ELİTERJESZTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés szeptember 30-ai ülésére A KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKE

A KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKE

ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30-ai ülésére

Tárgy: Beszámoló a Gazdasági Program végrehajtásáról

Elıterjesztı: Popovics György, a megyei közgyőlés elnöke Elıadó: dr. Péntek Péter fıjegyzı

2 Tisztelt Közgyőlés!

A 2007. júniusi ülésünkön, a 128/2007. (VI.7.) számú közgyőlési határozattal fogadtuk el a megyei önkormányzat 2007-2010. közötti idıszakra szóló gazdasági programját. A Gazdasági Program teljesítésérıl az alábbiak szerint tájékoztatom képviselıtársaimat: I. A KÖZGYŐLÉS ÉS SZERVEI A 2006. október 12-én megalakult testület 40 tagját - Tatabánya megyei jogú város választójogosultjai kivételével - a megye lakossága két választókerületben választotta meg. A testület 9 bizottságot választott. A bizottságokba 39 fı közgyőlési tag és 30 fı nem közgyőlési tag (összesen: 69 fı) került megválasztásra. A közgyőlés tagjai sorából 5 tanácsnokot (foglalkoztatási, gyermek-, ifjúsági és civil szervezetek, kistelepülési, szociális ügyek, közigazgatási) választott. Titkos szavazással került sor az 1 fı társadalmi megbízatású általános alelnök és az 1 fı társadalmi megbízatású alelnök megválasztására. 2006. október 26-án választotta meg az Egyeztetı Bizottság tagjait a közgyőlés. (Dr. Hidas János, Popovics György, Ruchti Róbert. A megyei közgyőlés elnöke és a megyei fıjegyzı delegálása a szervezeti és mőködési szabályzatban rögzítésre került. Bekövetkezett személyi változások: Tisztségviselık: Közgyőlés elnöke: • Dr. Völner Pál 2010. június 30-ai hatállyal – az összeférhetetlenségi szabályokra figyelemmel lemond tisztségérıl A megyei közgyőlés 2010. július 1-jei hatállyal Popovics Györgyöt a közgyőlés elnökének megválasztotta. Társadalmi megbízatású alelnök: • A 6/2007. (III.29.) számú ÖR 86. § (1) bekezdése arról rendelkezik, hogy a közgyőlés - titkos szavazással - a közgyőlés elnökének javaslatára 1 fıállású és 1 társadalmi megbízatású alelnököt választ. A fıállású alelnöki tisztségre Simon Géza került megválasztásra (81/2007. (III.29.) KH) Közgyőlés tagjai: Az alakuláskori összetételhez viszonyítva egyetlen változás történt: • Agócs István összeférhetetlenség miatti lemondását követıen Turbuk Istvánt delegálta a jelölıszervezet. (eskütételére 2007. március 29-én került sor) Bizottságok: • Székely Antal 2007. márciusban lemondott a Nemzetközi Kapcsolatok és Idegenforgalmi Bizottsági tagságáról. Az így megüresedı bizottsági helyre Turbuk Istvánt választotta a testület. • Szegedi Tibor, a Térség- és Gazdaságfejlesztési Bizottság nem közgyőlési tag tagjának lemondásával megüresedı helyre dr. Dezsényi Attilát delegálta a jelölı szervezet. Eskütételére 2007. októberében került sor. • az Egészségügyi és Szociális Bizottság nem közgyőlési tag tagjának, dr. Bányász Zsoltnak visszahívásával egyidejőleg került sor dr. Szabó Gábor megválasztására és eskütételére (2008. szept. 25.) 2

3 • • • •

• •

az Egészségügyi és Szociális Bizottság nem közgyőlési tag tagjának, dr. Sólyom Olimpia lemondásával megüresedı helyére dr. Osvai Lászlót választotta a testület. (Eskütétel idıpontja 2009. február 26.) Száraz Róbert, a Környezetvédelmi Bizottság nem közgyőlési tag tagjának lemondásával megüresedı helyre Pongrácz Zsoltot delegálta a jelölı szervezet. Eskütételére 2009. március 26-án került sor. a Nemzetközi Kapcsolatok és Idegenforgalmi Bizottsági tagságáról Laky Dóra lemondott. Az így megüresedı bizottsági helyre Pohlmüllner Józsefet delegálta a jelölı szervezet. Eskütételére 2010. január 28-án került sor. Popovics György lemondásával megüresedett a Térség- és Gazdaságfejlesztési Bizottság elnöki tisztsége. A választást követıen – 2010. július 1-jétıl Szenes Lajos aki eddig a bizottság tagja volt - látja el a bizottsági elnöki tisztségbıl adódó feladatokat. 2010. július 1-jétıl a Térség- és Gazdaságfejlesztési Bizottság közgyőlési tag tagjaként került megválasztásra dr. Völner Pál. Popovics György lemondásával a Pénzügyi Bizottság elnökhelyettesi tisztsége is megüresedett. E tisztségre – 2010. július 1-jétıl – Szenes Lajost választotta a megyei közgyőlés.

Egyeztetı Bizottság: • 2007. június 28-án arról döntött a testület, hogy Dr. Hidas János társadalmi alelnök megbízatását visszavonja, és a visszavonással megüresedı Egyeztetı Bizottsági helyre Simon Géza fıállású alelnököt delegálja. Tanácsnokok: • Agócs István lemondása folytán gondoskodni kellett a foglalkoztatási tanácsnoki tisztség betöltésével. Erre 2007. március 29-én került sor. E tisztségre Székely Antalt választotta a testület. Megyei fıjegyzı: • 2007. október 1-jétıl Dr. Péntek Péter (A testület Dr. Csermák Vilmos megyei fıjegyzı közszolgálati jogviszonyát 2007. szeptember 1-jei idıponttal a köztisztviselık jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. tv (Ktv.) 15. § (2) bekezdése a) pontja alapján – közös megegyezéssel – megszüntette.) Megyei aljegyzı: • 2007. december 1-jétıl Dr. Pozsár Gáborné dr. Alt Dóra Könyvvizsgáló: •

2007. január 25-én arról döntött a közgyőlés, hogy a lefolytatott közbeszerzési eljárás eredménye alapján megbízza az AUDIT SERVICE Könyvvizsgáló, Adó- és Vezetési Tanácsadó Kft-t (Budapest) a megyei önkormányzat könyvvizsgálói feladatainak ellátására a 2007-2010. évekre. A Közgyőlés az évente jóváhagyott munkaterve szerint mőködött: megalakulása óta 47 alkalommal ülésezett, ebbıl 6 alkalommal tartott rendkívüli ülést. (2007-ben 1, 2008-ban 4, 2009-ben 1 rendkívüli ülést tartott) Zárt ülésre – az Ötv. szabályaira is figyelemmel – 15 alkalommal került sor. 2006-ban 110 határozatot hozott és 8 önkormányzati rendeletet alkotott. (Ezek többsége módosító rendelet (pl. SZMSZ, költségvetés) Ekkor alkotta meg a közgyőlés a megyei önkormányzati képviselık tiszteletdíjáról és egyéb juttatásairól szóló rendeletet (A képviselık megjelenési aránya a közgyőlésen példaértékő)

3

4 2007-ben

339 határozatot hozott és 28 rendeletet alkotott. (többsége ugyancsak módosító rendelet. Meg kell azonban említeni a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés Szervezeti és Mőködési Szabályzatát; a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat vagyongazdálkodásáról, valamint a KomáromEsztergom Megye Gazdaságáért Kitüntetı Címrıl szóló önkormányzati rendeleteket. E rendelet megırizte a kitüntetı cím alapításáról rendelkezı – 2004-ben megalkotott – önkormányzati rendelet értékeit, azonban az adományozás rendjét újraszabályozva, azt a közgyőlés hatáskörébe utalta.)

2008-ban

267 határozatot hozott és 17 rendeletet alkotott.(Újra szabályozta az önkormányzat vagyongazdálkodását, és rendeletet alkotott kitüntetı címek alapításáról és adományozásának rendjérıl)

2009-ben

282 határozatot hozott és 20 rendeletet alkotott.

2010-ben (a jelen tájékoztatás idıpontjáig) 137 határozatot hozott és 9 rendeletet alkotott. A Szervezeti és Mőködési Szabályzatot a 2007. márciusi ülésén alkotta meg a megyei testület, amelyet a 22/2007. (IX.25.) számú önkormányzati rendelettel módosított. E módosítás új fejezettel egészíti ki a rendeletet: törvényi kötelezettségnek eleget téve a területi kisebbségi önkormányzatokkal kapcsolatos kérdésekrıl, a részükre térítésmentes használatra átadott vagyontárgyak körérıl rendelkezik. A hatályos SZMSZ megteremti a lehetıségét annak, hogy a megyei képviselık – a politikai érdekérvényesítés, az érdekegyeztetés és a közgyőlési tevékenység összehangolása céljából – legkevesebb 3 fıvel képviselıcsoportot alakítsanak. E lehetıséggel élt: • MSZP • FIDESZ-KDNP (Egy jelölıszervezetként indult a választáskor) Az SZMSZ 85. §-a szerint a közgyőlés elnöke munkájának segítésére - az elıterjesztések többoldalú egyeztetése, valamint a közgyőlés ülésének elıkészítése érdekében Elnöki Kollégiumot hozott létre. 2008. februárjától azonban nem funkcionál. (A közgyőlés elnöke bejelentette, hogy - a gyér részvétel miatt - a jövıben akkor kívánja összehívni, ha erre kifejezett kérés érkezik valamelyik bizottság elnökétıl.) A testület jogalkotási tevékenységét az jellemzi, hogy alapvetıen törvényi felhatalmazás alapján, annak végrehajtására kerül sor rendeletalkotásra . A törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezése körében szők körben, de az érintettek elégedettségére is koncentrálva kerül sor rendeletalkotásra. Így került sor a Komárom-Esztergom Megyei Kitüntetı Címek alapításáról és adományozásának rendjérıl, valamint a „KomáromEsztergom Megye Sportjáért” díj alapításáról és adományozásának rendjérıl szóló rendeletek megalkotásra. Továbbra is fenntartottuk a megyében mőködı vállalkozások elismerésére szolgáló díjat, a kiválasztási gyakorlatot azonban megváltoztattuk. Általánossá vált a közgyőlési és bizottsági tagokkal az elektronikus kapcsolat-tartás. Az önkormányzati rendeletek nem csupán az önkormányzat hivatali lapjában, hanem a honlapon is közzétételre kerülnek. A testületi munka nyilvánosságát biztosítva a jegyzıkönyvek és a Hivatalos Közlöny lapszámai is közzétételre kerülnek a honlapon.

4

5 A testület munkáját a korszerő technikai eszközök jelenléte segíti (elektronikus szavazatszámláló-rendszer, testületi határozatok kivetítése – alkalmas a módosító javaslatok azonnali szemléltetésére -, elıterjesztések szemléltetése power-pointos kivetítéssel) Összességében megfogalmazható, hogy a testület a folytonosságot biztosította és lehetıségei szerint próbált a kötelezı feladatokból következı kihívásoknak megfelelni, ugyanakkor a változtatás irányába is elmozdult: •

•

• •

• •

•

az állami finanszírozásból eredı bizonytalanságok miatt is törekedett az intézményhálózat folyamatos racionalizálására, a belsı igazgatási és pénzügyi tartalékok hatékonyabb kihasználására – amelyet intézményi átalakítások, összevonások, megszüntetések és átadások jellemeznek - , a külsı erıforrások fokozott bevonására (pályázatok útján, szakértık alkalmazásával), élt – veszélyeit is felvállalva – a kötvénykibocsátás lehetıségével. Megteremtette a kiskincstári mőködés lehetıségét, amelyet azóta a gyakorlati tapasztalatok birtokában aktualizált. Élt a bankváltás nyújtotta elınyökkel. Elıtérbe helyezte az ingatlanhasznosítással összefüggı ügyeket, bár e területen további kihívások jelentkeztek. (pl. kórházi ingatlan értékesítésének nehézségei) Áttekintette a társulások mőködését és újragondolta annak elveit. Megfogalmazta a költségvetési hiány további növekedésének megakadályozását célzó intézkedéseit. A szakmai - politikai felelısség vonatkozásában is elıremutató magatartást vállalt fel azzal, hogy többször élt a felterjesztés lehetıségével. (PM felé, oktatási és kulturális, szociális és munkaügyi miniszter felé, Bábolna Zrt használatában lévı állami tulajdonú termıföldek hasznosítása ügyében, a gazdasági válság hatásainak csökkentése érdekében), Állást foglalt a génmódosításról és a falugazdász hálózat jövıjével kapcsolatosban, tiltakozott a személyszállítás szüneteltetése, a nemzetbiztonsági védelem alá helyezés ellen. Kezdeményezı szerepet vállalt a regionális vízmő társaságok részvényeinek önkormányzati tulajdonba adása, a termıföldvásárlás és az erdıgazdasági részvények önkormányzati törzsvagyonba történı ingyenes átadása kapcsán; igényt jelentett be a Bábolnai Ménesbirtok Kft üzletrészének vagyonkezelésére, az ÉDVR részvényekre, valamint a Vértes Volán Zrt állami tulajdonban lévı részvénycsomagjának önkormányzati tulajdonba kerülésével kapcsolatosan. A távlati és gyakorlati tennivalók tükrében dinamikusan és kezdeményezıen élt felterjesztési jogával a Monostori Erıd kiemelt pályázati támogatás visszavonása ügyében hozott döntés ellen. A települési – kiemelten a kistelepülési – együttmőködés keretében aktualizálta a Kistelepülési Pályázati Alap Szabályzatát és további segítségnyújtásként létrehozta a kistelepülések pályázatainak finanszírozását segítı alapot is. Lehetıséget biztosított a kistérségek, a Leader-közösségek, valamint a Tatabányai és a Tatai Ipari Parkok bemutatkozására. 20 millió Ft induló tıkeösszeggel hozta létre a Természeti katasztrófában kárt szenvedettek és veszélyhelyzetbe kerültek Pályázati Alapját azzal a céllal, hogy támogatást nyújtson a természeti katasztrófában kárt szenvedett, illetve veszélyhelyzetbe került magánszemélyeknek és szervezeteknek.

A megyei testület feladat-meghatározó szerepét is jól jellemzik ezek a sokszínő döntések, az, hogy a megalakulása óta 1.135 határozatot fogadott el.

5

6 II. KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁS Az elmúlt önkormányzati ciklus során kiemelt célként kerültek meghatározásra azok a lehetıségek, amelyek költségvetésünk bevételei és kiadásai közötti különbséget, a hiányt a kitőzött keretek között tarthatják. A gazdasági program célkitőzései elıre vetítették, jelentıs többletforrás bevonására lesz szükség. Ezért már a ciklus elején fel kellett tárni a többletforráshoz jutás lehetıségeit, úgy a belsı tartalék, mind a külsı forrás lehetıségek feltárásával. Mindezt úgy, hogy mellette megırizzük az intézményhálózat mőködıképességét, biztosítsuk a kötelezıen és önként vállalt feladataink teljesítését, megtaláljuk a fejlesztési célok eléréséhez szükséges önerı belsı forrását, sikeres és kedvezményes pályázati lehetıségeket aknázzunk ki. Forrásteremtés: A többi megyei önkormányzathoz hasonlóan számolnunk kellett az állami támogatások jelentıs csökkenésével. A megyei önkormányzatok mindenkori pénzügyi helyzetét a központi költségvetéstıl való nagymértékő függısége alapvetıen behatárolja. Az amúgy is szők pénzügyi lehetıségeket - a forrás szabályozás eszközeivel - a kormányzat nominálértéken is csökkenti, mely nagyságrendjében éves szinten már milliárdokban mérhetı. Ez a tendencia a szinten tartást is nehezen biztosítja addig, amíg ez az elvonás zajlik. A szükséges források megteremtéséhez kiemelt figyelmet fordítottunk a költségcsökkentés lehetıségeinek feltárására, az ehhez kapcsolódó racionalizáló döntések meghozatalára, megvizsgáltuk a saját bevételszerzés lehetıségét intézményi és össz. önkormányzati szinten, felülvizsgáltuk a rendelkezésünkre álló szükséges és elégséges vagyonelemeket, azok hasznosítási és értékesítési lehetıségeit. Az elmúlt idıszak legjelentısebb gazdasági-pénzügyi döntése a képviselı-testület által elfogadott kötvénykibocsátás volt. A kibocsátás idıpontja 2008.február 14. Devizanem: CHF A kibocsátott kötvény névértéke: 15.420.000 CHF, folyósított 2.500.000.000 HUF, ERSTE Bank Nyrt. 15.512.534 CHF, folyósított 2.500.000.000 HUF, K&H Bank Zrt. A kibocsátásból származó forrás egyrészt meglévı hitelállomány kiváltására, másrészt a megvalósuló fejlesztési és beruházási feladatok finanszírozására szolgál. Mivel a kibocsátott kötvényállományból jelenleg 3 590 868 964 forint áll rendelkezésre és ez folyamatosan betétként kerül elhelyezésre a kötvény kamat bevételek és kiadások alakulása pozitív. A kötvény felhasználás során megfontolt döntéseket hozunk, hogy a felhasználás a felhalmozási kiadásokat finanszírozza, a mőködési kiadások plusz finanszírozási igényét a belsı tartalékaink fedezzék. A kötvény kibocsátásból származó pénzkészlet állomány növekedését és meglévı egyenlegét szemlélteti az alábbi tábla: (adatok: e Ft) Megnevezés 2006 2007 2008 2009 2010.06.30 Pénzkészlet a tárgyidıszak 1 745 1 848 1 514 4 856 + elején 235 350 518 722 4 559 057 15 382 14 832 20 778 13 233 + Bevételek 891 179 911 355 7 153 080 15 279 15 166 17 436 13 531 - Kiadások 776 011 707 020 7 278 938 Pénzkészlet a tárgyidıszak 1 848 1 514 4 856 4 559 = végén 350 518 722 057 4 433 199

6

7 Kötvény kamat bevételek és kiadások alakulása 2008.02.04-2010.06.30 (adatok: Ft) ERSTE BANK 2008. évi bevételek összesen: 2008.évi kamat kiadások 2008. ÉVI KAMAT BEVÉTELEKKIADÁSOK EGYENLEGE 2009. évi kamat bevételek 2009. évi kamat kiadások 2009. ÉVI KAMAT BEVÉTELEKKIADÁSOK EGYENLEGE 2010. évi kamat bevételek 2010. évi kamat kiadások 2010. ÉVI KAMAT BEVÉTELEKKIADÁSOK EGYENLEGE KIBOCSÁTÁSTÓL SZÁMÍTOTT KAMAT BEVÉTEL ÖSSZESEN KIBOCSÁTÁSTÓL SZÁMÍTOTT KAMAT KIADÁS ÖSSZESEN Nettó kamat különbözet

KH ÖSSZ. BANK TELJESÍTÉS 157 255 221 852 415 379 108 130 715 115 067 68 592 724 443 183 660 167

153 259 691 42 188 272 107 688 193 680 655 706

195 447 963

80 214 840 60 373 570

140 588 410

113 465 815 47 315 136

160 780 951

96 697 699 30 535 936 17 754 619 17 335 382

301 369 361

127 233 635 35 090 001

78 943 080 13 200 554

92 143 634

295 480 357

807 711 126

512 230 769

166 562 183 345 668 586

192 776 395 102 703 962

359 338 578 448 372 548

Nagy jelentıséggel és komoly pénzügyi eredménnyel bír, hogy az önkormányzat és intézményei közötti, a feladatok finanszírozását szolgáló pénzforgalom lebonyolítására önkormányzatunk kiskincstárat mőködtet 2008. augusztus 1-tıl. E rendszeren belül a bank vállalja, hogy a hivatal és az intézmények likviditása, valamint hitel-, betétmőveleteik optimalizálása érdekében a résztvevık bankszámláinak napvégi (záráskori) egyenlegeit tényleges pénzmozgás mellett átvezeti, az önkormányzat fı számlájára. A pénzintézet az intézmények bankszámlájáról 2008. augusztus 1-én 261.377 E Ft-ot vezetett át, amely a folyószámlahitel összegét nagymértékben csökkentette. Költségcsökkentés: 2007. évtıl folyamatosan került sor a megyei önkormányzat kötelezı feladatellátásának kiadáscsökkentı racionalizálására, amely részben intézmények megszüntetését, összevonását vagy más fenntartónak történı átadását, részben települési önkormányzatok által biztosított

7

8 megyei önkormányzati feladat ellátás csökkentett, vagy megszüntetett finanszírozását jelentette. A jelentısebb intézkedések a következık voltak: - az esztergomi Dobó Katalin Gimnázium átadása az esztergomi önkormányzat részére - a Tatai Szociális Otthon átadása a tatai kistérségi társulás részére - a tatai Eötvös József Gimnázium és Kollégium átadása a tatai Városkapu Zrt részére - a Tatabányai Múzeum átadása a tatabányai önkormányzat részére - a komáromi Jókai Mór Gimnázium átadása a komáromi önkormányzat részére - az esztergomi Bottyán János Mőszaki Középiskola az esztergomi önkormányzat részére - a nyergesújfalui Szabolcsi Bence Zeneiskola átadása a helyi városi önkormányzatnak - a komáromi, tatai és esztergomi GSZSZ megszüntetése - az esztergomi, pilismaróti és tokodaltárói szociális intézmények összevonása - a gyermekvédelmi nevelıszülıi hálózat és a gyermekotthonok átadása a Váci Egyházmegye részére - a gyermekvédelmi és pedagógiai szakszolgálatok összevonása - a komáromi, kömlıdi és tatai speciális általános iskolák összevonása - a pedagógiai szakmai szolgáltatási feladatok kiszervezése - az oroszlányi, nyergesújfalúi, dorogi és esztergomi önkormányzatokkal korábban megkötött társulási megállapodások felmondása, illetve módosítása - tatai és tatabányai intézményeket érintı gazdasági integráció létrehozása - a komáromi Alapy Gáspár Szakképzı Iskola és a komáromi Középfokú Kollégium összevonása - a Komárom-Esztergom Megyei Szakképzés-szervezési Társulás megalapítása. Költségcsökkentési céllal centralizáltuk azon árubeszerzések körét, mellyel kedvezıbb áralku pozíciót tudtunk elérni, s vele párhuzamosan szorosabb ellenırzés alá tudtuk vonni az intézmények gazdálkodását: pl: papíráru beszerzés, oktatási célú gépek beszerzése, gépjármő beszerzés, közétkeztetés, takarítás, vagyon- és felelısségbiztosítás.

8

9 Az elmúlt 4 éves ciklus pénzforgalmi kiadásainak alakulását az alábbi tábla szemlélteti:

Pénzforgalmi jelentés (kiadások összesített elıirányzata és teljesítése) (adatok: e Ft)

01 02

03

04

Személyi juttatások

félév

elıirányzat I.

Teljesített

elıirányzat

Módosított

elıirányzat

2010 Eredeti

elıirányzat

2009 Teljesített

elıirányzat

2008 Teljesített

elıirányzat

2007 Teljesített

Teljesített

Megnevezés

elıirányzat

2006

7 097 985

7 061 749

6 930 508

5 723 694

5 251 490

5 522 903

2 827 974

2 220 890

2 250 831

2 188 135

1 755 219

1 379 172

1 452 749

754 088

4 329 693

4 215 358

4 885 239

4 886 594

4 837 775

5 047 870

2 429 618

0

0

0

168 268

0

71 899

301 532

197 690

528 799

413 738

344 315

161 622

209 880

105 810

78 525

65 885

49 656

193 250

207 507

228 234

59 241

76 919

73 217

58 524

41 798

16 039

24 389

14 934

Munkaadókat terhelı járulékok Dologi és egyéb folyó kiadások Pénzmaradvány elvonás Mőködési célú

05

támogatásértékő kiadások, egyéb támogatások Államháztartáson

06

kívülre végleges mőködési pénzeszközátadások Ellátottak pénzbeli

07

juttatásai és egyéb juttatás, támogatás

08

Felújítás

91 838

68 666

66 618

49 008

115 744

310 555

27 272

09

Beruházás

912 072

912 734

1 407 782

637 082

1 382 137

2 204 025

243 832

10

Felhalmozási célú

75 678

54 579

34 501

43 948

80 000

197 181

4 498

9

10 támogatásértékő kiadások, egyéb támogatások Államháztartáson 11

kívülre végleges felhalmozási

3 000

0

0

0

0

0

0

18 269

21 104

15 847

25 126

1 819

4 528

9 901

0

0

0

0

0

0

0

pénzeszközátadás 12

13

Hosszú lejáratú kölcsönök nyújtása Rövid lejáratú kölcsönök nyújtása Költségvetési

14

pénzforgalmi kiadások

15 102 559

15 252 922 16 050 548

13 868 302

13 433 305 15 274 213

összesen III. VAGYONGAZDÁLKODÁS A megyei önkormányzat vagyonának jelentıs része a kötelezı feladatokat ellátó intézmények mőködési hátterét biztosítva a törzsvagyon kategóriájába tartozik. Ez az ingatlan és ingó vagyon az intézmények alapfeladatának feltételeit biztosítja, de a vagyonrendelet lehetıséget biztosít a szabad kapacitások hasznosítására is. Az intézmények az adottságaik függvényében különbözı módon éltek ezzel a lehetıséggel. Az ily módon történı vagyonhasznosítás leggyakoribb formái a tanmőhelyben elıállított termékek és szolgáltatások értékesítése, konyhai szolgáltatás, valamint a szabad, vagy idıszakosan szabad helyiségek bérbeadása. A megyei önkormányzat több olyan ingatlannal rendelkezik, amely a forgalomképes vagyonkörbe tartozik. Ezek vagy a feladatellátásból kivont ingatlanok és jelenleg üresen állnak, vagy befektetésként vásárolta meg az önkormányzat, illetve a vagyontörvény rendelkezései következményeképpen kerültek az önkormányzat tulajdonába. Hasznosítási lehetıségük változó eredményességő a jelenlegi kedvezıtlen pénzügyi gazdasági környezetben, miközben az állagmegóvás, felelıs ırzés jelentıs költségeket köt le. Továbbra is rendezı elvnek tekintjük, hogy a vagyonértékesítésbıl származó bevételeket vagyongyarapításra használjuk. A következı gazdasági ciklus tervezésekor változatlanul kiemelt figyelmet kell fordítani az egyensúly megtartására, a forrást felszabadító racionalizáló intézkedések meghozatalára, a kötelezı feladatok mellett a vállalt feladatok teljesíthetıségére.

10

6 778 700

11 IV. MEGYEI KÖZSZOLGÁLTATOK Oktatás, szakképzés Közoktatási feladatainkat - a programban foglaltaknak megfelelıen - elsısorban oktatási intézményeinken keresztül valósítottuk meg. A 3 évvel korábbi prognosztizálással összhangban, a megyei önkormányzat gazdasági helyzete miatt oktatási intézményeink jelentıs átszervezésen mentek keresztül, jellemzıen fenntartói jog átadása, illetve intézmény-összevonás történt. Átadásra került 2008-ban az Eötvös József Gimnázium és Kollégium a Városkapu Zrt. (Tata), a Jókai Mór Gimnázium Komárom Város Önkormányzata, illetve 2009-ben a Szabolcsi Bence Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény Nyergesújfalu Város Önkormányzata, valamint a Bottyán János Mőszaki Szakközépiskola Esztergom Város Önkormányzata részére. Összevontuk 2009-ben a komáromi Középfokú Kollégiumot az Alapy Gáspár Szakiskolával és Szakközépiskolával, 2010-ben pedig az Eötvös József Szakközépiskolát a Jávorka Sándor Mezıgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskolával, Szakiskolával és Kollégiummal. A fentiek miatt természetesen kevesebb lett az önkormányzat által fenntartott intézmények száma, de a fenntartói költségvetési támogatás összegének csökkenése nem áll ezzel egyenes arányban, hiszen a központi normatív finanszírozás mértéke is évrıl évre alacsonyabb lett. Az intézményszám csökkenése mellett pozitív tendencia, hogy az Alapy Gáspár Szakiskola és Szakközépiskola almásfüzitıi telephelyét áthelyeztük az iskola felújított, átalakított Hága utcai telephelyére, illetve az is, hogy önkormányzatunk intézményt, középfokú kollégiumot alapított Esztergomban, lehetıvé téve ezzel a középiskolai szolgáltatás igénybevételét Esztergomban a megye különbözı részein lakó középiskolás tanulói számára. Oktatási intézményeink képzési kínálata az elmúlt 3 évben nem változott, a tanulólétszám csak kis mértékő csökkenést mutat. Mind az önkormányzati mind az intézményi minıségirányítási programok célként tőzik ki a magas színvonalú oktatás biztosítását, melynek kézzelfogható nyoma, hogy 2007-ben a dorogi Erkel Ferenc és nyergesújfalui Szabolcs Bence zeneiskolák a minısítési eljáráson kiváló minısítést kaptak, illetve középfokú iskoláink javuló eredményei az országos kompetenciamérésen. Sikerült megvalósítani azt a célkitőzést is, hogy bizonyos oktatási szolgáltatások igénybevétele a megye egész területén zavartalanul történhessen. Erre példa a már fentebb említett kollégium alapítása, illetve a pedagógiai szakmai szolgáltatások biztosítása, mely gazdasági helyzetünk miatt nem saját intézmény fenntartásával, hanem szolgáltatás vásárlásával történik. Érvényesíteni tudtuk az oktatás területén a megyei önkormányzat szervezési, koordinációs feladatait is. 2007-ben elfogadásra került a Komárom-Esztergom Megye Önkormányzat Közoktatási Intézkedési Terve, mely a megyei önkormányzat fenntartásában mőködı oktatási intézményekre vonatkozóan tartalmaz fejlesztési elképzeléseket és feladatokat; illetve 2008ban kiadtuk Komárom-Esztergom Megye közoktatási feladat-ellátási, intézményhálózatmőködtetési és fejlesztési tervét, mely az egész megye területére vonatkozóan tartalmaz megállapításokat, útmutatást az oktatási intézmények számára.

11

12 Településeken átívelı feladatunknak eleget téve a gazdasági programban elıírt célkitőzéseknek megfelelıen mőködtettük a Megyei Közoktatásért Közalapítványt, mely számos oktatási intézmény mőködéséhez, programjaihoz, infrastrukturális fejlesztéséhez nyújtott támogatást. Gyermekvédelem -

2008. január 1-jétıl Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság valamint a komáromi Nevelési Tanácsadó és a tatai Nevelési Tanácsadó összevonása

-

2009. július 1-jétıl a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság és Nevelési Tanácsadó valamint a Gyermekvédelmi Szakszolgálat összevonása

-

Montágh Imre Általános Iskola és Speciális Szakiskola Intézményfenntartó Társulás társulási megállapodásának felmondása

-

2008. szeptember 1-jétıl a nevelıszülıi hálózat kiszervezése

-

2009. május 1-jétıl a Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthonai keretében mőködı otthont nyújtó és utógondozói ellátás kiszervezése

-

a három saját fenntartású gyógypedagógiai nevelési-oktatási feladatokat ellátó többcélú intézmény összevonása

Egészségügy A megye fenntartásában mőködı Szent Borbála kórház, súlyponti jellegébıl adódó követelményeknek megfeleltetése érdekében a közgyőlés pályázati önrész biztosításával támogatta a KEOP és TIOP pályázat benyújtásának lehetıségét. Az 5 Mrd Ft-os beruházást jelentı TIOP pályázat eredményes volt. Az új pavilon építéséhez kapcsolódó mintegy 783 M Ft költségő, a manuális pavilon felújítását, korszerősítését lehetıvé tevı KEOP pályázat elbírálása folyamatban van. A sikeres pályázat lehetıvé teszi a gazdasági programban megfogalmazott elvárások teljesülését. A beruházás eredményeként megújul a diagnosztikai park, beleértve az MR készülék beszerzését is. Megvalósul az új belgyógyászati tömb felépítése is, melynek következtében a program részeként megszüntethetı lesz a 3. telephely gazdaságtalan mőködtetése az ott lévı osztályok és rendelık 2. telephelyre történı áthelyezésével. A beteg utak racionalizálásával, a telephelyek és pavilonok számának csökkentésével jelentısen nı a kórház mőködtetésének költséghatékonysága. Szociális ellátás A Gazdasági Programban I. Alapelvek és célok címő fejezet 5. pontjában súlyponti feladatként jelenik meg az alapfokú és a középfokú specializált (térségi, megyei) szociális otthoni ellátásban a minıségi javulást célzó fejlesztéspolitika folytatása, az ellátó intézmények felszereltségének, kulturáltságának javítása, az idıskorúak életminıségének intézményi keretek között történı javítása. A Gazdasági Program IV. fejezetében pedig az önkormányzat kötelezı feladatai között külön cím alatt szerepelnek a szociális ellátás legfontosabb feladatai. Ezen feladatok közül maradéktalanul elláttuk a szakosított szociális ellátást nyújtó intézményeink szakmai elıírások szerinti mőködtetését. A feladatellátás során jelentıs

12

13 fejlıdést, ellátási színvonal növekedést eredményezı változás történt a szociális intézményi hálózatunkban. - Átadtuk mőködtetésre 2007-ben a Tatai Idıkorúak Otthonát a Tatai Kistérségi Többcélú Társulásnak vállalva a normatíván felüli mőködési költségek megtérítését. - Átvettük mőködtetésre a Feichtinger Sándor Idısek Otthonát Esztergom Önkormányzatától 2007-ben. Az otthon az átvételkor ideiglenes mőködési engedéllyel rendelkezett a tárgyi feltételek hiánya miatt. Az otthont 2008-ban átköltöztettük egy megvásárolt esztergomi, újonnan épült ingatlanba. A lakók ellátási körülményei, az otthon mőködtetésének tárgyi feltételei jelentısen javultak. A hatóság határozatlan idejő mőködési engedély adott az otthonra. Az idısotthont összevontuk a hatékonyabb mőködtetés érdekében 2008-ban a pilismaróti idısek otthonával. - A Pszichiátriai Betegek Otthonát 2007-ben új telephelyre (Esztergom - Kertváros) költöztettük, melyet újonnan építettünk fel. Az új telephelyen a betegek és hozzátartozóik által egyaránt elismert színvonalú ellátási és lakhatási körülményeket tudunk biztosítani. A szakhatóság határozatlan idejő mőködési engedélyt adott az otthonnak a korábbi határozott idejő helyett. - Önkormányzatunk gazdálkodási nehézségeire tekintettel további integrációt hajtottunk végre 2009. január 1-jei hatállyal. A Pszichiátriai Betegek Otthonába integráltuk az esztergomi és a tokodaltárói fogyatékosok otthonát, valamint a pilismaróti és esztergomi idısek otthonát. Az integrált intézményen belül csak a tokodaltárói fogyatékosok otthonának van határozott idejő, 2012. december 31-ig tartó mőködési engedélye. A tokodaltárói otthonunkban is megvalósult az akadálymentesítés és az ingatlan állagfelújítása 2010. augusztusáig. A túlzsúfoltságot, és a megfelelı közösségi terek létrehozását azonban nem sikerült megoldanunk a Gazdasági Programban vázolt lehetıségek egyikével sem. Az esztergomi fogyatékos otthonunkban 2010. szeptemberében befejezıdött beruházás következtében a mőködtetés tárgyi feltételei szintén javultak. - A tatabányai Mentálhygienes és Rehabilitációs Intézményünkben megvalósult az akadálymentesítés. Az intézményben 2010 ıszén befejezıdı beruházás lehetıvé teszi a határozatlan idejő mőködési engedély kiadását. Mindkét ellátotti kört, fogyatékosokat, pszichiátriai betegeket - méltó körülmények között tudjuk elhelyezni, gondozni. A szociális ágazatban az intézmények gazdálkodásának nehézségei, állandó megszorító intézkedések, jelentısen változó szervezeti, irányítási és személyi körülmények között sikerült olyan beruházásokat megvalósítani melynek következtében a hosszú távú mőködés tárgyi feltételei létrejöttek a tokodaltárói otthon kivételével. További eredmények: - Erısödött a megyében a szociális szolgáltatók közötti együttmőködés, melyben szerepet vállalt az önkormányzatunk is. Az egész megyére kiterjedıen szakmai fórumot szerveztünk 2008-ban az alap és szakosított szociális ellátást nyújtó intézmények és fenntartóik számára. A szakminisztérium bevonásával a gyakorlati problémáinkra hívtuk fel a figyelmet, és közösen kerestük a megoldásokat. - Teljesen megváltozott jogszabályi és finanszírozási körülmények között is növekedett az ellátottak szociális foglalkoztatásban (munka rehabilitációban, fejlesztı felkészítésben) való részvétele a Gazdasági Programban meghatározott fogyatékos ellátottak-, pszichiátriai betegek körében. Megszőnt a szociális foglalkoztatás alanyi jogon járó állami finanszírozása 2010. január 1-jei hatállyal. Pályázati úton lehet a foglalkoztatáshoz állami támogatás

13

14 szerezni. A síkvölgyi Mentálhygienes és Rehabilitációs Intézményünkben valamint a Pszichiátriai Betegek Otthonában a mőködési engedélyek alapján összesen 178 fı szociális foglalkoztatatására van lehetıség, melyhez 2010-ben 111 800 000,- Ft állami támogatást kapunk. A következı évek gazdasági programja alapján megvalósulásra váró feladatok: • a komplex rehabilitáció feltételrendszerének kialakítása, így a rehabilitációs célú otthonokhoz tartozó külsı férıhelyek létesítése, védett munkahelyek biztosítása, • a megye, illetve régiószerte mutatkozó ellátási igényre tekintettel a fogyatékos személyek ápoló-gondozó otthoni férıhelyeinek bıvítése, amelyre megoldás lehet a tokodaltárói intézménynek egy új bıvített kapacitású intézménnyel való kiváltása, vagy a meglévı otthon integrált részeként új telephely létesítése, • a még hiányzó ellátási formák (pl. szenvedélybetegek bentlakásos intézménye) létrehozása, • a szociális ágazaton belüli információs rendszer fejlesztése. Közgyőjtemények, közmővelıdés A közgyőjteményekkel és közmővelıdéssel kapcsolatos részt illetıen, megvalósult 1. A Tatabányai Múzeum 2008. január 1-tıl kivált a megyei múzeumi szervezetbıl és önkormányzati fenntartású múzeumként folytatta mőködését. 2.

A megfogalmazott, ,,Indokoltnak tartjuk új kapcsolatok létrehozását vajdasági, kárpátaljai vagy erdélyi területtel.” szándék megvalósítása megkezdıdött, múzeumi együttmőködési szerzıdést kötöttünk a sepsiszentgyörgyi múzeummal. 3. Kívánatos évenként rendezendı egyháztörténeti konferencia megtartása, ez az idei évben, a megyenapokon megvalósul az 1950. évi, a szerzetesrendek mőködését korlátozó rendelet 60. évfordulójára emlékezı tudományos tanácskozás megszervezésével. 4. A megyei múzeum központi kiállítási épületében, a tatai vár földszintjén, korszerő fogadótér és multifunkciós audiovizuális terem került kialakításra 2010-ben. 5. Folyamatban van a Német Nemzetiségi Múzeum raktárépülete tetıszerkezetének felújítása.

A törvényi kötelezettségbıl fakadó megyei közmővelıdési szolgáltatás feladatellátását a KEMÖ közgyőlése a megyei múzeumra ruházta 2007 ıszén. A szolgáltatás ellátását szolgálja egy, 2008. második félévében vásárolt Opel Zafira típusú személygépkocsi. Sajnos, nem valósult meg 1. a múzeumi szervezetet illetıen, a raktárhelyzetet és a kiállítások korszerősítésének befejezését illetıen a programban ,,alapvetı fontosságúnak” nevezett ,,bıvítés, a korszerősítés, illetve a felújítás.” A megyei közgyőjtemények a program szerint ,,A győjtésitárolási követelményeknek csakis a kapacitások bıvítésével tudnak megfelelni...”, ez továbbra is így van. 2. a programnak ,,A pályázati lehetıségeket elsısorban a Tatán lévı építmények (bemutatóhelyek) felújításához, kompletté tételéhez célszerő koncentrálni.” megfogalmazású terve. Elmaradt az akadálymentesítés is, ami a kiemelt feladatok között is szerepelt. 3. a levéltár esztergomi Deák Ferenc utcai épületén a homlokzat felújítás folytatása,

illetve a közmő korszerősítés.

14

15 V. BERUHÁZÁSOK, FELÚJÍTÁSOK A Komárom-Esztergom megyei Önkormányzat 2006-2010 közötti idıszakában igen jelentıs mőszaki feladatok jelentkezek, melyek megoldása kiemelt figyelmet, tervezést és a munkák átgondolt ütemezését igényelte. A mőszaki feladatok a következı fı tevékenységekre terjedtek ki:
A pályázatok mőszaki részének elıkészítése és az ehhez kapcsolódó beruházási feladatok.
Akadálymentesítés az intézményekben,
Felújítási feladatok, különösen: o Tetıfelújítások, o Vizesblokk felújítások, o Tőzjelzı és riasztó rendszerek, o Munkavédelem, tőzvédelem, érintésvédelem, villámvédelem, egyéb hatósági jellegő munkák, o Mőemlékvédelemmel kapcsolatos feladatok, o Kazánházak rekonstrukciós feladatai
Egyéb karbantartási feladatok, az állagromlás megakadályozása érdekében. Tekintettel arra, hogy az önkormányzati források egyre szőkösebbek voltak, fontos és jelentıs feladatként jelentkezett a 2006-2010 közötti idıszakban a különbözı pályázati anyagok elkészítése abból a célból, hogy az önkormányzat szőkös anyagi lehetıségei a beruházások, felújítások tekintetében pénzügyi forrásokkal egészülhessenek ki.

Fontos feladatunknak tekintettük, a szociális és oktatási intézményekben megkezdett rekonstrukciós és korszerősítési munka folytatását, mert a tanulók és a gondozottak elhelyezése tekintetében egyre szigorodó szabályoknak kellett megfelelni. Valamennyi építési beruházási, valamint a jelentısebb felújítási munka tekintetében törekedett az önkormányzat, hogy ezen a munkák illetve pályázatok a lehetı legteljesebb mértékben elıkészítettek legyenek. Minden esetben jelentıs gondként jelentkezett, hogy a pályázatok központi meghirdetése és beadása között rendkívül kevés idı áll rendelkezésre, hogy alapos, jól átgondolható, mőszaki megfelelésében a lehetı legteljesebb tervdokumentáció álljon rendelkezésre. A Megyei Önkormányzat ingatlanállománya állagmegırzése kiemelt feladatot jelentett. Ezért elsırendő célnak kellett tekinteni, az állagromlás megakadályozását, és az állapot fokozatos javítását. Ez a pénzügyi lehetıségek egyre szőkülı megléte miatt, csak részben teljesülhetett. Ennek megfelelıen prioritást kellett, hogy kapjanak a tetıfelújítások, hiszen a tetık állapota meghatározó jelentıségő az épület szerkezek további minıségi változásának tekintetében. A második helyen kellett ütemezni, és figyelembe venni, a vizesblokkok felújítását, illetve a víz, csatorna, főtési rendszerek csıhálózatának felújítását is. Több intézményben került sor kazáncserékre, a vizesblokkok teljes felújítására is. Minden évben a lehetı legszükségesebb mértékben elvégeztük a nyári egészségügyi festéseket, illetve az ÁNTSZ által megjelölt problémák megszüntetését. Az egyre nehezebbé váló gazdálkodási lehetıségek ellenére, az önkormányzat jelentıs mértékben hozzájárult ahhoz, hogy fejlesztési céljaink mindjobban kiteljesedhessenek és épületállományunk állaga, javulhasson. A közgyőlés átgondolt döntéseibıl adódóan, a

15

16 pályázati forrásokhoz a szükséges önerı rendelkezésre állt. Ennek eredménye az, hogy a pályázatok adta lehetıségekkel is élve nem kell szégyenkeznünk, hiszen sikerült megoldani néhány hosszú idı óta jelentıs gondot okozó problémát. Ezek közül utalnék a jelentısebbekre: Legjelentısebb beruházási tevékenységünk volt az 1,1 milliárd forintot meghaladó 150 férıhelyes Pszichiátriai Betegek Otthona kivitelezési munkáinak befejezése. A beruházás eredményeként nagyon kellemes körülményeket sikerült teremteni 150 gondozottnak, akik ez idáig áldatlan állapotok között éltek a korábbi otthon épületben. Régi elképzelésünk vált valóra, amikor végre lehetıség nyílt, hogy középiskoláinkban a kultúrált oktatási lehetıségeket tudjuk biztosítása. Ennek sorában sikerült elnyernünk címzett támogatás igénybevételével a Bottyán János Középiskola rekonstrukciójához szükséges pénzügyi forrást, melyet megyei önkormányzat önrészével kiegészítve közel 900 millió forintos nagyságrendben végezhettük el az intézmény felújítását, melyet az oktatás folyamatosságának biztosításával adtunk át. Jelentıs elırelépés volt az is, hogy a nagyon nehezen fenntartható több száz éves épületekbıl sikerült korszerő körülmények közé elhelyezni azon idıs ellátottakat, akik a Feichtinger Idısek Otthona lakói voltak Esztergomban. Most az akadálymentes közlekedés feltételeinek biztosítása mellet szép és kultúrált körülmények közé kerülhettek a Duna-kanyar gyönyörő környezetébe. Az ellátottak részére biztosítva lett az egészséges ivóvíz, miután a víz és csatornahálózat kiépítésre került. A tanterem gondok és a kultúrált diákelhelyezés érdekében került sor a Jávorka Mezıgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakiskola és Kollégium új épületszárnnyal történı kiegészítésére, 9 tanteremmel való bıvítésére. 335 millió forint értékben. Mindezeken túlmenıen a teljes iskolaszárny nyílászáró cseréire is sor került. A Norvég Finanszírozási Mechanizmus keretében valósult meg a nagyon rossz ellátási körülményekkel bíró Mentalhygienes és Rehabilitációs Intézmény régi épületszárnyának teljes felújítása, az új épület tetıterének beépítése, a mosoda és az udvar rendbetétele 300 millió forint nagyságrendben. Itt az energiatakarékosság jegyében a tetıre melegvíz elıállítását szolgáló napkollektorok is elhelyezésre kerültek. Az épületek állagmegóvása érdekében mindig kiemelt helyet foglalt el az intézmények tetıszerkezetének jó állapotban tartása, hiszen a tetı minısége kihat az alatta lévı épület minıségére. Különösen fontos volt ez abba az esetben, amikor az épületben rendkívül kényes anyagokat tárolnak. Ezért került sor a Megyei Levéltár két épületének tetıfelújítására is Esztergomban, a Vörösmarty út 7 és 14 számú épületekben, 5 millió forintos értékben. A 7-es szám alatt csak a héjalás cseréjére került sor, míg a 14-es szám alatt, az ács, a bádogos szerkezetek is felújításra kerültek a héjalás pedig teljes körően cserélve lett. A lapos tetık felújítása is folyamatos, A felújítás a Kórház 02 telephelyén lévı konyha és proszektúra épület lapos tetı felújításával indult, majd a Géza fejedelem iskola és a Hegyháti Alajos Iskola szigetelésével folytatódott 17 millió forintot meghaladó összegben. Mindezeken túlmenıen a 2008 március 1.-i vihar miatt került sor a tatai kiskastély tetıszerkezetének felújítására is, melynek költségigénye 3,6 millió forint volt.

16

17 A kömlıdi Hegyháti Alajos Iskolában a teljes külsı és részben belsı hidegvízrendszer cseréje is megtörtént. Ezzel egy idıben a kollégiumi szárny zuhanyzó és mosdóhelyiségei is teljes egészében megújultak. Ugyancsak megtörténtek a zuhanyzó felújítások a Tatai Általános Iskola Kollégiumában is. Nagyot léptünk az akadálymentesítés terén is. Pályázati források igénybevételével elkészült a Mentalhygienes és Rehabilitációs Intézmény új épületének akadálymentesítése 22 millió forintos, valamint két ütemben került sor a Tokodaltárói Fogyatékosok Otthonának akadálymentesítésére is 37 millió forintos összegben. Befejezıdött a Hegyháti Alajos Általános Iskola és Kollégium iskolaszárnyának akadálymentessé tétele, lift építéssel, 40 millió forint összegben. Az akadálymentesítések során olyan eszközök kerültek beépítésre, melyek nem csak a mozgás, hanem a látás és hallássérültek életének könnyebbé tételét szolgálják. Pályázati források igénybevételével jelentıs felújítások történtek az Esztergomi Szent Rita Fogyatékosok Otthonában is, ahol megújultak a fürdık, a szobák burkolatai, a homlokzat, a foglalkoztató tetı és a nyílászárok is, valamint napkollektorok is kerültek a tetıre. Ugyancsak pályázat útján sikerült felújítani a komáromi Csillag lakótelepi négy lakóotthont is, ahol a tetıhéjalás, az ablakok, kazánok cseréjére, az épület hıszigetelésére, ajtóbeépítésekre, és számítástechnikai eszközök beszerzésére került sor, 80 millió forintos nagyságrendben. VI. TERÜLETFEJLESZTÉS A Gazdasági Program a fejlesztések vonatkozásában hangsúlyozza a nemzetközi és hazai folyamatokban való intenzív részvételt, a megye földrajzi elhelyezkedésébıl eredı elınyeinek jobb kihasználását (Budapest és Gyır közelsége, Székesfehérvár-Veszprém fejlesztési pólustengely, Budapest,-Gyır-Székesfehérvár ipari háromszög, határ menti elhelyezkedés), valamint a belsı adottságok hatékonyabb kiaknázását, a hiányzó infrastrukturális elemek kiépítését, a szolgáltatások fejlesztését, és a foglalkoztatáspolitika újragondolását. A megye gazdaságát 2006-2010 között ellentmondásos folyamatok jellemezték, a pénzügyi/ gazdasági világválság és annak begyőrözıdı hatásai nálunk is problémákat okoztak, mind területi, mind ágazati vonatkozásokban. Összességében azonban elmondható, hogy a gazdasági szerkezet átalakítása folytatódott, új technológiák, új típusú iparágak honosodtak meg, a mőködı tıke új ágazatokba invesztált. A befektetések ösztönzésére az uniós támogatások, mind regionális, mind ágazati szinten nagy hangsúlyt fektettek. Bıvült a logisztikai szolgáltatások köre, területi kínálata. A meglévı ipari parkok köre tovább bıvült (jelenleg: 11). Bár az ipari termelés visszaesése miatt több beszállító is leépítésre kényszerült, illetve bezárta kapuit (Pl. Komárom, Tatabánya, Esztergom), szerencsére beszélhetünk kapacitásbıvítésekrıl és új zöldmezıs beruházásokról is szép számban. Innovációs ügynökség mőködik Tatabányán, innovációs központ alapkövét helyezték el nemrég, szintén a megyeszékhelyen. Egyenletesebb lett a kereskedelmi és általában a szolgáltatások területi elhelyezkedése, további új üzletközpont létesült a megyében (pl.: Kisbér, Esztergom, Tatabánya. Jelentıs fejlesztések valósulnak meg a szakképzés területén a térségi integrált szakképzési központok létrehozásával és sikeres pályázataik révén. (A gazdasági válság megyét érintı kérdéseinek megvitatása céljából a megyei önkormányzat 2008. decemberében fórumot szervezett a kamarák, a VOSZ, a GÉSZ, a szakszervezetek, a Munkaadók és Gyáriparosok OSZ., önkormányzatok, civil szervezetek bevonásával, melynek

17

18 eredményeként megalakult a Komárom-Esztergom Megyei Gazdasági Érdekegyeztetı Fórum, majd 2009. januárjában a közgyőlés felterjesztéssel élt a NFGM felé a válság mérséklését, kezelését célzó intézkedési javaslatokkal. Ezek legfontosabb eleme, hogy a kormányzat a rendelkezésre álló forrásokat valódi munkalehetıségek megteremtésére fordítsa, garantálja az EU-források eljuttatását a tényleges munkalehetıségeket teremtı mikro-, közép- és kisvállalkozások, valamint az önkormányzatok részére.) A gazdaság jellemzıinek alakulása évenként: 2007-ben az ipari vállalkozások termelésének volumene jelentısen bıvült, az egy lakosra jutó termelési érték az országos ötszöröse. A 49 fınél többet foglalkoztató megyei székhelyő ipari vállalkozások termelési volumene 18,6%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A termelés több mint 93%-át adó 300 fınél többet foglalkoztató vállalkozások termelésbıvülése 23,5% volt. A megye iparában az elızı évekhez hasonlóan továbbra is a feldolgozóipar, azon belül a gépipar súlya volt a meghatározó. Közel negyedével költöttek többet beruházásokra, ugyanakkor az építıipar teljesítménye az elızı évinek alig kétharmada volt. Élénkült a lakásépítési kedv, nıtt az idegenforgalom szerepe, az ágazat árbevétele reálértéken több mint egytizedével volt magasabb, mint 2006-ban. Javult a megye foglalkoztatási helyzete, többen álltak alkalmazásban és kevesebb volt a regisztrált munkanélküliek száma (7540 fı, a munkanélküliségi ráta: 5,7%) A teljes munkaidıben dolgozók havi nettó átlagkeresete 4,1%kal emelkedett. 2008-ban a megye gazdasági helyzete a kiemelt ágazatok teljesítményét vizsgálva ellentmondásosan alakult. A év folyamán a termelés üteme nem volt egyenletes; míg az év elején folytatódott az elızı évi növekedési ütem, júliustól enyhe mérséklıdés következett be, majd november-decemberben 38,6%-os volt a termelés csökkenése. Ezzel együtt is az egy lakosra jutó termelési értékkel a megyék sorában továbbra is az élen állt. Megtorpant az építıipar teljesítményének visszaesése. Kevesebb új lakás készült el, de a kiadott új építési engedélyek száma jelentısen emelkedett. Összességében az egy évvel korábbinál kevesebbet fordítottak beruházásra, ezen belül azonban több jutott import gépek, berendezések, jármővek beszerzésére. Év végéig nıtt az álláskeresık száma (9469 fı), a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított arányuk 5,9%-ra emelkedett. A munkanélküliségi ráta 6,6 –ról 9.9 %-ra emelkedett. 2009-ben a megyei székhelyő ipar termelése az országosnál nagyobb mértékben csökkent. A 4 fınél többet foglalkoztató vállalkozások telephelyein 25,1%-kal volt alacsonyabb,mint 2008-ban. (Országosan 17,8-, a Közép-Dunántúlon 25,6%-os volt a termelés visszaesése.) A 49 fınél többet foglalkoztató megyei székhelyő ipari vállalkozások termelési volumene elsı két negyedévben csökkent, a III. negyedévtıl a visszaesés üteme lassult. A válság az egyes ágazatokat differenciáltan érintette. A termelés 85,6%-át adó gépipar éves kibocsátása 26,2 %-al, az energiaiparé pedig 20,8%-kal maradt el az elızı évitıl, a számítógép, elektronikai, optikai termékgyártásban 25,1%al, a jármőgyártásban 30,6%-kal. A termelés visszaesésében meghatározó szerepe volt a külsı kereslet csökkenésének, ami a hazai beszállítói rendszeren keresztül a belföldi eladásokat is nagymértékben visszavetette. Jelentısen mérséklıdött a hazai termelıi és fogyasztói kereslet is. Az értékesítés volumene 25,1%-kal csökkent, ezen belül az exporteladások 23,2%-al, a belföldi eladások pedig 35,8%-kal estek vissza. Az építıipar teljesítménye elmaradt az egy évvel korábbitól. Kevesebb új lakás készült el, és a kiadott új építési engedélyek száma is közel felével visszaesett. A nemzetgazdasági beruházások csökkenı tendenciája ellenére néhány ágazatban növekedés volt tapasztalható. Ilyen volt a mezıgazdaság, ahol a növekedést fıként a gépberuházásokat elısegítı

18

19 támogatások ösztönözték. Nıttek a közigazgatási beruházások, több kistelepülésen megvalósuló intézménybıvítésnek és felújításnak köszönhetıen. Kevesebb vendég kereste fel a megyét. A gazdasági helyzet kedvezıtlen alakulásával mintegy 13,5%-kal kevesebben álltak alkalmazásban a megyei székhelyő szervezeteknél. A reálkeresetek 1,3%-kal mérséklıdtek. Jelentısen nıtt az álláskeresık száma (14.100 fı), ennek ellenére a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított arányuk (9,9%) alacsonyabb volt az országos átlagnál. 2010-ben napjainkig a megyei székhelyő ipari szervezetek teljesítménye kedvezıtlenebb az országos átlagnál, a termelési volumen az elızı év azonos idıszakához képest 1,8%-kal csökkent, miközben országos szinten 4,8%-os növekedés volt jellemzı. A 49 fınél többet foglalkoztató ipari szervezeteknél az idei év elsı felében az ipari termelékenység 7,5%- kal nıtt, a termelés volumenének 4,3-, és az alkalmazotti létszám 11%-os csökkenésének együttes hatására. Az ipari termelés négyötödét a legalább 500 fıt foglalkoztató vállalkozásoknál állították elı. A megye legnagyobb ipari szervezeteinek kibocsátása mintegy 10%-kal csökkent, ugyanakkor kétharmadával nıtt az ipari termelés egytizedét adó 250-500 fıs vállalkozások teljesítménye, elsısorban a külpiacok növekvı keresletébıl adódóan. A megye ipari termelésének 98,6%-át a feldolgozóipar bocsátotta ki, melynek volumene 3,7%-kal esett vissza. Az ipari termelést döntıen a gépiparba tartozó vállalkozások tevékenysége befolyásolta. A jelentısebb súlyú ágazatok közül a feldolgozóipari termelés több mint negyedét képviselı jármőgyártás kibocsátása 5%-kal nıtt, szemben a tavalyi 35%ot meghaladó visszaeséssel. Volumennövekedés jellemezte a gép, gépi berendezés, valamint a villamos berendezés gyártása ágazatot is. Folytatódott viszont a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártás hanyatlása, az év elsı hat hónapjában 17,8%-kal kevesebb értéket állítottak elı, mint egy évvel korábban. Míg országosan a hazai piac szőkülése mellett az export már növekedésnek indult, a megyében a hazai értékesítés ötödével, az exportra történı szállítások 2,9%-kal maradtak el az elızı év azonos idıszakától. Az építıipar teljesítménye az elızı évek visszaesése után emelkedést mutat (1,8 %-os). Kevesebb új lakást adtak át, és a kiadott új lakásépítési engedélyek száma is jelentısen visszaesett. A tavalyinál kisebb vendégforgalmat regisztráltak a megye kereskedelmi szálláshelyein, a vendégéjszakák száma közel tizedével lett kevesebb. A teljes munkaidıben foglalkoztatottak keresetének reálértéke 6,3%-kal nıtt. 14 510 álláskeresıt tartottak nyilván, mintegy 840-nel kevesebbet, mint egy évvel korábban, és a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított arányuk a régióban a legalacsonyabb. Földrajzi elhelyezkedésbıl eredı elınyök kiaknázása A földrajzi elhelyezkedésbıl eredı elınyök vonatkozásában az elmúlt idıszakban leginkább a határ menti együttmőködésben tapasztalhattunk kedvezı irányú változást, mind az együttmőködés tartalmában, gyakoriságában, mind a közös fejlesztések vonatkozásában. A határ menti együttmőködési gyakorlat kiszélesítését ösztönzi a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttmőködési Program (2007-2013). Az elsı pályázatokon megyénkbıl 16 projekt nyert támogatást, összességében ~ 7,5 M EUR összegben. Sikeres pályázatot nyújtott be az önkormányzatok közül Tata, Komárom (2 pályázat), Esztergom, Lábatlan, az egyéb szervezetek közül az Ister-Granum Együttmőködés (4 pályázat), a KEM Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, és a Monostori Erıd Hadkultúra Központ. Többek között megépülhet az Észak- és Dél- Komárom közötti, a Budapestet, Pozsonyt és Bécset összekötı kerékpárútba csatlakozó szakasz, teherkomp közlekedhet Esztergom és Párkány között. 2009 ıszén került sor a második pályázati felhívás lezárására, amelyben az elsı kör prioritásaihoz egészségügyi és informatikai pályázati lehetıségek is csatlakoztak. 2010. április

19

20 végén döntött a monitoring bizottság a gyıztes projektekrıl. Megyénket illetıen kiemelendı a Tata és Szıgyén, illetve Tata és Érsekújvár közötti együttmőködés, Komárom és É-Komárom közös projektje, a Lábatlant és Karvát összekötı komp, Almásfüzitı és Izsa, Tát és Érsekújvár, a két Komárom, Martos község és az Általér Szövetség pályázata. Ebben a pályázati körben közel 60 millió eurót sikerült szétosztani mintegy 100 nyertes projekt között. A határ menti térségi kapcsolatokat erısíti a megye ÉK-i térségében az Ister-Granum Eurorégió, illetve EGTC létrehozása. A 102 települést (megyénkbıl 26) tömörítı régió lakosságszáma 218 ezer fı. Közös fejlesztési stratégia, több sikeres projekt, fejlesztési projekteket megalapozó vizsgálat fémjelzi már mőködésüket. 2009. szeptemberében Tata, Komárom, Kisbér és Észak-Komárom, Ógyalla és Gúta „Pons Danubii” elnevezéssel hozott létre területi együttmőködési csoportosulást a gazdasági és a társadalmi kohézió erısítésére, az Európai Unió által nyújtott társfinanszírozás segítségével közös projektek megvalósítására. 2010. augusztus 30-án Komárom-Esztergom, Gyır-Moson-Sopron, Nyitra és Nagyszombat megyék szakemberei tárgyaltak egy közös EGTC megalakításának elıkészítésérıl. A megyei gazdasági program intézkedési javaslatainak végrehajtása, eredményei A gazdasági program területfejlesztési céljainak megvalósításához a megyei önkormányzata egyrészt az ezeket megalapozó területi tervek, koncepciók elkészítésével, másrészt intézményrendszerének fejlesztésével, együttmőködı partnerei (pl. kamarák), a különbözı szervezetekben biztosított képviselete útján (pl.: megyei és regionális területfejlesztési tanács, monitoring bizottság, stb) és kapcsolatrendszerén (települések, fıhatóságok, stb) keresztül járul hozzá. A megyei önkormányzat hivatalának ezen túl napi feladata a fejlesztésekhez kapcsolódó elıkészítéssel és pályázatokkal kapcsolatos információk nyújtása, tanácsadás, problémák közvetítése, egyeztetése. Területi tervezés A megye alapvetı területfejlesztési dokumentumai rendelkezésre állnak. A megyei területrendezési terv 2005-ben készült el, felülvizsgálatára 10, 5 M Ft támogatás sikerült nem rég elnyerni. A megyei területfejlesztési koncepció 2007-ben került elfogadásra. Ágazati tervek szintén rendelkezésre állnak, és ezek idıszakos felülvizsgálata, újragondolása is megtörtént az elmúlt idıszakban. (pl.: idegenforgalmi stratégia, egészségügyi illetve szociális koncepció, közoktatás fejlesztési terv). Hasonló a helyzet kistérségi szinten, és települési szinten is. A fejlesztési igények programba ágyazottsága tehát biztosított, ugyanakkor a megvalósításuk nem biztos, hogy a megfelelı idıben és módon történik, hiszen függnek a pályázható forrásoktól, azok ütemezésétıl, feltételrendszerétıl. Gyakran az eredeti elképzeléseket fel is kell adni, hiszen nem abból indulunk ki, hogy mit akarunk csinálni, hanem abból, hogy mire lehet pályázni. Ez a forrásszegény önkormányzatok esetében különösen igaz. 2006-2010 között, az egyre szőkülı hazai területfejlesztési források mellett, az Új Magyarország Fejlesztési Terv és operatív programjai határozták meg a fejlesztési célokat, hiszen ezekhez kapcsolódtak jelentıs uniós források.. A megyei önkormányzat is többször tárgyalta és véleményezte a programokhoz kapcsolódó 2007-2008, majd a 2009-2010.évi akcióterveket, melyek alapjai a pályázati kiírásoknak. Ennek kapcsán az intézményeket érintı feltételek vonatkozásában sikerült is módosításokat eszközölni. A területi tervezési körben jelentıs tevékenység indult meg 2007-ben a vízgyőjtıgazdálkodási tervezési folyamat elindításával. Megyénkben 3 tervezési alegységre készültek a tervek: Bakony-ér és a Concó vízgyőjtıjére; az Által-érre és a Gerecseire. Magyarország elsı vízgyőjtı-gazdálkodási terve 2009. december 22-én került közreadásra., melyet a Kormány 2010. május 5-én fogadott el.

20

21 2010. májusában elkészült a megyei területfejlesztési tanács megbízásából a megye magyarszlovák határ menti fejlesztési stratégiája, mely kerettervként segítheti a megye településeinek határon átnyúló fejlesztéseinek megalapozását, a közös projektek elıkészítését. A megyei közgyőlés 2010. júniusában tárgyalta. Kapcsolati tıke és lehetıségek, hatáskör A megyei önkormányzat többször is foglalkozott a területi tervek véleményezése és a kiemelt projektek kapcsán a megyei fejlesztési igényekkel és az ezek megvalósítását elısegítı pályázati rendszerekkel, annak érdekében, hogy elısegítse a pályázati feltételek fejlesztési igényekhez igazítását. A megyei önkormányzathoz több ponton szervesen kapcsolódó megyei területfejlesztési tanácson keresztül is érvényesült ez a szándék. A hivatal napi feladata a települések, kistérségek területfejlesztési, településfejlesztési munkájának segítése, a pályázati tanácsadás és információk közvetítése. A megyei önkormányzat 2007-2008-ban tárgyalta a többcélú kistérségi társulások helyzetét, fejlesztési elképzeléseit, és foglalkozott a helyi vidékfejlesztési közösségek programjaival is. A megyei önkormányzat egyre nehezedı gazdálkodása ellenére is fenntartotta a kistelepülések fejlesztéseit segítı alapot, melyet a megyei területfejlesztési tanáccsal közösen finanszíroz. 2009-ben az alap szabályzata megújult, napjainkra a települések még szélesebb köre veheti igénybe a megyei önkormányzat támogatását. Az igények jelentıs része egyéb nyertes fejlesztési pályázatok önerejének megelılegezését célozta. Az alap az elmúlt 5 év alatt 25 alkalommal nyújtott kamatmentes visszatérítendı támogatást 14 települési önkormányzatnak 46,6 M Ft összegben. AZ EGYES GAZDASÁGI, INFRASTRUKTURÁLIS TERÜLETEK FEJLESZTÉSÉBEN VALÓ KÖZREMŐKÖDÉS

Kiemelt projektek 2007-ben a megyébıl 23 fejlesztést terjesztettek fel kiemelt projekt cím elnyerésére 97 Mrd forintnyi támogatásigény mellett. Ebbıl 10 kapott támogatást, 4 projekt továbbfejlesztendı minısítést kapott, majd ebbıl egy késıbb kiesett. A nyertes kiemelt projektek révén 39,2 Mrd Ft-nyi uniós forrás áramlik a megyébe, Esztergom-Nyergesújfalu térségébe 35,3; Komárom térségébe 1,9; Tata térségébe 1,5 Mrd Ft, Tatabánya és Oroszlány térségébe 400 M Ft. 2008-ban újabb kiemelt projektet nem nevesítettek a megyét érintıen, sıt egy korábbi várományos, a Monostori Erıd Hadkultúra Központ „Eurorégiós Kulturális és Turisztikai Központ kialakítása” tárgyú projektje elvesztette a kiemeltségét. A közgyőlés 2009. áprilisában tiltakozott a döntés ellen, kérve a projekt visszaemelését legalább a továbbfejlesztendı projektek körébe. 2009-ben Tatabánya város nyert el a városközpont rehabilitációjára 996, 5 M Ft-t, mint kiemelt projekt. Megvalósult útfejlesztések a/ Térségi jelentıségő úthálózatok korszerősítése - uniós forrása: KDOP - 8119.sz. Oroszlány-Környe - 8135.sz. Környe-Tatabánya - 8119. sz. Tata –Környe - 8143.sz.Oroszlány-Bokod között út. - Kesztölc, 10. sz. fıút 35+125-35+725 km szelvények közötti szakasz korszerősítése, 10-117. sz. fıutak jelzılámpás csomópontjának átépítése

21

22 b/ Térségi jelentıségő utak felújítása Komárom-Esztergom megye közúthálózatán a felújítási keret terhére kivitelezett munkák, mintegy 259 313 m2 felületen, 36,93 km hosszúságban és 1009,6 M Ft költséggel kerültek megvalósításra (Érintett települések: Süttı-Dunaalmás, Almásfüzitı-Komárom, Esztergom, Tatabánya, Kesztölc, Vértestolna, Lábatlan-Bajót, Piliscsév, Tarján-Agostyán, Dobogókı, Tokod, Szomód-Dunaszentmiklós, Környe). Ezen túl kisebb-nagyobb (forgalomcsillapító sziget, sebességjelzı, csomópont átépítés) forgalombiztonsági beruházások is javították a közlekedési infrstrukturális ellátottságot. c/ Belterületi utak felújítása uniós forrásból: -

Kocs, Kis utca Héreg, Fı u. I. ütem Dad, Fı utca Esztergom, Bánomi áttörés II. ütem Komárom, Huszár utca Mocsa, Táncsics M. utca Nyergesújfalu, Jókai M. u. Tatabánya, Szt. István u.

- Baj, Tóvárosi u. - Nagyigmánd , Ördöghegyi út - Csolnok, 4 utca felújítása - Vértesszılıs 3 utcája - Bábolna, Jókai és Erzsébet u. - Héreg, Fı út II. ütem - Tarján, Rákóczi, Vadász u. - Tatabánya, Komáromi út

d/ TEÚT-ból finanszírozott belterületi önkormányzati útfejlesztések: 2007-ben az önkormányzati belterületi utak burkolat felújítására kiírt pályázaton a megyei 56 pályázatból 26 nyert támogatást 117,256 M Ft összegben. A megvalósult fejlesztések összértéke: 271,273 M Ft. 2008-ban 42 megyei pályázat nyert támogatást 246, 9 M Ft összegben. A megvalósult fejlesztések összértéke: 271,273 M Ft. A városok közül Tata, Tatabánya, Esztergom, Ács kapott támogatást. A támogatott községi pályázatok száma: 23. 2009-ben 31 fejlesztési igény nyert támogatást 250,9 M Ft összegben. A városok közül Kisbér, Oroszlány, Dorog, Esztergom, Nyergesújfalu, Tata, Tatabánya kapott támogatást. A támogatott községi pályázatok száma: 19. A támogatási összegek 1,8-12,3 M Ft-ig terjedtek. e/ További jelentısebb útfejlesztések: -

8119.j. út és Tatabánya ipari park csomópont Komárom déli elkerülı út 1-13. sz. fıutak között 10. sz. fıút Pilisvörösvári csomópont- Kesztölc között (15+200-34+700 km sz.) 10.sz. út települési szakaszainak tehermentesítése, Budapest-Kesztölc új pálya építése

f/ Elıkészítés alatt vannak: -

1. sz. fıút Tatabánya Újváros M1 autópálya csomópont – Vértesszılıs elkerülı út – engedélyes terv szinten Tata elkerülı út-tanulmányterv szinten van 81. sz. fıút Kisbér elkerülı út Tatabánya déli elkerülı út. (A város által készíttetett terv engedéllyel rendelkezik.) Az új komáromi Duna-híd megvalósítása, amelynek engedélyezési terve INTERREG keretében elkészült Környe elkerülı út A nemzetközi kapcsolatokat is szolgáló M11 gyorsforgalmi út kiépítése a Zsámbékimedencén keresztül, egy Esztergomnál létesítendı új (teherforgalom lebonyolítására is

22

23 alkalmas) Duna-hídhoz kapcsolódva. Jelentıs térségi kezdeményezés nyomán a kapcsolat a nagytávú célokat szerepeltetı Országos Területrendezési Terv törvénybe bekerült, azonban a TEN-T tranzithálózatba kerülés kérdéses (közös szlovák-magyar vizsgálat kezdıdik). Vasútfejlesztések: Megvalósult fejlesztések: -

Budapest –Tatabánya (Komárom, Oroszlány) elıvárosi közlekedés fejlesztése – új, korszerő szerelvények beállítása - Budapest - Esztergom elıvárosi közlekedés fejlesztése – új, korszerő szerelvények beállítása - Budapest - Gyır - Hegyeshalom vasútvonal rehabilitációs munkái I. ütem: részeként a Komárom-Ács közötti pályarehabilitáció, Ács-Gyırszentiván közötti vágányépítés, Komárom állomás biztosítóberendezés korszerősítési munkái - Mind mőszaki, mind utasforgalmi szempontból megújult a jelentısebb állomások közül Tata, Almásfüzitı, Komárom. 2010. júliusában ismét megindult a vasúti személyszállítás a Komárom-Székesfehérvár közötti vasúti szárnyvonalon, melyet 2009-ben ítéltek megszüntetésre. Az EsztergomAlmásfüzítı vonalon azonban továbbra sem közlekedik személyvonat. Kerékpárút hálózat fejlesztések: A OTrT 2008. évi módosítása már egyértelmően rögzítette az országos kerékpárút törzshálózat elemeit. Megyénket érinti: - a Felsı-Duna mente kerékpárút (6-os Eurovelo) - 71-es Vértesi kerékpár út (Szfehérvár-Várgesztes-Vértessomló-Környe-Tata-Komárom) 2008. nyarán elkezdıdött a Duna menti EuroVelo(R) nyomvonal táblázási tervének gyakorlati megvalósítása. A megvalósítás során a mintegy 430 km hosszú Duna szakasz mentén útirányjelzı, valamint információs táblák kihelyezése történt meg 2006-2009 között 7 db kerékpátút-építési pályázat nyert támogatást a megyében (Bábolna, Esztergom, Nyergesújfalu, Komárom, Tatabánya, Baj, Tata). Buszközlekedés 2007 májusában átadásra került az új tatabányai autóbusz-pályaudvar, Dorogon intermodális pályaudvar tervei készülnek, Esztergomban 2009-ben adták át az új autóbusz-pályaudvart. A Vértes Volán buszparkjának fejlesztését ütemezetten végzi. Településközpontok fejlesztése: - Dorog város vasúton túli északi településrész rehabilitációja – megvalósult - Almásfüzítı barnamezıs területek rehabilitációja, (bontás) és funkcióváltással újrahasznosítása – megvalósult - Esztergom Széchenyi Fórum integrált megújítása - Tata, Kossuth tér rehabilitációja - Komárom, belváros - Bábolna város központjában több generációs aktív szabadidı eltöltésére alkalmas közcélú tér kialakítása - Tát Nagyközség településközpontjának kialakítása a település vonzerejének növelése érdekében

23

24 -

Lábatlan játékterek, játszóterek Nyergesújfalu, Alkotóház Tatabánya városközpont rehabilitációja

A kisebb települések faluközpontjainak fejlesztéséhez hozzájárult még a HÖF-TEKI és CÉDE pályázati rendszer is, illetve 2009-tıl a Új Magyarország Vidékfejlesztési Program is. Komplex Dunaprogram Árvízvédelmi biztonság fejlesztése: Jelentıs az elırelépés történt a megyei önkormányzat kérésére is kiemelten kezelt árvízi biztonság fejlesztésében a megyei Duna szakaszon. Mind Komárom térségében, mind Táton megindultak a beruházások. A Komárom-almásfüzítıi védvonal költsége 7,3 mrd Ft, tervezett befejezés 2010. Folyamatban van a kenyérmezei és Unyi-patak visszatöltésezése, Esztergomnál elıkészítés alatt áll védmővek fejlesztése. Az Országos Területfejlesztési Koncepció kiemelt feladattá nyilvánította a Duna fenntartható fejlesztését, természeti területeinek, tájainak és kulturális értékeinek védelmét, amit a megyei területrendezési terv is átemelt, illetve komlex rehabilitációs program elkészítését javasolta a térségre. A Duna fenntartható fejlesztésére vonatkozóan az érintett tagállamok - Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária, Szerbia - 2009. május 6-án közös együttmőködési nyilatkozatot fogadtak el. A nyilatkozat célja a Duna-menti országokat érintı stratégia - az Európai Duna Stratégia, EDS - összeállítása, amelynek alapján a kialakuló „Duna Régió” a 2014-ben induló új költségvetési periódusban közös európai fejlesztési és kutatási térségként kerülhet meghatározásra. Az Európai Tanács 2009. júniusi ülésén felkérte az Európai Bizottságot a stratégia elkészítésére. A 2011-es magyar uniós elnökség idején a Duna stratégiát Magyarország elnökségi prioritásként kezeli. A Duna-völgye az Európai Unió délkeleti terjeszkedése révén már ma is európai fejlesztési tengelyként határozható meg, amely a további csatlakozásra váró országok, a környezeti politika erısödése, a vízi közlekedés felértékelıdése következtében tovább fokozódik. Jövıkép • Duna-völgy, mint multifunkcionális térség • Az erıforrások és értékek védelme és fenntartható használata integrált kezelést és összehangolt nemzetközi együttmőködést tesz szükségessé – Pl. a stratégiai vízkészletek mennyiségi és minıségi védelme, takarékos használat – Biológiai sokféleség megırzése – Ökológiai hálózatok védelme – Árvízvédelem – Turizmus – Kulturális örökség – Közlekedési folyosók területén. • Egységes szemlélető fejlesztési elképzelésekkel, közös információs bázissal, a fejlesztést segítı együttes szervezeti és képviseleti rendszerrel nemzetközi és hazai szinten egyaránt többet lehet elérni a térség fejlıdése érdekében A stratégia elfogadása 2011 tavaszára tervezett, így a magyarországi stratégia tervezetérıl az új megyei közgyőlésnek még lesz módja informálódni és véleményt alkotni.

24

25 Megvalósult fejlesztés: - Az esztergomi Bazilika környezetében lévı pincerendszer megóvása és idegenforgalmi hasznosítása Folyamatban lévı fejlesztések uniós forrásból: - Központi Bányászati Múzeum Oroszlányi Bányamúzeumának megújítása egykori bányaépületek revitalizációjával és új kiállítási koncepció megvalósításával - Oroszlány, Majk-puszta, Kamalduli remeteség Foresteria épületének mőemléki rekostrukciója és turisztikai hasznosítása - Monostori erıd, Dunai-bástya kikötıi fogadótér fejlesztése Ipari parkok fejlesztése - Komárom Város Önkormányzatának tulajdonában és mőködtetésében lévı Komáromi Ipari Park csapadékvíz elvezetı hálózatának kiépítése történik meg uniós forrásból - Esztergomi ipari parkon belüli infrastrukturális hiányosságok megszüntetése és az ipari park által nyújtott szolgáltatások körének a bıvítése van folyamatban. A fejlesztés részcéljai: kamionparkoló és kapcsolódó építési és infrastrukturális fejlesztések - A Tatai Ipari és Logisztikai Park üzleti infrastruktúrájának és befektetési környezetének fejlesztésére valósul meg beruházás - Nyergesújfalui Ipari Parkban infrastruktúra fejlesztésre nyertek uniós támogatást - Inkubátorház létesül Tatabányán és Esztergombanm innovációs központ létesül Tatabányán - Ipari park címet nyer el az Ácsi Cukorgyár volt területe, Bábolna, és Nagyigmánd iparterülete - Jelentıs megújuló energiaforrásokra alapozott projekteket készítenek elı az Almásfüzítıi IP-ban Környezetvédelem A gazdasági program fontosnak tartja a megye természeti adottságaira alapozottan a natúrparkok létrehozását és fejlesztését. A már mőködı Vértesi Naturpark mellett a Bakonyalján és Gerecse-Vértes térségében formálódnak a következık. Folyamatban lévı jelentısebb környezetvédelmi fejlesztések: -

Általér és a tatai Öreg-tó rehabilitációja I. ütem Bakonysárkány-Vérteskethely-Kisbér közös szennyvízelvezetési projektje Bársonyos-Kerékteleki-Bakonyszombathely települések közös szennyvízelvezetési projektje Réde és Bakonybánk közös szennyvízelvezetési projektje Tárkány-Csép-Ete agglomeráció szennyvízelvezetési és tisztítási problémájának megoldása Esztergomi, tatai és tatabányai szennyvíztisztító telep fejlesztése Települési szilárdhulladék-lerakók rekultivációja a Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás területén Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Rendszerhez tartozó, megyei felhagyott hulladéklerakók rekultivációja A Sárisápi ivóvízbázis védıterületének biztonságba helyezése érdekében az Unyi patak 12+453-12+900 km közötti szakaszának mederrendezése

25

26 Települési szilárd hulladéklerakók, dögkutak, földmedrő települési folyékony hulladék fogadóhelyek rekultivációja, Lábatlan - Természetvédelmi fejlesztések a Pilisi Parkerdıben - A Tatai Angolpark rehabilitációja A megyei környezetvédelmi bizottság e projektek állásáról rendszeres idıközönként tájékozódik. Úttörı jelleggel elkészült Tatabánya város klímastratégiája, több település hulladékgazdálkodási programja illetve a korábbiak felülvizsgálata (pl.: Tatabánya). Folytatódott a települési környezetvédelmi programok készítése, és felülvizsgálata is. ( Bábolna, Oroszlány, Komárom, Tatabánya pl.) Ezeket a megyei önkormányzat szakbizottsága is véleményezi. A bizottság kiemelt figyelmet fordított az elmúlt két évben a HOLCIM tervezett új gyárának elıkészítésére, a Vértesi Erımő mőködésével kapcsolatos környezetvédelmi kérdésekre, a felhagyott vörösiszaptárolók rekultivációjára, a levegıminıségre és vizeink állapotára, trendjeire, a hulladékgazdálkodási kérdésekre, több alkalommal foglalkozott a megújuló energiák hasznosításának gyakorlatával. Fontos a környezetvédelmi problémák megelızésénél a szemléletformálás a civil kezdeményezések felkarolása. A bizottság több civil szervezettel is felvette a kapcsolatot, közös programokat szervezett, tárgy jutalmakkal támogatta az iskolákban folyó környezetvédelmi versenyeket. Összességében megállapítható, hogy a megye környezetállapota tovább javult, kivéve a közlekedésbıl eredı lég- és a zajszennyezést, és a rekultiválatlan anyagnyerıhelyek, lerakók okozta diffúz szennyezéseket. Legjelentısebb az elırelépés a hulladékgazdálkodás területén, a megyében lévı települések mindegyike regionális rendszerhez kapcsolódott, így egyedi lerakó már sehol sem mőködik. Folyamatban van a bezárt lerakók rekultivációjának elıkészítése. Hasonló „sikerterület” a szennyvízelvezetés, hiszen a Bakonyalján jelentıs szennyvíztisztítási program indulhatott el a ciklusban uniós források bevonásával. A felszíni vizek minıségében csak lassú változásról beszélhetünk. Mind kémiai, mind biológiai állapotuk kifogásolható, a medrek elfajultak, feliszapolódtak, hasonló a helyzet a tavak jó részénél is. Nıtt az idıszakos jellegő vízfolyások száma, több vízfolyáson jelentısnek mondható vízhiányról beszélhetünk, mely az ökológiai vízigényeket sem elégíti ki. A megyében jelentısebb vízrendezési munka az elmúlt években az Általéren az Öreg-tó és a torkolat között folyt. A belterületi vízrendezés terén segítséget nyújtott a területfejlesztési támogatási rendszer, egyre több vis maior helyzet alakul ki a rossz állapotok miatt. A régióban vízrendezésre elnyerhetı jelenlegi forrás csekély, a települések a szükséges tervek elkészítésénél is nehézségekbe ütköznek. Vízellátás vonatkozásában az ívóvízminıség javítási program kiemelt érintettjei Kocs, Mocsa, Nagyigmánd és Kisigmánd, valamint Almásfüzitı. Az érintett települések ivóvízminıség javítási programjának mőszaki elıkészítését az Észak-dunántúli Vízmő Zrt. vállalta fel, kormányzati beruházásként illetve KEOP forrásból valósulnak majd meg. A minisztérium kezdeményezésére megkezdıdött a külterületi lakott helyek vízellátás-fejlesztési tanulmányának készítése is. -

26

27 A megye forrásakkumulációja: A) Uniós források: Beérkezett és támogatott ÚMFT pályázatok Komárom-Esztergom megye Beérkezett pályázatok száma 1 390 Igényelt támogatási összeg (Ft) 111 672 858 552 Támogatott pályázatok száma 691 Megítélt támogatási összeg (Ft) 51 551 327 692 Leszerzıdött pályázatok száma 596 Szerzıdéssel lekötött összeg (Ft) 42 546 120 390 Megkezdett kifizetések száma 480 (pályázat) Kifizetett támogatási összeg (Ft) 17 292 577 526 Pályázatok számának megoszlása operatív programonként (db) Beérkezett Támogatott pályázatok pályázatok Operatív program KomáromKomáromEsztergom megye Esztergom megye ÁROP 8 7 GOP 634 365 KDOP 396 155 KEOP 71 29 KÖZOP 9 2 TÁMOP 225 112 TIOP 47 21 Összesen: 1 390 691

Igényelt és megítélt támogatási összeg megoszlása operatív programonként (Ft) Beérkezett Támogatott pályázatok pályázatok Operatív program KomáromKomáromEsztergom megye Esztergom megye (Ft) (Ft) ÁROP 171 779 404 150 993 537 GOP 23 160 777 512 13 250 386 612 KDOP 39 618 003 195 18 862 462 980 KEOP 12 494 774 075 5 421 133 418 KÖZOP 15 949 481 448 1 970 130 021 TÁMOP 8 428 439 284 4 422 987 365 27

28 11 849 603 634 111 672 858 552

TIOP Összesen:

7 473 233 759 51 551 327 692

UMFT -bıl elnyert uniós támogatások megoszlása kistérségenként (M Ft) Tatabányai

16266

Tatai

7263

Oroszlányi

4551

Komáromi

7535

Kisbéri

2346 10026

Esztergomi Dorogi

3560 0

5000

10000

15000

20000

B) Hazai területfejlesztési forrásokból elnyert támogatások (M Ft)

HÖF - CÉDE HÖF-TEKI HÖF- TEÚT

2006 86,5 131,2 285,9

2007 132,2 26,3 115,5

2008 171,4 72,6 246,7

2009 194,7 89,6 238,1

Megjegyzés: 2010-ben a hazai források nem kerültek meghirdetésre. Megyei Önkormányzat fejlesztési projektjei Az önkormányzat az elmúlt években több pályázatot is benyújtott, illetve önerı biztosításával támogatta intézményeinek közvetlen pályázatait, melyek az intézményi épületállomány mőszaki állapotának javítását, fejlesztését, a szolgáltatások tárgyi feltételeinek javítását szolgálták. Tematikus program az akadálymentesítés, a hıtechnikai korszerősítés, az egészségügyi és szociális ellátás színvonalának javítása, a gazdasági programnak megfelelıen. A vagyonrendeletnek megfelelıen a hangsúly a saját tulajdonú intézményekre helyezıdött. Az elnyert összes támogatás 5,1 mrd Ft. A fejlesztések összértéke 5, 9 mrd Ft. A pályázatok hatékonyabb elıkészítése és a fejlesztések megvalósítása érdekében pályázati és beruházási szabályzat is készült az elmúlt évben. A költségvetésben pedig megnıtt a felújításokra, a fejlesztések elıkészítésére fordítható keret. Az intézmények szolgáltatási színvonalának javítása során egyben a megyében mőködı tervezı és kivitelezı szervezeteket is támogatja a megyei önkormányzat. A fejlesztések mindegyike megyei gazdasági szervezetek bevonásával valósul meg.

28

29

VII. Területrendezés A megye legfontosabb területrendezési feladata a megyei területrendezési terv elkészíttetése és elhatározásainak érvényre juttatása a települési tervek véleményezése során. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján elmondható, hogy a terv elhatározásai bekerültek a településtervezéssel foglalkozó önkormányzati vezetık és szakemberek napi gyakorlatába, nagyrészt elfogadják a terv alapján adott javaslatainkat. A megyei területrendezési tervvel való ütközés legtöbb esetben a zöldmezıs ipari fejlesztések tekintetében keletkezik. A megyei terv kimondja, hogy a gazdasági területek túlkínálatát el kell kerülni, ugyanakkor a települések nehezen tudnak ellenállni a jelentkezı befektetıknek. Komárom-Esztergom megye településeinek rendezési tervi ellátottsága kiemelkedıen jó. Megyénkben mind a tizenegy város rendelkezik hatályos településszerkezeti tervvel. A községek közül is csupán négy településen nincs még az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény szerint készült rendezési tervek, de valamennyi helyen folyamatban van a tervezés. A 2008. évi L. törvénnyel elfogadásra került az Országos Területrendezési Tervrıl szóló 2003. évi XXVI. törvény módosítása. Az elnevezésében és jogszabályi felépítésében változatlan törvény sok új elemet tartalmaz mind a térségi szerkezeti tervben alkalmazandó térségi területfelhasználási kategóriák, mind pedig a térségi övezetek tekintetében. Az OTrT módosítás az új fıúti kapcsolatok között beemelte az országos szerkezeti tervbe a megyei területrendezési tervben már megjelenített alábbi két nyomvonalat:
Mór (81. sz. fıút) – Oroszlány – Kecskéd térsége (88. sz. fıút).
Ercsi térsége (M6) - Zsámbék - Kesztölc - Esztergom - (Szlovákia) összeköttetés M11 néven. Ez utóbbi nyomvonal pontosítása mielıbb szükséges, hiszen a megyei tervben még két változatban szereplı út az érintett településeken komoly korlátozást jelenthet. Ahogyan az már korábban is látható volt, a területi folyamatok alakulása és különösen az új jogszabályi környezet szükségessé tette a megyei területrendezési terv komplex felülvizsgálatát. A törvény ennek elvégzésére újabb módosítással 2011. december 31-i határidıt adott. A területrendezési hatósági eljárásokról szóló 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet 7. §-a a következıképpen módosítja a területrendezési tervek egyeztetésének és elfogadásának rendjérıl szóló 184/1996. (XII. 11.) Korm. rendelet 2. §-ának (6) bekezdését: „(6) A módosításra az új területrendezési terv egyeztetésének és elfogadásának rendjére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az elfogadott területrendezési terv módosítása – az elıkészítı és a javaslattevı fázis összevonásával – egy fázisú tervezési és egyeztetési folyamat keretén belül is elvégezhetı.” Így a tervezési folyamat a szükséges egyeztetésekkel megközelítıen egy évet vehet igénybe, és az M-Teampannon Építész és Mérnöki Kft. (a hatályos megyei területrendezési terv szerzıje) becslése szerint az új munkarészként elkészülı területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálatot is beleértve mintegy 20 MFt + áfa kiadást jelent. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (a továbbiakban: NFGM) a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetésérıl szóló 2009. évi CXXX. törvény 1. sz. melléklet XV.

29

30 Fejezet 25. címszám, 4. alcímszám, 1. jogcímcsoport Területrendezés elıirányzat kerete terhére, (melynek összege 120MFt), a területrendezési elıirányzat felhasználásának részletes szabályairól szóló 12/2010. (IV. 7.) NFGM rendelet alapján pályázatot hirdetett a megyei területrendezési tervek készítése, módosítása és érvényesítése támogatásának elnyerésére. E pályázaton Komárom-Esztergom Megye területrendezési tervének felülvizsgálatára 10 590 000.- Ft támogatást nyertünk, amely a bekerülési költség 42%-a. A támogatási szerzıdést 2010. november 13-ig kell megkötnünk, a megítélt támogatási összeget pedig 2011. június 30-ig fel kell használni. VIII. ÖRÖKSÉGVÉDELEM A gazdasági program célul tőzte ki a megyét érintı potenciális világörökségi helyszínek fejlesztését, világörökséggé válásuk elısegítését. A beérkezett javaslatok alapján a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága dönt arról, hogy mely helyszíneket tartja esélyesnek és érdemesnek egy valamikori felvételre a Világörökségi Listára. E helyszínek szerepelnek az ún. Magyar Várományosi Listán, közöttük az alábbi három KomáromEsztergom megyét is érintı együttes: • a római LIMES védvonal létesítményei által érintett területek Az új világörökségi kategória, a serial heritage, azaz „örökségi hálózat” keretében kerülhet védelem alá a Római Birodalom több ezer kilométeres, hegyeken-völgyeken át húzódó, folyók vonalát követı határvonala, a limes. A birodalom európai határvonala a Rajna és a Duna vonalára támaszkodott. Az erıdített folyami határ neve ripa volt (ripa: folyópart). A pannóniai határszakaszt ezért ripa Pannonicanak nevezzük. Pannonia határszakaszán négy állandó légiótábor, 24-25 segédcsapattábor, számos idıszakos tábor, több késı római erıdítmény, és mintegy 200 feltárt (vagy ismert) torony, kiserıd, hídfıállás volt. Az erıdítmények egymástól való távolsága 10-30 km, az ırtornyoké – különösen a késı római korban – 1-2 km, esetenként csak 500 méter, de mindenképpen látótávolságon belüli. Sánc, vagy bármilyen fizikai akadály építésére nem volt szükség, mivel azt maga a Duna alkotta. A határvédelmi rendszer igen fontos része volt a Duna, mint vízi út, és az erıdítményeket összekötı hadiút, a limes-út. A rómaiak által épített erıdítmények és utak egy részét még a középkorban is használták, sıt a római kort követıen egészen a XIX. század második feléig nem is készítettek ilyen minıségő utakat. A Római Birodalom több ezer kilométer hosszú, egyetlen nagy egységet alkotó határvédelmi rendszere, a limes a kínai Nagy Fal után a legnagyobb összefüggı ember alkotta rendszer a Földön. • a „Dunakanyar kultúrtáj” területe, mely két részbıl tevıdik össze: o a Dunakanyar együttlátható és tájképvédelmi területébıl, o valamint az egykori királyi vadászerdık területébıl tevıdik össze. A történeti táj fogalma már a középkorhoz kötıdik. A középkori királyi erdıterületek a királyi birtokok egy speciális csoportját alkották, és ezek minden esetben egy erdıterület és egy királyi rezidencia, vagy rezidenciák együttesét jelentették. A középkori Európában Királyi Erdınek hívták az ilyen területi egységeket. Európa sok száz királyi erdejébıl mára alig néhány maradt meg integráns formában. A Pilis történeti táj a középkori királyi birtok és erdıterület kiemelkedı jelentıségő, európai viszonylatban is egyedülállóan megmaradt példája. Kialakulása a magyar államszervezés idejére tehetı, és a királyi központok (Esztergom, Visegrád) épített 30

31 örökségével együtt a középkor teljes idıszakában egységes szervezeti formával és területi elhatárolással rendelkezett. Középkori település- és tájtörténete a speciális királyi erdıbirtoklás következménye, és a területén létrejött középkori kolostorok is a királyi hatalom különleges megjelenési formájaként jelentkeztek. A Pilis azért európai jelentıségő történeti táj, mert itt a középkori Királyi Erdı valamennyi eleme együtt megtalálható: a királyi központok (Visegrád és Esztergom), a vadászterület (pilisi erdık), vadállomány (a középkorban is vadászott gímszarvas, ız és vadkan) és a királyi házhoz köthetı vallási létesítmények (a ciszterci és pálos kolostorok romjai). A terület középkori településszerkezetébıl kikövetkeztethetı a korabeli Királyi Erdı kiterjedése. Az egykori vadászerdık területi kiterjedése hasonlatos a Duna – Ipoly Nemzeti Park lehatárolt területével. Esztergom és Visegrád városok kezdeményezésére a Pilis történeti tájjá nyilvánítását a közgyőlés a 79/2007. (III. 19.) Kgy. határozattal támogatta. • A Komárom / Komarnoi erıdrendszer (Kulturális) 2008-ban magyar - szlovák közös felterjesztés készült, magyar gesztorság alatt. Az igen erıs európai vetélytársak miatt a pályázatot visszavonták. Jelenleg az új világörökségi kategória, a serial heritage, azaz „örökségi hálózat” keretében, az Osztrák-Magyar Monarchia-beli Duna-menti erıdök és várak hálózata részeként fejlesztik tovább a pályázatot. IX. Nemzetközi kapcsolatok Main-Kinzig Járással 1993 óta fennálló együttmőködésünk a korábbi évekhez hasonlóan a hagyományosan megrendezésre kerülı programokra épült. A németországi Main-Kinzig járással immár 17. éve szervezünk közös programokat és eseményeket. Minden évben kiemelt rendezvény a partnerjárás legjelentısebb vására, a Wächtersbachi Vásár, ahol 2008-ban, 2009-ben és 2010-ben is önálló standdal képviseltette magát megyénk, Komárom-Esztergom megye, valamint Magyarország turisztikai értékeivel, kínálva a megyét bemutató információs anyagokat, a megyei települések kiadványait, a Magyar Turizmus Zrt. prospektusait, valamint a jelentkezı turisztikai vállalkozók marketing anyagait. A Main-Kinzig járás partnerterületeivel közösen szervezett, évente más helyszínen megrendezésre kerülı „Workcamp” ifjúsági táborozásban, könnyőatlétikai edzıtáborozásban és a banki gyakornoki programban továbbra is részt vettünk. Az Észak-Rajna-Westfália Tartománybeli Heinsberg járással az 1999-ben megkötött együttmőködési megállapodás értelmében partnerkapcsolatunkat próbáljuk kiszélesíteni. Hagyományos programjaink: az Euro-Jugend sporttalálkozó évente, illetve az Euro–Jugend szeminárium háromévente, ahol megyebeli iskolák diákjai számára tudta biztosítani az önkormányzat a részvételt. Heinsberg járásból a kinti magyar évad keretében Magyarországra látogatott Geilenkirchenbıl egy 65 fıs delegáció (Európa –Unió Németország Geilenkircheni Városi Szövetség), akik tiszteletüket tették a Megyeházán. A csoport elsısorban Magyarország turisztikai értékeivel ismerkedett meg. Skót partnerterületünkkel (Midlothian Council) a háromoldalú együttmőködés keretében (Kreis Heinsberg, Midlothian Council, Komárom-Esztergom megye) bonyolítottuk programjainkat 2007-ben a Barátság Fesztivált (kulturális fesztivál) nálunk, majd 2009-ben Mithlothian megyében, 2008-ban a sportfesztivált Heinsbergben, melyet 2010-ben KomáromEsztergom megye rendez. 31

32

Rajna-Pfalz Tartomány Sportszövetségével 1991. december 7-e óta létezik partnerkapcsolati megállapodás. Az elmúlt több mint egy évtizedben a kialakított partnerkapcsolat egyre szélesebb körre terjedt ki. Aktív és eredményes év volt az elmúlt idıszak is. 2009. júniusáben A Komárom-Esztergom Megyei Sportszövetségek Szövetsége 2009. június 19-én megújította együttmőködési megállapodását a Rajna-Pfalzi sportszövetséggel, melyet Dr. Völner Pál a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés elnöke ellenjegyzett. Rajna - Pfalz Tartomány Sportszövetsége az elmúlt években is támogatta anyagilag megyénk sportját. Az összeget a Komárom-Esztergom Megyei Sportszövetségek Szövetsége kapta meg, aki a nemzetközi kapcsolatban aktívan résztvevı sportszövetségek és egyesületek számára osztotta fel a támogatást. A támogatás csak Rajna-Pfalz tartománnyal folytatott sport partnerkapcsolatra használható fel. A határon átnyúló együttmőködés fontos területének tartjuk a Nyitrai Kerület Önkormányzatával való kapcsolattartást. Együtt dolgozunk képviselıjével a Magyar-Szlovák Határon Átnyúló Operatív Program 2007-20013 (HUSK-CBC 2007-2013) pályázatait kiíró és elbíráló monitoring bizottságban. Jelenleg van folyamatban EGTC (Európai Területi Együttmőködési Csoportosulás) kialakítása a szlovákiai Nagyszombat és Nyitra, illetve GyırMoson-Sopron és megyénk részvételével. Nyitra megyével közös programjainkat az elmúlt két évben is vittük tovább, részt vettünk egymás helyi és térségi vásárain (Agrokomplex Nyitra, Vértes Expo Tatabánya). 2008-ban alelnöki, 2009-ben elnöki szintő találkozóra került sor Jan Vanco, Milan Belica, és dr. Völner Pál között. A Megyei Közgyőlés - a Vág-Duna-Ipoly Eurorégió fenntartása mellett - 2010. májusi ülésén létrehozta a Vág-Duna-Ipoly Regionális Társulással közösen a határmenti kapcsolatok, a bizalom és a baráti együttmőködés erısítése és továbbfejlesztése érdekében a KomáromEsztergom Megyei Önkormányzat és a Regionális Társulás közigazgatási területén a VágDuna Eurorégiót. A megalapított eurorégió nem rendelkezik jogi személyiséggel, mindkét szerzıdı fél a saját államának belsı joga szerint meghatározott hatáskörében jár el, az együttmőködés a jószomszédi kapcsolatok megerısítését és továbbfejlesztését szolgálja, és céljainak megvalósításával megpróbálja elısegíteni a határmenti területek gazdasági és társadalmi haladását, és az ehhez szükséges pályázati források elnyerését. Új partnerkapcsolat kialakítására is sor került 2008-ban a lengyelországi Szent Kereszt (Swietokrzyskie) Vajdaság és megyénk között. Tavaly ısszel a tatai lengyel kisebbségi önkormányzat vezetıje, Bros Stanislawné közvetítette a Komárom-Esztergom megyei önkormányzat elnöke felé a lengyelországi Szent Kereszt vajdaság együttmőködési szándékát. A Lengyelország déli részén található, Kielce székhelyő, 1 millió 300 ezer lakosú vajdaság nevét arról az ereklyérıl kapta, melyet Szent István király fia, Imre herceg egy vadászat emlékére adományozott az itt élı bencéseknek. Megyénk városainak korábban is voltak lengyel testvérvárosi kapcsolatai: Tatabánya Bedzinnel, Esztergom Gniezno-val, Komárom Sosnoviecz városával, míg Tata a Szent Kereszt vajdaságbeli Pinczów-val tart fenn hosszú esztendık óta gyümölcsözı barátságot. A Szent Kereszt vajdaság felkérése után alkalom nyílt arra, hogy megyei szinten is kialakuljon egy testvérkapcsolat. A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2006-2010-es Gazdasági programja a határon átnyúló együttmőködés keretében kiemelten fontosnak tartja új kapcsolatok létrehozását vajdasági, kárpátaljai vagy erdélyi területekkel.

32

33 Egy esetleges kárpátaljai megyei kapcsolat kialakítása érdekében 2008. április 3-6-a között küldöttség utazott Beregszászra. Határon túli magyar szervezetek közremőködésével elkezdıdött a párbeszéd a megyei és járási közigazgatás szereplıivel. A delegáció tagjai ellátogattak a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Fıiskolára. A nehéz anyagi körülmények között mőködı alapítványi fenntartású intézmény minden anyagi és tárgyi segítséget szívesen fogad. Az intézmény igazgatónıje rendkívül hálás volt azokért a használt és mőködıképes számítógépekért, melyeket a megye adományként eljuttatott a fıiskolának. Ezen felül elnök úr kifejezett kérésére az elnöki keretbıl kapott támogatást az alapítvány, amelyet az épület felújításához használnak fel. Így önkormányzatunk is csatlakozott a kezdeményezéshez, miszerint magyarországi települések támogatásukkal mintegy „örökbe fogadnak” egy-egy termet a fıiskolán. a Jelenleg partnerségi viszony kialakulásáról csak a fıiskola kapcsán beszélhetünk, közigazgatási szinten jelenleg nincs hivatalos kapcsolat. Ahogy ezt a programba elıirányoztuk, nem fejlesztettük tovább kapcsolatunkat az igen távoli, kínai Henan Tartománnyal. Ez azt jelenti, hogy nem küldtünk delegációt kínai testvérmegyénkbe, de a hozzánk látogató henani delegációt fogadtuk 2008 nyarán. X. Nemzeti és etnikai kisebbségek A 2007. március 4-ei választás után Komárom-Esztergom megyében három területi kisebbségi önkormányzat, a cigány, a német és a szlovák önkormányzat alakult meg. A kisebbségi önkormányzat mőködésének és gazdálkodásának lebonyolítására elkészített együttmőködési megállapodást a Közgyőlés a 182/2007. (VI. 28.) számú közgyőlési határozatával elfogadta, melyet 2007. augusztusában mindhárom kisebbségi önkormányzat aláírásával is szentesített, így elkezdıdhetett tényleges mőködésük. 2007. és 2008. évben mindhárom kisebbségi önkormányzatot 300-300 ezer forinttal támogatta a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés, illetve 300-300 ezer forint költség átalányt biztosított a cigány és német kisebbségi önkormányzatoknak, akik nem vették igénybe az Önkormányzati Hivatal által nyújtott természetbeni szolgáltatást. A területi kisebbségi önkormányzatok a 2008. és 2009. évi januári közgyőlésre elkészítették az elmúlt idıszakról szóló tájékoztatójukat. A Komárom-Esztergom megyei területi kisebbségi önkormányzatokkal megkötött együttmőködési megállapodás felülvizsgálata után, 2009-ben és 2010-ben a KomáromEsztergom Megyei Közgyőlés a területi kisebbségi önkormányzatokat differenciálás nélkül 1.500.000.- 1.500.000.– forinttal támogatta. Közös feladataink elvégzésekor partnerségre törekszünk a kisebbségi önkormányzatokkal. Ennek az együttmőködésnek megvannak a már hagyományos formái, a Komárom-Esztergom Megyei Nemzetiségi Gyermek Együttesek Találkozója, a Komárom Esztergom Megyei Nemzetiségi Találkozó felnıtt együttesek számára és a Kisebbségek Napja. A VIII. Komárom-Esztergom Megyei Gyermektalálkozót 2007. májusában, Vértessomlón rendeztük meg a helyi önkormányzat és a német kisebbségi önkormányzat segítségével, 2008. május 27-én szerveztük meg Oroszlány Város Polgármesteri Hivatala és az Oroszlányi Szlovák Önkormányzat segítségével a hagyomány szerint a XVII. Komárom-Esztergom Megyei Nemzetiségi Találkozót Oroszlányon, a Fı téren. Mindkét eseményt a megyei önkormányzat 1.500.000 – 1. 500.000 Ft-tal támogatta. A IX. Komárom-Esztergom Megyei Gyermektalálkozónak 2009. május 9-én, Ács városa adott otthont, ahol a helyi önkormányzat, a cigány kisebbségi önkormányzat és a Gárdonyi Géza Általános Iskola és Szakiskola segítségévek került megrendezésre az esemény. A település kitőnı házigazdája volt a színes és gazdag programnak. A rendezvényen 24 együttes több mint 500 fıs szereplıgárdájának

33

34 mősorát tekinthette meg közönség. A találkozót önkormányzatunk szintén 1.500.000.- Ft-tal támogatta. A XVIII. Komárom-Esztergom Megyei Nemzetiségi Találkozóra, 2010-ben Szomoron került sor. A nemzetiségi találkozók sorában az egyik legszebb találkozóról beszélhetünk. 30 együttes fergeteges szereplésével, bíborosi misével telt el a nap, csodálatos környezetben az egykori Kézdi-Vásárhelyi kastély parkjában. A szervezésben a helyi önkormányzat, iskola és a német kisebbségi önkormányzat, de nyugodtan mondhatjuk a település egésze aktívan részt vett. A találkozót önkormányzatunk 1.500.000.- Ft-tal támogatta. A hagyományokat folytatva az elmúlt két évben, decemberben 18-án ünnepeltük meg a Kisebbségek Napját, amely a velünk élı nemzeti és etnikai kisebbségek történelmiségét, méltóságát tükrözi. 2007-ben a szlovák nemzetiségő Vértesszılıs, 2008-ban a német nemzetiségő Vértestolna, 2009-ben pedig a szlovák nemzetiségő Piliscsév volt a házigazdája a rendezvénynek, melynek költségét, 400.000.- Ft-ot mindkét évben az önkormányzat biztosította. A rendezvényeken a helyi kultúrcsoportok, óvodások, iskolások mutatták be produkcióikat. XI. Idegenforgalom, turisztika Az önkormányzati törvény a jelenlegi megyei önkormányzatok kötelezettségévé teszi egy térségi idegenforgalmi koncepció kidolgozását. A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2002-ben készíttette el elıször a megye középtávú idegenforgalmi stratégiáját, melynek érvényessége 2008-ig szólt. A program végrehajtásának folyamatos követése mellett szükségessé vált a stratégia felülvizsgálata, aktualizálása. A felülvizsgálat célja nem egy új koncepció elkészítése volt, hanem a megyei közgyőlés által 2002-ben jóváhagyott irányvonalak és feladatok érvényességének, jelenlegi gazdasági környezetben való létjogosultságának és végrehajthatóságának értékelése. Ezen elv alapján azok a stratégiai feladatok kerültek ismételten meghatározásra: -

amelyek végrehajtásával Komárom-Esztergom megye turizmusának versenyképessége, ezáltal gazdasági eredményessége és társadalmi jelentısége nı,

-

amely feladatok végrehajtására vagy koordinálására a megyének hatása lehet, ezáltal a fejlıdést maga is elısegítheti.

A stratégia felülvizsgálata során megtörtént az érvényben lévı Komárom-Esztergom megyére, illetve a befogadó tervezési régióra vonatkozó területfejlesztési, illetve turizmus stratégiák és koncepciók áttekintése, az azokban meghatározott irányvonalak összevetése a megye korábbi idegenforgalmi stratégiájával. Emellett a stratégia végrehajtásában érdekelt önkormányzatok kérdıíves megkérdezése során összegyőjtött információk összegzését, értékelését követıen a megye idegenforgalmának szakmai szereplıivel helyszíni tanácskozások keretein belül is egyeztetésre kerültek a munkarészek, így a helyzetelemzés, a program javasolt intézkedései. A megye turizmusának meghatározó vonzerıit képviselıi helyszínek vezetıivel személyes interjúk is készültek. A stratégiában kiemelt helyen szerepel a Duna-parti kerékpár-, lovas- és sétautak fejlesztése, szálláshelyfejlesztés elısegítése, a turisztikai fogadóhelyszínek környezetében fekvı háttértelepülések szerepének kidolgozása, az ipari mőemlékek fejlesztése, fesztiválok megyei, térségi koordinációja, és a turizmus régiós szemléletének erısítése is. A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 42/2009. (III. 26.) sz. határozatával fogadta el a megye idegenforgalmi stratégiai programját. 34

35

XII. Agrárium A megyei közgyőlés, illetve annak szakbizottsága az elmúlt idıszakban folyamatosan foglalkozott a megye agrárgazdaságának helyzetével, a helyi gazdák érdekeinek érvényre juttatásával, különös tekintettel a Bábolna Zrt. privatizációját-, illetve a társaság használatában lévı állami tulajdonú termıföldek sorsát illetıen. A gazdasági programban megfogalmazott célok elérése érdekében az alábbi konkrét lépéseket tettük: 2007. tavaszán, a 121/2007. (IV.26.) sz. közgyőlési határozat értelmében a földmővelésügyiés vidékfejlesztési miniszteren keresztül kezdeményeztük a Bábolna Zrt. privatizációs eljárásának felfüggesztését, illetve - az érintett települési önkormányzatok és agrárérdekképviseleti szervek bevonásával – megkezdtük egy a kormány számára beterjeszthetı konkrét hasznosítási javaslat kidolgozását. Tárgyaltunk Benedek Fülöppel, az FVM szakállamtitkárával, akihez – hivatkozva a személyes találkozáson megbeszéltekre - a privatizációs eljárás lefolytatására vonatkozó - a térség mezıgazdasági vállalkozói számára elınyt biztosító - konkrét javaslatokat tartalmazó levelünket címeztük. A szakállamtitkár válaszlevelében azonban kitérı válaszokat adott, illetve javaslataink egy részét célszerőtlennek és érvényesíthetetlennek minısítette. 2008. tavaszán a Bábolna Zrt. menedzsmentje - a tulajdonos Magyar Állam megbízásából felszámolási eljárás megindítását kezdeményezte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelı Zrt.-nél. Ennek következtében ismét elıtérbe került a nagy múltú mezıgazdasági vállalkozás használatában lévı közel 11 ezer hektár termıföld helyzete, amelyek nagy része (5600 hektár) Bábolnán található. A bábolnai földek mezıgazdasági termelésben tartása érdekében a Mezıgazdasági Bizottság az alábbi három javaslatot dolgozta ki, amelyeket a közgyőlés (75/2008.(IV.24.). sz. határozatával elfogadott: 1. A termıföldeket a Bábolnai Nemzeti Ménesbirtok Kft. kapja meg tartós használatra. A földekbıl származó bevételek fedeznék a gazdálkodás költségeit. A Kft. gazdálkodásának ellenırzésére a cég felügyelı bizottságába delegáljanak 1-1 fıt a meghatározó mennyiségő földterülettel rendelkezı települési önkormányzatok és a megyei önkormányzat. 2. A termıföldeket a szántóföldterületek közigazgatási területén élı és gazdálkodó magánszemélyek, egyéni és családi gazdálkodók, valamint kis- és közepes társas vállalkozások, illetve az általuk által létrehozott konzorcium hasznosítsa, 10 éves idıtartamban. 3. A termıföldek kerüljenek az érintett megyei- és települési önkormányzatok törzsvagyonába, amelyet ezt követıen kizárólag szántóföldi növénytermesztés céljára hasznosíthatnak. Mindhárom javaslat célja az volt, hogy a gazdák és a földbıl élı vállalkozók kaphassák meg a bábolnai földeket, mint a bábolnai nagybirtok utolsó és kiemelt jelentısséggel bíró eszközét, ne pedig a pénzügyi befektetık. Azt kívántuk elérni, hogy a termıföldek az egyéni és családi

35

36 gazdálkodók, a kis- és közepes vállalkozások fejlıdését segítsék, és ne a ma már jelentıs mennyiségő földterülettel bíró nagybirtokok erısödését szolgálják. Javaslatainkra ezúttal sem érkezett érdemi válasz. 2008. augusztusában a megyei önkormányzat rendkívüli közgyőlésén úgy döntött, hogy bejelenti igényét a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. állami tulajdonú üzletrészének vagyonkezelésére (161/2008.(VIII.28) számú közgyőlési határozat). Igénybejelentésünkre érdemi választ nem kaptunk, viszont az MNV Zrt. értékesítésre, illetve haszonbérletre hirdette meg a Bábolna Zrt. által használt földterületeket. A pályázati felhívások egyértelmővé tették, hogy az MNV Zrt. nem fogadta be a megyei közgyőlés korábbi kezdeményezéseit, illetve felterjesztését, ezért a bábolnai földek helyi kézben tartására a termıföldvásárlás jelenthette az egyetlen megoldást. A közgyőlés 250/2008.(XI.27.) számú határozatát végrehajtva, a megyei önkormányzat termıföldeket vásárolt az MNV Zrt. által meghirdetett pályázaton, illetve árverésen. A megyei önkormányzat által benyújtott 7 pályázat közül 1 nyert, amellyel - a pályázatban megajánlott 251.072.211,-Ft vételárért - tulajdonunkba került a Bábolna 019, 020/3, 0332/1, 0335, 0340/3, 0356/1, 070 és 071 helyrajzi szám alatt található, összesen 287,3390 hektár nagyságú, 6284,03 Aranykorona értékő földterület. A haszonbérletre benyújtott pályázatok sajnos nem jártak sikerrel, a Bábolna-Bana-Tárkány egységre vonatkozó ajánlatot az MNV Zrt. ugyan az elsı helyre sorolta, de a második helyezett – elıhaszonbérleti jogával élve – köthette meg a haszonbérleti szerzıdést. A Bábolna-Tárkány haszonbérleti egységre benyújtott megyei pályázat a második helyen végzett. A megyei önkormányzat részt vett a termıföldek értékesítésére megrendezett árverésen is, ahol 22 millió forintért megvásároltuk az Ács 0422/5 hrsz. alatti 7,5850 hektár nagyságú, 151,70 Aranykorona értékő szántót. A termıföldhöz tartozó történelmi bázisjogosultság sorsa a pályázatok meghirdetésekor még nem volt ismert, a vagyoni értékő jog, amely a területalapú támogatások igénybevételére jogosít, a Bábolna Zrt. „f.a.” tulajdonában maradt. A TM-LINE Zrt, a Bábolna Zrt. felszámolója a Cégközlöny 2008. december 4-i számában nyilvános pályázati felhívást tett közzé a Bábolna Zrt. „f.a.” tulajdonát képezı történelmi bázisjogosultság (összesen 7141,12 történelmi bázisjogosultság) végleges átruházására. Mivel a történelmi bázisjogosultság tulajdonosa jogosult a területalapú támogatási rendszerben való részvételre, a megyei önkormányzat – a 258/2008.(XII.18.) sz. közgyőlési határozat alapján indult a pályázaton, amelynek keretében 2008. december 29-én 5.250.000,-Ft-ért 420 hektár területő bázisjogosultságot vásárolt. A szántóföldek hasznosítása A megyei tulajdonba került Bábolna 020/3; 0332/1 és 071 hrsz. alatt található szántóföldeket nyilvános versenypályázati eljárás lefolytatása után – 2009. évben, az ıszi betakarítási munkák végéig adtuk haszonbérbe. A haszonbérlet 10,7 millió Ft bevételt hozott a megyei önkormányzatnak. 2009. ıszén – a várható kormányváltás, illetve a 2010. ıszi önkormányzati választások miatt a megyei közgyőlés ismét 1 évre (2009. november 1 – 2010. október 31.) kötött haszonbérleti szerzıdést. A haszonbérleti pályázatok feltételrendszerének kidolgozását és a pályázatok lebonyolítását a Mezıgazdasági Bizottság végezte. A 2009. ıszén kiírt pályázat esetében a Bizottság - a

36

37 189/2009.(IX.24.) számú közgyőlési határozat alapján – a Térség- és Gazdaságfejlesztési Bizottsággal együtt, átruházott hatáskörben a haszonbérleti pályázat nyerteseirıl is döntött. Mindhárom föld esetében a legmagasabb ajánlati áron került megkötésre a szerzıdés: - a 020/3 hrsz.-ú terület éves bérleti díja 66 kg étkezési búza/AK, - a 071 hrsz.-ú szántóföld éves bérleti díja 76 kg étkezési búza/AK, - a 0332/1 hrsz.-ú földé pedig 62 kg étkezési búza/AK (az étkezési búza ára a 2010. júliusi tızsdei jegyzés alapján az augusztusi tızsdei elszámoló átlagáron számítva). Az Ács 0422/5 hrsz. alatt található 7,5850 hektár területő szántóföldet - a megvásárolt történelmi bázisjogosultságok után járó támogatások lehívása érdekében - a megyei önkormányzat megtartotta saját mővelésében. Tatabánya, 2010-09-21

Popovics György

Határozati javaslat A Komárom –Esztergom Megyei Közgyőlés elfogadja a megyei önkormányzat 2006-2010. közötti idıszakra szóló gazdasági programjának teljesítésérıl szóló elnöki beszámolót. Felelıs: Popovics György elnök Határidı: folyamatos

37