ELŐTERJESZTÉS A FEJÉR MEGYEI KÖZGYŰLÉS 2015. NOVEMBER 26-I ÜLÉSÉRE
IKTATÓSZÁM: 33-10/2015.
TÁRGY:
9.
MELLÉKLET: 4 db
Beszámoló a megye települési önkormányzatai településfejlesztési stratégiái véleményezéséről
integrált
ELŐTERJESZTŐ: Dr. Molnár Krisztián közgyűlés elnöke AZ ELŐTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE:
Igari Antal megyei főépítész Balsay István tanácsadó Kígyóssy Gábor területfejlesztési munkatárs
VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA:
-
KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZÜGYI FŐOSZTÁLLYAL TÖRTÉNT EGYEZTETÉS: -
TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA: -
Tisztelt Közgyűlés! A „Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban (fővárosi kerületekben) – Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása” című projekt keretében a Belügyminisztérium szakmai támogatást biztosít a járásszékhely városok önkormányzatai részére Integrált Településfejlesztési Stratégiájuk (ITS) elkészítéséhez, felülvizsgálatához és szükség esetén településfejlesztési koncepció kidolgozásához. Fejér megyében Gárdony, Martonvásár, Bicske, Mór és Enying vesz részt a programban. A Belügyminisztérium régiónként egy, közbeszerzési eljárás keretében kiválasztott szakértői csoportot bízott meg azzal, hogy egységes módszertan alapján, de az érintett városok igényeire építve elkészítse a járásszékhelyek Integrált Településfejlesztési Stratégiáját. A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről 31. § (1) alapján „a stratégia tervezetét a polgármester véleményezésre megküldi a 30. § (1) bekezdésében meghatározott résztvevőknek”, azaz többek között az érintett megyei önkormányzatnak. A Közgyűlés korábbi ülésein megtárgyalta és 115/2015. (VI.8.), 122/2015. (VI.25.) és 148/2015. (IX.24.) önkormányzati határozatával elfogadta a fenti járásközpont városok integrált településfejlesztési stratégiája egyeztetési változatának véleményezését. Egyben felhatalmazta elnökét, hogy a megye valamennyi települési önkormányzata (azaz értelemszerűen az ITS-t készítő nem járásközpont városok, tovább Sárbogárd) stratégiájának véleményezését is végezze el. Jelen előterjesztés kiküldésének napjáig három nem járásközpont város, Adony, Bodajk és Rácalmás tervdokumentumai érkeztek be, így azok véleményezését tartalmazzák az 1., 2. és 3. sz. mellékletek. Rácalmás egyben megküldte a településfejlesztési koncepciójának tervdokumentumát is, melynek véleményezését a 4. sz. mellékletben található. Általánosságban elmondható, hogy az integrált településfejlesztési stratégiákban meghatározott célok összhangban vannak a megyei területfejlesztési dokumentumokban foglalt célkitűzésekkel. Az észrevételek elsősorban a célok és a tervezett fejlesztések illeszkedésének pontosítására, illetve azok tágabb – az adott város közigazgatási határán túlmutató – kontextusba helyezésére, az ismert ágazati fejlesztésekkel való összhang biztosítására vonatkoznak. Kérem Önöket, hogy az előterjesztésben foglaltakat megvitatni és az alábbi határozati javaslatot elfogadni szíveskedjenek.
Határozati javaslat Fejér Megye Közgyűlése megtárgyalta a „Beszámoló a megye települési önkormányzatai integrált településfejlesztési stratégiái véleményezéséről” c. előterjesztést és az alábbi határozatot hozta: 1.)
2.)
A Közgyűlés megtárgyalta és elfogadja az előterjesztés 1-3. sz. mellékleteit képező, Adony, Bodajk és Rácalmás városok integrált településfejlesztési stratégiája, valamint 4. sz. mellékletét képező, Rácalmás Város településfejlesztési koncepciója partnerségi egyeztetésre készített tervezetek véleményezéseit, és azokat jóváhagyólag tudomásul veszi. A Közgyűlés felkéri elnökét, hogy a még fennmaradó városok integrált településfejlesztési stratégiája egyeztetési anyagának véleményezésével kapcsolatban a meghatározott határidőig eljárjon, és erről a Közgyűlést tájékoztassa.
Felelős:
Dr. Molnár Krisztián Közgyűlés elnöke
Határidő:
folyamatos
Székesfehérvár, 2015. november 26. Dr. Molnár Krisztián s.k.
1. sz. melléklet
Vélemény Adony Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájához (ITS) A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről 31. § (1) alapján „a stratégia tervezetét a polgármester véleményezésre megküldi a 30. § (1) bekezdésében meghatározott résztvevőknek”, azaz többek között az érintett megyei önkormányzatnak. A megalapozó vizsgálatok és az ITS véleményezésre megküldött dokumentumai magas színvonalúak, megfelelnek az integrált koncepciókészítés és tervezés követelményrendszerének. Illeszkednek a Fejér megyei területfejlesztési dokumentumokhoz, köztük a Fejér megye Integrált Területi Programja (FMITP) megyei közgyűlés, valamint a Kormány által elfogadott változatához. „Az ITS célja, hogy a stratégiai tervezés eszközeivel segítse elő az elkövetkező 6-8 év városfejlesztési tevékenységeinek eredményességét. Járuljon hozzá, hogy a település összességében a lehető legnagyobb mértékben használja ki fejlődési potenciálját a 2014-2020-as támogatási időszakban. Váljon a város különböző szereplői közti kommunikáció eszközévé. Járuljon hozzá, hogy a városban folyó egyes fejlesztési tevékenységek összehangoltan valósuljanak meg, erősítve ezzel az egyes fejlesztési célú beavatkozások hatását.” Az ITS funkciójaként meghatározható, hogy 5-7 évre „sorvezetője legyen” a településfejlesztés lehetőségeinek, és egyben felkészülést jelentsen a 2020 tervezési ciklust követő időszak várható változásaira. Észrevételek, megjegyzések: A helyzetfelmérés, új kihívások című fejezetet kiegészíteni javasoljuk az alábbiakkal: - a Közép-magyarországi régióból (Budapest, Pest megye) „kitelepülő” vállalkozások, munkahelyteremtők fogadása; - helyi és betelepülő KKV-k fogadása, amelyet az átfogó célkitűzéseknél is javaslunk az ITS részévé is tenni; - a vasútvonal várható korszerűsítése (a Pusztaszabolcs-Százhalombatta vasúti korszerűsítés) - amely csatlakozik az Adony-Dunaújváros-Paks vasútvonalhoz - indokolttá teszi Adony körzeti vasútállomás fejlesztését, annak ITS-be való illesztését; - a Váli-víz - amely a Duna adonyi öblözetébe torkollik - mederkotrása és rehabilitációja a Víz Keretirányelvek Fejér megyei cselekvési programjának része, amely megnyitja az utat egy észak-déli kerékpárút beillesztése előtt, amely csatlakozhat az országos és térségi kerékpárút hálózathoz (érdemes ezzel kiegészíteni a megalapozó vizsgálatban jelzett két tervezett térségi kerékpárutat); - az átfogó célok között gondolni kell az infokommunikációs rendszerek feltételeinek a megteremtésére.
A középtávú célkitűzéseknél a jövőkép megfogalmazása összefoglalja a település és vonzáskörzetének célkitűzéseit. Megfontolandónak tartjuk, hogy a Duna-völgye sokrétű fejlesztése kerüljön be Adony jövőképének, célkitűzésének megfogalmazásai közé. Ugyanígy a SWOT analízis erősségei között a Duna közelsége, a Duna-völgy várható több irányú fejlesztése, védelme, hasznosítása megítélésünk szerint bejegyzésre érdemes. A lehetőségek között fontosnak tartanánk megemlíteni a Limes projektet (Vetus Salina), a Duna-völgyi térségbe való szervezett, átgondolt, beilleszthető KKV-k és logisztikai vállalkozásokat. A veszélyek felsorolása fontos, gondolni kell azonban az adonyi öblözetben a terjeszkedést megakadályozó belvízveszély megjelölésére. Az integrált stratégia külső-belső összefüggéseit pontosan írja le az EU 2020-hoz való illeszkedés, ezért fontos a 11 tematikus célkitűzés „befogadása”. Javasoljuk, hogy – bár az ITS nem határoz meg ezekre akcióterületet - legalább a megalapozó vizsgálat szintjén érdemes lenne foglalkozni a külterületi településrészek adottságaival és lehetséges fejlesztési irányaival.
2. sz. melléklet
Vélemény Bodajk Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájához (ITS) A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről 31. § (1) alapján „a stratégia tervezetét a polgármester véleményezésre megküldi a 30. § (1) bekezdésében meghatározott résztvevőknek”, azaz többek között az érintett megyei önkormányzatnak. A megalapozó vizsgálatok és az ITS véleményezésre megküldött dokumentumai magas színvonalúak, megfelelnek az integrált koncepciókészítés és tervezés követelményrendszerének. Illeszkednek a Fejér megyei területfejlesztési dokumentumokhoz, köztük a Fejér megye Integrált Területi Programja (FMITP) megyei közgyűlés, valamint a Kormány által elfogadott változatához. „Az ITS célja, hogy a stratégiai tervezés eszközeivel segítse elő az elkövetkező 6-8 év városfejlesztési tevékenységeinek eredményességét. Járuljon hozzá, hogy a település összességében a lehető legnagyobb mértékben használja ki fejlődési potenciálját a 2014-2020-as támogatási időszakban. Váljon a város különböző szereplői közti kommunikáció eszközévé. Járuljon hozzá, hogy a városban folyó egyes fejlesztési tevékenységek összehangoltan valósuljanak meg, erősítve ezzel az egyes fejlesztési célú beavatkozások hatását.” Az ITS funkciójaként meghatározható, hogy 5-7 évre „sorvezetője legyen” a településfejlesztés lehetőségeinek, és egyben felkészülést jelentsen a 2020 tervezési ciklust követő időszak várható változásaira. Észrevételek, megjegyzések: A négy beavatkozási terület beavatkozásainak kibővítését javasoljuk: - Bodajk város ITS-ben a Mór-Fehérvárcsurgó-Székesfehérvár együttműködési kapcsolatrendszert hangsúlyosabban javasoljuk megjeleníteni. Vonatkozik ez az ipari fejlesztési terület, a munkaerő biztosítás, a közlekedési kapcsolatok és a turizmus (kastélyhasznosítás), a TDM kapcsolatok rendszerére. - A bodajki Lamberg kastély – ismerve a jelenlegi állapotát – szerepe a kulturális, a turisztikai és a közösségi tér fejlesztése szempontjából meghatározóbb szerepet kaphat. - A Széchenyi 2020 programban a mikro-, kis- és közepes vállalkozások, az ipari klaszterekbe beszállító vállalkozások kapják a fejlesztési források legnagyobb részét. Ezért megtartásuk és vonzásuk a Város alapvető érdeke. - Speciális lehetősége Bodajknak a zarándokturizmus, és a tematikus utak (Mária út) adta lehetőségek feltárása. Ezt – ismereteink szerint Bodajk helyszínnel együtt - a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) támogatja. - Felértékelődhet a Székesfehérvár-Mór-Komárom vasútvonal és az itt található csaknem használaton kívüli iparvágány, melynek fontosabb szerepe lehet az elővárosi közlekedésben és a logisztikai feladatok során. - A karsztvízszint visszaállása és pozitív források megjelenése nemcsak környezetvédelmi probléma, hanem lehetőség! Javasoljuk átgondolni, hogy
-
-
öntözéses gazdálkodásra vagy más célra miként lehet hasznosítani ezt a „kincset”. A Székesfehérvár-Iszkaszentgyörgy-Fehérvárcsurgó-Bodajk-Mór kerékpárút kiépítése, településen történő megfelelő átvezetése és a turisztikai látogatóhelyekhez (Gaja-völgye, Tölgyes-tábor, Kisgyón) való kapcsolódása fontos stratégiai célkitűzés. Hosszú távú tervek között szerepelhet az Eurovelo-Tatabánya-Oroszlány-Mór-Zirc kerékpárút kialakítása, amelyhez való csatlakozás Bodajk alapvető érdeke. Bodajk város bár nem járási székhely, de az infokommunikációs csatlakozási pontok kialakítása közbiztonsági, szociális, egészségügyi, kulturális szempontból alapvető érdek. Az utóbbi évek rendkívüli időjárása felhívta a figyelmet a Móri-víz, Gaja időszakos áradásaira. Indokolt egy olyan rendszer kidolgozása, amelyben az egymásra utalt települések (Bakonycsernye, Mór, Balinka, Fehérvárcsurgó) összehangolt tervező, elhárító, védekező rendszert alakítanak ki és főleg a megelőzésben érdekeltek.
Néhány részletes javaslat, észrevétel: A korszerű mezőgazdaság című fejezethez a fejlesztési beavatkozásoknál az öntözéses gazdálkodás és az állattenyésztés lehetőségei nagyobb figyelmet érdemelne. A turizmus fejezetnél – mint ahogy említettük az általános észrevételeknél – a Lamberg kastély funkcióját – a remélhetőleg rövid időn belül rendezendő tulajdonviszonyok ismeretében – markánsabban javasoljuk meghatározni. - A térségi TDM feladatai között megjelenő stratégiai gondolatok egyeztetését fontosnak tartjuk Mór-Csókakő-Fehérvárcsurgó önkormányzataival és vállalkozásaival működtetett TDM szervezettel, de rendkívül fontos, hogy a Zirc térségi TDM szervezetekhez is találjunk kapcsolatot. Fontos annak megjelenítése is, hogy a kastély – bár nem része annak – a tulajdonviszonyok rendezését, ill. a felújítást követően valamilyen szinten kapcsolódhasson a Nemzeti Kastélyprogramhoz. - Az ifjúsági-, az egyházi-, a zarándok-, a kerékpáros- és az ökoturizmus különböző területeinek stratégiai szintű tervezése gazdagíthatja Bodajk városát. - Ugyanígy a tematikus utak Bodajkot érintő több évszázados lehetőségei (pl. Mária út) megkülönböztetett lehetőséget teremtenek Fejér megyében. - Pozitívnak tartjuk, hogy megjelenik a volt sípálya turisztikai hasznosítása. Javasoljuk a tavasztól – őszig terjedő időszak helyett egész évben üzemeltethető téli-nyári bobpálya kiépítésének megfontolását. Az Akcióterületnek nevezett részterületen – mint azt az általános részben is javasoltuk – az iparterület logisztikai kapcsolatrendszerében meghatározó szerepet játszhat a Székesfehérvár-Komárom-Mór vasútvonal és az iparvágány.
3. sz. melléklet
Vélemény Rácalmás Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájához (ITS)
A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről 31. § (1) alapján „a stratégia tervezetét a polgármester véleményezésre megküldi a 30. § (1) bekezdésében meghatározott résztvevőknek”, azaz többek között az érintett megyei önkormányzatnak. A megalapozó vizsgálatok és az ITS véleményezésre megküldött dokumentumai magas színvonalúak, megfelelnek az integrált koncepciókészítés és tervezés követelményrendszerének. Illeszkednek a Fejér megyei területfejlesztési dokumentumokhoz, köztük a Fejér megye Integrált Területi Programja (FMITP) megyei közgyűlés, valamint a Kormány által elfogadott változatához. „Az ITS célja, hogy a stratégiai tervezés eszközeivel segítse elő az elkövetkező 6-8 év városfejlesztési tevékenységeinek eredményességét. Járuljon hozzá, hogy a település összességében a lehető legnagyobb mértékben használja ki fejlődési potenciálját a 2014-2020-as támogatási időszakban. Váljon a város különböző szereplői közti kommunikáció eszközévé. Járuljon hozzá, hogy a városban folyó egyes fejlesztési tevékenységek összehangoltan valósuljanak meg, erősítve ezzel az egyes fejlesztési célú beavatkozások hatását.” Észrevételek, megjegyzések: Javasoljuk az előírásoknak megfelelő, igényes, szakmailag megalapozott munka néhány megállapítását kiegészíteni, illetve hangsúlyosan megjeleníteni. A jövőkép „sűrített” meghatározása nem tartalmazza a Duna-völgyi több központú, városiasodó településhálózat egyik meghatározó elemeként a vállalkozások, benne a mikro-, kis- és középvállalkozások befogadásának fontosságát. A Középmagyarországi régióból megkezdődött – napjainkban felerősödött – a vállalkozások kiáramlása, célszerű ezt a folyamatot irányítottá, tervezetté tenni. Az átfogó célok között megítélésünk szerint pontosabb az agglomerációs – társközpont meghatározás. Hangsúlyosabban javasoljuk megjeleníteni a mikro-, kis- és középvállalkozások „betelepítésének”, illetve talpon maradásának fontosságát. A tervezet kiemeli a Pusztaszabolcs–Dunaújváros–Paks vasútvonal korszerűsítésének, illetve az elővárosi vasúti közlekedésbe való bekapcsolásának igényét. A Fejér megyei területfejlesztési koncepció tárgyalásának időszakában a 2030-ig szóló időtávban több kiemelt térségi projekt megjelent, amely nemcsak Dunaújvárosra, hanem az egész térségre jelentős kihatású. Az alábbi tervezett fejlesztésekhez való kapcsolódást javasoljuk megjeleníteni: - a dunaújvárosi multimodális központ; - a dunaújvárosi vasútállomás és regionális buszállomás;
-
javasoljuk megvizsgálni, hogy a Belgrád-Budapest nagy forgalmú vasútvonal törökszentmiklósi kiágazása és a Szalkszentmárton-Dunavecse közötti szakasz milyen kapcsolatban lehet a dunaújvárosi multimodális központtal; az új dunaújvárosi közforgalmú kikötő; nemzetközi szintű, a turizmusban és a Limes projekt meghatározó fogadó állomásaként funkcionáló személyforgalmú kikötő; a Limes projekt egyik jelentős kapcsolódó célállomása lehet a rácalmási Jankovich kúria és a Duna-part, továbbá az ehhez kapcsolódó szolgáltatások.
A Közép-magyarországi régió az uniós besorolás szerint a fejlett régiók közé tartozik. A konvergencia régiókba való telephely kihelyezés, illetve vállalkozásfejlesztés megkezdődött, amelyben Dunaújváros-Rácalmás agglomerálódó térségnek Fejér megyében célszerű irányító szerepet vállalni az Ercsi-Adony-Kulcs-Pusztaszabolcs-Kisapostag-Daruszentmiklós térség esetében. A Duna menti EuroVelo 6 kerékpárút jelen állás szerint Százhalombattánál átmegy a Duna alföldi oldalára. Eddigi kezdeményezésünk, hogy a Pannon oldalon folytatódjék a Duna vonalában nem járt eredménnyel. Célszerű, hogy országos kerékpár törzshálózatként a Duna hidakon átvezetett formában legyen olyan kerékpárút, amely az Alföldet összeköti a fővárossal, illetve a Balatonnal. Ennek átvezetését Rácalmáson keresztül úgy javasoljuk kialakítani, hogy az csatlakozzon a már kiépített, közel 5 km hosszan Rácalmás és Dunaújváros között, a Nagy-sziget természetvédelmi terület mentén haladó kerékpárúthoz. A Duna-völgyében két önkormányzati szövetség működik: a Dunamenti Városok Szövetsége és a Duna-völgyi Települések Szövetsége. Mindkét szövetség a fejlesztési tervek, programok összehangolására és együttes cselekvésre ösztönzi tagjait. Annak ellenére, hogy nem sikerült elfogadtatni a Duna-völgye ITB-t (integrált területi beruházás), a hosszú távú tervezésnél fontos a Duna stratégia magyarországi irányelveinek figyelembevétele, különös tekintettel a környezetvédelemre, az összehangolt turizmus feltételrendszerének a továbbfejlesztésére, a vízgazdálkodásra és a vízminőség védelmére. A 7-10. oldalon a Külső tényezők változása c. fejezetnél javasoljuk figyelembe venni az azóta elkészült FMITP, a Dunaújváros Megyei Jogú Város ITP azóta elkészült és jóváhagyott programjait, valamint az Európai Unió által meghatározott EU Víz Keretirányelv Duna-részvízgyűjtő Közép-Duna vízgyűjtő tervezési alegységre vonatkozó aktualizált vízgyűjtő –gazdálkodási tervét.
4. sz. melléklet
Tisztelt Polgármester Úr! Üdvözöljük Rácalmás Város Önkormányzatának azon elhatározását, hogy új településfejlesztési koncepciót készít. A Fejér Megyei Önkormányzat törvényi kötelezettsége alapján segíti az önök munkáját. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény alapján a megyei önkormányzat területfejlesztési feladatai (különös tekintettel a településfejlesztési koncepció tekintetében): - a területfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátása érdekében: • összehangolja illetékességi területén az államigazgatási szervek, a települési vagy kerületi önkormányzatok, a megyei jogú város önkormányzata, a gazdasági és civil szervezetek fejlesztési elképzeléseit, • a települési önkormányzatok felkérése alapján elősegíti a helyi önkormányzatok területfejlesztési társulásainak szerveződését, • szakmai kapacitásával segíti a területfejlesztési önkormányzati társulások és a térségi fejlesztési tanácsok tervező, döntés-előkészítő, fejlesztési célokat feltáró, pályázatokat megalapozó tevékenységét, • a térségi gazdaságfejlesztő szervezet útján koordinálja a megye területén az ipari parkok és a szabad vállalkozási zónák tevékenységét, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit a megye gazdasági szereplőivel együttműködve, • kölcsönös információcserével segíti a területfejlesztési és területrendezési információs rendszer működését, információkat biztosít a területi tervek készítéséhez, valamint fogadja a törvényben szereplő megyei szintre delegált feladatok elvégzése érdekében a központi adatbázisok adatait, • a területfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátása érdekében önkormányzati rendeletet alkot a települési önkormányzatok, a megye területén székhellyel vagy telephellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek által a megye vagy a főváros területén uniós, központi vagy helyi önkormányzati költségvetési forrásból megvalósítandó fejlesztéseinek koordinációjáról. Tájékoztatom, hogy a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet többször módosításra került, így javasoljuk, hogy a koncepció készítése során vegye figyelembe a 342/2014. (XII.19.) Korm. rendeletet és a 70/2015. (III.30.) Korm. rendeletet (az egyeztetéssel kapcsolatban megjelent jogszabályok érvényesülését, a korábban önálló szakigazgatási szervként működő hatóságokkal történő egyeztetését segítjük). Egyetértünk a koncepció készítés általános és részletes céljaival, azt a nagyközségi önkormányzatok számára is példaértékűnek tartjuk.
További észrevételek: A korábban megküldött, Rácalmás város integrált tervezési dokumentumaival kapcsolatos véleményünket fenntartjuk. A megalapozó településfejlesztési koncepció jól szolgálja a további tervezési, fejlesztési dokumentumokat. - A Kihívások fejezet „eklektikus” módon tartalmazza a településtörténeti visszapillantást, a közüzemi szolgáltatásokat, a veszélyeket, lehetőségeket, esélyeket, amelyeket aztán a SWOT analízisben már csoportosítva részletesen kifejt. - A jövőkép és a részletes célkitűzések sorában, kellő pontossággal leírja a Duna-völgye összefüggő rendszerének a Duna menti településekkel összehangolt fejlesztési igényét. Célszerű ezt a stratégiai gondolatok közé is felvenni, sőt a jövőképben hangsúlyozni. - A Dunaújváros Megyei Jogú Város által meghatározott agglomerációban Rácalmásnak jelentős térségformáló szerepe van, de megítélésünk szerint nem Rácalmás az agglomeráció centruma, hanem annak fontos szerepköröket betöltő települése. Ezt is javasoljuk a jövőképben röviden megfogalmazni. - Kiemelten jó a vállalkozásokra vonatkozó fejezet, hangsúlyozni kívánjuk, hogy a Duna mentén a gazdasági tevékenységek, a munkaerő, a szakképzés összehangolására nagy gondot kell fordítani. - Egyetértünk azzal a gondolatfelvetéssel, hogy egy országosan kiemelkedő, nagy multinacionális vállalkozás és a köré szerveződő beszállítók, kis- és közepes vállalkozások hálózatát hosszú távon úgy kell szervezni, hogy a magyar kkv-k, térségi beszállítók együttműködése, annak szakképzése, társadalmi felelősségvállalása, a településrendezésben és településfejlesztésben betöltött szerepe harmonikus egységet képez. - Azokat az infokommunikációs pontokat, amelyekkel a Város és intézményei, a vállalkozások bekapcsolódhatnak egy a mainál korszerűbb európai és magyarországi rendszerbe, a tervezés során figyelembe kell venni, mind az egészségügyi, szociális, önkormányzati, környezetgazdálkodási és mindenekelőtt a vállalkozók gazdasági térbe való bekapcsolása terén. - A településfejlesztési elvek rögzítése megalapozott. A célok bemutatásánál megismételjük javaslatunkat, hogy a dunaújvárosi agglomerációval együtt gondolkodást, együtt tervezést javasoljuk megjeleníteni. (mint ahogy ez a valóságban történik.) - A fejlesztési céloknak a tematikus célokkal való összevetése példamutató. Kapcsolódó információk: A koncepció készítéséhez segítő szándékkal kigyűjtöttük azokat a térségi információkat, melyeket javasolunk figyelembe venni: - az 1. sz. mellékletben a tervezési folyamatról és a vele szorosan összefüggő területfejlesztési kérdésekről a Fejér Megyei Közgyűlés által hozott döntések listája – a határozatok elérhetők a www.fejer.hu honlapon (Fejér Megyei Önkormányzat/Dokumentumok) -
a 2. sz. melléklet: a Fejér Megyei Területfejlesztési Koncepció: http://www.fejer.hu/_user/browser/File/Ter%C3%BCletfejleszt%C3%A9s/12_F M_koncepc_1_sz_%20mell.pdf)
-
a 3. sz. melléklet Fejér Megyei Területfejlesztési Program: http://www.fejer.hu/_user/browser/File/Ter%C3%BCletfejleszt%C3%A9s/Fej% C3%A9r%20Megyei%20Ter%C3%BCletfejleszt%C3%A9si%20Program/Progr am%20dokumentumai/FMTFP_k%C3%B6zgy%C5%B1l%C3%A9s_2014_08_ 18.pdf)
-
Fejér megye Integrált Területi Programja: http://www.fejer.hu/fejer-megye-integralt-teruleti-programja
