Esztergom Város Polgármesteri Hivatala 2501 Esztergom, Széchenyi tér 1. Pf. 92.
3727-12/2008.
JEGYZŐKÖNYV ESZTERGOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2008. NOVEMBER 6-ÁN MEGTARTOTT KÖZMEGHALLGATÁSÁRÓL
1
Esztergom Város Polgármesteri Hivatala 2501 Esztergom, Széchenyi tér 1. Pf. 92. Jegyzőkönyv Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2008. november 6-án a volt Zsinagóga konferenciatermében megtartott közmeghallgatásáról
Jelen vannak: Meggyes Tamás polgármester Knapp János Pál alpolgármester Németh József alpolgármester Eck Alajos Miavecz Jenő Horányi László Nyíri Attila Ivanov Mihály Dr. Osvai László Dr. Jónás László Petróczy Gyula Kálmán Sándor Petrovics János Kinál Katalin Pócsföldi József Koditek Pál Dr. Varga Győző Dr. Kolumbán György Winkfein Csaba Dr. Marosi György jegyző Dr. Szolnoki Imre aljegyző Később érkezett: Mihályi László és Szalma László Nem vett részt az ülésen: Horváth Mihály és Kiss Tamás Jegyzőkönyvvezető: Kalmár Sándorné Meggyes Tamás köszöntötte a megjelenteket és a közmeghallgatást 18.10 órakor megnyitotta. Az ülés határozatképes, jelen van 19 képviselő. Tájékoztatásul elmondta, hogy nem kíván hosszabb tájékoztatót tartani, a kérdésekre fog választ adni. A jelenlévő képviselőkhöz, jegyzőhöz, osztály- és irodavezetőkhöz, munkatársakhoz is lehet kérdést feltenni, akik válaszolni fognak. Az írásban beadott kérdésekre írásban fog választ adni, azokra most szóban nem fog kitérni. Átadta a szót a jelenlévők részére. Kérte, hogy aki felszólal, mondja be a nevét és lakcímét a jegyzőkönyv számára, mert rendes testületi ülésről lévén szó, részletes jegyzőkönyv készül. Balla Ferenc, Esztergom-Kertváros, Dobó István utcai lakos. Örül, hogy nekifogtak a kertvárosi utcák felújításának, többek között a Dobó utcának is. Azonban a Dobó utca, Párkányi utca és a vasút között van egy 18-20 méteres szakasz, ami nem került be a felújításba, azt is meg kellene csinálni. Óriási gödrök vannak, eső esetén nagy
2
a sár. Kérte továbbá, hogy az útfelújításokkal együtt a járdákat is tegyék rendbe, mert azok is rendkívül rossz állapotban vannak. Meggyes Tamás válasza, hogy felvesszük a feladataink közé annak a 18-20 méteres útszakasznak a javítását. Kérte az ezzel foglalkozó kollégát, hogy jegyezze fel. Megjegyezte, hogy nagyon sok az elvégzésre váró munka, egy kolléga foglalkozik ezzel a dologgal, előfordulhat, hogy egy-egy szakasz kimarad. A járdákkal több helyen is probléma van, nagyon sok helyen rosszak, az elmúlt 9 évben ezekre nem sok pénzt tudtunk költeni. A Gyarapodás Program felgyorsítása tárgyában kiküldött felmérésekkel kapcsolatban is a lakosság legnagyobb számban a járdák felújítását kérte, azt tették az első helyen megoldandó feladatok közé. Februárig precíz felmérés készül, hogy mely járdák felújítása kerüljön be a programba, amelyre 1,5 milliárd forintot kívánunk elkölteni 2010-ig. Előfordulhat, hogy ennek ellenére is lesznek kimaradó járdák, de reméli, hogy a Dobó utcai járda megoldásra kerül. Reméli, hogy a pénzügyi válság miatt nem kerül sor beruházások elhalasztására. Vámos Attila kiegészítette Polgármester úr által elmondottakat azzal, hogy ismerik a problémát, az Útfenntartó Kft.-nek kiadták a kátyúzási feladatot. Papp János, Esztergom, Vasas utca 68. Köszönetét fejezte ki az Önkormányzatnak, hogy a lakosságnak beleszólást biztosítanak a város ügyes-bajos dolgaiba. Elsődleges, fontos feladatnak tekinti a város levegőjének javítását a járdák kiszélesítésével kerékpárutak céljára. Másodikként jelölte meg a járdák felújítását, gyalogos átkelőhelyek felfestését a Kiss János utca és a Virágos utca kereszteződésénél, illetve a Táti úton. Harmadik legfontosabb feladatnak tartja a középületek, iskolák, egyházi épületek felújítását, valamint a várrész befejezését. Negyedik a sorban a belváros elhanyagolt épületeinek felújítása, amelyet pályázati pénzek megszerzésével lehetne megoldani, szociális szempontok figyelembevételével. A következő a város utcáinak, útjainak ellenőrzése, hogy milyen terhelést bírnak el, és táblákkal korlátozni a teherbírást, az utak állapotát. Személykocsival közlekedik, nem örül, hogy a parkolásért fizetni kell, de ha a városvezetés így döntött, akkor mindenhol fel kellene szerelni a parkolóórákat. Ezt azért tartja fontosnak, mert a parkolási zónákon kívüli utcákban rendkívül sok autó gyűlik össze, mellettük nagyon nehéz és balesetveszélyes a közlekedés. Meggyes Tamás: Az úr által említett program valóban a lakosság megkérdezésével került a Testület elé. Ez alapján döntött a Testület, mely döntéssorozatnak még nem vagyunk a végén. Járda és útprogramról az előbbiekben már beszélt, a homlokzatok felújítása intézményi, önkormányzati, magántulajdonú ingatlanoknál nem jelent teljes felújítást, hanem csak az utca felőli homlokzatok felújítását. Ez nehéz döntés volt, sokan beszélnek erről a programról. A választások előtt mindenkinek a programjában benne volt ez a cél. Azonban ez rendkívül nehéz, mert közpénzt kell magántulajdonú ingatlanok felújítására költeni. Ha a lehető legigazságosabb szociális alapon próbáljuk megoldani, akkor olyan bonyolult ellenőrzési és pályázati rendszert kell bevezetni, hogy sose érünk a végére. Ezért azt vállalta fel a Testület, és erről már rendeletet is alkottunk, hogy maximum 360 ezer forint támogatást ad a város az egy családra jutó homlokzathoz. Több tulajdonosnál ez összeadódik. Ugyanennyit kérünk az emberektől, de úgy, hogy ezt megelőlegezzük, hitelbe adjuk, s akik nyilatkozatban vállalják ezt a programot, havi ezer forintonként kell visszafizetni 360 hónap alatt. Havi ezer forintot a legrosszabb helyzetben lévők is kibírnak. Ez nem mindenkit érint, csak a zártsorú beépítéseket. A kertes családi házaknál, ahol a kertek körülölelik a házat, és nagyobb távolságra vannak egymástól, azt nem tudjuk vállalni. Ezek közül is előnyt élveznek a főutcai házak. Két ütem-
3
ben készül a homlokzat-felújítás, az első ütem 1 milliárd forintjába kerül az Önkormányzatnak. Ez nagyon sok házat, nagyon sok tulajdonost érint. Színdinamikai tervek készülnek építészmérnökök bevonásával. A Széchenyi térre, a Bajcsy-Zsilinszky utcára és az Árok utcára már elkészültek a tervek, nagyon szépek, látványosak, harmonikusak. Ezért kérte a lakosságot, hogy a színdinamikai tervet fogadják el, nem lehet egyéni igényekhez alkalmazkodni. Kérte ebben a témában a lakosság összefogását is, mert egy-egy ellenállás rendkívül megnehezítheti ezt a munkát. Az utak állapotával kapcsolatosan elmondta, hogy valóban néhány helyen nem történt meg a súlykorlátozó táblák felállítása, annak ellenére, hogy több mint egy éve van rá testületi döntés. Azon lesz, hogy ezeket a ki nem tett táblákat pótoljuk. Másrészt megjegyezte, hogy nagyon sok táblát ellopnak vagy leszerelnek az ellenérdekű felek. Ezeknek a pótlása is szükségessé válik. A táblák rongálása megakadályozásában kérte a lakosság segítségét, hogyha ilyen esetet látnak, jelentsék be a Hivatalban. A parkoló kiterjesztése az egész városra több bajt okozna, mint amennyi hasznot jelentene. Meglehetősen nagy elégedetlenséget és rendezetlenséget váltana ki. Igaz, hogy a parkoló-övezet határán feltorlódnak a járművek, de nem tudunk mit csinálni. Éppen ezért alakítottunk ki egy második, olcsóbb övezetet, de ennél jobban nem lehet kitolni a parkolási övezetet. Ha az egész város parkoló-díjas lenne, az nagy ellenállást váltana ki. Meg fogják fontolni, egyszer már beszéltek róla, de nem nagyon pártolták, hogy az egész város fizető övezet legyen. Vannak olyan utcák, ahol csak azok parkolnak, akik ott laknak. Ugyanez vonatkozik Esztergom-Kertvárosra is. A kerékpárúttal kapcsolatosan elmondta, sokkal több kerékpárútra lenne szükség, s talán többet kellett volna tenni ezért az elmúlt években. Nem annyira egyszerű a dolog, hogy a járdát kiszélesítjük, ezekre terveket kell készíttetni, engedélyeztetni kell. A Dorog felé vezető úton csak a főúton lehet kialakítani, az út viszont állami kezelésben van. Az engedélyeztetések egy-másfél évig is elhúzódhatnak. Ezek nehéz kérdések, de meg lehet, meg is kell oldani, de sok procedúrával jár. Hat év után most kaptunk építési engedélyt egy ún. EuroVelo elnevezésű, európai fontosságú kerékpárút építésére a Duna mentén Esztergom közigazgatási területén. Nagyon sok volt a probléma, melyek közül kiemelkedik, hogy az ÁNTSZ nem járult hozzá az engedély megadásához, mert egy szakaszon éles volt a kanyar, valamint problémát okozott Búbánatvölgynél a Duna parton egy nőszike nevű virág, amely védettség alatt áll. A Környezetvédelmi Minisztérium csak akkor engedélyezi a kerékpárút megépítését, ha a egyfajta hídon, fahídon megy át a kerékpárforgalom. Erre viszont a Gazdasági Minisztérium, aki a közlekedésért felelős, azt mondta, hogy a fahídon közlekedni balesetveszélyes, csak olyan megoldáshoz járul hozzá, ami szintben fut. Próbáltunk közvetíteni a két minisztérium között, ami egy évig tartott. A megoldás az lett, hogy sem aszfalt, sem híd, hanem föld. Az 1 méteres betoncsík helyett, ahol futott volna a kerékpárút, most lesz egy sáros, dagonyás rész, amit kerülgetni fognak, és 1 méter betoncsík helyett legalább hat métert fognak letaposni a növényzetből, de csak így kaptunk engedélyt. Van jószándékú kezdeményezés is, például Neuzer úr megkereste a Hivatalt azzal, hogy saját vállalkozásában olyan biciklis rendszert szeretne beindítani, hogy a városba autóval érkezők a város szélén letehetik az autót, bérelhetnek egy kerékpárt, tőlünk technikai segítséget kér. Remélhetőleg megoldható lesz ez az elképzelés. Katyi Ferenc esztergomi lakos: Sokallja a távhődíjat, többször is emeltek, holott az Önkormányzat a hatósági ár megállapítója vagy elfogadója. (Nehezen használta a mikrofont, de mondanivalójának ez volt a lényege.) Meggyes Tamás: Valóban rendkívül drága a távfűtés, de nyilván az állam is igyekszik lépéseket tenni az energiatakarékos fűtésre, és a Promtávhőnek is vannak ilyen elképzelései. Tényleg magasak az árak, de nem az Önkormányzaton múlik. Az energetikai ágazatot 1994ben a Horn-kormány alatt privatizálták. Ebben az időben került eladásra az Esztergom és Do-
4
rog közös tulajdonába került fűtőmű is a francia befektetőnek. Ezt a privatizációt dr. Könözsy László és dr. Tittmann János polgármesterek, az akkori képviselő-testülettel közösen döntötték el, és írták alá a szerződést. A frissen megszerzett több mint 2 milliárdos értékű vagyont, az üzletrész 86 %-át 43-43 ezer, összesen 86 ezer forintért adták el. 2001-ben kicsikartuk, hogy a maradék 7 %-ot is vegyék meg, mert ezzel a vagyonrésszel már semmit nem lehetett kezdeni. Ezért a 7 %-ért 240 millió forintot kaptunk. Tehát látszik, hogy nem volt muszáj 43 ezer forintért odaadni a vagyonrészt. Azonban a 43 ezer forintért eladott üzletrész tekintetében már semmit nem tudtunk tenni, hiába tettünk feljelentést az Ügyészségen, még tanúkihallgatás sem történt, pedig az Állami Számvevőszék a vizsgálatánál ebben az ügyben hűtlen kezelés gyanúját állapította meg a polgármesterek és a jegyzők esetében. Másrészt viszont az energiaárak elszabadulása világpiaci jelenség, és kormányzati eszközök vannak a féken tartására. Az önkormányzatoknak ilyen hatásköre nincs, csak hatósági ár megállapító szerepe van, ami abból áll, hogy a szolgáltatók számításait ellenőrizzük, és ha az helyes, akkor el kell fogadnunk az árat. Ha az önkormányzat nem fogadja el annak ellenére sem, hogy helyesek a számításaik, bírósági úton eljárhatnak, és érvényesítetik. Tehát ez csak ellenőrző szerep, nem az Önkormányzat dönti el vagy határozza meg, hogy mekkora a távhődíj emelése. Kizárólag ott van némi lehetőség kompenzációra, ahol az önkormányzatok meg tudták tartani saját tulajdonban a fűtőművet. Knapp János Pál: Polgármester úr válaszát kiegészítette azzal, hogy fogadónapján felkereste őt az úr. A májusi rendeletmódosítás azt jelenti, hogy negyedévente követheti az árváltozásokat a szolgáltató. Erre azért volt szükség, mert a liberalizált piacon folyamatosan van egy lehetősége a szolgáltatónak, illetve az előállítónak, hogy kövesse a megfelelő energiaárakat, és ez föl- és lefelé egyaránt jó lehet a fogyasztóknak. A jövő héten szakemberekkel fog találkozni a számítások felülvizsgálatával kapcsolatosan, ahol tisztázni fogják, hogy történt-e elszámolás a szolgáltató részéről. Amennyiben nem, sajnos nincs mit tenni. Szabó Istvánné, Esztergom-Kertváros, Kolozsvári u. Megköszönte a nyugdíjasoknak juttatott 2x2500 forintos utalványt, de sajnálatát fejezte ki, hogy csak a Süni-boltokban lehetett levásárolni, ami elég drága bolt, és alig tudták azt vásárolni, amire igazán szükségük volt. Értékeli, hogy így szépül a város közel ötven év után, amikor minden pénzt Tatabánya fejlődésére fordítottak, Esztergomnak pedig semmit, és a Dózsafalva nevet akarták adni. Bármennyire is örül a fejlődésnek, még mindig vannak olyan utcák, amelyeknek javítására még nem került sor. Esztergom-Kertvárosban a Kassai utca a buszjáratoktól nagyon megrongálódott. Nagyon rossz állapotban van a Sátorkői út, a Temesvári út, a temető felé vezető út, ahol járda sincs csak egyharmad részig. Nagy a forgalom a Palatinis-tó felé nyáron, és az úttesten kell közlekedniük. Erről már beszélt Pócsföldi úrral, a terület képviselőjével, aki a választások előtt megígérte a járdaépítést, de még nem történt semmi. Kifogásolta továbbá a helyijáratok közlekedését, vasárnap és ünnepnapokon nem tudnak bejönni Esztergomba, mert csak két-háromszor van járat, az is rossz időpontban. Kérte, hogy Polgármester úr intézkedjen a helyijáratok sűrítésében. Elmondta még, hogy a buszmegállókban nincs pad, nincs kitéve menetrendi tábla. A körjáratokra húsz percet is várni kell, nem közlekedik pontosan. Nincsenek autóbuszvárók, esőben áznak. Ebben is kérte a segítséget. Meggyes Tamás: A buszközlekedéssel kezdte a válaszadást. Elmondta, hogy a buszközlekedés a Volán feladata. Esztergomnak a jegyáremeléshez van joga hozzájárulni, valamint az útvonalba tud beleszólni. A helyi buszközlekedéshez így is pénzt adunk, biztosítjuk, hogy a gyerekeknek ingyenes legyen az utazás, kismamáknak kedvezményes legyen, hogy új buszok
5
kerüljenek beállításra, amihez a város biztosítja az összeg jelentős részét. Elmondta, hogy van olyan, Esztergomnál sokkal nagyobb város, ahol egyáltalán nincs helyi közlekedés, helyijárat. Azt gondolja a válság kapcsán, hogy a jövő évben még rosszabb lesz a tömegközlekedés, a költségvetésből még több pénzt kivon a Kormány. Ilyen magas jegyárak mellett viszonylag kevés utas van. A Volán azokat a járatokat akarja üzemeltetni, ahol kellő utas van, és némi haszonra tehet szert. Ebbe az Önkormányzat nem igazán tud beleavatkozni. Voltak olyan vonalak, ahol az Önkormányzat pénzzel járult hozzá, hogy működjenek ezek az útvonalak, például Búbánatban és Esztergom-Kertvárosban is. Megpróbáljuk saját kézbe megszerezni a helyi közlekedést. Reméli, sikerül ezt megvalósítani annak ellenére, hogy a pénzügyi feltételek romlanak, ugyanis a normatívák csökkenni fognak, a Kormány az önkormányzatoktól 150 milliárd forintot fog elvonni, ami rendkívül nagy összeg. Ebből számos konfliktus fog adódni. Nem akarunk semmiről lemondani, különösen a beruházásokról, hiszen közgazdászoknak is az a véleménye, hogy válság idején kell a beruházásokat felerősíteni, mert az az egyetlen, ami a munkamennyiséget megtartja. Véleménye szerint a megszorítás nem jó semmire, élénkíteni kellene a gazdaságot, több pénzt kellene hagyni a vállalkozásoknál, több állami beruházást kellene végrehajtani. Elképzelésünk az – bár a megszorítások miatt nem tudja, mennyire lesz kivitelezhető -, hogy saját közlekedési vállalatot hozzunk létre, saját buszokat vásároljunk, és azokat körjárat formájában közlekedtetjük. Esztergom-Kertvárosban az elmúlt kilenc évben út- és csatornafejlesztés területén arányosan több beruházás történt mint Esztergomban. Az biztos, hogy minden utcát nem tudtunk aszfaltozni, és nincs mindenhol járda, de azokat igyekszünk pótolni. Az tény, hogy az infrastruktúra nagymértékben javult, nagyot léptünk előre. Emlékezete szerint ott nincs út és járda, ahol a házak több méterre vannak egymástól, de amíg a házak folyamatosan vannak, mindenhol van aszfaltút. Járda valóban nincs, de elég nehéz oda utakat, járdákat építeni, ahol ritka a beépítettség. A nyugdíjasok ötezer forintos támogatásával kapcsolatosan elmondta, hogy a közbeszerzési törvény értelmében közbeszerzési eljárást kellett meghirdetnünk, amelyet ez az üzlethálózat nyert meg. Ők adták a legjobb ajánlatot, s ennek értelmében csak az ő boltjaikban lehet a jegyeket levásárolni. Talán annyi haszon van ebből, hogy a pályázatot egy itteni cég nyerte meg, ami tovább erősíti az esztergomi közösséget. Az, hogy több helyen is levásárolható legyen, talán esztergomi üzlethálózatoknak kellene összefogniuk, de erre nem lehet kényszeríteni őket, ez az ő saját döntésük. Englohner Ferenc, Esztergom, Irinyi u. 13. Már egy öt évvel ezelőtti közmeghallgatáson elmondta, és azóta is panaszolják, hogy az Irinyi utcában a páratlan oldalon folyik végig a járdán a víz. Kérték, hogy tiltsák meg a parkolást azon az oldalon, de nem történt semmi az ügyben. De nemhogy megtiltották volna, hanem oda helyezték a parkolást az Irinyi utca 11-13. számú házak elé. Akkor elmondta, hogy sülylyed a járda, végig kocsik állnak, gyalog nem lehet közlekedni. Baleset is történt ezen a helyen, amelynek következményeként a biztosító 1.300.000 forintot akart behajtani az Irinyi u. 11-13. számú ház lakóin. Ügyvédet kellett fogadniuk, hogy mentesüljenek a fizetési kötelezettség alól. Évente kétszer szólnak Petrovics János képviselő úrnak, levelet is átadtak neki, amelyet ő továbbított a Hivatal részére, de intézkedés nem történt, választ sem kaptak. Kérték, hogy a tél beállta előtt intézkedjenek a járda javításáról, és a parkolás megoldásáról. Kérte, hogy a már korábban beadott levelüknek egy másolati példányát most ismét vegyék át tőle, mert öt éve húzódik az ügy, és szeretnék, ha problémájuk megoldódna. A parkoló olyan helyen van, ahol kárt okoznak vele. Meggyes Tamás: Véleménye szerint lehet beadványokat beadni, de a problémák pénzből oldódnak meg. Elcsúszni jégen lehet, és nem parkolás vagy trehányság miatt. Törvény teszi a lakók kötelességévé a csúszásmentesítést. Nem tudott erről az esetről, jó, hogy ez most felve-
6
tődött, hogy a jövőben a hasonló baleseteket megelőzhessük. Konkrétan meg kell vizsgálni, hogy mi történt. Úgy gondolja, az ügyvéd is azon dolgozik, hogy azt bizonyítsa, hogy nem a jég miatt volt csúszós járda, hanem a balesetveszély miatt, s ebben az esetben a város lakossága, harmincezer ember fog fizetni. Nem gondolja, hogy a kérdés ilyen egyszerű. Attól, hogy ott autók állnak, attól senki nem fog elesni. A Kórház miatt ott folyamatosan állnak az autók, a másik oldalra viszont nem lehet áttenni a parkolást, mert rosszabbak a feltételek. A kétoldali parkolás biztosan rosszabb volt, mint a jelenlegi. A másik oldalon a járdán való parkolás tilos, ott a járdán lehet menni. Történtek útjavítások, de a teljes útjavítás szerkezetén is javítani kell, ami óriási költség, évtizedekbe kerül, mire ezt a város egész területére kiterjesztjük. A másik oldalon is tervezünk parkolóhelyeket. Régi elképzelés, hogy ott a zöldterület kárára, a járdán keresztül hajtva az útra merőleges beállóhelyeket létesítsünk. Az írásban beadott kérelmek közül Herendi Ibolya és az Irinyi utcai lakók azt kérik, hogy a túloldalon legyen a parkolás. Önök pedig azt kérik, hogy ott legyen a parkolás. Azt írja, hogy ők korábban is tiltakoztak a beépítése ellen, hátuk mögött született a döntés, hogy nem lesz ott fű, ha parkoló épül. Ha nem hallgatunk rájuk, az ország nyilvánosságához fordulnak, környezetvédelmi miniszterhez, köztársasági elnökhöz. Javasolta, beszéljék meg, hogy mit is akarnak, hol álljanak meg az autók. Ugye azt senki sem kéri, hogy sehol sem. Lehet, hogy nem a legjobb megoldás, biztosan javítani kell rajta. Egyébként a levélben az áll, hogy kidöntenénk a fákat, erről azonban szó sincs, talán egy-két bokor kerülne kivágásra. A füves területből azonban muszáj feláldozni, mert a járda és az út keskeny. Azon a területen olyan igény van a parkolásra, hogyha a parkoló kialakításra kerül, a járda akkor is tele lesz autókkal. Véleménye szerint a kórházhoz való közelség és az ott lakók parkolási igényeire egy mélygarázs építése lenne célszerű, de ilyen beruházásra most nincs lehetőség. Fontosnak tartja az elmondottakból, hogy az út valóban nagyon rossz állapotban van, meg akarjuk oldani, ezért is említette az út és járdaprogramot. Reméli, hogy az Irinyi utcai járda mindkét oldalon bekerül az útjavítási programba. Elmondta még, hogy a busz valóban nehezen tud befordulni, a kanyar nem megfelelő ívű, ezért azon szeretnének javítani, és úgy megépíteni, hogy az Irinyi utca 13-as számú háznál a kertből egykét négyzetmétert elvennének, és így kerülne ideális ívre a kanyar. Ennek megtervezetését már kiadta az illetékes ügyintézőnek, tudomása szerint folyamatban van a dolog. A Babits utca szintén rossz állapotban van, üdvös lenne, hogyha az ott lakóparkot építő vállalkozó az általa tönkretett utat megjavítaná, és nem a városra hárulna ennek az útnak a helyreállítása. Petrovics János: Azt, hogy az Irinyi utcában az egyik oldalra terelték a parkolást, a másik oldalra a gyalogos közlekedést, egy lakossági fórumon „közfelkiáltással” döntötték el. Jó hír, hogy az Irinyi utca északi oldalának a helyreállítására megvan a pénz, ebben a költségvetésben elfogadásra került. Abból a 17 utcás pályázatból, amit a város elnyert, 9 utca Aranyhegy körzetében újul meg, ebben benne van az Irinyi utca is. A pályázati pénzhez hozzáadva a már meglévő költségvetési pénzt, nagyjából a területrészen néhány kivétellel az összes utca megújul, köztük az Irinyi utca járdája is. Az Aranyhegyi út 13. számú házzal kapcsolatosan elmondta, hogy az Irinyi-ház megvalósulásával a járdát a vállalkozó megcsinálta, ezért felszabadult az a pénz is, ami erre a részre jutott volna, így ezt az összeget más utcák javítására lehet felhasználni. Az elképzelések szerint viacoloros járda kerül megvalósításra az Irinyi utcában és az Aranyhegyi út 13. számú ház előtt, erre azonban a támfal megerősítéséig várni kell. Reméli, hogy jövő nyárig elkészül. Ragaszkodik hozzá, hogy megmaradjon ez a rendszer, ami szerint az egyik oldalon parkoljanak, a másik oldalon pedig gyalogosan közlekedjenek. A Bánomi áttörésnek a munkaterület átadása megtörtént, napokon belül elkezdődik a munka a Kölcsey utca és a Kórház közötti szakaszon. Ha ez megvalósul, a forgalom nagy része átkerül a Kölcsey utcára, így az Irinyi út mentesül az óriási forgalomtól.
7
Meggyes Tamás: Ha megépül a Bánomi áttörés második szakasza, valóban kisebb lesz a forgalom az Irinyi utcában, de addig átmenetileg romlani fog a helyzet, az építkezés komoly gondokat fog okozni. Nem csak ez a szakasz épül, hanem a Vízügyi Múzeumtól a Tesco körforgalomig épül az útvonal, amelynek egy részét a város csinálja, másik részét a Közútkezelő Kht. Azok kisebb javítások, csak útburkolat felmarás, de mi teljesen átépítjük a Terézia utcától a Bánomi áttörés új szakaszáig az utat. Lesz olyan eset, amikor ezeket az utakat egyáltalán nem lehet használni, és a belváros forgalmára fog terelődni a közlekedés. A Rozália utcától a Hősök teréig szintén útfelújítás lesz, ott is átterelődik a forgalom. A Fürdő szálló átépítése szintén nagy gondokat fog okozni, átmenetileg elvesztünk parkolóhelyeket, a Lőrinc utcára pedig körforgalom fog épülni. Nagy torlódás lesz, amelyet nem így terveztünk, de sajnos így jött ki, nem tudtunk időben hozzálátni a Bánomi áttörésnek. Mindig újabb feltételeket szabtak, aminek eleget kellett tennünk, mint például a csapadékcsatorna teljes szétválasztását újra kellett terveztetni, engedélyeztetni. Ma került aláírásra a szerződés, és neki lehet állni a munkáknak. Körülbelül egy évig nagyon rossz lesz a város közlekedése. A buszközlekedés kapcsán elmondta, hogy a Kölcsey utcába kerül a buszközlekedés, de csak azt fogjuk bevezetni, amit az itt élő emberek jóváhagynak. Akik hajlandóak véleményt nyilvánítani, azoknak a véleményét figyelembe vesszük. A buszközlekedés társadalmi viharokat válthat ki, és a többség szempontja az, aminek meg kell valósulnia, bár vannak szakmai szempontok is. Ha nem járulnak hozzá a változtatáshoz, akkor marad a mai buszközlekedési rend, amit egyébként nem tart a legideálisabbnak. Ehhez igazodva kerülnek kialakításra majd a busz-váróhelyek is. Ugyanez vonatkozik a kertvárosi busz-váróhelyekre is. Kálmán Mária, Esztergom, Irinyi u. 4. Művészetpártolóként az a kérdése, hogy tervezi-e az Önkormányzat és mikorra a Bottyán János szobor felállítását. A Hídlap egy korábbi számában azt olvasta, hogy a szobor a Polgármesteri Hivatal udvarában van felállítva és ott megtekinthető. Ezzel szemben a volt megyeháza és a Bottyán utca 4. számú ház udvarában van leállítva, ugyanis külön van a talapzat és a szobor. Örvendetesnek tartja, hogy az eltulajdonított Babits szobrot újra elkészítették, és a hónap végén ideiglenesen felállításra kerül a Széchenyi téren. Ugyanakkor a Bottyán szobor felállítását is javasolja, ugyanis nem lehet különbséget vagy rangsort állítani aközött, hogy melyik fontosabb a városnak, Babits Mihály a nagy költő, vagy Bottyán János kuruc generális, akinek az udvarháza a mai városháza épülete. Úgy gondolja, hogy eredeti helyére vissza kellene állítani. Lehet, hogy soknak nem tetszik a szobor modern stílusa, mert nem élethű, de neki, mint művészetpártolónak tetszik, és szerinte a szobor tökéletesen kifejezi a harcba indulás pillanatát. Olvasta a Hídlapban, hogy Esztergom felvételét kérte a Kastélyok és Kúriák Egyesületébe éppen azért, hogy a Bottyán palotát fel lehessen újítani. Úgy gondolja, ha a város első épülete felújításra kerül, akkor a szobrot is méltó helyre kell felállítani. Írt a Polgármesteri Hivatalnak egy ajánlott levelet október elején, amire nem kapott választ, bár ezt az ügyet nem ő egyedül indította el. A CBA melletti zöldséges pavilonról van szó. Az ott lakók 500 aláírást gyűjtöttek, hogy a pavilon megmaradhasson, kiegészíti a CBA választékát, és sokkal olcsóbb a piaci áraknál és más belvárosi üzleteknél. Véleményük szerint a buszmegálló a CBA előtt jó helyen van, bár azt hallották, hogy oda buszvárót építenek majd, ami mögött a pavilon is elférne. Ez a város legrégibb lakónegyede, a lakosság is „elöregedett”, ezért szeretnék, ha a zöldséges pavilon megmaradhatna, nem kellene messzire menniük. Kérték, hogy a pavilon megmaradhasson. Megértik, hogy a város más területén lévő pavilonokat le kell bontani, de ha egy ilyen, a lakosság megelégedésére működik, kivételt lehetne tenni, és engedélyezni, hogy továbbra is fennmaradhasson. Elmondta még, hogy nem csak az Irinyi utca 13.-nál, hanem az Irinyi utca 4. szám előtt, a volt borászatnál is probléma van a járdával, több szinten töredezett, a másik oldalon pedig autók állnak. Az Irányi Dániel utca kereszteződésénél pedig
8
rendkívül szűk az utca, a táblát több ízben kidöntötték. Ha busz jön, akkor az autónak félre kell állni. A gyalogosoknak pedig az összetöredezett járdán, vagy a másik oldalon a parkoló autók mellett az úttesten kell közlekedniük. A Kaán utca kereszteződésénél már felfestettek egy zebrát, az a kérésük, hogy az Irinyi utca 4. előtt is kerüljön felfestésre a zebra. Meggyes Tamás: A Bottyán szoborral kapcsolatosan elmondta, valóban fel kell állítani a Bottyán palota környékén, hiszen oda tartozik. De ha művészetrajongóként szereti a szépet, akkor azt is be kell látnia, hogy a zöldségesbódé nem abba a környezetbe tartozik, és le kell bontani, akkor is, ha jól működik. Éppen azért, mert Aranyhegy a legrégibb lakótelep, azért érdemelne meg egy tisztességes zöldségest. A városnak nem az a dolga, hogy zöldségest létesítsen, de az igen, hogy megtiltson ilyen épületeket. Lehet ott egy jobb zöldségest csinálni néhány száz méterrel arrébb. Korábban is volt ott zöldséges, ahol most két vagy három kocsma lett. Felajánlottuk a zöldséges bérlőjének a Vöröskereszt helyiségét, de nem akarta azt az épületet bérelni. Úgy tudja, hogy a buszvégállomáshoz kíván költözni a zöldségesével. Nem fogjuk engedni a zöldségesbódé fennmaradását. Azokat az épületeket is elbontjuk, amelyek jobb állapotban vannak, de a házak elé, a járda és a házak közé épültek be. Reméli, hogy a zöldséges vállalkozó megtalálja a számítását, és ha a kisboltban nem, akkor máshol jól menő üzletet fog tudni vinni. Az 500 ember aláírása nem polgári engedetlenség, de más szempontból értelmezendők ezek az aláírások, friss árut kérnek az emberek, nem a bódét. Ha lesz vállalkozó, megpróbáljuk segíteni. Tudomása szerint a CBA-ban van zöldség. Kérte, fogadják el a lakók a zöldségesbódé lebontását, ami éppen az ő érdekükben van. Visszatérve a Bottyán szoborra elmondta, hogy nem azért jelentkeztünk a Kastélyok és Kúriák Egyesületébe, hogy pénzhez jussunk, mert az nem jelent pénzügyi támogatást. Azért jelentkeztünk, hogy a Bottyán palotának megadjuk azt a méltóságot, ami megilleti. Ez egy kastélyszintű épület, egy belvárosi palota, és így kéne elfogadtatni és magunk előtt látni, nem pedig a szocreál bútoraival, belülről tönkrement épületként gondolni rá, hanem fejben meg kellene előlegezni egy állapotot, egy kastélyállapotot, ahova el kell jutni, mert kifelé ilyen építészeti értékeket mutat ez az épület, és eredetileg is Bottyán generális palotája volt. Csatlakozásunk szimbolikus volt, nem hoz közvetlenül pénzt. Ha a Bottyán palotát méltóképpen rendbe kívánjuk hozni, akkor méltó helyet fog kapni a Bottyán szobor is. Feltett szándékunk felújítani a volt megyeházát - ahova már kb. tíz éve „belopózott” a városháza - úgy, hogy erre európai pénzeket szerezzünk. Ez kb. másfél milliárd forintba kerül, erre már vannak számítások és vannak tervek. Ebben a tervben a Bottyán szobor a városháza udvarán kerülne felállításra. A Bottyán ház udvarán kerthelyiség lenne, ami a városháza földszinti baloldali részén az óratoronyig terjedő L alakban helyezkedne el, és egy városházi söröző, étterem jönne létre, aminek kerthelyisége lenne. Itt lenne a szobor, s ahol játszóteret is kialakítanának, ugyanis az udvar nyitott. Az, hogy most a szobor a volt vármegyeháza udvarán áll, nem egy méltatlan elhelyezés, és megtekinthető. Rosszabb lett volna, ha valamely gyárépület raktárában helyeztük volna el. Az időjárás nem árt neki, hiszen ez egy kültéri szobor. A járdákkal kapcsolatosan már elmondta az elképzeléseket az előbbiek folyamán, többet erről nem tud mondani, de várja a további jelzéseket. A gyalogátkelőhelyekkel kapcsolatosan az a véleménye, hogy sajnos baleset mindenhol történik, ott is előfordul, ahol ok sincs rá. Nem lehet mindenhova lassítókat, sebességkorlátozást, villogókat, fekvőrendőröket, táblákat, zebrákat tenni. A zebra egy fontos közlekedési tényező, oda kell tenni, ahol feltétlenül fontos. Azonban veszélyforrás is lehet, mert oda nyugodtabban lépnek le az emberek. Igyekszünk egyre több átkelőhelyet csinálni, de nem mindenhova lehet, és van, ahol a közlekedés kárára van, és nem a biztonságát javítják.
9
Esztergom-kertvárosi hölgy, nevét nem mondta be. Személy szerint üdvözölte a kertvárosi képviselőket, és örömét fejezte ki, hogy rajta kívül több esztergom-kertvárosi lakos is eljött a közmeghallgatásra. A Széchenyi térrel kapcsolatosan elmondta, hogy amikor a fák és az emlékmű eltűnt, nem tudta mire vélni a nagy ürességet, de most már tudja, hogy nagyon jó közösségi célt szolgál. Ezt a tavalyi Mikulás napi ünnepségen észlelte, reméli, az idén is nagy sikere lesz. Sikeresnek tartja a Széchenyi téri nyári rendezvényeket is, ezért köszönetét fejezte ki. Kérdése, hogy meddig lehet a Vasas pálya előtt ingyenesen parkolni, mert ez nagyon jó hely, közel van a városközponthoz. A Sátorkői úttal kapcsolatosan elmondta, hogy ez az út a temetőhöz megy, nagyon rossz állapotban van, korábban az az út ment a szeméttelepre, és nagyon tönkretették. Nagyon régen megígérték a javítását. Kátyúzás történt ugyan, de ennek ellenére nagyon rossz az út állapota. Gyalogjárda van, de az sem jó minőségű. Örül, hogy a volt orosz laktanya kerítése lebontásra került, üzemek, gyárak alakultak, már csak a parkosítás van hátra. A Sátorkői úton a körforgalom felé nagy területrész van, kérdése, terveznek-e akár bicikliutat, akár gyalogutat a sorompóig. Beszéltek a csúnya bódékról. Kertvárosban is van néhány a főút mellett, azokat is meg kellene szüntetni. Meggyes Tamás: A bódék kapcsán elmondta, hogy elsősorban ott tudtunk fellépni, ahol közterületen álltak. Nem tudja, hogy ez Kertvárosban hogyan van, kérte munkatársait, nézzenek utána ennek. A bicikliút tervbe van véve Esztergom-Kertváros és Esztergom között, a költségvetésben is szerepeltettünk összeget erre a célra, de nem tudja, hogy jelenleg hol tartunk ebben az ügyben. Annyi minden feladatot vállalunk fel, amit képtelenek vagyunk végig csinálni. Az elmúlt kilenc év azzal telt, hogy megteremtettük a feltételeit, hogy legyen elegendő pénz a város költségvetésében, legyen társadalmi támogatottság, döntéshozatali mechanizmus. Ezeknek a döntéseknek a felelősségét felvállaló többség a testületben, és a városban dolgozik. Ezek mind megvannak. Közmegegyezéssel hozunk meg döntéseket, amiket nem tudunk befejezni, mert pénz is, akarat is megvolna rá, de nincs még kellő eszközrendszer, nem bírja a Hivatal, különösen műszaki területen nem tudunk fejleszteni. Építjük a holdingot, a város kis cégbirodalmát, ebben van építőipari cég is. Novemberben szándékozik javasolni egy beruházás előkészítő céget is létrehozni a Testületnek, akinek feladata lenne a beruházás előkészítése és műszaki ellenőrzése, a kivitelező cég pedig tudja vállalni a munkákat vagy az alvállalkozókat begyűjteni. Az a felújítás, amit Esztergom évente vállal, páratlan az országban. Már 20022006 között is Esztergomban volt a legnagyobb az egy főre jutó beruházások összege. Ez a város építkezett az országban a legtöbbet a 25 ezer feletti lakosságot figyelembe véve, és ez még tovább fokozódik. Idén 10 milliárd forintot költünk beruházásokra. Néha azonban elmaradnak dolgok, amikre megvan az akarat és a pénz, ezek azonban rajtunk kívül álló okok, különféle hatósági procedúrák miatt csúsznak. A kertvárosi kerékpárút fontos, meg fogjuk csinálni, de rajtunk kívül álló okok miatt csúszik annak elkészítése. Helye a laktanya melletti útvonalon lenne, ott területünk is van, meg tudjuk csinálni. A Sátorkői út felújítására nem ismeri a terveket. Felkérte Vámos Attilát, hogy adjon tájékoztatást a tervről. A Vasas pályán a parkolás hosszú távra tervezett, a lépcsős hídtól a Szalma csárdáig hosszú parkoló fog elnyúlni, ez a parkoló a Fürdő vendégeinek, a tervezett sporttelepre és meseparkba érkezőknek is helyet fog biztosítani. A Széchenyi térrel kapcsolatban elmondta, hogy a világ összes nagy terein szabad terek vannak, fák, utcabútorok alig-alig. A térnek ki kell szolgálni az egész közösség találkozásának szempontjait egy közös rendezvényen. Bejelentette, hogy idén megcsináljuk az első nagy adventi vásárt, amely már szervezés alatt áll. Sőt meghosszabbítjuk egy nagy szilveszteri utcabállal. Jövő évben április 30-átől pedig elindítunk egy fesztiválsorozatot minden hétvégén, amely október 11-éig, a hídünnepig tart. A cél, hogy az esztergomiak jól érezzék magu-
10
kat, de az is cél, hogy a budapestiek is úgy gondolják, hogy bármikor indulnak Esztergomba, itt mindig valami jó programot fognak találni, és ide szokjanak. Ez hosszú távon sok családnak, vállalkozónak jelent kiegészítő jövedelmet. A turisztikai feladatokon túl a jövőben az oktatási munkahelybázisokat is meg kell erősíteni. Ez egy jól átgondolt városvezetési stratégia. A turizmusban komoly eredményeink és még komolyabb reményeink vannak. Szállodák épülnek, a tér pedig a rendezvénysorozattal az a tér lesz, amiről már sok éve beszélünk. Vámos Attila: A Sátorkői úttal kapcsolatosan elmondta, hogy májusban készültek el a felújítási tervek. A teljes útpálya rekonstrukciója, a vízelvezetés kétoldali megoldása, illetve a szegélyek cseréjének terveztetését végeztük el. Igazából az út- és járdaépítési program gyorsításában szeretnék megoldani az út elkészítését. Az Esztergom-Kertvárost és Esztergomot öszszekötő kerékpárúttal kapcsolatosan elmondta, hogy a nyomvonal kijelölése, a helyszíni bejárások megtörténtek. Jelenleg a vázlatterveket készíti a tervező cég, előreláthatóan még idén engedélyeztetésre benyújtásra kerül a tervdokumentáció. Bajer János Örül, hogy van egy ilyen lehetőség. Szép tervek vannak. Hogyan van ez anyagilag alátámasztva, biztosítva, milyen csatornákon jönnek ezek a pénzek, mennyi van, mennyi várható? Felkészültek-e arra, hogyha a tervekbe hiba csúszik, miből korrigáljuk? Mert ha egy tervet elkészítünk és nem tudjuk befejezni, nagyobb hiba, mintha azt el sem kezdjük. A másik a sportkérdés. Már többször felvetette a problémát, de úgy látszik, ehhez a kérdéshez ő kevés. Kis falukban jobban vannak biztosítva a körülmények, mint Esztergomban. Megélte a 83 évet, a sportban mindig belül volt, nem kívül. Nagyon szomorú, ami ezen a téren van, mert a sport szórakoztat is, kultúra is. Úgy néz ki, hogy a mostani körülmények és eredmények azt bizonyítják, hogy ez nem szórakoztató, mert az ellenfelek több szurkolót hoznak, s veretlenül nyerik az eddigi meccseket. Esztergom hátul áll ott, ahol Bajót elöl. Meg kellene nézni, hova tűnnek a pénzek. Olyan szerződés volt az első, hogy „ezt adjuk, ezt kapjuk”. Ez ma már nem igaz, valahol elfolyik a pénz, nem oda kerül, ahova kell. Az utánpótlás nevelésből a gyerekek elmennek máshova, ahol jobb a körülmény. A pályakérdést is meg kell oldani, mert szomorú, hogy a városnak nincs egy sportpályája, Bajótnak pedig olyan van, hogy első tud lenni a megyében. A közlekedéssel kapcsolatosan az a felvetése, hogy a Szigetre három helyen lehet bemenni, és egy helyen kimenni. Ez jó? Köröznek az emberek, szennyezik a levegőt, fogy az üzemanyag, sok a bosszúság. Ezt a kérdést meg kellene nézni, mert amikor a papírok kimentek, még nem sokat tudtak róla, nem tudtak megfelelően véleményt nyilvánítani. Valahol hiba csúszott, újból meg kellene nézni ezt a kérdést. Felmerült az, hogy az állomásnál nincs váró, ernyőt nem lehet kinyitni, nem lehet beállni, esőben áznak. Ezt a problémát ő már nagyon régen, évekkel ezelőtt felvetette, hogy legalább a Bánomin az indulásnál legyen egy váró. Ez a kérdés el lett felejtve, de nem csak ez, hanem sok minden más is. Nem kellene elfelejteni amit az emberek mondanak. Meggyes Tamás: A Szigetre három helyen lehet bemenni autóval, a lépcsős hídon és a Kossuth hídon pedig gyalogosan. Semmi nem indokolja, hogy a Kossuth híd megnyitásra kerüljön az autós forgalom számára, vagy csak egy nagyon korlátozott, például fizetős autósforgalom számára. Két helyen lehet kijönni, hiszen kifelé a Mária Valéria híd felé is lehet menni, végig a Lőrinc utcán és a Táncsics utcán, illetve vissza lehet jönni az Árok utcán. Csak a Lőrinc utcára nem lehet ráhajtani a Szigetről. Ez a rendszer jó, jobb mint amikor az emberek tiltakoztak a Lőrinc utca forgalmának teljes lezárása vagy egyirányúsítása ellen, mert az intézmények, a sportpálya elérhető, és vissza is lehet jönni. Bárki bármit mond, józan ésszel nem lehet a forgalmat a Lőrinc utcára és a belvárosra irányítani. Pláne a későbbiekben nem lehet, mert ez egy
11
folyamatosan növekvő forgalom. A shengeni határnyitás tavaly decemberben történt meg, mi a forgalmat már előtte korlátoztuk. Óriási autóforgalom nem jöhet a város legszűkebb keresztmetszetére, csomópontjára, ebben mindenki egyetért. Sőt szakemberek közül volt, aki azt javasolta, hogy teljesen zárjuk le a Lőrinc utca forgalmát mindkét irányból. Illetve, ha mégsem tesszük meg, akkor olyan többszörös forgalomlassítókkal lássuk el, ami elriasztja onnan a forgalmat. Kérte, ne kezdjenek olyan dolgokon vitázni, ahol már kialakult egy többségi vélemény. Ahol a Szigetről két helyen ki lehet jönni, az véleménye szerint elegendő. A sportpályák, amiket Bajer úr érintett, megszűntek. A volt Úttörőpályát, ami egyházi tulajdon, a város 65 évre bérletbe szerezte. Ezt a pályát most feltöltöttük, a sportra most alkalmatlan, de ezután egy árvíztől védett pálya jön létre. Ez is egy sportügyi beruházás, amire több tízmillió, majdnem százmillió forint körül áldoz a város ebben a bérleményben. Egyre nagyobb az összhang a sportágak között, de azért napról napra változó vélemények vannak. Igyekszünk megtalálni a módját, hogy ne legyünk elfogultak senki mellett. A futball elhelyezése, amire Bajer úr gondolt, erre igaz csak, hogy vannak falvak, ahol jobb a helyzet. De azokban a falvakban csak a focit értik, nincs másik sportág, nekünk viszont több sportágat támogatnunk kell, mint például az újonnan alakult kajak-kenu sportágat, vagy a nyolc éve elindított vízilabdát. Igaz, hogy a foci külön is szórakoztat, de nekünk ezért a szórakoztatásért nagyon sokat kellene fizetnünk. A futballistáknak vagy a kézilabdásoknak ez a főállásuk, s az ijesztő, amikor a női kézilabdacsapat minden kezdő játékosa vásárolt, más városból való, és külön-külön egyenként többet keresnek, mint a Kórház főigazgató főorvosa. Ezt nem lehet hosszú távon bírni, nem lehet évi 70 milliókat áldozni. Volt, hogy fönntartottunk egy ilyen csapatot, de ha nincs főszponzor, ezt nem lehet hosszú ideig fenntartani. Amely városokban vannak ilyen első osztályú csapatok, és élvonalban tudnak maradni, rendelkeznek egy főszponzorral, és az önkormányzat csak kiegészítő támogatást ad. Nálunk ezt nem sikerült elérni, de nem sikerült elérni a futballnál sem, nincs erre komoly jelentkező. Két-három középvállalkozó, és esztergomi polgárok komolyan áldoznak rá, de nagyságban nem tudják azt produkálni, azt az összeget, amit kellene. Addig nem is tud elkezdődni komolyabb futball élet, amíg nincs pálya. A Vasas pályát annak idején ötmillió forintért vásárolta meg Szivek Ferenc Haller Zoltán ügyvédi segítségével, ahol törvénytelenül újra lefolytattak egy pályázatot, amit első körben megnyert a város ötmillió forintért, második körben megismételték, ami jogi nonszensz. Öt és félmilliót ajánlott Szivek Ferenc, amit nem adott meg az akkori alpolgármester. Ezen bukott el az ügyünk. Később pereltük ezt, de a bíróság azt mondta, hogy a vásárló jóhiszemű volt, függetlenül attól, hogyan bonyolították le a pályázatot. A város azóta is próbálja visszaszerezni a pályát elsőként futball céljára, majd mesepark céljára (a futballpálya máshova kerülne). A hely még nincs megjelölve. Ha nem is tudjuk most megépíteni, ennek a helyét rögzíteni kellene, de ez sem történt még meg. Az Önkormányzatnak annyi a mulasztása, hogy nem jelölte ki azt a területet, ahol a futball és az atlétikai stadiont kívánja létesíteni. A Vasas pálya visszaszerzését illetően a tárgyalások legutóbb odáig folytak, hogy 200 millió forintot ajánlott a pályáért, de a Szivek család nem fogadta el, ennél jelentősebb összeget kérnek. Ezért az ügyet nem vitte Testület elé. 5,5 millió és 300 millió áll arányban egymással. Nem lehet könnyen megváltoztatni ezt a jogi helyzetet. Ki kell jelölnünk azt a területet, ahol több ütemben, több év alatt, egy rendes városi szabadtéri sportközpontot építünk ki. Két-három hónapon belül a Testület elé fog kerülni, s reméli, döntést tud hozni. Ezzel a kijelöléssel egyetlen dolog vetélkedhet, és ebben is gondolkodik: ha sikerül Párkány és Dorog együttműködésével egy olyan hármas összefogást létrehozni - mert a futball drága sport, bár szórakoztató, de sokba kerül -, hogy a három város öszszeállva hozzon létre egy nagy csapatot, és egy helyen legyenek a pályák, az edzések, de közösen finanszírozzuk, lélekszámarányosan adjuk hozzá, amit az önkormányzatok hajlandóak. Nem tudja, Dorog hajlandó-e ilyesmire. Az biztos, hogy nagyobb futballmúlttal rendelkezik, tehát az ő beszállásuk ebbe az együttműködésbe komoly tőkeértéken történhet, mert nagy hagyományokat hoznának be. Nem tudja Párkány mennyire hajlandó erre. Egy ideje már ajánlja
12
Párkánynak az együttműködést, például színházi előadások közös finanszírozásban itt, jégcsarnok építés Párkányban. Kijelöljük a helyét, és erre megállapodást kötünk. Az is elképzelhető, hogy a párkányi futballpályát kell közös erővel fejleszteni, és egy olyan csapatot indítani, ahol A és B garnitúra van, s az éppen jobbik bajnokságban, a szlovák vagy magyar bajnokságban indul az A garnitúra, ahol dorogi, esztergomi, bajóti meg párkányi, esetleg érsekújvári gyerekek is játszhatnak együtt. Még nem tartunk itt, de szerinte ez a másik lehetőség, hogy hármas összefogásban fejleszteni a futballt. Kérdésként hangzott el, hogy a terveket miből valósítjuk meg. Ez minden fórumon kérdés. 1999-ben mondott le az elődje, azóta folyamatosan próbálja biztosítani az anyagi hátteret. Az akkor 3 milliárdos költségvetéstől most 20 milliárdosig jutottunk el. Minden híreszteléssel ellentétben adósságunk nem sok, könnyedén kezelhető, könnyedén fizethető. Sokszor elmondta már példaként, hogy egy család havi nettó jövedelméhez képest mekkora terhet jelentenek ezek a fizetések. Például egy 100 ezer forintos nettó jövedelemnél 5 ezer forintot kell havonta fizetni. A bevételeink 5 %-át fizetjük adósságtörlesztésre. A város nincs eladósítva, ugyanakkor igaz, hogy 12 milliárd forint körüli kötvényünk van, de például 6,5 milliárd forint nincs elköltve, és a lekötött betétként 1-3-6 hónap alatt felszabadítható és elkölthető az összeg. Évről-évre ez a kérdés, de úgy érzi, az elmúlt kilenc év bizonyította azt, hogy amit elterveztünk, azt meg tudtuk csinálni, vagy ha még nem sikerült, a közeljövőben megcsináljuk. Persze, ha ez a világgazdasági válság a 30-as évek válságméreteit ölti, az ellen senki nincs bebiztosítva, és az ellen sem, hogyha egy országot úgy tesznek tönkre és züllesztenek le, mint az elmúlt hat évben. Az Európai Unióhoz csatlakozó 10 ország közötti elsőből az utolsó helyre jutottunk, és ott vagyunk már három éve. Annak ellenére, hogy az ország rendkívül rossz helyzetben van, városunkra ez nem mondható el. Egy esztergomi férfi lakos, nem mondta be a nevét: Elhangzott, hogy a parkolási zónát terjesszék ki. Ezt ellenzi, badarságnak tartja, és kéri a képviselőket, ha erre kerülne sor, ne szavazzák meg. Meggyes Tamás kérte, hogy ne bántsák egymást, másrészt nem azért vagyunk itt, hogy egymással vitatkozzanak. Mindenki mondja el a véleményét, semmit nem fogunk visszautasítani, ne érezzék, hogy szégyellni való, amire gondolnak. Nagy Miklósné, Esztergom, Batthyány út 27. E hónap végén valószínűleg kiköltözik a Simor János utcai otthon a Zöld Fenyőbe. Neki is vannak ott hozzátartozói, nagyon idős emberek. Vannak olyan idős emberek, akik még el tudnának járni ide-oda, beutaznának boltokba, vagy szeretteiket meglátogatnák. Az a kérése, hogy számukra csináljanak egy utat, hogy ne a 11-es főúton kelljen járniuk a két buszmegálló között, mert a főút rendkívül forgalmas, és az autósok nem tartják be a sebességet. Bajer János: Jelezte, hogy nem kapott egy kérdésére választ, mégpedig arra, hogy a Bánomi lakótelepen a buszmegállóban mikor lesz féltető. Meggyes Tamás válasza, hogy ez erősen függ a körjárat rendszertől. Úgy emlékszik, hogy a Kőrösy utcán nem vinnénk a járatot, hanem a Bánomi áttörésen hoznánk, lejjebb jönne 20-50 méterrel a jelenlegi végállomástól, és nem ott lenne a végállomás, hanem lefelé, és Szentgyörgymező főútján menne a busz. Ebben az esztergomiaknak kell közös döntést hozni, nem szeretnénk olyat építeni, ami feleslegessé válhat. Ahol nincs öböl, nehéz a várót kialakítani. Az egész útvonalon olyan rendszert szeretnénk kialakítani, ahol öböl van a várók kialakítására. Ha az emberek úgy döntenek, hogy marad a régi, akkor oda fogjuk tenni a buszvárót.
13
2009 őszén lehet beszélni erről a témáról, mert körülbelül akkorra alakul ki a buszváró telepítése. Bártfainé Borz Gyöngyi irodavezető asszony figyelmét felhívta, hogy az Idősek Otthonával kapcsolatban nézzék meg a lehetőségeket. Lehetne murvázni, de nem biztos, hogy jó ötlet, esetleg össze lehetne kapcsolni az iskolabusz járatával, aki felvehetné a beutazni szándékozó idősebb embereket is. Gondolkozzanak valamin, ami segíthet a témában. Héder Istvánné, Esztergom, Dobogókői út 88. Örömmel vették tudomásul, hogy megépült a Parkcenter, és az Aldi Áruházat már kezdik berendezni. Azt viszont szomorúan látta, hogy a parkosítás miatt gyalogosan nem lehet megközelíteni az áruházakat, csak kizárólag gépjárművel. Ezen a városrészen nagyon sokan laknak, akik gyalog is meg tudnák közelíteni. 2-3 méteres járdára lenne szükség, hogy megközelíthessék az Aldit. Ebben kérik Polgármester úr segítségét. Továbbá a másik oldalon a körforgalom után kifelé menet nincs járda, és nincs közvilágítás a város végét jelző tábláig, ami kb. 5-600 méter. Ennek megoldásában is kérik Polgármester úr segítségét. Meggyes Tamás: Reméli, a kollégák felírták a kérdéseket. A járdát valószínűleg meg tudjuk csinálni a Közútkezelő és az Aldi hozzájárulásával. A körforgalom kialakítását a vállalkozó beruházó megépítette, az a közpénzből nem vitt el költséget. Éppen azért, mert teljes egészében ők állták a költséget, nem tudtunk mindenbe körültekintően beleszólni. Reméli nem lesz akadálya a járda megépítésének, ami elérhetővé teszi az ottani boltokat. Megnézzük a megvalósítás lehetőségét. A közvilágítás kiépítésének kérése valóban jogos, szükség lenne rá. A járda akkor lesz folyamatosan és hosszabb szakaszon megépítve, amikor a Dobogókői úton a Dorog felé eső részen elkezdenek épülni a további kereskedelmi egységek. Ezt az ő kötelezettségükké szeretnénk tenni. A Dobogókői úttól a Relabor, illetve a laktanyaterület irányába Praktiker Áruház, illetve Médiamarkt épül majd. A Praktiker építési engedélyét valószínűleg már be is adták, vagy ha még nem, akkor a napokban megtörténik. A területet hat évig azért nem tudtuk értékesíteni, mert a Relabor minden egyes változást, járda vagy körforgalomhoz szükséges néhány négyzetméteres változást is megfellebbezett. Sikerült azonban megállapodni, ez az akadály elhárult, bár nem volt olcsó ez a városnak, de most már tudunk fejleszteni. Ekkor lesz valószínű a járda megépítése is. A Diósvölgy fejlesztése viszont nem cél, nem lenne jó, ha oda családok költöznének ki, az zártkerti rész, ott igazából nem is lehetne lakni. Ez az ő választási körzete, de őszintén meg kell mondania, ne várják, hogy oda aszfaltutat, csatornát, ivóvizet fognak kivinni. Az kertes rész, nem való másra. A város fejlesztési területei ki vannak már jelölve. Ha mégis megteszik a családok, és oda költöznek, akkor tudniuk kell, hogy nem követelhetnek, nem várhatnak el olyan fejlesztéseket, amelyek a város fejlesztési szándékaival ellentétesek. A közlekedést illetően pedig, ami ideiglenes intézkedésként tehető az megtesszük, a rendes program kiépítése több területen múlik, mint például a Montágh Iskola és a Relabor közötti terület értékesítése. Karácsonyné Diczházi Valéria, Esztergom, Rákóczi tér 2/A. A sporttal kapcsolatosan hozzászólt úrhoz kíván csatlakozni, aki azt mondta, nagyon nagy baj történik, ha egy beruházás közben elfogy a pénz. Erről a Szent István Gimnázium jutott eszébe. Mint szülő, részt vett a Gimnázium szülői értekezletén, ahol az igazgató elmondta, hogy a Szent István Gimnázium bővítése céljából megkezdődött a felújítás, ehhez képest mást olvasott a Hídlapban. Szeretné tudni a Képviselő-testület álláspontját ebben az ügyben. Másik észrevétele szintén a pénz elfogyásával kapcsolatos. A Fürdő szálló melletti épületet lebontották, elfogyott a pénz, és hagyták rohadni a műemléképületet, mert a bontásra volt még pénz, a műemlék helyreállítására már nem. Véleményét erről nem mondja el, mert hosszú lenne. A
14
fejlesztéssel kapcsolatban csak egyetlen kérdése, hogy a Jegyző úr kit tekint ennél a beruházásnál szomszédnak. Elmondta még, hogy megérti a zöldségesbódék ügyét, ő maga is utálja a bódékat, de ha a Bazilikánál lehet bódésor, akkor lehetett zöldségesbódé is. Meggyes Tamás: Véleménye szerint Karácsonyné Diczházi Valéria a Széchenyi téri üzleteket sem szereti, mert mint műemlékes felügyelő a városban, igen sok üzlet építését akadályozta. Volt, hogy egy évig levelet sem írt. Tehát ebben az ügyben nem értenek egyet. Véleménye szerint a Szent István Gimnázium ügyét is azért hozza fel, hogy támadásokat vezethessen. Örül, hogy a Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal Esztergom tekintetében mást foglalkoztat, jobban is haladnak a különféle ügyekkel. A Szent István Gimnáziummal kapcsolatosan elmondta, hogy nem fogyott el a pénz, és valószínűleg Kurnász igazgató úr sem azt mondta, hogy a Szent István Gimnázium bővítése folyik. Ugyanis a Szent István Gimnázium bővítése ott nem szándék. Az iskolát bővítik, a tantermeket bővítik. A Gimnáziumnak ez ideiglenes helye, soha nem mondták, hogy a végleges helye. A tanári kar és a szülők egy részének részvételével az akkori igazgató, Sitku úr részvételével a Dobó Gimnáziumot neveztük meg hosszú távú célként, végleges helyként, mert jobbra nem jutott az a hivatalos grémium, aki ezzel foglalkozott. Ehhez képest a Testület egy hónapja arról döntött, hogy a Granvisus egyik épületében kívánja a végleges helyét biztosítani az iskolának. Tudomása szerint erről a pedagógusok és a szülői munkaközösség is kapott információt, talán döntöttek is. A Sissay utcai épületszárnyat szántuk a Gimnázium elhelyezésére. Ez a változás a Dobóhoz képest. Tudomása szerint a pedagógusok 2 tartózkodás kivételével támogatták ezt a megoldást. Az iskola bővítése az Arany János Iskola elhelyezésével kapcsolatos, nekik kezdtük el a felújítást. A Szent István Gimnázium csak ideiglenesen költözött oda. Az Arany János Iskolát akkor is oda fogjuk költöztetni, ha a Szent István Gimnázium 2-3 vagy 5 évig is ott marad. A két iskola egymás mellett is elfér. Sokat egyeztettünk ebben az ügyben. Igaz, hogy bérelni kell az Oktávban egy-két termet, de akkor is elfér. Az iskola bővítésével a Gimnázium javát is szolgálja annyiban, hogy lesz konyha és étterem. Egyebekben pedig mindent megtettünk, orvosi szobát, diákrádiót létesítettünk, és bármit, amit kértek. Tudja, hogy most nem a gyerekek jóléte és megfelelő oktatása a fontos, hanem a mindenáron való háborúság, de ennek ideje lenne véget vetni. A továbbiakban elmondta, megdöbbentette, amit a műemléképülettel kapcsolatosan mondott Karácsonyné Diczházi Valéria, hiszen hosszú ideig műemlékes közalkalmazott volt, és hogyan, hogyan nem egy modernista építész egyeduralmát sikerült megteremtenie Esztergomban, akinek meglehetősen csúnya házakat köszönhetünk. Tudnia kell, hogy a műemlékhivatal soha semmihez egyetlen forintot nem ad, de kötelezettségeket szab, s míg más városokban ilyen nincs, Esztergomnak rengeteg pénzt kell áldoznia arra, amit a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal csak elvár meg diktál, de hozzá egy fillért sem ad. A Fürdő szállót úgy fogjuk felújítani, hogy az minden igénynek meg fog felelni műemléki szempontokat is figyelembe véve is. A pénz nem elfogyott, hanem lebontásra került a mellette lévő romos, ronda épület. A Fürdő szálló megépítéséhez engedélyes tervek kellenek, ami a bontáskor még nem állt rendelkezésre. (Karácsonyné Diczházi Valéria folyamatosan közbeszólt. Egy úr a lakosság köréből meglehetősen ingerülten többször rászólt. A Polgármester az urat többször csillapította.) Nádori Ottó, Esztergom, Lázár Vilmos u. 26. A Styevola autószalon előtt, a Táti úti átjáró megépítését a Hídlapban márciusra ígérték. A Mindszenty Iskola előtt zebrát, valamint a belépésnél a sebességkorlátozó táblát ígértek. Kérdezi, mi az oka, hogy ezek még nem készültek el. A Bánomi áttörésre kitért Polgármester úr, ott is van némi csúszás, a II. terminusnak őszig kellett volna elkészülnie a Kolping Iskoláig. Ez lett volna a további kérdése, de mivel erről már szó esett, elfogadja az indokot. A homlokzatfelújításokkal kapcsolatosan az a véleménye, nagyon szép dolog, hogy erre ilyen
15
komoly gondot fordítanak a tervezők. A kérdése az, hogy a Bottyán János utcában hogyan illeszkedik az új, semmitmondó épületet abba a miliőbe. Ugyanez a véleménye az Erzsébet-ház homlokzatával kapcsolatban is. Az is kilóg az utcaképből, a történelmi városrészbe nem lett volna szabad ilyen stílusú homlokzati részt megengedni. Nem tudja, hogy az engedélyezés hogyan történt, de véleménye szerint egy durva hiba. A piac helyzete mikor oldódik meg, kapcsolódva a Granvisushoz. Van ott egy csatorna, ami le van szakadva, azt mindenképpen meg kellene javítani, mert esős időben az emberek nyakába folyik a víz. Úgy tudja, hogy a tulajdonosi viszonyok rendeződtek, ezért az állagmegóvásra is gondot kellene fordítani. A Szigeten a Matróz kocsmával kapcsolatosan már egy évvel ezelőtt is feltette kérdést, hogy a nem oda illő építménnyel mi lesz. Ugyanez vonatkozik a Nagy-Duna sétányon lévő romos épületre, ahol a rugby-pálya van. A Hídlapban megjelenő információk nincsenek összhangban az Önkormányzat által adott információkkal. Ezt véleménye szerint szinkronba kellene hozni, és az esetleges félreértéseket tisztázni. Meggyes Tamás: Az információáramlás sohasem lehet tökéletes, nagyon nehéz abszolút hitelesen beszélni. Akkor sem megy, ha az ember őszinte akar lenni. Az információáramlásban mindig van hiba. A sajtó mindig téved, még akkor is, ha a legjobb szándékkal jár el. Ha manipulálni akar, akkor pedig az ellenkezőjét is elhitetik az emberekkel. Akkor érzik ezt az esztergomiak, amikor olyan újságot olvashatnak, ami róluk szól. Ilyenkor lehet rájönni, hogy a sajtó mindig más egy kicsit, mint a valóság. Számtalanszor volt résztvevője olyan rendezvénynek, ahol az újságban nem az jött le, mint ami ott elhangzott. A sajtó mindig torzít valamit, használni kell, szeretni lehet, de nem szabad abszolút hiteles forrásnak elfogadni, mert jószándékkal is csúsznak bele hibák. Ha mégis van elírás, azért bocsánatot kér, mint a Hídlap tulajdonos önkormányzat polgármestere, de ebben hibátlanul nem lehet teljesíteni, mert minden ember saját fülével hall, saját tollával ír, és már változtat a történeten. Nem lehet gépi hűséggel átadni híreket, és szuper számítógépes programmal kiemelni a híreket. A Szigeten a Kolping pálya, úttörőpálya Nagy-Duna felé eső részén a volt gondnoki lakást mindig is el akartuk bontatni. Nem tudja, hol áll az ügy, de kell hozzá egyházi hozzájárulás is, mert egyházi tulajdon. Mi bérbe vettük 65 évre. Reméli, hogy a kollégák ezt a hozzájárulást megkérték. Azért is szükséges az elbontás mert rossz állapotban van, de azért is, mert a sportpálya fejlesztéséhez nem illeszkedik. A Révészek kocsmája 2001-ben került magántulajdonba. Amikor eladtuk, bízató kilátások voltak, de nem sikerült eredményt elérni. Éppen ma is tárgyalt ebben az ügyben. A tulajdonosok most már elfogadták a város számára is megfelelő elképzelést. A tulajdonos elképzelése szerint ott egy McDonalds pagoda típusú Kaiser élelmiszer áruház lett volna, de lemondtak erről a tervről. Mi eredetileg idegenforgalmi szálláshelyként, panzióként, étteremként értékesítettük a területet. Az építésszel olyan tervet készíttetünk, ami a tulajdonost jó irányba löki. Reméli, hogy két éven belül elkezdődik ott az építkezés, de nem meri száz százalékra ígérni, mert az magántulajdon, mi csak segíteni szeretnénk. Az Erzsébet-ház valóan olyan épület, amit nem lett volna szabad megépíteni. Örül az Erzsébet-háznak a mélygarázs miatt, lesz városi WC, örül a funkcióknak, lakásoknak, üzleteknek. Nagyon szenvedtünk attól a gödörtől húsz évig. Az épületet egy Ybl-díjas építész tervezte, aki már más épületeknél is letette kézjegyét, és nem engedné, hogy Esztergomban tervezzen, de nincs ilyen jogosítványa, nem rajtunk múlik. A Tervtanács többször visszadobta ezt a tervet, többszöri visszadobás, időhúzás után sem tudtunk elfogadható külsőt elérni, a beruházó pedig nem zavarta el az építészt, és nem akartuk ellehetetleníteni az építkezést, mert a beruházó szándéka jó volt, nekünk szükségünk volt, arra, hogy gödör helyén épület legyen, ő azonban kitartott az építész mellet. Valahogyan el kellene érni, hogy hasonló épületek ne lehessenek, a Tervtanácsnak még szigorúbbnak kellene lenni. A Tervtanács csak ajánl, az építési engedély az Építéshatóság adja ki, és nem mondhatja, hogy azért nem adja ki az építési engedélyt, mert csúnya az épület. Karácsony Tamás tervezte az épületet, az ő felesége az, aki vitatkozik. Ép-
16
pen két-három héttel ezelőtt találkozott olyan esettel, hogy a Jókai utcában szeretett volna valaki egy homlokzat-felújítást és kapunyitást csinálni, és azt mondták neki, hogy csak akkor fog a műemléktől engedélyt kapni, ha Karácsony úrral tervezteti. (Karácsonyné Diczházi Valéri közbeszólt, rágalmazásnak tartja az elmondottakat. Vita alakult ki.) Elmondta, hogy Karácsony Tamás tervei nem illeszkednek a városhoz, és jó lenne, ha nem kapna tervezői megbízást a városban. A Bottyán utcai épület nem olyan rossz. Kérdésként hangzott el, hogy kinek a háza. A ház Horváth Mihály képviselő úr családi háza, nem rajta múlott, hanem az építészen, bár ő volt a beruházó. Az a ház legalább kétszintes. Nincs jogunk az épület esztétikáját meghatározni, nem tudunk mit csinálni. Nádori Ottó: Polgármester úr is mondta, és ő maga is látta a Hídlapban megjelent tanulmánytervet a városközpontra. Ott le van írva, hogy a nyílászárókat milyen arányban kell megválasztani. Az Erzsébet-házon pedig panorámaablakok vannak. Meggyes Tamás: Ami a Hídlapban megjelent az új Fürdő szállóról az is csúnya, azon is változtatni kell. Ezek lehetnek funkcionális épületek, de a homlokzatok nem illenek a történelmi belvárosba. A Finta-féle Fürdőért kiáll, szép épület, de nem állnak mellette családi házak, és soha nem volt beépített a 2-3 házon kívül. A Prímás-sziget soha nem volt beépített, tulajdonképpen gyümölcsöskert volt. Ott lehet modernet építeni, de a belvárosban százéves házak között nem lehetne, de nincs joga ebben dönteni. Kiírtunk pályázatot a Várhegy befejezésére is, ahova 30 pályázat érkezett. A győztes pályaművet kiválasztott egy zsűri, de ők alpolgármester úrral egy másikra szavaztak volna a Tervtanács ülésén, illetve Alpolgármester úr szavazott is mert tagja a Tervtanácsnak. Az esztergomi közélet egy része élesen szembefordult azzal, és az lett volna a Szent István Gimnázium otthona. Azért is nem került arra a helyre a Gimnázium, mert megakadályozták azok, akik csúnyának találták az épületet. Pedig 30 országos hírű tervező indult a pályázaton. Itt tart a modern építészet. Ez egy válság, mint ahogy az örökségvédelem is egy válság ebben az országban. Meg lehet nézni, mi történik a Várban a Fehér torony helyén. Ma tették fel az acélgerendákat egy olyan épületre, ahol soha nem volt vasgerenda, és egy soha nem létezett formát építenek meg a Nemzeti Múzeum és Örökségvédelmi Hivatal engedélyezésével, és még Tervtanács is volt, aki a nevét adta hozzá. Miközben a Széchenyi téren a házak külső falát is nekünk falkutatni kellett többmillió forintért, aztán művészettörténeti feltárást végezni, és restaurálást végezni azért, hogy a 100 évvel ezelőtti színt adjuk viszsza, és nem festhetjük olyanra, mint amilyenre a város szeretné a saját pénzén. De egy várat lehet vasgerendával építeni. Óriási válság van szakmai, erkölcsi, művészeti, esztétikai válság van. Varga Lászlóné, Esztergom Kérdése, hogy a Kis-Duna sétány 13. számú ház melletti passzázs mikor épül meg. Meggyes Tamás: A passzázst már öt éve szeretnénk megépíteni, de eddig nem sikerült. A lakók nagy része tiltakozik ellene, a Közigazgatási Hivatal nem hagyta jóvá a kisajátítást. Az is igaz, hogy nem a legjobb anyag ment be, nem mutatta az egész koncepciót, s az anyagból úgy tűnt, mintha mi akarnánk egy út tulajdonjogához hozzájutni öncélúan. Pedig a lényeg a folytatás, a téren lévő házak hátsó elérése. 5-6 házat lehet elérni, például a Bíróságot is. Vannak lakók, akik azóta feladták az éles szembenállásukat, de még mindig vannak, akik mindent megtesznek, hogy megakadályozzák. Igyekszünk törvényes úton elérni, hogy ott egy szolid forgalmú, az ott élő embereket kiszolgáló út létesüljön.
17
Varga Lászlóné közbeszólt, hogy akkor az egész udvart elvennék, s nekik nem maradna udvaruk. Meggyes Tamás válasza, hogy igen, abban az esetben, ha a lakók ezt nem tudják elfogadni, megvásároljuk a lakásokat reális áron. Vannak olyan közösségi célok, ahol ilyen beavatkozásokra szükség van, mert így soha semmit nem lehetne összekötni, utcát nem lehetne megnyitni. Ez több évtizedes elképzelés, több lehetőség van a Kis-Duna part és a Széchenyi tér összekötésére. Ez jó lehet a város szempontjából, akiknek gondot okozunk, igyekszünk megtéríteni, ellentételezni. Varga Lászlóné: Azért kérdezte meg ezt, mert az udvarban többen tataroznak, és érdemes-e ezt megcsinálni, mert ha erre rövid időn belül sor kerül, akkor nem érdemes a tatarozáshoz hozzákezdeni. Meggyes Tamás válasza, hogy ez néhány éven belül valósul meg. Akik nem tudják felvállalni, hogy ott út nyílik, azoknak megvesszük a lakását, vagy cserét tudunk felajánlani helyette. Véleménye szerint aki ott marad, annak az ingatlana felértékelődik. Hátsó udvari lakáshoz képest ügyvédi irodák fognak jelentkezni, hogy dupla árakat adjanak a lakásokért. El kell ismerni, hogy beavatkozunk az életükbe, zárt, csöndes udvarból egy közforgalmú terület lesz ott. Hölgy hozzászóló, nem mondta be a nevét: A Szentkirályi utcában megcsinálták az út közepét, a járdát és az elvezetőt nem. Tíz centis eltérés is van. Többször jártak a Hivatalban, mindig csak ígéretet kaptak, intézkedés nem történt. Férfi hozzászóló, nem mondta be a nevét: Kérdése, nem lehetne-e olyan törvényt hozni Esztergom városában, hogy legalább a főútvonalon a lakosságnak beleszólása lenne, hogy ilyen csúnya tervek ne kerüljenek megvalósításra. Meggyes Tamás: Az úrnak igaza van, hogy csúnya, de ilyen törvényt nem lehet hozni. Anynyit lehet tenni esetleg, hogy ilyen építkezésnél kikérjük a lakók véleményét, összegyűjtjük és átadjuk a tulajdonosnak és a tervezőnek, hogy vegyék figyelembe. Ezt meg kellene szervezni. Kovácsné Hegedűs Julianna, címét nem mondta be: A május 10-ei Hídlap értesítőjében megjelent egy olyan cikk, hogy a város 99 évre bérbe adta a Kutyaszorító részt, ami a Sziget legszebb része. Figyelte a gyerekeket, s azokat nem a szoborpark és a lebetonozott rész érdekli, hanem a vadkacsák. A gyerekeknek a természeti közeg kell, hiszen panelekben laknak, és már lassan alig lesz növény és zöld a Szigeten, az összes le lesz betonozva. Jelen volt a befektetőnek a képviselői megbeszélésén, ott elhangzott, hogy mivel a városnak adóssága van, ezért az Öresund Holding veszi fel a kölcsönt, és a város 25 év múlva visszavásárolja a szállodasort. A szállodasor ronda, ezt el kell ismerni, de nem ez a tragédia, hanem az, hogy a városnak tudomása szerint 800 millió forintja van. A műemlékvédelemtől kapott 400 milliót, és az Önkormányzatnak van 400 milliója, és abból a város meg tudná csinálni az uszodát, a Szent István fürdőt, mert ha ez a befektető fogja megcsinálni, akkor abban úszni nem fognak. Ugyanis elszólta magát az utolsó mondatban a befektető képviselője Komlósi János úr. Megkérdezte tőle, hogy le lesz-e fedve az uszoda, mire azt felelte, hogy hát igen, beszélt valami buborékról, és végül megjegyezte, hogy ugyan minek, egy-két szállodavendégért? Itt nem a szállodavendégekről, hanem a lakosságról van szó.
18
Meggyes Tamás válaszában elmondta, hogy ő már több esetben beszélt erről a dologról, és a hozzászóló hölgy több dologban téved. Nincs a városnak adóssága. Ami miatt az Öresund venné fel a hitelt, eleve ezzel a konstrukcióval keresték meg a várost, hogy valaki csinálna egy magánberuházást. Mi kértük, hogy lehessen ez a város tulajdona. Kitaláltak egy olyan konstrukciót, hogy a város tulajdona maradjon. Botorság azt várni, hogy mindig minden ilyen jószág magánkézbe kerüljön csak azért, mert akkor nincsenek részleteink meg pénzügyi kockázatunk. Arra kell törekedni, hogy minél több jusson a következő évtizedekben város közösségének, és minél több tulajdont tudjunk megtartani. A hölgy fiától kapott egy feladatsort, hogy mit kell tenni a városnak. Többek között ennek a beruházásnak a leállítását is követeli, és még legalább hat dolgot, ami a város javát szolgálja. Nem ért egyet a felvetéssel, de majd más alkalommal fogja a véleményét elmondani. Természetesen a nyilvánosságot vállalja ehhez. Annyit azonban el kíván mondani, hogy ez egy városi tulajdont keletkeztető konstrukció és beruházás. Lesz szálloda és közforgalmú fürdő, ahova bárki bemehet. A nagy uszoda, amit télen a buborékkal fedünk le az nem lesz lefedve, de a kis fedett uszodában a korábbi idők úszási lehetőségei visszaállnak. A nagy fedett uszoda elvész, mint téli sportolási lehetőség. Ennek fejében szeretnénk fedett sportuszodát építeni, ami mindenféle sportokra, mérkőzésekre, lelátóval, akár európai versenyek megrendezésére is alkalmas. Ez a Gyarapodás program gyorsításban szerepel, erre is szavaztak az emberek, bár kevésbé tartották fontosnak. Ilyen uszodára azonban szükség lesz a következő években. Elmondta, hogy 2000-ben az ő javaslata volt, hogy az uszoda lefedésre kerüljön a buborékkal, és emiatt a szocialista képviselőkkel nagy csatákat vívott, akik nem akartak erre 40 millió forintot költeni. Inkább büfék kialakítását javasolták, s majd a büfések csináltassák meg a buborékot, ha jó bevételük lesz. Mindenki megnyugodhat, a gyerekek sportolhatnak Esztergomban, biztosítani fogjuk az ingyenes sportolást a nagycsaládosoknak is. Az összes nehézség az lesz, hogy amíg nincs sportuszoda, vagy amíg folyik az építkezés, addig Párkányba vagy Dorogra kell a triatlonozó vagy úszó gyerekeknek a város segítségével busszal járni. A Szigeten a Kutyaszórító rész valóban nagyon szép, romantikus rész van, éppen ezért épül oda egy különleges, a környezetet tiszteletben tartó szálloda, ha minden jól megy. Nem adtuk egyelőre bérbe, bárcsak bérbe adhatnánk úgy, hogy a szálloda létrejöhessen. Talán tényleg nem kellene ott szálloda, ha ott gyerekek lennének. De a Kutyaszorító környékén nem hogy gyerekeket, hanem egyetlen lelket tud mutatni, azon csodálkozna. Az a rész annyira kihalt, amennyire az elmúlt évtizedekben azt a részt elhanyagolták. A mi eredeti tervünk arra a területre egy arborétum lett volna, de ezt annak idején senki nem üdvözölte. Azt gondolja, hogy a szálloda ezt a szempontot meg tudja tartani. Hét darab torony épül, s a terven jól látszik, hogy a zöldfelület 100 százaléka nem csökken az adottság 85 százaléka alá. Tehát ott egy érintetlen természeti környezet lesz, ahol őrzött, telepített, nevelt, különlegesen képzett parkban fafajok, és növényfajok között lehet sétálni az esztergomiaknak. Ehhez a szállodához egy gyaloghíd is tartozna, ugyanúgy, ahogy uszoda is. Többször elmondta már, hogy közforgalmú lesz, ami a műemlékuszodából készül. Ott van a gőzfürdő, az ország első szállodájának épülete, erre mind pénz kell. A Műemlékhivataltól egyetlen fillért sem kaptunk. Van ugyan ígéret állami támogatásra, amit vissza akarnak vonni, mert egy éven belül nem készültünk el a műemlékfürdővel, aminek határideje irreális volt. Reméljük, hogy meg tudjuk tartani ezt az állami támogatást. Ez a 400 millió támogatás egy 8 milliárdos beruházáshoz viszonyul. A szálloda tényleg jó lehet, de a tervek szerint nem szép. Sok kört futottunk, rengeteget próbálkoztunk, és itt állunk. Reméli, lehet rajta annyit változtatni és úgy feldíszíteni a homlokzatot, hogy az elfogadható legyen az esztergomiaknak. Ha igénylik, ebben is megkérdezhetjük a lakosság véleményét, hogy látva a homlokzatot, mit kívánnak inkább, ezt a beruházást, vagy maradjon minden a régiben. Egyébként ezt is el tudja fogadni, de akkor nagyon sokat kell várni, amíg újra jön egy befektető, mert nincs 8 milliárd
19
forintunk a beruházásra. Talán ha nem lennénk politikai gettóba zárva, akkor Esztergom is nyerhetne nagyobb pénzeket, mint más, nálunk kevésbé jelentős városok. Kérte, hogy Vámos és Bebiák urak válaszoljanak a Táti úttal és a Szentkirályi úttal kapcsolatosan felmerült kérdésekre. Vámos Attila elmondta, hogy a Csatai Szabó János és Táti úti csomópont kapcsán 2007 decemberében pályázati forrást nyert az Önkormányzat. A pályázati feltételek között sajnos volt egy olyan kitétel, hogy a beruházás megvalósítását nem Esztergom Város Önkormányzata, hanem a Közlekedési Koordinációs Központ (KKK) bonyolítja és kezeli le. A pályázati feltételek között szerepelt, hogy ez év tavaszára engedélyes tervek lesznek, és megindul a beruházás. Ezzel szemben egy hónappal ezelőtt nyújtották be az Önkormányzathoz a közútkezelői hozzájárulást az engedélyes tervek tekintetében. Az engedélyes tervek nem egyeztek meg azzal a pályázati dokumentációval, amit a város benyújtott, illetve amihez a város a vállalt részét adta. Ezért a közútkezelői hozzájárulás mellékleteként megküldtük, hogy milyen pályázati anyagról van szó. Sajnos ez a Táti úti és Csatai Szabó János utcai csomópont ráhatással van a Szegfű utcai csomópontra, ugyanis a Szegfű utcai csomópontnál a zebra kialakításához a közlekedési hatóság addig nem járul hozzá, amíg nem az általunk decemberben benyújtott pályázati módosítással nyújtja be a KKK az engedély módosítást. Ebben a csúszásban nem a város a hibás, hanem a pályázatot lebonyolító miatt húzódik el mind a két csomópont építése. Bebiák József: A Szentkirályi úttal kapcsolatosan elmondta, hogy 2008. november 10-én felvonul a kivitelező, és elkezdi a munkálatokat. Az esetleges kellemetlenségekért elnézést kérünk. Dr. Marosi György: A Fürdő szálló kapcsán felmerült, hogy ki a szomszéd. Ez elgondolkodtató kérdés. A szomszédnak a magyar nyelvben elfogadottan elég sok jelentéstartománya van. Gondolja, azért kérdezték, mert valami építési jogfogalomra kíváncsi. Csak a konkrétumok birtokában tud válaszolni a kérdésre. Ha megkeresi őt, vagy leírja, akkor elmondja, de most in abstrakto, hogy a szomszéd vagy szomszédjog mit jelent, nem kívánja elmondani. A hölgy bizonyára gondolt valamit, amit jobban tud, de tőle egy olyan kérdésre vár választ, amit nem jól tett fel. Kérte, hogy pontosan írja le a kérdését, és választ fog kapni. Meggyes Tamás: Megköszönte a jelenlétet, reméli, nem sok kérdés maradt függőben. Megköszönte a türelmet, megértést. Elnézést kért, ha igazságtalan, vagy túl határozott, esetleg durva lett volna. Jobbkedvűen élhetnénk a városban, ha nem vívnának késhegyre menő csatákat jelentéktelen kérdések mentén. Kérte, próbáljanak egymással és a városvezetéssel is megbékélni. Mi eddig is, és ezután is minden energiánkat a szó legszorosabb értelmében vett munkára fogjuk fordítani. Azt gondolja, hogy a Testület azért hoz néha „bólogató jánosoknak” tűnő vagy unalmas döntéseket, egyrészt mert ismerik minden ügynek a hátterét és hosszú egyeztetéseket tartanak, másrészt, mert nem akarják önnön szereplésükkel nehezíteni a város fejlesztésének, előre vitelének komoly feladatát. Köszöni hogy itt voltak, és minden jót kívánt. A közmeghallgatást 21.30 órakor bezárta.
K. m. f.
Meggyes Tamás polgármester
Dr. Marosi György jegyző
20
21
