VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 VESZPRÉM, MEGYEHÁZ TÉR 1. TEL.: (88)545-011, FAX: (88)545-012 E-MAIL:
[email protected] Szám:02/267-6/2009
Előterjesztés a Veszprém Megyei Közgyűlés 2009. november 19-i ülésére
Tárgy:
A Veszprém Megyei Önkormányzat Közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terve eredményességének éves értékelése
Előterjesztő: az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság megbízásából: Stolár Mihály tanácsnok, a bizottság elnöke Az előterjesztés előkészítésében részt vett szervezetek, személyek: Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatala Oktatási és Közművelődési Iroda Wieland Erzsébet irodavezető Monostory Zsuzsanna közoktatási referens a Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő közoktatási intézmények vezetői Az előterjesztést megtárgyalta: Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság
Tisztelt Közgyűlés!
A Veszprém Megyei Önkormányzat 10/2008. (II. 21.) MÖK határozatával elfogadta, majd 18/2009 (II. 19.) MÖK határozatával kiegészítette a fenntartásában működő közoktatási intézményekre vonatkozó Közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervet. A Veszprém Megyei Önkormányzat a helyzetelemzésre épített intézkedési terv elkészítésével, elfogadásával, az abban foglalt feladatok fokozatos, ütemezett megvalósításával – a fenntartó anyagi forrásaira, lehetőségeire figyelemmel - törekszik arra, hogy az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód elvei alapján működjenek az általa fenntartott közoktatási intézmények is. A Közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv kiemelt célja a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elve teljes körű érvényesülésének biztosítása. A terv érvényesítése érdekében különös figyelmet kell fordítani - minden infrastrukturális és szakmai fejlesztés támogatása esetén - a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának helyzetére. Kiemelten kell kezelni a megyei fenntartású intézményekben a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség érvényesülését, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatását. A helyzetelemzésre épülő intézkedési terv a konkrét célok és intézkedések megfogalmazásával hozzájárulhat – a Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő közoktatási intézmények tekintetében – az egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség törvényi követelmények szerinti megvalósulásához. Az esélyegyenlőség érvényesülésének vizsgálati szempontjait, megállapításait és az esélyegyenlőségi kockázatok kezelésére javasolt beavatkozásokat rögzítő célkitűzések mellett az intézkedési terv konkrét akciótervet fogalmaz meg egy-, három-, és hatéves távlatokat érintő intézkedések felsorolásával. A konkrét célok elérése érdekében az elmúlt egy év során tett intézkedésekről a Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő közoktatási intézmények vezetői beszámolót készítettek az intézkedések intézményi végrehajtásáról a rövidtávú eredményességet mérő indikátorok felhasználásával. Az intézményvezetők az intézményi beszámolóban kitértek az integrált oktatással, a feltételek azonos színvonalú biztosításával, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal, a sajátos nevelési igényű tanulókkal, a szakoktatással, a lemorzsolódással és az egyéb intézkedésekkel kapcsolatosan megvalósult, illetve folyamatban lévő intézményi tevékenységekre, a feltárt hiányosságokra és nehézségekre, további javaslatokra. Az alábbiakban ezeket részletezzük az akciótervben rögzített feladatok sorrendjében. 1. Helyzetelemzés megállapítására (problémára vagy erősségre) hivatkozás: Valamennyi óvodai neveléssel összefüggő szülői igény teljesítéséhez szükséges feltétel megteremtése 1.1. Cél: A helyi önkormányzatok kötelezettsége, hogy kötelező feladatukat társulásban való részvétellel, másik önkormányzattal vagy nem önkormányzati
2
intézményfenntartóval kötött megállapodással, intézménylétesítéssel vagy bővítéssel tudják teljesíteni 1.2. Az intézkedés leírása: Együttműködési együttműködés lehetőségének kihasználása
szerződések
kialakítása,
társulási
1.3. Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövid távon: Tárgyalások megkezdése, jegyzőkönyvek. Minden érintett család meglátogatása. 1.4. A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő SNI gyermekek óvodáztatását ellátó a szülőkkel való kapcsolattartásra kiemelt figyelmet fordítanak, a családlátogatások rendszeresek. ézmény ek
2. Helyzetelemzés megállapítására (problémára vagy erősségre) hivatkozás: A helyi önkormányzatoknak biztosítaniuk kell a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek hároméves koruktól történő óvodai nevelését 2.1. Cél: Minden HH és HHH gyermek 3 éves kortól óvodába jár 2.2. Az intézkedés leírása: A védőnők segítségével minden településen el kell készíteni, és frissíteni kell az óvodáskorú gyerekek létszámára vonatkozó nyilvántartást 2.3. Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövid távon: A beíratott és nyilvántartott HH és HHH gyermekek száma nő az óvodában 2.4. A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő óvodáztatást ellátó intézmények a települési önkormányzatok fenntartásában működnek, és feladatátvállalás nem történt e tekintetben 3. Helyzetelemzés megállapítására (problémára vagy erősségre) hivatkozás: Biztosítani kell az ellátások szakmai és törvényi minimumát 3.1. Cél: Az integrált oktatás személyi feltételének megteremtése, a meglévő, a jelenlegi személyi feltétel továbbfejlesztése 3.2. Az intézkedés leírása Biztosítani kell, hogy az integrált oktatásban résztvevő SNI tanulók megfelelően felkészült szakemberek irányításával tanuljanak. Szaktanárok továbbképzésének támogatása. Továbbképzési terv 3.3. Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövid távon Intézményi beszámoló, személyi feltétel továbbképzéssel történő megoldása. Pedagógusok beiskolázása 3.4. A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő közoktatási intézmények mindegyike rendelkezik Továbbképzési tervvel, melynek összeállítása során azokban az intézményekben, ahol jelentős a SNI tanulók száma, kiemelt figyelmet szentelnek a SNI tanulók mentorálását végző pedagógusok szakirányú képzésekre való beiskolázására. Az intézmények közül a Balla Róbert Téri Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola, a várpalotai Bartos Sándor Óvoda, Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, a Kozmutza Flóra Óvoda, 3
Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium, a Molnár Gábor Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, valamint a Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola és Speciális Szakiskola jellegéből adódóan szegregál, illetve inkluzív iskolaként funkcionál. Az integráltan nevelt tanulók oktatását jelentősen segíti, hogy az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményként működő intézmények utazó gyógypedagógusokat küldenek az oktatási-nevelési intézményekbe, valamint a nevelési tanácsadók szolgáltatásainak igénybevétele. A többi intézményben az integrált oktatás megoldott, a középfokú intézmények alapító okirata tartalmazza az integrált nevelés lehetőségét. A munkát jól képzett pedagógusok mellett iskolapszichológusok és fejlesztőpedagógusok is segítik. A korábbi tanévekben a fenntartó által biztosított hatékonyan működő iskolapszichológusi tevékenység a 128/2009. (IX. 17.) MÖK határozat értelmében részben átcsoportosításra került a TÁMOP 2.2.3 pályázatban nem érintett intézményekbe. A jelenlegi személyi feltétel továbbfejlesztésének kritériuma egyelőre nem teljesül. A Veszprém Megyei Önkormányzat sikeres pályázatának eredményeként öt intézménye (a Batsányi János Gimnázium és Kollégium; a Kisfaludy Sándor Gimnázium, Szakközépiskola, Kollégium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény; a Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium;a Széchényi Ferenc Kertészeti Szakképző Iskola és Kollégium, valamint a Thuri György Gimnázium, Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény) részére támogatást nyert a „Szélrózsa” TÁMOP 3.1.4 projekttel. A projekt alapvető célja a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése, megerősítése, a pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítése, az iskolában a kompetenciaalapú oktatás elterjesztése, valamint az egész életen át tartó tanulás képességének megalapozása, továbbá az esélyegyenlőség elvének érvényesülése. 4. Helyzetelemzés megállapítására (problémára vagy erősségre) hivatkozás: Az integrált nevelés erősítése 4.1. Cél: Meg kell teremteni az integrált nevelés-oktatás személyi, tárgyi feltételeit 4.2. Az intézkedés leírása: A megyei szakértői bizottság javaslatára a kijelölt gyermekeket, tanulókat a nyilvántartott HH és a HHH gyermekeket és tanulókat a jogszabályban meghatározott módon integrált nevelésben kell részesíteni. Nevelésük, oktatásuk korszerű szemléletet, megfelelő személyi, tárgyi feltételt követel 4.3. Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövid távon: Szakértői javaslatok, jegyzői határozatok ismeretében az integrált oktatás megvalósul 4.4. A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő közoktatási a jogszabályi előírásokkal rendelkező tanulók integrált nevelése megoldott. Az egyébként szegregáló Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola és Speciális é zmény ek
4
Szakiskola is folytat integrált nevelést bizonyos évfolyamokban. A pápai Türr István Gimnázium és Kollégium a hátrányos helyzettel élő tanulók megsegítése érdekében csatlakozott az Arany János Tehetséggondozó Programhoz. Az AJTP olyan szaktanári technikákat, fejlesztő, gazdagító programokat dolgozott ki, melyek segítségével a hátrányos helyzetű tanulók szociális és egyéb hátrányukat csökkenteni képesek. Ehhez olyan tanári továbbképzéseket szervezett, melyek a tanulás tanítására, az önismeret fejlesztésére ad jogosítványokat a szakos tanároknak. Az említett továbbképzést az intézmény tanárainak 30%-a elvégezte, ezért az AJTP-ben alkalmazott módszereket jól hasznosítják a programba nem tartozó tanulók esetében is. A Kisfaludy Sándor Gimnázium, Szakközépiskola, Kollégium és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben a képesség-kibontakoztató, integrációs felkészítés támogatása program keretében 2009. december 31-ig megvalósul az IPR menedzsment működtetése, az IPR alapú intézményfejlesztés megvalósítása, az iskola környezetével való kapcsolatépítés, a módszertani adaptációt segítő munkacsoport működtetése, akkreditált továbbképzések, hospitációs napok megrendezése. 5. Helyzetelemzés megállapítására (problémára vagy erősségre) hivatkozás: A különböző telephelyen működő intézmények feltételeinek azonos szintű biztosítása 5.1. Cél: A humán erőforrás, szakos ellátottság, tárgyi feltételek biztosítása, fejlesztése. Közgyűlési döntés az iskoláztatás feltételeinek folyamatos javításáról 5.2. Az intézkedés leírása: Helyzet- és igényfelmérés, kapacitás térkép készítése. Társulási együttműködés hatásvizsgálata. Különböző támogatások és normatívák, pályázatok igényjogosultságának számbavétele 5.3. Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövid távon: Továbbképzések nyilvántartása. Iskolán kívüli lehetőségek 5.4. A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő közoktatási intézmények pedagógusai szívesen vesznek részt hasznos továbbképzéseken, melyeket előzetes tervezés és egyeztetés után a nevelőtestületek fogadnak el. A Pápai Szakképzés-szervezési Társulás, valamint a Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás intézményei a nyertes TÁMOP 2.2.3 pályázat megvalósítása során pedagógusaival továbbképzéseken, tréningeken vesznek részt, melyek tematikái között szerepel az integrált nevelés, az esélyegyenlőség biztosítása, a konfliktuskezelés, valamint a kompetenciafejlesztés is. 6. Helyzetelemzés megállapítására (problémára magántanulók számának szinten tartása
vagy
erősségre)
hivatkozás:
A
6.1. Cél: A magántanulói státusz okainak vizsgálata 6.2. Az intézkedés leírása: Szűrővizsgálatok a pedagógiai szakszolgálat segítségével. A felmentés, illetve magántanulóvá nyilvánítás indokainak azonosítása 5
6.3. Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövid távon: Szűrővizsgálatok a pedagógiai szakszolgálat segítségével. A felmentés, illetve magántanulóvá nyilvánítás indokainak azonosítása 6.4. A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő közoktatási a magántanulói státuszt csak indokolt esetben, az okok vizsgálata után engedélyezik az intézményvezetők, a magántanulók száma csekély. A fogyatékosokat ellátó intézményekben kizárólag egészségügyi okok miatt folyamodnak e lehetőséghez. A gimnáziumok nagy részében nincs, vagy csak néhány (az országos átlag alatti százalékban előforduló) magántanuló van. A szakképző intézményekben előforduló magántanulói státusz 40-50%-ban lemorzsolódáshoz vezet, ezért az elmúlt időszakban az intézményvezetők korlátozták e státusz lehetőségét, így van olyan intézmény (pl. Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégium), ahol csak gyermeket vállaló lányok számára engedélyezik e státuszt. é zmény ek
7. Helyzetelemzés megállapítására (problémára vagy erősségre) hivatkozás: Fel kell tárni az intézménybe járó hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű diákokat 7.1. Cél: Minden HH és HHH tanuló a jogszabálynak megfelelő igazolással, nyilatkozattal rendelkezik 7.2. Az intézkedés leírása: Minden érintett településről be kell szerezni a jegyzői határozatokat 7.3. Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövid távon: A nyilvántartott HH és HHH diákok száma nő az intézményben 7.4. Előrelépés ezen a területen a Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő közoktatási a Közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv elfogadása után a nehézségek ellenére felmérték a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számát és a jogszabályi előírásoknak megfelelő igazolásokat, nyilatkozatokat dokumentálták. A tudatos erőfeszítéseknek köszönhetően előrelépés történt ezen a területen, nőtt a nyilvántartott tanulók száma. A dokumentálással kapcsolatos nehézséget az okozza, hogy a települési jegyzőktől nehézkes az igazolások beszerzése, illetve a szülők csak bizonyos kedvezmények igénybevétele esetén (ingyenes tankönyv, étkezési, utazási, tandíjkedvezmény) hajlandók nyilatkozatban vállalni a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetet. Ennek ellenére az intézményekben megkísérlik a szülők önkéntes nyilatkozatainak beszerzését. ézmény ek
A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányára vonatkozó adatok pontossága megkérdőjelezhető, mivel a szülő nyilatkozata önkéntes, sokszor tanulóink is szégyellik bevallani a családi hátterüket. A pedagógusok szubjektív meglátása szerint a szakiskolai osztályokban jóval nagyobb az arányuk, mint amit a statisztikai számok tükröznek.
6
8. Helyzetelemzés megállapítására (problémára vagy erősségre) hivatkozás: Nincs, vagy csak kevés a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű diák az emelt szintű oktatásban vagy kéttannyelvű képzésben 8.1. Cél: Elő kell segíteni, hogy minél több hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű diák vegyen részt emelt szintű oktatásban vagy kéttannyelvű képzésben 8.2. Az intézkedés leírása: Együttműködési terv általános iskolák és az adott középiskolák között. A tehetséges HH/HHH-s tanulók felkutatása, ösztönzése az emelt szintű vagy kéttannyelvű képzésben való részvételre. A HH/HHH-s szülők tájékoztatása 8.3. Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövid távon: A HH/HHH-s arány az egyes intézményekben 1%-kal nő 8.4. A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő közoktatási folyó emelt szintű képzésekben azonos bekerülési feltételek (pl.: azonos felvételi pontszám) mellett előnyt élveznek a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű diákok. ézmények
Az intézmények közül a balatonalmádi Magyar-Angol Tannyelvű Gimnázium és Kollégium a Tehetséggondozó középiskola cím elnyerésével többek között azt a feladatot is vállalta, hogy ingyenes felkészítőket tart általános iskolások számára, melynek során lehetőség nyílik a tehetségek felkutatására és a képzésben való részvételre történő ösztönzésre a hátrányos helyzetűek között is. Sajnálatos módon a felkészítők az elmúlt tanévben nem hozták még meg e területen a várt eredményt. A Türr István Gimnázium és Kollégiumban folyó, korábban említett Arany János Tehetséggondozó Program működtetésének egyik feltétele a program résztvevő hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű diákok felkutatása és a képzésben való részvételre való ösztönzése. 9. Helyzetelemzés megállapítására (problémára vagy erősségre) hivatkozás: A sajátos nevelési igény megállapítására minél fiatalabb korban derüljön fény, hogy a gyermek nevelésére és oktatására a legmegfelelőbb intézményben kerüljön sor 9.1. Cél: A szegregált nevelés-oktatás fenntartását továbbra is szükségesek tartjuk, amennyiben indokolt 9.2. Az intézkedés leírása: A megyei szakértői bizottság véleményének figyelembe vételével kell meghatározni a gyermek, tanuló elhelyezését Különös figyelmet kell fordítani, Ajka, Várpalota és Tapolca térségére 9.3. Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövid távon: A gyermek, tanuló a javaslat alapján meghatározott iskolatípusba kerül A visszahelyezett tanulók mentorálása, intézmények közötti kapcsolatok kiépítése 9.4. A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő közoktatási a jogszabályi előírásoknak megfelelő szakértői véleményekkel rendelkező SNI tanulók a szakértők által előírt fejlesztésben részesülnek. é zmény ek
7
A sajátos nevelési igény minél fiatalabb korban történő megállapításának érdekében a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakemberei minden hozzájuk forduló gyermeket megvizsgálnak, illetve rendszeres kapcsolatot tartanak fenn a védőnői hálózattal, a koraszülött centrummal és a házi gyermekorvosok egy részével. Ugyanezen cél elérése érdekében például a Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium ismertségét növeli a honlapjuk naprakész megjelenése, valamint a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság folyosóján elhelyezett tabló. Ezekkel az információkkal a szülői döntéshez is segítséget nyújtanak, illetve rendszeresen tartanak előadást megyei védőnői értekezleteken, és felhívják a szakemberek figyelmét az SNI gyermekek minél korábbi vizsgálatára. A gimnáziumokban SNI tanulók szórványosan találhatók. Nagyobb létszámban az Öveges József Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégiumban történik diszlexiás tanulók képzése szegregált oktatás-nevelés keretében gimnáziumi, illetve szakiskolai osztályokban. A Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás intézményeiben az említett nyertes TÁMOP 2.2.3 pályázat lehetővé teszi 2009. szeptember 1-től 2010. december 31-ig fejlesztő pedagógusok és mentorok alkalmazását, akik eredményesen segítik hátrányaik leküzdésében az érintett fiatalokat. A Balaton-felvidék – Somló Szakképzés-szervezési Társulás intézményeiben a következő tanévtől nyílik lehetőség az említett pályázat keretében hasonló segítség igénybevételére. A sajátos nevelési igény minél fiatalabb korban történő megállapításának érdekében a Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium ismertségét növeli a honlapjuk naprakész megjelenése, valamint a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság folyosóján elhelyezett tabló. Ezekkel az információkkal a szülői döntéshez is segítséget nyújtanak, illetve rendszeresen tartanak előadást megyei védőnői értekezleteken, és felhívják a szakemberek figyelmét az SNI gyermekek minél korábbi vizsgálatára. 10. Helyzetelemzés megállapítására (problémára vagy erősségre) hivatkozás: Az előkészítő szakiskola 9-10. évfolyamának elvégzése után a tanulóknak biztosítani kell a folytatást a szakképzési évfolyamokon 10.1. Cél: Meg kell vizsgálni, hogyan lehet piacképessé tenni a sajátos nevelési igényű tanulók szakmaválasztási lehetőségét 10.2. Az intézkedés leírása: A feltételeket biztosítani kell. A sajátos nevelési igényű tanulók szakképzését ellátó intézmények eszközfejlesztését kiemelten kell kezelni 10.3. Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövid távon: A feltételek biztosítása 10.4. A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő, sajátos nevelési igényű tanulókat ellátó közoktatási intézményekben az előkészítő szakiskola 9-10. 8
évfolyamának elvégzése után biztosított a szakképzési évfolyamon való továbbhaladás lehetősége. A szakmaoktatás eszközfeltételeinek biztosítása a szakképzés-fejlesztési támogatásokból, valamint pályázati forrásokból (pl.: TÁMOP 2.2.3, TIOP 3.1.1) valósul meg. Gyakorlati oktatóhellyel nem rendelkező intézmények esetében (pl.: Molnár Gábor Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény) a gyakorlatot külső munkahelyen oldják meg, bár az enyhe fokban sérült tanulók külső gyakorlati helyen való elhelyezése egyre nagyobb problémát jelent és az elmúlt tanévben már nem volt 100%-os. A Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégiumban az esélyegyenlőség megteremtése érdekében Munkahelyi gyakorlat programot működtetnek, melynek keretében tanulókat a nyílt munkaerő-piaci elvárásokra készítik fel. A modul során olyan munkavállalói ismeretekre oktatják a tanulókat, amelyekkel munkavállalókká válhatnak. A modul nem csak a sérült tanulóknak segít eligazodni a munka világában, hanem szemléletet formál, és segítséget nyújt a munkáltatóknak, a szülőknek is, hogy közösen tudjuk elérni a sérült tanulók társadalmi esélyének megteremtését és elősegíteni a foglalkoztatásukat. 11. Helyzetelemzés megállapítására (problémára vagy erősségre) hivatkozás: Támogatások igénylése 11.1.
Cél: A jogszabálynak való megfelelés
11.2. Az intézkedés leírása: Az integrációs ill. a képesség-kibontakoztató támogatás igénylése 11.3. Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövid távon: Intézményi beszámoló, statisztika, költségvetés A HHH-s tanulókat nevelő/oktató középiskolák 910. évfolyamán 11.4. A Veszprém Megyei Önkormányzat a fenntartásában működő közoktatási a 23/2009. (V. 22.) OKM rendelet értelmében pályázott az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések, valamint az integrációs rendszerben részt vevő intézményekben dolgozó pedagógusok anyagi támogatására. A képesség-kibontakoztató, integrációs felkészítés támogatására a pályázat elbírálói a Kisfaludy Sándor Gimnázium, Szakközépiskola, Kollégium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény projektjét alkalmasnak találták. A program keretében 2009. december 31-ig megvalósul az IPR menedzsment működtetése, az IPR alapú intézményfejlesztés megvalósítása, az iskola környezetével való kapcsolatépítés, a módszertani adaptációt segítő munkacsoport működtetése, akkreditált továbbképzések, hospitációs napok megrendezése. ézmény ek
12. Helyzetelemzés megállapítására (problémára vagy erősségre) hivatkozás: A HH/HHH tanulók iskoláztatási támogatását szolgáló ösztöndíjas programokat meg kell tartani. A középfokú intézmények bekapcsolódnak
9
12.1. Cél: Útravaló ösztöndíj program és egyéb ösztöndíj feltételeit a pedagógusok, a diákok, és a szülők ismerjék meg 12.2. Az intézkedés leírása: A pályázat megfelelő előkészítése, elkészítése, a pályázaton való részvétel ösztönzése 12.3. Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövid távon: Sikeres pályázat. Intézményi beszámoló. Mentorok biztosítása. Minden rászoruló, a feltételeknek megfelelő diák pályázik 12.4. A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő közoktatási a pedagógusok kiemelt figyelmet fordítanak az intézményt és ezen belül a diákokat érintő pályázati lehetőségekre, valamint ezek népszerűsítésére. Ennek köszönhetően többek között az Útravaló ösztöndíj program különböző elemeire (Út a szakmához, Út az érettségihez) rendszeresen pályáznak a tanulók több esetben sikerrel. Jelenleg a következő intézmények diákjai között találhatók e program ösztöndíjasai: Bercsényi Miklós Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium; Faller Jenő Szakképző Iskola és Kollégium; Kisfaludy Sándor Gimnázium, Szakközépiskola, Kollégium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény; Lóczy Lajos Gimnázium, Két Tanítási Nyelvű Idegenforgalmi Szakközépiskola és Kollégium; Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégium; Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény; Thuri György Gimnázium, Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény; Türr István Gimnázium és Kollégium. Míg az említett intézmények 1-3 fő nyertes ösztöndíjas tanulóval jelennek meg az Útravaló ösztöndíj programban, addig a Türr István Gimnázium és Kollégium ösztöndíjasainak száma kimagasló (jelenleg 13 fő, jövő tanévben még 7 fő várható). ézmény ek
Az Útravaló ösztöndíj program feltételeinek szigorítása egyre szűkíti a tanulók esélyeit, a tavalyi évben pénzhiány miatt csak régiók szerint, ill. hiányszakmák alapján fogadták el a pályázatokat. Az Útravaló ösztöndíj programon kívül a Veszprém Megye Közoktatásáért Közalapítvány tanulói ösztöndíj pályázati lehetőségeit is igénybe veszik intézményeink tanulói, sok esetben eredményesen. Az érintett intézmények közül többen, például a Balla Róbert Téri Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény; a Bercsényi Miklós Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium,Kisfaludy Sándor Gimnázium, Szakközépiskola, Kollégium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény a helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzattal összefogva segítik a pályázókat. A Bercsényi Miklós Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium roma származású tanulói sikerrel pályáztak a tanulmányi eredményhez is kötött Macika pályázaton, mely egyszeri pénzbeli támogatást jelent számukra. Intézményeink diákjai közül többen részesültek az adott települési önkormányzat tanulmányi eredményhez kötött szociális ösztöndíjában.
10
13. Helyzetelemzés megállapítására (problémára vagy erősségre) hivatkozás: A kompetenciamérések országos átlagához közelítő eredmény elérése, különös tekintettel a HH és a HHH tanulók esetében 13.1. Cél: A HH és a HHH tanulók mérési eredményének egyéni értékelése. A HH és a HHH tanulók felkészítése 13.2. Az intézkedés leírása: A tanulók felkészítése a tanórák keretében, szükség esetén egyéni foglalkozásokon, az országos kompetenciamérésre 13.3. Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövid távon: Kompetenciamérés eredménye a HH és a HHH tanulók esetében 2008. évhez képest 10 pontos emelkedés 13.4. A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő közoktatási intézmények vezetői között egységes szemlélet alakult ki az évek során a kompetenciaméréssel kapcsolatban. A pedagógusok között elfogadottá vált, hogy a kompetenciamérésekre fel kell készíteni a tanulókat, de elsősorban arra, hogy jól akarjanak teljesíteni, és valóban mutassák meg tudásukat. A tanárnak úgy kell tanítania, hogy diákjai képesek legyenek a jó teljesítményre, vagyis a tanultak megfelelő módon való alkalmazására és ez igaz legyen a hátrányokkal küzdő tanulókra is. Az intézmények nagy részében a tanórákon kívül is zajlik felkészítés az országos kompetenciamérésre, melyeket szakirányú felkészítésen részt vett pedagógusok tartanak. Az országos kompetenciamérés eredményeinek javítása érdekében a 17/2009. (IV.2.) OKM rendeletre a fenntartó által benyújtott pályázat forrásából a 2009/2010. tanévben ismételten megvalósulhat a minőségbiztosítás, mérés, értékelés, ellenőrzés támogatása. Az elnyert támogatás pedagógiai szakmai módszertani pedagógustovábbképzés költségeire, valamint a pedagógusok kiemelt munkavégzésért járó egyszeri kereset-kiegészítésére fordítható. A jelenlegi tanévben a 2008. évi országos kompetenciamérés eredményei alapján a következő intézmények vesznek részt a programban: Acsády Ignác Szakképző Iskola és Kollégium; Bánki Donát Szakképző Iskola és Kollégium; Faller Jenő Szakképző Iskola és Kollégium; Öveges József Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium; Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény; Széchényi Ferenc Kertészeti Szakképző Iskola és Kollégium. A Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény szakiskolai intézményegységében a HEFOP. 3.1.3-as pályázatnak köszönhetően 2006/2007. tanévtől kezdődően felmenő rendszerben kompetencia alapú oktatásban részesülnek a tanulók. A 2009/2010. tanévben megkezdték a kompetencia alapú oktatást felmenő rendszerben az általános iskola 1. és 5. évfolyamán is. A hatékony oktatás elősegítése érdekében 4 fő általános iskolai pedagógus vesz részt továbbképzésen a matematika, illetve szövegértés kompetenciaterületek esetében. Az idei tanévben a Dobbantó program keretében indított 9. előkészítő évfolyamon szintén kompetencia alapú oktatás folyik. A HEFOP 11
3.1.3./09-es nyertes pályázatnak köszönhetően a 2008/2009. tanév végén 7 millió forintos eszközberuházás valósult meg a kompetenciaalapú oktatás megerősítése érdekében. 14. Helyzetelemzés megállapítására (problémára vagy erősségre) hivatkozás: A tanulói lemorzsolódások csökkentése 14.1. Cél: A lemorzsolódás okainak vizsgálata, feladatok meghatározása 14.2. Az intézkedés leírása: A tanulók tanulmányi előmenetelének folyamatos figyelemmel kisérése, szülők tájékoztatása, egyéni foglalkozás beütemezése 14.3. Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövid távon: Országos adattal megegyező az intézményi lemorzsolódás 14.4. A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő közoktatási a lemorzsolódás mértéke intézménytípusonként változó, nem ugyanazt jelenti egy jó színvonalú gimnáziumban, mint egy kötelező beiskolázású szakiskolában. A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő gimnáziumokban a lemorzsolódás csekély, mértéke jóval elmarad az országos átlagtól, több intézményben évismétlés sem fordult elő az elmúlt tanévben. A szakképző intézmények tekintetében a lemorzsolódás elkerülése komoly feladatot ró a pedagógusokra. A tanórai oktató-nevelő munkát személyre szabott felzárkóztatás, tanulószoba, korrepetálás egészíti ki. A lemorzsolódás csökkentése a tanulók motiválása, az intézmény által kínált tanórai és tanórán kívüli felzárkóztató programok igénybevétele, valamint az igényes, színvonalas oktató-nevelő munka során valósulhat meg. A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő szakképző intézmények pedagógiai programja lehetővé teszi az intézményen belüli átjárhatóság biztosítását, melyre a lemorzsolódás megelőzése érdekében törekednek is az intézményvezetők. A tanulók a középiskolába eltérő szintű tudással, szociális helyzettel érkeznek. A középiskolás tanulók a 9. évfolyamon morzsolódnak le a legnagyobb számban, melynek okai: az alapkompetenciák hiányossága, tanulási-, magatartási problémák, szociális hátrány. Mivel az országos kompetenciamérés a hozzáadott értéket csak a szülői háttér kérdőívek segítségével méri és azt is csak a 10. évfolyamon, a Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás és a Pápai Szakképzés-szervezési Társulás intézményeiben a nyertes TÁMOP 2.2.3 pályázat keretében egységes bemeneti mérést végeznek matematika, szövegértés, helyesírás, olvasás területén 9. évfolyamon és tervezik a kimeneti mérés bevezetését az érintett tanulók 12. évfolyamán is. Ez nem csak az intézmény teljesítményének objektívebb értékelését teszi lehetővé, hanem annak eredményesebb megvalósítását, hogy a 9-10. osztályban az alapkompetenciák fejlesztésével a tanulók a szakmai képzéshez megfelelő kompetenciával rendelkezzenek. A sérült gyermekek számára speciális képzést nyújtó intézményekben is folyamatosan nyomon követik a tanulmányi előmenetelt, elsősorban kompetencia területek szerint. Ezek közül is kiemelkedően a szociális és életviteli kompetenciákat tartják szem előtt, hiszen a társadalmi beilleszkedéshez e kompetencia kimagasló elsajátítása szükséges. Bár az országos mérésben nem vehetnek részt, rendszeresen értékelik és elemezik az eredményeiket, melynek ismeretében intézkedéseket hoznak: egyéni fejlesztési terveket ézmény ek
12
készítenek, differenciált oktatást valósítanak meg. Az eredményekről a szülőket folyamatosan tájékoztatják, évente kétszer értékelést adnak. A lemorzsolódás oka elsősorban a tanulók állapotában bekövetkező mentális állapot romlása, vagy egészségükben bekövetkezett változás. Előfordul, hogy a családban bekövetkezett változás (elköltözés) okozza a lemorzsolódást. Fokozottan figyelik a HH és HHH gyermekek családi hátterét, ha kell gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi intézkedéseket kezdeményeznek. 15. Helyzetelemzés megállapítására (problémára vagy erősségre) hivatkozás: A tanulói hiányzások csökkentése 15.1. Cél: A hiányzások okainak feltárása, feladatok meghatározása 15.2. Az intézkedés leírása: A hiányzások folyamatos figyelemmel kísérése, szülők értesítése, az adott település családsegítőinek tájékoztatása 15.3. Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövid távon: A hiányzások 3 %kal történő csökkenése 15.4. A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő közoktatási az egyik legfeszítőbb probléma a hiányzások magas száma. Ennek visszaszorítása érdekében az intézményvezetők az egységes nevelőtestületi intézkedések erősítése érdekében komoly lépéseket tettek, melynek eredményeképpen az igazolatlan mulasztások száma csökkent. A további csökkenés érdekében az eredményesnek mutatkozó módszereket továbbra is alkalmazzák az intézményekben: az órarend megfelelő összeállításával a „lyukasórák” számát tudatosan csökkentették, az igazolások ellenőrzését szigorították, a szülőkkel való kapcsolatfelvételek számát növelték. A Balla Róbert Téri Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézet munkáját a pápai Cigány Kisebbségi Önkormányzat személyi segítői is támogatták: felkeresték az érintett családokat, hogy tájékoztassák a jogszabályi előírásokról és meggyőzzék őket az iskoláztatás fontosságáról. é zmény ek
16. Helyzetelemzés megállapítására (problémára vagy erősségre) hivatkozás: Biztosítani HH és a HHH tanulók részére a jogszabályban előírt kedvezményeket 16.1. Cél: Minden érintett tanuló kapja meg a költségvetésben tervezett, a jogszabály által meghatározott kedvezményt 16.2. Az intézkedés leírása: Nyilatkozatok beszerzése. Minden évben, a költségvetésben tervezni kell 16.3. Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövid távon: Nyilatkozatok, költségvetési tételek, iskolai beszámoló 16.4. A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő közoktatási intézmények biztosítják a tanulók részére járó kedvezményeket: ingyenes tankönyv, étkezési, utazási, térítésidíj-kedvezmény, ruhavásárlás támogatása, kirándulás költségeinek átvállalása, iskolatej. A kedvezmények biztosítása elősegíti a hátrányos helyzet regisztrációját, hisz az érintett szülők ennek érdekében nyilatkozatban is vállalják szociális helyzetüket. 13
A kedvezmények biztosítását egyrészt a normatív támogatások, pályázati források, fenntartói támogatások teszik lehetővé. Az Európai Unió és a fenntartó támogatása teszi lehetővé a mindennapos iskolatejet a következő intézmények az általános iskolai tanulók számára: Balla Róbert Téri Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézet; Bartos Sándor Óvoda, Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény; Bródy Imre Gimnázium, Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény; a Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium; Molnár Gábor Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény; Petőfi Sándor Gimnázium és Szakközépiskola; Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény; Thuri György Gimnázium, Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény; Türr István Gimnázium és Kollégium. 17. Helyzetelemzés megállapítására (problémára vagy erősségre) hivatkozás: Növelni kell a SNI, a HH/HHH tanulók alapfokú művészetoktatásban való részvételét 17.1. Cél: Az érintett tanulók tehetséggondozásának lehetősége, művészetszerető emberré válás 17.2. Az intézkedés leírása: Az igények felmérése, tanulók ösztönzése, jogszabályban rögzített kedvezmények biztosítása 17.3. Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövid távon: Az érintett tanulók számának 5 %-os emelése 17.4. A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő alapfokú művészetoktatási az elmúlt tanévben nőtt a regisztrált hátrányos helyzetű tanulók száma (van olyan intézmény ahol számuk megháromszorozódott). A SNI tanulók közül kevesen kapcsolódnak be a művészetoktatásba, vagy közülük keveset regisztráltak. A Bartók Béla Zeneiskola – Alapfokú Művészetoktatási Intézménybe jár két autista gyermek, akiknek fejlődésére, viselkedésére, érzelemvilágára kifejezetten pozitív hatással van a zenélés. A Járdányi Pál Zeneiskola – Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tanulói között egy 90%-os látássérült gyermek található, akinek az oktatását egyéni foglalkozás keretében oldják meg. A feladat nehézsége ellenére az intézményvezetők beszámoltak arról, hogy az érintett kollégák a jövőben is szívesen vállalják a hasonló kihívásokat. ézmény ek
18. Helyzetelemzés megállapítására (problémára vagy erősségre) hivatkozás: A középfokú nevelési-oktatási intézményhálózat képes fogadni a tankötelezetteket 18.1. Cél: Minden tanulónak tudja biztosítani a 18 életévig tartó tankötelezettségét 18.2. Az intézkedés leírása: Az intézmények nevelő munkájában kiemelt figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetű tanulók esélyteremtésére, az egyéni bánásmód erősítésére, az iskolaelhagyók számának csökkentésére 18.3. Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövid távon: Minden jelentkező továbbtanuló bekerül szervezett oktatásba 14
18.4. A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő közoktatási intézmények közül több kötelező óvodai, szakiskolai felvételt biztosító intézmény található, melyek kistérségenként képesek fogadni minden jelentkező tanköteles tanulót, ezért lehetőség van arra, hogy minden érintett bekerüljön szervezett oktatásba. 19. Helyzetelemzés megállapítására (problémára vagy erősségre) hivatkozás: Az általános iskolának rendszeres visszajelzést kell kapniuk volt tanulóik további középfokú iskolai pályafutásáról, esetleges lemorzsolódásáról 19.1. Cél: A középfokú lemorzsolódási arányok ismerete nélkül az átgondolt minőségfejlesztés elképzelhetetlen. Az erre vonatkozó visszajelzésekből származó adatoknak be kell épülniük a tervezett egységes mérési értékelési rendszerbe, illetve az általános iskolák önértékelésébe 19.2. Az intézkedés leírása: 2008-tól folyamatosan meg kell küldeni a középfokú iskoláknak a tanulók eredményéről, a lemorzsolódásról 19.3. Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövid távon: A középfokú iskola megküldi a diákok eredményét 19.4. A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő érintett közoktatási intézmények mindegyike visszajelzést küld az általános iskolák számára tanulói 9. évfolyamon nyújtott teljesítményéről. Van olyan intézményvezető (pl. Magyar-Angol Tannyelvű Gimnázium és Kollégium), aki ezen túlmenően megköszöni a sikeresnek mutatkozó tanulók általános iskolai szaktanárainak az eredményes felkészítő munkát is, ami pozitív fogadtatásra talált az általános iskolákban. 20. Helyzetelemzés megállapítására (problémára vagy erősségre) hivatkozás: A megye városaiban működő szakiskolákban az igényeknek megfelelően működjön felzárkóztató oktatás 20.1. Cél: Minden alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező, tankötelezett fiatal szervezett oktatásban vegyen részt 20.2. Az intézkedés leírása: A szakiskolában, a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében, alapfokú iskolai végezettség esetében is bekapcsolódhassanak a tanulók a szakképzésbe 20.3. Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövid távon: A megye kistérségeinek 50 %-ban működik felzárkóztató oktatás 20.4. A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő közoktatási intézmények közül a Bercsényi Miklós Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, valamint a Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégium indít felzárkóztató képzést az általános iskola 8. osztályát el nem végzettek számára. A képzésben résztvevők felkutatása és meggyőzése, valamint a képzésben tartása komoly pedagógiai feladat elé állítja az intézmények vezetőit és tanárait. A hatékony munkának köszönhetően az idei tanévtől összesen három 9. osztály indítására nyílt lehetőség e képzés keretében. A Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményben a „Dobbantó” elnevezésű pályázatnak 15
köszönhetően indulhatott el a 2009/2010. tanévben az előkészítő 9. osztály. Az előkészítő 9. évfolyam lehetőséget nyújt az iskolarendszerű képzésbe történő bekapcsolódásra azoknak a 15 és 23 év közötti fiataloknak, akik valamilyen okból nem fejezték be az általános iskolát, és hosszú távú terveik között szerepel a szakmatanulás. E képzés keretében felzárkóztató oktatásban, szakmai felkészítésben részesülnek a tanulók, valamint a szakképzés megkezdéséhez szükséges kompetenciák is megszerezhetőek. Az évfolyam elvégzése után 9-10. évfolyamon, illetve a 16. életév betöltése után a tanulók a szakmai képzésben is folytathatják tanulmányaikat. Jelenleg 15 fő diák tanul ebben a képzésben. Az előkészítő évfolyam tantermének felszerelését, oktató-nevelő munkához szükséges eszközök beszerzését a pályázati pénzből lehetett finanszírozni. A Balla Róbert Téri Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, valamint a Molnár Gábor Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény a Székesfehérvári Regionális Munkaügyi Központ szervezeti keretei között vesznek részt a 7., illetve 8. osztályos általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők felzárkóztató képzésében, valamint a 6. osztályos végzettséggel nem rendelkező fiatal felnőttek kompetenciafejlesztő tréningjeiben. 21. Helyzetelemzés megállapítására (problémára vagy erősségre) hivatkozás: Felnőttoktatás lehetőségének biztosítása 21.1. Cél: A középfokú intézmények részvétele a felnőttoktatás feladataiban 21.2. Az intézkedés leírása: Az iskolarendszerű, az iskolarendszeren kívüli területen lehetőség teremtése az élethosszig tartó tanulásra, esetleg új tanulásszervezési módok alkalmazására 21.3. Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövid távon: A feladatot felvállaló iskolák be tudják indítani a képzést 21.4. A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő szakképző intézmények egy része rendelkezik felnőttképzési akkreditációval, másoknál az akkreditációs eljárás folyamatban van, egyre több szakmát érintően kidolgozásra került a tematika. A Balaton-felvidék – Somló Szakképzés-szervezési Társulás, a Bakonyi Szakképzésszervezési Társulás, valamint a Pápai Szakképzés-szervezési Társulás intézményei a TÁMOP 2.2.3 pályázat során vállalták a felnőttképzés bevezetését, illetve a felnőttképzésben részt vevők számának növelését. 22. Helyzetelemzés megállapítására (problémára vagy erősségre) hivatkozás: Kollégiumi ellátás további biztosítása 22.1. Cél: Minden kollégiumi ellátásra jogosult SNI, HH és HHH tanuló kerüljön be kollégiumba, kapja meg a jogszabályban előírt támogatásokat. 22.2. Az intézkedés leírása: A fejlesztések során az iskolákkal egyenlő figyelemben és támogatásban kell részesülniük 22.3. Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövid távon: Statisztika, intézményi beszámoló, a kollégium kihasználtsága 5 %-kal nő 22.4. A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő közoktatási intézmények kollégiumi férőhelyei biztosítják az érintettek számára a kollégiumi elhelyezést saját, települési vagy más megyei fenntartású intézmény kollégiumában. 16
A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő kollégiumok kihasználtsága intézményenként eltérő, ebben közrejátszik a kollégiumok állapota, a tanulók település szerinti eloszlása is. Évek óta 100%-os kihasználtsággal működik a Magyar-Angol Tannyelvű Gimnázium és Kollégium kollégiuma, 90% feletti kihasználtsággal működnek az Öveges József Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium; a Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégium; valamint a Türr István Gimnázium és Kollégium kollégiumi intézményegységei. A kollégiumi kihasználtság öt intézménynél növekedett, nyolc intézmény esetében csökkent. 23. Helyzetelemzés megállapítására (problémára vagy erősségre) hivatkozás: A gyógytestnevelés biztosítása 23.1. Cél: A gyógy testnevelésre utalt tanulók teljes körű szakszerű ellátása 23.2. Az intézkedés leírása: A tanulók egészségügyi felmérése, osztályba sorolás. Gyógytestneveléshez szükséges a feltételek megteremtése 23.3. Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövid távon: A tanulók átfogó szűrő vizsgálata. Szolgáltatás kiépítéséhez szerződéskötés 23.4. A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő közoktatási intézmények mindegyikében (a zeneiskolák kivételével) a tanév elején rendszeresen megtörtént a tanulók átfogó szűrővizsgálata, melynek eredményeként a tanulók gyógytestnevelésre járnak. Minden intézményben biztosítottak megfelelő a gyógytestnevelési órák vagy „saját” gyógytestnevelővel vagy az adott településen egy-egy megyei fenntartású intézményben összevontan. 24. Helyzetelemzés megállapítására (problémára vagy erősségre) hivatkozás: Az intézmények különböző telephelyein azonos szintű feltételek biztosítása 24.1. Cél: A humán erőforrás, szakos ellátottság, tárgyi feltételek biztosítása, fejlesztése. Önkormányzati döntés az óvodáztatás/iskoláztatás feltételeinek folyamatos javításáról 24.2. Az intézkedés leírása: Helyzet- és igényfelmérés, kapacitás térkép készítése. Kistérségi társulási együttműködés hatás-vizsgálata. Különböző támogatások és normatívák, pályázatok igényjogosultságának számbavétele 24.3. Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövid távon: Továbbképzések nyilvántartása. Tanórán kívüli foglalkozási lehetőségek biztosítása. 24.4. A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő közoktatási intézmények vezetői humán erőforrás, szakos ellátottság tekintetében törekednek az optimális állapot elérésére, ami legtöbbször a szakoktatói álláshelyek betöltése során okoz komoly problémát, valamint a fogyatékosok oktatásával-nevelésével foglalkozó intézmények dolgozói esetében. Az alkalmazott pedagógusok szakmai megújulását segítik az intézmények a tervszerű továbbképzések szervezésével, képzéseken való részvétellel. A tárgyi feltételek biztosítása, fejlesztése folyamatos annak érdekében, hogy minden intézmény rendelkezzen az oktató-nevelő munkát segítő eszközökkel, felszerelésekkel. A szükséges anyagi fedezet pályázati pénzekből, szakképzésfejlesztési hozzájárulásokból, fenntartói hozzájárulásokból fedezhető. Az intézmények minőségirányítási programjuk keretében már megkezdték a partneri igényfelmérés és elégedettség vizsgálatát.
17
25. Helyzetelemzés megállapítására (problémára vagy erősségre) hivatkozás: Akadálymentesítés 25.1. Cél: A megyei fenntartásban levő közoktatási intézmények akadálymentesítése 25.2. Az intézkedés leírása: Az akadálymentesítés feltételeinek biztosítása 25.3. Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövid távon: Pályázati lehetőségek feltérképezése, pályázat beadásának előkészítés 25.4. A Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő közoktatási intézmények között nincs teljesen akadálymentesített épület. A részleges akadálymentesítés általában a bejáratra, WC-re terjed ki, de van olyan intézmény is, melynek akadálymentesítése még nem kezdődött meg. Az intézményvezetők, valamint a Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatalának munkatársai folyamatosan figyelik a pályázati lehetőségeket. Ennek köszönhetően nyílik lehetőség a Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium komplex akadálymentesítésére, valamint a szakképzés-szervezési társulásokhoz tartozó intézmények részleges akadálymentesítésére. Tisztelt Közgyűlés! A fentiek alapján a következő határozati javaslatot terjesztem a Tisztelt Közgyűlés elé: …./2009. (XI. 19.) MÖK határozat 1. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv rövid távú eredményességének értékelését tudomásul veszi. Határidő: azonnal Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 2. A Közgyűlés felkéri az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottságot, kísérje figyelemmel és segítse az intézkedési terv további megvalósulását. Határidő: folyamatos Felelős: Stolár Mihály, az Oktatási Ifjúsági és Sport Bizottság elnöke 3. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése felhívja az intézményvezetőket, hogy az esélyegyenlőség biztosításának nyomon követését szolgáló indikátorok teljesülését folyamatosan kísérjék figyelemmel, tegyék meg intézkedéseiket a naprakész adatok dokumentálására. Határidő: folyamatosan Felelős: közoktatási intézmények vezetői Veszprém, 2009. november 19. Stolár Mihály s.k.
18
