Jegyzőkönyv. Készült Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének február 26- i üléséről

I.1001-6/1998.

Jegyzőkönyv Készült Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1998. február 26- i üléséről. Jelen vannak: Baumgartner Sándor, dr. Bödő László, dr. Erdődy Gyula, dr. Faragó László, Galbáts András, Golob Ferenc, Gonda Tibor, ifj. Gömzsik Péter, Grisnik Zoltán, Helmrich Ferenc, Hódosi Vera, dr. Kádár Géza, dr. Kékes Ferenc, Koósz Margit, Körömi Attila, Kukai András, Dr. Kunszt Márta, Liszkay Teréz, Medvetzky Antal, Meixner András, Mischinger István, Molnár Tamás, Nagy Csaba, Pacur Zsolt, Papp Béla, dr. Páva Zsolt, Petrovits Béla, Péter Pál, dr. Révész Mária, dr. Romváry Ferenc, Sashalmi György, Simonovics Ferenc, Soó László, Staub Ernő, Szirmai Csaba, Tillai Aurél, Tomics János, Tóth Mihályné, Traj Ferenc, Troska Gyula, dr. Ujvári Jenő, Ursprung János k é p v i s e l ő k. Távollévő képviselők: Kerényi János, dr. Szabó László. Jelen vannak továbbá: dr. Pozsárkó István aljegyző, dr. Kosztics István Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Fischer Frigyesné Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke, dr. Gyurok János Horvát Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Bonev Jordan Bolgár Kisebbségi Önkormányzat elnöke, dr. Rákosyné dr. Vass Klára kisebbségi referens, Dán Tibor sajtóreferens, Maczekó Károly Számvevőszék, Albert Pál Közüzemi Rt. képviselője, Bebesi Jenő tűzoltóparancsnok, dr. Modrovits Sándor vezető jogtanácsos, Gömöry János főépítész, dr. Papp Judit, Pilaszanovich Iván, dr. Sohár Endre, Spolár János, dr. Kahutek Annamária, dr. Nász László, dr. Radochay Csongor, dr. May Gábor, dr. Berhiday Ilona, Bagoly Attila irodavezetők, Balázsné Donáth Aranka, Zalán László irodavezető helyettes, Csíkné Bock Márta GESZ vezetője, dr. Varga-Pál Józsefné Lakás- és Helyiséggazdálkodási Egység vezetője, Molnárné Farkas Gabriella a Gyámhivatal képviseletében, Lábady Imre referens, Marcz Róbert Sportcsoport vezetője, dr. Dunai Imre Új Dunántúli Napló, Szíjártó Ildikó a Városi TV képviseletében.

2 Dr. Páva Zsolt: köszönti a megjelenteket. Az ülést 9.00 órakor megnyitja. A testület az ülés kezdetén jelenlévő 38 képviselővel határozatképes. Megkérdezi, a kiküldött napirendhez képest kinek van indítványa?

Papp Béla: kéri napirendre venni a "Füzes dűlő részletes rendezési terve", valamint a "Rózsadomb" szabályozási tervének módosítása" című előterjesztések tárgyalását. Dr. Kékes Ferenc: kéri napirendre venni az "Elővásárlási jog gyakorlása című" kiosztott előterjesztést. Megjegyzi, a határidő miatt vált sürgőssé a téma tárgyalása. Dr. Romváry Ferenc: napirend előtt kér szót, kertvárosi csendháborítás ügyében. Troska Gyula: kéri napirendre venni a "Pedagógiai programok jóváhagyása" tárgyú előterjesztést. Indítványozza, - az ügy fontosságára való tekintettel hogy a költségvetést követően tárgyalja a testület. Dr. Faragó László: kéri polgármester urat - mint előterjesztőt -, hogy a költségvetés tárgyalását vegye le a napirendről, mert nem volt megfelelően előkészítve és egyeztetve. A bizottságok, illetve bizottsági elnökök nem tudtak róla, mi kerül a költségvetési javaslatba, így súlyos hibákat és tárgyi tévedéseket tartalmaz. Baumgartner Sándor: kéri napirendre venni az Egyesített Egészségügyi Intézmények Népjóléti Minisztériumhoz benyújtandó pályázatokkal kapcsolatos előterjesztést. Kérése továbbá, amennyiben a költségvetés elfogadásra kerülne, utána tárgyalják, mert a pályázat benyújtásának határideje február 28. Holnap mindenképpen el kellene juttatni a minisztériumba. Körömi Attila: tájékoztat arról, hogy az 5. napirendi pont - Pécs Megyei Jogú Város és intézményei 1995-96. évi biztosítási szerződéseinek vizsgálata - zárt ülésen történő tárgyalását kéri az érintett bróker cég képviselője, mivel véleménye szerint a cég gazdasági és üzleti kapcsolatait érinti. Megjegyzi, a törvény szerint aki személyében érintett, ilyen kezdeményezést tehet, és a testület dönti el, hogy ennek helyt ad, vagy sem, azonban személy szerint nem javasolja. Napirend előtt kér szót a városházi sikkasztási ügy új fejleményéről. Megemlíti továbbá, hogy támogatja Faragó képviselő úr indítványát. Tillai Aurél: napirend előtt kér szót a Szabadságharc ünnepi évfordulója kapcsán. Golob Ferenc: kérdése, hogy alpolgármester úr által napirendre kért két területrendezési ügy előterjesztése hol van? Papp Béla: jelezte, hogy kiosztásos anyag lesz.

3

Dr. Páva Zsolt: tájékoztatásul elmondja, a József A. utcai ingatlan hasznosítása című előterjesztés a Táblabíróság elhelyezésével összefüggő alternatívákat tartalmazza. Mischinger István: Faragó képviselő úr indítványát támogatják a kisebbségek részéről, ugyanis nem vonták be a költségvetés előkészítésébe. Megjegyzi, nemcsak pécsi, hanem nemzetközi vonzata is lehet, ezért kérik a költségvetés tárgyalásának elhalasztását. Dr. Kékes Ferenc: kéri napirendre venni - zárt ülésen történő tárgyalással "Pécs Megyei Jogú Város Sajtódíjának adományozása" tárgyú előterjesztést. Dr. Gyurok János: napirend előtt kíván szólni a kisebbségi jogok megvalósulásáról. Dr. Páva Zsolt: szavazást kér az elhangzott indítványokról. Megállapítja, hogy a képviselőtestület: • "Füzes-dűlő részletes rendezési terve" című előterjesztést 31 igen szavazattal, 7 tartózkodás mellett, • "Rózsadomb szabályozási terve módosítása" tárgyú előterjesztést 29 igen szavazattal, 7 tartózkodással, • "Elővásárlási jog gyakorlása" című előterjesztést 35 igen szavazattal, 1 tartózkodással, • "Pécs Megyei Jogú Város Sajtódíjának adományozása" tárgyú előterjesztést 37 egybehangzó igen szavazattal napirendre vette. • zárt ülésen történő tárgyalását 33 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta. • Romváry Ferenc napirend előtti felszólalását 35 igen szavazattal elfogadta. • A "Pedagógiai programok jóváhagyása" című előterjesztést 35 igen szavazattal napirendre vette, • a költségvetést követően történő tárgyalását 31 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta. • „Az Egyesített Egészségügyi Intézmények pályázatának” tárgyalását 36 igen szavazattal, 2 tartózkodással napirendre vette, • 3. Napirendi pontként történő tárgyalását 34 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett elfogadta. • Az 5. napirendi pont - Pécs Megyei Jogú Város és intézményei 1995-96. évi biztosítási szerződéseinek vizsgálata - zárt ülésen történő tárgyalását 26 igen, 9 nem szavazattal, 5 tartózkodással elfogadta. • Körömi Attila napirend előtti felszólalását 26 igen szavazattal, 12 tartózkodás mellett, • Tillai Aurél napirend előtti felszólalását 36 egybehangzó igen szavazattal, • Dr. Gyurok János napirend előtti felszólalását 34 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta.

4 Dr. Páva Zsolt: a költségvetés tárgyalásának levételét három képviselő indítványozta. Megjegyzi azonban, igen komplikált helyzet állt elő; különböző indítványok hangzottak el, továbbá több, írásban benyújtott módosító indítványt is kaptak a képviselők, ezért úgy gondolja, a mai napon nem tudják megtárgyalni a költségvetést. Javasolja, kezdjék meg e napirendi pont tárgyalását, és a közben felvetett kifogásokat, hiányosságokat vitassák meg, majd ha úgy adódik folytatják egy másik alkalommal. Abban az esetben, ha olyan bonyolulttá válik a helyzet, van mód a vita elnapolására. Ismételten kéri, tárgyalják a mai napon a költségvetést. Szavazást kér a József A. u. 10. sz. alatti ingatlan ügyének napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 32 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést napirendre vette. Zárt ülésen történő tárgyalását 27 igen, 2 nem tartózkodással elfogadta.

szavazattal, 8

Dr. Pozsárkó István: felhívja levezető elnök úr figyelmét, két képviselő részéről hangzott el javaslat a költségvetés tárgyalásának levételét illetően. Úgy gondolja, meg kellene szavaztatni. Körömi Attila: úgy értelmezte, Faragó képviselő úr kérte polgármester urat, hogy előterjesztő jogán vegye le a napirendről. Ez nem ügyrendi javaslat volt, azonban megteheti a vita elején, és akkor szavazni kell róla. Dr. Páva Zsolt: jogos volt aljegyző úr megjegyzése, de miután kérésként hangzott el, nem szavaznak. A kiegészített, teljes napirendről kér szavazást. Megállapítja, hogy a képviselőtestület 29 igen, 1 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett a kiegészített napirendet elfogadta.

A képviselőtestület az ülés napirendjét a következők szerint állapította meg: Napirend előtti felszólalások: a.) Dr. Romváry Ferenc: Éva utcai üzlet működése b.) Körömi Attila:

Közüzemi Rt-nél belső vizsgálat kérése

c.) Tillai Aurél:

március 15-e ünnepi évfordulója

5 Gyurok János:

kisebbségi jogok megvalósulása

Tisztségviselői beszámolók: a.) Dr. Páva Zsolt:

Zsolnay Gyár Rt. ajánlata ( díszkút elhelyezése a Városháza épületében )

b.) Papp Béla:

tömegközlekedési sztrájk

1.)

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának 1998. évi költségvetési rendelet-tervezete

2.)

Népjóléti Minisztériumhoz benyújtandó pályázatok

3.)

Pedagógiai programok jóváhagyása

4.)

A pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló 54/1997. (11.01.) sz. rendelettel módosított 23/1997. (04.25.) sz. önkormányzati rendelet módosítása

5.)

Az Apáczai Csere János Nevelési Központ igazgatói pályázata

6.)

A Pécsi Városi Sportlétesítmények Igazgatósága igazgatója, Tóth László közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetése

7.)

Füzes dűlő részletes rendezési terve

8.)

„Rózsadomb „ - az 1996. évi 37. sz. Ör. által jóváhagyott- szabályozási tervének módosítása

9.)

Pécs Megyei Jogú Város távoktatással összefüggő feladatvállalása

10.)

Pedagógiai Intézettel megkötendő megbízási szerződés (pedagógiai programok szakértői véleményezése)

11.)

Térítési díj ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások és azok térítési módja

12.)

Ifjúsági fogorvosi praxis kiválása

13.)

Megbízási szerződés módosítása

14.)

Alapítványok és társadalmi szervezetek támogatása

15.)

Beszámoló az 1997. évi ellenőrzési ütemterv teljesítéséről

16.)

Elővásárlási jog gyakorlása

6

A közgyűlési vita hangszalagon rögzítve, 1.-6. kazetta. Zárt ülésen tárgyalt előterjesztések, melyről külön jegyzőkönyv készült a I. 1028-4/1998.sz. alatt: 1.)

Vilutyte Jolanta és férje lakásbérleti szerződése

2.)

Király Zoltán lakásvásárlási kérelme

3.)

Kollár Józsefné lakásfenntartási támogatása

4.)

Ifj. Boják Márton ápolási díj ügye

5.)

Pécs Megyei Jogú Város és intézményei 1995-96. évi szerződéseinek vizsgálata

6.)

József A. u. 10. sz. ingatlan hasznosítása

7.)

Pécs Megyei Jogú Város Sajtódíjának adományozása

biztosítási

Staub Ernő: megjegyzi, Faragó képviselő úr részéről valóban kérés hangzott el, Mischinger képviselő úr azonban javasolta a költségvetés levételét a napirendről, és nem a polgármester urat kérte. Úgy véli, erről szavazni kellett volna. Dr. Páva Zsolt: kéri Mischinger képviselő urat, ismételje meg a felvetését. Mischinger István: úgy véli, időszerűtlenné vált, de továbbra is ragaszkodik a napirendi pont levételéhez, mert meg kellett volna tárgyalni a kisebbségekkel. Dr. Páva Zsolt: ez esetben kéri a testület döntését a költségvetés tárgyalásának napirendről történő levételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 13 igen, 24 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett elvetette az ügyrendi javaslatot.

Napirend előtti felszólalások: a.) Dr. Romváry Ferenc: elmondja, választókörzetében az Éva utca környéki lakók, és közös képviselők kérték fel, hogy tegye szóvá a következőket: A piros ÁBC mellett, a diszkont üzlettel szemben van egy éjjel-nappal üzemelő bolt, ahol főleg a tavaszi-őszi időszakban a késői órákban többnyire italt vásárolnak, hangoskodnak, zavarják a lakók nyugalmát, akik több levelet írtak ez ügyben jegyző úrhoz. Fordultak már a Rendőrséghez is, de nem történt semmi intézkedés. Nem tudja, mi a

7 megoldás, de úgy véli, valami módon korlátozni kellene a bolt nyitva tartását éppen azért, mert éjszakai italárusítóvá vált. b.) Körömi Attila: emlékeztet arra, az előző Közgyűlésen, mint a Pénzügyi Bizottság elnöke terjesztette elő a bizottság indítványát, - miszerint a városházi sikkasztási ügyben - miután a Városháza dolgozói nyilatkoztak, hogy a fiktív számlákat kibocsátó cégeknél nincs érdekeltségük - javasolta, nyilatkozzanak a 100 %-ban önkormányzati tulajdonú cégek dolgozói is a gyanú eloszlatása érdekében. Így korrekten lehet rendezni, nem a Városházának kell utánajárni, ki, melyik társaságban érintett. Ezt annak idején Kékes Ferenc MSZP frakcióvezető javaslatára a testület elvetette. Maradt a képviselők nyilatkozata, ő is megtette, eljuttatja a Jegyzői Irodához, nem érintett egyetlen cégben sem. Sokan nézték a TV-közvetítést, amely után két választópolgár - név nélkül - megkereste telefonon, bemondta három cég nevét, és azt is, kik lesznek érintettek ez ügyben. Felhívták a figyelmét, nézze meg a nyilvános CÉGINFO-t. Információjuk igaz volt, a Közüzemi Rt. egyik középvezetője 8.915.000,- Ft értékű 3 db fiktív számlát bocsátott ki. Ez csak a szúrópróbaszerű ellenőrzés eredménye. Kéri polgármester urat, mindenféle szempont mérlegelése nélkül - mint ahogy tette 1995-ben a Közüzemi Rt. előző vezetője esetében - kérje fel az Igazgató Tanács elnökét, hogy a részvénytársaságnál rendeljenek el azonnali belső vizsgálatot még a mai napon. Dr. Páva Zsolt: természetesen a felvetést megvizsgálja, belátása szerint fog dönteni ez ügyben. c.) Tillai Aurél: a napokban a parlamentben "Magyarország 2000." címszó alatt külföldön élő magyarok, tudósok, művészek, professzorok találkoztak, hogy tanácsot adjanak, segítsék a magyar közéletet, tudományt. Úgy véli, akik eljöttek, nem hivatali kötelezettségből, hanem hazafiúi lelkesedésből tették. Hazafiak azonban itthon is vannak. Meggyőződése, hogy a Közgyűlés tagjainak 90 %-a felteszi március 15-én a kokárdát. E szimbólumnak azonban nemcsak külső jelentése van, hanem a 150. évforduló méltó megünneplését kívánja a társadalom. A Kulturális Bizottság ezért bizonyos összeget gondolt a pécsi megemlékezések, ünnepségek különböző rendezvényeinek céljaira. Megemlíti, 22 rendezvény lesz, amely eltér a korábbi hagyománytól felvonulás, illetve a Kossuth téren, 48-as téren megrendezendő ünnepi megemlékezés -, hiszen a 150. év jelentős évforduló. E rendezvények nagy része pénzigényes, meghívókat, plakátokat kell készíteni, termeket bérelni. A Kulturális Bizottság által beállított összeget minden megfontolás nélkül eltörölték. Úgy véli, a rendezvények az idegenforgalom számára is jelentősek lehetnek, talán még pénzt is hozhatnak a városnak. Legalább gesztusként, a kért összeg 1/4 részét meg kellett volna szavazni, mert a város költségvetése szempontjából jelentéktelen összeg ahhoz, hogy a nehéz helyzetre hivatkozással mindenféle ünnepségtől tartózkodniuk kellene. Úgy véli, rendkívül rossz üzenet a polgárság felé; mely azt jelzi, hogy nem érdekli őket a - mindannyiuk számára oly jelentős - 48-as forradalom, nem érdekes a szabadságharc. A korábbi hétköznapi Közgyűlések alkalmával

8 szerényebb évfordulóknál is Rajczi Péter, vagy Balikó Zoltán mondott beszédet, megfogalmazva mindazt, amit a Közgyűlés tagjai éreztek. Kéri képviselőtársait, jelezzék a polgárok felé, hogy számukra fontos ez az ünnep, és legalább egy minimális összeget biztosítsanak a 22 rendezvény lebonyolításához. „Amelyik nemzetnek nincsen múltja, annak jövője sincs, akiknek nincsen ünnepük, azoknak csak hétköznapjaik vannak, akiknek csak hétköznapjaik vannak, azoknak élete puszta robotból áll „. Kéri a Közgyűlés segítségét, ne kelljen újabb 50 évet várni, hogy a szabadságharcot méltóképpen meg tudják ünnepelni. Dr. Páva Zsolt: tájékoztat arról, - függetlenül a hiányolt összeggel kapcsolatos felvetéstől - a város vezetői korábban egyeztettek az ügyben. A kerek évfordulóra tekintettel úgy ítélték meg, az elmúlt éveknél mindenképpen ünnepélyesebb megemlékezést lenne indokolt tartani. Ennek következtében egy elég színvonalas program állt össze, melyről kiadvány készül az események ismertetése céljából. Példaként említi, az ünnep estéjén díszelőadás keretében mutatják be a Hunyadi László című operát a Nemzeti Színházban, továbbá lesznek különböző megemlékezések. Dr. Ujvári Jenő: kiegészítésként elmondja, a Kulturális Bizottság is foglalkozott az ünneppel. Igen színvonalas, több napra kiterjedő megemlékezést terveznek. Megemlíti, egyik új eleme egy közös emlékülés a Megyei Közgyűléssel a Papnövelde utcai megyei díszteremben, amely az ünnep kezdete lenne. Egy pécsi akadémikus mond ünnepi beszédet és a két Kulturális Központ megfelelő műsorral szerepel. Ezt követően lesz a hagyományoknak megfelelően a 48-as téri koszorúzás, ahol polgármester úr mond beszédet, illetve fáklyás felvonulás, a Kossuth téri koszorúzás, majd este a Hunyadi László című opera megtekintése. E rendezvények pénzügyi fedezete a költségvetési tárgyalások függvénye. A Közgyűlés pontosan fog értesülni a teljes programról, a műsorfüzet elkészülte után. Dr. Kunszt Márta: egy információval egészíti ki az elmondottakat; a Hunyadi László díszelőadására a Színház igazgatósága mindenkit szeretettel vár a képviselők közül is, ezért kéri, jelezzék a részvételi szándékukat. d.) Dr. Gyurok János: elmondja, az 1993. évi nemzetiségi törvény egyeztetési kötelezettséget ír elő a települési önkormányzatnak a kisebbségi önkormányzatokkal minden olyan ügyben, amely a kisebbségek oktatását, művelődését illeti. Két iskola esetében - a Miroslav Krleza Horvát Iskola, és a Felsővámház úti Általános Iskola - azonban nem történt meg. Ezért amennyiben a testület jogszerűen kíván eljárni, ezt az ügyet ma nem lehetne érdemben tárgyalni.

Tisztségviselői beszámolók: a.) Dr. Páva Zsolt: tájékoztat arról, a Zsolnay Gyár megkereste az Önkormányzatot, és felajánlotta, hogy a Városháza épületében, a bejárattal szemközti ablakívben egy dísz kutat helyeznének el, igen nagy

9 kedvezménnyel - mélyen az ár alatt - 3,9 M Ft-ért. Kéri a Kulturális Bizottságot, tárgyalja meg. Dr. Páva Zsolt: ezúton gratulál a PVSK női kosárlabda csapatának, akik Sopronban drámai körülmények között - megnyerték a Magyar Kupát. b.) Papp Béla: a városi tömegközlekedésben kialakult sztrájk helyzettel kapcsolatban - figyelemmel kísérve a történteket - elmondja, úgy érzékelte, hogy a dolgozók részéről a céggel való azonosulás nem alakult ki. Határozott bérharc folyik a társaság nehéz gazdasági helyzetében. Úgy érzi, a dolgozóknak több empátiával kellene rendelkezniük. Megjegyzi, miközben Magyarország egyre inkább a piacgazdaságra törekszik, szembetűnő az a jelenség, hogy fokozottan ragaszkodnak az emberek az alapbérhez, és kevésbé hajlandók elfogadni a teljesítményhez, illetve a minőséghez kötődő bérezést. Megköszöni Kékes képviselő úr közreműködését a békéltetésben. Dr. Páva Zsolt: mivel néhány ügyben nem sikerült lezárni az egyeztetést a költségvetés vonatkozásában, 15 perces szünetet rendel el. Az ülés 10.20. órakor folytatódik.

1.)

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának 1998. évi költségvetési rendelet-tervezete Előterjesztő: dr. Páva Zsolt polgármester

Dr. Páva Zsolt: a város kedvezőtlen helyzete tükröződik a költségvetés tervezetében is. Megjegyzi, nagyon látványos kiegészítő táblázatokkal felszerelt, mindenki számára közérthető anyagot kaptak. Ezért köszönet és dicséret illeti az előkészítő irodát. A másik pozitívum, hogy a nullbázisú tervezés majdnem sikeresen megvalósult, amely az eddigi gyakorlathoz mindenképpen pozitív elmozdulás. Elmondja, a múlt év decemberében, és az év elején sokkal optimistább volt, mert abban az időszakban határoztak Pécs város költségvetési koncepciójáról, melyet a Közgyűlés viszonylag nagy többséggel fogadott el. Olyan megoldásokat és javaslatokat tartalmazott, amely arra engedett következtetni, hogy a költségvetés gyakorlati megvalósulása követni fogja. Ez azonban nagyon kismértékben valósult meg, hiszen a költségvetés egészében az elvárások nem jelennek meg. Sőt az elvárásokat - azaz a költségvetés helyzete idén ne romoljon 1997-hez képest - figyelembe véve, megállapítható, hogy a költségvetés állapota 1997. évhez képest tovább romlik. Kérdés, meddig lehet ilyen formában a költségvetést maguk előtt görgetni? A másik, hogy ez a Közgyűlés négy év után milyen állapotban, milyen mozgástérrel képes átadni az idén belépő új Közgyűlésnek a város vagyonát? Ez olyan morális felelősséget jelent, amelyen el kell gondolkodniuk.

10 Módosító indítványt kíván tenni, igazodva a szakértői véleményhez, amely három területen látott lehetőséget a költségvetés helyzetének javítására. Az első javaslat, hogy „az önkormányzat beszerzéseit a különböző beszállítóktól - az összes intézménnyel együtt végezze - a különböző cikkek és felhasználható javak vonatkozásában, mely kb. 20 %-os árcsökkenést jelenthet. Bruttó összegben, éves szinten 100 M Ft. Ezen túl „az intézményi költségvetés csökkentése lenne szükséges”, valamint a „ működő gazdasági társaságoktól nagyobb tőkebevonást, részarányt kell átvenni az önkormányzati költségvetés javára „. Az első és harmadikként említett területen az előkészítő munka elindult. Megemlíti, a javaslat 288 M Ft megtakarítást irányoz elő. Átlagosan 4,5 %kal csökkenti a költségvetést, vannak intézmények, ahol több, van ahol kevesebb. Nem érinti azonban a szociális intézmények egészét, a két működő színházat és a Tűzoltóságot. A többi területen ez a javaslat - ha elfogadja a Közgyűlés - életbe lépne. Úgy véli, ha a 288 M Ft-hoz a Polgármesteri Hivatal részéről is társulna hasonló arányú csökkentés, ez kb. 350 M Ft-ot tenne ki, melyhez járulhatna az elsőként említett 100 M Ft-os beszerzésből eredő megtakarítás. A Polgármesteri Hivatal így 450 M Ft-ot tudna megtakarítani. Ezzel az összeggel csökkenne a hitelfelvételi kényszer. Több okból is jó lenne; az első lépést megtennék abba az irányba, hogy az önkormányzat költségvetése stabilizálódjon, egyúttal az említett morális szempontoknak is eleget kíván tenni, hiszen ezzel elérhető, hogy az új Közgyűlés mozgástere a költségvetés tekintetében bővüljön. Kéri a Közgyűlést, hogy a felsorolt indokok alapján javaslatát, és módosító indítványát fogadja el. Tájékoztat arról, hogy a vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően a költségvetést véleményezte a könyvvizsgáló, melynek záró mondatát idézi: "Mindezek alapján a költségvetést tárgyalásra és elfogadásra alkalmasnak tartjuk." Javasolja, Molnár Tamás, a Költségvetési Bizottság elnöke tegye meg kiegészítéseit. Molnár Tamás: úgy véli, beszámolót kell adni a költségvetési koncepcióban foglaltak teljesüléséről. A koncepcióban 2-3 éve szereplő folyó kiadások folyó bevétellel finanszírozása és a rendkívüli kiadások rendkívüli bevételekkel való egyensúlyba hozása nehezen valósítható meg, teljesülése elmaradt. Az intézményrendszer átalakítását szolgáló feladatokról az érintett tisztségviselő számol be. A null bázison alapuló normatív feladat-finanszírozás munkafeladatát - amit a Közgyűlés megfogalmazott - részben sikerült már e költségvetés tervezésénél is teljesíteni, illetve végigvinni, különösen a dologi kiadások tekintetében. A feladat-finanszírozás oldaláról pedig a személyi bér és egyéb járulékok vonatkozásában részleges teljesülés történt, ahogy Buzás Gábor is megfogalmazta könyvvizsgálói véleményében.

11 A szakmai normarendszer, és a statisztikai jogszabály megalkotására - mely Pilaszanovich Iván és Modrovits Sándor felelőssége volt - a határidő részben lejárt. A 7.) pont polgármester úr javaslatával ( véleménye szerint ) részben érintkezik, - abban a formában, ahogy a költségvetési koncepcióban szerepelt -, nem volt teljesíthető. Valamilyen keretösszegeket állapított volna meg ágazatonként. Az osztálylétszámokról és indítható osztályokról szóló koncepcióban foglalt napirend teljesülését Troska Gyula bizottsági elnök úr már előirányozta a költségvetés tárgyalását követő napirendi pontként. A Közgyűlés szándékától függően teljesülni fog. A 8.) pont teljesülése: a megyei egyeztető fórumokon való kötelezettségvállalások tekintetében - úgy gondolja -, az ott résztvevő tisztségviselők nyilatkoznak. A kiosztott csomagban van egy ilyen módosító indítvány. Az intézmény - felújítási program folytatódik az előirányzat szerinti összeggel. Természetesen a pénzmaradványok ugyanezen célt szolgálják. A Polgármesteri Hivatal átlagos bérnövekménye, - melyet a koncepció úgy fogalmazott meg, hogy nem haladhatja meg a Kjt-ben foglalt közalkalmazottakra vonatkozó részt - teljesült. A koncepció 11.) pontja a belső szabályzat - árubeszerzés, karbantartás, egyéb koncentrált költségkímélő megrendelésekről - készülőben van két fázisban. Úgy véli, ez évben a teljes bevezetésére nem kerül sor. A 12.) pontról aljegyző úr köteles beszámolni, mely a külső szervekkel, társaságokkal, harmadik féllel együtt kötött megállapodások szabályozásának belső feltételrendszeréről szól. Kifejezetten hivatalvezetői feladat. A 13.) pont a fizetési határidő 1999-re való átütemezéséről ad feladatokat a beruházások vonatkozásában. Az egyeztetések részben megtörténtek, részben folyamatban vannak a kivitelezőkkel. A költségvetés készítőinek új beruházásokra való kötelezése: hogy csak akkor indíthatja meg, ha 100 %ban költségvetésen kívüli forrásból teljesíthető. Ezt irányelvnek tekintették, jó példa erre a kökényi hulladéklerakó nagy beruházása, mely 100 %-ban lefedezett. A folyó beruházásokról, azok leállításáról, felfüggesztéséről az illetékes tisztségviselő fog beszámolni. A 14.) pont kimondja a többségi tulajdonú társaságok nagyobb arányú bevonását a költségvetés bevételeinél, melyet a Tulajdonosi és a Költségvetési Bizottság több fordulóban megtárgyalt az érintett társaságokkal. A megfelelő nyilatkozatokra felkérte polgármester urat, hogy a költséggazdálkodásban való hatékonyabb részvételt teljesítsék a társaságok, melyek vezetőinek felelős nyilatkozata többnyire rendelkezésükre állnak, és jegyzőkönyvi formában rögzítésre kerültek. A vagyonhasznosításból származó bevételek bevonása a jelzett mértékben megtörtént (zárt ülési bizottsági jegyzőkönyvek, költségvetés). A szolgáltató típusú társaságoknál nem ilyen metodikát követtek, hanem a működési támogatás megvonását alkalmazták. Egy társaság kivételével tartják a koncepcióban foglaltakat. Városüzemeltetési kiadások mérséklése érdekében a Közüzemi Rt vezetőségével - a költségvetési koncepciónak megfelelően - tárgyalásokat folytattak. A jelzett mérték, illetve egyik mellékletben szereplő feladat-

12 átvállalások bizonyítják, hogy a költségkímélő megoldást követték a költségvetés összeállításakor. Az adósságszolgálati terhek időbeli egyenletes ütemezésének témakörében Pilaszanovich Iván irodavezető úr ad tájékoztatást. A költségvetésnek vannak pozitívumai is; a gazdasági társaságok a korábbi évekhez képest sokkal nagyobb arányban kerültek bevonásra a bevételi oldalon. Vannak vitatott tételek a bevételi összegben, azonban az összbevétel volumene jelentősen növekedett a korábbi évekhez viszonyítva, amit pozitívumként kell értékelnie; főként, ha figyelembe veszi, hogy - nem teljesen a kondícióiknak megfelelő teherviselő képességű társaságok esetében - tovább is növelhető. Van tartalék még a bevételi oldalon a helyi adók körében. Kizárólag a képviselőtestületen múlik, hogy mennyire érzi át a költségvetés kiadási kötelezettségét és ezzel együtt a bevételi túltervezés kényszerét, illetve milyen mértékben tartja meg a kedvezményeket a helyi adók körének szabályozásakor? Sokkal hosszabb a bevételi negatívumok jegyzéke, hiszen az ingatlanértékesítési előirányzatok teljesülésének bizonytalansága több eladásra tervezett ingatlan esetében - csak a Bajcsy laktanyát emeli ki olyan bizonytalansági tényezőt épít be a tervezett előirányzatba, amit nem akar elhallgatni. Ki lehet mondani, hogy a 200 M Ft-os bizonytalanság fennáll. További nehézséget jelent, hogy ingatlan listát állítanak össze, és mintegy 500 M Ft-tal egyéb, banki konstrukcióban próbálják előértékesíteni, amely leginkább azért hátrányos, mert a következő években telített piaccal szembesíti az önkormányzatot. Ez azt eredményezheti, hogy nem tudnak ilyen nagyságrendű ingatlanértékesítési bevételt beállítani. Egyrészt, mert nem lesz ingatlan, másrészt nem lesz felvevőpiac. A rendszeresen áron alul történt értékesítés következményei az elmúlt évben is megmutatkoztak, mintegy diszkontált eladás történt az önkormányzat ingatlanaiból. Megerősíti polgármester úr kijelentését, miszerint a hitel majdnem maximális szinten van betervezve. Megjegyzi, már második éve kénytelenek egyes társaságaiktól osztalék előlegként beszedni a tulajdonképpen jövő évben esedékes összegeket. Ez egy technika, amivel kényszerhelyzetben élhet az önkormányzat, azonban nem segíti a társaságok pénzügyi egyensúlyát, gazdálkodásának biztonságát. Szükséges volt továbbá a pénzmaradványt is betervezésre ajánlani, mintegy 150 M Ft majdan keletkező szabad pénzmaradvány szerepel a költségvetésben, mint tervezett bevételi összeg. A Kjt. támogatás három évre elosztott összege is, - 70 M Ft - ez évben a legutolsó. Megemlíti, bár jó célra, - az intézményrendszer felújítási összegét, 120 M Ftot fedezte - de belső kölcsönként ismét igénybe kellett venniük a Lakás Alapot képező bevételeket. A negatív kiadási tendenciákból leginkább azt emelné ki, - bár némileg csökkent az összes közalkalmazotti létszám, 8.000 körül van - hogy nem csökkent az intézményi kiadások aránya, amely a Kjt. szabályozás és egyéb

13 inflációs hatások következménye. Ezen belül legintenzívebben a bérjellegű kifizetések aránya nőtt. Sajnos, csak 14 % a beruházásokra, felhalmozásra fordítható összeget tudtak elkülöníteni a költségvetésből, amely két okból szomorú. Egyrészt aránya miatt, hiszen 86 % működési, folyó kiadás mellett ez nem egyensúlyban lévő városi költségvetésre utal; különösen, ha figyelembe veszi, hogy vagyonértékesítésből származó bevételeket használnak fel tartósan működési kiadásokra. Egyértelmű vagyonfelélést jelent. Azért sem szolgálja a város korrekt, kiegyensúlyozott hosszabb távú működését az ilyen mértékű beruházási arány, mert papírforma szerint vagyonnövekménnyel járnak. Ez a vagyon azonban nem mobil, főleg nem piacképes, tehát szamaritánus jellegű, városi ellátó szolgáltató típusú beruházásokról van szó, nem lehet kimutatni olyan üzleti hasznot, amely a későbbiekben a városnak bevétel- többletet eredményezne. Nem lehet növelni a hitelfelvétel mértékét, ami bizonyos mértékig kényszerpályára állítja a döntéshozókat az idei év második felében és a következő években. Elfogyott, nem lehet bevételi forrásként nevesíteni a későbbiek folyamán a korábbi évek nagy arányú lakásértékesítésből származó bevételét sem, elfogytak a piacképes részvények, értékpapírok. A privatizációhoz kapcsolódó egyszeri bevételek sem ismétlődnek meg. A költségvetést a módosító indítványok értékelése után azzal ajánlja elfogadásra a Közgyűlésnek, hogy ebben a városgazdálkodási szituációban a bevételek ilyen mértékű csökkenése és a kiadási oldal kényszerítő növekedése mellett ennél jobb, biztonságosabban egyensúlyban lévő anyagot nem tudtak készíteni. Gonda Tibor: jelzi, hogy egységes hozzászólás keretében ketten kérnek szót. Először személyesen adna tájékoztatót frakciójuk általános viszonyulásáról, majd Ujvári alpolgármester úr kívánja felhívni a Közgyűlés figyelmét a módosító indítványokra. A Költségvetési bizottsági tagsága során is érezhető volt, hogy az idei év költségvetést előkészítő időszakában képviselőtársai talán még az előző éveknél is aktívabban vettek részt, az egyes bizottságoktól is megalapozottabb, átfogóbb, szélesebb körű javaslatokat, kaptak. Molnár Tamás bizottsági elnök úr rendkívül tárgyilagos tájékoztatást adott erről a folyamatról. Mindössze arra hívná fel a figyelmet, hogy a vágyak megfogalmazásától a realitásokig és egy lehetséges kompromisszum kereséséig 3-4 hónapos munkát végeztek. 20 Mrd forintos lista volt, amelynek tételei nem a valóságtól elrugaszkodott, hanem bizottsági szinten megalapozott kérelmek voltak; melyek döntő részben gazdagítanák a várost, növelnék az önkormányzat cselekvési terét. Ezzel szemben állt egy alig több, mint 13 Mrd forintos első körben tervezett bevételi főösszeg. A kettő közötti 7 Mrd forintos különbséget kellett úgy áthidalni - a Költségvetési Bizottságnak, kollégáknak -, hogy ez évben ne omoljon össze, és ne rójon a következő Közgyűlésre olyan terheket, melyeknek nem tud megfelelni. E munka eredménye lett a 15,7 Mrd forintos költségvetés. A bevételi oldallal kapcsolatban kiemelne egy-két tételt, alátámasztva Molnár Tamás gondolatait. Úgy véli, az idei évben határozottabb volt a Költségvetési Bizottság munkája a tekintetben, hogy körültekintő módon minden lehetségesen tervezhető

14 tételt beállítottak a bevételi oldalra, amely igen erőteljesen feszített. Reméli ez nem jelenti azt, hogy irreális. Hangsúlyozza, a vállalatok hozzájárulása jóval nagyobb, mint eddig volt. Az osztalék és hozambevétel 700 M Ft-tal szerepel; de ha figyelembe veszik a feladat átvállalásokban megnyilatkozó segítséget a vállalati szféra részéről, akkor az 1 Mrd forintot meghaladja, amit a vállalatok átvállalnak a város költségvetési terheinek csökkentése érdekében. Ez mindenképpen új elem, és egybeesik polgármester úr által szorgalmazott három témakör egyikével is. Az immateriális javak értékesítésében szerepel egy 1.399 M Ft-os tétel, amelyről a Költségvetési Bizottság elnöke elmondta, hogy van benne bizonytalan tétel. Felhívja a figyelmet azonban arra, hogy semmiképpen nem fordulhat elő a tavalyi eset, ami az első félévi likviditási gondokat okozta, hiszen ebből az összegből mindössze 899 M Ft, amely direkt ingatlan értékesítésre szánt, és ennek kb. 1/3 része már realizált üzletek eredője. A frakciónak van egy módosító indítványa, amely - ezen tétel másik részével -, az 500 M Ft-os, 20. §-ban szereplő forrásbővítési szándék miatt elkülönített listával foglalkozik. A frakció kérése, hogy „a 13. sz. melléklet elfogadásától a Közgyűlés tekintsen el, mert további egyeztetést igényel”. A költségvetés pozitívuma, hogy az intézményeknek 1998-ban nyugodt, kiegyensúlyozott működést biztosít. Úgy ítéli meg, hogy a költségvetés nyertese az intézményi szféra. Az elmúlt évek során ugyanis nem volt gyakorlat, hogy egész évre intézményi költségvetést hozzanak létre. Most intézménysorosan, lehetőség szerint év végéig szóló anyagot hagynának jóvá. Nem tettek - a korábbi gyakorlatnak megfelelően - céltartalékra 5-10 %-ot. Ezzel egy biztosabb, jobb gazdálkodásra ösztönöznék az intézményvezetőket, ezáltal természetesen a felelősségük is megnőne. Polgármester úr kiemelte, hogy végre a nullbázisú költségvetés felé mozdulnak el. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden legálisan meglévő státuszt figyelembe vettek, és a tavalyi év során minden ténylegesen felmerült működési kiadásra alapoztak. Továbbá beépítésre kerültek a bérfejlesztés és az infláció rezsiköltségben jelentkező hatásai. A dologi költségek azon része, amelyek a szakmai feladatok dologi kiadásait fedezik, az idei évben is szűkösek, de a tavalyihoz képest semmiképpen nem csökkennek. Megjegyzi, figyelemmel kíséri a szakszervezetek - költségvetés kapcsán történő - megnyilvánulásait, de úgy gondolja, látniuk kell, hogy a város költségvetési helyzete nem olyan, hogy a 10,5 Mrd Ft-on kívül 100-200 M Ftos jutalmazási keret jóváhagyásáról tárgyaljanak. A mai vita lényege is az, hogy elfogadják a nyugodt intézményi működést, vagy támogassák-e polgármester úr azon javaslatát, hogy 288 M Ft-tal 4,5 %-os elvonást hajtsanak végre az intézmények rovására. Elmondja, az volt az elve, hogy ez évben az intézmények nyugodt működését kell biztosítani. Pontosan ezért nem tartja túlzottnak, hogy a költségvetés 67 %-a feletti részét elviszi ez a szféra. Indoka, 1997-ben nem sikerült megvalósítani egy radikálisabb intézményracionalizálást. Úgy érzik, változatlan közgyűlési erőviszonyok mellett ezt nem látják célszerűnek erősíteni. Természetesen pedagógiai

15 programok mentén, szakmailag megalapozottan bármiféle szerkezet átalakításnak támogatói lehetnek. A másik ok, ez évben kerül bevezetésre a NAT. Az iskoláknál új pedagógiai programokat alkotnak, az oktatási ágazat hosszú távú hatékony működése szempontjából rendkívül fontos az idei év. Ehhez a munkához próbál a költségvetés kiszámítható intézményi finanszírozást biztosítani. Ennek kapcsán határozott szándékuk, hogy megoldják a Papnövelde utcai iskola helyzetét. Ez is a beruházási oldalt 3400 M Ft-tal terheli, de több éves problémát oldanak meg, és e tekintetben a következő testületet tehermentesítenék. Megemlíti, a bizottsági keretek részben megmaradtak, részben bővültek. Ezáltal igyekeztek tehermentesíteni a Közgyűlés munkáját, hogy kisebb ügyekkel foglalkozzon. Szeretnék növelni a bizottságok szakmai, és a saját pénzeszközök feletti rendelkezésével a döntés kompetenciáját is. A bizottsági keretek egyben belső tartaléknak is tekinthetők. Úgy véli, új szemléletről van szó. Példaként említi; a Sportbizottság kérelme esetében a Költségvetési Bizottság úgy foglalta állást, hogy az eddigi 70 M Ft-on kívül még 30 M Ft-ot otthagynak, a bizottság saját hatáskörben döntse el, milyen területen kívánja felhasználni. Egy területen vitatkozna Molnár Tamás képviselő úrral, a vagyonfelélés kérdésében. A beruházásokra közel 2 Mrd Ft-ot kíván fordítani a város. A direkt módon tárgyi eszközök értékesítésében pedig kevesebb, mint 1,4 Mrd forintot. Úgy gondolja, a vagyonkonvertálásnak pozitív hatása is lehet a városra, vagyis, ha a nem működő - bár piacképes - üres terület értékesítéséből működő infrastruktúrát fejlesztenek, pozitív a város életében. Ezért az idei évben vagyonfelélésről nem beszélhetnek. Megkéri Ujvári alpolgármester urat, hogy a frakció módosító indítványát ismertesse. Dr. Ujvári Jenő: az Érdekegyeztető Tanács szakszervezeti oldala a február 23-i ülésen, majd 24-én a Leöwey Gimnáziumban rendezett fórumán nyomatékosan elutasította, elfogadhatatlannak tartotta a város költségvetését. A közalkalmazottak a helyi jutalomkeret tervezésével kapcsolatos kifogásaikat hangsúlyozták. Elvárták, és követelték, hogy legalább 3 %-os összeg az intézmények költségvetésébe beépítve jelenjen meg, felhasználása pedig az érintett ágazatok ünnepi napjaihoz kapcsolódóan történjen. Méltányolva, és reálisnak elismerve a követeléseket, de figyelembe véve a város lehetőségeit, a mellékelt és kiosztott kompromisszumos módosító javaslatot terjeszti be, mint az ÉT elnöke, a Szocialista Frakció egyhangú támogatásával. Eszerint a 15. § egészülne ki egy új bekezdéssel "Az intézményvezetők a személyi juttatások éves kerete 3 %-át nem meghaladó mértékig jutalmazhatják a közalkalmazottakat, melynek fedezete minden intézmény esetében az egyéb különféle bevételekből biztosítható. A bevételek hiánya, vagy nem elégséges mértéke miatt az intézmény költségvetési támogatást nem igényelhet." A második javaslat: A Papnövelde utcai oktatási intézmény elhelyezése, valamint az Építőipari Szakképzési Bázis kialakítása tervezési munkálatai elkészültek. Ezek a dokumentumok kizárólag olyan elemeket tartalmaznak, melyeket az illetékes szakhatóságok előírnak, tehát azok el nem hagyhatók.

16 Meg kell érteni, hogy a feladat költséges, és nem jelennek meg átlagon felüli igények. A két beruházás 300 M Ft-ból nem valósítható meg, ezért a Szocialista Frakció az alábbi módosító javaslatot indítványozza " A Papnövelde utcai oktatási intézmény végleges elhelyezését szolgáló Batthyány utcai beruházás, valamint az 506. sz. Szakmunkásképző épületének átalakítása megvalósíthatóságának biztosítására a költségvetés bevételi és kiadási összevont mérlege egyaránt 125 M Ft-tal emelkedik. A beruházási összeg nettó 100 M Ft-os növekedésének fedezete olyan ingatlan értékesítési többletbevételekből biztosítható, melyek a rendelettervezetben nem szerepelnek. Ezzel kapcsolatos a 4. ) pont javaslata is, amely felhívja és utasítja a Vagyonkezelő és Hasznosító Irodát, hogy további forrásbővítés lehetősége érdekében készítsen előterjesztést fedezetként felhasználható ingatlanokról, melyet a közgyűlési döntést megelőzően a Gazdasági és Vállalkozási Bizottság, valamint a Város- és Környezetfejlesztési Bizottság is tárgyaljon meg. Kéri képviselőtársait, fogadják el az elhangzott módosító javaslatokat. Dr. Páva Zsolt: természetesen SZMSZ szerűen járnak el, most az általános vitát tartják, ezután rövid szünetet rendel el, majd a konkrét módosító indítványokat tárgyalnák. Ezt azért hangsúlyozza, hogy a módosító indítványokat ne most véleményezze a testület, hiszen a későbbiek folyamán meg lehet tenni. Golob Ferenc: nagy csalódás érte a költségvetés áttekintésekor a tavalyi teljesítéseket, és a koncepciót összevetve. Általánosságként az a véleménye, hogy ez a költségvetés úgy rossz, és megvalósíthatatlan, ahogy van. Állítását alátámasztva kiragadná a fontosnak tartott pontokat. A központi támogatásokkal kezdené, amely tavaly 6,7 Mrd Ft volt, idén 7, 2 Mrd forint, 8 %-os növekedésről van szó, amely egy minimum 14 %-os infláció mellett óriási csökkenés. Ezen belül például a Színház támogatása, 100 M Ft-tal kevesebbet kap, mint tavaly. Egyéb fontos kérdés, hogy az SZJA átengedett része hány %-ot jelent,? Ugyanis tavaly 22 %-ot kaptak, amely nagyon kevés volt, idén a nominál összeg is kevesebb, mint a tavalyi, mennyi lehet most ennek a reálértéke és a befizetésekhez viszonyított százalékos aránya? Egyértelműen látszik az a teljesen elfogadhatatlan tendencia, hogy a kormányzat a megnövekedett önkormányzati feladatokhoz nem ad elég pénzt, még azt sem biztosítja, hogy az önkormányzatok saját erejükből oldják meg. A bevételek és kiadások további részei sajnos a város kompetenciájába tartoznak. A helyi adók nem növelhetők, az iparűzési adó a tavalyihoz képest elvárt 150 M Ft-os többlet bevétele reális-e? Az ingatlaneladásból származó bevételekkel kapcsolatban az előtte szólók már elmondták, hogy egyrészt a tervezett 900 M Ft-nak kb. 2/3 része bizonytalan. Ezen felül van még az 500 M Ft-os további ingatlan eladási lehetőség, amely a banki szférán keresztül történne. Gyakorlatilag ez egy burkolt hitel és vagyonfelélésre utal. Kérdése, ez nem váltható ki mással? Elhangzott továbbá, hogy a lakáseladásból származó 135 M Ft-os bevétel sem valódi bevétel, hanem egy nem szabad módon felhasználható összeg. Az osztalék és hozambevételeknél szintén halmozott jellegű probléma jelentkezik. A DDRF Rt. és a Vagyonkezelő Kft. az a két cég, amely

17 egyértelműen osztalékot, nyereséget tud termelni. Az előterjesztés szerint az idei év nyeresége terhére kellene befizetniük pénzt, egy bizonytalan nyereségből, amelyből tudnának gazdálkodni ez évben, és esetleg további nyereséget termelni. A legfontosabb kérdés, mi lesz az 1999-es nyereséggel, amit majd nem lehet felvenni? Ez a következő testületet érinti. Kockázatos, és etikailag is elitélendő ez a lépés, előre felvenni olyan nyereségeket, amelyek még nincsenek meg. A hitelállomány már most maximális, és ez évben még 717 M Ft-os hitelt. kívánnak felvenni az előterjesztés szerint, valamint további 300 M Ft-os folyószámla hitelt. Kérdés, hány százalékos hitelkamatra lehet számítani, mekkora lesz nominálisan a hitelállomány, illetve mikortól aktuális a kamatok illetve a hitel visszafizetése? Ez szintén a következő Közgyűlést fogja terhelni. Az előterjesztés 4. sz. mellékletében szereplő számítás szerint a göngyölített likviditási hiány 1,5 Mrd Ft, melyet három forrásból kívánnak megszüntetni; a működési folyószámlából - ami talán biztosnak látszik -, illetve a banki konstrukciós hitel eladásokból; az 500 M Ft-ból, amely bizonytalan, valamint a keletkező pénzmaradványból, ami szintén bizonytalan, legalábbis nagyságát és értékét tekintve. Ha eltekintenek a folyószámlahiteltől, akkor van két bizonytalan bevételi forrás és a 1,5 Mrd Ft-os göngyölített hiány év végén. Hogyan szűnik ez meg? A bevételeket összegezve elmondja, magas a - megvalósulását és annak formáját illetően - bizonytalan bevételek aránya. A vagyonfelélés egyértelmű; ingatlan eladásokról van szó, és az osztalék előlegeknél is erről. Maximális a hitelnagyság, a tervezet - hatásainak nagyságában - kiszámíthatatlan terheket helyez a következő testületre, és egyre inkább behatárolja működési lehetőségeit az előzőekben említett okok miatt. Az intézményekkel kapcsolatos kiadások százaléka évek óta és országos átlagban is változatlan, 67 %, ez nem kirívó arány. Polgármesteri Hivatal kiadásai közül néhány megjegyzés: ha az UNIBER beruházások zárlati munkáira, és az épületek felülvizsgálatára még 4,5 M Ftot elköltenek - az előterjesztésben szerepel -, azt jelenti, hogy cég ingatlanait 46 M Ft-ért adták el a Közüzemi Rt-nek. A prioritási lista első helyén áll a közalkalmazottak jutalomkerete, vagyis így teljesen bizonytalanná válik. Kérdése, a köztisztviselők jutalomkerete hol szerepel? Feltételezi, hogy valahol bent van a költségvetésben, akkor viszont jogos, hogy a közalkalmazottak jutalomkerete is szerepeljen. Egyébként is nagy a különbség a két szféra illetményei, jutalmai között. Ezt a helytelen kormányzati bérpolitikai okozza, legalább önkormányzati szinten próbálják meg csökkenteni. A városüzemeltetés nagyon fontos tétel. A Közüzemi Rt. részére e célra átadott összeg a rendelettervezet szerint 450 M Ft. Ugyanakkor az

18 előterjesztés 3. sz. mellékletében szerepel, hogy a Közüzemi Rt. saját erőből beruházásokat vállal, nemcsak a városüzemeltetéssel kapcsolatosakat. Kérdése, ha ezeket saját nyereségeiből fedezi, akkor ezt az összeget miért nem a városüzemeltetésre fordítja? Másik kérdése: miért számít új beruházásnak a társasházak felújítási alapjaként jelölt 12 M Ft-os összeg? Az önköltségi lakbér ugyanis tartalmazza a felújítási hányadot, abból kellene megvalósítani. A városüzemeltetési költségek keretbővítése tárgyában csatolt egy oldalas határozat tervezet, - melyet a költségvetés mellé kaptak meg -, a 450 M Ftos összeg 600 M Ft-ra történő emelésére tesz javaslatot úgy, hogy a különbözetet "a Közüzemi Rt. közreműködésével kellene előteremteni a felhalmozási és tőkejellegű bevételek, azaz ingatlaneladás rovatának emelésével". Véleménye szerint ez azt jelenti, hogy a Közüzemi Rt. újabb ingatlanokat kap azért, hogy az azokkal történő gazdálkodásból bérbeadás, eladás - keletkező bevételt városüzemeltetésre fordíthassa, mint az elmúlt időszakban is. Ebből azt a következtetést vonja le, ha az Rt-nek van pénze beruházásokra, fordítsa a városüzemeltetésre. Ha folyamatosan vásárol ingatlanokat, mint legutóbb az UNIBER ingatlanát, illetve ha az ingatlaneladásra és alaptőke emelésre van pénze az Rt-nek, akkor miért nem városüzemeltetésre fordítja? Sok millió Ft-os megtakarítást tudnának így elérni. Megjegyzi, a mai Pécsi Extrában található egy hirdetés, amelyben a Közüzemi Rt villa - és egyéb komoly telkeket kínál eladásra az igényes vásárlóknak. Hogyan ellenőrizhető ilyen szituációban, hogy az Rt mennyit fordít városüzemeltetésre, beruházásra és ingatlanvásárlásra? Teljesen bizalmi alapon működik, ami nem lenne baj, ha a cég csak azzal foglalkozna, amiért létrehozták; vagyis a városüzemeltetéssel, és kizárólag ezzel kapcsolatos, de önkormányzati pénzből megvalósuló beruházásokkal. Ez talán közvetlenül nem tartozik a vitához, de kapcsolódik hozzá. Felhalmozás és felújítási kiadások: Tavaly a főösszeg 11,6 %-át, azaz 1,7 Mrd Ft-ot jelentett. Idén a főösszeg 12,6 %-át, de már 2 Mrd Ft-ot tesz ki. Egyre inkább növekednek a tételek, egy ilyen rossz és gyenge bevételi konstrukció mellett. Önmagában is rossz a kép. Ezen belül néhány kérdés: végül is mennyibe kerül a Kökényi hulladéklerakó II. ütem kivitelezése? '97. novemberében egy közgyűlésen arról volt szó, hogy a tendert elnyerő kivitelező adott egy vállalási összeget. Ez egészen más volt, mint ami itt megjelenik a költségvetésben. A 6. számú mellékletbe beállított összeg 465,4 M Ft. Az ugyanott megadott '96. februári közgyűlési határozat előterjesztésében szereplő összeg 552 millió Ft. A hivatkozás a '96. februári közgyűlésre történik, amelynek az előterjesztése szerint 552 millióba kerül a Kökényi hulladéklerakó. A mostani előterjesztésben 465,4 M Ft szerepel, és az elfogadott tenderben pedig ennél kevesebb. Melyik az igazi szám? Vízgazdálkodási fejlesztések: Az 568/1996. (12.19.) sz. közgyűlési határozat - amelyet a rendelettervezet 6. sz. melléklete megjelöl - nem tartalmaz 1999-es és 2000-es elkötelezettségeket. Az előterjesztésben ezek is ott vannak, erre hivatkozni nem lehet. Ugyanebben a témában hozott határozatot a közgyűlés idén

19 január 29-én, amikor kimondta, hogy felül kell vizsgálni a költségvetési kondíciók ismeretében a vízellátási, csatornázási fejlesztési elképzeléseket. Ez nem történt meg. Nem azok az összegek kerültek beállításba a jelenlegi tervezetbe, amelyekről akkor beszéltek, hanem magasabbak. Ezek eddig egyetlen közgyűlési előterjesztésben sem jelentek meg, hogy kerülnek a költségvetés tervezetébe? Ez volt ezzel kapcsolatosan az egyik legfontosabb kérdés. A feszített és bizonytalan bevételforrás mellett miért nem történt meg ennek a fejlesztési programnak józan és reális átdolgozása, lecsökkentése? Figyelembe véve a következő - valószínűleg jóval nehezebb - éveket is, annyit kíván megjegyezni, hogy '99-re ez a program nem 300 milliót, hanem több, mint 1 Mrd Ft-os elkötelezettséget ír elő. Közlekedés, út, parképítés tételsor hulladéklerakóra vonatkozó legnagyobb összege ( amiről az előbb már szólt ) miért pontatlan? Az idetartozó többi közgyűlési határozat nélküli tétel hogyan került a tervezetbe? Itt nincs közgyűlési határozat jelölve, 94 M Ft-ról van szó egyébként, a közlekedés, út, parképítés tételsornál. Itt is csak annyit lehet megjegyezni, hogy a két legnagyobb összegű beruházási, felújítási kategória egyes tételeiről nem történt közgyűlési döntés. Különösen a víz, csatornázás tervezete tisztázatlan, pontatlan és irreális a forrásoldal figyelembevételével. Ráadásul ebben a formájában a következő testületre is hatalmas terheket ró. Példaként említi: '99-ben 3 Mrd Ft a prognosztizáció a vízi közművekre vonatkozóan. Ki győzi ezt, teljesen etikátlannak tartja. Összegezve, alapvetően sérül az alapelv, hogy folyamatos kiadások folyamatos bevételekből, egyszeri kiadások, beruházások pedig egyszeri bevételekből legyenek finanszírozhatók. Ezek már az előbbiekben is elhangzottak. A bevételi oldal teljesíthetőségének bizonytalansága, a hatalmas, lassan kezelhetetlenné váló hitelállomány, a parttalan vagyonfelélés, ugyanakkor az átgondolatlan, irreális nagyságú fejlesztések betervezése miatt a működés folyamatában majd a fizetőképességben, a likviditásban jelentkezhetnek, - valószínűleg jelentkezni is fognak - egyre nagyobb, kiszámíthatatlan és kezelhetetlen problémák. Mindezek sajnos nem csak ebben a ciklusban fognak jelentkezni, hanem fokozottabban a következő testületre hárulnak. Ez etikátlan és elfogadhatatlan. A fentiek miatt a költségvetés megszavazását a Magyar Demokrata Fórum nem tudja vállalni. Dr. Páva Zsolt: közbeveti, jegyzett minden hozzászólni kívánót. Előtte még Körömi Attila és dr. Faragó László urak vannak, és nyilván ha még valaki jelentkezni kíván. Tekintettel arra, hogy kb. 25 percig tárgyalásra kell mennie, ezért szünetet rendelne el. Körömi Attila: közbeveti, nem képviselői, nem frakciói véleményt, hanem a Pénzügyi Bizottság véleményét szerette volna elmondani. Kifejezetten nem kíván egy hozzászólásban szólni pénzügyi bizottsági elnökként és FIDESZ frakcióvezetőként, illetve képviselőként. Ezért jelzi a testületnek, hogy

20 először a Pénzügyi Bizottság véleményét szeretné elmondani majd, Faragó és Galbáts képviselő után a saját véleményét a költségvetésről. Dr. Páva Zsolt: elfogadja Körömi Attila bejelentését, majd szünetet rendel el (11,25 h - 11,55 h-ig). Szünet után a közgyűlés folytatja munkáját. Mielőtt megadná a szót Körömi Attilának, köszönti a teremben lévő vendég delegációt, akik Olaszországból, Venetto tartományból érkeztek. A legnagyobb szakterületű tömörülés, a "Viggia", küldöttsége van a teremben, Antonio Cett úr tartományi főtitkár-helyettes vezetésével. Köszönti a delegáció tagjait, eredményes, sikeres tárgyalásokat kívánva a megyében és Pécs városában, amelyek reméli, olyan módon zárulnak, hogy lesz még alkalom a velük való találkozásra a későbbiekben is. Ezután felkéri Körömi Attilát, tegye meg hozzászólását a Pénzügyi Bizottság elnökeként. Körömi Attila: a Pénzügyi Bizottság számára törvény teszi kötelezővé, hogy véleményezze a költségvetést. Ez a törvényi rendelkezés meglehetősen tágan értelmezhető, belefér egy egész részletes tárgyalás és csupán a költségvetés rendelet-tervezetének a törvényességi vizsgálata. Ez a kérdés véleménye szerint 1990. óta, egészen a mai napig nincs rendezve. Mivel a bizottság későn kapta meg az anyagot, egyhangúlag úgy döntött, nem óhajt visszaélni helyzetével és azt kérni, hogy a testület ne tárgyalja 26án a költségvetést; ezért kifejezetten szűken értelmezve tekintette feladatát. Azt vizsgálták, hogy a bizottsági ülésen előkerült olyan sorok törvényességi, ill. jogszabályi feltételei biztosítottak-e, amelyek a testületi ülésen a legnagyobb vitát kiválthatják. Ezek pedig a következők voltak: ingatlanértékesítések, hitelfelvétel limitálhatósága, valamint a többségi, illetve 100 %-ban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok részéről ez évben megtermelt eredmény jövő évben kifizethető részének előrehozása. A bizottság minden kérdésre azt a választ kapta a Pénzügyi - Gazdasági Iroda vezetőjétől, hogy ezek az aggályosnak tűnő sorok - tartalmukat nem tekintve - törvényesnek mondhatók. Ezért a bizottság azt az állásfoglalást hozta, miszerint a költségvetés rendelettervezetét vitára alkalmasnak és a közgyűlés elé terjeszthetőnek tartja. A bizottsági ülésen egyetlen egy konkrét és keményebb kifogás érte a költségvetési rendelet tervezetét az irodavezető úr részéről, amit jegyzőkönyvben rögzítettek. Ez úgy hangzott, hogy: "a víziközmű beruházások bonyolítása mind szakmailag, mind pénzügyileg áttekinthetetlen és aggályos. Nem mondta, hogy törvénytelen és szabálytalan, ezt a bizottság tudomásul vette. Ezek után javasolta a bizottság a közgyűlésnek a rendelet-tervezet tárgyalását. A bizottsági ülésen Nagy Csabával együtt - mivel kisebbségben vannak a Pénzügyi Bizottságban, mert ketten a FIDESZ Polgári Párt, ketten a Magyar Szocialista Párt tagjai, egy fő pedig a SZDSZ tagja - kinyilvánították, hogy a költségvetési vita során a tartalmi kérdésekben elmondják saját véleményüket, de annak a költségvetésnek a végrehajtását fogják tudomásul venni, amit a testület elfogad. Bármilyen költségvetést is szavaz meg a

21 Közgyűlés, a Pénzügyi Bizottság egyhangúan úgy gondolja és úgy értelmezi, hogy az esetleges tartalmi nézeteltérések ellenére egy feladata van, a testület által elfogadott költségvetés végrehajtása. Van még egy megoldás, el kell gondolkodni abban az esetben, ha a költségvetés olyan súlyos problémákat feszeget, ami esetleg a képviselők számára nem vállalható. A Közgyűlés által elfogadott rendeletet a Pénzügyi Bizottság végre fogja hajtatni a hivatallal, amennyiben erre módja, ereje és lehetősége lesz. Dr. Faragó László: már napirend előtt jelezte, hogy a költségvetéssel aggályai vannak. Általánosságban azt jelölte meg fő problémának, hogy a szükséges egyeztetések nem történtek meg. Ezt bizonyítja az is, hogy az azóta folyamatosan kiosztott módosító indítványok már több oldalt tesznek ki, mint az eredeti költségvetés tervezete. Maga az előterjesztő, a költségvetési bizottsági tagok, az MSZP frakció is tett módosító indítványt. Úgy érzi, előbb-utóbb az egész áttekinthetetlenné válik. Súlyos gondnak tartja azt is, hogy az egyes bizottságokkal, bizottsági elnökökkel nem egyeztették az itt benyújtott javaslatot és ebből adódik az, hogy most próbálja mindenki a saját területének megfelelően az érdekeket érvényesíteni. Ő is elsősorban azzal kíván foglalkozni, amely a Város- és Környezetfejlesztési Bizottság hatásköre. Ismert, hogy a bizottság két fő területtel foglalkozik. Az egyik a városfejlesztés és az ehhez kapcsolódó tervezés, a másik pedig a környezetvédelem. Az utóbbi években már többször elmondta, hogy az önkormányzatnak ez a tevékenysége felértékelődött, folyamatosan felértékelődik, melyet a különböző törvényekben központilag is szentesítettek. A Környezetvédelmi Törvény is ráerősít erre a funkcióra. Az elmúlt év nyarán elfogadásra került az épített környezet védelméről és fejlesztéséről szóló törvény. Az ezt követő jogszabályok is ezt a pozíciót; az önkormányzat ezzel kapcsolatos teendőit részben megerősítik, részben új feladatokat adnak. Ezzel szemben azt tapasztalja, hogy Pécs Város Önkormányzata erről sorozatosan nem vesz tudomást, és nem biztosítja a különböző bizottságok számára azokat a feltételeket, amelyek alapján feladatát el tudná végezni. Külön meglepte, amikor Gonda Tibor - mint a Költségvetési Bizottság tagja - bevezetőjében elmondta, hogy a bizottsági keretek nőnek, vagy állandóak maradtak, vagy még növelni is sikerült. Nem tudja, hogy a benyújtott költségvetés-tervezetben nem ez szerepel, hanem vannak olyan bizottságok, melyeknek korábban volt pénze, most pedig "0" kerete van; nevezetesen a Város- és Környezetfejlesztési Bizottságnak. A korábbi években a költségvetésből is mindig kaptak pénzösszegeket a városfejlesztési koncepciók, rendezési tervek elkészíttetésének finanszírozására. Ez részben megjelent a költségvetésben, részben feladatátvállalás kapcsán, más forrásokból is biztosítani tudták a szükséges pénzt. Idén más forrás nem áll rendelkezésre és a költségvetésben "0" keretet biztosít a Közgyűlés. Amennyiben a képviselőtársai kicsit is következetesek, akkor nem tudják elfogadni ezt a költségvetést; hiszen nem egyszer számon kérték a különböző bizottságok és az egyes képviselők is, miért nem mennek előre, miért nem készítik el előre a terveket, miért a beruházók, a fejlesztők után haladnak? Természetesen ennek konzekvenciái vannak, anyagi eszközöket kell biztosítani.

22 A környezetvédelem terén is problémák vannak, hiszen a Környezetvédelmi Alapba a megfelelő helyeken 1 M Ft-ot irányzott elő a költségvetés. Azért tér ki erre, mert újfent "csúsztatásokat" érez. Emlékeztet arra, hogy tavaly is majdnem személyeskedésbe menő vita folyt erről, hiszen egyes személyek szavahihetősége és csúsztatások is felmerültek. Ugyanezt tapasztalja az idei költségvetésben is. A költségvetés bevezetőjében szerepel, hogy 23 M Ft-ot kell pótolni a költségvetésbe, mert tavaly ezt az összeget meghitelezték a Környezetvédelmi Alapnak, így az idén befolyó pénzeket vissza kell fordítani. Emlékezteti képviselőtársait, hogy éppen fordítva történt. Az elmúlt évben durván számolva kétszer 23 M Ft - annál valamivel több - folyt be a környezetvédelmi bírságokból, ami a vonatkozó önkormányzati rendeletnek megfelelően a Környezetvédelmi Alapba kellett volna, hogy kerüljön. Ez először nem került be, mert az elfogadott költségvetési koncepciót megváltoztatták, később az egyeztetések során kötött egyezségeket nem tartották be, de végül is a közgyűlés előtt egy kompromisszum született, hogy 23 millió forint legyen a költségvetés. Ha visszapótlásról van szó, akkor fordított a helyzet, mint ahogy a költségvetési rendelet tartalmazza. Megemlíti, hogy nem költöttek többet, mint az elmúlt évben. Az illetékes iroda kimutatásából is kitűnik, hogy a tavalyi évben a Városi Környezetvédelmi Alap a rendelkezésére álló, összesen 33 M Ft-ból csak 22 M Ft-ot költött el, tehát durván 10 milliós nagyságrendű a pénzmaradványuk, amely ténylegesen a zárszámadás után fog megjelenni az Alap számláján. Hiányolják viszont, hogy a tavaly kivetett és '98-ban már befizetett környezetvédelmi bírság megint nem jelent meg, és az idei évre a Hőerőmű számára kivetendő és elvileg befizetendő összeg sem. Ennek a kettőnek az összege a 26 M Ft. Mivel a költségvetés egyéb tételeinél a befolyó bírságoknál csak 24 M Ft-tal számoltak, ezért ezt az összeget keresi, hol található a költségvetésben? Számára ez a költségvetés így elfogadhatatlan, mert - miután a bizottság által és általa rálátható szakterületen ilyen fura dolgokat tapasztalt - joggal feltételezheti, hogy az összes többi szakterületen is problémák vannak. Azt a tárgyalási metódust sem tartja jónak, hogy számtalan módosító indítványt hoznak be a testület mai ülésére, melyek részben ugyanazt a forrást célozzák meg. Nem lehet tudni, milyen forrásból, hogyan fedezhető mindez? Előbb-utóbb átláthatatlan lesz a képviselők számára, ezen okból sem hiszi, hogy a mai napon, érdemben meg tudják szavazni a költségvetést. Ennyit kívánt az általános vitában elmondani, konkrét módosító indítványát pedig a részletes vitában kívánja megtenni. Galbáts András: elemeiben, az évek során, különösen ebben a ciklusban, alapjában véve a Kisgazda frakció már elmondta véleményét. Némileg ismétlésbe fog bocsátkozni. Nem a számszerű adatokkal, mert a lehető legkönnyebb a költségvetésnél a számokkal játszani, poentírozni a számokat, pl. hogy a Sportbizottságnak 100 milliós, a Gazdasági és Vállalkozási Bizottságnak 10 milliós kerete van. Hogy miért, valakinek meg kell magyarázni, önmagában véve hogy lehet 700-valahány millió forintos újabb kölcsönt felvenni, de nem ez a lényeg. Ez a költségvetés - sokan

23 elmondták - úgy rossz, ahogy van. Véleménye szerint céljának, amire készült, megfelel. Ez egy választási költségvetés, amiért a várost vezető frakciók, de tulajdonképpen az ellenzék sem mer ütközni, mert itt vannak a választások. Azt, hogy a város kimerítette minden lehetőségét, elköltötte az utolsó fillérét, hogy gyakorlatilag nincs mihez nyúlnia, részletkérdés. Eddig megúszták, és utánuk a következő ciklus jön, tehát annak nem lesz könnyű a helyzete. Polgármester úr javaslatát alapjaiban véve, a Kisgazda frakció részéről támogatni tudják, mert úgy érzik, hogy az utolsó pillanatban egy próbálkozás 350 M Ft-ot megmentene a jövőnek, hogy az utánuk következőknek ennyivel könnyebb legyen; csak azt a jelenlegi választási költségvetés mellett, a jelenlegi választási légkörben ez a közgyűlés nem fogja elfogadni. Értelemszerűen akkor csak egyetlen egy ember marad a teremben, a polgármester, aki megpróbált tenni valamit a jövő érdekében. Kéri, szíveskedjen azonban megmondani, hogy ezzel a rossz költségvetéssel szemben hányszor élt polgármesteri jogkörével, hányszor óvott, hányszor utalta vissza a rossz döntéseket bizottsági ülés elé, mert ilyenre nem emlékszik. Ezért úgy ítéli meg, hogy ebben a rossz költségvetésben maga a polgármester is benne van, hogy a város ilyen helyzetbe került. Valamit tenni kellene! Őszintén szólva nem tudja, hogy mit. A kialakult helyzetért a Kisgazda frakció nem érzi magát bűnösnek. Tudomásul vették, hogy ezt a várost egy új koalíció vezeti, amelynek nagyon erős háttere van, mert a tükörképe fent van az országgyűlésben, az vezeti az országot sikerpropagandával. Állítják: "minden gyönyörű, nagyon jó, megyünk Európába, minden mutatónk ragyogó, a makro-mutatóink gyönyörűek". Pécs városa a csődbe került. Ha nem is most, de egy, vagy két év múlva a következő ciklusnak ezzel szembe kell néznie. Tartottak attól - ami alapjaiban véve be is következett - hogy az erő pozíciójából való várospolitika globalitásokhoz, a realitások elfelejtéséhez és olyan költségvetési helyzet kialakulásához vezet, amelyet már ez az önkormányzat, ez a képviselőtestület nem tud megoldani. Ha tetszik, ha nem, ki kell mondani, hogy ezt a nagyon nehéz problémát - amikor már gyakorlatilag nincs mihez nyúlni - a következő képviselőtestületre ruházzák át. A Kisgazda frakció nem terjeszt elő módosító javaslatokat. Tisztességtelennek éreznék, mert a költségvetést nem fogják megszavazni, mert nem szavazhatják meg. Reméli, hogy Pécs város polgárai is levonják a tanulságot, és talán odafigyelnek arra is, amit a Kisgazda frakció és az ellenzék mond, hogy lehet másként is csinálni. Adott esetben keményebben, de csak egyféleképpen, a pécsi polgár, Pécs város érdekét képviselve és megkérdezve a várost. Amiért sokszor kinevették őket ebben a teremben, amikor azt hangsúlyozta, hogy a város kulcskérdéseiben meg kell kérdezni Pécs város lakosságát. Azt hiszi, a következő ciklus ettől az adott, kialakult krízishelyzetben nem tud eltekinteni. Mischinger István: az általános vitához kapcsolódóan kifogásolja, hogy a kisebbségeket sem a városban, sem az országban nem veszik komolyan. A költségvetéssel az a legnagyobb gondja, hogy a kisebbségek mindig a

24 többséghez lojálisak és el tudják fogadni az érveiket, de a költségvetési vitára még csak meg sem hívták őket, a költségvetési vitáról másik csatornákról kellett értesülniük. Ezt nem tudják elfogadni, szeretné azonban, ha a többség elfogadná, hogy a kisebbségek a többség érdekében dolgoznak, azért, hogy az országot, a várost az Európai Közösség által szalonképessé, elfogadhatóvá tudják tenni. Gondolják meg, ha ezek a dolgok napvilágra kerülnek, pl. a szomszédos országok (pl. Románia, Szlovákia) mit szólnának ahhoz, hogy Magyarországon, vagy Pécsett a kisebbségekkel ily módon bánnak? Hangsúlyozza, a Kisebbségi Bizottság az egyetlen olyan bizottság a városban, amelynek nincs semmilyen pénzkerete. A maga részéről a pénzben bizonyos hatalmat lát. Nem is ragaszkodik ahhoz, hogy a Kisebbségi Bizottságnak pénze legyen, de ahhoz kifejezetten - és ezt módosító indítványában meg fogja indokolni -, hogy kisebbségektől a pénzkeretet ne vegyék el, és a kisebbségek munkáját tegyék lehetővé a továbbiakban is, mert gyakorlatilag amatőrök kerültek a politikusok helyére, helyesebben amatőröknek kellett megtanulni politizálni. Most jutottak el abba a fázisba, hogy értik, tudják a feladataikat, hasznot tudnak hozni a városnak, az országnak és az egész többségi társadalomnak. Körömi Attila: ügyrendi jellegű résszel kezdi hozzászólását. Nevezetesen mindig próbál párbeszédet folytatni dr. Faragó László képviselőtársával, nehezen értik egymást sokszor - ezért mindig megjegyzi, különösen felhívja a figyelmet arra, amikor az utolsó szóig egyetért vele. Ez a felszólalása olyan volt. A testületnek megvan az SZMSZ szerinti módja, sőt az SZMSZ az általános tárgyalásra ad iránymutatást, ami azt jelenti, hogy az általános vita lezárása után a testületnek szavazni kell, hogy részletes vitára bocsátja-e a költségvetést? Olyan készültségi fokon áll-e, hogy részletes vitára lehet bocsátani? A részletes vitában helyt lehet adni a kiosztott módosító javaslatoknak, melyeket az információ megalapozottsága tekintetében el lehet bírálni, vagy sem. Kimondja továbbá, hogy az általános és a részletes vita egy Közgyűlésen is lefolytatható. Az, hogy egy Közgyűlésen, nem ez az általános, hanem annak kellene általánosnak lenni, hogy a testület lefolytatja az általános vitát és szavaz arról, hogy a vitát részletes vitára bocsátja-e, vagy visszautalja a bizottságok elé és a következő Közgyűlésen tárgyal erről. Ez az előző ciklusban sem volt így, akkor is általában egy Közgyűlésen tárgyalták, mind az általános, mind a részletes vitát. Úgy gondolja, hogy a város költségvetésének '98. évi előterjesztése kifejezetten felveti annak szükségességét, hogy az általános vita lezárásánál és a részletes vitára bocsátásnál "valóságos" szavazásnak kell lennie, mert úgy látja, hogy noha az általános véleményeket el lehet mondani, legalább ezek mérlegelésével lehet átgondolni a részletes vitát. Nem követne el nagy hibát a város, ha a következő Közgyűlésen tárgyalná, azaz egy gond lenne, hogy március 15-éig valószínűleg nem érne fel a Belügyminisztériumba az intézmények által kimunkált részletes anyag, ebben az esetben pedig tudomása szerint - a "márciusi apanázst" a város már nem kapná meg a központi költségvetéstől, mely 1 hónap késéssel érkezne. Számára akár egy

25 hétfői folytatás sem elképzelhetetlen, de az apparátus még így is csak nagy erőfeszítéssel tudná befejezni a munkát. Összegezve, valóságos döntést kell hozni az általános vita után, hogy menjen-e részletes vitára, vagy vissza bizottságok elé? A rendelet-tervezetet ugyanis csak bizottsági tárgyalás után lehet újra Közgyűlés elé hozni. A Költségvetési Bizottság, mint szakbizottság tárgyalta a rendelet-tervezetet, de ez egy cinikus álláspont; mert nyilvánvaló, hiába van meg a Költségvetési Bizottság, a költségvetési rendelet tervezete nem más, mint '98. évben a politikai és szakmai akaratok összessége, ezeket pedig a bizottságokon keresztül lehet érvényre juttatni. Amennyiben azt a bizottságok nem tárgyalják, akkor cinikus álláspont az, hogy a Költségvetési Bizottság tárgyalásával eleget tett a testület az SZMSZ-ének. Valóban eleget tett, de be kell látni, hogy tartalmilag cseppet sem tett eleget ennek. Ez volt felszólalásának ügyrendi típusú része. Amikor erre a felszólalására készült, többen figyelmeztették, hogy beszéljen röviden és tömören, mert választások lesznek és ő jelöltként indul. Mit szól hozzá majd a város és a képviselőtársak. Nem fog röviden beszélni, amit a költségvetésről szeretne elmondani, el fogja mondani természetesen, mert van véleménye, és nem rendeli alá beszéde hosszúságát annak, hogy a politikában helyes-e szakmailag a választások előtt három hónappal 5 perces, vagy ennél hosszabb beszédet mondani. Véleménye a következő: Két ciklus után, a második ciklus utolsó évében a város legrosszabb költségvetési előterjesztésének a tárgyalásakor lehetetlen a két ciklust kéthárom mondatban össze nem hasonlítani, mert egy adott év költségvetése is csak az adott környezetébe helyezhető el. Többen utaltak rá - és most ezt tapasztalták is - nem jó, ha "egyszínű" az ország vezetése és "egyszínű" a helyi vezetés, mert ha másféle koalíció vezeti az országot és más a helyi önkormányzatokat, mint 1990. és '94. között volt, akkor óhatatlanul egymásnak ellenfeleiként, örökösen "lavírozniuk" kell, hogy elfogadtassák egymással akaratukat, és ettől kezdve nincs helye semmiféle "összekacsintásnak, elvtelen lobbyzásnak". Ha ugyanaz a kormánykoalíció vezeti az országot, mint a városokat, ebben az esetben egymásnak akarnak megfelelni és ez óriási táptalajt ad a költségvetések föllazítására. Az előző testület - mint ismeretes - 570 M Ft-os hitelállománnyal vette át a tanácsrendszertől a költségvetést. Ezt tulajdonképpen ledolgozta a '94-es választásokra, most pedig ez a testület a következő testületnek várhatóan 1,2 milliárd forintos hitelállománnyal fogja átadni. Az előző Közgyűlés az önkormányzatok támogatottsága területén egy jó kormánnyal tudott együttdolgozni, jó döntéseket tudott hozni, ehhez a feltételeket az a kormány biztosította. Ebben a 4 évben csak két példát említene Pécs esetében: egyrészt a Magasházra a 250 M Ft-os hitelállományt elengedték, másrészt végig működött az első lakáshoz jutók támogatási rendszere az önkormányzatokban, így Pécs városában is. Az előző kormányt sok mindennel lehet vádolni, ők is vádolták, de azzal, hogy nem önkormányzat-barát volt, azzal nem .

26 Ebben a ciklusban mást tapasztaltak, és ha valaki lekéri a PénzügyiGazdasági Iroda kifejezetten számokon, a költségvetési fősorokon alapuló táblázatát, akkor világosan látja, hogy a helyi MSZP-SZDSZ többség kisebb mértékben felel ezért a helyzetért. Döntő mértékben a kormány felel, mivel az önkormányzatokat oly mértékben nem látja el forrásokkal, amelyek a rájuk háruló feladatokat nem tudják fedezni. Ennek ellenére mégis van önmozgása a városoknak. Eger, Szeged, Kaposvár, Székesfehérvár és Győr láthatóan nincs bajban; ugyanis egy tagadhatatlan, attól, hogy a kormány nem önkormányzat-barát, ettől még a helyi többség és a helyi képviselők lobbyzhatnak oly módon, hogy az adott településeknek esetleg jobb legyen. A lobbyzásoknak nem szabad ott véget érni, amikor maga a lobbyzást folytató képviselő megtömte zsebeit, hanem tovább kell menni. Lobbyzni addig kell, amikor már a város polgárainak is jó lesz. Erre konkrét példát is tud mondani. Mindenképpen nagyon fontosnak tartja, hogy milyen kormány van és milyen a helyi többség. Az inflációról mindenki tudja, - ebben évben értek el oda - hogy '94-ben az országban a "stafétabot" átvételekor 18,8 % volt az infláció, '97-ben 18,3 %. Ebből megállapítható, hogy három év alatt tulajdonképpen nem történt semmi. A régió helyzete beszél leginkább arról, ami a városára vár, hiszen Pécs mégis csak régióközpont. Ez nem más, mint hogy Baranya a '96-os "GDPadatok" alapján a tizenegyedik a rangsorban, Somogy a tizenötödik, Tolna a hetedik a megyék között. Történt viszont egy nagyon súlyos dolog, hogy a Baranya-Somogy-Tolna megyei régió a nyolc régió rangsorában a harmadik helyről a negyedik helyre csúszott vissza, Bács és Csongrád régió megelőzte a gazdasági mutatók alapján. A külföldi tőkebeáramlás a borsodi régió esetében is lényegesen meghaladta a Dél-Dunántúlt. Ez tulajdonképpen egy másik környezete annak, hogy Pécs városának mi a mozgástere. Pécsnek van egy speciális helyzete, amit mindenképpen figyelembe kell venni, ez pedig nem más - és véleménye szerint itt kell a leginkább előrelépni a jövő tekintetében -, mint a megye, a város, az egyetem, a kamara - és egy speciális helyzetből fakadóan - a püspökség kapcsolatai. Ugyanis ha a város és a megye, vagy a város és az egyetem, vagy a város és a kamara között nem csak papíron van lefektetve az együttműködés, hanem "karban is van tartva" és működik, akkor ez nem azt jelenti, hogy négy ilyen jelentős szervezet megnégyszerezi az erejét, hanem mindenki tudja, - aki politikával és hatékonyságvizsgálatokkal foglalkozik - ha ez az összefogás működik, akkor ez nem négyszeres, hanem százszoros, ezerszeres összefogást jelent. Ebben megvan a megyének, az egyetemnek és a kamarának is a felelőssége, de nyilvánvalóan leginkább a városnak, hiszen a másik három szervezet önálló szakfeladatot visz, a város pedig a polgárai számára megpróbálja az adópénzeket a lehető legjobban elkölteni. Ebben mind a megyére, mind az egyetemre, mind a kamarára számítani kell. Sajnos Baranyában ezek a kapcsolatok csak papíron léteznek, egyébként nem működnek. Lobby-csapatok futnak el egymás mellett és nem összegződnek az érdekek, a célok. A püspökség speciális helyzet - a Papnövelde utcai ügy - miatt került csak ide. Ezért ő ebből a sorból kivenné, azonban az önkormányzat költségvetését mindenképpen érinti. Amennyiben ez az összefogás elmarad, akkor természetesen a polgárok akarata sem valósul meg, hiszen az összefogásban a szabadcsapatként rohangáló város, az

27 önálló szabadcsapatként rohangáló kamara és megye semmire sem fog jutni egymás mellett; miközben azt tapasztalják, hogy más megyében ezek az összefogások működnek és könnyebben meg is nyílnak más megyék, régiók előtt, összefogásuk révén, a központi költségvetés komolyabb pénzeket adnak. Erre legjobb példa, hogy a nehéziparral nem rendelkező Eger városa 200 millió Ft összegben megkapta az Egri Ipari Park maximális támogatottságát. Pécs a nehéziparával, a Területfejlesztési Minisztérium államtitkárával, frakcióvezető-helyettesével együtt kapott 54 M Ft-ot. Ez egy igen sokatmondó adat Eger és Pécs viszonylatában. Az is magáért szól, hogy Kaposvár aláírta a "Rolanger" céggel az ipari park telepítésére a szerződését. Már "multikkal" tárgyalnak, - akár szeretik őket, akár nem -, mert Kaposvárnak nem kellett egy visszamaradt bányalobbyhoz igazodnia, akik nyilván bérüket termelik ki folyamatosan az ingatlan-eladásból, miközben a bányászok már régen munkanélküliek. Kaposvárt, Székesfehérvárt nem húzza vissza az ottani bányalobby, nyugodtan dolgozhatnak, szabadon mehetnek előre, mert nem kell helyi lobbyérdekekhez igazítani lépéseiket, csak a saját polgáraik érdekeit nézik. Ezért nem véletlen, hogy Székesfehérvár - amerikai kimutatás szerint - a világ tíz leggyorsabban fejlődő régiója egyikének a központja - hozzá kell tenni, lehet FIDESZ-es polgármester és FIDESZ-es többséggel. Szerinte ez az a környezet, amelyen jó, ha elgondolkodik a város és meghatározó intézményei. Jó lesz, ha - leteszik a fegyvert egymással szemben és megpróbálják rendezni soraikat, még úgy is, ha a hatásköröket komolyabban telepítik egymásra és világossá teszik kifelé, hogy a gazdaság fejlesztéséért a kamara, a város különböző ügyeiért a város felel. A különböző kulturális, illetve a régióközpontból fakadó egyéb feladatokért pedig jó lenne, ha talán az egyetemre számítanának jobban. Ha ez nem történik meg, erőik szét fognak forgácsolódni és nem lesz a városnak jobb költségvetése, mivel erről beszélnek, bármennyire is hihetetlen. Ez magáról a költségvetésről szól. Meg kell nézni Szeged város bevételét, költségvetésének bevételi oldalát. Eger városa miért tud elkülöníteni 20 M Ft-ot panel-rehabilitációs programra, és saját költségvetéséből leteszi a pályázati pénzek mellé? Speciális program van azért, hogy pályázni tudjon. Nyilván azért, mert ezek a lobbyk helyben összeadódnak és megpróbálnak saját polgáraik javára tenni. Kéri, hogy ezen a területen kifejezetten szívósan és nagyon keményen tegye világossá a város a többi szervezet felé, hogy szeretné végre tartalommal megtölteni az aláírt szerződéseket. Szeretné, ha ez a város kilépne abból az állapotából, amiben jelenleg van, mert biztos abban, hogy ezzel az összefogással nem kell lemondani magukról. Vegyék számba hibáikat, és akkor Pécs lesz a Dráva-menti Euró-régió központja. Amennyiben ezt a munkát nem kezdik el, akkor nem így alakul. Ha elkezdik, akkor meg sem kérdőjeleződik, pusztán egyirányban kellene "húzni" a jövőben. Kb. ez az a környezet, amiben gondolkodni kell. A költségvetés fősorairól - hallva egyes képviselőtársai hozzászólását - az jutott eszébe, mint amikor kiáll a festő tanítványai elé és fölfest egy nagy fekete foltot, majd elkezdi bizonygatni, hogy ez pedig fehér. A pécsi polgárokat ne nézzék kiskorúnak, nehogy már eladják "hurrá optimista" költségvetésüket, hiszen mindenki tudja - és többektől is nagyon korrekten elhangzott -, hogy a város a hitelfelvételének a határát érte el. Idén ismét 1,4

28 Mrd Ft értékű ingatlant fog eladni, amivel a jövőbeli folyamatos bevételeket is eladja, mert az ingatlanhasznosítás folyamatos végzéséből folyamatosan termelődnek bevételek, és előre fog beszedni néhány cégtől '98-ban megtermelt és a következő közgyűlést megillető pénzeket. Ha valaki most azt mondja, hogy a következő közgyűlés iránt érzett morális és etikai felelősség okán kell gondolkodni, akkor annak a 700 M Ft-nak nincs helye a költségvetés bevételi oldalán, mert az nem a 44 képviselő, hanem a következő testület döntését illeti. Ha elveszik tőlük, akkor annak a testületnek 700 millió forinttal csökkentik a mozgásterét. Mivel a mai magyar politikában igen nehezen értelmezhetők ezek a helyi kérdések, azt a testületet azonnal szembeállítják az akkori városi polgárokkal és véleménye szerint ez az etikátlan, nem pedig az, hogy azt hangoztatják, nekik etikusan kell eljárni a következő testülettel szemben. Ráadásul még a pénzmaradvány is az utolsó fillérig betervezésre került. Összeadta, durván 3 Mrd 100 M Ft az, ami ennek a költségvetésnek a "rosszaságát" jelenti. Tehát ez az összeg az a gyorssegély, amellyel a várost ebben az évben talpon lehet tartani. A tegnapi nap folyamán a polgármester úrral hosszasan beszélgettek az ellenzéki frakció tagjai. Nagy vita is volt. A polgármester úr előterjesztette számukra 4,5 %-os csomagjavaslatát, azaz az intézményektől - kivéve a színházakat, a szociális intézményeket, valamint a tűzoltóságot - átlagosan 4,5 %-ot vonjanak el a tervezetthez képest, az iroda intézmény specifikusan ossza szét. Ennek következménye, hogy továbbra sem a jól, hanem a rosszul gazdálkodó intézményeket érné a megszorítás és az átlag lenne a 4,5 %. Ezt a polgármester úr előterjesztette. Többféle vélemény hangzott el. A saját véleménye az volt, hogy tulajdonképpen azért nagyon nehéz a helyzetük, mert bárki, bármit mond, azért nem lehet őket hibáztatni, hogy nem mondták el folyamatosan, állandóan és mindig a véleményüket. Lehet, hogy néha más dolgoknak nagyobb jelentőséget tulajdonítottak, mint amekkora jelentőségük volt; de hogy nem volt véleményük, nem hívták fel a figyelmet a bajokra, nem kérték, hogy módosítsanak a mozgástéren, ezt senki nem állíthatja. Nem hajlandó a felelősségnek egyetlen egy milliméterét sem magára vállalni ebben a kérdésben. Ugyanakkor, hogy világos legyen az, hogy a város jövőjéért minden képviselő felel, azt mondta a polgármester úrnak, természetesen, hogyha ez a hozzáértők - nem a szakértők - szerint minimum az eladósodást megállítja, akkor e mellé oda tudnak állni. Hangsúlyozza azonban, hogy csak az intézményi szférán megspórolni azt, ami ennek a városnak a kilábalását elindítja, nem lehet. Ezért Nagy Csaba képviselőtársával együtt, illetve őt megkérve benyújtottak egy módosító javaslatot a polgármester úréhoz, - ami a Polgármesteri Hivatalhoz tartozó kiadási tételek egy részénél ezt a 4,5 %-os spórolást eredményezné; mivel nem tartják helyesnek csak egy szférával "elvitetni a balhét" és mindenképpen készülnek arra, hogy az első költségvetés-módosításig további megspórolható kiadási tételeket találjanak a költségvetésben. Világossá tették, a költségvetést nem támogatják, de a helyi SzocialistaSZDSZ többséget hozzá kívánják segíteni ahhoz, hogy a költségvetés eladósodását megállítsák. Szerintük meg lehet állítani, de a költségvetés egészéért semmilyen módon nem vállalnak felelősséget. A részletes vitában világossá fogják tenni, hogy a 288 M Ft intézményi 4,5 %-os megtakarítás -

29 ami nem jelent intézménybezárást - számukra csak a 60 M Ft-tal együtt fogadható el, külön-külön nem. A kettő együtt kezelendő, csak együtt tudják megszavazni. Külön-külön egyiket sem támogatják és fenntartják a jogot, hogy a költségvetés módosításakor újabb kiadáscsökkentő tételeket keresnek, ha már a bevételi oldalhoz nincs közük, mivel nem ők a kormányzó koalíció. Végezetül azzal kívánja befejezni hozzászólását az általános vitában, hogy természetesen kifejezetten politikainak érzi a '98-as költségvetés elfogadását. Arról van szó, hogy lesz-e olyan többség ebben a városban 1998-ban a helyi választáson, aki ezt a folyamatot kellő akarattal, felelősséggel, nem az utolsó évben, hanem már a választások utáni első pillanatban kezelni tudja, és az első elfogadott '99. évi költségvetésben tulajdonképpen négy évre előre fogad el költségvetést. Ennek állnak elébe és akkor biztosak benne, hogy Pécs városa régióközpont lesz. Meixner András: az elhangzottakhoz kíván néhány gondolatot hozzáfűzni, bár az előtte szólókhoz képest nem ilyen nagy ívű, politikai indíttatású beszédet szeretne mondani. A költségvetés szerkezetéből, valamint a számadatokból is kitűnik, hogy ez nem választási célú költségvetés. Ha ilyen jellegű lenne, akkor nyilvánvalóan olyan kecsegtető tételeket tartalmazna, amelyek a lakosság számára valamilyen pozitív benyomást keltenek. Ilyet igen kevés szféra tudna magára nézve találni, hiszen a módosító indítványok is azt mutatják, hogy nagyon sok területen van mit tenni, vagy lenne még mit hozzátenni. A módosító indítványokkal kapcsolatban véleménye, hogy az intézményi szférából el lehet vonni jelentős összegeket, de úgy gondolja, azért tudni kell azt, hogy az intézményi szféra nehezen mozdítható, amiből ha most el akarnak vonni, akkor valószínűleg csak jövőre lesz érezhető bevétel, ill. kiadáscsökkenés. Ugyanis ha a bérekből kívánnak elvonni 4,5 %-ot, akkor ez azt jelenti, hogy ennyi embernek fel kell mondani. Iskolákról lévén szó, ezt csak az iskolaév végén lehet megtenni. Kb. 9 %-nak kellene felmondani ahhoz, hogy idén a 4,5 %-os bércsökkentés végrehajtható legyen. Továbbgondolva, ez az összeg a végkielégítésekre el fog menni, tehát valószínűleg ebben az évben ilyen jellegű csökkentés nincs. Itt üt vissza amiért annak idején a kritikát kapták -, amikor megpróbálták az intézményszféra méretét a város lehetőségeihez alakítani. Nagyon kevés partnerre akadtak, akik most felemelt hangon követelik, miért nincs elegendő pénz az intézmények számára? Ezek is összefüggnek egymással. Úgy gondolja, a legjobb kiadáscsökkentő tényező az, ha az intézmény vezetése, illetve az intézmény dolgozói önmaguk érdekeltek a racionális működésben. Ez viszont minimum két dolgot feltételez: egyrészt egy tervezhető bevételt, másrészt tervezhető kiadást. A megoldást egy normál finanszírozásban látja. Belátja, hogy ez elég nehezen oldható meg, de előrelépést eredményezne. Azok a jutalmazási összegek, - amelyek az intézményi szférában a Szakszervezet részéről felvetésre kerültek kitermelhetők főleg akkor, ha a zárszámadás rövidesen elfogadásra kerülne. Meg kellene nézni, melyek azok a pénzmaradványok, amelyek az elmúlt évben az intézményszférában megmaradtak. Meggyőződése, hogy ez az összeg garantálja a fedezetet, hiszen jelentős mértékű pénznek kellett megmaradnia az intézményeknél, az előző évek tapasztalatai alapján. Ennek

30 egyik lehetősége pontosan egy ilyen jutalmazási keret lenne, amit most alpolgármester úr javasolt megadni, ebből végül is vissza lehetne pótolni más, egyéb célra. Fontosnak tartja még elmondani, hogy az előző évben a költségvetésnél a kisebbségi önkormányzatok támogatására javasolt egy bizonyos, - 1,2 ezrelékes - támogatási rendszert. Ez szintén az általa favorizált normatív finanszírozás egyik változata lett volna, de a költségvetés nehéz helyzete miatt visszavonásra került, ill. nem kapták meg a kisebbségek. Emiatt Mischinger István beadott egy javaslatot a körülbelüli visszaállítására. Úgy gondolja, célszerű lenne megmaradni bizonyos összegeknél. Emiatt módosító indítvánnyal fog élni, melynek tartalmát majd a részletes vitában kívánja ismertetni. Néhány felvetésre reagálni kíván. Golob képviselőtársa rosszul, ő jól emlékszik arra, hogy a köztisztviselőket és közalkalmazottakat, mint szférát az MDF kormány választotta külön és határozta meg alapszinten először a különböző bérrendszerüket. Majd a ciklus elején a mostani ellenzék által vezetett város volt az, amely jelentős mértékben eltérítette a köztisztviselők bérszorzóját a törvényileg garantált minimumtól. Elég nehéz tehát a következményekért a jelenlegi koalíciót hibáztatni. Mindezt pontosításként kívánta elmondani. A továbbiakban azt hiszi, mondandójába beleszőve elmondott már mindent, amit az egyéni felvetésekre válaszolni lehetett volna. Örömmel venné Körömi Attilával együtt -, ha ez a város Dél-Magyarország egyik, vagy a vezető városa lenne, mert ezt minden pécsi képviselő elvárná. Mindannyian tudják azonban, hogy egy város helyzete nem feltétlenül attól függ , hogy a képviselők mit szeretnének, hanem attól, hogy milyen helyzetben van az ország, illetve a város. A kívánt fejlesztések beindulása elmaradt, vagy óvatosabban történtek, melynek oka a határ közelsége és a másik oldalán dúló háború volt. Ismert az a tény is, hogy a város költségvetése nem csupán azért áll így Szegedhez, Debrecenhez, vagy más nagyobb városokhoz képest, mert rosszul osztották be a pénzeket, hanem mert a befolyó bevételek lényegesen kisebbek. Példaként említi, hogy Pécs városában arányában jóval nagyobb a nyugdíjasok száma, a bányabezárások következményeként. Nincs továbbá jövedelemadó, ami másutt viszont megvan, ez eléggé hiányzik. Dr. Kékes Ferenc: nem kívánja az általános vita fokozását, azonban néhány olyan gondolat merült fel a korábban elhangzottakban, amelyek számára nem teszik lehetővé, hogy hallgatással menjen el felettük. Az egyik, Golob Ferenc képviselő tévedésére, vagy talán félreértelmezésére reagál, - ami a kamerák előtt hangzott el - mely szerint a Színház támogatása 100 millió forinttal csökkent volna. Ezt szeretné kiigazítani, mivel a színház támogatás nem csökkent, csak másik helyen szerepel. Az állami támogatásokban kapnak megfelelő forrásokat. Úgy véli, jó kondíciókkal lehet garantálni a város polgárságának, a színház kiváló produkcióját élvezőknek, hogy ez változatlan, sőt jobb színvonalon realizálódjék.

31 A másik csomag, Körömi Attilával több éve folytatott polémiájának része kell, hogy legyen, az általa elmondott gondolatsorok után. A maga részéről nem hiszi, hogy minősítenie kellene, de kikivánkozik belőle. Egy meglehetősen "eklektikus" választási beszédnek minősíti az általános vitában felvetett gondolatait, amelyeket számos ténybeli tévedéssel is fűszerez, és aki nem kellő figyelemmel kíséri a folyamatokat, nem rendelkezik kellő ismeretekkel, akkor könnyen tévhitekbe ringatható az efféle véleményt alkotó, ha meghallgatja a hozzászólását. Nem tud mit kezdeni azzal a gondolatával, miszerint 570 M Ft-os hitellel kapták meg a várost, majd "0" hitellel adták át az előző testület mandátumának végén a következő Közgyűlésnek, a jelenlegi koalíció pedig vélhetőleg ismét jelentős hitellel fogja a következő testületnek átadni. Érez magában annyi elkötelezettséget és felelősséget, hogy szeretne a következő képviselőtestület tagja lenni. Emiatt egyáltalán nem mindegy, hogy milyen módon hoznak most döntéseket. Nem hiszi, hogy bármely politikai erő, vagy képviselő részéről érdekmúlás lenne a tekintetben, hogy a körülményekhez képest megfontolt döntéseket hozzon. Vizsgálni kell azonban a körülményeket, - az elmúlt négy évét -, finanszírozási lehetőségeit, külső és belső összefüggéseit, amelyek efféle summás megállapítások helyett az igazán felelősséggel gondolkodóknak véleménye szerint sokkal inkább szimpatikusak. Nem tölti el különösebb örömmel Körömi Attila azon minősítése sem, miszerint döntő mértékben a kormány felelős azért, hogy az önkormányzatok kondíciói romlanak. Nem hinné, hogy ezzel el tudná intézni ezt a számára is időnként nagyon nehéz szellemi teljesítményt, erőfeszítéseket igénylő problémát, hogy hogyan lehet a "van, a kell és a lehetőség" határai között egy optimumot, vagy egy általa optimálisnak minősített középutat megtalálni. Örömmel nyugtázza viszont, hogy Körömi Attila hiányolja az összefogást. Lehet, hogy hiányolja, de ők már régóta csinálják. Valahol a '90-es, '95-ös években, talán a sokat szidott Bányavagyon-Hasznosító Rt. "szellemi műhelyében" indult el az a munka, melynek eredményeként - emlékezete szerint - '95. március 19-én, vagy 17én Sikondán írta alá a polgármester úr, a Megyei Közgyűlés akkori vezetője és sok más érdekelt szervezet azt a stratégiai dokumentumot, amely a város szellemi és anyagi erőinek az összefogását és a stratégiai célok kitűzését határozta meg az elkövetkező időszakban. Való igaz - és ebben egyetért vele -, hogy enélkül az összefogás és együttműködés nélkül nem lehet semmi értelmes dolgot csinálni. Persze fel lehetne vetni a kérdést, hogy ezekben a diplomáciai és erkölcsi együttműködésekben vajon megtett-e mindenki azon a pozíción mindent, amely pozícióból ebből felelőssége származott volna? Arra a megjegyzésre, hogy kevés pénzt kaptak az Ipari Parkra megemlíti, hogy pontosan annyit kaptak, amennyit az akkori jogszabályok és pénzügyi lehetőségek szerint, a projekthez rendelhetően maximálisan ki lehetett hozni. Nem tényszerű Körömi Attilának az a megállapítása, hogy relatíve kell. Relatíve persze kevés pénzt kaptak, de nem így igaz, amit mond. Örömmel hallotta, hogy ismét megemlítette a bányász-lobbyt, hogy ebben a városban van bányász-lobby, még nagyobb öröm számára, hogy ennek ő is részese lehet. Ez a bányász-lobby az, amely a bányabezárások következtében az urános ágazaton kb. 15 Mrd Ft, a szenes ágazaton kb. 5

32 Mrd Ft célszerű, ésszerű felhasználásáért volt, illetve lesz felelős. Ebbéli tevékenységét illetően a szenes egy kicsit öregebb, többet lehet mondani múlt időben, mert arra vállalkozott, azért lobbyzik és fog a jövőben is nagyon határozottan, hogy mindezek az állami pénzek, - amelyek a rekultivációhoz, állami kötelezettségek teljesítéséhez kapcsolódnak - a város számára a lehető leghasznosabban költődjenek el. Legyen Ipari Park, teljesen új ipari tevékenység Vasas bányaterületén, környezetvédelmi-technológiai park, gazdasági reorganizáció pl. Komló térségében, és mindezek eredményeként több ezer munkahely jöjjön létre. Ezért lobbyztak és ezért fognak a jövőben is. Van néhány politikus, - és egyre több azoknak a száma - akik mindezt felismerik, támogatják ezeket a szakmai erőfeszítéseket, és valódi együttműködések révén valódi nagy projektek rajzolódnak ki. A Drávamenti Euro-régió központjává válás gondolatát messzemenőkig támogatja, ebben az egy kérdésben partner tud lenni. Nem érti Körömi Attilának azon gondolatait, melyek arról szólnak, hogy a költségvetési mozgástér javításáért mindent megtettek. Két okból: 1997. elején nekiálltak egy olyan valódi, intézményi költségvetéseket és költségvetési kondíciót javító programnak, amely az intézmények átszervezésére, egyik-másik bezárására, lényeges költségvetési kondíciók javítására irányult. Ez egy valódi program volt, összes hibájával együtt. Ebben az esetben viszont Körömi Attila és még jó néhányan a barikádok másik oldalán voltak a tüntetőkkel és nyomták ki azokat a szórólapokat, amelyek azt tanúsították, hogy ki, hogyan szavazott ebben a programban. Hangsúlyozza, hogy az egy valódi költségvetés-racionalizálási lépés volt, összes sutasága ellenére. Nem érti ezt a hirtelen jött megvilágosodást. Nem kérik és nem is várják el, hogy segítsen hozzá bármilyen olyan gondolathoz, amelyek részükről fogantak, de bíznak benne, hogy az ő segítsége nélkül is, sok más, - nem hozzájuk tartozó - képviselő józan belátása révén is meg tudják tenni mindazt, ami jelen körülmények között rendelkezésükre áll. Még egy dolog, ami miatt nem érti Körömi Attila gondolatát: három FIDESZ Polgári Párthoz tartozó képviselőnek - a polgármester urat is beleértve három módosító indítványával találkozott valamennyi képviselőtársuk a vita kezdetén. Megpróbálta keresni közöttük a logikai, vagy a politikai kapcsolatot, de nem találta. Az egyik a polgármester úr indítványa, amely egy határozott restrikciós lépést tartalmaz. Ezt valamelyest meg tudja érteni. A másik képviselői indítvány Nagy Csabától ered, a felhalmozási és felújítási kiadások keretéből kívánja fedezni a 132 M Ft-os közalkalmazotti jutalomkeretet. A sokat szorgalmazott felújítási forrást tehát tipikusan működési célra kívánja fordítani. A harmadik, a Körömi Attila által benyújtott módosítási javaslat szintén - roppant szimpatikus módon - azt, mondja, hogy a 120 M Ft-os Lakás Alapot az első lakáshoz jutók támogatására fordítsák. Szerinte nincs olyan ember, aki ne így gondolná, érezné, de ezen három képviselőtársa kezdeményezései között nem lát sem logikai, sem politikai konzisztenciát. Galbáts András: megkapta ugyan a szót a polgármester úrtól, azonban átadja Körömi Attilának, mivel két kérése van.

33 Körömi Attila: megérti Kékes Ferenc képviselőtársa indulatait. Teljesen világos, hogy zavarja, miszerint a FIDESZ Magyar Polgári Párt pécsi frakciója három fővel nem feltétlenül egységes politikai szempontok alapján megkonstruált módosító javaslat-csomagot terjesztett be, hanem megpróbálja azokat a módosításokat ezen - az általuk kifejezetten rossznak tartott - költségvetésen átvezetni, ami legalább néhány csoportnak, illetve a város nagyon sok polgárának jobb életet teremt. Ezért lehet haragudni! Úgy gondolja, ez egy helyes irány, és az ember nem folyamatosan és kifejezetten pártszékházakban megírt, egységes frakciói előterjesztéssel lép ide. Úgy gondolták, miután ez olyan rossz költségvetés, amit jobbá tenni nem lehet, akkor legalább azt a lehetőséget megadják maguknak, hogy kiemelnek néhány nagyon fontos területet, ahol javítani lehet, anélkül, hogy feszegetnék a rossz költségvetés kereteit. Nem a bevételi oldalt növelnék, hanem néhány terület átcsoportosításával, minimális összegekkel világossá tegyék, hogy milyen új, és nem nagy programokat, - csak a mindennapi közérzetet javító és a város képét kifelé jobbá tevő - indítsanak el. Ez őt nem zavarja. Ha ez Kékes urat zavarja, akkor ezt csak a Szocialista Párt frakcióvezetője idegességének tudja be. A benyújtott módosító javaslatok indokoltságát a rendelettervezet részletes vitájában mondják el. Meixner András részéről néhány nagyon fontos megjegyzés hangzott el, amelyekkel egyet tud érteni, egy dologra azonban szeretné felhívni a figyelmet. Megmondja őszintén, nem az ő gondolata, nem ő találta ki és hozta a Közgyűlés elé. Mostanában elég sokat forgolódik közgazdász körökben, és nem csak a média által futtatott "a közgazdász" körökben, hanem más közgazdászokat is meghallgat. A szakmán belül van egy nagyon kemény álláspont, ami számára is meglepő volt. Hosszú beszélgetések után világossá vált számára, hogy valószínű, ezek mozgatják a világot, a városokat. Ez pedig azt jelenti - és ezt közgazdászok, nem tudósok, történészek, ó a humán, hanem a reál szférából érkezők mondták -, hogy a gazdaság nem más, mint az emberek cselekedete, az emberi cselekedetek egyik megnyilvánulási formája. Nem számokat írnak le és mögé helyezik a társadalmat, hanem a társadalom cselekszik, dolgozik, él, és ebből képződnek környezetvédelmi, gazdasági, oktatási, stb. programok. Ha egy köztestület, aki közmegbízatásból a polgárok pénzét költi, folyamatosan a körülményekre hivatkozik, akkor annak a testületnek indításként sincs akarata. A végén még ahhoz sem lesz akarata, átgondolja, hogy egyáltalán valamit is akarjon elérni ebben a városban. Egyszerűen tudomásul kell venni, hogy a világ akaratokból épül fel. Mindig is abból épült fel, az emberi akaratok mozgatták meg a gazdaságot, az oktatást, a környezetvédelmet és minden egyéb fontos területet, nem fordítva történt. Éppen ezért nem kíván lemondani arról, hogy Pécs városa folyamatosan, a körülményekre hivatkozva tegye fel a karját. Ez viszont nem ok arra, hogy ne tegyék szóvá, ahányszor csak kell - mi az álláspontjuk ebben a kérdésben. Nem ért egyet azokkal, akik azt mondják, hogyha nem érti meg a másik oldal az érveket, akkor azokkal fel kell hagyni. Azért nem ért egyet, mert ha abbahagyják ezeket a mondatokat, mondásokat, akkor előbb-utóbb az a kép se illik kifelé, hogy már ő maga is elhiszi, hogy nem lehet jobb. Sokkal jobb lehet, csak másként kell dolgozni. Ennyit kívánt elmondani a behatároló körülményekről.

34 Az ipartelepítés kapcsán örökös vitában áll dr. Kékes Ferenccel, hiszen ez is a költségvetés része, mert ha több a munkahely, akkor több a helyi iparűzési adó, kevesebb a szociális segély, stb. Mindenki tudja ebben a teremben, hogy a munkahelyteremtés kemény költségvetési tétel, és Kékes úr folyamatosan megpróbálja afelé vinni a vitát, hogy ők akarják, az ellenzék pedig nem. A vita éppen ellenkezőleg van közöttük, mivel véleményük, hogy nem szabad erőltetni egy cégre, - nevezetesen a pécsi bánya-lobbyra alapuló ipartelepítést, hanem azt hangoztatják, őket is kell hagyni dolgozni és meg kell próbálni több lábon álló iparfejlesztést véghezvinni. Akkor nem fordul elő, hogy a Pécsi Ipari Parkból elmegy egy beruházás Pécsváradra, egy nem indul be (Katétergyár) A DDRF Rt már azon gondolkodik, hogy kettő, vagy három év alatt fogja leírni azt a 100 M Ft-os veszteséget, ami a Katétergyár beruházásából a céget éri. Ez azért van, mert egy lábon áll a pécsi ipartelepítés, és valakik, néhányan, egy, vagy két lobby kegyetlenül erősíti a városban azt a képet, hogy, csakis ez és egyedül ez menti meg a pécsi ipartelepítést. Higgyék el, hogy ez nem igaz! Csak azt kérik, ne mondják azt, hogy ők nem akarják. Ismerjék el, hogy az ő véleményük az, amit mondanak, ez pedig nem más, mint a több lábon álló ipartelepítés Pécs városában, hogy induljanak be végre a munkahely-teremtő programok. A finnek is azért jöttek Pécsre, mert egy központi cég kiajánlotta nekik Pécs városát, mert itt van a NOKIA. Ezt örömmel veszik és remélik, hogy még tíz hasonló cég fog idejönni. Meg kell azonban érteni, ha többféle módszerrel hozzák ide a cégeket, akkor több jön ide, mint egyféle módszerrel. Egészen egyszerűen ez a verseny törvényszerűsége. Nem szabad elfelejteni és szem előtt kell tartani, hogy Kővágószőlősön bezárták az uránbányát. Óriási potenciált jelentenek jelen pillanatban az ott visszahagyott bányaterületek. Ezért, leszűrve a visszahagyott szénbánya-területek hasznosításának minden anomáliáját és gondját - megjegyzi, ez a terület nem a városé, hanem Kővágószőlősé, újabb, nagyobb ipari parkja lesz, mint Pécs városának - keressék meg a községet és próbálják meg már most megtudni, mik a szándékaik, hogy ezeket a hibákat még egyszer ne kövessék el. A polgármester úr javaslatához elfelejtette hozzátenni: azáltal, hogy ők azt mondták, mögé állnak alkalmasint, ez nem azt jelenti, hogy helyesnek tartják az oktatási intézmények 4,5 %-os megsarcolását. Ezt a reggeli frakcióvezetői ülésen világossá tették. Számukra ez nem azért szavazódik meg esetleg, mert tartalmában egyetértenek, - mert a FIDESZ Magyar Polgári Párt oktatási programja ennek szöges ellentéte, az oktatásra akar költeni - hanem azért szavazzák meg, mert ekkora bajban van a város költségvetése. Ennél világosabbá tenni a felelősséget nem lehet. Ennyit hozzátettek a megbeszélésen is, csak itt még nem hangzott el, természetesen akkor szavazzák meg a kettőt együtt, ha erre teljes közgyűlési konszenzus van. Annak pedig az a minimuma, hogy a tisztségviselők, minden frakcióvezető, a független frakció vezetője is, minden bizottsági elnök és minden frakció többsége megszavazza, és erre írásos nyilatkozatot kérnek azért, mert úgy gondolják, hogy végre egyszer komolyan kell összehozni a közgyűlés többségét egy olyan döntéshez, ami nem népszerű. Ha ez nincs meg, nem fognak előrerohanni, fejvesztett hadseregként és össze-vissza cselekedni az oktatási szférán belül. Nem az oktatási szféra tartalma miatt akarják megszavazni, hanem egyedül azért, mert nagyon nagy bajban van a pécsi

35 költségvetés, semmi másért. A konszenzust várják ebben a kérdésben. Ha nincs, természetesen ettől elállnak. Akkor jön a '98-as választás és talán utána majd lesz módjuk arra, hogy komolyabban részt vállaljanak a város ügyeiben. Galbáts András: a Meixner András képviselő úr által elmondottakra kénytelen reagálni. Két kéréssel kapcsolódna ehhez. Nem csodát, különleges igényeket szeretne bejelenteni, nem módosító javaslatot tenni, hanem a "hatalom" felé kéréssel élni. Meixner képviselő úr visszautasította azon állítását, hogy ez választási költségvetés. Természetszerűleg adódik, hogy ezt a kérdést különbözőképpen látják. Meixner úr a saját frakciójából, ő a saját ellenzéki frakciójából. Véleménye szerint nagyon is választási költségvetés ez, amit alá is kíván támasztani. Nemcsak azt, hogy ez választási költségvetés, hanem a választási költségvetéshez vannak bizonyos kapcsolódó elemek, amelyekről feltétlenül szólni kell. Itt lenne az első kérése, hogy a hatalmon lévő frakciók - annak ellenére, hogy választás van - ne éljenek minden esetben a hatalomból adódó lehetőségeikkel. Annak ellenére, hogy a maga részéről és kisgazda oldalról is elismerik azt a gondolatot, miszerint ha az, aki hatalmon van, természetesen a törvény tisztességein belül célirányosan nem tud élni, az elveszti a hatalmat. Ilyen alapon megérti, hogy adott intézkedéseket meghoznak. Vannak tehát olyan dolgok, amiért szólni kell és szervesen kapcsolódnak a költségvetéshez. Két példát említ. A Gazdasági és Vállalkozási Bizottság hétfőn tárgyalta azt az előterjesztést, hogy a valami folytán tavaly, azaz már egy éve elmaradt most már két éves viszonylatban tárgyalta - lakbéremeléseket, szocialista előterjesztés alapján emelje fel 19 %-kal. Ha csak az inflációs rátát vennék figyelembe, két éves viszonylatban ez kb. 43-43,5 %-ot tenne ki. Helyette 19 % van. Természetesen a kisgazdák is megszavazták, sőt nagyon örülnének, ha csak 18,5 % lenne, de ez is a költségvetésbe tartozik és ez is a választás évében van. Ezért is egyszer valakinek fizetni kell, annak az embernek is, aki most írja a "dicslevelet" a nyugdíjasok nevében és köszöni, hogy ilyen jó ez a Szocialista frakció, amely ilyen kevés lakbéremelést alkalmaz. Egyszer ezért is fizetni kell. Felhívja a figyelmet továbbá, - mert kisgazda oldalról már nagyon sokszor elhangzott - hogy a jelen költségvetésben a Közterület-felügyeletre a város a költségvetésének 2,48 ezrelékét fordítja, azaz 1/4 %-át. Ma, amikor "dörögnek a géppisztolyok, amikor a klánok dolgoznak Budapesten", el kell gondolkodni azon, nem fog-e ez Pécsett is megjelenni? Megtett-e mindent a város azért, hogy ez ne történjék meg, vagy várja a csodát a rendőrségtől? Nem kéri a költségvetés módosítását, hanem azt, hogy végre a várost vezető koalíciók - és mindegy, hogy ki vezeti ezt a várost - gondolkodjon el ezen. Elég ez, megtettek-e mindent, vagy ha - bár nem kívánja - Pécsett is "elszabadul a pokol", megint csak széttárják kezeiket? Ezt szerette volna elmondani és ezt a két kérést szeretné olyan értelemben megismételni, hogy a hatalommal nyilvánvalóan élni kell, de esetleg előfordulhat, sőt számszerűsíthető valószínűsége van annak, hogy ugyanez a koalíció számszerű eséllyel esetleg újra fogja vezetni ezt a várost. Természetesen részükről mindent megtesznek annak érdekében, hogy ez ne így legyen.

36 Troska Gyula: nem kívánt az általános vitában részt venni, azonban sokszor elhangzanak olyan megjegyzések, amelyeket majdnem megfejthetetlenek és érthetetlenek. Többen elmondták, hogy az önkormányzat feléli a vagyonát, eladják az értékes telkeket. Tudomása szerint egy ilyen értékes telken sem magánház épül, hanem olyan termelő cég, amelynek pénzügyi forrásaiból a későbbiekben pontosan egy más típusú bevétele lesz az önkormányzatnak. Szerette volna, ha már öt évvel ezelőtt ilyen bőséggel elindultak volna az építkezések, mert akkor már túl lennének az adómentességen és már javában szolgáltatnák a pénzeszközöket, amiből valóban lehet várost építeni és tovább fejleszteni. Az általános vitában két dologra kívánja felhívni a figyelmet. Az egyik, amiről tulajdonképpen már többször megkérdezték, hogy a különböző átalakításokból, iskola-átszervezésekből mennyi haszna van a városnak. Akik most ezt kérdezik tőle, nagyon összefoglaló és egyértelmű választ kapnak kérdésükre. Aki nem tudja, legyen szíves tudomásul venni, hogy már 1997-ben, de '98-ban végképp, a közoktatási rendszerben egy olyan struktúraváltás következik be, amely a következő egyértelmű tendenciákat jelenti: Valóban létszámok és gyermeklétszámok miatt az alapfokú oktatás, osztály, gyereklétszáma egy viszonylagos, csendes csökkenő tendenciát mutat. Ennek következtében láthatóan 2000-ig, de rövidebb idő alatt is prognosztizálható ez a nagyságrend. Viszont ezzel egyidőben a középfok, amelyről tudomásul kell venni, hogy ma egy olyan általános, munkaerővisszatartó és munkaerő-politikáltságot segítő tevékenységet végez, amin a fejlett országok már 1950-ben túlestek, de Magyarországon most éli aranykorát. Minden egyes képzési típus időtartama felemelkedett. Pl. az eddig hároméves szakmunkásképzés felemelkedik négyévesre, a középfokú képzés az érettséginél befejeződött, ma öt és hat évre emelkedett. Ezt végiggondolva tudni kell, hogy a középfok négy éve mellé plusz két év képzési idővel növekedett meg. Ennek bekövetkezése annak köszönhető, hogy történetesen Pécs városa és környezete lényegesen kevesebb munkanélkülivel bír, mert akit érettségi után nem vettek fel felsőfokú intézménybe, - ez az egyharmadnyi gyerek - aki ötödik, vagy hatodik évre jár, igenis munkanélküli lenne és fizetni kellene számukra a szociális segélyeket és egyebeket. Sajnos ebben igaza van bárkinek, aki ezt kritizálja és felveti, hogy: vajon a munkaerő-alap miért nem ad az ágazatnak pénzt, hogy valóban könnyedebben, tudná csinálni. Szeretné megnyugtatni azokat az embereket, akik arra várnak, hogy 2000 körül Pécs város közoktatási rendszere elkezd szűkülni. Kéri, felejtsék el ezt a gondolatot, mert a későbbi témában - amelyet sürgősséggel kért felvenni - nagyon fontos adatokkal fog előállni. Ha a társadalom, a környezet nem oldja meg másképpen, akkor igenis a középfokon egy rendkívül dinamikus és nagyságrendjeiben is fejlődő rendszer fog kialakulni. A társadalom ezt úgy oldhatja meg, hogy pl. elkezdődik Siklóson, Komlón és egyéb helyeken a kilencedik és tizedik osztályos képzés és nem zúdul rá ez a fajta embertömeg Pécs város középfokú oktatására. Tehát lesz megoldás, amelyre már a tendenciák is láthatók. Évek óta részt vesz a közgyűlésben és már régóta szó van arról, - és jelenleg is szóba került - hogy jó lenne bizonyos kérdésekben összefogni.

37 Milyen feladatokat tudnának közösen üzemeltetni, finanszírozni a megyével?! Az Érdekegyeztető Tanács ebben a kérdésben a jelenlegi költségvetést egyetlen fillérrel sem tudta támogatni. Dr. Ujvári Jenővel együtt tagjai a Megyei Közoktatási Közalapítványnak. Örömmel mondhatja, addig próbálkoztak, amíg legalább 30 M Ft-ot elnyertek különböző, az egész megyére szóló, nagyon jó intézményi pályázatokból. Más területről sajnos egy fillért nem tud látni. Hangsúlyozza, vannak olyan közös gondjaik, amelyeket közösen kellene üzemeltetni, finanszírozni. Példaként említi az 506-os Szakmunkásképző fejlesztésének ügyét. Még egy dologra szeretné felhívni a figyelmet. Bármennyire furcsának tűnik úgy gondolja, mindig az utolsó, a végrehajtó szerepkörben van a legkellemetlenebb helyzet, amikor törvényi kötelezettségeket kell teljesíteni. Sok vita folyt már a NAT körül. Az ágazat 32 M Ft-ot kért annak érdekében, hogy szeptember 1-jétől, a NAT kötelező feladat-ellátásának kezdetétől, az eszközrendszer megvásárlását meg tudják oldani. Ebből a költségvetésben a fele, 16 M Ft van beállítva. Ismételten arra szólítják fel az ingyenes oktatásban részesülő tanulók szüleit, valamilyen szinten finanszírozzák meg a szükségletet. Mert aki komolyan gondolja, hogy ezzel az összeggel 25 általános iskolában, a szeptemberben bevezetendő informatikai oktatás minimális alapfeltételeit meg lehet teremteni, azt maga sem gondolja komolyan - aminek következtében jelentős pénzügyi gondok jelentkeznek. Ha ezt még hozzáteszi ahhoz a javaslathoz, ami itt közkézen forgott, akkor véleménye a következő: ma egy oktatási intézmény költségvetésének a legfontosabb tételei valóban a bér és járulékai. Azokat törvény védi. Nem köthet polgárjogi szerződést pedagógussal, ami jobb lenne, mert lehet, hogy olcsóbb lenne. Szociális juttatások: 4,5 %-ban egy gyermektől vonja meg az étkezési hozzájárulást, a tanszersegélyt, a szociális segélyt, mert ez a másik nagy tétel. Szolgáltatások: kössenek a közüzemi szolgáltató cégekkel olyan szerződést, miszerint az oktatási intézmények utolsó két havi térítésének befizetésétől eltekintenek. Van még egy negyedik tétel, amivel működtetni kellene ezt a rendszert. Tájékoztatásul elmondja, hogy az oktatás költségvetésében az a szám, amely csapjavítástól a gyermeknek kiosztott feladatlapig terjed, mintegy 2,53 %-nyi összeg. Ezt is el lehet vonni, bár ha arányosan elveszik, ez sem takarja a 4,5 %-ot. Ettől kezdve megkérdezi, hogy lehet ezt működtetni? Dr. Páva Zsolt: ezután, 13,30h-15,00h-ig ebédszünetet rendel el azzal, hogy az ülést ugyanezzel a napirendi ponttal folytatják Kukai András: mióta a polgári demokrácia létezik, azóta a hatalmon lévő pártok soha nem tudtak megfelelő költségvetést készíteni. A megszépítő emlékezet egész mást hoz elő a korábban hatalmon lévő pártok által készített költségvetésekről, ezt a kicsengést érezte Körömi képviselőtársa egyik megjegyzéséből, hogy annak idején amikor a FIDESZ kormányzópárt volt és készítette a költségvetéseket, akkor jók voltak. Úgy véli, ha így próbálnak továbblépni és a költségvetést mérlegelni, nagyon nagy bajt hoz a város számára. Mindenesetre pozitív kicsengése volt Körömi úr mondatának,

38 "Amennyiben a testület elfogadja, azon leszünk, hogy ez a költségvetés úgy valósuljon meg, ahogy kell." A mai vita során is utaltak arra, hogy az önkormányzat 1990-ben örökölt pénzügyi helyzete milyen volt. Pontosításként elmondja, az átadás-átvételi jegyzőkönyv tanúskodik az összegről. Ennek értelmében a Magasház 120 M Ft-ját - mint öröklött költségvetést - a kormány elengedte, a lakásépítési hitel 300 M Ft-ját ellensúlyozta a lakossági törlesztés, a Színház felújítás 200 M Ft-os összegét pedig az 1990. évi zárszámadás 300 M Ft-os eredménye egyenlítette ki. Az egyik átadó fél dr. Patla Károly volt, akitől ezeket az információkat kapta. A részletes vitához egy mottót mondana: "Ha meggyőző akarsz lenni, az érdekek, ne pedig a logika nyelvén beszélj." Petrovits Béla: egyetért polgármester úrral és Golob képviselő úr megállapításával is, miszerint a központi támogatások egyre inkább csökkennek. Az előterjesztésben is látható, hogy az utóbbi három évben jelentős mértékben csökken. 1996-ban közel 60 % volt a központi támogatás a főösszeghez viszonyítva, 1997-ben lecsökkent 51 %-ra, és most 46,5 % körül várható. Ez nagymértékben közrejátszik a város költségvetésében. Nem ért egyet azonban Galbáts képviselő úr megjegyzésével, hogy választási és politikai költségvetésről van szó. Véleménye szerint abból kell kiindulni, amit Gonda Tibor is említett, hogy a költségvetés 13,5 Mrd forintos bevétellel, és 20 Mrd forintos kiadással indult. Ezt a kettőt kellett összhangba hozni, amelyre két lehetőség mutatkozott. Egyrészt a bevételeket valamilyen formában, tisztességes módon a lehetőségekhez képest elfogadhatóan növelni, másrészt a 20 Mrd forintos kiadást olyan mértékben csökkenteni, hogy elérje a tervezett bevételeket. Ez utóbbi volt a legnehezebb feladat, ugyanis a 20 Mrd forintos igény teljesen jogos és igaz. A bevételekkel azonban megközelíteni sem lehetett, ezért mindenképpen csökkenteni kellett. Hangsúlyozza, nem érzi, hogy a költségvetés politikai, vagy választási költségvetés lenne, mert a lehetőség adott arra, mennyit használjanak fel. Azon lehet vitatkozni, hogy a bevételi oldalon szereplő tételek reálisak, vagy sem. Mint Molnár Tamás is mondta, vannak kérdéses tételek, ezekkel lehet csökkenteni a bevételi oldalt, de ezzel egyidejűleg a kiadási oldalt is tovább kell csökkenteni. A számok ismeretében a költségvetést jónak tartja, de olyan értelemben nem, hogy messze nem tudja kielégíteni azokat az igényeket, melyekre szükség lenne. Dr. Páva Zsolt: több hozzászólás nem lévén, az általános vitát lezárja. Kéri a képviselőket, ha még nem tették meg, adják be írásban módosító indítványaikat. Körömi Attila ügyrendi indítványának megfelelően szavazást kér arról, hogy a testület alkalmasnak tartja-e a rendeletet a részletes vita lefolytatására. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 29 igen, 7 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett a költségvetési vita folytatását támogatja.

39 Staub Ernő: megjegyzi, "nem"-mel szavazott. Van egy téma, amely több módosító indítványban is szerepel; Nehéz nem egyetérteni a szakszervezetek azon véleményével, amely kitér arra, hogy a múlt év végi tisztségviselői és magasabb vezetői jutalmak mellett a közalkalmazotti rétegnek nem jutott. Úgy véli, nemcsak azok értenek egyet, akik annak idején nem szavazták meg, hanem talán azok is, akik megszavazták. Több javaslat is kitér arra, hogy a közalkalmazotti jutalomkeret, amely a prioritási listán szerepel, kerüljön ki. Megjegyzi, ezúttal ott szerepel az intézményvezetők érdekeltségi rendszere is. Ujvári alpolgármester úr ismertette az MSZP Frakció javaslatát, melynek lényege, hogy az intézményeknél az egyéb különféle bevételekből legyen biztosítható, tehát kompromisszumos megoldásként lett felvezetve. Tudta, hogy teljesen eltérőek az intézmények lehetőségei a bevételeket illetően, és ha elfogadják Gonda Tibor azon állítását, hogy ez nullbázis, és valós kiadási tételeken alapuló költségvetés, akkor ez igaz a bevételi oldalra is. Nem véletlenül kerültek az egyes intézményekhez az adott bevételi számok. Nem mindegy, hogy egy intézménynek van egy kiváló sportcsarnoka, a fenntartási költségekkel együtt. A Széchenyi Gimnázium esetében 5 M Ft-ot terveztek az egyéb különféle bevételekre, a Leöwey Gimnáziumban 846 eFt, holott nem a legrosszabb intézménye a városnak, azonban itt 99 fő a költségvetési létszám, ezzel szemben a Széchenyiben 81. A bevétel teljesítése esetén a Széchenyi 81 főjére jutna 5 M Ft, a Leöweyben a 99 főre 846 e Ft. Ezt a javaslatot azért nem tudja támogatni, mert annyira kompromisszumos, hogy igazán szinte nincs benne semmi. Szintén erre a jutalomkeretre Nagy Csaba képviselő úrnak is van egy javaslata, amely a felújítási, felhalmozási keret csökkentésére irányul. Majdnem 2 Mrd forintos összegről van szó, ezért sokkal inkább támogathatónak érzi az ő javaslatát, ezért kéri képviselőtársait, ezt támogassák. Felhívja képviselőtársai figyelmét, akik az általános tartalék terhére kívánnak módosító indítványokat tenni, miután a 28 M Ft amúgy is elég kevés, inkább más forrásokat nevezzenek meg. Messzemenően támogatja Kádár Géza képviselő úr beadványát a II. Világháborús Emlékművel kapcsolatban, mert erre a Közgyűlésnek elkötelezettsége van. Ugyanis az adakozó városi polgárok jelentős része érték elkötelezett ember - mint az 56-os emlékmű esetében -, ugyanakkor a módosabb rétegre nem számíthatnak. Úgy véli, ha a város tett egy ígéretet arra - melyet egy decemberi határozatban is rögzített -, hogy a II. világháború után 53 évvel kezdődjék meg egy emlékmű építése, meg kell valósítani. Mischinger István felvetésével - miszerint 15 M Ft helyett 10 M Ft-ot kapnának a kisebbségek minden egyeztetés nélkül - elvileg teljesen egyetért, azonban olyan szerencsétlen fordulattal toldotta meg, amit nem lehet szó nélkül hagyni. Úgy véli, a kisebbségek támogatását önmagáért kell megtenni, nem azért, hogy mindenféle környékbeli "vad nacionalistákhoz" igazodjanak. Ennek a gondolkodásnak az írmagját is szeretné szerény eszközeivel kiirtani. Kékes képviselő úr is kitért a parlamenti kisebbségi képviselőkre, de nem tartozik ide. Valóban meg kell oldani, már korábban kellett volna. Más dolog, hogy kisebbségi vezetők hosszasan beszélnek róla, csúsztatnak, példaként

40 állítják Romániát és Szlovákiát, ahol pártalapon jutnak be, kedvezmény és mandátum nélkül, mivel van elég magyar szavazó. Mischinger képviselőtársával egyetért abban, elfogadhatatlan, hogy a kisebbségekkel nem tárgyalták meg, de ne hozzanak ide egyéb szempontokat. Dr. Kádár Géza: megköszöni Staub képviselő úrnak, hogy a II. Világháborús Emlékműről említést tett. Emlékeztet arra, a város és különböző bizottságai is döntöttek az emlékmű létesítéséről. A város Kulturális Bizottsága január 9i ülésén hozott állásfoglalása szerint 10 M Ft-ot biztosít 1998. évben a munkálatok megkezdésére. Ezek után az 1998. évi költségvetés-tervezetet áttekintve meglepetéssel tapasztalta, hogy semmilyen cím alatt nem szerepel a II. Világháborús Emlékmű kivitelezésére szánt összeg. Kérdése a bizottság elnökéhez, hogy történhetett ez? Hangsúlyozza, az, hogy a Kisgazda Frakció részéről vetette fel az emlékmű ügyét, nem azt jelenti, hogy nem egyetemleges jelentősége van a város Közgyűlését illetően. Kéri a testületet, "fogadja el a II. Világháborús Emlékmű kivitelezéséhez szükséges 10 M Ft biztosításáról szóló módosító indítványát." Dr. Kunszt Márta: alátámasztja Kádár képviselő úr állítását, miszerint a bizottság tárgyalta az ügyet. Tájékoztat arról, hogy a pótigény keretek között szerepeltették is. Mint ismeretes azonban ezt a keretet csökkentették. Nehéz helyzetben vannak, mert valószínűleg mindenki úgy gondolkodik, hogy a legkevesebb kárt okozva kell csökkenteni, és egy emlékmű felállítása jobban nélkülözhető, mint bármely intézmény költségvetésének mérséklése. Személy szerint egyetért, de azzal is, hogy ezzel egy generációnak tartoznak, mely lassan kihal, ezért nagyon nagy a nyomás mindkét oldalról. Kompromisszumos javaslata, hogy egy bizonyos alaptőkét adjanak az alapítványnak megadva ezzel a pályázati lehetőséget. Ha ez az összeg nem 10 M Ft lenne, hanem 4 M Ft, amivel elindulhat és ezáltal máshonnan is forrásokat teremthet az emlékmű felállításához. Meixner András: az általános vita során említette, nemcsak a költségvetésben szereplő tételekkel kell számolniuk, hanem az előző évi zárszámadás elfogadásával, felgyorsításával egészen biztos, hogy pénzhez lehet jutni " mert az előző évek valószínűleg vannak maradványai az intézményi szférában. Megbecsülni sem tudja, mennyi, de úgy gondolja jelentős részben fedezetet nyújthatna a pedagógusok jutalmazására. Felvetődött ugyancsak az intézményi szférával kapcsolatban, hogy amennyiben bevételeiket növelnék, felhasználható a jutalmazásra. Az a baj azonban, hogy az intézmények oly módon is tudnak bevételt növelni, hogy közben veszteséget termelnek. Példaként említi, egy középiskolás gyermek kollégiumi elhelyezésekor az állam 13.500 Ft normatívát biztosít, de lehet, hogy nem célszerű az intézménynek betölteni az üres helyeket, hanem üzletel rajta, főiskolásokat helyez el, és behoz rajta 6.000 Ft-ot. Hasonló módon a többi intézmény sem biztos, hogy érdekelt abban, hogy saját bevételeit megjelenítse. Ezért lenne célszerű az intézményeket normatív alapra állítani.

41 Az intézményi hálózatban van racionalizálási lehetőség, pl. vállalkozóknak ki lehetne ajánlani a konyha működtetését, illetve a takarítást. Át kellene gondolni, mert hosszú távon megtakarítást, vagy akár nyereséget is jelenthet. Beadott egy módosító indítványt - mint Staub képviselő úr is megjegyezte - az általános tartalék terhére. Azt javasolja, hogy "a kisebbségek és a részönkormányzatok kapjanak egy ígérvényt az általános tartalék terhére, vagyis jöjjön létre egy kisebbségi és részönkormányzati céltartalék 6 M Ft-os összeggel, és ennyivel csökkenjen az általános tartalék összege." Indoka, a kisebbségi önkormányzatok 50 %-kel kevesebb pénzt kapnak ez évben, valamint a részönkormányzatok sem kapják meg a tervezett összeget. Javaslata - mivel bármi közbejöhet az év folyamán, ami felborítja a költségvetést - a céltartalékot csak a harmadik negyedévben szabadítsák fel annak függvényében, hogy a keretösszegek fedezik-e amit a kisebbségi, illetve részönkormányzatok beterveztek. Úgy gondolja, így elfogadhatóbb, mint egy direktben elkölthető pénz, mert igaz, hogy a kisebbségek nem költötték el a tavalyi évben rendelkezésükre álló összeget, de a takarékoskodást nem lenne célszerű büntetni. Helmrich Ferenc: a részönkormányzatok részéről adott be egy módosító javaslatot. Indoklásként elmondja, a Pécsbányatelepi Részönkormányzat kapott egy üresen álló, leromlott állapotú közösségi házat, melyet az 1997. évben rendbe tettek. Ezt azonban fenn kell tartani az emelkedő rezsiköltségek mellett. A pécsbányatelepi közösségi ház is üresen áll, mert nincs pénzük arra, hogy asztalokat, székeket vegyenek. Úgy véli, ha az öt részönkormányzat részére a 18 %-os inflációnak megfelelő mértékű - 14,4 M Ft - emelést kérnek, szerények. Ismeretes, hogy ezek a részek eléggé elmaradottak, és ha a város nem segít, ezek a házak ismét leromlott állapotba kerülnek, nem tudják fenntartani. Nagy Csaba: úgy véli, az önálló képviselői indítványában vázolt megoldás járható út. Valóban a fejlesztési és felújítási kiadások köréből szeretné ezt az összeget kiemelni, mert 2 Mrd forint, melyből a 132 M Ft-ot meg lehet takarítani. Természetesen azzal jár, hogy bizonyos célok később valósulnak meg. Ha fontosnak tartják, hogy ez a költségvetési rész valóban bekerüljön a költségvetésbe oly módon, hogy megkaphassák a közalkalmazottak, akkor a javaslatot el lehet fogadni. Véleménye szerint az MSZP javaslata azért nem megfelelő, mert az egyes iskoláknak nincs lehetőségük arra, hogy egyéb bevételeket szerezzenek. Természetesen az intézmények rátermettsége is mérvadó e téren, azonban a pedagógusok munkavégzése ettől teljesen független. Ha igazságtalanul akar eljárni a Közgyűlés a pedagógusokkal szemben, akkor ezt a javaslatot fogadja el, ha azt akarja, hogy a közalkalmazottak viszonylag egységes, normatív módon kapjanak jutalmat, akkor az ő javaslatát. Megjegyzi, nem bízik abban, hogy a zárszámadáskor plusz pénzek folyhatnak be a költségvetésbe, hiszen már 230 M Ft-ot beállítottak ezen a címen. Dr. Kékes Ferenc: az általános vita során is elhangzott részéről olyan gondolat, amely a közalkalmazottak körében nem népszerű. Ennek ellenére vállalja véleményét azon okok miatt is, amelyek alapján polgármester úr a költségvetés működési kiadásainak csökkentését szorgalmazza, illetve a

42 felkért szakértők - de úgy gondolja, mindenki más a táblázat költségvetés strukturális részeire vonatkozó adatokat szemléli, és próbál következtetéseket levonni - a működési költségek túlzott aránya miatt aggódnak. Nem tud más - általuk korrektnek ítélt - javaslatot tenni, mint a működési költséget tartós elkötelezettséggel a jutalomkeret ilyen módon való megvalósítása ellen szóljon. Egyetért azzal, hogy a közalkalmazottak kérései jogosak, valamint az Érdekegyeztető Tanácsban kialakult hosszas vita során benne is az a meggyőződés alakult ki, hogy lépéseket kell tenni ez irányba, ugyanakkor azt is tudja, hogy a költségvetésnek erre nincs lehetősége. Akkor tehetnek valamit, ha a szféra megtakarításai is láthatóak lesznek. Nem tudják támogatni azt a javaslatot, amely egyértelmű elkötelezettségként jeleníti meg ezt a jogos kérést. Különösen akkor nem, ha a felújítási és felhalmozási kiadások terhére teszi, amikor éles vita zajlik a város vagyonfelélését illetően. Ennek egyik bizonyítéka, hogy a felhalmozási kiadások milyen nagyságrendet képviselnek a hitelekkel és más egyéb forrásokkal szemben. A Szocialista Frakció részéről ezzel a kompromisszumos javaslattal azt az érdeket próbálták megjeleníteni, amely nagyon határozottan fogalmazódott meg a közalkalmazottak különböző szervezetei részéről. Nem állítja, hogy a javaslat tökéletes, de egy lehetőséget ad ebbe az irányba. Az érintettek részéről kéri, nyilatkozzanak. Ha részükről nem kapnak támogatást, nem tesznek olyan javaslatot, amely eleve elutasításra kerül. Ez esetben marad az eredeti változat, vagyis a prioritási lista. Mischinger István: Staub képviselő úr hozzászólására nem kíván reagálni. A kisebbségi pénzösszeg módosítását mindenképpen a többség oldaláról tudja megközelíteni. Mint magyar állampolgárnak nem mindegy, hogy élnek Romániában, Szlovákiában a magyarok. A kisebbségek munkáját nem lenne szabad kerékbe törni, támogatni kellene őket. Véleménye szerint teljes mértékben lojálisak a várossal szemben, nem kérnek több pénzt, csupán a város költségvetésének 1,2 ezrelékét. Körömi Attila: megjegyzi, 1990 óra a testület elé benyújtott költségvetési rendelet-tervezetek egyre terjedelmesebbek, színvonalasabbak Felhívja azonban a figyelmet az 5. sz. melléklet utolsó oldalán lévő II. fejezet első sorára - 320.398.000 Ft -, nevezetesen a Polgármesteri Hivatal kiadásaira. Valószínűleg a kötelező előírásoknak megfelel ez a forma, azonban célszerűbbnek látná, ha részletezve lenne. Emlékeztetőként elmondja, az előző testületben volt rá példa, hogy az egyik tisztségviselő behozta Seattle város költségvetését, amelyben minden tételt lebontottak, hogy az ellenőrzés így a lehető legprecízebb legyen. Hangsúlyozza, nem az Iroda hibája, mert ehhez a megfelelő feltételeket biztosítani kell. Arra kívánt utalni, hogy a képviselők nem tudhatják meg, mit takar ez az összeg. Szerepel a költségvetésben továbbá a 120 M Ft-os lakásalap. Jobb lenne, ha lakáscélú felhasználást szolgálná, nem pedig a város különböző manővereit, csak éppen a lakásgondokon nem tud segíteni. Ezért javaslata, hogy "a 21. §. (2.) bekezdése alapján - amely a lakásalappal foglalkozik, és nem lakáscélú felhasználást javasol - a testület döntsön úgy, hogy a 120 M Ft összegű alapot az első lakáshoz jutók támogatására fordítja." Újra kell

43 indtani az első lakáshoz jutók támogatásának népszerű, nagyon hasznos programját. Ehhez egy kiegészítő határozati javaslatot is készített, melyet a vita végén szintén előterjeszt, mert ezzel csak az alapot teremtik meg, az Irodának el kell készíteni szakmai javaslatát, a bizottságoknak meg kell tárgyalni és visszahozni a Közgyűlés elé. "A 21. §. (2.) bekezdése a Közgyűlés a 120 M Ft összegű lakásalapot az első lakáshoz jutók támogatására fordítja." Második javaslata a költségvetési rendelet 9. §-ában szerepel, a Várospolitikai Alap 5 M Ft-tal. Sok minden belefér, maximális felhasználása, - egy tétel esetében maximum 200 eFt, - elköltése a polgármester hatásköre a szakbizottságok előzetes véleménye alapján. Aki figyelemmel kíséri a politikai, külpolitikai életet is, pontosan látja, hogy az Európai Uniós csatlakozás a körülötte folyó minden vita ellenére gyors lendületet kaphat bármelyik pillanatban. Ez azt jelenti - miután mindenki a régiók Európájáról beszél - ha a magyar kormány megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat, azok a városok, akik világossá teszik elkötelezettségüket, és azt, hogy - mint önálló város, önálló régió központ - ebben fantáziát látnak, a helyi polgárok számára gazdasági hasznot akarnak húzni, akkor egyértelműen jelezni kell. Ezért azt javasolja - nem is mond ellent a Várospolitikai Alapnak -, hogy a Közgyűlés az 5 M Ft összegű Várospolitikai Alapot 2,5 M Ft-ra változtassa és a 9. §. a következő (2.) bekezdéssel folytatódjék: "A Közgyűlés 2,5 M Ft-os kerettel Európai Unió Drávamenti Régió elnevezésű önálló alapot hoz létre. Az alap felhasználásáról kizárólagosan a Közgyűlés dönt. " A csatlakozási tárgyalások során biztosan lesznek olyan nem látható költségek, kiadások, - ha a város komolyan veszi régióközpont mivoltát - melyeknek meg kell felelni, különböző tanulmányokra, anyagokra költeni kell. Ha a város önmaga megteremti ezt a hátteret, és nem kívülről várja, az előrejutása gyorsabb lesz. Harmadik javaslata "Az előterjesztés 1. sz. mellékletében szereplő városmarketing sort 9 M Ft-ról 7 M Ft-ra csökkenteni, a 24. §-ban szereplő Közüzemi Rt. költségvetésén belül található - zöldfelület fenntartás 79.800 eFt-ről 76.800 eFt-ra csökkenteni." Így az ebből származó 5 M Ft-tal létrehozható lenne egy Városszépítési Alap, mellyel jeleznék, hogy Pécs városának rendkívül fontos a külleme, és miután tavaly egy kicsit félresikerült akció során kulminált, azt mondja ez a városmarketing, a közterületfenntartás része. Ha külön nevesítik, akkor biztos e célra lesz felhasználva, ha nem, akkor az utolsó tő virágpalántát is meg lehet pályáztatni és nem fordulhat elő, hogy Siófokról kell drágán ideszállítani a virágot, miközben helyben is beszerezhető. Ha az alap most rendelkezésre áll, az Iroda időben el tudja kezdeni az előkészületeket, és az illetékes bizottság által vezérelve hatáskörébe utalva abszolút kontroll alatt képes megtenni. Kiegészítő határozati javaslata: "A városi polgárok aktivitására számítani kell, és természetesen minden eszközbeszerzést e tekintetben pályáztatni kell." Kéri a testületet, mindhárom javaslatát támogassa, mivel nem a bevételi oldal növelésére tett javaslatot, hanem meglévő sorokon pénzátcsoportosítás valósulna meg, ráadásul az átcsoportosított összegek az eredeti sorok tartalmának nem is mondanak ellent. Úgy véli, mindhárom javaslat a támogatható.

44 A közalkalmazottak jutalmi alapjával - ugyan mások is jelezték kapcsolatban szeretné világossá tenni. Ha az MSZP Frakció módosító javaslata arra irányul, hogy az intézmények egyéb különféle bevételek terhére történjen meg ez a kifizetés, akkor nem történik meg. Ugyanis egyéb más bevételekből áll össze az intézmények bevételi főösszege és ezzel szemben a kiadási főösszeg megegyezik, vagyis minden forint betervezésre került, ráadásul nullbázison, tehát mozgásterük rendkívül csekély. Természetesen ezzel nem tudja elérni azt a célt a Közgyűlés, hogy a szakmai munkát jutalmazza. Ne abban tegye érdekeltté az intézményeket, hogy a szakmai munka színvonalát maguk mögött hagyva egyéb bevételeik hajszolásával teljen el a tanári karok ideje, mert ez feltétlenül a szakmai munka rovására menne. Javasolja, Nagy Csaba indítványát támogassák, amely valóban a beruházásoktól vesz el, és miután majdnem 2 Mrd forintos beruházási összeget kellene csökkenteni alig több, mint 100 M Ft-tal. Figyelembe véve irodavezető úr elmondását, miszerint a viziközmű beruházások meglehetősen aggályosan vannak lefolytatva a 2 Mrd forintos összegben - ki meri jelenteni - nem ekkora, ennél nagyobb lauf van úgy, hogy az oda betervezett munkák is elvégzésre kerülnek. Troska Gyula: valóban meg kell állapítani, hogy ez évben az intézmények költségvetése elfogadható, végig vihető előirányzatokkal van terhelve. Talán nem történik meg az az eset, amely tavaly, hogy nincs előirányzata az intézménynek. Ebben az évben szinte címkézetten megjelenik a nemzetiségi és tannyelvű pótlék, továbbá központi költségvetésből az egy gyerek után járó 2.300 Ft-os könyvtárfejlesztési, illetve informatikafejlesztési pénz. Nagy vita övezi a deklarált ösztönző elv bevezetését az egyéb saját bevételekbe. Megjegyzi azonban, 10 év óta az intézményi hálózat bevételi ösztönző rendszere nem működik, nem érdekeltek - anyagilag különösképpen nem abban, hogy az ösztönző elv működjön, noha az oktatási törvény erre nagyon jelentős intézkedéseket tesz. Nem azt mondja ki, hogy az összes egyéb saját bevételt külön pénzeszközként az intézménynél kell hagyni, hanem a vállalkozás nyereségét kell külön kezelni. Úgy gondolja, az első olyan induló lehetőség az intézmények számára, ahol saját külön tevékenységükből egy önellátó ösztönző rendszert tudjanak kialakítani. Ez a költségvetés mindezt tartalmazza. Eddig semmilyen módon nem jelent meg. Nem aggódik azért, hogy nincs ennyi bevételük az intézményeknek, ezek aránya a költségvetési tervezetben talán egy-két százalék. Évek óta komoly probléma van az egyéb sajátos bevételek tervezési főösszege körül. Mindenki fél ettől, mert valóban a bevételi előirányzat kiadási előirányzatként szerepel. Mind nagyobb részt kellett vállalni a saját bevételek termelésével a költségvetés kondícióinak javítására. Már olyan mértékben, olyan látványosan nőttek az egyéb saját bevételi tervezetek - amelyek nem intézményi kívánságra születtek meg - hogy az önkormányzat egyetlen ágazata sem a profit, sem a nonprofit termelő szféra nem tudta utolérni. Egyszer már el kell érni, hogy saját ösztönző rendszere is érdekelt legyen. Hangsúlyozza, ez a költségvetés az első, amelyben valóban a Kjt. kihatásai minden intézménynél jelen vannak, és amely nem tartalmaz különböző tilalmakat az intézményi bérgazdálkodás kérdéseire Nem határozza meg, hogy minden fillért be kell származtatni, hanem a jó gazdálkodásból fakadó esetleges megtakarítások is felhasználhatók ezen cél érdekében.

45 Eloszlatná azt a félreértést - amit Staub képviselő úr talán véletlenül mondott hogy az összes előirányzat kiosztható, nem így van. Például a Széchenyi Gimnáziumnál a 3 %-os bér előirányzat az egyéb sajátos bevételének csak töredéke, ugyanakkor valóban van néhány olyan iskola, ahol jelenleg a bevallott ilyenfajta előirányzata nincs. Ennek következtében ösztönözve lesz ennek a kérdés megvalósításában. Úgy véli, ma nem lehet a közoktatási rendszer költségvetésének különböző megoldási módozatait, - csökkentését, egyebet - megtenni, ha valóban nem készítik el mindazon kérdéscsoportok és költségvetéssel kapcsolatos információknak analitikáját, amelyek szükségesek. Megemlíti, az elmúlt év decemberében készült - a költségvetés módosításakor - egy olyan analitika, ahol megnézték minden egyes közoktatási intézménynél a bruttó költségvetési összeg évi 1 óra átlagára számított pénzmennyiségét. Rendkívül érdekes adatokat kaptak, ma az alapfokon az 1 órára jutó bekerülési költség a 2.120,Ft-tól 3.154,- Ft-ig terjed. Úgy gondolja, valahol el kell kezdeni egy normatív finanszírozási rendszert, minden adat az Oktatási Iroda birtokában van, mely alapul szolgál. Érdekes az is, hogy a 2.124,- Ft-os egy órára jutó költségvetési hányadból pillanatnyilag ugyanennél az intézménynél 1.444,- Ft a bérjellegű terhelés. Ezt figyelembe véve 1 órára mindenfajta rezsiköltséget beszámítva, mindösszesen csak 680,- Ft jut. Azon kell elgondolkodni, hogyan tudják ezeket tovább csökkenteni. Milyen okok vannak, amelyek az ágazat költségvetését bruttó összegben növelik? Három nagyon fontos tény - amit korábban kért, még mindig nem teljesült - jobban lehetne követni a költségvetés szerkezetét, ha az ágazat alágazatainak is évről-évre, folyamatosan figyelemmel lehetne kísérni a költségvetés szerkezetében a kiadási részt. Alapfokon majdnem azonos a költségvetés összege a tavalyival, - bár intézményi szinten emelkedett -. Oka, hogy tavaly valóban befejezték a létszámcsökkentéssel járó végkielégítések kifizetését. Az utóbbi években 1995-től a mai napig 239 pedagógus állás szűnt meg, és emellett majdnem ennyi technikai dolgozóé. Felmerül a kérdés, hogy ennek ellenére növekvő a tendencia. A második ok növeli, hiszen a középfokon folyamatosan nő a közoktatási rendszer, fenntartási és bérköltségeivel együtt. Ez a folyamat valamikor 1990-ben teljesedik ki és utána stagnáló szakaszba lép. A másik alapvető ok valóban a közoktatási következményeként a NAT bevezetése. E két kérdés köré kellene felsorakoztatni az érveket, melyek ágazati szinten ezeket a kondíciókat adták. Kukai András: az MSZP módosító indítványa egyik részére Kékes képviselő úr már részletes indoklással reagált kifejtve a módosítás indokát. Ő személy szerint a módosító indítvány 2. oldalán szereplő 20. §. (4.) bekezdését indokolná. E bekezdésben jelzett 13. sz. melléklet a hétfői Gazdasági és Vállalkozási Bizottság ülésére került - "Ajánlás az OTP felé" címszóval - az ingatlanok kiajánlásával kapcsolatosan. Akkor megkérdezték irodavezető asszonyt, az egyeztetés megtörtént-e, egyeztetést kértek, hogy az ÁRT alapján egyeztetett ingatlanokról van e szó. Miután irodavezető asszony nem tudott válaszolni, másnap felkereste a Városfejlesztési Irodát az egyeztetés céljából a saját választókerülete vonatkozásában. Próbálta a 13. sz. mellékletben szereplő ingatlanaival kapcsolatos ÁRT-t összehasonlítani, és kiderült, hogy az ellenőrzött 6 ingatlan közül 4 olyan volt, amely az ÁRT-ben

46 szereplő részterület. Úgy érzi nem szabad senki felé kiajánlani, még a (4.) bekezdésben foglaltak reményében sem, - azért, ha annak idején kisajátításra kerül sor - nehogy magas áron kelljen visszavásárolni a városnak. A másik, felértékelődnek a területek, ha az infrastruktúra olyan módon fog megépülni például a Nyugati Elkerülő úttal kapcsolatosan, nem szabad egy 281.855 m2-es területet kiajánlani 650-700,- Ft-os négyzetméterenkénti árért, holott 1-2 év múlva e terület értéke a Nyugati Elkerülő út szomszédsága miatt magas lesz. Javasolták, hogy a rendelet 13. sz. melléklete maradjon ki és a 20. §. (4.) bekezdés szövege az alábbiak szerint módosuljon: "A Közgyűlés utasítja a Vagyonkezelő és Hasznosító Irodát és a Városfejlesztési Irodát, hogy további forrásbővítés lehetősége érdekében készítsen fedezetként felhasználható ingatlanokról előterjesztést, melyet a közgyűlési döntést megelőzően a Gazdasági és Vállalkozási Bizottság, illetve a Város- és Környezetfejlesztési Bizottság is tárgyalja meg." Ezzel az indoklással kéri a Közgyűlést, hogy a rendelettervezet 13. §-át hagyják ki. Dr. Faragó László: módosító indítványa két költségvetési tételre vonatkozik, az egyik, hogy a Város- és Környezetfejlesztési Bizottság a korábbi gyakorlatnak megfelelően kapjon saját keretet, amelyből a városfejlesztési és rendezési terveket tudja finanszírozni. Módosító indítványában 25 M Ft-os keretet kért. Indokai: részben közgyűlési elhatározásból, részben törvényi kötelezettségekből fakadóan van egy kb. 37 M Ft-os tétel, amely ezt a leendő tervezési keretet eleve megterhelné. Részben aláírt, részben ez évben elkészítendő terveket jelent, pl.: Mecsekoldal, Donátus szabályozási terve, melyek régi kötelezettségek, mert befolyásolni akarják e területek beépítését. Ugyanakkor nincs terv, nagyon fontos, hogy elkészüljön. A Szigeti városrészben látható, milyen drasztikus változások vannak, a Hungária úton nem tudják befolyásolni őket, nincs új terv. A Közgyűlés elkötelezettséget vállalt arra, hogy a repülőtér tervezéséhez ad egy összeget. Jó lenne, ha a Költségvetési Bizottság is következetes lenne, ugyanis ez évben február 5-én a 20. sz. állásfoglalásukban nyilatkoztak arról, hogy a belváros rendezési tervéből még visszalévő összeget az önkormányzat átvállalja, miből fogják kifizetni? Úgy gondolja, célszerű lenne, ha a Közgyűlés vagy a költségvetés tárgyalásánál lenne következetes, vagy ne szabjon olyan feladatokat a bizottságnak és az illetékes irodának, amit nem tud teljesíteni. Példaként említi a parkolási koncepciót, ahol tételesen felsorolták kinek, mi a feladata és milyen terveket, programokat kell elkészíteni. Ha a költségvetésben nem biztosítják a fedezetet, akkor nem tudja, hogy a meghirdetett pályázatokat, szerződéseket miből finanszírozzák? Tehát ezek a tételek mintegy 37 M Ft-ot tesznek ki. Lennének egyéb feladataik is, pl. - Ujvári alpolgármester úr is tárgyalt az egyetemmel - hogy az egyetem fejlesztésével kapcsolatban közösen át kell nézni a területi vonatkozásokat. Ennek szintén lennének költségvetési vonzatai. Ezen kívül életbe lépett az új építési törvény, ahol merőben új szabályozási tervet kellene készíteni a városra, ami a korábbi OÉSZ helyébe lép. Elfogadták decemberben OTÉK-ot, amely előírja, milyen módon, milyen újfajta terveket kell készíteni. Összességében a kötelezettség és az aláírt szerződések 37 M Ft. Áttekinthető esetleg még egyszer ez a feladatsor, és talán lesznek olyan tételek, melyeket ki lehet húzni, vagy áthúzódnak a következő évre - és ha egyéb elkötelezettségeiket nem veszi

47 komolyan az önkormányzat akkor számításai szerint 25 M Ft-ból ki lehet jönni, ezért ezt irányozta elő. A másik, hogy a Környezetvédelmi Alapnál 24 M Ft jelenjen meg a jelenlegi 1 M Ft-tal szemben. A forrása a környezetvédelmi bírságból befolyt 13 M Ft - a Közgyűlés által hozott rendelet szerint ebbe az alapba kell helyezni - és várhatóan még 13 M Ft befolyik, összesen tehát 26 M Ft. Megjegyzi, azért 24 M Ft-ot jelölt meg, mert a költségvetés egyéb tételében ennyi a tervezett bevétel. Dr. Kékes Ferenc: Körömi Attila módosító javaslatával kapcsolatban van néhány észrevétele. Nagyon szépen hangzik, hogy a lakásalapot az első lakáshoz jutók támogatására fordítják. Talán még emlékeznek az 1995. évre, amikor utoljára oszthattak fel ilyen jogcímen állami pénzeket. A rendszer korábban úgy működött, hogy 120-130 M Ft-ot kapott az önkormányzat kormányzati forrásból és rendelettel szabályozott módon biztosította az első lakáshoz jutók támogatását. Sajnos ez a forrás elapadt, megszüntették ezt a rendszert, mert az időközben hatályba lépő lakástörvény megszigorította, kötelezővé tette a lakásalap képzését. A korábbi évekből kibocsátott kölcsönök törlesztő részletei lényegesen kisebb nagyságrendben érkeznek évente, mint amit a javaslattevő rögzít. Egy évben lehet egy kitörés, 120 M Ft-ot az első lakáshoz jutók támogatására fordítani, de a 2. 3. 4. évben már nem tudnak, mert nincs forrása. Végig kell gondolni, elindítanak egy viszonylag nagy körre alapozott rendszert és a következő években folyamatosan meg kell szüntetni, mert nem lehet felvállalni. Másfelől akadálya - Körömi képviselő úr is alkotó részese volt a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság tagjaként -, a lakáspolitikai koncepció, amely nem számol a lakáshoz jutás támogatásának ilyen módszerével. Kénytelen tudomásul venni a szűkebb forrásokat, és elsősorban a szociális bérlakáshoz jutás kondícióinak javítását célozza meg (közművesítés, telekértékesítés, nagyobb területű lakások visszavásárlása és szociális célra való felhasználása) természetesen olyan módszereket is alkalmazva, melyek az elmúlt évben 17 nem lakás céljára szolgáló helyiségből szociális bérlakás kialakítását jelenti. Több lábon álló rendszert fogalmazott meg kötelező erővel az önkormányzat a lakáshoz jutás kondícióinak javítása érdekében. Ez a javaslat rendszeridegen és csak rövid életű lehet, bár kétségtelenül jól hangzik. Körömi képviselő úr második javaslata, amely az Európai Unió Drávamenti Régió elnevezésű alapra irányul. Bizonyos szempontból érthető, de jó lenne, ha konkrét tartalmi elemeit is megjelenítené. Úgy gondolja, ha nem fogadja el a testület, és marad a Várospolitikai Alap, abból ez a kitüntetett stratégiai cél, taktikai szükségszerűség, hogy az UNIÓ-s csatlakozás elemeit támogassák, megítélése szerint ugyanilyen rugalmassággal biztosítható. Harmadik javaslata részben érthető, hogy egy Városszépítési Alapot hozzanak létre. Emlékeztet arra, tavaly volt egy kiváló akciója, amikor néhány százezer forint önkormányzati támogatással Polgári Kör és más civil szervezetek összefogásával több millió forintos keret jött össze. Emlékszik arra, annak idején Körömi képviselő úr és talán mások is kifogásolták, miért nem a város számolja meg a virágpalántákat. Úgy véli, nagyon szerencsés, ha minél szélesebb összefogással, - a civil szervezetekre való támaszkodással is -

48 lényegesen kevesebb önkormányzati pénz ráfordításával még jobban sikerül ez évben. Felsorolt indokai alapján ezen módosító indítványok elfogadását nem tudja támogatni. Baumgartner Sándor: felhívja a figyelmet egy fontos problémára. Ismeretes, hogy Pécs az országban a parlagfűvel leginkább szennyezett terület. Van egy ezzel kapcsolatos rendelete a városnak, melynek évek óta nem tudnak érvényt szerezni, mert a benne foglaltaknak az önkormányzat sem tud eleget tenni. Felismerve a helyzet tarthatatlanságát, megkeresték Szili Katalin államtitkár asszonyt és kérték segítségét ez ügyben, hiszen minden évben a pénzhiány az eredménytelenség oka. Államtitkár asszony megígérte, hogy a lehetőségekhez képest tud biztosítani valamilyen összeget. Információja szerint ha a város 10 M Ft-ot adna, a minisztérium 30 M Ft-tal járulna hozzá. Tegnap értesült arról, hogy a Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda a Költségvetési Bizottság elé terjesztette a kérést, miszerint egy pályázat benyújtására van lehetőség. Az Iroda kidolgozta, azonban a Költségvetési Bizottság nem tudott e célra 10 M Ft-ot biztosítani. Javaslata, hogy a 24. §-ban a Pécsi Közüzemi Rt. városüzemeltetési feladataira biztosított - első helyen szereplő - zöldterület fenntartást egészítsék ki "zöldterület fenntartás, parlagfű irtás", mivel 79.800 eFt van előirányozva. Talán meg lehetne úgy oldani, hogy a Pécsi Közüzemi Rt. számára biztosítanák a lehetőséget, hogy a pályázatot benyújtsa, és ebből a keretből 10 M Ft-ot felhasználva talán a város hozzájuthatna 40 M Ft-hoz, amely ez évben talán fedezné a parlagfű irtását. Kéri a testület támogatását. Staub Ernő: még egyszer a közalkalmazottak jutalomkeretéről. Troska képviselő úr felvetésére elmondja, természetesen nem feledkezett meg a 3 %ról és tudja, nem az egész 5 M Ft megy oda, amit az adott intézménynél említett. Az eltérő kondíciókra kívánta felhívni a figyelmet és arra, nem biztos, hogy mindenütt jutna erre. A Liszt Ferenc Zeneiskola lehet, hogy nagyon kis intézmény, de 50 e Ft van beállítva ilyen célra. Vannak azonban olyan intézmények, ahol 0, tehát nincs "egyéb különféle bevétel", pl.: Központi Műhely, Nevelési Tanácsadó. Számára az egész alap problémája, hogy a korábban idehozott tervezett költségvetési rendeletben ez az összeg már szerepelt. A kiadási oldal ugyanerre lett beállítva. Kérdése, ha ez ilyen könnyedén megteremthető, miért szerepelt eddig a prioritási listán? Ez az eljárás számára furcsa, továbbra is Nagy Csaba álláspontját támogatja. Körömi Attila: folytatja Staub képviselő úr hozzászólását. Tájékoztatásul elmondja, nem légből kapott előterjesztésről van szó, hiszen 1995. végén 1996. elején már a Pénzügyi Iroda munkatársai felvetették a Költségvetési Bizottsággal együtt, nem tartható, hogy a köztisztviselőknek létezik jutalomalapja, a közalkalmazottaknak nem. Készült is egy első tervezet a forrás megteremtésére vonatkozóan, csak a sajnálatos 1996-os események során félbemaradt ez a kezdeményezés. A közalkalmazotti szférán belül el tudna indulni a város. A közalkalmazottak között a belső béke megteremtésének lehetőségére kifejezetten jó alkalom. Nem lehet olyan módon megtenni, hogy úgy nevezzék meg az összeget, ha elszámoltak a tavalyi pénzmaradvánnyal, ha egyéb pénzeket nyernek, és ha felszabadul a prioritási lista első sora. A testület vagy elutasítja a kezdeményezést, vagy

49 helyt ad, de akkor úgy, hogy világossá válik mindenki számára, hogy kifizethető, ez a Nagy Csaba féle javaslat. Kékes Ferenc felszólalása után szeretne néhány dolgot világossá tenni. Nagyon rosszul emlékszik. A virágosítási akció közpénzekből történt, az irodavezető úr azt mondta, elszámol a Pénzügyi Bizottság felé, azóta azonban nem történt meg. A Városszépítési Alap megteremtésével nem a civil kezdeményezéseknek kíván gátat szabni, hanem a város felmutatja akaratát, hogy szeretne a közterületein időben, pályáztatható módon rendet tenni; van morális alapja, hogy felhívást tegyen a város civil szervezeteihez a csatlakozás érdekében. Azt állítja, nem érdemes felbontani az 5 M Ft-os várospolitikai alapot 2,5 M Ftos Várospolitikai Alapra és egy 2,5 M Ft-os Európai Unió Drávamenti Régió elnevezésű alapra, mert akkor meg kell tölteni tartalommal. Végignézve a költségvetésben az alapok címeit az Európai Unió Drávamenti Régió Alapnak van a legkonkrétabb üzenete. A nevéből kiderül, mit takar, míg a Várospolitikai Alap nem szól semmiről, mert minden belefér. Tehát, amit számon kér, éppen akkor valósul meg, ha ezt elfogadja. Az első lakáshoz jutók támogatása sem előzmények nélküli. A FIDESZ akkori frakciója komoly munkát vállalt annak idején, működő rendszer volt. Nem 1998-ra gondolta visszahozatalát, hanem a testület egy ilyen programot elindít, évről-évre a 15 Mrd Ft-os költségvetésből kiszorítható 100-150 M Ft. A költségvetésnek 1 %-a konkrét lakásproblémák megoldására, ráadásul abban a körben, akik maguk is melléteszik pénzüket, mert ez kamatmentes kölcsön. Úgy véli, a városnak ennyi felelősségének lenni kell a lakásteremtő fiatal polgárai felé. Összegezve az MSZP frakcióvezetője nem támogatja az első lakáshoz jutók támogatási rendszerének újra indítását, nem támogatja, hogy Pécs városában Európai UNIÓ Drávamenti Alap működjön, továbbá nem támogatja, hogy ellenőrizhető módon, Városszépítési Alapot hozzanak létre. Ennek egy oka van, hogy a FIDESZ MPP egyik képviselője kezdeményezte. Kéri a testületet, mindhárom módosító indítványát támogassa. Molnár Tamás: fenntartja hozzászólási szándékát, de átadja a szólás jogát Kékes képviselő úrnak. Dr. Kékes Ferenc: humorosnak szánta, de kénytelen komolyan gondolni, hogy az előtte szólók alapítsanak egy Korlátlan Felelőtlenségű Társaságot. Egyrészt azért, mert nem összefüggésében értékelik más képviselőtársaik gondolatait. Másrészt azért, mert van egy határozott tényszerű megállapítás polgármester úr előterjesztésében, mely a költségvetés kondícióira és szerkezetére utal, megállapítja, hogy túl magasak a kiadások a bevételekhez képest, nevezetesen a működési célok kiadásai. Van egy javaslat, mely több, mint 4 %-os elvonást indítványoz az intézményi körből, ugyanakkor a FIDESZ frakcióvezetője támogat, frakciótársa pedig javasol olyan megoldást, mely ezeket a működési kiadásokat egyértelműen 130 M Ft-tal emelje meg. Hol van ezen javaslatok konzisztenciája, hitelessége? Nem azt mondja, hogy az Európai Uniós folyamatokat ne támogassa a Közgyűlés, de olyan rendszerben, amely áttekinthető és pontosan tudható, miről van szó. Más lett volna, ha képviselőtársa javaslatában megjelöli azokat a célokat, amelyekre a 2,5 M Ft-os összeget fordítani kívánja. Ha megtörténik, teljes mértékben támogatni fogja.

50

A jutalomalapra vonatkozó javaslattal kapcsolatban elmondja, ebben a kérdésben felelősen akkor gondolkodnak, ha nemcsak a rapid megoldásokat keresik, hanem összefüggésében, hosszú távú kihatásait is vizsgálják. Rendkívül népszerű dolgokat lehet ebben mondani, és lehet olyan fajta népszerűtlenségeket is, melyeket a Szocialista Frakció mondott, azonban vállalják, mert úgy érzik, hosszabb távon költségvetési és más politikai ügyekben kifejtett gondolataikkal konzisztens rendszert alkotnak. Megerősíti, hogy módosító javaslatukhoz - mely a 3 %-ot az egyéb működési költségekből kívánja finanszírozni - nem ragaszkodnak. Ezt a lehetséges kompromisszumos megoldás érdekében tették, amennyiben az érintettek részéről fogadókészség van. Ellenkező esetben az eredeti költségvetési rendelettervezetben lévő variációt támogatják. Molnár Tamás: mint a bevezetőben kihangsúlyozta, látható, hogy a költségvetés tartalma és a koncepció nem válik el élesen egymástól, azonban sok pontot még teljesíteni kell. Szükség van a koncepciók és megfogalmazott feladatok további fenntartására az 1998-as költségvetés végrehajtása során. Ezzel kapcsolatban van egy határozati javaslata: "A Közgyűlés fenntartja a költségvetési koncepcióban foglalt irányelveket, aktuális feladatokat az 1998. évi költségvetés módosítása során." Ez jelentene biztosítékot a folyamatban lévő, le nem zárult és le nem zárható cselekvésekre, melyek részben a beruházási, megtakarítási növekmények kapcsán aktuális feladatokat rónak a tisztségviselőkre, bizottságokra; részben a gazdasági társaságokkal - mint a költségvetés aktív részeseivel - kapcsolatos teendők folyamatos gondozása tekintetében a belső szabályzat készítésében. A Költségvetési Bizottság állásfoglalását "a városüzemeltetés költségkerete bővítési lehetőségéről" című javaslatot a bizottság teljes mértékben támogatja Baumgartner Sándor bizottsági elnök úr módosításával. Egyetértenek azzal, hogy itt kell megjelenni külön alcímen pályázati pénzként a 10 M Ft pollenmentesítési akció pályázati sajáterő forrásának, a zöldterület fenntartás 106 M Ft-os tételén belül. Így értenek egyet az 1, 2, 3. pontjával, ezért kéri a költségvetési rendelettel együttesen kezelni. A Szocialista Frakció azon javaslati részét illetően - itt hangsúlyozná, nézetkülönbségek okán kéri elnök úrtól, hogy pontonként szavaztasson a módosító indítványokról, mert nagyon eltérő támogatottság lehetséges az egyes javaslati pontok között - elmondja, hogy a 13. sz. mellékletnél (500 M Ft forrású üzlet reményében, amit banki körök felé felkínált ingatlanokért bevételként beállítottak) a lista pontosítása szükséges. Egyetért a módosító indítványban foglalt szöveggel, de a határidő kimaradt. Rendkívül fontos, hogy rövid időn belül, pl. a március 12-i Közgyűlésre a két bizottság által áttekintett módosított lista bekerüljön. Erre a likviditási helyzet javítása érdekében is szükségük lenne a mielőbbi bevétel érdekében. Szeretne néhány korrigáló tényezőről beszélni, amely az utóbbi pontosítások során derült ki, hogy nem állja meg feltétlenül a helyét, illetve olyan túlzott előirányzatokat jelent, amit nem kell feltétlenül fenntartani az induló költségvetésben. Úgy tűnik, a gazdasági társaságoktól befolyó 700 M Ft bevétel az egyik mintegy 50 M Ft-os reménybeli bevétel - amely az egyik gazdasági társaságtól származhatna, mely folyékony anyagok lakossági szolgáltatásával és

51 elszállításával foglalkozik - a szindikátusi szerződés 75 %-os jóváhagyó kitételei értelmében a másik önkormányzattól idegen partner cégtulajdonos szándékától teszi függővé a várost - szerinte jogosan - megillető osztalék bevételt. Ha nem, akkor 30-40 M Ft-os hiány keletkezik. Van olyan bevételnem a Polgármesteri Hivatal kibontott szakfeladatainak előirányzatai között, illetve olyan kiadásnem, amely ennek a pótlására szolgálhatna. Ezzel csak azt jelezné, hogy az egyensúlyt nem borítja fel ez a lehetséges hiány. Az 1. sz. melléklet 2. pontjában a városgazdálkodási tevékenységben 10 M Ft van építési kártalanítás címen, amelynek nem feltétlenül kell ezzel az összeggel szerepelnie. Megjegyzi a tavalyi évben sem használták fel. Közterület-rendezés 4 M Ft-tal, tavaly nem fogyott belőle semmi, nem kell feltétlenül ilyen összeggel szerepelnie. Továbbá van - ez csak számszerű pontosítás, nem módosítás - egy 8 M Ft-tal beállított tétel Pogány címszóval, amely a repülőtér fejlesztését szolgálja. Elírás történt azonban, ez csak 800 eFt, melyet a Közgyűlés már elfogadott. A 4. pontban - máshová nem soroltható szervek tevékenysége rovaton belül banki költségek címmel 19.870 eFt-os tétel, amely sokak megítélése szerint erősen eltúlzott. Megjegyzi, inflációs felszorzással a tavalyi évi kiadási előirányzatot követő módon készült, amikor a kötvények költségei megnövelték ezt az előirányzatot. Ebből minimum 5 M Ft elvonható. Az így keletkező egyenleg nagyjából egyensúlyt teremt. A Szocialista Frakciónak javasolja, hogy a 2. pontban foglalt vastag betűs szöveg a következő legyen: "Minden intézmény esetében az egyéb különféle bevételek előirányzaton felül keletkező bevételből biztosítható", a költségvetésbe beállított és egyensúlyt teremtő előirányzat felett keletkező egyéb különféle bevételeik terhére. Ugyanezen módosító indítvány 3. pontjához kérne egy módosító nyilatkozatot, amely arról szól, hogy a Papnövelde utcai és csatolt Batthyány utcai beruházás kör fedezetének biztosítása érdekében a 125 M Ft-os emelkedést ingatlanértékesítési többletbevételből látja fedezhetőnek. Nyilatkozzanak arról, hogy felelős megyei tisztségviselő vállalja-e a piaci értéken történő vásárlás költségvetésbe állítását és 1998. évi realizálását. Mischinger István egyéni képviselőként tett javaslata, melyet a Rácz Aladár Közösségi Ház befejezéséhez a Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület 4 M Ft támogatást kér. A Költségvetési Bizottság azt az állásfoglalást hozta, egyezzenek meg a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottsággal, hogy biztosítania kell a megépülő házban a ház tulajdonosának, a Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesületnek a kisebbségi önkormányzat és az általa támogatandó intézményeknek az elhelyezését, illetve rendezvényeik lebonyolítását. Ezzel kapcsolatos a jelzett Egyesület elnökétől származó nyilatkozat, amely tartalmilag arról szól, hogy az Egyesület kész a mindenkori Cigány Kisebbségi Önkormányzatnak az épületben irodahelyiséget biztosítani működéséhez. Amennyiben a Közgyűlés kompatibilisnek tartja a nyilatkozatot az imént idézett állásfoglalásra, akkor javasolja a Költségvetési Bizottság - mint ahogy tette ezt ezzel a feltétellel az utolsó költségvetési ülésen - a 4 M Ft általános tartalékból való beállítását erre a címre. Ha nem tartja kompatibilisnek vagy tartalmában elégségesnek, akkor természetesen ellenkező döntést kell hozni.

52

Nagy Csaba képviselő úr három módosító indítványát ugyanazon indokokkal, amit Kékes Ferenc kifejtett már, nem javasolja támogatni, illetve megszavazni. Ugyanez az érve a Polgármesteri Hivatal 60 M Ft-os működési kiadás csökkentésére is. Az előterjesztő arra sem vette a fáradtságot, hogy megnevezze a tételes címeket. Ez egyszerűen képtelenség, nem is érdemes módosító indítványnak tekinteni, ráadásul az aláírás lemaradt az anyagról. Kérdése dr. Páva Zsolt polgármester úrhoz, élni kíván-e azzal a sajátos helyzetéből adódó előnnyel, szituációból adódó következménnyel, hogy a komplett költségvetés, amit előkészítettek és aláírta az első számú helyettese dr. Révész Mária, akit egész nap hiányolnak a teremből, de kétségtelen, senki nem vitatja, hogy polgármester úr a hivatalos előterjesztője a költségvetésnek. Ugyanakkor szintén polgármester úr nevével fémjelezve egy nagyon radikális módosító indítvány született, aminek lényege, hogy elvonni 4-5 % összegeket az intézményektől. Kérdése, hogy ezt módosító indítványnak tekinthetik-e, kvázi képviselői minőségében tett indítványnak - mert nem látható, hogy a "polgármester" szó lenne az anyagra gépelve - vagy pedig saját maga befogadja a saját módosító indítványát, így ő úgy tekintheti a költségvetést, hogy meg lett tűzdelve a polgármester úr utólagos módosításával. Ez nagyban befolyásolja a dolgot, ha így lenne, benyújtanák módosító indítványnak az eredeti költségvetést. Dr. Páva Zsolt: ez önálló részként, önálló indítványként értendő. Molnár Tamás: egyetért, véleménye szerint is ez így korrekt. A Kisebbségi Bizottság, illetve Meixner képviselő úr indítványaihoz nincs hozzátenni valója, mert szakmailag azt lehet mondani jó is és az ellenkezője is igaz. Tájékoztatásul el kívánja mondani, Pécs az a város - a hasonló nagyságrendűek között -, amely kimagaslóan sok pénzzel támogatja más városokhoz képest a kisebbségeket. Ez egy indok, hogy ne emeljék inflációt követő módon vagy akár csak redukálják némileg a nekik nyújtott támogatást. A másik indok, hogy tartós pénzmaradványaik keletkeztek, nem tudja ezt az összeget mire akarják használni, nem tudja, mert semmi köze a gazdálkodásukhoz, így nem is akarja firtatni. Az tény, hogy Meixner képviselő úr által, a módosító indítványban szereplő és kiegészíteni javasolt összegnek megfelelő nagyságrendű, akár azt meghaladó 1997. évi szabad rendelkezésű pénzmaradványaik vannak saját bankszámlájukon. A mostani javasolt 10 M Ft támogatással együtt ott lennének módosító indítvány nélkül, ahol a képviselő úr szándékai szerint helyezni akarja őket. Helmrich képviselő úr indítványával kapcsolatosan elmondja, a részönkormányzatok kétségtelenül olyan feladatokat látnak el sajátos mozgásterükben, ami értékes és rájuk nem vonatkozik ez a tartós el nem költött pénzmaradvány. Az indítványhoz nem tesz hozzá semmiféle észrevételt, hogy megszavazza-e a Közgyűlés az összeg megemelését néhány millióval vagy nem, úgy gondolja ez a testület toleranciáján múlik. A

53 képviselő úr által többletterheket.

említett

tétel

nem

jelent

horribilis

költségvetési

Körömi Attila önkormányzati képviselő három pontból álló módosító indítványára egy nagy "nem"-et jegyzett fel magának és időkímélés céljából csatlakozik Kékes Ferenc képviselő úr elutasító indoklásához körülbelül ugyanazokkal az indokokkal. Nehezebb a helyzete Faragó László képviselő úr által tett két igénnyel kapcsolatban. Mint ahogy korábban megbeszélték, miután évek óta húzódó permanens vita alakult ki Faragó László bizottsági elnök úr és a Pénzügyi Iroda között, javasolja kérje ki a Közgyűlés Pilaszanovich Iván irodavezető úr korrekt válaszát a képviselő úr felvetésére. Dr. Romváry Ferenc: annak a reményében, hogy a költségvetési vita vége felé járnak, megjegyzi, Molnár Tamás bizottsági elnök úr Kádár Géza független kisgazda képviselő módosító indítványára nem válaszolt, amit Kunszt Márta szocialista képviselő megerősített és ő mint független szabaddemokrata szeretne erről a témáról beszélni. Azért mondta ezeket így el, mert úgy gondolja, pártállástól független a téma. 60 évvel ezelőtt, 1938ban kezdődött a II. világháború, óriási vérveszteséggel járt. Nemcsak az ottmaradottak, hanem az árván maradottak, anyák, gyerekek, akik apa nélkül nőttek fel és az a korosztály, amelyik a Don kanyarból visszajött, már 80 éven felüliek. A Kulturális Bizottság megszavazta a 10 M Ft-os költséget, ezzel hitelesítve az igényt, ami egy ilyen emlékműhöz szükséges. Ugyanennek a bizottsági ülésnek volt egy másik témája, amelyik a Közüzemi Rt. által vállalt feladatok körébe utalt 2 M Ft-ot, ami csak a köztéri szobrok gondozására vonatkozott. Itt egybe mosódott a dolog, mert a 3. számú mellékletben ebben a 2 M Ft-ban szerepel a II. Világháborús Emlékmű kivitelezése és a köztéri szobrok gondozása. Ez az összeg arra elegendő, hogy begipszeljék a Zsolnay szobor düledező posztamensét. Szakmailag abszolút nem ért egyet a Közgyűlés döntésével, melynek értelmében a Klimó György, az Esze Tamás utca és a várfal által határolt zöldterületre jelölte meg a II. Világháborús Emlékművet, ő nem szavazta meg. Mindenképpen azt szeretné, és most nem észérveket mond, mert nem tudja a 14 Mrd Ft szétosztását olyan szakszerűen boncolni, mint előtte sokan mások ezt megtették, de ez a 10 M Ft, vagy akár csak Kunszt Márta által javasolt 5 M Ft feltétlenül kell ahhoz, hogy beinduljon a munka. Tavaly óta rendeletek változtak, ahhoz, hogy egy köztéri szobor köztérre kerüljön, pályáztatni kell, mely pénzbe kerül és rengeteg időbe. Maga az emlékmű kivitelezés is időigényes. Ha most az általános tartalék terhére a Kádár Géza képviselő által javasolt 10 M Ft-ot, vagy Kunszt Márta által javasolt 4-5 M Ft-ot februári hatállyal megszavaznák, akkor egy-két éven belül, a következő Közgyűlés újabb pénzforrás felszabadításával megvalósíthatóvá tenné az emlékművet és talán a Don kanyarból visszakerültek megérnék ezt a pillanatot. Teljesen érzelmi alapon kéri a képviselőtársait, hogy valami módon a 14 Mrd Ft-ból ezt a 4-5 milliót, vagy 10 milliót biztosítsák. Traj Ferenc: polgármester úr a tanú arra, hogy előbb jelentkezett, mielőtt Molnár Tamás a különböző módosító indítványokra válaszolt volna. Bevallja,

54 semmiféle írásos módosító indítványt nem tett, de bízva abban, hogy Galbáts képviselőtársa már egyszer említette a közbiztonság helyzetét. remélte, hogy írásban is be fogja nyújtani és akkor csatlakozhat hozzá. A problémája a következő. A Polgárőrség és a Közbiztonsági Egyesület minden évben folyamodik 1.5 M Ft-os kérelemmel, hogy a működési költségeihez járuljon hozzá valamilyen formában az Önkormányzat. Nem tudja miért, de ezt az összeget minden évben harmadolja a költségvetés, így 500 E Ft szerepel a jelenlegi költségvetésben. Abban szerepel egy 10 M Ftos elkülönített összeg önkényes lakásfoglalók kiköltöztetésére és életveszély elhárításra. Nem hiszi, hogy nagy terhet jelentene a költségvetésnek, ha ebből az összegből elvennének 500 E Ft-ot és hozzátennék a másik 500 E Ft-hoz a Polgárőrség és a Közbiztonsági Egyesület részére. Golob Ferenc: a maga részéről is szeretné úgy érzékelni, hogy a vita vége felé járnak. Néhány megjegyzést szeretne tenni és végül két kérdést feltenni. A sok módosító indítvány felvetése azt bizonyítja számára, hogy itt gyakorlatilag Költségvetési bizottsági ülés folyt. Ezzel nem azt kívánja mondani, hogy nem volt fontos és tanulság nélküli ezt a vita, mert sok probléma terítékre került, viszont nem igazán látszik a megoldási lehetőségük. A költségvetés jelen tervezetét csak toldozni-foldozni lehet, ezt is bizonyítja a sok módosító indítvány. A valós problémát, megvalósulásának irrealitását és a fenyegető likviditási hiányt nem szünteti meg a sok módosító javaslat sem. Az ellenzéki javaslatokat le fogja szavazni az MSZP-SZDSZ koalíció, mint ahogy itt már elhangzott. Ezért lett volna jó, ha a Közgyűlés elfogadja azt az előzetes felvetést, hogy egy alaposan átdolgozott költségvetést a későbbiek során tárgyaljanak meg. Ezt követően feltenné kérdését: mi maradt az eredeti költségvetésből, ismételten visszatérve a sok módosító javaslathoz. Mi maradt? Nem sok. Az a rengeteg rossz, helytelen és irreális dolog még mindig benne van. A másik kérdés fontosabb számára, hogy a bevételi és kiadási főösszeg pontos ismerete nélkül elfogadható-e bármilyen költségvetési rendelet. Úgy érzékeli, hogy a módosító javaslatok legalább 80 %-a érinti a bevételi és kiadási főösszeget. Ha ezek közül megszavazásra kerül a legtöbb, akkor változni fog ez az összeg és ezzel együtt változna a rendelet maga is. Ehhez csatlakozik Molnár képviselő úr által felsorolt bizonytalan tételek sora, amely szintén változott. Kérdése, most mit fognak megszavazni - illetve mit fog megszavazni az a része a testületnek, amelyik ezt megszavazza -, milyen bevételi főösszeget? Körömi Attila: Golob Ferenc említette Molnár Tamás Költségvetési bizottsági elnök úr hozzászólását, ami azért volt meglepő, mert 8-10 tételt sorolt fel, s hozzáfűzve: "ezt sem szoktuk elkölteni, ez is megmaradt, ebből is le lehet szedni". Lehet, hogy efelett átsiklott a testület, de ez rémisztő és ijesztő, egy 100 fős község bizottsági elnökének felkészültebbnek kell lenni Molnár Tamásnál. Bevallotta a testületnek, hogy 5-10 M Ft-os tételekből, 8-9 esetében tökéletesen megalapozatlan és átgondolatlan, ami leírásra került ezen sorok végére. Az ellenzék nem tudta előbb benyújtani módosító javaslatait, hiszen minden eddiginél később kapta meg a költségvetési rendelet-tervezetét, nem is csütörtökön, hanem pénteken. Az SZMSZ szerint nem is lehetne tárgyalni ezt a költségvetést, mert nem állt rendelkezésre 5

55 munkanap. Ahogy haladnak előre az időben, úgy áll egyre kevesebb idő rendelkezésre, hogy a költségvetést megtárgyalják. Pénzügyi bizottsági elnökként bánja, hogy nem írásban, hanem csak telefonon adott jelzést a Hivatalnak kb. 2-3 héttel ezelőtt, hogy nem érdekli milyen állapotban, de azt a nyers- anyagot juttassák el hozzá, mint képviselőhöz, ami rendelkezésre áll. Azt a választ kapta, hogy nincs. 4-5 évvel ezelőtt még 5-6 héten keresztül, de volt, amikor a nyolcadik javaslatot tárgyalták, mely mindig kézről kézre járt frakciókban, bizottságokban, nagyon alaposan bele tudta magát ásni az a képviselő is, aki a frakciójában nem frontember, - kevés információval, kevés idővel bír - mert akkor rengeteg idő állt rendelkezésre ahhoz, hogy átnézze a költségvetést és megtegye hivatalból a kérdéseit. A jelenlegi költségvetés olyan, mint a bizottsági elnök, "ezer sebből vérzik". Azt gondolja, az eléggé groteszk álláspont, hogy a bizottsági elnök úr idehoz egy több mint 3 Mrd Ft-os vagyonfeléléses költségvetést és elkezdi kritizálni a megalapozott módosító javaslatokat. Nem érvet érvvel vet össze, nem azt mondja, hogy nem támogatja, mert..., hanem azért nem támogatja, mert nagy "nemet" írt rá ő, a bizottság elnöke, aki a város elszegényesedésében hatékonyan közreműködött. Ezt nagyon nehéz ebben a viszonylatban kezelni, ez Pécs város megsértése. A pécsiek, a város presztízs, az itteni polgárok ennél ezerszer többet érdemelnek, ha nem is ezerszer többet, csak ennyit, de akkor érveket mindenképpen. Úgy lesöpörni módosító javaslatokat, hogy nagy "nemet" írt rá, elfogadhatatlan, nem Pécsett, Mattyon sem lehet ilyet megtenni, sehol nem tehető ez meg. Erről szól a demokrácia, ha valaki valamit mond és a másiknak más a véleménye, mellé kell tenni a saját érveit. Azt is mondhatná, érti a révbe ért képviselőket, hogy nem érdekli őket az első lakáshoz jutók támogatása, de szeretné figyelmeztetni Molnár Tamást, amikor tárgyalták a lakáskoncepciót, elmondták, hogy rossznak tartják, nem szavazzák meg, és azt is megmondták, ebbe az irányba fogják megmozdítani a város szekerét, mihelyt lehetőségük nyílik rá. Tudják, hogy 2.5 éve felesleges, amit mondanak, de nem baj, nem hagyják abba, nem érdekli őket. Ugyanis ez az álláspontjuk 1991. óta és következetesen képviselik egészen addig, amíg meg nem tudják valósítani. Előterjesztésük megalapozott és azon javaslatok közé tartozik, amelyik nem kér plusz forrást a Közgyűléstől. Csak egyet mondanak, ha lakásalap, akkor legyen az, és ne belső hitel. Kékes képviselő úr kérdezte, - kérdése jogos lehet - hogy az Európai Uniós Dráva menti régió elnevezésű önálló alapot, ha körbe írnák, akkor lehet, hogy tudná támogatni. Elmondaná, hogy pontosan mire gondol. Nem Európához, - mert már ott vannak - az Európai Unióhoz, mint intézményhez való csatlakozás nem öncélú sem az ország, sem a város számára. Az a saját városuk polgárai gyarapodásának óriási lehetősége, melyet senki nem tud felmérni ma Magyarországon, hogy azon rétegnek, akik piacképes diplomával, nyelvet beszélve most jönnek ki az egyetemekről, milyen hihetetlen kiugrást jelenthet ez a csatlakozás és rajtuk keresztül az egész családjuknak milyen hatalmas, beláthatatlan következményű gyarapodást jelenthet. A horvátok hamarosan megépítik autópályájukat a határig. Reméli itt is meg fog történni és ha az Adriáig megy az autópálya, akkor Maribor vagy Pécs lesz a régió központ. Soha nem tudja egyetlen testület sem, mi az a pici jelzés, ami egy óriási programot el tud indítani. Nem hiszi azt, hogy

56 ez a 2.5 M Ft-os alap fogja eldönteni, hogy Maribor vagy Pécs lesz a régió központ, de egy tény, a város most ennyit megtehet. Felhívja rá az egyetem, a kamara és a megye figyelmét, és ha elindulnak a tárgyalások és azt mondja, hogy van egy magyar város, amelyik felkészült 2.5 millióval, az egyetem is néhány millióval, a kamara is néhány 10 millióval, hogy az EU csatlakozások során a régió szempontjait figyelembe vegyék, akkor az ajtók könnyebben fognak megnyílni, mint azok számára, akik akkor intézkednek. Ha az előbbieket megteszik, azt fogják látni, hogy ez a város 5 éve komolyan gondolja és meg fognak nyílni előtte az ajtók. Mindez nem öncélból szükséges, hanem azért, hogy az itteni családokban helyet foglaló képzett szakembereknek hihetetlen mértékű gyarapodásra adjanak lehetőséget. Minderre megvan a pénz, kéri támogassák. Dr. Kékes Ferenc: erre várt, hogy mindezt Körömi Attila elmondja, most már érti, a maga részéről el tudja fogadni és támogatja. Molnár Tamás: észrevételeit nem zavarkeltés szándékával mondta a költségvetés pici elemeinek belső szerkezetében idővel előállható módosulásokra vonatkozóan, hogy Körömi képviselő urat eddig bizonytalanságából a teljes tétovaság állapotába sodorja. Egyszerűen csak jelezte, amit nem értett eddig, azt később még bonyolultabbnak fogja látni. Miután a költségvetés olyan, ha valaki az egyéb kiadásokról, ami rövid távú hitelek visszafizetésének évek óta megszokott címe, azt sem tudja mit jelent, akkor tényleg nem volt érdemes belemenni abba, észrevételezze, hogy bizonyos, most itt reálisnak becsült vagy tervezett előirányzatok idővel változni fognak; forrásul szolgálhatnak más, most hiányosan pénzzel ellátott előirányzatok növekedéséhez. Köszöni a kritikát, igaza van, minden jó tett és igazmondás elveszi méltó büntetését. Kádár Géza indítványát valóban elfelejtette, távollétében is elnézést kér tőle. Egyetértene azzal, amit Kunszt Márta mondott, hogy néhány millióval, - mint szimbolikus, ilyen célú - a II. Világháborús Emlékmű felállítását célzó városi szándéknyilatkozatként emeljék be a költségvetésbe. Eredetileg azért nem történt meg, mert úgy gondolták, a szobrok gondozására szolgáló alapítvány kerete terhére megvalósulhat. Traj képviselő úr indítványa egy címet céloz meg, a külső szervek és civil szervezetek támogatása címként. Évek óta elfogadott és kevesek által vitatott módon a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság szokta a Közgyűlés utólagos jóváhagyásával kiosztani. Az elmúlt évben is sor került erre. Amennyiben a testület elfogadja ezt a kiosztási címet, illetve feladatot, akkor az év során megnyugtatóan rendeződni fog ebből az alapból. Kéri, hogy dr. Faragó László bizottsági elnök úrnak Pilaszanovich Iván irodavezető adjon magyarázatot, arra a sokat vitatott tételre. Dr. Páva Zsolt: megadja a szót a Pénzügyi és Gazdasági Iroda vezetőjének. Pilaszanovich Iván: megpróbálja tisztázni a félreértést. A Közgyűlés elfogadta a Környezetvédelmi Alapra vonatkozóan azt a rendeletet, amely

57 tulajdonképpen egy zárt gazdálkodási rendszert alakított ki erre a területre. Nevesítette, hogy ez az alap a saját bevételeivel gazdálkodik 1997-től. Tavalyi év folyamán, az év első felében olyan anomáliák következtek be, hogy fizetni kellett volna, vagy szeretett volna az alap terhére, de bevételek nem folytak be. Ekkor merült fel az a javaslat, hogy a Közgyűlés a költségvetés általános tartaléka terhére előlegezze meg, illetve biztosítson még plusz 23 M Ft-ot visszafizetési kötelezettség terhe mellett a Környezetvédelmi Alapnak. Ez meg is történt, a tavalyi előirányzat 46 M Ft-ra nőtt, ezzel szemben a tényleges bevételek az 1 M Ft-ot sem érték el. Amit Faragó képviselő úr említett, a nagy összegű bevételek 1996-ban folytak be az Önkormányzathoz, amikor még nem volt elfogadva a Környezetvédelmi Alapról szóló rendelet, ilyen módon ebből a körből ezek az összegek kiestek már. Mivel a Közgyűlés olyan módon döntött, hogy a 23 M Ft-ot megelőlegezi, nyilvánvaló, hogy ebben az évben - ezt a döntést figyelembe véve az - idei tervezett bevételekből ezt a közgyűlési kölcsönt visszavették, ahogyan a Közgyűlés is előírta számukra. Ez nem azt jelenti, ha az efeletti összegek befolynak a Környezetvédelmi Alapba - mert olyan mértékű lesz a bírságok összege- akkor azt az érvényben lévő közgyűlési rendeletnek megfelelően, nem a Környezetvédelmi Alapra teszik, hanem a kiadások fedezeteként szolgál. A tavalyi évből, annak következtében, hogy a Közgyűlés 23 M Ft-ot megelőlegezett a Környezetvédelmi Alapnak, mely nem került mind elköltésre, 11-12 M Ft a zárszámadás során áthúzódik, a pénzmaradvány elszámolás során ez a pénzösszeg rákerül a Környezetvédelmi Alapra. Dr. Faragó László: a korábbi ilyen vitáik kapcsán nem kért vizsgálatot a jegyző úrtól és a polgármester úrtól, hogy a Környezetvédelmi Alap és a környezetvédelem számára meglevő költségvetési tételek kapcsán rendeljen el, de most ezt megteszi. Azért, mert korábban úgy tűnt, hogy egyezség született ebben a kérdésben is, amit Pilaszanovich úr mondott, mert ezt Molnár Tamással, Pilaszanovich úrral és alpolgármester úrral is többször végig beszélték már tavaly is és belátták, hogy így van. Ha megnézik a tavalyi költségvetési rendelet koncepcióját, abban az van, hogy a környezetvédelmi bírságból befolyó összegeket kell a Környezetvédelmi Alapra tenni. Valaki az elfogadott közgyűlési határozattal és koncepcióval szemben a költségvetésbe már nem ezt írta be, hanem a "kivetett" szót alkalmazta. Felelősségre vonás nem történt, ő sem kérte, mert a félreértést tisztázták a Közgyűlés előtt is és a tényleg korábban kivetett 46-47 M Ft, ami befolyt ebből a tételből, született a Közgyűlés előtt egy egyezség, ami azt jelentette, hogy 23 M Ft-ot rá kellett tenni a Környezetvédelmi Alapra, a másik befolyt tételt pedig elnyelte valahol a költségvetés. Mindebben ugyanígy a költségvetési vitán a Közgyűlés előtt egyeztek meg. Ehhez képest rá kellett, hogy kerüljön az alapra ez a pénz, melyből nem költötték el az összest. Itt van az Iroda kimutatása, hogy tavalyi év elején a maradvány és a rákerült pénzek összesen 33.557.000.- Ft, ebből a bevételből 22.242.000.- Ft-ot adtak ki, 11.315.000.- Ft-nak kell lenni. Ez egy dolog, mert a maradvány nem kell hogy idén megjelenjen a költségvetésben, nem is ezt akarja, mert nyilván a zárszámadás után, ami maradt az alapon, annak akkor kell megjelenni. Azt vitatja, hogy ilyen hitelezésnek kellett történni. Ha ez így van, nem tudja, hogy a Pénzügyi Iroda vagy a

58 Költségvetési Bizottság az illetékes bizottságot miért nem tájékoztatja, hogy nincs az alapon pénz és kifizetéseket kellene tenni, miért nem módosítják ennek megfelelően a tételeket. Itt megint mulasztás van, ezért kéri, hogy ezt vizsgálják ki, hogy ki, mikor és hol követett el ebben az ügyben mulasztást? 1997. évben megint kivetésre került a környezetvédelmi bírság, Közgyűlésen is többször elhangzott, hogy a Hőerőmű hogyan fizeti. Végül is nem érkezett be tavaly ez a pénz, de idén értesülései szerint 13 M Ft bejött. Kérdése, hogy az 1998. évben beérkezett, 1997-ben kivetett környezetvédelmi bírság miért nem kerül rá a Környezetvédelmi Alapra? Most mondta az irodavezető úr, tavaly év elején elfogadták a rendeletet és ennek megfelelően oda kell hogy kerüljön az összeg, ha ez így van, akkor meg kell jelennie a költségvetési rendeletben. A maga részéről úgy érzi, nem történt hitelezés, mert a környezetvédelmi bírságok befolytak, mind az 1995-ben, 1996-ban kivetettek, tehát ezen pénzeket az alapra kell tenni. Ha minden rendben lenne, akkor is úgy gondolja abszurdum, hogy egy város csak 1 M Ft-ot tesz a Környezetvédelmi Alapjára és ezzel a törvényi kötelezettséget letudja és ezt a feladatát egy ekkora város nem veszi figyelembe akkor, amikor tudják, hogy Pécs az ország egyik legszennyezettebb városa és komoly egészségkárosodások vannak. Kéri, a képviselők szavazzák meg, kerüljön az alapra ez a pénz, legyen ilyen alap. Korábbiakban még több kompromisszumba belement volna, de ha minden évben így kell végigvinnie, akkor a részéről is kevesebb kompromisszum készség lesz. A másik: kérte, a bizottságnak legyen olyan kerete, amelyből a törvényi kötelezettségeinek és a közgyűlési határozatoknak eleget tud tenni, ez pedig a tervezési keret. Liszkay Teréz: nem kívánt hozzászólni a költségvetés tárgyalásánál, de Molnár Tamás fejtegetései között volt egy tétel, mely már harmadszor szerepel témaként a mai napon, ami felszólalásra késztette, a II. Világháborús Emlékműről van szó. Kunszt Márta azt javasolta, hogy adjanak erre a célra 3-4 M Ft-ot, Molnár Tamás erre majdnem azt mondta, itt van egy-két milliócska a csonkáknak, rokkantaknak, legyen nekik egy emlékművük. Megjegyzi, a pécsi hadtest ott volt a Donnál és éppen ideje lenne, hogy ez az emlékű elkészüljön vagy helyezzenek ki valahová egy 30x40-es bronztáblát vagy rézlapot, hogy ez a város nem hajlandó emlékezni az elpusztult gyermekeire. Dr. Páva Zsolt: amennyiben nincs több hozzászólás, zárszóként szólna a részletes vita lezárásaként. Kalauz Jánosné: bejelenti, szeretne szólni. Dr. Páva Zsolt: megadja a szót. Kalauz Jánosné: kérdése, a zárszó után kaphat-e szót az Önkormányzati Érdekegyeztető Tanács szakszervezeti oldala nevében, vagy a zárszó előtt.

59 Dr. Páva Zsolt: a sorrend a következő, elmondja zárszavát, utána szavaznának a hozzászólási igényéről, ezt követően lehetne szólni. Folytatva az előbbieket, mint ahogy Molnár Tamás úrnak is választ adott, javaslata önálló indítványként értelmezendő, nem integráns része az előterjesztésnek. Maga részéről le is zárja ezt a dolgot. Kékes Ferenc némi tréfálkozással "felelőtlen társaságot" emlegetett. A maga részéről úgy érzi, ez az előterjesztés pontosan a személyes felelősségét is hivatott demonstrálni, hiszen úgy ítélte meg, hogy különböző próbálkozások után, melyek ebben a Közgyűlésben voltak, 1998. február az utolsó lehetőség arra, hogy a Közgyűlés úgy döntsön - ha akar - az indítvány nyomán ezt a negatív tendenciát, egy költségvetési romló folyamatot meg tudjanak állítani. Ahogy Körömi Attila utalt rá, szimbolikusan szólva ez egy olyan kő, ami elkezdett lefelé gördülni, most lett volna esély a megállítására, de számára úgy tűnik, ez a kő egyre nagyobb sebességgel gurul lefelé, hiszen ki nem mondottan, de utalás szintjén főképp az MSZP frakció részéről ezt a javaslatot elvetették, nem fogadják el. Természetesen tudomásul veszi, de egy nagyon fájdalmas döntésnek tartja, mert pontosan a következő évek működését látja ezzel egyre inkább veszélyeztetve. Ha idén erről nem döntenek, 1999-ben az új testület nagy részben kicserélődve, új tagokkal nyilván nem lesz abban a helyzetben, hogy ezeket a döntéseket meghozza és lehet, hogy 2000-ben késő lesz ezeket a lépéseket megtenni. Mindezeket mérlegelve és érzékelve az értetlenkedést és a nem elfogadási szándékot, az indítványát visszavonja, kéri tekintsék tárgytalannak, lesz, ami lesz, ezek után szavazzanak a költségvetés egyéb dolgairól. Ennyit kívánt elmondani. Szavazást kér arról, hogy Kalauz Jánosné szót kapjon a Közgyűlésben. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 27 igen szavazattal, 4 tartózkodás mellett megadta a szólási lehetőséget Kalauz Jánosnénak. Kalauz Jánosné: kéri a Közgyűlést, bocsássák meg a 8000 közalkalmazottnak, hogy 17.30 órakor további türelmüket kérik, de vannak, ennyien, és nem önmagukért, hanem azért vannak, hogy a város azon kötelező szolgáltatásait lehetőleg a legjobb színvonalon ellássák, amelyekre a várost különböző törvények kötelezik. Köszöni, hogy szót kapott, nem a Pedagógusok Szakszervezete, hanem az Önkormányzati Érdekegyeztető Tanács összes közalkalmazottat képviselő szakszervezeti oldala nevében. Nem kioktatásként mondja, de egy-két dolgot, fogalmat talán pontosítani kellene. A délelőtti általános vitában is többször előfordult, hogy a bérekben beállt különbségeket próbálták néhányan vázolni. A közalkalmazottak az Önkormányzat hadszínterein soha nem szólaltak meg a közalkalmazottak és köztisztviselők közötti bérekben jelentkező eltérések okán, hiszen jól tudják, nem ez az a hely, ahol ezeket a problémákat kezelni kell, mert rutinos versenyzők voltak, saját béreikért bizonyos tereken. Igen gyakran keverte a testület, illetve szinonimaként használták, a pedagógus és a közalkalmazott fogalmát. Amikor itt megszólal, nem elsősorban az oktatási intézmények közalkalmazottai, hanem a bölcsődéktől a szociális, a kulturális intézmények közalkalmazottait bezárólag kell szólnia, amit el kell mondania. Ez nem kifejezetten az oktatási intézmények problémája, de tájékoztatja a

60 Közgyűlést, hogy legsúlyosabban az oktatási intézményeket érinti a probléma. Reméli, teljesen tisztában vannak, kivétel nélkül átlátják azt az indokolatlan, tarthatatlan és méltánytalan helyzetet, amely a közalkalmazottak béren kívüli juttatása terén az elmúlt 8 év során Pécs városában kialakult. Ezt a rendszert nem nevezné és nem is nevezik juttatási, hanem sokkal inkább a folyamatos intézményi költségelvonásokkal együtt kialakult elvonási rendszernek. Azért elvonási rendszernek, mert igazából a közalkalmazottak semmilyen béren kívüli juttatáshoz nem jutottak hozzá egészen addig, amíg hosszas, majd két éves egymásnak feszülő érdekegyeztetési folyamat során 1997. decemberében nem tudtak megállapodni a benyújtott csomagjuk egyik elemének, - az akkor 1.200.- Ftos - most január 1-től az 1.400.- Ft-os, az adómentes határt jelentő étkezési támogatás kivívásához. El tudták érni, hogy helyreállt, visszaállt a fizetési előleg rendszer, amiről mindannyian tudják, csak akkor terheli a munkáltatót többletkiadással, ha 6 hónapnál hosszabb futamidőre vagy 5 hónapnál nagyobb mértékű fizetés előleget ad. Igazából jól tudják, hogy ez a támogatás egy eleme, de ez a munkáltatót, fenntartót igazából nem terhelő munkáltatói támogatás. Január 26-i ÖÉT tárgyaláson látszólag egy megállapodás született. Ezt hitték egészen addig, amíg a költségvetési törvény-tervezetet február 11-én kézhez nem kapták, mert itt derült ki, hogy az, amiben az OÉT-ben megállapodtak, vagyis hogy méltányolják a bruttó 5 %-nyi, illetve 3 %-nál biztos nem kevesebb, csak a minőségi munka elismerésére szolgáló jutalomalapot az 1998-as gazdasági évben, a költségvetésben sajnos negligálódott vagy mondhatná nem vált valósággá. Itt történtek különböző módosító indítványok, időközben az elmúlt két hét során ők is sok mindent megpróbáltak megtenni annak érdekében, hogy az a 13. és 14. §.,- amely egyrészt kihelyezte volna ennek a problémának a kezelését a következő Közgyűlés számára, illetve a prioritási listára rakta ezen pénzeknek összegyűjtését - megváltozzon. Sem az érdekegyeztető, sem a háttér tárgyalásokon nem túlságosan tudtak elmozdulni. A közalkalmazotti közmeghallgatástól elzárkózott a tisztelt Közgyűlés, ezért keddre egy közalkalmazotti fórumot voltak kénytelenek a szakszervezetek összehívni, ahol már nem az érdekegyeztetésbe delegált 5 szakszervezeti titkár, hanem egy sokkal szélesebb tömeg mondta el azokat a tarthatatlannak ítélt feszültségeket, amelyeket megítélésük szerint, - és most már a testület belátása szerint is úgy látja - meg kell oldani. Mindannyian jól tudják, hogy tökéletes, teljes megoldást a testület legnagyobb igyekezete mellett sem lehetne hozni, de azt elfogadni sajnos nem tudják, hogy a megoldás felé vezető első parányi fél lépést ne tegye meg a Közgyűlés. A közalkalmazottak nevében megköszöni dr. Ujvári Jenő alpolgármester úrnak, Troska Gyula Oktatási bizottsági elnöknek, Kukai András, Petrovits Béla, Tomics János és Ursprung János képviselőknek, - a testület tagjai közül mindössze 6 főnek - hogy megtisztelték a keddi fórumukat és személyesen akartak, igyekeztek megismerkedni azokkal a problémákkal, amelyeket a munkatársai, a város közalkalmazottai elmondtak. Megköszönik Papp Bélának, hogy telefonon értesítette őket hivatalos elfoglaltságáról és Nagy Csabának, aki faxon és levélben is tájékoztatást adott távollétének okáról. A közalkalmazottak ott jelenlévő köre igazolt távollévőnek tudta

61 tekinteni Kékes Ferenc képviselő urat és csapatát, akik az Ügyrendi Bizottságban munkálkodtak, de a többi távollévő képviselőt, akik ki sem mentették magukat, csak igazolatlan távollévőnek tudják tekinteni. Kifejezetten rosszallták a munkatársai, hogy tanár kollegáik, a szociális ágazatért felelős alpolgármester asszony és bizottsági elnök sem jelent meg ezen a párbeszéden. Ezt kénytelen volt elmondani, mert ezzel indították útnak. Most jön a nehezebbik helyzet. A fórumnak annyi eredménye lett, amit itt a Közgyűlésen most személy szerint érzékelhetett és azok a közalkalmazott társai, akik a televízión követik a költségvetési vitát. Annyi az eredménye, azt tapasztalják, hogy a Közgyűlésben különböző oldalakról különböző megoldási módokra elmozdulások próbálnak történni. Reagálnia kellene először Ujvári Jenő alpolgármester úr módosító indítványára, amely leírva úgy szól, hogy "az intézmények az egyéb bevételeikből 3 %-ot meg nem haladó mértékig felhasználhatnak majd erre a jutalmazásra, a hiánya esetén viszont intézményi pótköltségvetést nem igényelhetnek". Felszólítást kapott Kékes Ferenc képviselő úrtól, hogy feltétlen nyilatkozzanak erről, mert a negligáló, elutasító magatartás a prioritási lista visszaállítását jelenti egyértelműen. Az alpolgármester úr módosító indítványa teljes egészében a probléma megoldására nem alkalmas, de egyértelmű elutasítást sem kell hogy nyerjen a részükről, mert addig egyetértenek egymással, hogy azok az egyéb bevételek, amelyeket egyébként sem vonhattak volna el, - ha betartják az Oktatási törvény 38. §-át és a Kjt. 67. idevonatkozó paragrafusát - igenis szolgáljanak ezen intézményekben a jutalom alapjául. De, nyilván tudják, ezt kezdetben hangsúlyozta - nemcsak oktatási intézményekről van szó, hanem más közalkalmazotti intézményekről is, így bölcsődékről, óvodákról, szociális otthonokról, kultúrházakról, művelődési házakról, könyvtárakról. A bölcsődékben, óvodákban állami népegészségügyi törvények miatt, azon túl, hogy nincs mit kiadni, be sem lehet engedni bérlőnek vagy terembérlőnek senkit sem. A bölcsődék, óvodák egyáltalán nincsenek olyan helyzetben - a rájuk vonatkozó egészségügyi törvények miatt -, hogy egyetlen fillér bevételre is szert tegyenek. Az intézmények, oktatási intézmények rendkívül eltérő infrastruktúrával felszereltek, a város különböző helyein helyezkednek el. Ők azért valamilyen módon tudnak bevételre szert tenni. A szociális intézmények is nagyon eltérő helyzetben vannak, mert addig, amíg esetleg a Málomi új szociális otthon egy viszonylag jól felszerelt és esetleg ilyen bevételekkel bíró intézmény; úgy gondolja a Tüzér utcai talán mindezt nem mondhatja el magáról, de lehet, hogy a többi sem. Abban egyetértenek, hogy azok az intézmények, amelyek tudnak egyéb bevétellel ilyen pénzekre szert tenni, igen is a 3 % jutalomalap terhéig használhassák ezt a pénzt fel, vagyis termeljék meg önmaguk jutalmát azzal, hogy a Közgyűlés által az intézményben rendelkezésre bocsátott infrastruktúrát és az épületet esetenként bérbe adják. Arra kéri alpolgármester urat, hogy azt az utóbbi mondatot, amely úgy szól, hogy a "bevételek hiánya vagy a nem elégséges mértéke miatt az intézmény költségvetési támogatást nem igényelhet", szíveskedjen visszavonni,

62 pontosan az előbbi intézmények helyzete miatt, mert ők képtelenek bevételt elérni. Arra kéri alpolgármester urat, kíséreljen meg e mondat helyébe olyan módosító mondatot elhelyezni, amely valamilyen módon közgyűlési garanciát fog jelenteni ezen intézmények számára is arra, hogy mire az illetékes ágazati ünnepi napokra, - a Pedagógus Nap, a Semmelweis Nap, illetve a kultúrának az augusztus 20-hoz kössék ezt az ünnepét - , ezen intézményekben is rendelkezésre álljon az összeg, mert ők önhibájukból vannak olyan helyzetben, hogy ezt megtermelni nem tudják. Nehéz helyzetben van, mert amikor alpolgármester úr módosító indítványát olvassa, akkor azt olvassa, ami le van írva. Ehhez képest kissé később Molnár Tamás felszólította, megkérte őt, értelmezze a módosító indítványát úgy, - azon okok miatt, amit Körömi Attila is elmondott, hogy a nullszaldós bevétel-kiadási egyenleg csak akkor áll fent, ha... - módosítsa a beadványát úgy, hogy csak az előirányzaton felüli részt használhatja fel az intézmény erre. Arra kéri az alpolgármester urat, hogy ezt az indítványt, javaslatot ne fogadja be. A mostani betervezett egyéb bevételek így is olyan magasan vannak az intézmények számára megtervezve, ha ezt teljesíteni tudja, akkor egy csúcsra járatott, éjjel-nappal kihasznált intézménnyel állnak majd szemben, ezt Isten, ember, intézmény, igazgató, tantestület, óvónői gárda együtt sem tudja túlteljesíteni. Úgy gondolja, hogy Molnár Tamás elnök úrnak ezt nála vélhetően jobban kellene tudnia. Őt is kéri arra, ajánlja meg az alpolgármester úrnak, hogy ne módosítsa így a mondatát. Egymásnak feszülő, gyakorlatilag a problémát egyféle módon megoldó FIDESZ indítvány is született. Polgármester úr visszavonta a 4.5 %-os, ő általa hullámzó fűnyírónak minősített elvonási módosító indítványát. Azt hiszi egy lépéssel közeledtek, az az MSZP-s indok már nem állhat fenn, hogy intézményeket átlag 4.5 %-os elvonás fogja sújtani. Úgy tűnik, ha a képviselők nem egymásnak feszülve, hanem egymás mellett valójában - és nem azt mondja, hogy korlátlan - teljes felelősségű társaságként, mindegy, hogy a hatalom vagy az ellenzék padsoraiban ülnek, próbálják ezt a problémát megoldani, úgy érzi, sikerülni fog. Arra kéri a képviselőket, hogy alpolgármester úr tegye meg ezt a módosító indítványt, mert támogatni az egyik felét tudják, a másikat a felsorolt indokok miatt nem tudja elfogadni. Arra kéri a Közgyűlést, tegyék meg, hogy egy igazságosabb elosztást biztosító megoldás szülessen, mert valamikor a délelőtt során, ha jól emlékszik Tillai képviselő úr mondta, "rendkívül rossz üzenet lenne a polgárok felé, ha 22 különböző március 15-i ünnepet nem lenne képes finanszírozni vagy nem akarná finanszírozni a város." Innen azt kell hogy mondja, rendkívül rossz üzenet lenne a közalkalmazottak felé, akik 8 éven át csak elvonási rendszerben működtetve dolgoztak, ha ezt a testület együtt nem úgy oldaná meg, hogy a rendelkezésre álló, az intézmények által kitermelt egyéb bevételek és a képviselők által, valamilyen módon együtt garantált pénzügyi fedezet biztosítsa ezen igazán nem túlkapó mértékű, hanem nagyon is a valóság, a realitás talajon álló jutalomkeret igényt. Tisztelettel megkér még egyszer mindenkit arra, hogy igen, teljes felelősségű társaságként most egymással ebben a dologban összefogva próbáljanak olyan döntést hozni, amely most a közalkalmazottak megelégedésére is

63 szolgál úgy, hogy a költségvetés nagy problémáját sem feszíti semmilyen mértékben túl. Úgy gondolja, ha a szándék meg lenne rá, a problémát meg tudnák oldani. Dr. Páva Zsolt: a szünetet megelőzően Ujvári Jenő alpolgármester úrnak adja meg a szót. Dr. Ujvári Jenő: a szakszervezetekkel folytatott többszöri eszmecsere alapján beigazolódott, hogy a pedagógusoknak, mint a város egyik legjelentősebb és legnépesebb értelmiségének ez az igénye teljesen méltányolható, jogosnak tűnik. A viták során azonban azt is elmondták, hogy a költségvetés különböző okok miatt - ennek részletezésére most nincs mód - nem teszi lehetővé, hogy ezeket az igényeket kielégítsék. Ezért keresték ezt a kompromisszumos megoldást, amelynek a szövegéhez, abban a formában, ahogyan leírták, ragaszkodnak azzal a kiegészítéssel, ami a bevétellel nem bíró vagy ilyen lehetőségekkel nem rendelkező intézmények helyzetét megkönnyítené, hogy a prioritási listán pontosan rájuk gondolva, 70 M Ft-ot irányoznának elő. Ez az előterjesztés egyrészről kompromisszumként magában foglalna egy azonnali lehetőséget és a bevétellel nem bírók számára pedig a prioritási listán egy ilyen összeget, ami - valószínűleg a Pénzügyi Irodával folytatott eszmecsere során is - úgy tűnik, hogy valami fajta kibontakozást lehetővé téve mindenki számára biztosíthatna egy jutalomkeretet. Az eredeti szöveg elképzelésük szerint marad, azzal a kiegészítéssel, hogy a prioritási listán maradna 70 M Ft. Dr. Páva Zsolt: 10 perc szünetet rendel el. A szünetet követően Nagy Csabának adja meg a szót. Nagy Csaba: szeretne egy költségvetési módosító indítványt visszavonni, melyet a polgármester úr javaslatához fogalmaztak meg. Reggel még úgy tűnt, van egy közös esély arra, hogy ezt a javaslatot megszavazza az összes frakció többsége, de várhatóan ez a mai napon nem születik meg, ezért ezt a javaslatot okafogyott indítványnak tekinti és visszavonja. Dr. Páva Zsolt: itt a 60 M Ft-ra gondol a képviselő úr? Nagy Csaba: igen, ez a 60 M Ft-ra vonatkozik. Kérdése lenne Kalauz Jánosnéhoz, az Önkormányzati Érdekegyeztető Tanács jelenlévő képviselőjéhez, hogy az általa írt és beterjesztett javaslat, - amely véleménye szerint a közalkalmazottak jutalomkeretét egyszer és mindenkorra az 1998as évre lerendeziszámára elfogadható vagy sem? Úgy gondolja, javaslatának előnye Ujvári Jenő által elmondottakkal szemben, hogy ez minden intézményre vonatkozik. Minden vezetőnek megadja a lehetőséget, hogy a közalkalmazottakat saját belátása szerint jutalmazza. Ujvári Jenő javaslatában viszont van egy eshetőség, ha a prioritási lista nem teljesül. Ezen okból véleménye szerint alapvetően igazságtalan, hiszen nem az elvégzett munka alapján teremt lehetőséget a jutalmazásra, hanem, hogy melyik intézmény milyen területi, építészeti adottságokkal rendelkezik. Ezért kérdezné Kalauz Jánosnét, hogy javaslata elfogadható-e, vagy sem?

64

Kalauz Jánosné: természetesen, hiszen a javaslat abszolút tökéletes, és garanciákat biztosító megoldás. Alpolgármester úr javaslatáról viszont elmondta, hogy milyen garanciális elemeket kellene beépíteni ahhoz, hogy teljes egészében egyértelmű problémamegoldássá váljék. Dr. Ujvári Jenő: a következőkben pontosítja a módosító javaslatot: "Az 1. pontban a 132.358.000 Ft helyett 70 M Ft-ra módosuló szöveg kerülne be és a sorszámok értelemszerűen változnak, a szövegrész pedig törlendő lenne." "A 2. pontban a - vastag sorok - személyi juttatások helyett alapilletmény szöveg kerülne és a többi változatlanul maradna." Tehát két ponton lenne módosítás a javaslatban. Dr. Páva Zsolt: kérdezi, van-e további hozzászólás? Amennyiben nincs, megkezdődne a szavazás a módosításokról. Troska Gyula: megjegyzése, úgy gondolja a felelősség abban rejlik, hogy az önkormányzat olyan lehetőségeket és garanciákat biztosít a hozzátartozó gazdasági, vagy köztisztviselői szférában, amely hosszú távú garanciákat biztosít a juttatások vonatkozásában. A közalkalmazottaknál is valahol el kell kezdeni azt a hosszú távú garancia biztosítását, amely nem évről-évre vitatható közalku tárgya lehet. Valami módon rögzíteni kellene, hogy ne legyen minden évben ez a nagyságrendhez képest - viszonylag kevés pénz állandó vitatkozások kérdése. A döntéshozatalban erre hívja fel a figyelmet, mert ez a megoldás csak évről-évre növeli a feszültséget. Meixner András: a módosító javaslatát úgy kéri megszavaztatni, hogy előtte Mischinger és Helmrich képviselőtársa javaslatáról döntsenek, mert értelemszerűen ez a kettőnek egy összefogott, kompromisszumos változata. Dr. Páva Zsolt: indítványozza, maradjanak az imént említett javaslatnál. Az MSZP négy pontos tervezetéről kéri, hogy szavazzanak külön tételenként beleértve azt a módosítást, melyet Ujvári Jenő az előbb ismertetett. Ilyen formában kéri értelmezni a javaslatot. Staub Ernő: úgy gondolja, mivel ugyanerre a témakörre két módosító javaslat van és Nagy Csaba indítványa távolabb áll az eredeti elképzeléshez képest; először arról kellene szavazni. Dr. Páva Zsolt: egyetért a felvetéssel, a 132.358.000,- Ft beépítéséről van szó a jutalomkeretbe. Nagy Csaba módosító indítványát teszi fel szavazásra, mert eltérőbbnek minősül Ujvári Jenő által ismertetett javaslatnál. A pontosítás végett emlékeztet a 3 pontból álló - külön lapon lévő javaslatról szavaztat. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 10 igen szavazattal, 7 nem, és 17 tartózkodással a módosító indítványt elutasította.

65

Bejelenti, most következne az MSZP javaslatcsomagjában lévő 1. pont; ezen belül is, amely 70 M Ft-tal számol, és az utolsó mondata kimarad. Erről kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 32 igen szavazattal, 3 tartózkodással a módosított javaslatot elfogadta. Staub Ernő: a szavazáshoz egy személyes megjegyzést fűz. Természetesen volt 3 tartózkodás - nem tudja ki, de nem is érdekes -, mert az ellenzék többsége megszavazta ezt a javaslatot. Végig az egész tárgyaláson arról volt szó, hogy lehetőleg legyen lehetőség a közalkalmazotti jutalomkeretre. Úgy érezték, mindenképpen biztosabb lett volna az ő javaslatuk, de nyilvánvaló, hogy támogatták azt az elképzelést, amely erre lehetőséget adott. Megjegyzi, örömmel állapította meg, hogy Kalauz Jánosné nagyon sok olyan érvet mondott el, melyet ő és FIDESZ-es társai is kifejtettek. Szirmai Csaba: politikailag szükségesnek tartja kinyilatkoztatni, hogy ő is "igen"-nel szavazott. Dr. Páva Zsolt: kér minden képviselőt, hogy ne kommentáljanak minden szavazást. Staub Ernő: úgy gondolja, a két bejelentés között óriási különbség volt. Azt indokolni, hogy az ellenzék végig egy másik - és szerintük jobb - megoldás mellett volt, s ennek ellenére támogatta a kormányzatit, bejelentésre érdemes. Molnár Tamás: ügyrendi kérdése lenne a 2. pont szövegpontosításához. Az előterjesztőket kéri, hogy fogadják be - az előző szavazásra figyelemmel azt a módosító, illetve szövegpontosító indítványát, hogy "Az egyéb különféle bevételekből biztosítható szöveg helyett egyéb különféle bevételek előirányzaton felül keletkező bevétel terhére biztosítható" legyen, mert különben forráshiányos lesz a költségvetés. Egyrészt a második mondat azt taglalja, ha nem elégséges a mérték, az intézmény költségvetési támogatást nem igényelhet. Amennyiben elfogadják, és azt mondják, hogy az egyéb különféle bevételek címből fedezhető - az erre alkalmas intézményekben - a jutalom-kifizetés, akkor egyértelmű, hogy egy bevételnem, két külön kiadást indukál. Így nincs értelme a szavazásnak. Ezért kéri, hogy az általa javasolt szövegmódosítást fogadja el az előterjesztő. Dr. Kékes Ferenc: a javaslatot érti, azonban ragaszkodna az írott szöveghez. Molnár Tamás: akkor tisztázni kell, milyen módon bármennyi millió forint keletkezik ilyen címen a közalkalmazottak alapbére 3 %-a azon intézményi körben, melynek egyéb különféle bevétele van tervezve annak terhére lesz kifizetve, ami azt jelenti, hogy ugyanannyi M Ft-tal forráshiányos lesz a költségvetés.

66

Dr. Páva Zsolt: felhívja a figyelmet az előző érvelésre, a döntés következményeire. Soó László: valóban sajátos ez a döntés, de megállja a helyét, egy egészen furcsa logikából adódóan. Az intézmény éves költségvetési kerete emiatt egyetlen forinttal sem növekedhet, mégis ki kell fizetni (ha tudja és akarja) a jutalomkeretet. Ez a javaslat logikája. Dr. Páva Zsolt: kéri a szavazást a 2. pontról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 26 igen szavazattal, 7 tartózkodással fogadta el az MSZP Frakció módosító indítványai közül a 2. pontot. Ugyanezen csomagban lévő 3. ponthoz nem hangzott el javaslat, tehát az eredeti írott indítványról történő szavazás következne. Dr. Ujvári Jenő: emlékeztet arra, határidő megjelölést kértek, "március 31." lenne a kérdéskörhöz tartozó 4. pontnál. Molnár Tamás: észrevétele, illetve kérdése, van-e érvényes és számon kérhető nyilatkozat a megye vezetősége részéről, hogy a költségvetésben elkötelezettségként szerepeltetni fogja a 3. pontban lévő beruházások finanszírozási fedezetét biztosító többletbevételeket. A József A. utcai épületre vonatkozó eladásra gondol. Dr. Páva Zsolt: ez a témakör a mai napirend egyik pontja a zárt ülésen. Véleménye, két lehetőség merülhet fel az épület vonatkozásában: az értékesítés, melyre a megye készséget mutatott. A másik, a bérleti konstrukció. Az utóbbit azért támogatja, mert korábbi tárgyalásaikban mindig az hangzott el - s ezzel eddig nem volt ellentétes szándék -, hogy amennyiben az épület megürülne, akkor a POTE lehetőséget kap arra, hogy bérleményként használja a várossal való együttműködés során. A korábbi megállapodás erősen sérülne, ha eladással kellene megoldaniuk. Körömi Attila: már nem lehet érvényes módosító javaslatnak tekinteni, mert lezárult az általános vita, azonban, mivel Nagy Csaba javaslata nem kapott többséget - a beruházások terhére kerüljön ebben az évben kifizetésre a közalkalmazotti jutalomkeret - ezért azt tudja javasolni, - és akkor nem sérülne az az elv sem, hogy beruházás- beruházásért. Így is túlfeszített a bevételi oldal ingatlan eladási része, a 125 M Ft-ot a beruházások terhére kellene biztosítani. Akkor biztos pénz, és nem kell hozzá a költségvetés bevételi oldalát megnövelni. Milyen költségvetés az, amikor azt mondja egy képviselő, emeljék meg 125 M Ft-tal a bevételi oldalt. Ez nem a megalapozott költségvetés este 6.12 órakor, teljesen komolytalan. Vagy csak 300 M Ft marad benn erre a programra, amiről tudják, - hiszen majdnem minden frakció képviseltette magát a Püspökséggel való egyeztetésen - hogy a 300 M Ft kevés. A költségvetés módosításánál is lehet még ezt a pénzt biztosítani, mert amíg a beruházás tart, lesz költségvetés-módosítás, bár az sem biztos. Most azonban azt mondani, hogy emeljék meg a bevételi oldalt, növeljék meg 125 M Ft-tal, ez

67 megalapozatlanabb, mintha azt mondják, hogy csökkentsék ennyivel a beruházási oldalt és ezt csoportosítsák át. Ez nincs leírva, így tulajdonképpen csak elmondta a véleményét, de valami módon fel kellene oldani a helyzetet. Dr. Páva Zsolt: ügyrendileg feloldhatónak látja, hiszen a javaslat előttük van, bár a forrása nem ugyanez, de a leírt összeg és a jogcím megvan. Véleménye szerint ez olyan indítvány, ami még belefér ebbe a körbe. Dr. Kékes Ferenc: a javaslat nem 6.12 órakor született, hanem van egy dátuma, 25.-e. Annyiban megalapozott, hogy információik szerint - amint a zárt ülési előterjesztési is tartalmazza - a vevő nem bérlő, hanem vevő kíván lenni. Minderről hétfőig nem tudtak, ezen okból látja az igény megalapozottságát. A Papnövelde átköltöztetésének forrásait feltétlenül biztosítani szeretné, hogy ingatlanértékesítési többletbevételből - elsősorban ebből - vagy másból pillanatnyilag számára mindegy. Miután ez a többletbevétel 48 órán belül információjuk alapján racionálisan rögzíthető, ezért javasolná az előterjesztés szerinti szavazást. Körömi Attila: fenntartja álláspontját, hogy az ő javaslata a biztosabb, hiszen a beruházásokra a költségvetésben feltüntetett összeg rendelkezésre áll; míg az ingatlan értékesítési soron lévő összeg csupán váromány. Nem lehet túlteljesíteni egy olyan tételt, ami el sem indult. Az első bevétellel indul el az 1.4 Mrd Ft-os ingatlanértékesítési sor; szó sem lehet túlteljesítésről. Nincs előttük az 1,4 Mrd-os bevételhez egy lista, hogy mely ingatlanokból várható. Sőt van egy komoly probléma, a Bajcsy laktanyával nem kapcsolatban nem tudhatják, hogy mi a BM szándéka? Vitatkozik Kékes képviselő úrral, nincs biztos bevételi forrás. A beruházási összeg a biztos, amely rendelkezésre fog állni. Szintén amellett van, hogy a biztosabb pénzt szavazzák meg, ha már elkötelezték magukat. Molnár Tamás: ügyrendben kér szót. Körömi képviselő úrtól kérné amennyiben igaza Polgármester úrnak, hogy valamennyire tárgyszerű a módosító indítvány - mondja meg konkrétan, melyik beruházási címet kívánja ilyen összeg erejéig elhagyni, a sok elkötelezettséggel, közgyűlési döntéssel, esetenként szerződésekkel terhelt beruházási tételek közül? Körömi Attila: nem akarja elvégezni a munkát a Költségvetési Bizottság helyett, hiszen ez az ő feladatuk. Ezért Nagy Csaba korábbi módosító javaslatának 3.) pontját fogja ehhez felolvasni. ( Ez egy szokásos közgyűlési fordulat.) Nem kívánja itt kitalálni, hogy melyik sorról, mert nem gondolja magáról, hogy itt ki tudja találni. Kéri, hogy a Költségvetési Bizottság a soron következő költségvetési rendelet módosításáig terjessze elő a határozati javaslati pontnak megfelelő tartalmú rendelet-tervezetet. Keresse meg azt a forrást, ami a mostani költségvetési rendelet-tervezetben rendelkezésre áll. A város adófizető polgárai ezért tartják a Költségvetési Bizottságot, hogy ezt a munkát elvégezze.

68 Dr. Páva Zsolt: az ügyrendi vitát lezárja, szavazni fognak. Elsőként - mint eltérő javaslatról - Körömi Attila indítványát bocsátja szavazásra, az iménti megfogalmazott indoklás alapján. Kéri, erről szavazzanak. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 9 igen szavazat, 6 nem és 17 tartózkodással elutasította a módosító javaslatot. Az alap-javaslatra visszatérve, a 3.) pontról kéri a szavazást, a leírtak szerint. Megállapítja, hogy 26 igen szavazattal és 7 tartózkodással fogadta el a Közgyűlés. A 4.) pont következik, ugyanezen csomagból, amely egy kiegészítéssel módosult: "A Vagyonkezelő és Hasznosító, valamint Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda került be". Kérné a szavazást ezzel kapcsolatban. Megállapítja, hogy a képviselőtestület 26 igen szavazattal, 3 nem és 5 tartózkodással elfogadta 4.) pontban foglaltakat. A II. Világháborús Emlékművel kapcsolatban hangzott el egy indítvány, írásban előttük van. Kádár Géza képviselőtársuk tette; javasolja, hogy 10 M Ft-tal támogassa a Közgyűlés az emlékmű létesítését. Erről kérné a szavazást. Megállapítja, hogy a módosító javaslatot a Közgyűlés 10 igen szavazattal, 1 nem és 20 tartózkodással elutasította. Ugyanezen körben Kunszt Márta 4 M Ft-ot hozott javaslatba; kéri, hogy erről szavazzanak. Megállapítja, hogy a módosító indítványt 30 igen szavazattal és 2 tartózkodással fogadta el a képviselőtestület. A következő, Körömi Attila 3 pontos módosító csomagja. Az 1.) pontja: " A Közgyűlés a 120 M Ft összegű Lakás Alapot az első lakáshoz jutók támogatására fordítsa." Megállapítja, hogy 10 igen, 2 nem és 20 tartózkodás mellett az indítványt a Közgyűlés elutasította. Ezen csomag 2.) pontja: a " 2,5 M Ft-os Európai Unió Drávamenti Régió Alap létrehozására vonatkozó indítvány". Kéri erről a szavazást.

69

Megállapítja, hogy a képviselőtestület 28 igen szavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot elfogadta. A 3.) pont: " A Közgyűlés 5 M Ft-os összegben önálló Városszépítési Alapot hoz létre". Erről kérné a szavazást. Megállapítja, hogy a 17 igen szavazat, 1 nem és 16 tartózkodás mellett szavazategyenlőség következett be, ezért rövid szünetet tartanak, majd megismétlik a szavazást. Közben bejelenti, egy hibát követett el, mert az indítványában volt egy 2.) pont; - amelyre nem nagy figyelem vetült - egy korábbi igényt tartalmazott. Az intézményvezetőkkel történt ( február 19 -i ) egyeztetésen elhangzott, hogy a " rendelet-tervezet 15. §. 11/b. pontja, amely az önálló létszám - és bérgazdálkodással rendelkező intézmény vezetője e jogkörében eljárva a megüresedett álláshelyeket csak a fenntartó írásos engedélyével töltheti be, a rendelet szövegéből törlésre kerüljön." Az indítványt elfogadná és szeretné, ha erről a Közgyűlés szavazna. Módosító csomagjának ez a nem sarkalatos 2.) része lenne, melyet majd megszavaztatna. Mindenekelőtt visszatérnek Körömi Attila indítványának 3.) pontjához, melyben kéri az újra szavazást ( az önálló Városszépítési Alapról). Megállapítja, hogy 15 igen szavazat, 3 nem és 15 tartózkodás mellett a Közgyűlés nem fogadta el az indítványt. Kéri a Közgyűlést, hogy az említett formai ügyről szavazzon, a rendelet 15.§. 11/ b. pontja kerüljön törlésre . Erről kérné a szavazást. Megállapítja, hogy a képviselőtestület szavazattal a javaslatot elfogadta.

33

egybehangzó

igen

Következik Mischinger István javaslata, " a Rácz Aladár Közösségi Ház befejezéséhez 4 M Ft támogatást kapjon az általános tartalék terhére." Kérné a testület döntését. Megállapítja, hogy 19 igen, 1 nem és 13 tartózkodással a Közgyűlés a javaslatot elfogadta. Helmrich Ferenc által említett indítvány következik, amely " a 12 M Ft megnövelését javasolja 14,4 M Ft-ra." Ezzel kapcsolatban kérné a szavazást.

70

Megállapítja, hogy a testület az indítványt tartózkodás mellett fogadta el .

29 igen szavazat 3

Meixner Andrást kérdezi, a javaslata hogyan alakul? Meixner András: előbb kérné Mischinger képviselő úr módosító javaslatát a kisebbségi keretre vonatkozóan - megszavaztatni. Időszerűtlenné vált, hogy a részönkormányzatok is szerepeljenek a céltartalékban. Javasolja, hogy csak kisebbségi önkormányzati céltartalékként határozzák meg, amennyiben Mischinger István indítványát nem szavazza meg a Közgyűlés. Dr. Páva Zsolt: Mischinger Istvánnak egy indítványa érkezett hozzá, a Rácz Aladár Közösségi Ház 4 M Ft-ja. Közben átadják részére a előzőleg említett javaslatot, " a 15 M Ft-os támogatásról". Kéri, hogy szavazzanak. Megállapítja, 11 igen szavazat, 1 nem és 23 tartózkodással a Közgyűlés a javaslatot elutasította. Megkérdezi Meixner képviselőt, szavazzanak az indítványáról? Meixner András: nem tudja, megteheti-e? Két célú volt, most egy maradna. 5 millióra lecsökkentené, de az eredeti javaslat 6 M Ft volt. Dr. Páva Zsolt: úgy gondolja, ha az előterjesztésben szűkül az igény, akkor elfogadhatóbb, mint ha nagyobb keret kellene. Úgy ítéli meg, az 5 M Ft belefér a javaslatba. Meixner András: így kérné megszavazni. Molnár Tamás: minden logika amellett szól, hogy egy azonos összegű korábbi támogatást nyert két szervezet csoport esetében, ha az egyik más forrásból biztosított többlettámogatást kap, akkor a 6 M Ft - amely könnyen osztható ketté - feleződjön. Így számukra is elfogadható és logikus lenne. Hovatartozása is azt diktálja, hogy nagyra értékelje a kisebbségeket és támogatásukról is gondoskodni próbáljon, de semmivel sem kevésbé fontos a peremterületeken dolgozó képviselőtársai és a lakosság helyzete; ezért arányosan fele- fele arányban javasolja az összeg megosztását. Meixner András: elfogadja. Dr. Páva Zsolt: ez akkor 3 M Ft: Erről kéri a döntést a Közgyűlés részéről. Megállapítja, hogy a képviselőtestület 25 igen szavazattal és 6 tartózkodással elfogadta.

71 Faragó képviselő úr javaslatai következnek. Megkérdezi, minden pontról külön szavaztasson? 1.) pontja a 9.§. /12/ bekezdésének kihagyására irányul Kéri, hogy erről szavazzanak. Megállapítja, hogy 9 igen, 1 nem és 17 tartózkodással elutasította a Közgyűlés a javaslatot. A 2.) pontról - amely a 2. sz. mellékletre irányul - kérné a szavazást. Megállapítja, hogy a Közgyűlés a javaslatot a 12 igen szavazat, 1 nem és 15 tartózkodás mellett nem fogadta el. A 3.) pontról - az 5. sz. mellékletre vonatkozó 24 M Ft-os előirányzat ügyében - kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a 14 igen szavazat 2 nem és 12 tartózkodás mellett ismét szavazategyenlőség következett be. Szünetet rendel el. Molnár Tamás: ügyrendben kér szót. Tájékoztat arról, hogy nincs megnevezve a forrás. Az általános tartalék ilyen célú kifizetésekre nem alkalmas. Egy érvényes rendeletük vonatkozik ugyanis arra, hogy mi töltheti fel a Környezetvédelmi Alapot. Miután az általános tartalék, mint lehetőség sem merül fel, ha azt nevesítenék, akkor rendeletet sértenének, mert taxatíve megnevezi, hogy miből tölthető fel. Dr. Faragó László: helyesen fogalmazott a Költségvetési Bizottság elnöke. Nem az általános tartalékot jelölte meg forrásaként, hanem az ezévben befolyó környezetvédelmi bírságot; melyről a Közgyűlés annak idején kifejtette, hogy az így befolyó pénzeket a Környezetvédelmi Alapba kell helyezni. Ebben az évben befolyt már 13 M Ft, amely az előző évre kivetett bírság. Erre az évre ugyanennyit vetett ki a Környezetvédelmi Felügyelőség. 26 M Ft mindenképpen befolyik, ebből jelölt meg 24 M Ft-ot. Dr. Páva Zsolt: ezek után kéri a szavazást. Megállapítja, hogy 16 igen szavazat 1 nem és tartózkodással a Közgyűlés elfogadta a javaslatot. Dr. Páva Zsolt: különböző indítványok hangzottak el a határozatokra nézve. Baumgartner Sándor - Molnár Tamás és talán volt még több ilyen is- , indítványára egy határozati megoldás lett javasolva. Ezeket össze kellene gyűjteni. Molnár Tamás: a csomagban megkapott mellékletet, egy határozati javaslatot, - a " városüzemeltetés költségvetési költségkerete bővítési

72 lehetőségéről" címmel - a Költségvetési Bizottság, valamint a Közüzemi Rt. IT-je elfogadta. Indítványozza, fogadják el, mint a költségvetés mellékletét, mellé csatolt határozati javaslatot - " azzal a kiegészítéssel, hogy a zöldterület fenntartás 106 M Ft- ján belül megbontják 10 M Ft-tal a pollenmentesítés pályázati pénzalapja céljára". Dr. Páva Zsolt: úgy véli egyértelmű. Kéri a szavazást a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 28 igen szavazattal 3 tartózkodással fogadta el a módosított határozati javaslatot. Megkérdezi, a módosító indítványok közül mindent befejeztek? Molnár Tamás: ez volt, amit elfogadnak. Utána szeretné, hatályban tartatni a költségvetési koncepció teljes egészét, azzal a szöveggel, hogy " a Közgyűlés hatályban tartja a költségvetési koncepcióban foglalt irányelveket és aktuális feladatokat az 1998. évi költségvetés végrehajtásának során." Dr. Páva Zsolt: kérné erről a szavazást. Megállapítja, hogy a képviselőtestület 25 igen szavazattal és 1 tartózkodással fogadta el az indítványt. Molnár Tamás: bárhogy is fogalmaznak, a Közgyűlés döntése, - amely Faragó képviselő úr indítványa alapján 24, vagy 23 M Ft-ot beemelt a költségvetésbe - az általános tartalékot teljesen elfogyasztva, 9 M Ft hiányt eredményezett. Ezért indítványozza a már korábban jelzett városgazdálkodási belső tevékenységi körök, illetve kiadásnemek reálisra csökkentését. Az építési kártalanításnak 10 millióról 5 M Ft-ra csökkentését, a 4.) pontban a máshova nem sorolható szervek tevékenységén belül a bankköltségek 19.870 M Ft-jának a mínusz 5 M Ft-os csökkentését. Így marad 1 M Ft általános tartalék. Nagy Csaba: megkérdezi, az elhangzott javaslat hogyan értékelhető? Határozati javaslat, vagy a költségvetési rendelet része? Amennyiben a rendelet része, akkor az SZMSZ-nek megfelelően be kellett volna nyújtani az általános vita lezárásáig. Ez nem történt meg. Kérdezi, mi a jogi helyzet? Molnár Tamás: formailag teljesen igaza van Nagy Csabának. Nyilvánvaló, hogy ezt előre kellett volna látnia 5 nappal ezelőtt, törvényességi véleményezésre beadnia; a Közgyűlés döntéseit megjósolva, utána ezeket az előirányzatokat úgy módosítja, olyan mértékben ahogyan kitalálja, hogy milyen döntéseket hoz a Közgyűlés. Nem zavarja a dolog, mert mínuszos is lehet az általános tartalék. Nem történik semmi, ha formai okokból elveti a Közgyűlés - mert valóban igaza van - akkor marad mínusz 9 M Ft az általános tartalékon. Dr. Páva Zsolt: aljegyző urat kérdezi, ilyen esetekben mi a célszerű eljárás? Mit lehet követni, ha előre nem látható okok miatt ilyen helyzet előáll, s

73 valóban a formai elvárásokat nem tudják betartani. Kérdezi, mi lenne a javaslata aljegyző úrnak? Dr. Pozsárkó István: az SZMSZ teljesen egyértelmű. A módosító indítványt be kellett volna nyújtani, ahogyan ketten is említették. Az élet azonban sokkal bonyolultabb. Ilyen esetben úgy véli, a Polgármesternek joga van - a költségvetési egyensúly megteremtése érdekében - megtenni azt a lépést, ami a legcélszerűbb. ha jogszerű megoldásról van szó, talán nem Dr. Kékes Ferenc: célszerűtlen, ha az Ügyrendi Bizottság elnökeként szól. Részben ügyrendi kérdésként is javasolja, mivel a költségvetés most mínusz 9 milliós; a következő közgyűlésig, vagy az első rendelet-módosításig legkésőbb meg kell alkotni azoknak a tételeknek a formális megjelenítését, melyeket Molnár Tamás most elmondott. Ebben az esetben mindenféle formális szabálynak megfelelnek; a levezető elnöknek sem kell különösebb megerőltetéseket végeznie, az ügyrendi kifogásokat támasztó képviselőtársai is megnyugodhatnak. Nagy Csaba: úgy tudja, van olyan jogszabály, amely azt mondja ki, költségvetést úgy lehet beterjeszteni, elfogadni, ha egyensúlyban van. Ha mínusz 9 M Ft van az egyik tételen, akkor ilyen összegű hiánnyal fogadják el a költségvetést, amit tudomása szerint nem lehet. Molnár Tamás:ha ez így van, akkor Nagy Csaba indítványa rajta kéri számon azt a bizonyos, több nappal ezelőtt megírható előterjesztést, mely nem szolgál más célt, mint ne készítsenek költségvetést. Javasolja, - mert aljegyző úr szavaiból is egyértelműen az csengett ki - van egy Államháztartási törvénybeli kötelezettség, amely csak egyensúlyban lévő költségvetés elfogadását teszi lehetővé. Ez a lehető legszigorúbb kötelezettség, ehhez képest az SZMSZ -üknek a formális és erre a szituációra nem is alkalmazható szabálya annullálható, mert a fő cél a törvényesség betartása és az hogy egyensúlyban lévő költségvetést adjanak a városnak mielőbb. Kéri Polgármester urat, hogy aljegyző úr javaslata értelmében támogassa azon indítványát, amely a két tétel módosításával az egyensúlyt megteremti. Dr. Páva Zsolt: meg fogja tenni. Dr. Faragó László: úgy véli, nem kell túlmisztifikálni ezt a 9 M Ft-ot, hiszen a költségvetés nagyon sok módon egyensúlyba hozható. A tervezett ingatlanbevételt látták mennyire megvan alapozva, de mégsem ezekre tesz javaslatot. Ebben az esetben, ha tényleg ilyen komoly költségvetési gondot jelent a 24 M Ft - amit az imént megszavazott a Közgyűlés -, felajánlja, legyen 9 M Ft-tal kevesebb. A Közgyűlés a bizottság munkáját így is ellehetetlenítette, amikor nem szavazta meg a tervezésre fordított költségvetést. Ha már úgysem kell tervek ügyében összeülnie a bizottságnak és ilyen ügyekben eljárni, akkor lehet, hogy felesleges a környezetvédelmi ügyekben is.

74 Staub Ernő: ennek a formai és jogi problémának, amin mindenféleképpen túl akarnak lépni, tartalmi gyökerei vannak, arról is szó van, hogy eléggé össze-vissza és ad hoc jelleggel megy a szavazás. Így időnként a Pénzügyi és Gazdasági Iroda vezetője jelzi, hogy már mínuszban vannak. Úgy gondolja, nem vet jó fényt a városra, a koalícióra. Az a bölcsesség, amit most önmagán számon kér Molnár Tamás, hogy nem látta előre, ez nem az egész Közgyűlésre vonatkozik, hanem inkább többségére. Akár meg is kérdezhetné Szirmai Csabát, politikailag támogatta-e ennek a mínusz 9 milliónak létrejöttét, mert ez bizony rájuk nem igaz. Körömi Attila: tökéletesen így van, itt nem ügyrendi feszegetés és nem holmi 9 milliócskáról van szó, hanem arról, ha ez a többség így folytatja a költségvetés összerakását, akkor jövő héten csütörtökön azt hiszik a városban, hogy ez piac. Most már itt ez folyik. Nem ügyrendi kérdések feszegetéséről van szó, és nem 9 millióról, hanem példátlan, ahogy ez a költségvetés itt rakódik össze. Abszolút ad hoc hozzászólások, ad hoc szavazások vannak. Ők észlelték, hogy elfogyott a pénz, ezért nem szavazták meg Faragó László képviselő úr indítványát. Ha megnézte volna a szavazó listát, látta volna, hogy egyetértenek a céllal, csak az ellenzék észlelte, hogy mínuszba fog futni a költségvetés. Itt azonnal észlelték, nem kellett hozzá felkészülni kettő hetet. Nem tudja kérheti-e, de meg kell fontolni, ha ez a költségvetés elfogadásra kerül, nem érdemes-e visszaadni tárgyalásra még egyszer, tehát nem érdemes-e vétót emelni, mert az egész már teljesen komolytalan. Staub Ernő: mindannyian tudják, a 9 M Ft úgy keletkezett, hogy 18.25 órakor még nem volt, most 18.46 órakor 9 M Ft, 19.03 órakor lehet hogy több lesz. Szirmai Csaba: bár sátortető van a fejük felett, de ez nem cirkusz. Jó lenne ezt a dolgot befejezni. Volt egy változás, ne arra használják az időt, hogy 1 M Ft-ot elkezdenek tologatni, amikor ma 15.7 Mrd Ft sorsa lerendeződött szinte. Kéri a polgármester urat szavaztasson és fejezzék be a vitát, mert abból csak politikai vita fog kerekedni. Senki nem tudja fejben összeszámolni azt, ami ma itt elhangzott. Dr. Páva Zsolt: a felkérésnek eleget tesz, amint elfogynak a hozzászólásra jelentkezők, de még vannak szép számmal. Golob Ferenc: amikor egy órával ezelőtt azt mondta, hogy itt bizottsági munka folyik és nem is a legjobb szinten, akkor azt is megkérdezte, mi lesz az bevételi, illetve kiadási főösszeg, amit a rendelet-tervezetben meg kellene szavazni annak, aki megszavazza. Most ismét megkérdezi, mi az, hátha meg tudja mondani valaki. Dr. Páva Zsolt: kéri, Molnár Tamás egyeztessen, Faragó Lászlónak melyik javaslata kerüljön életbe?

75 Molnár Tamás: Faragó László 9 milliós visszalépését formalizálva azt javasolja, nevében is az elnök úrnak, hogy újabb szavazásról szavazzanak e tárgykörben és ejtsék meg a 9 M Ft-tal csökkentett összegről a szavazást. Dr. Páva Zsolt: erről szavazást rendel el, Faragó László indítványában a 24 M Ft összeg csökken 9 M Ft-tal az ő javaslatára. Erről kér szavazást, hogy a Közgyűlés elfogadja-e. Úgy érzékeli, hogy nem érhető a dolog, kérdése, mi a probléma? Pacur Zsolt: úgy gondolja, volt ebben egy szavazás. Úgy értette polgármester úr szavait, arról, hogy erről újra lehessen szavazni, először szavazni kellene, de ha nem így van, akkor elnézést kér. Dr. Páva Zsolt: nem erről van szó, nem egy korábbi döntést akarnak megmásítani. Egy döntést, amit meghoztak, a bizottsági elnök úr úgy ítélte meg, abból vissza lehet 9 M Ft-ot lépni, ennyivel csökkenteni lehet. Az ő kérésére ezt a témát újra szavazzák. Arról nem kell szavazni, hogy szavazzanak-e újra, hanem egyszerűen szavazni kell a " mínusz 9 M Ft-ról, pontosabban 24-9= 15 M Ft ". Megállapítja, hogy a Közgyűlés 29 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett a elfogadta a csökkentést. Dr. Páva Zsolt: kérdezi a bizottsági elnök urat, maradt-e még határozat, egyéb elintézni való dolog? Molnár Tamás: tudtával nem. Kéri az irodavezető urat, az összes módosítás értékelésével pontosítsa a főösszeget. Pilaszanovich Iván: a bevételi és kiadási főösszeg 125 M Ft-tal nő. 15.807.227.000.- Ft, ez a bevételi és kiadási főösszeg. A többi módosítás nyilvánvalóan belső mozgások lesznek, azt csak a végleges rendeletben tudják átvezetni. Dr. Páva Zsolt: köszöni az információt, megkérdezi vannak-e kérdések, észrevételek ezzel kapcsolatban. Amennyiben nincs, a költségvetés egészéről a végszavazást szeretné megtenni. Kéri, a Közgyűlés szavazzon az 1998. évi költségvetésről. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 25 igen, 6 nem szavazattal és 5 tartózkodással az előterjesztést elfogadta, és megalkotta 5/1998. (03.05.) számú Pécs Megyei Jogú Város 1998. évi költségvetéséről szóló rendeletét. Az elfogadott rendeletet a jegyzőkönyv 1. sz. melléklete tartalmazza. Dr. Révész Mária: bejelenti, hogy "nem"-mel szavazott. Dr. Páva Zsolt: kéri, a jegyzőkönyvben kerüljön rögzítésre ez a bejelentés.

76

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 75/1998. ( 02.26. ) sz. határozata A Városüzemeltetés költségvetési költségkerete bővítési lehetőségéről 1.)

Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése 1998. évi 5. sz. rendeletében a Pécsi Közüzemi Rt. városüzemeltetési feladatellátására 450 M Ft-ot határozott meg. A feladatok megfelelő színvonalú ellátása érdekében a Közüzemi Rt. a teljesítést évközben 600 M Ft-ra emelheti az alábbi címek szerint: Zöldterület-fenntartás 106.000 eFt melyből 10.000 eFt-ot irányoz elő a pollenmentesítés pályázati pénzalapja céljára Temetőfenntartás 23.000 eFt Köztisztaság 96.000 eFt Útüzemeltetés-fenntartás 125.000 eFt Vízgazdálkodás 42.500 eFt Közvilágítás 207.500 eFt Összesen: 600.000 eFt

2.)

A megemelt teljesítés feltétele a költségvetés Felhalmozás és tőkejellegű bevételek rovatának - a Pécsi Közüzemi Rt. közreműködésével történő emelkedése, valamint a költségvetésben szereplő fejlesztések, beruházások teljesítése esetén azok összegének a városüzemeltetési költségkeretbe történő átcsoportosítása.

3.)

A Polgármesteri Hivatal megfelelő Működési célú pénzeszközátadás c. rovatának soron következő rendeletmódosítás során történő felemelése mellett a többletteljesítések azilletékes szakbizottság és a Költségvetési Bizottság jóváhagyó állásfoglalásai mellett hajthatók végre. Határidő: Felelős:

1998. december 31. Papp Béla alpolgármester

Kapják:

tisztségviselők, Molnár Tamás bizottsági elnök, Soó László vezérigazgató, Irodák vezetői

77

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 76/1998. ( 02.26. ) sz. határozata Költségvetési koncepcióban foglalt irányelvek hatályban tartásáról Pécs M. J. Város Közgyűlése az 578/1997. (12.04.) sz. határozatával elfogadott költségvetési koncepcióban foglalt irányelveket és aktuális feladatokat hatályban tartja az 1998. évi költségvetés végrehajtása során.

2.)

Határidő: Felelős:

értelemszerű eredeti határozat szerint

Kapják:

tisztségviselők, bizottságok elnökei, Irodák vezetői

Pályázat Népjóléti Minisztériumhoz Előterjesztő: Baumgartner Sándor bizottsági elnök

Baumgartner Sándor: a Népjóléti Minisztérium pályázatot tett közzé és ebben arról van szó, lehet pályázni hagyományos röntgengépek rekonstrukciójára, az alapellátás korszerűsítésére és a gyermekgyógyászat feltételrendszerének fejlesztésére. Rendkívül kedvező, mert az elnyerhető támogatás mértéke pl. a röntgenpark rekonstrukciójánál 65 %, az alapellátás korszerűsítésénél praxisonként 2 M Ft-ot és saját forrásként 20 %-ot kell igazolni. Az elfogadott költségvetésben saját forrásként szerepel az egészségügy számára 11 M Ft a minimál feltételek biztosítására, 20 M Ft gép-műszer beszerzésre. A pályázat saját forrása összesen 31 M Ft. A döntés azért sürgős, mert 28-án, szombaton van a pályázat benyújtásának határideje, tehát a pályázatot holnap el kell juttatni a minisztériumba. Kéri, szavazzák meg az előterjesztést, illetve a határozati javaslatot. Dr. Páva Zsolt: kérdés, hozzászólás hiányában szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 34 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést, valamint a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 77/1998. ( 02.26. ) sz. határozata a Népjóléti Minisztériumhoz benyújtandó pályázatokról. A Közgyűlés elfogadja az Egészségügyi Bizottság előterjesztését.

78

3.)

1./

Egyetért azzal, hogy az alábbi pályázatok kerüljenek benyújtásra a Népjóléti Minisztériumhoz - A hagyományos röntgengéppark, rekonstrukciójának támogatására, - Az alapellátás korszerűsítésére illetve fejlesztésére, - A gyermekgyógyászati alap- és szakellátás feltételrendszerének fejlesztésére.

2./

A pályázatokhoz szükséges saját forrásnak az 1998. évi költségvetési rendeletben gép-műszer beszerzésre és minimálfeltételek biztosítására rendelkezésre álló 31.000 eFt-ot jelöli meg.

3./

Felhatalmazza a Polgármester urat, a saját forrást tartalmazó nyilatkozat fenntartó részéről történő aláírására. Felelős: Határidő:

Dr. Páva Zsolt polgármester azonnal

Kapják:

tisztségviselők, Baumgartner Sándor bizottsági elnök, Irodák vezetői

Pedagógiai programok jóváhagyása Előterjesztő: Troska Gyula bizottsági elnök

Troska Gyula: egy hosszú szakmai munka záró aktusa következik most. Az iskolák megírták a pedagógiai programokat, a szakértők véleményezték, s ezen véleményekben nem találtak olyan anyagot, amely nem vezethető be. Kértek korrekciókat, bizonyos változtatásokat, de egyöntetűen ki kell mondani, mind alap, mind középfokon, minden intézmény a feladatát teljesítette, beterjesztette programját. Az előterjesztés szöveges része részletesen foglalkozik mindazokkal a kérdéskörökkel, amelyek a pedagógiai program tartalmi részét kívánják megváltoztatni. Olyan kéréseket próbál a Közgyűlés elé terjeszteni, amely az egyes területek, térségek jobb, színvonalasabb ellátását is biztosítják. Részletesen erről nem kíván beszélni, hiszen az anyag bőséges információt ad. A Közgyűlés elején felmerült a horvát kisebbség részéről törvényességi óvás, illetve ehhez hasonló. Elmondja, a pedagógiai program foglalkozik a horvát kisebbségi oktatás bővítésével is. Nincs tudomása arról, hogy kezdeményezték volna, a Felsővámház utcai Iskolában a nemzetiségi horvát program bevezetését. Azt gondolja, ez a fajta megközelítés valahol a kisebbségen belüli vitáknak egyik olyan ága, amelyre nem kíván pontot tenni. A Felsővámház utcai Iskola saját pedagógiai programjában felveheti a horvát nyelv oktatását, nem mint nemzetiségi, hanem mint horvát nyelvet. Erre joga van, a pedagógiai programban lehetősége van, mégpedig saját maga határozhatja meg a heti óraszámát a saját órakontingensen belüli gazdálkodással. Ha a horvát kisebbség azt kívánja, hogy a pedagógiai

79 program azon pontjába, ahol a Felsővámház utcai iskolacentrum programjával kapcsolatos előterjesztés van, nagyon szívesen befogadja, hogy beírják - bár nem szükségszerű, mert a törvény erre nem kötelez, illetve az iskolai autonómia ezt engedélyezi - a horvát nyelv oktatását is. Felhívja a figyelmet az előterjesztés 1. számú mellékletére, kéri a képviselő társait, hogy a végső revízió alkalmával felülvizsgált számokat javítsák ki. Ezen melléklet második sorában az 1998-1999-es tanévben a Nevelési Központ 2-es Iskolájában a 24 csoport osztályszám helyett 28 kerül be és a Fehérhegyi Általános Iskolánál a 48 általános iskolai csoport alá 4 középfokú osztály kerül. Az egyéb adatokban és előterjesztésekben nem történt változás. Egy kérdéses alternatív javaslat van a pályázatban, a Művészeti Szakközépiskolával kapcsolatos előterjesztés 10. pontja. Mint előterjesztő azzal a javaslattal szeretne élni - tekintettel arra, hogy megváltozott az OKÉ előírás és a Művészeti Szakközépiskola képzési idejét és óratömegét 5 évfolyamra tervezi ezért - az Iskolának az 5 évfolyamos működésére vonatkozó A. változatot szeretné, ha a Közgyűlés támogatná. A 10. pontban egyértelművé válik az is, hogy 2002. szeptember 1-től jelentkeznek ennek anyagi költségei. Addig viszont bőséges ideje van az Önkormányzatnak és az Iskolának is arra, hogy olyan támogatókat, patrónusokat, alapítványokat keressen, amely Iskolájuk költségvetésének finanszírozását segíti. Tóth Mihályné: mint a folyamat részese és résztvevője, nagyon röviden néhány gondolatot szeretne mondani. A magyar oktatással együtt Pécs város oktatás rendszere is elindult egy nagyon nagy folyamattal, amely 1998. szeptemberével kezdődik és 2003-ban fejeződik be, amikor Pécs városában is teljesen átállnak a NAT szellemében való oktatásra. Ez igen nagy feladatot rótt az önkormányzatokra és ezzel párhuzamosan az iskolákra, nevelőtestületekre. Ez az előterjesztés jól láthatóan, logikusan és kronológikusan is nyomon követi ezt a folyamatot, körültekintő és aprólékos. Az Iroda és a bizottság által beépített különböző fékek biztosították, hogy az iskolák a törvényesség keretein belül maradjanak és azt teljesítsék, ez előfeltétele volt a pedagógiai programok elfogadásának. Az anyag minden mondata mögött nagyon komoly adathalmazon alapuló ítéletek állnak, mert ezekhez valóban össze kellett gyűjteni azokat az adatokat, amelyek alapján megtörténtek a döntések. Kiemelné, minden év szeptemberében a Közgyűlés fog majd dönteni arról, hogy hány tanulócsoport indulhat az iskolákban. Nagy változást jelent, hogy május 15-ig kell az igazgatónak elkészíteni az új tantárgy felosztást szeptember 15. helyett. Így valóban az Önkormányzat tervezni tud, s ez a költségvetést is érintheti. A benyújtott pedagógiai programokat, a szakértők szakszerűnek, jogszerűnek és megvalósíthatónak ítélték. Ennek megelőző folyamata volt, hogy minden szakértő felvette a kapcsolatot az iskolákkal, az intézményvezetőkkel, ez egy hosszú hetekig tartó intenzív folyamat volt, amely során maga a helyi tanterv és a program is némiképpen változhatott, ha a szakértő ezt meg tudta indokolni vagy jónak látta. Ennek alapján és e folyamat a végén alakultak ki a pedagógiai programok és a helyi tantervek végleges formája. Hatalmas szellemi munka volt, amelyben Pécs pedagógus társadalma részt vett, tantestületek, munkaközösségek, nagyon komolyan

80 foglalkoztak ezzel a témával. A Közoktatási Irodának és a Közoktatási Bizottságnak nagyon komoly munkája van ebben. Köszönet illeti a pedagógus társadalmat, az Irodát, a bizottságot. Úgy érzi és hiszi, hogy a NAT, amelyre felkészültek és megkezdik, az a következő generáció szellemi fejlődésének, kiművelésének záloga lesz. Staub Ernő: két részt kíván érinteni, az egyik, hogy nagyon hosszú vita volt a maximális létszámokról. Igaz, hogy született egy decemberi, többségileg és nem teljes konszenzussal elfogadott állásfoglalás, múlt héten a bizottsági ülésen szakmai és iskolaszövetségi javaslatra felmerült, hogy a maximálistól eltérő létszámokat határozzon meg a bizottság. Az ülés csütörtökön folytatódott, nagyon hosszú vita volt, az utolsókig érvelt amellett, nem szerencsés egy olyan norma, aminek a következménye az lesz, hogy szinte mindenki jön majd az egyedi kérésekkel. Végül is azért jutottak a témában konszenzusra, mert bárhol húznák meg a határt, attól eltérő ügyeket meg kellene tárgyalni. Tulajdonképpen ez a terület így, normatív módon nem szabályozható, mindenképpen merev. Ez egy irányszám, természetesen nem jelenti mindez azt, hogy adott esetben közel két osztályra való gyerekből a felét máshová irányítanák, mert a maximális létszámot nem éri el. A döntés - amelynél a konszenzus meglétéhez az ő szavazata is hozzájárult - arról szól, hogy az egyedi elbírálás minden intézmény esetében adott, logikusan és életszerűen kell dönteni. A Művészeti Szakközépiskolát illetően örül, hogy változott a vélemény, mert a bizottsági ülésen egyedül maradt azzal a szavazattal, hogy 5 évfolyamos intézményként kívánják működteti. Ez az Iskola valóban rengeteg pénzébe kerül a városnak, ezért ki kellene dolgozni valamilyen stratégiát más források bevonására. Erre vonatkozóan tervek voltak, de a valóságban nem történt semmi. Egyértelmű, hogy a Művészeti Szakközépiskola teljesen más jellegű intézmény, mint a többi szakképző iskola. Nagyon nagy óraszámot írnak elő nekik, zenészképzés, képző-iparművészeti képzés, stb. folyik itt. A bizottsági ülésen is az A. változatot támogatta, s örömmel hallotta, hogy a két variáció közül a bizottsági elnök úr javaslata is az A. változatra vonatkozott. A pedagógiai programokat az iskolák az itteni létszámoknak megfelelően dolgozták ki. Dr. Révész Mária: kérdése az előterjesztőhöz, hogy a Rácvárosi, az Istenkúti Általános Iskola és a Fehérhegyi utcai Általános Iskola esetében az osztályszámok, illetve tanulócsoport számok, a határozatban megfogalmazott feladatok hogyan értendők? Ezek az intézmények a nyár elején lettek összevonva, kialakult a Rácvárosi és az Istenkúti Iskola összevonásával egy nem túl nagy, a Fehérhegyi Iskola esetében egy nagy intézmény. Nem váltak igazából egy intézménnyé, még ha egy igazgatás alá is helyezték őket, s a távolság is meglehetősen nagy az intézmények között. Jó lenne tudni a Közgyűlésnek, hogy mely intézményekben, illetve azoknak mely részlegében akarja a tanulócsoportokat működtetni, hiszen az odajáró gyermekek szüleit tájékoztatni kell erről. A kérdése, hogy a Fehérhegyi, Rácvárosi és a Felsővámház utcai Iskola esetében hol működnek, honnan lesznek elvonva a tanulócsoportok?

81 Troska Gyula: ha nagyon objektív választ akar adni, akkor azt javasolja, meg kell kérdezni a Rácvárosi, Fehérhegyi Iskola igazgatóját, mert erre a kérdésre válaszolni jogilag és törvény szerint az illetékes. Éppen ezért, még véletlenül sem kívánna olyan véleményt mondani, amely ezen igazgatók jogés hatáskörével ellentétes. A válasza a feltett kérdésre: nem tudja és nem is kell tudnia, viszont kell tudni az iskolának az első időszakban akkor, amikor elkezdi a beiskolázást. Ezt követően jövőre meg kell csinálni az osztályszerkezet megoldásait, amit tudomása szerint az Iroda május elejére kért meg az iskoláktól. Kéri alpolgármester asszonyt, fogadja el válaszát, mert bármit mondana, törvénysértést követne el. Dr. Révész Mária: ez az, amit megjósolt annál a vitánál, amikor az intézmények összevonása történt. Ez az összevonás érdemben nem hozott megtakarítást, kimutatható forintális nyereség tudomása szerint nem volt, legalábbis ilyen fajta elszámolás nem került eléjük. Az a hozadéka - ezt idézőjelben mondja - megvan, hogy most már nem kell a Közgyűlés előtt ilyen kényes kérdésekről tárgyalni, pl. Istenkúton hány osztály nem fognak indítani, hanem majd elintézi az iskola igazgatója, az ÁMK vezetője, a megbízott igazgató. Az összevonás tulajdonképpen arra volt jó, hogy ne a Közgyűlés színe előtt történjenek bizonyos dolgok, hanem kivonják mindezt a Közgyűlés nyilvánossága alól. Reméli azért, hogy más hozadéka is volt ennek az összevonásnak. Jó lenne azért felvállalni, ha jogilag egy intézménynek is tekinthetők, nem forrtak össze és sajnos a távolság meglehetősen nagy köztük. Sok problémát fog okozni, ha egy tanulócsoport nem ott működik, ahol eddig. Az lenne a helyes, ha a Közgyűlés nyilvánossága előtt vállalnák, hogy esetleg itt vagy ott nem indul 7., 8. osztály és három vagy ennél több buszmegállót a gyerekeknek utazni kell. Nagy Csaba: pontosítást szeretne kérni az előterjesztőtől. Ha jól figyelt, azt mondta, hogy a 10. számú tételnél a Fehérhegyi Általános Iskolánál a 48-as szám alá, az 1997-1998-as tanév rublikájába írjanak + 4-et, ezt úgy kell érteni, hogy az 1998-1999. sorba a 40-es szám alá kell írni a + 4-et? Troska Gyula: igen, mert a következő csak 40. Ez tulajdonképpen gépelési hiba. A középfokhoz nem írták be a 4-et. Nagy Csaba: kérdése, lehet-e azt tudni, hogy a 48 osztály hogyan állt össze a különböző tagintézményekben? Dr. Páva Zsolt: javasolja, az elnök úr jegyezze a kérdéseket és a végén válaszoljon az összesre. Nagy Csaba: tehát, hogyan állt össze a 48-as osztály darabszám az egyes tagintézmények esetében és hogy fog összeállni a 44-es? Golob Ferenc: egy megjegyzése és egy kérése lenne. Több iskola kérelme van a Közoktatási Irodánál abból a célból, hogy az intézményükhöz tartozó és funkcionálisan már nem úgy működő házmesteri vagy gondnoki lakás kerüljön átminősítésre oktatási célra. Ha ezek a kérések meghallgatásra találnak, akkor egyéb feltételek fennállása esetén, ha van elég jelentkező,

82 akkor pl. újabb első osztályt is tudnának indítani. Kérése, hogy ezt a kompetens bizottságok támogassák, mert véleménye szerint megoldására reális lehetőségek vannak. Staub Ernő: a Rácvárosi - Istenkúti Iskolával kapcsolatban elmondja, a bizottság többségi állásfoglalása, amely tanulócsoport létszámok meghatározására vonatkozott az összevont intézményekben, azt a kitételt is tartalmazta, hogy Istenkúton az alsó tagozatot biztosítani kell. Ha jól emlékszik, ez visszavonásra nem került. Papp Béla: Tóth Mihályné mondta, hogy az anyag, a pedagógiai programok szakszerűek, jogszerűek, megvalósíthatók, s ezt a Pedagógiai Intézet is visszaigazolta. Kérdése a bizottság elnökéhez, a programok az összeállítása kizárólag szakmai szempontból történt, vagy némiképp figyelembe lett véve a város költségviselési képessége, teherbírása, vagy mindez adódik majd a dologból valamikor? Dr. Révész Mária: egy kötelezettségének szeretne eleget tenni, az irodájába érkezett egy fax, amely a Közgyűlésnek szól, ezt felolvasná. "A Kodolányi Gimnázium Közalkalmazotti Tanácsa nevében Riszt Gábor jegyezte. Tisztelt Közgyűlés! Jelen levelünkkel lelkiismeretünkre hallgatva tiltakozunk a Közoktatási Bizottság ma előterjesztésre kerülő határozati javaslatának bizonyos pontjai ellen, illetve felhívjuk a figyelmet a javaslatban olyan tisztázatlanságra, amely később több vitát, problémát eredményezhet. Elsősorban azt kérjük, hogy az indítandó osztályok létszámát a javaslattal ellentétben ne a törvény által előírt, meghatározott maximummal fogadja el, hanem a Közoktatási törvényben megengedett átlaglétszámokban. Az iskolák csúcsra járatása ugyanis mindenképpen minőségi romláshoz vezet és a mai helyzetben, amikor arról panaszkodunk, hogy a világ mennyire elembertelenedett, ez csak fokozná és elősegítené a morális lezüllést. Természetesen mind a társadalmi, mind az intézményi szintű romlást. Az osztálylétszámtól eltérő indítás engedélyezésének jogát kérjük. Ne adja ki, ne ruházza át a Közoktatási Bizottságra, mert ez a gyakorlatban az intézmények közötti esélyegyenlőtlenséget okozhatja. A határozati javaslatban szerepelő határidőt kérjük minden év május 31-ben határozza meg, hogy még az iskolák szorgalmi idejében tisztázódjon, mi vár szeptembertől az egyes intézményekre. Tisztelettel a Kodolányi János Gimnázium Közalkalmazotti Tanácsa nevében Riszt Gábor, a Közalkalmazotti Tanács elnöke." Átadja a Közoktatási Bizottság elnökének a faxot, sajnos nem tudta lemásoltatni a Közgyűlés minden tagja számára, ezért olvasta fel. Dr. Páva Zsolt: visszaadja a szót az előterjesztőnek a reagálások megtételére. Troska Gyula: tulajdonképpen a közoktatási rendszer egy csonka gúlához hasonló építkezésű, melyben az alapterület, az induló nagyságrend mindig nagyobb, a jóságmutatója pedig akkor igazán tökéletes, ha a gúla alap- és fedőlapja majdnem azonos területű. Sajnos a közoktatási rendszer nem ilyen, hanem kisebb, ennek következményeként egy induló 25 fős osztályból

83 nagyon jó esetben 8. osztályban lesz 18-20 gyerek. Ha nagyon alacsony osztálylétszámmal indítják bármelyik intézményben első osztályban a gyerekeket, egyszerűen a létszámok az átlaglétszámon sem tarthatók. Mi a rossz dolog abban, ha nagyon alacsony létszámmal indítanak? Az, hogy szinte minden évben állandó összevonások történnek az iskolákban, az adott évfolyam párhuzamos osztályaiban. Aki valóban ért a szakmához, annak végig kell gondolni, hogy indít egy optimális létszámmal és végez egy viszonylag eredményes 4 évfolyamot, 6-ot, 8-at egy viszonylag optimálisan csökkenő 1-10 %-os veszteséggel és még elviselhető létszámként megy ki a rendszerből a gyerek. Fordítva nem lehet elképzelni, mert az folyamatos átszervezéssel jár. Kedvezőbb az iskolának, ha optimális létszámmal indul, mert kiszámíthatóvá válik a működés felmenő rendszere. Nagy Csaba kérdésére válaszolva elmondja, a Fehérhegyi Általános Iskolai centrumban az Iroda végignézte a létszámadatokat és az optimális osztálylétszám, amely nem maximális létszámokkal működtet, hanem ún. csúcsra járatással működteti az osztályokat, 40 csoportot tart elképzelhetőnek abban az iskolahálózat rendszerben. A 4 osztály a középfokú képzésre vonatkozik, ennek részleteit irodavezető úr ki fogja fejteni. Ezek a számok valóban már nem 16-19 gyerekről szólnak egy nagy rendszer szintjén, hanem ennél lényegesen magasabbról, vagyis az átlaglétszám körüliről, de nem a maximális létszám körüli osztálylétszámokról. Irodavezető úrnál a létszámadatok részletesen rendelkezésre állnak. Dr. Páva Zsolt: kérdése, vannak-e további hozzászólások a témához? Nagy Csaba: tisztán szeretne látni, hogy miről kell szavazni. Ha jól értette az elnök úr szavait, akkor a mostani szavazás után Pécsszabolcson egy osztály fog indulni, Fehérhegyen, Meszesen 2-2 párhuzamos osztály az első 8. évfolyamon és lesz majd 4 középfokú osztály az 1998-1999-es tanévben. Felmerül a kérdés, - a további kérdéseket nyilván az irodavezető úrhoz kell feltennie - hogy lesz a 44 osztályból 40? Tudomása szerint Meszesen van egy kis létszámú fejlesztő csoport, illetve osztály, ez eltűnik, megmarad, egyáltalán mi lesz ezzel a csoporttal? Dr. Révész Mária: mielőtt szavazásra kerül a sor, szeretné rögzíteni, illetve egyértelműsíteni, jól érti-e - legalább is nagyon valószínűnek látszik az -, hogy az a három osztály, ami Rácvároson és az Istenkúti ÁMK-nál mínuszban szerepel, aztán majd a következő négy, ez azt jelenti, hogy az Istenkúti Iskolának fokozatos kihalasztása kezdődik meg. Feltehetően igazak azok az előrejelzések, amelyek arról szólnak, hogy a felső tagozat néhány osztálya nem lesz, illetve összevonások lesznek és Istenkúton nem lesz felső tagozat. A logika alapján mindebből ez jön ki. Szeretné hallani ennek az ellentétét. A bizottság elnökének tudnia kell, hogy mi lesz itt, éppen azért, mert mint már mondta, kb. 3.5 - 4 km van a két épület között, akár telephelynek hívják őket, akár nem, akár egy igazgatója van, akár nem. Itt arról is szó van, hogy azok a gyerekek, akik a testvéreiket viszik iskolába, azok számára szétzilálják a családok ilyen lehetőségeit. Jó lenne, ha felvállalnák, hogy ez egy speciális helyzet, melyet a Közgyűlés hozott létre, a

84 Közgyűlés vállalja fel annak ódiumát, hogy a két épületet nem tekinti két telephelynek és egy egységnyi dolognak a két épületet, ezt jogilag lehet így kezelni, csak éppen nem tisztességes. Meixner András: van egy melléklet és egy másik, ami egy tájékoztató adat arra vonatkozóan, hogy a pedagógiai programokból várhatóan mi fog következni. Természetesen minden tanévben, minden iskola úgy indítja osztályait, ahogy azt az iskola használók igénylik. Ha pl. az Istenkúti Iskola környékén lévő kb. 450 iskolaköteles gyerek szüleinek 3/4 része nem úgy döntene, hogy más iskolába, hanem az Istenkúti Iskolába kívánja járatni a gyerekét, akkor természetes, hogy ezek a számok változni fognak. Ha a környezet így dönt, az iskola nyilván ezeknek az igényeknek kíván megfelelni. Előre olyan dolgokat belemagyarázni politikai szándékokkal is nehéz, amilyeneket az előbb hallottak. Nyilvánvaló ez egy olyan tendencia, olyan táblázat, amennyiben nem változnak meg a mai tendenciák, akkor ez várható. Ez egy tájékoztató adat. Ki tudja előre pontosan megmondani azt, hogy 2003-ban hány gyerek lesz az ÁNK Gimnáziumában. Most is csak sejtik, hogy kb. ennyi lesz. A Közgyűlés tavaly hozott egy döntést az intézmények átszervezésére vonatkozóan, pontosan azért tette, mert itt az előző órákban is látszott, hogy Pécs város költségvetésének helyzete nem jó. Fel kellene mérni mindenkinek, aki magát felelős politikusnak tartja, hogy csak olyan programok indulhatnak Pécs városában, beleértve ebbe a közoktatást is, amit Pécs városa meg tud finanszírozni. A többi csak kívánságok halmaza. Dr. Révész Mária: nem jól értette Meixner képviselő úr, amit mondott. Csak a következő évre vonatkoztatva mondta azt, amit hallottak, és itt három osztállyal kevesebb van a következő évben. Ez azt jelenti, szeptembertől nem lehet tudni, hogy az elsős gyereket a 8. osztályos testvére viszi-e iskolába vagy nem. Erre mondta azt, hogy ezt fel lehetne vállalni, be lehetne mondani a kamerába, hogyan gondolták. Ha folyamatosan lebegtetik az iskola fölött, hogy bezárják, nem lesz iskola, átviszik, ez azt fogja eredményezni, hogy mindenki, aki mobilis szülő, az elviszi a gyerekét, aki viszont nem tud mozdulni, arra kényszerül, hogy a legközelebbi iskolába írassa a gyerekét, az még ott van és pont azzal a helyzettel kínlódik, hogy buszbérletet kell vennie, stb.; tehát az ő helyzetét nehezítik. Ki kellene mondani, hol van az a plusz nyelvi képzési lehetőség, ami a 8.) pontban kerül megfogalmazásra, "A Közgyűlés hozzájárul, hogy a Rácvárosi, Istenkúti ÁMK 1998. szeptember 1-től emelt szinten oktassa az idegen nyelvet..." ki kellene mondani, hogy akkor ez hol realizálódik? Istenkúton vagy 3.5 km-rel távolabb, Rácvároson? Ez nem mindegy. Dr. Páva Zsolt: Spolár János irodavezető úr kíván a vitához hozzászólni. Spolár János: Meixner András nagy részét már elmondta annak, amit ő szeretett volna. A Közoktatási Bizottság, amikor ezeket a pedagógiai programokat tárgyalta, hozott egy állásfoglalást, melyet minden intézmény megkapott. Ebben benne van, minden intézmény, minden évben felülvizsgálja pedagógiai programját. A számok, amelyek a táblázatokban szerepelnek, valóban csak a mostani létszámokhoz igazított kalkulált

85 számok, nem jelentenek megváltozhatatlan dolgokat. A három intézménnyel - az Fehérhegyi Általános Iskola, a Rácvárosi Általános Iskola és a Felsővámház utcai Általános Iskola - az Iroda többször, folyamatosan egyeztetett. Ezek az osztálylétszámok, osztályszámok, amelyek 1998-1999re bejegyzésre kerültek, egyeztetésre kerültek az intézmény vezetőjével, az adott létszámokból ez következik. A többi, ami a NAT bevezetésének végére került oda írva, ezeket nem lehet fix dolgoknak tekinteni. Például a Fehérhegyi Iskola esetében Szabolcson működő szakiskola most 4 osztályos, de nagy valószínűséggel ez jövőre 6 osztály lesz, mert két osztály be tud iskolázni a 9. osztályba és marad neki a gazdaasszonyképzés, stb, akkor ezek a számok növekedni fognak. A Művészeti Szakközépiskolával kapcsolatban a B. variáns azt jelenti, - ha azt szavazza meg a Közgyűlés - hogy megszüntette Pécs városában ezt az Iskolát. Simonovics Ferenc: nagyon tetszik, hogy ennyire aggódnak a képviselők a Szabolcsi és a Fehérhegyi Iskolával kapcsolatban. Bejelenti, hogy 29 első osztályos lesz Szabolcson. Örülnek annak, hogy nem kötött osztályszámok lesznek meghatározva, hanem az igények alapján lesznek osztályok indítva. Itt többszörösen hátrányos helyzetű gyerekek járnak iskolába, ezért a kisebb osztálylétszámokat is figyelembe kell venni, mert itt nem lehet 40 fős osztályokat tanítani. Nagy Csaba: azzal a szándékkal tette fel kérdéseit, hogy világosan lássák miről szavaznak, de úgy tűnik ez ma nem fog sikerülni. Befejezésképpen megkérdezi, hogy a négy tagintézményben vagy összesben folyó pedagógia program sérül-e szavazásuk után vagy sem? A kérdésére igen vagy nem választ szeretne kapni. Tóth Mihályné: megpróbál választ adni Nagy Csaba képviselő társának. Az igazgató és ő is azt tette, hogy megkérte a gyermekorvosoktól, védőnőktől a születendő gyermekek számát. Így tudják az 1997-ben született gyermekek létszámát is, ezek alapján prognosztizálták az osztályok létszámát. Ismereteik vannak arról, hogy hány gyermek lesz 1999., 2000., 2001., 2002ben, stb. Egyetlen egyet nem tudnak, hogy hányat visznek el. Az anyag is írja, hogy lassú csökkenés tapasztalható. Az igazgató által beadott területeken észlelt változásokat adja vissza az előterjesztés. Troska Gyula: egy gondolat erejéig visszamenne képviselő úr feltett kérdéséhez. Olyan dolgokat kérdez ő is és dr. Révész Mária is, amelyre képviselői szinten nem lehet válaszolni. Két oka van a válasz megtagadásának, vagy "nem válasznak", hogy beavatkozásként jelenik meg. Az intézmények elkészítették a pedagógiai programjukat. Mint ahogy elmondta az előbb, a pedagógiai programot senki nem vitatta, szakértő jóváhagyta, elvileg az igazgató feladata és kötelessége, hogy megvalósítsa azon feltétele mellett, hogy gyerekük is lesz, akiknek ezt a programot közvetítik. Ettől kezdve semmiféle ráhatása nincs sem arra, hogy lesz-e gyerek, mennyi, és arra sincs, hogy a nagy rendszer szintjén, hogy

86 osztoznak meg, hol indulnak első osztályok. Lehet, hogy nem olyan rendszerben, mint most, mert ők ott eldöntik, az iskolának van igazgató tanácsa, szakszervezete, ott jelenik meg. Papp Béla kérdezte, hogy a szakértés mire vonatkozik. A szakértés két fontos kérdéskört vizsgált. A szakmaiságot, hogy a Nemzeti Alaptanterv követelményrendszerének megfelelően készült-e a helyi program, valamint a törvényességet, hogy az Oktatási törvény szellemében készült-e, ez általában a gyermekjogi és az Oktatási törvényre vonatkozott. Nem foglal állást a szakértő az indítandó osztályok számára, mert nem kompetenciája, az az önkormányzaté. Ezért van előttük a táblázat, számított óraszámmal, osztályszám indítással. Péter Pál: kénytelen hozzászólni, mert többször elhangzott az Istenkúti Általános Iskola ismételt probléma felvetése. Reméli, hogy az alpolgármester asszonyból a jogos aggodalom áradt és nem pánik keltés jelenségével állnak szemben. Nincs leírva, hogy leépíteni szándékoznának az Istenkúti Iskola alsó tagozatát. A nyilvánosság előtt szeretné megerősíteni azt, hogy egy héttel ezelőtt az MSZP és az SZDSZ frakció ígéretet tett, hogy nem volt és nem is lesz téma az alsó tagozat mesterséges leépítése. Ha a pánik hangulatot szítják, a szülő elviszi a gyermekét, így kénytelenek lesznek a későbbiek folyamán az iskolát bezárni. Ne tegyék ezt, nem téma az ő és az SZMSZ frakciójánál sem az iskola mesterséges bezárása. Dr. Révész Mária: nem pánikot akar kelteni, csak egy folyamatot próbál életszerűen érzékeltetni. Ha egy iskolába az elsős gyermek Istenkútra jár, de a nyolcadikosnak 3.5 km-rel arrébb kell mennie, akkor a szülő mindkettőt máshová viszi, erről van szó. Az egyszerű matematika, hogy Rácvároson és Istenkúton összesen 16 tanulócsoport van, akkor ha Rácvároson valamelyikből párhuzamos osztály van, akkor mennyi van Istenkúton, számolják ki. Nem hiszi, hogy pánikot kell kelteni, egyszerűen meg kell nézni, hogy Rácvároson hány tanulócsoport van és hányat szándékoznak indítani, a maradék marad Istenkúton. Dr. Romváry Ferenc: világossá vált számára, hogy az Istenkúti Általános Iskolában - Péter Pál képviselő szavaiból - eldöntött tény, négy alsó tagozat marad és a felső tagozat megszűnt. Dr. Páva Zsolt: további hozzászólás hiányában előterjesztésről, valamint a határozati javaslatról.

döntést

kér

az

A határozati javaslatban szereplő 10.) pontnál A.- B. variáció van, az előterjesztő az A. megoldást támogatta, elsőként így a 10.) pont A. pontjáról kér szavazást. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 23 igen, 1 nem szavazattal, 6 tartózkodás mellett a 10/A. pontot elfogadta. Dr. Páva Zsolt: a teljes határozat-tervezetről kéri a szavazást.

87 Megállapítja, hogy a Közgyűlés 22 igen, 3 nem szavazattal, 5 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést, valamint a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 78/1998. ( 02.26. ) sz. határozata Pedagógiai programok jóváhagyása A Közgyűlés az alsó és közép fokú oktatási intézmények pedagógiai programját és jóváhagyja az alábbiak figyelembevételével: 1./

Az iskolák vonatkozásában a határozat 1. és 2. számú mellékletében meghatározott osztályszámok indítását engedélyezi az ott megadott óraszámokkal azzal, hogy a Közgyűlés tanévenként határozza meg az indítható osztályok számát a törvényben előírt maximális tanulólétszámmal az alábbi évfolyamok esetében:

- általános iskola 1. évfolyama - középiskola 5. vagy 7. vagy 9. évfolyama - szakképző iskola induló 11. vagy 13. évfolyama A maximális osztálylétszámtól eltérő indítás engedélyezésének jogát átruházza a Közoktatási Bizottságra. Ezzel egyidejűleg meghatározza az iskolák által felhasználható órakeretet is. Felelős: Határidő: 2./

Spolár János irodavezető és intézményvezetők Minden év június 30.

A pedagógiai programok kötelezően előírt követelményeinek teljesítéséhez szükséges feltételrendszer 1998. évi költségkihatásait az alábbiak szerint hagyja jóvá :

-. Az informatikai oktatás tárgyi feltételeinek részbeni biztosítására az alap fokú intézmények esetében 1998-ban 10.699 e Ft-ot, a céltartalék terhére biztosít. A még hiányzó informatikai eszközök beszerzését az intézmények költségvetésében a könyvtári feladatok, informatikai oktatás feltételeinek javítására szolgáló felhasználási kötöttséggel járó előirányzat terhére biztosítsa az intézmény vezetője. - A szakképző intézmények számára ( 500. sz Angster J. Szakképző Iskola, 508.sz. Kertvárosi Szakképző Iskola, Pollack Mihály Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola, Pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző ) az új műveltségi területek oktatásához - a 9.

88 és 10. évfolyamon - 3.800 e FT -ot biztosít a szükséges eszközrendszerre. A Közgyűlés felhatalmazza a Közoktatási Bizottságot, hogy a fenti két összeg intézményi felosztását végezze el. - A Közgyűlés engedélyezi 1998. szeptember 1-től a Magyar-Német Nyelvű Iskolaközpontban a 9. évfolyamon intenzív nyelvi előkészítő osztály indítását és ehhez heti 30 órát biztosít. Az intézmény 1998. évi költségvetésébe szeptember 1-től 1.092 e Ftot biztosít, mely személyi juttatást és annak munkaadókat terhelő járulékait tartalmazza. - A Közgyűlés 1998. szeptember 1-től a Bártfa Utcai Általános Iskolában a mozgáskorlátozottak integrált oktatását a törvényileg kötelező óraszámhoz képest heti 20, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását osztályonként heti 3 többlet órával támogatja, ennek fedezetére 258 e Ft-ot biztosít, mely személyi juttatást és annak munkaadókat terhelő járulékait tartalmazza. - A Közgyűlés 1998. szeptember 1-től a Kodolányi János Gimnáziumban engedélyez egy távoktatási osztály indítását felmenő rendszerben, melynek költségeihez 1998. évben 190 e Ft-tal járul hozzá, mely személyi juttatást és annak munkaadókat terhelő járulékait tartalmazza. - A Közgyűlés 1998. szeptember 1-től a Miroslav Krleza Horvát Általános Iskola és Gimnáziumban engedélyezi az 1. évfolyamon a nyelvoktató és a 7.8. évfolyamon a bővített nyelvoktató csoportok indítását. Erre heti 20 többletóra maitt az intézmény 1998. évi költségvetésébe szeptember 1-től 728 e Ft-ot biztosít, mely személyi juttatást és annak munkaadókat terhelő járulékait tartalmazza. A fenti támogatások összege 16.767 e Ft, melynek forrása Pécs M. J. Város 1998. évi Költségvetésében a pedagógiai programok bevezetésének kiadásaira biztosított céltartalék. Felelős: Spolár János irodavezető, Troska Gyula a bizottság elnöke és intézményvezetők Határidő: 3./

1998. május 30.

A Közgyűlés felkéri a Pénzügyi, Gazdasági Irodát, hogy a 2. pont döntéseit a soron következő költségvetés módosításának rendelet tervezetén vezesse át.

Felelős: Határidő:

Pilaszanovich Iván irodavezető értelem szerint

89 4./

A Kodolányi János Gimnázium esti, levelező tagozata számára 2000-től kötelező idegennyelv oktatás tárgyi és személyi feltételeit biztosítja, melynek heti óraszükséglete 22 óra évfolyamonként.

Felelős: Határidő: 5./

Spolár János irodavezető és intézményvezető értelem szerint

A Közgyűlés 1998. szeptember 1-től engedélyezi, hogy a Hevesy György Műszaki Szakközépiskola - más középiskolákban végzettek számára - szakképző évfolyamokat indítson ( 13. és 14. évfolyamon) önkormányzati többlet támogatás nélkül, az érvényes induló létszámok betartásával.

Felelős:

Spolár János irodavezető és az intézmény vezetője

Határidő:

értelem szerint

6./

A Közgyűlés a Berek Utcai Általános Iskolát 1998. szeptember 1től 12 évfolyamos intézményként működteti, azzal a megkötéssel, hogy az alapító okirat szerinti emelt óraszámokon kívül óraszám igénye nem lehet és a jelenlegi osztályszámát nem növelheti. A szerkezeti változás önkormányzati többlet támogatással nem jár.

Felelős: Határidő: 7./

1998. szeptember 1.

A Közgyűlés a Felsővámház Utcai Általános Iskolát 2002. szeptember 1-től 10 évfolyamos intézményként működteti a német nemzetiségi képzés folytatásaként.

Felelős: Határidő: 8./

Spolár János irodavezető és az intézmény vezetője

Spolár János irodavezető és az intézmény vezetője értelem szerint

A Közgyűlés hozzájárul, hogy a Rácvárosi Istenkúti ÁMK 1998. szeptember 1-től emelt szinten oktassa az idegen nyelvet évfolyamonként egy osztályban heti 4 órában. Önkormányzati többlet támogatással nem jár.

Felelős:

Spolár János irodavezető és az intézmény vezetője

Határidő:

1998. szeptember 1.

9./

A Testvérvárosok Terei Általános Iskola a helyi tantervet csak az 1. és 7. évfolyamon vezeti be.

Felelős:

Spolár János irodavezető és az intézmény vezetője

Határidő:

1998. szeptember 1.

90 10./ A Közgyűlés a Művészeti Szakközépiskolát öt évfolyamos intézményként kívánja működtetni 1998. szeptember 1-től felmenő rendszerben. Melynek értelmében a kalkulált költségigény először 2202. szeptember 1-től 23.500 e Ft. Felelős:

Spolár János irodavezető és az intézmény vezetője

Határidő:

értelem szerint

11./ A Közgyűlés felkéri a Közoktatási, Közművelődési és Sport Irodát hogy a közgyűlési határozat alapján szükséges alapító-okirat módosítási javaslatot terjessze a Közgyűlés elé. Felelős: Határidő:

Spolár János irodavezető 1998.június 30.

12./ A Közgyűlés fenti döntéséről az intézmények vezetőit a Közoktatási, Közművelődési és Sport Iroda értesítse. Felelős: Határidő:

Spolár János irodavezető 1998. március 20..

Kapják:

tisztségviselők, Troska Gyula, Molnár Tamás bizottsági elnök, Irodák vezetői

1. sz. melléklet Alsó fokú oktatási 1997/98 tanév intézmények megnevezése osztály szám

1. ANK 1. sz. Ált. Isk. 2. ANK 2. sz. Ált. Isk. 3. ANK Muvészeti 4. Ált. Isk és Do./Papnövelde/ 5. Anikó Utcai Általános Iskola 6. Bánki Donát Utcai Általános Iskola 7. Bártfa Utcai Általános Iskola 8. Belvárosi Általános Iskola

1998/99 tanév

2003/04 tanév

osztály szám

osztály szám

1997/98 tantárgy felosztás szerinti óra/hét

1997/98 törvény felosztás szerinti óra/hét

1998/99 törvény felosztás szerinti óra/hét

2003/04 törvény felosztás szerinti óra/hét

34 28 0 47

34 28 0 48

32 24 0 51

1541 1088 330 2170

1566 1108 325 2332

1625 1148 345 2455

1488 987 385 2516

24

23

22

1001

973

773

714

34

32

32

1443

1301

1383

1182

21

21

16

747

764

823

642

29

29

25

801

1120

1323

1121

91 9. Berek Utcai Általános Iskola 10. Fehérhegyi Utcai Általános Iskola 11. Felso-vámház Utcai Általános Iskola 12. Illyés Gyula Általános Iskola 13. Jókai Utcai Általános Iskola 14. Jurisics Utcai Általános Iskola 15. Köztársaság Téri Általános Iskola 16. Mátyás Király Utcai Általános Iskola 17. Mezoszél Utcai Általános Iskola 18. Rácvárosi és Istenkúti ÁMK 19. Somogyi Általános Iskola 20. Szieberth Róbert Általános Iskola 21. Testvérvárosok Terei Általános Iskola 22. Vasasi Általános Iskola Liszt Ferenc Zeneiskola Intézmény neve

ANK Gimnázium Árpád F. Ált. Isk.és Gimnázium. Testn.Ált.Isk.és Alternatív Magyar-Német Nyelvű Iskola Miroslav Krleza Ált. Isk. és Kodály Z. Gimnázium

36

36

35

1307

1274

1351

1301

48

40+4

40+4

1968

1905

1857

1924

39

34

32

1555

1344

1138

1161

26

25

24

1054

1054

1105

991

24

24

24

1040

1059

1044

1010

16

16

14

596

596

625

413

23

23

22

949

953

948

848

15

15

14

574

581

634

595

18

18

16

784

744

716

680

19

16

12

716

731

630

474

8

8

8

285

286

339

322

24

24

22

1024

997

1013

969

30

30

30

1220

1318

1291

1280

16 0

15 0

12 0

559 1057

Osztályok száma tanévenként

559 539 405 1057 1121 1121 2. sz. melléklet Heti felhasznált összes óra tanévenként

97/ 98 13

98 99 14

99 00 15

00 01 16

01 02 16

02 03 16

03 04 16

19971998 658

19981999 653

20032004 688,6

30

31

31

32

32

32

32

1246

1310

1295

20

21

22

23

24

24

24

1362

1467,5

1451,5

25

26

26

27

27

27

27

1091

1159

1139,5

13

13

13

13

13

13

13

620

640

564,5

1108

1197

1195

21 21+ 21+ 22+ 22+ 22+ 22+ 3 3 3 3 3 3

92 Kodolányi J. Gimnázium

22 22 22 22 22 22 22 +1t +2t +3t +4t +4t +4t +4t

295

332

531

Leöwey K.Gimnázium Janus P. Gimnázium Széchenyi I. Gimn.és SzK. Hevesy Gy. Műsz. SzKI. Művészeti SzKI.

27

Pollack M. Építőipr.SzKI. Radnóti M.SzKI. Zipernowsky K.Ip.SzKI. Pécsi Ker.Idf.Vendl.SzKI. és Szakmn. 500.sz. Angster J. Szakképz. Int. 508.sz. Eü.Szakképző Int. és Diákotthon 4.)

27

27

27

27

29

1417

1417

1433

20

26, 5 20

20

20

20

20

20

981

1025,5

1077

25

25

25

25

25

25

25

1204

1242

1236

19

17

16

15

15

15

15

972

973

855

12

12

12

12

12

15

15

1271

1288

1653

12 17 7 15

14 17 7 15

17 17 8 16

17 14 11 16

18 14 12 16

19 14 12 16

19 14 12 16

590 667,5 205 790

686 711 339 845,5

1024 704 591 950,6

23

23

24

25

25

25

25

1302

1433

1398

54

61

54

52

58

58

58

2342

2287

2530

50

66

73

74

82

81

78

3014

3306

3198

18 41 18

62

63

63

65

66

66

2255,5

2511,5

2565,5

15

15

15

15

15

15

980,8

1380,4

1424,6

A pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló 54/1997.(11.01.) sz. rendelettel módosított 23/1997.(04.25.) sz. Önkormányzati rendelet módosítása Előterjesztő: Pacur Zsolt bizottsági elnök

Pacur Zsolt: a rendelet módosítása utoljára tavaly októberben szerepelt a testület előtt, időközben olyan törvényi és egyéb jogszabályi változások következtek be, amelyek miatt a helyi rendeletet is módosítani kell. Ennek megfelelően a rendelet megváltoztatásának lényegét az előterjesztés magában foglalja. Új címek és ellátási formák kerültek bele, az 1997. évi LXXXIV. törvény felhatalmazása, valamint két kormányrendelet alapján a folyósítási szabályok változtak meg. Elnézést kér, hogy az írásos anyag végéről lemaradt az alábbi mondat: "Kérem, hogy az előterjesztést támogassa és a rendelet-tervezetet fogadja el.". Dr. Páva Zsolt: kérdés, észrevétel hiányában szavazást indítványoz a rendelet-tervezetről.

93

Megállapítja, hogy a képviselő-testület 33 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett a rendelet-tervezetet elfogadta. Az Önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól szóló 54/1997.(11.01.) sz. rendelettel módosított 23/1997.(04.25.) sz. Önkormányzati rendeletének módosításáról szóló 6/1998.(02.28.) sz. rendelet a jegyzőkönyv 2. számú melléklete. Molnár Tamás: ügyrendben kér szót. Kérdése, hogy a pedagógiai programokkal kapcsolatos határozati javaslat elfogadása minősített többséget igényel-e vagy elég az egyszerű szavazati arány? Dr. Páva Zsolt: nem igényel minősített megszavazta, hogy erre a helyre kerüljön.

többséget,

a

Közgyűlés

Molnár Tamás: ezt tudja, de alapító okiratot módosító tételek szerepelnek benne, amely minősített többséget igényel. Az a döntés, hogy az A. változatot megszavazták - bár nem értelmezte e tekintetben minden részét, szeretné megkérdezni az aljegyző úrtól, - jelent-e automatikusan olyan alapító okirat módosítást, amely tulajdonosi költségterheket okoz, ellentétben a leépítésből származó költség-megtakarítással, amelyről szerinte szokásuk és a törvényi kereteken belül minősített többséggel döntenek. Dr. Páva Zsolt: felkéri az aljegyzőt, hogy a jogosnak tűnő felvetésre a választ adja meg. Dr. Pozsárkó István: az SZMSZ szerint intézmény alapítása és átszervezése minősített többséget igényel. Ebben az esetben nem ez történt, véleménye szerint egyszerű többséget igényel. Dr. Páva Zsolt: kétszer szavaztak, az első szavazásnál 23 igen szavazat volt, így ez elegendő, mivel minősített többségnek is megfelel. A többi nem rendelettel meghozandó rész. Molnár Tamás: időkímélés céljából kéri, hogy a Jegyzői Iroda nézzen utána annak, hogy érvényes-e az a rész-szavazás, amely a teljes szavazásban nem kapta meg a minősített többséget, bár esetleg meg kellett volna kapnia. Ugyanakkor egy rész módosító indítvány alternatívája megkapta a minősített többséget, de önmagában nem érvényes, csak az egész együttes blokk. Nem tudja, hogy érthető-e megfogalmazása. Ha rendeleti minősített többség kell az egészhez, akkor nem számít, hogy a részek megnyerik-e a minősített többséget, ha az egész nem nyeri meg. Dr. Páva Zsolt: javaslata, hogy a Jegyzői Iroda ezt tekintse át és a következő Közgyűlésen erről adjon tájékoztatást. Dr. Pozsárkó István: kérdése, hogy mit nézzenek meg?

94 Dr. Páva Zsolt: szerinte világos volt a felvetés, volt egy határozat-tervezet, amely tartalmazott egy intézmény alapító okiratot módosító részt, ez átment 23-as többségi szavazással. A határozat csak 22 igen szavazatot kapott, ezért a kérdés, hogy egy ilyen szavazás, ahol a rendeleti értelmezés szerinti részt elfogadták 23 igennel, de a globál előterjesztés csak 22 igen szavazatot kapott, törvényszerű-e vagy sem? Erre most nem kérnek választ. Molnár Tamás: további értelmezést kíván adni az aljegyző úrnak. Más oldalról közelíti meg a felvetést, a költségvetést érintő vagy a következő években költségvetési többletkihatással megjelenő döntések minden alkalommal minősített többséggel hozhatók. Az anyagban nemcsak ebben az inkriminált esetben indukálódik súlyos költségvetési kiadás, még ha 2002től is, hanem más pontjában is, pl. Kodolányi Gimnáziumnál olyan többletkiadást eredményez, amely a döntés egészére vetítve is a minősített többségi döntés kényszerét hordozza magában. Ennek a körülményeit vizsgálják meg, a beszámoló a következő Közgyűlésen válik aktuálissá. Spolár János: a törvény értelmében amióta az iskolák beadták a pedagógiai programjaikat és amíg visszajeleztek 30 napon belül, hogy a 30 nap lejárta után nem tudták elbírálni, mert le kellett adni a szakértőnek, ismét lejárt a 30 nap. A törvény szerint az azt követő első Közgyűlésen kell döntést hozni. Ha ezt nem teszik meg, akkor a pedagógiai programok holnaptól kezdve automatikusan érvénybe lépnek. Troska Gyula: a mai napon elfogadták a költségvetésüket, így a pedagógiai programokkal érintett költségvetési kérdéseket is. Számára érthetetlen, hogy egy költségvetési döntést, ahol a pénz rendelkezésre áll, - milyen módon és hogyan - miért kell firtatni, ott jóváhagyták. Dr. Páva Zsolt: a kérdés elhangzott, a Jegyzői Iroda precíz választ fog adni, ha ragaszkodnak az ügyrendi vitához folytassák, de nincs itt az ideje ennek. Dr. Kékes Ferenc: érti Molnár Tamás aggodalmát, de határozott véleménye és meglátása szerint a Közgyűlés döntése érvényes, nem kell ebben az esetben minősített többségű döntést hozni. A döntés prolongálása nem indokolt, a lelkiismeret, a különböző megsejtések, szakmai vélemények kontrollálása szükséges, de legjobb tudása szerint érvényesnek érzi a Közgyűlés döntését az elhangzott okfejtések alapján. Kéri, hogy lépjenek túl a témán. Dr. Páva Zsolt: nem adja meg tovább a szót, a következő napirendi pont tárgyalására tér át.

5.)

Az Apáczai Csere János Nevelési Központ igazgatói pályázata Előterjesztő: Troska Gyula bizottsági elnök

95 Dr. Páva Zsolt: kérdés, hozzászólás nem lévén, szavazást kér a személyi javaslatról. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 33 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta az előterjesztést, valamint a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 79/1998. ( 02.26. ) sz. határozata Apáczai Csere János Nevelési Központ igazgatói pályázata A Közoktatási Bizottság előterjesztése alapján a Közgyűlés 1998. március 1-jétől 2003. augusztus 31-ig szóló magasabb vezetői megbízást ad Bebesiné Turi Katalinnak Apáczai Csere János Nevelési Központ igazgatói feladatainak ellátására. Alapilletményét 90 000 Ft (51 400Ft+5 100 Ft +5 100 Ft+28 400Ft), magasabb vezetői pótlékát 40 500 Ft- ban határozza meg.

6.)

Felelős: Határidő:

Spolár János irodavezető 1998. február 27.

Kapják:

tisztségviselők, Troska Gyula bizottsági elnök, Bebesiné Turi Katalin igazgató, Irodák vezetői

A Pécsi Városi Sportlétesítmények Igazgatósága igazgatója, Tóth László közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetése Előterjesztő: dr. Páva Zsolt polgármester

Dr. Páva Zsolt: kiegészítés, kérdés és hozzászólás hiányában a testület döntését kéri. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 30 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést, valamint a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 80 /1998. ( 02.26. ) sz. határozata A Pécsi Sportlétesítmények Igazgatósága igazgatója ( Tóth László) közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetése Pécs M.J. Város Közgyűlése Tóth László magasabb vezetői megbízásából történő visszahívásáról és közalkalmazotti

96 jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetéséről szóló előterjesztést megtárgyalta. 1./ A Közgyűlés Tóth Lászlónak a Sportlétesítmények Igazgatósága igazgatójának közalkalmazotti jogviszonyát 1998. október 31-ei hatállyal - felmentéssel - megszünteti. 2./ Tóth László részére a Közgyűlés 1998. március 1-től, 8 hónap felmentési időt biztosít, ebből 4 hónapi időtartamra, 1998. július 1-től felmenti a munkavégzési kötelezettség alól. 3./ A Közgyűlés Tóth László magasabb vezetői megbízatását 1998. június 30-i hatállyal visszavonja. 4./ A Közgyűlés egyben pályázatot ír ki a Sportlétesítmények Igazgatósága igazgatói állására és elrendeli a pályázati felhívás közlönyben történő meghirdetését. Felelős: Határidő: Kapják:

7.)

Dr. Páva Zsolt polgármester Spolár János irodavezető 1998. február 28. a pályázat kiírására : 1998. március 15. tisztségviselők, dr. Bödő László bizottsági elnök, Tóth László, Irodák vezetői

Pécs, Füzes részletes rendezési terve Előterjesztő: Papp Béla alpolgármester

Papp Béla: a Közgyűlés tulajdonosi döntést hozott a tekintetben, hogy a Füzes dűlő területén lévő telkét a BIOKOM Kft. értékesítse. Két célra fordítandó a bevétel, az egyik a szemét depó építése önkormányzati részének vállalása, a másik a termékdíjas pályázaton elnyert pénzhez szükséges saját erő biztosítása. Ez a rendezési terv szolgálná az értékesítés alapját. Kéri, hogy figyeljenek, mert egy elég bonyolult történetet fog elmondani. A rendezési terv 1997. évben elkészült, az akkori OÉSZ előírásai szerint, és az akkor érvényes egyeztetések lefolytatásával. 1998. január 1-el életbe lépett az új Építési törvény, illetve annak végrehajtási utasításaként a Kormányrendelet. Azt a régi jogi alapelvet, hogy folyamatban lévő ügyekre már az új jogszabályt nem vonatkoztatják, a törvény nem vette figyelembe. Azt mondta, hogy tartalmilag azt, amely az elkészített rendezési tervekbe belekerült, nem kell az új előírásokhoz igazítani, de az eljárásokat igen. Ez azt jelentené jelen helyzetben, - kimutatást kért Gömöry főépítész úrtól hogy a legrosszabb esetben 215 nap, plusz a tervezéshez ténylegesen szükséges idő kell a jövőben a rendezési terv jóváhagyásánál. Ez több, mint 7 hónap. A probléma ott van és ezért húzódott ennek az rrt-nek az elővezetése - igen sok konzultáció, egyeztetés folyt a Közigazgatási

97 Hivataltól a főépítészekig - hogy mi most a helyzet. Két okból terjesztik elő, a nagy értékű, kb. fél milliárdos üzlethez erre szükség van, másrészt az egyeztetések után arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a szükséges hatósági konzultációk lefolytak, csak az új eljárás szerinti sorrendben ez ma nem értelmezhető, mert erre nem volt mód, így kéri a Közgyűlést, hogy mégis csak fogadja el. Jelzi, hogy az új Építési törvény bonyolítja a dolgokat, 27 szervhez kell ezentúl bármilyen szintű megyei jogú városban született vagy születendő rrt-t elküldeni. Példaként idéz a listából, ÁNTSZ, Környezetvédelmi és Vízügyi Hatóság, ez eddig is volt, de szükséges még az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatósága, Légügyi Igazgatóság, Magyar Honvédség Hadműveleti Csoportfőnöksége. Nem a törvény bírálata a feladata, de szeretné rábírni a Közgyűlést arra, hogy a rendezési tervet ebben a nem egészen "steril" helyzetben is fogadja el. Jeleznie kell, hogy a Jegyzői Iroda a törvényt nézve észrevételt tett. Ugyancsak szóban tett, a helyzet értékelése alapján a különböző szervek bíztató nyilatkozata mégsem válik valóssá, hanem megfellebbezik, akkor az a jogi helyzet, hogy a Közigazgatási Hivatal felhívja a Közgyűlést a törvényesség helyreállítására. Ha ezt a testület nem fogadja el, a Közigazgatási Hivatal az Alkotmánybírósághoz fordul, de ennek nincs felfüggesztő hatálya. Törvénysértően csak akkor szerepel egy közgyűlési rendelet vagy döntés, ha ezt az Alkotmánybíróság mondja ki, addig nem az. Ez idő alatt minden formális procedúra lefolytatható. Ha ez következik be, mire helyre kell állítani, már annak is megfelelnek, közben sikerül egy nagy értékű telek értékesítése, amelynek direkt költségvetési hatására is utalt, egy része a depóhoz szükséges. Reméli, hogy a törvényhozók tanulnak valamit, mert ez nem önkormányzat- és vállalkozás barát, hanem agyon-jogászkodott törvény. Kíváncsi arra, hogy egy év múlva az önkormányzatok hogy abszolválják. A főépítész úr körbe telefonálta az illető cégeket, egy része nem tudott a kötelezettségéről. Nem akar hangulatot kelteni, kérése és javaslata, hogy a rendezési tervet a felsorolt megjegyzésekkel a Közgyűlés fogadja el. Dr. Faragó László: felhívja a figyelmet arra, hogy nem ő az előadó, az előterjesztés előlapján viszont ő szerepel, nem helyesen. Ismétlések vannak az előterjesztésben, közterületek kialakítása, közművesítés, nem tudja, hogy kijavították-e? A környezetvédelem kétszer szerepel, a 10. §. vagy a 13. §. kerül-e elfogadásra? Gömöry János: a kiosztásos anyag ma reggeli előállítása során nyomdatechnikai hiba merült fel. A szabályozási előírások - ahogy Faragó elnök úr mondta - összekeveredtek, a tervmódosítások során készült változatokkal. Két anyagból vágták össze, nála van a jó, de nem volt lehetőség újabb kiosztásos anyag produkálására. Lényeges változás nincs, az lenne a helyes, ha az alpolgármester úr azt a néhány változást, amely tényleges változatot jelent, a beépítettségre, fedettségre vonatkozó kisebb különbséget megemlítené a Közgyűlésnek. Ha a Közgyűlés elfogadja, a végső rendeletben csatolni fogják.

98 Dr. Faragó László: nem tudja, hogy a kétféle környezetvédelem közül a 10. §. vagy a 13. §-ban írtakról szavaznak-e? Gömöry János: a 13. §. a jó. Dr. Faragó László: ezek szerint az előterjesztés 4. oldalának közepétől az 5. oldal aljáig terjedő részt figyelmen kívül kell hagyni. Papp Béla: kérdése a főépítészhez, illetve a bizottság elnökéhez, ezt a rendezési tervet úgy tudja, hogy a bizottság már tárgyalta és jóváhagyta. Ha nyomdai a hiba, elnézést kérnek. Dr. Révész Mária: kié a terület? Papp Béla: a BIOKOM Kft-é. Dr. Révész Mária: ki vásárolja meg? Papp Béla: PLAZA Pécs Kft. Dr. Révész Mária: ezért kell törvénysértésbe esni? Papp Béla: nem ért egy szót sem. Dr. Révész Mária: sajnálja, valószínűleg rossz a mikrofon. Arról volt szó a felvezetésben, hogy nem tartanak be bizonyos szabályokat. Papp Béla: elmondja még egyszer, hogy van egy Építési törvény, amelynek az átmeneti rendelkezései ellentmondásosak, a már lefolytatott hatósági egyeztetéseket ez formalizálná, a jelenleginél, az eddigi menetnél többszörösen hosszabb időt írna elő, így újra le kellene folytatni a már megkezdett egyeztetéseket, ki kellene előtte tenni a tervet, amely már kifüggesztésre került. Nem igazán egy folyamatban lévő ügyre vonatkozik ez a jogszabály, az átmeneti rendelkezésekben pontatlanul kezelte a törvény. Az alaphelyzet, hogy folyamatban lévő ügyekre új jogszabályt nem vonatkoztatnak, itt pedig ez történt, de csak az eljárási részében, a tartalmi rész teljesen érintetlen és jó. Dr. Révész Mária: megnyugodhat mindenki, minden teljesen törvényes és rendben van, a jogszabály nem vonatkozik rájuk. Szeretné, ha valaki jegyzőkönyvbe mondaná, hogy az a bizonyos jogszabály, amelyről az alpolgármester úr beszélt, nem erre az esetre vonatkozik. Papp Béla: ezt ő nem mondja, hanem azt, hogy ez az eljárás, amely eddig megtörtént, nem egészen pontosan felel meg az új törvény szabályozásának, de túlnyomó részében megtörténtek azok az egyeztetések, amelyeket előír a jogszabály. Dr. Révész Mária: ezek szerint nem tartanak be egy jogszabályt. Dr. Kékes Ferenc: segíteni szeretne dr. Révész Máriának abban, ha elfogadja a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság elnökétől azt a

99 kinyilatkoztatást, hogy jogértelmezésük szerint és a kialakult tényállás szerint a Közgyűlésnek ez a határozata elfogadható és meghozható. A nyilatkozatért vállalja a felelősséget. Körömi Attila: az alpolgármester úr említette, hogy a Jegyzői Iroda véleményezte az előterjesztést. Mi volt az Iroda véleményének a lényege? Dr. Páva Zsolt: kinek szól a kérdés, a Jegyzői Irodának vagy az alpolgármester úrnak? Papp Béla: a Jegyzői Iroda szerint az új jogszabály betűinek nem felel meg teljesen az az eljárás, amely már megtörtént. Tartalmilag lezajlottak azok az egyeztetések, amelyek egy rrt. elfogadásához szükségesek. Amikor 45 napos intervallumot ír elő például a hatóságok részére, ez már megtörtént. Még egyszer indítani 45 napról vagy nulláról 45 napig várni, ez a kérdés és ezért örül annak, hogy Kékes képviselő úr úgy nyilatkozott, jogértelmezésük szerint ez így megszavazható. Úgy gondolja, hogy semmilyen jogszabálynak nem lehet célja, méltánytalanul hátrányos helyzetbe hozzon gazdaságilag egy önkormányzatot vagy bárkit, akire vonatkozik, főleg akkor, ha átmeneti rendelkezésekkel érinti ezeket a történéseket. Dr. Révész Mária: örül annak, hogy a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság elnöke kimondta, hogy szerinte ez rendben van, de nem tud arról, hogy a bizottság elnökének tévedhetetlensége előállna. Ami számukra nyilvánvaló, az mégis csak az, hogy nem minden van rendben ezzel az előterjesztéssel, legfeljebb azt mondják, hogy nagyjából rendben van. Dr. Pozsárkó István: törvényességi észrevételük arra vonatkozott, hogy az új építési törvénynek a feltételeit nem teljesen elégíti ki az az eljárás, amely ezzel a két rendezési tervi módosítással történt. Hozzá kell tennie, hogy általában a jogszokás Magyarországon és más modern államokban is az, ha egy új jogszabály lép hatályba, az a folyamatban lévő ügyeket nem érinti. Az új Építési törvény kimondja, hogy a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. Az történt, hogy a régi jogszabálynak megfelelően előkészítették a rendezési terv módosítását, de átnyúlt az új jogszabály hatályba lépésének idejére, így egy-két feltételének nem felelt meg. Az új törvény kiterjesztette a szakhatóságok körét, alpolgármester úr ezt idézte, illetőleg a kifüggesztés idejét is meghosszabbította. Hozzá kell tennie, hogy az új jogszabálynak megfelelő kifüggesztési idő március 4-én járna le. A Közgyűlés az előtt áll, hogy az ismertetett fontos érdekből eltekint-e ettől az új jogszabálynak nem teljesen való megfeleléstől, vállalja-e magára vagy nem. Papp Béla: pontosítja az aljegyző urat, mert azt mondta, hogy az új törvény betűjének nem felel meg. Hangsúlyozza még egyszer, hogy tartalmilag megfelel, az új törvény is lehetővé tette, hogy a régi OÉSZ szerinti tartalommal fogadják el. Az egyeztetési procedúra és annak átfutási ideje a fő kérdés, mert az egyeztetések a hatóságok jelentős részével lezajlott. Jelentős gazdasági érdeksérelemmel járna, ha az új eljárás szerint nulláról kezdenének, 5 hónap alatt kivárva minden hatóságnak adott 45 napos időt, kb. nyár közepére járna le, de ezt nem várhatja el az Önkormányzattól senki

100 egy nem egészen szerencsés törvényi rendelkezés alapján. Amennyiben a testület megszavazza, törvényes a rendelet, törvénytelenné csak az Alkotmánybíróság teheti majd valamikor. Addig mindennek megfelelhetnek, mert tartalmi probléma nincs a rendelettel, ezt nyugodtan állíthatja akár a szakbizottságra, akár a Főépítészetre, akár az Építési törvényre hivatkozva. Dr. Páva Zsolt: indítványozza a szavazást az előterjesztésről. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 28 igen szavazattal, 4 tartózkodás mellett elfogadta a Pécs, Füzes részletes rendezési tervéről szóló rendeletet. A 7/1998.(03.16.) számú rendelet a jegyzőkönyv 3. számú melléklete.

8.)

Az 1996. évi 37. sz. Ör. által jóváhagyott, a Pécs, "Rózsadomb" szabályozási terv módosítása Előterjesztő: Papp Béla alpolgármester

Papp Béla: a helyzet hasonló, elkészült rendezési terv "csúszott" át az új évre, az előbb említett bizonytalanságok, értelmezési problémák miatt, bár nem olyan léptékű a probléma gazdaságilag, mint az előző, de egy régi ÁRTben, sőt rrt-ben is megrajzolt áruház felépítéséről lenne szó, illetve az ehhez szükséges korrekciókat tenné meg ez az új rendezési terv. A terület képviselője felhívta arra a figyelmét, hogy lakossági aláírásokat gyűjtöttek az ügy ellen, de rossz tervlap került a kezükbe. Az ellen tiltakoznának, amit nem szándékozik senki megtenni. Felkéri Szirmai Csaba képviselőt, hogy pontosítsa hozzászólását. Szirmai Csaba: valóban tegnap este 231 aláírással jelentek meg nála, a Polgárszőlő és Gadó utcai lakók azzal, hogy nekik nem kell ABC áruház. A félreértés kettős, az egyik az, hogy ez az előterjesztés nem az ABC áruházról szól, mert azt már eldöntötték 1983-ban, illetve 1996-ban. Az 1983. évi került a kezükbe, amely azt jelenti, hogy az ABC áruház az északi oldalon rakódó udvart tervez, ez közel van a lakóépületekhez. A módosítás ezt helyre teszi, átkerül a nyugati oldalra, így semmiféle kifogás nem merülhet fel, mert lényegesen nagyobb az oldaltávolság a lakóépületektől. Az előterjesztés rendezi azt, amiért a probléma felmerült. Ha a rakodótér ott maradna, ahol az 1983-as változat szabályozza, akkor az 16 méterre volna a házaktól, most kb. 40 méterre kerül. Nem az ABC megépítéséről vagy nem megépítéséről szól az előterjesztés. 10 ezer lakosnak nincs ABC áruháza ezen a területen, számos fórumon kérték a rendezését. A területre befektető szerzése igen nagy munka volt, de sikerült. Ha azt veszi, hogy 10 ezer főnek nincs ABC áruháza, ha egy volna is, még hol vannak Pécs telítettségétől, ahol 160 ezer embernek nem 16 áruháza van. A kis üzletekben gyenge az ellátás, nincs az az áruféleség, amelyet biztosítani lehet. A befektető már március elején dolgozni kíván, többször megkereste az Önkormányzat illetékeseit és őt is, hogy tegyenek már valamit, mert a pénz a bankban van és fizetnének. Ez teszi szükségessé

101 az elfogadást, mert ha két év után a befektetőt "elhajtják", a miatt, hogy még az Atomenergia Hivatalnak is engedélyezni kell az áruházat, akkor a következő 6 évben még egyszer befektető nem jön. Dr. Faragó László: felhívná a figyelmet arra, hogy nem ő az előterjesztő, a dr. Faragó László sk. bizottsági elnök aláírás nem érvényes, nem ő terjeszti elő. Emlékeztetné, különösen a Szocialista frakciót arra, hogy egy hasonló esetük már volt a Nagy Imre utca sarkán, 30 méterre ABC áruházat kívántak telepíteni, de 160 aláírás érkezett, hogy nem akarják. Ez határidő után jött, a kifüggesztést követően, amelyre észrevétel nem érkezett, a lakossági fórumot követően vették újra napirendre. Annak ellenére, hogy a bizottság szakmailag bizonyította, hogy egyetlen egy ellenérv nem áll meg, - így itt 16 méter van, ott 30 méter volt, a zaj csökkent és nem növekedett volna, stb. - a Szocialista frakció és frakcióvezetője azt mondta, ha a lakosságnak nem kell, akkor vonják vissza a rendezési tervet. A visszavonás több millió forintjába került az Önkormányzatnak, mert 1 M Ft előleget már kifizettek tervezésre, kártérítési ügy van belőle. Szirmai Csaba: az előterjesztésben az van, hogy a terület képviselője Szirmai Csaba a beruházás tervét a választókkal ismertette. Ő nem a beruházás közvetlen építészeti tervét mutatta meg, hanem arról beszélt a fórumokon, hogy a beruházás létre fog jönni. Ilyen értelemben kéri értelmezni, mert nem konkrétan a beruházás építész tervére vonatkozik. Körömi Attila: nem az ügy érdemi részéhez, hanem Faragó képviselő úr hozzászólásához fűzné hozzá, hogy már másodszor mondta, nem ő az előterjesztő, nem ő írta alá és nem ő "sk"-ztatta az előterjesztést. Ezen át lehet lépni 20.15 perckor, de ki írta Faragó László nevét az előterjesztésre? Hogy kerül oda egy bizottsági elnök neve egy olyan előterjesztésre, amelyet ő nem akar előterjeszteni? Valaki vagy odaírja magától vagy odaírattatják valakivel a bizottsági elnök nevét. Lehet ezt negligálni, azt mondani, hogy ez nem érdekes, de ha valaki nevét használják valamihez, az igen is súlyos ügy. A kérdés az, hogy ki írattatta oda Faragó László nevét ennek a két előterjesztésnek az aljára? Ki merte odaírni a nélkül, hogy mondta volna, írják le az ő nevét? A nevét valakik használják. Dr. Páva Zsolt: ne kezdjenek el most nyomozást folytatni arról, hogy ki írta oda a nevét, de a felvetést ő is jogosnak tartja. Megkéri dr. Pozsárkó István aljegyző urat, hogy szíveskedjék az esetet kivizsgálni. További kérdés, hozzászólás hiányában szavazást kér. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 24 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett a rendelet-tervezetet elfogadta. Az 1996. évi 37. sz. Önkormányzati rendelet által jóváhagyott Pécs "Rózsadomb" szabályozási tervének módosításáról szóló 8/1998.(03.16.) sz. rendelet a jegyzőkönyv 4. számú melléklete.

102 9.)

Pécs Megyei Jogú Város távoktatással összefüggő feladatvállalása Előterjesztő: Troska Gyula bizottsági elnök

Troska Gyula: részletes az előterjesztés, szeretnének ebbe a programba bekapcsolódni Eger városa mellett. Az 1 M Ft kezdő összeget a bizottság a jóváhagyott költségvetési tartalékából fedezi. Kéri az előterjesztés elfogadását. Dr. Páva Zsolt: további hozzászólás nem lévén, indítványozza a testület döntését. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 26 igen, 2 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést, valamint a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 81 /1998. ( 02.26. ) sz. határozata Pécs Megyei Jogú Város távoktatással összefüggő feladatvállalásáról 1./ Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése elfogadja a Közoktatási Bizottság előterjesztését, és: - támogatja a nyitott- és távoktatás rendszerének kialakítását Pécs városában; - javasolja a regionális feladatvállaláshoz az együttműködést Eger és Szombathely Megyei Jogú Városokkal, és a Közlekedési Hírközlési és Vízügyi Minisztériummal; - fontosnak tartja a pécsi centrum létrehozásában a Pécsi Orvostudományi Egyetem, a Janus Pannonius Tudományegyetem, a Pécsi Regionális Távoktatási Központ, a Pécsi Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központ, a Kodolányi János Gimnázium, valamint a gazdasági és vállalkozói széfra (Ipari Park, Kamarák) szerepvállalását; - javasolja a működés során az önfenntartást, ennek érdekében az offenzív pályázati tevékenység folytatását; Felelős: Határidő:

Dr. Újvári Jenő alpolgármester Spolár János irodavezető értelem szerint

2./ A Közgyűlés a projekt általános felelősének Spolár Jánost a Közoktatási Közművelődési és Sportiroda vezetőjét bízza

103 meg, és felkéri a megvalósíthatósági munkaanyag elkészítéséhez szükséges 3 fős team kialakítására a felsőfokú intézmények és a gazdasági szféra bevonásával. Felelős: Spolár János irodavezető Határidő: 1998. március 1. 3./ A Közgyűlés támogatja szakemberek bevonásával a konkrét tananyagok kidolgozását, a kurzusok bevezetését és terjesztését, illetve ezt megelőzően a részletes piackutatást. A felmérés és kidolgozás költségeinek fedezetére 1998. évre 1.000 e Ft-ot biztosít a Közoktatási Bizottság céltartalékából. Spolár János irodavezető Pilaszanovich Iván irodavezető Határidő: értelem szerint

Felelős:

4./ A Közgyűlés felhatalmazza Dr. Páva Zsolt Polgármester Urat Eger és Szombathely Megyei Jogú Városokkal - a melléklet szerinti - együttműködési megállapodás megkötésére és aláírására. Felelős: Határidő:

Dr. Páva Zsolt polgármester 1998. április 1.

Kapják:

tisztségviselők, Troska Gyula bizottsági elnök, Irodák vezetői

Együttműködési Megállapodás Az alábbi Önkormányzatok : Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata, Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata a jelentős mértékben megnövekedett igények és lehetőségek miatt saját elhatározásuk alapján egyetértenek abban, hogy városaikban jelen megállapodás keretei között lehetőségeik figyelembevételével a meglévő bázisokra építve megteremtik a hagyományos és elektronikus alapokon nyugvó távoktatás bevezetésének, valamint a kapcsolódó konzultációs és vizsgaközpont ( továbbiakban : távoktatás) alapműködtetésének feltételeit . A Társuló Önkormányzatok közös céljaik eredményes megvalósítása érdekében a következőkben állapodnak meg : 1. A távoktatás helyi feltételeinek megteremtése érdekében az Önkormányzatok által szabadon választott működési formában olyan szervezetet/műhelyt/ munka csoportot ( a továbbiakban szervezet) hoznak létre, amely integrálja városaikban mindazokat, akik sajátos és lehetséges eszközeikkel segítik és támogatják a távok tatás feltételeinek

104 kialakítását. Az így kialakult helyi szervezet működésének jogi formáját és működési rendjét önállóan határozzák meg. 2. A három város együttműködése érdekében helyileg kialakult szervezet legalább 3 fős teamet hoz létre a következő feladat-összetevőkkel : 2.1. A szükséges koordináció biztosítása a Társuló Önkormányzatok és létrejött szervezeteik között azért, hogy az egyes városokban kialakított távoktatási rendszerek egymással kompatibilisek legyenek. 2.2 A csoportok feladata, hogy a távoktatás kialakításának piackutatása (igényfelmérése), valamint megvalósíthatósági tanulmánya azonos keretelvek alapján történjen. 2.3. A helyi megvalósíthatósági tanulmány elkészítésének költségeit a helyi Önkormányzatok vállalják. Egyúttal a Társuló Önkormányzatok egyetértenek abban, hogy az együttmüködés kereteinek kialakitásába és a távoktatási együttmüködésbe a Budapesti Müszaki Egyetemet, valamint a Közlekedési, Hirközlési és Vizgazdálkodási Minisztériumot bevonják, akiknek képviselői részt vesznek a team munkájában. 2.4. A Társuló Önkormányzatok egyetértenek abban, hogy a piackutatás (igényfelmérés) elvégzésének határideje : 1998. március 15-e, míg a megvalósíthatósági tanulmányé 1998. április 15-e legyen. 3. A Társuló Önkormányzatok önkormányzatonként egy-egy projekt-felelőst bíznak meg, akiknek feladata jelen Megállapodásban foglaltak szerint a helyi távoktatás megteremtését biztosító tevékenységek szervezése és irányítása. A Társuló Önkormányzatok projekt-felelősei maguk közül koordinátort választanak. 4.

A Társuló Önkormányzatok a távoktatás helyi feltételeinek megteremtésében természetes partnernek tekintik a településen működő felsőfokú oktatási intézményeket, valamint az egyéb képző szervezeteket.

5. A Társuló Önkormányzatok a helyi megvalósítás során az együttműködő partnereket maguk határozhatják meg. 6. A Társuló Önkormányzatok és a létrejövő szervezetek egyetértenek abban, hogy saját városukban megvalósuló távoktatási szoftvereket szükség esetén külön megállapodások keretében - kölcsönösen egymás rendelkezésére bocsátják. 7. Az egyes városok, régiók társadalmi környezete és gazdasága által igényelt távoktatási szoftverek telepítése érdekében szükséges tárgyalásaikat közösen folytatják.

105 8. A Társuló Önkormányzatok egyetértenek abban, hogy céljaik megvalósítása érdekében meglévő, vagy kiépülő országos informatikai rendszerekkel közösen keresik az együttműködés lehetséges formáit ( pl. teleház mozgalom). 9. A Társuló Önkormányzatok kinyilvánítják, hogy a különböző pályázati források megszerzése érdekében együttes pályamunkát ( pályamunkákat) fognak kidolgozni. 10.

A Társuló Önkormányzatok egyetértenek abban, hogy a távoktatás települési feltételeinek megteremtése részükről anyagi befektetést is igényel. Eredményes működtetésük esetén azonban arra törekednek, hogy a helyi távoktatás tevékenység önfenntartó tevékenység legyen.

11. A Társuló Önkormányzatok,a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, a Budapesti Müszaki Egyetem, az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola ( Eger), a Janus Pannonius Tudományegyetem (Pécs), a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézete természetes partnereknek tekintik egymást, és kölcsönös megállapodásuk alapján, lehetőségeik szerint mindent megtesznek annak érdekében, hogy a távoktatás helyi feltételei mielőbb létrejöjjenek. 12. A Társuló Önkormányzatok mindent megtesznek annak érdekében, hogy a távoktatási rendszereik 1998. december 31-éig, akár részlegesen is elkezdjék működésüket. 13. A Társuló Önkormányzatok egyetértenek abban, hogy együttműködésük jelen Megállapodás elfogadása esetén akár helyi, akár országos szinten bárki számára nyitott és csatlakozhat a kialakuló távoktatási rendszerhez. A Társuló Önkormányzatok Közgyűlései Polgármestereiket felhatalmazták jelen szerződés aláírására. Kelt : Eger Megyei Jogú Város képviseletében

10.)

Pécs Megyei Jogú Város képviseletében

Szombathely Megyei Jogú Város képviseletében Pedagógiai Intézettel megkötendő megbízási (Pedagógiai programok szakértői véleményezése)

szerződés

Előterjesztő: Troska Gyula bizottsági elnök a korábban tárgyalt pedagógiai programok Troska Gyula: véleményezésének munkadíjáról van szó. Több várossal egyeztetett összegek vonatkozásában az Iroda rendkívül előnyös megbízási szerződést készített elő, az országos átlag 70 %-ért végeztette el a munkát. Az előterjesztés nem tartalmazza pontosan a pénz teljesítésére vonatkozó költségvetési megjelölést, a bizottsági keretre sem tudja felvállalni, ezért kéri a forrás megjelölését.

106

Dr. Páva Zsolt: mely tartalékból lehet ezt finanszírozni? Koósz Margit: emlékeztet arra, hogy külön soron szerepel a Polgármesteri Hivatal költségvetésében ez a tétel, fedezete biztosított. Troska Gyula: elnézést kér, valóban szerepel a költségvetésben. Golob Ferenc: kérdése, hogy mit jelent a I., II., III., IV. kategória, mitől drágább a III. kategóriás általános iskola programja, mint a I-es kategóriájúé? Troska Gyula: az iskola nagyságrendje és a program összetettsége váltotta ki ezeket a kategóriákat. Ez nem a fokozata az iskolának, hanem például a III-as kategória első helyén a Fehérhegyi Általános Iskola áll, programja általános iskolai és középfokú programot is tartalmaz, melynek elbírálására lényegesen szélesebb szakértői gárdát kell alkalmazni. A Felsővámház utcai Iskola, a Rácvárosi Általános Iskola is összetett intézmény, ezért kerültek a középfokú III-as kategóriába. Dr. Páva Zsolt: szavazást kér az előterjesztésről, valamint a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 23 igen, 1 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést, valamint a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 82 /1998. ( 02.26. ) sz. határozata Pedagógiai Intézettel megkötendő megbízási szerződés Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a Baranya megyei Közgyűlés Pedagógiai Intézetével megkötendő megbízási szerződésről szóló előterjesztést megtárgyalta. 1./ A Közgyűlés a megbízási szerződésben írtakkal egyetért azzal, hogy a megbízási díjat az 1998. évi költségvetés terhére kell kiegyenlíteni. A Közgyűlés felhatalmazza dr.Páva Zsolt polgármestert a szerződés aláírására. Felelős: Határidő: Kapják:

Dr. Páva Zsolt polgármester Spolár János, Pilaszanovich Iván irodavezetők 1998. évi költségvetés elfogadását követően, azonnal tisztségviselők, Troska Gyula, Molnár Tamás bizottsági elnök, Irodák vezetői

107

11.)

Térítési díj ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások és azok térítési módja Előterjesztő: Baumgartner Sándor bizottsági elnök

Baumgartner Sándor: múlt év végi Kormányrendelet szerint egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjait a szolgáltató a fenntartó által jóváhagyott szabályzatban állapítja meg. A szolgáltató ebben az esetben az Egyesített Egészségügyi Intézmények, a fenntartó pedig az Önkormányzat. Az EEI. elkészítette a szabályzatot, amely az előterjesztés mellékletét képezi. Idézi a nyilvánosság számára "A térítési díjakat tartalmazó táblázatot minden szakrendelésen, gondozó intézetekben, valamint kartonozókban a betegek számára jól látható helyen ki kell függeszteni. A szolgáltatásról a teljesítés után a biztosított részére az egészségügyi szolgáltató számlát ad és az egészségügyi szolgáltató a szolgáltatás megkezdése előtt előleget kérhet." A többi egészségügyi szolgáltatás árai az 1. sz. mellékletben és annak folytatásaiban jól láthatók, pl. a gépjárművezetői alkalmassági vizsgálat, ha 40. életévét még nem töltötte be, 5.000.- Ft. Véralkohol vizsgálat 3.500.- Ft, látlelet kiadása 2.000.- Ft. A teljes térítés mellett igénybe vehető fogorvosi díj pl. fémkorona 2.000.- Ft. Kéri a határozati javaslat elfogadását. Dr. Páva Zsolt: további kérdés, hozzászólás nem lévén, szavazást indítványoz. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 18 igen, 1 nem szavazattal, 5 tartózkodás mellett a határozati javaslatot, valamint az előterjesztést elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 83 /1998. ( 02.26. ) sz. határozata A téritési dij ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokról és azok téritési módjáról. A közgyülés elfogadja az Egészségügyi Bizottság előterjesztését és annak mellékletét. 1./

Felhatalmazza Dr. Páva Zsolt polgármester urat az egészségügyi szolgáltatások igénybe vételét és téritési dijait tartalmazó szabályzat aláirására, amely szabályzat valamennyi, az önkormányzattal ellátási szerződést kötött fogorvosi ellátásra is vonatkozik. Felelős: Dr. Páva Zsolt polgármester Határidő: azonnal

108 2./

12.)

Felkéri a Népjóléti Irodát, hogy a lakosság tájékoztatása érdekében a szabályzat közzétételéről gondoskodjon. Felelős: Határidő:

Dr. Sohár Endre irodavezető azonnal

Kapják:

tisztségviselők, Baumgartner Sándor bizottsági elnök, Irodák vezetői

Ifjúsági fogorvosi praxis kiválása Előterjesztő: Baumgartner Sándor bizottsági elnök

Baumgartner Sándor: nincs kiegészítése. Dr. Páva Zsolt: jelentkezés hiányában kéri a testület döntését. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 22 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett egyetértett az előterjesztéssel, valamint a határozati javaslattal. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 84 /1998. ( 02.26. ) sz. határozata Ifjusági fogorvosi praxis kiválása 1./

A Közgyülés megtárgyalta és elfogadta az Egészségügyi Bizottság elnökének előterjesztését és hozzájárul ahhoz, hogy Dr. Mink Gyöngyi a 6073 ifjusági fogorvosi praxis orvosa a jövőben Dr. MINK FOGÁSZATI Bt. keretében végezze ellátási kötelezettségét

2./

Felhatalmazza a Polgármestert, a szerződések aláirására. Felelős: Dr. Páva Zsolt polgármester Határidő: azonnal

3./

Felkéri a Pénzügyi Gazdasági Irodát, hogy a Megyei Egészségbiztositási Pénztárral történt egyeztetés után a változással kapcsolatos intézkedéseket tegye meg. Felelős: Pilaszanovich Iván irodavezető Határidő: azonnal

4./

Felkéri a Népjóléti Irodát, hogy a döntésről az érintetteket és a Megyei Egészségbiztositási Pénztárt tájékoztassa Dr. Sohár Endre irodavezető Felelős: azonnal Határidő: Kapják:

tisztségviselők, Baumgartner Sándor bizottsági elnök, Irodák vezetői

109

13.)

Megbízási szerződés módosítása Előterjesztő: Baumgartner Sándor bizottsági elnök

Baumgartner Sándor: nincs kiegészítése. Dr. Páva Zsolt: döntést kér. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 22 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést, valamint a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 85 /1998. ( 02.26. ) sz. határozata Megbizási szerződés módositása A Közgyülés megtárgyalta és elfogadta az Egészségügyi Bizottság elnökének előterjesztését és az alábbi határozatot hozza: Hozzájárul ahhoz, hogy Dr. László Emilia a 16.sz. felnőtt háziorvosi körzet orvosa a jövőben Dr. László és Dr. Ezer Humán Egészségügyi Kft. keretében végezze területi ellátási kötelezettségét. Felkéri a Népjóléti Irodát, hogy a szükséges intézkedéseket egye meg.

14.)

Felelős: Határidő:

Dr. Sohár Endre irodavezető azonnal

Kapják:

tisztségviselők, Baumgartner Sándor bizottsági elnök, Irodák vezetői

Alapítványok és társadalmi szervezetek támogatása Előterjesztő: Molnár Tamás bizottsági elnök

Dr. Páva Zsolt: kiegészítés, kérdés és hozzászólás nem lévén, szavazást kér. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 26 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett egyetértett az előterjesztéssel, valamint a határozati javaslattal.

110

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 86 /1998. ( 02.26. ) sz. határozata Alapítványok és Társadalmi Szervezetek támogatásáról. Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése a Költségvetési Bizottság előterjesztését megtárgyalta és a következő Alapítványok és Társadalmi Szervezetek támogatásával egyetért.

Dr. Páva Zsolt tisztségviselői keretéből: Székesegyházi Plébánia "Családért Csoport" "Napsugár" Játszókert Alapítvány Magyar Technikai Múzeum Alapítvány

15.050.-Ft 20.000.-Ft 5.000.-Ft

Papp Béla tisztségviselői keretéből: Pécs-Baranyai Értelmiségi Egyesület Ifjuságért Egyesület

25.000.-Ft 20.000.-Ft

Dr. Farkas Károly tisztségviselői keretéből: Magyar Máltai Szeretetszolgálat "Csilla Gondviselés Háza" Székesegyházi Plébánia Hitoktató Munkaközössége Családsegítő Csoport

15.)

83.000.-Ft 63.000.-Ft

Felelős: Határidő:

Pilaszanovich Iván irodavezető folyamatos

Kapják:

tisztségviselők, Molnár Tamás bizottsági elnök, irodák vezetői.

Beszámoló az 1997. évi ellenőrzési ütemterv teljesítéséről Előterjesztő: Körömi Attila bizottsági elnök

Körömi Attila: az előző ülésről került át ez az anyag, akkor a Közgyűlés elfogadta az 1998. évi ütemtervet. Azt ígérték, hogy az 1997. évi ellenőrzési ütemterv teljesítéséről részletes tájékoztatót adnak. Ez elkészült, a képviselők megkapták. Minden bizottság a saját területéhez tartozó ellenőrzésből le tudja vonni a következtetéseket, meg tudja tenni a szükséges lépéseket, amennyiben ezt jónak találja. Az ennél súlyosabb ügyeket a Közgyűlés fegyelmi vizsgálat indításával tudja csak rendezni, ilyen

111 néhány történt az elmúlt évben. Ha bárkinek kérdése van, az tegye fel, mindenkinek volt elég ideje áttanulmányozni. Dr. Páva Zsolt: további kérdés, hozzászólás hiányában a testület döntését kéri a beszámoló elfogadásáról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 28 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta az 1997. évi ellenőrzési ütemterv teljesítéséről szóló beszámolót. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 87 /1998. ( 02.26. ) sz. határozata Az 1997. évi ellenőrzések teljesítéséről A Közgyűlés a Pénzügyi Bizottság előterjesztésében megtárgyalta az 1997. évben végzett pénzügyi-gazdasági ellenőrzésekről készült beszámolót. 1./

A Közgyűlés az ellenőrzésekről készült beszámolót - az 1998. február 12-i ülésen tárgyalt előterjesztésben foglalt információkra is alapozottan - elfogadja. Felelős: Határidő: Kapják:

16.)

Dr. Nász László irodavezető értelem szerint tisztségviselők, bizottsági elnökök, Irodák vezetői

Elővásárlási jog gyakorlása Előterjesztő: dr. Kékes Ferenc bizottsági elnök

Dr. Kékes Ferenc: a lakáskoncepciónak megfelelően a két lakás magán, a két lakás önkormányzati tulajdon, a harmadik lakás értékesítésre kerül, így elővásárlási joguk van. Javasolja, hogy éljenek ezen jogukkal és tisztítsák a profilt az önkormányzati tulajdon irányába. A lakás a szociális bérlakás gazdálkodás szempontjából kívánatosnak tűnik, a szerződésben rögzített vételár a piaci viszonyokat megfelelően tükrözi. Kéri, hogy fogadják el az előterjesztést, mondja ki a Közgyűlés, hogy az elővásárlási joggal élni kíván. Dr. Páva Zsolt: további kérdés, észrevétel nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről.

112 Megállapítja, hogy a képviselő-testület 26 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést, valamint a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 88 /1998. ( 02.26. ) sz. határozata Elővásárlási jog gyakorlásáról A Közgyűlés a Jogi Igazgatási és Ügyrendi, valamint a Szociális és Foglalkoztatási Bizottság előterjesztését megtárgyalta. A Pécs, Vas Gereben u. 9. félemelet 2.sz. alatti - jelenleg Lehőcz Mária tulajdonát képező - osztatlan közös tulajdonú lakás értékesítésével kapcsolatban elővásárlási jogának gyakorlásával 2.500.000,-Ft vételár értékben élni kíván. A lakás vételárát a Közgyűlés a Lakásgazdálkodási Alapból fedezi. A Közgyűlés felkéri a Lakás- és Helyiséggazdálkodási Egységet, hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg. Felelős: Határidő:

Dr. Varga- Pál Józsefné irodavezető-helyettes 1998. március 31.

Kapják:

tisztségviselők, dr. Kékes Ferenc, Pacur Zsolt bizottsági elnök, dr. Varga-Pál Józsefné irodavezető- helyettes, Irodák vezetői

Dr. Páva Zsolt: további napirend hiányában képviselő-testület nyílt ülését 20.30 órakor bezárja. A Közgyűlés a zárt üléssel folytatja munkáját.

K.m.f.

Dr. Páva Zsolt polgármester

Dr. Pozsárkó István aljegyző

Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 1998. évi 5. számú rendelete a város 1998. évi költségvetéséről. A

Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CXLVI. törvényben

megfogalmazott gazdasági-pénzügyi feltételek figyelembevételével és az államháztartásról szóló , többször módosított 1992. évi XXXVIII. tv.. alapján, továbbá a város költségvetési koncepcióját

meghatározó

578/1997.

(12.04.)

számú

közgyűlési

határozat

figyelembevételével Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése a város 1998.évi költségvetéséről a következő rendeletet alkotja: A rendelet hatálya 1. §. E rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat felügyelete alá tartozó a.) önállóan gazdálkodó költségvetési szervek b.) a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek c.) a Polgármesteri Hivatal költségvetésére. A költségvetés szerkezete 2. §. (1) Pécs Megyei Jogú Város 1998. évi költségvetésében az önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézmények valamint a Polgármesteri Hivatal címeket alkotnak. (2) Az önkormányzat címrendjét az 1. sz. melléklet tartalmazza. Az önkormányzat bevételei és kiadásai 3. §. (1) A Közgyűlés a város 1998. évi költségvetésének - bevételi főösszegét

15.807.227 eFt-ban

- kiadási főösszegét

15.807.227 eFt-ban

állapítja meg (2) A költségvetés összevont pénzügyi mérlegét a 2. sz. melléklet tartalmazza.. 4. §. (1) A Közgyűlés az önkormányzat önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerveinek bevételi és kiadási előirányzatait a 3. és 4. sz. melléklet szerint hagyja jóvá. (2) A Polgármesteri Hivatal és a központi költségvetés bevételi és kiadási előirányzatait az 5. sz. melléklet tartalmazza. Fejlesztések 5. §. A Közgyűlés az 1998. évben megvalósuló beruházások bruttó összegét 2.115.556.e Ft-ban határozza meg a 6. sz. mellékletben megjelölt feladatok megvalósítására.

Tartalékok 6. §. (1) A Közgyűlés a gazdálkodás biztonsága érdekében - az előre nem tervezett kiadások, az intézményi működtetés hiányainak pótlására valamint az esetlegesen elmaradó bevételek kompenzálására - céltartalékokat és általános tartalékot képez. 378 e Ft mértékben általános tartalékot

(2) A Közgyűlés

és

546.967 e Ft mértékben céltartalékot képez. 7. §. (1) A Közgyűlés a megalakult részönkormányzatok működési előirányzatára 14.400 e Ft -ot különít el. (2) A részönkormányzatok kötelezettségvállalása csak a jegyző vagy az általa felhatalmazott személy ellenjegyzésével történhet. (3) A kisebbségi önkormányzatok működési előirányzatainak mértéke 13.000 e Ft. A kisebbségi önkormányzatok részére biztosított működési előirányzatból

700e Ft illeti

valamennyi kisebbségi önkormányzatot a működési kiadásaikhoz történő hozzájárulás címén. (4) A helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetése a helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetési határozatai alapján elkülönítetten épül be a város költségvetésébe. A helyi önkormányzat képviselőtestülete a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetésére vonatkozóan nem rendelkezik döntési jogosultsággal. Tisztségviselői keret 8. §. (1) A 2. sz. mellékletben meghatározott tisztségviselői keret felhasználása a polgármester, az alpolgármesterek illetve a jegyző hatásköre. A felhasználások jogcímeiről a zárszámadás során a Közgyűlést tájékoztatni kell. Alapok felhasználása 9. §. A Közgyűlés a rendelet 5. sz. mellékletében meghatározott alapok feletti rendelkezési jogot az alábbiak szerint szabályozza: 1.) A Közgyűlés 2.500 e Ft-os kerettel Várospolitikai Alapot hoz létre, melynek felhasználása a szakbizottságok előzetes döntése alapján a Polgármester hatásköre, utólagos beszámolási kötelezettség

mellett.

Ezen

alap

célja

a

felmerült

egyszeri,

kisösszegű

igények

finanszírozása, ezért a Közgyűlés az eseti igények értékét 200 eFt-ban maximálja. 2.) Külső szervek és civil szervezetek támogatása Alap esetében a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság, 3.) Rendezvény Alap esetében a Kulturális Bizottság, 4.) Szabadművelődési Alapnál a Kulturális Bizottság, 5.) Környezetvédelmi Alap esetében a Környezetvédelmi- és Városépítészeti Bizottság, 6.) Egészségügyi Alapnál Egészségügyi Bizottság, 7.)Tandíj támogatási Alap esetében a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság, 8.) Lakásgazdálkodási Alapnál a Közgyűlés,

9.) Kommunális Alap esetében a Közlekedési és Kommunális Bizottság dönt, 10.) Kulturális Alap esetében a Kulturális Bizottság. 11.) A Közgyűlés döntése értelmében csak azoknak a külső szerveknek lehet pénzügyi támogatást nyújtani, melyek kérelmükben vállalják, hogy a kapott összeg felhasználásáról évente beszámolnak és az esetleges elmúlt évi elszámolási kötelezettségüknek eleget tettek. A gazdálkodás rendje 10. §. A céltartalékok között nevesített bizottsági keret előirányzatok

felhasználása az adott

bizottság hatásköre. Az önkormányzat költségvetésében előirányzott céltartalékok, valamint az általános tartalék felhasználásáról az ágazati bizottságok állásfoglalása és a Költségvetési Bizottság javaslata alapján a Közgyűlés dönt. 11. §. (1) Pénzügyi tartalmú, a költségvetés évében illetve az azt követő években pénzügyi elkötelezettséggel járó előterjesztések csak a Költségvetési Bizottság véleményével és javaslatával terjeszthetők a Közgyűlés elé. (2) Az előterjesztésekhez kapcsolódó határozati javaslatoknak tartalmazniuk szükséges, hogy az előirányzat módosítás egyszeri vagy folyamatos elkötelezettséget jelent. Intézményi költségvetést érintő módosításoknál meg kell jelölni az Áht.által meghatározott és e rendelet 3., 4. mellékletében meghatározott kiemelt előirányzat nevét is. (3) Az elfogadott költségvetés után mindazon előterjesztések ( tisztségviselői, bizottsági, képviselői stb. ) melyek a költségvetés kiadási oldalát növelik

vagy elkötelezettséget

jelentenek a soron következő költségvetési években, a forrásoldali javaslatával együtt a Közgyűlés előtt kerüljön a Költségvetési Bizottság elé véleményezésre. Véleményeztetni kell a bevételi oldalt csökkentő tételeket is. (4) Önkormányzati körben alapítvány és társadalmi szervezet támogatása csak a Közgyűlés engedélyével, hozzájárulásával valósulhat meg. 12. §. Amennyiben év közben a gazdálkodási feltételekben olyan kedvezőtlen változások következnek be, melyek a költségvetés pénzügyi mérlegének egyensúlyát alapvetően veszélyeztetik, a polgármester a Közgyűlés utólagos jóváhagyása mellett önkormányzati körben a pénzfelhasználási jogköröket felfüggesztheti vagy korlátozhatja.

13. §. A Közgyűlés vállalja, hogy a kötelezettséggel nem terhelt többletbevétele terhére az alábbi, prioritási listán szereplő feladatok kiadási fedezetét biztosítja, fenntartva a jogot, hogy indokolt esetben a sorrendet megváltoztathatja.

1. közalkalmazottak jutalomkerete

70.000 e Ft

2. intézményvezetők érdekeltségi rendszere

20.000 e Ft

3. gazdasági vezetők érdekeltségi rendszere

10.000 e Ft

14. §. A

Kulturális

Bizottság

rendelkezési

jogába

tartozó

alapok

(

Rendezvény

Alap,

Szabadművelődési Alap, Kulturális Alap ) forrása a jóváhagyott Kulturális Bizottsági keret. Az intézmények gazdálkodására vonatkozó szabályok 15. § (1) A költségvetési szerv a jóváhagyott bevételi előirányzatain felüli többletbevételeit és a jóváhagyott előző évi előirányzat maradványát a felügyeletét ellátó szerv egyidejű tájékoztatásával, mindkettő teljes összegére vonatkozó saját hatáskörű előirányzat módosítás után használhatja fel (2) Az Áht. által meghatározott kiemelt előirányzatok között, a személyi juttatások és a (3) bekezdésben meghatározott előirányzatok kivételével a költségvetési szerv vezetője a kiadási főösszeg változatlansága mellett, átcsoportosításokat hajthat végre. A személyi juttatások előirányzatból a többi kiemelt előirányzatot növelheti. (3) A költségvetési szerv a kiadások körében megtervezett részelőirányzatok között átcsoportosítást hajthat végre, kivéve: - 13. havi illetmény - jubileumi jutalom - betegszabadság idejére fizetett díjazás - munkáltató által fizetendő táppénz hozzájárulás - nyugdíjazás miatti kötelező felmentési időre járó illetmény. - bérleti és lízingdíjak - gázenergia-szolgáltatás díja - villamosenergia-szolgáltatás díja - távhő- és melegvíz-szolgáltatás díja - víz- és csatornadíjak - tüzelőanyagok beszerzése - élelmezési kiadások - gyógyszer-, vegyszerbeszerzés - ellátottak pénzbeli juttatásai - karbantartás E jogcímeken megtervezett előirányzatok az egyéb kiadások terhére növelhetők, de azt más célra átcsoportosítani nem lehet. A céljelleggel megállapított előirányzatok -következő évre áthúzódó , kötelezettséggel nem terhelt- maradványa törlésre kerül.

(4) A költségvetési intézmény saját hatáskörben éves dologi előirányzatából felhalmozási előirányzat átcsoportosítást hajthat végre maximum 1 millió Ft-os értékhatárig. (5) A Közgyűlés kötelezi az intézményeket, hogy az intézményracionalizálással kapcsolatban felmerülő (személyi juttatások és járulékai) fizetési kötelezettségének, valamint az alábbiakban felsorolt közüzemi díjak kiegyenlítésének tegyen eleget. - Gázenergia szolgáltatás díja (BM. központi info. szolg. rendszere 03. űrlap 6.tétel 2. altétel) - Villamosenergia szolgáltatás díja (BM. központi info. szolg. rendszere 03. űrlap 6. tétel 3. altétel) - Távhő- és melegvíz szolgáltatás díja ( BM. központi info.szolg. rendszere 03. űrlap 6. tétel, 4.alt.) - Víz- és csatornadíjak (BM. kozponti info. szolg. rendszere 03. űrlap 6. tétel, 5. altétel ) - Tüzelőanyag beszerzése (BM. központi info. szolg. rendszere 03. űrlap 7. tétel, 1. altétel) (6) A költségvetési szerv vezetője tartós elkötelezettséget eredményező szerződést, megállapodást csak a felügyeleti szerv engedélyével köthet. (7) A saját hatáskörben végrehajtott előirányzatmódositások többlettámogatási igényt sem a folyó költségvetés évében, sem az azt követő években nem eredményezhetnek. (8) A költségvetési szerv vezetője köteles a jogszabály által előírt pénzforgalmi jelentést havonta,

tárgyhót

követő

hó

10.-ig,

a

saját

hatáskörben

végrehajtott

előirányzatmódosításokkal együtt a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Gazdasági Irodájához eljuttatni. Amennyiben a saját hatáskörű előirányzat módosítás a személyi juttatás előirányzatát is növeli, úgy annak indoklása szükséges. A képviselőtestület ezek alapján dönt a költségvetési rendelet szükséges módosításáról. (9) Költségvetési szerv a személyi juttatások előirányzatának megtakarítása terhére a következő költségvetési évekre vonatkozó tartós kötelezettséget nem vállalhat. (10) Az Intézmény vezetője pénzügyi fedezet, előirányzat vagy ezekről szóló, a fenntartótól származó

írásos

dokumentum

hiányában

feladatot,

kötelezettséget

nem

vállalhat,

végrehajtását nem kezdheti meg. (11) Az önálló létszám-

és bérgazdálkodási jogkörrel rendelkező intézmény vezetője e

jogkörében eljárva a feladatváltozás miatt megüresedett álláshelyeket nem töltheti be, a kapcsolódóan jelentkező megtakarításokat még átmenetileg sem használhatja fel, (12) Az intézményvezetők az alapilletmény éves kerete 3%-át nem meghaladó mértékig jutalmazhatják a közalkalmazottakat, melynek fedezete minden intézmény esetében az Egyéb különféle bevételekből biztosítható. A bevételek hiánya, vagy nem elégséges mértéke miatt az intézmény költségvetési támogatást nem igényelhet. 16.§.

A képviselő-testület - amennyiben a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. tv. 4.§-a szerinti adósságrendezési eljárást az önkormányzat vagy hitelezői nem kezdeményezték - önkormányzati biztost rendel ki a felügyelete alá tartozó költségvetési szervhez, ha az elismert tartozását - az esedékességet követő 30 napon belül nem fizette ki és - mértékét tekintve a költségvetési szerv éves eredeti kiadási előirányzatának 10 %-át eléri. Az önkormányzati biztos kirendelését a képviselőtestületnél kezdeményezheti: - a polgármester - a jegyző - a pénzügyi bizottság - a könyvvizsgáló - a költségvetési szerv vezetője Az önkormányzati biztost a képviselő-testület döntése alapján a polgármester bizza meg. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatánál az alábbi személyek bizhatók meg a biztosi teendőkkel: Pilaszanovich Iván, a Pénzügyi Gazdasági Iroda vezetője, Lábadyné Csaba Anikó, a Költségvetési Csoport vezetője, Horváth Csilla, a Közgazdasági Csoport vezetője, dr. Modrovits Sándor, a Jegyzői Iroda vezetője, dr. Radochay Csongor, az Adóiroda vezetője. 17. §. E rendelet hatálya alá tartozó valamennyi szerv köteles az árubeszerzési, építési, beruházási és szolgáltatás-megrendelési célra juttatott támogatások felhasználását a közbeszerzési törvény alkalmazásához kötni. Az önkormányzat intézményei ill. a Polgármesteri Hivatal a gazdálkodási keretein belül megvalósuló , koncentráltan történő megrendelések, közös pályáztatások esetén a belső szabályzatot köteles alkalmazni. Vegyes rendelkezések 18. §. A Közgyűlés a köztisztviselők 1998. évi illetményalapját 31.000-Ft-ban állapítja meg. 19. §. Az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről, az önkormányzat kamatbevételeinek növelése érdekében, a Közgyűlés a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Gazdasági Irodáját bízza meg. 20. §. (1) Az 1998. évi költségvetés pénzügyi egyensúlyának biztosítása érdekében az Közgyűlés 717.000 e Ft rövidlejáratú hitel felvételét tartja indokoltnak. A hitel felvételével a Közgyűlés a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Gazdasági Irodáját bizza meg. Pécs Megyei Jogú Város

Közgyűlése kötelezettséget vállal arra, hogy az Önkormányzat az 1999. évi költségvetés összeállításakor a kért fenti hitelt és járulékait a fejlesztési kiadásokat megelőzően betervezi és jóváhagyja. (2) A Közgyűlés a költségvetés átmeneti likviditási és finanszírozási problémáinak megoldására 300.millió Ft naptári éven belüli lejáratú, rulírozó jellegű folyószámla hitelkeret megnyitását kéri a számlavezető pénzintézetétől, az OTP Bank Rt-től. A hitelkeret esetenkénti igénybevételének fedezete az igénybevétel időpontját követően befolyó önkormányzati bevétel. A Közgyűlés megbizza a Pénzügyi Gazdasági Irodát a tárgyalások lefolytatására az OTP Bank Rt-vel és felhatalmazza a polgármestert a szerződések aláírására. (3) A Közgyűlés felhatalmazza a Pénzügyi Gazdasági Irodát - a Költségvetési Bizottság egyidejű tájékoztatása mellett - az elfogadott hitelkereten belül, a kamatterhek csökkentése érdekében a meglévő hitel, kötvény állományok átkonvertálására. (4) A Közgyűlés utasítja a Vagyonkezelő és Hasznosító Irodát, továbbá a Városfejlesztési és Üzemeltetési Irodát, hogy további forrásbővítés lehetősége érdekében készítsen fedezetként felhasználható ingatlanokról előterjesztést, melyet a közgyűlési döntést megelőzően a Gazdasági és Vállalkozási Bizottság, illetve a Város- és Környezetfejlesztési Bizottság is tárgyaljon meg. 21. §. (1) Az önkormányzati tulajdonú lakások állagának megóvása, felújítása, az üres lakások fentartási költségeinek finanszírozása a Lakásalapból történik. (2) A Közgyűlés

a Lakásalap 120.000 e Ft szabad forrását visszapótlási kötelezettség

mellett, belső hitelként működve az intézményfelújításra fordítja. A Közgyűlés módosítja a 313/1997.(07.03.) sz. határozatát abban az értelemben, hogy a Lakásalapból belső hitelként igénybevett többletbevétel 3 éves visszapótlási kötelezettségét 1999.-től indítja. 22.§. Az intézményfelújítás keretösszege 15.000eFt központi tartalék megtartása mellett, az intézményfinanszírozás arányában kerül az ágazatok között felosztásra. 23. § A Közgyűlés a költségvetési szervek esetében felmerülő behajthatatlan követelések elengedését a Költségvetési Bizottság hatáskörébe adja. 24. §. A költségvetési rendelet 2. sz. mellékletében szereplő, a Pécsi Közüzemi Rt-nek városüzemeltetési feladatokra megállapított keretösszegével kapcsolatban a közgyűlés utasítja a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Gazdasági Irodáját, hogy azt havi bontásban utalja át a Közüzemi Rt. részére, amelyről az Rt. éves szinten az alábbi címek szerint köteles elszámolni: Zöldterület-fenntartás

79.800 eFt

Temetőfenntartás

17.000 eFt

Köztisztaság

72.000 eFt

Útüzemeltetés,-fenntartás

93.800 eFt

Vízgazdálkodás

31.900 eFt

Közvilágitás

155.500 eFt 25. §.

A fejlesztési táblában "Megye u. 21.sz épület felújításához " jóváhagyott 3.000 e Ft előirányzat , csak a Baranya Megyei Közgyűlés fenti tárgyban hozott elkötelezettséget tartalmazó határozatával együtt érvényes. 26.§ Az Adóiroda felújításának I. üteme csak akkor indulhat el, ha a TÁKISZ nyilatkozik arról, hogy a felújítási munkákhoz anyagilag hozzájárul. Ellenkező esetben a bérleti szerződés felmondását is meg kell vizsgálni.

Záró rendelkezések 27. §. E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Költségvetési törvény, az Államháztartásról szóló tv. rendelkezéseit valamint a végrehajtásáról kiadott kormányrendeletek előírásait kell figyelembe venni. 28. §. A rendelet 1998. március 10-én lép hatályba; hatályba lépésével egyidejűleg Pécs Megyei Jogú Város költségvetéséről szóló 1997.évi 8. és az azt módosító 44., 53. és 77. számú önkormányzati rendeletek mellékleteikkel együtt hatályukat vesztik.

dr. Páva Zsolt sk.

dr. Pozsárkó István sk.

polgármester

aljegyző

Záradék: a Közgyűlés az 1998. február 26.-i ülésén elfogadta. Kihirdetve: 1998. március 5.

Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 6/1998. /02.28./ sz. rendelete Az önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól szóló 54/1997/XI.01./sz.rendelettel módosított 23/1997./IV.25./sz.önkormányzati rendeletének módosításáról 1.§ Pécs Megyei Jogú Város közgyűlésének az önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól szóló, 54/1997/XI.01./ számú rendelettel módosított 23/1997/IV.25./ sz.önkormányzati rendelete ( a továbbiakban: Ör.) 2.§ (1) bekezdése j.) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg új k.)ponttal egészül ki: "2.§ (1) j.) Megállapítja, megszünteti és kétévente felülvizsgálja az időskorúak járadékát. k.)Dönt jogosulatlanul igénybe vett ellátások visszafizetéséről, elengedéséről és csökkentéséről." 2.§ Az Ör. 3.§-ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép, egyidejűleg az alábbi (4)-(5) bekezdéssel egészül ki: "3.§ (3) A havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél az utolsó három hónap átlag jövedelméről szóló igazolást, rendszeres gyermekvédelmi támogatásra irányuló kérelem esetén az utolsó hat hónap átlag jövedelméről szóló igazolást, egyéb esetekben pedig az utolsó 12 hónap átlagjövedelméről szóló igazolást kell csatolni. (4) Az időskorúak járadékára, a munkanélküliek jövedelempótló támogatására, a rendszeres szociális segélyre, az ápolási díjra, és a rendszeres gyermekvédelmi támogatásra való jogosultságot a kérelem benyújtásától kell megállapítani. A folyósításra kerülő összeg a kérelem benyújtásának hónapjában - a rendszeres gyermekvédelmi támogatás kivételével - a megállapított szociális ellátás a.) teljes összege, ha a kérelmet a tárgyhónap 16-át megelőzően nyújtották be, b.)összegének 50%-a, ha a kérelmet a tárgyhónap 15-ét követően nyújtották be. (5) A megállapított szociális ellátást utólag minden hónap 5-éig kell folyósítani. A tárgyhónapra esedékes rendszeres gyermekvédelmi támogatás teljes összegét a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kell - utólag - folyósítani." 3.§ Az Ör. 6.§-ának (1) bekezdése hatályát veszti, (2)-(3) bekezdése helyébe a helyébe a következő rendelkezések lépnek: "6.§(2) A munkanélküliek jövedelempótló támogatása ellátás hóközbeni megszüntetése vagy szüneteltetése esetén a már kiutalt havi támogatás összegéből a töredéknapokra nem járó támogatás visszafizetése alól a támogatásban részesülő mentesül.

(3) Munkanélküliek jövedelempótló támogatása mellett átmeneti segély és lakásfenntartási támogatás együtt nem adható." 4.§ Az Ör. 7.§-ának helyébe a következő rendelkezés lép: " 7.§ Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Az ápolási díj - e rendeletben nem szabályozott - feltételeit az Szt. 40-44.§-ai tartalmazzák. 5.§ Az Ör. 8.§-ának (3)-(4) bekezdése hatályát veszti, egyidejűleg a következő, új (9) bekezdéssel egészül ki: " 8.§ (9) Ápolási díj mellett átmeneti segély és lakásfenntartási támogatás együtt nem adható." 6.§ Az Ör.17.§-a (1) bekezdésének a.)pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Gyógyszertámogatás címén átmeneti segély adható, annak... " 17.§ (1) a.) annak az egyedülálló személynek, akinek egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 200%-át, és a háziorvos által igazolt havi gyógyszerköltsége eléri a havi jövedelme 10%-át" 7.§ Az Ör. 21.§-a (1) bekezdésének a.) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Kamatmentes kölcsön annak nyújtható, aki rendszeres havi jövedelemmel rendelkezik, és... " 21.§ (1) a.) egyedülálló esetén az egy főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíjminimum 150%-át eléri, de a 200%-át nem haladja meg," 8.§ Az Ör. 22.§-a (2) bekezdésének b.) pontja hatályát veszti, (4)-(5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg új (7) bekezdéssel egészül ki: " 22.§ (4) Meg kell szüntetni a rendszeres szociális segély folyósítását, ha a segélyezett a.) egyéb rendszeres pénzellátásra szerez jogosultságot , melynek összege a rendelet (2) bekezdése a.)pontja szerinti jogosult esetében eléri az Szt. 37/A § (2) bekezdés a.) pontjában meghatározott értékhatárt, a rendelet c.)pontjában meghatározott jogosult esetében eléri az Szt. 37/A (2) bekezdés b.)pontjában foglalt jövedelem értékhatárt. b.) családjában bekövetkezett jövedelemváltozások miatt, a családban az egy főre jutó jövedelem eléri az öregségi nyugdíjminimum 80%-át. c.) előzetes letartóztatásba kerül, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti.

d.) aktív korú nem foglalkozatott katonai szolgálatot teljesít. (5) Rendszeres szociális segélyben részesülő személy esetében, a folyósított segély összegét hagyatéki teherként be kell jelenteni a területileg illetékes közjegyzőnél. A bejelentés tényéről a segély megállapításáról szóló határozatban rendelkezni kell. (6) A rendszeres szociális segélyt annak a hónapnak az utolsó napjával kell megszüntetni, amelyben a megszüntetésre okot adó körülmény bekövetkezett. (7) Rendszeres szociális segély mellett átmeneti segély és lakásfenntartási támogatás együtt nem adható. 9.§ Az Ör. új 22/A §-al egészül ki: "Időskorúak járadéka 22/A. § (1) Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. Az időskorúak járadéka e rendeletben nem szabályozott feltételeit az Szt. 32/B-32/E.§-ai szabályozzák. (2) Időskorúak járadékában részesülhet, az a 62.életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személy, akinek a.) havi jövedelme, valamint b.) saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 80%-át, egyedülálló esetén 95%-át. (3) Időskorúak járadékában részesülő személy esetében a folyósított járadék összegét hagyatéki teherként be kell jelenteni a területileg illetékes közjegyzőnél. A bejelentés tényéről a járadék megállapításáról szóló határozatban rendelkezni kell. (4) Időskorúak járadéka mellett átmeneti segély és lakásfenntartási támogatás együtt nem adható." 10.§ Az Ör. 23.§-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "23.§ (3) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás mellett gyermekek részére rendkívüli gyermekvédelmi támogatás legfeljebb két alkalommal adható. 11.§ Az Ör. 24.§-a helyébe a következő rendelkezés lép: "24.§ A rendszeres gyermekvédelmi támogatás mértéke: A rendszeres gyermekvédelmi támogatás havi összege - gyermekenként - az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20%-a." 12.§ Az Ör. 25.§-ának (1) bekezdése hatályát veszti.

13.§ Az Ör. 32.§-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "32.§ (2) Szociálisan rászorultnak kell tekinteni azokat a személyeket, akik az a.) és b.) pontban foglalt együttes feltételeknek megfelelnek: a.) azt a családban élő személyt, ahol az egy főre jutó havi nettó jövedelem a sajátjogú öregségi nyugdíjminimum 170%-át, egyedülálló esetén a 200%-át nem haladja meg és nem rendelkezik az Szt. 4.§ (1) bekezdés b.) pontja szerinti vagyonnal." 14.§ Az Ör. 35.§-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: " 35.§ (1) E rendelet alkalmazásában a jövedelem, vagyon, család, közeli hozzátartozó, egyedül élő, a háztartás, az egyedülálló, a tartásra köteles és képes személy az Szt. 4.§ (1) bekezdésében felsoroltak. Az egy főre jutó havi jövedelem megállapításához mindig a nettó jövedelmet kell igazolni." 15.§ Az Ör. 2.sz.melléklete helyébe e rendelet melléklete lép. 16.§ (1) Ez a rendelet 1998. március 1. napján lép hatályba. (2) E rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Dr.Páva Zsolt sk. polgármester Záradék: Megalkotta a Közgyűlés az 1998.február 26-i ülésén Kihirdetve: 1998. február 28.

Dr. Pozsárkó István sk. aljegyző

Melléklet 2.sz.melléklet Orvosi Javaslat ápolási díj elbírálásához 1.) Az ápolt neve:........................................................................................... Leánykori neve:........................................................................................ Születési helye, ideje:............................................................................... ..

Lakóhelye:..............................................................................................

2.) Nevezett mióta és milyen okból szorul teljes ápolásra, állandó és tartós felügyeletre, gondozásra: 3.) Kérem, hogy aláhúzással jelölje meg, hogy az ápolásra szoruló egészségügyi állapota milyen ápolást igényel: a.) Állandó ápolást, gondozást igényel, állandó tartós felügyeletre szorul: mert önmaga ellátására képtelen, ágyban fekvő beteg, ágytálazni, fürdetni, etetni kell stb. b.) Nem igényel állandó ápolást és tartós felügyeletet: mert önmagát a lakásban ellátja, életviteléhez /mosás, főzés, takarítás, bevásárlás, stb./ és önmaga ellátásához igényli a segítséget. 4.)

Nevezett állapota: - végleges, javulás nem várható

- várható javulás, felülvizsgálat esetén szükséges-e állapotának ismételt véleményezése: igen - nem Pécs, 199........................ .................................... háziorvos aláírása

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 7/1998. évi (03.05.) számú rendelete Füzes részletes rendezési tervéről Pécs M.J. Város Önkormányzatának Közgyűlése az 1964. évi III. tv. 54. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja. 1.§ Jóváhagyja a Pécs, Füzes részletes rendezési tervét e rendelet 1.sz. mellékletét képező szabályozási terv (PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 186-1997. munkaszám) és a 2. számú mellékletet képező szabályozási előírások szerint. 2.§ A rendelet 1998. március 16-án lép hatályba, ezzel egyidejűleg az Önkormányzat 1997. évi 1.sz. rendelete hatályát veszti.

dr.Páva Zsolt sk. polgármester Elfogadva: A Közgyűlés 1998. február 26-i ülésén Kihirdetve: 1998.március 5.

dr.Pozsárkó István sk. aljegyző

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 8/1998. évi (03.05.) számú rendelete az 1996. évi 37. sz. önkormányzati rendelet által jóváhagyott Pécs "Rózsadomb" szabályozási tervének módosításáról

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 7. §. /3/. bek-ben kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja. 1. § Az 1996. évi 37. sz. önkormányzati rendelettel jóváhagyott Pécs-Rózsadomb szabályozási tervét a rendelet mellékletét képező, az AEDIS Kft 18/1997. munkaszámú szabályozási tervlapja szerint módosítja a rendelet mellékletét képező szabályozási előírások változatlanul hagyásával. 2. §. A rendelet 1998. március 16-án lép hatályba.

Dr Páva Zsolt sk. polgármester

Dr Pozsárkó István sk. aljegyző

Záradék: Megalkotta a Közgyűlés 1998. február 26 -i ülésén Kihirdetve: 1998. március 5.