CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL
EMLÉKEZTETŐ a Csongrád Megyei Államigazgatási Kollégium 2012. szeptember 26-i üléséről
EMLÉKEZTETŐ a Csongrád Megyei Államigazgatási Kollégium 2012. szeptember 26-i üléséről Jelen vannak: A Csongrád Megyei Államigazgatási Kollégium tagjai, állandó meghívottai, a megjelent polgármesterek, jegyzők és kistérségi társulások elnökei a csatolt jelenléti ív szerint. Az ülés helye: Megyeháza földszinti nagyterme 6741 Szeged, Rákóczi tér 1. Az ülést B. Nagy László, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízottja vezeti. B. Nagy László Kormánymegbízott Úr köszönti a Csongrád Megyei Államigazgatási Kollégium megjelent tagjait, meghívottait, a megjelent polgármestereket, jegyzőket és a kistérségi társulások elnökeit. Külön köszönti Marekné dr. Pintér Aranka Asszonyt, a Klebesberg Intézményfenntartó Központ Mb. Elnökét, aki nem tud személyesen a Kollégium ülésén jelen lenni, de a technika segítségével Skype kapcsolat útján tartja meg előadását. Ismerteti, hogy azért van szükség a kibővített ülés megtartására, mert 2013. január 1-jétől átalakul a területi és a helyi közigazgatás, mely a megjelentek munkáját jelentősen érinti. Köszöntőjét követően megállapította, hogy a Kollégium 40 tagja közül 39 tag jelen van, így a Kollégium döntésképes. Javasolta, hogy az ülésről készített emlékeztető hitelesítésére a Kollégium kérje fel Rigó Szilveszternét, a Magyar Államkincstár Csongrád Megyei Igazgatóság Igazgatóját és Dr. Bereczky Katalint, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Főosztályvezetőjét. Megállapította, hogy a Kollégium az emlékeztető hitelesítésére Rigó Szilveszterné igazgató asszonyt és Dr. Bereczky Katalin főosztályvezető asszonyt egyhangúlag jelölte ki. Ismertette az ülés napirendi pontjait és megkérdezte, hogy a Kollégium egyetért-e az előzetesen megküldött napirendi pontokkal. Megállapította, hogy a Kollégium egyhangúlag egyetértett a meghirdetett napirendi pontokkal.
1
2/2012. (09. 26.) sz. Állásfoglalás Tárgy: A Csongrád Megyei Államigazgatási Kollégium 2012. szeptember 26-i ülésének napirendi pontjai 1./ B. Nagy László, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízottjának megnyitó és köszöntő beszéde a járási hivatalok megalakulásával kapcsolatban 2./ Az állami fenntartásba vétel kérdései (Video konferencia útján) Előadó: Marekné dr. Pintér Aranka, a Klebesberg Intézményfenntartó Központ Mb. Elnöke 3./ A járási hivatalok létrehozására kötendő megállapodások, ingatlanok helyzete Előadó: Dr. Polner Eörs, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Főigazgatója 4./ Az önkormányzatok jövője a járások után Előadó: Balogh Zoltánné dr., a Csongrád Megyei Kormányhivatal Törvényességi Felügyeleti Főosztály Főosztályvezetője 5./ Tájékoztató a járási hivatalok kialakításával kapcsolatos humánpolitikai kérdésekről Előadó: Dr. Kiss Zsuzsanna, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Humánpolitikai Főosztály Főosztályvezetője 6./ A járási hivatalokhoz átkerülő államigazgatási hatósági ügyek Előadó: Dr. Bereczky Katalin, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Főosztályvezetője 7./ A Magyar Államkincstár értékpapír forgalmazása Előadók: Rigó Szilveszterné, a Magyar Államkincstár Csongrád Megyei Igazgatóság Igazgatója és Jelenfi Gabriella, a Magyar Államkincstár Csongrád Megyei Igazgatóság Osztályvezetője 8./ Egyebek Kapják: Csongrád Megyei Államigazgatási Kollégium Tagjai Csongrád Megyei Államigazgatási Kollégium Állandó Meghívottjai
Napirendek tárgyalása 1. Napirend B. Nagy László, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízottjának megnyitó és köszöntő beszéde a járási hivatalok megalakulásával kapcsolatban B. Nagy László: Gyakorta elhangzott, hogy az államigazgatás túl bürokratikus és lassú, és inkább a pult mögött lévőket szolgálja. A sok szereplő miatt komplikált az államigazgatás rendszere, nehéz az ügyeket átvinni a jogalkotás menetén. A kormányhivatalok 2011. januári 2
megalakulása jelentős változást hozott, mára kiderült, hogy olcsóbban és másképpen is lehet az ügyfelekkel foglalkozni. Komoly szemléletbeli változás következett be. A 2013. január 1-jén felálló járási hivatalok nem az 1983-ban megszűnt járási hivatalok folytatásai lesznek, hanem a megyei kormányhivatalok „lábai”, amelyek remélhetőleg nem válnak a politika eszközeivé. A járások nagy viták után kerültek kijelölésre, mivel fontos kitételeknek kellett megfelelni: a járáshoz tartozó település és a járásszékhely közötti távolság a 30 km-t nem haladhatja meg, illetve a járás határa nem nyúlhat át a megyehatáron. Országosan mintegy 300 kormányablak kerül kialakításra, a mai okmányirodai rendszer fejlesztésével és bővítésével. A működtetésben nagy szerep hárul az önkormányzatoktól áthelyezésre kerülő dolgozóknak, akik magas szintű, a feladatuk ellátását segítő oktatásban fognak részesülni, és a járási hivatalok legképzettebb munkatársai lesznek, akiknek foglalkoztatása biztosítva van. A járási hivatalok felállásával létrejön az a szint, amelynél az állam „már nem megy lejjebb”. Az állami feladatok finanszírozására szánt összeg vélhetően csökken. A járási hivatalok megalakulásával átkerülő feladatok miatt az önkormányzati feladatok finanszírozására az állami költségvetésben tervezett összeg is csökkenni fog. Az önkormányzati szféra eladósodottsága 1.300 mrd forint körüli összegre rúg. Az információk alapján a Nyugat-európai székhelyű bankok ki akarnak vonulni az önkormányzatok finanszírozásából. Mivel jelentős feladatvolumen kerül át a járási hivatalokhoz, ezért a feladatfinanszírozásra szánt büdzsé egyes önkormányzatok esetében akár 20-30%-al is csökkenhet. A hozzávetőleg 3.200 települési önkormányzat közül jelenleg kb. 2.300 nyújt be ÖNHIKI-s pályázatot. Kérte az önkormányzatokat, hogy a járási hivatalok felállításával kapcsolatos egyeztetés során – az ésszerűség határain belül – legyenek partnerek a kormányhivatal munkatársaival. Vannak olyan önkormányzatok is, amelyekkel az egyeztetések gyakorlatilag befejeződtek, azonban a megállapodások aláírásához a képviselő-testület közgyűlésének határozata szükséges. A megállapodásokat október 31. napjáig kell megkötni. Amennyiben nem születik megegyezés a települési önkormányzat és a Kormányhivatal között, abban az esetben a kormánymegbízottnak november 15. napjáig határozatban kell a megegyezést pótolnia. 2. Napirend 2./ Az állami fenntartásba vétel kérdései (Video kapcsolat) Előadó: Marekné dr. Pintér Aranka, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Mb. Elnöke Marekné dr. Pintér Aranka: Köszöntötte a MÁK ülésen jelenlévőket. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 2012 szeptemberében 20 fővel kezdte meg működését, azaz egy kis létszámú központi irányító szerv alakult így. 2012. november 01. napjával indulnak meg az oktatási intézmények átadás-átvételi eljárásai. A 198 tankerületi vezetői helyre 300 jelentkezés érkezett be. A tankerületi rendszer felállásával az átkerülő önkormányzati munkatársak jogfolytonosan fogják ellátni feladataikat. A rendszerbe mintegy 2.000 fő köztisztviselő kerül be a szükséges infrastruktúrával együtt. Az együttműködési kényszer újfajta hozzáállás kialakítását teszi szükségessé: szakmailag képzett, de a helyi közösség támogatását élvező, azzal együttműködő szakemberekre van szükség a tankerületekben. Nem csak a hierarchia szintjén kell az együttműködést fenntartani,
3
hiszen a 3.000 fő feletti önkormányzatok esetében az önkormányzat intézményfenntartói jogkörrel rendelkezik. E tevékenység során a civil szervezetek is belépnek a folyamatba. Sokszor elhangzik az a kérdés, hogy ha az önkormányzat működtethet egy intézményt, akkor miért nem gyakorolhatja a fenntartói jogkört is? Az állami szinten gyakorolt szakmai irányítás és fenntartás révén egységesebbé válik az oktatás színvonala, hiszen egy fenntartó központ van, az pedig állami. A 3.000 fő alatti településeken az állam gyakorlatilag minden tevékenységet magára vállal. Fontos megemlíteni, hogy az iskolai étkeztetés, mint a szociális ellátás része, a továbbiakban is önkormányzati feladat marad. Az önkormányzati társulásban fenntartott iskolák megszűnnek. A 198 tankerület élén a főosztályvezetői besorolású igazgatók állnak. A 120 fővel tervezett működésű Klebelsberg Intézményfenntartó Központ gyakorlatilag úgy fog működni, mint az Oktatási Hivatal. 19 megyei központú tankerület kerül felállításra, amely nem irányítja a többi tankerületet, ugyanakkor többletfeladatokat fognak ellátni (pl. szakképzés megyei irányítása, stb). A tankerületek létszáma az ellátandó feladatok függvényében 5-6 főtől a 20-25 főig terjedhet. A létszám az önkormányzatoktól, illetve a megyei intézményfenntartó központoktól is érkezhet. A tankerületek fogják ellátni az intézmények humánpolitikai, műszaki, gazdasági ügyeit is, az önkormányzatok szerepe e körben megszűnik. A megyei központokban 3-4 fő továbbképzésben jártas személy fog rendelkezésre állni. A cél a helyi munkaerő-ellátás megerősítése, illetve az oktatási infrastruktúra megfelelő helyeken történő továbbépítése. B. Nagy László: Megköszönte Elnök Asszonynak a minden részletre kiterjedő előadását és megkérdezte a résztvevőktől, hogy van-e valakinek kérdése, észrevétele, hozzászólása. Megállapította, hogy észrevétel, hozzászólás nem érkezett. 3. Napirend A járási hivatalok létrehozására kötendő megállapodások, ingatlanok helyzete Előadó: Dr. Polner Eörs, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Főigazgatója A megyei kormányhivatalok felállítása jól sikerült. „Jó hangulatú hivatalok” jöttek létre, amelyekkel eljutottunk az egyablakos ügyintézésig. A kiemelt feladat maradt a kormányablakok szélesítése, az elektronikus közigazgatás fejlesztése. Ezek megvalósulásával az állam kinyújtja a kezét a legkisebb településekre is. A járások kijelölése a megyék, a városok és a kormánytisztviselői kar között lezajlott folyamatos egyeztetés eredményeképpen történt meg. Volt olyan járás, ahol 3 település kérvényezte más járáshoz történő sorolását. Ehhez egyébként a vonatkozó kormányrendelet is lehetőséget nyújt. Ezt kezdeményezni először a következő általános önkormányzati választások évében április 30-ig lehet. Mint ismeretes Csongrád megyében 7 járási hivatal fog felállni az alábbi járásszékhelyeken: Szeged Megyei Jogú Város, Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város, Szentes Város, Csongrád Város, Makó Város, Kistelek Város, Mórahalom Város A járási székhelyeken kívül okmányirodák működnek: Sándorfalva, Mindszent, Üllés településeken. Járási Kirendeltség felállítása várható: Zsombón, Algyőn és Csanádpalotán. A járások alkalmazásában álló települési ügysegédek várhatóan a megye valamennyi településen jelen lesznek.
4
A Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program végrehajtásával az állam a feladatait a saját szervezetrendszerén keresztül fogja ellátni. A Program négy beavatkozási terület nevesít: 1. További egyszerűsítés: a központi hivatalok szerepének átgondolása. 2. Állami feladatkataszter: kialakítása folyamatosan tart. A jegyzőktől a járási hivatalokba átkerülő ügyek száma közel ötmillió. A szabálysértési ügyek 2012. 04.15től átkerültek a megyei kormányhivatalokhoz. További 80 államigazgatási feladat a járási hivatalokba 2013. január 1-jétől fog kerülni. 3. Eljárások egyszerűsítése: felkészültebben, gyorsabban lehessen az ügyeket intézni. Fontos a megfelelő az ügyintézést segítő jogszabályi környezet megteremtése. 4. Emberi erőforrás menedzsmentje A járásokhoz kerül az okmányirodai ügyintézés, a gyámügyek, az időskorúak járadékával, ápolási díjjal, közgyógyellátással kapcsolatos ügyintézés, valamint számtalan kisebb volumenű ügy: hadigondozás, temetkezési szolgáltatások engedélyezése, cirkuszi menazséria engedélyezése, állatotthon működési engedélyezése, ingatlanvállalkozások felügyelete, földgázellátó, villanyszolgáltató ingatlanra belépésének engedélyezése. A járási hivatalok felállítása a jelenleg rendelkezésre álló eszközökön alapul, a felmérések, helyszíni bejárások augusztus óta tartanak. A megállapodások megkötése után a birtokba adásoknak 2013. január 1-jével meg kell történniük. Megköszönte a polgármesterek és a jegyzők pozitív hozzáállását. Az átkerülő személyi állomány foglalkoztatási jogviszonya határozatlan időtartamú lesz, illetményre a Kttv. szabályai az irányadók. A KAB képzésre október 5. napjáig lehet még jelentkezni. További fejlesztési koncepció, hogy a kormányablakokká alakuló ügyfélszolgálatok a jövőben meghosszabbított nyitvatartással 2.500 ügykört fognak ellátni. Járási hivatal szervezete az alábbiak szerint tagozódik: Törzshivatal (benne: Okmányirodák) és a járási szakigazgatási szervek: járási gyámhivatal, járási építésügyi hivatal, járási hivatal állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző szakigazgatási szerve (ideértve a falugazdász-hálózatot is), járási földhivatal, járási hivatal munkaügyi kirendeltsége, járási népegészségügyi intézet. Jogállását tekintve a járási hivatal nem önálló költségvetési szerv, hanem a kormányhivatal kirendeltsége. A Kormányhivatal által biztosított előirányzatból gazdálkodik. A járási hivatal élen a hivatalvezető áll, aki munkáltatói jogokat gyakorol a hivatal dolgozói felett. Szakmai kérdésben önálló hatáskörrel bír. B. Nagy László: Megköszönte Főigazgató Úrnak az előadását és megkérdezte a résztvevőktől, hogy van-e valakinek kérdése, észrevétele, hozzászólása. Megállapította, hogy észrevétel, hozzászólás nem érkezett.
5
4. Napirend Az önkormányzatok jövője a járások után Előadó: Balogh Zoltánné dr., a Csongrád Megyei Kormányhivatal Törvényességi Felügyeleti Főosztály Főosztályvezetője A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 2013. január 1. napjától hatályba lévő új előírásai jelentős változásokat hoznak a szervezeti felépítésben, illetve a feladatellátásban. Új szervezeti egység jelenik meg a közigazgatásban: a járásszékhely város, amely a járás egészére biztosít közszolgáltatásokat. Valamennyi település esetében érvényes, hogy az állami feladatok ellátása az állammal kötött megállapodás keretében történik. A települések részt vesznek az Alaptörvényben megfogalmazott állami célok megvalósításában is. A 2.000 fő lélekszám alatti települések közös önkormányzati hivatal létrehozására kötelezettek. A döntést – minősített többséggel – a képviselő-testületeknek kell meghozniuk. Határidő: a törvény hatályba lépését követő 60 napon belül, azaz 2013. március 1. napjáig. Ezt követően erre az általános önkormányzati választások napját követő 60 napon belül van lehetőség. A közös hivatalok létrehozásának szempontjai: A székhely meghatározásánál alapelv, hogy azt a települések megállapodásban rögzítik, de azon közös hivatalok, ahol város is részt vesz az együttműködésben, csak a város lehet a közös hivatal székhelye. Ugyanezen elv érvényes a hivatali létszám meghatározásánál is, amennyiben a felek között nincs megállapodás: a város határozatban dönt. Nem tagadható meg a csatlakozás, amennyiben azt ugyanazon járáson belüli, a közös hivatal közigazgatási határával szomszédos település kezdeményezi. Kisegítő szabály, hogy az összlakosságszámnak legalább az 1500 főt el kell érnie, illetve legalább 5 település szükséges. Azon települések esetén, ahol a nemzetiségekhez tartozók aránya 20%-ot regisztráltan meghaladja ott is alakítható közös hivatal. A lakosságszám meghatározása az általános választások évének első napján kimutatott lakosság száma, azaz 2010. január 1-jei lélekszám. A közös hivatalok működése egy választási ciklusig fennmarad, azonban ha a lakosságszám a cikluson belül releváns módon változik, akkor a ciklust követően kell a közös hivatallal kapcsolatos intézkedéseket megtenni. A jelenleg működő önkormányzati társulások továbbműködésének nincs akadálya, de a működést 2013. június 30-ig felül kell vizsgálni. A BM álláspontja szerint célszerű a közös hivatalok felállítására vonatkozó megállapodásokat még 2012 év folyamán megkötni. Amennyiben 2013. március 01. napjáig nem születik meg a közös hivatalok felállítására vonatkozó megállapodás, ezt a kormánymegbízott a döntéséről szóló határozatával pótolja. A döntés ellen jogorvoslattal lehet élni az illetékes törvényszéknél. A közös hivatal létrehozásával kapcsolatos átmeneti rendelkezések. A volt körjegyzőség a közös hivatal felállításáig az új szabályok szerint működhet. A magára maradt körjegyzőségi tag ügyeit az új közös hivatal fogja ellátni. A közös hivatal felállításakor a települések vezetői megállapodhatnak a jegyzők, aljegyzők továbbfoglalkoztatásáról: ebben esetben nincs e beosztásokra pályáztatási kötelezettségük. Közfeladat ellátás keretében összesen 21 feladatot, feladatcsoportot látnak el a települési önkormányzatok.
6
Új feladatként jelenik meg a 1254/2012. (VII. 19.) Kormányhatározatban előírt Országos, illetve Megyei Területfejlesztési Koncepcióba illeszkedő területfejlesztési koncepciója területfejlesztési programja az önkormányzatoknak, amely képviselő-testületi határozattal kerül jóváhagyásra. Mint új kötelező önkormányzati feladat esetében, rendeletalkotási kötelezettsége van a megyeszékhely város önkormányzatának a kéményseprő-ipari közszolgáltatás szabályozása tekintetében is. A feladat ellátása a megyeszékhely város önkormányzatát terheli, a települések, mint eddig is, vállalhatják a szolgáltatás ellátását. A vállalások időtartama 5 év. A korábbi, jelenleg is hatályos vállalások hatályosak maradnak. Egészségügyi feladatellátás keretében a települési önkormányzatok feladata marad az egészségügyi alapellátás, mint a háziorvosi, gyermekorvosi, fogorvosi ellátás, az alapellátáshoz kapcsolódó ügyelet, védőnői ellátás, az iskola-egészségügyi ellátás. E körben is fennáll az önkormányzat rendeletalkotási kötelezettsége. Kiemelendő, hogy az önkormányzat egészségügyi szakellátás kötelezettsége abban az esetben áll fenn, ha a szakellátást nyújtó intézmény önkormányzati tulajdonban van. Kulturális szolgáltatás, könyvtári ellátás, közművelődési tevékenység A 10.000 fő feletti lakosságszámú települések esetében a könyvtári ellátás kötelező. E lakosságszám felett önálló könyvtárat kell fenntartani. A 10.000 fő alatti települések e feladatot megállapodásban vállalhatják. Új feladatként jelenik meg a Megyei Hatókörű Könyvtár, amely megyei szintű szolgáltatásokat nyújt. Szintén új elem, hogy az önkormányzatoknak a közművelődési szakmai szolgáltatóval megállapodást kell kötniük. Szociális szolgáltatások biztosítása 3 pilléren nyugszik: Állam, Járási hivatalok, települési önkormányzatok. A hatáskörök differenciáltak, de általában elmondható, hogy a kríziskezelés önkormányzati feladat marad. Természetvédelemmel kapcsolatos feladatok. Kétféle fegyveres szolgálat (Természetvédelmi, Mezei őrszolgálat) hozható létre e feladatok ellátására. Nincs akadálya annak, hogy e szervezetek egyidejűleg egymással párhuzamosan működjenek. Új elemként jelenik meg a rendőrség felé irányuló megállapodási kötelezettség, amely a szolgálatot létrehozó önkormányzatot terheli. A víziközmű-szolgáltatás a 2011. évi CCIX. törvény alapján szintén önkormányzati feladat. Ennek alapján a települési önkormányzatot az alábbi feladatok terhelik: - ivóvízellátás, tűzvíz biztosítása, - közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás (egyesített rendszer esetében csapadékvízelvezetés) A víziközmű kizárólag állam és települési önkormányzat tulajdonába tartozhat. A vízgazdálkodási közfeladatok, mint közszolgáltatások ellátását a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény szerint a települési önkormányzat köteles gondoskodni: - a település nem közműves ivóvízellátásáról, - szennyvíz szennyvízelvezető művel való összegyűjtése, tisztítása, elvezetése, illetve más módon összegyűjtött szennyvíz, szennyvíziszap ártalommentes elhelyezése, - nem közművel összegyűjtött szennyvizek ártalommentes elhelyezéséről a hulladékgazdálkodásról szóló törvény szerint.
7
Kistermelők, őstermelők védelmét szolgálja az ún. helyi piac: olyan piac, ahol a kistermelő a piac fekvése szerinti megyében, vagy a piac 40 km-es körzetében, vagy Budapesten fekvő piac esetében az ország területén bárhol működő gazdaságából származó mezőgazdasági-, illetve élelmiszeripari termékét értékesíti. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény alapján a nemzetiségi önkormányzatok működési feltételek biztosítása a helyi önkormányzatok kötelező feladata. A település közbiztonságának megőrzésében való közreműködéssel kapcsolatos feladatok az adott település veszélyességi besoroláshoz kötődnek. A települési önkormányzat alkalmazásában álló közbiztonsági referens a katasztrófák elleni védekezésre való felkészülési, védekezési, helyreállítási szakmai feladatokban, továbbá rendvédelmi és honvédelmi feladatokban működik közre. Az erre egyéb jogszabályban meghatározott végzettséggel rendelkező személyt a polgármester jelöli ki. A közbiztonsági referens folyamatos képzéséről a Katasztrófavédelmi Igazgatóság gondoskodik a képzésről. A közösségi közlekedésre vonatkozó új szabályok. 2013. január 01-től biztosítani kell a település és a járásközpont, vagy gyakorlatban kialakult vonzásközpont közötti közvetlen eljutási lehetőséget is. Az iskolabuszoknak ill. egyéb menetrendszerű közösségi járatoknak illeszkedniük kell a regionális tömegközlekedés menetrendjébe. A közösségi közlekedést üzemeltetőket együttműködési kötelezettség terheli. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás szabályait részletező törvényt jelenleg az Országgyűlés tárgyalja. A 2013. január 1-től hatályba lépő új szabályozás hatályon kívül helyezi a Hulladékgazdálkodási törvényt. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás változatlanul önkormányzati feladat marad, amelynek ellátására az új törvény előírásainak megfelelően közbeszerzési eljárással vagy mellőzésével legfeljebb 10 éves időtartamra lehet minősített céggel szerződést kötni. B. Nagy László: Megköszönte Főosztályvezető Asszonynak a minden részletre kiterjedő előadását és megkérdezte a résztvevőktől, hogy van-e valakinek kérdése, észrevétele, hozzászólása. Megállapította, hogy észrevétel, hozzászólás nem érkezett. 5. Napirend Tájékoztató a járási kormányhivatalok kialakításával kapcsolatos humánpolitikai kérdésekről Előadó: dr. Kiss Zsuzsanna, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Humánpolitikai Főosztály Főosztályvezető A járási hivatalok megalakítása országos szinten mintegy 10.000 főt érint a polgármesteri hivatalok alkalmazottai közül, továbbá a szakigazgatási szervek által foglalkoztatott kormánytisztviselőket. Csongrád megyében a települési önkormányzatoktól összesen 388 fő illetve státusz kerül áthelyezésre a járási hivatalokhoz az alábbiak szerint: Csongrádi Járási Hivatal: 22 fő Hódmezővásárhelyi Járási Hivatal: 53 fő Kisteleki Járási Hivatal: 17 fő Makói Járási Hivatal: 43 fő Mórahalmi Járási Hivatal: 27 fő 8
Szegedi Járási Hivatal: Szentesi Járási Hivatal: Összesen:
187 fő 39 fő 388 fő
Az átvételre kerülő létszám illetve átadott üres státusz felhasználásával az építési felügyeleti, okmányirodai települési ügysegédi feladatok ellátása lesz biztosítva. Szintén e létszám keretein belül kerülnek átvételre a köztisztviselői vagy munkaviszonyban foglalkoztatott hivatásos gondnokok. Valamint ebben a 388 fős létszámkeretben biztosítanak státuszt a járási hivatalvezetőknek, és a hivatalvezető-helyetteseknek is. Nem terhelik a 388 fős létszámot a jelenleg a kormányhivatalok megyei szakigazgatási szerveinél foglalkoztatott, 2013. január 01-jétől a járási hivataloknál kialakítandó szakigazgatás szervek állományába átkerülő munkatársai (gyámhivatal, építésügyi hivatal, földhivatal, élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi, munkaügyi népegészségügyi szakigazgatási szervek). A 388 fős létszámot a települési önkormányzatoknak kell biztosítaniuk. Ha egy adott település nem tud az előírt számú köztisztviselőt kijelölni, a létszám más településről vagy akár más járásból is biztosítható. A települési önkormányzatoktól átvettek jogviszonya, illetve az átadott üres álláshelyek kormánytisztviselői jogviszonyú státusszá alakulnak át. Fontos hangsúlyozni, hogy csak azok a köztisztviselők vehetők át, akiknek a képzettsége megfelel a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2012. évi CXCIX. törvény (Kttv.), valamint a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet előírásainak. Az átvétel során figyelembe kell venni, hogy a hivatkozott kormányrendelet felülvizsgálatát több tárca is kezdeményezte, ugyanakkor most a jelenleg hatályos szabályozásnak megfelelően kell eljárni. Az üres státusz átadása érdekében a létszámcsökkentést végrehajtó települési önkormányzatok várhatóan támogatásban részesülnek. Az erre irányuló kormányzati döntés kidolgozása folyamatban van. A járási hivatalba kerülő munkatársak bérezésére a Kttv. szabályai az irányadók. Az önkormányzatok és az államigazgatás bérezési rendszere jelentős eltéréseket mutat. Egyelőre jogszabályi formába még nem öntött kormányzati elképzelés, hogy a magasabb illetménnyel rendelkező önkormányzati köztisztviselők illetménye a jogviszonyváltást követően sem csökkenhet. A járási hivatalba kerülő köztisztviselők jogviszonya a jogszabály erejénél fogva kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakul át. A korábbi a közszolgálati jogviszonyban töltött időt akként kell figyelembe venni, mint a kormánytisztviselői jogviszonyban töltött időtartamot. A Főosztályvezető Asszony ezt követően megköszönte az önkormányzatoknak a megállapodások megkötése érdekében végzett munkáját, külön kiemelve azt, hogy általában rövid a rendelkezésre álló határidő ellenére az együttműködés zökkenőmentes. B. Nagy László: Megköszönte Főosztályvezető Asszonynak a tájékoztatását és megkérdezte a résztvevőktől, hogy van-e valakinek kérdése, észrevétele, hozzászólása. Megállapította, hogy észrevétel, hozzászólás nem érkezett.
9
6. Napirend A járási hivatalokhoz átkerülő államigazgatási hatósági ügyek Előadó: dr. Bereczky Katalin , a Csongrád Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Főosztályvezető A 2013. január 01-jétől létrejövő járási szervezet a megyei és a települési szint közé épül be. A feladatai: a megyei szintnél alacsonyabb szinten végzendő államigazgatási feladatok ellátása. Ezek a feladatok speciális szakmai felkészülést igényelnek, így ezeket nehéz az önkormányzati szinteken egységes színvonalon ellátni. A cél, hogy azok az államigazgatási feladatok maradjanak önkormányzatoknál, amelyek helyben, gazdaságosan és biztonságosan finanszírozhatóak. A szervezeti átalakítások jogszabályi keretét a 2012. évi XCIII. tv. a járások kialakításáról valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról, illetve a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rend a járási (fővárosi kerületi) hivatalok kialakításával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról határozza meg. Alapvető rendező elv, hogy amíg a helyszínismerethez a mérlegelési jogkör gyakorlásához tartozó ügyek a jegyzőnél maradjanak, addig az egyértelműen állami feladatok átkerüljenek a járási hivatal hatáskörébe. Az átkerülő feladatok döntő többségét, azok nagyságrendjét is figyelembe véve az okmányirodai feladatok, gyámhivatali feladatok, egyes szociális ellátásokkal összefüggő feladatok, és a szabálysértési ügyek alkotják. Ágazatonkénti bontásban az átkerülő államigazgatási feladatok: I. Belügyi ágazat 1.) Kommunális igazgatás - A temetők fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatos feladatok ellenőrzése - A temetkezési szolgáltatási tevékenység folytatásának engedélyezése, szolgáltatás felügyeletét ellátó hatósági feladatok. 2.) Menekültekkel, menedékjoggal és az ideiglenesen menedéket élvezőkkel, idegenrendészettel kapcsolatos feladatok, hatáskörök: ellátás, támogatás megállapításával, folyósításával, megszüntetésével kapcsolatos hatósági feladatok. 3.) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása, mint klasszikusan okmányirodai feladatok. 4.) Fegyveres biztonsági őrséggel kapcsolatos feladat- és hatáskör: e feladatok közül kiemelendő a természetvédelmi őri és a mezőőri őrszolgálattal kapcsolatos igazgatási tevékenységek. 5.) Útlevél-igazgatás: ez jelenleg okmányirodai feladat. 6.) Szabálysértési feladatok: az e hatáskörben elvégzett feladatokat 2012. 04. 15. óta a kormányhivatalban végzik a munkatársak, akik 2013. január 01-től a járási hivatalok állományába tartoznak. II. Földművelésügyi és állategészségügyi ágazat 1.) Földdel kapcsolatos egyes feladat- és hatáskör: részarány-földtulajdonosok összehívása, földkiadó-bizottság. 2.) A hegyközségi szervezetekkel kapcsolatos feladatok.
10
3.) Egyéb, a földművelésügyi ágazatot érintő általános feladat- és hatáskör: termőföld zárgondnoka kijelölésről nyilatkozat. 4.) Állatvédelemmel, állattartással kapcsolatos egyes feladat- és hatáskörök: (veszélyes eb, állatpanzió, állatmenhely működésének engedélyezése, a szolgáltatás felügyeletének ellátása, állattartás korlátozása, megtiltása, természetvédelmi területen állattartás – természetvédelmi hatósághoz. Az állatvédelemmel, állattartással kapcsolatos ügyek intézése a jövőben is megoszlik a települési jegyző ill. a járási hivatal között, csak a felsorolt ügyek kerülnek át a járási hivatal hatáskörébe. 5.) Növényvédelem (egyes kapcsolódó bejelentések továbbítása a növény- és talajvédelmi szolgálathoz) III. Ipari és kereskedelmi ágazat 1.) Egyéni vállalkozással összefüggő okmányirodai feladatok. 2.) Táv-hő: felhasználói helyre bejutás, szolgáltatói hő-központ használati jog, kártalanítás. 3.) Villamos-energia, földgáz-szolgáltatással összefüggő fogyasztói helyre bejutás engedélyezése biztonságos szolgáltatás, szabálytalan vételezés ellenőrzése. 4.) Cirkuszi menazséria működése: kereskedelmi hatósági feladatok engedélyezés, ellenőrzés. 5.) Bányakapitányság bejelentése a jogosulatlan bányászati tevékenység miatt indult hatósági eljárásról. Az üzletek működésével, telephelyek engedélyezésével kapcsolatos eljárások a járási hivatalok felállását követően is a települési jegyzők feladatkörében maradnak. IV. Közlekedési, hírközlési,vízügyi ágazat 1.) Közlekedési igazgatási feladatok: okmányok, járművezetéstől eltiltás, jármű forgalomból történő kivonása, parkolási engedély, stb. Ezek alapvetően, mint az okmányirodák hatáskörébe sorolható tevékenységek, új feladatként jelennek meg. 2.) Vízügyi igazgatás: vízi-közműbe bekötésre kötelezés, engedély nélkül végzett bekötés, építmény,berendezés, felszerelés bontására kötelezés,vízelvezetési– házi vízi-közmű engedélyezésére, előírástól eltérő használatára, szennyvíz-elvezetési szolgalom alapítása, ingatlantulajdonos kötelezése a szennyvíztároló megszüntetésére, átalakítására, megszüntetésére, nem védett természeti területen nádaratás, nádégetés engedélyezése, alapadat-szolgáltatás a VIZIR rendszer részére. V. Szociális és gyámügyi ágazat Az ágazatba sorolt ügyek, mennyiségileg is jelentősek. A hatáskörök további megosztása következik be 2013. január 01-jétől. 1.) Szociális igazgatással kapcsolatos egyes feladatok: időskorúak járadéka, ápolási díj, alanyi jogú közgyógyellátás, rehabilitációs szerv megkeresése a súlyos mozgáskorlátozott közlekedőképességének a megállapítására, hadigondozotti pénzellátás bejelentése. 2.) Gyámügyi igazgatás, gyermek- és ifjúságvédelmi feladat- és hatáskörök. VI. Kulturális örökségvédelmi ágazat Régészeti emlék, lelet bejelentés továbbítása. E feladatok kismértékűek voltak. VII. Pénzügyi ágazat 1.) Egyes illetékek beszedése: okmányiroda 2.) Adóigazgatással összefüggő jogosultságok és feladatok: adóazonosító jel kezelése, adatszolgáltatás az adóhatóság részére.
11
VIII. Oktatási ágazat Rendkívüli iskolai szünet elrendelése, tankötelezettséggel kapcsolatos feladatok, tankötelesek nyilvántartása. IX. Igazságügyi ágazat Ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság: üzletszerű társasház-kezelői és ingatlankezelői tevékenység. X. Honvédelmi ágazat 1.) Egyes honvédelmi igazgatási feladatok ellátása. 2.) Védelmi igazgatási feladatok - Helyi Védelmi Bizottság elnöke – járási hivatal vezetője. 3.) Hadigondozással kapcsolatos ügyek, mint a Hadirokkant rehabilitációs szakigazgatási szerv elé utalása a nyilvántartásba vételhez, a magasabb osztályba soroláshoz, a hadirokkant, hadiözvegy ellátásának a megállapításához, hadigondozotti igazolvány kiadása. Az átkerülő államigazgatási feladatok ismertetését követően Dr. Bereczky Katalin a következőkre hívta fel a résztvevők figyelmét. A feladatok önkormányzatok és a járási hivatalok közötti szétválasztása még nem zárult le. Várható még további feladatok átcsoportosítása is. B. Nagy László: Megköszönte Főosztályvezető Asszonynak a részletes előadását és megkérdezte a résztvevőktől, hogy van-e valakinek kérdése, észrevétele, hozzászólása. Megállapította, hogy észrevétel, hozzászólás nem érkezett. Sajtótájékoztató megtartása érdekében átadta a levezető elnöki feladatokat Dr. Kovács Zsolt Igazgató Úr részére. 7. Napirend A Magyar Államkincstár értékpapír forgalmazása Előadók: Rigó Szilveszterné, a Magyar Államkincstár Csongrád Megyei Igazgatóság Igazgatója és Jelenfi Gabriella, a Magyar Államkincstár Csongrád Megyei Igazgatóság Osztályvezetője Jelenfi Gabriella: A Magyar Államkincstár önálló jogi személyiséggel rendelkező, országos hatáskörű, önállóan működő és gazdálkodó, központi költségvetési szerv, amely az államháztartásért felelős miniszter szakmai, törvényességi és költségvetési irányítása alatt áll. A Kincstár felelős az állami költségvetés végrehajtása során a pénzforgalom lebonyolításáért és az elszámolásokért, a költségvetési pozíció előrejelzéséért és a likviditás menedzseléséért, továbbá meghatározott adatszolgáltatásokért. Nyilvántartja az állam által vállalt garanciákat és viszontgaranciákat. A központi költségvetésből folyósítja a család- és szociális támogatásokat, valamint ellenőrzi az igénybevétel jogosságát. Ellátja közel hétszázezer közszférában foglalkoztatott illetményének számfejtését, az ehhez kapcsolódó adó- és járulék elszámolást és bevallást.
12
A Magyar Államkincstár 2011. január 1-jétől megyei struktúrában látja el a feladatait Az Államadósság Kezelő Központ Zrt. feladata az államadósság finanszírozásához szükséges értékpapír kibocsátása hosszútávon minimális költségszinttel és elfogadható kockázatok mellett. A befektetők köre 3 csoportba sorolható: belföldi intézmények (bank, biztosító, nyugdíjpénztár, stb), külföldi befektetők (deviza és forint állampapírok), hazai kisbefektetők és a lakosság. A befektetők között 2004-2005 év folyamán kialakult kiegyensúlyozott arány mára eltolódott a külföldi befektetők javára. A cél a korábbi befektetői egyensúly visszaállítása, a külföldi befektetők 60-70%-os arányának csökkentése. Ennek elérése érdekében egy 2012 évben kiadott kormányhatározatban új stratégia jelent meg, amely kiemelt célként tartalmazza a lakossági állomány jelentős növelését. A stratégia főbb elemei az alábbiak: új termékek bevezetése, versenyképesebb árazás, az állampapír vásárlás lehetőségének bővítése és egyszerűsítése, intenzív marketingtámogatás. A lakossági befektetés aránya nőtt. Új termékek jelentek meg az értékesítésben, különösen népszerűvé vált a Féléves Kincstárjegy. Az értékesítési stratégia fontos eleme annak felismerése, hogy az államadósság kezelése közös érdek, az állampapír így több mint üzlet, és a cél, amelyet a használatával el akarunk érni, mindannyiunk számára közös. Fontos, hogy az államadósság inkább a belső forrásból kerüljön finanszírozásra. Egyfajta érzelmi kötődés kialakítása törekszik a kibocsátó. A Kincstár által forgalmazott állampapírok előnyei: ingyenes számlavezetés, ingyenes készpénzfelvétel, ingyenes utalás, 100% állami garancia, magas kamat, akár 9,5% rugalmas, értékálló befektetés, rövid-, közép- és hosszú távú befektetés. A Kincstár számos új szolgáltatással bővíti az értékesítési palettát, emellett ú,j ezidáig csak a kereskedelmi bankokra jellemző szolgáltatásokat is meghonosítottak az elmúlt időszakban. A Diszkont Kincstárjegy tulajdonságai: - Befektetési idő: rövid távú, minimum 2 hét - legfeljebb 1 év. - Névérték alatt, diszkont áron vásárolható. - Hozam: névérték és a vételár különbsége. - Legkisebb címlet: 10.000 Ft. - Jelenlegi hozam: 5,30- 6,50 %. A Kamatozó Kincstárjegy, illetve Féléves Kincstárjegy által nyújtott lehetőségek: - Befektetési idő: 6 hónap vagy 1 év. - Hetente bocsátanak ki újat. - Jegyzéssel vásárolható. - Jelenlegi kamat: 6 hónapos esetén évi 7,00%, 1 éves esetén évi 7,25 % - Legkisebb címlet: 10.000 Ft Magyar Államkötvény tulajdonságai: - Futamidő: több éves (3, 5, 10, 15 év). - A kamat a futamidő alatt nem változik. - Jelenlegi hozam: 5,50- 6,90 %. - Kamatfizetés: jellemzően évente. - Legkisebb címlet: 10.000 Ft.
13
Prémium Magyar Államkötvény - Futamidő: több éves (3 - 5 év). - A kamat a futamidő alatt évente változik (infláció+kamatprémium). - Kamat: 7,40 – 9,50 %. - Kamatfizetés: évente. - Legkisebb címlet: 1.000 Ft. - Kincstár kizárólagos forgalmazó.
8. Napirend Egyebek Dr. Kovács Zsolt: A Kormányhivatal részéről az Egyebek napirendi ponthoz tájékoztatója nincs, ezért megkérdezte, hogy az elhangzott előadásokhoz, illetve bármilyen más témában van-e valakinek észrevétele, hozzászólása. Dr. Mózes Ervin, Szeged Megyei Jogú Város Címzetes Főjegyzője hozzászólása a napirendi pontokhoz: Ismertette Szeged Megye Jogú Város Polgármesteri Hivatalának néhány ügyintézéssel kapcsolatos adatát, és ennek kapcsán tájékoztatás céljából közölte, hogy az általa vezetett hivatalnál 728.000 irat iktatása történt meg 2011 év folyamán. Hozzászólásában rámutatott arra, hogy a KIM által a járási hivatalokkal kapcsolatos felmérés valószínűleg nem objektív számokon alapult. A felmérés ugyanis nem terjedt ki arra, hogy a Hivatal a feladatait betöltetlen álláshelyekkel – tekintettel arra, hogy azok betöltéséhez szükséges forrással nem rendelkeznek - látja el. Ezt figyelembe véve a Megye Jogú Város Hivatalától az államigazgatási feladatok átvételével egyidejűleg elvont létszám, amely az álláshelyek mintegy 30%-át érinti, túl magas, meghaladja az államigazgatási feladatokat jelenleg ellátók létszámát. A feladatok átvételével egyidejűleg kért 6.600 négyzetméternyi iroda és egyéb helyiség mérete szintén meghaladja a szükséges mértéket. Dr. Kovács Zsolt: Megkérdezte, hogy van-e még valakinek hozzászólása, észrevétele. Megállapította, hogy további észrevétel, hozzászólás nem érkezett, megköszönve az ülésen való részvételt a tanácskozást bezárta.
B. Nagy László Csongrád Megyei Államigazgatási Kollégium Elnöke
Hitelesítjük:
Rigó Szilveszterné Magyar Államkincstár Csongrád Megyei Igazgatóság
Dr. Bereczky Katalin Csongrád Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály 14
Igazgató
Főosztályvezető
15
