Jegyzıkönyv Készült: Az Ügyrendi és Jogi Bizottság 2010. március 25-én a Sárospataki Polgármesteri Hivatal Dísztermében tartott ülésén. Jelen vannak: Az Ügyrendi és Jogi Bizottság részérıl: Saláta László Mihály elnök Darmos István Hutkainé Novák Márta Dr. Ablonczy Zoltán Szabó Éva a bizottság tagjai A Polgármesteri Hivatal részérıl: Aros János alpolgármester Dr. Szabó Rita aljegyzı Orosz László a Mőszaki és Kommunális Iroda vezetıje György Zoltán csoportvezetı Cziráki Zsolt vezetı tanácsos Dr. Ponta Rajmund vezetı tanácsos Poncsák Ferenc a Gazdálkodási Iroda vezetıje Dankóné Gál Terézia a Jegyzıi Iroda vezetıje Dr. Szebényi Tibor jegyzıi irodai ügyintézı Meghívott: Hogya Róbert a Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás részérıl Megjegyzés: Aros János alpolgármester a 3. napirendi pont tárgyalása közben érkezett, majd a napirend tárgyalását követıen távozott. Hutkainé Novák Márta a 8. napirendi pont tárgyalása közben távozott. Napirend elıtt: Saláta László Mihály: Köszönti a bizottság tagjait, a Polgármesteri Hivatal részérıl megjelenteket. Külön köszönti Szabó Évát, akit a Képviselı-testület az elmúlt ülésén választott meg az Ügyrendi és Jogi Bizottság új tagjává. Kéri, hogy röviden mutatkozzon be. Szabó Éva: Köszönti a bizottság tagjait. 2007. október 1-jétıl 2009. augusztus 1-jéig Makkoshotykán jegyzıként tevékenykedett, ezt követıen került a Cigándi Városi Önkormányzathoz. Jelenleg közoktatási, kulturális és sportigazgatási referensként dolgozik, sok minden másban segíti az önkormányzat munkáját.
2 Saláta László Mihály: Megállapítja, hogy a bizottság ülése 5 fıvel határozatképes. Hutkainé Novák Márta: Javasolja, döntsön arról a bizottság, hogy tekintse át, hogyan kerülhetett ki a zárt ülés napirendje és annak szavazási eredménye a köztudatba. Nevezetesen a Sárospatak, Kossuth u. 65. szám alatti ingatlan értékesítésérıl van szó. Vizsgálják meg, hogy milyen szabályok korlátozzák – esetleg nem korlátozzák – ezt a tényt, történt-e szabálytalanság arra vonatkozóan, hogy ez kikerült. Saláta László Mihály: Javasolja, hogy a Sárospatak, Kossuth u. 65. szám alatti ingatlannal kapcsolatos elıterjesztést vegye napirendjére a bizottság tekintettel arra, hogy voltak elızményei, így a fent említett javaslattal együtt tárgyalják meg. Abban mindenképpen állást kellene foglalni, hogy a zárt ülés anyagainak kikerülését komolyabban kellene venni, erre vonatkozóan valamiféle szabályozást kellene megfogalmazni. Hutkainé Novák Márta: Pontosít, és tartja eredeti javaslatát, nem arról van szó, hogy vegyék komolyabban, hanem ezt most konkrétan vizsgálják meg, hogyan került ki, történt-e szabálysértés, ha igen, akkor milyen tapasztalatokat kell leszőrni. Ez nem megy, hogy vegyék komolyabban. Saláta László Mihály: A bizottság annyit tud tenni, hogy dönt arról, hogy az önkormányzat vezetése, az apparátus nézze meg, hogy kik ezért a felelısek, hogy ez kikerült. Hutkainé Novák Márta: Van-e eljárási rend, ha van, akkor annak megfelelıen történt-e a zárt ülés anyagának elıször szóbeli, aztán írásbeli kiadása. Ennyi a kérése, és úgy gondolja, hogy ezt az Ügyrendi és Jogi Bizottság jogosítványa áttekinteni. Saláta László Mihály: Aki egyetért azzal, hogy a Hutkainé Novák Márta bizottsági tag által felvetett napirendi pontot tárgyalja meg a bizottság, igennel szavazzon. Az Ügyrendi és Jogi Bizottság 5 igen szavazattal – egyhangúlag – egyetértett a javaslat napirendre vételével. Saláta László Mihály: Tudomása szerint tegnap elıtt a gödi ingatlan árverésén részt vettek néhányan az önkormányzat apparátusa részérıl, ezért javasolja, hogy errıl Dr. Ponta Rajmund vezetı tanácsos úr adjon rövid tájékoztatást, melynek ismeretében a bizottság javaslatot tenne a továbblépést illetıen, így ezt a témát javasolja napirendre venni. Zárt ülés keretében javasolja megtárgyalni a Sárospatak, Kossuth u. 65. fsz. 3. szám alatt lévı önkormányzati bérlakás elidegenítésérıl szóló elıterjesztést. Hutkainé Novák Márta: Mivel ilyen elızményei vannak ennek a témának, errıl már a városban is beszélnek, ezért úgy gondolja, hogy ezt nyílt ülésen tárgyalja a bizottság, ennek tükrében a képviselı-testületi ülésen is kezdeményezni fogja e téma nyílt ülésen való tárgyalását. Önkormányzati vagyont érint a kérdés. Saláta László Mihály: Ahhoz, hogy errıl a bizottság nyílt ülés keretében tárgyalhasson, ahhoz szükséges lenne az illetékes személy hozzájárulása, amit most nem tudnak megtenni. Ezt a képviselı-testületi ülésig meg lehet tenni. Dr. Szabó Rita: A Jegyzıi Iroda vezetıjétıl értesült arról, hogy régóta húzódó kérdés a Képviselı-testület elıtt, hogy a vagyonnal kapcsolatos ügyeket zárt vagy nyílt ülés keretében
3 tárgyalják. Fı szabály szerint az önkormányzati törvény nem utalja zár ülés keretébe az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos ügyek megtárgyalását. Amennyiben a vagyon megtárgyalása üzleti érdekeket sért, személyiségi jogvédelem alá tartozik, akkor elrendelhetı a zárt ülés tartása, amennyiben az érintett nem egyezik bele, vagy üzleti érdek fennállása esetén. El kellene különíteni azokat az ügyeket, amelyben önkormányzati ingatlan eladásáról vagy bármilyen témájú hasznosításáról tárgyal a Képviselı-testület, ezeket nyílt ülésben kellene tárgyalni. Legtöbbször a vagyonnal kapcsolatos kérelmek során szóba kerülnek olyan személyes jellegő – családi, egészségügyi, szociális – problémák, amelyek a személyiségi védelem alá esı kategóriába tartoznak. Ha az ügyfél elzárja az információkat, vagy annak tudatában teszi meg írásos kérelmét – vállalva – a Képviselı-testület elé, illetıleg közérdekő adatok közzététele által a honlapra is felkerülnek a nyílt ülés anyagai, tehát ezeket bárki olvashatja. Erre természetesen széles körben fel kellene hívni az ügyfelek, a lakosság figyelmét, mert ha valaki kérelmet nyújt be, akkor tisztában kell lennie a jogi következményével. Ahány ügy, annyiféle eset, tehát általánosítani nagyon nehéz. Amikor ebben az adott ügyben megkereste az önkormányzatot az ügyfél, és kérte, hogy szerezzen tudomást az ı kérelmének megtárgyalásakor elhangzottakról, úgy ítélték meg, hogy mivel elsısorban vagyonnal kapcsolatos ügyrıl lévén szó, nem látták akadályát annak, hogy a zárt ülés keretében megtárgyalt kérelem kapcsán elhangzottakról a rá vonatkozó részt megkaphassa az érintett. Tekintettel arra, hogy nem hatósági ügyrıl volt szó, amely során csak a határozatot kaphatja meg az ügyfél. Ez esetben egy vagyonnal kapcsolatos kérelemrıl tárgyaltak, így emiatt történt, hogy megkapta a rá vonatkozó részt, amit kizárólag személy szerint csak ı kapott meg. Azon túlmenıen, hogy egyrészt szóbeszéd útján mi kezdett el terjedni a városban, másrészt pedig, hogy ı kiknek hozta tudomására – és valós vagy téves információt hozott tudomására – ez sajnos már az ı felelıssége. Ebbıl kifolyólag az igaz, hogy ezeket az ügyeket nyílt ülés keretében kellene megtárgyalni azzal a figyelemfelhívással, hogy aki benyújtja írásos kérelmét, nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy minden olyan körülmény, ami az ügy megtárgyalásához tartozik, tudatában van, és hozzájárul ahhoz, hogy nyílt ülés keretében tárgyaljon róla a Képviselı-testület. Tehát egyrészt nyilatkoztatni, másrészt a bizottságok gyakorlatában is egyértelmővé tenni, hogy mi az, ami szociális hatáskör, netán hatósági ügy, az továbbra is zárt ülésben kell hogy maradjon és mi az, ami nyílt ülésben tárgyalandó a jövıre nézve. Saláta László Mihály: Ebbıl leszőrhetı, hogy miután ez a téma vagyonnal kapcsolatos dolog, így nyílt ülés keretében lehet tárgyalni, ennek egyébként semmi akadálya nincs, de tudomása szerint az érintett fél szeretne eljönni a képviselı-testületi ülésre is. Aki egyetért a javasolt témák napirendre vételével, igennel szavazzon. Jelenlévı bizottsági tagok száma: 5 fı. Az Ügyrendi és Jogi Bizottság 5 igen szavazattal a javasolt témák napirendre vételével egyetértett. Saláta László Mihály: Kéri a bizottság szavazását a kiegészítésekkel a napirendi pontok elfogadásáról. Az Ügyrendi és Jogi Bizottság 5 igen szavazattal – fenti szavazásra is figyelemmel – az alábbi napirendi pontok tárgyalását elfogadta:
4 Napirendi pontok: 1. Elıterjesztés a Borsod-Abaúj-Zemplén Térségi Ivóvíz-kezelési Önkormányzati Társulás dokumentumainak elfogadásáról 2. Beszámoló a lejárt határidejő határozatok végrehajtásáról 3. Elıterjesztés a lakcímbejelentés helyi szabályairól szóló rendelet megalkotására 4. Elıterjesztés változtatási tilalom elrendeléséhez 5. Elıterjesztés önkormányzati tulajdonban lévı ingatlanok hasznosításáról wellness szálloda és kapcsolódó szolgáltatások létesítésére 6. Elıterjesztés a hulladékkezelési közszolgáltatási szerzıdés módosításáról 7. Elıterjesztés Intézkedési terv pontosításáról a gazdálkodás hatékonyságának javítására 8. Egyéb ügyek • Tájékoztató a gödi ingatlan helyzetérıl • A zárt ülés lefolytatásának belsı szabályozásával kapcsolatos felvetés (Sárospatak, Kossuth u. 65. fsz. 3. szám alatti ingatlan hasznosításáról) • Elıterjesztés a Sárospatak, Kossuth u. 65. fsz. 3. szám alatti ingatlan hasznosításáról
Napirend tárgyalása: 1. NAPIRENDI PONT Tárgy: Elıterjesztés a Borsod-Abaúj-Zemplén Térségi Önkormányzati Társulás dokumentumainak elfogadásáról
Ivóvíz-kezelési
Saláta László Mihály: Köszönti Hogya Róbert urat a Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás munkatársát, egyben kérdezi, hogy az elıterjesztéssel kapcsolatban van-e szóbeli kiegészítése. Hogya Róbert: Ez a projekt két fordulós, 4,2 milliárd forint nagyságrendő projekt, ami 8 kistérséget és 81 települést érint, ezért az NFV ezt a projektet magas kockázatúnak minısítette, és elıírta a pályázati feltételrendszerben, hogy köteles a projektgazda – ez jelen esetben Szerencs Város Önkormányzata – üzemeltetni egy projektirányító bizottságot. Ez a bizottság tavaly márciusban megalakult. Minden kistérségbıl felkértek egy fıt, hogy képviselje a kistérséget, a társulás személyét jelölte ki tagként. Ennek az irányító bizottságnak nincs döntési joga, tulajdonképpen formálisan mőködik, rálátása van a projekt tartalmára. György Zoltán: Tájékoztatja a bizottság tagjait, hogy a képviselı-testületi anyag postázását követıen érkezett meg Szerencsrıl a kiegészítı anyag. Ezzel kapcsolatban testületi határozat szükséges, hogy a társulás létrejöhessen. Az országban egyedülállóan 81 település összefogott egy ilyen ügy érdekében, ez a 4,2 milliárd forint összegő beruházás elindulhat. Ez érinti Sárospatak kistérségét, de konkrétan Sárospatakot is. A Sárospatak-Bodrogolaszi összekötı vezeték címszó alatt szerepel Sárospatak város beruházása ebben a nagy projektben. Érdekes módon Bodrogolaszi nem szerepel a felsorolt települések között, de velük külön megállapodása van a Borsodvíz Kft-nek. Két szolgáltató üzemeltet a területen, a Zempléni Vízmő Kft. és a Borsodvíz Kft. Tulajdonképpen a Borsodvíz Kft. szervezi az egész dolgot, de bevonták a Zempléni Vízmő Kft-t is ebbe a munkába. Ez a kistérséget 6 település vonatkozásában érinti. Lényeges, hogy a Sárospatak-Bodrogolaszi összekötéssel egyrészt tudnának egy vízminıség javítást végezni Sárazsadány-Tolcsváig, másrészt, ha a
5 sátoraljaújhelyi vízvezetéken vízhiány lépne fel, akkor a Bodrogolaszi vízbázisra számíthatnak. A polgármester asszony megkeresésében úgy fogalmazott, hogy kisebb formai és egyéb változtatásokat hajtottak végre a társulási megállapodáson. A társaságnak elkészült a logója, eldöntötték, hogy egyelıre Szerencsen lenne a székhely. Eldılni látszik az a kérdés is, hogy milyen arányú legyen a szavazati részarány. Korábban arról volt szó, hogy lakosságarányosan lesz a szavazati részarány, most úgy tőnik, hogy beruházás arányosan, ez a kiosztott anyagban szerepel. Lényeges megemlíteni, hogy néhány dolgot korábban a társulás közgyőlésének a hatáskörébıl kivettek és áttették az intézı bizottság vagy az irányító elnökség hatáskörébe. Ennyi információt sikerült Szerencs városától beszerezni. Ha a társulási megállapodás valamelyik településen létrejön, akkor az elsı társulási ülésen döntenek arról, hogy lesz-e tagdíj, vagy kell-e ehhez a beruházáshoz önrész. A beruházási önrészrıl olyan információval rendelkeznek, hogy ez a pályázat 90-95 %-os támogatottságra számíthat az irányító hatóság részérıl. Ha mégis csak a 90 %-os támogatás jönne össze, akkor az európai unióhoz lehet fordulni a saját erı biztosítása érdekében, ami további 7 %-ot eredményezhet, így gyakorlatilag 97 %-os támogatottságnál tartanak. Van egy olyan levél a birtokában, amelyben a Zempléni Vízmő Kft. – mint szolgáltató – azt vállalta, hogy a beruházáshoz szükséges önerıt – amennyiben lesz ilyen – akkor ı vállalja. Ezt úgy lehet értelmezni, hogy akkor nem kell az önkormányzatnak önerıt biztosítani a pályázathoz, így ez gazdaságilag megnyugtató. Felmerült, hogy kell-e hozzájárulás a tagok részérıl. Az erre illetékes ügyintézı azt a választ adta, hogy csak abban az esetben szükséges, ha a benyújtott pályázatban bizonyos dolgokat el lehet számolni (projektirányítás, mőszaki ellenırzés lebonyolítása, közbeszerzés, egyéb költségek) és ha ezekbıl a költségekbıl valamit az irányító hatóság nem ismerne el, akkor ha nem lesz elég a költség, akkor szóba jöhet 5-10,-Ft/lakos tagdíj a társulásnál, ha a beruházás elindul. A második fordulós pályázatot októberben nyújtják be, de ahhoz, hogy ez akkor sikeresen benyújtható legyen, szeretnék április hónapban megtartani a társulás elsı ülését, ahol megválasztásra kerülnének a tisztségviselık, elfogadnák a különbözı dokumentumokat, mert ez mind szükséges a pályázat benyújtásához. A mőszaki tartalommal kapcsolatos anyagból kiderül, hogy mennyi az a beruházási összeg, amely érinti Sárospatak városát, illetve a többi 6 települést. 2008. évben indult a beruházás, 2009. évben jött létre az irányító bizottság, szervezési megfontolásokból, az akkori projektgazda úgy döntött, hogy kistérségenként 1 fıt hívnak az elıkészítı ülésekre, de lényegében az érdemi munka a társulás létrejöttével, megalakulásával kezdıdne. Ezek az információk ahhoz már elégendıek, hogy a testület ebben dönteni tudjon. Saláta László Mihály: Kérdezi, hogy az elıterjesztéssel kapcsolatosan van-e kérdés, észrevétel. Amennyiben nincs, úgy kéri a bizottság szavazását a határozati javaslat elfogadásáról. Jelenlévı bizottsági tagok száma: 5 fı. Az Ügyrendi és Jogi Bizottság 5 igen szavazattal – egyhangúlag – a következı határozatot hozta: 26/2010. (III. 25.) Ügyrendi és Jogi Biz. határozat a Borsod-Abaúj-Zemplén Térségi Ivóvíz-kezelési Önkormányzati Társulás dokumentumainak elfogadásáról
6 Az Ügyrendi és Jogi Bizottság tárgybani elıterjesztést megtárgyalta, melyet elfogadásra javasol a Képviselı-testületnek.
2. NAPIRENDI PONT Tárgy: Beszámoló a lejárt határidejő határozatok végrehajtásáról Saláta László Mihály: Kérdezi, hogy a beszámolóval kapcsolatosan van-e kérdés, észrevétel, javaslat. Amennyiben nincs, úgy kéri a bizottság szavazását a beszámoló elfogadásáról. Jelenlévı bizottsági tagok száma: 5 fı. Az Ügyrendi és Jogi Bizottság 5 igen szavazattal – egyhangúlag – a következı határozatot hozta: 27/2010. (III. 25.) Ügyrendi és Jogi Biz. határozat beszámoló a lejárt határidejő határozatok elfogadásáról Az Ügyrendi és Jogi Bizottság tárgybani beszámolót megtárgyalta, melyet elfogadásra javasol a Képviselı-testületnek.
3. NAPIRENDI PONT Tárgy: Elıterjesztés a lakcímbejelentés helyi szabályairól szóló rendelet megalkotására Saláta László Mihály: Kéri aljegyzı asszonyt, adjon tájékoztatást arról, hogy miért volt szükség a rendelet elkészítésére. Dr. Szabó Rita: Erre inkább a Jegyzıi Iroda vezetıjét kérné meg, mivel ı mőködött közre alpolgármester úrral az elıterjesztés elkészítésében, át is adja a szót. Dankóné Gál Terézia: Tájékoztatja a bizottság tagjait, hogy alpolgármester úr felkérte az elıterjesztésben szereplı szempontok figyelembevételével a rendelet-tervezet elkészítésére. Ennek elkészítését az indokolja, amelyre alpolgármester úr is többször utalt a képviselıtestületi üléseken is, hogy nagyon nehéz helyzetben van, ami egyre fokozódik, hogy olyan személyek kívánnak és olyan lakásokba bejelentkezni, ahol a normális életfeltételek nem biztosíthatóak, így veszélyeztetve vannak akár a kisgyermekek, idısek. Közegészségügyi szempontok is felmerülnek, jellemzı ilyen helyeken a rágcsálók elszaporodása, akár fertızésveszély is fennállhat. A vonatkozó jogszabályok a lakcím bejelentkezésre vonatkozóan törvényi szabály és végrehajtására Kormányrendelet van hatályban jelenleg, melyek szabályozzák ennek a feltételeit, de ugyanakkor nem szabályoznak olyan részletkérdést, hogy mi az a lakásnagyság, mi a lakás, a szükséglakás és milyen minimum
7 feltételeknek kell meglenni ahhoz, hogy oda hány fı jelentkezhet be, egy személyre hány négyzetméter jusson. Ennek a szabályozása érdekében kerülne sor ennek a rendeletnek a megalkotására, illetve készült el a rendelet-tervezet. Itt jegyzi meg, mivel éppen azért, hogy hivatkozott is rá, hogy törvényi szabályozás van, tulajdonképpen ez a törvényi szabályozás nem ad felhatalmazást a Képviselı-testületnek ilyen rendelet megalkotására, de több város – kezdıdött ez tavaly ısszel Miskolcon, aztán decemberben Sátoraljaújhelyben és egyéb városokban is – megalkották ezt a rendelet. Valószínő, hogy van is folyamatban már ennek alkotmánybírósági vizsgálata éppen azért, hogy a Képviselı-testületnek nincs jogköre további szabályozásra. Alpolgármester úr már nem tud mit tenni, keresték az Adatvédelmi Irodától is, illetve az ombudsman is, mert tulajdonképpen ha nincs helyi szabályozás, akkor nem tudja megtiltani, hogy olyan helyre bejelentkezzenek, ahol abszolút a minimum életfeltételek sem biztosíthatóak a lakásban, tehát valamit tenni kell. Dr. Szabó Rita: Tulajdonképpen azokban az esetekben, amit magasabb rendő jogszabály nem szabályoz, az Alkotmány megadja azt a fajta önkormányzati szabadságot, hogy az önkormányzat helyi rendeletet alkosson. Utána járt az Alkotmánybíróságon, még csak megtámadva sincsenek ezek a lakcímmel kapcsolatos rendeletek, tehát konkrétan a miskolci vagy a sátoraljaújhelyi. Van más vonatkozásban olyan helyi rendelet, ahol Alkotmánybírósághoz fordultak, de az egy telekre vonatkozóan meghatározott lakásépítésre vonatkozik vagy üzletek kialakítására, tehát úgymond az önkormányzatiság szabadságába ez a fajta rendeletalkotás belefér az Alkotmány értelmezésébıl vonatkozóan, jól lehet, hogy helyesen mondta irodavezetı asszony, konkrét felhatalmazás nincs hozzá. Mindenesetre mindaddig, amíg meg nem állapítja az Alkotmánybíróság, jelen pillanatban az egyetlen létezı állami szerv, amely felül tudja bírálni a helyi rendeletet, addig ez a rendelet érvényesként alkalmazható. Szabó Éva: A rendelet-tervezet 4.§ (3) bekezdése tartalmazza, hogy a lakcímbejelentéshez a polgárnak be kell mutatni a használati jogcím igazolása és az egy fıre esı lakrész négyzetméterének megállapítása céljából az ingatlan 3 hónapnál nem régebbi tulajdoni lapját. Kérdezi, hogy ez a valóságban hogyan mőködne, ez minden ügyfélre fog vonatkozni? Azt érti, hogy a tulajdoni jogot valamilyen szinten szeretnék, hogy igazolja, de a 3 hónapnál nem régebbi tulajdoni lap másolata 6.250,-Ft-ba kerül. Dr. Szabó Rita: A Ket. szabályai beléphetnek ilyen esetben, mert ezekbıl a nyilvántartásokból a hatóságnak kell beszerezni az adatokat. Szabó Éva: A Ket. azt írja, hogy olyan adat nem kérhetı a polgártól, amely más hatóság nyilvántartásában szerepel. Dr. Szabó Rita: Ezt lehet vizsgálni. Szabó Éva: Továbbá a tulajdoni lapból az nem derül ki, hogy a lakás hány négyzetméter. Dr. Szabó Rita: Ha polgár arra hivatkozik, hogy a hatóság ezt hivatalból be kell, hogy szerezze, minden esetre fontosnak tartja, hogy szerepeljen az, hogy tulajdoni lappal együtt elbírálandó ilyen esetben a kérelem még akkor is, ha ezt nem a polgár fogja bemutatni az önkormányzatnak, hanem a Ket. alapján ezt az önkormányzat beszerzi hivatalból. Hutkainé Novák Márta: Elfogadja és jogosnak tartja azokat az érveket, ami miatt ezt a lépést tervezik megtenni, de ami miatt mégis tartózkodik, hogy járják végig ennek a dolognak
8 a törvényes útját. Nem tudja, hogy ilyen tömegesen jelentkezik-e ez az igény, nem lehet esetleg pár hónapot várni ahhoz, hogy ez a dolog rendezıdjön. Még egyszer hangsúlyozza, hogy elismeri és jogosnak tartja a szabályozás módját, de nem gondolja, hogy most és törvényi háttér nélkül lépjék meg. Dr. Ablonczy Zoltán: Alkotmányossági aggályokat jelent a különbségtétel. A beköltözést nem engedélyezi az önkormányzat, a beszületéssel nem tud mit kezdeni, ezt a 4.§ (6) bekezdése mondja ki. Mi van abban az esetben, ha a lakás tönkremegy, valakihez be kíván költözni az illetı, ezáltal túlzsúfolttá válik a lakás, ami kivédhetetlen, de még mindig jobb megoldás, mint ha az utcára kerülne. Ha ilyen problémák merülnek fel, akkor az önkormányzatnak kötelessége lenne a rendeletben elıírtaknak megfelelıen az elhelyezésrıl gondoskodni. Kérdése, a miskolciaktól, illetve a sátoraljaújhelyiektıl érdeklıdtek-e, hogy milyen hatásokat váltottak ki ezzel. Dankóné Gál Terézia: Sátoraljaújhely városa decemberben, Miskolc városa októberben alkotta meg ezt a rendeletet, az interneten nézte a többi város rendeletét, ami hasonlóan épül fel, tapasztalatokat nem tud mondani. Dr. Ablonczy Zoltán: Kérdése alpolgármester úr felé, van-e megérzése ezekkel a beköltözésekkel kapcsolatosan. Ezt önkormányzati bérlakásnál megtehetik, de magántulajdonú lakásnál akár bérleti, albérleti, szívességi lakáshasználati jogba ilyen szinten be lehet-e avatkozni, ez számára aggályosnak tőnik. Aros János alpolgármester a napirend tárgyalása közben érkezett. Saláta László Mihály: Kérdésként fogalmazódott meg, hogy van-e az önkormányzatnak joga arra, hogy az önkormányzati lakásokon túl szabályozzák a magántulajdonú lakások tekintetében a beköltözéseket. Dr. Ablonczy Zoltán: Korábban felhívta a figyelmet arra, hogy egy kisgyermekes család szemet vetett egy volt önkormányzati tulajdonú bérlakásra, talán sikerült kivédeni az ilyen jellegő beköltözéseket. Kérdése, hogy vannak-e adatok arra vonatkozóan, hogy a városba történı beköltözéseket mi motiválja? Vagy a szociális ellátás, esetleg jobb a munkalehetıség itt, mint ahonnan jönni akarnak. Ebben az esetben elemi érdeke, hogy beköltözzön és bejelentkezzen. Ha nem ez, hanem csak a lakhatási feltételei lesznek jobbak, és semmi mást nem vár el Sárospatak városától, akkor fennáll az a veszély, hogy be sem fog jelentkezni, bejelentkezés nélkül fog itt élni, legfeljebb a szociális ellátást nem tudja igénybe venni. És itt ez utóbbi még veszélyesebb dolog. Aros János: Ezt az elıterjesztést a képviselı-testületi anyag kiküldése elıtti utolsó pillanatban készítették. Elsısorban valóban az okát kell megnézni, és hogy van-e szándéka az önkormányzatnak, hogy azokat az esetlegesen precedens értékő bejelentéseket akarja-e korlátozni. Önkormányzati lakásokba eddig sem engedett bejelentkeztetni senkit, hogy ezután megtehetie továbbra is, nem tudja, mert ha valaki ezt meg fogja támadni a bíróságon, akkor nagy valószínőség szerint alá kell írnia a bejelentıjét. Azt, hogy önkormányzati lakásba a jelenlegi bérlıkön kívüli bejelentkezéseknek – és itt elsısorban a kisebbség tömeges számú bejelentkezésérıl van szó – mi az oka, feltételezése szerint a szociális juttatások igénybevétele, de erre vonatkozóan pontos információja nincs. Arról nincs tudomása, hogy
9 valaki úgy tartózkodna Sárospatakon akár önkormányzati vagy akár magántulajdonban lévı lakásban, hogy ne szeretne ide bejelentkezni. Nem önkormányzati lakások esetében nehezebb a helyzet, hogy mennyire fogja ez megállni a helyét az Alkotmánybíróságon, nem tudja, hiszen ezzel az üggyel kapcsolatban már kértek állásfoglalást. Több város él ezzel a lehetıséggel, (Miskolc, Sátoraljaújhely) akik valamilyen formában megpróbálják szabályozni, hogy egy 36 m2-es lakásba ne jelentkezzenek be tömegével. Erre az utóbbi napokban nagy igény jelentkezett, jelenleg is van az asztalán olyan lakcím bejelentési igény, amit ugyan nem neki kell aláírni, hanem az Okmányirodának rögtön ki kellene adni a bejelentést, de kérte, hogy addig függesszék fel ezeket, amíg a Képviselıtestület állást nem foglal ebben a témában. Konkrétan a Búzavirág és a Pipacs utcáról van szó, és itt nem említi azokat az eseteket, amelybe már korábban bejelentkeztek, ezzel nem tudnak mit kezdeni. Példaként említi a Mandulás u. 2. szám alatti lakást, ahová legalább 30 fı van bejelentkezve. Nagy probléma lesz akkor, ha ezt a lakást életveszélyessé kell nyilvánítani, mivel nagyon rossz a lakás állapota. Tehát az ott lévı, bejelentkezett lakcímmel rendelkezı személyeknek az ellátásáról gondoskodnia kell az önkormányzatnak. Hutkainé Novák Márta: Kérdése, honnan jellemzı a beköltözés, van-e kiemelten olyan hely, ahonnan tömegesen jelentkeznek? Aros János: Konkrétan a Halászhomok 2., és 8. szám alól Dombrádról érkezett, egyébként kisebbségi származású személyeket kellett kilakoltatni. Egy Búzavirág utcai 36 m2-es lakásba 8 fı szeretett volna bejelentkezni, érzése szerint ezt kell valamilyen módon kordában tartani, ha ott lebeg felette az, hogy esetleg bárki az Alkotmánybíróságnál ezt meg fogja támadni. Hutkainé Novák Márta kérdésére válaszolva elmondja, hogy zömmel Dombrádról, Szabolcsból, Olaszliszkáról, Kiscsésrıl jelentkeznek tömegesen. A Képviselı-testület zárt ülésén tájékoztatást szeretnének adni a jelenleg folyamatban lévı kilakoltatási ügyekkel kapcsolatban. A rendelet megalkotására vonatkozóan az alkotmánybírósági állásfoglalás még nincs meg? Dankóné Gál Terézia: Van egy tavaly nyáron keltezett alkotmánybírósági határozat arra vonatkozóan, hogy ilyen rendeletet eltörölt, ami pontosan az adatvédelem helyi szabályozására és lakcímbejelentés helyi szabályaira vonatkozott. Saláta László Mihály: Nem lehetséges, hogy az önkormányzat kérjen elızetesen hivatalos állásfoglalást az ügyben? Aros János: Szoktak állásfoglalást kérni, és minden állásfoglalás végén megtalálható az a mondat, hogy „nem kötelezı érvényő”. Dr. Ablonczy Zoltán: Talán az illetékesek felfigyelnek, és talán sikerül annyit elérni, hogy kerüljön szabályozásra, hogy egy magyar állampolgár részére hány négyzetméter szükséges a biztonságos lakhatás tekintetében, ez jelenjen meg az építésügyi, lakásbérleti, jogszabályokban, törvényben, ez az egyik, hogy a kételyeket félretéve támogassák. A másik tisztességesebb, hogy ezt a rendelet-tervezetet tekintsék elsı olvasatnak, és próbáljanak meg valamilyen hatástanulmányt kérni olyan helyekrıl, ahol ezt már alkalmazzák, és ott milyen változások következtek be ezekben a folyamatokban. Aros János: Ez utóbbi esetben a jelenleg elıttük lévı közel 20 bejelentkezést nem fogja tudni tovább tartani.
10 Saláta László Mihály: Kevés idı telt el, így következtetéseket még nem igazán lehet levonni. Darmos István: Amikor az önkormányzati lakások eladásáról szavaznak, akkor mindig megfogalmazza azokat az aggályokat, hogy milyen helyzetbe fog kerülni az önkormányzat, nevezetesen, hogy nem tudja kontrollálni ezeket a beköltözéseket. Javasolja a rendelet elfogadását, de ha a gyakorlat azt hozza, hogy valamilyen módosításokat kell eszközölni, azt késıbb is meg lehet tenni, de akkor már van lehetıség arra, hogy ezeket a jelenlegi bejelentkezéseket elbírálja az önkormányzat. Dr. Ablonczy Zoltán: Az elsı félévi munkatervhez kapcsolódóan javasolta, hogy Sárospatak demográfiai helyzetérıl kapjanak tájékoztatást. Dankóné Gál Terézia: Igen a munkatervben szerepel. Dr. Ablonczy Zoltán: Javasolja a rendelet-tervezet elfogadását azzal, hogy készüljön hatástanulmány arra vonatkozóan, hogy kik jelentkeztek, kiket utasítottak el és egy félév múlva ennek a rendeletnek a hatályosulását ezek fényében vizsgálják meg. Szabó Éva: A záró rendelkezésekkel kapcsolatban kérdezi, hogy sikerült-e felkutatni mindazokat a személyeket, akik nem megengedett módon létesítettek lakcímet, erre vonatkozóan van-e koncepció kidolgozva. Aros János: Nincs kidolgozva koncepció, a szándék az volt, hogy ezt minél hamarabb életbe léptessék. Saláta László Mihály: Kéri a bizottság szavazását a rendelet-tervezet elfogadásáról. Jelenlévı bizottsági tagok száma: 5 fı. Az Ügyrendi és Jogi Bizottság 4 igen szavazattal és 1 tartózkodás mellett javasolja a Képviselı-testületnek a rendelet-tervezet elfogadását. Saláta László Mihály: Kéri a bizottság szavazását arról, hogy félév múlva a rendelet hatását megvizsgálva térjenek vissza erre a kérdésre és a tapasztalatok alapján tegyék meg a szükséges korrekciókat. Kéri a bizottság szavazását az elhangzottakról. Jelenlévı bizottsági tagok száma: 5 fı. Az Ügyrendi és Jogi Bizottság 5 igen szavazattal – egyhangúlag – javasolja a Képviselıtestületnek, hogy félév múlva a rendelet hatását megvizsgálva térjenek vissza a kérdésre és a tapasztalatok alapján tegyék meg a szükséges korrekciókat. Az Ügyrendi és Jogi Bizottság fenti szavazásokra tekintettel a következı határozatot hozta: 28/2010. (III. 25.) Ügyrendi és Jogi Biz. határozat a lakcímbejelentés helyi szabályairól szóló rendelet megalkotására
11 Az Ügyrendi és Jogi Bizottság a lakcímbejelentés helyi szabályairól szóló rendelettervezetet elfogadásra javasolja a Képviselı-testületnek azzal, hogy félév múlva annak hatását megvizsgálva térjenek vissza erre a kérdésre és a tapasztalatok alapján – amennyiben szükséges – végezzék el a szükséges korrekciókat.
4. NAPIRENDI PONT Tárgy: Elıterjesztés változtatási tilalom elrendeléséhez Saláta László Mihály: Kérdezi, hogy az elıterjesztéssel kapcsolatban van-e kérdés, észrevétel, javaslat. Orosz László: Tájékoztatja a bizottság tagjait, hogy a Rákóczi Múzeum igazgatónıje megkereste a Mőszaki és Kommunális Irodát azzal kapcsolatban, hogy régészeti feltárásokat szeretnének végezni a Habán telepesek feltételezett mőködési helyén, ez a Kövy Sándor utca végén lévı két ingatlan. Tudomása szerint eladásra van meghirdetve ez a két ingatlan. Itt korábban régészeti feltárások nem voltak, a véletlen folytán került elı valamilyen érme lelet. Hogy ezt könnyebbé tegyék, és ehhez kért segítséget, ha a régészeti feltárásnak esetleg eredményei is lesznek, akkor szeretnék az elıkészítés alatt álló rendezési tervben megfogalmazni az erre vonatkozó szabályozást. Ez a változtatási tilalom ugyanúgy a régészeti feltárások idejére, illetve legkésıbb a rendezési terv elkészítéséig maradna életben. Ez az adásvételt nem korlátozza csupán annyiban, hogy ilyen teherrel kicsit nehezebb az ingatlan értékesítése. Saláta László Mihály: Kérdése, hogy az elıterjesztéssel kapcsolatosan van-e kérdés, észrevétel, javaslat. Amennyiben nincs, úgy kéri a bizottság szavazását az elıterjesztés elfogadásáról. Jelenlévı bizottsági tagok száma: 5 fı. Az Ügyrendi és Jogi Bizottság 5 igen szavazattal – egyhangúlag – a következı határozatot hozta: 29/2010. (III. 25.) Ügyrendi és Jogi Biz. határozat változtatási tilalom elrendeléséhez Az Ügyrendi és Jogi Bizottság tárgybani elıterjesztést megtárgyalta, melyet elfogadásra javasol a Képviselı-testületnek.
5. NAPIRENDI PONT Tárgy: Elıterjesztés önkormányzati tulajdonban lévı ingatlanok hasznosításáról wellness szálloda és kapcsolódó szolgáltatások létesítésére Dr. Szabó Rita: Tájékoztatja a bizottság tagjait arról, hogy hétfın a Gazdasági, Idegenforgalmi és Városfejlesztési Bizottság ülésén a „K+F” Kft. képviseletben jelen volt Jaczkó László úr és Tamás Anna. Jaczkó László úr arra tett ajánlatot, hogy amennyiben
12 döntés születik a pénteki képviselı-testületi ülésen, akkor 5 napon belül egy szerzıdéstervezetet juttatnak el az önkormányzathoz annak érdekében, hogy minél hamarabb megfogalmazódhassanak azok a konkrét szerzıdéses elemek, amelyek részét képezhetik a végleges adásvételi szerzıdésnek. Természetesen ezt a javaslatukat már a bizottsági tárgyalás folyamatában tették meg. Hutkainé Novák Márta: Kérdése, hogy milyen döntést vár most a Képviselı-testülettıl az elıterjesztı ebben az ügyben? Dr. Szabó Rita: Azt, hogy eredményesnek nyilvánítsa a Képviselı-testület a pályázatot. Tehát a bontáskor megállapításra került, hogy egy ajánlat érkezett a felhívásra, az ajánlat formai és tartalmi szempontból érvényes volt. Itt most a vagyonrendelet kapcsán a Képviselıtestület döntési jogköre annak megállapítása, hogy ezt a pályázatot eredményesnek hirdeti-e vagy sem. Amikor az eredményesség kihirdetését követıen elindul a szerzıdéses tartalom egyeztetése, a végleges szerzıdések – itt most több szerzıdés van kilátásban – ezeket 90 napon belül újra a Képviselı-testület elé kell hozni, hogy végleges formájáról döntsön a Képviselı-testület. Hutkainé Novák Márta: Azt gondolja, hogy nagyon kevés az információ, hiszen ez pályázat volt, vannak észrevételek, továbbá nem konkrét megfogalmazások, ennek alapján ha eldöntik, hogy elfogadják a pályázatot, akkor ez milyen kötelezettséget ró az önkormányzatra a szerzıdéskötéssel kapcsolatban. Dr. Szabó Rita: Nem jelent szerzıdéskötési kötelezettséget, tehát a felhívásban is szerepel, hogy önmagában az a momentum, hogy eredményesnek hirdetik ki a pályázatot, még nem jelenti az önkormányzat részérıl a szerzıdéskötési kötelezettséget. Ezt nem szó szerint pontosan idézi, de tartalmát tekintve ez rögzítve volt. Hutkainé Novák Márta: Igen, mert ennek alapján alapvetıen nincsenek jogok, kötelezettségek, garanciák hiányoznak az anyagból, ennek alapján egy bizalom lehet az, hogy azt mondják, hogy eredményes lett, de ezt az anyagot nem tartja arra alkalmasnak, hogy ennek alapján kimondják, hogy a szerzıdéskötéssel kapcsolatban az önkormányzatnak vannak kötelezettségei. Dr. Szabó Rita: El kell különíteni. A szerzıdéskötés az egy késıbbi momentum lesz, azt egy nagyon alapos elıkészítı munka kell, hogy megelızze, való igaz, hogy ebbıl a pályázatból még nem derül ki erre vonatkozóan túl sok konkrétum. Érintve megteszi ajánlatát a pályázó, hogy milyen formában gondolja el a hasznosítást, természetesen megerısítve mindazt, amit januárban már ismertetett. Ezért is látta célszerőnek, hogy elıre bocsássa, hogy van konkrét szerzıdéses tervezet, hiszen más városokban a beruházások már elırehaladottabb állapotban vannak. Nem feltétlenül szálloda, van ahol másfajta épület hasznosítására nézve, de természetesen mindazokat a tapasztalatokat, amelyeket más önkormányzatnál már végig egyeztettek, azt meg fogják osztani és az önkormányzat munkáját, elırejutását ennyivel tudják segíteni. Az önkormányzat ügyvédje, Dr. Osváth Ildikó ezt az anyagot megkapta, úgyhogy ennek bevonásával fogják a következı lépéseket megtenni. Az elıterjesztés második oldalán elállási jog szerzıdéskötést követı 9 nap szerepel, ez helyesen 90 nap. Dr. Ablonczy Zoltán: Az elsı kételye az volt az elsı kötetet végignézve, hogy ezek a nyilatkozatok nincsenek aláírva, nyilván a II. és III. kötetben ugyanazok a nyilatkozatok cégszerően aláírásra kerültek. Ezek után egyetlen egy kételye maradt a pályázati felhívás II/2-
13 es pontja második és harmadik francia bekezdése azt mondja, hogy a pályázó tegyen ajánlatot a hasznosítás ellenértékére, a vételár, bérleti díj, illetıleg a kifizetés módjára, feltételére. Ebben a konstrukció arról szól, hogy az építési engedély kiadásától a használatbavételi engedély kiadásáig vagy az üzembe helyezési eljárás végéig bérleti díjat fizetne, ez maximum 4 év, ennek mértéke 1 millió forint/év. A többi arról szól, hogy vételárat tulajdonképpen nem fizetne, hanem különbözı közmőberuházásokat végezne, ami nagyrészt az ı beruházásának az igényeihez igazodna, illetıleg az általuk létesítendı wellness központ megnövekvı energia, gáz, víz- és egyéb közmő igényeit is kielégítené. Érdekes ajánlatot tesz arra, hogy a kettı elszámolása hogyan történjen. Számára összesen az érvényesség és eredményesség kérdésében ez kellıen konkrét-e, illetıleg a pályázati felhívásnak ezeknek a kritériumnak árra, bérleti díjra konkrét ajánlatot kell tennie, megfelel vagy sem, ez kicsit biankónak tőnik. Dr. Szabó Rita: Azt gondolja, hogy a pályázati felhívásban foglaltakra tett ajánlatot a hasznosítás módjára nézve, és itt közmővek vonatkozásában is kombinálva – itt megint nem tudja szó szerint idézni az ajánlati felhívás megfogalmazását – tulajdonképpen ı megtette javaslatát és a következı lépés lesz az, amikor ezeknek a részleteirıl kell beszélni. Elfogadjae az önkormányzat az itt jelzett 1 millió forintot vagy sem, milyen biztosítékok mellett tudnak szerzıdést elfogadni, egyáltalán az a konstrukció, ami elvárt követelmény volt a pályázati felhívásban, erre azt mondja, hogy eredményes, mert erre az elvárt konstrukcióra megtette a javaslatát. A másik lépcsıfok, amikor ki kell dolgozni azokat a konkrétumokat, ami majd a szerzıdésekben fog összeállni, az pedig már egy késıbbi momentumnak lesz a feladata. Novemberben volt egy olyan pályázati kiírás, amikor mellékletét képezte – meg is volt fogalmazva jogcím – az adásvételi szerzıdés, hogy milyen pontoknak milyen részletezettséggel kell szerepelni az adásvételi szerzıdésben. Mivel konkrétan a „K+F” Kft. jelentkezett ezt követıen, mondván, hogy ı tud tenni ajánlatot, de nem ezzel a tartalommal, nem az adásvételi szerzıdés keretén belül, tehát azt gondolja, hogy pontosan ennek okán lett átdolgozva és így megfogalmazva, hogy a hasznosítás módjára várnak ajánlatot. Saláta László Mihály: Ezt a tárgyalást, illetve magát a pályázatot megelızıen is egy informális, igen tartalmas és részletekbe menı beszélgetést folytattak a képviselıkkel. Amikor ık már elmondták, felvázolták nagyjából a lehetıségeket, már akkor hajlottak arra, hogy velük kell üzletet kötni tekintettel arra, hogy ık az a vállalkozó csapat, akik tulajdonképpen úgy tudják elvégezni ezt a feladatot, hogy az önkormányzatot tehermentesítik. Tehát az önkormányzatnak nem kerülne pénzébe, még a közmővek elkészítése sem, mivel ez volt egy teljesen új dolog, a közmőveket a beruházás keretei között tudják elvégezni úgy, hogy az az önkormányzatnak ne kerüljön pénzébe. Köztudott volt, amikor a kıkapui pályázóval tárgyaltak, akkor is felvetıdött, hogy az önkormányzatnak bizonyos beruházásokat el kell végezni saját költségén ahhoz, hogy egyáltalán a beruházás elkezdıdhessen. Tehát ez is egy lényeges elem, hogy ık gyakorlatilag az üzemeltetéstıl kezdve minden feladatot elvégeznek úgy, hogy ez az önkormányzatnak nem kerül pénzébe. Sıt olyan feladatokat és olyan beruházásokat is elvégeznének, amelyeket az épülendı wellness centrummal kapcsolatban egyébként is el kellene végezni. İk az elıterjesztésben javasolják, hogy ezeket a költségeket meg lehet osztani a két beruházás között. Arról kell dönteni – amelyrıl az elıkészítı bizottság is döntött, és amelynek tagja volt – hogy a pályázatot eredményesnek nyilvánítják, mert minden olyan szempontnak megfelel, amit a kiírás során kértek. Tekintettel arra, hogy felvázolták azt is, hogy néhány napon belül elkészítik a szerzıdéstervezetet, tehát a felvetıdött kérdések a szerzıdésben tisztázandók, ami nyilván a Képviselıtestület elé vissza fog kerülni.
14 Hutkainé Novák Márta: Ezt így el tudja fogadni, de a Kıkapu Kft-vel kapcsolatban a szerzıdéskötés idıszakában derültek ki azok a vállalható, nem vállalható ügyek, ami miatt meghiúsult a dolog. Amikor azt mondja elnök úr, hogy ı felvállal egy közmő beruházást, gyakorlatilag a telek értékébe és ennek fejében. Mondhatja az önkormányzat, hogy ingyen adja és építse fel, de mondhatja azt is, hogy adjon érte 50 millió forintot és készítse el emiatt magának. Az, hogy milyenek itt a piaci árak, mi a nagyobb érték, ha mőködik a szálloda és gyakorlatilag ingyen adják oda a telket, vagy azt mondják, hogy ezért az önkormányzatnak garancia szükséges, illetve pénz, aztán majd lesz valahogy. Nyertes lesz, a pályázat és eredményesnek nyilvánítják, ezt el tudja fogadni, de azt kéri, hogy a szerzıdés elıkészítés fázisai, akár a szakmai elıkészítés legyen más, mint eddig volt, mert látható az RFV-nél, a megbukott Kıkapu Kft-nél, ahol rengeteg idıt veszítettek, hogy ez szakmailag legyen olyan, ami a város érdekeit szolgálja és egybeesik az önkormányzat gazdálkodási terveivel, céljaival. Saláta László Mihály: Tekintettel arra, hogy a pályázat minden kritériumnak megfelelt, egyet tehetnek, hogy elfogadják, és felkérik az illetékeseket, hogy készítsék elı a szerzıdéstervezetet az eddigiektıl eltérıen, hogy a Képviselı-testület megnyugtató módon tudjon dönteni. Dr. Ablonczy Zoltán: Ez az árajánlat a II/5-ös fejezet, ahol a közmőfejlesztés 77-87 millió forint összegő, tehát olyan 160 millió forint összegő az ajánlat, ha azt mondják, hogy ennek a fele a saját beruházás részét képezi, a fele az önkormányzaté, akkor nagyjából ugyanazt az árat megkapják. Tehát 1,7 ha-t értékesítenének, ez 5.000,-Ft/m2 áron számolva 80-90 millió forint környékén van, ehhez még hozzájön a bérleti díj, tehát nagyjából elfogadhatónak tőnik az így becsomagolt árajánlat is. Saláta László Mihály: Annak idején az opciós joggal is vita volt, de itt most nem merülnek fel olyan igények, amelyek sértenék az önkormányzat érdekét. Kéri a bizottság szavazását arról, hogy a pályázatot nyilvánítsa eredményesnek, és javasolják annak elfogadását. Jelenlévı bizottsági tagok száma: 5 fı. Az Ügyrendi és Jogi Bizottság 5 igen szavazattal – egyhangúlag – a következı határozatot hozta: 30/2010. (III. 25.) Ügyrendi és Jogi Biz. határozat az önkormányzati tulajdonban lévı ingatlanok hasznosításáról wellness szálloda és kapcsolódó szolgáltatások létesítésére Az Ügyrendi és Jogi Bizottság tárgybani elıterjesztést megtárgyalta, és javasolja a Képviselı-testületnek, hogy a pályázatot nyilvánítsa eredményesnek.
15 6. NAPIRENDI PONT Tárgy: Elıterjesztés a hulladékkezelési közszolgáltatási szerzıdés módosításáról György Zoltán: Tájékoztatja a bizottság tagjait arról, hogy van egy törvényi szabályozás, amely szerint 2005. évig a behajthatatlan díjhátralékot az önkormányzat fizette ki a Z.H.K. Kft-nek, aztán az önkormányzat megigényelhette volna az állami költségvetésbıl, ami tartalmazott volna erre vonatkozó lehetıséget. 2005. évben megváltozott az erre vonatkozó szabályozás, ami azt tartalmazza, hogy az önkormányzat mutassa ki a Z.H.K. Kft. felé a behajthatatlan tartozást, de a kft. taggyőlése valamennyi önkormányzattal együtt ezt nem tartja helyesnek, mert ha ezt kimutatja részükre, akkor ık ezt, mint az elmúlt évi veszteséget kénytelenek kezelni, aztán a következı évi díjmegállapításnál ez újra elıkerül és azokat sújtja majd, akik addig is becsülettel, rendesen fizették a hozzájárulást. Ezért ez ellen vannak, erre vonatkozóan a közgyőlés nem hozott határozatot, de felhatalmazást a Z.H.K. Kft. vezetısége nem kapott, hogy esetleg más módszert találjon ki erre vonatkozóan. A közszolgáltatási szerzıdést áttekintették, és azokat a pontokat, amelyeket úgy ítéltek meg, hogy szükséges módosítani, azokat megtették a kiküldött anyagban. Egyetlen dolgot kért pontosítani a Z.H.K. Kft. vezetıje, mégpedig az elsı vastagon szedett bekezdés – ezt tartalmazza az anyag – hogy „de a címzett a küldeményt a második megkísérelt kézbesítést követıen sem vette át, az azt követı 5. munkanapon.” Ez a módosítás a postaszolgáltatásra vonatkozó rendelet, illetve a polgári perrendtartás alapján kerüljön véglegesítésre. Ez a szerzıdés ötödik éve került megkötésre a Z.H.K. Kft-vel, 3 év múlva újra kell tárgyalni a Képviselı-testületnek ezt a témát, és valószínő, hogy új közszolgáltató megversenyeztetésére is sor kerül, ha jogszabályi változások nem következnek be. A jelenlegi jogszabályok alapján meg kell versenyeztetni Saláta László Mihály: Kérdezi, hogy az elıterjesztéssel kapcsolatosan van-e kérdés, észrevétel, javaslat. Amennyiben nincs, úgy kéri a bizottság szavazását az elıterjesztés elfogadásáról. Jelenlévı bizottsági tagok száma: 5 fı. Az Ügyrendi és Jogi Bizottság 5 igen szavazattal – egyhangúlag – a következı határozatot hozta: 31/2010. (III. 25.) Ügyrendi és Jogi Biz. határozat a hulladékkezelési közszolgáltatási szerzıdés módosításáról Az Ügyrendi és Jogi Bizottság tárgybani elıterjesztést megtárgyalta, melyet elfogadásra javasol a Képviselı-testületnek.
7. NAPIRENDI PONT Tárgy: Elıterjesztés Intézkedési hatékonyságának javítására
terv
pontosításáról
a
gazdálkodás
16 Saláta László Mihály: Kérdezi, hogy az elıterjesztéssel kapcsolatban van-e kiegészítés. Dr. Szabó Rita: Kiegészítésként tájékoztatja a bizottság tagjait, hogy az Állami Számvevıszék ezeket a változtatási észrevételeket szóban jelezte. Ennek egy részében a 2010. január 1-jétıl hatályba lépett jogszabályváltozás – ez az 1. és 2. pontot érinti – valamint elírások, egy bekezdés kimaradt, tehát olyan kis jelentıségő észrevételek ezek, amelyet úgy gondolják, hogy maguktól megtesznek a szóbeli jelzésre. Egy dolgot szeretne kérdezni a Gazdálkodási Iroda vezetıjétıl, mégpedig, hogy amikor az intézkedési terv 11. pontjában az informatikai stratégiában meghatározottak szerint e- közigazgatási feladatok 1. szintjét kívánják elérni, hogy ezt az informatikustól meg tudták-e. Poncsák Ferenc: A Jegyzıi Iroda vezetıje adta meg ezt a szintet. Dr. Szabó Rita: A jogszabályi pontosításokon túl a határidık célszerőségi szempontból való kiigazítása, mint például, hogy a hosszú lejáratú kötelezettségvállalásokról, nevezetesen a kötvénykibocsátásról a zárszámadással egyidejőleg történjen meg a tájékoztatása a Képviselıtestületnek, mert erre vonatkozóan késıbbi idıpont volt szerepeltetve. Tehát ezek kerültek korrigálásra. Saláta László Mihály: Az Állami Számvevıszéki vizsgálat eredményeképpen a megállapításokról intézkedési terv készült, melyet elfogadtak, azoknak némi módosítására kerül sor jogszabályváltozások miatt. Egyetlen megjegyzése van, hogy hívják fel az illetékesek figyelmét, hogy a határidık betartását folyamatosan kísérjék figyelemmel, ne forduljon elı olyan, hogy a következı ÁSZ vizsgálaton derül ki, hogy a határidıket nem tartották be. Kéri a bizottság szavazását az elıterjesztésrıl az észrevétellel. Jelenlévı bizottsági tagok száma: 5 fı. Az Ügyrendi és Jogi Bizottság 5 igen szavazattal – egyhangúlag – a következı határozatot hozta: 32/2010. (III. 25.) Ügyrendi és Jogi Biz. határozat intézkedési terv pontosításáról a gazdálkodás hatékonyságának javítására Az Ügyrendi és Jogi Bizottság tárgybani elıterjesztést megtárgyalta, melyet elfogadásra javasol a Képviselı-testületnek azzal, hogy a határidık betartását folyamatosan kísérje figyelemmel.
8. NAPIRENDI PONT Tárgy: Egyéb ügyek • Tájékoztató a gödi ingatlan helyzetérıl
17 Saláta László Mihály: Miután kiosztásra került egy dokumentum a gödi ingatlanról, megkéri Dr. Pontja Rajmund vezetı tanácsost, adjon tájékoztatást az ingatlan helyzetérıl. Dr. Ponta Rajmund: Tájékoztatja a bizottság tagjait, hogy a Képviselı-testület februári ülésén arról döntött, hogy a gödi ingatlannal kapcsolatban az ingatlan árverésen vegyen rész, és járjon utána a jelenlegi helyzetnek. Az önkormányzatnak kezesség kiváltására végrehajtási jog, illetve jelzálogjog került bejegyzésre a szóban forgó ingatlanra, amit ingatlanárverés útján többször próbálták érvényesíteni. Legutóbb március 23-án Dunakeszin volt egy ingatlanárverés, ami sajnos sikertelen volt, de arra mindenféleképpen alkalmas volt, hogy utána tudott járni, hogy megnézze hogyan nézi ki napjainkban ez az ingatlan. Van egy 896 m2 nagyságú telek, melynek elsı részén található egy 25 éves ház, ami 150 m2 alapterülető ingatlan. A kert végében található egy másik ingatlan, ami kisebb ez egy 70 éves ingatlan. Ismerteti a helyiségek számát. A Képviselı-testület azt is célul tőzte ki, hogy a jogi lehetıségeket vegyék számba. Ott a bírósági végrehajtóval két lehetıséget talált. Az egyik, amit Egyed Attila képviselı úr vetett fel, hogy esetlegesen követeléskezeléssel foglalkozó cégek megvennék-e ezt a követelést az önkormányzattól. Erre a végrehajtó azt a tájékoztatást adta, hogy vannak ilyen cégek, kb. a követelt összeg 30 %-a, amit ık ezért fizetnek. Mivel az árverési hirdetményben a megjelölt kikiáltási ár 26.800.000,-Ft, így ennek a 30 %-a, kb. 8 millió forint. Azt a tájékoztatást kapta, hogy ezt reálisan ilyen összegért lehetne értékesíteni, de a konkrét ajánlat vonatkozásában nem vették fel ezekkel a cégekkel a kapcsolatot. Ez az egyik lehetıség. Másik lehetıség, amit a végrehajtási törvény biztosít, hogy arra is van mód, hogy az önkormányzat úgynevezett beszámítással tulajdonjogot szerezzen ezen az ingatlanon, ami azt jelenti, hogy az önkormányzat által követelt összeg fejében megkapnák az ingatlan tulajdonjogát. Az elmúlt ülésen elmondta, hogy az önkormányzat követelése 22 millió forint felett van, most már az árverésen készült jegyzıkönyv szerint ez már több mint 23 millió forint, mert a kamatokkal állandóan növekszik ez az összeg. A hirdetményben is szerepelt, hogy a kikiáltási ára 26.800.000,-Ft, a vett érték 70 %-ára leszállítható, ami kb. 18 millió forint körüli összeg, ami jelen pillanatban úgy néz ki, hogy az önkormányzat követelése nagyobb, mint amennyi az ingatlan vett értéke, illetve amennyiért értékesíteni lehetne. Gyakorlatilag azt jelenti, hogy az önkormányzat egy egyszerő beszámítással tulajdonjogot tudna szerezni, ebben az esetben csak egyetlen egy dolgot kell majd megfizetnie, a végrehajtási költségeket, amelyeknek összege – tekintettel arra, hogy ez már 1997. óta húzódik – 1.041.000,-Ft. Ha ezt az utat választja a Képviselı-testület, akkor 1.041.000,-Ft-ért tulajdonjogot tud szerezni az ingatlanon. Ebben az ingatanban most még tulajdonosok laknak, nevezetesen Kósa György és élettársa. Ha ezt az összeget az önkormányzat megfizetné, akkor ezzel üresen szerezne tulajdonjogot az önkormányzat, tehát a végrehajtó ıket a vonatkozó eljárási szabályok betartásával a felszólítást követıen rövid idın belül kiteheti onnan, és akkor üres, nagy értékő ingatlant tudna szerezni a Dunakanyarban az önkormányzat a fent említett áron. Érdeklıdött, hogy reális-e az ár, erre azt a tájékoztatást kapta, hogy ott nagyon magas értéke van magának a teleknek is, tulajdonképpen ez a telek önmagában is 20 millió forintot érne. Azt mondta, hogy azért nem tudja értékesíteni véleménye szerint, mert egyrészt nagyon nagy az ingatlan, mivel 150 m2 alapterülető, de kétszintes, és még van hozzá melléképület, továbbá mőhely, további probléma, hogy még laknak is benne. Tehát ezért nincs nagyon rá érdeklıdı. Saláta László Mihály: Ezen információk birtokában a képviselı-testületi ülésen próbáljanak meg valamilyen javaslatot tenni az ingatlannal kapcsolatban. Az elmondottak alapján két alternatíva vetıdik fel, ezt kellene átgondolni.
18 Poncsák Ferenc: Kérdése, hogy a magánszemélynek hogyan került az ingatlanára a jelzálogjog bejegyzés, és miért pont 5 millió forint összeggel. Dr. Ponta Rajmund: Szintén megkérdezte, mert személyesen sikerült beszélnie Kósa Györggyel. Anno ez a FRUKÓ Kft. ügyében elhíresült dolog volt, ennek az ügyvezetıje volt az ı testvére, akit Kósa Lajosnak hívnak, aki azóta Norvégiába távozott testvére elmondása szerint. İ vállalt a testvérének a tartozására kezességet. Tehát ı vállalta azt, hogy az önkormányzat követelésének a fejében jelzálogjogot rájegyeztet az ı ingatlanára. Az alapkövetelés 1993-ban került rájegyzésre 5 millió forint körüli értékben, ennek kamatai 18 millió forintnál tartanak. Poncsák Ferenc: A Gazdálkodási Irodán fellelhetı egy dosszié, amiben a FRUKÓ Kft. iratai vannak és abban az önkormányzat helytállási bizonylatai vannak, és több mint 20 millió forint van felsorolva. Tehát az 5 millió forintra ezért kérdezett rá. Dr. Szabó Rita: Az iratok alapján egymás között lehetne egyeztetni, erre a bizottság nem tud válaszolni. Ténylegesen 22 millió forintot fizetett ki az önkormányzat a pénzügyi bizonylatok alapján? Dr. Ablonczy Zoltán: Tájékoztatja a bizottság tagjait az ügy korábbi helyzetérıl. Kósa Lajos úr FRUKÓ Kft. nevő vállalkozást hozott létre, erre a volt BOGYÜV telepet vásárolta meg, ahol egy német licencet vallott magáénak, ami az övé is volt. Az üzem felújításához elıször 10, majd késıbb ismét 10, összesen 20 millió forint kölcsönt vett fel, ehhez kérte a város segítségét oly módon, hogy a kölcsön visszafizetésére vállaljon kezességet. Egyéb viszontgaranciák mellett volt ez az ingatlanra a jelzálogjog bejegyzés. Az egyik viszontgarancia, hogy ha az önkormányzat kezesi felelısségvállalása leállna, akkor viszont érvényesíthetné a testvére lakásán a jelzálogjogot. Rengeteg mindent, tehát az árukészletet lefoglalták, értékesítették, tehát rengeteg követelés folyt be az egyéb viszontgaranciákból. Gépek, berendezések kerültek az önkormányzat birtokába, amit ugyancsak értékesítettek. Meg kell nézni a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság felmentı ítéletét, alapjául szolgál számtalan könyvszakértıi vélemény, akkor a könyvszakértık írták le, hogy milyen bevételei voltak az önkormányzatnak az egyéb viszontgaranciák értékesítésébıl. A dolog lényege, hogy a viszontgaranciák egy része, például a licence tulajdonjoga nem szállt rá az önkormányzatra, tehát vannak, amelyek elvesztek. Ami érvényesíthetı viszontgaranciák közül ez az egyedüli, ami még él. Amik kérdésesek, azoknak a behajtására a 1998-2002. közötti Képviselı-testület tagjaként is tettek kísérleteket. Kérdése vezetı tanácsos úr felé, hogy milyen a lakás mőszaki állapota? Dr. Ponta Rajmund: A tulajdonos már nyugdíjas korú az élettársával együtt, megélhetési gondokkal küzdenek, továbbá az az álláspontja, hogy az ingatlan már úgy sem az övé, tehát ı erre nem fog költeni egy fillért sem. Amióta folyik ez a végrehajtási eljárás, az ingatlan állaga folyamatosan pusztul az ı bevallása szerint. Jelen pillanatban egy 9 tagú családot albérletbe befogadott a fıépületbe, úgyhogy oda nem is tudott bejutni. A tulajdonos elmondása szerint a tetın beázások vannak, állítása szerint a felsı szintrıl folyamatosan ázik az alsó szint is, tehát cserepet kellene cserélni, belülrıl pedig teljes felújításra szorul, mert a 9 tagú család szociálisan rászorult és ık sem költenek az állagmegóvásra. Dr. Szabó Rita: Kérdése, hogy ez a család bérleti szerzıdés alapján lakik a lakásban vagy szívességi lakáshasználók?
19 Dr. Ponta Rajmund: Csak következtetni tudnak az ott elmondottakból, ı biztosan kap valamennyi pénzt, amit nem akar bevallani, ezért azt mondta, hogy ı oda befogadta ezeket az embereket. Dr. Ablonczy Zoltán: Kb. 10 évvel ezelıtt ık elváltak, ezek szerint a volt feleség kiköltözött a lakásból. A hátsó, volt asztalos mőhely milyen állapotban van? Dr. Ponta Rajmund: Nem tudta megtekinteni, de a tulajdonos elmondta, hogy ı korábban asztalos volt, de ezzel a tevékenységgel is felhagyott. Dr. Ablonczy Zoltán: Amikor ezt látta, akkor az egy durván 100 m2 alapterülető csarnok volt, mindenféle kiszolgáló létesítménnyel el volt látva. A múltkori ülésen is szóba került, hogy az önkormányzat terhei mellett kik szerepelnek még? Dr. Ponta Rajmund: Az APEH Pest Megyei Igazgatósága tıkekövetelése 1.854.256,-Ft, az Egészségbiztosítási Pénztáré 507.117,-Ft, Göd Város Önkormányzatáé 121.140,-Ft, a TIGÁZ Zrt-nek pedig 517.933,-Ft. Nyilván, hogy a követelések összege jóval magasabb, mint magának az ingatlannak az értéke. A végrehajtási törvény vonatkozó 175.§-a úgy rendelkezik, hogy ha jelzálogjoggal biztosított követelést teljesíteni kell, akkor az megelızi az adó- és társadalombiztosítási követeléseket és más köztartozások jogcímen található követeléseket, illetve minden egyebet. Tehát gyakorlatilag a jelzálogjoggal biztosított követelést csak a gyermektartásdíj és az egyéb tartásdíj elızı meg, ami nincs. Hutkainé Novák Márta: Gyakorlatilag az 1.043 eFt tiszta, semmi más nem terheli az önkormányzatot, ez a megoldás választható. Dr. Ponta Rajmund: Igen, mivel az önkormányzatnál már elfogy a fedezet. Dr. Ablonczy Zoltán: Afelıl kétségei vannak, hogy üres, beköltözhetı állapotba adja-e a tulajdonos az önkormányzat birtokába az ingatlant. Dr. Szabó Rita: Egy kilakoltatás elég hosszadalmas, bár még mindig jobb tulajdonjogot szerezni és egy kilakoltatást végigvinni, mint 30 %-ért a követelést odaadni. A lehetıségekhez képest ez még mindig jobb, annál is inkább, mivel a törvény által elsıbbsége van Sárospatak Város Önkormányzatának, mert jelzálogjoggal biztosított a követelés. Dr. Ablonczy Zoltán: Korábbi években is azt javasolta és most is azt mondja, hogy ez az ingatlan kerüljön az önkormányzat tulajdonába. Egyrészt használható lenne, bár a Mőszaki és Kommunális Irodának meg kellene vizsgálni, hogy milyen ráfordítás szükséges a felújításra. A tulajdonosok akár ellakhatnának a hátsó régebbi lakásban akár ingyen is, nem biztos, hogy ıket büntetni kellene, mivel ık is vesztesei ennek a történetnek, ugyanúgy, mint az önkormányzat. Elláthatnák lakhatás fejében a gondnoki teendıket. Dr. Ponta Rajmund: Beszélt velük ez ügyben, ık ezt szívesen vállalnák is. Ezt ık is elmondták, hogy ennek a történetnek ık ugyanúgy áldozatai és ez a felajánlás számukra nemes gesztus lenne az önkormányzattól. Poncsák Ferenc: Akkor az újabb építéső lakást bérbe lehetne adni. Dr. Ablonczy Zoltán: Kérdezi, hogy ez az ingatlan mennyire van a Dunakanyarban?
20 Dr. Ponta Rajmund: Dunakeszi után található. Saláta László Mihály: Akkor döntsön arról a bizottság, hogy a tulajdonjogot próbálja meg megszerezni, a hasznosításról a késıbbiekben döntsenek. Jelenlévı bizottsági tagok száma: 5 fı. Az Ügyrendi és Jogi Bizottság 5 igen szavazattal – egyhangúlag – a következı határozatot hozta: 33/2010. (III. 25.) Ügyrendi és Jogi Biz. határozat a gödi ingatlan helyzetérıl Az Ügyrendi és Jogi Bizottság a gödi ingatlan helyzetérıl szóló tájékoztatót elfogadásra javasolja a Képviselı-testületnek azzal, hogy az önkormányzat szerezzen tulajdonjogot az ingatlanban, melynek mőszaki állapotát vizsgálja meg a Mőszaki és Kommunális Iroda, a hasznosításról a késıbbiekben döntsenek.
•
A zárt ülés lefolytatásának belsı szabályozásával kapcsolatos felvetés (Kossuth u. 65. fsz. 3. szám alatti ingatlan hasznosításáról)
Saláta László Mihály: Hutkainé Novák Márta bizottsági tag részérıl vetıdött fel elıször az igény arra, hogy vizsgálják meg, hogyan kerülhetett ki a zárt ülés anyag a köztudatba. Errıl a napirend elıtt részben aljegyzı asszony tájékoztatást adott. Személy szerint beküldte Jaskó János urat az önkormányzathoz, vegye elı a jegyzıkönyvet és meggyızıdhet arról, hogy hogyan zajlott ez a dolog. Hutkainé Novák Márta: Még egyszer pontosít és erre nem feltétlenül a mai napon vár választ. Nézzék meg, hogy milyen szabályai vannak annak, hogy a zárt ülés információi hogyan kerülhetnek ki, kikérhetı-e a jegyzıkönyv, milyen feltételekkel, milyen elıírások vannak erre. Saláta László Mihály: A bizottság javasolja a Képviselı-testületnek, hogy tekintse át a zárt ülés rendjével kapcsolatos tudnivalókat, kerüljön szabályozásra, hogy a zárt ülésnek milyen kritériumai vannak. Dr. Szabó Rita: A szabályok ismertetésére kerülhet sor. Hutkainé Novák Márta: Ezeket a szabályokat sértették-e a jegyzıkönyv kiadásával vagy sem. Dr. Szabó Rita: Kérdése, hogy erre a Képviselı-testület ülésén választ vár képviselı asszony?
21 Hutkainé Novák Márta: Nem feltétlenül, ha nincs kész a dolog, ha ez kivizsgálható, átlátható, akkor megtehetı a képviselı-testületi ülésen is, ha nem, akkor a következı bizottsági ülésen kapjon választ. Dr. Szabó Rita: Írásban elıterjesztett kérelem egy megítélés alá esik a szóbelivel, tehát kötelezı írásos forma nincs erre nézve. Hutkainé Novák Márta: Tekintsék át, hogy mi volt a rendje, szabályosan kapta-e meg a jegyzıkönyvet az ügyfél, ha azt mondják, hogy szabályosan, és ez teljesíthetı péntekig, akkor rendben van. Dr. Szabó Rita: Erre kérhetı egy megerısítés az Észak-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivataltól, ugyan nem törvényességi jogkörükben, de úgy, mint monitoringozásra feljogosított szervezet, nyilván véleményt tudnak mondani. A bizottsági ülés elején elmondottakat változatlanul fenntartja, kéri a Jegyzıi Iroda vezetıjét, hogy erısítse meg, hogy elmondható-e a hivatal nevében. Dankóné Gál Terézia: Igen, meg tudja erısíteni. Nem olyan egyszerő ez a kérdés tekintettel arra, hogy az adatvédelmi biztosnak is több állásfoglalása – szinte évente jelenik meg – a közérdekő adatok közzétételérıl, a személyiségi jogok védelmének a biztosításáról, a nyílt és zárt ülések elhatárolásának kérdéseirıl éppen azért, mert ez sok gondot okoz országos szinten is. Az önkormányzati törvényben, az adatvédelmi törvényben foglaltakat is figyelembe kell venni e vonatkozásban, amiben idınként ellentmondás is található, de próbálják az állásfoglalásokat, illetve más önkormányzatoknál tapasztaltakat az államigazgatási hivatalok vizsgálatait figyelembe venni. A törvény szerint vagyoni ügyben tulajdonképpen nem is lehetne közvetlenül zárt ülésbe tenni a napirendet, nyílt ülésbe kell tenni, és a Képviselıtestület üzleti érdekbıl dönthet arról minısített többségő szavazással, hogy a vagyoni ügyet zárt ülésben tárgyalja-e. A jövıre vonatkozóan gondolkodott azon, hogy ezt hogyan lehet megoldani, mert a közérdekő adatokat közzé kell tenni és a honlapon bevezetésre került, hogy már a képviselıtestületi elıterjesztések is közzétételre kerülnek az ülés megtartása elıtt. Erre vonatkozóan olyan formát lát megvalósíthatónak, hogy az összes vagyoni ügyet ezentúl nyílt ülésbe teszik, és nem teszik fel a honlapra az anyagot a képviselı-testületi ülés megtartásáig, mert dönthet úgy a Képviselı-testület, hogy átteszi zárt ülésbe. Talán így meg tudnak felelni minden követelménynek. Hutkainé Novák Márta: Konkrétan kérte, hogy tárgyalják nyílt ülésben, mert egyébként is beszélik a városban, ez az egyik része a dolognak, ebben azt hiszi, hogy nincs ellentmondás. Ha elrendelték, hogy zárt ülés vagy a jogszabály az írja elı, hogy csak zárt ülésben lehet tárgyalni, mindenféle jog és dilemma mellett, akkor a zárt ülés dolgai hogyan kerülhetnek ki, ez egy nagyon fontos kérdés, ez hogyan van szabályozva. Dankóné Gál Terézia: Az adatvédelmi biztos állásfoglalása és a törvényi magyarázat azt is kimondja, hogy ha olyan témát tartott zárt ülésben, amit nyílt ülésen kellett volna tartani, akkor nem lehet azt a dokumentumot zártként kezelni. Továbbiakban azt is figyelembe kell venni, hogy tulajdonképpen a zárt ülésre az érintett meghívható, errıl a polgármester dönt, és esetleg, mint érintett részt vehet, vagy részt is vehetett volna és ha az érintett részt vesz, akkor véleménye szerint mindenképpen kiadható részére a jegyzıkönyv rá vonatkozó része zárt ülésben is.
22 Dr. Ablonczy Zoltán: Kérdése Hutkainé Novák Mártához, hogy konkrétan mi a sérelme? Hutkainé Novák Márta: Nem az sérti, hogy ı tudja, hogy hogyan szavazott. Dankóné Gál Terézia: Azt nem is tudhatja, mert azt a jegyzıkönyv nem tartalmazza. Hutkainé Novák Márta: A véleményt és a szavazást is tudta az érintett, de ezt is felvállalja, nincs ezzel probléma, de ha ez zárt ülés, és arról nem mehet ki, akkor tárgyaljanak róla nyílt ülésben. Dr. Szabó Rita: Annak az utólagos visszaellenırzése, hogy szóban milyen információ kitıl, hogyan, milyen módon áramlott ki, ez lehetetlen, ezt már nem tudják utólag kivizsgálni, hacsak nem úgy, hogy valaki bevallja, de ha annak a valódiságát a másik fél vitatja, akkor erre nincs lehetıség, hogy ezt utólagosan, hitelt érdemlıen be tudják mutatni. Tehát itt az irányadó szabályokat tudják vizsgálni. Dr. Ablonczy Zoltán: A döntésrıl értesülnie kell a kérelmezınek, akár nyílt, akár zárt ülésben tárgyalt róla a Képviselı-testület, az pedig, hogy ki hogyan szavazott, ez zárt ülésrıl nem szivároghat ki. Dr. Szabó Rita: Ez nem is szivárgott ki, hiszen a jegyzıkönyv ezt nem tartalmazza. Hutkainé Novák Márta: A jelenséggel van problémája, mert azt érzékeli, hogy nincs rend ezen a területen, nem tartják be, nem tartatják be, nem várják el, hogy rend legyen, ezt mindenképpen meg kellene beszélni. Dr. Szabó Rita: Ha sikerül telefonon az Államigazgatási Hivataltól erre nézve konkrét, egyértelmő választ kapni, akkor ezt ismertetni fogja az egyéb napirend keretében. Ha viszont nem, mert bıvebb információ átadása szükséges ahhoz, hogy az Államigazgatási Hivatal ebben az ügyben állást tudjon foglalni, ahhoz viszont az önkormányzat szervezeti és mőködési szabályzatát is meg kell, hogy ismerjék, akkor egy késıbbi idıpontban, esetleg a következı testületi ülésen adna errıl tájékoztatást, ha ez így elfogadható. Hutkainé Novák Márta: Elfogadható, csak egy a lényeg, hogy ebben rend legyen. Saláta László Mihály: Ez a baj ezzel, hogy ha ez szabályozva van is, eddig is minden dolog, ami a közvéleményt érinti vagy valakit érintett, minden téma kiment zárt ülésrıl. Tudvalévı, hogy számtalan olyan eset van, amikor egy témáról dönt akár a bizottság, akár a Képviselıtestület, és a döntést követıen valaki feláll és már tovább is adja. Ez hiába lesz szabályozva, ez erkölcsi, etikai kérdés. Hutkainé Novák Márta: Nem azt szeretné, hogy itt valakit személy szerint elmarasztaljanak, hanem legyen szabályozás erre vonatkozóan. Saláta László Mihály: Át kell tekinteni, hogy ebben az ügyben van-e belsı szabályozás, ha nincs, vagy korrekcióra szorul, akkor kerüljön a Képviselı-testület elé. Ennek határideje a következı testületi ülés idıpontja. Ezzel a javaslattal egyet tud érteni a bizottság? Amennyiben igen, úgy kéri a bizottság szavazását az elhangzott javaslatról. Jelenlévı bizottsági tagok száma: 5 fı.
23 Az Ügyrendi és Jogi Bizottság 5 igen szavazattal – egyhangúlag – a következı határozatot hozta: 34/2010. (III. 25.) Ügyrendi és Jogi Biz. határozat a zárt ülés belsı szabályozásának rendjérıl Az Ügyrendi és Jogi Bizottság javasolja, hogy a Polgármesteri Hivatal tekintse át a zárt ülésre vonatkozó belsı szabályozást és szükség esetén a módosítás vagy kiegészítés kerüljön a soron következı képviselı-testületi ülésen elıterjesztésre.
•
Elıterjesztés a Sárospatak, Kossuth u. 65. fsz. 3. szám alatti ingatlan hasznosításáról
Dr. Szabó Rita: A legutóbbi képviselı-testületi ülésen arról volt szó, hogy a Jaskó János úr által felajánlott építési munkák fejében be tudnánk azt a lakáshasználati díjat, amit ı nem fizeti, legkésıbb 2012. március végéig. Kérdése, hogy sikerült-e beszerezni erre nézve valamit, vagy ezt így fogják tárgyalni a Képviselı-testület elıtt, mert ez így elég szerencsétlen lenne, mármint a munkák részletezése, hogy mit szeretne elvégezni. Saláta László Mihály: Meg kell fogalmazni, hogy mérje fel, hogy milyen az ingatlan állapota, milyen munkálatok végezhetık el, hogy a minimális feltételeknek megfelelı legyen, amit egyébként az önkormányzat elvégezne akkor, ha bérbe szeretné adni. Mindenképpen az önkormányzat által felkért szakember végezzen egy felmérést erre vonatkozóan, készítsen költségvetést, hogy melyek azok a munkák, amelyek elvégezhetık, milyen volumenőek, így annak a mértékéig, a 23.000,-Ft-os nagyságrendő bérleti díj fejében ezt lelakhatja. A Gazdasági, Idegenforgalmi és Városfejlesztési Bizottság ülésén is felvetıdött, ha egyéb luxusberuházást szeretne ott elvégezni, akkor az nem tekintendı ennek a részének, az már a továbbiakban nem számítható fel, mint bérleti díj. Cziráki Zsolt: Azt a lakást az önkormányzat 2007. évben teljesen felújította. Azóta a lakás üresen áll. Azok az állagromlások, amelyek azóta történtek, azok pontosan abból adódnak, hogy a lakást nem használja senki, nincs főtés, nincs szellıztetés. Többször is járt a lakásban, és úgy gondolja, hogy kisebb javítási munkálatokkal a lakás a mai napig is lakható. Ez azt jelenti, hogy a szoba egyik fala kb. 80 cm magasságban nedves, a vakolatot ki kell javítani, festeni kell. Azt gondolja, hogy a javítási költség összege nem haladja meg a 100 eFt-ot. Egyébként egy összkomfortos, teljesen felújított, lakható lakásról van szó. Jaskó János úrnak ebben teljesen más a véleménye. Személy szerint nem vett részt a Gazdasági, Idegenforgalmi és Városfejlesztési Bizottság ülésén, de úgy tudja, hogy ott merült fel az a lehetıség, hogy a Mőszaki és Kommunális Iroda szakembere végezzen egy felmérést. Saláta László Mihály: Igen, ezt ı javasolta, pontosan annak érdekében, hogy a megoldás irányába menjen ez a dolog, mert a végén úgy jött ki, mintha ellenezte volna. Bizonyos ellenérzéseit az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnökeként mondta el ezzel kapcsolatban, nem akart példát statuálni. Ez még most is fennáll ez a dolog, mert ha ebben az ügyben így fognak
24 dönteni, akkor többen is jöhetnek ilyen jellegő problémával. Ezzel mintegy alapot szolgáltatnak arra, példát statuálnak, és megindul az áradat az önkormányzat felé. Néhányan úgy interpretálták Jaskó János úr felé, mintha ellene szavazott volna, pedig világosan elmondta, hogy keresik a megoldás útját, akkor ezt találta megoldhatónak, mert nem látta a nagyságrendjét annak, hogy milyen mértékő a javítás vagy állagmegóvási munkálat. Cziráki Zsolt: Nyilván ezek a munkálatok arra vonatkoznak, hogy a lakás rendeltetésszerő alkalmas állapotba kerüljön. Nyilván, ha Jaskó János úrnak más igénye van, az már az ı kényelmét, illetve igényeit kell, hogy szolgálja. Az is szóba került a Gazdasági, Idegenforgalmi és Városfejlesztési Bizottság ülésén, hogy más önkormányzati bérlakásnál is volt már rá példa, azzal a különbséggel, hogy ott az önkormányzati bérlakások az önkormányzat tulajdonában is maradtak. Tehát amikor a bérlı adott esetben kiköltözik, akkor az értéknövelı beruházás értéke visszakerült az önkormányzathoz a lakásba. Itt ı akárhány millió forintot is fog beépíteni, adott esetben, ha megvásárolja a lakást, ezzel nem az önkormányzatnak tett jót, hanem a saját kényelmét szolgálta. Hutkainé Novák Márta a napirend tárgyalása közben távozott. Dr. Szabó Rita: Az elmúlt ülésen is elmondta, hogy jelen állapotban az adásvételi szerzıdés tervezetét nem javasolja elfogadásra, mert nem szerepelnek benne azok a biztosítékok, amelyek az önkormányzat érdekeit védeni tudnák. Itt a határozati javaslat a.) és b.) változatot tartalmaz, akkor érdemes gondolkodni a b.) változatról is, ahol a kikiáltási ár van meghatározva. Egyáltalán érdemes-e most licitre meghirdetni ezt az ingatlant vagy ez olyan alternatív javaslat, ami nem teljesen idıszerő, csak elviekben lehetséges. Cziráki Zsolt: A bérlakás fejlesztési koncepció jelölte ki ezt a lakást is elidegenítésre és most az elızı testületi üléseken több lakást is meghirdettek licitre, ezért vették be ebbe a körbe eredetileg is, hogy akkor ez is kerüljön licitáltatásra. Innen szerzett egyébként tudomást Jaskó János úr az eladásról. Saláta László Mihály: Javasolja, hogy hallgassák meg Dr. Ablonczy Zoltán véleményét ebben a kérdésben, mert az elıterjesztésben már benne szerepelt a neve, és nem is tudott errıl. Cziráki Zsolt: Az elıterjesztést ı készítette, de abban nem szerepel Dr. Ablonczy Zoltán neve. Dr. Szabó Rita: A szerzıdés-tervezet ügyvédi ellenjegyzıjeként szerepel a neve. Dr. Ablonczy Zoltán: A bizottság tagjai közül hárman érintettek valamilyen szinten ebben. Valóban egy megállapodásnak megfelelıen ezeket az ellenjegyzéseket ı végzi. Alpolgármester úr kérdése arra vonatkozott, hogy ennél a konstrukciónál a tulajdonjog fenntartással történı eladás elıgarancia-e vagy sem. Részinformációk alapján úgy nyilatkozott, hogy igen, a tulajdonjoggal fenntartással történı eladás ténye az elıgarancia arra, ha a vevı nem fizet, nem lesz tulajdonos, a tulajdon nem kerül ki az önkormányzat tulajdonából. Valóban számtalan esetben kereste meg Jaskó János úr ennek az ingatlannak a kérdésével kapcsolatban. Az önkormányzat joga, hogy ezt az ingatlant eladja-e, eladásra kijelöli-e, eladja-e részére, félretesz-e szabályokat, milyen vételárat állapít meg, a teljesítés hogyan történik, ez egy dolog. Illetıleg nyilván minden egyes eleméhez az önkormányzat, a Képviselı-testület, aljegyzı asszony, Dr. Ponta Rajmund vezetı tanácsos, illetve személyesen
25 ı tanácsolhat különbözı biztosítékokat. Kezdve onnan, hogy a tulajdonjog fenntartás kellı garancia-e vagy sem, akár addig, hogy tételezzék fel, 2010. március 31-ig ennek az adásvételi szerzıdése nem jön létre, akkor arra vállalnak a felek kölcsönös kötelezettségeket, hogy a Jaskó János úr tulajdonában lévı Gárdonyi utcai lakást elcserélik és valamilyen módon elszámolják. Saláta László Mihály: Ez fel sem vetıdött. A legutóbbi képviselı-testületi ülésen azt javasolta, hogy tekintettel arra, hogy ilyen állapotba került Jaskó János úr, ne zárkózzanak el, próbálják meg emberi oldalról is megérteni ezt a dolgot, és próbálják meg úgy megoldani, hogy segítsenek is rajta az önkormányzat érdekét is szem elıtt tartva. A Képviselı-testület arról szavazott, hogy folytassanak tárgyalásokat Jaskó János úrral azzal egyetértve, hogy jelzálogot tegyenek a lakására. İ ettıl elzárkózik. Cziráki Zsolt: A legutóbbi képviselı-testületi ülés óta merült fel az a tény, hogy egyrészt az ingatlanon már van jelzálogjog bejegyzés, másrészt ı nem járul hozzá a további jelzálogjog bejegyzéshez, illetve ezt is az ı elmondásából tudják, hogy a horgászfaluban is van ingatlana. Dr. Ablonczy Zoltán: Az ügyfél azt mondja, hogy az elvégzendı beruházásokat, ha nem jön létre adásvételi szerzıdés, ı nem akarja visszakapni, de megítélése szerint nem is kaphatja vissza. Egyetlen egy dolog jöhet szóba ilyen esetben, hogy valóban a szerzıdéses partnert valamilyen módon kényszerítsék arra, hogy neki is álljon érdekében a lakás eladása, akár áldozatok bevállalásával is. És itt a másik vita, a bérleti díj mértéke. Cziráki Zsolt: Most még nem is beszélhetnek bérleti díjról, mert nem adhatják neki bérbe csak pályáztatás útján. Ezt is rendelet írja elı, hogy nem bérleti díjról, hanem használati díjról kell beszélni, és nem lehet bérleti szerzıdést kötni, és a használati díjat is szabályozza a lakástörvény. Csak azért, mert a Gazdasági, Idegenforgalmi és Városfejlesztési Bizottság ülésén is bérleti díjról beszéltek folyamatosan, nem bérleti díjról van szó. A piaci bérleti díjjal azonos mértékő lehet. Dr. Szabó Rita: Azt látja körvonalazódni, hogy több azoknak a tényezıknek a nagysága, ami amellett szól, hogy ezt az önkormányzat ilyen feltételek mellett ne adja Jaskó János úr használatába és ezt az adásvételi szerzıdés tervezetet, így ne fogadja el. Tulajdonképpen egy lehetıséget megvizsgált, megpróbált az önkormányzat, de azt gondolja, hogy minden áron bizonytalan tényezıbe nem kell belemenni. Dr. Ablonczy Zoltán: Elıször a fı kérdésben kellene a döntést meghozni, hogy eladják vagy sem, neki adják el vagy sem és milyen feltételek mellett. Utána lehet vitatkozni a biztosítékokon. Cziráki Zsolt: A Képviselı-testület abban már döntött, hogy 4.900.000,-Ft-ért eladja Jaskó János részére. Saláta László Mihály: Igen, arról döntöttek, ha 4.900.000,-Ft-ért részére megfelel, akkor eladják. İ azt mondta, hogy kifizetni nem tudja, sıt 23.000,-Ft bérleti díjat sem tud fizetni, hanem ı mondta, hogy mennyit tartana reálisnak. (17.000,-Ft) Dr. Szabó Rita: Hasonló ez a szituáció a helyzet bonyolultságát illetıen a Vak Bottyán úton történı telek eladáshoz. Az is hasonló kikényszerítési helyzetnek tőnt, bár ott nem volt szociális probléma, rászorultság.
26 Saláta László Mihály: Az elıterjesztés a.) változata arról szól, hogy 4.900.000,-Ft összegért értékesítik az ingatlant, és azon belül van két változat, hogy a használati díjat havi 23.000,-Ftban, illetve 15.000,-Ft-ban állapítja meg, de ebben egyszer már állást foglaltak. A b.) változat azt tartalmazza, hogy a Képviselı-testület a határozatát visszavonja, a Sárospatak, Kossuth u. 65. szám alatt lévı önkormányzati tulajdonú társasházi lakást 5.220.000,-Ft-os kikiáltási ár mellett liciteljárás keretében értékesíti. Ez a két alternatíva van. Dr. Szabó Rita: A korábbi határozat végrehajtási ideje hogyan volt megfogalmazva? Cziráki Zsolt: A határidı azonnal. Dr. Szabó Rita: Ha azt a döntést hozták, hogy eladó 4.900.000,-Ft-ért, most pedig egy újabb döntést hoznak. Cziráki Zsolt: Mert akkor ezek a körülmények még nem álltak fenn. Saláta László Mihály: Mert konkrétan mondták, hogy a 4.900.000,-Ft neki szóló ajánlat volt. Dr. Szabó Rita: Akkor itt az lehet a döntés, hogy nem javasolja a bizottság elfogadni ezekkel a feltételekkel az adásvételi szerzıdés megkötését. Saláta László Mihály: Ha a bizottság az a.) változatot nem fogadja el, akkor azzal kimondja, hogy az elıterjesztésben szereplı feltételeket nem fogadja el, marad a b.) változat. Aki a b.) változatot támogatja, azt, hogy liciteljárás útján 5.220.000,-Ft-ra írják ki értékesítésre, igennel szavazzon. Jelenlévı bizottsági tagok száma: 4 fı. Az Ügyrendi és Jogi Bizottság 2 igen szavazattal és 2 tartózkodás mellett a b.) változatról – mely szerint liciteljárás útján 5.220.000,-Ft-ért értékesítsék az ingatlant – érdemben nem foglalt állást.
Az elnök megköszönte a részvételt és az ülést 1230 órakor bezárta.
K. m. f.
Saláta László Mihály s.k. a bizottság elnöke
