KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ALELNÖKE
ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2007. november 29-ei ülésére
Tárgy: Pedagógiai szakszolgálati feladatok átszervezése Elıterjesztı: Simon Géza, a közgyőlés alelnöke Elıadó: Dr. Kancz Csaba osztályvezetı
2 Tisztelt Közgyőlés!
Komárom-Esztergom Megye Közgyőlése 2007. június hó 28-ai ülésén meghozott határozatában kinyilvánította szándékát egy új intézmény, a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottsága és Nevelési Tanácsadója létrehozására. Ennek érdekében felhatalmazta a megyei közgyőlés alelnökét az intézményi mőködés költségtakarékosabb módjának kimunkálására, a szükséges elıkészítési, szervezési munka a koordinálására. Az elmúlt idıszakban a szükséges feladatok elvégzésre kerültek. Az alkalmazotti közösségek mindhárom intézmény vonatkozásában elmondhatták véleményüket. Érthetı módon mindegyik helyen a szakembergárda az önállóság megtartását tartotta kívánatosnak. A 2007. június hó 28-ai közgyőlésen több képviselı is felvetette, hogy az átszervezés ilyen formája jogszerő-e. Ennek eldöntése érdekében az Oktatási és Kulturális Minisztériumtól állásfoglalást kértünk. A minisztériumi válasz szerint a tervezett átszervezés törvényi feltételei adottak. Az összevonást követıen ugyanis nem egységes gyógypedagógiai-módszertani intézmény, hanem többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény jön létre, amelynek kialakítása jogszerő és lehetséges. Az Oktatási Hivatal Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontjának Közép-dunántúli Regionális Igazgatósága /OKÉV/ által kijelölt gyógypedagógiai szakértı is véleményt mondott az átszervezési szándékról. Álláspontja szerint a jogszabályok betartása mellett, a személyi kapacitás jobb kihasználását, az átláthatóbb és rugalmasabb munkaszervezést segíti elı az átszervezés a jelenleginél erıteljesebb koordinációs lehetıséggel. Az egységes irányítást, egységes szakmai eljárásrendszer szerinti mőködést és ellenırzést hivatott munkálni. A többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény létrehozásának sem szakmai, sem jogi akadálya nincs, a tervezett átszervezés biztosítja a továbbiakban is a szolgáltatás megfelelı színvonalon történı ellátását. A létrejövı új intézményben az intézményegységek szakmailag továbbra is önállóan mőködnek, saját munkaterv alapján. A többcélú intézmény keretében történı feladatszervezés közel hozza egymáshoz az egyébként összetartozó intézményeket, az érintett gyermekekkel, tanulókkal foglalkozó szakembereket. A szakértı csak az új intézmény székhelyét illetıen javasolt változtatást, véleménye szerint Tatabánya e tekintetben jobb megoldás lenne. Álláspontunk szerint Tata földrajzi szempontból kedvezıbb, az utazási költségek vonatkozásában is gazdaságosabb helyszín. A megye szempontjából is szerencsésebb, ha az intézmény székhelye nem a megyei jogú város területén van. Az új intézmény gazdasági ügyeinek intézésére a megfelelı szakembergárda is Tatán az önkormányzat Új u. 21. szám alatti általános iskolájában áll rendelkezésre. A nevelési tanácsadónak eddig is itt intézték a gazdasági ügyeit. A megyei fejlesztési tervvel sem ellentétes az átszervezés, olvasható az ebben a kérdésben kiadott szakvéleményben. A fent említett dokumentumok az elıterjesztés mellékletét képezik. A szakterületre vonatkozó jogszabályok – a14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségrıl és a pedagógiai szakszolgálatokról, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény – újabb változásokat hoztak, illetve hoznak majd. A szakszolgálati törvény jelenleg is a parlament asztalán van, még az ıszi ülésszak folyamán várható döntés, és ezzel újabb változás. A folyamatos jogszabályváltozások miatt a júniusi elıterjesztéshez képest pontosítások történtek az elıterjesztés szövegében. Ezt az elıterjesztésben dılt betővel jelöltük.
3 Annyi mindenképpen megállapítható a változások nyomán, hogy a nevelési tanácsadókhoz újabb feladatokat telepít a jogalkotó. A korábbi, júniusi elıterjesztési anyagban még prognózisként szerepelt, hogy Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata várhatóan megszünteti a szakértıi bizottságát. Ez be is következett, 2007. szeptember hó 01-jétıl ezt a feladatot Tatabánya már nem látja el. Mindezek miatt a megyének kell ezt a többletfeladatot is ellátnia, ami újabb költségeket jelent számára. Az átszervezést gazdaságossági és szakmai szempontok is indokolják. Költségvetési szempontból jól látszik, hogy egyik intézmény esetében sem éri el az állami normatív támogatás az összes kiadások felét. A Szakértıi Bizottság esetében az összkiadás a 2007-es évben 39.819E Ft, a normatív támogatás 19.335E Ft; a Nevelési Tanácsadó (Tata) vonatkozásában a kiadások összege 26.991E Ft, a normatíva 8.242E Ft; a Nevelési Tanácsadó (Komárom) viszonylatában a kiadás 26.019E Ft, míg a befolyó normatív finanszírozás 721E Ft lesz elıreláthatólag. A normatívák összege jövıre tovább csökken ezért koncentráltabb, hatékonyabb gazdálkodásra lesz szükség, ami egységes irányítás mellett könnyebben megvalósítható. Szakmai szempontból a jogszabályi környezet állandó változása, az erre való gyors reagálás, a szakembergárda koordinálása, a feladatok hatékonyabb megszervezése is az átszervezés indokoltságát támasztja alá. Az elıterjesztés további részében szakmai szempontok alapján kívánjuk bemutatni a pedagógiai szakszolgálatai feladatok átszervezésének lehetıségét a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségrıl és a pedagógiai szakszolgálatokról, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény /továbbiakban:Kt./ változásai alapján. Az elıterjesztésben bemutatásra kerül a pedagógiai szakszolgálati intézmények eddigi mőködése, valamint a törvényi elıírásoknak megfelelıen az intézmények feladatellátásának átszervezésére kidolgozott változat. A pedagógiai szakszolgálat a szülı és a pedagógus nevelı munkáját és a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását segíti. A pedagógiai szakszolgálat: a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás; b) fejlesztı felkészítés; c) a tanulási képességet vizsgáló szakértıi és rehabilitációs tevékenység, továbbá az országos szakértıi és rehabilitációs tevékenység; d) a nevelési tanácsadás; e) a logopédiai ellátás; f) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás; g) a konduktív pedagógiai ellátás; h) a gyógytestnevelés. A pedagógiai szakszolgálat tevékenységei közül a megyei önkormányzat a Kt. 87. § (1) bekezdés g) pontja értelmében a tanulási képességet vizsgáló szakértıi és rehabilitációs
4 tevékenységrıl köteles gondoskodni, amelyet a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság intézményével (Tatabánya, Réti u. 85.) lát el. A szakértıi bizottság feladata a 14/1994 (VI. 24.) MKM rendelet 26/A. § (1)-(4) bekezdései alapján: (1) A szakértıi és rehabilitációs bizottságok – 2007. március 31. és 2007. november 30. között – hivatalból indított eljárás keretében megvizsgálnak minden olyan gyermeket, tanulót, akinek a sajátos nevelési igényét pszichés fejlıdési zavar miatt (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar) állapították meg. A sajátos nevelési igény akkor tartható fenn, ha azt a megismerés és viselkedés fejlıdésének rendellenessége indokolja. (2) A szakértıi és rehabilitációs bizottság 2007. január 1-je után a pszichés fejlıdési zavar miatt indított eljárásban a gyermek, a tanuló sajátos nevelési igényét akkor állapíthatja meg, ha azt a megismerés és viselkedés fejlıdésének rendellenessége indokolja. (3) A gyermek, illetve a tanuló sajátos nevelési igénye a (2) bekezdésben meghatározottak alapján akkor állapítható meg, ha a szakértıi bizottság szakvéleményét pszichológiai, gyógypedagógiai és gyermekneurológiai vagy gyermek- és ifjúságpszichiátriai szakorvosi vélemény alátámasztja. (4) Az (1)-(2) bekezdések hatálya alá tartozó gyermeket, tanulót 2008. július 31-éig – a vizsgálat eredményétıl függetlenül – megilletik azok a jogok, amelyek a sajátos nevelési igényő gyermekeket, tanulókat, beleértve a gyermekek, tanulók után igényelhetı normatív hozzájárulásokat és támogatásokat. A bizottság a vizsgálatok mellett végzi a szakértıi javaslat megvalósítási feltételeinek ellenırzését, valamint a kötelezıen elıírt felülvizsgálatokat. Az alapfeladat mellett a szakértıi bizottság ellátja Komárom-Esztergom megye területén a családban nevelkedı gyermekek korai fejlesztését, fejlesztı felkészítését. A nevelési tanácsadás olyan közoktatási szolgáltatás, amelynek feladata feltárni a nevelı, oktató munkában való részvételt megnehezítı, a gyermekközösségbe való beilleszkedést hátráltató tényezıket, speciális eszközeivel segíteni azok megoldását. A közoktatási törvény teremti meg azon alapvetı feltételeket, amelyek döntıen meghatározzák a pedagógiai szakszolgálat intézményrendszerének létrejöttét, mőködését és feladatait. A képzési kötelezettségrıl és a pedagógiai szakszolgálatról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet pedig a törvény keretei között alkalmazható eljárási szabályokat, a mőködés kérdéseit szabályozza. A Kt. 35. § (4) bekezdése fogalmazza meg a nevelési tanácsadás feladatát, amely annak megállapítása, hogy a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, ennek alapján szakvélemény készítése, valamint a gyermek fejlesztı foglalkoztatása a pedagógus és a szülı bevonásával. A nevelési tanácsadás az óvoda megkeresésére szakvéleményt készít az iskolakezdéshez, segítséget nyújt a gyermek óvodai neveléséhez, a tanuló iskolai neveléséhez és oktatásához, ha a gyermek, tanuló egyéni adottsága, fejlettsége, képessége, tehetsége, fejlıdésének üteme indokolja. A nevelési tanácsadás segítségét kérheti a szülı, továbbá a szülı egyetértésével az óvoda, az iskola és a kollégium. A nevelési tanácsadás e feladatai körében pedagógiai, pszichológiai támogatást, fejlesztést, terápiás támogatást nyújt a gyermeknek, a tanulónak, illetve támogatja a pedagógus nevelı és oktató munkáját, segíti a családdal való kapcsolattartást. A nevelési tanácsadás elláthatja az iskolapszichológiai szolgáltatás feladatait is. Az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés és oktatás keretében a
5 fejlesztı foglalkozás, ha a gyermek, tanuló beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzd, a nevelési tanácsadás keretében készített szakvéleményben meghatározottak alapján folyhat. A nevelési tanácsadást ellátó intézmény ellenırzi a szakvéleményben foglaltak végrehajtását. A nevelési tanácsadás feladata továbbá, hogy a szakértıi és rehabilitációs bizottság által készített és a nevelési tanácsadó részére megküldött szakvélemény alapján segítse azoknak a gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátását, akik a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzdenek. Az e körbe tartozó tanulók részére az e törvény 52. §-a (6) bekezdésének b) pontjában meghatározott idıkeret terhére kell az iskolai fejlesztı foglalkozást biztosítani. A nevelési-oktatási intézmény vezetıje felelıs a fejlesztı foglalkozások – e bekezdésben elıírt – szakvéleményekben meghatározottak szerinti megszervezéséért. A nevelési tanácsadóban történı vizsgálat a szülı vagy a gyámhivatal kérésére indul, valamint kezdeményezheti a családvédelmi intézmény is. A nevelési tanácsadók tevékenységi köre a pszichológiai diagnosztizálás, pszichológiai tanácsadás, pedagógiai diagnosztizálás, pedagógiai korrekció, (gyógy)pedagógiai fejlesztés, gyermekcentrikus, lélektani hátterő családgondozás, fejlettségi vizsgálatok végzése a tanköteles korba lépı gyermekeknél. A nevelési tanácsadó szakemberei: pszichológus, gyógypedagógus, pedagógus, gyermekszakorvos vagy gyermekpszichiáter A megyei önkormányzat fenntartásában jelenleg két nevelési tanácsadó mőködik Tatán, illetve Komáromban. Társulási formában mőködik a nyergesújfalui, az oroszlányi, a dorogi és az esztergomi pedagógia szakszolgálat tevékenységein belül a nevelési tanácsadás. A pedagógiai szakszolgálati intézmények ellátási területei: Nevelési Tanácsadó Tata Tata Baj Vértestolna Kocs Naszály Neszmély Szomód Tardos Dunaalmás
Nevelési Tanácsadó Komárom Komárom Almásfüzitı Bábolna Mocsa Ács Nagyingmánd Csém Csép Bana
Szakértıi Bizottság Tatabánya
Komárom-Esztergom megye
A megyei önkormányzat által fenntartott pedagógiai szakszolgálati feladatellátást az elmúlt 3 tanévben az 1. sz. melléklet mutatja be. Az adatokból kitőnik, hogy a szolgáltatást igénylık száma növekvı tendenciát mutat. A nevelési tanácsadók évrıl-évre jelzik, hogy a feladatok ellátásához a személyi feltételek növelése lenne szükséges. A feladatellátás volumenének növekedése, bıvülése mellett a személyi
6 feltételek emelését támasztják alá a törvényi változások is, amelyek a nevelési tanácsadók feladatellátó rendszerét bıvítik. A feladatellátás bıvülését a Kt. 121. §-ának változása idézi elı: 121. § 29. sajátos nevelési igényő gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértıi és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes elıfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra visszavezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd. b) a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd. Eddig a pszichés fejlıdés zavaraival diagnosztizált gyermekek, tanulók ellátása nem tartozott a nevelési tanácsadók feladatai körébe. 2008. július 01-tıl a feladatellátást a törvényi változás hatáskörükbe sorolja. A Kt. 30. § (7) Ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd (a továbbiakban együtt beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdı gyermek, tanuló), illetve a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd, fejlesztı foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztı foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés és oktatás keretében valósítható meg. A bekezdés a tanulási, magatartási nehézséggel küzdı gyermekek, tanulók fogalmát kiegészíti a pszichés fejlıdési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyermekekkel és tanulókkal. Az e körbe tartozó gyermekek és tanulók a jövıben a nevelési tanácsadás keretei között kapják meg azt a segítséget, amely a fejlıdésükhöz szükséges. E változás következtében a pszichés fejlıdés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyermekek és tanulók kikerülnek a sajátos nevelési igényő gyermekek és tanulók körébıl. A szakértıi és rehabilitációs bizottságok helyett a nevelési tanácsadók veszik át a velük való foglalkozást. Ezért a jövıben nem készülhet olyan szakértıi vélemény, amely azt tartalmazza, hogy a vizsgált gyermekeket, tanulókat a többi gyermektıl, tanulótól külön osztályban, csoportban, tagozatban, óvodában, iskolában kell nevelni. A nevelési tanácsadók nyújtanak segítséget az óvodáknak, iskoláknak, szülıknek a gyermekek, tanulók neveléséhez, felkészítéséhez. A Kt. 30. § (8) „Abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdı, vagy sajátos nevelési igényő, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértıi és rehabilitációs bizottság dönt.” A jogszabályváltozás az általános iskolákban eddig nagy létszámban jelenlévı pszichés fejlıdés zavarai miatt tartósan, súlyosan akadályozott kategóriába tartozó tanulók szakértıi véleményének felülvizsgálatát rendeli el. A 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 26/A. § (1) bekezdése kimondja, hogy a szakértıi bizottságoknak – 2007. március 31. és 2007. november 30. között hivatalból indított eljárás
7 keretében meg kell vizsgálni minden olyan gyermeket, tanulót, akinek a sajátos nevelési igényét pszichés fejlıdés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott voltát (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar) állapították meg. A sajátos nevelési igény akkor tartható fenn, ha azt a megismerés és viselkedés fejlıdésének rendellenessége indokolja.
Komárom-Esztergom megye nyilvántartott adatai alapján
KIR
által
összesen/fı
Pszichés fejlıdés zavara miatt 410 felülvizsgálatban részesülı SNI tanulók száma Komárom-Esztergom megyében Tatabányai szakértıi bizottság által vizsgált 211 Megyei szakértıi bizottság által vizsgált
199
Felülvizsgálat után a nevelési tanácsadó ellátásába tartozó tanulók várható száma (60%)/fı
246
127 (a tatabányai nevelési tanácsadó ellátó rendszerébe tartozó) 119 (megyei nevelési tanácsadó rendszerébe tartozó)
A fenti táblázatból kitőnik, hogy a pedagógiai szakszolgálati feladatok közül a nevelési tanácsadók esetszáma kb. 120 gyermek, illetve tanulói létszámmal emelkedni fog. Ezen kívül a nevelési tanácsadókra nagyobb feladat hárul a nevelési, oktatási intézmények pedagógiai megsegítésében, támogatásában. Az eddigi tapasztalatok, valamint a megvizsgált adatok alapján elmondható, hogy a pedagógiai szakszolgálati feladatok átszervezése indokolt, annak érdekében, hogy a megyei önkormányzat által fenntartott intézmények hatékonyabban tudják szervezni és koordinálni a pedagógiai szakszolgálati feladatokat, valamint a felhalmozott szakmai tudás hasznosítása eredményesebbé váljon. A pedagógiai szakszolgálati feladatok átszervezése az intézmények összevonását eredményezi. Az összevonásra kerülı intézmények: - Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság; - Tatai Nevelési Tanácsadó; - Komáromi Nevelési Tanácsadó. Az intézmények összevonásával a megyei önkormányzat jogutóddal egy új intézményt hoz létre: Az új intézmény neve:
Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottsága és Nevelési Tanácsadója
Az intézmény típusa: közös igazgatású többcélú intézmény (szakértıi bizottság, nevelési tanácsadó). Székhelye: Tagintézményei: Telephelye:
Tata, Új u. 21. Szakértıi bizottság és nevelési tanácsadó Komárom (Klapka u. 12.)
8
A közös igazgatású közoktatási intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységek keretében látja el a nevelési tanácsadó, illetve a szakértıi bizottság feladatait. A két intézményegység egymáshoz képest nem lesz alá-fölé rendeltségi viszonyban. Az intézmény egységei: - Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság; - Nevelési tanácsadó. Az intézmény szervezeti felépítése: Igazgató Tanulási Képességet Vizsgáló Nevelési tanácsadó Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság 1 intézményegység-vezetı Tata – székhely Komárom 1 intézményegység- telephely vezetı Az intézmények feladatellátása változatlan maradna. A továbbiakban is három telephelyen folyna a munka. Egy magasabb vezetı szakmai irányítása alatt mőködne az intézmény. Az új intézmény igazgatója a tatai nevelési tanácsadó intézményegység-vezetıi feladatait elvégezné. A szakértıi bizottság is egy intézményegység-vezetı közvetlen irányításával mőködne. A személyi feltételek várható változásait a 2. sz. melléklet mutatja. Gazdasági feltételek változásai Az új intézmény intézményegységei a jelenlegi helyükön mőködnek tovább, annyi eltéréssel, hogy az új intézmény székhelye Tata, telephelyei Tatabánya, Komárom. A komáromi nevelési tanácsadó telephely megtartása szükséges, mivel a fenti adatokból kitőnik, hogy Komárom és környéke területén magas a szolgáltatást igénylık száma, valamint a Kt. 88. § (6) bekezdése kimondja, hogy önkormányzat közoktatási intézményt, illetve egyes szolgáltatást akkor szüntethet meg, ha az adott tevékenységrıl, szolgáltatásról továbbra is megfelelı színvonalon gondoskodik, oly módon, hogy annak igénybevétele a gyermekeknek, tanulóknak, szülıknek nem jelent aránytalan terhet. A komáromi nevelési tanácsadó megszüntetése jelentıs terhet jelentene a szolgáltatást igénybe vevı szülık számára, akiknek gyermeküket a megye településeirıl Tatára kellene utaztatni. A személyi feltételekben létszámváltozás nem történik. Az intézmények átszervezése csupán a vezetıi feladatok változását idézik elı. Az intézmény élére magasabb vezetı kerül, aki a Kt. 18. §-ban szabályozott feltételeknek a következık alapján felel meg: „(7) Többcélú intézményben vezetıi megbízást az kaphat, aki bármelyik, az intézmény által ellátott feladatra létesíthetı intézmény vezetıi megbízásához szükséges feltételekkel
9 rendelkezik. Ha a feltételek bármelyike egyetemi végzettséget ír elı, a vezetıi megbízáshoz erre van szükség.” Ebbıl adódóan a többcélú intézmény vezetıje egyetemi végzettséggel kell, hogy rendelkezzen, mivel a nevelési tanácsadó vezetıi megbízását a közoktatási törvény alapján pszichológus kaphatja meg. A többcélú intézmény vezetıje elláthatja a nevelési tanácsadó intézményegységvezetıi feladatokat is. Ennek megfelelıen az új intézményi struktúrában dolgozó szakemberek száma a jelenlegi intézményi létszámhoz viszonyítva - a pedagógiai szakszolgálati feladatok növekedése ellenére - változatlan marad. Így a költségek növekedésével nem számolunk. Az átszervezés révén a szakember-ellátottság azáltal javulhat, hogy az intézményegységek között a szakemberek munkavégzése mobilizálhatóvá válna. Ennek ellenére a munka döntı része természetesen továbbra is a három feladatellátási helyen fog megvalósulni. Az új intézmény vezetési struktúrája változik a következı szerint:
Szakértıi bizottság Nevelési tanácsadó
régi intézmények magasabb vezetı magasabb vezetı
új intézmény vezetı magasabb vezetı
Az intézményegység-vezetıre illetve a tagintézmény-vezetıre vonatkozó törvényi elıírások (kötelezı óraszám, vezetıi pótlék) azonosak. Az elıterjesztésben megjelenı javaslat készítése során figyelembe vettük a megyei fejlesztési tervben meghatározásra került célokat, feladatokat. A Komárom-Esztergom Megye Közoktatás Fejlesztési Tervében meghatározásra kerültek azok a célkitőzések, amelyek a pedagógiai szakszolgálatokkal kapcsolatosan elsıdlegesen a térségi egyenlıtlenségek mérséklését, valamint a jó színvonalú szolgáltatások nyújtását tőzték ki. A fejlesztési célok megvalósítása az ellátórendszer tárgyi és személyi fejlesztését egyaránt megkívánják. A tárgyi fejlesztéseket az intézmények saját erıbıl, illetve pályázati támogatások igénybe vételével az évek során megvalósították. Az elıterjesztésben bemutattuk a pedagógiai szakszolgálati rendszer átszervezésének lehetıségét. Kérjük a Tisztelt Közgyőlést, hogy a korszerő és hatékony feladatellátás érdekében döntsön arról, hogy átszervezésre, összevonásra kerüljenek a pedagógiai szakszolgálati feladatokat ellátó intézmények. Tatabánya, 2007. november 21.
Simon Géza
10
Határozati javaslat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 1. Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Nevelési Tanácsadóját /Komárom/ és a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottságát /Tatabánya/ 2007. december hó 31-ével jogutóddal megszünteti. Jogutód intézmény a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Nevelési Tanácsadója /Tata/, amelynek nevét 2008. január 1-jei hatállyal „Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottsága és Nevelési Tanácsadója”-ra változtatja. Határidı: 2007. december 31. Felelıs: Simon Géza a közgyőlés alelnöke 2. Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottsága /Tatabánya/ megszüntetı okiratát a 3. sz. melléklet szerinti tartalommal elfogadja. Határidı: azonnal Felelıs: Simon Géza a közgyőlés alelnöke 3. Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Nevelési Tanácsadója megszüntetı okiratát a 4. sz. melléklet szerinti tartalommal elfogadja.
/Komárom/
Határidı: azonnal Felelıs: Simon Géza a közgyőlés alelnöke 4. Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Nevelési Tanácsadója /Tata/ intézménye alapító okiratának módosítását az 5. sz. melléklet szerinti tartalommal jóváhagyja. Határidı: azonnal Felelıs: Simon Géza a közgyőlés alelnöke 5. tudomásul veszi, hogy Nagyné Sebestyén Ibolyának a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottsága jelenlegi igazgatójának magasabb vezetıi megbízása – az intézmény jogutóddal történı megszőnése miatt – 2007. december 31-ei hatállyal megszőnik. Határidı: 2007. december 31. Felelıs: Simon Géza a közgyőlés alelnöke
11 6. tudomásul veszi, hogy Tasnádi Lászlónak a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Nevelési Tanácsadója /Komárom/ jelenlegi igazgatójának magasabb vezetıi megbízása – az intézmény jogutóddal történı megszőnése miatt – 2007. december 31-ei hatállyal megszőnik. Határidı: 2007. december 31. Felelıs: Simon Géza a közgyőlés alelnöke 7. 2008. január 1-jétıl a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottsága és Nevelési Tanácsadója intézményének igazgatója, Dr. Rónáné Falus Júlia illetményét az alábbiak szerint állapítja meg: Kjt. 1.sz. melléklete szerinti garantált illetmény (I.10.):
211 751 Ft
Garantált illetménye összesen kerekítve: Munkáltatói döntésen alapuló illetmény rész: Magasabb vezetıi pótlék mértéke a pótlékalap 200 %-a Különleges szakértelmet igénylı munkáért járó pótlék a pótlékalap 70 %-a Keresetkiegészítés 1993. évi LXXIX.tv. 118.§ (10) bek. alapján 2007. 09. 01.-jétıl 2008.08. 31-ig Járandóságok összesen (kerekítve):
211 800 Ft 40 000 Ft 39 200 Ft 13 720 Ft
10 500 Ft 315 220 Ft
Felelıs: Simon Géza, a Közgyőlés alelnöke Határidı: 2008. január 1. 8. felkéri a jogutód intézmény vezetıjét, hogy a jogutód intézmény SZMSZ-ét és egyéb szabályzatait készítse el és nyújtsa be jóváhagyásra a Mővelıdési, Oktatási és Sport Bizottságnak. Határidı: 2008. február 29. Felelıs: Dr. Rónáné Falus Júlia
12
1. sz. melléklet Feladatellátás Ellátottak száma Tanév Összesen 3-7 éves óvodás 6-10 éves általános iskolai tanuló 11-14 éves általános iskolai tanuló 15-16 éves tanuló 17 éves és idısebb tanuló Terápiás gondozási adatok Tanév Összesen igénybe vevık száma * Diagnosztika és tanácsadást igénybe vevık száma * Diagnosztikai és tanácsadási alkalmak száma Terápia, gondozást igénybe vevık száma * Terápia, gondozási alkalmak száma Beiskolázás miatt fejlettségi vizsgálatban részesült gyermekek Alkalmazottak száma Tanév Összesen Fı munkaviszonyban, pedagógus munkakörben alkalmazottak száma Teljes/rész munkaidıs egyéb munkakörben dolgozók száma Hiányzó szakmai létszám
Tatai nevelési tanácsadó
Komáromi nevelési tanácsadó
2003/04 240 122 63
2004/05 228 80 71
2005/06 263 165 52
2003/04 337 188 111
2004/05 418 199 136
2005/06 411 240 112
44
58
34
19
56
38
7 4
14 5
10 2
10 9
15 12
10 11
2003/04 2004/05 2005/06 2003/04 2004/05 2005/06 240 228 263 337 418 411 95
152
132
109
214
171
190
303
237
277
393
356
145
76
131
228
204
240
1253
1036
1420
5373
3842
6582
99
80
85
66
47
46
2003/04 2004/05 2005/06 2003/04 2004/05 2005/06 6 7 7 7 8 8 5 5 6 5 5 6
1
2
1
2
3
2
5
4
4
4
3
3
13
Feladatellátás Szakértıi bizottsági feladat Tanév Összesen Elsı vizsgálaton megjelent Felülvizsgálatban részesített Korai fejlesztés Tanév Összesen igénybe vevık száma * Otthoni ellátás szakértıi bizottság részérıl Intézményes ellátás Fejlesztı felkészítés Tanév Összesen igénybe vevık száma * Otthoni ellátás szakértıi bizottság részérıl Intézményes ellátás Alkalmazottak száma Tanév Fı munkaviszonyban, pedagógus munkakörben, teljes munkaidıben Fı munkaviszonyban, pedagógus munkakörben, részmunkaidıben Egyéb alkalmazott
Szakértıi bizottság Tatabánya 2003/04 897 378 519
2004/05 951 392 559
2005/06 988 442 546
2003/04 2004/05 2005/06 33 27 27 19
18
21
14
9
6
2003/04 2004/05 2005/06 71 68 58 19
18
16
52
50
42
2003/04 2004/05 2005/06 13 12 11
5
4
14
6
2
2
14
2. sz. melléklet
-
Szakértıi bizottság
1
jelenleg
összesen
-
kisegítı
1
ügyviteli alkalmazott
Nevelési tanácsadó Komárom
családsegítı
-
szociális munkás
-
Más alkalmazott ak
gyógypedagógu s pedagógus/30 gyerekenként 11 gyermekorvos/ gy.pszichiáter
1
Nevelı-oktató munkát segítık
pszichológus
Nevelési tanácsadó Tata
Pedagógiai szakszolgálati intézmények
összevonás után
Pedagógusok
intézményvezet ı int.egység-vezetı/ tagintézményvezetı gazdasági vezetı
Vezetı
1
3
1
-
-
-
1
1
8
1
3
-
-
-
1
6
1
4
3
1
1
11
Nevelési 1 tanácsadóTata
-
-
1
3
1
-
-
-
1
1
8
Nevelési tanácsadóKomárom
-
-
1
1
3
-
-
-
1
-
6
Szakértıi bizottság
1
-
1
4
3
1
-
-
1
-
11
-
15
3.sz. melléklet
/2007. (XI.29.) számú közgyőlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottságának (Tatabánya) megszüntetı okiratát az alábbi tartalommal megállapítja: AZ INTÉZMÉNY Neve: Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottsága Székhelye: 2800 Tatabánya, Réti u. 83. Irányító (felügyeleti) szerve: Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2800 Tatabánya, Fı tér 4. Megszüntetı szerv neve: Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2800 Tatabánya, Fı tér 4. Jogutódlás: teljes jogutódlás. Jogutód a KEMÖ Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottsága és Nevelési Tanácsadója. Megszüntetés oka: 1992. évi XXXVIII. tv. 90.§ (1) bekezdés c/ pontja értelmében az ellátandó feladat más módon vagy más szervezetben hatékonyabban teljesíthetı. Megszőnés idıpontja: 2007. december 31. Hatálybalépés idıpontja: 2007. december 31.
16
4. sz. melléklet /2007. (XI.29.) számú közgyőlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Nevelési Tanácsadója (Komárom) megszüntetı okiratát az alábbi tartalommal megállapítja:
AZ INTÉZMÉNY Neve: Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Nevelési Tanácsadója (Komárom) Székhelye: 2900 Komárom, Klapka György út 12. Irányító (felügyeleti) szerve: Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2800 Tatabánya, Fı tér 4. Megszüntetı szerv neve: Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2800 Tatabánya, Fı tér 4. Jogutódlás: teljes jogutódlás Jogutód a KEMÖ Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottsága és Nevelési Tanácsadója. Megszüntetés oka: 1992. évi XXXVIII. tv. 90.§ (1) bekezdés c/ pontja értelmében az ellátandó feladat más módon vagy más szervezetben hatékonyabban teljesíthetı. Megszőnés idıpontja: 2007. december 31. Hatálybalépés idıpontja: 2007. december 31.
17 5. sz. melléklet A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Nevelési Tanácsadója (Tata) alapító okiratának módosítása /2007. (XI. 29) számú közgyőlési határozat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Nevelési Tanácsadója (Tata) alapító okiratát az alábbi tartalommal megállapítja: AZ INTÉZMÉNY Neve: Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottsága és Nevelési Tanácsadója Székhelye: 2890 Tata, Új út 21. Az intézmény tagintézménye: Tatabánya, Réti u. 85. telephelye: Komárom, Klapka György u. 12. Alapító szerve: Tata Város Önkormányzata Alapítás éve: 1994 Fenntartó neve és címe: Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2800 Tatabánya, Fı tér 4. Irányító (felügyeleti) szerv neve és címe: Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2800 Tatabánya, Fı tér 4. Az intézmény típusa: közoktatási intézmény, pedagógiai szakszolgálat Mőködési területe: a szakértıi bizottság tekintetében Komárom-Esztergom Megye a nevelési tanácsadó vonatkozásában Tata, Baj, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Kocs, Naszály, Neszmély, Szomód, Tardos, Komárom, Ács, Bábolna,
Almásfüzitı, Nagyigmánd, Kisigmánd, Csém, Csép, Mocsa, Bana Az intézmény alaptevékenysége: szakértıi bizottság: Komplex szakértıi vizsgálatok végzése, javaslattétel a gyermek, tanuló különleges gondozása keretében történı ellátására, annak helyére, módjára, formájára; sajátos nevelési igényő gyermekek/tanulók rendszeres felülvizsgálata; intézményes ellátás hiányában a korai gyógypedagógiai fejlesztés és fejlesztı felkészítés biztosítása; gyógypedagógiai tanácsadás, szakmai ismeretek közvetítése. nevelési tanácsadó: Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdı gyermekek problémáinak feltárása, szakvélemény készítése, fejlesztı célú foglalkoztatása Az ellátható vállalkozási tevékenység köre, mértéke: az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat Gazdálkodás jogköre: részben önállóan gazdálkodó, az elıirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkezı költségvetési szerv (Az intézmény gazdasági feladatait a KomáromEsztergom Megyei Önkormányzat Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Diákotthona és Gyermekotthona (Tata) látja el.) Feladat ellátását szolgáló vagyon: intézményi leltárak szerinti értékben A vagyon feletti rendelkezési jog: az ingó vagyon a Komárom-Esztergom Megyei önkormányzat tulajdona. A Tatabánya, Réti u. 83. és Tata, Új út 21. szám alatti ingatlanok Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat tulajdonában vannak. A Komárom Klapka György u. 12. szám alatti ingatlan tulajdonosa Komárom Város Önkormányzata, Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat ingyenes használati jogával terhelve. Az intézmény vezetıjének kinevezési rendje, a kinevezés idıtartama: pályázati úton a megyei közgyőlés hatásköre, a kinevezés idıtartama 5 év
Hatálybalépés idıpontja: 2008. január 1.
18 JEGYZİKÖNYV
Készült: a KEMÖ Nevelési Tanácsadójában 2007. szeptember 7.-én megtartott alkalmazotti értekezleten Téma: A tatai, komáromi Nevelési Tanácsadó és a tatabányai Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság tervezett összevonásának véleményezése Jelen vannak: valamennyi munkatárs Az értekezlet megnyitása után Tasnádi László igazgató felolvasta a 2007. június 28.-ai 183./2007.(VI.28.) sz. közgyőlési határozatot, valamint az azt elıkészítı elıterjesztést, melyet a fenntartó megküldött az intézmény alkalmazotti közösségének véleményezésre. Ezután kérte a kollégákat, hogy mondják el az ezzel kapcsolatos gondolataikat, véleményüket. Nagyné Vilcsek Zsuzsanna: Sok kérdés merül fel az összevonással kapcsolatosan, például az is, hogy összevonható-e a szakértıi bizottság nevelési tanácsadóval. Ha jól értelmezem a 2007. évi LXXXVII. Törvény 4.§-át, mely a Közoktatási Törvény 33.§ (11) bekezdését módosítja, egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény a szakértıi és rehabilitációs bizottsági feladatok kivételével vehet részt a pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátásában. Sajnálom, hogy nincs jelen a fenntartó képviselıje, aki felvilágosítást tudna adni, válaszolni tudna kérdéseinkre. Vargáné Solymos Ildikó fejlesztıpedagógus: Nem világos számomra, hogy hogyan történne a szakemberek mobilizálása. Ennek nem látom a megvalósíthatóságát, ugyanis tudomásom szerint minden intézmény létszámhiánnyal küzd. A szakértıi bizottság esetleges feladatcsökkenése ellenére sem kerül jobb helyzetbe várhatóan, ugyanis Tatabányán a Megyei Jogú Város fenntartásában eddig mőködı, ám most megszüntetett szakértıi bizottság feladatát is át kell vennie minden valószínőség szerint. Dr. Nedeczky Árpádné fejlesztıpedagógus: A szakemberhiány megoldását véleményem szerint az jelentené, ha napi szinten lenne plusz ember, és nem idıszakosan, esetenként. Ez a megoldás a munka jellegébıl adódóan sem tőnik jónak, ugyanis terápiás, fejlesztı célú foglalkozásokat csak állandó emberrel, bensıséges kapcsolat kialakításával lehet eredményesen végezni. Kérdés az is, hogy például az értekezleteket, egyéb ügyeket hogyan fogjuk bonyolítani, ez ugyanis csak utazással, plusz költséggel és plusz idıvel lesz lehetséges. Az intézményirányítás sem egyértelmő. A tagintézmény a magasabb vezetı, vagy a tagintézményvezetı irányításával mőködne-e? Rády Zsuzsanna gyógypedagógus: Nem látom az összevonás elınyét a gyerekek szempontjából. Az ellátottak magas száma miatt az intézmények közötti mobilizálhatóság nem tőnik valódi segítségnek. Fájlalom, hogy a határozathozatal elıtt nem történt egyeztetés, véleménykérés ebben az ügyben. Nagy Istvánné asszisztens-adminisztrátor: Az intézmény gazdasági feladatait is ellátom, és ezzel kapcsolatosan nem látom tisztán az esetleges összevonás utáni mőködést. A tatai nevelési tanácsadó és a tatabányai szakértıi bizottság sem önálló gazdaságilag, úgy, ahogy mi sem. Ezért sem lehet tudni, hogy a gazdasági ügyek intézése ezután hol és hogyan történik. Ez is nyilván utazással oldható meg, ami mindenképpen megnehezíti a naprakész munkavégzést. A költségeket mindenképpen növelni fogja, és idıbeli vonzata sem elhanyagolható.
19
Az alkalmazotti értekezlet az alábbiakban megfogalmazott véleményt fogadta el: Egyrészt nem látjuk világosan a várható elınyöket, másrészt aggódunk az esetleg bekövetkezı hátrányok miatt. Nagyon sok kérdés merül fel a részleteket illetıen, melyekre nem tudjuk a választ. Szakmailag, a szolgáltatás színvonala szempontjából, gazdaságosság szempontjából a jelenlegi ismereteink szerint nem látjuk elınyét az összevonásnak.
Tasnádi László
……………………………..
Nagyné Vilcsek Zsuzsanna
……………………………..
Dr. Nedeczky Árpádné
……………………………..
Rády Zsuzsanna
……………………………..
Vargáné Solymos Ildikó
……………………………..
Nagy Istvánné
……………………………..
K.m.f.
……………………………… jegyzıkönyvvezetı
20
AZ ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉG VÉLEMÉNYE
A Szakértıi Bizottság alkalmazotti értekezletét, melyen a tervezett átszervezéssel kapcsolatos vélemény kialakítása volt a téma, 2007. 09. 12-én 13. 30-kor tartotta meg. A 15 kinevezett dolgozóból 13 fı volt jelen. Szerettünk volna néhány kérdést feltenni az elıterjesztéssel foglalkozó szakembernek, és annak ismeretében kialakítani véleményünket. Az értekezleten erre nem volt mód, mivel a meghívás ellenére nem jött el senki, így a kérdéseinket önmagunknak tettük fel, így véleményünk is tükrözi azt, hogy nem ismerjük kellıképpen a fenntartó elképzeléseit.
Kérdéseink az átszervezéssel kapcsolatban: 1. Mi az indoka annak, hogy a tatai Nevelési Tanácsadó a tervezett székhely? 2. Mi az oka annak, hogy a tervezet automatikusan a tatai Nevelési Tanácsadó vezetıjét kívánja magasabb vezetınek megtenni, ezzel a szakértıi bizottság vezetıjét neki alárendelni. 3. A tagintézmények közötti munkamegosztást hogyan képzelik el? 4. A jelenleg is szőkös szakemberlétszám szinten maradása a tervek szerint hogyan fogja eredményezni a szakember-ellátottság javulását? 5. Mi alapján feltételezi az elıterjesztı, hogy a szakértıi bizottság feladata csökkenni fog? 6. A tatabányai városi szakértıi bizottság feladatának a megyei bizottsághoz való átadásával miért nem számol az elıterjesztés, mint jelentıs feladatnövelı tényezıvel? 7. Mit jelent az a megfogalmazás a tervezetben, hogy a térségi egyenlıtlenségek mérséklése az összevonás egyik célja és ezt hogyan képzelik el?
Véleményünk válaszok hiányában a fenti kérdésekkel kapcsolatban: Annak, hogy az átszervezés megvalósulása esetén a szakértıi bizottság telephelye legyen az új intézmény székhelye több indoka is van: • A szakértıi bizottság épülete kedvezıbb feltételekkel rendelkezik, mint a másik két intézményé: Önálló épületrészben került elhelyezésre, nem kell átjárni egy másik intézmény helyiségein. • A szakértıi bizottság telephelye a megyeszékhelyen van, földrajzi elhelyezkedése kedvezıbb. • A szakmailag magasabb rendő feladatot a szakértıi bizottság végzi (sajátos nevelési igény megállapítása, hatósági feladatok). • A szakértıi bizottság szakmai kompetenciája a nevelési tanácsadókét részben magába foglalja és annál bıvebb körő.
21 • A szakértıi bizottság feladatai megyei szintőek, a nevelési tanácsadóké pedig csak helyi és vonzáskörzeti. Az igazgatói pályázat során bárki, aki egyetemi végzettségő gyógypedagógus vagy pszichológus, alkalmas lehet. Mindhárom intézményben van megfelelı végzettségő szakember, így véleményünk szerint nem lehet ilyen diszkriminatív döntést hozni. A közgyőlés által elfogadott elıterjesztésben szereplı szervezeti felépítés és vezetési struktúra egymásnak ellentmond (7. és 9. oldal). Egyik helyen igazgató alá rendeli a három intézményegységet önálló helyi vezetıkkel, másik helyen pedig a tatai nevelési tanácsadó vezetıjét teszi meg magasabb vezetınek a másik két intézmény vezetıjét tagintézmény illetve intézményegység-vezetıként jelöli. A szakértıi bizottsági munkavégzés szakmailag és etikailag összeférhetetlen a nevelési tanácsadóban végzett munkával (ezek alapján a szakember saját korábbi vizsgálatát kellene, hogy felülvizsgálja). Az a vád érhetné a szakértıi bizottságot, hogy a másik tagintézmény számára „termeli” az ellátandó és normatívával járó gyermekeket. Ugyanez fordítva is lehetséges, azaz a nevelési tanácsadó csupán azért küldené tovább szakértıi vizsgálatra a gyermekeket, hogy statisztikailag legyen megfelelı számú vizsgálat. Olyan szakembereket igényelnének a nevelési tanácsadók, amilyenek a szakértıi bizottságban nincsenek vagy nem rendelkeznek szabad kapacitással (családgondozó, szociális munkás, pszichiáter, pszichológus).Az eddig hiányzó szakmai létszám ezután is hiányozni fog. A közoktatási törvény változása alapján a sajátos nevelési igény megállapítása továbbra is a szakértıi bizottság feladata, a kategóriába bekerülés feltételei ugyan szigorodtak, de a diagnosztikai és kontrollvizsgálati feladat a szakértıi bizottságtól nem kerül át a nevelési tanácsadóhoz. Az ellátás pedig eddig is az intézmények feladata volt. A szakértıi bizottság ellátása eddig is az egész megyére kiterjedt, nem volt ellátatlan terület. Az intézményeken és a szülıkön múlt, hogy kinek kérték a vizsgálatát. A tatabányai szakértıi bizottság feladata hivatalos szóbeli tájékoztatás alapján 2007. szeptemberétıl a megyei bizottsághoz kerül. Tudomásunk szerint évente kb. 600 vizsgálatot végeztek, ezt a feladatot változatlan létszám mellett ellátni nehezen képzelhetı el. Mivel a nevelési tanácsadóknál is szőkösek a személyi feltételek, nem tudnak majd besegíteni a szakértıi bizottság munkájába. Az alkalmazottak a megfelelı tájékoztatás és a kérdések megválaszolása után a kialakított vélemény módosításának jogát fenntartják. Tatabánya 2007. 09. 12. ___________________________ Szilágyi Imre közalkalmazotti képviselı
22 Az elsı és akkor még egyetlen megyei nevelési tanácsadó 1977-ben létesült. A feladat ellátás nemcsak azért volt rendkívül nehézkes, mert összesen három fı látta el ezt a munkát, hanem azért is mert a területi sajátosságokba, a tanácsadóhoz tartozó intézmények mőködésébe, a felmerülı problémák okainak, a területet érintı szociológiai háttér megismerésébe sem idı, sem lehetıség nem volt bepillantani. A 80-as évek elején alakultak sorra a megyében a tanácsadók. A munkavégzés színvonala egyre hatékonyabbá vált, a szakemberek gyors és nívós munkáját mutatta, hogy egyre több konferencián sikeresen vettek, vesznek részt. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság, a Tatai Nevelési Tanácsadó, a Komáromi Nevelési Tanácsadó összevonásáról készült alkalmazotti vélemény Az értekezleten megjelent:
Dr. Rónáné Falus Júlia igazgató,
Bottyánszkiné Barsi Edit,
Ábrahám Gabriella igazgató helyettes,
Tóth Árpádné,
Detréné Gerber Katalin,
Ádámné Deszákó Mária,
Nagy Éva Mária,
Mátyás Ildikó.
Vizer Ildikó,
A fenntartót a közalkalmazotti értekezlet idıpontjáról telefonon értesítettük, de az értekezleten nem képviseltette magát. Az alkalmazotti közösség véleménye: •
• • •
Az új intézmény közös igazgatású lenne, de ez olyan kompetencia kérdéseket vet fel, amelyek már az egységes pedagógiai szakszolgálatok kialakításánál is gondot jelentettek. Szakértıi bizottság határozati jogkörrel rendelkezik, nevelési tanácsadó javaslattételi jogkörrel. Sem szakmailag, sem etikailag nem léphetık át a kompetencia határok, hiszen más jogosultságokkal rendelkezı intézményekrıl van szó. Az „átdolgozás” nem kimunkálható, vagyis az intézmények között a szakemberek munkavégzése ily módon nem mobilizálható. A szakértıi bizottság feladatellátását a törvénymódosítás nem csökkentette, sıt az ellátási körzete is jelentısen növekedett 2007. szeptemberétıl. A tanácsadókban dolgozók a feladat ellátási tervben megjelölt heti 40 órás munkaidıben dolgoznak, szabad kapacitással nem rendelkeznek. A feladatok ellátása, a törvény által elıírt határidıkhöz kötött, mindhárom intézményben egy idıben zajlanak (szőrıvizsgálatok, iskolaérettségi vizsgálatok, kontrollvizsgálatok, stb.), így ezekben az idıszakokban a legkevésbé sem lehet egyik intézményegységbıl sem nélkülözni a kollégákat. Ez a tény is a mobilizálhatóságot kérdıjelezi meg.
23 •
•
•
• •
•
Mindhárom intézmény vonzáskörzete olyan specialitásokkal rendelkezik, melyet csak az ott dolgozó szakemberek ismernek és tudnak hatékonyan kezelni; évek óta látják a körzetükbe esı intézmények mőködési folyamatait. A terápiás és fejlesztı foglalkozásokba csak hosszas elıkészítés után lehetne feladatot átvállalni. Mind a nevelési tanácsadó, mind a szakértıi bizottság munkavégzése során elengedhetetlen a személyi és tárgyi feltételek állandósága. A terápiás/fejlesztı/diagnosztikus munka eszközigényes. Ezen eszközök külsı intézménybe kihelyezése szabályellenes, szállítása a nagy távolságok esetén problémás ill. költséges. A gyermekek vizsgálati anyagai az adatvédelmi törvény értelmében bizalmasan kezelendık, az intézménybıl nem kivihetık, azok sem mobilizálhatóak. Ugyanakkor vannak iratanyagok, szakvélemények, terápiás interjúk, amikbe a betekintés is korlátozott. A többcélú intézmény magasabb vezetıje kétséges, hogy az elvárt magas színvonalon el tudja látni vezetıi teendıi mellett a tatai nevelési tanácsadó vezetését és ezek mellett a diagnosztikus, terápiás feladatait. Jelentıs többletet jelente számára a három intézményegységgel való személyes kapcsolattartás, az új törvényi rendelkezések, ellenırzések betartatása az egész területen. Az új intézmény esetleges létrehozása esetén az összintézményi értekezletek, illetve a rendszeres igazgatótanácsi értekezletek a tatai telephelyen helyhiány miatt jelenleg megoldhatatlannak tőnnek. A felsorolt intézményegységek, az ellátandó területek földrajzilag (Tata-Komárom) igen távol esnek egymástól, így a szakemberek mobilizálása ez alapján nehezen megoldható. Az egyik intézménybıl a másik intézménybe való eljutás (belföldi kiküldetés) rengeteg munkaidı kieséssel, valamint jelentıs útiköltség - gépkocsi, vasúti, távolsági busz - vonzattal is járna. Az elıterjesztésben tisztázatlan a gazdasági feladatok ellátásának módja. Jelenleg részben önálló gazdasági egységként mőködik mindhárom intézmény. A tatai székhelyő tanácsadó pénzügyi, beszámolási és fıleg munkaügyi feladatainak ellátása jelentıs többletmunkát eredményez a fıintézmény (KEMÖ Általános Iskolája és Speciális Szakiskolája, Diákotthona és Gyermekotthona) vezetése és dolgozói számára. A tervezett összevonások tovább növelnék a részben így is elláthatatlan feladatok mennyiségét létszámfejlesztés nélkül.
Amennyiben a fenntartó úgy dönt, hogy az elıterjesztés tartalmának megfelelıen az átszervezést végrehajtja, kérjük, az alább felsoroltakat vegye figyelembe: Hatékonyság növelése a jelenlegi személyi és tárgyi feltételek bıvítése mellett lehetséges: o Pszichológus státusz fejlesztése, aki a diagnosztikai munkában segédkezik, illetve az iskolában-óvodában zajló feladatokat koordinálja. o Amennyiben az iskolapszichológiai feladatok ellátása is felmerül, + 1 fı pszichológus bevonásával lehet elképzelni. A feladat így is csak – az ellátási körzet nagysága miatt – konzulens-tanácsadói szerepkörre redukálódik, mentálhigiénés-terápiás feladatok és a szakvélemények ellenırzésének ellátására kevésbé lesz lehetıség. o A gyógypedagógus feladata is hatványozódik. Többlet feladata várható a diagnosztikai munkában, a fejlesztésekben, a külsı intézményekben zajló foglalkozások megtervezésére, koordinálására, legalább + 1 fı gyógypedagógus foglalkoztatását igényli. o Az ellátandó terület nagysága utazó gyógypedagógusokat igényel. o A diagnosztikus munkához elengedhetetlenül szükséges lesz területenként gyermekorvos, illetve gyermekpszichiáter, neurológus alkalmazása is, minimum heti 10-15 órában. o A megnövekedett feladatkör további helyigényt vonz maga után minden intézményegységnél.
24 A közös igazgatású többcélú intézmény egységes egészként, önálló gazdálkodási jogkörrel, részben önálló tagintézményekkel mőködhessen. A szabályosság megteremtése végett kérjük, hogy az optimális és törvényes mőködéshez szükséges technikai és személyi feltételekrıl készüljön elızetes felmérés, amelyek eredményét a gazdasági számítások végzésénél kérjük figyelembe venni (gazdasági helyiség kialakítása, géppark bıvítése, a törvényben elıírt pénztár helyiség kialakítása és berendezése, valamint a szabályos pénzügyi rend felállításához szükséges személyi feltételek biztosítása. Az intézményi átszervezési idıpontjának meghatározása lehetıség szerint essen egybe a gazdasági évvel (január 01.). Az elemi költségvetés elkészítésének ideje elıtt lehetıség szerint hozzák meg a döntést (november) Az évi költségvetés elkészítésébe vonják bele a jelenleg gazdaságvezetıként funkcionáló személyeket, intézményeket. Az intézményi vagyonátadások idıpontja lehetıleg december 31. illetve január 01. legyen az értékcsökkenési leírások APEH bevallások, intézményi beszámolók elkészítésének lehetıvé tétele érdekében. Összegzés A szakértıi bizottság, a tatai, komáromi nevelési tanácsadó munkájának összevonása véleményünk szerint nem hoz hathatósabb ellátást, sıt visszalépést jelentene (a 25 évvel elıtti állapotot létrehozva). A szakemberhiányt nem látjuk megoldottnak ezzel az intézkedéssel, mivel az ellátott esetek száma nı, az ellátás több idıt vesz igénybe a problémák súlyosbodása miatt. Jelenleg a törvényben elıírt létszámmal egyik intézmény sem rendelkezik A hatékonyság megvalósulása tehát kérdéses, ha sem a személyi, sem a tárgyi feltételek sem szakmai, sem etikai szempontból nem mobilizálhatóak. A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés kitőzött célját, miszerint az új intézmény létrehozása költségtakarékosabb és hatékonyabb mőködést eredményez, ezzel a megoldással nem látjuk biztosítva. Tata, 2007-09-11.
SZAKÉRTİI VÉLEMÉNY Készítette: Siteri Erika gyógypedagógiai szakértı igazolvány száma: 010271-02 A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat felkérésére a megyei pedagógiai szakszolgálati feladatok átszervezésére vonatkozó elıterjesztést megismerve az alábbi véleményt adom ki: A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2007. június 28-i ülésén szándékát fejezte ki a pedagógiai szakszolgálati feladatok átszervezése tekintetében. Az átszervezést alapvetıen a közoktatási intézmények feladatellátását érintı törvényi változások, valamint a gazdaságosabb mőködtetés indokolja. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 33.§-a alapján a fenntartó jogosult a többcélú intézmények között megjelenített közös igazgatású közoktatási intézmény létesítésére, melynek jellemzıje: abban szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységek keretében különbözı típusú közoktatási intézmények feladatainak ellátása történik. A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat három intézményt mőködtet a pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátására: KEMÖ Nevelési Tanácsadója Tata, KEMÖ Nevelési Tanácsadója, Komárom, valamint KEMÖ Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottsága, Tatabánya. Az elıterjesztésben bemutatásra kerül a pedagógiai szakszolgálati intézmények eddigi mőködése, valamint a törvényi elıírásoknak megfelelıen az intézmények feladatellátásának átszervezésére kidolgozott változat. A költséghatékonyság biztosítása, a szakszolgálati feladatok megfelelı koordinációja, illetve a humánerıforrás-kapacitás ideális kihasználtsága érdekében indokolt a két nevelési tanácsadó és a szakértıi bizottság egy szervezeti egységben való mőködtetése. Az átszervezés tervezete szerint a pedagógiai szakszolgálati feladatok további biztosítását a fenntartó a következık szerint kívánja megvalósítani: A pedagógiai szakszolgálati feladatok átszervezése az intézmények összevonását eredményezi, az intézmények összevonásával a megyei önkormányzat jogutóddal egy új intézményt hoz létre. Az új intézmény neve: Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottsága és Nevelési Tanácsadója. Az intézmény típusa: közös igazgatású többcélú intézmény (szakértıi bizottság, nevelési tanácsadó). A közös igazgatású közoktatási intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységek keretében látja el a nevelési tanácsadó és a szakértıi bizottság feladatait. Tagintézményei: szakértıi bizottság és nevelési tanácsadó. Telephelyei Tatabánya (Réti u. 83.), Komárom (Klapka u. 12). Székhelyként az elıterjesztés Tatai Nevelési Tanácsadót jelöli meg (Új u. 21). Javaslom a székhely (mely a késıbbiekben szakmai koordinációs központ is lesz) megválasztásának megfontolását; szakmailag indokoltabb a Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság székhelyként történı kijelölése, mivel mindkét nevelési tanácsadóval egyenrangú speciális pedagógiai kapcsolatot igényel.
26 Megerısíti ezt az is, hogy a szakértıi bizottság telephelye a megyeszékhelyen van, az ideérkezık számára a földrajzi elhelyezkedése kedvezıbb; valamint a szakértıi bizottság épülete optimálisabb feltételekkel rendelkezik, mint a másik két intézményé: önálló épületrészben került elhelyezésre. A székhely megválasztásához szorosan kapcsolódik a többcélú intézmény vezetıi megbízatása. Elméletileg a többcélú intézmény vezetıje elláthatja a nevelési tanácsadó intézményegység-vezetıi feladatait is, azonban szakmailag kétséges, hogy az elvárt színvonalon el tudja végezni a magasabb vezetés koordinációs feladatai mellett a nevelési tanácsadó diagnosztikus, terápiás munkáját, és vezetıi megbízatását. Javaslom a magasabb vezetı megválasztásánál a fent említett szakmai szempontok figyelembevételét. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 2007. évi LXXXLII. törvénnyel történt módosításának egyik kiemelt célja az esélyteremtés, amely a pedagógiai szakszolgálatok közül markánsan a tanulási képességet vizsgáló szakértıi és rehabilitációs bizottságok és a nevelési tanácsadók tevékenységét érinti. A megvizsgált adatok alapján kitőnik, hogy a pedagógiai szakszolgálati feladatok átszervezése indokolt annak érdekében, hogy a megyei önkormányzat által fenntartott intézmények hatékonyabban tudják szervezni és koordinálni munkájukat és a szakmai tudás hasznosítása is eredményesebbé váljon. A szolgáltatást igénybe vevık száma növekvı tendenciát mutat, a nevelési tanácsadók évrıl évre jelzik, hogy a feladatok ellátásához a személyi feltételek növelése szükséges. Kevés a pszichológus, nincs a törvényben elıírt gyermekorvos, családgondozó, szociális munkás. A személyi feltételek javítását támasztják alá a törvényi változások is, amelyek a nevelési tanácsadók feladatellátó rendszerét bıvítik, nagyobb szerepük jut a nevelési, oktatási intézmények pedagógiai megsegítésében, támogatásában. Az ellátás "változtatás" feltételrendszere A közoktatásról szóló törvény 88. §-ának (6) bekezdése a közoktatás-szolgáltatás átszervezését, az ellátás körének, rendszerének szőkítését, csökkentését két egymással összefüggı, egymáshoz kapcsolódó feltételhez köti: Ha az adott tevékenységrıl, szolgáltatásról továbbra is megfelelı színvonalon gondoskodik, Illetve oly módon, hogy annak igénybevétele a gyermeknek, tanulónak, szülınek nem jelent aránytalan terhet.
A megfelelı színvonalon történı gondoskodás követelménye A megfelelı színvonalon történı gondoskodás lényege, hogy a döntés következtében az érintett gyermekek, tanulók köre nem kerülhet rosszabb helyzetbe, mint amilyen helyzetben a döntés elıtt volt. A megfelelı színvonalon való további gondoskodás értelmezését is tartalmazza a közoktatásról szóló törvény 121. §-a (1) bekezdésének 22. pontja. E követelmény akkor teljesül, ha az új feltételek között folyó óvodai nevelés, iskolai nevelésoktatás, kollégiumi nevelés és oktatás, személyi és tárgyi feltételei megfelelnek az elıírásoknak, a közoktatásról szóló törvény 1. és 3. sz. mellékletében meghatározott
27 elıírásoknak, és továbbra is biztosítottak a döntés elıtt meglévı pedagógiai szolgáltatások. A különbözı szolgáltatások megtartására az értelmezı szabályok példálózó jellegő felsorolást is adnak.
Az aránytalan teher vizsgálata A feladatellátás átszervezésénél, megváltoztatásánál, csökkentésénél a másik szempont annak megítélése, hogy a döntés következtében az adott szolgáltatás igénybevétele milyen terhet ró a szolgáltatást igénybe vevıkre. Az aránytalan teher megítéléséhez ismét csak segítséget nyújt a közoktatásról szóló törvény értelmezı rendelkezéseit megállapító 121. §-ának (1) bekezdése. Az említett bekezdés 3. pontja szerint aránytalan teher akkor hárul a szülıre és gyermekére, amennyiben a döntés következtében az óvodai nevelést, iskolai nevelést és oktatást a gyermek lényegesen nehezebb körülmények között, vagy jelentıs költségnövekedés mellett tudja csak igénybe venni. Ennek a kérdésnek a vizsgálatánál mérlegelni kell a gyermek, illetve a tanuló életkorát, sajátos nevelési igényét. Az értelmezı rendelkezések között találhatók olyan példák, amelyek irányt mutatnak a döntéshozóknak: Például a változás miatt a nevelési-oktatási intézmény eléréséhez szükséges idıtartam jelentısen megnövekszik, vagy a nevelési-oktatási intézményt csak tömegközlekedési eszközzel, többszöri átszállással lehet megközelíteni. E törvényi megfogalmazás tág mérlegelési lehetıséget biztosít, mivel szolgáltatásonként eltérı tényeket, körülményeket kell mérlegre tenni. Más a helyzet akkor, amikor idıszakonként kell igénybe venni valamely intézményt, vagy a kötelezı szolgáltatások körébe nem tartozó lehetıségek biztosítását kell mérlegelni. Döntı fontosságú lehet az is, hogy adott intézmény megközelítése milyen módon, milyen körülmények között, milyen útviszonyok mellett lehetséges. A tervezett átszervezés során az új intézmény egységei a jelenlegi helyükön mőködnek tovább, feladatellátásuk változatlan. A fent említett elıírásokra tekintettel az átalakítás tervezett változtatása biztosítja a pedagógiai szakmai szolgáltatás megfelelı színvonalon történı ellátását, úgy, hogy annak igénybevétele nem jelent a gyermekeknek és a szülıknek aránytalan terhet. Összegzés: A jogszabályok betartása mellett, a személyi kapacitás jobb kihasználását, az átláthatóbb és rugalmasabb munkaszervezést segíti elı az átszervezés a jelenleginél erıteljesebb koordinációs lehetıséggel. Az egységes irányítást, egységes szakmai eljárásrendszer szerinti mőködést és ellenırzést hivatott munkálni. A többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény létrehozásának sem szakmai, sem jogi akadálya nincs, a tervezett átszervezés biztosítja a továbbiakban is a szolgáltatás megfelelı színvonalon történı ellátását. A létrejövı új intézményben az intézményegységek szakmailag továbbra is önállóan mőködnek, saját munkaterv alapján. A többcélú intézmény keretében történı feladatszervezés közel hozza egymáshoz az egyébként összetartozó intézményeket; az érintett gyermekekkel, tanulókkal foglalkozó szakembereket. Mór, 2007. november 11.
Siteri Erika gyógypedagógiai szakértı
28
SZAKVÉLEMÉNY
A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottsága és Nevelési Tanácsadója létrehozásáról
A szakvélemény a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. Törvény (továbbiakban: Kt.) 88. § (6) bekezdése alapján és a KomáromEsztergom Megyei Közgyőlés 78/2001. (VI. 28.) számú határozatával elfogadott és a közgyőlési közlönyben is kihirdetett Komárom-Esztergom megye közoktatási feladatellátási, intézményhálózat-mőködtetési és fejlesztési tervére építve kerül kiadásra. Komárom-Esztergom Megye Közgyőlése 2007. június 28-ai ülésén meghozott határozatában kinyilvánította szándékát, hogy a fenntartásában mőködı tatai és komáromi székhelyő nevelési tanácsadók, valamint a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság összevonásával új intézményt, a KomáromEsztergom Megyei Önkormányzat Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottsága és Nevelési Tanácsadója-t hozza létre. Az átszervezés célja a szakszolgálati feladatok megfelelı koordinációja, a költséghatékonyság biztosítása, illetve a humánerıforrás-kapacitás ideális kihasználása. A szakvéleményt kérelmezı levélhez mellékelték a szakértıi véleményt, valamint a Kt. 102. §-ában megjelölt egyeztetési kötelezettségek megtételét bizonyító dokumentumokat. Az intézményi összevonás a szakértı véleménye szerint az átláthatóbb és rugalmasabb munkaszervezést, a személyi kapacitás jobb kihasználását hivatott szolgálni. A többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény létrehozásának sem szakmai, sem jogi akadálya nincs, az átszervezés után is biztosított a szolgáltatás megfelelı színvonalon történı ellátása. A megyei fejlesztési tervben a pedagógiai szakszolgáltatásra vonatkozóan célkitőzésként jelenik meg, hogy a térségi egyenlıtlenségeket mérsékelni szükséges, valamint a megye egész területén jó színvonalú pedagógiai szakszolgáltatást kell biztosítani az igénybevevık számára. Feladatként került megjelölésre, hogy a személyi és tárgyi feltételek folyamatosan az elvégzendı feladat nagyságrendjéhez igazodjanak. A terv fontosnak tartja továbbá a nevelési tanácsadó szakember-ellátottságának javítását. A tervezett átszervezés ezekkel a célokkal nem ellentétes. Az új intézmény létrehozásával az egységes irányítás, az egységes szakmai eljárásrendszer szerinti mőködés és ellenırzés jobb színvonalú szolgáltatást fog garantálni. Az összevonás a szakemberek intézményegységek közötti mobilizálásának lehetıségét teremti meg. A megyei fejlesztési tervre alapozott szakvéleménynek abban a kérdésben is állást kell foglalnia, hogy az átszervezés után a szolgáltatás igénybevétele a gyermeknek és szülınek nem jelent-e aránytalan terhet. Mivel az átszervezés után az intézményegységek a jelenlegi helyükön mőködnek, feladatellátásuk változatlan, a szolgáltatás nem kerül távolabb a célcsoporttól.
29
A fentiek és a dokumentumok ismeretében kijelenthetjük: A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottsága és Nevelési Tanácsadójának, mint új intézménynek a létrehozása nem ellentétes Komárom-Esztergom megye módosított közoktatási feladatellátási, intézményhálózat-mőködtetési és fejlesztési tervében foglaltakkal.
Dr. Völner Pál
30 Iktatószám: VI. 1011/2007. Ügyintézı: Bacsó Ágnes Oktatási Minisztérium Közoktatási Fıosztály Csillag Márta fıosztályvezetı Budapest Pf. 1. 1884 Tisztelt Fıosztályvezetı Asszony! Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2007. június 28-ai ülésén szándékát fejezte ki a pedagógiai szakszolgálati feladatok átszervezése tekintetében. A pedagógiai szakszolgálati feladatok átszervezését alapvetıen a közoktatási intézmények feladatellátását érintı törvényi változások, valamint a gazdaságosabb mőködtetés indokolja. Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat három intézményt mőködtet a pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátására: két nevelési tanácsadót (Tata, Komárom), valamint egy szakértıi és rehabilitációs bizottságot (Tatabánya). A törvényi változások miatt a jövıben a szakértıi bizottság feladatellátása csökkenni, a nevelési tanácsadóké bıvülni fog. A feladatellátás növekedése illetve csökkenése jelenleg csak prognosztizálható, a pontosabb adatok 2008-ban várhatóak. A költséghatékonyság biztosítása indokolttá tenné a két nevelési tanácsadó, valamint a szakértıi bizottság egy szervezeti egységben való mőködtetését a szakszolgálati feladatok koordinációja, illetve a humánerıforrás kapacitásának ideális kihasználtsága végett. Az átszervezés tervezete szerint a pedagógiai szakszolgálati feladatok további biztosítását a fenntartó - figyelembe véve a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségrıl és a pedagógiai szakszolgálatokról, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény változásait - a következık szerint kívánja megvalósítani: A pedagógiai szakszolgálati feladatok átszervezése a következı intézmények összevonását jelentené: - Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság; - Tatai Nevelési Tanácsadó; - Komáromi Nevelési Tanácsadó. Az intézmények összevonásával a megyei önkormányzat jogutóddal egy új intézményt hozna létre. Az új intézmény a következı fıbb jellemzıkkel rendelkezne: Az új intézmény neve:
Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottsága és Nevelési Tanácsadója
Az intézmény típusa: Többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény (szakértıi bizottság, nevelési tanácsadó).
31 (Az átszervezés során nem egységes pedagógiai szakszolgálatot, illetve nem egységes gyógypedagógiai módszertani intézményt kívánunk létrehozni.) A közös igazgatású közoktatási intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységek keretében látnák el a nevelési tanácsadó, illetve a szakértıi bizottság feladatait. Az intézmény egységei: - Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság; - Nevelési tanácsadó. Az intézmények feladatellátása változatlan maradna.
Abban a kérdésben szeretnénk kérni szíves állásfoglalását, hogy a fent leírtak alapján a tervezett átszervezés a törvényi elıírásoknak megfelel-e. Tatabánya, 2007. július 5.
Tisztelettel:
Dr. Völner Pál
32
