I.1001-10/1998.
Jegyzőkönyv Készült Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1998. március 26- i üléséről.
Jelen vannak: Baumgartner Sándor, dr. Bödő László, dr. Erdődy Gyula, dr. Faragó László, Galbáts András, Golob Ferenc, Gonda Tibor, Grisnik Zoltán, Helmrich Ferenc, Hódosi Vera, dr. Kádár Géza, Kerényi János, dr. Kékes Ferenc, Koósz Margit, Körömi Attila, Kukai András, Dr. Kunszt Márta, Liszkay Teréz, Medvetzky Antal, Meixner András, Mischinger István, Molnár Tamás, Nagy Csaba, Papp Béla, Petrovits Béla, Péter Pál, dr. Révész Mária, dr. Romváry Ferenc, Sashalmi György, Simonovics Ferenc, Soó László, Staub Ernő, Tillai Aurél, Tomics János, Tóth Mihályné, Traj Ferenc, Troska Gyula, dr. Ujvári Jenő, Ursprung János k é p v i s e l ő k. Távollévő képviselők: ifj. Gömzsik Péter, Pacur Zsolt, dr. Páva Zsolt, dr. Szabó László, Szirmai Csaba.
Jelen vannak továbbá: dr. Pozsárkó István aljegyző, dr. Szili Katalin országgíűlési képviselő, Fischer Frigyesné a Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke, dr. Rákosyné dr. Vass Klára kisebbségi referens, Albert Pál a Közüzemi Rt. képviselője, Hainess Jenő a Pécsi Vízmű vezérigazgatója, dr. Réti Tamás az LDE képviselője, dr. Modrovits Sándor vezető jogtanácsos, dr. Papp Judit, Pilaszanovich Iván, dr. Sohár Endre, Spolár János, dr. dr. Nász László, dr. Radochay Csongor, dr. May Gábor, dr. Berhiday Ilona Bagoly Attila, irodavezetők, dr. Szűcs Valéria a Gyámhivatal vezetője, Balázsné Donáth Aranka, Zalán László irodavezető helyettes, Szelestey Judit csoportvezető, Lászlóné dr. Kovács Ilona jogtanácsos, Lábady Imre referens, dr. Dunai Imre Új Dunántúli Napló, Szíjártó Ildikó a Városi TV képviseletében, Filák Lajos az INTERCOM kirendeltség vezetője.
2
Dr. Révész Mária: köszönti képviselőtársait, a megjelenteket. Az ülést 9.00 órakor megnyitja. A testület az ülés kezdetén jelenlévő 37 képviselővel határozatképes. Megkérdezi, a kiküldött napirendhez képest kinek van indítványa? Dr. Ujvári Jenő: kéri napirendre venni az előző ülésen elnapolt "Mozi üzemeltetési szerződés" tárgyalását. Molnár Tamás: napirend előtt kíván szólni a választási kampány előkészítése során előállt szituációról. Papp Béla: kéri napirendre venni az "Energiagazdálkodási céltartalék felhasználása" tárgyú előterjesztést. Tóth Mihályné: napirend előtt kér szót a Béta-aknai Akkumulátor Feldolgozó Üzem vasasi visszhangjáról. Tillai Aurél: az Iparosház mögötti terület ügyében napirend előtt kér szót. Kerényi János: napirend előtt kér szót a Városháza felirat kapcsán. Simonovics Ferenc: napirend előtt szólna a részönkormányzatok területén létrejövő intézmények és egyéb létesítmények ügyében. Dr. Révész Mária: szavazást kér az elhangzott kiegészítésekről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés: • a "Mozik üzemeltetési szerződése" című előterjesztést 33 egybehangzó igen szavazattal, • az "Energiagazdálkodási céltartalék felhasználása" című előterjesztést 32 igen szavazattal napirendre vette. • Molnár Tamás napirend előtti felszólalását 30 igen szavazattal, (egyhangúlag) • Tóth Mihályné napirend előtti felszólalását 30 egybehangzó igen szavazattal, • Tillai Aurél napirend előtti felszólalását 29 igen szavazattal, (ellenszavazat és tartózkodás nélkül) • Kerényi János napirend előtti felszólalását 33 igen szavazattal, • Simonovics Ferenc napirend előtti hozzászólását 29 igen szavazattal elfogadta. • A kiegészített napirendet 33 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta. A képviselőtestület az ülés napirendjét a következők szerint állapította meg: Napirend előtti felszólalások: a.) Molnár Tamás: az MDF Székházba történő betörésről
3
b.) Tóth Mihályné:
a Béta-aknai Akkumulátor Feldolgozó Üzem vasasi visszhangja
c.) Tillai Aurél: az Iparosház mögötti területtel kapcsolatos lakossági észrevétel d.) Kerényi János: a Városháza felirat e.) Simonovics Ferenc: a részönkormányzatok területén létesülő intézményekről 1.)
Beszámoló a lejárt határidejű határozatokról, bizottsági döntésekről
2.)
Többször módosított 1995. évi 3. számú Ör. (SZMSZ) kisebb módosítása
3.)
Személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjairól
4.)
Folyékony hulladék összegyűjtése és elszállításának 1998. április 1jétől tervezett díjemelése
5.)
Az önkormányzati tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg az önkormányzati tulajdonú közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról szóló, többszörösen módosított 1996. évi 38. számú önkormányzati rendelet módosítása
6.)
A Kulturális Bizottság szakértő tagjának megválasztása (szóbeli )
7.)
A Harmadik Színház igazgatói állásának betöltése
8.)
Pécs-Pécsbányatelep Településrészi Önkormányzat tagjának megválasztása
9.)
Az 1998. évi részönkormányzati céltartalék felosztása
10.)
Megállapodás a Baranya Megyei Illetékhivatal 1998. évi költségeinek viselésére
11.)
Pécs városmarketing koncepciója
12.)
Pécs, Mária u. 9. szám alatti ingatlan ügye
13.)
Légszennyezési bírság megosztása
14.)
Közterületfelügyeletnél folytatandó fegyelmi eljárásban közreműködő Fegyelmi Tanács tagjainak kijelölése
15.)
Csatlakozás a Fiatal Európa projekthez
16.)
Labdarúgó Európabajnokság csoportmérkőzésének megrendezése
4
17.)
A Pécs Budai LSK szabadtéri létesítményeinek használata
18.)
A Magyar Katolikus Egyház által visszaigényelt, volt egyházi ingatlanok tulajdonjogának rendezése
19.)
Szociális ellátási szerződések módosítása
20.)
Hulladéklerakó II/A. ütem bérbeadására vonatkozó előszerződés
21.)
Fogászati praxisok fejlesztése
22.)
Gyermek háziorvosi és fogorvosi praxis kiválása
23.)
Háziorvosi megbízási szerződések módosítása
24.)
37334. hrsz-ú ingatlan értékesítése
25.)
Pécs, Felsőmalom u. 13. útszolgalmi jog alapítása
26.)
A 43/1998. (01.29.) számú közgyűlési határozat hatályon kívül helyezése és a Pécsi Temetkezési Vállalat létesítő okiratának módosítása
27.)
Támogatási kérelmek jóváhagyása
28.)
Energiagazdálkodási céltartalék felhasználása
29.)
Mozi üzemeltetési szerződése
A közgyűlési vita hangszalagon rögzítve, 1.-5. kazetta.
Zárt ülésen tárgyalt előterjesztések, melyről külön jegyzőkönyv készült a I.1028 - 6 / 1998.sz. alatt: 1.)
Kolompár Lajosné pécsi lakos rendszeres gyermekvédelmi támogatás ügye
2.)
Radványi Andrea pécsi lakos rendszeres gyermekvédelmi támogatás ügye
3.)
Szavazatszámláló Bizottságok tagjainak megválasztása
4.)
A DDRF Rt-nél igazgatósági és FEB-tagok megbízása, a tiszteletdíjak emelése
5
Napirend előtti felszólalások: a.) Molnár Tamás: emlékeztet a napokban történt eseményre, az MDF Székházba történt betörésre, melyről a sajtóból értesülhettek. E betörésnek többek között kárvallottja volt dr. Révész Mária alpolgármester asszony is, aki az MDF és a FIDESZ közös jelöltjeként szeretne indulni a választáson. Több száz ajánlócéduláját lopták el a programtervet tartalmazó számítógéppel együtt. Ennek kapcsán őszinte sajnálatukat szeretné kifejezésre juttatni, és megjegyzi, bíznak abban, hogy az elveszett ajánlási cédulák megkerülnek, illetve megfelelő számban pótolhatók. Nem ez a módja az ellenfelek legyőzésének. Szeretné továbbá, ha alpolgármester asszony meg tudná cáfolni a hírt, miszerint az ellopott számítógép - amely a Városháza tulajdonát képezi - az MDF Székházban más célokra lett használva. Dr. Révész Mária: elmondja, a sajtó tévesen közölte, hogy az ajánlócéduláit is ellopták, ugyanis elsőként adta le március 16-án a szükséges mennyiség többszörösét, csak néhány darab volt a Székházban. A számítógép valóban a Városháza tulajdonát képezi, személyi használatra kapta, és úgy gondolja, nem megoldható, hogy külön gépen dolgozzon más témákban, és külön a választási kampány tervekkel. A számítógép 3 éves munkáját tartalmazta. Még egyszer elmondja, személyi munkájához kapta. Nyíltan ismertette, mi történt, nem kívánja politikai hangokkal megtűzdelni, reméli ez az esemény nem egy sorozat kezdete. Valóban hibát követett azzal, hogy aznap ott hagyta, de egy olyan programra ment, ahova nem kívánta magával vinni. Egyébként részéről az anyagi kárért helytáll. b.) Tóth Mihályné: elmondja, a Dunántúli Napló Akku-program címmel megjelent cikkéből értesültek arról, hogy Komló egy akku feldolgozó üzemet kíván létesíteni Béta-aknán. Polics József úgy nyilatkozott, hogy érzésük szerint nincs akadálya a beruházásnak. Tény, hogy Pécstől Kisvaszarig minden önkormányzatnál kifüggesztették - és ma már tudomása szerint a Pécsi Önkormányzatnál is - a környezetvédelmi tanulmányt, amelyből a lakosság tájékozódhat, érdemben reagálhat. Vasas település légvonalban 2 km-re van Béta-aknától. Amikor a 3-as akna működött, a kompresszor ház hangját a faluban a légáramlat miatt a leggondosabb szigetelés mellett is lehetett hallani. A patak végigmegy a házak között érintve Somogyot halastavat is táplál - és a hirdi vízgyűjtő medence felett folyik tovább. Véleménye szerint Komlónak elsősorban a potenciálisan veszélyeztetett Vasas véleményét kellene kikérni. Komló, illetve Kisvaszar területén nem áll fenn a környezeti veszély. Örömmel veszik a munkahelyteremtést, azonban azt nem, ha ennek következtében ismét Vasas kerülne veszélyeztetett helyzetbe. Többnyire bányászok, sőt a Béta-aknai főmérnök hívta fel figyelmét, - ismerve a földfelszínt - hogy ez a helyzet nagy mértékben veszélyezteti Vasast. Kéri a város vezetőit, kezdeményezzenek Komlóval kapcsolatteremtést annak érdekében, hogy Vasas lakói megismerjék részletesen a beruházást,
6
hívjanak meg környezetvédelmi szakembereket, akik tájékoztatást tudnak adni az ólom és egyéb káros anyagok kibocsátását illetően. Megjegyzi, a lakosság nagyon hevesen tiltakozik. c.) Tillai Aurél: az Iparosház mögötti belső tér ügyében kíván szólni. Megjegyzi, a lakók 8 éve próbálnak valamilyen megoldást találni problémájukra. 24 forduló volt eddig eredménytelenül. Néhányat felsorol ezek közül: 1990-ben cikk jelent meg a Dunántúli Naplóban Rendezetlen terület címmel. Ugyanebben az időszakban helyszíni szemle volt, amelyről jegyzőkönyv is készült. A következő év januárjában levelet intéztek a polgármester úrhoz, majd márciusban a főkapitány úrhoz. Ezt újabb cikk követte a Dunántúli Naplóban. 1993-ban egyeztető megbeszélés volt az érdekeltekkel a Polgármesteri Hivatalban. 1995-ben újbóli megbeszélés a Közüzemi Rt-nél, melyről jegyzőkönyv készült, augusztusban, majd 1996. júniusában ismételten helyszíni szemle. 1997. februárban egyeztetés céljából találkozás az érdekeltekkel, melyről jegyzőkönyv készült. 1997. májusában megbeszélés Soó László vezérigazgató úrnál. A körzet közös képviselője Vincze László ismételten levélben fordult hozzá, melyben arra kérte, a Közgyűlés előtt tegye szóvá, hogy a 8 év alatt képtelenség volt megoldást találni. A lakók nem tudnak parkolni, mert az Iparosházba, valamint a Biztosítóhoz autóval érkezők, valamint a terület felett lévő csillapított övezetből kiszorulók itt szeretnének parkolni. Az is probléma, hogy a parkolni kívánók, de helyet nem találók is bemennek gépjárműveikkel, ezáltal szennyezve a levegőt és zavarva a lakók nyugalmát. A park már teljesen tönkrement. Kéri az illetékes bizottság elnökét, Péter Pál képviselő urat, foglalkozzék ezzel az üggyel a bizottság, hozzon valamilyen határozatot, és a lakók kapjanak konkrét választ. Akár arra vonatkozóan is, hogy megoldhatatlan a helyzet. A döntésről értesítsék személyét és Vincze László közös képviselőt, megnyugtatva a lakókat, hogy foglalkoznak ügyükkel. d.) Kerényi János: bizonyára észrevették, hogy felkerült a Városháza felirat. Ezen túl már nem úgy kell meghatározni, hogy a MC’ Donalds mellett található. Köszönetet mond azoknak, akik hosszú idő alatt sokat tettek ennek érdekében, elsősorban Romváry Ferenc képviselő úrnak. Nem köszöni meg azoknak, akik 1995. márciusa óta dolgoztak azért, hogy 1998. márciusra felkerüljön a felirat. e.) Simonovics Ferenc: megemlíti, több létesítmény jön létre, döntéseket hoznak bizottsági üléseken, ahol nem kérik ki a részönkormányzatok véleményét. Több esetben újságból értesülnek arról, milyen létesítményt kívánnak létrehozni területükön. Jelen esetben a HERA Alapítvány egy kutyamenhelyet szándékozik létesíteni, amely a Margit, Bánya, Fejlődés, Katona József utca térségét zárná be. Itt már van egy kutyatelep, amely több gondot jelent a lakosságnak. Több esetben közterület-felügyelők és a KÖJÁL intézkedett a problémák miatt. Itt is a széljárással és a szennyvízzel van a gond, egy északi széljárás esetén elárasztaná az egész falut. A víznyelő a szabolcsi árok lenne, mivel csatornázás e területre tervbe sincs
7
véve. Kéri az illetékes bizottságokat, irodákat, ha a részönkormányzatok területeivel foglalkoznak, hívják meg azok vezetőit, érintett képviselőket. A részönkormányzatok Szervezeti és Működési Szabályzatában szerepel ugyanis, hogy véleményezési joggal rendelkeznek, ha a területükön valamit létesítenek. Kéri a későbbiek folyamán ezt figyelembe venni. Megemlíti ez ügyben már a jegyző úrhoz is fordult, sajnos eredménytelenül. Most is arról értesült, hogy a György-telepre pénzkiutalás történt, szeretett volna erről is tudomást szerezni, de nem hívták meg. Ismételten kéri, a jövőben ne mellőzzék a részönkormányzatokat.
1.) Beszámoló a lejárt határidejű határozatokról, bizottsági döntésekről Előterjesztő: dr. Révész Mária alpolgármester Körömi Attila: az 5. sz. melléklettel kapcsolatban lenne kérdése, amely a Turizmus '98 Szakkiállítás támogatásáról szóló - Gazdasági és Vállalkozási Bizottság 1998. február 23-i ülésén hozott - határozatot foglalja magában. Értelmezése szerint a város 200 eFt-tal támogatja a szakkiállítást a Kereskedelmi és Iparkamara Idegenforgalmi Alosztályának kérelmére. Bizottsági elnök úrtól kérdezi, mit takar ez az összeg és milyen indokkal kérte az Idegenforgalmi Alosztály? Gonda Tibor: szívesen válaszol Körömi úr kérdésére, bár emlékezete szerint nem volt még arra példa, hogy ilyen típusú bizottsági döntésről be kellett számolni a Közgyűlés előtt. Ez a kiállítás a Pécsi Ipari Vásár után a második legrangosabb látogatottságát és színvonalát tekintve. Tartósan támogatója volt a Pécs Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, mely nem az itt kiállító baranyai vállalkozókat célozta meg, hanem a város nemzetközi jellegének erősítését. Mivel ez évben a kamara egyéb államigazgatási, közigazgatási feladatai jelentős mértékben bővülnek, így a Fejlesztési Alap nem nyújtott lehetőséget a kiállítás támogatására. Az alosztály részéről egy erőteljes kérés fogalmazódott meg, hogy próbálják városi szinten támogatni. Az alosztályban betöltött funkciójára tekintettel - amelyről a bizottságnak is tudomása van - vállalta a közvetítő szerepét, hogy az esemény fontossága miatt egy alkalommal próbálják meg támogatni. A költségvetésből biztosított bizottsági keret lehetőséget ad az ilyen jellegű ügyek támogatására. Így döntött a bizottság a 200 eFt odaítéléséről a kamara jelenlegi nehéz helyzetére való tekintettel. Körömi Attila: megköszöni a választ. Megjegyzi, ezek szerint a vállalkozóktól beszedett tagdíjakból nem állt rendelkezésére ez az összeg, a kamara ezért fordult a városhoz. Hozzáfűzi, ez nem precedens, mert minden bizottságnak, amely saját hatáskörben dönt, kötelessége beszámolni, amely döntés hatályos, a testület csak akkor tudja megváltoztatni, ha napirendjére tűzi. Közgyűlés bármely képviselője jogosult tájékoztatást kérni, ezzel élt.
8
Molnár Tamás: a Városi TV és a PIÁR Stúdió együttműködési megállapodásáról - március 12-én - hozott határozatban lévő határidő módosítására vonatkozóan lenne kérdése. Az előterjesztés olyan általános, hogy semmire nem ad felvilágosítást. Úgy gondolja, hogy a lejárt határidejű határozatok szóló beszámolónak konkrétabbnak kellene lenni. Egyrészt az együttműködési megállapodás és egyáltalán a TV súlyának közéletiségének méltó, komoly tárgyalása érdekében, másrészt a határidő jelentős halasztását ennél alaposabban kellene indokolni A szöveg ugyanis abban merül ki, hogy a két szervezet együttműködésének alapos áttekintése, néhány szakmai kérdés tisztázása szükséges. Kerényi János: szintén a 3. sz. melléklethez kapcsolódna hozzászólása. A szándék ugyanis az volt, hogy a televízió ügyében tegyék meg a megfelelő lépéseket, próbáljanak előre jutni. Ezért nagyon furcsának tartja a jelentésnek azt a részét, hogy "Mindkét szervezetnek és működésének alapos áttekintése szükséges." Két éve ezt teszik, vagy ezzel azt állítják, hogy eddig nem tekintették át alaposan és a munka elején tartanak. Kéri az előterjesztőt a pontosabb megfogalmazásra. Indítványozza továbbá, hogy "erről a mellékletről külön szavazzon a testület". Papp Béla: felhívja a figyelmet, hogy az előterjesztés 4. oldalán lévő l. bekezdés utal arra, hogy a PÉTÁV ügyvezetőjének munkaszerződését eldöntő közgyűlési határozat téves volt, március 1. helyett április 1. lett volna a helyes. Az előterjesztő szándéka szerint bekerült volna ez a mondat, de kimaradt. Kéri, a 4. oldalon lévő határozatot egy 5. ponttal kiegészíteni: A Közgyűlés az 54/1998. (01.29.) sz. határozatát módosítja. Gasz Zoltán igazgatói megbízása 1998. április 1-től érvényes. Az előző igazgató ugyanis március 31-vel lett felmentve. Megemlíti, a munkaszerződés megkötése helyesen történt. Formai hiba, amit a határozatban módosítani kellene. Dr. Ujvári Jenő: megerősíti, valóban nagyon általános leírás foglalkozik a Városi TV aktuális kérdéseivel. Ez azonban az országos médiahelyzet változásainak következménye. A háttérben komoly munka folyik, amelybe időnként a frakcióvezetőket is be kívánják vonni, ugyan megjelenésük nem minden esetben teljes. Elkészült az a megállapodás-tervezet a két TV és a szakértők bevonásával, amelyet a jövő héten különböző bizottságok megtárgyalnak, majd a Közgyűlés elé terjesztik. A megállapodás-tervezet magában foglalja, hogy a reklám tevékenység, valamint a technikák használata közös alapon történjen. A szándék továbbá az, hogy a tervezet előkészítse a két TV valamikori összevonását, amikor az országos rendelkezések szerint lehetőség kínálkozik. Jelzi, hogy az Országos Televízió Tanácstól érkezett ígéretek változatlanul halogatóak és úgy tűnik, a választások lezajlásáig nem záródik le. Kéri, hogy a határidő-módosítást engedélyezze a testület. Kerényi János: megköszöni a választ. A 41/1998. (01.29.) sz. határozatból idéz, miszerint "A Közgyűlés kinyilvánítja szándékát, hogy a két frekvenciát 1998. március 15-ig egységes jogi, és gazdasági irányítás alá vonja. Egyúttal
9
felkéri a polgármester urat, hogy a szükséges lépésekről a következő Közgyűlésen a képviselőket tájékoztassa. Határidő: március 15. és a következő Közgyűlés. Felelős: dr. Páva Zsolt polgármester." Kérdése, e határozat végrehajtásával mi történik? Dr. Ujvári Jenő: ez a határozat kiegészült azzal, hogy ne vonják össze a két televíziót egységes szervezetté, mert veszélyeztetné jövőbeli terveiket, vagyis, hogy a frekvenciák egyesítése valóban megtörténjen, és ne merüljenek fel ezzel kapcsolatosan engedélyezési akadályok. A halasztó lépés azért volt nagyon fontos, és lényeges, mert a mostani tervezet sem törekszik arra, hogy a szervezetek egyesüljenek. Csupán azt tűzi ki célul, hogy közeledjen és egyforma mederben működjenek. A frekvenciák, illetve a szervezetek egyesítését ilyen értelemben nem célszerű kezdeményezni. Dr. Erdődy Gyula: egyetért képviselőtársaival, akik a Városi TV határozatának pontos határidejét kérik számon. Ugyanakkor megérti alpolgármester úr nehéz helyzetét is. Egyetértve azzal a felvetéssel, hogy külön szavazzanak, javasolja a határidő módosítást. Érezhetőek bizonyos szakmai ellenérdekeltségek, közös érdekeltségek mindkét stúdió vonatkozásában. Hangsúlyozza, csak abban az esetben ért egyet a május 15-re történő határidő módosítással, ha erre az időpontra valóban egy korrekt, teljes körű szakmai megállapodás készül. A 66/1998. sz. határozatra történő jelentés kapcsán elmondja, miután nyílt ülésen kérték fel a képviselőket a nyilatkozat megtételére - miszerint az abban felsorolt cégekben van-e érdekeltségük - talán célszerű lenne, ha aljegyző úr a beérkezett nyilatkozatokról tájékoztatást adna. Legalább annyit, hogy a 44 képviselő közül senki nem érintett , vagy "z" érintett. Körömi Attila: a vita, amely arról szól, hogy a Városi TV. aktuális problémája főként a Városi TV és a PIÁR Stúdió Kft. - amely a Mecsek TV neve alatt megjelenő adásokat sugározza a Városi TV-n belül - már ezzel is világos, milyen egyszerű a helyzet. Ha ez a fő probléma, és hozzáveszik a Média törvény bonyolultságát, akkor a testületnek el kell gondolkodnia azon, érdemes-e határozatokat hozni, melyekről az elfogadás pillanatában is tudják, hogy végrehajthatatlan a határidő betartása miatt. Pontosan a Média-törvény bonyolultsága miatt nem biztos, hogy a Városi TV és a PIÁR Stúdió egységes műsorszerkezetű adásának kialakítása egyszerű. Véleménye szerint nincs értelme a május 15-re való határidő kitolásnak, főként úgy, hogy álfelelősöket jelölnek meg, mint polgármester úr, alpolgármester úr, irodavezető úr, akik ki vannak szolgáltatva a két TV vezetése kompromisszum képtelenségének. Ez nem méltányos velük szemben. Ezt az állítását akkor is fenntartja, ha arra hivatkoznak, minden olyan bonyolult ez ügyben, hogy nem tudnak lépni, ez esetben le kell mondani. Nem igaz, hogy a vezetők felelőssége semmilyen mértékben nem érhető tetten. Ezért csak olyan határozatot hajlandó elfogadni, amelyben az szerepel, hogy "Május 15-ig kerüljön kidolgozásra, Felelős Kismányoky Károly és Salamon Éva." Ha nincs kidolgozva, fel kell őket állítani, mert ők a felelősek.
10
Dr. Ujvári Jenő: elmondja, a Városi TV ügyét az teszi átláthatatlanná, hogy az országos szinten Média törvénnyel foglalkozók halogató magatartást tanúsítanak. A frekvencia egyesítések és az engedélyek megadása ügyében a napi kérdésekhez kell alkalmazkodniuk. Hétfőn elkészült a két televízió vezetője közreműködésével az együttműködési megállapodási szerződés, amelyet a bizottságok megtárgyalnak és ennek megfelelően a Közgyűlés elé kerül. Ebben már semmiféle politikai, álgazdasági együttműködés hiányaira utaló mozzanat nincs. Csupán az országban kialakult helyzethez próbálnak alkalmazkodni. Most mondhatja, hogy az együttműködés meglesz. Körömi Attila: elfogadja alpolgármester úr válaszát. Ettől kezdve ez az információ volt, amely hitelessé teheti a május 15-i dátumot. Előző hozzászólását azonban nem vonja vissza, mert arra vonatkozott, hogy ez az információ nem volt a Közgyűlés birtokában. Miután ezt tudják, bízik abban, hogy május 15-én valóban tudják tárgyalni, és a két vezető valóban kompromisszum készségre törekszik. Ha ez így történik, akkor senkinek nem kell felállni. Dr. Kékes Ferenc: felhívja a figyelmet az SZMSZ 24. §. (6.) bekezdése szerint határozat végrehajtásáért felelősként tisztségviselő, szervezeti egység vezető, ellenőrzésért felelősként tisztségviselő jelölhető meg. Tehát intézményvezető, ügyvezető igazgató, vagy igazgató nem. Körömi Attila: ez a szokásos felelősség alól történő kibújás esete. Az SZMSZ-t meg lehet változtatni, ha szükséges. Az azonban nem helyes, hogy felelősként megjelölik például a polgármestert, és ettől kezdve mindenki más felelőtlen az ügyben. Változatlanul az a véleménye, hogy ez esetben a két TV vezetője a felelős. Ha az SZMSZ ezt nem teszi lehetővé, akkor felkéri alpolgármester urat, hogy ő tegye felelőssé a két vezetőt. Úgy gondolja, célszerű lenne az SZMSZ-t az élethez igazítani. Nem azt állítja, hogy minden esetben meg kell változtatni, azonban láthatóan tisztségviselői szinten elakad minden, az intézményvezetőket nem lehet számon kérni, valószínű akkor döntöttek rosszul, amikor megalkották. Át kellene gondolni. Dr. Erdődy Gyula: jelzi, hogy második felvetésére - a képviselői nyilatkozatok ügyében - melyet aljegyző úrhoz intézett, nem kapott választ. Dr. Révész Mária: felkéri aljegyző urat a válaszadásra. Dr. Pozsárkó István: aggálya, nem tudja, helyes-e, ha a testületet, illetve bármely tagját érintő kérdésben az önkormányzat egyik tisztségviselője nyilatkozik a nyilvánosság előtt. Amennyiben a képviselők egyetértenek, természetesen érdemben tud válaszolni. Meixner András: megjegyzi, egyike volt azoknak, aki nem írta alá a nyilatkozatot. Elvi okból tette, mert, ha legközelebb kipattan egy ügy, újabb
11
5-6 Kft-től kell elhatárolni magukat. Javasolja, adjon minden képviselő vagyonnyilatkozatot, és hozza nyilvánosságra. Sokan indulnak a választásokon, ő már aláírt egyet, hajlandó nyilvánosságra hozni. Véleménye szerint sokkal egyszerűbb, ha azt közlik, miben érdekeltek, és nem azt, hogy miben nem. Dr. Erdődy Gyula: megérti aljegyző úr aggályát, de kéri a testületet, hogy a felvetését is fontolja meg. Arról volt szó, 43 képviselőt felkértek a nyilvánosság előtt, hogy tegyen nyilatkozatot ez ügyben. A városi híresztelések elkerülése érdekében szeretné, ha aljegyző úr az eredményt is nyilvánosságra hozná. Indítványozza, a testület szavazzon arról, egyetért-e ezzel. Dr. Révész Mária: szavazást kér az elhangzott ügyrendi indítványról. Megállapítja, hogy a képviselőtestület 33 igen, 1 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett az ügyrendi javaslatot elfogadta. Dr. Pozsárkó István: elmondja Meixner, Szirmai és Szabó képviselő urak kivételével mindenki leadta nyilatkozatát, mindegyik nemleges volt. Vagyis senki sem érintett a felsorolt gazdasági társaságokkal kapcsolatosan. Kerényi János: emlékeztet arra, "a 3. sz. mellékletről külön szavazást kért ". Dr. Révész Mária megjegyzi, Papp Béla alpolgármester úr által jelzett határidő módosításról - Gasz Zoltán ügyvezető igazgatói kinevezéséről nem kell szavazni. A 3. sz. mellékletről kéri a testület döntését. Megállapítja, hogy a Közgyűlés a 41/1998. sz. határozat határidő módosítását 21 igen, 2 nem szavazattal, 8 tartózkodás mellett elfogadta. Az 1.) napirendi pontról kér szavazást. Megállapítja, hogy a képviselőtestület 28 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 129 /1998. ( 03.26. ) sz. határozata lejárt határidejű határozatokról, bizottsági döntésről 1.)
A Közgyűlés a Vagyonkezelő és Hasznosító Iroda 634/1997. (12.12.) sz., az Önkormányzati Iroda 66/1998. (02.12.) sz.; valamint a Jegyzői Iroda 54/1998. (01.29.) sz.
12
határozatra készített jelentését elfogadja, és Gasz Zoltán PÉTÁV Kft. ügyvezető igazgatói megbízatásának kezdő időpontját 1998. április 1-re javítja. 2.)
A Közoktatási, Közművelődési és Sport Iroda jelentésére figyelemmel a 65/1998.(02.12.) sz. határozat végrehajtási határidejét 1998. május 15-ig meghosszabbítja. Határidő: Felelős:
3.)
A Pénzügyi,Gazdasági, valamint Jegyzői Iroda együttes jelentésében foglaltakra figyelemmel az 578/1997.(12.04.) sz. határozat 6.) pontjának a statisztikai jogszabály megalkotására megállapított határidőt 1998. május 20-ra módosítja. Határidő: Felelős:
4.)
1998. május 20. Pilaszanovich Iván irodavezető, Modrovits Sándor vezető jogtanácsos
dr.
Tudomásul veszi a Gazdasági és Vállalkozási Bizottság 73/1998. (02.23.) sz. határozatában - átruházott hatáskörben hozott - döntését.
Kapják:
2.)
1998. május 15. Spolár János irodavezető
tisztségviselők, Gonda Tibor bizottsági elnök, Irodák vezetői
Többször módosított 1995. évi 3. számú Ör. kisebb módosítása Előterjesztő: dr. Kékes Ferenc bizottsági elnök
Dr. Kékes Ferenc: valóban nem terjedelmes, de fontos SZMSZ módosításokról van szó, mely esetleges hibáival együttes cselekvésük eredménye. Formai kiegészítés, hogy a 4. §. hatályba lépés ideje nem március 15, hanem 1998. április 1. Ezt az indokolja, hogy az előterjesztés már februárban készült, korábban szándékoztak tárgyalni, de a sűrű program nem tette lehetővé. Ennek megfelelően a záradékban szereplő dátum 1998. március 26-ra módosul. Mindenekelőtt megköszöni Staub képviselő úr felvetését, mely arra irányult annak deklarálása mellett, hogy valamennyi képviselőnek joga van napirend előtt szólni -, hogy a képviselők napirend előtti felszólalásáról ne legyen szavazás. Ez esetben a felszólalás időkeretét 5 percben javasolják limitálni. Szándékaik szerint készülne egy nyomtatvány, amelyen a levezető elnök felé írásban a Közgyűlés megkezdéséig a képviselők nevük és témájuk megjelölésével jelezhetnék felszólalásukat.
13
A másik két módosítási javaslat szintén hosszabb múltra tekint vissza. Az egyik, gyakran szembesültek azzal, hogy a határozati javaslat figyelmetlenségből, vagy más okból nem kapta meg az egyébként szükséges minősített többségi szavazatot, amely az érvénybe lépéséhez szükséges lett volna és a levezető elnök kényszerült az újraszavazás inspirálására. Ezt a gyakorlatot próbálják javaslatukkal kiküszöbölni, pontosabban a levezető elnök hatáskörévé tenni - az erről szóló szavazás után - hogy minden körülmény mérlegelésével lehessen ismételten szavazni a kérdésekről. A másik a költségvetési rendeletben elfogadott Tartalék Alap céltartalék terhére történő évközi kötelezettség esetén a határozathozatal egyszerű többségi szavazással történik a javaslat szerint. A logikája az, hogy a keretről már minőségi többséggel szavazott a Közgyűlés. Ennek az operatív célokra való felszabadítása válik egyszerűbbé. Természetesen abban az esetben, amikor egy elkövetkező év költségvetési kondícióinak és rendeletnek a terhére kell döntést hozni, az SZMSZ javasolt változása szerint minősített többségű szavazás szükséges. Ez a három eleme az SZMSZ módosításának, melyet a Költségvetési Bizottság is tárgyalt - a költségvetés összefüggésében -, azzal egyetértett Kéri a testületet fogadja el az előterjesztett rendelet módosítási indítványt. Kerényi János: véleménye szerint az előterjesztés nagy része elfogadható, kivéve a 4-es, amely az 1995. évi 3. rendelet 20. §-ának (4.) bekezdése. "Az ülésen elfogadott napirendi pont érdemi tárgyalását követően a levezető elnök javaslatára a megválasztott képviselők több, mint felének a szavazata alapján dönt a, Közgyűlés arról, hogy a határozat elfogadásához az SZMSZ előírása szerinti szükséges szavazatok hiányában a határozati javaslatról újra szavazzon a testület." Tehát bármikor, bármiről a levezető elnök úgy dönt, hogy közel van egymáshoz a szavazatok aránya, nincs túl nagy eltérés; vagy éppen a levezető elképzelésével ellentétes döntést hoznak. Érti a szándékot, de szűkíteni kellene, hogy mely esetekben. Ha valamely esetben a szavazatok száma nem éri el a szükséges számot, a levezető elnökre van bízva. A gondolat jó, de általánosságban nem elfogadható. Dr. Révész Mária: megjegyzi, az észrevétellel egyetért, túlságosan kiszélesíti a levezető elnök jogkörét. Staub Ernő: a napirend előtti felszólalásokkal kapcsolatos önálló indítványához hozzáfűzi; többször foglalkozott már ezzel a gondolattal, de végső elhatározásra akkor jutott, amikor egyik képviselőtársa kegyeleti ügyben kívánt megemlékezni a POFOSZ elnökének halála kapcsán. Egyetlen esetben sem élt a testület azzal, hogy valakitől megvonja a szót. Megjegyzése pusztán ténymegállapítás, mert mindenkinek joga van saját belátása szerint szavazni. Úgy érzi, gyakorlatilag felesleges, hosszadalmas procedúra volt. Van egy elvi oldala, hogy akit megválasztottak, közügyben napirend előtt szólhasson, a levezető elnök pedig eldöntheti, hogy helyt ad, vagy nem. Az írásos lejelentéssel semmi probléma nincs, elfogadható. Az egyebek kérdésében azonban csatlakozik Kerényi képviselő úrhoz, mert amíg a költségvetéssel összefüggő javaslatokkal egyetért és
14
támogatandónak tartja, az újból történő szavazást több szempontból problematikusnak. Úgy gondolja, a Közgyűlés ugyanolyan testület, mint a parlament. Most úgy tűnik, hogy van egy érvényes szavazás és újra meg újra szavaztatnak. A parlamentben - ha problémák vannak a szavazóképességgel - minden esetben a szavazás előtt szólítják be a képviselőket. Igaz, hogy minősített többséghez köti a javaslat az újra felvételt, de mégis azt mondja, a mindenkori többség feladata, hogy politikai akaratához a többséget biztosítsa. Furcsa értelmezése a parlamentáris demokráciának, hogy a levezető elnök többször szavaztathat. Ennek kivételével tudja a többi három módosító javaslatot támogatni. Molnár Tamás: észrevétele, hogy a költségvetési rendeletben elfogadott tartalék alapok, céltartalék terhére vonatkozó szabályozás szövegéből hiányzik az "általános tartalék kivételével". Kékes képviselő úr javaslata nem vonatkozik az általános tartalékokra, ami egy általános biztonságot jelent és soha nem is volt az érvényes költségvetésben bizonyos konkrét célra megszavazva, tehát további érdemi vitákat, más döntésekhez hasonlóan minősített többséget igényel. Ezzel kéri kiegészíteni a szöveget, hogy "az általános céltartalék kivételével" akár zárójelesen is. Körömi Attila: csatlakozik Staub képviselő úrhoz. Ne fogadja el a testület azt, ha egy adott ügyben döntött, és nem volt meg a szükséges többség, akkor a levezető elnök döntése alapján újra lehessen szavaztatni. Megjegyzi, valóban többnyire az a gyakorlat, hogy a levezető elnök a szavazás előtt jelzi, mivel érzékelhető, hogy nem lesz meg a szükséges többség. Londoni példát említ erre vonatkozóan. Az előző ciklusban is volt arra többször példa, főként a közlekedési tarifák ügyében, amikor háromszor szavaztak, mert nem kapta meg a szükséges többséget. Ezzel a módszerrel a céget nem inspirálják arra, hogy különböző javaslatokat dolgozzon ki. Egy testületben akkor nincs meg a többségi szavazat, ha a többség elfogyott, és nincs meg az a politikai támogatottsága a városvezető koalíciónak - ami mandátumokban nyilvánul meg - és így nem tud döntéseket hozni, vagy ha több képviselő - aki az adott frakcióban van - nem ért egyet a döntéssel. Ilyenkor megegyezési kényszer van, kompromisszumos javaslatokat lehet előterjeszteni, senki sem tudja mondani saját sarkított véleményét, mert a megegyezés érdekében az álláspontokat közelítik egymáshoz. Úgy véli, ez a pont arról szól, hogy amennyiben a demokratikus rendszerekben a többség elfogyna, nem lehetne kompromisszumra jutni, tehát nem vonják be a mindenkori ellenzéket, amikor a kormányzók többsége felborul akkor addig szavaztatnak, amíg morálisan zsarolható a testület. Különböző olyan indokokat hoznak fel, amit senki nem szeret hallani, így előbb-utóbb néhány képviselő hozzájárul a döntéshez. Ez nem jó, mert ha bekerül, ezentúl nem lesz kompromisszumos kényszer, illetve nem inspirál a lehető legjobb megoldás kiválasztására. Kéri a testületet, ezt a pontot ne fogadja el, a többit pedig támogassa. Dr. Erdődy Gyula: szintén a 3. §. (4.) bekezdéséhez szeretne hozzászólni. Kékes képviselő úrtól szeretne kérdezni, mert a tartalék alap kifejezés
15
szerepel az előterjesztésben, amely vészhelyzetre szolgál. Van egy elfogadott költségvetés és a tartalék alap. A Közgyűlés - természetesen azt is megnézi, hogy a kis pénzt mire költi, ha nagy pénzről van szó, az nyilván a tartalék alap megcsapolása. Tehát ez a döntés megfontolandó. Politikai oldala, amikor a tartalék alapot célozzák meg, biztosítja a városvezető többség, vagyis ha az ellenzék is támogatja, akkor a testület bölcsessége nyilvánul meg. Megfontolásra ajánlja, hogy ez esetben a minősített többség maradjon. Vagy befogadja az előterjesztő, vagy leírják ezt a módosító javaslatot. Dr. Révész Mária: aljegyző úrnak adja meg a szót, a bonyodalmak tisztásása érdekében. Dr. Pozsárkó István: felhívja a képviselők figyelmét, hogy rendelettervezetről lévén szó, a módosító indítványokat csak írásban lehet benyújtani az általános vita lezárásáig. Golob Ferenc: felhívták a figyelmét egy részre, amely a következő: "Az ülésen elfogadott napirendi pont érdemi döntéssel befejezett tárgyalását követően." Vagyis, ha valami egy döntéssel befejeződött, azt jelenti, hogy igen, vagy nem többséget kapott. Ezek után teljesen felesleges az ügy újratárgyalása, csak szavazat egyenlőség esetén célszerű, melyről - úgy gondolja - az SZMSZ külön rendelkezik. Dr. Kékes Ferenc: megköszöni az értékes hozzászólásokat. Molnár Tamás által felvetett kiegészítést - kivéve az általános tartalék befogadja, minimális szövegmódosítással rendezhető. Az újraszavazást illető egyéb észrevételekkel csak nagyon kis mértékben tud egyetérteni. 1990 óta nem szabályozott módon ezt teszik, akkor, amikor a szükség, az érdekek ezt kívánták. A bizottság is úgy gondolta, - tisztelve az együttműködés elveit, normáit - ez kerüljön rögzítésre. Az élet hozott már több ilyen döntési szituációt és hoz is. Az előterjesztés 3. bekezdése utal arra az esetkörre, hogy mikor fordulnak elő ilyen ügyek. Emlékeztet arra, hogy például pályázatokról történő szavazásnál hány esetben kellett indítványozni az újraszavazást különböző okok miatt. Semmiféle politológiai és filozófiai megítélést nem indokló témáról van szó, hanem egy korábbi gyakorlat legitimitásáról. Megfontolandó, és részéről elfogadható, hogy erre azonban csak egy alkalommal kerülhessen sor az adott napirendi pont esetében. Az SZMSZ által szabályozottan van erre egy másik lehetőség is, az elnapolás, melynek az a hátránya, hogy csak a következő ülésen lehet tárgyalni. Ezen kívül, ha a testület az előterjesztő számára kedvezőtlen döntést hoz, senki nem akadályozza meg abban, hogy további kiegészítésekkel, procedúrákkal ismételten napirendi kérdéssé transzformálja. Emiatt a politológiai, filozófiai eszmefuttatásokkal ennek a módosító javaslatnak az összefüggésében nem tud egyetérteni, mesterkéltnek érzi. Ismételten elmondja, a rendeletmódosításnál az újraszavazás kapcsán kiegészítésül azt el tudja fogadni, hogy "legfeljebb egy alkalommal" történhet. Ezzel javasolja a testületnek elfogadásra.
16
Staub Ernő: Kékes képviselő úrnak teljesen igaza van abban, hogy egy korábbi gyakorlatot kíván szabályozni a rendeletmódosítással. Ettől azonban még megmaradnak a politikai aggályok. Miután sokan egyetértenek azzal, hogy ez nem jó gyakorlat, talán nem most kellene szabályozni, ne adják meg ezt a korlátlan lehetőséget a levezető elnöknek. Úgy véli, a testület minden döntésének felelős döntésnek kellene lennie. Nem lenne helyes ehhez a korábbi gyakorlathoz megadni a szabályozott formát. Golob Ferenc: felhívja a figyelmet egy ellentmondásra. Ahol részletezve van, hogy miért kell újratárgyalni különböző kérdéseket, előtte az szerepel, hogy” érdemi döntést kellett volna hozni". Ez logikus, azonban a vastagon szedett szövegrészben - amelyet be akarnak tenni a rendeletbe - "érdemi döntéssel befejezett tárgyalást követően" szerepel. Érdemi döntés esetében ugyanis semmi nem indokolja az újratárgyalást. A részletezés nem erről szól, hanem feltételezi, hogy nem történt érdemi döntés. Ilyenkor természetesen megpróbálják még egyszer, vagy ha szavazat egyenlőség áll fenn. Molnár Tamás: az előtte szólókkal ellentétben nagyon életszerűnek tartja az új szabályozást és olyan irányba mutatónak, amit szerencsésnek tart egy városi képviselőtestület döntéshozatalában. Véleménye szerint a testület nem kis parlamentként működik, annak ellenére, hogy a megválasztásuk körülményei hasonlóak az országgyűlési képviselők megválasztásához. Ez a demokrácia normális helyi önkormányzati választási szokásaiból következik. Ellenben, amikor érdemi munkájuk során, tömegével hozzák a döntéseket, melyeknek többnyire határideje is van, határidő, érdekmúlás, benyújtható pályázatok határidejének csúsztatása, vagy valamelyik gazdasági társaságuknak esetleg a város lakosságának nagy részét hátrányosan érintő döntés halasztásról van szó, akkor úgy gondolja, - ügyetlenségüknek, egyéni problémájukból következő távollétük kompenzálásának, javításának, a nem odafigyelésnek, az előterjesztő rossz érvrendszerei hibáinak kiegyenlítésére - a javítás érdekében meg kellene tenni ezt az SZMSZ módosítást. Nemcsak a gyakorlat szól amellett, hogy valóban a városnak nagyon fontos kérdéseket - akár egy elnézés, kávé szünet, önként eltávozás, vagy bármi más okból - nem sikerült a kellő, többnyire minősített többségű szavazattal pozitívan eldönteni. Később sok esetben előfordult, hogy a második szavazásnál, amikor újra kérték napirendre és szavazásra az előterjesztést, általában a szükséges többséggel megszavazták. Elhangzottak olyan megjegyzések is, hogy a politikai többség nem áll fenn, nem lehetséges fegyelmezetlenség, hiányzás. Ez igaz, de ettől még az egy személyre, vagy 44 képviselőre korlátozott felelősségük, vagy ügyetlenkedésük. Ugyanakkor nem szabad hagyni, hogy egy merev szabályozással lehetetlenné tegyenek város polgárait közvetlenül érintő célok elmúlását, pusztán azért, mert 2-3 képviselő esetleg kávézik. Több képviselő említette, hogy első alkalommal is lehet érdemi döntést hozni. Valóban, aki első alkalommal az adott tárgykörben jól megfontoltan "nem"-mel szavaz, vagy tartózkodással, az a második - a szabályozás szerint lehetővé tett alkalommal - ugyanolyan jól megfontoltan szavazhat.
17
Csak azt kívánja kiemelni, hogy Kékes képviselő úr módosító javaslata szerint egy Közgyűlésen egyszeri alkalommal lehetővé tehető újraszavazás senki számára nem okoz sérelmet, hiszen minden azt nem támogató képviselőnek jogában áll másodszor is úgy szavazni, mint először. Az élet által szükségszerűen produkált szituációkat próbálja megoldani. Miután kárt nem szenved senki, azonban esélyt adnak a jó döntésnek, kéri a javaslat támogatását. Kerényi János: részben elfogadja Molnár Tamás véleményét. Emlékeztet, első hozzászólása is utalt arra, hogy az újraszavazás esetén korlátozni kellene, hogy mikor, milyen témában történjen. Időközben módosítás történt, miszerint egy Közgyűlésen egy alkalommal tehető meg. Kiegészítené egy újabb módosítással, hiszen az előterjesztés szöveges indoklása a lényeges momentumokat tartalmazza, - határidő, költségvetési rendelet része, szerződéses kötelezettség -. Ezek esetében előfordulhat, hogy nem megfelelően végzett munka miatt kell újra szavazni. Módosító indítványa: "Az ülésen elfogadott napirendi pont érdemi döntéssel befejezett tárgyalását követően a levezető elnök javaslatára a megválasztott képviselők több, mint felének szavazata alapján dönt a Közgyűlés arról, hogy a határozat elfogadásához az SZMSZ előírása szerinti szükséges szavazatok hiányában pályázati határidők, költségvetési rendelet része, szerződéses kötelezettség tárgyában a határozati javaslatról újra egy alkalommal szavazzon a testület." Kéri megfontolni. Dr. Révész Mária: kéri képviselő urat, módosító indítványát nyújtsa be írásban. A megfelelő alkalommal szünetet rendel el. Körömi Attila: véleménye szerint egy döntést hozó városi testületnek nemcsak az a feladata, hogy adott konkrét ügyekben megindokolja az újraszavazást, hanem megpróbálja elvi működésével is abba az irányba terelni a testületről alkotott képet, hogy felelősségteljes munkát kell végezni mindenkinek. Aki képviselőként dolgozik, vegye komolyan a munkáját. Ha programja van, akkor nincs jelen az ülésen; hiszen majdnem mindenki másodállásban végzi képviselői tevékenységét. Ha itt van, figyelje a munkát és próbáljon megfontoltan szavazni. Egy testület működésében néhányszor adódhat olyan helyzet, hogy újra kell szavazni egy adott kérdésben, de ennek éppen az a lényege, hogy akkor folytassák le a vitát, amikor nem kapta meg a többséget, akkor érveljenek az újraszavazás mellett, és ez ne legyen norma. Itt a különbség a két álláspont között. Ha már adódik ilyen eset, legalább a szabályos kereteket ne adják meg hozzá. Sok esetben valóban a kötött határidejű pályázatoknál fordul elő, mert későn írják ki, vagy a Városházán nem veszik észre különböző okok miatt. Nincs megtiltva a minőségi munkavégzés. Ha a minisztérium későn írja ki a pályázatot, attól még a Városháza adott irodája minőségi munkával elkészítheti, esetleg 16.00 óra után. Nem az a helyes módszer, hogy egy sort leírnak, amiből senki nem tud megfelelően tájékozódni, és szavazza meg a testület. Ha nem megy át, akkor kérik az újraszavazást. A megoldás a következő: elmondják, hogy a pályázatot egy héttel ezelőtt észlelték, x mennyiségű anyagot kellett hozzá elkészíteni, az elmúlt 72 órában dolgoztak rajta felváltva. Ezeket a követelményeket ne lazítsák fel olyan normákkal, amelyek rossz irányba viszik a testület
18
működését. Emiatt javasolja, ne vegyék be az SZMSZ-be. Amikor erre sor kerül, mindenki érveljen, hogy adott ügyben miért szükséges újra szavazni. Papp Béla: úgy véli, a jelenlegi SZMSZ szabályozás szerint is bárki, bármikor ügyrendi javaslatot tehet, amit az elnök adott esetben köteles megszavaztatni. Mindenképpen reagálnia kell azonban, mert többen politikai félelmeiket fogalmazták meg, ami jelen esetben egészen abszurdnak tűnik. Elhangzott bizonyos utalás ennek gyakoriságára. Biztos előfordult ilyen eset a 8 év alatt, de a sok ezer döntéshez képest még ezrelékben sem fejezhető ki. Azért utalt a jelen szituációra, mert a levezető elnök javaslatára történne az újraszavazás és történelmileg kialakult okokból a levezető elnök 95 %-ban nem a koalícióhoz tartozik. Ez így alakult ki, de ettől még tény. Tehát van ebben egy olyan fék, amelyet ha már a levezető elnök asszony, vagy elnök úr - a polgármester úr is - újraszavazásra kívánja bocsátani a kérdést, akkor biztosan valós okai vannak. Ursprung János: bejelenti, ő sem fogja megszavazni a módosítást. Nem abból indul ki, hogy van egy rendelet, mert ha most módosítják és belefoglalnak egy olyan elemet, hogy a javaslatot ismételten szavazásra lehet feltenni, mi akadálya lesz annak, hogy azt is átlépjék, újból és újból módosítsák. A végén mindaddig szavaztathat valaki, amíg az érdekükben be nem következik a várt eredmény. Még az is benne van, úgy ahogy eddig nem lett betartva, - hogy nem lehet újból szavazni, mert erre nem volt lehetőség - az sem lesz betartva, hogy egyetlen esetben lehet mnegtenni. Mivel ez precedens jellegű, nem tudja elfogadni. Kéri képviselőtársait, tisztességesen vegyenek részt a közgyűlésen, készüljenek fel, szavazataikat döntsék el előre. Ugyanígy nem tudja elfogadni a kiosztásos anyagok napirendre vételét, ezért legtöbb esetben tartózkodik Aki elvállalja ezt a munkát, ezzel foglalkozzon, erre készüljön fel! Mondhatja valaki, hogy könnyen beszél, mert nyugdíjas, igen, ez is belejátszik, de csak olyan ember vállaljon valamit, aki el tudja látni ezt a feladatot. Nem tudja elfogadni az állandó módosítást, javítgatást, és mindezek tetejében még törvényesíteni is akarják. Mindenki szavazatával el fogja dönteni, a többség akaratát mindenkinek tudomásul kell venni, ő is tudomásul fogja venni, de ezt a pontot nem fogja megszavazni. Ezért javasolja, hogy "a szavazás pontonként külön-külön történjen". Meixner András: egyetlen gondolatot kíván hozzátenni. Van egy SZMSZ, amely lehetővé teszi az újraszavaztatást. Most olyan dolgokról folyik a vita, amely ezt a lehetőséget szűkítené. Ezt nem akarják egyesek megszavazni. Arról vitatkoznak, hogy ez jó, vagy nem. Ha nem szavazzák meg, akkor megmarad a lazább helyzet, ahelyett, hogy egy szűkített változat kerülne bevezetésre. Kéri ezért a továbbiakban hozzászólóktól, hogy ezt vegye figyelembe. Nem nagyobb lazaságot engednének meg, hanem éppen szűkíteni szeretnének. Ezért javasolja a módosítás elfogadását. Az más kérdés, hogy valaki később még szigorúbb szabályt bevezettetne-e, ezen lehet vitatkozni.
19
Dr. Romváry Ferenc: szerint Papp Béla alpolgármester úr mondta ki a lényeget, vagyis a levezető elnöknek kell az újraszavazási procedúrát kérni. Mivel az esetek 99 %-ában a levezető elnök a FIDESZ-es polgármester és az MDF-es alpolgármester asszony, ez a kontroll helyreáll. Utána a szavazásnál már érvényesülhetnek a pártpolitikai összetevők, Véleménye szerint egy mondvacsinált problémáról van szó, a lényeget - ismétli - Papp Béla már kimondta. Dr. Kékes Ferenc: nem gondolt arra, hogy az SZMSZ-nek ez a kisebb módosítása ilyen nagy vitát vált ki, ilyen vélemények fogalmazódnak meg, több tucatszor került már erre sor. Véleménye szerint Meixner András említette a lényeget -, hogy a korábbi gyakorlathoz képest lényegesen szigorúbb szabályozás. Sokkal jobban szereti a folyó, történő dolgokat rendesen elintézve, eldöntve, megfogalmazva látni. Pontosítja, kiegészíti a rendelet 1. § (4) bekezdésére vonatkozó egy mondatot, "megismételt szavazás egy napirendi pont esetében csak egy alkalommal történhet." Szó szerit ezt kéri figyelembe venni. Kéri figyelembe venni továbbá a 3. § (4) bekezdésénél, - ahol szó szerit így szóljon a szöveg: "A költségvetési rendeletben elfogadott tartalék-alap céltartalék terhére kivéve az általános tartalékot - történő évközi kötelezettségvállalás esetén a határozathozatal egyszerű többségi szavazással történik." Kerényi János képviselőtársa említette a rendeletmódosítás indoklási részében, hogy néhány olyan esetkört is felsorolnak, mint pl. határidő, szerződéskötési kötelezettség, költségvetési rendelet része, Teljesen érti és elfogadná az általa elmondottakat, azonban rendeletet úgy kell alkotni, hogy kellő általánossággal, konkrétsággal is rendelkezzék az adott életviszonyok rendezésében. Óvakodna attól, hogy elkezdjék felsorolni azokat a típusokat, amikor ez megtörténhet, mert biztos abban, hogy az élet produkál 28, vagy 96 olyan esetet, amit nem soroltak fel, ugyanakkor a körülmények mégis indokolttá teszik. Az ügyrendi vita arról szólna, hogy ebbe a kérdésbe beleérthető-e, vagy sem. Racionálisan egyetért és elfogadná Kerényi János javaslatát, de mint szabályozási kérdést - az említett okok miatt - nem tartaná célszerűnek. Nem tudja elfogadni és támogatni, hogy §-onként szavazza meg a testület a rendelet módosítását, mert erre még nem volt precedens. A most közgyűlés elé terjesztett, a Szervezeti Működési Szabályzat módosítására irányuló indítvány azokat a működési viszonyokat szabályozza mindhárom kérdésében, amelyet szeretne megtenni egyrészt Staub Ernő javaslatára tekintettel, hogy egyszerűbb, áttekinthetőbb, rugalmasabb legyen a Közgyűlés munkája. Másrészt két olyan esetcsoportot szabályoz, amelyet alkalmaztak, de nem szabályoztak. Kívánatos, de nem szabályozott képviselőtestületi cselekményeket próbálnak meglátásaik és szándékaik szerint racionálisan rendezni. Körömi Attila: jónak tartaná, ha a Jegyzői Iroda tisztázná, hogy lehet-e külön szavazni. Álláspontja szerint lehet, mert több össze nem tartozó kérdésről fog dönteni a testület. Mindegyik pont önállóan megállja a helyét az összes többi nélkül, tehát véleménye szerint szavaztatható külön.
20
Megjegyzése, éppen a politika természete olyan, hogy adott kérdésben leírva úgy tűnik, mintha szűkítenék a testület mozgásterét, noha mindenki jól tudja, hogy politikailag ez tágítást jelent. Nevezetesen ebben az esetben ha a Közgyűlés elfogadja az újraszavazási rendelkezést, akkor nem a bizottsági elnöknek kell felvállalni azt a kényelmetlen helyzetet, hogy "tessék újra szavazni, mert nem ment át a díjemelési javaslat", hanem a polgármestert kell olyan helyzetbe szorítani, hogy tegye meg. Erre megvannak a különböző politikai tisztességes és tisztességtelen "húzások", tehát leírva láthatóan szűkítésről van szó, egyébként pedig nyilván tágításról e rendelkezés esetében. Ezt mindenképpen hozzá kívánta tenni. Véleménye szerint tehát lehet külön szavazni. Ursprung János javaslata ügyrendi jellegű volt, ezért kéri a Jegyzői Iroda véleményét, ha a levezető elnök asszony szükségesnek látja. Dr. Révész Mária: amennyiben Kerényi János képviselő úr fenntartja módosító indítványát, akkor kéri, hogy írásban tegye meg. Kerényi János: módosító inddítványát nem adja be, viszont csatlakozik azon kéréshez, hogy a '95. évi 3. sz. önkormányzati rendelet "20. §-ának (4) bekezdéséről külön szavazás történjen", mert azt nem tudja elfogadni, a többit igen. Nem biztos, hogy jót tesz az ügynek, ha együtt kerül szavazásra, az ellen szavaz. Dr. Révész Mária: valaki felszólította a Jegyzői Irodát véleménynyilvánításra. Megkérdezi, kívánja-e ezt megtenni az iroda? Dr. Pozsárkó István: nem az a kérdés, hogy kívánnak-e. Természetes, hogy nyilvánítanak véleményt, ha megkérdezik. Körömi Attila felvetése a 8 év gyakorlata alapján példa nélküli, de nem tiltott. Az SZMSZ erre utalást nem tesz. Véleménye szerint nem törvénysértő, ha ezt a Közgyűlés így teszi meg. Egyébként az általános gyakorlat mindezideig az volt, hogy a módosító javaslatok felől mindig külön döntött a Közgyűlés, majd az egész rendeletről együttesen szavazott. Az Önkormányzati Törvény, és az SZMSZ sem zárja ki, hogy ezt tegyék, amennyiben a Közgyűlés így gondolja. Dr. Révész Mária: Ursprung János részéről ügyrendi javaslat volt, hogy külön §-onként szavazzon a testület. Ezt teszi fel szavazásra, miután Staub Ernő elmondta hozzászólását. Staub Ernő: külön szavazásra akkor van szükség, amikor különböző pontok esetében fennállhat, hogy az egyikkel egyetértenek, a másikkal nem. Ezt feloldani csak úgy lehet, ha külön, pontonként szavaznak. Dr. Révész Mária: kéri, Ursprung János azon ügyrendi indítványáról szavazzon a közgyűlés, mely szerint azt kívánja, hogy az SZMSZ módosításáról szóló rendelettervezet különböző pontjairól külön-külön szavazzanak.
21
Megállapítja, hogy a Közgyűlés 21 igen szavazattal, 10 nem és 6 tartózkodás mellett e l v e t e t t e az ügyrendi indítványt, mivel ügyrendi indítvány elfogadásához - ismeretei szerint - minősített többségű szavazás szükséges. Kerényi János: ebben az esetben írásbeli módosító indítványt kíván beadni, ehhez 10 perc szünetet kér. Dr. Révész Mária: megígéri a 10 perc szünetet, de előbb várja a Jegyzői Iroda véleményét, igent, vagy nemet kér az aljegyző úr részéről. Dr. Pozsárkó István: az SZMSZ 39. §-a foglalkozik a minősített többséges döntésekkel. Ebben a taxatív felsorolásban az ügyrendi javaslathoz nincs előírva a minősített többség. Dr. Révész Mária: folytatják a szavazást, mivel ezek szerint nincs szükség arra, amit Kerényi képviselő úr szeretne, mert az ügyrendi indítvány elfogadást nyert. Egyéb módosító indítvány nem volt, illetve ami elhangzott, azt az előterjesztő befogadta és mindenki számára világos volt. Szavazást kér az 1. §-ról, amelynek a 4.) pontját idézi: az előterjesztésben vastagon található szövegrész, melynek végére kerül még az "egy alkalommal " megfogalmazás, ahogyan az előterjesztő módosította. Ehhez a §-hoz tartozik még a 14. § (1) bekezdésének g.) ponttal történő kiegészítése - idézi az előterjesztésben vastagon írt mondatot. Kéri, a képviselőtestület az 1. § elfogadásáról, vagy elvetéséről döntsön. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 21 igen szavazattal, 10 nem és 5 tartózkodás mellett a módosító javaslatot e l u t a s í t o t t a. Dr. Révész Mária: bejelenti, a 2. §-ra vonatkozó szavazás következik, amely a napirend előtti felszólalások szavaztatásának elvetéséről szól, valamint arról, hogy a napirend előtti szólás maximális időtartama 5 perc legyen. Megállapítja, hogy a Közgyűlés a 2.§.- ra irányuló javaslatot 38 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta. Dr. Révész Mária: a 3. § (4) és (5) pontjáról kér szavazást. Az (5) pontnál történt az előterjesztő által elfogadott módosítás, amelyet kér, hogy pontosan hangozzék el újra. Dr. Kékes Ferenc: megteszi, de nem bánná, ha levezető elnök asszony is figyelne.
22
Dr. Révész Mária: közbeveti, hogy figyelt, de úgy gondolja, a képviselő úr kötelessége, hogy ezt megismételje. Dr. Kékes Ferenc: "A költségvetési rendeletben elfogadott tartalék-alap céltartalék terhére - kivéve az általános tartalékot - történő évközi kötelezettségvállalás esetén a határozathozatal egyszerű többségi szavazással történik." Dr. Révész Mária: szavazást kér. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 27 igen szavazattal, 1 nem, 9 tartózkodás mellett e l f o g a d t a a 3.§-ra vonatkozó módosítást. Dr. Révész Mária: kéri a képviselő urat, miután nem adta be írásban módosító indítványát - nem a saját figyelmetlensége okán, hanem mivel ő tette, így pontosabb lesz -, szíveskedjék az 5.) pontot is megfogalmazni. Dr. Kékes Ferenc: elnézést kér a levezető elnöktől, de a testület arról döntött, hogy §-onként külön szavaz. A 3. § két bekezdésből áll és együtt képez egységes egészet. Ennek a szövege nem változik és a következőként szól: - idézi az előterjesztésben vastagon jelölt szöveget. Dr. Révész Mária: megköszöni. Dr. Pozsárkó István: felhívja a figyelmet, hogy a 4. § külön §, a hatályba lépést illetően, ezt szintén meg kell szavaztatni ebben az esetben, a módszer miatt. Dr. Révész Mária: egyetért az aljegyző által elmondottakkal, így szavazást kér a hatályba lépésről, tehát a 4. §-ról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 36 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta a hatályba léptető rendelkezést is. Dr. Révész Mária: kérdése, hogy ezek után az egészről kell-e újra szavaztatni? Kérdésére nemleges választ kap. Megjegyzi, ezután mindig írásban fogja kérni módosító indítványt, akkor is ha az előterjesztő teszi, vagy más. A képviselőtestület megalkotta 10/1998. (03.30.) sz. rendeletét a többször módosított 1995. évi 3. sz. Ör. ( SZMSZ) módosításáról. Az elfogadott módosításnak megfelelően átdolgozott rendelet a jegyzőkönyv 1. sz. melléklete.
23
Dr. Révész Mária: az előterjesztésről történt szavazás után 20 perc szünetet rendel el.
3.) Személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjairól Előterjesztő: dr. Sohár Endre irodavezető Dr. Sohár Endre: először az előterjesztésben lévő elírásra hívja fel a figyelmet. A harmadik bekezdés utolsó mondatát idézi, amely úgy szól, hogy: "A térítési díj emelkedés 10-15 % közötti, a házi segítségnyújtás óradíját az elmúlt évihez képest lényegesen nem javasoljuk emelni (33 %) ..." A "nem" szót kéri törölni, mivel az is emelésre került, amint az előterjesztésben és a rendelettervezetben is szerepel. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III. Törvény alapján lehetősége van az önkormányzatnak arra, hogy a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások intézményi térítési díját évente kétszer megállapíthatja. Legutóbb a tavalyi évben kerültek megállapításra, és a Közgyűlés erről 14. sz. alatt alkotott rendeletet. A mostani rendelettervezet egyrészt abban tér el a korábbitól, hogy a térítési díjakat étkeztetésnél szükséges lenne emelni, mert az élelmezési nyersanyagnormák árai, valamint az önköltség is emelkedtek. Ezt jelenti a 10-15 % közötti emelés javaslata. A házi segítségnyújtás óradíja az elmúlt négy évben nem emelkedett, ezt is javasolják megemelni, az említett 33 %kal. A jelenlegi rendelettervezet egy újszerű javaslatot tartalmaz, ugyanis a térítési díjaknál - és ezt a legutolsó táblázat, "A szociális étkeztetés, idősek klubjában történő étkeztetés és a házi segítségnyújtás személyi térítési díjának kiszámításához. " címmel tartalmazza. Javasolják, hogy ne csak a személyi térítési díj 100 %-a történjen meghatározásra. Az elmúlt időszakban több olyan kérés is érkezett a Népjóléti Irodához, hogy akinek az 1 főre jutó jövedelme meghaladja a korábban - 1997. évben - meghatározott 100 %-ot, de szociális helyzete, egészségi állapota miatt átmenetileg kénytelen igénybe venni a szociális étkeztetést és a házi szociális gondozást, akkor erre legyen lehetősége a jövőben, ezért tartalmazza a rendelettervezet a 110 %, a 120 %-ot és a teljes önköltség meghatározást. Az ápoló-gondozó otthoni, idősek gondozóházi térítési díjakat a mostani rendelet- tervezetben sem javasolja az iroda emelni, tekintettel arra, hogy a tavalyi évben a Közgyűlés 14. sz. rendeletében már eléggé megemelte az intézményi térítési díjakat, mind 20 E Ft fölöttiek. Ez olyan mértékű emelés volt, amely indokolja, hogy a mostani rendelettervezetben maradjanak meg a tavalyi intézményi térítési díjak. Az intézményi térítési díj ezen a területen egy kategória, a másik a személyi térítési díj. Ha valakinek az 1 főre jutó személyi jövedelme megengedi, hogy az intézményi térítési díjat fizesse - ez pedig az 1 főre jutó jövedelmének a 80 %-a -, azt fizeti. Aki ezt nem teheti
24
meg, mert alacsonyabb a jövedelme, az a személyi térítési díjat fizeti, a mindenkori 1 főre jutó havi jövedelmének a 80 %-át lehet gondozási díjként kérni, a 20 % megmarad saját használatra. Természetesen vizsgálni kell jogszabály előírja - a tartásra köteles hozzátartozók tartási képességét. Előfordulhat, hogy tartásra kötelezhető valamelyik hozzátartozója, de jövedelmi viszonyai nem engedik meg, hogy kiegészítse a személyi térítési díjat az intézményi térítési díjra. Azt is el kell még mondani, hogy amennyiben - és minden évben "x" %-kal - emelkedik a nyugdíj, erről külön rendelkezni nem szükséges, mert saját hatáskörben az intézményvezetőnek kötelessége a megemelt nyugdíj után meghatározni a személyi térítési díjat. Újdonságként szerepel még a rendelettervezetben (1. § (8) pontja), amely utógondozói ellátást tartalmaz. A Pécsi Gyermekotthon 18 éven felüli gondozottjaira vonatkozik, amelyet a tavaly életbe lépett Gyermekvédelmi Törvény ír elő. Ezt is meg kell határozni, ami azt jelenti, hogy az a személy, aki 18. életévét betöltötte az intézetben és nincs hova mennie, tovább az intézetben maradhat. Amennyiben keresőképes, - mivel foglalkozása és ebből származó havi jövedelme van - ő is köteles fizetni napi, ill. havi térítési díjat, amit a javaslat is tartalmaz. Erre a díjfizetésre az intézménnyel megállapodást köt, az illető, aki a szolgáltatásokat igénybe akarja venni. Szolgáltatásonként szabhatja meg, melyeket veszi igénybe. Gondol itt arra, hogy pl. a déli étkeztetést nem kéri, ezt az intézmény határozza meg. A közgyűlés kezdete előtt kiosztásra került egy tájékoztató anyag, amely össze- hasonlítást ad, az 1990. évi gyakorlat és a '98. évi tervezet közötti eltérést mutatja a táblázat-sor. Kéri a testülettől, hogy ezen elővezetések tükrében vitassa meg és fogadja el a javaslatot. Golob Ferenc: köszönettel vette az ülés előtt kiosztott táblázatot, mivel ennek hiányában az eredeti előterjesztés adatai mellé írta a '97. évieket, és kiszámolta az emelkedés %-ait is.Valóban általában 14,7-14,8-15 % körül vannak az emelkedések. Így pl. az óvodai díj 115,- Ft-ról 132,- Ft-ra emelkedett, az általános iskolai ebéd 95,- Ft-ról 109,- Ft-ra, a napközi 144,Ft-ról 166,- Ft-ra, tehát 15 % körül van. A bölcsődei díj pedig 8 %-os emelkedést mutat. Van azonban egy kiugróan magasabb, a középiskolai kollégium díja, ami 154,- Ft-ról 185,- Ft-ra változna, ami 20 %-os emelkedés. Erre kíván rákérdezni, mi indokolja ezt a 20 %-os emelkedést? Dr. Révész Mária: több kérdés nem lévén felkéri irodavezető urat, válaszoljon a feltett kérdésre. Dr. Sohár Endre: úgy gondolja, erre a kérdésre az oktatásügy tudna válaszolni, mivel a Szociális és Foglalkoztatási, valamint a Közoktatási Bizottság is megtár- gyalta a témát, az ő javaslatuk került be a rendelettervezetbe. Dr. Révész Mária: megkérdezi Spolár Jánost, a Közoktatási, Közművelődési és Sportiroda vezetőjét, kíván-e válaszolni a feltett kérdésre?
25
Az irodavezető válasza nemleges. Ezután megkérdezi Troska Gyulát, a Közoktatási Bizottság elnökét, kíván-e válaszolni? Troska Gyula: elnézést kér, de egy fontos kérdésben tárgyalt a PénzügyiGazda- sági Iroda vezetőivel, ezért kéri a kérdés megismétlését. Golob Ferenc: megismétli kérdését: a középiskolai kollégiumi díj emelkedése 20 %-os, 154,- Ft-ról 185,- Ft-ra emelkedett. Mi indokolja ennek a 20 %-os emelkedését a többihez képest, ami "csak" 15 %-os? Nem vette örömmel a 15 %-os emelkedést sem - nyilván sokan hasonló véleményen vannak - de ezt a 20 %-os díjemelést még inkább nem. Troska Gyula: a válasz egyértelmű. A kollégiumok azon beszerzői körbe tartoznak, amelyeknél az árubeszerzés és a költségek igénye eléggé drasztikusan emelkedett. A mai témák között is szerepel néhány, az intézményhálózatot közvetlenül érintő probléma. Az áremelkedés részben az élelmezés, részben az egyéb szolgáltatások drágulásának következménye. El kell mondania továbbá, hogy a Pécs városi kollégiumhálózat egy része nagyságától függően - még így is nagyon gazdaságtalanul működtethető, ezért gazdálkodásuknál a bevételi oldalt kicsit kompenzálni kell. A választ a kérdést feltevő képviselő tudomásul vette. Dr. Révész Mária: - több kérdés, hozzászólás nem lévén szavazást kér a 3.) napirendi pontról, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjairól, illetve határozati javaslatáról. Felhívja a figyelmet, hogy a döntés minősített többséget igényel. Megállapítja, hogy a képviselőtestület 24 igen szavazattal, 7 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést. Megalkotta 11/1998. (03.30.) sz. rendeletét a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról. A változtatás nélkül elfogadott rendelet a jegyzőkönyv 2. sz. melléklete.
4.)
Folyékony hulladék összegyűjtése és elszállításának 1998. április 1-jétől tervezett díjemelése Előterjesztő: Péter Pál bizottsági elnök
Péter Pál: a témával kapcsolatban kiegészítésként elmondja, a módosítás indoka az, hogy az önkormányzati rendeletbe - mivel elfogadásakor év közben voltak - egy olyan megfogalmazás került, miszerint a díjemelés mértéke féléves inflációs rátára vonatkoztatva került meghatározásra, tehát gyakorlatilag júniustól decemberig. Nyilvánvaló, a vállalkozók jogosan kérik a
26
Statisztikai Hivatal által elfogadott fogyasztói árindexnek megfelelően a díjemelést. Erre való hivatkozással javasolja a bizottság módosítani a rendeletet és ennek megfelelően a díjtételt is. Ez az oka annak, hogy hivatalosan a félévre vonatkozóan kb. 5 %-os az árindex, de így is a Statisztikai Hivatal által igazolt fogyasztói árindexnek megfelelő emelést javasol a bizottság. Ennek megfelelően kéri a Közgyűlést, hogy a rendelet-tervezetet és az abban fel- sorolt díjakat elfogadni szíveskedjen. Golob Ferenc: pontosan az elnök úr által elmondottakkal van problémája. Valóban 1997. szeptember 11-én tárgyalta a Közgyűlés a vonatkozó rendeletet. Akkor rendelték mellé azokat a díjtételeket, amelyeket azóta is alkalmaz a cég. Nem véletlen, hogy akkor féléves inflációhoz igazító rendelkezés került elfogadásra ebben a rendeletben azért, mert a szeptemberben elfogadott árak '97. május elején keletkeztek. Egy akkor összeállított ár, amelyet a vállalkozók csoportja saját magának határozott meg, és ami még szeptember 11-én is jó volt, mivel a testület elfogadta. Feltételezhetően akkor '97. félévében is jó ár volt. Ha a '97. félévében, június végén alkalmazott árakat veszik alapul, amelyek reálisnak mondhatók, akkor most nem lehet ezekre az árakra rátenni egy egész évre szóló 18 %-os emelést, hanem csak a félévtől számított, Statisztikai Hivatal által kimutatott 5 %-ot. Ebben látja az alapvető ellentétet véleménye és az előterjesztésben foglaltak között, mert nem tartja reálisnak, hogy egy '97. félévében hatályos és megfelelő árat egy egész éves inflációs %-kal növeljenek meg. Az 5 %-os növekményt elfogadja, a kimutatások erre feljogosítanak, de a 18 %-ot nem, mert az egész évre szól. A továbbiakban természetesen az évente történő inflációkövető százalékos emelést elfogadhatónak tartja, mert így logikus és reális. Kerényi János: kérdése és módosító indítványa lenne. Kérdése a melléklet utolsó előtti bekezdésére vonatkozik. Az árak felsorolása után a következő olvasható: "A nem lakossági eredetű folyékony hulladék (jogi személy, intézmény) megrendelése és elszállítása esetén a külön önkormányzati rendeletben szabályozott szennyvíz- telepi befogadási díj felszámításra kerül." Ennek a nagyságát kéri meghatározni, valamint ha ennek az előterjesztésnek "Folyékony hulladékszállítás és elhelyezés díjtételei" a címe, akkor külön kategóriaként kellene szerepelni a befogadási díjnak is, vagy pedig az elhelyezési díjtétel a befogadási díjat is tartalmazza-e? Ezt az utolsó szakaszt kéri megmagyarázni. Módosító indítványa, a megbízási szerződés 1. sz. módosításának 9.) pontjára irányul, melyet idéz az előterjesztésből. Mivel nincs meghatározva dátum, javaslata az lenne, hogy "Felek a szolgáltatás érvényes díját évente egy alkalommal, április 1-jén, az inflációnak megfelelően korrigálják. ..." A vállalkozónak a bevezetést - tehát április 1-jét - megelőzően 30 nappal kell a díjjavaslatra vonatkozó kérelem benyújtásnak eleget tennie. Ebből tudható, hogy minden év áprilisában van lehetőség díjkorrekcióra irányuló javaslat benyújtására.
27
Dr. Révész Mária: úgy értékeli, hogy a rendeletmódosításra irányuló javaslattal már egy részletes vita folyik, ezért annak lezárása után szünetet rendel el, és kéri a módosító indítványt írásban benyújtani. Megjegyzése a melléklethez - amelynek vannak stiláris problémái -, hogy a mondat elejére szükséges egy névelőt kitenni: "A folyékony hulladékszállítás és elhelyezés díjtételei:" lenne a helyes. Javasolja továbbá az előterjesztőknek, hogy a mellékletekre mindenkor írják rá, hogy minek a melléklete. mivel enélkül azok könnyen elkeverednek, nem lehet tudni, hogy melyik módosítás utáni mellékletről van szó. A melléklet szerinte úgy érvényes, ha azon feltüntetik, mikor keletkezett és milyen rendeletmódosításnak a melléklete. További hozzászólás nem lévén ismét megadja a szót az előterjesztőnek. Péter Pál: a feltett kérdésekre válasza a következő: Golob Ferencnek:az egész versenyeztetés már májusban elkezdődött, sőt gyakor- latilag ezek a vállalkozók korábban is folyamatosan végezték ezért a díjért szolgáltatásaikat. Nem lehet arról szó, hogy egy egészen friss, inflációmentes díjat adtak szeptemberben, hiszen szolgáltatásuk január 1jétől folyamatos volt. Az előtárgyalásokon, a versenyeztetés lefolytatásánál végig ez az ár szerepelt. Gyakor- latilag egy korábbi árajánlatuk ugyanolyan, mintha év elején tették volna. Erre hivatkozással nyugodtan javasolja a módosítás elfogadását. Kerényi János javaslatára - ugyanezen melléklet utolsó előtti bekezdésével kapcsolatban - azt tudja mondani, igaza van, szerencsésebb lett volna megjelölni a forint-összeget. A befogadási díjjal kapcsolatos felvetésére elmondja, egy korábbi rendeletben foglalkoztak ezzel, és a lakosság esetén éppen a vállalkozók dotálása és az egész rendszer tisztázása érdekében ezt a befogadási díjat eltörölték, a nem lakossági eredetű folyékony hulladéknál pedig megtartották. Kéri az irodát, hogy a konkrét összeget nevezze meg, illetve a szöveget ezzel egészítse ki. A megbízási szerződés 1. sz. módosításához elfogadja Kerényi úr észrevételét. A Közlekedési és Kommunális Bizottság ülésén is megoszlott a vélemény, hogy legyen, vagy ne legyen dátum. Végül is elfogadható az, ha azt mondják: április 1-jén, ill. március 31-ig, vagy március 1-jéig nyújtsa be, így 1 hónap rendelkezésre áll, és akkor április 1-jétől lehet díjat emelni. Gyakorlati jelentősége nincs, de ilyen szempontból konkrétabbá lehet tenni, a statisztika matematikai átlagával esetleg nem lehet manipulálni. Amennyiben nincs több hozzászóló, kéri a közgyűléstől az előterjesztés elfogadását. Golob Ferenc: feltevését arra alapozta, hogy ezek az árak '97. év feléig biztosan jók voltak. Amint előzőleg is említette, a kivitelezői társulás pontosan '97. április 30-án állt össze, a társulási szerződésen szereplő dátum alapján. Egyébként a társulási szerződésben rögzítették a díjakat,
28
amelyeket egész 1997. évben alkalmaztak. Tehát ha egy társaság összeáll '97. április 30-án, akkor nyilvánvalóan legalább olyan díjakat fog megállapítani a társulási szerződésében, amelyek nekik legalább fél évig jók. A Közgyűlés '97. szeptemberében tárgyalt a témáról és ugyanezeket a díjakat elfogadta. Ha a díjak nem lettek volna jók legalább fél évig, akkor nyilvánvalóan jelentkezett volna a cég, hogy most már szeptember van, meg kellene emelni a díjakat. Továbbra is azt tartja logikusnak, hogy minimálisan a félévtől számított inflációs indexet alkalmazzák, ami a Statisztikai Hivatal kimutatása szerint csupán 5 % és nem 18 %. Dr. Révész Mária: megkérdezi Kerényi Jánostól, fenntartja-e módosító indítványát, melyre a képviselő úr válasza, hogy indítványát meg kívánja tenni. Golob Ferenc: szintén módosító indítványt kíván tenni és kérdezi, hogy ez határozati javaslatként funkcionálhat-e, mivel melléklet és %-ról van csak szó. Ha nem, akkor le kell írnia. Dr. Révész Mária: úgy értékeli, hogy ezzel a képviselő úr a határozati javaslatot kívánja módosítani, de ha nem, akkor is le kell írni. Emiatt 5 perc szünetet rendel el. Szünet után bejelenti, hogy megérkezett Kerényi János módosító indítványa a megbízási szerződés 1. sz. módosításának 9.) pontjához: "Felek a szolgáltatás érvényes díját évente egy alkalommal, április 1-én az inflációnak megfelelően korrigálják. A korrigálás a KSH által számított éves fogyasztó árindex alkalmazásával történik." Úgy gondolja, az a szövegrész változatlan, miszerint az 1. sz. módosítás 1998. április 1-től lép hatályba. Péter Pál: hangsúlyozni szeretné, ezt az indítványt is befogadták, így kéri a közgyűlést is, hogy fogadja el. Dr. Révész Mária: szavazást kér egyben a rendeletről, mivel a módosító indítvány befogadást nyert. Felhívja a figyelmet, mivel rendeletről van szó, a szavazás minősített többséget igényel. Helmrich Ferenc: - ügyrendben kíván közbeszólni. Elnézést kér, de az elnök úr nem mondhatja ezt a bizottság nevében. Kéri, hogy az eredeti javaslatot fogadja el a Közgyűlés. Dr. Révész Mária: a szavazás eredménye már meglesz. Megállapítja, hogy a közgyűlés 24 igen szavazattal, 6 tartózkodás mellett az előterjesztést elfogadta és megalkotta 12/1998. (03.30.) sz. rendeletét a folyékony hulladék összegyűjtése és elszállításának 1998. április 1-től tervezett díjemeléséről. Az elfogadott rendelet a jegyzőkönyv 3. sz. mellékletében szerepel.
29
Galbáts András: szeretné megkérdezni a jegyző úrtól, van-e lehetősége egy bizottsági elnöknek a bizottság véleményének kikérése nélkül a bizottság nevében nyilatkozni? Dr. Pozsárkó István: válasza, hogy tulajdonképpen nincs. A kérdés szűken arról szólt, hogy a bizottság nevében nyilatkozhat-e az elnök. Ez egy érdekes helyzet. A napirendi pontot nézve előterjesztő a Közlekedési és Kommunális Bizottság. Nyilvánvalóan nem öten fognak előterjeszteni, hanem az elnök. Nyolc év alatt nem volt precedens arra, hogy a bizottság nem ért egyet az előterjesztés szószólójával. Most tulajdonképpen ez történik, ha jól érzékeli, egy módosítás tárgyában. Tekintettel arra, hogy előterjesztőként nevesített maga, úgy gondolja, ebben az esetben, ha egyértelműen a bizottság nem ért egyet a szószóló nyilatkozatával a módosítás tárgyában, akkor ezt nem teheti meg. Erről akkor külön kellene szavazni. Dr. Révész Mária: úgy gondolja, áthidalható a probléma, szavaztat a módosító indítványról és utána újra szavaznak. Dr. Pozsárkó István: egyetért a levezető elnök asszonnyal. Dr. Révész Mária: az eddigi gyakorlat mindig az volt, ha az előterjesztő befogadott valamit, akkor az befogadottá volt nyilvánítva és a szavazás a hasonló gyakorlat szerint működött. Valószínűleg itt a bizottság kisebbsége nem tudta elfogadni, de nem volt köztes bizottsági ülés. Dr. Kékes Ferenc: emlékezteti a képviselőket a kb. 40-50 perccel ezelőtt lefolytatott vitára, amely egy érdemi döntéssel elfogadott határozat újraszavazásának a kérdésében, az ezzel összefüggő politikai és egyéb megfontolások figyelembe- vételével folyt le. A tényállás egészen precízen az, hogy szavazott a Közgyűlés, hozott egy érvényes határozatot, és szavazás közben, egy ügyrendi javaslat keletkezett. Érdekes elméletű fejtegetést lehetne folytatni, de természetesen most nem kíván ilyesmibe bocsátkozni, csak szeretné felhívni a tisztelt képviselők figyelmét arra, hogy milyen vitát folytatott le az újraszavazás kérdésében, és íme itt a gyakorlat, az újraszavazás gyakorlata. Dr. Révész Mária: véleménye szerint itt képviselői figyelmetlenségről is szó van, mert ha egyet nem értő képviselők időben jelezték volna problémájukat, hogy ezzel a befogadással nem értenek egyet és nem akkor, amikor már a szavazás elkezdődött, akkor nem kerülnek ilyen helyzetbe. Ebben az esetben az SZMSZ módosítása segít, nem tudja, ki van-e hirdetve. Körömi Attila: egyetért az elmondottakkal. Nyilván mindenki a maga javára próbálja lefordítani a két napirendi ponttal ezelőtti döntést, ő is ezt fogja tenni. Éppen erről beszélt, előállhat olyan helyzet, amikor a testület azzal szembesül, hogy jogos lehet felvetni az újraszavazást, hiszen ha a bizottság elnöke, - aki a bizottság nevében előterjesztő személy - befogad egy javaslatot és a bizottságban lévő másik négy tag közül egyik sem emel
30
kifogást, akkor vélhetően konszenzus van, mert ha kifogást emelne, akkor szót ellene. Ebben az esetben úgy lehet tekinteni, hogy a bizottság befogadta a javaslatot, mint előterjesztő. Ritkán van ilyen, vagy nem is emlékszik ilyenre, amit most Helmrich képviselő úr felvetett. Nem lehet tudni, hogy az ő véleménye a többségé, vagy a kisebbségé a bizottságon belül, mindenesetre a bizottság egy tagja jelezte, hogy a bizottsági elnök úr a bizottság nevében tett nyilatkozatot, ami nincs megszavaztatva. Ettől kezdve lehet azt mondani, hogy egyedi ügyről van szó. Lehet, hogy érdemes lenne újra szavazni és ezt a helyzetet valamilyen módon rendezni, hogy akkor a bizottsági elnök kinek a nevében tehet nyilatkozatot, vagy sem. Szerencsére benyújtásra került egy módosító javaslat, és lehet, hogy ezt a kérdést talán ezzel rendezni lehet. Ki fog derülni, hogy a módosítás mögött van-e a többség, vagy Helmrich képviselő úr hozzászólása után - ami bár nem tartalmazott indoklást - nem lesz mellette többség. Péter Pál: időben, egyértelműen jelezte ilyen irányú szándékát, amikor Kerényi úr szünet előtt felvetette. Ekkor Helmrich úr nem jelezte. Emlékezteti őt arra, hogy amit kardinális problémaként ítél meg, mint pl. a következő napirendi pontnál is lesz, akkor külön-külön megkérdezi a bizottság tagjait, meddig mehet el az alkuban. Mostani hozzáállását nem érti. Úgy érzi, hogy ez a szavazás lefutott, és nincs tovább. Lehet végül is mindenkinek különálló véleménye, elmondhatja, de nem a szavazás után. A következő napirendi pontnál is nagyon meg fognak oszlani az egyes bizottsági tagok véleményei, de nyilvánvaló, hogy a többség akaratát kell elmondania, akár egyetért azzal, akár nem. Dr. Révész Mária: ha Helmrich képviselő úr ragaszkodik kisebbségi álláspontjának érvényesítéséhez, kérje a napirendi pont újratárgyalását, újra napirendre vételét és akkor a megfelelő eljárás lesz. Helmrich Ferenc: a bizottsági munkában részt szoktak venni a vállalkozók is. Ha ott tisztességesen megegyeznek a vállalkozókkal - és úgy érzi, hogy a bizottság aránylag tisztességes munkát szokott folytatni -, akkor nem tartja helyesnek, hogy most a Közgyűlésen - ahol a vállalkozók nem kapnak szót, nem szavazhatnak - kezdjék el a rendeletet, illetve az egész pénzügyi problémát megbeszélni. Amennyiben valaki úgy gondolja, a bizottság nem végzett tisztességes munkát, akkor álljon fel, mondja el, hogy nem jól végezték el munkájukat, erre volt már példa. Dr. Révész Mária: közbeszól: csak ügyrendi hozzászólalásnak ad helyt. Kéri Helmrich képviselő urat, tegyen ügyrendi javaslatot, meg fogja szavaztatni. Helmrich Ferenc: kéri elfogadni azt, amit a bizottság beterjesztett. Dr. Révész Mária: ez nem ügyrendi javaslat. Ezek szerint nincs ügyrendi javaslat, így szavaztat tovább a határozati javaslatról. Ismét valaki szólásra jelentkezett, melyre reagálva a levezető elnök asszony kéri a képviselőket, hogy amikor azt mondja: "szavazunk valamiről", akkor utána ne tegyék fel a kezüket!
31
Kerényi János: elfogadja a levezető elnök asszony álláspontját, csupán arra kívánja felhívni a figyelmét, hogy Golob Ferenc képviselőtársa módosító javaslata írásban ebben a percben érkezett meg. Ha a szavazás elkezdődik, akkor a képviselő úr módosító indítványáról nem tudnak szavazni, hiszen alpolgármester asszony nem értesült róla. Dr. Révész Mária: sajnos valóban nem tudja figyelembe venni, ezért kéri, szavazzanak a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés a határozati javaslatot nem, 7 tartózkodás mellett elfogadta.
22 igen, 1
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 130/1998. ( 03.26. ) sz. határozata települési folyékony hulladék összegyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére vonatkozó megállapodás módosításáról A Közgyűlés Péter Pál, a Közlekedési és Kommunális Bizottság elnöke előterjesztésében megtárgyalta Pécs város Önkormányzata és Novák Mihály és társa PJT közötti megállapodás módosítására vonatkozó javaslatát. A Közgyűlés a beterjesztett módosítást - a következő változtatással elfogadja: " A Felek a szolgáltatás érvényes díját évente egy alkalommal, április 1-jén az inflációnak megfelelően korrigálják. A korrigálás a KSH által számított éves fogyasztói árindex alkalmazásával történik.". A testület felhatalmazza Dr.Páva Zsolt polgármestert, hogy a fentieknek megfelelően módosított - mellékletben részletezett tartalmú - szerződés-módosítást aláírja. Felelős: Határidő:
Dr.Páva Zsolt polgármester 1998. április 1.
Kapják:
tisztségviselők, Péter Pál, Gonda Tibor bizottsági elnök, Irodák vezetői
5.) Az önkormányzati tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg az önkormányzati tulajdonú közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról szóló, többszörösen módosított 1998. évi 38. számú önkormányzati rendelet módosítása Előterjesztő: Péter Pál bizottsági elnök
32
Péter Pál: újabb díjemeléssel foglalkozó napirendi pont következik, amely körül - azt lehet mondani - soha nem látott vita alakult ki. Végül is a társadalom legkülönbözőbb rétegéből, különböző szervezetektől, pártoktól, legkülönbözőbb vélemények jutottak el, előtte és utána is. Egységes álláspont igazán nem tudott kialakulni. Az előterjesztés előzményeiről szól. Egyesek szerint már nem lehet tovább terhelni a lakosságot csatornadíjjal. Több, mint 200 M Ft a kintlevőség. Hogyan lehet ezt behajtani, illetve hogyan tudja esetleg az önkormányzat kompenzálni a Vízmű hiányát, ha erre sor kerül. A Vízmű is nagyobb részt többségi tulajdonú önkormányzati társaság, teljesen nem lehet magára hagyni. Ugyanakkor a másik oldal véleménye is igaz, - hangsúlyozva elsősorban a Kamara véleményét - a vállalkozói réteg igazságtalannak tartja, hogy ő kompenzálja a lakosság terheit. Úgy gondolja, olyan díjtételt, illetve tarifát nem lehet kialakítani, amely mindenkinek elfogadható. A bizottság javaslata nagyon kis többséggel,-3:2-es szavazati aránnyal-került Közgyűlés elé, a személyenkénti döntést nem tartja célszerűnek részletezni A bizottság úgy döntött, hogy a lakosság terheit az elfogadott mértékben növelni kell. Sajnálatos módon nincs olyan szervezet, amely ezt vállalni tudná, az önkor- mányzat sem teheti meg. Az egységesen előállt, kb. 8,17 %-os díjemelést minden díjtételre automatikusan javasolják rátenni. Kamarai oldalról azt lehet mondani, hogy nem igazságos, mert tovább nyílik a közmű olló. Nagyobb tételre a 8,17 %-os emelés nagyobb terhet ró, mint az eddig elfogadott különbség a két díjtétel között. Mégis azt kell mondaniuk, pillanatnyilag nem tudnak mást tenni. Ugyanakkor mindkét oldalnak ideértve a lakosságot, ill. a vállalkozói réteget - igazat kell adni, de a bizottság úgy vélte, hogy ez a "salamoni döntés", mert azt is el kell mondani, kialakult egy olyan kép, hogy a vélemények nagyon politikai színezetet kaptak. Mindenki rácsodálkozott erre a képletre, hogy "ni itt egy képlet és ez végül is nem is tetszik nekünk". Ha figyelembe veszik, hogy hetedszer történik díjemelés, illetve módosítás, amióta ez a képlet megvan, akkor furcsállja. Azt is meg kell mondani, hogy valóban ez a képlet nem szerencsés. Úgy véli, ebben egyértelmű állásfoglalás alakult ki valamennyi bizottságban, - bár az előterjesztésből nem derül ki határozottan, de - a Közlekedési és Kommunális Bizottság is kérte a képlet felülvizsgálatát. Véleménye szerint az MSZP frakciója nagyon jól, összefogott módosító javaslatot nyújtott be erre vonatkozóan, hogy milyen módszerrel és szemlélettel kell felülvizsgálni a képletet. Egyet nem tartana szerencsésnek, ha azt mondanák, hogy a képlet nem tetszésére hivatkozással emelnének most díjat. Sajnos meg kell tenni, mert akkor azt is ki kell találniuk, honnan kompenzálják a Vízmű veszteségét. Egy másik összetevőt is szükségesnek tart megemlíteni. A Vízmű javasolta, hogy 1,- Ft m3-enkénti díjat ítéljenek meg részére, amit szociális célra elkülönít, és a Népjóléti Irodával közösen az ebből befolyó összeget a rászorulók támogatására fordítsák. Úgy gondolja, ez elfogadásra kerülhet. Nem fogadták el viszont a cégnek azt a javaslatát, hogy az almérőknek főmérővé történő átállításával kapcsolatban egy olyan összeg kerüljön
33
beépítésre a díjtételbe, ami már felesleges, azaz nem, de irreálisan nagy terhet róna a lakosságra. Ezért olyan álláspont alakult ki, kérik a Vízmű Rt-t, hogy saját nyeresége terhére próbálja rendezni. Az itt lévő anyag úgy érzi, hogy egy kicsit mindenkinek engedő előterjesztés. Adott szituációban igazságosabbat nem tudnának tenni. Ebben végül is benne van a kamarai állásfoglalás is azáltal, hogy egyértelmű elkötelezettséget ígérnek az MSZP frakció előterjesztésével arra vonatkozóan, hogy a díjszámítás módját, a díjrendszert nagyon gyorsan megkezdik felülvizsgálni és amennyire csak lehet - mert eddig is megtették - bevonják a kamarát, az egyéb érdekképviseleti szerveket a lakosság részéről. Ezzel a bevezetővel indítaná a mai vitát. Kéri a T. Közgyűlést, ennek megfelelően fogadja el az előterjesztést. Dr. Révész Mária: mielőtt megadná a szót a következő hozzászólónak jelzi, hogy a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara eljuttatta észrevételeit. Képviselőtársai valamennyien megkapták, kéri, döntésükbe ezt kalkulálják be. A kamarának törvény által biztosított joga észrevételeket tenni a rendelet kialakításához. Gonda Tibor: tájékoztatást ad arról a munkáról, amely a napirend előkészítése során a Gazdasági és Vállalkozási Bizottságban zajlott. Mivel alpolgármester asszony utalt a kamara által megküldött, képlettel foglalkozó előterjesztésre, ő is szeretné erre felhívni a figyelmet és mindjárt leszögezni azt is, hogy a bizottság alaposan megnézte annak lehetőségét, hogy a jelen előterjesztés kapcsán eltekinthetnek-e attól a keret-megállapodástól, ami azt írja elő, hogy félévenként a képletnek megfelelően díjtétel emelkedésre, vagy csökkentésre kerüljön sor, tehát díjtétel felülvizsgálatra. Remélhetőleg egyszer előáll az a helyzet is, hogy a felülvizsgálat csökkenést fog eredményezni. A Gazdasági és Vállalkozási Bizottság túlnyomó részt egyetértett a kamara megállapításaival, hiszen a képlet valóban rejt olyan belső ellentmondásokat, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Példaként említi, meglehetősen furcsa a helyzet, hogy bérszínvonalhoz van kötve a képlet, egy bértömeg csökkenés mellett a díjtétel emelésre mégiscsak jelentős hatással van a cég bérgazdálkodása. Ugyanakkor meg kellett állapítaniuk - a Közlekedési és Kommunális Bizottsággal együtt -, hogy a képlettől jelen helyzetben elvonatkoztatni nem lehet. Ilyen szempontból az előterjesztés teljesen jogszerű. Ezt alátámasztotta a hivatal, valamint - az ez ügyben jogosítvánnyal rendelkező - Közüzemi Rt. szakember-gárdája is. Legnagyobb sajnálatukra most nem volt lehetőségük arra, hogy a képleten átnyúlva, más szempontok alapján, egy új díjtétel emelést terjesszenek a bizottság elé. Ugyanakkor meg szeretné nyugtatni képviselőtársait, hogy a képlet olyannyira nem rossz, mert eleget tesz annak az elvárásnak - amit pár évvel ezelőtt megfogalmaztak -, hogy a díjtétel emelés - trendként nézve - az infláció körüli, vagy az alatti legyen. Ennek eleget tesz, de van több közszolgáltató, vagy a szolgáltató szférában akár piaci viszonyok között működő cég is, ahol az elmúlt években nem ez volt a jellemző. A tárgyilagosság kedvéért elmondja, hogy ez a képlet nem eredményez extra profitot a Vízműnek. Az induló években veszteség képződött, és a tavalyi
34
évre egy olyan szintű profitot, nyereséget eredményezett, ami jóval belül van azon a 7-8 %-os nyereséghatáron, amely egy szolgáltató cégnél etikusnak, vagy elvárhatónak tartható. Mindezek után a díjtétel emelést a GAVÁB is - 4:1 arányban - elfogadásra ajánlja a Közgyűlésnek. Volt még két másik kérdés, amivel a bizottság intenzíven foglalkozott. Az egyik: a Szociális Alap ötletét jónak tartják. Üdvözlik a Vízmű Rt azon szándékát, hogy saját gazdasági tevékenysége keretén belül 1,- Ft/m3-t kitermel. Támogatta bizottságuk azt is, hogy most a díjtétel emelésbe 1,- Ft plusz tétel kerüljön beépítésre és így összesen, várhatóan 17 M Ft-os Szociális Alap kerüljön kialakításra. Az almérő-főmérő kérdéskörben pedig az előterjesztés szöveges részében és a határozati javaslatrészben megfogalmazottakkal értett egyet a bizottság. Visszatérve a díjtételre el kell mondani, a bizottság - mivel a gazdasági szférával intenzívebb kapcsolatban áll, jobban átlátja a problémáit - úgy ítélte meg, a kamara észrevételei a következő szempontból is jogosak. A város képviselőinek figyelemmel kell lenniük arra is, hogy a víz- és csatornadíjakban meglévő, több, mint 65 %-os különbség a lakossági és nem lakossági fogyasztók között már azt is eredményezheti, hogy - az egyes, a városban húzóágazatként jelen lévő - nagy vízigényű cégek termelési költségeit oly mértékben megnöveli, amellyel versenyhelyzetüket rontja más városokban lévő cégekhez viszonyítva. A hagyományos élelmiszeripari ágazatra, hús-, tej-, söripari cégekre gondol. Ezen termékek olyan alapvető élelmiszeripari cikkek, amelyek az alapfogyasztáshoz tartoznak, tehát áttételesen a lakosságot ily módon is érintik. Az ipartelepítés eldöntése során lassan telepítési tényezővé lép elő az a szempont, hogy egy-egy cég vizsgálja azt is, a jó adópolitika mellett milyen más költségvonzata van egy adott városban létrehozandó új iparegységnek. Pécs versenyhelyzete ilyen szempontból sok más várossal szemben rossz. Nem valószínű, hogy a városba vízigényes ipar fog települni a következő években. Mindezeket megvizsgálva a Gazdasági és Vállalkozási Bizottság azt a javaslatot tette, amit módosító indítványként kíván a Közgyűlés elé terjeszteni. Kiosztásos anyagként mindenki kapott egy egylapos előterjesztést, ahol a "C" variáns sárgával ki lett emelve. Lényege, hogy kis mértékben térítenék el a lakossági díjtétel-növelést 8-ról 12 %-ra. Így egy szolid, nem lakossági díjtétel-növelés lenne 4,6 %-kal, ami azt eredményezné, hogy a meglévő 65 %-os különbség - ami összesen 124,- Ft-ot jelent együttesen a lakossági és a nem lakossági szennyvíz és ivóvíz között - 116,- Ft-ra mérséklődne, mégpedig oly módon, hogy nem nyílna tovább olyan intenzíven a nem lakossági és a lakossági szennyvízdíjtétel közötti "olló". A GAVÁB kis többséggel ezt az állásfoglalást elfogadta, javasolja képviselőtársainak megfontolásra, hiszen amellett sem szabad szó nélkül elmenni, hogy a nem lakossági fogyasztók között vannak pl. az önkormányzat azon intézményei, amelyek a szennyvízkibocsátása szinte teljes mértékben megegyezik a lakosságival. Önmagában tehát az az érv, hogy a nem lakossági szennyvízkibocsátás, mind ipari szennyvíz és annak a tisztítása lényegesen nagyobb költségvonzattal jár, mint a lakossági, nem helytálló. Ezt a későbbiekben talán lehet szakmailag, műszakilag differenciáltabban kezelni, és
35
egy műszaki mérésekre épülő díjtételt bevezetni, de ezzel az üggyel a bizottság érdemben még nem foglalkozott. Összegezve, a "C" variáns elfogadását, mint módosító indítványt kéri a levezető elnök asszonytól, hogy szavaztassa meg a Közgyűléssel. Dr. Révész Mária: érkezett egy másik módosító indítvány is a Kisgazda frakció részéről. Megadja a szót Galbáts Andrásnak. Galbáts András: a módosító indítványhoz néhány szót kíván hozzáfűzni. A végét közölve, a Kisgazda frakciónak - adott helyzetben szerepel A, B, C, C1, C2, D táblázat - volt bátorsága még egy táblázatot beterjeszteni, aminek egyetlen lényege: valamilyen formában eltérítették a vízdíjakat a vállalkozók és a lakosság között. Az önkormányzat felvállalt egy olyan funkciót - amihez tulajdonképpen nincs is jogosítványa -hogy üres zsebbel szociális tevékenységet folytasson. Joga van egy önkormányzatnak eltéríteni bármit, a víz-, a lakásárat, ha ehhez megvan az anyagi alapja. Nincs meg - ennek ellenére mégis megtette. Természetesen igaza van a kamarának, amikor ezt kifogásolja. De van egy helyzet, és ezt most úgy oldani meg, - elnézést kér, a Gazdasági és Vállalkozási Bizottság elnökével szemben - nem azt mondja, hogy minimális mértékben, hanem ugrásszerűen akarja megemelni a lakossági hozzájárulást a korrekcióval, ezzel nem tudnak egyetérteni. Azzal tudnának egyetérteni, hogy aki ezt létrehozta - jelen esetben a várost vezető koalíció -, valamilyen formában tegye helyre. Vagy lesz rá ideje, vagy nem. Egyszer valakinek majd biztos rendbe kell tennie, de ennek nem most van itt az ideje, mert nem fogadható el, nem magyarázható a lakosság felé ez az ugrásszerű vízáremelés. Úgy érzik olyan javaslatot terjesztettek be, - jelen helyzetben teljesen elfogadva a Pécsi Vízmű Rt-nek azt a tisztességes igényét -, hogy átlagosan 8,17 %-ot kér, egy érvényben lévő, keményen vitatott képlet alapján számítva. Amikor a különböző bizottságok ülésén részt vett, felhívták figyelmét olyan elemekre, amelyeket valóban végig kell gondolni a képlet alkalmazása során. Valóban lehet, hogy át kell dolgozni - de ez a képlet ma él és ma ez képezi az elszámolás alapját. Ez alapján ez a 8,17 %, mivel eredőben inflációkövető, illetve még úgy is felfogható, hogy infláció alatti érték, - amihez természetesen hozzátartozik, hogy mivel 6 hónapos időszakra vonatkozik, előre szeretnék jelezni - bár lehet, hogy ez már a következő Közgyűlés kompetenciája lesz, akkor semmiféleképp nem tudnak 8,17 %-ot elfogadni. Valahol a 6 %, vagy 5,2 % körül tudnák elképzelni. Ma ez a 8,17 % számukra tisztességes és elfogadható, nem kellene differenciálni Kompromisszumként javasolják - ami úgy érzi, a lakosság, és átmeneti megoldás- ként a kamara számára is elfogadhatónak kellene lennie -, hogy minden egyes helyen, tehát úgy a csatornáknál, mind az ivóvíznél, a nem lakossági, mind a lakossági víznél és csatornánál 8,17 % kerüljön a vízdíj áremelésének megálla- pítására. Nem kívánják most felhozni azt a kérdést, hogy mennyire veszik igénybe a közüzemek a csatornát, mennyivel szennyezik jobban, ez most részlet- kérdés. Ezt az adott bizottságoknak a későbbiekben kell kimunkálni.
36
Egy dologra szeretnének még rátérni. A Pécsi Közüzemi Rt örökölt egy állapotot, olyant, amilyent. Volt egy előzmény, egy felduzzasztott cég és volt egy állapot Pécsett, ami évtizedek alatt alakult ki, amikor nem számított a víz árának a nagysága, most már számít. Ezt az állapotot kell pillanatnyilag a Pécsi Vízmű Rt-nek megoldania olyan körülmények között, amikor más szolgáltató vállalatok - akár a gázműre, akár az áramszolgáltatóra gondol évtizedes számlázási előnyeikkel és tapasztalataikkal ez előtt járnak. Ezt valamilyen formában be kell hoznia a Pécsi Vízműnek. Mivel a várossal kötött egy szerződést, és természetesen a két fél érdekeltsége nem teljesen azonos - a francia tőkebeáramlásra, érdekeltségre is gondol - valamilyen kompromisszum révén rendezni kell. A semmiből nem lehet megteremteni, csak a tulajdonosok kölcsönös felelősségvállalásával, anyagi hozzájárulásával. Ezt csak egyféleképpen lehet, ha erre valamilyen alapot teremtenek. A városnak nagyon kevés pénze van és a jövőben talán még kevesebb lesz. A Pécsi Vízműnek kell erre lehetőséget teremteni. A Kisgazdák úgy találják, hogy erre az elsődleges lehetőség a megtermelt nyereség lenne. Itt is sok mindenről lehetne beszélni, hogy nyereséget kell-e teremteni, vagy először rendbe hozni a dolgokat, ez más kérdés. El kell azonban fogadni, hogy nyereséget kell termelni, mert ebből lehet bizonyos fejlesztésket létrehozni. Többek között pl. be kell vezetni a korszerűbb számlázási módot, valamilyen formában az ún. kvázi bekötési vízmérőket összegző mérőkké kellene alakítani, de ehhez ezt a folyamatot el kell indítani. Ezzel kapcsolatban úgy érzi, a Pécsi Vízmű jószándékát tanúsította, hajlandó egy bizonyos összeggel hozzájárulni. Pillanatnyilag ma ehhez indulásként 1,- Ft-ot ígér, és 1,- Ftot kér pluszként, tehát összesen 2,- Ft-ot a vízáremeléssel. Nem a várostól kéri ezt a pénzt, hanem a lakosságtól, de akkor is tudomásul kell venni, hogy a városnak ehhez nincs pénze. Elindulna egy olyan folyamat, amely végül számlázási, egy korszerű vízszolgáltatási rendszerhez vezetne. Ehhez szeretné kérni és javasolni a Közgyűlés támogatását. Megismételve, "8.17 %-os egységes vízáremelést javasolnak", valamint a számlázás korszerűsí téséhez a támogatás megadását. Dr. Kékes Ferenc: úgy értelmezi, bár nem határozták meg pontosan, hogy most egy rendelet módosítás általános vitája tart. Ebben a vitában szeretné képviselő- társaival ismertetni az MSZP frakció álláspontját, valamint a rendelet módosításhoz kapcsolódó határozati javaslatot, amely a jövőre vonatkozó, általuk is fontosnak tartott tevékenységeket próbálja rendszerbe foglalni. Az előtte szólókhoz hasonlóan a frakció is elvégezte azt az elsősorban jogi tehát a szerződéseken alapuló - felülvizsgálatot annak megnyugtató megállapítása végett, hogy feltétlenül elkerülhetetlen-e a víz- és csatorna díjak felülvizsgálatának a kötelezettsége és lehetősége. Úgy véli, a jelenlévők közül mindannyian alkotórészesei voltak 1995-ben a társaság ily módon való létrehozásának, az együttműködés, a működés nagyon fontos, szabályozott rendszere kialakításának. Miután ez nem túl távoli időben volt, felelősséggel azt kell megállapítaniuk, hogy a két tulajdonos, valamint a Közüzemi Rt és a Vízmű közötti együttműködési szerződések alapján nem lehet eltekinteni a vízdíjak felülvizsgálatának a kötelezettségétől. A módszere
37
is egészen pontosan meghatározott, - a sokak által hivatkozott - képlet alapján történik. Néhány szóval megemlítené, hogy a képletben nincsenek különleges matematikai bravúrok, hanem néhány olyan, a tulajdonosok által racionálisan, közösen elfogadott elemnek a figyelembevétele, amely a díj meghatározását, az ún. "K" tényező a változása jeleníti meg. Ez pedig nem egyéb, mint a közösen akkor elfogadott és jónak tartott bérszínvonal változása, egy bizonyos súlyaránnyal, a Dunai Regionális Vízműtől vásárolt víz, a villamos áram árának az alakulása, az ipari árindex és az ECU árfolyamának a változása. Ezek azok a valójában nem túl bonyolult szempontok, amelyek különböző súlyokkal meghatározzák ma Pécs városában az ún. "K" tényezőt, az pedig meghatározza a díjváltozások mértékét. Ez az egyik tényhelyzet. A másik tényhelyzet, hogy mindezen elemek különböző változásainak mértékeinek, arányainak - figyelembevétele mindenképpen azt kell eredményeznie, hogy a Vízmű egy meghatározott árbevétellel rendelkezhessen. A nagyságrendje kb. 2,1 Mrd Ft, amely szükséges az alapvető szolgáltatás biztosításához. Tehát a cselekvések és gondolkodások jogi, gyakorlati, pénzügyi korlátai kb. így vázolhatóak fel. Saját véleményét szeretné elmondani. Úgy érzi, hogy nem minden tekintetben hoztak bölcs döntéseket az elmúlt években. Talán nem volt kellően megfontolt és bölcs döntés a bázisadatok megváltoztatása 1997ben, talán minden összefüggé- sében a lakossági, nem lakossági víz- és csatornadíjak arányainak a kialakítása. Ezt utólag, személyesen így látja. Ebből következően - és itt már az MSZP frakció álláspontját mondja - minden körülmények között szükségesnek tartják a teljes rendszer, a szerződés, a képlet aktualizált, körülményeknek megfelelő felülvizs- gálatát. Különösen azért, mert a közelmúlt napok, a helyi médiákban nagyon jól megjelenített és - a vállalkozói szféra, a Gazdasági Kamara részéről - egyértelművé tett álláspontok alátámasztják és igénylik a szükségességét. A kiosztásra került kamarai álláspont elég jól kiemelt, de az általános vitában talán nem bocsátkozna egyes elemeinek a részletezésébe. Részükről általánosságban azt tudják megállapítani, hogy a kamara problémafelvetése jogos és megalapozott. A változások, az újragondolások igénye, az erre való inspirálása, az árhatósági jogkört gyakorló önkormányzat részére jogos és megalapozott, azonban nem minden tekintetben megalapozottak ezek a tényállások és némely következtetések, amelyek a rendelkezésükre álló írásos anyagban szerepelnek. Mindezeket mérlegelve - az elmúlt évek e típusú döntéseit is számba véve, a frakció részéről egyetértőleg a Közlekedési és Kommunális Bizottság javaslatával, tehát - az egységes mértékű díjemelés alkalmazásával, egyetértve ebben a tekintetben a Kisgazda frakció már elhangzott álláspontjával, az MSZP frakció is - nem egyhangúlag, de - többségi álláspontként ezt az emelési módszert javasolja a Köz- gyűlésnek. Figyelembe véve és méltányolva azonban a gazdálkodók, a kamara által képviselt szervezetek véleményét, az időközben bekövetkezett változásokat is, egy határozati javaslatot terjesztenek a Közgyűlés elé, melyet felolvas. Három pontból áll és viszonylag rövid. Javaslatuk tehát a rendeletmódosításhoz kapcsolódó határozati javaslatként, az 1996. évi 38.
38
sz. önkormányzati rendelet módosításának előkészíté- séről, a két szintű díjrendszer átalakítása tárgyában címet viseli. "1.) Pécs M. J. Város Közgyűlése - megismerve a gazdálkodó szervezetek, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, valamint az Önkormányzat Gazdasági és Vállalkozási Bizottságának javaslatait - szükségesnek tartja a közüzemi víz- és csatornaszolgáltatás jelenlegi díjrendszerének átalakítását és a hatósági ár megállapításának alapjául szolgáló korrekciós képlet felülvizsgálatát. 2.) A Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda, a Pécsi Vízmű Rt és a Pécsi Közüze- mi Rt közreműködésével készítsen előterjesztést a fenti rendelet módosítására, melynek során a jelenlegi két szintű díjrendszer a közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízdíjak tekintetében fokozatosan megszűnne. Az előterjesztésben fel kell tárni annak lehetőségét, hogy a közüzemi csatornaszol- gálatért fizetendő díjak esetében a jelenleg fennmaradó díjeltérítés alapja a kibo- csátott szennyvíz minősége legyen. Pl. normatívák alapján két, vagy három kategóriába történő besorolás szerint úgy, mint kommunális, vagy ipari, tekintettel a gazdasági keret-megállapodás mellékletének 1/1. pontjára. 3.) Az önkormányzat kezdeményezzen tárgyalásokat a Pécsi Vízmű Rt társtulaj- donosaival a hatósági ármegállapítás alapjául szolgáló képlet felülvizsgálatáról. A tárgyalási javaslat szakbizottsági kialakításánál - Közlekedési és Kommunális Bizottság, valamint a Gazdasági és Vállalkozási Bizottság - meg kell vizsgálni a képlet alkalmazásának szükségességét, a képlet egyes tényezőinek, súlyarányainak indokoltságát, különös tekintettel a bérszínvonal tényezőre." A rendelkezésre álló idő, valamint a nyári szünetre való tekintettel javasolják határidőként megjelölni 1998. szeptember 15-ét. Felelősként pedig az ágazatért felelős alpolgármestert Papp Bélát javasolják megnevezni és elfogadni. A fentiek alapján megerősítve még egyszer az egységes, 8,17 %-os átlagos mértékű díjemelést, ezzel a határozati javaslattal kiegészítve tartják elfogadhatónak és kérik a Közgyűlést az indtítvány támogatására. Papp Béla: sajnos a képviselőknek, de a testületnek is elég gyakran van "dejá vous" érzése, amit egy-egy áremelési vita jelent. 8 évre visszaemlékezve minden egyes tarifánál, 90 %-ban hasonló hozzászólások zajlanak le. Teljesen elfogadható, hogy a képviselő a népképviselet megtestesítőjeként nem szeretné, hogy a lakosságot, az itt lévő cégeket bármilyen anyagi kihatású áremelés érje. Egyelőre sajnos még nem ezt a világot élik, hogy - reményeik szerint csökkenő mértékben, de - ne kellene bizonyos árkiegészítéseket, ill. árkiigazításokat, áremeléseket végrehajtani. A hő díjaknál, a busztarifáknál, vagy a hulladékdíjaknál az ilyen jellegű vita mindig lezajlott.
39
Hangsúlyozni kívánja, hogy több ízben átvilágították, megvizsgálták, kötelezték, intézkedési terveket hoztak pl. a PTRT-re. Mindig a minimális díjemelést adták meg a cégnek, és ennek következményeként itt van előttük egy lepusztult társaság, amely a közlekedést éppen, hogy tudja valamilyen biztonsággal, vagy színvonalon végezni. Arra senki sem gondol, hogy nem vitatkoznak a gáz, a benzin, az áram, de még a hő termelői áránál sem, mert a jogi környezet úgy alakult, hogy ez nem az önkormányzat feladata, de ettől ezek is emelkednek. Még egyszer hangsúlyozza, teljesen tiszteletre méltó az a képviselői szándék, amikor azt próbálja elérni, hogy a díjak ne emelkedjenek, vagy ne annyira, mint amit a számítások kihoznak. Kialakul azonban a szakbizottsági állásfoglalás, amely általában elfogadja vagy a beadotthoz közelítő mértékben javasolja azokat a tarifákat, amelyeket nem egy ilyen jellegű fórumon, hanem szakbizottságon egyéb plusz információval is áttekintve, végigszámolva be kell látniuk, hogy az árak emelése sajnos realitás és szükséges. Számtalan oldalról lehet ezt a kérdést vizsgálni. Gonda Tibor pl. azt mondta "vízigényes iparág Pécsett nem érzi jól magát és valószínűleg a jövőben nem fog ide települni." Teljesen igaza van, de úgy gondolja, a városoknak különböző adottságai vannak. Pécsett az adottságok révén a vízdíj nem tartozhat a legolcsóbbak közé, mert a dunai vizet több mint 40 km-ről ide kell hozni. A saját vízbázist tekintve - nem arról van szó, mint Szegeden vagy Budapesten, hogy néhány nagy hozamú, parti szűrésű kútból ki lehet venni a vizet, hanem - talán 150-200 kiskútból kell összeszedegetni azt a vizet, ami a tortyogói és a pellérdi területről bekerül a Vízmű rendszerébe. A terepadottságok miatt sokkal több energia szükséges ahhoz, hogy felnyomják a vizet megfelelő nyomáson a szükséges területre. Lehet sokféle árképzési rendszert készíteni. A képviselők többsége emlékszik arra, amikor a Pécsi Vízmű elődje önköltségi alapú árképzést hozott be és akkor is ugyanilyen szándékú vita zajlott le, hogy magas, ne legyen ennyi, alacsonyabb árat állapítsanak meg, stb. Ez akkor sem igazán sikerült. Ha Pécsett egységes vízár van a KHVM vagy a PM által meghatározott limit miatt akkor sem lehetett volna igénybe venni a fogyasztói árkiegészítést. Nem igazak azok az érvek, hogy ezzel az árrendszerrel, tarifarendszerrel Pécs elesett 50-70 M Ft állami pénztől, mert a számok nem ezt mutatják. Bizottsági ülésen is elmondta, hogy ez a támogatási lehetőség a jövőben egyre inkább kevesek privilégiuma lesz, mert a keret nem nő, a reálérték csökken, egyre magasabb, kiemelkedően magas árszintű cégek vagy városok tudják igénybe venni. A képlet jellegű, a képletre alapuló árképzés két fél által közösen elfogadott önkényes egyezség, ami - ahogy Gonda Tibor mondta - kb. az inflációt nem meghaladó vagy az alatti emelést teszi lehetővé, önkényesen kiválasztott öt tényező alapján. Meg kell nézni egy cég gazdálkodását. Ez a társaság kb. 4 % árbevétel arányos nyereséget tud teljesíteni, illetőleg hozott az elmúlt évben. Utalva a PT Rt-re, a nyereség nélküli gazdálkodásának eredményét mindenki láthatja. Ezek után az a kérdés, hogy az előbb említett 4 % alatt mit kell érteni, azok a költségek, melyek a 96 %-ot jelentik, ott mi történik.
40
A Vízmű Igazgatóságában a város többségben van, a Felügyelő Bizottságban szintén jelen van. Ha az Igazgatóság, a FEB város által delegált tagjai azt jelzik, hogy ott visszatetsző pazarlás, nem szükséges költekezés folyik, akkor valószínű, hogy az ár iránti kérelem nem megalapozott, hiszen olyan dolgokat finanszíroz az árbevétel, ami nem reális és nem szükséges a cég számára. Ilyen jelzést úgy tudja senki nem kapott, se az IT-tagok, se a FEB részéről. Folyik egy gazdálkodás, költségek merülnek fel, amelyek egy részét a képlet kezeli, mint az energiaköltség, az átvett vízköltség és beszélni kell egy másik oldalról is, a bérszínvonal, bértömeg kérdéséről is. A lényeg azonban az, hogy ez a cég hogyan gazdálkodik. Ha ez a tevékenység megfelel egy átlagos magyar cég gazdálkodásának, akkor ehhez a 4 %-os nyereséghez ez a díjtarifa tartozik és nem kevesebb. Mi lenne akkor, ha arra késztetnék a céget, hogy ne legyen nyeresége? Lekerülne az árból 4-5 %, évről-évre nem kumulálódna a nyereség, de az inflációs hatások miatt egy valamivel alacsonyabb szintről indulva az emelések bekövetkeznének, mint ahogy ez történik a jelen konstrukcióban is. Arról van szó, hogy ezen a díj tarifa színvonalon ma a Vízmű nyereséget hoz, aminek számtalan előnye van a társaság és a város számára is. Visszahivatkozna azokra a társaságaikra, akiknek nem engedik, hogy nyereséget realizáljanak, látható az eredmény. A tarifa differenciálással kapcsolatban elmondja, nyilvánvaló, hogy ez az igazi politizálás a testület részéről, ez mindig döntési lehetőség volt korábban és jelenleg is, - a szerződés ezt megengedi - hogy súlyozzon, előnybe részesítse a lakosságot vagy ne tegye meg. Most van egy helyzet, bár igazságosságról nehéz beszélni, de végül is, ha a víz használati értékét nézik, ugyanaz a lakosság számára, mint a cégekére. Az az állítás igaz, hogy ezt egy lépcsőben nem lehet orvosolni, de javasolja a testületnek, induljanak el ezen az úton a kiegyenlítő tarifa felé. A Kamara anyagában szereplő áttételes hatásokra vonatkozó megállapítások valószínűleg igazak, tehát nem lehet azt az álláspontot képviselni, hogy fizessenek a gazdagok mint régen - és ezek a gazdagok egyértelműen a vállalatok, vállalkozók és a város saját intézményei. Javasolja a testületnek a Gazdasági és Vállalkozási Bizottság által készített variációt preferálja, szemben az eredeti előterjesztéssel. Péter Pál: hozzászólásának apropója Galbáts úr felszólalása után lett volna, aki elmondta, hogy a véleményük a témában különbözik, ettől függetlenül az előterjesztést hallotta vissza tőle. Ezek után lett volna kérdése a képviselő úrhoz, mi az a markáns különbség, ami az előterjesztés és a Kisgazda frakció álláspontja között van? Dr. Révész Mária: amikor képviselő úr jelentkezett hozzászólásra, nem tudta mire kíván reflektálni, most viszont Galbáts képviselő úrnak adja meg a szót a megszólítás jogán soron kívül. Galbáts András: a megszólítás jogán szeretne reagálni: az A. variáció nem egyezik meg az általuk benyújtott módosítási javaslattal. Az A. variáció volt a bizottság javaslata, a két álláspontot nézve lakossági szinten megegyezik, más elemeiben vannak eltérések.
41
Körömi Attila: a vitának egy új szempontot szeretne adni, mert szerinte az egész jelenlegi előterjesztés a mellett szól, hogy a város és a részvénytársaság közötti szerződés alapján olyan fordulónaphoz érkeznek, amikor a cég díjemelési igényét benyújthatja és erre nekik reagálniuk kell. Ezen túl egy jelentősebb szempont az, amely miatt az előterjesztők eléjük hozták a díjemelési javaslatot. Előtte néhány olyan mondat, amely megpróbálja elhelyezni véleményét a vitában. Tavaly év végén, ez év elején nagyon sok dolog kulminált a Pécsi Vízmű Rt. működése körül, amely úgy tűnt, mintha csak a cég működésének hiányosságait vagy problémáit vetítené fel, holott ezek erősen összefüggnek a Közgyűlés, illetve az Önkormányzat működésével. Példaként említi az Acsády utcát, egyéb képviselői kezdeményezéseket, akár a Független Platformtól. Petrovits képviselő úr felvetése megpróbált rávilágítani néhány anomáliára, és ő is megpróbálta a Felügyelő Bizottságot megkeresni, olyan kérdésekre választ találni, hogy az eltérítést milyen módon lehetne összébb hozni, illetve a nem lakossági fogyasztók esetében hogyan lehetne még kategóriákat felállítani. Láthatóan a kezdeményezések utáni reagálások azért folynak lassan, mert többszörös áttétel van a cég és az Önkormányzat között, egy saját társaságról van szó, olyanról, amelyben nem 100 %-ban tulajdonos a város, hanem van egy jelentős tulajdonostárs, a francia Lyonnaise, s a döntéshozatali mechanizmus rendkívül lassú. Ez persze nem szabad, hogy kedvét szegje senkinek a tekintetben, hogy az általa akár néhány hónappal ezelőtt felvetett dolgokat megpróbálja a maguk menetében, ha lassan is, de előre görgetni azzal, hátha ebből egyszer lesz valami. Természetesen, ha van egy szerződés, azt mindenkinek be kell tartani, azonban azért lepi meg az MSZP frakció javaslata, mert eddig a legutóbbi három díjemelési előterjesztésnél ott volt megjegyzésként, - ezt kifejezetten így lehetett kiolvasni az előterjesztésekből - hogy ezek az egyeztetések folynak. A képlet létezik, amíg van, az alapján kell eljárni, de már jó régen észlelte a város, hogy különböző szempontok alapján módosítani kell. Az indulásnál lehet, hogy indokolt volt úgy összeállítani a képletet, ahogy elkészítette a tárgyaló delegáció, de valószínű itt néhány tételnél túllőttek a célon akár a város, akár a francia fél, ezt kellene rendezni. Rendre olyan előterjesztéseket kaptak, amely azt sugallta, hogy az egyeztetés folyik. Kiderült, ha ez így van, akkor nem kell olyan javaslatot tenni, hogy kezdődjék el. Ha viszont eddig nem kezdődött el az egyeztetés, miről szólt az elmúlt másfél év? Ez egy fontos kérdés. Mindezek következtében nagyon könnyen olyan képet lehet rajzolni a pécsi polgárok elé, ami a cégre viszi rá a lakók szempontjából a rossz történések okát, a vízdíj emeléseket és nem a tényleges fogyasztás alapján történő elszámolások hiányát, holott azt gondolja, tulajdonosként a Pécsi Önkormányzatnak és az aktuális többségnek nagyon nagy szerepe van abban, hogy ilyen helyzet alakult ki a Pécsi Vízmű Rt. körül. Véleménye szerint, ami új szempontot ad a vitának és igazából erről van szó, a következő. Érdemes visszaemlékezni, hogy a testület nem régen fogadta el a költségvetését, s ezek a dolgok összefüggenek. Ne tegyenek úgy, mintha nem lenne beépítve a pécsi költségvetésbe 50 M Ft-os osztalék
42
a Pécsi Vízmű Rt-től. Ez adózás utáni tiszta pénz. Itt jön Golob Ferenc dilemmája, a mostani vízdíj emelés és az előre betervezett osztalék. Nem arról van szó, hogy néhány évvel ezelőtt a város észlelte, esetleg hozzá tud jutni osztalékhoz és azt bevonja a költségvetésébe, mert megszorult - ezt az 50 milliós osztalékot várják, ez csak az őket illető rész. Akkor tudják kivenni a cégből, ha közel 100 M Ft-os tiszta adózott eredmény utáni pénzt termel ki, mert a másik felet is megilleti a több mint 49 M Ft. Ha a költségvetésbe ezt beállítják, előjön a dilemma, hogyha a tulajdonosok azért engedik a nyereséges működést egy közszolgáltató cégnél, hogy az a fejlesztéseinek a hiányosságait pótolja, akkor szerinte ez helyes. Itt gondol a csövekre, számítógéprendszerre, számlázási rendre, vízminőségre, kutak számára, stb. Ha gond van, akkor helyes, hogyha a fejlesztést nyereségből fedezi, amely akár meg is haladhatja a szakmában elvárt 5-6-7-8 %-ot. Ha viszont az osztalékot azért termeltetik meg a céggel, hogy az bekerüljön a pécsi költségvetésbe, akkor ez vízadó, így kell hívni. Nem arról van szó, hogy azért termeltetnek meg a céggel 100 M Ft-ot, hogy ezt fejlesztésre fordítsa és ezáltal később 2-5, 10-20 év múlva sokkal jobb szolgáltatást nyújtson a lakóknak, hanem azért termeltetik meg a 100 milliót, hogy abból 50 M Ft-ot bevonjanak a költségvetésbe, mert betervezésre került, tehát vízadót vetnek ki. Ettől kezdve az egész dolog értelmetlen és nem támogatható. Nyilvánvalóan nem támogatható, de tudni kell a városnak, hogy ezt nem a Pécsi Vízmű Rt. idézte elő, hanem a város testülete, azok, akik megszavazták a költségvetést, azt mondják az Rt-nek, fizessen be még az idén az ez évi gazdálkodás jövő évben kifizethető osztalékának a terhére 50 M Ft-ot, olyan feladatot megszabva, hogy a cég úgy alakítsa az árakat, hogy ezt az összeget a városnak letegye az asztalra. Ezt vízadónak hívják. Így a dolog értelmezhetetlen és nem támogatható. Mindenképpen el kellett ezt mondania, hogy világos legyen, a költségvetésben szereplő 50 M Ft-os osztalék és a vízdíj emelés valahol összefügg még akkor is, ha a képletre hivatkozva hozza meg a testület ezt a döntést. Ugyanis vagy nem igaz az 50 M Ft-os osztalék a költségvetésben, akkor viszont súlyosabb gond van, ha igaz, akkor egész egyszerűen megadóztatják a pécsi polgárokat és cégeket oly mértékben a vízdíj útján is, hogy plusz bevételekre tegyenek szert. Ezért ez az előterjesztés nem támogatható. Dr. Révész Mária: öten jelezték hozzászólási szándékukat. Jelzi, hogy 13.30 órakor ebédszünetet fog elrendelni. Kerényi János: hozzászólása előtt lenne egy kérdése, hogy az elnök asszony által idézett kamarai állásfoglalás után van két módosító indítvány, kéri, világosítsa fel arról, hogy ez a két módosító indítvány szerepelhet-e a módosító indítványok között vagy nem. Amennyiben nem, akkor szeretné bejelenteni, hogy lesz két módosító indítványa, melyet írásban azonnal be fog nyújtani. Dr. Révész Mária: amennyiben a képviselő úr módosító indítványként, kezeli akkor elfogadható annak. Kerényi János: igen. Ezt követően szeretne felolvasni, idézni és véleményt hozzátenni ahhoz az anyaghoz, amely a képviselők előtt van. Erről az
43
anyagról általánosságban szóltak már többször pozitív és negatív hozzáállással, de a fontosabb dolgokat szeretné, ha mindenki hallaná. Ezt megelőzően értesült arról, hogy Galbáts András képviselőtársa elfogadhatónak tartja az árat, bár azt is megjegyezte, hogy a különböző változások kimunkálásában tevőleges részt kíván, úgy mint a Vízmű Rt. IT tagja. Egész biztos, hogy ezt a munkát el tudja végezni. Az Igazgatóság tagjai között a város képviselete többségben van, ezért a város ármegállapító szerepe attól is furcsa, hogy ilyen új információk birtokosaivá válnak most, hisz ezeknek a képviselőknek folyamatos tájékoztatási kötelezettsége fennáll. Arról se feledkezzenek meg, hogy a város három funkcióban van jelen minimum ebben az esetben, 1.) mint tulajdonos, többségi tulajdonos, 2.) mint fogyasztó, 3.) mint ármegállapító. Ezt a három funkciót önmagában is nehéz harmonizálni. Egy-két gondolatot mondana arról, hogy miért nem értenek egyet a "K" tényező alkalmazásával. "A "K" tényező alkalmazását a Pécsi Vízműveket üzemeltető Rt. tulajdonosai között létrejött magánjogi szerződés írja elő Pécs Város Közgyűlése, mint árhatóság számára. Egy profit érdekeltségű szervezet részben profit érdekeltségű tulajdonosainak érdeke a lehetséges legmagasabb profit biztosítása. Ezt a keret-megállapodás alapján Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata kritika nélkül csak teljesítheti, ha nem akar szerződést szegni. Összeegyeztethetetlen, hogy egy árhatóság a profit maximális igényeket ily formán csak teljesítheti - az előbb említett hármas szerepre való hivatkozás. A maximális profit biztosítása csak a díjak indokoltnál nagyobb mértékű emelésével biztosítható, melyet Pécs város lakossága közvetlenül fizet meg a lakossági víz- és csatornadíjon keresztül, közvetve a nem lakossági díjakon keresztül. Nem értenek egyet a "K" tényezőben szereplő bérszínvonal mutató alkalmazásával. A bérszínvonal szerepeltetése ebben a képletben, a dolgozói létszám, valamint a bér és bérjellegű kifizetések állandó csökkenése mellett folyamatosan emelkedő tendenciát mutatva olyan befolyásoló erőt ad az árváltozásra, ami a következő furcsa állapotot idézi elő. A bázis évben a bértömeg 553.278 E Ft volt, míg a tárgyidőszakban 535.448 E Ft. A létszám 548.3-ról 453-ra csökkent. A bértömeg csökkenése 17.833 E Ft, melynek következménye egy képletben áremelési tényező megjelenése és itt a bérszínvonal számít. Nem értenek egyet a "K" tényezőben szereplő DRV díjtétel alkalmazásával." Dr. Révész Mária: jelzi Kerényi képviselő úr felé, hogy ezt az anyagot mindenki megkapta, talán utalás szerűen tegye meg a kiemeléseket, mert így túlságosan hosszú lesz és elsikkad a lényeg. Kerényi János: köszöni a figyelmeztetést, folytatni kívánja hozzászólását. "A DRV-től átvett víz mennyisége évről-évre csökken, ezért törvényszerű, hogy a fajlagos költségek és a KHVM által megállapított díj az átlagosnál gyorsabban növekedik. Így az olcsóbban előállított vizet az indokoltnál magasabb díjon tudja értékesíteni a lakossági és nem lakossági fogyasztók felé és jut a működéséhez szükségesnél nagyobb nyerséghez. A hosszú távú hatások ma megbecsülhetetlenek. Nem értenek egyet a "K" tényezőben szereplő ECU árfolyam változás alkalmazásával." Elnök asszony kérésének eleget téve, ezt nem fejti ki bővebben. „Nem értenek egyet a keret-
44
megállapodásban rögzített alapérték utólagosan elfogadott emelésével." Be kell vallania, amikor az alapérték változása történt, az ő figyelmét is elkerülte a módosítása. Úgy gondolja, hogy ezzel nincs egyedül, hisz az évi módosítás során a tulajdonosok 46.5 %-kal emelték a nem lakossági fogyasztók csatornadíjának a bázis értékét. "Ez az 1997. évi tényleges értékesítési mennyiség figyelembevételével az alapdíjak átlagos 5.7 %-os emelését jelentette. Ez a módosítás azt jelenti, hogy 1 m3 vízfogyasztás, illetve szennyvízkibocsátás után 14.43 Ft többletet kell fizetni a lakossági és nem lakossági fogyasztónak egyaránt. Nem értenek egyet a lakossági és nem lakossági díjtételek indokolatlan eltérítésével - erre már történt hivatkozás. Nagy tévedés azt hinni, hogy a nem lakossági díjak növelése a lakossági díjak csökkenését célozza." Gondolják tovább, mi az eredmény akkor, ha valóban a nagyfogyasztók saját vízbázist teremtenek, a nagyfogyasztók saját vízszennyezéshez folyamodnak, a megmaradt fogyasztó a teher viselésében nagyobb általános terhet, illetve költséget kell hogy fizessen. Nem értik, - és erre kérnek majd felvilágosítást - de csak óvatosan jegyzi meg, hiszen nem feladatuk, hogy értsék, lehet, hogy van rá magyarázat, hogy a Pécsi Vízmű 12 millió m3-t saját kútjaiba vesz, 2 millió m3-t a DRV-től, ez 14 millió m3 és 9 millió m3-t számláz. Az 5 millió m3 víz eltűnésére kérne valamilyen magyarázatot. Péter Pál elnök úr említette, hogy kintlevőségek is lehetnek árfelhajtó szerepűek. Ezzel nem ért egyet, a kintlevőségek nem lehetne árfelhajtók, a kintlevőség beszedése érdekében tenni kell és el kell járni. Módosító indítványa szövegét nem olvassa most fel, csupán bejelenti, hogy lesz módosító indítványa, melyet a részletes vitában fog ismertetni. Galbáts András: a korrekt vitához tartozik, olyan értelemben igaza volt a Közlekedési és Kommunális Bizottság elnökének Péter Pál úrnak, hogy miután megkapták a változásokra vonatkozó 6 variációt, sőt Kerényi úr elmondta, hogy még két módosító indítványa lesz, így 8 lesz, valóban egy kicsit megfeledkezett az eredeti beterjesztésről. 8.17 %-ot javasoltak, a Közlekedési és Kommunális Bizottság eredetileg 8.37 és 0.8 közötti értékben szórt, ami nyilvánvalóan a kerekítésekből adódik. Így olyan értelemben is módosítják az elképzelésüket, hogy teljesen egyetértve a Közlekedési és Kommunális Bizottság eredeti előterjesztésével, azt tudják támogatni. Molnár Tamás: Körömi Attila azt mondta, abban a helyzetben vannak, hogy egyrészt elfogadott költségvetésükbe be kívánnak vonni 50 M Ft-ot, amely a képviselő úr állítása szerint az idei évben keletkező osztalék terhére történhetne, másrészt pedig itt vitatják az osztalék képződésének alapjául szolgálható víz- és csatornadíjak mértékét, milyenségét. Ez annyiban nem felel meg a valóságnak, hogy bár a Költségvetési Bizottság elképzelhetőnek és megvitatandónak tartotta a két tulajdonos közötti tárgyalások során - és erre szólította fel az IT és FEB tagjait is, valamint a cég menedzsmentjeihez is megküldte ez irányú javaslatát -, hogy az idei évben keletkezendő osztalék előlegként történő részleges befizetésére szolgáló szándék realizálódjon, azonban az 50 M Ft ezt nem tartalmazza. Az 50 M Ft, mely beállításra került a költségvetésbe a társaságoktól származó osztalékok között, teljes
45
egészében a több mint 94 M Ft-os, a Vízmű tervszámaiban 1997. éves adózott osztalékként szereplő összegnek a tulajdoni arányuk szerinti mintegy 50 M Ft-tal rájuk eső részét jelenti. A beállított 50 M Ft már 1997. évben keletkezett és az 1998. évet szintén nyereségesnek szeretnék látni a cégnél. Egyezően Papp Béla alpolgármester úr által elmondottakkal azt mondja, olyan döntést felelősen nem hozhatnak, amely társaságukat, ahol profit érdekelt külső tulajdonos is van, egyik napról a másikra - pusztán azért, mert hatósági ármegállapító szerepüket megtagadják vagy nem élnek vele reális mértékben - a normál, egészséges, nyereséges vállalkozásból veszteségesbe fordítja. Ez igaz. Ezzel egyrészt Körömi Attila megállapítását szeretné korrigálni, de ugyanakkor igaza van abban, hogy a társaságot fenn kell tartani évről-évre bizonyos reális nyereség szinttel. Ezért helyesli, hogy azokat a hangokat csitítsák, akik a lakosság ilyen irányú kifizetéseiben mutatkozó nehézségeket, a víz- és csatornadíjak fizetése körüli elmaradásokat nem olyan hangulatelemekkel próbálják kompenzálni, ami a társaság működésére, illetve a társaságra terheli az erkölcsi felelősséget és őt kiáltja ki bűnösként. Ez hiba volna. Nagyon egyetért - ha néhány pontja nem is a súlynak megfelelően fogadható el igaznak, ahogy szerepel - a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara anyagával, amit részben ismertetett Kerényi János képviselő úr. Az ebben foglaltak azt a problémahalmazt képezik, ami számukra is évek óta a képlettel folyamatosan problémaként jelentkezik. Bár elhangzott olyan megállapítás is, hogy becsapták az Önkormányzatot, amikor a képletet vagy a módosítását rákényszerítik és mint amatőrök ezt elfogadták. Azonban nem gondolja, hogy nem vesznek róla tudomást, mert elfogadtak egy olyan képletet, amelynek egyes elemei és azok súlyozott érvényesülése - a gazdálkodás gyakorlatában - csak az évek tapasztalatai alapján mutathatott olyan eredményt, amit most már látnak. Vagyis, a képlet egyes tételei eltúlzottan kedvezőek a cégnek, egyes elemei nem a kívánt hatást eredményezik a vízdíjak alakulásában, példának említené a bértömeg elemeket vagy a DRV-től származó víz számítási alapjául szolgáló képlet elemet is. Egyetért Kékes Ferenc által megfogalmazott és a GAVÁB által is támogatott indítvánnyal, ami határozati javaslatként előttük van, miszerint a képletnek a két tulajdonos közötti egyeztetésével meg kell változnia, hogy reálisabban tükrözze a változó körülmények között a város és a lakosság érdekét is. Ezzel kapcsolatban egy kis problémája van, valaki azt mondta és igaza volt, hogy folyamatos bejelentések hangzottak el arról, hogy a képlet módosítására érdemi tárgyalások zajlanak a tulajdonosok között. Lehet, hogy így volt, ő is hallott ilyenről, de az eredményei számukra nem jelennek meg, illetve nem kedvezőek. Így, ha elfogadják azt a határozati javaslatot, amit Kékes Ferenc felolvasott, annak 3.) pontjában, hogy komolyan vehessék, megszavazhassák az előterjesztésben szereplő víz- és csatornadíj emelést, legalább a szóbeli nyilatkozat garanciájával rendelkezniük kell. Az itt is jelenlévő menedzsment, illetve a francia tulajdonos képviseletében jogosan nyilatkozni képes urak tegyék meg azt a hivatalos nyilatkozatukat, hogy ők is érdemi és a képlet realitásoknak megfelelő megváltoztatására irányuló tárgyalásokat kívánnak folytatni a határozati javaslatban foglalt határidőkön belül az Önkormányzat által a
46
feladat a felelőseként megnevezett tisztségviselőivel, illetve a szakbizottságokkal. Ezt a kiegészítést és a nyilatkozat megtételét is szükségesnek tartja. E nélkül nevetségessé kezdenek válni, mert mint többségi tulajdonos, akit a kisebbségi tulajdonos egy régen megalkotott és hibásnak bizonyuló képletre hivatkozással nem hoz kellemes helyzetbe. Papp Béla: nagyon kemény, súlyos szavak hangzanak el, az esetek jelentős részében nyilván a nem megfelelő szintű információ miatt. Bejelentené, amit az előterjesztés is tartalmaz - hogy az elmúlt évben ezt a képletet a két fél és a Közgyűlés is módosította. Nyilvánvaló, ebből még nem következik az, hogy ettől a képlet teljesen jóvá válik, bár azt az idilli állapotot, amit sokan vélelmeznek ettől a változtatástól, nem lehet elérni, mert az, hogy növekvő költségek mellett csökkenjen a víz ára, biztonsággal állítja, nem fog bekövetkezni. Szeretné a testület figyelmét felhívni, mint hatósági árat megállapító árhatóság, joga van bármilyen árat megállapítani, akár képlettel képezik, akár önköltségi alapon. A konzekvenciáival számolni kell, az ártörvény tartalmazza akkor is, ha nem képlettel dolgoznak, hogy a cég biztos működéséhez és bizonyos szintű nyereséghez szükséges árbevételt - a díj megalkotásával, meghatározásával - biztosítani kell. Arra kéri a képviselőket, hogy csodát ne várjanak, mert egy inflációs nyomás alatt nominál értékben nem fog csökkenni Pécsett, és az országban másutt sem a víz ára. A reálértéket kellene nézni, ehhez annak idején egy ígéret volt. Ezt kell vizsgálni, a számítások szerint ma úgy tűnik, hogy az ígéret, ha nem is látványos mértékben, de teljesült. Ettől kezdve minden különleges kívánság valószínűleg illúzió marad, mert a Pécsi Vízmű Magyarországon van, magyar áramszolgáltató adja neki az áramot, az alkatrészt, stb., továbbá az sem várható el, hogy a cégnél ne legyen béremelés. Ezek a hatások mind befolynak a céghez, melyet tovább érvényesít, mint ahogy ezt teszi a tej, a sör és a húsipar, amelyek úgy léptek fel a másik oldalról, hogy megpróbálják megakadályozni ezt az áremelést. Nem kíván demagóg lenni, de két üveg sör ára 1 m3 víz és szennyvíztisztítás ára, de nyilvánvaló, hogy nem összehasonlítható a két dolog. Az sem igaz, hogy monopol helyzetben van a cég, mert ilyen alapon a DÉDÁSZ, a Gázmű is monopol helyzetben van. Azt gondolja, ennek a testületnek az ármegállapító szerepéből és a kemény vitákból következik az, hogy az árat előterjesztők is valahol a realitás talaján mozognak. Visszatérve az alapproblémára, dolgoznak tovább - erre a Közgyűlés is kötelezi őket - a képlet módosításán, de ettől senki ne várjon csodát. Dr. Révész Mária: miután még további hozzászólások vannak, az általános vitát sem tudják az ebédszünet előtt befejezni. Elrendeli az ebédszünetet 15.00 óráig. A szünetet követően a testület folytatja munkáját. Petrovits Béla: véleménye szerint egy előterjesztés akkor jó, - különösen, ha áremelésről van szó - ha minden olyan elemet tartalmaz, amelynek értelmezése során nem marad senkiben kétség. Ezzel az előterjesztéssel
47
kapcsolatban gondjai vannak. Sajnálja, hogy nincs itt alpolgármester úr, mert elöljáróban egy mondatára szeretne visszatérni, amit az ebédszünet előtt mondott. Körülbelül ezeket a szavakat használta: nem ért egyet azokkal a képviselőkkel, akik a hatósági ár miatt elmaradt bevételt - 60-70 M Ft-ot reklamálják, mert az nem él. Erre azt tudná mondani, lehet, hogy alpolgármester úr tudja, mennyi ez, de úgy gondolja, vele együtt a többi képviselő társa sem tudja a következőket, és itt mindjárt kérdést tenne fel az előterjesztő bizottsági elnökhöz. 1998-ra van-e egyáltalán állami támogatás lehetősége? Mennyi a küszöbérték, amit a korábbi években megkaptak? Az előterjesztésben ez egyáltalán nem szerepel. A küszöbértékhez hogy viszonyul a javasolt ár? Ha van állami támogatás, ha a küszöbérték felett vannak, akkor a Vízmű beadta-e vagy sem az állami támogatás iránti igényt? Az előterjesztéssel ezekkel a kérdésekkel nem foglalkozik, a korábbi évek előterjesztéseiben ez benne volt. Erre választ kér. A másik észrevétele, kérdése, a sokat emlegetett "K" tényező. Mi az összefüggés, hol van az összefüggés a "K" tényező és a javasolt akár százalékban, akár forintban kifejezett áremelés között? Ezt nem véletlenül kérdezi, mert az előterjesztésben négyféle ár szerepel: 130, 131, 134 és 136.- Ft, természetesen különböző százalékokkal. A százalékok a 130.- Ftnál kitesznek 8.33-at - itt a lakossági ivóvízről van szó -, a 131-nél, amit a Vízmű is javasolt, 9.17 %, a 134.- Ft-nál 11.7 %, 136.- Ft-nál 13.3 %-ot. Kérdése, hol van az összefüggés, mi az összefüggés a "K" tényező és az előbb említett és leírt százalékok között? Hogy jönnek ki ezek a százalékok, ezt tetszés szerint lehet változtatni az emelés mértékét forintban és ennek következtében a százalékot? Erre választ kér. A "K" tényező egy hosszabb problémát fog jelenteni nyilván. Szó volt a lakossági és nem lakossági árkülönbözet növekedéséről. Belemélyedni nem kíván, csupán azt kívánja bemutatni, hogy 1995-ben ez az árkülönbözet a lakossági és nem lakossági ivóvíz és csatornavíz együttesen 23.- Ft, jelenleg a mai napon 124.- Ft a különbözet és az előterjesztés szerint 134.- Ft lenne, ha elfogadásra kerül. Két héttel ezelőtt ő és a frakcióvezetők is ott jártak a Vízműnél, elhangzott a lakossági és nem lakossági két jelentős árkülönbözet közelítése szempontjából egy kérdés. A Vízmű illetékes képviselője tett olyan ígéretet és megjegyzést, ők is érzik, hogy ezt közelíteni kell egymáshoz. A Vízmű előterjesztésében valóban tett javaslatot, hogy csökkenti a nem lakossági költségeket. Az előterjesztés ennek ellenére 10.- Ft emelést javasol. A kettő nincs szinkronban egymással. A Vízmű részéről látható volt a csökkentési javaslat, mert az A. változatban a jelenlegi 179.- Ft-ot 159.- Ft-ra javasolja, a B. változatban 179.- Ft-ról 161.- Ft-ra, természetesen a lakossági díjat emelve. Egy tendencia a Vízmű részéről megindult, ezt nem viszont nem látja az előterjesztők részéről, mert egyértelműen 10.- Ft-os áremelés van tervezve a nem lakossági fogyasztóknál. Egy másik téma, amit felvetne és erre is választ vár az előterjesztőtől. Ugyancsak a táblázatban szerepel az a szöveg, hogy kiszámlázott vízdíj. Feltételezi, sőt biztosra veszi, ez arra vonatkozik, amit a DRV felé fizet a
48
Vízmű, bár a "kiszámlázott" szó egy kissé zavart keltő, a számokból ez következik a 108.- és a 125.- Ft-ból. Ő, és a frakciója is úgy véli, ezek a számok nem jók, nem lehetnek azok, hiszen ma már köztudott, hogy a Vízmű a DRV felé az 1.8 vagy 2 millió m3 után 62.- Ft-ot fizetett 1996-ban, 1997-ben és fizet 1998-ban. Véleménye szerint a DRV vízdíj 62.- Ft-nál nem lehet több, ennek következtében a képletnek is változni kellene. Ezek lettek volna a kérdései. Nem tudja, alpolgármester úr hallotta-e az első felvetését, megismételné: nem ért egyet alpolgármester úr megjegyzésével. Lehet, hogy alpolgármester úr ismeri ezeket a számokat, de nagyon sokan nem ismerik az állami támogatás mértékét, lehetőségét, küszöbét. Ezek ismerete nélkül nem tudja értékelni az előterjesztést. Hivatkozott arra is, hogy a korábbi évek előterjesztése tartalmazta ezeket a számokat, ez valami oknál fogva most kimaradt. Erre kérné alpolgármester úr vagy Péter Pál bizottsági elnök úr válaszát. Körömi Attila: hozzászólása csak úgy érthető, ha az első hozzászólását és Molnár Tamás reagálását összevetik, mert egyébként nem lehet világosan tudni, miről beszél, ezt csak a testületnek mondja. Az 50 M Ft-os osztalék, amit a Pécsi Közgyűlés, mint tulajdonos vár a Pécsi Vízmű Rt-től, az abból a szempontból teljesen mindegy, hogy 1997-es gazdasági év eredményeként várja, vagy az 1998-as gazdasági év tervezett osztalékaként. A pontosság kedvéért jó ha tudják, melyik év eredménye után várják, de hogy osztalékként beszedik és a költségvetésbe befolyatják, igazából ez volt a lényege mondandójának. Ettől kezdve az összes többi csak részletkérdés, ezt mindenképpen szerette volna még hozzátenni. Papp Béla: Petrovits képviselő úr több mindent szóvá tett. Tudja, hogy teljesen reménytelenül teszi, de újra egy jelenségre hívja fel a figyelmet. Ha két szakbizottság órákon keresztül a számokat nézve, mérlegelve valamit megvitat és úgy dönt, hogy támogatja vagy nem, akkor egyszerűen nem tudnak mit kezdeni, ha itt Közgyűlésen újra és újra ugyanezek a kérdések előjönnek. Képviselő úr az imént számokat sorolt fel, itt helyben ezt követni, megfelelő választ találni nem biztos, hogy sikerül. Ebből az anyagból számtalan olyan kérdést fel lehet tenni a számok vonatkozásában, amire senki nem tud hirtelen válaszolni. A fő elve az egésznek az, hogy a "K" tényezőt számítják a megfelelő képlet alapján. Ezt a tényezőt kiszámítja a Vízmű, adatokat ad hozzá, majd a Közüzemi Rt. a szerződés és a megállapodás szerint ellenőrzi és valamilyen véleménnyel, záradékkal továbbítja az Önkormányzathoz. Ekkor kerül bizottságok elé, ahol a számokon túl még különböző dolgokat mérlegelnek, kérdeznek, értékelnek, elemeznek. Több tárgyalás végterméke az, hogy egy előterjesztés a testület elé kerül. Jellemzően a mai viszonyokra, a két bizottság nem azonos álláspontra és véleményre jutott, sőt még helyben is lesznek módosító javaslatok. Ami az állami támogatást illeti, úgy fogalmazott, ismeretei szerint, ha kiegyenlített vízár van Pécsett, tehát, ha a sokkal magasabb közületi vízárat súlyozottan visszaszámolják és azonos szintre hozzák, illetve a lakosságit emelik és a nem lakosságit csökkentik, akkor ez az összeg alatta van annak
49
a küszöbnek, amivel ma állami támogatásért lehet folyamodni. Pontosabban fogalmazva folyamodni talán lehet, csak nem ítélik meg. mert ez a küszöb évről-évre megy felfelé. Ezért mondta azt első felszólalásában, hogy egyre szűkül azoknak a kedvezményezetteknek a köre, akik ehhez hozzá jutnak, bár nem irigyli őket, mert ott már nagy baj van, ahol ilyet el lehet érni a támogatási rendszerben, hiszen ott már iszonyú magasak a vízdíjak. A 62.- Ft, 108.- Ft, ismétli magát, másokat, ez egy hatósági ár, amit a KHVM hagyott jóvá és ez az ár a DRV-től a Vízmű felé. A probléma az, hogy per alatt van, de ettől még ez az ár. Ha a Vízmű reményeik szerint megnyeri a pert, akkor egy következő kérdés van, de ennek a fordítottját kérdezi meg: ha az árat az alacsonyabb összeggel képezi és esetleg elveszti a pert és a különbözet X tiz millióját kell majd kezelni, akkor mi a teendő? Most képződik egy olyan nyereség, tartalék, amiről a tulajdonosok dönthetnek. Sokféleképpen dönthetnek, kioszthatják nyereségként - ez megint csak megállapodás kérdése -, fejlesztésre fordíthatják és betudhatják egy későbbi árnál, mint egy kompenzációs keret. Egy biztos, ha ezt nem szedi be a Vízmű, akkor nincs miről beszélni, viszont ha a bíróság megítéli a magasabb árat a DRV-nek, akkor hiányzik pl. 70 M Ft. Erről nem tud mást mondani, logikailag, jogi alapon így kell lennie, mert ez a jogilag érvényes ár. Az egy dolog, hogy a két fél között jogvita van és a kifizetés ténylegesen az alacsonyabb szinten történik. Nem emlékszik arra, bárki is ígéretet tett volna, hogy a lakossági felé árcsökkentés vagy valami kedvezményesebb megítélés lesz. Arról folyt a vita, hogy a korábbi években eltérített közületi és lakossági vízárat közelítsék egymáshoz, vagy ne. Ebben eléggé heterogén a vélemény, elviekben mindenki azt mondja közelítsék, majd egy-két frakció azt mondja, fogadják el az egységes emelést, ami azt jelenti, hogy a különbség megmarad, sőt forint értékben nő, hiszen egy magasabb összegre ugyanaz a százalék magasabb számjegyet ad. A markáns álláspontok megfogalmazódtak, kéri az elnök asszonyt szavaztasson a különböző módosító javaslatokról, illetve az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról, és a rendelet-tervezetről. Dr. Révész Mária: hárman kértek az előbbi javaslat előtt szót, megadja ezt követően valóban a vita lezárására tesz javaslatot, illetve szavazást fog kérni. Troska Gyula: néhány gondolatot mondana az előterjesztésről. Semmiképpen nem a bizottságok, elnökök munkájában, feladatkörében keresi a gondokat, hanem más kérdéseket feszegetne. Az előterjesztés a lakossági vízáremelésnek körvonalazható és egyértelműen kimondható kompenzációs megoldását nem tartalmazza, mely csak akkor fogadható el, ha ez is rendezett. Ha a következőkben bármely képviselőtől megkérdezik, mi történik a 2500, 4500, 6500 család kompenzációs alapjával, mennyi lesz, miként lesz elosztva, úgy gondolja, még a látnokok sem tudnak erre egyértelmű, sőt sejtelmes választ sem adni. Ebben a Közgyűlésben soha nem történt meg olyan, hogy költségvetést érintő előterjesztés elfogadásra
50
került volna a nélkül, hogy ne jelölték volna meg a forrást. A tavalyi ilyen jellegű kiadásai az intézményhálózatnak, víz, csatornadíjak meghaladták a 100 M Ft-ot. A jelenlegi áremelkedés 8.1 - 8.2 % körüli, amelynek forrása egyelőre nincs. Ha valaki azt a választ adja erre, hogy majd kigazdálkodják az intézmények, akkor ez a könnyelmű válasz a Vízműre is igaz, gazdálkodják ki ők. Olyan diszkrimináció van, amelynek forrása nincs meg és hol tartanak még a különböző saját hatáskörű ráhatások vonatkozásában. A harmadik kérdéskör valóban a vállalkozói szféra és az intézmények diszkriminációja. Ez a kérdés régóta feszegetett, már két évvel ezelőtt kérte, hogy ebben történjen változás, mely nem történt meg az Önkormányzat gazdasági menedzsmentje részéről. Alpolgármester úr első hozzászólása után érdeklődött, hogy ugyanabban a pozícióban van-e vagy már a Vízmű menedzsmentjéhez tartozik, mert olyan védőbeszédet tartott a cég vonatkozásában, ami számára egy kissé furcsa és úgy gondolja mások fülét is megütötte. Nincs kidolgozva a vállalkozói szféra negatív diszkriminációja feloldására történő esetleges javaslattétel. Ez is ennek a csomagnak a része, mert valahol már el kellene kezdeni rendbe tenni. Az anyagban nem hallott arról, hogy a Vízmű saját gazdasági menedzsmentje belső tartalékait, akár a fejlesztéseket, akár a rendszerszervezést, stb. oly módon próbálta volna felpörgetni, hogy eredményessége is látható lenne. Egyet biztosan tud, attól még nem lesz hosszú távon eredményes egy cég, hogy néhány embert elküldenek, mert az rögtön fel lehet élni. A különböző oda nem figyelés révén - ezt az IT-re is vonatkoztatja - ismételten olyan költségeket kell széles körben a város különböző funkciójú embereinek fizetni, amelyekkel nem tud egyetérteni. Dr. Révész Mária: Papp Béla személyes megtámadtatás okán szót kér. Papp Béla: nem értékeli megtámadtatásnak az előbbieket. Nyílván Troska úr helyzet megítélő képessége vagy helyzetértékelése olyan, amilyen, természetesen joga van neki is bármit mondani. Ettől függetlenül felhívja a képviselő úr figyelmét arra, hogy az előterjesztés tartalmaz olyan táblázatot, ahol a díj kiegyenlítés felé történt számítás. Ha elolvasta volna, észreveszi ezt és nem szubjektív benyomások alapján fogalmazza meg véleményét. Dr. Révész Mária: Péter Pálnak adja meg a szót. Péter Pál: kéri, hogy utolsónak kapjon szót, mert akkor mindenki kérdésére válaszolna és összefoglalná a témát. Kerényi János: két módosító indítványa lenne és ezek indokául kéri a képviselő-testületet, hallgassa meg a következőket. "A hatósági ármegállapításról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 8. §. (1) bekezdése a következőt mondja: a legmagasabb árat úgy kell megállapítani, hogy a hatékonyan működő vállalkozó ráfordításaira és a működéshez szükséges nyereségre fedezetet biztosítson. Tekintettel az elvonásokra és a támogatásokra is." Az ún. korrekciós képlet alapján történő víz áremelés évenkénti mértékének meghatározása és ennek folyamata ezt a szabályt
51
sérti a következők miatt. A képlet első tényezője a bérszínvonal tényező változása. Az 1998-as hatósági ármegállapítás idején a bérszínvonal emelkedése 17.14 %-os volt, figyelemmel arra, hogy ez az adat a bázis évben 1.009,8 Ft volt, míg a tárgyévben 1.182 Ft volt. A bérszínvonal ilyen mértékű emelése azonban a bértömeg csökkenésével járt együtt. Ez azt jelenti, a Vízmű bérekre fordított kiadásai csökkenése ellenére a képlet szerkezete alapján a vízdíj emelkedik, mert nem a bértömeg, hanem a bérszínvonal szerepel a képletben. A képlet harmadik tényezője a vízdíj változása, mely a képlet alapján helytelenül került kiszámításra, hisz a DRVnek fizetendő köbméterenkénti vízdíj 62.- Ft, ellenben a képletben 112.- Ft van kalkulálva. Ezt előtte már elmondták párszor, nem kíván mást hozzáfűzni. Abban igaza van az alpolgármester úrnak, hogy ez peres eljárás tárgyát képezi, abban viszont nincs igaza, hogy logikailag ez a pénz, ha nem került volna bevételre, akkor hiányozna, ez bevételre, számlázásra került. A vízdíj megállapítása jogellenes, tekintettel arra is, hogy diszkriminatív. A diszkriminatív jelleg abban áll, hogy mind az ivóvíz, mind a csatornadíj vonatkozásában a nem lakossági díjak eltérnek a lakosságitól. Indokolta már, hogy ennek milyen következményei lehetnek. A szennyvíz összetételére hivatkozás történt, hogy a nem lakossági fogyasztók szennyvize sokkal fertőzöttebb, nagyobb tisztítást igényel. Szeretné ismertetni a következőket: folyamatos szennyvíz összetétel vizsgálatot a szolgáltató Pécsi Vízmű Rt. nem végez, csak a Jegyzői Iroda szúrópróba szerinti vízpróbák alapján. Amennyiben a szennyvíz összetétele a jóváhagyottnál kedvezőtlenebb, úgy bírságot szab ki. A bírság a Vízmű Rt. bevétele. Az elmúlt években a bírság pár tíz ezer forintos összeget ért el. Ez azt jelenti, hogy a kibocsátott szennyvizek összetétele általában a megengedett határértéknél kedvezőbb volt, különben a bírság az összege növekedhetett volna. Ezek után felolvassa két módosító indítványát. - Az előterjesztés 1. számú mellékletében szereplő, az önkormányzati tulajdonú közüzemi Vízmű által felszámítható ivóvíz és csatorna használat legmagasabb díjai közül az alábbiak szerinti módosítását javasolja. 1.) Ivóvíz nem lakossági fogyasztók esetében 1998.04.01-től 179.- Ft/m3 mindaddig, amíg a lakossági vízdíj azt a szintet nem éri el. 2.) Csatornadíj nem lakossági fogyasztók esetén azonos a lakossági fogyasztókra megállapított díjjal. Dr. Révész Mária: a pontosítás kedvéért megjegyzi, ez a Kamara által benyújtott módosítási indítvány. Kerényi János: mivel azt mondta alpolgármester asszony, hogy a Kamarának nem lehet módosító indítványa, ezért olvassa fel. Dr. Révész Mária: képviselő úr felvállalta azt az anyagot, amit a Kamarától megkaptak, mellyel minden képviselő rendelkezik. Kerényi János: igen. A Lyonnaise Des Eaux és az önkormányzatok között létrejött keret-megállapodás felülvizsgálata tárgyában, de ez a módosító
52
indítvány kiegészítése annak a határozati javaslatnak, melyet már megkaptak Pécs város vízellátásban a fogyasztók igényeit figyelembe vevő leolvasási és elszállítás rendszer bevezetésének költség megtérítése tárgyában. Ezt kiegészíti módosító indítványa. "Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése szükségesnek tartja a korrekciós képlet tartalmának felülvizsgálatát és elemeinek módosítását. Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése indokolatlannak tartja a keret-megállapodás módosítása során a nem lakossági szennyvíz elvezetés és tisztítás díjára vonatkozó utólagosan végrehajtott bázis korrekciót. Felhatalmazza illetékes tisztségviselőjét, hogy a bizottsági üléseken elhangzott vélemények figyelembevételével folytasson tárgyalást a tulajdonosokkal a korrekciós képlet módosítására és a bázis korrekciós törlése érdekében. Határidő: 1998.06.30. Felelős: Papp Béla alpolgármester úr." "Pécs városában közüzemi ivóvíz és csatorna szolgáltatási díjak fogyasztótól független mértékének megállapítása tárgyában Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése indokolatlannak tartja, hogy a víz- és csatornadíjak differenciált módon kerültek megállapításra. Felkéri ezért illetékes tisztségviselőjét, hogy dolgozzon ki programot a díjak egységesítésére és azt az október 1-el esedékes díjemelés előtt terjessze be jóváhagyásra a Közgyűlés elé. Határidő: 1998.08.31. Felelős: Papp Béla alpolgármester úr." Mindkét módosító indítvány a képviselők előtt írásban megtalálható. Dr. Révész Mária: tisztázni szükséges, hogy a módosító indítvány (2) egyik része a határozati javaslathoz módosító indítvány. Van egy rendelet és egy határozati javaslat, különbözőképpen kell kezelni őket. Kerényi János: köszöni a figyelmeztetést. Az első módosító indítvány a rendelethez szól, a második a határozati javaslat kibővítése, nem a határozati javaslat helyett lenne. Dr. Kádár Géza: szükségesnek lát egy pontosítást tenni Kerényi János felszólalásával kapcsolatban. A Pécsi Vízmű Rt. rendszeresen vizsgálja az ipari bebocsátók tisztított vagy tisztítatlan ipari szennyvizét. Az a megközelítés pontatlan, hogy nem vizsgálja, ez egy fontos körülmény, kéri megjegyezni. Dr. Révész Mária: miután Kerényi képviselő úr elkezdte a módosító indítványok pontosítását, javasolja, akik módosító indítványt adtak be, szóban egészítsék ki. Molnár Tamás: bár módosító indítványt nem nyújtott be, viszont a szavazás során őt és talán más képviselőket is befolyásolni fogja vagy befolyásolhatná az a nyilatkozat, amit kért, hogy az itt jelenlévő és a Vízmű kisebbségi másik tulajdonosának képviseletében eljárni jogosult Réti úr és a menedzsment részéről Hainess úr megtehet. A nyilatkozat arra vonatkozik, hogy a Kékes
53
frakcióvezető úr által a határozati javaslat módosításaként beterjesztett, a díjrendszer átalakítása tárgyában tett, de a harmadik pontjában a képlet felülvizsgálatának, keret-megállapodás 5.) pontjának vonatkozásában is tartalmaz állásfoglalást. Természetesen ezt a Közgyűlés csak a saját önkormányzata nevében teheti, ugyanakkor ennek a komolysága érdekében szükségesnek tartotta volna, hogy az itt jelenlévő kisebbségi tulajdonos képviselet is megtegye a maga pozitív nyilatkozatát, mely kedvezőbb elbírálással szolgálna az előttük fekvő napirend tárgyában tett szavazás esetén. Arra kéri az alpolgármester asszonyt, szíveskedjen megkérdezi az itt jelenlévő uraktól, hogy mindazt, amit elmondott, annak figyelembevételével kívánnak-e ilyen nyilatkozatot tenni a képlet átalakítása témájában folyó tárgyalásokon való részvétel ügyében. Dr. Révész Mária: a képviselők hozzászólásának befejeztével szándékában állt megkérdezni a cég képviselőit, kívánnak-e szólni. Először azonban a képviselőknek adná meg a szót. Dr. Kékes Ferenc: javasolja Kerényi János 2. számú módosító indítványával kapcsolatban, mely tartalmában szinte egészen pontosan megfelel annak, amelyet a Szocialista frakció nevében nyújtottak be és a képviselő társak előtt van. Megítélése szerint ez a két módosító indítvány tartalmában majdnem 100 százalékban azonos. Ha szükségesnek tartja Kerényi frakcióvezető úr, akkor egy rövid összefésülésre sor kerülhet és ezáltal egyszerűsödhet a feladat a szavazásnál. Van azonban egy problémája Kerényi képviselő úr 1. számú módosító indítványával kapcsolatban, amely a rendelet módosítására és nem egy új határozati javaslatra irányul. Nem tudja rendeleti szempontból kezelni ezt a módosító indítványt. A indítvány logikáját racionálisan értékeli, de a rendelet összefüggéseiben nem tartja működőképesnek. Az eredetileg beterjesztett rendelet tartalmaz egy több mint 8 %-os átlagos emelést a víz- és csatornadíjak tekintetében, azonban a beterjesztett módosító indítvány annyit mond, hogy addig nem változhat a nem lakossági fogyasztók esetében a díjak mértéke, ameddig el nem éri a lakossági díjak mértéke a nem lakossági díjak mértékét. Ez gyakorlatilag kezelhetetlen. A másik pont a csatornadíj a nem lakossági fogyasztók esetén azonos a lakossági fogyasztókra megállapított díjjal, ez pedig azt jelentené, hogy a jelenlegi nem lakossági csatornadíj lecsökken a lakossági díjra. Azonban nem vezeti végig az egész rendszert a módosító indítvány szempontjából. Ez hogyan áll viszonyban a legelső felszólalásában említett sarokszámmal, amely hozzávetőlegesen 2.1 Mrd Ft-os árbevételt igénylő, jelentő, a cég működése szempontjából meghatározó jelentőségű? Úgy érzékeli, hogy az ún. 1. számú módosító indítvány nem kellőképpen kidolgozott, teljes összefüggés rendszerében nehezen képezheti egy döntés alapját. Szeretné még egyszer megerősíteni, hogy a 2. számú módosító indítványok és a az ő határozati javaslatra irányuló módosító indítványuk összefésülése tárgyában nyitottak, melyet pár perc alatt meg lehet tenni.
54
Dr. Révész Mária: módosító indítványt nyújtott be a Kisgazda Párt, amely teljesen egyértelmű volt. Galbáts András: annyiban korrigálna, - mint említette - gyakorlatilag nincs módosító indítványuk, a Közlekedési és Kommunális Bizottság eredeti javaslatával értenek egyet. Dr. Révész Mária: a GAVÁB-nak, Gonda Tibor elnök úrnak is volt egy módosító indítványa, a C1 változat. Gonda Tibor: igen, a sárgával jelölt oszlop a bizottság módosító indítványa. Dr. Révész Mária: a képviselői hozzászólások végére értek, kérdezi a cég képviselőit, hogy kívánnak-e szólni ebben a tárgyban. Dr. Réti Tamás: először Molnár Tamás felszólítására vagy megszólítására szeretne megnyugtató választ adni, hogy a Lyonnaise Des Eaux a Pécs Vízmű Rt-nek részvény társtulajdonosa természetesen mindenkor nyitott volt és lesz is a tulajdonostársnak bármilyen nemű megkeresésére és javaslatára. Ez mindenkor így volt, szeretné Molnár urat emlékeztetni arra, hogy ez a Közgyűlés egy évvel ezelőtt már az árképletnek egy módosítását megszavazta, a képviselő úr akkor többször is hozzászólt, nem tudja miért nem emlékszik rá. Nyitottak, készek és az a céljuk, szándékuk, hogy találjanak egy olyan megoldást, ármegállapítási formulát, ami minden tulajdonos számára egyformán elfogadható. A mai nap folyamán sok jogos, és kevésbé jogos kritika elhangzott, az ármegállapító formulákról. Ezzel kapcsolatban néhány gondolatot mondana. 1995-ben, amikor elkezdődött a Pécsi Vízmű részvénytársasági formában való működése, akkor Baranya megyében messze a legdrágább víz Pécs városában volt. Annyira drága, hogy állami támogatásra volt szükség, melynek mértéke 60 M Ft. Ez a rossz ármegállapítási formula 1998-ra azt hozza, hogy ma Baranya megyében a legolcsóbb víz, lakossági fogyasztói ár Pécs városában van. Olyan messze van a lakossági víznek a fogyasztói ára az ártámogatástól, hogy tulajdonképpen nem lehet hozzá támogatást kérni. Nem tudja pontosan, hogy Pécs városában az összes közüzemi és egyéb szolgáltatások tárgyában 1998-ban milyen mértékű áremelésről tárgyalt a Közgyűlés, de a sajtóból ismerve az országos átlagot azt hiszi mindenhol, ahol 8.17 %-ot javasolnak, valószínűleg szívesebben el tudták volna fogadni, mint amilyeneket más önkormányzatoknál tárgyaltak. Sok észrevétel hangzott el a DRV-vel kapcsolatban. Szeretné megmutatni a DRV mostani közleményét, 25 %-kal kívánja az árait emelni. A Pécsi Vízmű Rt. minden erőfeszítést megtesz azért, hogy ez a 25 %-os vízdíj áremelés ne terhelje a pécsi fogyasztókat, a pécsi lakosokat. A DRV területén Siófokon ma 315.- Ft a vízdíj, egy sík területi településen. Pécs nem egy sík területű település, a vízbázisai nem elegendőek. A vízbázisaiból való vízkitermelés nagyon költséges. Pécsen nagyon drága a víz, de a befektetőknek az a vállalását, hogy a vízdíj emelése nem fogja meghaladni az inflációt, betartották és ezt a képlet biztosította. Biztos, hogy lehet javítani a képleten, készek arra, hogy ezt tegyék, de kéri a képviselőket, hogy a tendenciát gondolják végig, hogy 1995-től 1998-ig, ez alatt a hét változtatási periódus alatt honnan, hova
55
jutott. Elismerik, hogy drága az ipari fogyasztóknak a vize, de nem lehet egyik pillanatról a másikra megoldani a problémát. Pécsen befejezés állapotában van egy 4.5 Mrd Ft-os szennyvíz tisztító üzem, amelynek előbbutóbb az üzemeltetését meg kell kezdeni. Kapacitása háromszorosan felülmúlja Pécs város szükségleteit, és ennek is valahol, valamikor az árát meg kell fizetni. Még egyszer azt tudja mondani, tudják, hogy drága a víz, nem a befektetők tették azzá, a befektetők megjelenése óta relatíve csökkentek a díjak. Szívesen közre tudja adni azt a diagrammot, amely bemutatja, hogy 1995-től 1998-ig Pécs városában a különböző közszolgáltatási díjak miképpen változtak. Ha ezek a számok igazak, - már pedig úgy gondolja azok - akkor a Vízmű a díjemelése volt a legalacsonyabb, de ez is sok. Bízhatnak abban, ha bizalmat szavaznak a Pécsi Vízmű Rt-nek, hogy egy hosszabb távon ezek a különbségek elfogadhatóvá, az ipari fogyasztók és a lakosság számára is akceptálhatóvá fognak válni. Dr. Révész Mária: nem tudja, sikerült-e megegyezni a Független Platformnak és az MSZP frakciónak? Péter Pál: további módosítást szeretne kérni, illetve javaslatot tenni. Minden fórumon a tárgyalások során szó volt arról, hogy a m3-enkénti vízfogyasztásnál 1.- Ft-ot félre tesznek szociális célokra. Ez az egyezség az előterjesztésből nem derül ki, ezért javasolja, hogy "az 1. számú mellékletnek a díjait 1.- Ft-tal emeljék meg, tehát a 207 helyett 208 lenne, a 341.- Ft helyett 342.- Ft. Nyilván a további sorokban is ezt tennék, 130.- Ft helyett 131.- Ft, 194.- Ft helyett 195.- Ft-ot kellene figyelembe venni." Ennek megfelelően a határozati javaslatot kéri egy ponttal kiegészíteni. A 3.) pont úgy szólna: "A Népjóléti Iroda dolgozza ki a szociálisan rászorulók dotálásának rendszerét. Felelős: dr. Sohár Endre. Határidő: azonnal." Molnár Tamás: az előterjesztés utolsó oldalán, az utolsó bekezdésben az van megfogalmazva, ha 1.- Ft-ot rátesznek a m3 díjra, ami szociális kompenzációt szolgál, akkor a Vízmű a saját gazdálkodása terhére újabb 1.Ft-ot tesz hozzá. Ez van az anyagban. Amit Péter Pál mondott, abban csak a saját jószántukból a vízdíj emelés plusz 1.- Ft-ja, mint szociális kompenzációs alap szerepel. A határozati javaslatot pontatlannak tekinti, mert ebben nem szerepel az az elkötelezettség, amit az előterjesztésben foglalt szöveg szerint a Vízmű a saját gazdálkodása terhére vállal. Szeretne utalni arra, hogy ez tulajdonképpen, mint minden szociális segély forrásául szolgáló összeg adók módjára kivetett, behajtott és a központi szándéknak megfelelően szociális támogatási célra fordított összeg lenne. Vitatható, hogy ez a legpraktikusabb megoldás-e egy summájában nem olyan horibilis összegnek a behajtása a lakosság fizető rétege köréből a nem fizetők javára. A nem fizetésnek, mint minden kintlévőségnek két része van, mint minden behajthatatlan vagy nehezen behajtható kintlévőségnek, az egyik részét a hanyagok képezik, a másik részét a szerencsétlenek, akik tényleg nem tudnak fizetni. Nyilván eltérő az arányuk a különböző nem fizetési esetekben, ám az tény, hogy minden ilyen szolgáltató céget sújtó feladat az, hogy fizetni elvileg képes, de nem hajlandó rétegtől valamilyen módon behajtsák a kintlévőségét. Ez a feladat ezzel jelentősen mérséklődik a Pécsi Vízmű menedzsmentje részéről, hiszen valamilyen áttételen keresztül a tartósan
56
behajthatatlan kintlévőségeit produkáló réteg lesz preferálva az így keletkezett összeg javára. Az egyik oldalon veszít, de a másikon kedvezőbb helyzetbe kerül ezáltal, tehát saját magán segít. Ugyanakkor a testület minden egyes pécsi polgár minden m3 vizére 1.- Ft-ot rátett. Péter Pál: nem gondolta, hogy ilyen nagy problémát fog okozni Molnár úrnak. Képviselő úr rosszul fogalmazott, mert ő az előbb azt mondta, hogy a szociálisan rászorulóknak teszik félre ezt az összeget és nem a nem fizetőknek, amely nagy különbség. A többi közmű vállalatnál is ismert kitaposott útja van ennek, hogy nem pénzt kapnak, hanem a szociálisan rászorulóknak bizonyos díjhátralékát egy részét elengedik, vagy egészét. Ezért kell bevonni ebbe a Népjóléti Irodát. Az észrevétel első felére azt tudja mondani, hogy azért nem került be a Vízmű részéről a táblázatba a másik 1.Ft, mert úgy fogalmazott, ha a testület nem szavazza meg, akkor is felajánlja ezt a pénzt. Ilyen szempontból nagyon nagyvonalú volt a Vízmű. Dr. Révész Mária: kérdése, a Vízmű részéről van reflexió? Dr. Réti Tamás: Péter Pál utolsó mondataiban elhangzott, amit ő is mondott volna, a Pécsi Vízmű Rt. Igazgatósága úgy döntött, hogy az Önkormányzat testülete döntésétől függetlenül is saját eredményének terhére, az értékesített víz után befolyt árbevételek után m3-enként 1.- Ft-ból befolyó összeget egy szociális alapítványba fogja befizetni. A szociálisan rászorulókat nem a Vízmű kívánja kiválasztani a nem fizetők köréből, úgy gondolják, ehhez az Önkormányzat rendelkezik megfelelő információval. Az Önkormányzat tudja meghatározni, hogy kik a támogatásra rászorulók. Az 1.- Ft a nagyon magas vízdíjak mellett valójában nem olyan nagy megterhelés az egyes fogyasztóknak, viszont a szociálisan ténylegesen rászorulók számára jelentős segítség tud lenni. A másik pont, amiért nagyon fontosnak tartja, hogy ez elfogadásra kerüljön, mert a kormányzat egy program keretében a kintlévőségeket konszolidálni kívánja. Azonban ennek az adósság konszolidációnak feltétele a másik oldalról történő hozzájárulás is. Ilyen értelemben az eddig fizetni nem tudóknak való segítéshez ez az inkább szimbolikus hozzájárulás megnyitja az utat az állami konszolidációhoz való hozzáféréshez is. Ezért tisztelettel kéri és ajánlja, hogy ezt a méltányosságot a szociálisan rászorulók felé gyakorolja a Közgyűlés. Dr. Révész Mária: úgy gondolja, lassan eljutottak a szavazáshoz. Kérdezi Kékes és Kerényi képviselő urat, sikerült-e összefésülni a javaslatukat? Kerényi képviselő úr időt kér, 5 perc szünetet rendel el. A szünetet követően folytatja a testület a munkát. Dr. Révész Mária: a rendelethez kapcsolódó módosító indítványt fogják hallani Kékes képviselő úrtól. Dr. Kékes Ferenc: a szünetben az egyeztetés konstruktív és eredményes volt, legalábbis úgy ítélik meg. Egészen pontosan nem a rendelethez kapcsolódó módosító indítványról van szó, hanem a rendelethez kapcsolódó
57
határozati javaslatnak a pontos megfogalmazásáról, amelyre két irányból érkezett tartalmában nagyon hasonló javaslat egyrészt Kerényi képviselő úr részéről, másrészt pedig a Szocialista frakció részéről. A szünetben abban tudtak megállapodni, hogy összességében a Szocialista frakció által benyújtott határozati javaslatot tekintik mondattanilag, nyelvtanilag mértékadónak, hisz tartalmazza mindazokat az elemeket, amelyeket Kerényi képviselő úr javaslata is tartalmaz, az alábbi kiegészítéssel. Kéri kézbe venni a Szocialista frakció által benyújtott határozati javaslatot, annak az első pontját figyelve. Elmondja az egészet, ki fogja emelni a kompromisszum lévén a módosító javaslatot. "Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése megismerve a gazdálkodó szervezetek, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, valamint az Önkormányzat Gazdasági és Vállalkozási Bizottságának javaslatait, szükségesnek tartja a közüzemi víz- és csatorna szolgáltatás jelenlegi díjrendszerének átalakítását és a hatósági ár megállapításának alapjául szolgáló korrekciós képlet felülvizsgálatát." Ez egészülne ki a következő mondattal. "A képlet felülvizsgálata során az 1997. évben végrehajtott bázis korrekciót is felül kell vizsgálni." Ezt követően pedig a 2.) és 3.) pont változatlanul maradna. Ez egy határozati javaslat, amely a rendelethez kapcsolódik. Dr. Révész Mária: a rendelet mellékletéhez érkezett egy módosítás Gonda Tibor részéről, amely a sárga csíkkal jelzett C1 változatot kívánja a mellékletben szereplő számok helyére javasolni. Kéri, hogy először erről szavazzanak. Papp Béla: közbeveti, ez az a változat, amely közelítené a közületi és a lakossági árakat egymáshoz. Dr. Révész Mária: szavazást kér. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 12 igen, 5 nem szavazattal, 17 tartózkodás mellett a Gazdasági és Vállalkozási Bizottság által beterjesztett "C1 " változatot elutasította. Dr. Révész Mária: az eredeti rendelet-tervezetről és az előterjesztő által javasolt 1 Ft-os kiegészítésről szavazzanak. Péter Pál: dr. Kékes Ferenc képviselőtársa a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara javaslatával azonos javaslatot olvasott fel. Ennek az első pontjára vonatkozóan ő javasolta, hogy ne csak a Kamara, a frakció és a GAVÁB szerepeljen, hanem a Közlekedési és Kommunális Bizottság is, mert az előterjesztésből úgy tűnik, mintha a Közlekedési és Kommunális Bizottság nem akarna semmiféle logikus változtatást. Arra kéri az előterjesztőt, hogy az anyagban szerepeltesse a Közlekedési és Kommunális Bizottságot is. Dr. Révész Mária: először a rendeletet kellene megszavazni, Péter Pál által említett rész pedig a határozati javaslatnál szerepel. Péter Pál képviselő úr javasolta, hogy a rendeletben a 207 Ft helyett 208 Ft, a 241 Ft helyett 242 Ft, illetve mindegyik forint összegnél 1 Ft-tal több
58
szerepeljen. Kéri, hogy a képviselőtársak a szavazásnál ezt vegyék figyelembe. Péter Pál: ez a kérése csak a vízdíjakra érvényes. Kerényi János: kiegészítésként el kívánja mondani, hogy a Vízmű által felajánlott 1 Ft-nak az 50 %-a Pécs Megyei Jogú Város tulajdona, mivel a Vízmű és az Önkormányzat "felestársak". Dr. Révész Mária: az a kérése, hogy további hozzászólásokkal ne akadályozzák a szavazást, mert ő csak tisztázni szerette volna milyen összegekről szavaznak. Golob Ferenc: az előterjesztés rendeleti részének javaslata 207 Ft, 341 Ft stb. forintokról szól. Sehol nem látja leírva a 208 Ft-ot, 342 Ft-ot, tehát a plusz 1 Ft-tal növelt számokat. Ha ez rendelet, akkor ugyanúgy kéri mellékelni a leírt rendelet pontos szövegét, mint ahogyan az előzőekben is tették. Dr. Révész Mária: az 1 Ft esetében nem egy olyan módosító javaslatról van szó, amely a szöveg értelmét megváltoztatná és befolyásolná a testület döntését. Baumgartner Sándor: a rendelet-tervezet az 1. sz. mellékletre hivatkozik, amelyből nem derül ki, hogy tartalmaz-e ÁFA-t és ha igen, akkor mennyi. Ezt egyéb áremelések kapcsán korábban már elmondta és nem érti, hogy az előterjesztés miért nem tartalmazhatja a konkrét ÁFA összegét és esetleg egy harmadik oszlopban miért nem jelentetheti meg a lakossági fogyasztói árat. Két és félórája tárgyalnak erről a témáról, de a lakosság véleménye szerint még mindig nem tudja, hogy mennyit fog fizetni 1 m3 vízért csatornázott és csatornázatlan területen, ha csak meg nem szorozza a legutóbbi számla alapján 8,17 %-kal. Péter Pál: Baumgartner képviselőtársát kéri nézze meg az előterjesztés második oldalát, amelyen szerepel, hogy "a díjak a 12 %-os ÁFA-t nem tartalmazzák". Dr. Révész Mária: kéri ilyen értelemben szavazzanak a rendelet-tervezetről, tehát a díjak az ÁFA-t nem tartalmazzák, a lakossági fogyasztók számára 208 Ft-ot, a nem lakossági fogyasztók számára 342 Ft-ot tervez csatornázott területeken az ivóvíz és csatornadíjra együtt. Nem csatornázott területeken ívóvíz díj lakossági fogyasztók számára - beleértve Somogy, Vasas, Hird 131 Ft, nem lakossági fogyasztók számára 195 Ft - kivéve Somogy, Vasas, Hird településrészt -, csatornadíj lakossági fogyasztók számára 77 Ft, nem lakossági fogyasztók számára 147 Ft. Úgy gondolja az elhangzottak alapján érthető, hogy miről kell szavazni. Traj Ferenc: megkérdezi, hogy a plusz 1 Ft-ot külön nem szavazzák-e meg?
59
Dr. Révész Mária: miután teljes konszenzus volt és a bizottság tagjai nem vitatták, hogy a bizottság elnöke ilyen kiegészítést tett, ezért nem kívánt erről külön szavaztatni. Kéri a testületet, hogy szavazzon. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 21 igen, 6 nem szavazattal és 8 tartózkodás mellett elutasította víz-és csatornadíjak emelésére vonatkozó rendelet-tervezetet. Úgy véli, ezek után a határozati javaslatról nincs értelme szavazni. Dr. Kékes Ferenc: az eredeti előterjesztés nem tartalmazta a plusz 1 Ft-os díjakat, ezért az eredeti előterjesztéshez képest egy módosított előterjesztésről szavazott a Közgyűlés amely a plusz 1 Ft-ot már tartalmazta. Véleménye szerint akkor járnak el helyesen és úgymond "aggálymentesen", ha szavaznának a plusz 1 Ft nélküli, írásban rögzített összegeket tartalmazó eredeti előterjesztésről. Dr. Révész Mária: elfogadja dr. Kékes Ferenc képviselő úr észrevételét. Megjegyzi, hogy évek óta folytatta a Közgyűlés azt a gyakorlatot, hogy a bizottsági elnök módosítását, kiegészítését nem módosító indítványként szavaztatták meg, hanem eredeti előterjesztésként. Megtehetik az újabb szavazást, de ez az eddigi gyakorlattal ellentétes. Helmrich Ferenc: a FKgP frakció részéről volt egy módosító javaslat, amely nem lett megszavaztatva és az nem volt egyenlő azzal, amelyet Péter Pál bizottsági elnök úr szavaztatott meg. Ők azt kérték, hogy a 8,17 %-ot fogadja el a Közgyűlés. Dr. Révész Mária: emlékezete szerint ez a módosító javaslat visszavonásra került. Galbáts András: mivel bebizonyították, hogy jellegében nagyon közel van a bizottság által előterjesztetthez a módosító javaslat, ezért udvariasságból visszavonta. Némi eltérés volt a kettő között, most fel lehetne használni egy újabb szavazásra a FKgP frakciójának az átlagosan 8,17 %-os javaslatát és esetleg később lehetne szavazni a plusz 1 Ft-ról. Papp Béla: annyiban érzi aggályosnak Galbáts képviselő úr javaslatát, hogy a rendeletben nem százalékot, hanem forintot kell meghatározni. Így az átlag 8,17 % néhány század százalékot tér el a forintban meghatározott díjtól amely annak következménye, hogy ne szerepeljenek fillérek, hanem kerek forint összeg legyen a díj. Az eredeti előterjesztés 8,17 % körül mozog, tulajdonképpen azonos azzal, amelyet a FKgP frakciója javasolt és ezt jól érzékelte Galbáts képviselő úr. Galbáts András: igaza van az alpolgármester úrnak, de ezzel a szavazás lehetőségét vette el. Lehet, hogy tört forintok lettek volna, de lehetne újra szavazni.
60
Körömi Attila: mindenki úgy gondolta és ez kimondásra is került, hogy a plusz 1 Ft-ot befogadta az előterjesztő és ez volt az eredeti előterjesztés. Ha ezt valaki leírta volna, akkor az módosító javaslatként szerepelne és akkor lehetne tovább szavaztatni az eredetiről. De miután ez volt az eredeti előterjesztés, ettől kezdve a napirend le van zárva. Valakinek kérni kellene, hogy nyissák meg újra a vitát. Egész délelőtt arról beszéltek, ha "ötletezés" folyik a Közgyűlésen akkor ilyen helyzetbe kerül a testület. Véleménye szerint a napirend lezárásra került, újra napirendre lehetne venni, ha a FKgP frakciója számszerűsíti a 8,17 %-ot mert akkor ezt be lehetne venni az újra napirendre vett vita általános vitájába és utána lehetne róla szavazni és akár az 1 Ft-ról is, ha be akarják tartani az eljárási rendet. Dr. Révész Mária: a több órás vita arról győzte meg, hogy sok ötlet merült fel az ügyben, sok előkészítetlenség volt. Nem tartaná szerencsésnek ha újra napirendre vennék újra folytatnák a vitát és újra "ötleteznének". Javasolja fogadják el ezt a helyzetet, miszerint ma nem került elfogadásra a rendelet-tervezet. A következő Közgyűlésre mindenki gondolja át és fogalmazza meg módosító javaslatát és akkor biztosan megszavazásra kerül a rendelet. Papp Béla: felvetné azt az ügyrendi javaslatot, hogy nyissák meg újra a vitát és módosító indítványként az 1. sz. mellékletet - amely írásban a képviselőknél van - beterjeszti. Dr. Révész Mária: szavazást kér az újra napirendre vételről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 20 igen és 9 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett elutasította az előterjesztés újra napirendre vételét is. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 131 /1998. ( 03.26. ) sz. határozata vízdíjrendelet módosítás elutasításáról Pécs M.J.Város Közgyűlése az önkormányzati tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg a közüzemű csatornamű használatáért fizetendő díjakról szóló többszörösen módosított 1996.évi 38.sz. Ör. módosítására vonatkozó rendelet-tervezetet nem fogadta el, tekintettel arra, hogy a rendeletalkotáshoz szükséges minősített szavazatarányt a javaslat nem kapta meg. A képviselőtestület nem fogadta el továbbá az előterjesztés ismételt napirendre vételére vonatkozó indítványt sem. Kapják:
tisztségviselők, Péter Pál bizottsági elnök, Irodák vezetői
61
Dr. Révész Mária: a 6. napirendi pont következne, de az előterjesztő kérte, hogy később kerüljön megvitatásra, mert nem tud ideérni az előterjesztés tárgyalásának idejére. Ezért most az eredeti 7. napirendi pont következik.. Átadja az ülés vezetését Papp Béla alpolgármester úrnak, és mint a 7. napirend előterjesztője megteszi előterjesztését. 6.)
A Kulturális Bizottság szakértő tagjának megválasztása. (Szóbeli előterjesztés) Előterjesztő: dr. Révész Mária alpolgármester
Dr. Révész Mária: a Kulturális Bizottságban az MDF frakció által delegált szakértő volt dr. Mednyánszky Sándor, aki elhunyt. Az MDF frakció jogosult helyette új szakértőt jelölni. A Kulturális Bizottság felé az MDF frakció Pozsonyi László személyére tett javaslatot és a jelölt személyét illetően a bizottság nem nyilvánított ellenvéleményt. Pozsonyi László egyetemi végzettségű humánszervező és kultúrház vezető. Kéri a Közgyűlés fogadja el az MDF frakció javaslatát és a Kulturális Bizottság szakértő tagjának Pozsonyi Lászlót válassza meg. Papp Béla: szavazást kér a javaslat elfogadásáról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 26 igen szavazattal, 4 tartózkodás mellett a javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 132 /1998. ( 03.26. ) sz. határozata Kulturális Bizottság szakértő tagjának megválasztása Pécs M.J.Város Közgyűlése dr. Révész Mária alpolgármester által - az MDF frakció nevében - előterjesztett szóbeli javaslatot elfogadja. A Kulturális Bizottság szakértő tagjának dr. Mednyánszky Sándor helyett Pozsonyi Lászlót megbízza. Kapják:
tisztségviselők, dr. Kunszt Márta bizottsági elnök, Irodák vezetői
62
7.)
A Harmadik Színház igazgatói állásának betöltése Előterjesztő: dr. Kunszt Márta bizottsági elnök
Dr. Kunszt Márta: nem kíván szóbeli kiegészítést tenni az előterjesztéshez. Papp Béla: kérdés, észrevétel, hozzászólás hiányában szavazást kér az előterjesztés és a határozati javaslat elfogadásáról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 24 igen szavazattal, 4 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 133/1998. ( 03.26. ) sz. határozata A Harmadik Színház igazgatói állásának betöltéséről A Közgyűlés megtárgyalta a Kulturális Bizottság előterjesztését és a Bizottság javaslata alapján 1998. április 16-tól kezdődően ( bérének és pótlékának változatlanul hagyásával ) 3 évre kinevezi Vincze Jánost a Harmadik Színház igazgatójának. A Közgyűlés utasítja a Közoktatási, Közművelődési és Sportirodát, hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg.
8.)
Felelős: Határidő:
Spolár János irodavezető azonnal
Kapják:
tisztségviselők, Dr. Kunszt Márta bizottsági elnök, Irodák vezetői
Pécs-Pécsbányatelep megválasztása
Településrészi
Önkormányzat
tagjának
Előterjesztő: Papp Béla alpolgármester Papp Béla: Ritecz Sándor részönkormányzati tag halála miatt, a részönkormányzat vezetője Ritz Ede Pécs, Körmöc u. 4. sz. alatti lakos megválasztását javasolja, aki annak idején a részönkormányzati jelölőgyűlésen szavazatot kapott. Kérdés, észrevétel, hozzászólás hiányában szavazást kér az előterjesztés és a határozati javaslat elfogadásáról.
63
Megállapítja, hogy a Közgyűlés 28 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 134 /1998. ( 03.26. ) sz. határozata Pécsbányatelepi megválasztása
Településrészi
Önkormányzat
A Közgyűlés dr. Páva Zsolt polgármester megtárgyalta és az abban foglaltakkal egyetért.
tagjának
előterjesztését
A Pécs- Pécsbányatelepi Településrészi Önkormányzat tagjának az elhalálozott Ritecz Sándor helyére Ritz Ede Pécs, Körmöc u. 4. sz. alatti lakost választja meg. Határidő: Felelős: Kapják:
9.)
azonnal dr. Páva Zsolt polgármester tisztségviselők, Helmrich Ferenc részönkormányzat vezetője, Ritz részönkormányzati tag, Irodák vezetői
a Ede
Az 1998. évi részönkormányzati céltartalék felosztása Előterjesztő: dr. Kékes Ferenc bizottsági elnök
Dr. Kékes Ferenc: a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság két alternatívát tartalmazó javaslatot terjeszt a Közgyűlés elé. A költségvetésben jóváhagyott részönkormányzati céltartalék keret felosztása eddig létszámarányosan történt. Helmrich Ferenc részéről azonban a költségvetési vitában az előterjesztett összeget az inflációs rátával növelve javasolta elfogadni. A Közgyűlés ennek megfelelően döntött a költségvetési vita során. Helmrich Ferenc képviselőtársa terjesztette elő 1998. évre vonatkozóan azt a módosító javaslatot, hogy a +2,4 M Ft-os keret egyszeri alkalommal nem létszámarányosan, hanem az öt részönkormányzat között azonos mértékben (480 e Ft) kerüljön felosztásra, abból a megfontolásból, hogy valamennyi részönkormányzat területén a működés feltételeit jelentő objektumok állagmegóvására fordítsák ezt az összeget. A határozati javaslatban konkrétan felsorolásra került, hogy mely részönkormányzat milyen típusú
64
állagmegóvási munkákra szeretné fordítani ezt a többletet. Ennyiben speciálisan más ez az előterjesztés a korábbiaktól. A Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottságnak az volt a véleménye - ha már Helmrich Ferenc képviselő úr indítványozta a költségvetési keret megemelését, illetve a keret nem létszámarányos felosztását -, hogy akkor jár el helyesen, ha a két alternatívát terjeszti döntésre a Közgyűlés elé. További tájékoztatásul elmondja az MSZP frakció javaslata arra irányul, hogy ne változtassanak az eddigi gyakorlaton és a Közgyűlés a létszámarányos felosztást alkalmazza a megemelt költségvetési keret tekintetében. Úgy vélik, hogy a múlt, a jelen és a jövő szempontjából ez a következetesen alkalmazott gyakorlat szolgálhatja a legkevesebb támadási felületet az Önkormányzat felé, mert ez a legáttekinthetőbb és legszámonkérhetőbb felosztási forma. Az MSZP frakció nevében az elhangzottak alapján a "B" variáció elfogadását javasolja. Helmrich Ferenc: meglátása szerint nem kellett volna kitérni arra, hogy ő kérte a részönkormányzatok költségvetésének megemelését az inflációs rátának megfelelően, mert a kérése nélkül is úgy lett volna tisztességes, ha a 2,4 M Ft-nak megfelelően ezt a részt megkapják. Azért kérte, hogy 480 E Ft jusson minden részönkormányzatnak, mert így legalább a kisebb részönkormányzatok is el tudnak valamit érni. Pécsbányatelepen a részönkormányzat egy helyileg védett épületet kapott, amire eddig több, mint 1,5 M Ft-ot költöttek és ezt az összeget két évi keretből kellett kigazdálkodni. Jelenleg a 480 e Ft-os keretre a tető megjavítása miatt lenne szükségük. Az épülethez tartozóan kaptak még egy 24 m2-es területet amely rendbetétele kb. 700-800 e Ft-ba kerülne. Úgy érzi, hogy az a részönkormányzat amely 5,5 M Ft-ból gazdálkodik sokkal előbbre tud lépni mint, amelyik 1-1,5 M Ft-ból gazdálkodik. Nem tudja mennyire csorbítja a mecsekszabolcsi részönkormányzatot, ha most 300-400 e Ft-tal kevesebbet kap, de azt tudja, hogy Hirdnek, Vasasnak, Somogynak és Pécsbánya-telepnek igen jól jön ez a 480 e Ft. Simonovics Ferenc: nem tudja kinek áll érdekében, hogy ebben az évben a részönkormányzatokat egymás ellen hangolják, mert eddig békésen éltek egymás mellett és továbbra is így kellene lenni. Távol áll tőle az a gondolat, hogy valamikor is kisajátítson magának egy módosítást és úgy próbáljon érvelni vele, hogy mivel ő terjeszti elő, akkor learassa a babérjait. Véleménye szerint továbbra is lakosságarányosan kell a pénzt elosztani. Helmrich képviselő úrnak és mindegyik részönkormányzatnak igaza van és ha a pénz felhasználásról számot kell adni, akkor Mecsekszabolcs is be tud számolni arról, hogy 11 M Ft-ot kellett elkölteni a két épület rendbetételére, mert ugyanolyan romos épületet kaptak és ugyanolyan gondokkal kell szembenézniük mint a másik részönkormányzatoknak. A különbség csupán annyi, hogy náluk a lakosság száma 5570 fő, Pécsbányatelepen pedig 1700 fő, náluk van 72 utca, Pécsbányatelepen esetleg 15 utca.
65
Elve, hogy a saját tiszteletdíját felajánlhatja bárkinek, de egy választókörzet 489 e Ft-jával nem teheti meg. Képviselőtársai biztosan emlékeznek arra, hogy induláskor 180 e Ft-ot átadott Pécsbányatelepnek. Arra kéri képviselőtársait, hogy gondolják át az elhangzottakat és fogadják el a "B" változatot. Papp Béla: elhangzottak az érvek az "A" és "B" változat mellett, további hozzászólás hiányában szavazást kér először az "A" változat elfogadásáról, mely arról szól, hogy a 2,4 M Ft egyenlő arányban, a 12 M Ft pedig létszámarányosan kerüljön elosztásra a részönkormányzatok között. Ezzel szemben a "B" változat szerint a teljes összeg létszámarányosan kerülne elosztásra. Szavazást kér az "A" változat elfogadásáról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 11 igen és 2 nem szavazattal, 17 tartózkodás mellett az "A" változatot nem fogadta el. Szavazást kér a "B" változatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés a határozati javaslat "B" változatát 24 igen, 1 nem szavazattal, 6 tartózkodás mellett elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 135 /1998. ( 03.26. ) sz. határozata az 1998. évi részönkormányzati céltartalék felosztásáról Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése megtárgyalta a Jogi, Igazgatási- és Ügyrendi Bizottság előterjesztését és a 1998. évi részönkormányzati céltartalék alábbi felosztását fogadta el: Az eddigi gyakorlatnak megfelelően a keret létszámarányos felosztása: Pécs - Hird Pécs - Vasas Pécs - Somogy Pécs - Szabolcs Pécs - Pécsbányatelep Összesen:
1.757 fő 2.615 fő 2.043 fő 5.517 fő 1.802 fő 13.734 Ft
1.840 eFt 2.740 eFt 2,140 eFt 5.790 eFt 1.890 eFt 14.400 eFt
Felelős: Határidő:
Pilaszanovich Iván folyamatos
Kapják:
tisztségviselők, dr. Kékes Ferenc, Molnár Tamás, bizottsági elnök, Tóth Mihályné, Simonovics Ferenc, Helmrich Ferenc, részönkormányzatok vezetői, Irodák vezetői
66
10.)
Megállapodás a Baranya költségeinek viselésére
Megyei
Illetékhivatal
1998.
évi
Előterjesztő: Pilaszanovich Iván irodavezető Papp Béla: megkérdezi Pilaszanovich Iván irodavezetőt, hogy kíván e szóbeli kiegészítést tenni az előterjesztést illetően? Pilaszanovich Iván: nem óhajt szóbeli kiegészítést tenni. Kerényi János: örömmel venné azt a kiegészítést, amely tartalmazza, hogy mekkora összegről van szó. Tisztában van azzal, hogy az összeget egész pontosan nem lehet tudni, de tájékoztatás szintjén jó lenne tudni a bevételről, mert a költségeket az anyagból látja. Papp Béla: az illeték bevétel megosztásból következtethető, hogy ami a város költségvetésében szerepel, annak a másik része a megyénél van. Pilaszanovich Iván: a bevétel az Önkormányzat költségvetési rendeletében szereplő eredeti előirányzat lenne, itt csak a tervszámokat tudták beállítani, a tényszámokat nem. A képviselő úr is nyilván arra próbál utalni, hogy gondjaik voltak az előző évben a bevételi számok alakulásával, mert a tervszámokhoz képest jelentős volt a visszaesés, de erre sajnos nincs ráhatásuk. Papp Béla: további kérdés, hozzászólás hiányában szavazást kér az előterjesztés és a határozati javaslat elfogadásáról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 23 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta és a polgármester urat felhatalmazta a szerződés aláírására. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 136 /1998. ( 03.26. ) sz. határozata Baranya Megyei Illetékhivatal 1998. viseléséről szóló megállapodásról
évi
költségeinek
Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért a Baranya Megyei Illetékhivatal 1998. évi költségeinek viselésére vonatkozó megállapodással és felhatalmazza Dr. Páva Zsolt polgármestert, hogy a megállapodást aláírja. Felelős: Határidő:
Dr. Páva Zsolt polgármester azonnal
Kapják:
tisztségviselők, Irodák vezetői
67
11.)
Pécs városmarketing koncepciója Előterjesztő: Gonda Tibor bizottsági elnök
Gonda Tibor: elnézést kér képviselőtársaitól a 40 oldal terjedelmű előterjesztésért, de a turisztikai koncepció vitájában többen kifogásolták, hogy a tömörítés a stílus és a tartalom rovására megy, ezért úgy döntött a Gazdasági és Vállalkozási Bizottság, hogy ezt a koncepciót nem rövidíti és teljes terjedelmében adja át a Közgyűlésnek. Tekintettel a részletes előterjesztésre szóbeli kiegészítést tenni nem kíván. Kerényi János: a koncepció pozitívumaiból elsőként azt emelné ki, hogy 5-6 elvesztegetett évet követően egyáltalán elkészült és Pécs városának végre van megvitatható marketing koncepciója. Fontosnak ítéli azt is, hogy az anyag számos olyan dologgal szembesíti a város vezetését, vezető testületeit, amelyek ez idáig nem, vagy csak igen "halkan" kerültek kimondásra pl. Pécsnek mint városnak a marketing erőfeszítések területén tapasztalható elmaradása egyrészt a pécsi polgárok igényeitől, elvárásaitól, másrészt a konkurenseknek tekinthető városoktól, mint Székesfehérvár, Győr, Miskolc. Meggondolandónak tartja a Városháza információs rendszerének neuralgikus pontjairól, illetve kihasználatlanságáról leírtakat. A fejlesztési-együttműködési várospolitikai területen tapasztalható koncepciótlan, összehangolatlan, gyakran spontán Közgyűlések kritikáját is. A legnagyobb problémát abban látja, hogy a vitára bocsátott marketing koncepció alapállása eltér attól, ami szerinte Pécs város vonzóbbá tételét eredményezhetné. A tervezet ugyanis nem a város számára fontos célcsoportok igényeiből, a város adottságainak, lehetőségeinek összevetéséből indul ki és ezért nem is jut el a "várostermék" továbbfejlesztésének és megjelenítésének legfontosabb feladatáig, hanem adottnak tekintve Pécset mint eladandó terméket, a kommunikációs stratégiára helyezi a teendő súlypontját. Ez lényegét tekintve antimarketing szemlélet. A stratégiális szemléletű városmarketing célját ismeretei szerint úgy szokták megfogalmazni, hogy eredményeként az adott város polgárainak a haszna hosszabb távon maximális legyen. Ennek a gondolatnak, illetve a hosszabbtávú elemzésnek nyomát sem találja a vitára bocsátott anyagban. Vélelmezhetően ez a téves kiindulási pont eredményezheti, hogy a tervezet meglehetősen nagyvonalúan kezeli a marketing várospolitikára gyakorolt stratégiális hatását. Az EU régió csak címszavakban szerepel, nem válik a koncepció részévé, ezért nem világos, hogy miként hat majd a város fejlődésére, a városfejlesztési stratégiára. Az anyagban vázolt versenyanalízis is vitatható. Nem tartja igaznak, hogy Pécs versenyképessége kihívások elé néz, mivel megítélése szerint az erősödő verseny már vagy fél évtizede zajlik a magyar városok között és Pécs egyenlőre egyértelműen vesztésre áll. Tudja, hogy ennek nemcsak
68
városvezetési okai voltak, hanem objektív tényezők is eredményezték mint pl. a horvát, vagy a boszniai válság, vagy a régió közlekedési infrastruktúrájának gyengesége, de éppen ezért hiányolja e kérdés differenciált megközelítését. Elégedetlenségét fejezi ki a tervezetben a Kamarára, illetve a Kamarai szerepre történő meglehetősen nagyvonalú és megalapozatlan utalás miatt. Kiigazításra szorul, hogy nem tárgyalható az ügy Kereskedelmi és Iparkamaraként, tudni illik három közjogi kamara alkotja jelenleg a magyar kamarai rendszert. A gyengeségek között a következő szerepel: "a Kereskedelmi és Iparkamara mint a helyi gazdaság képviselője és az önkormányzat között létrejött egyfajta intézményesített együttműködés azonban a folyamatos napi munkakapcsolat problémákat, további kérdéseket vet fel". Ez a megfogalmazás félrevezető és téves, negatív következtetések levonására ad módot. Az általa legjobban ismert Kamara számos kezdeményező lépést tett az önkormányzat felé, de a felajánlott együttműködési lehetőségekkel, illetve a kínált szolgáltatásokkal az önkormányzat apparátusa, képviselőtestülete nem, vagy csak ritkán kívánt, vagy tudott élni. Ismeretes, számos olyan tervezet készült már amely fontos területeken segítené, hogy Pécs város marketing koncepciója minél megalapozottabb legyen és az érintettek közös ügyüknek érezzék a tennivalókat. Célszerű lenne ezeket az elkészült anyagokat egyrészt a megfelelő pontokon hasznosítani, másrészt a jelen tervezet mellékleteként szerepeltetni. Összegezve, a Pécs városmarketing koncepciója című tervezet továbbfejlesztésre alkalmas. Dr. Faragó László: Kerényi János alapvetően negatív képet festett erről a koncepcióról, amelyet szeretne megcáfolni. Ez egy olyan új tevékenység, amelynek még nincsenek kitaposott útjai és ezért a koncepció elkészülte tulajdonképpen egy "úttörő" tevékenységnek is tekinthető. Boldog lenne, ha a Kamara különböző ügyeire, egyes részterületeire ilyen színvonalú koncepciók készülnének. Gonda Tibor: Kerényi úr hozzászólásának tartalma nem volt teljesen ismeretlen számára, bár a képviselő úr azt hangsúlyozta, hogy az anyag a Kamarákkal nem foglalkozik kellő súllyal. A munka társadalmasítása során fontosnak érezték, hogy a Kamara kifejtse véleményét a készülő előterjesztéssel kapcsolatban ezért a Kereskedelmi és Iparkamara Marketing Tagozata megvitatta és az írásos véleményt meg is kapták. Ez nagyban lefedte Kerényi úr hozzászólását. Három lehetőség áll előtte, az egyik szerint azt mondhatja, hogy most nem tudnak érdemben foglalkozni a felvetéssel, de ez nem lenne szerencsés. A másik lehetőség az lenne, ha megkísérelné most átalakítani az anyagot. A harmadik lehetőség: négy-öt pontban egyetért a Kamara felvetésével, ezért azt javasolja a Közgyűlés bízza meg a Gazdasági és Vállalkozási Bizottságot, hogy - alapként elfogadva a koncepciót - még egyszer a
69
következő félév során tűzzék napirendre és a konkrét cselekvések meghatározásánál vegyék figyelembe Kerényi úr által elmondott gondolatokat. Véleménye szerint a város marketing területén kiegyensúlyozott, jó kapcsolat mutatkozik a Kereskedelmi és Iparkamarával. Példaként megemlíti, hogy a City Marketing kiadvány finanszírozásában 1 M Ft-tal vett részt a Kamara és a koncepció vitája során is egy tartalmas belső vitafórum lehetőséget biztosítottak. Megjegyzi, hogy a Kamara Marketing Tagozatának vitafóruma során érezhető volt hogy a vitavezető sérelmezte, ő személy szerint nem kapott megbízást a munka elvégzésére. Ennek az volt az előzménye, hogy a vitavezető által két-három évvel ezelőtt írt és megjelentetett anyagban azt próbálta bizonyítani, hogy nonprofit tevékenység esetén marketingről nincs is értelme beszélni, mert a marketing kimondottan profitorientált tevékenységhez kötődik. Ilyen szemléletű, marketinggel foglalkozó kutatót pedig nem akartak megbízni a munka elvégzésével, de ennek ellenére hordoz olyan gondolatokat, amelyekre érdemes a bizottsági szintű vita során visszatérni. Körömi Attila: marketinghez jól értő szakembert kért meg az anyag áttanulmányozására, aki kilenc oldalban fogalmazta meg a kritikákat, de most nem fogja felolvasni. Úgy gondolja ezt a kérdést két oldalról lehet megközelíteni, vagy egy ma divatos sznobista állásponttal mely szerint használnak fogalmakat, miközben azt sem tudják, hogy igazából mit jelentenek, mi a tartalmuk és a városmarketingnek mennyire része egy önálló városházi marketing, annak mennyire része egy belső és egy külső városházi marketing. Az általa most meg nem nevezett úr idézetével folytatná hozzászólását, miszerint "a marketing annál fontosabb, minthogy a marketing osztályra bízzuk", tehát a marketinget nem a Városházán, nem a Közgyűlésen és nem ezen a testületen kell követelni, hanem mindenkinek csinálni kell ebben a városban, nem szabad leszűkíteni csak a Kamarára, az önkormányzatra. Ezeket a kérdéseket ki lehet fejteni egy ma divatos sznob álláspontból és ki lehet fejteni úgy, hogy azok mondják el véleményüket, akik ehhez a legjobban értenek és meg is tudják tölteni tartalommal, hogy Pécsett ma mi lenne a feladata ennek a testületnek, a Városházának, a Kamarának, az egyetemnek stb. ahhoz, hogy a várost valóban jól lehessen menedzselni az országba és Európába. Örül Gonda Tibor bizottsági elnök úr javaslatának, hiszen az egyetemen van marketing tanszék ahol elméleti szinten oktatják és érdemes lenne számukra is eljuttatni az anyagot, hogy mondják el véleményüket. Elfogadja, hogy a bizottság elnökének javaslatára ez a koncepció féléven belül visszakerül a testület elé. Kerényi János: szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy az előterjesztés mellett van egy határozati javaslat amelyre nem mondta azt, hogy nem fogadja el. Amit Körömi képviselőtársa megköszönt Gonda Tibor bizottsági elnök úrnak az a határozati javaslat, tehát ha azt elolvassák, akkor értik, hogy mi az elkövetkezendő munka és ezt támogatni tudja.
70
Gonda Tibor: pontosítás miatt mondja, nem azt javasolta, hogy az anyag kerüljön vissza közgyűlési tárgyalásra, hanem azt kezdeményezte - amelyre Kerényi János is utalt -, hogy a határozati javaslat szellemében a bizottsági munka folytatódjon tovább. Körömi képviselőtársa felvetésére szeretné elmondani, hogy az egyetem marketing tanszékétől kértek szakértői véleményt és rendkívül pozitívan ítélte meg az eddigi anyagot. Valószínűleg a tanszéken a másik kolléga véleményezhette Körömi képviselő úr számára az anyagot és fél attól, hogy ez a kolléga egybeesik azzal, aki a Kamara Marketing Tagozatának ülését vezette. Nem igaz, hogy nem próbálnak autentikus forrásból kontroll véleményeket kérni, ezek írásban megvannak az Irodán és meg lehet tekinteni. Teljesen természetes, hogy szakemberek különbözőképpen vélekednek e témában, mert ez még egy teljesen kiforratlan terület. Körömi Attila: megjegyezi, az előterjesztésben nincs feltüntetve, hogy kik kapták meg véleményezésre az anyagot, csupán egyéb szervezetként a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Marketing Tagozata van megjelölve. Lehet, hogy Gonda Tibor bizottsági elnök úrnak az a technikája, hogy saját környezetében keresi a szakembereket, tehát úgy gondolja "a saját környezetem az egyenlő a szakemberekkel", de ő nem ezt teszi. Anélkül, hogy elmondaná annak a nevét aki véleményezte az anyagot, szeretné Gonda Tibor képviselőtársát megnyugtatni, hogy az illető személy sem a Kamarának, sem a Marketing Tanszéknek nem dolgozója, mert nem keveri össze a közszolgálatiságot az egyéni érdekek fitogtatásával. Az anyagot olyan szakember véleményezte, aki ért a marketinghez és még véletlenül sem egyetemi oktató, továbbá véletlenül sem a Kamara alkalmazottja. Papp Béla: további hozzászólás hiányában szavazást kér az előterjesztés és a határozati javaslat elfogadásáról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 26 igen szavazattal, 5 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 137 /1998. ( 03.26. ) sz. határozata Pécs M.J. Város városmarketing koncepciójáról A Közgyűlés megtárgyalta és elfogadja Pécs város városmarketing koncepcióját. A megfogalmazott prioritásokkal és feladat-meghatározásokkal egyetért. A további részletes fejlesztési feladatterv és marketing stratégia kidolgozását a GAVÁB felügyelete mellett szükségesnek tartja. Felkéri a Városfejlesztési és Üzemeltetési Irodát a munka elvégzésére a szükséges egyeztetések után.
71
A Közgyűlés megbízza a Gazdasági és Vállalkozási Bizottságot, hogy a következő fél év során a konkrét cselekvések meghatározásánál Kerényi János frakcióvezető által a vitában elmondottakat vegye figyelembe.
12.)
Határidő:
1998. augusztus 1.
Felelős:
Zalay Buda irodavezető
Kapják:
tisztségviselők, Gonda Tibor bizottsági elnök, Irodák vezetői
Pécs, Mária u. 9. sz. alatti ingatlan ügye Előterjesztő: Gonda Tibor bizottsági elnök
Gonda Tibor: az előterjesztésből kitűnik, hogy mind a Kulturális Bizottság mind a Gazdasági és Vállalkozási Bizottság foglalkozott az üggyel és azt többször megtárgyalta. Az előterjesztést és a határozati javaslatot a Közgyűlésnek elfogadásra javasolja. Molnár Tamás: kérdése mi változott az elmúlt hónapokhoz képest, mert a hivatkozás, amely az eredeti céloktól eltérő funkcióra vonatkozik és ezért kárt prognosztizál a vállalkozó részéről, véleménye szerint nem állja meg a helyét. Egyetért a Kulturális Bizottság, illetve a Gazdasági és Vállalkozási Bizottság korábbi állásfoglalásaival, melyek szerint az önkormányzat az ingatlant a későbbiekben is kulturális célra kívánja használni és egységes egészként kívánja tulajdonában tartani. Indoklásul elmondja, a pert már másodfokra helyezték át, nem romlott az önkormányzat helyzete, az építményt nem az eredeti kulturális céloktól eltérő piac közeli célokra hasznosítanák, hanem a kulturális szféra céljait fogja szolgálni. A hivatkozás tehát, amely az eredeti céloktól eltérő funkcióra vonatkozik és ezért egy kárt prognosztizál a vállalkozó részéről, nem állja meg a helyét, más tekintetében pedig a forgalom a különböző tevékenységek rezüméjeként lecsapódik a vállalkozó intézményében is. Nem lát olyan kényszert, ami jelentős önkormányzati kár eltűrése érdekében a korábban többször elutasított kérelmet pozitívan bírálná el. Egyetért a Kulturális, valamint a Gazdasági és Vállalkozási Bizottságok korábbi állásfoglalásaival, amely ezt az önkormányzat által a későbbiekben is kulturális célra használni kívánt ingatlant egységesen, egy egészként kívánja tulajdonában tartani és nem akarja szétdarabolni. Való igaz, hogy az ilyen tulajdonoknak mindenféle kellemetlen következményei szoktak rendszeresen adódni.
72
Nem lát semmi olyan motívumot ami indokolja, hogy - a képviselők által egyébként gyakran látogatott intézmény alsó pince helyisége - hirtelen egy tartós bérletből, néhány millió forint vitatott funkciójú befektetés ellenértékeként átkerüljön a bérlő tulajdonába. Az önkormányzat szempontjából nem látja értelmét, a vállalkozó oldaláról igen, mert a tulajdon más traktusok irányába is fog bővülni, hiszen mint tulajdonost nem lehet kitenni. Bizonyára - bár nem épületgépész - az épület villamos és gépészeti berendezéseit nem tanulmányozta át, de nyilván szorosan és elválaszthatatlanul egy egységet képeznek, tehát a két tulajdonos közötti konfliktus esetén nehezen volna külön üzemeltethető. Az önkormányzat viszont megint olyan helyzetbe kerül, amelyből jól nem jöhet ki, legfeljebb akkor, ha az első lépés után a következőben is azon az úton fog haladni, amit a szembenálló vállalkozó diktál. Gonda Tibor: Molnár Tamás úr véleményével teljesen megegyezett az ő véleménye a kérdéses tárgykör tárgyalásakor. A Gazdasági és Vállalkozási Bizottságnak elég nehéz helyzetben volt, mert egy olyan jogi üggyel átszőtt gazdasági döntést kellett meghozni, ahol első körben még az Önkormányzat két illetékes irodájának is különböző jogi véleménye volt, más a Jegyzői Irodának és megint más a Vagyonkezelő és Hasznosító Irodának. Ezért nemcsak az előterjesztésben feltüntetett két alkalommal, hanem még egy harmadik alkalommal a polgármester úr jelenlétében is foglalkoztak az üggyel. A GAVÁB álláspontja azért változott meg, mert az ügy jogi megítélése megváltozott, olyan típusú funkció elmaradás illetve funkcióváltozás ment végbe az épületben a szerződéskötést követően, amelyre nem számíthatott a vállalkozó. Joggal mondhatja fel tehát a szerződést és kérheti a kártérítést az Önkormányzattól ráépítés vagy jogtalan gyarapodás címén. Az elmondottakra tekintettel olyan állásfoglalással keresték meg a Kulturális Bizottságot, hogy döntsék el tartósan kulturális célra kívánják-e használni az épületet, mert ebben az esetben indokoltnak látják az értékesítést. Amennyiben reális esély van arra, hogy az épület teljes egészében értékesíthető lehet a közeljövőben, akkor gazdasági szempontból nem tartják indokoltnak az értékesítést, mert mindenféle kötöttség, teher nélkül az épületet könnyebben tudnák eladni. A Kulturális Bizottság ezt mérlegelve úgy foglalt állást, hogy tartósan kulturális célra kívánja használni az épületet, így gazdasági szempontból az alagsori helyiség értékesítése ellen a Gazdasági és Vállalkozási Bizottság nem emelt kifogást. Lényegében egy hosszú, elsősorban jogi érveket alapul vevő tárgyalás sorozat után változott meg a bizottság véleménye. Szeretné felhívni azonban a testület figyelmét arra, hogy a kávéházra vonatkozóan eredetileg 15 éves bérleti jogot kapott a vállalkozó amelyből 4 év lejárt. Ugyanakkor az állásfoglalás úgy fogalmaz, hogy 15 évre továbbra is megkapná a vállalkozó. Fel kell hívnia tehát a Közgyűlés figyelmét arra, hogy a négy év letelt és elvben két alternatíva van előttük. Vagy további 11 évre jóváhagyják a kávéház bérleti jogát, vagy újból indítják a 15 évet. Mint előterjesztő úgy gondolja, hogy a 11 év is elegendő lenne.
73
Molnár Tamás: az elhangzottak alapján le lehet szögezni, hogy az ingatlanra van egy hosszú távú, kulturális célú hasznosítási terve az Önkormányzatnak. Ezek szerint ott egy állandó forgalom lesz, amely azt is jelenti, hogy az épület és környéke folyamatosan telt házzal működik és ilyen módon a kulturális tevékenységből származó gasztronómiai haszon előbbutóbb olyan mértékben lecsapódik a bérlőnél, amilyen mértékben az számítása szerint a korábbi, más célú kulturális hasznosításnál is megjelenhetett volna. Nem akar vitát indítani arról, hogy a bérlő milyen mértékben tarthat igényt a kártalanításra mint vállalkozó. Megítélése szerint a Kulturális Bizottság sem járul hozzá szívesen - ahogy a halott véleményekből összegezheti - ahhoz, hogy egy egyértelműen hosszú távú kulturális célokat szolgáló létesítménynek egy olyan része amely a működtető infrastruktúra szétválasztása nélkül meghatározó helyzetbe kerülhet az épület működtetésének a további időszakában, magántulajdonba kerüljön. Ez a magántulajdon vegyes tulajdont képezne, ez általában a nonprofit és a profitorientált szektoroknak a szoros egymás mellett élésével nem szokott konfliktusmentesen zajlani. Példaként említi a Pécsi Nemzeti Színház és a Corsó Kávéház ügyét, mert ezek általában a vállalkozói szférának a normális, piaci értéken bérbeadott üzletrész működésének profitorientált, és a nonprofit kulturális szférában működő másik résznek a jellege közötti természetes eltérésből következően állandóan vagy konfliktust, vagy olyan nem kívánatos nem kodifikált egyezséget eredményeznek, amely sérti az Önkormányzat érdekét mint a kulturális intézményt fenntartó érdekét, továbbá sérti az Önkormányzat érdekét oly módon is, mint egy piaci alapon értékesített, bérbe adott ingatlan hasznának a haszonélvezőjét is. A két intézményi forma össze szokott fonódni egymással és aki ebben nem tesz szert haszonra, az az Önkormányzat szokott lenni. Ebben az esetben megítélése szerint egyetlen egy reális igényt nyújthat be az Önkormányzattal szemben a 15 éves bérleti joggal rendelkező vállalkozó, amennyiben az Önkormányzat mint tulajdonos hozzájárult a 3,1 M Ft-os beruházás megvalósításához és az érvényes hozzájárulás volt, akkor ennek az összegnek és kamatainak az ellenértékeként követelhet valamit az Önkormányzattól a vállalkozó. Az önkormányzati tulajdonú ingatlannak ez a beruházása nem az önkormányzatot terhelte, mert ha így lett volna, akkor ugyan úgy ki kellett volna fizetni. Az Önkormányzatot tehát egy bírósági "vesztes" per esetén ugyanott volnának, mintha az Önkormányzat követte volna el ezt a beruházást és az összes többi pedig nem számszerűsíthető, tehát azt a vállalkozónak kellene bebizonyítani. Úgy gondolja ilyen körülmények között az eredeti szerződést kell módosító indítványként a Közgyűlésnek megfontolásra előterjeszteni azzal, hogy a letelt négy év tükrében csak 11 évről szólhat a hátralévő időszakra vonatkozóan a szerződés életben tartásáról szóló határozat. Gonda Tibor: azért kért szót ismételten, mert Molnár Tamás hozzászólásának első részéből úgy tűnt, mintha ez ügyben a Gazdasági és Vállalkozási Bizottság rendkívül aktívan kezdeményező szerepet vinne. Szeretné leszögezni, hogy a GAVÁB álláspontja mindig az volt, hogy csak és kizárólag abban az esetben támogatják az értékesítést, ha ebben partner a
74
Kulturális Bizottság is. Nem akartak a kulturális ágazat ügyeibe ilyen módon beavatkozni. Nyilván a Kulturális Bizottság is mérlegelte azokat a jogi aspektusokat, amelyeket a GAVÁB is mérlegelt és ennek alapján hozta meg a Kulturális Bizottság az értékesítést pártoló döntését. Dr. Kunszt Márta: a Kulturális Bizottság is nagyon hosszú ideig ellenállt a vállalkozói igénynek, de el kell mondani, hogy általában mindenkinek igaza van, de konkrétan azt is figyelembe kell venni, hogy itt egy többéves huzavona zajlik. Akárhogy is nézik a vállalkozónak abban igaza van, hogy a beígért, kulturális tevékenységhez kapcsolódó üzleti pezsgés legalább kéthárom éve nem zajlik abban az épületben amelyet bérel. A jogászok megítélése szerint a vállalkozó követelései megalapozottak és úgy értékelték, hogy olyan nagyságrendű anyagi terhet róna az Önkormányzatra ennek kifizetése, amit semmiképpen nem vállalhat fel a Kulturális Bizottság. Ezért helyezkedett a bizottság arra az álláspontra, hogy elzárkóznak a vállalkozó tulajdonba adási igényétől. A másik motívum az, hogy nem egy hasonló peres ügye van a városnak és soha nem tudnak ezeknek a rosszul megkötött szerződéseknek a végére járni. Mint képviselő, lassan már szégyelli magát, hogy egyik perből a másikba kergetik magukat és egy normális végpontot nem tudnak meghatározni. Egyáltalán nincs meggyőződve arról, hogy egy újabb szerződés nem hasonló kavalkádot fog előidézni, mert ahogy közös tulajdonú üzemeltetés volt, mindegyiknél ilyen dzsungelbe mentek bele. Nem egy olyan szerződés volt már a Közgyűlés előtt, amely húzódik és az Önkormányzat egyre rosszabb kondíciókba hozza magát. A Kulturális Bizottság úgy értékelte, hogy egyszerűen nem jobb, hanem rosszabb kondíciókba fogják helyezni magukat, ha perre viszik az ügyet. Nagyon jó álláspont, hogy vigyék perre az ügyet, mert Magyarországon úgyse lesz soha vége a pernek, de kíváncsi arra, ha egyszer a pernek mégis vége lesz, akkor mekkora kártérítéseket fog fizetni az Önkormányzat. Papp Béla: további hozzászólás nem lévén szavazást kér az előterjesztés és a határozati javaslat elfogadásáról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 19 igen és 1 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 138 / 1998. ( 03.26. ) sz. határozata Pécs, Mária u. 9. sz. alatti ingatlan ügye. A Közgyűlés a Pécs, Mária u. 9. sz. alatti ingatlan ügyében benyújtott előterjesztést megtárgyalta és az alábbi döntést hozta. 1./
A Közgyűlés a Pécs, Mária u. 9. sz. alatti ingatlan társasházzá alakítását követően a pince albetét tulajdonjogát az Oriental Travel Kft-re ruházza oly módon, hogy ellenértékeként a Kft.
75
közműfelújtíásra fordított 3.100.000.-Ft + ÁFA költségét elismeri, valamint a Kft. az albetéthez kapcsolódó földterület arányos értékeként 1.500.000.-Ft vételárat megfizet.
13.)
2./
Az Oriental Travel Kft. a Pécs, Mária u. 9. sz. alatti ingatlan társasházzá alakításának minden költségét magára vállalja.
3./
Az Önkormányzat vállalja, hogy amennyiben a Kávéház fölötti rendelkezési jogát visszanyerte, a Kávéház bérleti jogát 15 évre az eredeti feltételek mellet a Kft-re ruházza.
4./
A Közgyűlés utasítja a Vagyonkezelő és Hasznosító Irodát a szükséges lépések megtételére és felhatalmazza a Polgármestert a szerződések aláírására. Felelős: Határidő:
dr. Kahutek Annamária irodavezető értelemszerűen
Kapják:
tisztségviselők, dr. Kunszt Márta, Gonda Tibor bizottsági elnök, Irodák vezetői
Légszennyezési bírság megosztása Előterjesztő: dr. Faragó László bizottsági elnök
Dr. Faragó László: az 1995-ben elfogadott környezetvédelmi törvényben szabályozták, hogy az egyes légszennyezők a környezetvédelmi bírság 70 %-át a központi költségvetésbe fizetik, a 30 % pedig helyben marad. A törvény arról is rendelkezik, hogy a hatásterületen lévő települési önkormányzatok között kell a 30 %-ot szétosztani. A korábbi gyakorlat általában az volt, hogy ahol a telephelye van a légszennyezőnek, a befolyó bírság rögtön a települési önkormányzathoz került. A Pécsi Erőmű Rt. esetében más a helyzet. Ezt felismerhették a környező önkormányzatok is, és az 1995. évi környezetvédelmi törvényben kapott felhatalmazás alapján fordultak a városhoz, hogy ők is kárvallottjai ennek a légszennyezésnek és ezért az önkormányzatukat illető bírság hányadból részesülni kívánnak. A konkrét hányad megállapítására szakértőt kértek fel és ettől kezdve egy iteratív tárgyalássorozat kezdődött Pécs város önkormányzata és a 24 Pécs környéki önkormányzat között. A környező önkormányzatok azt akarták, hogy a pénz nagyobb hányada területarányosan kerüljön felosztásra, Pécs város azt mondta, hogy a nagyobb hányada kerüljön népességarányosan felosztásra. Ezt nemcsak arra alapozták, hogy több a pécsi lakosok száma, hanem arra is, hogy a légszennyezés közvetlenül az emberre káros és mivel az emberi érték a legfőbb érték ezért ennek adnak prioritást. Nem sikerült azonban megegyezni a környező településekkel. A környező települések azt is szerették volna, ha visszamenőleg 1996. évre is történik megosztás és a már elköltött pénzeket is fizesse ki a város számukra. Olyan kompromisszum
76
született, hogy csak az 1997. évben kivetett bírságoktól kezdődően osztják meg a környezetvédelmi bírság önkormányzatokat illető részét, viszont elfogadták azt, hogy 60 % területarányosan, 40 % népességarányosan kerüljön megosztásra. Ebben az esetben 1-1,5 M Ft-tal jár rosszabbul Pécs város önkormányzata, de a bizottság úgy gondolta - a vezetőkkel is konzultálva -, hogy a környező településekkel a jószomszédi viszony fenntartása érdekében ezt meg kell tenni és így a per elkerülhető. Az elmondottakra tekintettel kéri a képviselőtestület, a határozati javaslatot fogadja el. Papp Béla: megint egy olyan törvényi szabályozás született, amely teljesen az érintett településekre bízta a megegyezést. Abban az esetben, ha ez a megállapodás létrejön, akkor első lesz az országban, mert még sehol nem sikerült hasonló megállapodást megkötni. Azért is fontos, hogy ez a megállapodás megszülessen, mert - ahogy az előterjesztés 4-5-6 oldalán szerepel - Péccsel együtt összesen 25 települést érint ilyen nagy azoknak a köre, akik bekerültek ebbe a megállapodásba, illetve abba a körbe, akiket érint az Erőmű szennyezése. Minden megállapodási alapot lehet vitatni, hiszen a törvény semmilyen támogatást nem adott, de megismerve a szakértői véleményt - amely teljesen területarányosan akarta megosztani a bírságot - azt kell mondania, hogy nem létezik olyan megosztási mód amely teljesen objektív. Képtelenség modellezni, hogy az Erőmű mikor, hova és milyen töménységben bocsát ki káros anyagot, szennyeződést. Abban az esetben, ha most támogatják a javaslatot, akkor egy elfogadható, kompromisszumos megállapodást tudnak aláírni, melyet előzetes információi szerint a másik 24 település is el tud fogadni. Ezáltal példát mutatnak az országnak abban, hogy egy nem túl szerencsés törvényi szabályozás ellenére is megállapodásra lehet jutni. További hozzászólás nem lévén szavazást kér az előterjesztés és a határozati javaslat elfogadásáról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 25 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 139 /1998. ( 03.26. ) sz. határozata Pécsi Erőmű megosztása
által
befizetett
légszennyezési
bírság
1./ A Közgyűlés az előterjesztésben szereplő légszennyezési bírság megosztására vonatkozó javaslattal egyetért, miszerint a - Pécs Önkormányzatához kerülő légszennyezési bírság összegének 40 %-a lakosszám arányosan, 60 %-a területarányos dózis (hányad, %) alapján kerüljön megosztásra; - a települések lakosszámát a tárgyévi költségvetési törvény mellékletében meghatározott lakosszám adja;
77
- a bírsághányad - az 1997-ben kivetett bírságtól kezdődően - az előbbi elvek szerint számított összegnek megfelelő nagyságban, 1 éves csúsztatással - minden év június 30-ig - kerüljön a településeknek átutalásra, amennyiben addig a bírság befizetésre kerül; - a megosztás csak a légszennyezési bírság megosztására irányuljon, a későbbiekben bevezetendő környezetterhelési és igénybevételi járulék külön megosztási megállapodás tárgya legyen. A Közgyűlés az ezen elvek alapján készített megállapodás aláírására dr Páva Zsolt polgármester felhatalmazza. 2./ A Közgyűlés utasítja a Városfejlesztési és Üzemeltetési Irodát, hogy a bírság megosztási számításokat végezze el, azt egyeztesse a települések képviselőjével. 3./ A Közgyűlés utasítja a Pénzügyi Gazdasági Irodát, hogy az éves költségvetésekben az átadandó bírsághányadokat összegezve a költségvetésben szerepeltesse, az átutalásokat végezze el. 4./ A Közgyűlés tudomásul veszi, hogy 1998-ban a bírság átutalásának határideje 1998. április 30. Kapják:
14.)
tisztségviselők, dr. Faragó László, Molnér Tamás bizottsági elnök, Irodák vezetői
Közterületfelügyeletnél folytatandó fegyelmi eljárásban közreműködő Fegyelmi Tanács tagjainak kijelölése Előterjesztő: Nagy Csaba bizottsági tag
Nagy Csaba: szeretné megköszönni a levezető elnök és a Közgyűlés rugalmas hozzáállását a napirendi pont elhalasztásához. Az írásbeli előterjesztéshez képest kiegészítése nincs, csupán röviden összefoglalni az előzményeket. A Közterületfelügyelet vezetője kérte az Önkormányzatot a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottságon keresztül, hogy a fegyelmi eljárások lefolyását tekintve rendhagyó módon két olyan személy is vegyen részt a fegyelmi eljárásban, akik nem tartoznak a Közterület-felügyelet, illetve a köztisztviselők, közalkalmazottak körébe. A Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság a Jegyzői Irodával közösen megtárgyalta a kérést és az előterjesztés mellett szereplő határozati javaslatot terjesztette be a T. képviselőtestületnek, amelynek elfogadását kéri.
78
A határozati javaslat lényege, hogy a fegyelmi eljárásban a Közterületfelügyelet vezetőjén kívül a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság elnöke, dr. Kékes Ferenc és Körömi Attila képviselő úr is vegyenek részt. Megjegyzi, hogy apróbb hibák szerepelnek az előterjesztésben, illetve a határozati javaslatban. A határozati javaslat fegyelmi bizottságról szól, ezt helyesen Fegyelmi Tanácsnak kell nevezni az érvényes jogszabályok szerint. Kéri a jegyzőkönyvben ezt kijavítani. Az előterjesztés szöveges részében a KBT nevezetű rövidítést Kjt-nek kéri szerepeltetni. Kéri az előterjesztés és a határozati javaslat elfogadását. Papp Béla: feltételezi, hogy dr. Kékes Ferenc és Körömi Attila urak elfogadják a jelölést, ezért nem külön-külön, hanem egyszerre kér szavazást a két személyre vonatkozóan az előterjesztés és a határozati javaslat elfogadásáról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 27 igen szavazattal egyhangúlag elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 140 /1998. ( 03.26. ) sz. határozata Közterület- felügyeletnél folytatandó fegyelmi eljárásban közreműködő Fegyelmi Tanács tagjainak kijelölése Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése Nagy Csaba előterjesztését megtárgyalta. A Közterület-felügyeletnél lefolytatandó közreműködő Fegyelmi Tanács tagjaiul
fegyelmi
eljárásban
dr. Kékes Ferenc és Körömi Attila képviselőket jelöli ki.
15.)
Határidő: Felelős:
azonnal dr. Páva Zsolt polgármester
Kapják:
tisztségviselők, Nagy Csaba, dr. Kékes Ferenc, Körömi Attila képviselők, Irodák vezetői
Csatlakozás a Fiatal Európa projekthez Előterjesztő: Spolár János irodavezető
Spolár János: az előterjesztéshez szóbeli kiegészítést tenni nem kíván.
79
Gonda Tibor: a Gazdasági és Vállalkozási Bizottság megtárgyalta az előterjesztést és azt támogatta. Felvetették, hogy a felmerülő költségek egy részét pályázat útján ki lehet váltani. Kérdése az Irodavezető úrhoz, utána néztek-e annak, hogy milyen érvényes pályázatok vannak az országban ahol egyrészt a tagdíjat, másrészt a nyáron kiutazó gyerekek költségeit részben, vagy egészben ki lehet váltani? Spolár János: a kérdésre válasza igen, van ilyen pályázati lehetőség és ez folyamatban van. Papp Béla: a 3. pont akkor nem erre a pályázatra vonatkozik, hanem bizonyos tábor helyszíneként jelentkezne Pécs, abban az esetben ha jól érti. További hozzászólás nem lévén szavazást kér az előterjesztés és a határozati javaslat elfogadásáról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 25 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 141 /1998. ( 03.26. ) sz. határozata Csatlakozás a fiatal projekthez A Közgyűlés úgy határozott, hogy Pécs Város 1.) Önkormányzata kéri felvételét a Young European tagszervezeteinek sorában. Felhatalmazza dr. Páva Zsolt polgármestert, hogy döntéséről értesítse a szervezetet. Határidő: Felelős:
azonnal Dr.Páva Zsolt polgármester
2.)A Közgyűlés felhatalmazza a Pénzügyi-,Gazdasági Irodát, hogy a tagsági díjat a szervezetnek fizesse be. Forrása : fele-fele arányban a Gazdasági és Vállalkozási, valamint a Közoktatási Bizottság kerete. Határidő : Felelős :
értelem szerint Pilaszanovich Iván irodavezető
3.)A Közgyűlés felhatalmazza Polgármester Urat, hogy a tagság elnyerése után azonnal adjon be pályázatot az 1999. évi egyik tábor helyszínére. Határidő: Felelős :
értelem szerint Dr. Páva Zsolt polgármester
80
Kapják:
16.)
tisztségviselők, Troska Gyula, Molnár Tamás bizottsági elnök, Irodák vezetői
Labdarúgó Európa Bajnokság csoportmérkőzésének megrendezése Előterjesztő: dr. Bödő László bizottsági elnök
Dr. Bödő László: aki figyelmesen elolvasta az előterjesztést, látta, hogy a Sportbizottság meglehetősen korrekt munkát végzett, hiszen az összes nehézségről, problémáról - néhány még jelentősebb kivételével amelyet elmond - tájékoztatja a Közgyűlést arról, hogy mivel jár ez a rendezés. Több helyen konzultáltak, a polgármester úr meghívta az országgyűlési képviselőket egy beszélgetésre és ezt szintén leírta az előterjesztésben. Három-négy helyről is - tegnap konzultált Budapesten dr. Molnár István úrral az OTSH Jogi és Igazgatási Főosztály vezetőjével - egybehangzó az a vélemény, nagyon valószinű, hogy a 2004. évi rendezési jogot Magyarország és Ausztria közösen nem kapja meg. Spanyolország olyan mértékben előrehaladott a létesítményeket tekintve - ami nem mostanra, hanem a legutóbbi világbajnokságra készült -, hogy várhatóan ők kapják meg ezt a rendezési jogot. Ebben az esetben Magyarország és Ausztria - szintén csak valószínű - a 2008. évi Európabajnokság rendezési jogát kapja meg. Gyakorlatilag Pécsnek ez felelne meg a legjobban, hiszen erre az időre tervezik, hogy elkészül az M 6-os út, a repülőtér és talán néhány szálloda épül Pécsett. Az előkészítés időszakában nagyon sokféle módon próbáltak tájékozódni és igy derült ki, hogy Pécsett mindössze 4 db háromcsillagos hotel van, ebből is az egyik nem igen felel meg az előírásnak, mert étkezési lehetőség nincs, mindössze 302 szoba és 608 férőhely van. Egyéb szállodai férőhely pl. 25 szálloda van, ahol mindössze 1235 férőhely van és ezek közül nagyon sok a kislétszámú panzió. Ezek közül is az ifjúsági szálláshely a jelentős, mert 2235 férőhely van 4 helyen és ezek gyakorlatilag kollégiumok amit ifjúsági turisták részére lehet felhasználni. 40 km-es körzetben 2 db háromcsillagos szálloda van 320 férőhellyel, egyéb 31 db 1956 férőhellyel, 7 camping van 40 km-es körzetben illetve Pécsen amely mindössze 600 férőhellyel rendelkezik. Éttermeket tekintve sem áll jól a város, bár most nincs minősítésük. Azoknak az éttermeknek a száma, amelyeket I. osztályúnak lehet nevezni Pécsett az 7 db, és 39 II. osztályú vagy annál alacsonyabb minőségű. 40 km-es körzetben I. osztályú étteremből csupán 2 db van, 14 db pedig olyan amely II. osztályú, vagy annál rosszabb minőségű. A labdarúgó EB megrendezése gyakorlatilag a városnak óriási lehetőség lenne, hiszen a létesítmény építéshez különböző hírforrások alapján mintegy 4 Mrd Ft-ot adna a kormány, amelyből jó minőségű, 30 ezer néző befogadására alkalmas létesítményt lehetne elkészíteni a hozzá szükséges öltözőkkel, fürdőkkel stb.
81
A 3. oldalon ahol a stadion biztosítása szerepel és a./ pontban írták, hogy a PVSK stadion átépítése szükséges, elmaradt a b./ pont amely egy új stadion építése lenne Tüskésréten. Felvetődött a pénz kérdése, azaz az Önkormányzat milyen összeggel támogatná a megrendezést. A többi megyékkel is próbáltak konzultálni és 200-300 M Ft-al támogatják ennek a felépítését, gyakorlatilag az elkövetkezendő 5 évben. Pécsett más a helyzet, mert tegnap megjelent a cikk az Új Dunántúli Naplóban amely a PEAC pályáról és a Szigeti úti létesítményről szól. Ezzel kapcsolatban el szeretné mondani, hogy nem lenne szerencsés ezt ajándékba adni az egyetemnek, és legalább 300 M Ft-ot kellene a létesítményekért kérni. Ezzel a 300 M Ft-tal amikor esedékessé válik, be lehetne szállni a költségekbe anélkül, hogy ez a város költségvetését érintené. Befejezésül szeretné elmondani, hogy kéri a T. Közgyűlés támogatását az elképzelés megvalósításához, és amennyiben a kormánytól várható támogatásra nem lehetne számítani vagy bármilyen egyéb vissmaior van, akkor a város még 1999. évben is visszaléphet ettől az elfogadott javasla- tától. Golob Ferenc: örülne, ha Pécsett rendeznék az Európa Bajnokság csoport mérkőzéseinek egy részét. Szeretné azonban azt is elmondani, hogy a 2. sz. melléklet, amely egy kérdőív és a jelentkezés egyik fontos dokumentuma lenne, ha ki lenne töltve. Ezt ki is kell tölteni, mert enélkül nem lehet jelentkezni a pályázatra. A viszonylag egyszerű kérdések között olyanok vannak mint műszaki adatok, szállodák, város, stadion, jelenlegi állapot stb. A 7-es, 9-es és a 17-es pontok számára nagyon fontosak, de ezekre nem tudja a választ és nélkül nem is tud, nem is mer dönteni ilyen fontos kérdésben. A 7./ pont kérdése: "a felújítás és átalakítás költségének becslése: mekkora hitelesen igazolt saját erőforrással rendelkeznek?" A 9./ pont:"az átalakításokat, bővítéseket 1999-től 2000-ig vállalják-e?" E kérdésekre válaszolni kell. Az a./ pontban: "az éves ütemek tervezett költsége 1999-től 2003-ig?" Komoly vállalásokról és pénzekről van szó. A 17./ pont: "mekkora a fejlesztésbe bevonható vállalkozói tőke, milyen funkcióban és milyen arányban?" Az említett kérdésekre nem tudja a választ és attól tart, a Közgyűlésben senki sem. Ismételten hangsúlyozza, hogy nem merne vállalást tenni ilyen módon ezekre a kérdésekre. Molnár Tamás: véleménye szerint ez egy nagyon becsületes előterjesztés. A szakmai bizottság, tehát a Sportbizottság nagyon nehéz helyzetben van akkor, amikor a sport egy meghatározó és a lakosság nem kis része által preferált ágában adódna egy ilyen lehetőség, ami kétségtelenül némi színt vinne az életükbe, valamennyire elvinné jó vagy rossz hírüket a világba. Van egy olyan helyzet, amikor el kell dönteni, hogy mit tesz az ember, látja, hogy semmi nincs hozzá, ami van az rossz, át kell építeni, pénzük nincs hozzá, ami van más célra költik. Majdnem biztos, hogy nem lesz elég a központi támogatás amelyet kilátásba helyeztek. Nem tudnak kellő nagyságrendű
82
vállalkozói tőkét bevonni, amely részfinanszírozási feladatokat vállalna, hiszen ez nem siekrült - reményeik ellenére sem - a most megvalósított kosárlabda EB kapcsán, amelynek az egyenlege negatív volt. Mindezek ellenére egy szakmai bizottság nehezen tud a saját hatáskörében maradva úgy dönteni, hogy nemet mond, másrészt úgy érzi hátha van egy kicsi esély arra, hogy valami összejöhet. Mindezek alapján a bizottság elkészíti az előterjesztést, viszont - és ezt dícsérőleg mondja - az előterjesztés egyáltalán nem titkolja el azokat a problémákat amelyek a város költségvetését terhelnék akkor, ha meg akarna felelni akárcsak a minimális feltételeknek is, amivel esélye lenne, hogy 2004-ben vagy 2008ban a rendezésre vállalkozhassék. Egy stadion átépítése, felépítése szerepel olyan feltételekkel, hogy a nézőtér kétharmada fedett legyen stb. vagy a médiák igényeinek kielégítésére telefonok, fülkék biztosítása, szállodaépítés kapcsán nyilvánvalóan legalább egy megfelelő csillagszámú szállodát kell építtetni és ki tudja, hogy jönnek-e a vállalkozók, hiszen a Nádor Szálloda építése is évek óta húzódik. Nem úgy tűnik, hogy más szállodának alkalmas ingatlanjainkra is túl sok befektetői igény jelentkezne a belvárosban. A szállítás és parkolás kérdésére ki sem tért Bödő László, bár nyilván óriási parkolási gondokat is meg kellene oldani. A csapatok autóbuszainak 60 db, a másiknak 15 db mikrobuszt és egyebet kellene biztosítani és nem is érdemes tovább folytatni ezt a listát, amelyek az előterjesztésben nagyon korrektül vázolva vannak. Ezek olyan beruházási igények, működési költségek, amelyek fedezetének vállalására olyan nyilatkozatokat kellene tenni, amelyekre sem az idei, sem az elkövetkezendő években a város jelentős forrásokat biztosítani nem tud. Ehhez hozzátenné még, hogy a külső pénzek rendelkezésre állása is kérdéses, mert az előterjesztés 5./ pontjában felsorolásra kerülnek a szerződések címszó alatt mindazon jogok, amelyek az összes rendezvénnyel kapcsolatos jogot magukban foglalják (reklám és egyéb értékesítési, árusítási szerződésben biztosítható jogok lennének) és ezek a vállalkozói tőke ellenértékeként szerepelhetnének mint reklámfelületek, reklámtárgyak. Ennek mind az UEFA van a birtokában és csakis az ő szerződő partnerei használhatják. Igy a külső vállalkozói tőke bevonása támogatás formájában nem járható út, legalábbis ilyen nagyságrendben nem. Véleménye szerint Bödő László a fantáziájukra bízta - és helyesen -, hogy a kérdőív áttekintése után arra a következtetésre jussanak, amit a költségvetési vitákban többszörösen edződött képviselőtársaik a józan ész mentén egyedül el tudnak fogadni, tehát azt, hogy végtelen sajnálatukra forráshiány miatt ezt a nevezést nem tudják vállalni. Ez az állásfoglalás nem von le semmit a Sportbizottság lelkes, töretlen szándékának elismeréséből. Az a véleménye, hogy nekik ez túl nagy feladat. Dr. Romváry Ferenc: Zalaegerszegen érzi magát 1872-ben. A zalaegerszegi közgyűlés nemes Zala vármegye székhelyének közgyűlése afelől döntött, hogy a vasutat elfogadja-e vagy sem. Egy olyan időpontban volt mint ez, amikor a Magyar Államvasutak felfutóban volt és Európa egyik legkorszerűbb vasúti rendszere alakult ki. Zalaegerszegen egy jól prosperáló libalegelőt sajnáltak vasútállomásnak és vasúti csomópontnak feláldozni.
83
Nem látták azt, hogy ez a jövő útja és ennek a kárát a város látta egy évszázadon keresztül. Ebben a szerepében 100 éven keresztül szenvedett a város és ma is csak egy mellékvágánya van. Kovács Attila MLSZ elnök itt járt és a döntés megszületett, egy fővárosi pálya, kettő a Dunától nyugatra, egy a Dunától keletre. Nyilván a jelentkező városok döntik el, hogy hol lesz az Európabajnokság 10 év múlva, 2008-ban. Szeretné felhívni a figyelmet arra, ha most nem jelentkeznek, akkor 2008. évi rendezésben nem vehetnek részt. El kell dönteni, hogy 2008-ig lesz-e jobb kondícióban a város, tudnak-e úgy fejlődni és lesz-e egy olyan húzóágazat nevezetesen a labdarugó EB -, amely majd hozza a tőkét, a befektetőket. A kosárlabda EB egyenlege Molnár Tamás szerint negatív, ez egy légből kapott információ, mert a Tüzér utcai pálya árából bővült; az EB-nek óriási sikere volt, nagy publicitást kapott a város. A Közgyűlésnek soha nincs akkora publicitása mint ennek a kosárlabda bajnokságnak. Azt kívánja, hogy egyszer tartsák a Közgyűlést pl. a GYESEV-PVSK női kosárlabda mérkőzésen, amikor a 4000 férőhelyen 5-6000 ember szurkol, egyetemi tanártól kezdve a kis diákig. Papp Béla: megkéri dr. Romváry Ferenc képviselő urat, legyen tárgyszerű. Dr. Romváry Ferenc: ő tárgyszerű, mert pontosan arról beszél ami a lényeg, hogy ne essenek abba a hibába amibe az előző Közgyűlés, amelynek ugyan nem volt tagja - addig halogatták a döntést a Nádor Szálloda ügyében, amíg a befektető elment; azóta ott áll, de ez nem a város szégyene, hanem azon döntéshozóké, akik nem mernek vállalkozni. Ha most nem döntenek úgy, hogy 10 év alatt jelentős létesítmény mellett teszik le a voksot, akkor egy év múlva talán egy jobb összetételű Közgyűlés már nem lesz abban a helyzetben, hogy jelentkezzen; mert a 80 ezres lakosú Szombathely meg fogja kapni a rendezés jogát, hiszen Pécs mellett ő a másik kandidát. Győr azért esett ki, mert van egy 25 ezres stadionja, le kellene rombolni, újat építeni, viszont az ország nincs olyan helyzetben, hogy megtehetné. Pécs Dunántúl legnagyobb városa, amelyik mellett, - ha ezt az igényét bejelenti - akkor nagyon erősen voksolnak majd az illetékesek. Ha nagyon akarják idehozni a tőkét, ipart és egyebeket - ha hét évig gondoskodtak egy Ipari Park fölött - talán ezek az elképzelések húzó erőt jelentenek, mert látják, a Közgyűlés, a városvezetés valamit akar. Nem bizonytalankodni kell, hogyan élnek ma, holnap, hanem valami módon tőkét kovácsolni abból, hogy ez egy komoly, nagy város. Molnár Tamás: ( reméli, ha valamilyen közfunkciója lesz, Pécsen marad és nem Zalaegerszegre, vagy máshova kerül.) Úgy gondolja, Bödő Lászlóval az előterjesztés mentén tud érveket és ellenérveket felvonultatni, ezt tették eddig is. Ő felsorolta, mi minden, milyen peremfeltételek szükségesek a projekthez. Mivel nem gazdasági szakember, nem tudja felsorolni, hogy milyen költségvonzata lesz, inflációs és egyéb hatásai hogyan fognak alakulni a jövő évben, a megvalósulás során. Ezért maradtak üresen a rovatok, melyet Golob Ferenc is kifogásolt. Így nincsenek abban a helyzetben, hogy megítélhessék van-e költségvetési tervezethiány az elkövetkező 7-8 évben a megvalósítás során, avagy nincs.
84
Nyilvánvaló, ezek a beruházások messze meghaladják több évre elosztva is a költségviselő képességük határát. Ez senki által nem vitatható, még akkor sem, ha néhány milliárd forinttal központilag támogatják. Röviden kitérne Romváry képviselő úr felszólalására, úgy gondolja, az a hang nem méltó sem hozzá, sem a Közgyűléshez, hogy elhumorizálják, és mindenféle hasonlatokkal próbálják a hangulatot feljavítva hozzászólásának élét, vagy az észrevételek súlyát elvenni. Személyében komolyan mondta véleményét, Bödő László által előterjesztett anyag is kellő komolyságra késztet. Azzal kezdte, hogy ez egy becsületes előterjesztés. Megítélése szerint tisztességes véleményt szeretett volna mondani, melynek semmi köze nincs 1860-as évekhez, Zalaegerszeghez, és Romváry Ferenc gondolatmenetéhez. Elmondaná, - a nem pontosan körvonalazható költségek mint ellenérv - a költségkereten túl, arra is gondoljanak, hogy egy EB, Kupa, eltart néhány napig, 1-2 hétig. Ismerik a költségvetési kondícióikat, a város rövid időn belül nem kerül sokkal jobb helyzetbe, mint most van. Látják, hogy mennyit tudnak fordítani a költségvetési forrásokból a sportpályák, egyesüle- tek, klubok támogatására. Nemcsak létesítmények fenntartásáról, hanem a sportélet fejlesztéséről is szó van, melyekre 100 M Ft alatti összeget tudnak fordítani; sőt pontosan azt vitatják, fenn tudják-e egy elviselhető színvonalon tartani a meglévő sportlétesítményeiket, sportpályáikat, a lőteret, vagy vissza kell adniuk, vagy tulajdonost keresni. Ehhez - a már eddig is nagy körhöz - további stadion építésével, kiszolgáló létesítmények kialakításával, többletterheteket - nemcsak egyszeri létesítési, hanem működési költségeket - vállalni, szerinte olyan mértékű felelőtlenség, amit egyetlen sportrajongó sem tehet meg, ha önkormányzati képviselőként a város egészéért is felel. Körömi Attila: szintén úgy érezte, Romváry képviselő úr felcsatolta a páncélt és nekirontott a testületnek, nem tudja ki adott rá okot. Szerinte senki, Golob Ferenc, Bödő László és Molnár Tamás hozzászólása sem. Merőben más a helyzet, mint a Kosárlabda EB indításakor, mert akkor azonnal kellett dönteni, néhány hét állt rendelkezésre, hogy esetleg visszamondják, itt van egy év. Képviselőtársai mondták - s ebben igazuk van - ha egyszer igent mondanak, hogyan lehet visszalépni. Ez általában így működik, de ettől még a testület kinyilváníthatja, hogy az előterjesztést elfogadja, és egyértelművé teszi, hogy érdemben 1999-ben - nem tudja mikor - fog dönteni arról, hogy folytatja a programot; amikor valóban minden információ rendelkezésre áll, most van egy év, hogy a testület összegyűjtse. Közrejátszik azonban, hogy lesz önkormányzati választás, így az érdemi munka terén vélhetően 10 hónapot jelent. Ha a hivatal átveszi a stafétát az ex lex állapotra, ami az önkormányzati választások körül van, akkor ez egy évet jelent. Szerinte tehát nincs kockázata annak, hogy a testület igent mondjon, több szempontból sem. Indoka, a Labdarúgó EB nívós esemény; a színvonalas foci tömegeket vonz, ehhez nem kell különösebb bizonyíték. Egy évnek valóban elégnek kell arra lenni, hogy áttekintse a város, - mégha nehéz is előre 10 évre látni - bele lehet-e vágni egy újabb döntésbe 1999ben. Szerinte teljesen korrekt hozzászólások voltak, ő egy másik szempont miatt is támogatná az előterjesztést - bár a 10 év messze van - a színvonalas
85
mérkőzések valóban jelentős lendületet adhatnak az utánpótlás nevelésnek. Mindig akkor kezdenek el tömegesen edzésre járni fiatalok, amikor egy-egy világversenyen olyan példákat látnak, ami számukra követhető lenne a sportban. Szerinte ez egy jó döntés lenne. Másrészt, nem szerencsés félinformációk alapján ítéletet mondani döntésekről; hiszen a Nádor Szálloda tisztázatlan jogi helyzete miatt állt el az akkori bővíteni szándékozó, továbbá nem hiszi, hogy a Pécsi Közgyűlésnek a Sportcsarnokban kellene üléseznie; de ha már össze akarnak vetni dolgokat, akkor elmondja, - de nem gondolja komolyan, vigyék olyan síkra ahol Romváry Ferenc abbahagyta - az önkormányzati választáson részt vettek 48 ezren, csakhogy ez a választás 4 évre szólt. Nem kell folyamatosan a maguk bizonyítását abban lelni, hogy hány ezren járnak a PVSK meccseire stb. Ezek a számok összehasonlíthatatlanok, nincs értelme az ilyen típusú megközelítésnek. Gondolja, Romváry képviselő úr alapos dühvel érkezett a Közgyűlésre, hogy biztosan el fogják utasítani. Meg fog lepődni, szerinte ilyennel nem fog találkozni, a testület igent fog mondani erre; csak tegyék világossá, hogy 1999-ben érdemben vissza kell térni és kérik, hogy addig a hivatal, illetve a bizottság a megfelelő minőségű előkészítő munkát végezze el. Talán az új MLSZ vezetőség részéről is új munkamódszer várható és talán könnyebben fog dönteni 1999-ben az EB megrendezésének a lehetőségéről, mint ahogyan döntöttek annak idején a női Kosárlabda EB megrendezése tekintetében. Liszkay Teréz: tavaly előtt rettentő lelkesen állt ki Bödő képviselőtársa, a Sportcsarnok és a Kosárlabda EB mellett. Komolyan bírálta azokat, akik nem hittek benne. Most mégis azt kell mondania, nem látja a rendezvénynek olyan hozadékát, hogy ismét lelkesedjen. Gonda Tibor: úgy gondolta, a napirendi pontot a Közgyűlés szó nélkül megszavazza. Nem olyan régen - 1-2 órája - tárgyaltak a városmarketing koncepcióról. Ez a téma több analógiát vet fel, úgy fogalmazott az anyag, hogy a városuk nyitott, innovatív, befogadó. Ez olyan ügy, amiben demonstrálni lehetne, a város nem fél a kihívástól, kooperációra kész partner, teret ad minden ilyen típusú megmérettetésnek, tudatosan készül az Euro-régió centrum szerepének betöltésére. A Kormány nem sajnál 400 M Ft-tal egy háromnapos Forma I. rendezvényt dotálni, mert az ország imázsához való hozzájárulása olyan nagy, hogy megéri. Egyetlen futamról van szó, amely nem mérhető egy Labdarúgó EBnek a marketingben betöltött súlyával. Nem pusztán az egy, vagy két hétről van szó, hanem a város nevesítését segítő - több éven keresztül, elsősorban a sportszerető közvélemény számára Európa szerte ismertté fog válni a város neve. Szűkebben, azok a nemzetek, melyek potenciálisan érintettek lehetnek, már egy-két évvel előtte edzőtáborozásokra, mérkőzésekre jöhetnek, s nemcsak az élsportolók, hanem az utánpótlásban is ilyen folyamatot képesek beindítani. Úgy gondolja, hogy a városmarketing szempontjából ennél nagyobb lehetőséggel a város a következő 10 évben bizonyára nem találkozhatna. Ilyen szempontból is támogatandó. Nem kellő súllyal merült fel, hogy a gazdaság élénkítésben milyen szerepet jelenthet. Egy négymilliárdos állami beruházásnak az SZJA-ban, iparűzési
86
adóban, munkahelyekben, a város hozadéka több 100 millió. Gazdasági szakemberek ezt pontosan ki tudják mutatni, s hogy mennyi marad ebből Pécsett és direkt módon az önkormányzat költségvetésében. Említették, hogy ez a folyamat egyéb beruházásokat is indukálni fog. Ha csak azt emeli ki, hogy a regionális szerepkör betöltéséhez egy 4, vagy 5 csillagos szállodára milyen nagy szükségük lenne; és talán ez az esemény lesz, amely egy befektetőt idevonz, hiszen egy ilyen hotel beruházása 1,5-2 Mrd Ft-nál kezdődik. Mindezek alapján úgy gondolja, ez a sportrendezvény lényegesen eltér a Kosárlabda EB-től, de - a stadionépítéssel együtt 10 milliárdot meghaladó direkt beruházás fog megjelenni a városban, melynek gazdasági hatása bőven kompenzálja a Közgyűlés pár százmilliós hozzájárulását. Az elmondottak alapján kéri a Közgyűlést, hogy fogadja el az előterjesztést, de talán a legnyomósabb érv, amit Romváry képviselőtársa mondott el, ha nem fogadják el, két következő ciklus testületének a döntését is befolyásolhatják, hiszen számukra ez a lehetőség már nem lesz adott. Ugyanakkor, ha rossz döntést hoznak, bármikor felülvizsgálhatják, és a következő években visszaléphet a város. Golob Ferenc: fontos kérdésekre nem kaptak választ. Ha most elfogadja a Közgyűlés a határozati javaslatot, miszerint a feladat megoldására Szervező Bizottságot hoznak létre, a Nemzeti Bizottságnak a kitöltött adatlapot megküldik. Mit töltenek ki az adatlapon? Mekkora a felújítási költség becslése, a hitelesen igazolt sajáterő forrással rendelkeznek. Úgy gondolja, ahhoz hogy reálisan döntsenek, ezeket a fontos kérdéseket és adatokat ismerniük kellene. Papp Béla: meglepődött, mikor meghallotta elnök úr ötletét. Bármelyik nagyvárost veszik figyelembe, nem gondolja, hogy több százmillió forintos rendezési költséget felvállalnak. Ha a Magyar Köztársaság számára presztízs ügy, - márpedig az, mert egyébként a kormány nem döntött volna pozitívan - elég sokat el kell venni a költségvetésből. Ha ezt veszik figyelembe, olyan határozatot kell hozniuk, amelyben szerepel egy mondat, hogy "Érdemi elkötelezettséget a Közgyűlés a központi támogatások ismeretében hoz". Be lehet adni pályázatra ha az MLSZ elnök biztos benne és nagyobb a lelkesedése, mint az összes ismerete, ők is szeretnének egy ilyen rendezvényt, ha a kormány szeretné, az ország is, és akkor Pécs is, de nem mindegy, milyen feltételek között. Ha Bödő úr kijelentése korrekt mindig azok voltak - hogy 1999-ben kell az igazi döntést meghozni, úgy ajánlja a testületnek, hogy a pályázatra küldje el az adatlapot, és vissza lehet még lépni. Ez nem presztízsveszteség, csak elkezdődik a kalkuláció, majd a város az anyagi kondíciók ismeretében dönthet úgy, hogy mégsem kéri a rendezés jogát. Körömi Attila: megjegyzi, az érdemi döntést a következő testület hozza meg, egymásra lehet fogni majd a döntéseket. Ez a testület most azt mondhatja, hogy még nem ismeri az összes körülményt. Egyetért alpolgármester úrral abban, ha a Magyar Köztársaságnak ez presztízs sportrendezvény lesz, - márpedig egy foci EB jelentős esemény Európában, sőt a világon - valóban nem tudhatják, milyen mértékben fogja megfinanszírozni, lehet, hogy 85 %-nál is jobban.
87
A másik testület hivatkozhat arra, hogy egy év alatt annyi információ jött össze, hogy az előző testület helyesen járt el, úgy tűnik, hogy nem működik, ezért könnyen vissza lehet lépni, vagy fenntartani a szándékot. Véleménye szerint jól ki lehet használni a ciklusváltást arra, hogy ez a testület nyújtsa be pályázatát, hozzátéve, hogy az érdemi döntést nem kívánja elvonni az 1999. évi testülettől. Dr. Bödő László: a Sportbizottság kapott egy felhívást az elmúlt évben, amelyre jelentkeztek, nagy óvatosan csak érdeklődtek, mivel járna. Többször levelet váltottak a Nemzeti Bizottsággal. Egy alkalommal kaptak egy válasz levelet, melyben az szerepelt, hogy március 31-ig jelentkezni kell, mert aki nem jelentkezik, később nincs lehetősége. Ekkor kezdtek minden érintettel tárgyalásokat a néhány nap alatt. A harmadik levéllel érkezett kérdőívet nagyrészt kitöltötték. Ha az összes költséget az önkormányzatnak kellene vállalnia, akkor nem is terjesztette volna a testület elé, miután a város anyagi helyzetét jól ismeri. Megemlíti, a kormány a létesítmények kialakítására 30 Mrd forintot vállalt, melyből 12 Mrd Ft a három vidéki létesítményé. Így ebből 4 Mrd Ft jut, és ha jól dolgoznak, meg lehet oldani ennyiből. A Közgyűléstől azt kérte, hogy a 300 M Ft-ot vállalja, amennyiben a létesítménycsere létrejön és ebből lehet 300, vagy 250, vagy 200 M Ft-ot kapni. Ezen összeg felajánlásában gondolkodott a Sportbizottság. Egyértelmű, hogy a város számára rendkívül nagy lehetőség lenne. Nem arról van szó, hogy az önkormányzatnak kellene egy ötcsillagos szállodát megépíteni, ezt valamelyik szállodalánc megtenné. Igény van egy ilyen szállodára, különösen akkor, ha a közlekedési viszonyok javulnak. Több képviselő megjegyezte, - és ebben egyetért - úgy kell elfogadni, hogy 1999ben a következő testület visszatér rá. Úgy gondolja, ez elfogadható. Jelenleg azt kell eldönteniük március 31-ig, hogy jelentkeznek-e, vagy sem, mert amennyiben most nem teszik meg, elesnek a lehetőségtől. A Magyar Szövetségnek április végéig kell jelentkezni az UEFA-nál a megrendezés ügyében, bizonyára ezért gyorsult fel az egész. Az UEFA 1999. júniusában fog dönteni, hogy Magyarország, vagy Spanyolország kapja meg, vagy esetleg a 2008-as megrendezését kapja meg Magyarország, illetve Ausztria. Ha most a Közgyűlés felvállalja, - kéri, hogy vállalja - el lehet kezdeni a tárgyalásokat a különböző cégekkel, vállalkozókkal és 1999-ben - az UEFA döntése után - a testület ismét tárgyalhatja. A kormány biztosítja a körülményeket, vagy nem, ha nem a megfelelő mértékben teszi, a Közgyűlés visszaléphet. Ez a lehetőség tehát fennáll. Papp Béla: megkérdezi bizottsági elnök urat, hogy a határozati javaslat kiegészítést fenntartja-e, mert ha igen, ebben a formában nem javasolja elfogadni. Ugyanis zárójelben szerepel egy ma még nem letárgyalt, és nem biztos, hogy realizálható csereügylet, melynek még hozadékát is csak feltételezik. Nem célszerű ilyet a határozatba beírni. Abban az esetben, ha a valóságos jogi kötelezettség csak a kormány döntése után történik, úgy gondolja, a testület aggályok nélkül mondhatja, hogy 200-250-300 M Ft-ot vállal. Ez nem szerződés aláírás, nem költségvetési döntés, hanem egy pályázat benyújtása. Ha ehhez hozzáteszik a 4 Mrd forintot, az utód testület
88
még mindig dönthet. Ha csak 1 Mrd forintot, akkor természetesen nem lehetséges, de ezt így nem javasolja megszavazni. Felolvassa: "A Közgyűlés egyetért azzal, hogy a Labdarúgó EB megrendezéséhez kialakítandó sportlétesítmény átépítéséhez 300 M Ft-ot felajánl, a PEAC Szigeti úti Sportlétesítmények cseréjéből a minőségi különbözet miatt befolyó összeg terhére." Ez teljesen bizonytalan, úgy gondolja, nem szabad elfogadni. Javasolja, hogy egy összeg kerüljön a határozati javaslatba kiegészítve azzal, hogy "Jogi értelemben vett elkötelezettséget csak a kormánydöntés után vállal fel a testület." Tehát ez szándéknyilatkozat lenne. Dr. Bödő László: egyetért alpolgármester úr javaslatával. Papp Béla: ez esetben a határozati javaslat két pontja kiegészülne egy harmadikkal: "A testület egyetért azzal, hogy a kérdőívben az önerőként ... Golob Ferenc: közbeveti, a határozati javaslat két pontja ellentétes egymással . Papp Béla: megköszöni az észrevételt. Így a 2.) pont lenne, hogy " A testület egyetért azzal, hogy az adatlapban "x" száz millió forintot szerepeltessen a megalakítandó Szervező Bizottság. A 3.) pedig, hogy jogi erejű elkötelezettséget csak a kormánydöntés ismeretében hoz a testület, és a jelentkezést szándéknyilatkozatnak tekinti." Megkérdezi, a testület egyetlen jogász tagja egyetért-e? A válasz igenlő. Ebben az értelemben kéri a Közgyűlés döntését. Megállapítja, hogy a képviselőtestület 27 igen szavazattal, 5 tartózkodás mellett a módosított határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 142 /1998. ( 03.26. ) sz. határozata Labdarúgó Európa Bajnokság csoportmérkőzésének megrendezése A Közgyűlés egyetért a Sportbizottság javaslatával, s 1./ elvállalja a Labdarúgó EB 2004. évi Ausztria és Magyarország által közösen megrendezésre kerülő lebonyolításából egy selejtező csoport mérkőzéseinek a rendezését. A feladat megoldására szervező bizottságot hoz létre. A Nemzeti Bizottságnak a kitöltött adatlapot megküldi. 2./ A testület egyetért azzal, hogy az adatlapban 250 millió Ft-ot szerepeltessen a megalakítandó Szervező Bizottság.
89
3./ Jogi erejű elkötelezettséget csak a Kormány döntés ismeretében hoz a testület, a jelentkezést szándéknyilatkozatnak tekinti. 4./ A Közgyűlés vállalja, hogy a Labdarúgó EB megrendezése érdekében kialakítandó sportlétesítmény átépítésére - a Kormánygaranciák ismeretében - 250 M Ft-ot biztosít. Felelős: Határidő:
Dr. Páva Zsolt polgármester 1998. március 31. illetve folyamatos
Kapják:
tisztségviselők, dr. Bödő László, Molnár Tamás bizottsági elnök, Irodák vezetői
Papp Béla: a határozat elfogadását követően 10 perc szünetet rendel el.
17.)
A Pécs Budai LSK szabadtéri létesítményeinek használata Előterjesztő: dr. Bödő László bizottsági elnök
Dr. Bödő László: az 1996. évi 41. sz. önkormányzati rendeletre figyelemmel a következővel egészülne ki a határozati javaslat: "A Bártfa és Szeder utca térsége rendezési terve jóváhagyásáról a szóban forgó sportpályák területe az iskola intézményi telkéhez csatolandók. A telekalakítást a Közoktatási, Közművelődési és Sportiroda a részletes rendezési tervnek megfelelően készíttesse el és gondoskodjék az ingatlan nyilvántartásban a változás átvezetéséről." Korábban volt már erről egy döntés és a 39027 hrsz-ú, 1-2-es betétű terület kerülne az iskola kezelésébe. Papp Béla: megkérdezi, tartalék intézményi terület volt? Dr. Bödő László: válasza, igen. Papp Béla: a módosított határozati javaslatról kéri a testület döntését. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 28 egybehangzó igen szavazattal a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 143 /1998. ( 03.26. ) sz. határozata A Pécs Budai LSK szabadtéri létesítményeinek használata A Közgyűlés megtárgyalta a Sportbizottság előterjesztésében foglaltakat.
90
Egyetért azzal, hogy a megszűnt Pécs Budai LSK által létesített szabadtéri sportlétesítmények - tenisz és kézilabda pályák, - a testnevelés tanítása tárgyi feltételeit javítandó - a Bártfa Utcai Általános Iskola használatába kerüljenek. Felelős: Határidő:
Spolár János a Közoktatási, Közművelődési és Sportiroda vezetője 1998. 03. 30.
Figyelemmel az 1996. évi 46.sz. önkormányzati rendeletre - a Bártfa és Szeder u. térségének rendezési terve jóváhagyásáról - a szóban forgó sportpályák területe az iskola intézményi telkéhez csatolandók. A telekalakítást a Közoktatási, Közművelődési és Sport Iroda a részletes rendezési tervnek megfelelően készíttesse el; és gondoskodjék az ingatlan nyilvántartásban a változás átvezetéséről.
18.)
Határidő: Felelős:
1998. május 30. Spolár János irodavezető
Kapják:
tisztségviselők, dr. Bödő László bizottsági elnök, Irodák vezetői
A Magyar Katolikus Egyház által visszaigényelt, volt egyházi ingatlanok tulajdonjogának rendezése Előterjesztő: dr. Pozsárkó István aljegyző
Dr. Pozsárkó István: nincs kiegészítése. Papp Béla: bár két bizottság látta a javaslatot, de úgy véli, - mivel elég nagy horderejű - a Gazdasági és Vállalkozási Bizottságnak is tárgyalnia kellett volna. Gonda Tibor: ha jól értelmezi, az előterjesztés a fontosabb ingatlanok ügyében úgy foglal állást, hogy nem javasolják a visszaadást. Így nem tartja feltétlenül szükségesnek, hogy a Gazdasági és Vállalkozási Bizottság is tárgyalja. Részéről egyetért az előterjesztéssel. Dr. Kunszt Márta: elmondja, az előterjesztők megkérték, hogy egyeztessen a Kulturális Bizottság tagjaival a Horvát Színház tekintetében. Miután minden bizottsági tag támogatja, hogy ne természetbeni legyen a támogatás, az előterjesztéssel megegyezően foglalnak állást. Papp Béla: kérdés, hozzászólás hiányában a testület döntését kéri.
91
Megállapítja, hogy a Közgyűlés 22 igen szavazattal, 5 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 144 /1998. ( 03.26. ) sz. határozata a Magyar Katolikus Egyház által visszaigényelt Janus Pannonius u. 8. és 6., az Anna u. 17., a Megye u. 22. szám alatti volt egyházi ingatlanok tulajdonjogának rendezéséről. A Magyar Katolikus Egyház által természetben visszaigényelt volt egyházi ingatlanok tulajdonjogának rendezésével kapcsolatosan a Közgyűlés az alábbi határozatában nyilvánítja ki állásfoglalását: 1.) A Közgyűlés egyetért a Janus Pannonius u. 8. és 6. szám alatti ingatlanok egyházi tulajdonba adásával, amennyiben a lakások kiváltásához a Kormány az önkormányzat részére biztosítja az ehhez szükséges összeget, amely 1998-ban 47,2 M Ft, 1999-től ütemezett visszaadás esetén ennek árindexel növelt összege. A birtokba-adást a funkcióváltáshoz szükséges összegnek az önkormányzat rendelkezésére bocsátását követő 1 év múlva javasolja. A Közgyűlés ezen egyetértését a határozat 2. és 3.) pontjában megfogalmazott kérés teljesítésével összhangban nyilvánítja ki. 2.) A Közgyűlés álláspontja, hogy az Anna u. 17. szám alatti ingatlan jelenlegi funkciójának betöltésére (Horvát Színház, Pécsi Horvát Önkormányzat székhelye) szükség van, nem ért egyet az ingatlannak az Egyház részére történő természetbeni visszaadásával. Kéri, hogy a Katolikus Egyház ezen ingatlanra vonatkozó igényét a Kormány más csereingatlannal, illetőleg pénzbeli kártalanítással elégítse ki. 3.) A Közgyűlés álláspontja, hogy a Megye u. 22. szám alatti ingatlan egyházi tulajdonba adásával sérülne a gyermekek átmeneti otthonának funkciója, továbbá mivel az ingatlan kisebb felújítással alkalmas a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat elhelyezésére, nem ért egyet az ingatlannak az Egyház részére történő természetbeni visszaadásával. Kéri, hogy az Egyház ezen ingatlanra vonatkozó igényét a Kormány más csereingatlannal, vagy pénzbeli kártalanítással elégítse ki. 4.) A Közgyűlés kéri a Tárcaközi Bizottságot, hogy tájékoztassa a Közgyűlést a Pécsi önkormányzat tulajdonát, illetve feladatát érintő valamennyi egyházi ingatlanigényről. Határidő: a Tárcaközi Bizottság tájékoztatására 1998. április 10.
92
19.)
Felelős:
Dr. Páva Zsolt polgármester
Kapják:
tisztségviselők, Irodák vezetői, Lászlóné dr. Kovács Ilona jogtanácsos
Szociális ellátási szerződések módosítása Előterjesztő: dr. Sohár Endre irodavezető
Dr. Sohár Endre: a módosítás lényegét a 4.) pontban megfogalmazott és kiemelt rész jelenti, amely költségvetésük tervezését, működésüket megbízhatóbbá teszi. Bekerült továbbá a szerződésbe, hogy amíg a városnak nincs költségvetése, az elfogadásáig a szervezetek a tavalyi költségük havi 1/13ad részét kapják. Golob Ferenc: az előterjesztés szöveges részében szerepel, hogy az érintett civil szervezetek jelenlétében tárgyalta a bizottság két alkalommal. Kérdése, az érintett civil szervezetek elfogadják-e a módosítást? Dr. Sohár Endre: igen, az első tárgyalást követte, hogy az elkészített javaslatot visszahozva, a szervezetek általi módosítással került be az előterjesztés. Ezt jelenti a jelenlegi módosítás. Papp Béla: további kérdés nem lévén, kéri a döntést a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a képviselőtestület az írásos előterjesztést, valamint a határozati javaslatot 28 igen szavazattal, egyhangúlag fogadta el. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 145 /1998. ( 03.26. ) sz. határozata szociális ellátási szerződések módosításáról 1.) A Közgyűlés a Fogd a Kezem Alapítvánnyal, a Kerek Világ Alapítvánnyal, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Pécsi Csoportjával, valamint a Támasz Alapítvánnyal kötendő ellátási szerződéseket elfogadja. Felhatalmazza a polgármestert, Közgyűlés képviseletében írja alá. Határidő: Felelős:
hogy
azonnal Dr. Páva Zsolt polgármester
a
szerződéseket
a
93
2.) Felhívja a Pénzügyi Gazdasági Irodát, hogy az ellátási szerződéssel rendelkező civil szervezetek részére a költségvetésben megállapított támogatást a szerződésekben foglaltaknak megfelelően utalja. Határidő: Felelős:
értelemszerűen Pilaszanovich Iván irodavezető
3.) Felhívja a Vagyonkezelő és Hasznosító Irodát , hogy a szerződésekben szereplő ingatlanokra vonatkozó megállapodásokat továbbra is vegye figyelembe. Határidő: Felelős:
értelemszerűen Dr. Kahutek Annamária irodavezető
4.)Utasítja a Népjóléti Iroda vezetőjét, hogy gondoskodjék a szerződések aláíratásáról, és a Pénzügyi Gazdasági Iroda, valamint a Vagyonkezelő és Hasznosító Iroda részére történő megküldéséről. Felelős: dr. Sohár Endre irodavezető Határidő: azonnal Kapják:
20.)
tisztségviselők, Pacur Zsolt, bizottsági elnök, Irodák vezetői
Molnár
Tamás
Hulladéklerakó II/A. ütem bérbeadására vonatkozó előszerződés Előterjesztő: Péter Pál bizottsági elnök
Péter Pál: az Önkormányzat szerződést kötött egy befektető, tanácsadó céggel, abból a célból, hogy miként lehet visszaigényelni a Kökényi hulladék lerakó beruházásának befejezése után az ÁFÁ-t. Egy ilyen jellegű javaslat van előttük, ha az Önkormányzat közművet hoz létre, melyet saját maga üzemeltet, vagy ellenérték fejében üzemeltetésre átad egy másik alanynak. A szabályok értelmében a kommunális hulladéklerakó is közmű,- szolgáltató jellegű beruházás, ezért hogy az ÁFÁ-t vissza tudják igényelni az Önkormányzat bérleti szerződés tervezetet hozott létre a BIOKOM-mal. Ezt tartalmazza az előterjesztés. Kéri, hogy a Közgyűlés hagyja jóvá az ÁFA visszaigénylés lehetősége érdekében. Papp Béla: kérdés, hozzászólás hiányában kéri a Közgyűlést, hogy döntsön a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a testület az előterjesztést, valamint a határozati javaslatot 29 egybehangzó igen szavazattal elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének
94
146 /1998. ( 03.26. ) sz. határozata Kökény-Szilvás közigazgatási területen létesülő települési szilárd hulladéklerakó bérbeadására vonatkozó előszerződés megkötéséről. A Közgyűlés a bérleti előszerződés tervezetét megtárgyalta, a benne foglaltakkal egyetért. Felhatalmazza dr. Páva Zsolt polgármestert a bérleti előszerződés aláírására. Felelős: dr. Páva Zsolt polgármester értelemszerűen Határidő: Kapják:
tisztségviselők, Péter Pál bizottsági elnök, Irodák vezetői Bérleti előszerződés
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata valamint a BIOKOM Pécsi Környezetgazdálkodási Korlátolt Felelősségű Társaság között Pécs, 1998. március Bérleti előszerződés a Bérbeadó beruházásában megépítésre kerülő hulladék-lerakó telep és kapcsolódó létesítményeinek, berendezéseinek üzembehelyezés után történő bérbeadásáról A jelen bérleti előszerződés létrejött egyrészről Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata (7621 Pécs, Széchenyi tér 1.) nevében Dr. Páva Zsolt polgármester, mint bérbeadó (a továbbiakban: Bérbeadó) másrészről a BIOKOM Pécsi Környezetgazdálkodási Kft. (7632 Pécs, Siklósi út 52.) nevében Kiss Tibor ügyvezető igazgató, mint bérbevevő (a továbbiakban: Bérbevevő) között a mai napon az alábbi feltételekkel: 1./ Előzmények 1.1. Pécs Megyei Jogú Város (Pécs MVJ) és a Compagnie Générale des Eaux (CGE) között 1994. augusztus 23.-i dátummal keretelőszerződés jött létre, mely elválaszthatatlan részeként magában foglalja a kökényi kommunális hulladéklerakó használatának jogáról szóló megállapodást.
95
A hulladéklerakónak a megállapodás időpontjában művelésbe vont része, valamint az üzemtér a Pécsi Közüzemi Részvénytársaság (PK Rt.) tulajdonában volt, melynek egyszemélyes tulajdonosa Pécs MJV. A kökényi hulladékdepónia kibővítése, szigetelése, rekultivációja és minden, a depóniát érintő beruházás jellegű tevékenység Pécs MJV feladata és felelőssége, aki ezt a jogot és felelősséget a 23/1994. I.27. sz. közgyűlési határozat alapján a Pécsi Önkormányzattal kötött előszerződés szerint a PK Rt.-re ruházta. A PK Rt. és a Pécsi Közterületfenntartó és Kertészeti Kft. (az Önkormányzat 42/ 1995. (VII.18.) számú Közgyűlési Határozata értelmében névváltoztatás miatt továbbiakban BIOKOM Pécsi Környezetgazdálkodási Kft. ) kezdeményezésére a társaságok előszerződést kötöttek az alapító okiratban rögzített feladatok ellátására, így üzemeltetési és bérleti előszerződés a PK Rt. és a BIOKOM Kft. között jött létre. 1.2. A keretmegállapodás 5. pontja szerint: " Az Önkormányzat alapítói döntést hoz a PK Rt. a tulajdonában lévő kökényi hulladéklerakó kizárólagos használata és kezelése jogának odaitéléséről megfelelő bérleti díj ellenében az 1.) pont szerint felemelt törzstőkéjű PKK Kft. részére, a PKK Kft. módosított társasági előszerződése aláírásának napjától számított 20 évi időtartamra azzal, hogy az új depónia építéséhez szükséges építési alap kezelésének kötelezettsége a PK Rt.-t terheli." 1.3. Az eltelt időszakban Pécs MJV kötelezettséget vállalt a hulladéklerakó bővítésére és a beruházás lebonyolításához szükséges lépéseket megtette. Ennek eredményeképpen 1998 év végéig várhatóan elkészül a kökényi hulladéklerakó következő - II./A - ütemének kivitelezése, amely azonban már nem kerül átadásra, hanem a beruházó Pécs MJV tulajdonát fogja képezni. Jelen előszerződés a kivitelezés befejezése és az üzembehelyezés utáni, bérleti jogcímű üzemeltetésre jött létre. 2. Az előszerződés célja: 2.1. Jelen előszerződés célja, hogy a Bérbeadó a jelen előszerződésnek megfelelő bérleti szerződés megkötésével biztosítsa a később - megépítésre kerülő hulladék-lerakó telep jogszabályok szerinti szakszerű és biztonságos üzemeltetését, fenntartását, - a majdani rekultivációs feladat és a további bővítés (II/B és II/C ütemek) önerejének biztosítását, - a közszolgáltatás folyamatos teljesítését, - a Bérbevevő pedig a hulladék-lerakó telep üzemeltetésével, a szerződésben foglaltak szerinti módon valósítsa meg a hulladék kezelés feladatait. 2.2. Bérbeadó kizárólagos tulajdonosa lesz a bérleti szerződés tárgyát képező, - 1998 évben megvalósuló - tárgyi eszközöknek, melyek végleges jegyzéke a hulladék-lerakó telep üzembehelyezését követően, a bérleti szerződés elválaszthatatlan mellékletét fogja képezni.
96
2.3. Bérbeadó a megépítésre kerülő 2. pont szerinti tárgyi eszközöket a bérleti szerződés hatálybalépésével egyidejűleg Bérbevevő részére üzemeltetésre bérbe fogja adni és ezáltal a hulladék-lerakó telep üzemeltetéséről, fenntartásáról, a közszolgáltatás folyamatos teljesítéséről a Bérbevevő útján fog gondoskodni. 3. A Bérbevevő nyilatkozata 3.1.Bérbevevő kijelenti, hogy a 2. 2 pont szerinti tárgyi eszközöket a bérleti szerződés hatálybalépésével egyidejűleg üzemeltetésre bérbe fogja venni, valamint rendelkezik a közszolgáltatás ellátásához szükséges anyagi, műszaki-technikai és személyi feltételekkel, valamint hatósági engedélyekkel, így e tevékenység folytatására képes és jogosult. 3.2.Bérbevevő tudomásul veszi azt, hogy a bérelt tárgyi eszközöket birtokolhatja, használhatja, hasznait szedheti, de csak a bérleti szerződésben foglalt célokra hasznosíthatja. A Bérbevevő a hulladék-lerakó telepet nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, és harmadik személynek más jogot is csak a Bérbeadó előzetes írásbeli tájékoztatásával, időlegesen és csak a folyamatos üzemeltetést nem veszélyeztető mértékben biztosíthat. 4. A Bérbevevő kötelezettségei: 4.1. Bérbevevő köteles a bérelt tárgyi eszközöket rendeltetésszerűen használni, hasznosítani, karbantartani. 4.2. Bérbevevő köteles a bérleti szerződés alapján megállapított bérleti díjat jelen szerződés 7. pontja szerint határidőre Bérbeadónak megfizetni 4.3. Bérbevevő feladata az előszerződés tárgyát képező teljes körű vagyon folyamatos és szakszerű üzemeltetése, melyet köteles a 16/1996. (VII.15.) BM-KTM együttes rendeletben és az Üzemeltetési Szabályzatban foglaltaknak, valamint a mindenkori hatályos törvényeknek és rendelkezéseknek megfelelően végezni. 4.4.. Bérbevevő feladatát képezi - saját hatáskörében - a lakossági igények mindenkori jogszabályi előírások szerinti biztositása. 4.5. A Bérbevevő egyéb kötelezettségei: - a vonatkozó jogszabályi és hatósági feltételeknek mindenkor eleget tenni, a jelen előszerződés tárgyát képező létesítmény folyamatos zavartalan működéséhez a műszaki, és személyi feltételeket, a létesítmények őrzését biztosítani, - a bérbevett hulladék-lerakó telep folyamatos, biztonságos és zavartalan üzemeltetését szolgáló karbantartási tevékenységeket ellátni,
97
- olyan folyamatos hibaelhárító szolgálatot működtetni, amelynek segítségével az esetleges üzemzavarok elhárításáról műszakilag lehetséges legrövidebb időn belül gondoskodni tud, - a hibaelhárítás során a vonatkozó jogszabályi-, ágazati előírások szerint eljárni és biztosítani a hiba kijavítását az elhárítási határidőn belül, - a kapcsolódó műszaki nyilvántartásokat vezetni és abba a Bérbeadónak betekintési jogot biztosítani, - az üzemeltetéshez kapcsolódó környezetvédelmi és más hatósági előírásoknak eleget tenni, a tűzrendészeti, balesetvédelmi, egészségügyi szabályokat betartani, - viselni mindazon károkat, melyek az üzemeltetéséhez kapcsolódó hatósági előírások neki felróható megszegéséből erednek. 4.6. Adatszolgáltatással kapcsolatos feladatok: Bérbevevő állandóan hozzáférhető adatszolgáltatást biztosít Bérbeadó részére - lehetőség szerint számitógépes feldolgozással - az alábbi területeken: - begyűjtési rendszer térképi nyilvántartása - szállításba bekapcsolt ingatlanok nyilvántartása - ipari hulladék nyilvántartása - rendkívüli esemény nyilvántartás - energiafogyasztás nyilvántartása - tervkészités rendkivüli esemény bekövetkeztekor - költségadatok elemzése - számlanyilvántartás (visszaellenőrizhető befizetések) - kölcsönös informatikai adatszolgáltatás. A Bérbevevő kötelezettséget vállal arra, hogy a bérbeadónak 1999-től kezdődően minden év április 30-ig a 3. sz. melléklet szerinti adatokat, továbbá beszámolókat ill. a mérleg elkészülte után azt szolgáltatja, megküldi. 5. A Bérbeadó kötelezettségei: - a Bérbeadó köteles lesz a bérleti szerződés hatályba lépésének időpontjában a bérelt tárgyi eszközöket a Bérbevevő birtokába adni. - a Bérbeadó kötelessége és joga, hogy a - Bérbevevő szükségtelen háborítása nélkül - ellenőrizze a hulladék-lerakó telep használatát. Az ellenőrzést a Bérbevevő köteles lehetővé tenni és köteles az ellenőrzéshez minden szükséges információt megadni. Bérbeadó minden esetben tájékoztatja Bérbevevőt az ellenőrzések megkezdéséről az ellenörzésre jogosult személyek, szervezet vagy intézmény pontos megjejölésével.
98
- Bérbeadó előzetesen hozzájárul ahhoz, hogy a Bérbevevő - a Bérbeadó részére nyújtott előzetes értesítési kötelezettség megtartása mellett - a szolgáltatás minőségi és mennyiségi javitását eredményező, valamint a szolgáltatási biztonságot elősegítő beruházásait saját anyagi forrásaiból elvégezheti, kivéve ha Bérbeadó azt írásban megkifogásolja. A beruházások eredményeképpen létrejövő tárgyi eszközök a Bérbevevő tulajdonát képezik, azok Bérbeadó részére történő átadása, vagy eladása külön megállapodás tárgyát képezik. - a bérelt tárgyi eszközökben bekövetkezett és másra át nem hárítható károkat a Bérbeadó viseli. Ugyancsak a Bérbeadót terheli a polgári jogi felelősség a bérelt tárgyi eszközökkel harmadik személynek okozott olyan károkért is, amelyek nem vezethetők vissza a Bérbevevőnek felróható magatartására. A felek megállapodnak abban, hogy a vagyonbiztosítás kérdését a bérleti díj megállapításával egyidőben rendezik. - Ha a Bérbeadó tulajdonban lévő, bérbeadás útján hasznosított tárgyi eszközök valamelyike eredeti rendeltetésének megfelelően nem hasznosítható tovább és annak felújítása nem lehetséges, nem gazdaságos, úgy felette a Bérbevevő bérleti joga - a bérleti előszerződés 1. sz. melléklete szerinti jegyzék módosításával egyidejűleg - megszűnik. Az ilyen tárgyi eszközöket Bérbevevő a Bérbeadó részére visszaadja, Bérbeadó pedig dönt ezen tárgyi eszközök selejtezéséről. 6./ Bérbeadó a müködtetéshez szükséges és nélkülözhetetlen tárgyi eszközök pótlásáról gondoskodni köteles. E feladatát külön megállapodás alapján a Bérbevevőnek engedheti át. A bérelt tárgyi eszközök felújításáról, rekonstrukciójáról, pótlásáról, a Bérbevevő és Bérbeadó szükség szerint külön szerződésben rendelkezik 7./ A bérleti díj megállapítása: 7.1. A szerződő felek megállapodnak abban, hogy a bérleti díj évente kerül megállapításra és egy naptári évre vonatkozik. Ettől az első díj megállapítása esetében lehet eltérni az esetleges tört év miatt. A bérleti díjat Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata - a Bérbevevővel történt egyeztetést követően állapítja meg. A tulajdonosok a bérleti díjat úgy állapítják meg, hogy az a tárgyév január 1től alkalmazható legyen. 7.2. A szerződés ideje alatt a Bérbeadó kizárólagos jogot fog biztosítani Bérbevevőnek arra, hogy a bérelt közmű szolgáltatási területén belül a fogyasztóktól a szolgáltatás díját beszedje. Az üzemeltetéssel elért árbevétel ennek megfelelően Bérbevevőt illeti meg. Bérbevevő a szolgáltatási díjat saját nevében lesz jogosult számlázni és beszedni a fogyasztóktól. 7.3. A lakossági szolgáltatási díjba beépítésre került 1988. január 1. -től a jelen szerződés 2.1.pont második bekezdésben foglalt rekultivációs feladat és a II/B, II/C ütemek megépítéséhez szükséges önerő felhalmozási alapja, amelyet a szolgáltatási díj részeként a Bérbevevő szed be, azt elkülönített
99
alapban szoros elszámolás mellett kezeli és a feladatok ellátására majdan rendelkezésre bocsátja. A felek megállapodnak abban, hogy az alap elszámolásáról külön megállapodásban rendelkeznek 7.4. A bérleti díj első esetben a bérleti szerződés hatálybalépését követően kerül megállapításra, és jelen előszerződés elválaszthatatlan mellékletét fogja képezni. 7.5. Felek előzetesen megállapodnak abban, hogy a bérleti díj megállapításánál figyelemmel lesznek a következő főbb tételekre: - a beruházás finanszírozási források bíztosítása, esetleges kamatterhek - a pótlólagosan szükséges beruházások finanszírozása, - az 5. pont szerinti ellenörzés végzésének költségei, - a karbantartási és javítási feladatok éves költségei, - az értékcsökkenési leírások elszámolása, - és minden olyan egyéb tényezővel, amely kölcsönösen felmerül a díj megállapítása során. 8./ Hatályossági feltételek 8.1. A bérleti szerződés az aláírással jön létre, de csak a hulladék-lerakó telep üzembehelyezése időpontjától lép hatályba. 8.2. A bérleti szerződés határozatlan időre szól, de legkevesebb az 1.2. pontban idézett "Keretelőszerződés"-ben meghatározott időtartamra. A szerződést bármelyik szerződő fél különösen indokolt esetben mondhatja fel, abban az esetben, ha a felek valamelyike megismételt írásos felszólítás ellenére is súlyosan megszegi a előszerződésben vállalt kötelezettségét. Ez esetben a "Keretelőszerződés"-ben érintett felek rendkívüli egyeztetést kezdeményeznek. Különösen indokolt eset lehet például: - díjfizetési kötelezettség indokolatlan elmulasztása - súlyos és tudatos környezetvédelmi szabálysértés - üzemeltető folyamatos fizetőképtelensége - Bérbeadó a későbbi szerződésben meghatározandó beruházási kötelezettségeinek mulasztása A keretszerződés idejének lejárta után a szerződést bármelyik fél rendes felmondással felmondhatja. A felmondási idő egy év. 8.3. Amennyiben a bérlet megszűnik, a Bérbevevő köteles lesz a bérelt tárgyi eszközöket vagyonleltár szerint, jegyzékkel és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a Bérbeadónak visszaadni. 9./ A jelen előszerződésben vagy a bérleti szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk., a Számviteli törvény, a Közbeszerzési törvény, az 1995. évi LIII. tv., a 16/1996 (VII.15.) BM-KTM együttes rendelete, valamint az egyéb kapcsolódó hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
100
10./ Jelen előszerződés az aláírásakor csatolt, valamint a szerződő felek mindegyike által aláírt későbbiekben csatolásra kerülő mellékleteivel együtt érvényes, azok elválaszthatatlan részét képezik. Alulírott szerződő felek jelen előelőszerződést, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, jóváhagyólag írták alá. Pécs, 1998. március..................................................... ...................................................... Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 21.) Fogászati praxisok fejlesztése
BIOKOM Kft.
Előterjesztő: dr. Sohár Endre irodavezető Dr. Sohár Endre: az előterjesztés lényege, hogy a 88/98-as közgyűlési határozat az 5 ifjúsági praxis meghirdetésére hozott döntést. Időközben a felülvizsgálat során - a beiratkozott gyermeklétszámot figyelembe véve kettőre csökkent; és egy visszaadott vegyes körzetet hirdettek meg. A meghirdetésére 6 pályázat érkezett, hármat a szakmai bizottság - szakmai indokok alapján - elutasított. Kéri, hogy az előterjesztésben szereplő 3 vállalkozó megbízást kapjon, és az Önkormányzat kösse meg a szerződést. Papp Béla: szavazást kér, mivel az előterjesztéshez kérdés, hozzászólás nincs. Megállapítja, hogy a Közgyűlés az előterjesztést és a határozati javaslatot 32 igen szavazattal, egyhangúlag fogadta el. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 147 /1998. ( 03.26. ) sz. határozata fogászati praxisok fejlesztéséről. A Közgyűlés elfogadja a Népjóléti Iroda előterjesztését és az alábbi döntést hozza. 1./
Egyetért azzal, hogy a beérkezett pályázatok szakmai elbírálása alapján a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozási szerződéskötését követően az alábbiak végezzenek fogászati ellátást, területi ellátási kötelezettséggel. - Dental Kerámia Kft. 1 vegyes fogászati körzet - VITADENT Fogtechn. Szolg.Kft. 1 ifjuságfogorvosi körzet - Dr. Kovács Emese fogszakorvos 1 ifjuságfogorvosi körzet
2./
Felhatalmazza Dr. Páva Zsolt polgármester önkormányzattal kötött szerződések aláírására.
urat,
az
101
Felelős: Határidő: 3./
22.)
Dr. Páva Zsolt polgármester azonnal
Felkéri a Népjóléti Irodát, hogy a döntésről a pályázókat, illetve a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárt tájékoztassa. Felelős: Határidő:
Dr. Sohár Endre irodavezető azonnal
Kapják:
tisztségviselők, Baumgartner Sándor bizottsági elnök, Irodák vezetői
Gyermek háziorvosi és fogorvosi praxis kiválása Előterjesztő: Baumgartner Sándor bizottsági elnök
Papp Béla: szóbeli kiegészítés, illetőleg, észrevétel hiányában szavazást kér. Megállapítja, hogy a képviselőtestület az írásos előterjesztést, valamint határozati javaslatot 27 egybehangzó, igen szavazattal fogadta el. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 148 /1998. ( 03.26. ) sz. határozata gyermek háziorvosi és fogorvosi praxisok kiválásáról. A Közgyűlés elfogadja az Egészségügyi Bizottság előterjesztését és hozzájárul ahhoz, hogy a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozási szerződéskötés időpontjától Dr. Dóber Ilona a 18.sz. gyermek háziorvosi körzet orvosa DR. DÓBER GYERMEK HÁZIORVOS BT. keretében Dr. Serdült Anna a 6081 ifjúsági fogászati praxis orvosa magánvállalkozó formában területi ellátási kötelezettséggel végezze feladatát. 1./
Felhatalmazza Dr. Páva Zsolt polgármester urat a megbízási szerződések aláírására. azonnal Határidő: Dr. Páva Zsolt polgármester Felelős:
2./
Felkéri a Pénzügyi Gazdasági Irodát, hogy a MEP-el történő egyeztetés után a szükséges intézkedéseket tegye meg.
102
Határidő: Felelős: 3./
23.)
azonnal Pilaszanovich Iván irodavezető
Felkéri a Népjóléti Irodát, hogy a döntésről az érintetteket tájékoztassa. Felelős: Határidő:
Dr. Sohár Endre irodavezető azonnal
Kapják:
tisztségviselők, Baumgartner Sándor bizottsági elnök, Irodák vezetői
Háziorvosi megbízási szerződések módosítása Előterjesztő: Baumgartner Sándor bizottsági elnök
Papp Béla: miután ezen előterjesztéshez sem volt szóbeli kiegészítés, illetőleg kérdés, kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a testület - vita nélkül - 29 igen szavazattal, 1 ellenvéleménnyel fogadta el az előterjesztést. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 149 /1998. ( 03.26. ) sz. határozata háziorvosi megbízási szerződések módosítása A közgyűlés elfogadja az Egészségügyi Bizottság előterjesztését, hozzájárul a megbízási szerződések módosításához az alábbiak szerint: Dr. Varga Ágnes GŐ- VA MED Kft Dr. Végh Mária I IMHOTEP Egészségügyi Kft. Dr. Neogrády Judit Dr. Neogrády Háziorvosi Betéti Társaság 1./
Felhatalmazza Dr. Páva Zsolt polgármester urat a módosított szerződések aláírására. Felelős: Határidő:
2./
Dr. Páva Zsolt polgármester azonnal
Felkéri a Népjóléti Irodát, hogy a döntésről az érintetteket tájékoztassa. Felelős: Határidő:
Dr. Sohár Endre irodavezető azonnal
103
Kapják:
24.)
tisztségviselők, Baumgartner Sándor bizottsági elnök, Irodák vezetői
37334. hrsz-ú ingatlan értékesítése Előterjesztő: dr. Szelestey Judit csoportvezető
Papp Béla: miután az előterjesztőnek kiegészítése nem volt és a képviselők sem jelezték hozzászólási szándékukat, a testület döntését kéri. Megállapítja, hogy a Közgyűlés - vita nélkül - 26 egybehangzó igen szavazattal elfogadta az előterjesztést, valamint határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 150 /1998. ( 03.26. ) sz. határozata Pécs, Szabadságharc út 37334 hrsz-ú ingatlan eladása A Közgyűlés megtárgyalta a Vagyonkezelő és Hasznosító Iroda előterjesztését. és alábbiak szerint határozott.
25.)
1./
A Közgyűlés egyetért azzal, hogy a 37334 hrsz-ú Szabadságharc út 155 m2 nagyságú része a végleges telekalakítási engedélynek megfelelően kivonásra kerüljön az út területéből.
2./
Továbbá a Közgyűlés egyetért azzal, hogy az 1-es pontban körülírt területrész kivonásra kerül a forgalomképtelen törzsvagyonból, és 50.000.-Ft-os vételáron értékesítésre kerül Grünvald Csaba részére. Felelős: Határidő:
dr. Kahutek Annamária irodavezető folyamatos
Kapják:
tisztségviselők, Gonda Tibor bizottsági elnök, Irodák vezetői
Pécs, Felsőmalom u. 13. útszolgalmi jog alapítása Előterjesztő: dr. Szelestey Judit csoportvezető
Molnár Tamás: bizottsági ülésen is megkérdezte, - akkor nem volt egészen biztos a válasz - a működtetőnek van-e érvényes építési engedélye a tetőtér bővítésére egy fél felépítménnyel; vagy a megemelt tetőtéri szint kiépítésére az Önkormányzat megfelelő hivatalától? A munka folyamatban van, az engedélytől függetlenül.
104
Dr. Szelestey Judit: az átépítésre van engedélye az építtetőnek. Amennyiben kívánja a képviselő úr, utánanéznek, hogy az átépítési engedély mit tartalmaz. Molnár Tamás: megkérdezi, hogy nevezik, amikor megemelik kb. 1 méterrel ráépítésként az érvényes homlokzati magasságot. Ez nem ráépítés, hanem bővítés, hiszen lakhatóvá teszik a teljes tetőtéri területet azzal, hogy megemelik 1 méterrel. Feltételezi, építési engedély szükséges hozzá. Dr. Szelestey Judit: a felvetés után a Weiler Építészi Irodát megkeresték, tájékoztatásuk szerint van építési engedély. Dr. Romváry Ferenc: formai hiányosságra hívja fel a figyelmet. A területen 2 éve felépült a Széchenyi Gimnázium tornacsarnoka, amely a térképen nem szerepel. Tekintve, hogy a térképek nincsenek naprakészen; hozzáteszi megítélése szerint nem az iroda ebben a hibás, - ez egyszerűen pénzkérdés, hogy naprakésszé tudják-e tenni, át tudják-e vezetni a Földhivatalnál, esetleg már meglévő térképet. Javasolná, valamilyen módon gyorsítsák fel az iroda térképtárát, mert így pontatlan térképeken kell keresgélni, hogy mi történik. Papp Béla: további hozzászólás hiányában kéri a szavazást a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a testület az iroda előterjesztését, a határozati javaslatot 25 igen szavazattal, 1 nem és 1 tartózkodás mellett elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 151 /1998. ( 03.26. ) sz. határozata Pécs, Felsőmalom u. 13. útszolgalmi jog alapítása. A Közgyűlés a Vagyonkezelő és Hasznosító Iroda előterjesztését megtárgyalta és úgy dönt, hogy a pécsi 16631/3 hrsz-ú Pécs, Felsőmalom u. 13. sz., valamint a pécsi 16631/5 hrsz-ú Pécs, Koller u. 4. sz. alatti önkormányzati tulajdonú ingatlanok egymás javára történő átjárási szolgalmi joggal való megterheléséhez hozzájárul. A Közgyűlés felkéri a Vagyonkezelő és Hasznosító Irodát a szolgalmi jog alapításáról szóló okirat elkészítésére és felhatalmazza a Polgármester urat az okirat aláírására. Felelős: Határidő:
dr. Kahutek Annamária irodavezető értelem szerint
Kapják:
tisztségviselők, Gonda Tibor bizottsági elnök, Irodák vezetői
105
26.)
A 43/1998. (01.29.) számú közgyűlési határozat hatályon kívül helyezése és a Pécsi Temetkezési Vállalat létesítő okiratának módosítása Előterjesztő: Hódosi Vera bizottsági elnök
Hódosi Vera: a létesítő okirat módosítása kb. egy hónappal ezelőtt a testület előtt volt már. A mostani előterjesztés lényegében ugyanazt tartalmazza, azonban a KSH új TÁEOR számokat állapított meg. A módosítást át kell vezetni,. a korábbi határozatukat visszavonni, és ezt elfogadni, illetve a Cégbírósághoz a kérelmet benyújtani. Hangsúlyozza, csupán egy szám változásról van szó. Papp Béla: kérdés, hozzászólás hiányában kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a Közgyűlés az előterjesztést, valamint határozati javaslatot 30 igen szavazattal, 1 tartózkodással elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 152 /1998. ( 03.26. ) sz. határozata a 43/1998. (01.29.) sz. Közgyűlési határozat hatályon kívül helyezéséről és a Pécsi Temetkezési Vállalat létesítő okiratának módosításáról 1./ A Közgyűlés hatályon kívül helyezi a 43/1998. (01.29.) sz. határozatot. 2./ A Közgyűlés hozzájárul a Pécsi Temetkezési Vállalat alapító okirata módosításához az alábbiak szerint: 2.1. A létesítő okirat 2. pontjában "A vállalat telephelyei" közül törlendők a megszűntek, vagyis: 7900 Szigetvár, József A. u. 17. 7349 Szászvár, Kiss György u. 26. 7712 Dunaszekcső, Rév u. 5. 7838 Vajszló, Petőfi u. 47. 2.2 A létesítő okirat 6. pontjában "A vállalat tevékenységi köre"-nél "A vállalat másodlagos tevékenysége:" felsorolást ki kell egészíteni az 5248 Egyéb máshová nem sorolt iparcikk kiskereskedelem megnevezéssel. A módosítás elvégzése után a Vállalat Igazgatójának szükséges eljárnia a Cégbíróságnál az átvezetés érdekében.
106
Felelős: Határidő: Kapják:
27.)
végrehajtásért Szabó Mihályné igazgató ellenőrzésért:Zalay Buda Városfejlesztési Üzemeltetési irodavezető azonnal
és
tisztségviselők, Hódosi Vera bizottsági elnök, Szabó Mihályné igazgató, irodák vezetői.
Támogatási kérelmek jóváhagyása Előterjesztő: dr. Kékes Ferenc bizottsági elnök
Dr. Kékes Ferenc: kiegészítést kér. Az előterjesztés postázását követően érkezett a bizottsághoz a Pécsi Görög Szervezet támogatás iránti kérelme. 50 éve annak, hogy az egykori görög szabadságharcosok Magyarországra emigráltak, a városban és környékén letelepedtek. A hét végén aktuális a megemlékezés, ezért kérik, hogy "az Önkormányzat a rendezvény lebonyolítását 30.000,- Ft nagyságrendű összeggel támogassa." Az Ügyrendi Bizottság 4 tagjával tudott konzultálni a Közgyűlés előtt, akik egyetértenek a 30.000,- Ft. folyósításával. Ezzel kiegészítéssel kérné a testületet, hogy fogadja el az előterjesztést. Papp Béla: a módosított előterjesztésről kéri a Közgyűlés döntését. Megállapítja, hogy a képviselőtestület a 28 igen szavazat, és 1 tartózkodás mellett elfogadta a módosított előterjesztést és határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 153 /1998. ( 03.26. ) sz. határozata támogatási kérelmek jóváhagyásáról A Közgyűlés a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság előterjesztését megtárgyalta. A külső szervek támogatására rendelkezésre álló keret terhére az előterjesztésben szereplő szervezetek részére az alábbi, egyszeri támogatást nyújtja. - Meszesi Nyugdíjas Klubnak kirándulások, rendezvények szervezéséhez 100.000.- Ft-ot (OTP Baranya Megyei Igazgatósága 11731001-20113915) - Görög Katolikus Egyházközség parókiájának bővítéséhez 100.000.- Ft-ot
107
(OTP Baranya Megyei Igazgatósága Görög Kat. Egy. 1173100120104625) - Settlementért Meszesi Szociális Alapítványnak nyári gyermek és ifjúsági tábor megrendezéséhez 100.000.- Ft-ot (OTP és Kereskedelmi Bank Rt. számlaszám: 249-98006, 7621. Pécs, Rákóczi út 44-nél vezetett csekkszámlaszám: 1173 100120128201) - ASB Szamaritánus Egészségügyi és Házi Szociális Gondoskodó Szolgálat fenntartási, működési költségekre 50.000.- Ft-ot (10402427-24217932-00000000) - Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Baranya Megyei Szervezete részére kirándulások szervezésére, elektronikus segédeszközök beszerzésére (11731001-20050124)
150.000.- Ft-ot
- MATEK Alapítványnak megrendezéséhez
GORDIUSZ
matematika
verseny
30.000.- Ft-ot (OTP Bank Rt. Pécsi Fiókja számlaszám: 11731001-20142375) - FÉNYSUGÁR Alapítvány részére diagnosztikai berendezések beszerzéséhez 50.000.- Ft-ot (Mohács és Vidéke Takarékszövetkezet Pécs, Citrom u. 7/2. 50400113-11006488) - Kapcsolat Alapítvány fenntartásához
ügyeleti
rendszer
működésének
70.000.- Ft-ot (MHB10200012-24019703-00000000) - Közbiztonsági Egyesület működési költségeihez 300.000.- Ft-ot (Mohács és Vidéke Takarékszövetkezet 5040011311003746)
Pécs,
- Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetsége Baranya Megyei Szervezetének működési költségeihez
108
40.000.- Ft-ot (Mohács és Vidéke Tak. Pécsi Kirendeltség 7601. Pf. 212. 50400113-11006000) - 56-os Szövetség Pécs-Baranya Megyei Szervezete működési költségeihez 100.000.- Ft-ot - Liszt Ferenc utazásához
Zeneművészeti
(1002400301493256)
Főiskola
hallgatóinak
lyoni
50.000.- Ft-ot
- Alapítvány a Leukémiás és Tumoros Megbetegedésű Gyermekek Gyógyításáért a haematológiai automata lízing díjához 100.000.- Ft-ot (OKHB 10402427-24213529-00000000) Pécs-Somogyi beszerzéséhez (11731001-20119337)
Polgárőr
Egyesületnek
felszerelések
50.000.- Ft-ot
- Izrael Pécsi Barátainak Köre programjaik megrendezéséhez 50.000.- Ft-ot (Polgári Bank Rt. 12200661-055555-000000) - Nyugdíjasok Baranya Megyei Kamarája működési kiadásaihoz 50.000.- Ft-ot (OTP Baranya Megyei Ig. Nyugdíjasok Bm-i Kamarája 117300120118903) - Pécsi Magyar-Orosz szervezéséhez (50800111-1305811)
Társaság
kulturális
programjainak
50.000.- Ft-ot
Pécsi Görög Szervezet részére működési kiadásaik fedezésére 30.000,- Ft-ot.
109
A Közgyűlés utasítja a Pénzügyi és Gazdasági Irodát a határozatban szereplő szervezetek részére a megjelölt összegek átutalására.
28.)
Felelős: Határidő:
Pilaszanovich Iván irodavezető 1998. április 20.
Kapják:
tisztségviselők, dr. Kékes Ferenc bizottsági elnök irodák vezetői
Energiagazdálkodási céltartalék felhasználása Előterjesztő: Papp Béla alpolgármester
Papp Béla: az előterjesztés lényege, hogy egy költségvetési céltartalék felosztása történt meg. Két bizottság - Költségvetési, valamint Kommunális tárgyalta. Gonda Tibor: a képviselők figyelmébe ajánlja, hogy be van állítva 1,5 millió Ft-os tétel, energetikai projektek újszerű finanszírozására, döntéselőkészítő tanulmány céljára. Úgy gondolja, hogy egy ilyen tanulmány készítéséhez eléggé magas összeg, amikor van egy főállású energetikusuk, aki a szakmában járatos.Úgy véli egy ilyen típusú tanulmányt, munkahelyi kötelességként -bizonyítva a státusz létjogosultságát - el lehet végezni. Javasolja az előterjesztés elfogadását, de úgy hogy ez a " 1,5 M Ft ne kerüljön nevesítésre". Év közben majd jó lesz más energia-racionalizálási feladatra. Nem hiszi, hogy külső szakembert kellene felkérni - laikusként is úgy látja az átlátható, pár hét alatt kidolgozható feladatra; vagy pedig meg kell szüntetni az energetikus stástuszt és külső szakemberektől kell véleményt kérni ilyen kérdésekben. Papp Béla: megkérdezi a Közlekedési és Kommunális Bizottság elnökét, vagy tagjait, hogy a bizottsági tárgyalás során ezzel kapcsolatban volt-e hasonló jellegű észrevétel, vagy vannak-e olyan információk, amelyek Gonda Tibor véleményét anullálják, és maradhat az eredeti előterjesztés. Péter Pál: a bizottság egyetértett a hasonló jellegű felosztással. Az energetikai projkt finanszírozására rengeteg mód van. Végül is, úgy véli nem abban a korban élnek, hogy egy ember mindenhez értsen. Egyértelmű a szükségszerűsége, hogy 800.000,-Ft lesz vagy 2 millió forint, az adott szituáció fogja eldönteni. Kéri Gonda urat, ne vitassák, nem tudják megmondani, mennyi lesz, kell egy ilyen keret. Gonda Tibor: nincs meggyőzve. Tudja, hogy bankok készek saját maguk kidolgozni a projekteket és leadni. Ötletekkel keresik meg őket, többször találkoztak már ilyennel, a költségvetési bizottsági tagjaként is tapasztalta. Fenntartja módosító indítványát, nem javasolja, hogy tanulmányok
110
készítésére ebben a kérdésben 1,5 M Ft el legyen költve; viszont javasolja, hogy munkahelyi kötelességeként ez az anyag készüljön el májusig, vagy pár hónapon belül az illető személy gondozásában. Dr. Kádár Géza: bizonyos mértékig ellent kell mondania Péter Pál elnök úrnak. Az utóbb tárgyalt energetikai kérdéseknél nem volt jelen Péter Pál. A Közlekedési és Kommunális Bizottság tagjai bizonyos kérdésekben messzemenő fenntartásaikat fejezték ki. Papp Béla: van egy módosító indítvány Gonda Tibortól, aki javaslatát fenntartja. Egyéb hozzászólás nincs. Gonda Tibor módosító javaslata - gondolja - az, hogy " a nevesítés, a mínusz 1,5 M Ft-tal történik. Tehát a nevesítés erre nem vonatkozik, ez továbbra is céltartalékban maradna. Kéri, aki támogatja, szavazzon igennel. Megállapítja, hogy a Közgyűlés a módosító indítványt 30 igen szavazattal 1 tartózkodás mellett elfogadta. Ezt követően az eredeti határozati javaslatról kérné a szavazást - a 30 M Ft, 28,5 M Ft-ra változik és nincs benne a 1,5 milliós tétel, a második gondolatjel. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 29 igen szavazattal, 1 tartózkodással a módosított előterjesztést elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 154/1998. ( 03.26. ) sz. határozata az energiagazdálkodási céltartalék felhasználási tervezetéről A Közgyűlés megvitatta a Közlekedési és Kommunális Bizottság előterjesztését és jóváhagyja az 1998. évi energiagazdálkodási céltartalék alább részletezett felhasználási tervezetét. A céltartalék főbb tételei és költségigényük eFt-ban - középületek energiahatékony felújítása KKA pályázat önrésze tervezés és pályázat előkészítés épületszigetelő munkák folytatása - szervezési, működési fejlesztés adatgyűjtés, feldolgozás, felügyeleti rendszer kiépítése, működési költségek Mindösszesen:
25.200 1.000 1.500 0.800 28,500 eFt
111
A Közgyűlés jóváhagyta a Központi Környezetvédelmi Alaphoz benyújtandó pályázatra jelölt középületek listáját, becsült költségigényét és a kért támogatás szerkezetét az 1.sz. melléklet szerint, egyidejűleg megbízza a Városfejlesztési és Üzemeltetési Irodát a KKA pályázat előkészítésével 1998. március 31-i határidőre. Felelős:
Zalay Buda irodavezető Szász János főenergetikus
Határidő:
folyamatos
A fel nem használt 1,5 M Ft-os előirányzat továbbra is az energia gazdálkodási céltartalékban marad. Kapják:
tisztségviselők, Péter Pál, Molnár Tamás bizottsági elnök, Irodák vezetői 1.sz. melléklet
A Központi Környezetvédelmi Alap pályázatra jelölt középületek Intézmény - tervezett beruházások költségek MFt
becsült beruházási
1. Somogyi Általános Iskola - Pécs, Bányatelep 42.sz. épületben: egyedi olajfűtésről (olajkályhák) gáz-központi fűtésre való átállás 8,3 - Kossuth Műv.Ház: olajkályháról egyedi gázfűtésre 1,0 - Kodály Műv.Ház: olajkályháról egyedi gázfűtésre 1,6 - Múzeum + önkormányzati fogadóhely (Búzakalász u. 3.): olajkályhákról egyedi gázfűtésre 0,55 2. Rácvárosi Általános Iskola - Központi épület: központi vegyes tüzelésről központi gázfűtésre - Napközi épület: központi vegyestüzelésről központi gázra + konyha Pb-ről földgázra átállítása 0,5 3. Vasasi Általános Iskola - Vasas, Bencze József u. 13/1. (főépület):
5,7
112
koksz-központi fűtésről gáz központira 5,3 - Vasas, "D" utcai óvoda-kultúrház szén-központi fűtésről gáz központira 2,62 - Hirdi tagiskola vegyestüzelésű központi fűtésről gáz központira - Vasas, Berze Nagy János Műv.Ház (Szövetkezet u. 13.) Pb-egyediről gáz egyedire
0,67 0,85
4. Ágoston téri Általános Iskola olaj központiról gáz központi fűtésre a régi radiátorok cseréje Összes becsült igény:
8,5 36,0 MFt
A KKA pályázat javasolt költségszerkezete Kért támogatás VTKM (visszatérítendő kamatmentes kölcsön) --VNT (vissza nem térítendő támogatás 30 %) 10,8 MFt Saját erő 98 évi energiagazdálkodási céltartalékból (70 %) 25,2 MFt 29.)
Mozik üzemeltetési szerződése Előterjesztő: dr. Ujvári Jenő alpolgármester
Dr. Ujvári Jenő: az előterjesztésben tájékoztatják a Közgyűlést, a kulturális tevékenységről, beszámolnak a pécsi mozikban gyakorolt kedvezményről. Nagy Csaba: nincs előtte a korábbi előterjesztés, melyet néhány hete tárgyaltak. Felvetése a kedvezményekre vonatkozik. Úgy gondolja, az új konstrukció, amit a mozi leírt, illetve a szerződésben is érvényesíteni kíván, úgy hogy az Önkormányzat is elfogadná a módosítást - a mozilátogatók, illetve a pécsi nézőközönség szempontjából kedvezőtlenebb. Az előterjesztés szerint az eredeti javaslattal szemben, mely 9 előadásra vonatkoztatta a kedvezményt, a mozi üzemeltető vállalat új javaslata heti 15 kedvezményes előadást jelent. Ez így önmagában igaz, de ha figyelembe veszik, hogy a kedvezmény hétfőtől-péntekig kizárólag csak az első előadásokra vonatkozik, - amelyek általában 4 órakor kezdődnek - akkor egyértelműen látható és úgy gondolja, hogy a mozilátogatók szempontjából a hétfői 50 %-os kedvezmény könnyebben hozzáférhető, mint a 4.00 órai, mert az emberek többsége nem ekkor, hanem a későbbi előadásokra jár, mivel általában dolgoznak. A 4.00 órás előadásokon sokkal kevesebben vannak, mint a későbbieken. Ezen okból javasolná a Közgyűlésnek, hogy a határozati javaslat úgy módosuljon, " az eredeti szerződésben foglalt kedvezményeket tartsák életben, illetve azt foganatosítsák." Dr. Ujvári Jenő: az INTERCOM képviselője, Filák Lajos úr jelen van. Amennyiben megkapja a szót, erre várhatóan részletesebben kitér. Nagy
113
Csaba képviselő úr felvetése nem teljesen pontos, mert a korábbi kedvezmény hétfőre vonatkozott, és csak az első előadásra; igaz, hogy 50 %-os mértékben, de olyan megkötéssel, ha ketten veszik igénybe. Ezzel szemben most minden napra kiterjed a kedvezmény, igaz, hogy az első előadásra, de mérsékeltebb kedvezménnyel. Megítélésük szerint a közönség számára - és a moziba járási szokásoknak - jobban megfelel; a mozi üzemeltetése szempontjából is egyenletesebben oszlik meg az érdeklődés. Hozzáfűzi, az INTERCOM kifejezte azt a véleményét is, hogy amennyiben a Közgyűlés ragaszkodik az eredeti elgondoláshoz, az marad érvényben. Nagy Csaba: emlékezete szerint hétfői napon olyan formában érvényesítették az 50 %-os kedvezményt, ha két személy ment, egy jegyet kellett kifizetni. Ez más, mint amit alpolgármester úr mondott, hiszen azt mondta, hogy csak az előadásra vonatkozott ez a kedvezmény típus. Változatlanul fenntartja azt az állítását, hogy hétfőtől péntekig az első előadásra kevesebben tudnak elmenni, mint a koraesti, illetve esti előadásokra. Ha a mozilátogatók szempontjából nézik a kedvezmény lehetőségét - úgy gondolja, ha az előző önkormányzat a mozilátogatók szempontját figyelembe véve foglalta a szerződésbe ezt a kedvezményt akkor az előző változat szerinte kedvezőbbnek tűnik. Talán a csoportos látogatók - iskolások - számára is nagyobb kedvezményt nyújthat. Filák Lajos: megerősíti Ujvári alpolgármester úr által elmondottakat. A társaság természetesen azonnal visszaállítja a kedvezményt - belátja, hogy annak idején formai hibát követtek el a kedvezmény megváltoztatásával - az eredeti szerződés szerint. Azt gondolták, hogy egyenletesen oszlik el a tömeg, hétfőnként óriási sorbaállás volt a pénztáraknál. Valóban igaz, hogy két személy esetében volt érvényes az 50 %-os kedvezmény, és aki egyedül érkezett, teljes áru jegyet kellett vennie. Most nem így van. Dr. Ujvári Jenő: jelzi, változatlanul fenntartja az eredeti javaslatot. Ezzel szemben Nagy Csaba ellenjavaslattal élt, a kettő közül kell választani. Nagy Csaba: felvetése nem ellenjavaslat volt, hanem módosító javaslat; "maradjon életben az eredeti szerződésben foglalt kedvezmény". Galbáts András: nem érti egészen. Van egy teljesen kidolgozott szerződés, a két fél - INTERCOM, és az Önkormányzat - megegyezett valamiben, ezt most ismételten módosítani akarják. Dr. Ujvári Jenő: azért tartja jónak a módosító javaslatot, mert szerinte - és mások szerint is - előnyösebb a mozilátogatók számára, mint a korábbi volt. Nem mostani ötlet, hanem évek óta alkalmazott gyakorlat a pécsi moziknál, tehát a meglévő státuszt erősítenék meg. Talán előnyösebb, ha így döntenek, de a másik javaslat is mérlegelhető természetesen. Papp Béla: Nagy Csaba indítványáról kér szavazást, miszerint a jelenleg érvényben lévő szerződés megtartását javasolja.
114
Megállapítja, hogy a képviselőtestület 11 igen, 1 nem szavazattal, 20 tartózkodás mellett a módosító javaslatot elutasította. Az eredeti határozati javaslatról kéri a testület döntését. Megállapítja, hogy a képviselőtestület 28 igen, 2 nem szavazattal, 2 tartózkodással az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta Molnár Tamás: a döntésből következően kiegészítő javaslata van. Korábban is kifogásolták, hogy a most módosított szerződések szerinti kedvezmények nem voltak ismertek a pécsi polgárok széles körében, hiszen a cég saját érdekével ellentétben nem tette közzé, és az Önkormányzat sem a megfelelő fórumokon. Alpolgármester úron keresztül felkérné arra a megfelelő irodát - amit tetszése szerint kiválaszt, reméli, képviselőtársai támogatják -, hogy több, vagy kevesebb kedvezményt biztosít a pécsi polgároknak a speciális rendszerben; megfelelő módon, széles körben kerüljön ismertetésre pl. a Pécsi Extra közleményei között. Megér ennyit, ha kötnek egy szerződést, elérnek egy kedvezményt, akkor a polgárok tudjanak róla, és vegyék igénybe. Dr. Ujvári Jenő: elfogadja, jó javaslat. Megfelelő módon gondoskodnak a széleskörű propagandáról. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 155 /1998. ( 03.26. ) sz. határozata Mozik üzemeltetési szerződésének meghosszabbítása 1.) A Közgyűlés - a Pécsi Mozik üzemeltetéséről és jövőbeni hasznosításáról szóló, dr.Ujvári Jenő által előterjesztett anyagot megtárgyalta. 2.) A Közgyűlés egyetért az INTERCOM Kft-vel megkötött üzemeltetési szerződés 1999.december 31-ig történő meghosszabbításával, az alábbi módosítások szerződésben történő rögzítésével. - A bérleti díj mértékét a jelenlegi díj inflációs rátával növelt ér tékben határozza meg. Amennyiben 1999.december 31-ig a Közgyűlés anyagi kondiciói olyanok, hogy a Hangversenyterem kialakításának feltételei adottak lesznek, s megindulhatnak az építkezések, akkor a bérleti szerződést mindenfajta kártérítés nélkül a Közyűlés felbontja. - A szerződés 6/g/a., a kedvezményekről szóló pontja az alábbiak szerint változik ; minden hétköznap (hétfőtől-péntekig ) minden moziban, valamennyi első előadáson az üzemeltető 40 %-os kedvezményt biztosít minden látogatónak .
115
3.) A Közgyűlés kinyilvánítja azon szándékát, hogy a Filmszemle állandó Pécsre telepítésével egyidejűleg az Uránia Filmszínház a szükséges átépítés után - művész - moziként üzemeljen. Felelős: Határidő: Kapják:
dr.Ujvári Jenő alpolgármester dr.Kahutek Annamária irodavezető folyamatos tisztségviselők, dr. Kunszt Márta, Gonda Tibor bizottsági elnök, Irodák vezetői
Papp Béla: ezzel a nyilvános ülés napirendi pontjainak tárgyalását befejezték, az ülést 19,15 órakor bezárja. Rövid szünet után zárt ülésen folytatják a munkát. K.m.f. Papp Béla alpolgármester
Dr. Pozsárkó István aljegyző
1. sz. melléklet 10/1998. (03.30.) sz. rendelet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének többször módosított 1995. évi 3. sz. ÖR-rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzat módosításáról 1. § A többször módosított 1995. évi 3. sz. ÖR 32. § (2) -(3) bekezdésének szövege az alábbiak szerint módosul: (2) "Napirend előtti felszólalásra az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően minden képviselőnek joga van, a felszólalásról a közgyűlés nem szavaz. A napirend előtti felszólalásra jelentkezőnek a Közgyűlés megkezdéséig a levezető elnöknél írásban kell bejelentenie a napirend előtti szólási szándékát a tárgykör megjelölésével." (3) "A napirend előtti szólás időtartama maximum 5 perc lehet, a tárgykörben döntéshozatalnak helye nincs." 2. § A módosított 1995. évi 3. sz. ÖR 73. § az alábbi (4) - (5) bekezdéssel egészül ki: (4) "A költségvetési rendeletben elfogadott tartalékalap, céltartalék terhére történő - kivéve az általános tartalékot - évközi kötelezettség-vállalás esetén a határozathozatal egyszerű többségi szavazással történik". (5) "Az éves költségvetési rendelet elfogadását megelőzően annak terhére történő kötelezettségvállalást tartalmazó határozatot a közgyűlés minősített többségi szavazás alapján hozza meg, amely az elfogadásra kerülő költségvetési rendelet részévé válik". 3. § E rendelet 1998. április 1. napján lép hatályba a kihirdetését követően. Papp Béla sk. alpolgármester
Dr. Pozsárkó István sk. aljegyző
Záradék: A közgyűlés 1998. március 26-i ülésén elfogadta Kihirdetve: 1998. március 30.
117
2. sz. melléklet Pécs Megyei Jog Város Közgyűlésének 11/1998. ( 03. 30 .)sz. rendelete a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési diairól 1.§. A Közgyülés a többször módosított 1993. évi 32.sz. rendeletében szabályozott személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások intézményi térítési diát az alábbiak szerint állapítja meg. 1.) Gyermekétkeztetés térítési díjának napi összege (ÁFA nélkül) Megnevezés Bölcsőde bentlakásos bölcsőde Nyitott bölcsőde 1 gondozott ellátásáért (étkezés nélkül)fizetett dij 4 órai igénybevétel felett Heti igénybevétel esetén Havi igénybevétel esetén Óvoda Általános iskolai napközi Általános iskola ebéd Általános iskolai diákotthon (50 %-os kedvezménnyel) Fogyatékosok diákotthona (50 %-os kedvezménnyel Középiskolai kollégium (30 %-os kedvezménnyel) Középiskolai ebéd Szakmunkás diákotthon (30 %-os kedvezménnyel) Lisztérzékenyek óvodai ellátása Általános iskolai lisztérzékenyek napközi Nevelőotthoni ellátás 3-14 éves korig 14-18 éves korig Általános iskolai gyermeküdültetés
intézményi tér.dij 140,-Ft 195,-Ft 100,-Ft óránként 500,-Ft/fő 2.000,-Ft/fő 8.000,-Ft/fő 132,-Ft 166,-Ft 109,-Ft 124,-Ft 181,50 Ft 185,-Ft 122,-Ft 193,-Ft 145,-Ft 193,-Ft 299,-Ft 324,-Ft 353,-Ft
118
2.) Gyermekétkeztetésnek nem minősülő élelmezés napi térítési díja (ÁFA nélkül) reggeli vagy uzsonna ebéd vacsora
60,-Ft 140,-Ft 90,-Ft
Gyermekétkeztetésnek nem minősülő diátés étkeztetés napi térítési díja (ÁFA nélkül) reggeli vagy uzsonna ebéd vacsora
50,-Ft 160,-Ft 100,-Ft
3.) Házi segitségnyujtás óradíja (ÁFA nélkül) hivatásos gondozó foglalkoztatásakor tiszteletdijas gondozó foglalkoztatásakor
160,-Ft 80,-Ft
4.) Ápoló gondozó otthoni térítési díjak: Integrált Szociális Intézmény Malomvölgyi uti Otthonának régi időskoru részletében napi havi
700,-Ft 21.000,-Ft
Integrált Szociális Intézmény Malomvölgyi uti Otthonának uj időskoru részlegében napi havi
800,-Ft 24.000,-Ft
Integrált Szociális Intézmény Malomvölgyi uti Otthonának mozgásfogyatékos részlegében napi havi
400,-Ft 12.000,-Ft
Alkotmány utcai Idősek Otthonában napi havi
700,-Ft 21.000,-Ft
119
Timár utcai Idősek Otthonában napi havi Tüzér u.-i Egyesitett Szociális Intézmény
700,-Ft 21.000,-Ft
napi havi
700,-Ft 21.000,-Ft
Xavér u.-i Egyesitett Szociális Intézmény Xavér u.-i Idősek Otthona napi havi
700,-Ft 21.000,-Ft
Xavér u.-i Egyesitett Szociális Intézmény Felsőbalokány u.-i Idősek Otthona napi havi
700,-Ft 21.000,-Ft
Xavér u.-i Egyesitett Szociális Intézmény Barátság u.-i Idősek Otthonában napi havi
700,-Ft 21.000,-Ft
5.) Értelmi Fogyatékosok Egyesített Szociális Intézménye (ÁFA nélkül) átmeneti szállás (ÁFA-s áron)
napi havi
440,-Ft 13.200,-Ft
nappali ellátást nyujtó
napi
207,-Ft
6.) Idősek gondozóházában (szállást biztosító idősek klubjában) Tüzér u.-i Egyesített Szociális Intézmény Mártirok u.-i Idősek Átmeneti Otthona napi havi
700,-Ft 21.000,-Ft
Tüzér u.-i Egyesített Szociális Intézmény Zipernovszky u.-i Szállást Biztosító Idősek Klubja napi havi
600,-Ft 18.000,-Ft
120
Tüzér u.-i Egyesített Szociális Intézmény Garai u.-i Szállást Biztosító Idősek Klubjában napi havi 7.) Csecsemőotthon (ÁFA nélkül)
600,-Ft 18.000,-Ft
napi
195,-Ft
8.) Utógondozói ellátás (Pécsi Gyermekotthon 18 év feletti gondozottjai) napi havi
400,-Ft 12.000,-Ft
2.§. (1) Az 1994. évi 11.sz. önkormányzati rendelettel módosított 1993. évi 32.számu önkormányzati rendelet 4. § (2) bekezdése és a 7.§.(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(2) Szabad kapacitás , illetve üres férőhely esetén átmenetileg a 3.§.(1) bekezdésében megjelölt jövedelmet meghaladók is felvehetők, ez esetben azonban a nyugdíjminimum kétszeresét 10 %-kal meghaladó jövedelem esetén 110 %-os, 20%-kal meghaladó jövedelem esetén 120 %-os térítési díjat kell fizetni. A nyugdíjminimum 220 %-át meghaladó mértékű jövedelem esetén a teljes önköltséggel megegyező összegű térítési díjat kell fizetni." (2) Ez a rendelet 1998. április 1.-én lép hatályba, ezzel egyidejűleg 1997. évi 14.számu önkormányzati rendelet hatályát veszti.
Papp Béla sk. alpolgármester
Dr. Pozsárkó István sk. aljegyző
Záradék: Elfogadta a Közgyülés 1998. március 26-i ülésén Kihirdetve: 1998. március 30.
121
3. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 12/1998. ( 03. 30. ) sz. rendelete a települési folyékony kommunális hulladék ideiglenes elhelyezéséről, gyűjtéséről, elszállításáról, ártalommentes végleges elhelyezéséről és a közszolgáltatás kötelező igénybevételéről szóló 61/1997. (12.01.) sz. rendelettel módosított 46/1997. (09.25.) számú rendelet módosításáról 1.§ Az 1997. évi 46.sz. önkormányzati rendelet 3.§ (6) bekezdése helyébe az alábbi bekezdés lép. "(6) A közszolgáltatás díját Pécs M.J. Város Önkormányzatának Közgyűlése évente egy alkalommal állapítja meg. A díjat e rendelet melléklete tartalmazza." 2.§ Ez a rendelet kihirdetését követően 1998. április 1-én lép hatályba.
Papp Béla sk. alpolgármester
Dr. Pozsárkó István sk. aljegyző
Záradék: Megalkotta a Közgyűlés az 1998. március hó 26 -i ülésén. Kihirdetve: 1998. március 30.
122
Melléklet Folyékony hulladékszállítás és elhelyezés díjtételei: Ft/m3 - Somogy, Vasas, Hird részönk. területén természetes és jogi személy intézmény
497.450.-
- Fekete Gy. tér, Komjáth A.u., Kormoskősor, Vajda J., Blaha, Május 1., Cerékvölgyi út vonalától Északra eső részek természetes és jogi személy 473.intézmény 426.- Egyéb területről természetes és jogi személy intézmény
450.402.-
- A díjak az ÁFÁ-t nem tartalmazzák. - A nem lakossági eredetű folyékony hulladék (jogi személy, intézmény) megrendelése és elszállítása esetén a külön önkormányzati rendeletben szabályozott szennyvíztelepi befogadási díj felszámításra kerül. - Az elszállított legkisebb mennyiség 5 m3 .
