 20,0 méteren belül nem lakó funkciójú önálló épület nem helyezhető el. ⎯ Az utcai telekhatártól számított 25,0 méteren belül állattartó épület nem létesíthető.



15

d) Gazdasági és kert zóna ⎯ Az utcai telekhatártól számított 20,0 métertől 40,0 méterig terjedő terület a gazdasági tevékenységek számára kijelölt zóna. ⎯ A nem lakó funkciójú épületek a kötelező oldalkerti méretek betartása mellett az építési területen belül szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra épület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet. ⎯ Az utcai telekhatártól számított 40,0 méteren túl a telekrész nem építhető be, kivéve ahol termelő kertészeti építmény elhelyezhető. (csűr építmény, vagy méhes (6) A telek területének min. 40 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be. (7) A táblázatokban előírt minimális teleknagyságnál legfeljebb háromszor nagyobb területet igénylő funkciók lakóterületen nem létesíthetők, amennyiben környezeti hatásuk meghaladja az övezetben megadott környezetvédelmi határértékeket. (8) A sarokteleknél a közterülettel határos kiegészítő rendeltetésű épületek látványa is feleljen meg az „utcaképi elvárásoknak”. A tetőhajlásszög 32- 45 fokos lehet (9) Az építési övezetekre vonatkozó előírásokat a következő táblázatok szerint kell meghatározni: IV.TÁBLÁZAT Az építési övezet jele 1.A kialakítható legkisebb telekméret 2.A beépítési mód 3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 4.A megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság 5.A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke 6.A zöldfelület legkisebb mértéke 7.Terepszint alatti építmények

Lf-1 700 m2

Lf-1a 700 m2

(O) (O) (oldalhatáron álló) oldalhatáron álló 30 % 5,0 m Részleges 40 % Csak az építési helyen belül engedélyezhető



16

V.TÁBLÁZAT Az építési övezet jele 1.A kialakítható legkisebb telekméret 2.A beépítési mód 3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 4.A megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság 5.A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke 6.A zöldfelület legkisebb mértéke 7.Terepszint alatti építmények

Lf-2 Lf-2a 800 m2 800 m2 O O (oldalhatáron álló) (oldalhatáron álló) 30 % 5,0 m Részleges 40 % Csak az építési helyen belül engedélyezhető

Gazdasági területek övezeteinek általános előírásai 10. § (1) Az övezetbe a Gksz jelölésű kereskedelmi szolgáltató, a Gip-1, és Gip-2 jelölésű ipari tevékenység céljára szolgáló övezetek tartoznak. (2) a)funkciók: az OTÉK 19. §. (2) és (3) bekezdésben megnevezettek helyezhetők el a következő megkötésekkel: ⎯ ⎯

lakások szálláshely jelleggel is kialakíthatók sport, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület csak „főrendeltetésű tevékenységhez kapcsolt funkcióként” létesíthető.

(3) A településképi megjelenítés feltételei: ⎯

az építési vonalra nyitott vasvázas szín, hevenyészve bekerített rakatok nem kerülhetnek. A tevékenységhez esetleg szükséges toronyszerű építmények az építési vonaltól 25 m-nél közelebb nem kerülhetnek.

(4) Az előkert mérete 15 m, melyen belül még porta épület sem helyezhető el. Az építési övezeten belül önálló rendeltetési egység szolgalmi jog igénybevételével nem létesíthető.



17

Kereskedelmi szolgáltató területek övezeteinek részletes előírásai 11. § (1) A Gksz jelű övezet kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. (2) A TEAOR 1998. ÉU megfeleltetés alapján a III. számú tevékenységi körök gyakorolhatók. (KERESKEDELEM ÉS SZOLGÁLTATÁSOK „G” kód alatt felsoroltak), kivéve az alábbi tevékenységeket: 51.12 Alapanyag,üzemanyag ügynöki nagykereskedelem 51.23 Élőállat nagykereskedelem 51.24 Nyers-félkész bőr nagykereskedelem 51.51 Energiahordozó nagykereskedelem 51.52 Fém-, érc, nagykereskedelem 51.54 Vasárú szerelvény nagykereskedelem 51.55 Vegyi árú nagykereskedelem 51.56 Egyéb termelési célú termék nagykereskedelem 51.57 Hulladék nagykereskedelem (3) Az építési övezetbe elhelyezhető gazdasági építmények (fő funkciók): ⎯ átrakó építmény, mérlegház ⎯ üzletház ⎯ raktár ⎯ szociális helység építménye ⎯ üzemi jellegű kutató és szolgáltató építmény ⎯ szolgálati lakó és szállásépületek ⎯ terület ellátó alapfokú intézmény ⎯ termék vezeték ⎯ üzemanyagtöltő (4) Elhelyezhető melléképítmények: ⎯ garázs ⎯ kirakat szekrény ⎯ tüzelőanyag tároló ⎯ kazánház (5) Elhelyezhető terepszint alatti építmények ⎯ (talajmechanikai szakvélemény alapján) ⎯ süllyesztett rakodó ⎯ mérlegház ⎯ technológiai és üzemelésközbiztonsági célú pincehelyiség (6) A kereskedelmi szolgáltató területen a (3), (4), (5) bekezdésben felsorolt építményeken túlmenően elhelyezhetők olyan ipari jellegű létesítmények, melyek a lakóterülettől védőtávolság betartását nem igénylik, és a szomszédos üzem funkcióját nem zavarják. (tárolás, raktározás, településgazdálkodás)



18

(7) A teljes közművesítettség a technológiához tartozó ellátó és biztonsági rendszerek kialakítása kötelező. (8) A technológiai tervnek igazolnia kell az építési övezetre vonatkozó környezetvédelmi előírások betarthatóságát, miszerint a környezetterhelés a szomszédos telkekre és a közterületekre nem terjed át. (9) Az építési övezetekre vonatkozó előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: V. TÁBLÁZAT (Gksz) Az építési övezet jele 1.A kialakítható legkisebb telekméret 2.A beépítési mód 3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 4.A megengedett legnagyobb építménymagasság 5.A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke 6.A zöldfelület legkisebb mértéke 7.Terepszint alatti építmények

Gksz 1000 m2 SZ (szabadonálló) 50 % 9m Teljeskörű, csak a szennyvízhálózat kiépítéséig engedélyezhető közműpótló berendezés 25 % Csak az építési helyen belül engedélyezhető

*(T)Technológia függő érték eltérő is lehet (darupálya, siló, víztorony, gabonatároló) Ipari gazdasági övezetek részletes előírásai 12. § (1) A Gip-1 építési övezet egyéb ipari tevékenység céljára szolgál; az OTÉK 20 §. (3) szerinti tevékenység nem létesíthető. („Védőterületet” igénylő igen, „védőtávolságot” igénylő nem.)

(2) A vedőterületet környezeti hatástanulmány alapján az illetékes szakhatóságok állapítják meg. (3) Az ipari gazdasági területre betelepülésre engedélyezhető tevékenységi köröket a TEÁOR szerint kell meghatározni, de a betelepülésre nem engedhető tevékenységi körök a következők: ⎯ akkumulátorgyártás ⎯ ércdúsító ⎯ bányaüzem ⎯ lőporgyártás Provincia Területfejlesztési és Építészeti Tervező Kft.

Vámospércs város településrendezési terve – Helyi Építési Szabályzat ⎯ ⎯ ⎯ ⎯ ⎯ ⎯ ⎯ ⎯ ⎯ ⎯ ⎯ ⎯ ⎯ ⎯ ⎯ ⎯

19

lakk és festékgyártás műtrágyagyártás atomenergiai létesítmény izotóp labor veszélyeshulladék égető és feldolgozó üzem -ehérje-feldolgozó üzem zsírfeldolgozó üzem azbesztgyártás cellulózgyártás kőolaj és földgáz feldolgozó grafitgyártás foszgéngyártás gyógyszergyártás növényvédőszer gyár klórgyártás kokszoló mű

(4) Nem kerülhet az ipari területre továbbá ⎯ vörösiszap tároló ⎯ zagytér ⎯ veszélyes hulladéklerakó (5) Csak a környezeti határértékeket teljesíteni tudó technológiák fogadhatók (6) Az építési övezetekre vonatkozó előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: VI. TÁBLÁZAT Gip-1 védőterületet igénylő ipari tevékenység céljára Az építési övezet jele 1.A kialakítható legkisebb telekméret 2.A beépítési mód 3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 4.A megengedett legnagyobb építménymagasság 5.A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke 6.A zöldfelület legkisebb mértéke 7.Terepszint alatti építmények

Gip-1 1000 m2 SZ (szabadonálló) 40% 7,5 m(T)* Teljeskörű, csak a szennyvízhálózat kiépítéséig engedélyezhető közműpótló berendezés 25% Technológiai terv szerint építhető



20

VII. TÁBLÁZAT Gip-2 védőtávolságott igénylő ipari tevékenység céljára Az építési övezet jele 1.A kialakítható legkisebb telekméret 2.A beépítési mód 3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 4.A megengedett legnagyobb építménymagasság 5.A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke 6.A zöldfelület legkisebb mértéke

Gip-2 1000 m2 SZ (szabadonálló) 40% 7,5 m(T)* Teljeskörű, csak a szennyvízhálózat kiépítéséig engedélyezhető közműpótló berendezés 25%

7.Terepszint alatti építmények Technológiai terv szerint építhető *(T)Technológia függő érték eltérő is lehet (darupálya, siló, víztorony, gabonatároló) Az előkert mérete 15 m, melyen belül csak fásított parkoló építhető. Üdülőterület építési övezetei 13. § (1) Üü Üdülőtábor és Camping építési övezete (tervezett strand mellett a Marinka nevű területen) (2) Engedélyezett funkció: sport és turisztikai célú ifjúsági üdülőtábor (3) Az építési övezetekre vonatkozó előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: VIII. TÁBLÁZAT Üü-C Az építési övezet jele 1.A kialakítható legkisebb telekméret 2.A beépítési mód 3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 4.A megengedett legnagyobb építménymagasság 5.A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke 6.A zöldfelület legkisebb mértéke 7.Terepszint alatti építmények

Üü-C 1000 m2 SZ (szabadonálló) 15% 4,5 m Teljeskörű, csak a szennyvíz hálózat kiépítéséig engedélyezhető közműpótló berendezés 60% a telek beépítetlen (szabad) területének legfeljebb 20 %-a alatt létesíthető.



21

Különleges területek építési övezetei általános előírásai 14.§ (1) A település területén az OTÉK 6.§. (3) és 24.§. alapján azon létesítmények számára melyek különlegességük miatt helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett hatásaitól is védelmet igényelnek, és a jelen szabályzatban eddig felsorolt beépítésre szánt területi, építési övezeti kategóriákba nem, vagy csak korlátozásokkal tartoznak, különleges besorolású területek lettek kijelölve, a következők szerint: Működő temető építési övezete (Kt) 15.§ (1) Az építési övezetbe a temetők tartoznak. (2) A temetők területén, kegyeleti építmények (ravatalozó, családi sírkamrák, sírboltok) helyezhetők el. (3) A családi sírkamrák, sírboltok csak zárt, szigetelt kivitelben, a közegészségügyi előírásokat és egyéb vonatkozó jogszabályokat, a temető fenntartásáról és üzemeltetéséről alkotott önkormányzati rendeletet betartva készülhetnek. Az építményi (sírkamrákat tartalmazó rész) a rendezett terepszint fölé max. 50 cm-t emelkedhet. (4) A felépítményként elhelyezkedő emlékmű, sírkő magassága max. 2,2 m lehet, mely zárt helyiségként nem alakítható ki. Csak nemes anyagból, a hely szelleméhez igazodó módon építhető. (5) Az építési övezetekre vonatkozó előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: (6) IX. TÁBLÁZAT Az építési övezet jele 1.A kialakítható legkisebb telekméret 2.A beépítési mód 3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 4.A megengedett legnagyobb építménymagasság 5.A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke 6.A zöldfelület legkisebb mértéke •

Kt 1000 m2 SZ (szabadonálló) 2% 3,5 m Részleges 40%

kiszolgáló építményre vonatkozó érték



22

Különleges terület (Ket) 16.§ (1) Az övezetbe a kegyeleti parkok, emléktemetők tartoznak.

Ksp jelű építési övezet (sportterület, szabadtéri versenysport céljára) 17.§ (1) Az építési övezet a jelentős területigényű, zöldterületbe ágyazottan kialakítható intézmények (sporttelep- ellátó létesítmény, kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás, szálláshely szolgáltatás és hozzákapcsolódóan kialakított lakás) elhelyezésére szolgál. (2) Az építési övezetekre vonatkozó előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: X.TÁBLÁZAT Az építési övezet jele 1.A kialakítható legkisebb telekméret 2.A beépítési mód 3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 4.A megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság 5.A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke 6.A zöldfelület legkisebb mértéke 7.Terepszint alatti építmények

Ksp 1000 m2 SZ (szabadonálló) 15 % 9m Teljeskörű, csak a szennyvízhálózat kiépítéséig engedélyezhető közműpótló berendezés 40% a telek beépítetlen (szabad) területének legfeljebb 5 %-a alatt létesíthető.

Kst jelű építési övezet (szabad idő céljára kijelölt terület csónakázó tóval és strand építési lehetőséggel) 18.§ (1) Az építési övezet a jelentős területigényű, zöldterületbe ágyazottan kialakítható intézmények. (2) Az építési övezet területén kizárólag a fürdőzést, strandolást, az idegenforgalmat és a sportolást szolgáló létesítmények helyezhetők el, a hozzátartozó kiegészítő funkciójú egyéb épületekkel. A strandfürdő területén kereskedelmi szállásférőhelyek is elhelyezhetők. Provincia Területfejlesztési és Építészeti Tervező Kft.


23

(3) Ha a szükséges parkolóférőhely a domborzat, illetőleg a kialakult növényzet és medencetelepítések miatt nem helyezhető el telken belül, akkor az más telken vagy a közterületen is biztosítható. (4) A strand beépítését úgy kell kialakítani, hogy a strandolási funkció és az ellátási funkció területileg elválasztásra kerüljön. (5) Az építési övezetekre vonatkozó előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: XI. TÁBLÁZAT Az építési övezet jele 1.A kialakítható legkisebb telekméret 2.A beépítési mód 3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 4.A megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság 5.A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke 6.A zöldfelület legkisebb mértéke 7.Terepszint alatti építmények

Kst 5000 m2 (SZ) Szabadonálló 15 % 6,5 m Teljeskörű, csak a szennyvíz hálózat kiépítéséig engedélyezhető közműpótló berendezés 40% a telek beépítetlen (szabad) területének legfeljebb 5 %-a alatt létesíthető.

Kl jelű építési övezet Lovas iskola, elhelyezésére szolgáló területek építési övezet 19.§ (1) Az építési övezetben a szabadidő és sport, valamint a sport célú lovaglás építményei szálláshely és a hozzá kapcsolódó szolgálati lakás helyezhető el. helyezhetők el (2) A terület működése, korszerűsítése, bővítése csak közegészségügyi előírások betartásával lehetséges. a szabályozási terv előírásaival összhangban. (3) Az építési övezetekre vonatkozó előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:


Vámospércs város településrendezési terve – Helyi Építési Szabályzat XII. TÁBLÁZAT Az építési övezet jele 1.A kialakítható legkisebb telekméret 2.A beépítési mód 3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 4.A megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság 5.A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke 6.A zöldfelület legkisebb mértéke 7.Terepszint alatti építmények

24

Kl 10000 m2 (SZ) Szabadonálló 15 % 6,5 m Teljeskörű, csak a szennyvízhálózat kiépítéséig engedélyezhető közműpótló berendezés 40% a telek beépítetlen (szabad) területének legfeljebb 5 %-a alatt létesíthető.

Kp jelű építési övezet Piac, kiállító és vásár terület 20.§ (1) A nagy kiterjedésű kereskedelmi célú piac területen üzlet építmény helyezhető el. (2) Az építési övezetekre vonatkozó előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: XIII. TÁBLÁZAT Az építési övezet jele 1.A kialakítható legkisebb telekméret 2.A beépítési mód 3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 4.A megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság 5.A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke 6.A zöldfelület legkisebb mértéke 7.Terepszint alatti építmények

Kp 1000 m2 (SZ) Szabadonálló 15 % 3,5 m Teljeskörű, csak a szennyvízhálózat kiépítéséig engedélyezhető közműpótló berendezés 40% a telek beépítetlen (szabad) területének legfeljebb 5 %-a alatt létesíthető.



25

Kszki jelű építési övezet Különleges intézményi övezet 21.§ (1) Az övezetben oktatási és egészségügyi központok építményei helyezhetők el. (2) Az építési övezetekre vonatkozó előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: XIV. TÁBLÁZAT Az építési övezet jele 1.A kialakítható legkisebb telekméret 2.A beépítési mód 3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 4.A megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság 5.A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke 6.A zöldfelület legkisebb mértéke 7.Terepszint alatti építmények

Kszki 10000 m2 (SZ) Szabadonálló 25 % 9,0 m Teljeskörű, csak a szennyvízhálózat kiépítéséig engedélyezhető közműpótló berendezés 40% a telek beépítetlen (szabad) területének legfeljebb 5 %-a alatt létesíthető.

Kb jelű építési övezet Bányaterület/(anyaglelőhely (homokbánya), építési övezetek rendezéséhez/ 22.§ (1) A szabályozási tervben anyaglelőhelyként felhasználható területeket a szabályozási terv tünteti fel. A területek jelzett célú felhasználása csak a szükséges hatósági engedélyek beszerzése, a kultúrált és biztonságos működéshez szükséges feltételek megteremtése (a terület bekerítése, a megközelítéséhez szolgáló megfelelő minőségű út kiépítése) esetén lehetséges.) (2) A működés megkezdésének feltétele, hogy a terület „kimerülését” követő hasznosítás, rekultiválás módja előzetesen meghatározásra kerüljön, a végrehajtás költségeit a tulajdonos, mint utólagos kötelezettséget magára vállalja. (3) Környezetvédelmi előírások ⎯ Levegőminőségi besorolás: általános levegőtisztaságvédelmi övezet ⎯ Zaj- és rezgésvédelmi besorolás. gazdasági és különleges területi kategória: ⎯ Közművesítés: részleges.



26

Kh övezet: hulladéklerakás céljára 23.§ (1) A térségi lerakó belépéséig kizárólag szilárd kommunális hulladék lerakása lehetséges a szakhatósági előírások szerint. (2) A későbbi területfelhasználás szerint kell a rekultivációs tervet elkészíteni, monitoring kötelezettséggel.

Szennyvízkezelés, különleges városüzemeltetési területei (Kszt) 24.§ (1) Az övezet kizárólag az szennyvízkezelés mérnöki létesítményeinek és műtárgyainak elhelyezésére szolgál. (2) Új szennyvízkezelő létesítmény esetén környezeti hatástanulmány készítése kötelező. (3) A fő tevékenység létesítményein kívül csak a fő tevékenységhez szorosan kötődő, illetve azt kiszolgáló: ⎯ iroda, ⎯ raktár, ⎯ járműtároló helyezhető el. (4) A védőtávolságot a szakhatóság eseti előírása alapján kell meghatározni. (5) Az előírt zöldfelület legalább 1/3-át egybefüggően kell kialakítani. A telekhatár mentén háromszintes növényállomány telepítéséről kell gondoskodni legalább 10 m-es sávban. Golfpálya övezete (Kg) 25.§ (1)Az övezet kizárólag golfpálya, és kiszolgáló létesítményeinek és műtárgyainak elhelyezésére szolgál. XV. TÁBLÁZAT Az építési övezet jele 1.A kialakítható legkisebb telekméret 2.A beépítési mód 3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 4.A megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság 5.A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke

Kg 10.000 m2 (SZ) Szabadonálló 10 % 12,5 m Teljeskörű, csak a szennyvízhálózat kiépítéséig engedélyezhető közműpótló berendezés


Vámospércs város településrendezési terve – Helyi Építési Szabályzat 6.A zöldfelület legkisebb mértéke 7.Terepszint alatti építmények

27

40 % a telek beépítetlen (szabad) területének legfeljebb 2 %-a alatt létesíthető.

Különleges idegenforgalmi vegyes hasznosítási célú övezete (Ks) 26.§ (1)Az övezet különleges idegenforgalmi, sportolási célú épületek és kiszolgáló létesítményeinek illetve műtárgyainak elhelyezésére szolgál. XV. TÁBLÁZAT Az építési övezet jele 1.A kialakítható legkisebb telekméret 2.A beépítési mód 3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 4.A megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság 5.A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke 6.A zöldfelület legkisebb mértéke 7.Terepszint alatti építmények

Ks 2000 m2 (SZ) Szabadonálló 20 % 7,5 m Részleges , de csak a szennyvízhálózat kiépítéséig engedélyezhető közműpótló berendezés 40 % a telek beépítetlen (szabad) területének legfeljebb 5 %-a alatt létesíthető.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETEINEK ELŐÍRÁSAI Közlekedési és közműterületek építési övezetei 27. § (1) KÖu-1 építési övezet: gyorsforgalmi út (48) számára ⎯ külterületen az OTÉK 36 §. (6), ⎯ beépítésre szánt területen az OTÉK 26 §. (2) 1. pontja szerint. (2) KÖu-2 (ésKK*) építési övezet: országos mellékút ⎯ külterületen az OTÉK 36 §. ⎯ beépítésre szánt terület be nem épített részén az OTÉK 26 §. (2) 3. pontja szerint. ⎯ beépített terület kritikus helyén: minta keresztszelvény szerint. ⎯ KÖu-3 építési övezet helyi gyűjtőút ⎯ még be nem épített (bel)területen az OTÉK 26 §. (2) 4 pontja szerint. ⎯ beépített terület kritikus helyén: minta keresztszelvény szerint KÖu-4építési övezet: kiszolgáló út, jelölés nélkül ⎯ még be nem épített (bel)területen az OTÉK 26. (2)5 pontja szerint. Provincia Területfejlesztési és Építészeti Tervező Kft.

Vámospércs város településrendezési terve – Helyi Építési Szabályzat ⎯

28

ahol a már beépített terület adottságai miatt a 12,0 m nem adott, az vegyes használatú utcának minősül.

(3) KÖu-5 építési övezet: az előírások szerinti hierarchiába nem tartozó, mezőgazdasági funkciókat és kistérségi kapcsolatokat feltáró („integrált mezőgazdasági”) utak. ⎯ Külterületen, min 15,0 m építési terület szélességgel, védőtávolság nélkül. (4) KÖk-1 építési övezet: Környezeti hatásvizsgálathoz kötött kétvágányú vasút ⎯ külterületen az OTÉK 36. §. (2) 8. pontja szerint. (5) Egyéb előírások a) épület, építmény elhelyezése: ⎯ ⎯

A műemléki védettségű területen az engedélyezés során a KöH bevonása szükséges Egyéb helyeken csak buszváró létesítése lehet azt kiszélesíteni Vasút területén csak a közlekedést és közlekedőket szolgáló célra engedélyezhető, az OTÉK 39, és 40 §. előírásainak betartásával. Zölterületek (Z-1, Z-2) 28. §

(1) Z1 építési övezet: A református templom téri díszpark területén csak köztárgy helyezhető el. (2) Z2 építési övezet: közpark az OTÉK 27. §. hatálya alatt. Jellemzően erdőterület, mozaikosan rét, legelő és szántó művelésű területek övezete (Ev, Eg) 29. § (1) Ev övezet: védett és védőerdő (2) Eg övezet: gazdasági erdő a mozaikosan előforduló rét, legelő és szántú művelésű területek beépítése (3) Ez övezet: egészségügyi- szociális-, turisztikai erdő az OTÉK 28. §. hatálya szerint: a turizmus és szabadidő eltöltése céljára szolgáló építmények helyezhetők el, legfeljebb 5 %-os beépítettséggel és 6,0 m-es építmény magassággal.



29

Az általános mezőgazdasági területek övezeteinek általános előírásai (Mk, Má-E,I, Ö) 30. § (1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület. (2) A mezőgazdasági rendeltetésű terület a következő építési övezetekre tagozódik: a) Mk építési övezet: a kertes mezőgazdasági terület övezete(volt zártkertek) b) Má-I építési övezet: az intenzív gazdálkodás területe (zöldség, gyümölcs) c) Má-E építési övezet: az extenzív gazdálkodás területe (szántó, legelő) külön szabályozott mezőgazdasági terület d) Má-X építési övezet: belterületi tartalék terület, melyen birtoktest központ nem alakítható ki e) Má-ö építési övezet: Ökológiai hálózat területének övezetén belül új nagyfeszültségű távvezeték, szélerőmű park létesítményei, mikrohullámú átjátszó torony nem helyezhető el. (3) A mezőgazdasági rendeltetésű területen elhelyezhetők az alábbi építmények: ⎯ a terület-felhasználási egységhez tartozó közutak, közterek és gépjármű-várakozóhelyek, ⎯ a kutatás és ismeretterjesztés építményei, ⎯ közművek és közműpótlók (a szennyvíztisztító) ⎯ nyomvonal jellegű vezetékek, termékvezetékek és műtárgyai, a védőtávolság biztosításával, ⎯ a távközlés létesítményei, ⎯ a vízgazdálkodás (vízkárelhárítás, vízkivétel, vízhasznosítás) létesítményei, ⎯ geodéziai jelek, köztárgyak, ⎯ a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építményei, ⎯ nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők, ⎯ a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi és ellátó létesítmények, ⎯ biztonsági okokból szükséges őrház, ⎯ komposztáló telep és építményei. (4) Új állattartó telepek létesítése csak 1,5 ha terület fölött, lehetséges ott, ahol 1000 m-es távolságon belül sem lakó-, sem üdülőterület nem került kijelölésre.



30

(5) A mezőgazdasági rendeltetésű területen épületek az alábbiak alapján építhetők: ⎯ A 720 m2-t el nem érő területű bármely építési övezetű telken épületet elhelyezni nem szabad. ⎯ A 720-1500 m2 nagyságú telken – a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartott földterületek kivételével – max. 3%-os beépítettséggel egy gazdasági épület - nem lakás céljára szolgáló épület - és a terepszint alatt egy pince helyezhető el. ⎯ Az 1500 m2-t meghaladó nagyságú telken épületek 3%-os beépítettséggel, a 4,5 m-es homlokzatmagasságot meg nem haladóan helyezhetők el. ⎯ A 6000 m2-nél nagyobb szőlő-gyümölcsös és kert művelési ágú területen lakóépület is létesíthető, melynek építménymagassága a 4,5 métert nem haladhatja meg és a terület beépítettsége nem lehet több mint 3%. Az építmény 50 %-a lehet lakófunkció, mely a gazdasági építménnyel egy tömeget kell, hogy képezzen. ⎯

(6)

A jellemzően mezőgazdasági területen, mozaikosan előforduló erdőterületen a tényleges művelési ág szerinti beépítési mód engedélyezhető, azaz a mozaikosan előforduló erdőkre vonatkozó szabály azonos az erdőgazdasági övezetekével.

Mezőgazdasági birtoktest és birtokközpont kialakítás előírásai a) A OTÉK 29.§ (5)-(8) bekezdései, ill. az OTÉK 1. sz melléklet 55/A pontja figyelembe vételével mezőgazdasági birtokest és birtokközpont kialakítható b) Az Ökológiai hálózat övezetének területén belül nem helyezhető el: - nagyfeszültségű távvezeték -mobil átjátszó torony -szélerőmű park építményei A kertes mezőgazdasági területének övezete (volt zártkertek) (Mk) 31. §

(1)Kertes mezőgazdasági területen lakóépület, szőlő, gyümölcs és kert művelési ág esetén a kertes mezőgazdasági műveléshez szükséges gazdasági, feldolgozó üzemi építmények helyezhető el. (2)Az építési övezetekre vonatkozó előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:


Vámospércs város településrendezési terve – Helyi Építési Szabályzat XVI. TÁBLÁZAT Az övezet jele 1.A kialakítható legkisebb telekméret 2.A beépítési mód 3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 4.A megengedett legnagyobb építménymagasság 5.A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke

31

Mk 1500 m2 SZ szabadonálló 3% 3,5 m Részleges

Általános mezőgazdasági övezet, az intenzív gazdálkodás övezete (zöldség, gyümölcs) (Má-I) 32. § (1) A beépíthetőség feltételeként 5 ha tulajdon és a mezőgazdasági tevékenység igazolása szükséges. (2) Az OTÉK 2. §. (3) szerint min.1,0 ha birtoktesten birtoktest központ létesíthetó a következő megkötésekkel: ⎯ ⎯

a 4500 m2-nél nagyobb beépített terület egy telephelyen (15 ha birtoktest által meghatározott) nem létesíthető. látványtakarás céljából a telekhatáron háromszintes fásítás létesítendő

(3) Az építési övezetekre vonatkozó előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: XVII. TÁBLÁZAT Az övezet jele 1.A kialakítható legkisebb telekméret 2.A beépítési mód 3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 4.A megengedett legnagyobb építménymagasság 5.A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke

Má-I 6000 m + 5 ha tulajdon SZ szabadonálló 3% 2

4,5 m Részleges



32

Általános mezőgazdasági övezet, az extenzív gazdálkodás céljára (rét, legelő) (Má-E) 33. § (1) A beépíthetőség feltételeként a tanya udvar minimális területe (6000 m2) mellett további 5 ha tulajdon és a mezőgazdasági tevékenység igazolása szükséges. (2) Az OTÉK 2. §. (3) szerint min.1,0 ha birtoktesten, tanya, és birtoktest központ létesíthetó a következő megkötésekkel: ⎯ ⎯ ⎯

Az Má övezetben min. 20 ha birtoktesten, tanya, és birtoktközpont a 4500 m2-nél nagyobb beépített terület egy telephelyen (20 ha birtoktest által meghatározott) nem létesíthető látványtakarás céljából a telekhatáron háromszintes fásítás létesítendő.

(3) A HNP. védőzónáján belül lévő területeken a növénytermesztéssel és állattartással kapcsolatos termékfeldolgozás, ipari, mezőgazdasági-ipari tevékenység, valamint a nagyüzemi állattartás létesítményei jelen szabályzat előírásaival összhangban a HNP jogszabályon alapuló követelményeinek figyelembe vételével helyezhetők el. (4) Az építési övezetekre vonatkozó előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: XVIII. TÁBLÁZAT Az övezet jele 1.A kialakítható legkisebb telekméret 2.A beépítési mód 3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 4.A megengedett legnagyobb építménymagasság

Má-E 6000 m2 + 5 ha tulajdon SZ szabadonálló 3% 4,5 m

Mám övezet 34.§ (1)Az övezet jellemzően a kialakult állattartó majorok övezete, ahol a hiányzó birtoknagyság miatt csak meglévő építmények korszerűsíthetők, további fejlesztések nem engedélyezhetők. (2)A terület körül a védőtávolság a környezetvédelmi engedélyben rögzítendő.



33

Vízügyi egyéb terület építési övezetei 35.§ (1) V-1 övezet: a belterületi felszíni vizek tározója környezetét és annak növényzetét tájképi elemként kell kialakítani. (2) V-2 övezet: külterületi természetes és mesterséges vízfolyások, illetve tározók ⎯

a jogszabályban előírt kezelősávjukban fenntartandó, azon belül építmény nem létesíthető.

(3) V-3 építési övezet: a hidrológiai védőidom a vonatkozó jogszabályok hatálya alatt.

III. FEJEZET A természeti környezet védelme 36. § (1) Más jogszabály hatálya alatt állnak az országosan védett területek. E jogszabályokat a védetté nyilvánítási eljárás alá vont területeknél is alkalmazni kell. (2) A helyi tájérték tájkarakter előírásai: a)

A területen elhelyezkedő építményt az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani (OTÉK 29. §. (b) bekezdés)

b)

Az erre szolgáló minták: ⎯ ⎯ ⎯

c)

a környék erdészházai, a nyírségi tanyabokrok építményei, az észak –hajdúsági állattartó épületek telkeinek történetileg kialakult telekhasználati módjai és az épületek építészeti motívumai.

Bármilyen beavatkozás csak a terület magas fokú ökológiai érzékenységének figyelembe vételével hajtható végre, ezért az elsőfokú építési hatóságnak joga és kötelessége az illetékes építészeti-műszaki tervtanácsi bemutatás igénybevétele.

(3) A védett lápok környezetét érintő bérmilyen beavatkozás csak további hatásvizsgálat lefolytatását követően engedélyezhető.



34

Környezetvédelem 37.§ (1) Valamennyi övezetben a talaj védelme érdekében a területen ⎯ A felszíni alakzatok vándorlását, a termőréteg lekopását okozó beavatkozás tilos, mivel a talaj erózió – és defláció- érzékeny. ⎯ A szennyeződések bemosódását okozó műszaki megoldásokat és tevékenységeket meg kell tiltani, mivel a talaj a felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny (2) Valamennyi övezetben a levegő tisztaságának tekintetében a teljes igazgatási terület a védett I. övezetbe tartozik, ezért ⎯ bármilyen technológia működtetése, beléptetése során az ennek megfelelő határérték betartása kötelező. (legalább a telekhatáron), ⎯ az előírásnak nem megfelelő kibocsátásokat három éven belül az előírásoknak megfelelőre kell mérsékelni, ⎯ a közút és vasút melletti „aktív védekezés” eszközeit az azokat létrehozó beruházással egyidejűleg kell létrehozni. (3) Valamennyi övezetben ,ha zavaró bűzhatás van — míg az nem válik mérhetővé — az elsőfokú építési hatóság egybehangzó lakossági panaszok esetén elrendelheti — szakértők bevonásával — a zavaró hatás kiküszöbölése érdekében szükséges intézkedések végrehajtását. (Szükség esetén a forgalom elterelése is elrendelhető.) (4) Valamennyi övezetben zaj és rezgésvédelmi határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM- EüM rendelet rögzíti a betartandó határértékeket. (5) Valamennyi övezetben a zaj –és rezgés elleni védelem tekintetében a teljes igazgatási terület az „intézményekkel és lakóépületekkel lazán beépített” övezetbe tartozik, ezért be kell tartani az előírtakat, továbbá ⎯ a műszaki megoldások zárják ki a rezgések a talajra, illetve egyéb, az épületekre, építményekre való továbbítását, ⎯ a vasútvonal védőterületén belüli építkezés feltételei a következők: a vasúttal határos telekvég kerítése tömör, falazott, vagy akusztikailag is méretezett recés felületű, vagy átlapolt (hangvisszaverő) felületű legyen. A vasúttal határos oldalra (50 m-en belül) lakó, vagy háló helyiségek nem tájolhatók. A rezgés elleni védelem érdekében az építményeket statikailag méretezni kell. (6) Valamennyi övezetben a hulladékkezelés és -elhelyezés a hulladékgazdálkodási terv alapján engedélyezhető.



35

Az épített környezet védelme 38. § (1) Az épített környezet helyi védelméről, annak általános szabályiról, külön helyi rendelet intézkedik. A szabályozási tervben, ill. az örökségvédelmi hatástanulmányban védettségre jelölt épületeket a védelemre irányuló kezdeményezésnek kell tekinteni.

IV. FEJEZET 39. § Sajátos jogintézmények (1) A településrendezési feladatok megvalósításához az önkormányzat rendelete alapján az 1997. évi LXXVIII. Tv. 17-30. §-ában biztosított sajátos jogintézmények nyújtotta eszközöket veheti igénybe.



36

Záró rendelkezések 40. § Hatályba léptetés (1) Ez a rendelet 2008. február 05-én kerül kihirdetésre és 2008. március 05. -én lép hatályba. (2) Előírásait a hatálybalépést követően indított ügyeknél kell alkalmazni. (3) A rendelettel együtt alkalmazandó mellékletek: – 1 sz. melléklet: a HÉSZ-ben használt sajátos fogalmak magyarázata – 2 sz. melléklet: sajátos jogintézmények – 3 sz. melléklet: közegészségügyi érdekek miatt betartandó védőtávolságok – 4 sz. melléklet: allergizáló növényfajtáktól származó pollen koncentráció megengedhető legmagasabb értékei Vámospércs, 2008 február 04.

-----------------------------------------------jegyző

-----------------------------------------polgármester

A HÉSZ tervezetét készítette: PROVINCIA Kft. Köllő András mb. főépítész közreműködésével



37

1. számú melléklet Vámospércs Város Önkormányzata Képviselőtestületének 1/2008. (II.04.) rendeletéhez. A HÉSZ-ben használt sajátos fogalmak magyarázata: „lapos telek” ⎯ az olyan telek, amelynek utcai homlokmérete nagyobb, mint a telek mélységi mérete. „ esztétikai szempontból” is elbírálni: ⎯ a HÉSZ 2. §. /7/ szerinti eszközök igénybevételével. „tömb” ⎯ szabályozási vonalakkal, területegység egységhatárral körbehatárolt terület,.

határral,

illetve

egyéb

„utcával párhuzamos gerincű beépítés”: ⎯ zárt sorú, vagy hézagosan zártsorú (később zártsorúsítható) beépítés, ennek megfelelő fedélidomokkal. (szomszéd felé lejtő tetősík az utcától szőámított 20 m-en belül nem lehet) „utcaképi elvárás” ⎯ a nem főrendeltetésű épületeknél is kötelező a rendezett megjelenést biztosítani, a főrendeltetésű épületekre jellemző anyaghasználattal. „közterület” ⎯ Közhasználatra szolgáló minden olyan állami, vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartásba eként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak közhasználat céljára átadott terület része – az arról szóló külön szerződésben foglaltak keretei között a közterületekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, különösen a közlekedés biztosítására (utak, terek, parkok, köztéri szobrok, a közművek elhelyezése) „főrendeltetésű önálló egység” nem létesíthető: ⎯ a megnevezett funkciók csak lakóházhoz kapcsoltan létesíthetők. „hajlított ház” ⎯ az oldalhatáron álló beépítésnek az a formája, ahol az utcai homlokzat nem véghomlokzatként jelenik meg, hanem utcára fordított fedélsíkkal. „törpe funkció” ⎯ aminek területigénye nem haladja meg egy-két lakószoba (30-40 m2) területét. „főrendeltetésű tevékenységhez kapcsolt funkció”: - a megnevezett funkciók számára önálló az alakítható legkisebb telekterület-méret nem alakítható, de a telephelyen belül (vegyes rendeltetésű épületben is) elhelyezhetők.



38

„védőterület, védőtávolság” ⎯ védőterület: a környezeti hatást okozó birtokában lévő olyan terület, amelynek határán a környezetterhelési határértékek megfelelnek a település egészére vonatkozó előírásoknak. ⎯ védőtávolság: nem saját terület – tulajdonhoz kötött olyan távolság, amelyen belül bizonyos funkciók nem telepíthetők. (Etikai, egészségügyi, életés vagyonvédelmi, szubjektív érzékelési. pld. bűz, látvány stb., szempontok miatt.) (Védőtávolság beléptetése előzetes eljárás alapján történhet, az érdekelteket terhelő jogi következmények feltárásával.) „működtetés szolgáló célra” létesíthető: ⎯ eszközök tárolását és őrzését szolgáló építmény „aktív védekezés” eszközei ⎯ a beruházással egyidejűleg kialakítandó műszaki megoldások, védőfalak, növényzet, amelyek a környezetterhelést a keletkezés helyén mérsékelik. „melléképület”: A jelen rendeletben használt fogalom. Az építmények azon csoportja, amelyek a rendeltetési zóna előírásaiban megnevezett építmények használatát kiegészítik, különállóan épülnek és nem minősülnek melléképítménynek. A melléképületek építménymagassága legfeljebb 3,5 m, gerincmagassága legfeljebb 5 m lehet.



39

2.számú melléklet Vámospércs Város Önkormányzata Képviselőtestületének 1/2008.(II.04.) rendeletéhez. Sajátos jogintézmények: (nem állapít meg a HÉSZ)



40

3.számú melléklet Vámospércs Város Önkormányzata Képviselőtestületének 1/2008.(II.04.) rendeletéhez. Közegészségügyi érdekek miatt betartandó védőtávolságok méterben

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

—

100

100

200

500

200

500

500

500

—

—

100

200

100

300

500

50

—

—

200

100

100

200

200

100

100

200

—

50

100

100

100

200

200

100

50

—

100

50

100

50

100

100

100

100

—

50

50

100

100

200

100

50

50

—

—

50

500

200

100

100

50

—

—

100

50

100

200

50

100

50

100

—

100 100 200 500 200 500 500 500

10. 11. 1000 1000 x

x

1000 1000 x

x

1000 1000 x

x

1000 1000 x

x

1000 1000 x

x

1000 1000 x

x

1000 1000 x

x

1000 1000 x

x

1000 1000

12.

13.

14.

500

500

200

100

100

100

100

100

100

200

100

100

200

100

100

50

50

50

50

50

100

50

50

100

x

x

100

100

200

—

—

50

500

100

—

—

50

500

500

500 100 100 200 200 50 50 50 100 50 50 — — 500 100 100 100 100 50 50 50 100 500 500 — — 200 100 100 100 100 50 100 100 200 100 500 300 200 x Környezeti hatástanulmány támogató véleménye esetén legfeljebb 500 méterre csökkenthető

300 200 —

1000 1000 1000 1000 1000 1000 1000 1000 1000 x

x

x

x

x

x

x

x

1000 1000 1000 1000 1000 1000 1000 1000 1000 x

x

Jelmagyarázat: 1.Kóház, szanatórium

x

x

x

x

x

x

6. Menőállomás, tűzoltóság

11. Bűz és porkibocs.koc.jel.lét. 2.Lakó és szállás épület 7. Tömegközl.eszk.p.u.-raj 12. Elsőrendű főközl.út 3.Üdülő 8. Járműtelep és javítóműhely 13. Üzemanyag töltő áll. 4.Oktatási és nevelési lét. 9. Vendéglátó lét./italbolt,diszkó 14. Temető 5.Sportlétesítmények 10. Fertőzésvesz.koc.jel.lét



41

4. számú melléklet Vámospércs Város Önkormányzata Képviselőtestületének 1/2008.(II.04.) rendeletéhez. Allergizáló növényfajtáktól származó pollen koncentráció megengedhető legmagasabb értékei Növényfajta

Pollenszám/m3

Fák, bokrok

100

Fűfélék (parlagfű és egyéb fűfélék)

30


JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK II

Recommend Documents