JEGYZŐKÖNYV. Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének november 26-án megtartott ü l é s é r ő l. Készült:

JEGYZŐKÖNYV Készült:

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2009. november 26-án megtartott ü l é s é r ő l.

Jelen vannak:

Csákvári Antal, Császár Zoltán, Deák Boldizsár, Demeter Ervin, Ficzere György, Habis László, Homa János, Dr. Horuczi Csaba, Jánosi Zoltán, Kalmár Péter, Láng András, Dr. Nagy Imre, Nagy István, Nyerges Andor, Orosz Lászlóné, Pál György, Dr. Sipos Mihály, Szántósi Rafael, Szeleczki János, Vizi Gyula,

Tanácskozási joggal:

Dr. Estefán Géza címzetes főjegyző Dr. Gál János könyvvizsgáló

Jegyzőkönyvvezető:

Kiss Andrea

Habis László Köszönti a Közgyűlésen megjelent Képviselő hölgyet és urakat, meghívott szakembereket és minden kedves vendéget. Külön tisztelettel köszönti a Városi Rendőrkapitányság részéről megjelent Dr. Petrovics András ezredes urat, kapitányságvezetőt. Megérkezett:

Jékli Sándor

Kéri képviselőtársait, a fekete gomb megnyomásával szíveskedjenek bejelentkezni. Megállapítja, hogy 26 képviselő közül jelen van 20 képviselő, így a közgyűlés határozatképes, azt megnyitja. Kéri képviselőtársait, amennyiben a Rendőrség képviselőjéhez kérdésük, észrevételük van, azt a napirendek tárgyalása előtt tegyék fel. Császár Zoltán Körzetét érintően kéri a Kapitány úr segítségét az általa „paplanos téli akciónak” nevezett program elhárításában. Állítólag Erdélyből érkezett emberek paplanokat, edényeket, egyéb dolgokat árulnak házról, házra. Folyamatosan zaklatják a lakótelepeken, magánházakban élők nyugalmát, és közben akár „terepszemlét is tartanak”. A körzetében eddig sem tűrte és a jövőben sem tűri azt, hogy az ott élőknek ne legyen a hétköznapokban és legfőképpen az ünnepek alatt békéjük, nyugalmuk. A polgárőrség új vezetőjével - Bögös úrral - is le fog ülni, tárgyalni ebben az ügyben. Kéri kapitány úrtól, hogy az állományát – mivel a körzetének jelentős része frekventált helyen van – szólítsa fel arra, hogy ezeket az árusokat állítsák meg, igazoltassák őket. Kövessenek el mindent annak érdekében ez a fajta árusítás a körzetében, a városban megszűnjön. Megérkezett:

Bodnár Pál

2 Jánosi Zoltán Köszöni Kapitány úrnak azt, hogy hétfőn lehetőséget biztosított a Felsőváros lakosainak, képviselőinek arra, hogy közbiztonsági fórum keretében megismerkedhessenek a városrész különböző rendőrségi statisztikáival, adataival, információval. A fórumon számos lakossági észrevétel, javaslat is elhangzott. A lakossági észrevételek között volt néhány olyan, melyet a rendőrség önmagában nem tud megoldani, melyekhez a Városgondozás Kft. segítsége is szükségeltetik. Ilyenek a bokrok, fák útra való benyúlása, stb. Kapitány úr biztosította a probléma felvetőket arról, hogy ennek utána néz és megpróbálják azokat orvosolni. Példásnak tartja a kialakult jó kapcsolatot a város, az önkormányzat és a rendőrség között és jó munkát kíván mind Kapitány úr, mind az állomány számára. Megérkezett:

Bányász Róbert, Gálfi Antal

Orosz Lászlóné Választó kerültéből egy idős, mozgássérült házaspár kérését tolmácsolja Kapitány úr felé. Közeledik a Karácsony és ebben az időszakban nagyon sokan és gyakran jönnek be a belvárosba autóval. A mozgássérültek is szeretnék kényelmesen és gyorsan lebonyolítani az ügyeik intézését, a vásárlásaikat. Ennek okán kérik, hogy a rendőrség fordítson nagyobb figyelmet a mozgássérült parkolók ellenőrzésére. Dr. Petrovics András Nagyon jó érzés volt hallani a dicsérő szavakat. Császár Zoltán tanácsnok urat biztosítja arról, hogy nyomon fogják követni ezt a fajta árusítást, nemcsak az Ő körzetében, hanem a Felsővárost is érintően, hiszen köztudott, hogy a Tesco parkolóban is rendszeres jelen vannak ezek az árusok. Sajnos „dobbal, nem lehet verebet fogni”. Amikor megjelenik a rendőrségi autó a Viaduktnál, akkor már megy a hírlánc és a Tesco parkolóban mindenki becsukja a gépjárművek ajtaját és mire odaér a járőr, csend, béke, nyugalom van. Ennek okán a nyomozó kollégáit is ki szokta irányítani oda, hogy civil autóval és ruhában – a rendőri jelleget kicsit leplezve –, próbálják tetten érni az árusokat. Ugyan ezt fogja tenni a Tanácsnok úr körzetében is. Nagy erőkkel készülnek az ünnepek rendőri biztosítására. Minden hétvégén van és lesz fokozott rendőri ellenőrzés, kiemelten a Katona téri piac, a Dobó téri „Karácsonyi vásár” és a nagyobb áruházak környékén. Ezekbe az ellenőrzésekbe be kívánja vonni a Fogyasztóvédelmet, a VPOP-t, Polgárőrséget és számít a város Közterület-felügyeletére is. Jánosi Zoltán tanácsnok úr véleményét köszöni, de sajnálja, hogy viszonylag kevesen voltak ezen a fórumon. Ebben az évben ez volt az utolsó. Ha a képviselő urak úgy látják, hogy van értelme folytatni ezt a kezdeményezést, akkor a jövőre nézve sem zárkózik el ezektől a lakossági fórumoktól és ismételten meg fogják szervezni a város különböző területein. Tanácsnok asszony által tolmácsolt kérésre elmondja, hogy kiemelten fogják kezelni a rokkantparkolók használatát és megpróbálja a kollégáit abba az irányba vinni, hogy elsődlegesen humánus rendőri intézkedésekkel próbálják meg kezelni ezt az ügyet és ne a büntetés legyen az elsődleges cél.

3 Habis László Napirend előtti hozzászólásra igény nem érkezett. Képviselő társai a meghívóban feltüntetett napirendi anyagot írásban megkapták. Bejelenti, hogy sürgősségi indítványt nyújtott be: 1./

Előterjesztés az Észak-Magyarországi Operatív Program keretében meghirdetett „A térségi közigazgatási és közszolgáltatási informatikai rendszerek továbbfejlesztése”című kiírásra benyújtani kívánt pályázatról; címmel.

Szavazás a sürgősségi indítvány napirendi pontként való tárgyalásáról. Szavazás:

23 igen szavazattal elfogadásra került.

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi 65. törvény 12.§ (4) bekezdése alapján a 42; 43; 44; 45; 46-os számú napirendet zárt ülésen tárgyalják. A helyi önkormányzatokról szóló törvény 12.§ (4) b. pontja alapján javaslom továbbá, hogy a 41es számú napirendet is zárt ülésen tárgyalják, mivel vagyoni ügyről van szó és nyílt ülésen való tárgyalása üzleti érdeket sértene. Kéri, szavazzanak a 41-es számú napirend zárt ülésen való tárgyalásáról. Szavazás:

23 igen szavazattal, elfogadásra került.

655/2009. (XI.26.) számú közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése úgy dönt, hogy a 41-es számú napirendeket zárt ülésen tárgyalja, mivel vagyoni ügyről van szó és nyílt ülésen való tárgyalása üzleti érdeket sértene. Van-e valakinek más napirendi javaslata? Szavazásra bocsátja a napirendekre tett javaslatot. Szavazás:

23 igen szavazattal, elfogadásra került.

„Tisztelt Közgyűlés! Mielőtt rátérnénk az elfogadott napirendek tárgyalására, engedjék meg, hogy tájékoztassam az ülésünkön résztvevő kedves vendégeinket, hogy az Alapokmány 28. §-a lehetőséget ad arra, hogy a Közgyűlés ülésén jelenlévő állampolgárok az utolsó napirendi pont lezárását követően felszólalási jeggyel az Önkormányzat és szervei, a Polgármesteri Hivatal és a közszolgáltatók feladatkörébe tartozó ügyekben közérdekű felvetéseket, kérdéseket, észrevételeket intézhetnek a Közgyűléshez és annak bizottságaihoz. Egy felvető két ügyre térhet ki, együttesen legfeljebb 5 percben. Az Önkormányzat a választ azonnal szóban, vagy 15 napon belül írásban is megadhatja. Felszólalási jegyet a Közgyűlés szervezőjétől, Korsósné Turai Gertrúdtól lehet kérni, és így kérem hozzám eljuttatni.”

4 Személyi ügy: 1./

Előterjesztés az Egerszalóki Gyógyforrást Üzemeltető és Szolgáltató Kft. Ügyvezetője megbízásának meghosszabbításáról

Előadó:

Bodnár Pál tanácsnok

Meghívott:

Palcsó Péter ügyvezető (3394 Egerszalók, Kossuth L. u. 17.)

Tanácsnok szóbeli kiegészítése nincs az írásos anyaghoz. Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Szavazás:

23 igen szavazattal elfogadásra került.

656/2009. (XI.26.) számú közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért Palcsó Péter Úr - 2009. december 1. napjától 2014. december 1. napjáig - öt éves időtartamra történő ügyvezető megbízásával, munkaviszony keretében. Az ügyvezető 2009. évre megállapított személyi alapbére bruttó 320.000 Ft/hó. Az ügyvezető munkaviszonya megszűnése esetén, munkaviszonyának időtartama alapján a Munka Törvénykönyve szerint meghatározott juttatásokra jogosult. Az ügyvezetői megbízatás a taggyűlés határozatával válik hatályossá. Felhatalmazza a társaság taggyűlésén résztvevő személyt, hogy ezen közgyűlési határozat alapján szavazzon. Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése felhatalmazza a Polgármester Urat, az Egerszalóki Gyógyforrást Üzemeltető és Szolgáltató Kft. társasági szerződés módosításának aláírására.

Rendelet-tervezetek:

Felelős:

Habis László polgármester

Határidő:

2009. december 31.

5 2./

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének rendelet-tervezete a menetrend szerinti helyi járatú autóbusz közlekedés díjáról szóló 37/2004. (XII.17.) számú önkormányzati rendelet módosítására, valamint előterjesztés az Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata és az Agria Volán Zrt. között létrejött közszolgáltatási szerződés meghosszabbításáról (egy fordulóban tárgyalt)

Előadó:

Dr. Estefán Géza címzetes főjegyző

Meghívott:

Kelemen Imre elnök-vezérigazgató Dr. Gál József gazdasági igazgató Pintér Lajos személyszállítási üzletág igazg. Agria Volán Zrt. (Eger, Mátyás király u. 134.)

Dr. Estefán Géza A Szolgáltató az Önkormányzattal fennálló közszolgáltatási szerződésben foglaltaknak megfelelően előterjesztette a 2010. évre vonatkozó közlekedési díjakról szóló javaslatát. A határozati javaslatban foglaltak vonatkoznak a közszolgáltatási szerződés meghosszabbítására és a 2010. évben a Szolgáltató részére nyújtandó támogatás mértékéről is, amely majd a költségvetésükben kerül betervezésre. A tarifaemelési kérelemben foglalt változatokkal kapcsolatban az alábbiakat mondja el: Az anyagban szereplő „A” változat szerint egy 11 %-os mértékű tarifaemelés következne be, az egyvonalas bérlet megszűntetésével. Ez összefügg üzemszervezési intézkedések megtételével is a járatok vonatkozásába. A „B változatban egy 13 %-os mértékű tarifaemelés szerepel az egyvonalas bérletek megtartásával. Az anyag előkészítése során kidolgozásra került egy „C” változat is, amely egy 11,2 %-os mértékű tarifaemelést tartalmaz, az egyvonalas bérletek megtartása mellett. A „C” javaslat a „B” változat enyhített változata. Habis László Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Pál György A tömegközlekedés nagyon nagy jelentőséggel bír egy város életében. Befolyásolja a város forgalmi rendjét, leterheltségét, parkolási lehetőségeit. Amennyiben a tömegközlekedés jól tudja csökkenteni az egyéb közlekedési eszközök számát, akkor olyan másodlagos hátasai is vannak, mint például csökkenhet a közlekedési balesetek száma, a légszennyezés, stb. Szociális megközelítése is van a tömegközlekedés támogatásának, hiszen nagyon sokan nem tudnak autót vásárolni, fenntartani és közlekedniük mégis csak kell. Így hosszanti elhelyezkedésű városban, ahol nagy távolságok vannak, ott nagy szükség van egy jól működő tömegközlekedésre. A valóság az, hogy minden évben az utasforgalom csökken és emiatt a cég egyre inkább arra kényszerült, hogy árat emeljen, hogy ugyan azon bevételhez hozzá tudjon jutni, ami a megfelelő működéshez szükséges. Ez viszont leindít egy folyamatot, ami a végén odajuthat, hogy olyan magasak lesznek az árak, hogy nagyon kevesen tudják majd

6 megfizetni és így kevesen utaznak a járatokon. Nem lesz nyeresége a cégnek és az önkormányzatnak kell belépnie támogatások és egyebek formájában. A jelenlegi jegyárszint már ott „billeg”, hogy megtudják-e fizetni az emberek, vagy sem. Vannak olyan emberek, akiknek ezek a jegyárak megfizetése gondot jelent. Meglátása szerint elérték azt a határt, ami még megfizethető. Egy négytagú családra vonatkozó példát említ. Ma már ott tartanak, hogy ugyan azért az árért egy sokkal kényelmesebb, jobban, rugalmasabban tudja megoldani a közlekedését egy család, ha rendelkezik autóval. Ez nem jó, mert a belváros forgalma nagyon leterhelt, nem találni parkolót, valamint a környezetvédelmi és egyéb szempontokat meg már említette. Úgy gondolja, hogy nem ez az irány az, amit követniük kellene – a folyamatos áremelés –, mert ezzel nem fogják megoldani azt, hogy az utaslétszám csökkenésből fakad az áremelési kényszer. Amikor arról volt szó, hogy megemelkedtek az üzemanyag árak és ebből adódóan kellett a cégnek emelnie, akkor tudták támogatni az annak megfelelő emelést de, amikor olyan folyamatot látnak elindulni, ami „öngerjesztő” folyamat lesz, akkor azt gondolják, hogy inkább annak van az ideje, hogy gondolják át, mit lehet ebben témában tenni. Próbáljanak meg olyan vizsgálatokat és hatástanulmányokat készíteni, ami meg tudja mutatni, hogy hol lenne az optimális arány a jegyárakban, illetve az önkormányzati támogatásban. Hol tudnák megtalálni azt az egyensúlyt, hogy az emberek használják a tömegközlekedést és az önkormányzat költségvetését nem borítja föl ez a támogatási mérték. Habis László Kéri az Elnök-vezérigazgató urat, hogy adjon részletekbe menő választ az elhangzottakra. Kelemen Imre Igazat ad Pál tanácsnok úrnak abban, hogy valóban az lenne a jó, ha az árakat nem emelni, hanem csökkenteni lehetne. A jövőben át kell gondolni a tömegközlekedés teljes finanszírozását, mert a folyamatos áremelés nem lehet megoldás ebben a kérdésben hosszútávon. Hogy most van itt az ideje, vagy sem? Meglátása szerint most még nem, mert ha megnézik Eger város tarifáit a többi városéhoz képest, az jóval alacsonyabb és most még ez egy elviselhető mérték. 2009. évre hatalmas utas szám csökkenés következett be, amelynek az okait érdemes elemezni. Egyik oka lehet az ár, de ha megnézik, hogy ez nem egy egri, hanem egy országos jelenség – minden városban csökken, sőt még a helyközi járatokon is, ahol két éve nem volt tarifaemelés –, akkor azt állapíthatják meg, hogy nincsen szoros összefüggés és az utas szám csökkenés között, sokkal inkább a gazdasági helyzet az, ami befolyásolja. Az elmúlt évek során az Agria Volán olyan nagyságrendű költségcsökkentést hajtott végre, amit már tovább nem tud folytatni csak úgy, ha az a biztonság rovására megy, vagy olyan problémák keletkeznek a napi üzemvitel során, ami nem megengedhető. Az 1. számú mellékletben bemutatták több évre visszamenőleg a bevétel és a költségek alakulását. Látható, hogy a bevételek nem nőnek olyan mértékben, mint az a tarifaemelésből adódhatott volna. A 2009. évben 48 millió forinttal kevesebb lett a bevétel, mint a 2008-as évben. A 2009. év bevétele 15 millió forinttal kevesebb, mint az 2005. évben volt. Eltelt közben négy év és az infláció összesen mintegy 23 % volt ezen időszak alatt. Ebből következik, hogy csak akkor lehetett a gazdálkodás egyensúlyát fönntartani a helyi járatok esetében, ha a cég óriási költségcsökkentéseket hajt végre. Az évenkénti számok esetében látható, hogy 2007-ben és 2008-ban voltak az inflációhoz képest hatalmas költségcsökkentéseik. 2007. évben 44 millió forint, míg 2008. évben 65

7 millió forint volt. Nagy számokról van szó és azok mögött nem kis munka és nem kis átszervezés, létszámcsökkentés és anyagtakarékosság is van. 2009. évre ezek a tartalékok elfogytak, már csak 11 millió forintot tudtak megspórolni, de így is nagy valószínűséggel 35 millió forintos veszteséggel fog zárni a helyi járati tevékenység a cégnél. Maguk részéről úgy érzi, hogy mindent megtettek annak érdekében, hogy a költségeiket a legminimálisabbra szinten tartsák. Mindezek ellenére a cég nem lesz veszteséges, hiszen a helyi járati tevékenység 20 %-át teszi ki az egésznek, 75 % a helyközi közlekedés, ami valamilyen eredményt fog produkálni és így összességében az Agria Volán nem lesz veszteséges. Ennek következményeként a következő évben a cég iparűzési adót fog fizetni, mintegy 40 millió forint értékben az önkormányzatnak. A 2010. évi terv kialakításánál az elmondottakat figyelembe kellett venni, további költségcsökkentésre nincsen lehetőségük. Hozzá kellett nyúlni a járatszámhoz, a kmteljesítményekhez, ami az utasszámlálásaik alapján, akár 20 % fölött is lehetett volna, hiszen eléggé sok a kihasználatlan járat. Nyilván nemcsak gazdálkodási szempontokat kellett figyelembe venni, amikor meghatározták azt a bizonyos 7,7 %-os km csökkentés, hanem arra is figyelemmel kellett lenniük, hogy az utazás színvonala, az ellátás színvonala drasztikusan ne csökkenjen. Ez mintegy 27 millió forintos költségmegtakarítást fog hozni, de ez még kevés, hiszen 35 millió forintos veszteséget várnak. Ezen kívül még bevétel növekedésre is szükség van – amit Tanácsnok úr is mondott – de hogyan, hiszen az három fő részből tevődik össze, az utas által fizetett összegből, a fogyasztói árkiegészítésből és a normatív támogatásból. Mivel sem a fogyasztói árkiegészítés, sem a normatív támogatás nem növekszik, ezért, hogy az a bizonyos 4,1 % bevétel növekedés előálljon, ezért nagyobb mértékben kell növelni a tarifát. Ez a magyarázata a tarifanövelési javaslatuknak. A 65 éven fölüli ingyenes utazással kapcsolatosan hallható volt a sajtóban, hogy a helyközi járatoknál 2010. januártól, vagy az I. negyedévtől nullaértékű regisztrációs jegyeket fognak kiadni. Annak az lesz a lényege, hogy tudják pontosan mérni az ingyenes utazások számát és így a fogyasztói árkiegészítés ennek megfelelően kerüljön majd a cégeknek kiadásra. Ez ugyan így igaz a helyi járatnál is. Megszámolták és az utasok kb. 30 %-a veszik igénybe – 65 év fölöttiek – az ingyenes utazást és kb 10 % értékben kapnak fogyasztói árkiegészítést. Az arány nagyon eltolódott és ahhoz, hogy tudják bizonyítani az ingyenes utazások számát, mindenképpen nekik is föl kell majd készülniük arra, hogy valamilyen formában, nullaértékű regisztrációs jegyet adjanak ki és annak a technikai feltételeit meg kell majd teremteni. Kéri a javaslatok valamelyikének elfogadását. Megérkezett: Dr. Törőcsik Miklós Császár Zoltán Nem megoldás évről-évre a folyamatos emelés, különös tekintettel akkor, amikor arról beszélnek, hogy 4 % körüli infláció lesz regisztrálva és ők meg 11 %-os emelésről beszélnek. 2003. évben volt egy indítványa, aminek a hatására bevezették a nyári időszakra a félhavi bérletet. A nagyszülők vigyáznak az unokákra és szeretnének ezzel a lehetőséggel élni. Tudja, hogy a nyugdíjasok 65 év fölött ingyen utazhatnak, de kéri Igazgató urat, hogy ha már 11 %-ot emelnek, akkor legyenek tekintettel a gyesen, gyeden lévő kismamákra is.

8 Kérdezi, hogy mi akadálya van annak, hogy bevezessenek egy napijegyes rendszert, ami kimondottan kismamáknak szól, mondjuk 100,- forintos áron? Nagyon alacsony a gyes, a gyed összege és ne csak a nyugdíjasok esetében legyen kedvezmény, hanem a kismamáknál is. 11 %-ot kívánnak emelni és vannak olyan buszmegállók, amik nincsenek lefedve és példaként a Hatvani temetőnél lévő buszmegállót említi. Kéri, hogy ekkora emelés mellett már frekventált helyen lévő autóbuszöblök legyenek fedettek. „Valamit, valamiért”, mert ezért az emelésért, emeltszintű szolgáltatást várnak el az utasok. Habis László Meg kívánja jegyezni, hogy az autóbuszöböl kérdése nem a Volán kompetenciája, hanem az önkormányzaté. Nagy István Személy szerint is az a véleménye, hogy a folyamatos áremelések nem jelentenek megoldást a jövőben. Nagyon alaposan át kell gondolni azt a gazdálkodást, azt a szolgáltatási színvonalat, illetve mennyiséget, amit a Volán nyújt a városban. Azt kéri a Volántól, hogy közösen dolgozzák ki azt a lehetőséget, azt a járatszám mennyiséget, illetve azt a szolgáltatási színvonalat, amit elfogadhatónak tartanak ők is és a Volán számára is kellőképpen gazdaságos, illetve ami a lakosságot abszolút mértékben kiszolgálja. Mindannyijuk alapvető célja az, hogy a lakosságot kiszolgálják a tömegközlekedéssel, minél többen közlekedjenek az Agria Volán járatain. Meglátása szerint a meglévő kismamabérletük az a Császár Zoltán tanácsnok úr felvetését abszolút orvosolja. Azt is látni kell, hogy egy olyan ötlet, ami megszületett anno az önkormányzatnál, nem oldotta meg azt a kérdést, hogy például több kismama utazzon a járatokon. Alapvetően olcsóbbnak kell majd lenni a tömegközlekedésnek a jövőben és ahhoz, hogy olcsóbb legyen, alaposan átgondolt tervezés szükséges. Ahhoz, hogy olcsóbbá válhasson a tömegközlekedés, mindenféleképpen szükséges lesz az önkormányzat szakbizottságaiban nagyon alaposan végigtárgyalni azokat a lehetőségeket, amik előttük állnak. „Az előterjesztés kapcsán kéri, hogy sokkal kisebb mértékű tarifaemelésben gondolkodjon az önkormányzat, hiszen az infláció mértékéig lévő tarifaemelés ebben a helyzetben számára elfogadható és utána pedig továbbgondolva azt, hogy miként lehet még további költségcsökkentéseket, illetve szolgáltatásnövekedést beépíteni, aminek hatására már lehet nagyobb mértékű emelést is megvalósítani.” Császár Zoltán Egyetért Tanácsnok úr által elmondottakkal, de egy kismamabérlet vásárlási lehetősége nem váltja ki azt, ha a kismama napi jegyet tudna vásárolni. Miért vegyen azért bérletet, ha egy héten csak egyszer-kétszer kíván utazni helyi járaton. A javaslata alkalmi lehetőségre, napi jegyre vonatkozik Kéri Igazgató úrtól, hogy jön az ünnepek miatti nagy bevásárlások időszak és a járatokon ne csak az első ajtó lehessen felszállni, hanem minden kinyitott ajtóval segítsék a le- és felszállások gördülékenységét. Ez is a minőségi szolgáltatás egyik része.

9 Jánosi Zoltán Császár Zoltán által felvetettek meglátása szerint az életszerűségtől egy kicsit távol állnak. A kismamabérlet és a jelentősen olcsóbb elővételben megvásárolható jegy ezekre a problémákra megoldás. A buszsofőrnél kapható napi kedvezményes jegy megvásárlását egy kismamának – gyerekkel, babakocsival, az első ajtón felszállva – igen körülményesnek tartja. Császár Zoltán Csak annyi megjegyzése van Jánosi tanácsnok által elmondottakhoz, hogy akkor a jelenlegi rendszer sem életszerű, mert a bérlettel is a kismama – a babakocsival együtt –, csak az első ajtón tud felszállni, mert azt be kell mutatnia a buszsofőrnek. Ennek okán mindegy, hogy a bérletet mutatja be, vagy jegyet vásárol a kismama. Habis László A napokban találkozott egy megyei jogú város vezetőjével és elmondták, hogy egy témához, egyszer lehet 3 percben hozzászólni. Az az alapfilozófiája az önkormányzatnak, hogy a tartalmi munkának a bizottságokban kell lebonyolódnia. Úgy gondolja, hogy ebbe az irányba kellene tudniuk haladniuk. Megítélése szerint a gazdasági válság következménye az a súlyos helyzet, ami a tömegközlekedésben kialakult. Egyetért azokkal a képviselő társaival, akik arra tettek javaslatot, hogy történjen egyfajta átgondolás. Az átgondolás bizonyos értelemben most is megtörtént, hiszen a cég vezetése azért tett kezdeményezést a futásteljesítménnyel, a menetrendi változtatásokkal kapcsolatban. Az eddigi utas felmérések ezt a mértéket, ezt a tartalmat támasztották alá, de ahogyan a dolgok változnak, nyilvánvalóan egy újabb helyzetértékelésre szükség lehet. Nem elegendő, ha az önkormányzat és a cég végez helyzetértékelést, itt egyfajta kormányzati feladat is van. Aki végigolvasta figyelmesen az anyagot, az látja a jövedéki adóemelést a gázolajnál, látja a rehabilitációs járulékemelést, az autóbuszvezetőkkel kapcsolatos korengedményes változásokat. Látja az állami támogatások csökkenését, mind a normatív területeken, mind az árkiegészítéseknél. Látja azt, hogy az állam fokozatosan kivonul a tömegközlekedés mögül. Szabályozási eszközökkel vonul ki, egyre kevesebb direkttámogatást ad és egyre több terhet tesz ezeknek a cégeknek a nyakába. Ha ez a folyamat folytatódik, akkor beszélhetnek ők inflációs folyamatokról, meg szociális problémákról, ezt a kérdést se Egerben, se más nagyvárosban nem tudják megoldani. Pillanatnyilag olyan veszélyes folyamat zajlik, hogy a tömegközlekedés országosan. Mindezen által úgy gondolja, hogy minden olyan javaslat, amelyik szakmai alapokon nyugszik és amelyik előre viszi majd a megoldás irányába a folyamatot, azért csak köszönettel tartozhatnak bárkinek. Szavazást kér Nagy István tanácsnok módosító indítványáról Szavazás:

11 igen, 4 nem és 6 tartózkodás mellett, elfogadásra került.

Szavazást kér az 1. számú határozati javaslatról.

10 Szavazás:

20 igen és 2 tartózkodás mellett, elfogadásra került.

657/2009. (XI.26.) számú közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért azzal, hogy az Önkormányzat a 2010. évi költségvetésében a helyi tömegközlekedés támogatására 55.000 eFt összeget hagyjon jóvá. Ezzel is hozzájárul ahhoz, hogy a Magyar Köztársaság 2010. évre szóló költségvetési törvényében a tömegközlekedés támogatására rendelkezésre álló összegből támogatást kaphasson Eger város tömegközlekedése. A támogatási összeg meghatározására a 2010. évi költségvetési rendeletalkotásnál kerüljön sor. Felelős:

Habis László polgármester

Határidő:

2010. március 31.

Szavazás a rendelet-tervezet „C” változatáról, jegyző úr előterjesztése alapján. Szavazás:

14 igen, 3 nem és 5 tartózkodás mellett, elfogadásra került.

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának 56/2009. (XI.27.) számú rendelete a menetrendszerinti autóbusz-közlekedés díjáról szóló 37/2004.(XII.17.) számú rendelet módosítására

1.§. A rendelet 3. §. (1) bekezdés helyébe a következő lép: 1.1 Vonaljegyek árai

Menetjegyek

Elővételben váltva Autóbuszon váltva nettó ár Áfa 25% Bruttó ár nettó ár Áfa 25% Bruttó ár (Ft) (Ft) 160,00 40,00 240,00 60,00 200,00 300,00

1.2 Bérletjegyek árai

11

Bérletjegyek Félhavi Havi Negyedéves Éves

Bérletjegyek Félhavi Havi Negyedéves Éves

Tanuló Nyugdíjas összvonalas összvonalas nettó ár Áfa 25% Bruttó ár nettó ár Áfa 25% Bruttó ár (Ft) (Ft) 840,00 210,00 1 050,00 840,00 210,00 1 050,00 1 680,00 420,00 2 100,00 1 680,00 420,00 2 100,00 5 040,00 1 260,00 6 300,00 5 040,00 1 260,00 6 300,00 20 160,00 5 040,00 25 200,00 20 160,00 5 040,00 25 200,00 Teljes árú Teljes árú egyvonalas összvonalas nettó ár Áfa 25% Bruttó ár nettó ár Áfa 25% Bruttó ár (Ft) (Ft) 1 640,00 410,00 2 050,00 1 960,00 490,00 2 450,00 3 280,00 820,00 4 100,00 3 920,00 980,00 4 900,00 9 596,00 2 399,00 11 995,0011 468,00 2 867,0014 335,00 35 424,00 8 856,00 44 280,0042 336,0010 584,0052 920,00

1.3. Egyéb díjak nettó ár

Egyéb díjak

Áfa 25% Bruttó ár (Ft) egy menetjegy 480,00 120,00 600,00 8 000,00 2 000,00 10 000,00 4 000,00 1 000,00 5 000,00

Kutyaszállítás díja Kezelési költség Pótdíj Késedelmi díj 2.§.

A rendeletmódosítás 2010. január 1. napjától lép hatályba.

Habis László polgármester

Dr. Estefán Géza Címzetes főjegyző

Szavazást kér a 3. számú határozati javaslatról. Szavazás:

19 igen és 5 tartózkodás mellett, elfogadásra került.

12 658/2009. (XI.26.) számú közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért az Agria Volán Zrt és Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata között 2005. január 01. napjától létrejött közszolgáltatási szerződés időbeli hatályának meghosszabbításával. Elfogadja a szerződésmódosítást az alábbiak szerint és felhatalmazza a Polgármestert a szerződésmódosítás aláírására. Felelős:

Habis László polgármester

Határidő:

2009. december 03.

KÖZSZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁS Amely létrejött egyrészről Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata (3300 Eger, Dobó tér 2.) képviseletében Habis László polgármester- a továbbiakban Önkormányzat, másrészről AGRIA VOLÁN Zrt. (székhely: 3300 Eger, Mátyás kir. u. 134.; cégjegyzékszám: Cg. 10-10-020063; adószám: 11163101-2-44) képviseletében Kelemen Imre vezérigazgató- a továbbiakban Szolgáltató; az Önkormányzat és a Szolgáltató együttesen a továbbiakban Szerződő felek- között alulírott helyen és időben az alábbi feltételekkel: 1. Az Önkormányzat és a Szolgáltató között 2005. január 1. napjától 2012. december 31. napjáig terjedő határozott időtartamra közszolgáltatási szerződés jött létre 2004. december 20. napján Eger város közigazgatási határain belül menetrendszerinti-, helyi-, közforgalmú autóbusz-közlekedési hálózat működtetésére. 2. Szerződő felek az 1. pontban hivatkozott közszolgáltatási szerződés 9.1. pontját- az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény 9. § (1) bekezdése, valamint a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 254. § (2) bekezdése alapján- az alábbira módosítják. „Jelen szerződés 2005. január 1. napjától 2016. december 31. napjáig terjedő határozott időtartamra köttetik meg.” A hivatkozott közszolgáltatási szerződés e módosítás által nem érintett részei változatlanul hatályban maradnak. Szerződő felek e szerződést átolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag aláírták. Eger, 2009. november ….. ……………………………………… Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata képviseletében Habis László polgármester

………………………………………. Agria Volán Zrt képviseletében Kelemen Imre vezérigazgató Szolgáltató

13 3./

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének rendelet-tervezete a közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért és a közüzemi csatornamű használatáért fizetendő 2010. évi díjtételek megállapításáról ( egy fordulóban tárgyalt)

Előadó:

Dr. Estefán Géza címzetes főjegyző

Meghívott:

Dr. Bánhidy Péter vezérigazgató Stregova Márta gazd. vezérig. helyettes Heves Megyei Vízmű Zrt. (Eger, Hadnagy u. 2.)

Dr. Estefán Géza A Szolgáltató általi beterjesztés alapján az ivóvíz díjának emelése az 6,7 %-os, a csatornadíj emelése 7,87 %-os, az együttes felhasználásesetében 6,91 %-os emelésre van javaslat. Az előterjesztés tartalmazza azokat a munkálatokat is, amelyeket felújítás, rekonstrukció kapcsán úgy az ivóvízvezeték, mint a szennyvízcsatorna tekintetében szükséges és fontos. Az erre vonatkozóan a pénzeszközöknek az átadására, illetőleg a meghatározására is tartalmaz az anyag javaslatot. Habis László Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Orosz Lászlóné Az az észrevétel, amelyik az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Heves Megyei Szervezetőtől érkezett, figyelembe vételre került-e a díjtételek kialakításánál? Az észrevételben az szerepel, hogy a Heves Megyei Vízmű Zrt. víz- és csatornadíjai alacsonyabbak, mint az országos átlag, viszont az egri üzemegység rendelkezik elegendő és könnyen hozzáférhető ivóvízbázissal, amely költségkímélően hasznosítható. A nyereséges üzemeltetés kisebb költséghányaddal biztosítható, mint az országos átlag. A civilek azt írják, hogy túlzottnak tartják az előirányzott víz és csatornadíj emelését 2010. évre vonatkozóan. Császár Zoltán Nemcsak a körzetében, hanem az egész város területén vannak elavult víz-, és szennyvízvezetékek, amiknek indokolt a cseréje. A cég munkáját elismeri, sokszor maguk is nehéz helyzetben vannak és köszöni a konstruktív együttműködést. Dr. Nagy Imre Meglehetősen nehezen élte meg a rendkívüli közgyűlésüket. Véleménye szerint azzal, hogy nem tűzték napirendre az ott szereplő témát, elszalasztották azt a lehetőséget, hogy tájékoztassák a város lakóit reálisan arról a kérdésről.

14 Ezzel kapcsolatban az a kérdése, hogy a Szent József Forrás vizét használják-e jelenleg Eger ivóvízellátásában, abból a forrásból nyernek-e az egriek vizet? A közparkban, közkifolyóban folyamatosan hozzáférhető volt ez a víz. Tervezte-e valaha is valaki, hogy ezt a forrást elzárja és nem hagyja, nem teszi lehetővé a továbbiakban, hogy az egriek bármilyen forrással kapcsolatos döntés okán, ne juthassanak szabadon ehhez a forráshoz? Tudomása szerint a Hun Fok Szövetség a makói gázmezők foglalása mellett, az egri forrásfoglalást is megtette és Polgármester úr is jelen volt. Mi volt ennek a jelentősége és esetleg az ár kialakításában – mint árkorrekciós tényező – valahol szerepet játszik-e? Csökkenti, vagy növeli esetleg a kalkulált árat ez a forrásfoglalás? Habis László Természetesen mérséklően hat ez a foglalás az árakra. Egy pár percig valóban részt vett egy ünnepségen, amelynek a tartalma – ha jól értelmezte – a „föld méhének kincsei” előtti tisztelgés volt. Egyfajta olyan megnyilvánulás, amelyik fontosnak tartja, hogy a magyar ivóvízkincs az a nemzet javát szolgálja. Számára ez a rész elfogadható, sok minden persze vitatható és beletartozik a demokrácia játékszabályi közé és tartsák tiszteletbe a mások meggyőződését. A rendkívüli közgyűlés nyilván azért volt rendkívüli, mert Polgármesterként nem kívánt ezzel a kérdéssel foglalkozni, mivel az addigi ismeretei nem támasztották alá a közgyűlés általi tárgyalás indokoltságát, ugyanakkor az alapokmány szerint el kellett járnia. Az egyik előterjesztő a közgyűlés napján jelezte, hogy Ő maga is megerősítést kapott a tekintetben, hogy az a cég, amely a témában tett egy ajánlatot, nem tekinthető komolynak, még talán regisztráltnak sem. Azóta is csak szóbeli információkkal rendelkezik a Kínai Kereskedelmi Kamarától, miszerint a legjobb esetben is csak egy lakásban bejegyzett cég. Azt a kb. 100 oldalas anyagot, amit eljuttattak hozzá referenciaként, azt a maga részéről komolytalannak találja. Folyamatban van egy tételes banki információ beszerzése, aminek sajnos több hét az átfutási ideje. Azok a szempontok, amelyek alapján ezt rendkívüli módon kellett volna tárgyalniuk és felfüggeszteniük több közgyűlési határozatukat, illetve magát az ezzel kapcsolatos eljárásokat, ezekről egyértelműen bebizonyosodott, hogy nem állnak fent. Úgy gondolja, hogy a közgyűlés komolyságának, méltóságának megőrzése közös érdekük. Csákvári Antal Személy szerint is kapott meghívást arra a civil kezdeményezésre, ami a Szent József Forrásnál nyár elején volt. Mint azt Polgármester úr is elmondta, hogy az egy jelképes rendezvény volt és arra akarta felhívni a figyelmet, hogy őrizzék meg a természeti kincseiket, így a vizet is. Ne adják el és na hagyják, hogy külföldiek tulajdont szerezhessenek a „vízben”. A Vízmű jelenlévő vezetőitől kérdezi. Az előttük lévő anyagban található az a táblázatsor, adatsor, amelyben bemutatják, hogy 2008. évben, 2009. évben és 2010 években várhatóan, hogyan alakul a vízértékesítés Egerben, illetve a szennyvíz mennyisége, amelyet ők kezelnek. Mind a szennyvíz, mind a víz esetében közel 100 ezer m3-rel csökkent a felhasználás, majd 200 ezer m3 csökkenést várnak a 2010. évre mindkettő esetében. Miért van ez a nagy mennyiségcsökkenés prognosztizálás a 2010-es évre? Ez a 200 ezer m3-es csökkenés generálja azt is, hogy esetleg miért kérnek ilyen áremelést, mint amilyen most előttük van.

15 Ha 2010-ben bekövetkezik az előrelátható csökkenés, akkor esetleg lehet-e olcsóbb, illetve kisebb mértékű az áremelés és így olcsóbb lehetne a tervezethez képest a fogyasztói ár? A tudósok és szakemberek általában azt kérik, hogy gazdálkodjanak okosan a vízzel és próbáljanak minél többet megspórolni a „vízkincsükből”, de ez a Vízmű érdekeivel ellentétes. A Vízmű-nek az volna a jó, ha minél nagyobb lenne a fogyasztás, hiszen bevétel orientáltak. A két érdek nem esik egyben. Ha elérik azt, hogy az állampolgárok takarékoskodnak a vízzel, akkor a Vízmű állandóan emeli az árait. Hogyan lehetne összhangba hozni a két érdeket. Habis László Az anyag azzal kezdődik, hogy a volumencsökkenés 75 %-át a cégnek racionalizálási intézkedésekkel ki kell gazdálkodnia. Az Igazgatóság úgy döntött, hogy mindössze a volumencsökkenés 25 %-át szabad beengedni az árképző tényezőbe. Pál György Míg az Agria Volán esetében sajnálatos dolog az, hogy az utas szám csökken, addig az, hogy a vízfogyasztás csökken, annak örülni kell. Az azt jelenti, hogy az emberek elkezdtek egy kicsit környezettudatosan élni, spórolnak, takarékoskodnak. Az előterjesztésben szereplő emelést korrektnek és támogathatónak tartja. Hatalmas kinccsel rendelkezik Eger és fölösleges kiadnia azt a kezéből. Ez egy akkora üzlet, amit meg kell tartania a városnak. Kell rá hozniuk egy saját gazdasági társaságot és a városnak kell ezt kitermelni, palackozni, eladni és ezeket a milliárdos bevételeket itt kell tartani a városban. Habis László Kéri, hogy a napirendek esetében egy kicsit kevesebb országos politikát vigyenek be. A Szent József Forrás kapcsán elmondja, hogy van némi tapasztalata a tekintetben, hogy mit jelent egy ásványvizes cég finanszírozása, hogy lehet belépni arra a piacra, ahol a NESTLÉ és hasonló cégek mozognak. Nem a palackozó gépsor megszerzése a kockázat, hanem az, hogy hogyan lehet annak a terméknek piacot szerezni, hogyan lehet azt elhelyezni. Ez piacismeretet, komoly tőkét és még nagyon sok mindent igényel. Az a kérdés, hogy találnak-e ilyen partnert és a város ebben milyen módon tudja a hosszú távú érdekeit érvényesíteni. Ennek okán írták ki - közös akarattal - úgy a pályázatot, hogy bármiféle együttműködési konstrukcióra javaslatot lehet tenni. Nagy István „Szíjártó Péter tegnapi nap folyamán szólította fel a Kormányt arra, hogy ne emeljen vízdíjat, ne emeljen tömegközlekedési díjat, ne emeljen szemétdíjat, szennyvízdíjat. Mindez helyi önkormányzati hatáskörben tartozó ügy. Mindez a mi helyi önkormányzati hatáskörbe tartozó ügy, erre Szíjártó Péter a FIDESZ szóvivője szólította fel a kormányt. Úgy gondolom, ha Önök komolyam vennék azt, amit egyébként mondanak a televízióban párttársaik, akkor ilyen alkalommal azt mondanák, hogy a helyi különböző közszolgáltatásoknál nem emelnek díjat. Ehhez képest mindenhol az inflációtól magasabb díjtételekre tettek javaslatokat.”

16 Habis László Megadja a szót a cégvezetés képviselőinek. Stregova Márta Orosz Lászlóné tanácsnok asszony kérdésére válaszolva elmondja, hogy vízellátást vízbázis látja el és mindig a szükségletnek megfelelően kapcsolják be ezeket a bázisokat. Az anyagban is szerepel, hogy a költségek valójában az inflációval arányosan növekednek, ami 4,1 %. Azt el kell mondania, hogy az értékesítésből kieső veszteséget az Igazgatóság ügy döntött, hogy annak a 75 %-át a cég gazdálkodja ki. Egy pár évvel ezelőtt még 1200 dolgozója volt a Heves Megyei Vízmű Zrt.-nek, két évvel ezelőtt 660 fő, mai nap pedig 500 fő a vállalat létszáma. Nem szerepel az anyagban - mert adó - a vízterhelési díj. Mivel jól gazdálkodik a Vízmű és a szennyvíztelepen is mindent megtesznek a kollégái annak érdekében, hogy minél jobb legyen a befogadott szennyvíznek a paramétere, ezért a 2010. évben várhatóan 3,-Ft / m3rel fog csökkenni a vízterhelési díj. Ha ezt is beleszámolják, akkor 5,7 % lesz vélhetően az együttes nettó vízdíjváltozás. A köbméterek csökkenésével kapcsolatban elmondja, hogy az egész Zrt. területén, a 93 településen kb. 5 %-al csökkent a vízértékesítés és a szennyvízelvezetés, ezen belül Eger volt a legnagyobb. Itt meg kell említenie a Kórház egyes telephelyének a bezárását és szűkítését, a ZF, a Bosch, a Leoni szűkülését, éttermek mennek tönkre, egyre több a felszámolás és az idegenforgalmi is csökken. Az emelés %-os, ez 1 m3 víz és csatorna esetében kb. 30,- forintot jelent. Egy átlagos 4 tagú családnak a fogyasztása egy hónapban 8 m3, vagyis ez havonta kb. 240,- forint, azaz 60,- forintos emelést jelent egy főre. Malik István Dr. Nagy Imre képviselő Szent József Forrással kapcsolatos kérdésére válaszolva elmondja, hogy a forrás a város tulajdonát képezi és a Vízmű üzemelteti azoknak az elveknek és elvárásoknak megfelelően, amit az önkormányzat megfogalmazott feléjük. Eger város lakosság a díszkúton keresztül jut hozzá ahhoz az ivóvízhez, egyéb vízfelhasználás nem történik jelenleg a Szent József Forrás vizéből. Amennyiben az önkormányzat ezzel kapcsolatosan valamiféle döntést fog hozni, akkor azt figyelembe veszik és azokat az igényeket ki fogják elégíteni. Csákvári képviselő úr említette a költségek elemzését és az összefüggéseket a vízértékesítési adatokkal. Valóban kettős a Vízmű érdeke. Egyrészt törekszenek arra, hogy minél nagyobb legyen vízértékesítésük, másrészt kötelességük a vízkészletnek a minél jobb hasznosítása, megóvása és jó karbantartása. Ezt a kettős érdeket kell szem előtt tartaniuk és igyekeznek megtalálni az egyensúlyt. Császár Zoltán tanácsnok úr elismerő szavait köszöni és helyesen mondta el, hogy ezen sikerek és teljesítések mögött nem ritkán viták, egyeztetések vannak. De úgy véli, ha azok korrekt körülmények között, egymás érdekeinek szem előtt tartásával történik, akkor sikeresek lehetnek ezekben a rekonstrukciós felújítási munkák elvégzésében. Habis László A Vízmű esetében nagyon sajátos árképzési mechanizmussal van dolguk. Ez azt jelenti, hogy amikor ez a szervezet tanácsi vállalatból átalakult önkormányzatok közös zártkörű

17 részvénytársaságává, akkor kialakult egy árképzési rendszer is. Ez az árképzési rendszer abból a logikából indult, hogy vannak egyrészt természeti különbségek, másrészt vannak volumenkülönbségek és vannak fejlesztési, beruházási érdekek. Akkor azt mondták, hogy vállalják például az egri szennyvíztisztító telep rekonstrukcióját, de az ezzel kapcsolatos hitelek térüljenek meg a tarifákból. De adott esetben nem akarják elvállalni azt – ennek megfelelően –, hogy ha Hatvan elkezd szennyvízhálózatot építeni, azt feltétlenül az egriek fizessék meg. Ezért létrejött egy viszonylag bonyolult rendszer, amelyikben vannak különbségek, de van egy kiegyenlítő mechanizmus is, egy szolidaritási mechanizmus. Ennek a következménye azt, hogy például az egri és a hatvani üzemegységben 243,-Ft a víz köbmétere, míg a többi üzemegységnél ez 277,-Ft. Csatornadíjaknál, az említett fejlesztés ellenére az egri tarifa 169,- Ft, de a többi üzemegységben 202,- Ft. Díjképletekben állapodtak meg azért, nem szerették volna azt, hogy nyolcvanegynéhány tulajdonos egymással marakodva folyamatosan olyan döntéseket hoz, amivel „egymás alatt vágják a fát”. Eger, mint köztudott a lakosságaránynak megfelelően, mint egy 27 %os tulajdonosa a Vízműnek. Ez azt jelenti, hogy közel 1/3, nélkülük stratégiai döntés nem hozható, de nyilván a 72 %-nyi többség döntéseit viszont nekik kell tudni figyelembe venni. Csákvári Antal Úgy érzi, hogy a Malik úr nem válaszolt, illetve nem tudott valami előre mutatót mondani arról, hogy az egyensúly hogyan legyen meg. Ha kérik a polgárokat, hogy takarékoskodjanak a vízzel, akkor hogyan lehetne ebből a „csapdából” valamilyen megoldást találni. Kérdezi a jelenlévő menedzsmentet, hogy megoldás lenne-e az, hogy van egy alapdíj – ami rendszerüzemeltetéshez, fejlesztéséhez kell – és a fölött mindenki annyit fizet, amennyit fogyaszt. Valamilyen módon „úgymond jutalmazni” kellene azokat, akik takarékoskodnak és vigyáznak vízfogyasztással és érzékelhetően kevesebbet fizessenek. „Erre kérne esetleg együttgondolkodást.” Habis László Készült egy nagyon részletes tanulmány a tekintetben, hogyan lehetne átstrukturálni a víztarifát. Ezt a dolgot levették a napirendről - mint tulajdonosok -, mert abban a hiszemben voltak, hogy a Parlamentet érdekli a viziközmű törvény és a víz közszolgáltatásról szóló törvény, mert ez elkészült. A törvényben számos olyan változtatás szerepel, amihez nekik igazodniuk kellene egyébként egy hosszú távú tarifapolitikában is. Évek óta húzódik ennek a törvénynek az elfogadása. Szakmailag elkészült, úgy tűnik nem volt érdeke a kormányzatnak ezt napirendre tűzni. Stregova Márta Polgármester úr részben meg is adta a választ. Az említett tanulmányban szerepelt az alapdíj és az is, hogy esetleg a gazdálkodó szervezetek magasabb díjat fizetnének. A vízgazdálkodásról korábban volt egy törvény, amely módosításának a tervezete fog most sürgősségi indítvánnyal bekerülni a parlament elé. Az alapdíj bevezetéséről pár évvel ezelőtt volt egy Alkotmánybírósági határozat, amelyben nem volt egyértelmű az állásfoglalás, hogy az mennyire alkotmányos, vagy nem.

18 Időközben lezajlottak ezek a viták és most már egyre több Vízmű-nél van alapdíj. Az alapdíj bevezetésével az állandó költségek az alapdíjban érvényesíthetőek lennének. Habis László Minden változatnak van egy árnyoldala. Ebben az esetben a leginkább takarékoskodó kisfogyasztók kerülnének nehéz helyzetbe, hiszen ők egy fix alapdíjat akkor is kifizetnének, ha csak néhány pohár vizet isznak. Foglalkoztak ezzel a témával, de végül is abban maradtak, hogy a jelenlegi szisztémát csak nagy körültekintés mellett és széleskörű egyeztetés után vezethetik be. Szavazást kér az 1. számú határozati javaslatról. Szavazás:

19 igen, 1 nem és 4 tartózkodás mellett, elfogadásra került.

659/2009. (XI.26.) számú közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért azzal, hogy a Heves Megyei Vízmű Zrt. 2010. évben a megkötött közműbérleti szerződés alapján 24.996 eFt/év + ÁFA bérleti díjat fizessen az önkormányzat törzsvagyonába tartozó közmű tárgyi eszközökre, valamint a szennyvíztisztító telep bérleti díjaként 128.700 eFt + ÁFA összeget. Felelős:

Habis László polgármester

Határidő:

2010. december 15.

Szavazást kér az 2. számú határozati javaslatról. Szavazás:

21 igen, 1 nem szavazattal, elfogadásra került.

660/2009. (XI.26.) számú közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért azzal, hogy a Heves Megyei Vízmű Zrt. részére 2010. évben nettó 63.840 eFt fejlesztési célú támogatás kerüljön átadásra. Felelős:

Habis László polgármester

Határidő:

2010. december 15.

19 Szavazást kér a rendelet elfogadására. Szavazás:

20 igen, 1 nem és 1 tartózkodás mellett, elfogadásra került. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának 57/2009. (XI.27.) számú rendelete a közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg a közüzemi

csatornamű használatáért fizetendő 2010. évi díjtételek megállapítására

1. §. Jelen díjmegállapítás a Heves Megyei Vízmű Zrt. által Eger Megyei Jogú Város területén végzett közszolgáltatásra érvényes Megnevezés

2010. évi díjtétel

Ivóvízdíj nettó összege

262 Ft/m3

Csatornadíj nettó összege

233 Ft/m3

2. §. Ez a rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba.

Habis László Eger Megyei Jogú Város polgármestere

4./

Dr. Estefán Géza Eger Megyei Jogú Város Címzetes főjegyzője

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének rendelet-tervezete a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás legmagasabb díjáról és a díjalkalmazás feltételeiről, valamint a hulladékkezelési közszolgáltatási díj 2010. évi megállapításáról ( egy fordulóban tárgyalt )

Előadó:

Dr. Estefán Géza címzetes főjegyző

20 Meghívott:

Rittenbacher Ödön ügyvezető Jakab Zoltán műszaki igazgató Városgondozás Eger Kft. (Eger, Homok u. 2.)

Dr. Estefán Géza Ez év közepétől kezdve a települési szilárdhulladék gyűjtése, tárolása tekintetében jelentős változások történtek. Mint ismeretes a hulladéklerakók bezárásra kerültek és a társulási rendszerben egy átrakó került kialakításra, melyet a társulás által meghatározott szolgáltató üzemeltet, végzi az ártalmatlanítást, illetve az elszállítást. Ennek következtében a költségek is emelkedtek. Nagyon jelentős az évi 136 millió forintos költség, amely az átrakás-ártalmatlanítás kapcsán felmerül. Ez alapján többfajta tarifaváltozat került kidolgozásra úgy, mint 9,8 %, 13,1 %, 22,1 % és 29,3 %-os emelés és a Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság még egy magasabb változatot is kimunkáltatott. Az anyagban is jelezték, hogy a 22,1 %-os emelés tűnik olyan mértékűnek, amelyet még ki tud gazdálkodni a cég azt figyelembe véve, hogy a 2010. évi üzleti tervében ennek a részleteit és további lehetőségeit mindenképpen ki kell munkálni. Mint például a cég tevékenységének – földrajzi értelemben vett – bővítését és az esetlegese költségtakarékossági intézkedések megtételét. Habis László Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Nagy István Az elmúlt években többször szóba került az a kérdés, hogy a Heves Megyei Hulladékgazdálkodási Társulás – amelynek Eger tagja, sőt gesztora –, a különböző szerződések kapcsán milyen hatással lesz az egri hulladékgazdálkodásra, egri szemétszállítási díjra. A Hulladékgazdálkodási Társulás egy multinacionális céggel kötött egy rendkívül hosszú, 20 éves szerződést. Ez önmagában még nem lenne „óriási bűn” abban az esetben, ha azt láthatnák, azt tapasztalhatnánk, hogy Egerben a szemétszállítási díj jelentős mértékben nem növekszik, befogadható szinten van és nem ró a lakosságra kiemelten magas terheket. Az elmúlt években, amikor erről a kérdésről beszéltek, akkor is már az inflációtól magasabb, közel 20 %-os emelést fogadtak el mondván, hogy akkor ha lesz az átrakó és lesz egy multinacionális cég aki át fogja venni a szemetet, akkor majd nem kell nagyonnagy mértékben emelni a szemétszállítás díját, a komplett szemétdíjat. Előttük van egy olyan táblázat, amely alapján azt látják, hogy a 2009. évhez képest, ahol az ártalmatlanítási díj még 45 millió forint volt, 2010. évben már 136 millió forint lesz. Ez a 136 millió forint az az összeg, amit a Városgondozás Kft. kifizet a cégnek. Egy másik táblázatban az szerepel, hogy a Városgondozás Kft.-nek, ha például a 9,8 %-os emelést fogadnának el, akkor is 52 millió forintos vesztesége lenne. Az anyagban is szerepel, hogy ha olyan közszolgáltatási díjat határoz meg az önkormányzat, amiben a számított díjnál alacsonyabb mértékben állapítja meg a díjat, akkor a különbséget díjkompenzáció formájában köteles a közszolgáltatónak megtéríteni. 2009. év végére eljutottak odáig - hiába kérdezték, milyen lesz a hatása a hulladékártalmatlanításnak, milyen intézkedéseket tudnának tenni –, hogy 29 %-os emelésre lenne szükség.

21 Azt javasolja, hogy az önkormányzat nagyon alaposan gondolja végig azt, hogy hogyan jutott el idáig és milyen cselekvési lehetőségei vannak. Mivel azt feltételezi, hogy ezt nem lehet egy olyan közgyűlési vitában végigbeszélni, ahol nagyon sok információval nem rendelkezik a képviselő testület, ezért úgy gondolja, hogy erre a témára az önkormányzat képviselő testületének feltétlenül szükséges létrehoznia egy eseti bizottságot. Az eseti bizottság kapcsán az a javaslatom, hogy ezen a közgyűlésen ebben a témában ne hozzanak döntést és egy olyan eseti bizottságot hozzon létre, ami kivizsgálja a hulladékgazdálkodást. Megvizsgálja, hogy mi az oka annak, hogy közel 30 %-os emelést lenne szükséges a díjtételben 2010. évre végrehajtani. Az Alapokmánynak megfelelően javaslatot is tesz a bizottság tagjaira. Javasolja, hogy legyen a bizottság tagja a Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság elnöke Bodnár Pál, az Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke, Dr. Horuczi Csaba, Ifjúsági és Sportbizottság elnöke, Jánosi Zoltán, valamint a Szépasszony-völgyi Biztosként és a Városgondozás Felügyelőbizottsági tagjaként Császár Zoltán és jómaga, mind Pénzügyi Bizottság elnöke. Kéri a testülettől, hogy ezt az eseti bizottságot hozza létre, vizsgálják meg azt, hogyan jutottak el idáig és amikor ezeknek a vizsgálatoknak a tudatában vannak, utána hozzon döntést a képviselőtestület az emelésről. Habis László Nem levezető elnökként kíván ez elhangzottakra reagálni. Az, hogy Magyarország az EUban olyan kötelezettséget vállalt, hogy 2009 közepén bezárják az országban a kettősszigetelésű hulladéklerakókat, azért nem a Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás és nem is az egri Önkormányzat a felelős. Ha már a Kormányzat nem tudta elérni, hogy ebben az ügyben derogáció történjen, akkor azt el kellett volna érni, hogy van egy olyan környezetvédelmi politika, amelyik lehetővé teszi, hogy az ország egészére nézve kialakul egy normális, minden térséget lefedő regionális hulladékgazdálkodási rendszer és politika, valamint ehhez hozzárakják a megfelelő támogatási rendszereket. Amikor polgármesterré választották és néhány hónap elteltével szembesült a helyzettel, eléggé elképesztő állapotokat talált. Annak az volt a lényege, hogy volt egy olyan szituáció, amely szerint lényegében lehetetlen volt ezen említett határidőig uniós pályázattal ezt a kérdést megoldani. Találkozott olyan előzményekkel, amelyek arra utaltak, hogy itt, a térség 80-90 önkormányzatának semmilyen fejlesztési forrása erre az ügyre nincs elkülönítve és nincs olyan finanszírozási mechanizmus sem, amelyik ezt a kérdést megoldaná. Ezek után ugyanazokkal a szakértőkkel dolgozott, akikkel az előző városvezetés. Ugyan azokkal az emberekkel dolgozott, amikor jogi, gazdasági és egyéb kérdéseket megvizsgáltak. Ennek lett az az eredménye, hogy a testület elé terjesztették több menetben azt, hogy először is milyen műszaki tartalmat valósítsanak meg a térségben. Ezt a testület elfogadta. Ezek után folytatódott a munka, minek alapján a közgyűlés elé terjesztettel egy olyan javaslatot, miszerint koncesszióra irányuló közbeszerzési eljárás keretében kell a hulladékgazdálkodási rendszerelemeket megvalósítani. Erre vonatkozóan a közgyűlés 2007. április 26-án döntést hozott. Döntést hozott egyben arra is, hogy a társulás a kohéziós alapos projekt keretében az elavult hulladéklerakók rekultivációját is valósítsa meg. Ez a két téma együtt került elfogadásra. Ezek alapján történt meg a koncessziós pályázat meghirdetése egy közbeszerzési tanácsadó közreműködésével. Ezt a folyamatot egyébként a szakma, a konkurencia, a hatóságok árgus szemmel figyelemmel követték és elmondhatja, hogy ez a folyamat eredményre vezetett.

22 Megemlíti, hogy a Társulásokról szóló törvény és a Közbeszerzési törvény alapján jártak el. Ez azt is jelenti, hogy akkor, amikor a közgyűlés jóváhagyta a Társulási Megállapodás egységes szerkezetben történő módosítását, elfogadta a közbeszerzési eljárással kapcsolatos javaslatot, akkor az érintett hulladékgazdálkodási tárgykörben feladat- és hatásköreit átruházta a Társulásra. Azt gondolja, hogy most olyan javaslat van előttük, amely túlterjeszkedik az önkormányzati testület hatáskörén, mert a Társulásra ruházták át ezeket a hatásköröket. Aki azt képzeli, hogy azonos költséggel lehet „leborítani minden erdőszélen a megyében a szemetet”, ahhoz képest, hogy a hulladékot összegyűjtik, átrakják, elszállítják a megyéből – hangsúlyozza, hogy ki a megyéből - , az naiv. Tudomásul veszi mindenféle vizsgálat lehetőségét, de van ebben az önkormányzatban Jogi és Ügyrendi Bizottság, Urbanisztikai és Környezetvédelmi Bizottság, Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság, Pénzügyi Bizottság, minden anyag rendelkezésre áll, a kollégák itt vannak a hivatalban, ezért úgy gondolja, hogy ebben a kérdésben a szükséges tájékoztatás megadható A testület olyan tarifát fog elfogadni ma, vagy más alkalommal, amelyet a bölcsessége kíván. A Társaságnál most folyik egy átvilágítás annak megvizsgálására, hogy milyen megtakarítási, racionalizálási, ésszerűségi lehetőségek vannak és hogyan lehet egy olyan társasági stratégiát fölépíteni, amelyik a cég életképességét, fejlődőképességét biztosítja. Ez az anyag tudomása szerint a februári közgyűlésre elkészülhet. Azt javasolja, hogy bízzák a szakértőkre, szakemberekre ezt az ügyet, de utána hozzák be bizottságok elé. Maximálisan egyetért azzal, hogy a cég jövőjét biztosítani kell. Az emlegetett multi cég ausztriai önkormányzatok tulajdonában van. Ez jelzi azt a stratégiai hátrányt, amiben Magyarország van, mert ott az önkormányzatok sok évtizedes fejlődésük alapján fölmérték azt, hogy ebbe az ügybe érdemes tőkét betenni, mert ez hosszú távon ugyan, de megtérülő tevékenység. Kári Fejes Jánost, hogy tegyen szóbeli kiegészítést. Fejes János Tulajdonosi szemlélettel kellene ezt a dolgot megközelíteni, ami arról szól, hogy meg kell nézni azt, hogy ma Magyarországon milyen piaci lehetőségek vannak és egy olyan árat kell megállapítani, ami a cégnek a versenyképességét biztosítja. A Társuláson belül – ugyan olyan körülmények között, mint amilyen körülmények között dolgozik a Városgondozás – 15 településnek a Társulás elvállalta a közbeszerzési eljárását. Ebben a közbeszerzési eljárásban a pályázók 2010. évre és a 2011. évre kellett, hogy ajánlatot tegyenek. Hét településen tenderbontás történt és ezeken a helyeke a nyertes ajánlattevő a két év átlagában nem érte el azt a díjat, amin ma szolgáltat a Városgondozás 2009. évben. vagyis, ha Önök ahhoz járulnak hozzá, hogy itt 30 %-os díjat kell emelni, akkor az pontosan a cégnek az ellehetetlenülését okozza azért, mert 2012. évben – amikor lejárnak a vidéki településekkel megkötött szerződések – a Városgondozás már olyan áron tud szolgáltatni, ami nem lesz elfogadható, tehát az összes közbeszerzést el fogja veszíteni. Ebből az is következik, hogy azok az általános költségelemek, ami most szét van osztva, azt mind majd az Eger vvárosának, az egri lakosoknak kell majd megfinanszírozni. Nem igaz az – a gyakorlat is ezt bizonyította -, hogy a Hulladékgazdálkodási Társulás, mint rendszerelem, okoz növekedést. A 136 millió forintos tételnek a beállítása igaz a korábbiakhoz képest. De ha megnézik a korábbi üzleti terveket is és ebben az előterjesztésben is szerepel, hogy törvény írja elő, hogy a Városgondozásnak a rekultivációra meg kell képezni a költségeket. Ez a költségmegképzés az elmúlt 10 év

23 során nem történt meg, ebből következik az, hogy a Városgondozásnak a korábbi kiadása sokkal alacsonyabb volt, hiszen egy hagyományos lerakó üzemeltetési költsége szerepelt. Ha ugyanazokat a költségeket – lerakási, fejlesztés – megképezte volna, akkor nyilvánvalóan ez a költségarány sokkal nagyobb részt képviselt volna. Ez nem egy plusz költségnövekedés a Városgondozás számára, hanem egy hatékonyság javítást kell elérni, hogy ki tudja gazdálkodni. A multinacionális cégek és azok a cégek, akik versenyképesek, költséghatékonyan tudják ezt megoldani. Nem az a megoldás, hogy a menedzsment kérésének megfelelően növelni kell az árakat, hanem az a megoldás, hogy át kell világítani ezt a céget és hatékonnyá kell tenni. Ez a cég nem rendelkezik megfelelő végponttal, nem rendelkezik olyan kizárólagos technológiával ahol árérvényesítő képessége van, nem rendelkező stratégiai szövetséggel. Ez a cég úgymond kiszolgáltatott a piacnak. Jánosi Zoltán Számára furcsa, hogy most 20 évre kiprivatizált hulladékkérdésről úgy tárgyalnak, hogy mai napig a képviselő testület nem kapta meg a megfelelő információt. Néz a jobboldali képviselő társaira, akik ezt a jelentős díjemelést biztosan meg is fogják szavazni, mivel korábban is megszavazták a társasházak számára a közel egyharmados díjemelést. A képviselő testület döntött arról, hogy legyen koncessziós megállapodás, legyen egy pályáztatás ebben a kérdésben. A pályázatnak a tartalmát viszont Polgármester úron kívül nem ismerte senki a képviselő testületben. A feltételekről az egri képviselők semmit nem tudtak és nemcsak az egri képviselők, de a 80 önkormányzat jelentős része sem jutott semmilyen információhoz. A kiscsoportos vezetők, akik meg lettek bízva nem tájékoztatták a hozzájuk tartozó önkormányzatokat. Az egri kistérségben két hónappal ezelőtt kérték a polgármesterek a társulás vezetőjétől azokat az információkat, anyagokat, amelyekről nekik, mint kistelepüléseket vezetőknek, kötelességük lenne tudni. Az önkormányzatoknak beleszólása van a társulás döntéseiben, véleményt mondhatnának ezekről a kérdésekről. Ezekkel kapcsolatban ők, mint egri önkormányzat nem mondtak véleményt, nem döntöttek arról, hogy kötelező legyen az egrieknek és a térségben élőknek „szemetet – 300 kg / fő / év – termelni”.Ezzel kapcsolatban az augusztusi közgyűlésükön Igazgató úr azt mondta, hogy Egerben 300 – 330 kg-os lakosonkénti átlag jön ki évente, viszont a kistelepüléseken ettől jóval elmarad a települési hulladékmennyiség. Összességében ez azt jelenti, hogy valakinek a Polgármester úr által vállalt 300 kg-os kötelezettséget meg kell majd fizetnie. Ki fogja ezt megfizetni? Jó volna tudniuk, hogy ki privatizálta, hogy privatizálta több mint 20 évre ezt a tevékenységet ráadásul úgy, hogy aki elvitte ezt a privatizációt, amelyik cég ezt a szerződést aláírta, de az abban vállalt kötelezettségét egyelőre nem teljesítette, „úgymond szerződésszegésben van”. Felsővárosi képviselőként már az augusztusi közgyűlésen is elmondta, hogy „durvának tartja” a 33 %-os áremelést a társasházak részére. El kell azon gondolkodniuk, hogy hogyan tudnak olyan megoldást találni, ami mindenki számára megfizethető és a végén a szemét nem a természetbe, az utak szélére kerül, hanem mindenki a kukákba, szeméttárolókba rakja a szemetét. Meglátása szerint hosszútávon a környezetnek tesznek rosszat akkor, ha nagyon jelentősen megemelik a díjakat. Egy éven belül 20, 33 és még egy 30 %-os emelés garantáltan azt vonja maga után, hogy a zöldbe, az erdőkbe, a bükkbe fogják az emberek a szemetet vinni. Úgy gondolja, hogy ezt az előterjesztést nem szabad elfogadni. Nem szabad ilyen jelentős díjemelést elfogadnia a képviselő testületnek. Meg kellene vizsgálni, hogy milyen megoldások vannak, a társulásban résztvevő 80 önkormányzatot össze kellene hívni és

24 közös megegyezéssel dönteni. Informálódni kellene, hogy a településeken milyen hulladékmennyiség keletkezik. Augusztusban 79 polgármesternek küldött egy levelet. Nagyon sokan válaszoltak és megosztották vele, mint képviselővel, hogy az egyes településeken mennyi szemét keletkezik, mennyi most a díj és ki fizeti. Sok esetben nem is a lakosság fizeti a díjakat, hanem az önkormányzat. A kistelepülések nem fogják tudni ezeket a díjakat megfizetni, hiszen ebben a szerződésben gyakorlatilag arról döntöttek, hogy minden a 80 önkormányzatnak azonos árfekvése lesz. Egyetért Nagy tanácsnok úr javaslatával. Vizsgálják meg egy rendkívüli bizottság által azt például, hogy hová lett az az 500 millió forint, ami koncessziós díjként a társuláshoz megérdekezett. Eger Megyei Jogú Város a gesztor szervezet, tehát náluk jelent meg a pénz, majd „eltűnt”. Feltételezi, hogy arra a területvásárlásra ment el a pénz, ahol ez a tevékenység folyik. Valaki megkapott egy jó piacot, kapott egy ingyen telket, megkapta hozzá a kötelező felhasználó réteget, mert kötelezőek neki elvinni a szemet. Úgy gondolja, hogy az mindenképpen vizsgálatot érdemel az, hogy hogyan jutottak el idáig. Habis László Kéri Jánosi tanácsnok urat, hogy gondolja át, hogy mit mond, mert amikor azt állítja, hogy eltűnt 500 millió forint, akkor elég súlyos vádat mondott. Felhívja a figyelmét arra, hogy Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás költségvetése benne van Eger város költségvetésében. Minden egyes félévben és évvégén beszámoló tartalmazza ezeket az adatokat. Bárki, bármikor rákérdezhet az ezzel kapcsolatos tartalmi elemekre. A vádaskodását visszautasítja, mert minden forinttal el tudnak számolni. Könyvvizsgálót, adótanácsadót foglalkoztatnak. Nem képzeli azt Tanácsnok úr, hogy szabálytalanul gazdálkodik a 80 önkormányzatot magába foglaló társulás. Jánosi Zoltán

ügyrendi kérdésben

Soha senkinek nem mondott olyat, hogy valaki ellopott volna 500 millió forintot. A Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás törvényesen megválasztott Felügyelő Bizottsága az elmúlt két évben hányszor ülésezett? Habis László Nem működteti a Felügyelő bizottságot. A Társulás elnökeként dolgozik és az a dolga, hogy a Társulási üléseket összehívja, levezesse, a szükséges döntéseket előkészítse, a végrehajtást megszervezze. Láng András A Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság, amikor 29 %-ot állapított meg akkor abból indult ki, hogy a céget hatékonnyá kell tenni és magas színvonalon kell tudni működtetni. A bizottsági ülésen az összes párt képviselője részt vettek és javasolták ezt a 30 % körüli emelést. Egyedüliként nem szavazta meg azt az emelést, mert túlzásnak tartotta. Személyes véleménye az, hogy a 22 %-os emelés a megítélése lenne a legcélszerűbb figyelembe véve mind a lakosság, mind a cég az érdekeit. A Nagy István tanácsnok úr által javasolt bizottság felállítását pedig nem javasolja,

25 Deák Boldizsár A hulladékgazdálkodás témájával még az előző ciklusban, Szántósi Rafael alpolgármester úr kezdett el foglalkozni. Ha nem lett volna városban úgynevezett kormányváltás, akkor a szocialista frakció hogyan támadná ezt a rendelet-tervezetet. Császár Zoltán A Városgondozás vezetőivel szoros, konstruktív munkakapcsolata van és mindig megkapta a támogatásukat, segítségüket. Nincsenek könnyű helyzetben. Bejelenti, hogy a Nagy István tanácsnok által javasolt bizottságban nem kíván részt venni egyéb képviselői munkája okán. Szakmai szempontból maga helyett javasolja Bodnár Pál tanácsnok urat a bizottságba. Az anyaghoz visszatérve 18 nagyváros adatai vannak ellőttük, 13 városban jóval többet és csak 4 városban kell kevesebbet fizetni a hulladékgyűjtő edények ürítéséért. Több városban 30 - 40 %-os évközi emelés volt. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy Egert és környékét a szemét ne öntse el, megfizethető legyen még a hulladék elszállítása, de hangsúlyozza, hogy a céget sem lehet olyan helyzetbe hozni, hogy bukáshoz vezessen a költségvetési gazdálkodásuk. Orosz Lászlóné Az előterjesztés 17. oldalán hat pontban sorolja fel a cég, hogy miért van szükség a díjtételek emelésére. Kérdezi a cég Vezetőjétől, hogy hányszor jelezte az első pontban megfogalmazottakat, hogy probléma lesz ezen a területen ? Ezt megelőzően, ebben az évben, az előző ciklusban volt-e erre törekvés a cégvezetés részéről, hogy jelezzék a közgyűlés felé ezt a problémát ? Pál György Az elmúlt években összességében kb. 20 %-os áremelés történt. Majd nem olyan régen a társasházak részére volt egy 33 %-os „burkolt áremelés”. Most pedig itt van 27 %-os áremelés. Azt kell mondania, hogy „brutális áremelés” amivel az embereket sújtják. Az előző közgyűlésen Fejes úr azt mondta, hogy 10 % körüli áremelésre lesz szükség és nem ilyen nagymértékűre. Négy képviselő is tagja a Városgondozás Felügyelő Bizottságának, tehát egészen jól látják a helyzetet. Jól látják azt, hogy a cégnél mindent megtesznek annak érdekében, hogy a legkorrektebbül, legjobban, leghatékonyabban tudjanak dolgozni és gazdálkodni. Úgy gondolja, hogy ami indokokat ide letettek, azok valósak és elfogadhatóak. Tanácsnok asszonynak válaszként elmondja, hogy ő igent nyomott arra az áremelésre, ami azért kellett megtenni, mert tudták, hogy be fog zárni a hulladéklerakó és az arra való fölkészülésre már előre gondolkozott a Városgondozás Kft. és próbált pénzt „bedepózni” az átállásra. Polgármester úr mondta, hogy nem önkormányzati kompetencia, ebben a Hulladékgazdálkodási társulásnak van döntési jogköre. A Társulásban az egri érdekeket valaki képviseli és azért, hogy milyen álláspontot alakítson ki ez az egri képviselet a társulásban, arról viszont meg kellene kérdezni a közgyűlést. Polgármester úr szavait idézi a 2003. évi egyik közgyűlési jegyzőkönyvből szó szerint, majd ugyan abból a vitából Császár Zoltán tanácsnok úr szavait idézi.

26 Elgondolkodtató az a dolog, hogy van egy 100 %-os önkormányzati tulajdonú cég, aki hulladékgazdálkodással foglalkozik – nemcsak Egerben, hanem elég nagy területen – és ebben a folyamatban, amikor arról van szó, hogy szerződést kössenek, vagy kalkulációkat végezzenek, akkor annak a cégnek a véleményét ki sem kérik. Nem vizsgálták meg és a közgyűlés elé sem hozták azt, hogy ez a cég önerőből melyik részelemet tudta volna például megvalósítani. „Egy demokráciában lehet valamit szeretni, meg nem szeretni. Lehet valami támogatni, meg nem támogatni, de azt, hogy ide sem hozzák és nem beszélnek róla, hanem háttérben egyébként eldőlnek a dolgok, azt gondolja, hogy nem lehet csinálni.” Habis László Jelezte, hogy a közgyűlés úgy döntött, hogy az azzal kapcsolatos kompetenciát a döntésre átadja Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulásnak. A projektet példaértékűnek tart, amit akár is be lehetne mutatni az ország nyilvánossága előtt. Emlékei szerint, amikor koncessziós pályázatról döntöttek, nem volt párközi ütközés. Volt egy konszenzus, mert akkor felismerte a testület azt, hogy elfogyott az idő ebben az egész folyamatban. Tanácsnok asszony kérdésére válaszolva elmondja, hogy tudták 2007-ben, hogy alig két évük van arra, hogy a semmiből megoldást találjanak. Ma is tartja, hogy ilyen típusú ügyekben az önkormányzatok összefogásával lehetett volna, lehetne együttműködést generálni. Azt is látniuk kell, hogy olyan játékba Eger nem mehetett bele, hogy egyetemleges felelősség jegyében elvállalja 90 önkormányzat gondját, mert veszélyek is fennálltak akkor, amikor elkezdték megnézni azt, hogy vajon a nulláról indulva, milyen megoldások jöhetnek szóba. Sajnos olyan pénzügyi előkészítés nem történt, ami ezt biztonságossá tehette volna. 2007 elején már nem volt annak fizikai lehetősége, hogy például önkormányzatok részvénytársaságot alapítsanak és elindítsák ezt a folyamatot. Nem is volt pénzük az önkormányzatoknak, de a legnagyobb tőkeerejű önkormányzatok viszont nem kívántak ebbe az ügybe befektetni. A Közbeszerzési értesítőben közzétett koncessziós eljárás egy nyílt eljárás volt és soha nem gondolná, hogy „nekik be kellene feküdniük akármilyen egy szem cég ágyába”. Az, hogy ezen a pályázaton végül is ketten vettek részt és csak az egyik felelt meg a pályázati kiírásnak az viszont tény. Jogi álláspontok szerint ennek a szerződésnek az aláírása nemcsak lehetőség volt, hanem a Társulási Tanács döntése után kötelesség. Szerencsésnek tartaná, ha a tarifával is foglalkoznának, ami az előterjesztésnek a tárgya. A cégnek tavaly valamivel több, mint 800 millió forintos bevétele volt. Ebből a köztisztasági üzemegység több mint 500 millió forint bevételre tett szert. Akkor, amikor arról beszélnek, hogy átvilágítás, racionalizálás és versenyképesség biztosítás és egyebek, akkor arról is beszélnek, hogy ez az előterjesztés sajátos módon az egri költségeket próbálja leválasztani. Az egri költségekkel és bevételekkel kalkulál, miközben a cég szolgáltat más településeken is. Nyilvánvaló, hogy minél inkább vannak bizonyos költségek, amelyek degresszívek, vannak állandó költségei az ügynek és ezzel az aspektussal nyilván majd foglalkozniuk kell. Maga a köztisztasági üzemegység az természetesen a konténeres hulladékszállítást és egyebeket is tartalmazza. A cégnek van inertes üzletága is. A cég fölhalmozott egy viszonylag komoly pénzeszközt annak érdekében, hogy a műszaki továbblépés lehetőségeit is megteremtse, akkor előkészítette azt, hogy lehessen cégstratégiát felépíteni és ne a nulláról induljanak.

27 A Költségvetési és Gazdálkodási Bizottságban vetették föl és támogatták a 30 %-os emelést. Ez az anyag azt tartalmazza Jegyző úr előterjesztésében, hogy minden bizottság egyhangúlag támogatta a közgyűlés elé terjesztést. Szerencsésnek tartaná, ha a szakmai kérdésekkel is lelkiismeretesebben bánnának. Csákvári Antal Kérdése a Jegyző úrtól és a cég vezetésétől, hogy fizet-e mindenki a városban szemétszállítási díjat? Már korábban is jelezte, hogy a belvárosi utcákban illegálisan helyeznek el polgárok szemetet. Megállnak az autóikkal és az előrecsomagolt szemetét beleteszi a közterületen lévő szemétgyűjtőben. Jegyző úr akkor azt mondta, hogy megvizsgálják azt a javaslatát, miszerint a város venne egy-két olyan mobilkamerát és azt egy hónapig egyik, egy hónapig egy másik helyen üzemeltetnének. A Városgondozás emberei pontosan tudják, hogy a város melyik részén, melyik utcáiban vannak ezek az illegális szemétlerakások többségében és ezeket az embereket meg lehetne büntetni. Az nem elfogadható magatartás, hogy valakik a háztartási szemetüket a közterületeken lévő szemétgyűjtőkben helyezik el. Ebben kérne valamiféle előre mutató javaslatot. Császár Zoltán Egyetért Polgármester úr által elmondottakkal. Sajnálja, hogy Pál György tanácsnok úr felszólalása alatt nem volt jelen, de közügyben volt távol. Pál György 2000. évi a 43. törvényben a Hulladékgazdálkodásról meghozták azokat a döntéseket, amit most a Kormányrendelet a végén megcsináltat. Ebben az ügyben kíváncsi volna, hogyan készült az anyag. Habis László Az anyag ügy készült, hogy az egyik bizottság tett egy módosító indítvány és azt tartalmazza az anyag attól függetlenül, hogy az előterjesztő egyetért azzal, vagy sem. Csákvári Antal Csak jelzi Pál György tanácsnok úr felé, hogy Egerben van FIDESZ. Pál György A Társulási Tanácsban Egert Polgármester úr képviseli. Polgármester úr azokat a döntéseket mi alapján hozza saját „kútfőből”, vagy tanácsadói testülettel? Habis László A jogi szakértőknek az egyes térségeknek, illetve a Hulladékgazdálkodási Társulás tagjainak a költségvetés kérdésében kell kötelezően kikérni a testületi véleményeket és itt a költségvetést a városi költségvetés részként elfogadják. Jelezte azt, hogy a koncessziós

28 ügyben volt felhatalmazás, illetve volt felhatalmazás közgyűlési határozattal a rekultivációs pályázat témakörére is. Ennek kapcsán elmondta azt, hogy kb. 121 milliót nyertek és remélhetőleg még 400 milliót nyernek az egri lerakóhoz. Legjobb tudomása szerint – ezt mondják neki a jogi szakértők –, hogy minden olyan témát, amelyet testület elé kellett hoznia az megtörtént. Egyebekben pedig a Társulás döntései érvényesülnek e területen. Dr. Rittenbacher Ödön Fejes János úr által elmondottakkal nem igazán ért egyet, mert azt feszegeti, hogy a díjemelés a miatt indokolt, mert a Városgondozás Kft. nem képes a helyzethez idomulni. Ezáltal többekben is az a kérdés vetődött föl, hogy a díjemelés a cég „hülyeségének a követésére szolgál-e”, vagy pedig a tényleges, racionális és körülményekhez alkalmazkodó dologról van-e szól. Országos, szakmai kitekintést tesz, mely adatok a Központi Statisztikai Hivatal honlapján megtekinthetőek. Az infláció mértéke a hulladékgazdálkodás területén a kukadíjak januárban 113,5 %-al voltak drágább Magyarországon, mint a 2008-as évben. Szeptemberben, pedig már 120 % volt ez a díj, természetesen az ÁFA már ebbe bele játszott a második félévtől. A díjak még miből állnak össze. Sok településen a faluszéleken bezárták a lerakókat és befejeződött a hulladéklerakók működtetése. Egerben van egy olyan hulladéklerakó, amit így nem lehet bezárni, kerítése van, őrizni kell, monitorozása van és ez önmagában 9,- Ft díjat jelen a kukadíjban. Ha Eger városában a 4,5 millió forint értékű szelektívgyűjtő edény égetnek el, akkor az a következő évi kukadíjban 4,50 forinttal jelenik meg kukánként. Eger városában a cég biztosítja a kukákat, az 23,- forintot jelen egy kukára vetítve. Mindez összesen 36,50 Ft, ami önmagában 13 %-ot képvisel a 269,- forinthoz képest. A szakmai lapok is mind arról írnak, hogy bezártak a hulladéklerakók és mindenütt drágább lett a hulladékkezelés. Az, hogy 2009. július 16-án bezárnak a hulladéklerakók, az annyira nyilvánvaló és ismert dolog volt. Reméli, hogy az átvilágítás választ ad majd arra, hogy ez a díjemelésre miért volt szükség és tár fel tartalékokat. Habis László Biztos abban, hogy az átvilágítás fog hozni szakmai eredményeket. Csákvári Antal A kérdésére nem kapott választ. Dr. Estefán Géza Ha valaki nem köti meg a szerződést, mivel kötelező igénybe venni a közszolgáltatást, azzal szemben van lehetőségük megfelelő eljárás keretében a „rászorításra”. Az önkormányzat által kiadott használatbavételi engedélyekről és üzletnyitási engedélyekről értesíti a Városgondozás Kft.-t és adott esetben van lehetőség az előbbiekben említett eljárás keretében a szerződés megkötésére való rákényszerítésre. Nagyon sokan kapnak lakásfenntartási támogatást az önkormányzattól. A lakásfenntartási támogatás valójában a közüzemi díjakra – közöttük a szemétszállítási díjra – adható.

29 Azt kell megvizsgálniuk az Egészségügyi, Szociális és Családvédelmi Irodával együtt, hogy hogyan lehet megtenni technikailag – mert jogszabályi lehetőség van rá – azt, hogy a lakásfenntartási támogatásnak a szemétszállítási díjra eső részét természetbeni juttatásként kapja meg az illető és a díj pedig átutalásra kerülne a szolgáltató részére. Ezek azok az eszközök, amelyek az önkormányzat rendelkezésére állnak. A meg nem fizetett díjak behajtása már egy nehezebb és hosszadalmasabb eljárás keretében valósítható meg. Habis László Szavazást kér Nagy István tanácsnok javaslatáról, miszerint ma ne hozzanak döntést és állítsanak fel egy bizottságot. Szavazás: .

8 igen, 4 nem és 11 tartózkodás mellett, nem került elfogadásra.

Szavazást kér a 2010. évi díjtételek „A” változatáról. Szavazás:

16 igen és 2 tartózkodás mellett, az „A” változat elfogadásra került. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának 58/2009. (XI.27.) számú rendelete

a települési hulladékkezelési közszolgáltatás legmagasabb díjáról és a díjalkalmazás feltételeiről

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi Önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV törvény 16 .§. (1) bekezdésében , valamint a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (továbbiakban Hgt.) 23. §-ban kapott felhatalmazás alapján, a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 64/2008. (III.28.) Kormány rendelet (továbbiakban Díjszabási rendelet) rendelkezéseire figyelemmel az alábbi rendeletet alkotja. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. §. (1) A rendelet hatálya kiterjed Eger Megyei Jogú Város közigazgatási területén lévő ingatlan tulajdonosaira (használóira), továbbiakban tulajdonosokra. (2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a veszélyes hulladékokra és a velük összefüggő tevékenységre. A HULLADÉKKEZELÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁSI DÍJ TARTALMA 2. §.

30 (1) A hulladékkezelési közszolgáltatási díj (legmagasabb ár) a szolgáltatónál indokoltan felmerülő költségeket és ráfordításokat, valamint a tartós működéshez szükséges nyereséget tartalmazza, amelyek a következők: Költségek és ráfordítások: a) a hulladékbegyűjtés, szállítás, Eger város közigazgatási területén végzett évi egyszeri lomtalanítás, b) a Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás által jóváhagyott, a megfelelően alátámasztott vonatkozó jogszabályi előírásoknak hulladékártalmatlanítási díj, c) Eger város közigazgatási területén végzett szelektív hulladékgyűjtési rendszerrel kapcsolatos üzemeltetési, karbantartási költségei, ráfordításai, d) a Szolgáltató rendelkezésére bocsátott, 2009. július 16-án bezárt, települési szilárd hulladék elhelyezésére szolgáló ártalmatlanító-hely utógondozásának és monitorozásának a díjfizetési időszakra vetített költsége. (2) A tartós működéshez szükséges nyereség tartalma: a) képzett nyereség (Önkormányzattal egyeztetve), amely biztosítja: • az indokolt fejlesztések, bővítések, rekonstrukciók forrását, • az indokolt befektetések megtérülését. b) vállalkozói nyereség 3. §. (1) A közszolgáltatási díj megállapítása egységnyi díjtétel meghatározásával történik a következők szerint: 1. Anyagjellegű ráfordítások: a) Anyagköltség • alkatrész, és üzemanyag költség b) Igénybevett szolgáltatás • postaköltség • külső vállalkozók által végzett javítási költségek, • TMK javítási költségek, • bérmunka • hirdetés, lakossági tájékoztatás

31 c) Egyéb szolgáltatás • biztosítási díj ( kötelező biztosítás) • hatósági dij (gépkocsi vizsgáztatási díj) 2. Bérjellegű ráfordítások: a) Munkabér, bérköltség ( gépkocsivezetők, rakodók bére) b) Személyi jellegű egyéb költségek (szabadság, betegszabadság, saját gépkocsi használata, kafetéria rendszeren belüli juttatások pl. étkezési hozzájárulás, bérlettérítés ), c) Bérjárulékok (nyugdíjbiztosítási - és egészségbiztosítási járulékok, munkaadói járulék, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás) 3. Értékcsökkenési leírás (kukás autók, konténerszállítók, gyűjtőedények és minden egyéb, igazoltan a közszolgáltatás feladatkörébe tartozó gép, eszköz, létesítmény éves amortizációs költsége) I. Közvetlen költségek összesen: (1+2+3) 4.Üzemi általános költség (Felosztása bérköltség arányában történik, ide tartozik az üzemegység vezetők bére, telephely költsége) 5.Igazgatási költség: (Felosztása bérköltség arányában történik, ide tartozik a központi irányítás bérköltsége járulékaival együtt, az irodaházzal kapcsolatos költségek (karbantartás, energia, amortizáció stb.) 6. A Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás által jóváhagyott, a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően alátámasztott hulladék ártalmatlanítási díj. II. Hulladék szállítási, begyűjtési, ártalmatlanítási költség összesen: ( I+4+5+6) 7. Szelektív hulladékgyűjtés bevételeinek és költségeinek különbözete 8. Utógondozás ,monitorozás, rekultiváció költsége ( Ha az önkormányzat a lakosságra hárítja ezt a többletköltséget) 9. Új hulladékkezelő létesítmény beruházási költségeinek fedezete időarányosan számolva ( Ha az önkormányzat a lakosságra hárítja át ezt a többletköltséget) 10. Szervezett zöldhulladék begyűjtés költségei 11. Vállalkozói nyereség III. Közszolgáltatási díj: ( II+7+8+9+10+11)

32

(2) Eger város közigazgatási területén a közszolgáltatás díjának meghatározásakor átalány jellegű díjelem nem alkalmazható. A KÖZSZOLGÁLTATÁSI DÍJ MEGÁLLAPÍTÁSA, ELSZÁMOLÁSA, BEHAJTÁSA, A TELJESÍTÉSRE VONATKOZÓ SZERZŐDÉS TARTALMI ELEMEI 4. §. (1) A fizetendő közszolgáltatási díj az egységnyi díjtétel és a szolgáltatás mennyiségének, illetve gyakoriságának szorzata. (2) Ahol a szervezett szelektív hulladékgyűjtés feltételei adottak, abban az esetben a szolgáltató díjkedvezményt adhat a gyűjtésben résztvevőknek. (3) A közszolgáltatási díjat az igénybevevő - a teljesített közszolgáltatás alapján, a Szolgáltató által kiállított számla ellenében köteles megfizetni. (4) Az ingatlantulajdonos a megelőző elszámolási időszak közszolgáltatás szolgáltatás szerinti mennyiség alapján - a Szolgáltatóval kötött megállapodás szerint - jogosult a fizetendő közszolgáltatási díjat a szerződésben foglalt időtartamra megelőlegezni. (5) Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az, aki a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve, hogy a Szolgáltató számára közszolgáltatást felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére, vonatkozó rendelkezésre állását igazolja (6) A közszolgáltató az ingatlantulajdonossal évenként egyszer számol el, a teljesített szolgáltatásról végszámlát bocsát ki, melyet az ingatlantulajdonos köteles a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül kiegyenlíteni. 5. §. (1) A közszolgáltatót és az ingatlantulajdonost díj visszafizetési, illetve többletszolgáltatás miatti díjkülönbözet fizetési kötelezettség terheli, a 37/2009. (VIII. 28.) számú rendeletben meghatározott mennyiségtől eltérő szolgáltatás esetén. (2) Az ingatlan tulajdonosa köteles a szolgáltató részére többletszolgáltatás miatti díjkülönbözetet fizetni, ha a többletszolgáltatásra az ő felróható magatartása miatt volt szükség. (3) A többletszolgáltatás miatti díjkülönbözet megegyezik a rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott díjszabással. (4) Szolgáltató köteles a 6. §. (3) bekezdés szerinti előlegfizetés és a ténylegesen nyújtott szolgáltatás alapján számított díjkülönbözetet az ingatlantulajdonos részére az év végi elszámoláskor visszafizetni. 6.§.

33

(1) A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatás igénybevételéről szóló szerződésben meg kell határozni a szerződéskötő feleket: a Szolgáltatót és a Megrendelő ingatlantulajdonost. (2) A szerződésben meg kell jelölni: a) a közszolgáltatás igénybevételének kezdő napját, b) a teljesítés helyét, c) a Megrendelő rendelkezésére bocsátott gyűjtőedényt űrtartalom és darabszám szerint, d) az ürítési gyakoriságot és az ürítés idejét napok szerint, e) a Megrendelő által meghatározott, az ingatlanon előreláthatólag keletkező hulladék mennyiségét, amelyre a közszolgáltatást a Megrendelő igénybe veszi. (3) A szerződésben rendelkezni kell továbbá: a) a gyűjtőedények használatának jogcíméről és módjáról, b) a közszolgáltatási díjról és alkalmazásának feltételeiről, c) a közszolgáltatás mértékét meghaladó, a Megrendelő igényei szerint esetleges többletszolgáltatásról és annak díjáról, d) a közszolgáltatási díj megfizetésének módjáról, e) a közszolgáltatási díj megfizetőjének beazonosíthatóságáról f) a szerződés módosításának, felmondásának feltételeiről, g) az irányadó jogszabályok meghatározásáról 7. §. (1) A települési önkormányzat területén a közszolgáltatás legmagasabb díját e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. (2) Az (1) bekezdés szerinti díjak megállapítására a közszolgáltató tesz javaslatot. (3) Ha a közszolgáltatási díjat az Önkormányzat a Díjszabási rendelet. 3. §. (1)-(2) bekezdése alapján számított díjnál alacsonyabb mértékben állapítja meg, abban az esetben a különbség a szolgáltatóval egyeztetett formában kerül jóváírásra. (4) A közszolgáltatási díj esedékes összegét Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése állapítja meg az e rendeletben szabályozott díjkalkuláció alapján.. (5) A Szolgáltató köteles a közszolgáltatási díj megállapítása érdekében az Önkormányzat részére díjkalkulációt készíteni. A Szolgáltató köteles a költségtervében a költségek szigorú elkülönítésének módszerét alkalmazni.

34

(6) A Szolgáltató köteles a Hgt. 25. §. meghatározottak szerint évente - november 05. napjáig költségelemzést készíteni és azt javaslat formájában az Önkormányzat részére előterjeszteni. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 8.§ Jelen rendelet 2009. november 27-én, a kihirdetését követő napon, a rendelet 1. sz. melléklete 2010. január 1. napjától lép hatályba.

Habis László polgármester

Dr Estefán Géza Címzetes főjegyző

1.számú melléklet MEGNEVEZÉS

2010. évi díjtétel lakossági

2010. évi díjtétel közületi

110-120 literes edény egyszeri ürítési díja

328,00 Ft/ürítés

356,00 Ft/ürítés

60 literes edény egyszeri ürítési díja

236,00 Ft/ürítés

256,00 Ft/ürítés

240 literes edény egyszeri ürítési díja

548,00 Ft/ürítés

596,00 Ft/ürítés

5 m -es lakossági konténer

10.432,00 Ft/ürítés

11.320,00 Ft/ürítés

Nem szabványos edény (60 literes zsák) szállítási díja

256,00Ft/ürítés

280,00Ft/ürítés

3

A díjtételek az általános forgalmi adót nem tartalmazzák. Habis László polgármester

Dr. Estefán Géza Címzetes Főjegyző

35 Szavazás:

16 igen és 1 tartózkodás mellett, elfogadásra került.

661/2009. (XI.26.) számú közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése a települési hulladékkezelési közszolgáltatás legmagasabb díjáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló rendelet 1. sz. mellékletében a 2010. évi szolgáltatási díjtételeket az alábbiak szerint hagyja jóvá azzal, hogy a veszteség kigazdálkodására - a folyamatban lévő átvilágítás javaslatait figyelembe véve, (hatékonyság növelése, költségtakarékossági intézkedések megtétele) a 2010. évi üzleti tervben tegyen javaslatot a társaság.

5./

Felelős:

Rittenbacher Ödön ügyvezető

Határidő:

2010. február 28.

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének rendelet-tervezete a helyi iparűzési adóról ( egy fordulóban tárgyalt)

Előadó:

Dr. Estefán Géza címzetes főjegyző

Dr. Estefán Géza Valamennyi adónemmel kapcsolatos elmondja, hogy eddig az adórendeletük egységes szerkezetben volt foglalva, de mint látható az egyes adófajták tekintetében külön-külön fognak rendeletet hozni. A formáját illetően újdonság van, aminek az az oka, hogy az iparűzési adónak és a vagyonadónak a bevezetése kapcsán bizonyos adóztatási feladatok elkerülnek az önkormányzattól az APEH-hoz. Ez azt jeleneti, hogy az ezzel kapcsolatos rendeleteket külön-külön kell majd kezelniük, hiszen a jövőben más rendeletalkotási szempontok fognak érvényesülni. Az iparűzési adóval kapcsolatosan elmondja, hogy különösebb változás nincs, de azt azért hangsúlyozza, hogy most már feltétel nélkül és maradéktalanul biztosít a rendelet egy kedvezményt azoknak, akiknek a vállalkozási szintű adóalapja nem éri el a 2,5 millió forintot. Ők feltétel nélkül kapnak 50 %-os kedvezményt, vagyis ezeknél az adózóknál nem 2 %, hanem 1 % az iparűzési adó mértéke. Habis László Sajnálatos az, hogy a törvény semmiféle garanciát, vagy ellenőrzési lehetőséget nem ad az önkormányzat kezébe, hogy mekkora összeget kapnak. Van egy olyan „merész” állítás is az anyagban, hogy ez a törvénymódosítás sérti a z Önkormányzati törvényt.

36 Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Szavazás:

18 igen szavazattal, elfogadásra került. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának 59/2009. (XI.27.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról I. Általános rendelkezések

1.§

A helyi közszolgáltatások biztosítása érdekében Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata a helyi adókról szóló 1990. évi C. Törvény (továbbiakban: Htv.) felhatalmazása alapján, a közigazgatási területen folytatott gazdasági tevékenység adóztatására helyi iparűzési adókötelezettséget (továbbiakban: HIPA) állapít meg.

2.§

2010. január 1. napjától Eger Megyei Jogú Város illetékességi területén továbbra is adóköteles az állandó és ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység.

3.§

Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben más magasabb szintű anyagi és eljárásjogi jogszabályokban foglaltak az irányadóak. II. A helyi iparűzési adóra vonatkozó különös rendelkezések. Adókötelezettség

4.§

Adóköteles az állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység. Az adó mértéke

5.§

Az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke az adóalap 2%-a.

6.§

A Htv. 37. § (2) bekezdésének b) és c) pontja szerinti ideiglenes jelleggel végezett iparűzési tevékenység esetén naptári naponként az adó mértéke: 3.000 Ft. Adókedvezmények

7.§

Az a vállalkozó, akinek az éves vállalkozási szintű adóalapja a 2,5 millió forintot nem haladja meg, az állandó jellegű tevékenység végzése utáni végleges számított iparűzési adóból 50%-os adókedvezményre jogosult. III.

37

Befizetésre vonatkozó rendelkezések 8.§

Eger Megyei Jogú Város illetékességi területén folytatott vállalkozási tevékenység után fizetendő HIPA-t, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény által meghatározott módon és határidőben Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Helyi Iparűzési Adó Számlájára {12033007-00102883-02200006} kell teljesíteni.

9.§

Az adózó az önkormányzati adóhatóság felé történő HIPA, ezzel összefüggő késedelmi pótlék és bírság befizetéseket, utalásokat - előzetes hozzájárulásuk alapján- csoportos beszedési megbízás alapján is teljesítheti. IV. Hatályba léptető, záró rendelkezések

10.§

(1) Ez a rendelet 2010. január 1. napjával lép hatályba, egyidejűleg 2009. december 31-i nappal Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának 40/2004. (XII. 17.) számú többször módosított rendelete a helyi adókról hatályát veszti. (2) Egyúttal az (1) bekezdésben foglalt alaprendeltet módosító 13/2005. (III.04.) önkormányzati rendelet, a 16/2005. (XII.15.) önkormányzati rendelet, a 24/2005 (IX. 02.) számú önkormányzati rendelet, az 1/2007 (I.26.) önkormányzati rendelet, a 24/2007. (V.25.) önkormányzati rendelet, a 45/2007. (IX.28.) önkormányzati rendelet, a 61/2007. (XI.30.) önkormányzati rendelet, a 31/2008. (VI.27.) önkormányzati rendelet, az 58/2008. (XI.28.) önkormányzati rendelet, a 9/2009. (II.27.) önkormányzati rendelet, a 25/2009. (V.29.) önkormányzati rendelet is hatályon kívül kerülnek.

Eger, 2009. november 26.

Habis László s.k. Polgármester

6./

Dr. Estefán Géza s.k. Jegyző

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének rendelet-tervezete a helyi iparűzési adó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról ( egy fordulóban tárgyalt)

Előadó:

Dr. Estefán Géza címzetes főjegyző

38 Dr. Estefán Géza Hangsúlyozza, hogy önállóan kerül szabályozásra és külön kerül választásra a korábbi rendeletnek ez a része. Továbbra is lesz lehetőség a 2009. évi iparűzési adóról rendelkezni. Habis László Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Szavazás:

18 igen szavazattal elfogadásra került. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának 60/2009. (XI.27.) számú rendelete

a helyi iparűzési adó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról

I. Általános rendelkezések 1.§

E rendelkezés jogot ad a vállalkozónak arra, hogy befizetett helyi iparűzési adója (továbbiakban: HIPA) meghatározott részének felhasználásáról az adóévet követő évben (a rendelkező nyilatkozat évében) önkormányzati rendeletben rögzített mértékben, megjelölt kedvezményezett javára nyilatkozatban rendelkezzék. A vállalkozó e jogának megvalósulását szolgáló eljárás szabályairól e rendelkezés tárgyát képező adórész mértékéről és a kedvezményezettek köréről a Képviselőtestület a következő rendeletet alkotja: A HIPA meghatározott részéről történő rendelkezés különös szabályai

2.§

E rendelet alkalmazásában befizetett adónak azt az összeget kell tekinteni, amelyet a vállalkozó az állandó jelleggel végzett HIPA bevallásában végleges adóként szerepel, feltéve, hogy a vállalkozó a) a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig (május 31), a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó akkor, ha a bevallás benyújtása a naptári év július 30-ig megtörténik, illetve amennyiben a bevallás adóhatósági javítása alapján az adózót további befizetendő adó terheli, az annak megfizetésére előírt határidőig, vagy b) az esedékességet megelőzően benyújtott kérelmére az adóhatóság legfeljebb 12 havi részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyezett, és a vállalkozó az engedélyező határozatban foglalt feltételeknek maradéktalanul eleget téve a felszámított pótlékot és az adót hiánytalanul megfizette.

39 3.§

Az adó abban az esetben is határidőben megfizetettnek minősül, ha az adózó a határidőben benyújtott bevallásában az adótartozás megfizetéséről átvezetés útján rendelkezik, és a tartozás kiegyenlítésére az átvezetés forrásául megjelölt összeg az átvezetés időpontjában ténylegesen fedezetet nyújt.

4.§

(1) A vállalkozó nyilatkozatban rendelkezhet befizetett adójának három százalékáról a 7.§-ban meghatározottak közül kiválasztott egy kedvezményezett javára. (2) A befizetett adó három százalékáról csak teljes egészében lehet rendelkezni a 8-9.§-okban meghatározott feltételeknek megfelelő, egy kedvezményezett javára. (3) Ha a vállalkozó a befizetett adójának felhasználásáról rendelkezett, és rendelkezésének teljesítése megtörtént, a teljesítés szerinti összeg kizárólag abban az esetben módosítható, ha a módosítás a rendelkező nyilatkozat évének július 31. napjáig megtörténik.

5.§

E rendelet „I. számú mellékletében” rendszeresített nyomtatványon „Nyilatkozatot” tehet az a vállalkozó, akinek az éves iparűzési adóbevallásában legalább 300 ezer Ft adófizetési kötelezettsége keletkezett.

6.§

(1) A nyilatkozatban jelölhető az éves helyi iparűzési adóbevallásban szereplő adó összegének 3 %-a, de legfeljebb 300 ezer forint. (2)

Az adózó jelölése nem lehet 9 ezer forintnál kisebb összegű.

7.§

A vállalkozó nyilatkozatában Eger közigazgatási területén lévő állami, egyházi és önkormányzati fenntartású költségvetési szervei, intézményei részére, valamint egri székhelyű oktatási intézmények, civil szervezetek (alapítványok, egyesületek, társadalmi szervezetek) részére jelölhet.

8.§

E rendelet alkalmazásában kedvezményezettnek minősül: (1) azon - az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény szerinti - társadalmi szervezet (kivéve a pártot, munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet), amelyet a bíróság az adózó felhasználási javaslata évének első napján, és (2) azon alapítvány, amelyet a bíróság az adózó felhasználási javaslata évének első napján, továbbá (3) azon kiemelkedően közhasznú alapítvány, társadalmi szervezet és közalapítvány, amelyet a bíróság az adózó felhasználási javaslata évének első napján, kiemelkedő közhasznú szervezetként, illetve közalapítványként a nyilvántartásban szerepeltet.

9.§

A civil szervezetek közül az a szervezet lehet kedvezményezett, amely: (1) A rendelkező nyilatkozat évét megelőző öt évben nem kötött vagy nem tartott fenn együttműködési megállapodást párttal, pártoktól független, azoktól

40 támogatást nem kap, országgyűlési és helyi képviselőjelöltet az utolsó választáson nem állított és nem támogatott, valamint a rendelkező nyilatkozat évét megelőző öt évben nem állított párttal közös jelöltet országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi önkormányzati választáson. (2) Nyilatkozik arról, hogy esedékes köztartozása nincs, valamint arról, hogy a felhasználási javaslatot benyújtó adózóval semmiféle alapítói, vagyoni, irányítói, ellenőrzési kapcsolata és kötelezettsége nincs. (3) Nyilatkozik arról, hogy az alapszabálya, alapító okirata szerinti tevékenységét a rendelkező nyilatkozat évét megelőző év első napja óta megszakítás nélkül ténylegesen folytatja. 10.§

Felhasználási javaslata érvénytelen annak az adózónak, aki: (1) az éves adóbevallását vagy javaslatát a törvényben előírt helyi iparűzési adóra vonatkozó bevallási határidőt, üzleti évet választó adózó esetében pedig július 30-át követően nyújtja be, (2) helyi adó, gépjárműadó és egyéb önkormányzati hatáskörbe tartozó esedékes, összesítetten egy ezer forintnál nagyobb összegű adó és díjhátralékkal rendelkezik és ezt az esedékes tartozást az adóév augusztus hó 10-ig nem rendezi. (3) Adó és díjhátraléknak minősül az augusztus 10-i nappal az önkormányzat nyilvántartásában lévő, esedékes 1 000 Ft-nál magasabb helyi adó, gépjárműadó, vagy más önkormányzati hatáskörbe tartozó adó, díj és adók módjára behajtásra kimutatott követelés, késedelmi pótlék, bírság illetve illetéktartozás. (4) Feldolgozhatatlan, hiányos, vagy hibás jelölést tesz és az adóhatóság felhívására előírt határidőig annak javítását nem végzi el. (5)

11.§

Az előírt nyilatkozattételi és közlési kötelezettségét nem teljesíti.

(1) Ha a vállalkozó a befizetett adójának nyilatkozatban meghatározott részéről e rendelet szabályai szerint rendelkezett, és rendelkezésének teljesítése megtörtént, akkor a teljesítés szerinti összeg sem adóhatósági ellenőrzés, sem önellenőrzés következményeként utóbb nem módosítható. (2) Ha az adózó nyilatkozatát tartalmazó adóbevallásának önellenőrzése vagy adóhatósági ellenőrzése az önkormányzati adóalap adójára kevesebbet állapít meg a bevallott összegnél, akkor a különbözetnek a felhasználási javaslatban rögzített hányadát - ha az legalább ezer forint, és a rendelkezés teljesítése a kedvezményezett javára megtörtént - az önkormányzati adóhatóság határozata alapján, a vállalkozónak a költségvetési számla javára meg kell fizetnie.

12.§

Az önkormányzati adóhatóság a helyi iparűzési adóbevallások feldolgozását követően, a címkézésben érintett intézmények, egyesületek, alapítványok részére tételesen jelölt összegekről készült adatokat átadja a kiutalásra illetékes Gazdasági Irodának. A további feladatokat az ágazatilag szakirodák folytatják le.

41 13.§

A nyilatkozatban jelölt rendelkezések jogszabályokban foglaltak szerint történik.

teljesítése

más

magasabb

szintű

14.§

A 2009. évi kedvezményezettekről az őket megillető összegekről, valamint az érvényesen rendelkezők számáról az önkormányzati adóhatóság internetes honlapján tájékoztatást ad.

15.§

A felhasználás abban az esetben tekinthető megfelelőnek, amennyiben a költségvetési támogatást a kedvezményezett az alapító okiratában, alapszabályában alaptevékenységként meghatározott tevékenység megvalósítására fordítja, illetve a létesítő okiratában és a rá vonatkozó külön jogszabályokban alaptevékenységként meghatározott közcélú, közérdekű, közhasznú tevékenység megvalósítására fordítja. Hatályba léptető, záró rendelkezések

16.§

Ez a rendelet 2010. január 1. napjával lép hatályba azzal, hogy a rendelkező nyilatkozatot első alkalommal a 2009. évi HIPA bevalláskor lehet megtenni.

Eger, 2009. november 26. Habis László s.k. Polgármester

7./

Dr. Estefán Géza s.k. Jegyző

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének rendelet-tervezete az idegenforgalmi adóról ( egy fordulóban tárgyalt)

Előadó:

Dr. Estefán Géza címzetes főjegyző

Dr. Estefán Géza Az idegenforgalmi adórendelet kapcsán elmondja, hogy a 2010. évben fizetendő 360,- Ft / fő meg van határozva, vagyis ez korábbi rendeletük. A jelenlegi előterjesztésben javasolt 2011. évre a 380,- Ft / fő. A költségvetési koncepcióban is markánsan ki van hangsúlyozva, hogy 2010. évtől az üdülőhelyi normatíva megszűnik, tehát az 1,- forinthoz, a 2,- forint hozzátételével nem lehet számolni a központi költségvetés alapján. Habis László Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez.

42 Szavazás:

18 igen szavazattal elfogadásra került. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának 61/2009. (XI.27.) számú rendelete az idegenforgalmi adóról I. Általános rendelkezések

1.§

A helyi közszolgáltatások biztosítása és az idegenforgalomi feladatok ellátása érdekében Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata a helyi adókról szóló 1990. évi C. Törvény (továbbiakban: Htv.) felhatalmazása alapján, a közigazgatási területen nem állandó lakosként való tartózkodás adóztatására 2010. január 1. napjától idegenforgalmi adókötelezettséget (továbbiakban: IFA) állapít meg.

2.§

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata az idegenforgalmi adóból befolyó adóbevételt és az ezzel összefüggésben kapott állami támogatást elsődlegesen idegenforgalmi, üdülőhelyi többletfeladatok céljára használhatja fel.

3.§

Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben más magasabb szintű anyagi és eljárásjogi jogszabályokban foglaltak az irányadóak. II. Az idegenforgalmi adóra vonatkozó különös rendelkezések. Adókötelezettség

4.§

Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki - a Htv. szabályai szerint - nem állandó lakosként Eger Megyei Jogú Város közigazgatási területén legalább egy vendégéjszakát eltölt. Az adó alapja

5.§

Az adó alapja a megkezdett vendégéjszakák száma. Az adó mértéke

6.§

Az adó mértéke személyenként és vendégéjszakánként: (1)

2010. január 1-jétől: 360 Ft/fő,

(2)

2011. január 1-jétől: 380 Ft/fő. Adókedvezmény

43 7.§

A turistaszállón, ifjúsági szállón eltöltött vendégéjszaka után a diákigazolvánnyal rendelkező magánszemély 50% adókedvezményre jogosult. Adóbejelentkezés, adóbevallás

8.§

(1) Az adóbeszedésre kötelezett adózó az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon az adómentes és adóköteles vendégéjszakákról a tárgyhónapot követő hó 15-ig bevallást készít. (2) Az adóbeszedésre kötelezett adózó, az adóköteles bevételszerző tevékenységet, annak keletkezésétől számított 15 napon belül az önkormányzati adóhatóság felé köteles az előírt nyomtatványon bejelenteni. III. Befizetésre vonatkozó rendelkezések

9.§

Eger Megyei Jogú Város illetékességi területén való tartózkodás után fizetendő IFA-t, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény által meghatározott módon és határidőben Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Tartózkodási Idő Utáni Idegenforgalmi Adó Számlájára {12033007-00102883-02000002} kell teljesíteni.

10.§

Az adózó az önkormányzati adóhatóság felé történő IFA, ezzel összefüggő késedelmi pótlék és bírság befizetéseket, utalásokat - előzetes hozzájárulás alapjáncsoportos beszedési megbízás alapján is teljesítheti. IV. Nyilvántartás vezetési kötelezettség

11.§

(1) Az adóbeszedésre kötelezett szálláshely az általa beszedett adóról, az adó alapjának, a mentesség, adókedvezmény jogcímének és jogosultságának, valamint az adó összegének utólagos megállapítására is alkalmas nyilvántartás vezetésére kötelezett. (2) A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a szálláshelyet igénybevevő személy adatait, megérkezésének és távozásának idejét, a szálláshelyen eltöltött vendégéjszakák számát, az adómentességre illetve adókedvezményre jogosító tartózkodás pontos megjelölését, valamint a beszedett idegenforgalmi adó összegét. Amennyiben az adó beszedését, az adó beszedésére kötelezett elmulasztja vagy átvállalja, úgy ennek tényét is rögzíteni kell. (3) Az adó beszedésére kötelezett szállásadónak az adómentességre, adókedvezményre jogosító tartózkodást igazolnia kell, ennek hiányában az adót minden esetben meg kell fizetnie. V. Hatósági adatszolgáltatás

44

12.§

(1) A szálláshely üzemeltetési engedély kiadását, megszűnését, módosítását a szakhatóság a negyedévet követő hó 15-ig az önkormányzati adóhatság részére átadja. Egyben az adóév első napja alapján fennálló állapotról tételes adatszolgáltatást is teljesít. Az adatszolgáltatás a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009.(X.20.) Kormányrendelet 6.§ (1) bekezdésében, valamint a 12.§ (1) bekezdésben részletezett adattartalomnak megfelelően készül. (2) Az egyéb szálláshelyet üzemeltető szálláshelyek hatósági nyilvántartását vezető szakhatóság, az adóévet követő év február 20-ig az önkormányzati adóhatóság részére adatot szolgáltat a szálláshelyek által - a jegyző felé jelentett fogadott vendégek és az általuk eltöltött vendégéjszakák összesített számáról (magyarországi lakhellyel rendelkező és magyarországi lakhellyel nem rendelkező bontásban), valamint a szobák, ágyak, férőhelyek kapacitás adatairól. VI. Hatályba léptető, záró rendelkezések

13.§

Ez a rendelet 2010. január 1. napjával lép hatályba.

Eger, 2009. november 26. Habis László s.k. Polgármester

8./

Dr. Estefán Géza s.k. Jegyző

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének rendelet-tervezete az ingatlanokat terhelő építményadóról és telekadórl ( egy fordulóban tárgyalt)

Előadó:

Dr. Estefán Géza címzetes főjegyző

Dr. Estefán Géza A mértékre vonatkozóan van „A” és „B” változat. Az „A” változat a 400,- Ft / m2, a jelenlegi szabályozás, a „B” változat pedig tartalmaz némi emelést. Habis László Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez.

45 Szavazás a 6.§ „B” változatára. Szavazás:

18 igen és 1 tartózkodás mellett, elfogadásra került.

Szavazás a 7.§ (2), (3), (4) bekezdésére vonatkozó „B” változatáról. Szavazás:

19 igen szavazattal elfogadásra került.

Szavazás a rendelet egészéről. Szavazás:

18 igen és 1 tartózkodás mellett, elfogadásra került. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának 62/2009. (XI. 27.) számú rendelete az ingatlanokat terhelő építményadóról és telekadóról

I.

Általános rendelkezések 1.§

A helyi közszolgáltatások biztosítása érdekében Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata a helyi adókról szóló 1990. évi C. Törvény (továbbiakban: Htv.) felhatalmazása alapján, a közigazgatási területen található ingatlantulajdonra, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra 2010. január 1. napjától folytatólagosan vagyoni típusú adókötelezettséget állapít meg.

2.§

Eger Megyei Jogú Város közigazgatási területén lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló épületek, épületrészek építményadóban, a beépítetlen belterületi földrészletek telekadóban adóznak.

3.§

Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben más magasabb szintű anyagi és eljárásjogi jogszabályokban foglaltak az irányadóak. II. Az építményadóra vonatkozó különös rendelkezések. Adókötelezettség

4.§

Adóköteles – a Htv. szabályai szerint - az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény).

46

Az adó alapja és mértéke 5.§

Az adó alapja az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete.

6.§

(1)

Az adó évi általános mértéke 2010. évtől: 450 Ft/m2/év.

(2)

A pince ingatlanok után fizetendő adó mértéke a (3) bekezdésben foglalt kivétellel: 60 Ft/m2/év.

(3)

A kiemelt kereskedelmi övezetben elhelyezkedő és a (4) bekezdésbe nem tartozó építmények mértéke: 1 100Ft/m2/év.

(4)

A kiemelt kereskedelmi övezetben elhelyezkedő mélygarázs, parkoló céljára szolgáló épületrészek adó mértéke: 450 Ft/m2/év. Adókedvezmény

7.§

(1) A nem vállalkozói üzleti célt szolgáló lakás hasznos alapterülete után számított adórészből a magánszemélynek az adókedvezmény mértéke 2010. évtől 82%. (2) Az (1) bekezdésben foglalt adókedvezmény nem vehető igénybe annak a lakóingatlan tulajdonosnak a lakóingatlana után, akinek az adóév első napján az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. Törvény alapján vagyonadó fizetési kötelezettsége keletkezik. (3) Az adózó legkésőbb, a lakóingatlanáról szóló vagyonadó bevallás benyújtását követő 15 napon belül köteles az önkormányzati adóhatóság felé a (2) bekezdés szerinti változást az előírt nyomtatványon bejelenteni. (4) Az önkormányzati adóhatóság a bejelentés alapján az adókülönbözetet határozatban írja elő.

8.§

(1) Egy lakás után az egy háztartásban 3 vagy több gyermeket nevelő adóalany, a számított adóból további 50%-os adókedvezményt vehet igénybe. (2) Az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő vagy a legalább 67%-ban rokkant (III. rokkantsági csoport) adóalany magánszemély a lakcímnyilvántartás szerint és ténylegesen (életvitelszerűen) is lakóhelyéül szolgáló lakása után a számított adóból további 50%-os adókedvezményt vehet igénybe. (3) Az (1-2) bekezdésekben említett adókedvezményre jogosult adóalany igényét, vagy a kedvezmény megszűnését az adóévet követő év január 15. napjáig jelenti be – az iratok csatolása mellett - az illetékes adóhatóságnál.

47 (4) Az (1-2) bekezdésekben említett adókedvezmény, - a tulajdoni rész illetve a vagyoni értékű jog nagyságától függetlenül - a harmadik gyermek megszületését követően, illetve az öregségi nyugdíjjogosultság elérését, vagy a rokkantsági megállapítás évét követő adóév első napjától érvényesíthető. 9.§

(1) A külterületen lévő nem lakás céljára és nem vállalkozói üzleti célt szolgáló épület, épületrész után a magánszemély adóalany 2010. évtől 70%-os mértékű adókedvezményre jogosult. (2) A magánszemély 2010. évtől a külvárosban elhelyezkedő egyéb nem lakás céljára és nem vállalkozói üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze után – a pincék kivételével - 25%-os mértékű adókedvezményt érvényesíthet.

10.§

Több tulajdonos esetén az adókedvezmény számítása az egész ingatlan (1/1) hasznos adóköteles alapterülete után történik és a számított adóból a tulajdonosokat a tulajdoni hányadaik arányában terheli az adókedvezménnyel korrigált adófizetési kötelezettség. Adókötelezettség bevallása

11.§

Az adózó az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon teljesíti az építményadó kötelezettségének keletkezését, változását, megszűnését, melynek a változást követő év január 15-ig tesz eleget. Befizetésre vonatkozó rendelkezések

12.§

Eger Megyei Jogú Város illetékességi területén lévő adótárgyak után az építményadót, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény által meghatározott módon és határidőben Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Építményadó Számlájára {12033007-00102883-01800005} kell teljesíteni.

13.§

Az adózó az önkormányzati adóhatóság felé történő építményadót, ezzel összefüggő késedelmi pótlék és bírság befizetéseket, utalásokat - előzetes hozzájárulásuk alapján - csoportos beszedési megbízás alapján is teljesítheti. III. A telekadóra vonatkozó különös rendelkezések. Adókötelezettség

14.§

Adóköteles – a Htv. szabályai szerint - az önkormányzat illetékességi területén lévő beépítetlen belterületi földrészlet (továbbiakban: telek). Az adó alapja és mértéke

15.§

Az adó alapja a telek négyzetméterben számított területe.

16.§

Az adó évi mértéke 2010. január 1-jétől:

48

(1)

Beépítetlen építési teleknek nem minősülő belterületi földrészlet után bel-, és külvárosban: 0 Ft/m2/év;

(2)

Beépítetlen építési teleknek minősülő belterületi földrészlet után

(3)

a)

Belvárosban:

100 Ft/m2/év,

b)

Külvárosban:

50 Ft/m2/év.

Amennyiben, az építési telek elhelyezkedése két övezetet is érint, úgy az adóalanyok számára kedvezőbb mértéket lehet alkalmazni. Adókedvezmény

17.§

(1) A fizetendő éves adóból /alapadóból/ a belvárosi beépítetlen telek után 25%-os, külvárosi beépítetlen telek után 50%-os kedvezményre jogosult az a tulajdonos, aki az ingatlant, a vételt követő 4 éven belül lakóházzal beépíti és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. (2) Amennyiben az adózó több telekre is igénybe vett beépítési kedvezményt és mindegyik esetében vállalta lakóház felépítését, majd a telkeket utóbb egyesíttette, az adót az adóhatóság akkor törli, ha az új telek esetén a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. Ellenkező esetben valamennyi telek után meg kell fizetni az adót és a késedelmi pótlék összegét is. Ha az adózó a megszerzett telket utóbb megosztja, az adóhatóság a telekadóból csak azt az adórészt törli, amely arra a megosztás során létrejött telekre esik, amelyen a lakóház felépült, feltéve, hogy a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. A telekadó fennmaradó részét késedelmi pótlékkal növelt összegben kell megfizetni. Ha a maximális beépíthetőség a telekadó kötelezettség keletkezésének időpontjában és a használatbavételi engedély kiadásának időpontjában eltérő, a kettő közül az adózóra összességében kedvezőbbet kell figyelembe venni. (3) 2010. évtől az a tulajdonos, aki az adóévet megelőző évben önkormányzat által szervezett, vagy lakossági önerős kommunális közműberuházáshoz (Htv. 52.§ 18. pont) hozzájárulást, befizetést teljesített, úgy kérelemre, legfeljebb két évre a számított adóból további 50%-os mértékű kedvezményben részesül. (4) A vállalkozónak (Htv. 52.§ 26. pontja) minősülő adóalany az (1-2) bekezdésben foglalt adókedvezményre – a Htv. tilalma miatt - nem jogosult.

18.§

(1) A tulajdonos a lakóház építési szándékáról a bevallásban tesz nyilatkozatot. A kedvezményezett, köteles a vételt /szerzést/ követő 4 év elteltével a lakóház építés befejezését az önkormányzati adóhatóságnál használatbavételi engedély bemutatásával igazolni.

49 (2) A vállalt beépítés elmaradása, vagy befejezésének hiánya miatt, a jogosulatlanul igénybevett kedvezményt az eredeti esedékességtől számítottan késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni. Erről az adóhatóság – az adózó igazolásának hiányában - határozattal rendelkezik. (3) A 17.§ (3) bekezdésben foglalt adókedvezmény a kérelem beérkezését és a kommunális közműberuházási hozzájárulás befizetésének igazolását követően kerül jóváírásra. Adókötelezettség bevallása 19.§

Az adózó az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon teljesíti a telekadó kötelezettségének keletkezését, változását, megszűnését, melynek a változást követő év január 15-ig tesz eleget. Befizetésre vonatkozó rendelkezések

20.§

Eger Megyei Jogú Város illetékességi területén lévő adótárgyak után a telekadót, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény által meghatározott módon és határidőben Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Telekadó Számlájára {12033007-00102883-01700008} kell teljesíteni.

21.§

Az adózók az önkormányzati adóhatóság felé történő telekadót, ezzel összefüggő késedelmi pótlék és bírság befizetéseket, utalásokat - előzetes hozzájárulásuk alapján - csoportos beszedési megbízás alapján is teljesíthetik. IV. Hatósági adatszolgáltatás

22.§

(1) Az építésügyi hatóság az általa kiadott használatbavételi engedély, építési engedély, bontási engedély egy példányát a negyedévet követő hó 15-ig az önkormányzati adóhatóság részére megküldi. A használatba vételi engedély mellé másolatban csatolja a lakások és üdülők végleges használatbavételéről szóló részletező adatokat is. (2) Az önkormányzat tulajdonában, használatában lévő ingatlanok értékesítése esetén, a szerződés egy példányát az azt bonyolító szakigazgatási szerv a negyedévet követő hó 15-ig az önkormányzati adóhatóság részére átadja. (3) Az önkormányzat ingatlanainak kezelésével megbízott szervezet – az önkormányzati adóhatóság által közzétett formában - két alkalommal július 15-ig és január 15-ig adatot szolgáltat a bérbe adott ingatlanokról és a bérlőik adatairól. (4) A szakiroda az elhunyt egri lakosok adatairól havonta, a halálesetet követő hó 15-ig tájékoztatja az önkormányzati adóhatóságot. V.

50 Értelmező rendelkezések 23.§

azon területek, ahol az ingatlan-nyilvántartás helyrajzi 1. Külterület: számai 0-val, zártkerti ingatlanok esetében 20 ezer feletti számmal kezdődnek. 2. Gyermek: e jogszabály szerint a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató; valamint korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetve a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek. 3. Háztartás: az egy lakásban együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége. 4. Építési telek: beépítésre szánt területen fekvő, az építési szabályoknak /országos településrendezési és építési követelményeknek/ szabályozási terveknek, helyi építési szabályzatnak megfelelően kialakított és közútról vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthető telek. az általános rendezési terv szerint a Malom út, Cifrakapu tér, 5. Belváros: Jankovics út, Balassa út, Knézich út, Dayka út, Szajcz út, Servita út, Karéj út, Vécsey Sándor út, Bástya út, Mekcsey út, Szarvas tér, Frank T. út, Klapka út, Sóház út, Trinitárius út, Eszterházy tér, Barkóczy út, Csiky út, Tündérpart, Vitkovics út, által körbezárt terület, valamint a felsorolt utcák mindkét oldalán és a tereken elhelyezkedő építmények által elfoglalt területrész. 6.

Külváros:

a belváros és a külterület között elhelyezkedő területrész.

7. Pince: olyan szerkezetileg önálló helyiség, helyiségcsoport amelynek padlófelülete több mint 0,70 m-rel kerül a terepcsatlakozás alá és amely földdel fedve is legfeljebb 1,0 m-rel emelkedik ki a környező és a csatlakozó terepszintből, és legfeljebb bejárati és tereplejtő felőli homlokzatfelülete van. 8. Öregségi nyugdíj: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. Törvény szerint meghatározott életkor elérése és meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén járó nyugellátás. 9

Kiemelt kereskedelmi övezet: a. A Törvényház utca, a Vörösmarty utca, a Dr Nagy János utca, a Kracker János utca, a 4486/2 és a 4488 helyrajzi számú ingatlanok által behatárolt terület; b. A Rákóczi utca, a 1256; a 1255/3; a 1255/2; a 0507(Eger patak); a 1255/16; a 1255/8 helyrajz számú ingatlanok; az Egri utca, a 1254; a 0253/1(vasúti pálya); a 1306; a 1307/29; a 1307/71 (közterület)

51 helyrajzi számú ingatlanok; Cifrakapu utca; 1302/2 (közterület) és 1301/3. helyrajzi számú ingatlanok által behatárolt terület. VI. Hatályba léptető, záró rendelkezések 24.§

Ez a rendelet 2010. január 1. napjával lép hatályba.

Eger, 2009. november 26. Habis László s.k. polgármester

Dr. Estefán Géza s.k. jegyző

Átadja a szót Alpolgármester úrnak. Szeleczki János 9./

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének rendelet-tervezete az Önkormányzat 2009. évi költségvetéséről, módosításának és végrehajtásának rendjéről szóló 10/2009. (II. 27.) számú önkormányzati rendelet módosítására ( egy fordulóban tárgyalt)

Előadó:

Habis László polgármester

Habis László Közel 350 millió forinttal növelik a III. negyedévi módosítások kapcsán a költségvetési főösszeget, emiatt ez meghaladja a 17,4 milliárd forintot. A legnagyobb része intézményi határkörű változásokon alapul, illetve a központi támogatások pótelőirányzata volt, az amelyik 180 millió nagyságrendet ért el. Az átvett pénzeszközök is mintegy 80 millió forintot tettek ki. A létszámkeret összesen 6 fővel csökkent, így 2321 főre változott. Ezek a változtatások a költségvetés belső egyensúlyi szempontjait is megfelelően leképezik. Dr. Gál János Amennyiben menet közben előirányzat módosítás történik, akkor azt a változtatást végre kell hajtani jogszabályi előírás alapján.

52 Szeleczki János Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Szavazás:

17 igen szavazattal elfogadásra került. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának 63/2009. (XI.27.) számú rendelete az Önkormányzat 2009. évi költségvetéséről, módosításának és végrehajtásának rendjéről szóló 10/2009. (II. 27.) számú önkormányzati rendelet módosítására

1. § (1) Az Önkormányzat 2009. évi költségvetéséről, módosításának és végrehajtásának rendjéről szóló 10/2009. (II. 27.) számú önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R.) II. Rész - Az Önkormányzat költségvetésének bevételei és kiadásai - 2. § (1) bekezdése az alábbiakra módosul: „(1) A Közgyűlés a Polgármesteri Hivatal és az intézmények együttes 2009. évi költségvetésének finanszírozási műveletek bevételével csökkentett bevételi főösszegét 15.365.639 ezer forintról 345.483 ezer forinttal 15.711.122 ezer forintra módosítja, ezen belül: • a működési célú bevételt • a felhalmozási célú bevételt

13.207.982 eFt-ról 2.157.657 eFt-ról

264.257 eFt-tal 81.226 eFt-tal

13.472.239 eFt-ra 2.238.883 eFt-ra

A Közgyűlés a Polgármesteri Hivatal és az intézmények együttes 2009. évi költségvetésének finanszírozási kiadásokkal csökkentett főösszegét 15.886.489 ezer forintról 345.483 ezer forinttal 16.231.972 ezer forintra módosítja, ezen belül: • a működési célú kiadásokat ebből: - a személyi jellegű kiadásait - a munkaadókat terhelő járulékokat - a dologi jellegű kiadásokat - az ellátottak pénzbeli juttatásait - a speciális célú támogatásokat

13.208.416 eFt-ról

257.463 eFt-tal

13.465.879eFt-ra

5.688.668 eFt- ról 1.803.522 eFt- ról 3.765.792 eFt- ról 17.167 eFt- ról 984.031 eFt- ról

25.620 eFt-tal - 646 eFt-tal 205.061 eFt-tal 8.886 eFt-tal 93.064 eFt-tal

5.714.288 eFt-ra 1.802.876 eFt-ra 3.970.853 eFt-ra 26.053 eFt-ra 1.077.095 eFt-ra

• a felhalmozási célú kiadást ebből: - a beruházások összegét - a felújítások összegét

2.678.073 eFt- ról

88.020 eFt-tal

2.766.093 eFt-ra

1.216.756 eFt- ról 318.647 eFt- ról

6.908 eFt-tal 32.730 eFt-tal

1.223.664 eFt-ra 351.377 eFt-ra

53 - az intézményi felhalmozások összegét -az egyéb felhalmozási célú kiadást, támogatásokat - a létszámkeretet

192.604 eFt- ról

17.137 eFt-tal

209.741 eFt-ra

291.855 eFt- ról 2327 főről

40.508 eFt-tal - 6 fővel

332.363 eFt-ra 2321 főre

módosítja.” (2) A R. 2. § (4) bekezdése az alábbiak szerint változik: „(4) Az Önkormányzat költségvetésén belül a kisebbségi önkormányzatok – határozataikkal önkormányzatonként jóváhagyott – bevételi és kiadási főösszegei: Cigány Kisebbségi Önkormányzat Egri Görög Önkormányzat Lengyel Kisebbségi Önkormányzat Ruszin Kisebbségi Önkormányzat

7.071 eFt- ról 4.062 eFt- ról 4.914 eFt- ról 2.473 eFt- ról

100 eFt-tal - eFt-tal 178 eFt-tal 42 eFt-tal

7.171 eFt-ra 4.062 eFt-ra 5.092 eFt-ra 2.515 eFt-ra

módosulnak.” (3) A R. 2. § (5) bekezdése az alábbiak szerint változik: „(5) A Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás Társulási Tanácsa a 2009. évi költségvetés bevételi és kiadási főösszegét 49.413 eFt-ról 23.271 eFt-tal 72.684 eFt-ra módosította.” 2. § (1) A R. 3. § (2) bekezdése a következők szerint módosul: „(2) A Közgyűlés a 2. §-ban megállapított bevételi főösszeget a bevételi források (fejezetek) szerint az alábbi összegekre módosítja: a.) Saját bevételek (I. és II. fejezetek): b.) Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás (III. fejezet): c.) Helyi kisebbségi önkormányzatok saját bevétele (IV. fejezet): d.) Támogatásértékű bevételek (V. fejezet): e.) Hitelek, támogatási kölcsönök igénybevétele és visszatérülése (VI. fejezet): f.) Átengedett központi adók (VII. fejezet): g.) Központi költségvetési támogatás (VIII. fejezet): h.) Előző évek pénzmaradványa

6.218.061 eFt 11.543 eFt 300 eFt 541.382 eFt 1.756.736 eFt 1.448.969 eFt 5.309.367 eFt

54

i.) j.)

(IX. fejezet): Alulfinanszírozás, kiegészítés és elvonás miatti pénzmaradvány igénybevétele Vállalkozási tevékenység eredményének visszaforgatása alaptevékenységre

1.448.776 eFt 694.958 eFt 2.566 eFt

(2) A R. 3. § (4) bekezdése a következők szerint módosul: „(4) A Közgyűlés a 2. §-ban megállapított kiadási főösszeget kiadási előirányzatok (fejezetek, előirányzat-csoportok) szerint az alábbi összegekre módosítja: a.) Önkormányzati költségvetési szervek működési költségvetés (I. fejezet/ 1 előirányzati csoport): b.) Önkormányzati költségvetési szervek felhalmozási kiadások (I. fejezet/ 2 előirányzati csoport): c.) Polgármesteri Hivatal működési költségvetés (II. fejezet/ 1 előirányzati csoport): d.) Polgármesteri Hivatal vagyonnal kapcsolatos kiadásai (II fejezet/1, 2 előirányzati csoport): e.) Polgármesteri Hivatal felújítási kiadásai (II. fejezet/1,2 előirányzati csoport): f.) Polgármesteri Hivatal nagyberuházások kiadásai (II. fejezet/1, 2 előirányzati csoport): g.) Polgármesteri Hivatal kis- és középberuházásai (II. fejezet/1,2 előirányzati csoport): h.) Polgármesteri Hivatal pénzügyi befektetések kiadásai (II. fejezet/2 előirányzati csoport): i.) Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás (III. fejezet/1,2 előirányzati csoport): j.) Helyi kisebbségi önkormányzatok működési költségvetése (IV. fejezet/1 előirányzati csoport): k.) Felhalmozási célra átadott pénzeszközök és támogatásértékű kiadások (V. fejezet/ 2 előirányzati csoport): l.) Hitelek, kölcsönök nyújtása és törlesztése (VI. fejezet): m.) Tartalékok (VII. fejezet): n.) Pénzmaradványi tartalék (VIII. fejezet): o.) Alulfinanszírozás és kiegészítés kiutalása az intézményeknek p.) Intézmények pénzmaradvány elvonásának befizetése q.) Költségvetési befizetések r.) Vállalkozási tevékenység eredményének visszaforgatása alaptevékenységre (3) A R. 3. §-a az alábbi (15)-ös bekezdéssel egészül ki:

8.344.902 eFt 209.741 eFt 3.651.327 eFt 695.952 eFt 337.425 eFt 90.000 eFt 1.029.754 eFt 35.750 eFt 72.684 eFt 18.840 eFt 255.685 eFt 1.379.470 eFt 577.145 eFt - eFt 461.765 eFt 233.193 eFt 36.459 eFt 2.566 eFt

55 „(15) Az évközi előirányzat-módosításokat jelen rendelet tartalmazzák.”

4-12/d. sz. mellékletei

3. § A R. 4. §-a a következők szerint módosul: „(1) Az önkormányzati költségvetés 3. § (4) bekezdés m.) pontjában jóváhagyott kiadási összegből az általános tartalék 70.000 eFt. (2) Az önkormányzati költségvetés 3. § (4) bekezdés m.) pontjában jóváhagyott kiadásának összegéből a céltartalék 507.145 eFt-ra módosul, a VII. fejezet 2-36-os címszám szerinti részletezés alapján.” 4. § Ez a rendelet 2009. szeptember 30. napján lép hatályba.

Eger, 2009. november 11. Habis László sk. Polgármester

Dr. Estefán Géza sk. Jegyző

Visszaadja a szót Polgármester úrnak. Habis László 10./

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének rendelet-tervezete az iparosított technológiával épült lakóépületek széndioxid-kibocsátás csökkentést, és energiamegtakarítást eredményező korszerűsítésének, felújításának támogatásáról szóló 38/2009. (VIII.28.) számú önkormányzati rendelet módosítására ( egy fordulóban tárgyalt)

Előadó:

Ficzere György tanácsnok

Ficzere György A bizottsági szakaszhoz képest a közgyűlésig érdemi változás ebben a kérdésben nem történt.

56 A pályázat beadási határideje meghosszabbodott. Felhívja a figyelmet arra, hogy december 07-i új beadási határidővel lehetőség nyílik még ezen a pályázaton részt venni, ahol megfelelő kondíciók mellet akár 60 %-os támogatás is elérhető. Az energia megtakarításokon és a költségmegtakarításokon túlmenően ennek komoly környezetvédelmi szerepe is van. Habis László Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Szavazás:

18 igen szavazattal elfogadásra került. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának 64/2009. (XI.27.) számú rendelete

az iparosított technológiával épült lakóépületek széndioxid-kibocsátás csökkentést és energia-megtakarítást eredményező korszerűsítésének, felújításának támogatásáról szóló 38/2009. (VIII.28.) számú rendelet módosításáról 1. §. A R. 8. § 2. pontjában a pályázatok Önkormányzathoz történő benyújtásának véghatárideje 2009. december 07-én 1600-ra módosul. 2. §. A R. 9. § (3) bekezdésének szövege kiegészül az alábbiakkal: „a 2009. október 05-én 1600 és 2009. december 07-én 1600 között benyújtott pályázatok elbírálásáról és a támogatás mértékéről a 2009. december havi Közgyűlés dönt.” 3. §. A R. I. számú Függeléke (Pályázati felhívás) h) pontjának szövege az alábbira módosul: h) A pályázatot 1 eredeti példányban, személyesen, „Lakáspályázat” jeligével kell a következő címre leadni: Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és -üzemeltetési Iroda, Titkárság 3300 Eger, Dobó tér 2. sz. A pályázat benyújtása folyamatos, de véghatárideje 2009. december 07. 1600

57 A 2009. szeptember 07-én 1600-ig benyújtott, hiánymentes pályázatok elbírálásáról, és a támogatás mértékéről a 2009. szeptember havi Közgyűlés, a 2009. szeptember 07-én 1600-ig benyújtott, de nem hiánymentes, továbbá a 2009. szeptember 07-én 1600 és 2009. október 05-én 1600 között benyújtott pályázatok elbírálásáról és a támogatás mértékéről a 2009. október havi Közgyűlés, a 2009. október 05-én 1600 és 2009. december 07-én 1600 között benyújtott pályázatok elbírálásáról és a támogatás mértékéről a 2009. december havi Közgyűlés dönt. 4. §. E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

Dr. Estefán Géza címzetes főjegyző

11./

Habis László polgármester

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének rendelet-tervezete az állattartás rendjéről szóló 47/2009. (IX.25.) számú önkormányzati rendelet módosítására ( egy fordulóban tárgyalt)

Előadó:

Dr. Estefán Géza címzetes főjegyző

Meghívott:

Juhász István (Eger, Sas u. 60.) Ötvös Imre (Eger, Sas u. 60.) Vincze Ottó (Eger, Szarvas G. u. 5.)

Dr. Estefán Géza Az anyag azzal kezdődik, hogy a közgyűlési vitában, képviselői javaslatra a beterjesztett rendelet-tervezetre vonatkozó módosító indítványt elfogadásra került. Valóban befogadta a módosító javaslatot és rosszul tette. A II. övezetben korábban is lehetett tartani ilyen galambokat és ezt a civil szervezetek is joggal, okkal észrevételezték az elfogadást követően. A javaslat arra irányult, hogy egy-két ilyen szubjektíven keletkezett galambtenyésztési problémát, „erőből” lerendezzenek. Nem ez a feladata egy önkormányzati rendeletnek és a II. övezetben korábban is lehetett tartani ilyen galambokat, amelyek ráadásul az egri hagyományokat tekintve nagyon szép előélettel bírnak. Javasolja a rendelet-tervezet elfogadását. Habis László Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez.

58 Ötvös Imre Sajnálattal vették tudomásul az előző közgyűlésen hozott rendeletet. A Mátra Postagalamb Sportszövetségnek az elnöke és gyakran találkoznak visszás helyzetekkel, akikor két szomszéd vitájából helyzetek keletkeznek. Ezek a galambok annyira ártalmatlan jószágok, hogy ebben a technológiában, amiben postagalamb versenyzés folyik az országban, nem hiszi, hogy az bárkinek is kellemetlenséget okozzon. A galambok általában novembertől, márciusig be vannak zárva az elszaporodott ragadozó madarak miatt. Van olyan postagalamb, aminek az értéke 1,5 – 2 millió forint, így egy-egy ilyen tenyészet a galambászoknál 10-20 millió forintos értéket képvisel és úgy gondolja, hogy az ilyet nem kellene két szomszéd vitájára rábízni. A tenyésztés módjával kapcsolatban külföldi példákat említ. A postagalambtartásnál az állategészségügyi szabályok maximálisan be vannak tartva és a galambok semmiféle olyan betegséget nem hordoznak, amelyek az emberre ártalmasak lennének. Ez egy hobby, szórakozás, ami véleménye szerint teljesen ártalmatlan és ahol 5-6-800 négyzetméteres telekkel rendelkező lakos postagalambot tart – legyen az a város I., II, vagy III. körzetében – azoknál ilyen korlátozást alkalmazni nem célszerű. Császár Zoltán Ha valaki családjában, otthonában, kulturáltan állatot tart, az feltételezhetően az embertársait is képes szeretni. A Hollandiában tapasztaltakról beszél. Az állattartásnak rendje van, tudni kell tisztán, higiénikusan tartani, kezelni, tisztítani akár a Dobó teret is. Habis László Szavazás a rendelet elfogadásáról. Szavazás:

13 igen, 1 nem és 4 tartózkodás mellett, nem került elfogadásra.

14 igen szavazat szükségeltetik egy rendelet elfogadásához, mivel minősített szavazattöbbség kell. Szavazás az újra szavazásról. Szavazás:

12 igen, 2 nem és 3 tartózkodás mellett, elfogadásra került, hogy újra szavazzanak.

Császár Zoltán

ügyrendi kérdésben

Komoly dologról van szó, génállományról, tenyésztők érdekeiről. Nagy István Kéri, hogy jelentkezzenek ki és újra be a pontos létszám okán. Habis László Kéri mindenki jelentkezzen ki és utána be.

59 Újra szavazás a rendelet elfogadásáról. Szavazás:

12 igen, 1 nem és 3 tartózkodás mellett, nem került elfogadásra.

663/2009. (XI.26.) számú közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése nem fogadta el az állattartás rendjéről szóló 47/2009. (IX.25.) számú önkormányzati rendelet módosítását.

12./

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének rendelet-tervezete az egyes hatósági ügyek intézéséhez illetve az egyes eljárási cselekményekhez kapcsolódó elektronikus ügyintézés szabályairól szóló 30/2005. (X.21.) számú önkormányzati rendelet módosítására ( egy fordulóban tárgyalt)

Előadó:

Dr. Estefán Géza címzetes főjegyző

Jegyző úrnak szóbeli kiegészítése nincs az írásos anyaghoz. Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Szavazás:

19 igen szavazattal elfogadásra került. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának 65/2009. (XI.27.) számú rendelete

az egyes hatósági ügyek intézéséhez illetve az egyes eljárási cselekményekhez Kapcsolódó elektronikus ügyintézés szabályairól szóló 30/2005. (X. 21.) Önk. rendelet módosítására

1. § A Rendelet bevezető rendelkezése az alábbiak szerint módosul: „A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 28/B. § (2) bekezdése alapján Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése az elektronikus kapcsolattartás szabályairól az alábbi rendeletet alkotja:” 2. §

60

A Rendelet 1. § az alábbiak szerint módosul: „Az önkormányzati hatósági ügyben az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél nem jogosult az elektronikus úton történő kapcsolattartásra.” 3. § A Rendelet 2. §-a hatályon kívül helyezésre kerül. 4.§ A rendelet 3. § az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki: „E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123 EK rendeletnek való megfelelést szolgálja.” 5. § Jelen rendelet-módosítás a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Habis László polgármester

13./

Dr. Estefán Géza jegyző

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének rendelet-tervezete Eger Helyi Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 27/2008. (VI.27.) számú önkormányzati rendelet módosítására az Eger, Nagylapos térsége – Felnémet területek Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének módosítása kapcsán ( II. forduló; minősített szavazattöbbség )

Előadó:

Ficzere György tanácsnok

Meghívott:

Koszorú Lajos településtervező (1053 Budapest, Veres Pálné u. 7.)

Tanácsnok úrnak szóbeli kiegészítése nincs az írásos anyaghoz. Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Szavazást kér a határozati javaslatról.

61 Szavazás:

19 igen szavazattal elfogadásra került.

663/2009. (XI.26.) számú közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése megtárgyalta és elfogadta Eger Megyei Jogú Város Szerkezeti tervének módosítását. Eger Megyei Jogú Város Településszerkezeti Tervének módosítása Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata 279/2004. (VI. 24.) sz. határozattal jóváhagyott Településszerkezeti Terve az Eger Nagylapos Felnémet városrészek vonatkozóan a következőképpen módosul. 1.

A hatályos Településszerkezeti Terven kijelölt Nagylapos dűlőben elhelyezkedő általános mezőgazdasági terület távlatai fejlesztési területként kerül meghatározásra.

2.

A hatályos Településszerkezeti Terven Nagylapos és Felémet városrészek területét érintő Különleges Honvédelmi területhez kapcsolódó HM jellel határolt védőzónája megszűnik.

Felelős:

Dr. Estefán Géza címzetes főjegyző

Határidő.

2009. december 4.

62 Szavazást kér a rendelet-tervezetre. Szavazás:

18 igen szavazattal elfogadásra került. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának 66/2009. (XI.27.) számú rendelete

Eger Megyei Jogú Város Helyi Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 27/2008.(VI.27.) sz. rendelet módosításáról Eger, Nagylapos és Felnémet városrészek Szabályozási Terve kapcsán

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Eger MJV Helyi Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 27/2008.(VI.27.) sz. rendelet (továbbiakban: HÉSZ) módosítására az alábbi rendeletet alkotja: 1. § A HÉSZ 1.§ (1) bekezdése az alábbi ponttal és szövegrésszel egészül ki: n) Nagylapos és Felnémet városrészek, kivéve a 01040/10-14 hrsz, és a 01046/90, 91, 42, 43, 44 hrsz-ú telkeket magába foglaló tömböt” „Az SZT területét az alábbi utcák, illetve telekhatárok határolják: Szépasszony völgy utca – Almási Pál utca Dny-i oldalán lévő telkek Dny-i határa – Szvorényi út – Szalóki út – a 26948/1 és 26950 hrsz-ú földutak – a 26949/5 hrsz-ú, a 26949/7 hrsz-ú, a 26960/9 hrsz-ú, a 8393/3 hrsz-ú, a 8394/1 hrsz-ú és a 8400 hrsz-ú telkek déli telekhatárai – Deméndi út – az izraelita temető nyugati és északi telekhatárai – a 8428 hrsz-ú telek északi telekhatára – Tátra utca – Széna tér – Mátyás király út – Szövetkezet utca – vasúti pályatest – Sas út – vasúti pályatest – Merengő utca – 0569 hrsz-ú út – É-D-i összekötő út tanulmánytervi nyomvonala – vasúti pályatest – keleti elkerülő út bekötő szakasza (hrsz: 1307/71) – Cifrakapu utca – II. Rákóczi Ferenc út – Malom utca – Eger-patak – Kossuth Lajos utca – Egészségház utca – Klapka György út – Sóház utca – Trinitárius utca – Törvényház utca – Barkóczy Ferenc utca – Csiky Sándor utca – Tündérpart utca – 4624 hrsz-ú terület– Vitkovics Mihály utca – Kisasszony út – Hősök utca – Hatvanasezred utca – Baktai út – Hatvanasezred utca – Laktanya utca – Csokonai Vitéz Mihály utca – Mindszenty Gedeon utca, továbbá Eger-patak – a tervezett 24-25. sz. utak közötti összekötő t nyomvonala (Eger, volt kemping területe) – 01030/8 hrsz-ú dűlőút – 01030/42 hrsz-ú telek – 01030/43 hrsz-ú dűlőút – 01046/23 hrsz-ú dűlőút – 01046/54 hrsz-ú telek – 01046/45 hrsz-ú dűlőút – 01046/15-18 hrsz-ú telkek – 01046/71 és 01046/74 hrsz–dűlőút – 11001/6-10 hrsz-ú közterületek (Béke utca) – 11145 hrsz-ú közterület – 01051/30-31 hrsz-ú telephely – Egerpatak – 049/3 hrsz-ú telek – belterülethatár – 055/1-2 hrsz-ú telek – belterülethatár – 055/12 hrsz-ú dűlőút – 055/36 hrsz-ú telek – 0108/12 hrsz-ú telek – 0108/17 hrsz-ú telek – Berva-patak – 0131/28 hrsz-ú telek – Erdei vasút nyomvonala – 0140 hrsz-ú út – Tárkánypatak – vasúti pályatest – 1307/71 hrsz-ú közterület – Cifrakapu utca – Rákóczi Ferenc utca. 2.§

63 A HÉSZ 2.§ (1) bekezdés a) pontja az alábbiak szerint módosul az „1. sz. melléklet kiegészül a jelen rendelet mellékletében lévő Nagylapos és Felnémet városrész Szabályozási Tervével. 3.§ A HÉSZ 2. §. (1) bekezdés b) pontja az alábbiak szerint módosul: A HÉSZ és az SZT által érintett terület térképi lehatárolása a városrészhatárok feltüntetésével” megnevezésű 2. sz. melléklet helyére jelen rendelet mellékletében lévő módosított 2. sz. melléklet kerül. 4.§ A HÉSZ 2. §. (2) bekezdés k) pontja az alábbiak szerint módosul: Hatályban maradó szabályozási tervek és azokról szóló önkormányzati rendeletek” megnevezésű 11. számú függelék helyére jelen rendelet mellékletében lévő módosított 11. sz. függelék kerül. 5.§ A HÉSZ Nagyvárosias lakóterületek 13.§. (1) bekezdése szerinti táblázat kiegészül a következők szerint: ÉPÍTMÉNY ELHELYEZÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

ÉPÍTÉSI ÖVEZET, ÖVEZET JELE

(SZT szerint)

LEGNAGY BEÉPÍTÉSI MÓD

OBB BEÉPÍTETT SÉG (%)

LEGNAGYO BB ÉPÍTMÉNYMAGASSÁG

(m)

KIALAKÍT HATÓ LEGKISEBB TELEKTER ÜLET

Ln/(SZ)K-K-20-K

(SZ)K

80/K

20

(m2) K

Ln/(SZ)K-K-33-K

(SZ)K

80/K

33

K

LEGKISEB B ZÖLDFELÜ LET

(%)

40

50

6.§ A HÉSZ Nagyvárosias lakóterületek 13.§. (2) bekezdése kiegészül a következő pontokkal: k) terepszint alatti gépjárműtárolók, mélygarázsok a szabályozási terven kijelölt építési helyen. l) terepszint alatti gépjárműtárolók, mélygarázsok felszíni létesítményei, amelyek indokolt esetben a szabályozási terven kijelölt építési hely határán kívül is elhelyezhetők. 7.§ A HÉSZ Nagyvárosias lakóterületek 13.§. (3) bekezdése kiegészül a következő pontokkal: f) önálló pavilon, bodé g) önálló garázs, kivéve terepszint alatti gépjárműtároló felszíni építményei 8.§

64

A HÉSZ Kisvárosias általános lakóterületek (Lk1) 14.§. (1) bekezdése szerinti táblázat kiegészül a következők szerint: ÉPÍTMÉNY ELHELYEZÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

ÉPÍTÉSI ÖVEZET, ÖVEZET JELE

(SZT szerint)

Lk1/SZ-40-7,5-1500

LEGNAGY BEÉPÍTÉSI MÓD

SZ

OBB BEÉPÍTETT SÉG (%)

LEGNAGYO BB ÉPÍTMÉNYMAGASSÁG

(m)

KIALAKÍT

LEGKISEB

HATÓ LEGKISEBB TELEKTER ÜLET

B ZÖLDFELÜ LET

(m2)

(%)

40

7,5

1500

30

Lk1/SZ-40-10,0-1500

SZ

40

10,0

1500

30

Lk1/SZ-40-12,5-1500

SZ

40

12,5

1500

30

K (telepszerű)

--

--

--

80

Lk1-Bervai ltp.

9.§ A HÉSZ Kisvárosias általános lakóterületek (Lk1) 14.§. (1) bekezdése a) pontja a következők szerint módosul: a) Lk1/… jelű építési övezetekben elhelyezhető aa) lakóépület, továbbá, ahol a tervezett funkcióhoz szükséges közterületi és telken belüli közlekedési kiszolgáló és parkolási kapacitások rendelkezésre állnak oly módon, hogy az adott közterület e szabályzat keretében meghatározott funkcióját jelentős mértékben és időben nem korlátozza és mindezek a HÉSZ-ben meghatározott közterület alakítási tervben igazolásra kerülnek. 10.§ A HÉSZ Kisvárosias általános lakóterületek (Lk1) 14.§. (1) bekezdése b) pontjának ba) pontja törlésre kerül: 11.§ A HÉSZ Kisvárosias általános lakóterületek (Lk1) 14.§. (1) bekezdése kiegészül az alábbi i) ponttal: i)

Az Lk1-Bervai ltp jelű övezet tömbtelkes (úszótelkes) beépítésű terület, mely jellegében megtartandó. Az övezetre vonatkozó részletes előírások a következők: ia) Az övezetben további úszótelket kialakítani nem lehet. Az úszótelkeket körülvevő telket megosztani nem lehet. ib) Az övezetben új épület nem helyezhető el.

65 ic) A meglévő épületeket bővíteni magastető építésével ill. a tetőtér beépítésével lehet. Új magastető hajlásszöge 37-45 fok lehet. A tetőtér kialakítása kizárólag 1 szintben történhet. id) A kialakult összefüggő zöldfelületek nem beépíthetők, területüket parkszerűen kell fenntartani. Elhelyezhetők a szabadidő eltöltését – a pihenést, játékot, sportolást – szolgáló, épületnek nem minősülő építmények, sétaút, kerékpárút, továbbá köztárgyak. ie) A lakásoknak és közös helyiségeknek a lakhatással nem összefüggő célra való használata csak abban az esetben engedélyezhető, ha ez a meglévő lakások használatát nem zavarja (pl. jelentős ügyfélforgalom, zaj, szemét, stb.), és a tevékenység folytatásához jogszabályok szerinti feltételek biztosíthatók. 12.§ A HÉSZ Kisvárosias korlátozott építménymagasságú lakóterületek (Lk2) 14.§. (2) bekezdése szerinti táblázat kiegészítésre kerül az alábbiak szerint: ÉPÍTMÉNY ELHELYEZÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

ÉPÍTÉSI ÖVEZET, ÖVEZET JELE

(SZT szerint)

LEGNAGY BEÉPÍTÉSI MÓD

OBB BEÉPÍTETT SÉG (%)

LEGNAGYO BB ÉPÍTMÉNYMAGASSÁG

(m)

KIALAKÍTH ATÓ LEGKISEBB TELEKTERÜ LET

LEGKISEB B ZÖLDFELÜ LET

(%)

Lk2/Z-30-5,0-400

Z

30

5,0

(m2) 400

Lk2/SZ-30-5,0-1000

SZ

40

5,0

1000

40

Lk2/SZ-30-3,5-5000

SZ

30

3,5

5000

20

Lk2/O-25-5,0-500

O

25

5,0

500

40

Lk2/O-25-6,0-1000

O

25

6,0

1000

40

Lk2/O-30-4,5-400

O

30

4,5

400

50

Lk2/O-30-4,5-500

O

30

4,5

500

50

Lk2/O-30-5,0-800

O

30

5,0

800

50

Lk2/O-30-5,0-500

O

30

5,0

500

50

Lk2/O-K-5,0-K

O

K

5,0

K

K

50

13.§ A HÉSZ Kisvárosias korlátozott építménymagasságú lakóterületek (Lk2) 14.§. (2) bekezdése ca) pontja az alábbiak szerint módosul: ca) Lk2/Z-…, Lk2/O- és Lk2/I-… jelű legfeljebb 5,0 m-es megengedett építménymagasságú építési övezetekben telkenként maximum két db lakás, vagy két rendeltetési egység építhető.

66

14.§ A HÉSZ Kisvárosias korlátozott építménymagasságú lakóterületek (Lk2) 14.§. (2) bekezdése cd) pontja az alábbiak szerint módosul: cd) Az Lk2/Z- és Lk2/I- jelű övezetekben csak utcával párhuzamos gerincű 15.§ A HÉSZ Kisvárosias korlátozott építménymagasságú lakóterületek (Lk2) 14.§. (2) bekezdése c) pontja kiegészül az alábbiakkal: cl

cm

cn

co

Az Lk2/O-30-4,5-500 jelű övezetben terepszint alatti építményként támfalgarázs és pince a telekterület max. 10 %-ában helyezhető el. Pinceszint a fő rendeltetés szerinti épülettel összeépítve, maximum a földszinti beépítés mértékéig építhető. Lk2/O-K-5,0-K övezetben a meglévő ún. közös udvaros beépítés"-es (hrszenként akár 100%-os beépítettség) telkeken a meglévő épület felújítható, korszerűsíthető, a meglévő épület kontúrján belül az övezetben előírt max. építménymagasság betartásával bővíthető, bontás esetén újjáépíthető. Az Lk2/O... jelű építési övezetben előírt teleknagyságot meghaladó telken, annak előirt teleknagyságon felüli részén csak az előírt max. beépítettség 50 %-a érvényesíthető, de az így kialakuló beépítés nem haladhatja meg a minimális teleknagyság esetében engedélyezhető beépítés kétszeresét. Az Lk2/O... jelű építési övezetben a kialakult, oldalhatáron álló beépítésű építési övezetekben új épület építése a kialakult állapothoz igazodva (az eredeti főépület helyén), jellemzően előkert nélkül ill. a tömbben kialakult előkerttel, a kialakult utcakép jellegének megfelelő oldalhatárra telepítve engedélyezhető. 16.§

A HÉSZ Kisvárosias korlátozott építménymagasságú lakóterületek (Lk2) 14.§. (2) bekezdése kiegészül az alábbi l) ponttal: l)

Az Lk2/ SZ-30-3,5-5000 jelű övezetben a meglévő garázsok felújíthatók, de nem bővíthetők. A garázsok rendeltetésének megváltoztatása nem engedélyezhető. Az övezetben csak garázsépület építhető. Újjáépítés esetén az épületeket egységes építészeti kialakítással, magastetővel valamint egységes kapuzatokkal kell kialakítani. 17.§

A HÉSZ Kertvárosias lakóterületek (Lke) 15.§. (1) bekezdése szerinti táblázat kiegészül az alábbiak szerint: ÉPÍTÉSI ÖVEZET, ÖVEZET

ÉPÍTMÉNY ELHELYEZÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

JELE

(SZT szerint)

BEÉPÍTÉSI

LEGNAGYOBB

MÓD

BEÉPÍTETTSÉG

LEGNAGYOB B ÉPÍTMÉNY-

KIALAKÍTHATÓ LEGKISEBB

LEGKISEBB ZÖLDFELÜLET

67 (%)

TELEKTERÜLET

(m2)

(%)

(m)

MAGASSÁG

Lke/Z-30-5,0-400

Z

30

5,0

400

50

Lke/I-15-5,0-1000

I

15

5,0

1000

50

Lke/I-25-6,0-1200

I

25

6,0

1200

60

Lke/SZ-20-6,0-2000

SZ

20

6,0

2000

50

Lke/SZ-25-6,0-1200

SZ

25

6,0

1200

55

Lke/SZ-30-4,5-700

SZ

30

4,5

700

50

Lke/SZ-30-4,5-700

SZ

30

4,5

800

50

Lke/SZ-30-5,0-500

SZ

30

5,0

500

50

Lke/SZ-30-5,0-700

SZ

30

5,0

700

50

Lke/SZ-30-5,0-900

SZ

30

5,0

900

50

Lke/SZ-30-7,5-2000

SZ

25

7,5

2000

50

Lke/SZ-30-7,5-1000

SZ

30

7,5

1000

50

Lke/SZ-30-6,0-1000

SZ

30

6,0

1000

50

Lke/SZ-30-6,0-800

SZ

30

6,0

800

50

Lke/O-30-4,5-400

O

30

4,5

400

50

Lke/O-30-5,0-500

O

30

5,0

500

50

Lke/O-30-5,0-700

O

30

5,0

700

50

Lke/O-30-4,5-800

O

30

4,5

800

50

Lke/O-30-4,5-900

O

30

4,5

900

50

Lke/O-30-5,0-900

O

30

5,0

900

50

Lke/O-30-4,5-1200

O

30

4,5

1200

50

18.§ A HÉSZ Kertvárosias lakóterületek (Lke) 15.§. (3) bekezdése c) pontja az alábbiak szerint módosul: c) önálló parkolóház, garázsépület, (a meglévők felújíthatók és a szabályozási terven jelöltek szerint átépíthetők) 19.§ A HÉSZ Kertvárosias lakóterületek (Lke) 15.§. (4) bekezdése d) pontja az alábbiak szerint módosul: d)

Ikerházas beépítési mód szerint beépült területeken a csatlakozó épületek homlokzatát és tetőterét úgy kell kialakítani, hogy az épületek külső megjelenése egységes legyen, egy épület hatását keltve

68 20.§ A HÉSZ Kertvárosias lakóterületek (Lke) 15.§. (4) bekezdése e) pontja az alábbiak szerint módosul: e)

Tetőtérben erkély, terasz az utcafronton nem létesíthető. 21.§

A HÉSZ Kertvárosias lakóterületek (Lke) 15.§. (4) bekezdése kiegészül az alábbi pontokkal: l)

m)

n)

o)

p) q) r) s) t)

u) v)

Állattartásra szolgáló építmény a területen az Önkormányzat állattartásra vonatkozó rendelete alapján helyezhető el. Az állattartó épületek összes alapterülete legfeljebb 6 m2 lehet. A telek közterületi határvonalától 15 m mélységű területrészén állattartó épület, építmény és egyéb - az állattartással összefüggő építmény nem létesíthető. A Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben terepszint alatti építményként támfalgarázs és pince a telekterület max. 10 %-ában helyezhető el. Pinceszint a fő rendeltetés szerinti épülettel összeépítve, maximum a földszinti beépítés mértékéig építhető. A kialakult, oldalhatáron álló beépítésű építési övezetekben új épület építése a kialakult állapothoz igazodva (az eredeti főépület helyén), jellemzően előkert nélkül ill. a tömbben kialakult előkerttel, a kialakult utcakép jellegének megfelelő oldalhatárra telepítve engedélyezhető. Az ettől eltérő eseteket ill. az újonnan beépülő lakóterületek előkert méretét a Szabályozási terv jelöli. A kialakult, oldalhatáron álló beépítésű építési övezetekben új épület építése a kialakult állapothoz igazodva (az eredeti főépület helyén), jellemzően előkert nélkül ill. a tömbben kialakult előkerttel, a kialakult utcakép jellegének megfelelő oldalhatárra telepítve engedélyezhető. Az ettől eltérő eseteket ill. az újonnan beépülő lakóterületek előkert méretét a Szabályozási terv jelöli. Tetőtérbeépítés csak 1 szintben létesíthető. Oldalhatáron álló épület esetén a tetőgerinc iránya az utcára merőleges és az utcára kontyolt lehet. „L” alakú épületnél a tetőgerinc iránya az utcával párhuzamos legyen. A tetőidom csak szimmetrikusan alakítható ki. Szabadonálló beépítésnél az Lke/SZ-30-4,5-700 jelű övezetben csak kontyolt nyeregtető létesíthető. A tetőidom csak szimmetrikusan alakítható ki. Utcai homlokzaton nagy kiülésű eresz, tetőtéri erkély, zárterkély, terasz nem építhető. Tetőtérbeépítésnél a tetőablakokat és a tetősíkból kiemelkedő felépítmények csak egy vonalban lehet elhelyezni. Az utcai homlokzaton elhelyezett tetőablakoknak a szomszédos épületekhez – az azokon elhelyezett tetőablakok rendszeréhez - illeszkednie kell. /11/ Az építési övezetek „telek be nem építhető része” jellel jelölt területén épület , építmény nem helyezhető el. A terület „házikert” illetve zöldfelület jellege megtartandó. /12/ Az építési övezetben előírt teleknagyságot meghaladó telken, annak előirt teleknagyságon felüli részén csak az előírt max. beépítettség 50 %-a

69 érvényesíthető, de az így kialakuló beépítés nem haladhatja meg a minimális teleknagyság esetében engedélyezhető beépítés kétszeresét. Az Lke/O-30-4,5-800 jelű építési övezetben a meglévő ún. közös udvaros beépítés"-es (hrsz-enként akár 100%-os beépítettség) telkeken a meglévő épület felújítható, korszerűsíthető, a meglévő épület kontúrján belül az övezetben előírt max. építménymagasság betartásával bővíthető, bontás esetén azonban építés csak az övezetben előírt minimális telekméretű telken az egyéb övezeti előírások betartásával engedélyezhető.

z)

22.§ A HÉSZ Településközpont vegyes terület 17.§. (1) bekezdése szerinti táblázat kiegészül az alábbiakkal : ÉPÍTMÉNY ELHELYEZÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

ÉPÍTÉSI ÖVEZET, ÖVEZET JELE

(SZT szerint)

BEÉPÍTÉSI MÓD

LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG

(%)

LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNYMAGASSÁG

KIALAKÍTHATÓ LEGKISEBB TELEKTERÜLET

LEGKISEBB ZÖLDFELÜLET

(m)

(m2)

(%)

Vt/O-40-6,0-700

O

40

6,0

700

30

Vt/O-40-6,0-500

O

40

6,0

500

30

Vt/SZ-35-7,5-5000

SZ

40

7,5

5000

40

Vt/SZ-40-10,5-5000

SZ

40

10,5

5000

20

23.§ A HÉSZ Településközpont vegyes terület 17.§. kiegészül az alábbi bekezdésekkel: (14) (15)

(16)

A Vt/O jelű építési övezetekben építhető új lakóépületben max. 1 lakás helyezhető el. A Vt/O jelű építési övezetben a meglévő ún. közös udvaros beépítés"-es (hrsz-enként akár 100%-os beépítettség) telkeken a meglévő épület felújítható, korszerűsíthető, a meglévő épület kontúrján belül az övezetben előírt max. építménymagasság betartásával bővíthető, bontás esetén azonban építés csak az övezetben előírt minimális telekméretű telken az egyéb övezeti előírások betartásával engedélyezhető. A Vt/SZ-35-7,5-5000 jelű övezetben a telekalakítást és az új beépítést megelőzően városrendezési és beépítési tanulmányterv készítendő, amelyet az Egri Építészeti-Műszaki tervtanács minősítő-értékelő jelleggel kell, hogy megtárgyaljon. A várorendezési és beépítései tanulmánytervnek ki kell térnie a tervezett funkció leírására, az építészeti koncepció-tömegformálás ismertetésére, továbbá ezek összefüggésére a látványés városképvédelemmel, a közúti és közműkapacitások biztosítására és a műemléki környezettel való összhangra. 24.§

70 A HÉSZ Központi vegyes terület 18.§. (1) bekezdése szerinti táblázat kiegészül az alábbiakkal: ÉPÍTMÉNY ELHELYEZÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

ÉPÍTÉSI ÖVEZET, ÖVEZET JELE

(SZT szerint)

BEÉPÍTÉSI MÓD

LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG

(%)

LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNYMAGASSÁG

KIALAKÍTHATÓ LEGKISEBB TELEKTERÜLET

LEGKISEBB ZÖLDFELÜLET

(m)

(m2)

(%)

Vk/Z-50-9,0-2000

Z

50

9,0

2000

20

Vk/Z-K-KK(pincesor)

Z

K

K

K

K

Vk/SZ-K-KK(templom)

SZ

K

K

K

K

Vk/SZ-25-9,0-20000

SZ

25

9,0

20000

40

Vk/SZ-30-6,0-5000

SZ

30

6,0

5000

50

Vk/SZ-35-10,5-10000

SZ

35

10,5

10000

10

Vk/SZ-40-7,5-2000

SZ

40

7,5

2000

40

Vk/SZ-50-7,5-2000

SZ

50

7,5

2000

20

Vk/SZ-50-9,0-2000

SZ

50

9,0

2000

20

Vk/Z-60-10,0-2000

Z

60

10,0

2000

20

25.§ A HÉSZ Központi vegyes terület 18.§. kiegészül az alábbi 14) bekezdéssel : (14) a)

b) c) d) e)

A Vk/Z-K-K-K(pincesor) jelű övezetben a pincesor védelmét biztosítani kell. Új pince az övezetben nem létesíthető. A meglévő pince homlokzatának átalakítása csak oromfallal és a helyi építési hagyományokhoz alkalmazkodó anyagok használatával engedélyezhető: Homlokzat: terméskő Nyílászárók: fa szerkezettel, kizárólag: sötétre pácolt natúr, sötétzöld, barna színekben. Az oromfal elé előtető és egyéb, az oromfalat takaró építmény nem létesíthető. A meglévőket egységes kialakítással kell átalakítani. Az engedélyezési dokumentációban a környezethez való illeszkedést 2-2 szomszédos pince ábrázolásával, látványtervvel kell bizonyítani. A pincesorok rendeltetése kizárólag a bortároláshoz, borfeldolgozáshoz, borturizmushoz kapcsolódó vendéglátó, valamint kereskedelmi funkciójú lehet, más célú hasznosítás nem engedélyezhető. Az övezetben elhelyezhető egy max. 60 m2 alapterületű, kizárólag vendéglátást szolgáló építmény, melyhez a pincesor felett egységes kialakítású, lefedés nélküli teraszburkolat létesíthető max. 300 m2 területig. 26.§

71 A HÉSZ Gazdasági területek 19.§. (2) bekezdésének b) és c) pontja törlésre kerül. 27.§ A HÉSZ Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek 20.§. szerinti táblázat kiegészül az alábbiakkal: ÉPÍTMÉNY ELHELYEZÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

ÉPÍTÉSI ÖVEZET, ÖVEZET JELE

(SZT szerint)

BEÉPÍTÉSI MÓD

LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG

(%)

LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNYMAGASSÁG

KIALAKÍTHATÓ LEGKISEBB TELEKTERÜLET

LEGKISEBB ZÖLDFELÜLET

(m)

(m2)

(%)

Gksz/O-30-6,0-3000

O

30

6,0

3000

40

Gksz/O-30-7,5-5000

O

30

7,5

5000

40

Gksz/SZ-20-6,0-1500

SZ

20

6,0

1500

30

Gksz/SZ-40-15-20000

SZ

40

15

20000

25

Gksz/SZ-40-15-1000 (OMYA)

SZ

40

15

1000

25

Gksz/SZ-30-7,5-5000

SZ

30

7,5

5000

40

Gksz/O-30-7,5-2000

SZ

30

7,5

2000

25

Gksz/SZ-40-6,0-3000

SZ

40

6,0

3000

30

40

9,0

2500

20

40

9,0

3000

30

Gksz/SZ-40-9,0-2500 Gksz/SZ-40-9,0-3000

SZ SZ

28.§ A HÉSZ Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek 20.§. (2) bekezdés a) pontja az alábbiak szerint módosul: Az álló gépjárművek telken belül történő tárolását úgy kell megoldani, hogy a minimális telken belüli zöldfelület biztosítva legyen. 29.§ A HÉSZ Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek 20.§. (2) bekezdés b) pontja törlésre kerül. 30.§ A HÉSZ Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek 20.§. kiegészül az alábbi bekezdésekkel: (7)

Az építési övezetben önálló terepszint alatti építmény/építmények elhelyezhetők, de ezek által elfoglalt terület nem lehet több a telek max. 5 % -ánál. Pinceszint legfeljebb a földszinti alapterülettel megegyező lehet.

72 (8)

Az építési övezetben a minimális zöldfelületi mértéken belül a telekhatárok mentén fa- és cserjesor telepítése kötelező. 31.§

A HÉSZ Különleges területek 22.§. (4) bekezdés a) pontja szerinti táblázat kiegészül az alábbiakkal: ÉPÍTMÉNY ELHELYEZÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

ÉPÍTÉSI ÖVEZET, ÖVEZET JELE

(SZT szerint)

BEÉPÍTÉSI MÓD

LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG

(%)

LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNYMAGASSÁG

KIALAKÍTHATÓ LEGKISEBB TELEKTERÜLET

LEGKISEBB ZÖLDFELÜLET

(m)

(m2)

(%)

Ksp/SZ-10-6,0-10000

SZ

10

6,0

10000

20

Ksp/SZ-20-6,0-10000

SZ

20

6,0

10000

20

Ksp/SZ-20-6-12-4000

SZ

20

6-12,0

4000

20

Ksp/SZ-20-6-12-10000

SZ

20

6-12,0

10000

20

32.§ A HÉSZ Különleges területek 22.§. (4) bekezdés ca) pontja törlésre kerül. 33.§ A HÉSZ Különleges területek 22.§. (5) bekezdés a) pontja szerinti táblázat kiegészül az alábbiakkal: ÉPÍTMÉNY ELHELYEZÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

ÉPÍTÉSI ÖVEZET, ÖVEZET JELE

(SZT szerint)

BEÉPÍTÉSI MÓD

LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG

(%)

LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNYMAGASSÁG

KIALAKÍTHATÓ LEGKISEBB TELEKTERÜLET

LEGKISEBB ZÖLDFELÜLET

(m)

(m2)

(%)

Kte/SZ-10-6,0-K

SZ

10

6,0*

K

40

Kte/SZ-20-4,5-1000

SZ

20

4,5*

1000

50

34.§ A HÉSZ Különleges területek 22.§. (5) bekezdés kiegészül az alábbi ponttal: e)

A Kte/SZ-20-4,5-1000 jelű építési övezetben csak a temetőhöz kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltatási funkciók helyezhetők el. 35.§

A HÉSZ BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Közlekedési- és közmű elhelyezésihírközlési területek 23.§. kiegészül az alábbi bekezdésekkel:

73

(10)

(11)

A KöU-1, a KöU-2 és KöU-3 övezeteket keresztező jelentős gyalogosforgalmú vonalak (gyalogos sétányok, gyalogos tengelyek, gyalogos utcák) kereszteződéseiben továbbá intézmények, sportlétesítmények, temetők, egyházi létesítmények, és jelentősebb tömegközlekedési megállóhelyek környezetében a gyalogátkelőhely kialakítását a következő előírások alapján kell kialakítani: – A gyalogátkelő felülete ne csak felfestéssel, hanem anyaghasználattal és kismértékű kiemeléssel is térjen el a környező útburkolat jellegétől. – A gyalogátkelőhelyek megvilágítását úgy kell kialakítani, hogy a gyalogátkelő felülete és a gyalogos egyaránt kontrasztosan elkülönüljön a háttérről. Ennek érdekében az adott közút megvilágításától színben és fényerőben is eltérő világítást kell installálni. A települési főútként meghatározott közutak és a min. 18 m-es szabályozási szélességgel rendelkező gyűjtőutak keresztmetszetében azok átépítése és felújítása során a kétirányú kerékpárút helyigényének biztosítása kötelező. 36.§

A HÉSZ Zöldterületek 24.§. (2) és (3) bekezdése törlésre kerül, a (4) bekezdés szerinti táblázat pedig kiegészül illetve módosul az alábbiak szerint: ÉPÍTMÉNY ELHELYEZÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK ÖVEZET JELE

(SZT szerint)

BEÉPÍTÉSI MÓD

Zkp Z-P Z-0

SZ K -

LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG

(%)

K 0*

LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNYMAGASSÁG

KIALAKÍTHATÓ LEGKISEBB TELEKTERÜLET

LEGKISEBB ZÖLDFELÜLET

(m)

(m2)

(%)

3,5 -

----

70 70 80

37.§ A HÉSZ Zöldterületek 24.§. kiegészül az alábbiak szerint: (17)

(18) -

A Z-0 jellel szabályozott zöldterületeken épület nem létesíthető. Elhelyezhetők a szabadidő eltöltését – a pihenést, játékot, sportolást – szolgáló, épületnek nem minősülő építmények, sétaút, kerékpárút, továbbá köztárgyak. /4/ A Z-P jellel szabályozott zöldterületen meglévő pincék felújíthatóak, rendeltetésük a közpark funkciójához illeszthető lehet. A területen új pince nem helyezhető el. A meglévő pincék esetében: a pince homlokzatának átalakítása csak oromfallal és a helyi építési hagyományokhoz alkalmazkodó anyagok használatával engedélyezhető: Homlokzat: terméskő Nyílászárók: fa szerkezettel, kizárólag: sötétre pácolt natúr, sötétzöld, barna színekben.

74 (19) (20)

Az oromfal elé előtető és egyéb, az oromfalat takaró építmény nem létesíthető. Az engedélyezési dokumentációban a környezethez való illeszkedést látványtervvel kell bizonyítani. A zöldterület létesítése és rekonstrukciója csak kertépítészeti terv alapján történhet. A zöldterület övezetében épület csak teljes közművesítéssel létesíthető. 38.§

A HÉSZ Mezőgazdasági területek 26.§. kiegészül az alábbi ponttal: b) a korlátozott funkciójú mezőgazdasági területek övezeteiben épületet elhelyezni nem lehet.: 39.§ A HÉSZ Vízgazdálkodási területek 28.§. kiegészül az alábbiak szerint: (6)

A vízgazdálkodási terület övezeteiben csak a rendeltetésnek megfelelő építmények létesíthetőek, szabadonálló beépítési móddal és legfeljebb 5%os beépítési mértékkel. Az övezet területén csak a vízgazdálkodás és vízkárelhárítás létesítményei helyezhetők el. 40.§

A HÉSZ 32.§. (5) bekezdése törlésre kerül. 41.§ A HÉSZ 39.§. az alábbiak szerint módosul: (1)

Az új közműhálózatokat közterületen kell megépíteni.

Víziközművek (2)

Új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál NA100-asnál kisebb keresztmetszetű vezeték nem építhető. Az ágazati előírások szerinti távolságban föld feletti tűzcsapok elhelyezése kötelező. 42.§

A HÉSZ 39.§. (3) bekezdése törlésre kerül. 43.§ (42)

A HÉSZ 55.§-a (3) bekezdése kiegészül az alábbiak szerint:

k) Nagylapos és Felnémet városrész területén a ka) Eger Nagylapos és Felnémet Szabályozási terve, kivéve a 01040/1014 hrsz, és a 01046/90, 91, 42, 43, 44 hrsz-ú telkeket magába foglaló tömböt” (5/2005. (.21.) sz. önkormányzati rendelet)

75

44.§ Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Habis László Polgármester

14./

Dr. Estefán Géza címzetes főjegyző

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének rendelet-tervezete Eger Helyi Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 27/2008. (VI.27.) számú önkormányzati rendelet módosítására az Eger Szépasszony-völgy városrész Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terve kapcsán, valamint javaslat Eger Megyei Jogú Város Településszerkezeti Tervének módosítására ( I. forduló)

Előadó:

Ficzere György tanácsnok

Meghívott:

Klein György településtervező Régió Kft (3530 Miskolc, Papszer u. 20.)

Tanácsnok szóbeli kiegészítése nincs az írásos anyaghoz. Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Klein György Tervezői ismertető. A Szépasszony-völgy Eger városának egy elég jelentős területe és ennek okán meglehetősen nagy érdeklődés övezte ennek a tervnek a készítését is. A készítés úgy kezdődött, hogy begyűjtötték azokat az információkat, elképzeléseket, amiket a terület tulajdonosai meghatároztak. Meglepő módon rendkívül nagy érdeklődés és beruházási kedv jelentkezett a térségben. 30-35 olyan észrevételt, igényt vettek számba, melyeket a terv készítése során megpróbáltak beépíteni. Általánosságban megállapítható, hogy ezek az elképzelések, fejlesztésekkel kapcsolatosak és a területnek egy viszonylag intenzívebb beruházást célozza meg. Koncepcionálisan meg kívánja jegyezni, hogy a korábbi terveknek az elképzeléseit folytatták, azonban ettől megpróbálták egy kicsit racionálisabban, intenzívebben egy területhasználatot kijelölni és a korábbi elképzelésekhez képes egy kicsit fokozottabb területfejlesztést meghatározni. Az alapkoncepciója a tervnek az, hogy a völgyben meghagyják a zöldterülteket, a közlekedési területeket és lehetőség szerint a völgyi részekben beépítési lehetőségeket nem támogatják, hanem azokat döntően a domboldalak szélére helyezték ki. Ugyanakkor a domboldalak mentén, a hiányzó beépítetlen területrészeknek a beépítési feltételeit

76 meghatározták és egy összefüggő, városszerkezetbe illeszthető szabályozást próbáltak létrehozni. Jelenleg összeállított terv egyfajta javaslatot tett le az asztalra. Ugyanakkor meg kívánja jegyezni, hogy néhány területrészre felvetődött alternatív lehetőség is. Ezt ábrázolni nem tudták, de mindenféleképpen szükséges, hogy abban a testület állásfoglalást hozzon, hiszen a területnek egy jelentős jövőbeli fejlesztését határozza az meg. Az alternatív felvetések közül néhányat meg kíván említeni. A szerkezeti kialakításban az alapkoncepciójuk az volt, hogy a közlekedési hálózat lehetőség szerint minél több irányban egy nyitott rendszert alkosson. Fölvetettek olyan – talán nagyszabásúnak tűnő – közlekedési változatokat, amelyek jelentős beruházással is járhatnak. Ezeknek egy ütemezett megvalósítását is ki kell találni és be kell rajzolni a tervbe. A terület használatokkal kapcsolatosan felvetődött, hogy a Tulipánkert fölötti domboldalnak a beépíthetősége mennyire reális. Ilyen jellegű igények felvetődtek a tulajdonosok részéről, ugyanakkor azt a fajta megoldást, hogy telkenként, egyenkénti beépítéssel történjen a meghatározása, az szakmailag nem támogatható. Úgy gondolják, hogy abban az esetben, ha a területet úgy határozzák meg, hogy az beépíthető, akkor mindenféleképpen célszerű egy olyan belső nyomvonalat kijelölni, amire szervezve ennek a beépítése megvalósítható. Ennek a területnek a beépíthetőségét mindenféleképpen egy részletesebb vizsgálattal igazolni kell, hiszen ez alatt a terület alatt pincék is húzódnak és a beavatkozásokkal komoly károkat is lehet okozni. El kell dönteni azt, hogy ha elindulnak egy ilyen irányba, akkor milyen előfeltételei vannak a beépíthetőségnek. Egy másik lényeges rész ezen a feltáró területen található. Gyakorlatilag lehatárolták a mostani területrészhez közel azt, hogy meddig terjedhetnek a lakóépületeknek az építései. A belső területeken már sehol nem javasoltak lakásépítéseket és a jelenlegi üres területek elsősorban kereskedelmi, gazdasági típusú beépítéseket jelölnek. A különböző területrészeken eltérő alfunkciókat javasolnak. A bevezető szakaszon célszerű lenne a szőlőműveléshez, a borkészítéshez kapcsolódó tevékenységeknek a bemutatása, feltárása, kikereskedőknek, szolgáltatóknak az elhelyezése. További fontos tényező a pavilonsor, illetve a pincesor környékének a meghatározása. Az alapkoncepciójuk az volt, hogy lehetőség szerint próbálják minél jobban kiszorítani a gépkocsi használatot erről a térségről és minél jobban átalakítani azt a területrészt egy gyalogos, sétáló övezetté. Ennek a feltételeit kívánták megteremteni részben azzal, hogy a pavilonsor mögé jelölték ki a feltáró útnak a megépítését és ott a belső területeken pedig vegyes forgalmú területeket határoztak meg. Több változó terület felhasználást van ott ahol jelenleg egy erdős területrész található, de két évvel ezelőtt annak egy részét kereskedelmi, gazdasági területté minősítették át. Ugyanakkor különböző terület használatokra nyílik lehetőség és ebben is dönteni kell. Egyrészt a megmaradó területen szóba került a kalandparknak a létesítése, illetve másik irányból elég nagy jelentkezési igény van a kereskedelmi területeknek a továbbfejlesztésére. Ezeknek az arányaiban és területi lehatározásában valamilyen döntés szükségeltetik. A külső területeken igyekeztek lehatárolni, hogy meddig terjedhet a beépítésre szánt terület. Légi fotókat készítettek a területről, amelyen már jól látható, hogy a kapcsolódó szőlőterületeken már jelentősen elindult egy teljesen másfajta tevékenység. Ma már nem borházakat építenek, hanem komoly lakóépületeket. Az átmeneti sávban eléggé hiányosak a szőlőterületek és mindenképpen célszerű lenne egy éles határvonalat húzni, hogy meddig terjedhet a város beépítési területe és hol lehet az a határvonal, ahonnan csak a szőlőművelést támogatják. Eddig nagyon sok egyeztetés és véleménycsere történt, így nagyon sokszor változott a terv.

77 Most úgy véli, hogy lezárásra kerülhet ez a változtatgatás és ezentúl a bejövő észrevételeket erre az egy tervre lehet majd megtenni és a végén egy összefoglaló tervezői javaslatot készíteni. Császár Zoltán Örömmel tölti el, hogy a magántőke „nyomulni akar” a Szépasszony-völgybe, „harcolnak” a területekért. Jobbnál jobb ötletek és gondolatok vannak arra vonatkozóan, hogy ki, hogyan kíván megvalósítani valamilyen jövőbeni értéket, mert ez azt jelenti, hogy jó befektetés a Szépasszony-völgybe egy „fillért is betenni”. Már pár évvel ezelőtt kezdeményezte a Szépasszony-völgy védetté nyilvánítását, helyi védelem alá helyezését. Elve az, hogy a térség fejlődjön úgy, hogy az senkinek a rovására ne legyen és az étteremmel, szállodával, panzióval, pincével rendelkezőkkel konstruktív hangon találják meg a mindenki számára megfelelő megoldást. 1998-ban kezdődött el a Szépasszony-völgy RRT-je. A projekt egyik része a tulajdonviszonyok rendezésével foglalkozik. A fejlesztési terület jelentős része - közterületek, utak kivételével - magánszemélyek, gazdasági társaságok, szervezetek és egyéb állami szervezetek tulajdona. A tulajdonviszonyokból is következik, hogy a területfejlesztés megvalósíthatóságának feltétele, közös érdekeltség alapján történő együttműködést feltételez. Erre törekedtek végig, ezt próbálták minden beadványnál kezelni. Maga a Szépasszony-völgy célja, az ottani munkálatok a történelmileg vonzó arculatának kialakítása, a belső és külső image, valamint a szolgáltatás színvonalának megteremtése, a térség vonzerejének növelése. A megvalósítási program részei azok a pályázatok, amelyet Idegenforgalmi Bizottság hasznosan, jól és kezelhető módon adott be. Azokban is voltak olyan elemek, amelyeket azért kellett „kényszerből” bele tenni, mert maga a pályázat megkívánta az olyan „attrakciós dolgoknak” a bele tételét, mint például a kalandpark. Minden bizottság megtárgyalta, értékelte, kiegészítette ezt a tervet, mely 20-30 éves időszakra vonatkozó előre gondolkodásról szól. Ilyen távlatokban nem könnyű megtalálni azokat a helyes gondolatokat és a döntéseket, amelyek mindenki érdekének az adott pillanatban megfelel. Nagyon sokan a jelenben, 1-2 éves távlatban gondolkodnak, míg a tervezőknek, a bizottságoknak hosszú távon kellett gondolkodniuk úgy, hogy egyéni sérelmek ne történjenek. Úgy gondolja, hogy most egy kezelhető terv van előttük, melyen a második fordulóig lehet finomításokat, javaslatokat eszközölni. Meglátása szerint mindenki szakmailag magas színvonalon dolgozott annak érdekében, hogy a Szépasszony-völgy hosszú távú fejlesztését legjobban eredményező terv szülessen Eger város jövője szempontjából. Gálfi Antal Az előterjesztés tervezési területével szomszédos a Koszorú utca és az amellett lévő Borházsor, ahol kb. 30-40 pince van. „Ezek vegetálnak.” Van, ami már összeomlott, de többségük romos állapotban van. „A terep- és a talajviszonyok tökéletesen megfelelnek a pincésítésnek, de mintha a város nem tudná eldönteni, hogy a tűrt kategóriából a tiltottra, vagy a támogatottra váltson.” Kéri a közgyűlést, hogy egy komoly előkészítést követően döntsön ebben a kérdésben. Amennyiben majd úgy dönt, hogy a Koszorú utca közepén és a borházsoron legyenek

78 pincék, akkor azt szeretné, ha a jelenlegi tervezési terület kiegészülne a borházsorral, illetve a Koszorú utcával, legalább a közepéig. El tudja fogadni Klein úrnak azon javaslatát, hogy a Koszorú utca teljes egészében kerüljön ehhez a tervezési területhez, hiszen a Szépasszony-völgy egyik megközelítési útvonala is. Habis László Úgy gondolja, hogy a korábbi évek fejlesztéseinek vannak rossz példái is. Van olyan beruházás, amikor is az Öregsor fölött történt olyan építkezés, létrehozva olyan „műtárgyakat, úszómedencéket, egyéb épületeket”, amelyek tönkretették az alatta lévő pincéket. Megbontották a vízzáró rétegeket, olyan beavatkozások történtek, amelyek visszafordíthatatlanok. Javasolja, hogy a fejlesztések - a panziók, szállodák, éttermek építése - ne a történelmi pincesorok fölött valósuljanak meg, mert ezek az előbbi példák is mutatják, hogy jóvátehetetlen károkat jelenthetnek. A Szépasszony-völgy eredeti karaktere mégis csak a tufába vájt borospincéken alapul és ezt az alapvető karaktert viszont óvniuk-védeniük kellene. Úgy gondolja, hogy a védendő kategóriákhoz kapcsolódóan, további átgondolást igényelnek. Tudomása szerint most is van olyan fejlesztési ügy előkészítésben, amelyik ezzel az alapelvvel ellentétes. Fontos elem az, hogy a 3769/1 hrsz-ú önkormányzati tulajdonú területnek - ahhoz, hogy az említett Szépasszony-völgyi pályázatuk eredményes legyen – zöldterületi besorolásúnak kell lennie. Császár Zoltán A döntés folyamán részben figyelembe lett véve az, hogy helyi védelem alatt áll a Szépasszony-völgy. Egyetért abban Polgármester úrral, hogy épüljön-szépüljön a völgy, de a történelmi értékeket igenis őrizniük és védeniük kell. Habis László Kérdése az Előterjesztőhöz, a Tervezőhöz, hogy Gálfi képviselő úr által felvetett ügy – azaz a tervezési határt kibővítik – kezelhető-e abból a szempontból, hogy a közszemlére tétel újra indul-e, vagy ez hogyan kezelendő? Rátkay Attila A koszorú utca jóval messzebb van a jelenlegi tervezési területtől, így egy hatalmas területet kellene bevonni, ha egyben szeretnék kezelni. Úgy gondolja, hogy a Lajosváros Szabályozási Tervének módosa kapcsán kell külön megvizsgálniuk azt, hogy Borházsornak mi legyen a jövőbeni sorsa. Nem kellene azt a Szépasszony-völgyi területekkel összevonniuk. Császár Zoltán Támogatja a Gálfi képviselő úr által javasoltakat, mert valóban csak egy szép „régi kereszt” választja el a két területet. Szinte egymásba épült és az a pincesora hasonló jelleggel bír és kiegészítené önmagának az arculatnak, vagy a sétának a látványát is.

79 Habis László A közszemlére tétel erre a tervezési területre irányul, de elindul egy vizsgálat a Koszorú utca pincesorával kapcsolatban. Szavazás:

21 igen szavazattal elfogadásra került.

664/2009. (XI.26.) számú közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Eger, Szépasszony-völgy városrészre vonatkozóan megtárgyalta az Eger Megyei Jogú Város Helyi Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 27/2008. (VI.27.) sz. rendelet módosítására készült rendelet-tervezetet és a Szabályozási Tervet, és döntött a terv államigazgatási egyeztetésre bocsátásáról, továbbá az egyeztetés lezárulta után a 30 napos közszemlére tételről. Felelős:

Rátkai Attila főépítész, az Építésügyi Iroda vezetője

A szabályozási terv államigazgatásra bocsátásának határideje: 2009. november 30.

Zárt ülést rendel el.

Habis László Átadja a szót Alpolgármester úrnak. Szeleczki János Előterjesztések: 15./

Javaslat Eger Megyei Jogú Város 2009. évi költségvetésének I–III. negyedévi beszámoló elfogadására és az év végéig várható teljesítések alakulására

Előadó:

Habis László polgármester

80 Habis László A nehéz helyzet ellenére is az I-III. negyedévi gazdálkodásuk nagyon eredményes volt, hiszen a bevételeik 12,9 milliárd forintot tettek ki, a kiadásaik pedig 12 milliárd forintot. Mindezt tették úgy, hogy lényegében nem történt ebben az időszakban hitelfelvétel, miközben nagyságrendileg 1 milliárd forint hitelt törlesztettek. A költségvetési szervek működési kiadásai 72,8 %-ra teljesültek, tehát időarányosan alacsonyabbak voltak. Saját bevételeik mintegy 85 %-os teljesítést mutatnak, az előző évihez képest mindössze 60 millió forinttal kevesebb, amit eredményként kell elkönyvelniük. Bevételkiesés van az idegenforgalmi adónál, az illetékbevételeknél, illetve kedvezőtlenül alakultak a vagyoni típusú bevételek is. A Polgármesteri Hivatal működési költségvetése is kevesebb volt az előző évinél, miközben 65 millió forinttal többet költöttek segélyekre, mint az azt megelőző évben. Szeleczki János Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Császár Zoltán A Polgármesteri Hivatal elkészítette a nagyon 2009. I-II. negyedévi költségvetési beszámolót. Örömmel olvasta, hogy működési hitel nélkül gazdálkodnak és megfelelő alapot biztosítanak az intézmények és a Polgármesteri Hivatal működéséhez, a város üzemeltetéséhez. Kéri a közgyűlést, hogy a beszámolót és a könyvvizsgálói jelentést elfogadni szíveskedjenek. Dr. Gál János A 2009. I-III. negyedévi beszámolás nagyon sok és szerteágazó feladatot jelentett. Egész évben, folyamatosan figyelemmel kísérte a könyvvizsgálat azt, hogyan alakulnak a bevételek és kiadások. Figyelemmel kísérték az intézmények, a Polgármesteri Hivatal működését. Rendszeresen részt vettek a megfelelő bizottsági üléseken. Nagyon kemény volt az év első tíz hónapja és a jövő év még keményebb esztendő lesz. Nagyon kedvező az, hogy 891 millió forint többlettel zárták az I-III. negyedévet és várhatóan az éves zárás is másfél milliárdos lesz. Ez örömteli tény, mert rengeteg tenni való és feladat van. A Gazdasági Irodától nagyon precíz szöveges anyagot kaptak. Kéri a beszámoló elfogadását. Szeleczki János Szavazás:

16 igen szavazattal elfogadásra került.

688/2009. (XI.26.) számú közgyűlési határozat A Közgyűlés a 2009. I-III. negyedévi gazdálkodás, a költségvetési bevételek és kiadások év végéig várható prognózisa alapján intézkedéseket hoz az alábbiak szerint:

81 1. A IV. negyedévben is érvényesülnie kell a takarékosság elvének és a gazdálkodás biztonságának. Ezzel összefüggésben a költségvetési szervek és a Polgármesteri Hivatal költségvetéseiért felelősöknek biztosítani kell a tervezett előirányzaton belüli gazdálkodást. Felelős: Határidő:

polgármester, jegyző, költségvetési szervek vezetői folyamatos

2. A Polgármesteri Hivatal fontos feladata a tervezett vagyoni bevételek növelése. Felelős: Határidő:

polgármester, jegyző folyamatos

3. A Polgármesteri Hivatalnál a bevételi többleteket a vagyoni bevételi kiesések pótlására, kompenzálására, illetve a felhalmozási hitel kiváltására indokolt fordítani. A tervezett hitel felvételből meg kell határozni a bevételi többletekkel kiváltható részt. Felelős: Határidő:

polgármester, jegyző 2009. december 31.

4. A tartalékok felhasználásánál is érvényesülnie kell a folyamatos takarékosságnak, mely fedezetet nyújthat a nem realizálódó vagyoni bevételkiesésre. Felelős: Határidő:

polgármester, jegyző folyamatos

5. A Polgármesteri Hivatal kiemelt feladata a már elindított pályázatok véglegesítése, az elnyert pályázatok megvalósításának előkészítése és végrehajtása. Nagy figyelmet kell fordítani a pályázati pénzek elszámolására. Felelős: Határidő:

polgármester, jegyző folyamatos

6. A 2010. évi költségvetési koncepció alapján kezdődjön el a költségvetési rendelet készítése és az ezzel összefüggő egyeztetési munka. Felelős: Határidő:

16./

polgármester, jegyző 2009. évi költségvetési koncepció elfogadásától folyamatos

Javaslat Eger Megyei Jogú Város 2010. évi költségvetési koncepciójára

Előadó:

Habis László polgármester

Meghívott:

Balogh László /a KIÉT részéről/

82 Habis László Ismeretes az, hogy a Parlament milyen jellegű döntéseket hoz az 2010. évet illetően. Ez alapvetően meghatározza az önkormányzatok mozgásterét. Minden területen vannak olyan szabályozások, amelyek korlátozzák a bevételeiket és nem egy esetben vannak abban az helyzetben, hogy a kiadások tovább növekednének, ha nem próbálnának ésszerű megoldásokat találni. A normatívák fajlagos összegei általában csökkennek és van ami meg is szűnik. Valamennyi bizottság megtárgyalta és támogatta ennek az anyagnak a testület elé terjesztését. A KIÉT-en talán még soha nem volt ilyen mértékben összhang a két oldal között, amikor is az fogalmazódott meg, hogy igyekezzenek minél több értéket megőrizni abból – szellemi és anyagi értéket –, amelyet az elmúlt évtizedekben az önkormányzat felhalmozott. Próbáljanak mindent megtenni annak érdekében, hogy a város lakosságának életminősége jövőre is megfelelően alakuljon. Szeleczki János Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Szavazás:

15 igen szavazattal elfogadásra került.

689/2009. (XI.26.) számú közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése megtárgyalta a Polgármester által benyújtott 2010. évi költségvetési koncepciót. A koncepcióhoz kapcsolódóan a költségvetés készítés további munkálatairól a Közgyűlés az alábbi határozatot hozza: 1.

A koncepcióban meghatározott irányelvek alapján kell a 2010. évi költségvetési tervezést megkezdeni, elkészíteni és a jövő évi költségvetési rendeletet megalkotni. Felelős: Határidő:

2.

A költségvetés készítése során szükség lesz a működési kiadások szűkítésére. A költségvetési javaslatot 2010. évre úgy kell kidolgozni, hogy működési hiány minél alacsonyabb összegben kerüljön a költségvetésbe. Felelős: Határidő:

3.

Polgármester és a költségvetési szervek vezetői folyamatos

Polgármester és a Jegyző folyamatos

Nagy gondot kell fordítani a tervezés folyamatában a saját bevételek tervezésére, ezen belül kiemelten kezelendő az adó- és illetékbevételek és a vagyonértékesítés előirányzatának körültekintő, a gazdasági és pénzügyi helyzethez igazodó meghatározása. Felelős: Határidő:

Polgármester és a költségvetési szervek vezetői folyamatos, illetve a költségvetés benyújtásának időpontja

83 4.

A fejlesztési hitel nagyságrendjének tervezésénél előtérbe kell helyezni a pályázatokhoz kapcsolódó hitelfelvételt. Egyes fejlesztési célú kötelezettségek esetében későbbi évekre történő átütemezések történhetnek. A hitelfelvétel további évek költségvetésére gyakorolt hatását a költségvetés gördülő tervében be kell mutatni. Felelős: Határidő:

5.

A 2010. év kiemelt feladata az IVS kapcsán az első, kiemelt városrehabilitációs projekt akcióterületi tervének kidolgozása és a megvalósítás elindítása. Felelős: Határidő:

6.

Polgármester folyamatos, illetve a költségvetés benyújtásának időpontja

A Polgármesteri Hivatal ingatlanainak karbantartási, javítási feladatai – 1 fő létszámmal együtt – kerüljenek át az EKVI tevékenységi körébe. Szükséges az SZMSZ 1. sz. függelékének (Polgármesteri Hivatal Ügyrendje) módosítása a feladat átadása kapcsán. Felelős: Határidő:

9.

Polgármester folyamatos, illetve a költségvetés benyújtásának időpontja

Az önkormányzati intézményeknél - az előző évekhez hasonlóan - nullbázisú tervezést kell megvalósítani, mind a személyi juttatások és járulékai, mind pedig a dologi kiadások vonatkozásában. Felelős: Határidő:

8.

Polgármester folyamatos, illetve a költségvetés benyújtásának időpontja

A tervezés során a felújítási, beruházási feladatok közül a folyamatban lévő fejlesztéseket kell előre sorolni. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az EU pályázatok által biztosított fejlesztések előkészítésére, a finanszírozás forrásainak megteremtésére. Felelős: Határidő:

7.

Polgármester, Gazdasági Irodavezető folyamatos, illetve a költségvetés benyújtásának időpontja

Polgármester, Jegyző 2010. február 28.

Kezdődjön meg az előkészítő munka a megalapozott előirányzatok kialakítására, valamint készüljenek felmérések a 2010. évi költségvetés összeállítása érdekében. Felelős: Határidő:

Polgármester folyamatos

Visszaadja a szót Polgármester úrnak.

84 Habis László 17./

Javaslat közoktatási intézmények alapító okiratának módosítására

Előadó:

Dr. Estefán Géza címzetes főjegyző

Jegyző úrnak szóbeli kiegészítése nincs az írásos anyaghoz. Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Képviselő társait kérdezi szavazhatunk egyszerre a határozati javaslat 5 pontjáról? Igen. Kéri, hogy ezek a jegyzőkönyvben külön határozati számot kapjanak! Szavazás:

16 igen szavazattal elfogadásra került.

690/2009. (XI.26.) számú közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése elfogadja a Dobó István Gimnázium Alapító Okiratának módosítását 2010. január 1-jei hatállyal az alábbiak szerint. Egyben felhatalmazza Eger Megyei Jogú Város Polgármesterét az Alapító Okirat aláírására.

MÓDOSÍTÓ OKIRAT A Dobó István Gimnázium Alapító Okiratának 15.1. pontja kiegészül az alábbiakkal: - 85593 TEÁOR Egyéb felnőttoktatás - 855935 Szakmai továbbképzések

Eger, 2009. december 1.

…………………………………………………. Habis László

Eger Megyei Jogú Város Polgármestere P.H.

ALAPÍTÓ OKIRAT A költségvetési szerv:

85 1.

Neve: Dobó István Gimnázium

2.

Idegen neve: Rövid neve: Székhelye: 3300 Eger, Széchenyi u. 19.

3. 4. 5. 6.

Tagintézménye(i) és címe(i): Az intézmény alapításának éve: 1890

7.

Az intézmény alapító szervének neve és címe: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat jogelődje 3300 Eger, Dobó István tér 2.

8.

Fenntartó, illetve irányító szerv(einek) neve, székhelye: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata 3300 Eger, Dobó István tér 2.

9.

Az intézmény típusa: gimnázium

10. Tagozat megnevezése: 11. Nemzeti, etnikai, kisebbségi és más feladatai: 12. Működési köre: Eger 13. Évfolyamok száma: 4 évfolyamos gimnázium: nyelvi előkészítő évfolyamra épülő gimnázium: 6 évfolyamos gimnázium: 8 évfolyamos gimnázium:

9-12. évfolyam 9-13. évfolyam 7-12. évfolyam 5-12. évfolyam

14. Maximális gyermek-, tanulói létszám: 5-13. évfolyamon – 735 fő 15. Jogszabályban meghatározott közfeladata: 15.1. Alaptevékenysége: 2009. december 31-ig:

2010. január 1-től:

- 8520 TEÁOR Alapfokú oktatás - 80120 Általános iskolai oktatás

- 8520 TEÁOR Alapfokú oktatás - 85202 Általános iskolai nevelés, oktatás felső tagozaton

86 - 80121-4 Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, - 852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű oktatás nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) • 6 évfolyamos gimnáziumi képzés 7. és 8. • 6 évfolyamos gimnáziumi képzés 7. és 8. évfolyam évfolyam - 8531 TEÁOR Általános középfokú oktatás - 8531 TEÁOR Általános középfokú oktatás - 80210 Általános középfokú oktatás - 85311 Gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyam) - 80214-4 Nappali rendszerű gimnáziumi nevelés, - 853111 Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás oktatás (9-12/13. évfolyam) • 4 évfolyamos gimnáziumi képzés 9-12. évfolyam • 4 évfolyamos gimnáziumi képzés 9-12. évfolyam • 6 évfolyamos gimnáziumi képzés 9-12. évfolyam • 6 évfolyamos gimnáziumi képzés 9-12. évfolyam • 8 évfolyamos gimnáziumi képzés 9-12. évfolyam • 8 évfolyamos gimnáziumi képzés 9-12. évfolyam • Nyelvi előkészítő évfolyamra épülő • Nyelvi előkészítő évfolyamra épülő gimnáziumi képzés 9-13. évfolyam gimnáziumi képzés 9-13. évfolyam

- 8560 TEÁOR Oktatást kiegészítő tevékenység - 80520 Pedagógiai szakszolgálat - 80521-2 Pedagógiai szakszolgálat – gyógytestnevelés

- 9312 TEÁOR Sporttevékenység és támogatása - 92400 Sporttevékenység - 92403-6 Diáksport

- 85593 TEÁOR Egyéb felnőttoktatás - 855935 Szakmai továbbképzések - 8560 TEÁOR Oktatást kiegészítő tevékenység - 85601 Pedagógiai szakszolgáltatások - 856011 Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység gyógytestnevelés - 9312 TEÁOR Sporttevékenység és támogatása - 931204 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása

- 75192 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai - 75192-2 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai - 4799 TEÁOR Egyéb nem bolti, nem piaci kiskereskedelem - 52690 Egyéb nem bolti kiskereskedelem - 52691-5 Egyéb nem bolti kiskereskedelem

- 4799 TEÁOR Egyéb nem bolti, nem piaci kiskereskedelem - 479901 Tankönyvforgalmazás költségvetési szervnél

- 5629 TEÁOR Egyéb vendéglátás - 55232-3 Iskolai intézményi közétkeztetés - munkahelyi étkeztetés

- 5629 TEÁOR Egyéb vendéglátás - 562913 Iskolai intézményi étkeztetés - 562917 Munkahelyi étkeztetés

- hátrányos helyzetű tanulók nevelése, oktatása - középiskolába bejáró tanulók ellátása

- hátrányos helyzetű tanulók nevelése, oktatása - középiskolába bejáró tanulók ellátása

- a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 48.§ (1) bekezdés a) és b) pontjában, valamint az 53.§ (2) bekezdésében meghatározott tevékenységek ellátása

- a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 48.§ (1) bekezdés a) és b) pontjában, valamint az 53.§ (2) bekezdésében meghatározott tevékenységek ellátása

15.2. Kiegészítő és kisegítő tevékenysége: 2009. december 31-ig:

Kiegészítő tevékenysége: 2010. január 1-től:

87 Alaptevékenységgel egyező, az alaptevékenység ellátására létrehozott kapacitás kihasználását célzó, támogatáson kívüli forrásból államháztartáson belüli szervezetek, államháztartáson kívüli jogi személyek és magányszemélyek részére nem kötelezően és nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység: - 751952 Közoktatási intézményekben végzett kiegészítő, - 852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű kisegítő tevékenységek nevelése, oktatása (5-8. évfolyamon) • Elhasználódott, illetve feleslegessé vált tárgyi • Kötelező feladaton kívüli oktatás és ezzel eszközök és készletek értékesítése összefüggő szolgáltatás • Oktatást közvetlenül segítő anyagok értékesítése • Tanfolyamok szervezése • Helyiségek és eszközök bérbeadása • Tanulmányi kirándulások, üdültetés, táboroztatás szervezése, lebonyolítása • Tanulmányi kirándulások, üdültetés, - 853111 Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyamon) táboroztatás szervezése, lebonyolítása • Dolgozó, hallgató, tanuló, stb. kártérítése • Kötelező feladaton kívüli oktatás és ezzel összefüggő szolgáltatás • Tanfolyamok szervezése • Tanulmányi kirándulások, üdültetés, táboroztatás szervezése, lebonyolítása

15.3.

Kisegítő tevékenysége: 2010. január 1-től: Alaptevékenységtől eltérő, az alaptevékenység ellátására létrehozott kapacitás kihasználását célzó, támogatáson kívüli forrásból, államháztartáson belüli szervezetek és magánszemélyek részére nem kötelező és nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység - 682001 Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése - 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése - 479909 Egyéb nem bolti, nem piaci kiskereskedelem • Elhasználódott, illetve feleslegessé vált tárgyi eszközök és készletek értékesítése • Oktatást segítő anyagok értékesítése - 773000 Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése - 821900 Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás - 471100 Élelmiszerjellegű bolti vegyes kiskereskedelem • Iskolai büfé üzemeltetése E tevékenységek a mindenkori hatályos jogszabályokban foglaltak szerint az alapellátási feladatok színvonalát szolgáló előirányzatok kiegészítése céljából folytathatók. Veszteségesen, az alapfeladatok előirányzatai rovására a tevékenység nem folytatható.

A kisegítő tevékenységek arányának felső határa a szerv kiadásaiban: 5 %

15.4. Vállalkozási tevékenysége: 2009. december 31-ig:

2010. január 1-től:

88 Alaptevékenységtől eltérő, államháztartáson kívüli jogi személyek részére Alaptevékenységtől eltérő, rendszeres haszonszerzés céljából, támogatáson kívüli forrásból, államháztartáson kívüli jogi személyek és magánszemélyek részére végzett tevékenység: - 751953 Közoktatási intézményekben végzett - 682001 Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése vállalkozási tevékenységek • Alapfeladaton kívüli oktatás és ezzel összefüggő - 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése szolgáltatás - 479909 Egyéb nem bolti, nem piaci kiskereskedelem • Tanfolyam szervezése • Fénymásolás, sokszorosítás • Elhasználódott, illetve feleslegessé vált tárgyi eszközök és készletek értékesítése • Oktatást segítő anyagok értékesítése - 773000 Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése - 821900 Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás Mértéke: a 217/1998. (XII. 30.) sz. Korm. Rendelet 64. § (4) bekezdésének megfelelően. Feltételrendszere: az alaptevékenység teljesítéséhez fel nem használt személyi és tárgyi szabad kapacitások kihasználása. Szabályozási módja: az intézmény szervezeti és működési szabályzatában rögzítetteknek megfelelően.

A vállalkozói tevékenységek arányának felső határa a szerv kiadásaiban: 5%

16. Típus szerinti besorolása: 16.1.

A tevékenység jellege alapján: közszolgáltató

16.2.

Közszolgáltató szerv fajtája: közintézmény

16.3.

Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója: önállóan működő A kijelölt önállóan működő és gazdálkodó szerv: Egri Közszolgáltatások Városi Intézménye (3300 Eger, Bem tábornok utca 3.)

17. Vezetőjének (vezető szerve, testülete tagjainak) kinevezési, megbízási, választási rendje: Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése által pályázat útján, határozott időre megbízott igazgató. 18. Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony(ok) megjelölése: A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény alapján. 19. A feladatellátást szolgáló vagyon: Az egri 4608, 4610/2 helyrajzi számon lévő épületek. 20. A vagyon feletti rendelkezés joga: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 5/2008. (II. 01.) sz. rendelete szerint.

89 Záradék: A Dobó István Gimnázium alapító okiratát Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése 2009. november 26án kelt …./2009. (XI. 26.) számú határozatával 2010. január 1-jei hatállyal hagyta jóvá. Ezzel egyidejűleg hatályát vesztette Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének 286/2009. (V. 28.) számú, a Dobó István Gimnázium alapító okiratát jóváhagyó határozata. Eger, 2009. december 1.

Habis László Eger Megyei Jogú Város Polgármestere P.H.

Szavazás:

Felelős:

Habis László Eger Megyei Jogú Város Polgármestere Társy József E.M.J.V. Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Iroda Vezetője

Határidő:

2010. január 1.

16 igen szavazattal elfogadásra került.

691/2009. (XI.26.) számú közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése elfogadja a Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium Alapító Okiratának módosítását 2010. január 1-jei hatállyal az alábbiak szerint. Egyben felhatalmazza Eger Megyei Jogú Város Polgármesterét az Alapító Okirat aláírására.

MÓDOSÍTÓ OKIRAT A Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium Alapító Okiratának 15.1. alábbiakkal:

pontja kiegészül az

- 85593 TEÁOR Egyéb felnőttoktatás - 855935 Szakmai továbbképzések

Eger, 2009. december 1.

90

…………………………………………………. Habis László

Eger Megyei Jogú Város Polgármestere P.H.

ALAPÍTÓ OKIRAT A költségvetési szerv: 1.

Neve: Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium

2.

Idegen neve: Pásztorvölgyi Primary and Secondary Grammar School

3.

Rövid neve: Pásztorvölgyi Ált. Isk. és Gimn.

4.

Székhelye: 3304 Eger, Pásztorvölgy u. 25.

5.

Tagintézménye(i) és címe(i): Az intézmény alapításának éve: 1993

6. 7.

Az intézmény alapító szervének neve és címe: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata 3300 Eger, Dobó István tér 2.

8.

Fenntartó, illetve irányító szerv(einek) neve, székhelye: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata 3300 Eger, Dobó István tér 2.

9.

Az intézmény típusa: Többcélú, összetett közoktatási intézmény
általános iskola
gimnázium

10. Tagozat megnevezése: Két tanítási nyelvű tagozat 11 Nemzeti, etnikai, kisebbségi és más feladatai: 12. Működési köre: Eger

91 13. Évfolyamok száma: általános iskola: két tanítási nyelvű tagozat: nyelvi előkészítő évfolyamra épülő gimnázium:

1-8. évfolyam 9-13. évfolyam 9-13. évfolyam

14. Maximális gyermek-, tanulói létszám: 1-4. évfolyamon – 208 fő 5-8. évfolyamon – 240 fő 9-13. évfolyamon – 350 fő 15. Jogszabályban meghatározott közfeladata: 15.1. Alaptevékenysége: 2009. december 31-ig:

2010. január 1-től:

- 8520 TEÁOR Alapfokú oktatás - 852010 Alapfokú oktatás

- 8520 TEÁOR Alapfokú oktatás - 85201 Általános iskolai nevelés, oktatás alsó tagozaton - 852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) - 852012 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) • a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121.§ (1) bekezdés 29. b) pontja alapján a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, oktatása - 85202 Általános iskolai nevelés, oktatás felső tagozaton - 852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) - 852022 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) • a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121.§ (1) bekezdés 29. b) pontja alapján a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, oktatása

- 80121-4 Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás - 80122-5 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése oktatása: • a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121.§ (1) bekezdés 29. b) pontja alapján a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, oktatása

- 8559 TEÁOR Máshová nem sorolható egyéb oktatás - 80511-3 Napköziotthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi időben)

- 8559 TEÁOR Máshová nem sorolható egyéb oktatás - 85593 TEÁOR Egyéb felnőttoktatás - 855935 Szakmai továbbképzések - 85591 Közoktatáshoz kapcsolódó egyéb nevelés - 855911 Általános iskolai napközi otthoni nevelés - 855912 Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése

92

- 8531 TEÁOR Általános középfokú oktatás - 80210 Általános középfokú oktatás - 80214-4 Nappali rendszerű gimnáziumi nevelés, oktatás • két tanítási nyelvű tagozat 9-13. évfolyam • nyelvi előkészítő évfolyamra épülő gimnáziumi képzés 9-13. évfolyam - 9312 TEÁOR Sporttevékenység és támogatása - 92400 Sporttevékenység - 92403-6 Diáksport

• a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121.§ (1) bekezdés 29. b) pontja alapján a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, oktatása - 855914 Általános iskolai tanulószobai nevelés - 855915 Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése • a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121.§ (1) bekezdés 29. b) pontja alapján a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, oktatása - 8531 TEÁOR Általános középfokú oktatás - 85311 Gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyam) - 853111 Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyam) • két tanítási nyelvű tagozat 9-13. évfolyam • nyelvi előkészítő évfolyamra épülő gimnáziumi képzés 9-13. évfolyam - 9312 TEÁOR Sporttevékenység és támogatása - 931204 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása

- 75192 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai - 75192-2 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai - 4799 TEÁOR Egyéb nem bolti, nem piaci kiskereskedelem - 52690 Egyéb nem bolti kiskereskedelem - 52691-5 Egyéb nem bolti kiskereskedelem

- 4799 TEÁOR Egyéb nem bolti, nem piaci kiskereskedelem - 479901 Tankönyvforgalmazás költségvetési szervnél

- 5629 TEÁOR Egyéb vendéglátás - 55232-3 Iskolai intézményi közétkeztetés - munkahelyi étkeztetés

- 5629 TEÁOR Egyéb vendéglátás - 562913 Iskolai intézményi étkeztetés - 562917 Munkahelyi étkeztetés

- hátrányos helyzetű tanulók nevelése, oktatása - fejlesztő és felzárkóztató oktatás

- hátrányos helyzetű tanulók nevelése, oktatása - fejlesztő és felzárkóztató oktatás

- általános iskolába bejáró tanulók ellátása - középiskolába bejáró tanulók ellátása

- általános iskolába bejáró tanulók ellátása - középiskolába bejáró tanulók ellátása

- a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 48.§ (1) bekezdés a) és b) pontjában, valamint az 53.§ (2) bekezdésében meghatározott tevékenységek ellátása

- a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 48.§ (1) bekezdés a) és b) pontjában, valamint az 53.§ (2) bekezdésében meghatározott tevékenységek ellátása

15.2. Kiegészítő, kisegítő tevékenysége: 2009. december 31-ig:

Kiegészítő tevékenysége: 2010. január 1-től:

93 Alaptevékenységgel egyező, az alaptevékenység ellátására létrehozott kapacitás kihasználását célzó, támogatáson kívüli forrásból államháztartáson belüli szervezetek, államháztartáson kívüli jogi személyek és magányszemélyek részére nem kötelezően és nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység: - 751952 Közoktatási intézményekben végzett kiegészítő, - 562916 Üdülői, tábori étkeztetés kisegítő tevékenységek - 852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű • Elhasználódott, illetve feleslegessé vált tárgyi nevelése, oktatása (1-4. évfolyamon) eszközök és készletek értékesítése • Oktatást közvetlenül segítő anyagok értékesítése • Kötelező feladaton kívüli oktatás és ezzel összefüggő szolgáltatás • Helyiségek és eszközök bérbeadása • Tanfolyamok szervezése • Tanulmányi kirándulások, üdültetés, táboroztatás szervezése, lebonyolítása • Tanulmányi kirándulások, üdültetés, - 852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyamon) táboroztatás szervezése, lebonyolítása • Dolgozó, hallgató, tanuló, stb. kártérítése • Kötelező feladaton kívüli oktatás és ezzel összefüggő szolgáltatás • Tanfolyamok szervezése • Tanulmányi kirándulások, üdültetés, táboroztatás szervezése, lebonyolítása - 853111 Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyamon) • Kötelező feladaton kívüli oktatás és ezzel összefüggő szolgáltatás • Tanfolyamok szervezése • Tanulmányi kirándulások, üdültetés, táboroztatás szervezése, lebonyolítása

Kisegítő tevékenysége:

15.3.

2010. január 1-től: Alaptevékenységtől eltérő, az alaptevékenység ellátására létrehozott kapacitás kihasználását célzó, támogatáson kívüli forrásból, államháztartáson belüli szervezetek és magánszemélyek részére nem kötelező és nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység - 682001 Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése - 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése - 479909 Egyéb nem bolti, nem piaci kiskereskedelem • Elhasználódott, illetve feleslegessé vált tárgyi eszközök és készletek értékesítése • Oktatást segítő anyagok értékesítése - 773000 Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése - 821900 Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás - 471100 Élelmiszerjellegű bolti vegyes kiskereskedelem • Iskolai büfé üzemeltetése E tevékenységek a mindenkori hatályos jogszabályokban foglaltak szerint az alapellátási feladatok színvonalát szolgáló előirányzatok kiegészítése céljából folytathatók. Veszteségesen, az alapfeladatok előirányzatai rovására a tevékenység nem folytatható.

A kisegítő tevékenységek arányának felső határa a szerv kiadásaiban: 5%

94 15.4. Vállalkozási tevékenysége: 2009. december 31-ig:

2010. január 1-től: Alaptevékenységtől eltérő, államháztartáson kívüli jogi személyek részére Alaptevékenységtől eltérő, rendszeres haszonszerzés céljából, támogatáson kívüli forrásból, államháztartáson kívüli jogi személyek és magánszemélyek részére végzett tevékenység:

- 751953 Közoktatási intézményekben végzett vállalkozási tevékenységek • •

• •

- 682001 Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

- 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Alapfeladaton kívüli oktatás és ezzel összefüggő - 479909 Egyéb nem bolti, nem piaci kiskereskedelem szolgáltatás Tanfolyam szervezése • Elhasználódott, illetve feleslegessé vált tárgyi eszközök és készletek értékesítése • Oktatást segítő anyagok értékesítése - 773000 Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése Üdültetési feladatok nem önkormányzati intézmények, szervek, magánszemélyek részére - 821900 Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás Fénymásolás, sokszorosítás

Mértéke: a 217/1998. (XII. 30.) sz. Korm. Rendelet 64. § (4) bekezdésének megfelelően. Feltételrendszere: az alaptevékenység teljesítéséhez fel nem használt személyi és tárgyi szabad kapacitások kihasználása. Szabályozási módja: az intézmény szervezeti és működési szabályzatában rögzítetteknek megfelelően.

A vállalkozói tevékenységek arányának felső határa a szerv kiadásaiban: 5%

16. Típus szerinti besorolása: 16.1.

A tevékenység jellege alapján: közszolgáltató

16.2.

Közszolgáltató szerv fajtája: közintézmény

16.3.

Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója: önállóan működő A kijelölt önállóan működő és gazdálkodó szerv: Egri Közszolgáltatások Városi Intézménye (3300 Eger, Bem tábornok utca 3.)

17. Vezetőjének (vezető szerve, testülete tagjainak) kinevezési, megbízási, választási rendje: Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése által pályázat útján, határozott időre megbízott igazgató. 18. Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony(ok) megjelölése: A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény alapján.

95 19. A feladatellátást szolgáló vagyon: - Az egri 613/1 helyrajzi számon lévő épület - Iskolai tábor szociális épülete (Poroszló, Tiszavirág u., helyrajzi szám: 2000) 20. A vagyon feletti rendelkezés joga: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 5/2008. (II. 01.) sz. rendelete szerint. Záradék: A Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium alapító okiratát Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése 2009. november 26-án kelt …./2009. (XI. 26.) számú határozatával 2010. január 1-jei hatállyal hagyta jóvá. Ezzel egyidejűleg hatályát vesztette Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének 288/2009. (V. 28.) számú, a Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium alapító okiratát jóváhagyó határozata. Eger, 2009. december 1.

Habis László Eger Megyei Jogú Város Polgármestere P.H.

Szavazás:

Felelős:

Habis László Eger Megyei Jogú Város Polgármestere Társy József E.M.J.V. Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Iroda Vezetője

Határidő:

2010. január 1.

16 igen szavazattal elfogadásra került.

692/2009. (XI.26.) számú közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése elfogadja a Dr. Kemény Ferenc Általános Iskola Alapító Okiratának módosítását 2010. január 1-jei hatállyal az alábbiak szerint. Egyben felhatalmazza Eger Megyei Jogú Város Polgármesterét az Alapító Okirat aláírására.

MÓDOSÍTÓ OKIRAT

96 A Dr. Kemény Ferenc Általános Iskola Alapító Okiratának 15.1. pontja kiegészül az alábbiakkal: - 85593 TEÁOR Egyéb felnőttoktatás - 855935 Szakmai továbbképzések

Eger, 2009. december 1.

Ostoros, 2009. …………………

………………………………………………… Habis László Eger Megyei Jogú Város Polgármestere

…………………………………………………. Kisari Zoltán Ostoros Község Polgármestere

P.H.

P.H.

ALAPÍTÓ OKIRAT A költségvetési szerv: 1. Neve: Dr. Kemény Ferenc Általános Iskola 2. 3. 4.

Idegen neve: Rövid neve: Székhelye: 3300 Eger, Kodály Zoltán utca 5.

5.

Tagintézménye(i) és címe(i): Dr. Kemény Ferenc Általános Iskola Árpád Fejedelem Tagiskolája 3326 Ostoros, Petőfi Sándor út 2.

6.

Az intézmény alapításának éve: 1965

7.

Az intézmény alapító szervének neve és címe: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat jogelődje 3300 Eger, Dobó István tér 2.

8.

Fenntartó, illetve irányító szerv(einek) neve, székhelye: Eger-Ostoros Intézményfenntartó Mikro-társulás (3300 Eger, Dobó István tér 2.), mint jogi személyiséggel nem rendelkező önkormányzati társulás keretein belül Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata (gesztor önkormányzat) 3300 Eger, Dobó István tér 2. Ostoros Község Önkormányzata 3326 Ostoros, Hősök tere 4.

97 9.

Az intézmény típusa: általános iskola

10. Tagozat megnevezése: 11. Nemzeti, etnikai, kisebbségi és más feladatai: 12. Működési köre: Ostoros Község, valamint Eger Megyei Jogú Város közigazgatási területe, illetve a fenntartó által meghatározott működési (felvételi) körzet 13. Évfolyamok száma: Székhelyen: 1-8. évfolyam Tagintézményben: 1-8. évfolyam 14. Maximális gyermek-, tanulói létszám: Székhelyen: Tagintézményben: 1-4. évfolyamon – 312 fő 1-4. évfolyamon – 104 fő 5-8. évfolyamon – 360 fő 5-8. évfolyamon – 120 fő 15. Jogszabályban meghatározott közfeladata: 15.1. Alaptevékenysége: 2009. december 31-ig: - 8520 TEÁOR Alapfokú oktatás - 80120 Általános iskolai oktatás - 80121-4 Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás - 80122-5 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése oktatása: • a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121.§ (1) bekezdés 29. a) pontjából testi fogyatékos tanulók integrált nevelése, oktatása • a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121.§ (1) bekezdés 29. a) pontjából a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, oktatása • a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121.§ (1) bekezdés 29. b) pontja alapján a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, oktatása

2010. január 1-től: - 8520 TEÁOR Alapfokú oktatás - 85201 Általános iskolai nevelés, oktatás alsó tagozaton - 852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyamon) - 852012 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyamon): • a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121.§ (1) bekezdés 29. a) pontjából testi fogyatékos tanulók integrált nevelése, oktatása • a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121.§ (1) bekezdés 29. a) pontjából a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, oktatása • a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121.§ (1) bekezdés 29. b) pontja alapján a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, oktatása - 85202 Általános iskolai nevelés, oktatás felső tagozaton - 852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyamon) - 852022 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyamon):

98 • a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121.§ (1) bekezdés 29. a) pontjából testi fogyatékos tanulók integrált nevelése, oktatása • a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121.§ (1) bekezdés 29. a) pontjából a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, oktatása • a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121.§ (1) bekezdés 29. b) pontja alapján a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, oktatása - 75192 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai - 75192-2 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai - 8559 TEÁOR Máshová nem sorolt egyéb oktatás - 80510 Oktatáshoz kapcsolódó egyéb tevékenységek - 80511-3 Napköziotthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi időben)

- 8559 TEÁOR Máshová nem sorolt egyéb oktatás - 85593 TEÁOR Egyéb felnőtt oktatás - 855935 Szakmai továbbképzések - 85591 Közoktatáshoz kapcsolódó egyéb nevelés - 855911 Általános iskolai napközi otthoni nevelés - 855912 Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése • a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121.§ (1) bekezdés 29. a) pontjából testi fogyatékos tanulók integrált nevelése, oktatása • a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121.§ (1) bekezdés 29. a) pontjából a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, oktatása • a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121.§ (1) bekezdés 29. b) pontja alapján a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, oktatása - 855914 Általános iskolai tanulószobai nevelés - 855915 Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése • a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121.§ (1) bekezdés 29. a) pontjából testi fogyatékos tanulók integrált nevelése, oktatása • a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121.§ (1) bekezdés 29. a) pontjából a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, oktatása

99 • a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121.§ (1) bekezdés 29. b) pontja alapján a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, oktatása - 9312 TEÁOR Sporttevékenység és támogatása - 92400 Sporttevékenység - 924036 Diáksport - 5629 TEÁOR Egyéb vendéglátás - 55230 Intézményi közétkeztetés - 55232-3 Iskolai intézményi közétkeztetés - 55240 Egyéb korlátozottan igénybe vehető vendéglátás - 55241-1 Munkahelyi vendéglátás

- 9312 TEÁOR Sporttevékenység és támogatása - 931204 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása - 5629 TEÁOR Egyéb vendéglátás - 56291 Oktatásban, üdültetésben részt vevők, sportolók, dolgozók elkülönült étkeztetése - 562913 Iskolai intézményi étkeztetés

- 562917 Munkahelyi étkeztetés

- 4799 TEÁOR Egyéb nem bolti, nem piaci kiskereskedelem - 52691-5 Egyéb nem bolti kiskereskedelem

- 4799 TEÁOR Egyéb nem bolti, nem piaci kiskereskedelem - 479901 Tankönyvforgalmazás költségvetési szervnél

- hátrányos helyzetű tanulók nevelése, oktatása - fejlesztő és felzárkóztató oktatás - általános iskolába bejáró tanulók ellátása - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 48.§ (1) bekezdés a) és b) pontjában, valamint az 53.§ (2) bekezdésében meghatározott tevékenységek ellátása

- hátrányos helyzetű tanulók nevelése, oktatása - fejlesztő és felzárkóztató oktatás - általános iskolába bejáró tanulók ellátása - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 48.§ (1) bekezdés a) és b) pontjában, valamint az 53.§ (2) bekezdésében meghatározott tevékenységek ellátása

15.2. Kiegészítő és kisegítő tevékenysége: 2009. december 31-ig:

Kiegészítő tevékenysége: 2010. január 1-től:

Alaptevékenységgel egyező, az alaptevékenység ellátására létrehozott kapacitás kihasználását célzó, támogatáson kívüli forrásból államháztartáson belüli szervezetek, államháztartáson kívüli jogi személyek és magányszemélyek részére nem kötelezően és nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység: - 751952 Közoktatási intézményekben végzett kiegészítő, - 562916 Üdülői, tábori étkeztetés kisegítő tevékenységek • Elhasználódott, illetve feleslegessé vált tárgyi eszközök és készletek értékesítése • Oktatást közvetlenül segítő anyagok értékesítése - 852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyamon) • Helyiségek és eszközök bérbeadása • Alapfeladaton kívüli oktatás és ezzel összefüggő szolgáltatás • Tanulmányi kirándulások, üdültetés, • Tanfolyamok szervezése táboroztatás szervezése, lebonyolítása • Tanulmányi kirándulások, üdültetés, táboroztatás szervezése, lebonyolítása - 852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű • Dolgozó, hallgató, tanuló, stb. kártérítése nevelése, oktatása (5-8. évfolyamon) • Alapfeladaton kívüli oktatás és ezzel összefüggő szolgáltatás • Tanfolyamok szervezése • Tanulmányi kirándulások, üdültetés, táboroztatás szervezése, lebonyolítása

15.3.

Kisegítő tevékenysége:

100 2010. január 1-től: Alaptevékenységtől eltérő, az alaptevékenység ellátására létrehozott kapacitás kihasználását célzó, támogatáson kívüli forrásból, államháztartáson belüli szervezetek és magánszemélyek részére nem kötelező és nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység: - 682001 Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése - 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése - 479909 Egyéb nem bolti, nem piaci kiskereskedelem • Elhasználódott, illetve feleslegessé vált tárgyi eszközök és készletek értékesítése • Oktatást segítő anyagok értékesítése - 773000 Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése - 821900 Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás - 471100 Élelmiszerjellegű bolti vegyes kiskereskedelem • Iskolai büfé üzemeltetése E tevékenységek a mindenkori hatályos jogszabályokban A kisegítő tevékenységek arányának felső határa a szerv foglaltak szerint az alapellátási feladatok színvonalát kiadásaiban: 5% szolgáló előirányzatok kiegészítése céljából folytathatók. Veszteségesen, az alapfeladatok előirányzatai rovására a tevékenység nem folytatható

15.4. Vállalkozási tevékenysége: 2009. december 31-ig:

- 751953 Közoktatási intézményekben végzett vállalkozási tevékenységek

2010. január 1-től: Alaptevékenységtől eltérő, államháztartáson kívüli jogi személyek részére Alaptevékenységtől eltérő, rendszeres haszonszerzés céljából, támogatáson kívüli forrásból, államháztartáson kívüli jogi személyek és magánszemélyek részére végzett tevékenység: - 682001 Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

- 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Alapfeladaton kívüli oktatás és ezzel összefüggő - 479909 Egyéb nem bolti, nem piaci kiskereskedelem szolgáltatás • Tanfolyam szervezése • Elhasználódott, illetve feleslegessé vált tárgyi eszközök és készletek értékesítése • Oktatást segítő anyagok értékesítése - 773000 Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése • Üdültetési feladatok nem önkormányzati intézmények, szervek, magánszemélyek részére - 821900 Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás Mértéke: a 217/1998. (XII. 30.) sz. Korm. Rendelet 64. § A vállalkozói tevékenységek arányának felső határa a (4) bekezdésének megfelelően. szerv kiadásaiban: 5% Feltételrendszere: az alaptevékenység teljesítéséhez fel nem használt személyi és tárgyi szabad kapacitások kihasználása. Szabályozási módja: az intézmény szervezeti és működési szabályzatában rögzítetteknek megfelelően. •

16. Típus szerinti besorolása: 16.1. A tevékenység jellege alapján: közszolgáltató 16.2. Közszolgáltató szerv fajtája: közintézmény 16.3. Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója: önállóan működő

101 A kijelölt önállóan működő és gazdálkodó szerv: Egri Közszolgáltatások Városi Intézménye (3300 Eger, Bem tábornok utca 3.) 17. Vezetőjének (vezető szerve, testülete tagjainak) kinevezési, megbízási, választási rendje: Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése, valamint Ostoros Község Képviselő-testülete által pályázat útján, határozott időre megbízott igazgató. 18. Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony(ok) megjelölése: a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény a Polgári Törvénykönyv 1959. évi IV. törvény alapján. 19. A feladatellátást szolgáló vagyon: egri 6400 hrsz-on lévő iskolaépület ostorosi 70, 73, 76 hrsz-on lévő épületek 20. A vagyon feletti rendelkezés joga: Az Intézményfenntartó Mikro-társulás Társulási Megállapodásban, önkormányzatok hatályos vagyonrendeletében foglaltaknak megfelelően.

valamint

a

fenntartó

Záradék: A Dr. Kemény Ferenc Általános Iskola alapító okiratát Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése 2009. november 26-án kelt …../2009. (XI. 26.) számú határozatával, valamint Ostoros Község Képviselőtestülete 2009. …………..-én kelt …./2009. (…….) számú határozatával 2010. január 1-jei hatállyal hagyta jóvá. Ezzel egyidejűleg hatályát vesztette Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének 258/2009. (V. 28.) számú határozata, valamint Ostoros Község Képviselő-testületének 59/2009. (V. 25.) számú határozata, mely jóváhagyta a Dr. Kemény Ferenc Általános Iskola alapító okiratát. Eger, 2009. december 1.

Ostoros, 2009. …………………

………………………………………………… Habis László Eger Megyei Jogú Város Polgármestere

…………………………………………………. Kisari Zoltán Ostoros Község Polgármestere

P.H.

P.H. Felelős:

Habis László Eger Megyei Jogú Város Polgármestere Társy József E.M.J.V. Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Iroda Vezetője

Határidő:

2010. január 1.

102

Szavazás:

16 igen szavazattal elfogadásra került.

693/2009. (XI.26.) számú közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése elfogadja a Felsővárosi Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Alapító Okiratának módosítását 2010. január 1-jei hatállyal az alábbiak szerint. Egyben felhatalmazza Eger Megyei Jogú Város Polgármesterét az Alapító Okirat aláírására.

MÓDOSÍTÓ OKIRAT A Felsővárosi Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Alapító Okiratának 15.1. pontja kiegészül az alábbiakkal: - 85593 TEÁOR Egyéb felnőttoktatás - 855935 Szakmai továbbképzések

Eger, 2009. december 1.

Egerbakta, 2009. ……………..

………………………………………………… Habis László Eger Megyei Jogú Város Polgármestere

…………………………………………………. Hegedüs János Egerbakta Község Polgármestere

P.H.

P.H.

Egerszalók, 2009. ………………….

Demjén, 2009. ……………………

………………………………………………… Tőgyi Gábor Egerszalók Község Polgármestere

…………………………………………………. Gémes Ferenc Demjén Község Polgármestere

P.H.

P.H.

ALAPÍTÓ OKIRAT A költségvetési szerv: 1. Neve: Felsővárosi Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola

103 2. 3. 4.

Idegen neve: Rövid neve: Székhelye: 3300 Eger, Iskola utca 4.

5.

Tagintézménye(i)és címe(i): - Balassi Bálint Tagiskola - 3300 Eger, Malomárok utca 1. - Tinódi Sebestyén Tagiskola - 3300 Eger, Vallon utca 2. - Móra Ferenc Tagiskola és Előkészítő Szakiskola - 3300 Eger, Bem tábornok utca 3. - Egerbaktai Tagiskola - 3321 Egerbakta, Egri utca 105.

6.

Az intézmény alapításának éve: 1983

7.

Az intézmény alapító szervének neve és címe: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat jogelődje 3300 Eger, Dobó István tér 2.

8.

Fenntartó, illetve irányító szerv(einek) neve, székhelye: Eger-Egerbakta-Egerszalók-Demjén Intézményfenntartó Mikro-társulás (3300 Eger, Dobó István tér 2.), mint jogi személyiséggel nem rendelkező önkormányzati társulás keretein belül Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata (gesztor önkormányzat) 3300 Eger, Dobó István tér 2. Egerbakta Község Önkormányzata 3321 Egerbakta, Bátori utca 12. Egerszalók Község Önkormányzata 3394 Egerszalók, Sáfrány út 7. Demjén Község Önkormányzata 3395 Demjén, Kossuth tér 1.

9.

Az intézmény típusa: Többcélú, összetett közoktatási intézmény: - általános iskola - gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény • általános iskola • előkészítő szakiskola

10. Tagozat megnevezése: 11. Nemzeti, etnikai, kisebbségi és más feladatai: -

104 12. Működési köre: Egerbakta Község, Egerszalók Község, Demjén Község, valamint Eger Megyei Jogú Város közigazgatási területe, illetve a fenntartó által meghatározott működési (felvételi) körzet 13. Évfolyamok száma: Székhely: 1-8. évfolyam Balassi Bálint Tagiskola: 1-8. évfolyam Tinódi Sebestyén Tagiskola: 1-8. évfolyam Móra Ferenc Tagiskola és Előkészítő Szakiskola: 1-8. évfolyam, ill. 9-10. évfolyam Egerbaktai Tagiskola: 1-4. évfolyam 14. Maximális gyermek-, tanulói létszám: Székhely: 1-4. évfolyamon – 208 fő 5-8. évfolyamon – 360 fő Balassi Bálint Tagiskola: 1-4. évfolyamon – 312 fő 5-8. évfolyamon – 480 fő Tinódi Sebestyén Tagiskola: 1-4. évfolyamon – 208 fő 5-8. évfolyamon – 240 fő Móra Ferenc Tagiskola és Előkészítő Szakiskola: 1-4. évfolyamon – 68 fő 5-8. évfolyamon – 80 fő 9-10. évfolyamon – 46 fő Egerbaktai Tagiskola: 1-4. évfolyamon – 104 fő 15. Jogszabályban meghatározott közfeladata: 15.1. Alaptevékenysége: 2009. december 31-ig: - 8520 TEÁOR Alapfokú oktatás - 80120 Általános iskolai oktatás - 80121-4 Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás - 80122-5 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése oktatása: • a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121.§ (1) bekezdés 29. a) pontjából testi fogyatékos, enyhe fokban értelmi fogyatékos, középsúlyos értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, oktatása

2010. január 1-től: - 8520 TEÁOR Alapfokú oktatás - 85201 Általános iskolai nevelés, oktatás alsó tagozaton - 852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyamon) - 852012 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyamon): • a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121.§ (1) bekezdés 29. a) pontjából testi fogyatékos, enyhe fokban értelmi fogyatékos, középsúlyos értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, oktatása

105 • a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121.§ (1) bekezdés 29. b) pontja alapján a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, oktatása

• a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121.§ (1) bekezdés 29. b) pontja alapján a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, oktatása - 85202 Általános iskolai nevelés, oktatás felső tagozaton - 852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyamon) - 852022 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyamon): • a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121.§ (1) bekezdés 29. a) pontjából testi fogyatékos, enyhe fokban értelmi fogyatékos, középsúlyos értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, oktatása • a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121.§ (1) bekezdés 29. b) pontja alapján a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, oktatása

- 8531 TEÁOR Általános középfokú oktatás - 8531 TEÁOR Általános középfokú oktatás - 80222-5 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali - 853132 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai nevelése oktatása: rendszerű szakiskolai oktatása (9-10. évfolyam): • a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121.§ • a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121.§ (1) bekezdés 29. a) pontjából testi fogyatékos, enyhe (1) bekezdés 29. a) pontjából testi fogyatékos, enyhe fokban értelmi fogyatékos, középsúlyos értelmi fokban értelmi fogyatékos, középsúlyos értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos, beszédfogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő sajátos nevelési súlyos rendellenességével küzdő sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, oktatása igényű tanulók integrált nevelése, oktatása - 75192 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai - 75192-2 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai - 75196 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások feladatra nem tervezhető elszámolásai - 75196-6 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások feladatra nem tervezhető elszámolásai - 8559 TEÁOR Máshová nem sorolt egyéb oktatás - 80510 Oktatáshoz kapcsolódó egyéb tevékenységek - 80511-3 Napköziotthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi időben)

- 8559 TEÁOR Máshová nem sorolt egyéb oktatás - 85593 TEÁOR Egyéb felnőtt oktatás - 855935 Szakmai továbbképzések - 85591 Közoktatáshoz kapcsolódó egyéb nevelés - 855911 Általános iskolai napközi otthoni nevelés

106 - 855912 Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése • a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121.§ (1) bekezdés 29. a) pontjából testi fogyatékos, enyhe fokban értelmi fogyatékos, középsúlyos értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, oktatása • a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121.§ (1) bekezdés 29. b) pontja alapján a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, oktatása - 855914 Általános iskolai tanulószobai nevelés - 855915 Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése • a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121.§ (1) bekezdés 29. a) pontjából testi fogyatékos, enyhe fokban értelmi fogyatékos, középsúlyos értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, oktatása • a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121.§ (1) bekezdés 29. b) pontja alapján a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, oktatása - 855918 Sajátos nevelési igényű középiskolai, szakiskolai tanulók tanulószobai nevelése • a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121.§ (1) bekezdés 29. a) pontjából testi fogyatékos, enyhe fokban értelmi fogyatékos, középsúlyos értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, oktatása - iskolaotthonos nevelés-oktatás a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 39/C.§. szerint

- iskolaotthonos nevelés-oktatás a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 39/C.§. szerint

- 8560 TEÁOR Oktatást kiegészítő tevékenység - 80520 Pedagógiai szakszolgálat - 80521-2 Pedagógiai szakszolgálat: gyógytestnevelés

- 8560 TEÁOR Oktatást kiegészítő tevékenység - 85601 Pedagógiai szakszolgáltatások - 856011 Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység: Gyógytestnevelés

- utazó gyógypedagógus

- utazó gyógypedagógus

- 9312 TEÁOR Sporttevékenység és támogatása - 92400 Sporttevékenység - 924036 Diáksport

- 9312 TEÁOR Sporttevékenység és támogatása - 931204 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása

107 - 85328-8 Egyéb szociális és gyermekjóléti szolgáltatás - 5629 TEÁOR Egyéb vendéglátás - 55230 Intézményi közétkeztetés - 55232-3 Iskolai intézményi közétkeztetés - 55240 Egyéb korlátozottan igénybe vehető vendéglátás - 55241-1 Munkahelyi vendéglátás

- 5629 TEÁOR Egyéb vendéglátás - 56291 Oktatásban, üdültetésben részt vevők, sportolók, dolgozók elkülönült étkeztetése - 562913 Iskolai intézményi étkeztetés

- 562917 Munkahelyi étkeztetés

- 4799 TEÁOR Egyéb nem bolti, nem piaci kiskereskedelem - 52691-5 Egyéb nem bolti kiskereskedelem

- 4799 TEÁOR Egyéb nem bolti, nem piaci kiskereskedelem - 479901 Tankönyvforgalmazás költségvetési szervnél

- hátrányos helyzetű tanulók nevelése, oktatása - kis létszámú, fejlesztő és felzárkóztató oktatás - általános iskolába bejáró tanulók ellátása - tanuszoda működtetése (Balassi Bálint Tagiskolában) - enyhe és középfokban sérült gyerekek oktatása 1-8. évfolyamon - tanulási folyamatban tartósan akadályozott tanulók fejlesztő felkészítése (Egerbaktai Tagiskolában) - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 48.§ (1) bekezdés a) és b) pontjában, valamint az 53.§ (2) bekezdésében meghatározott tevékenységek ellátása.

- hátrányos helyzetű tanulók nevelése, oktatása - kis létszámú, fejlesztő és felzárkóztató oktatás - általános iskolába bejáró tanulók ellátása - tanuszoda működtetése (Balassi Bálint Tagiskolában) - enyhe és középfokban sérült gyerekek oktatása 1-8. évfolyamon - tanulási folyamatban tartósan akadályozott tanulók fejlesztő felkészítése (Egerbaktai Tagiskolában) - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 48.§ (1) bekezdés a) és b) pontjában, valamint az 53.§ (2) bekezdésében meghatározott tevékenységek ellátása.

15.2. Kiegészítő és kisegítő tevékenysége: 2009. december 31-ig:

Kiegészítő tevékenysége: 2010. január 1-től:

Alaptevékenységgel egyező, az alaptevékenység ellátására létrehozott kapacitás kihasználását célzó, támogatáson kívüli forrásból államháztartáson belüli szervezetek, államháztartáson kívüli jogi személyek és magányszemélyek részére nem kötelezően és nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység: - 751952 Közoktatási intézményekben végzett kiegészítő, - 562916 Üdülői, tábori étkeztetés kisegítő tevékenységek • Elhasználódott, illetve feleslegessé vált tárgyi eszközök és készletek értékesítése • Oktatást közvetlenül segítő anyagok értékesítése - 852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyamon) • Helyiségek és eszközök bérbeadása • Alapfeladaton kívüli oktatás és ezzel összefüggő szolgáltatás • Tanulmányi kirándulások, üdültetés, • Tanfolyamok szervezése táboroztatás szervezése, lebonyolítása • Tanulmányi kirándulások, üdültetés, táboroztatás szervezése, lebonyolítása - 852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű • Dolgozó, hallgató, tanuló, stb. kártérítése nevelése, oktatása (5-8. évfolyamon) • Alapfeladaton kívüli oktatás és ezzel összefüggő szolgáltatás • Tanfolyamok szervezése • Tanulmányi kirándulások, üdültetés, táboroztatás szervezése, lebonyolítása

15.3.

Kisegítő tevékenysége:

108 2010. január 1-től: Alaptevékenységtől eltérő, az alaptevékenység ellátására létrehozott kapacitás kihasználását célzó, támogatáson kívüli forrásból, államháztartáson belüli szervezetek és magánszemélyek részére nem kötelező és nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység: - 682001 Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése - 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése - 479909 Egyéb nem bolti, nem piaci kiskereskedelem • Elhasználódott, illetve feleslegessé vált tárgyi eszközök és készletek értékesítése • Oktatást segítő anyagok értékesítése - 773000 Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése - 821900 Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás - 471100 Élelmiszerjellegű bolti vegyes kiskereskedelem • Iskolai büfé üzemeltetése E tevékenységek a mindenkori hatályos jogszabályokban A kisegítő tevékenységek arányának felső határa a szerv foglaltak szerint az alapellátási feladatok színvonalát kiadásaiban: 5% szolgáló előirányzatok kiegészítése céljából folytathatók. Veszteségesen, az alapfeladatok előirányzatai rovására a tevékenység nem folytatható

15.4. Vállalkozási tevékenysége: 2009. december 31-ig:

- 751953 Közoktatási intézményekben végzett vállalkozási tevékenységek • •

•

2010. január 1-től: Alaptevékenységtől eltérő, államháztartáson kívüli jogi személyek részére Alaptevékenységtől eltérő, rendszeres haszonszerzés céljából, támogatáson kívüli forrásból, államháztartáson kívüli jogi személyek és magánszemélyek részére végzett tevékenység: - 682001 Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

- 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Alapfeladaton kívüli oktatás és ezzel összefüggő - 479909 Egyéb nem bolti, nem piaci kiskereskedelem szolgáltatás Tanfolyam szervezése • Elhasználódott, illetve feleslegessé vált tárgyi eszközök és készletek értékesítése • Oktatást segítő anyagok értékesítése - 773000 Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése Üdültetési feladatok nem önkormányzati intézmények, szervek, magánszemélyek részére - 821900 Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás

Mértéke: a 217/1998. (XII. 30.) sz. Korm. Rendelet 64. § A vállalkozói tevékenységek arányának felső határa a (4) bekezdésének megfelelően. szerv kiadásaiban: 5% Feltételrendszere: az alaptevékenység teljesítéséhez fel nem használt személyi és tárgyi szabad kapacitások kihasználása. Szabályozási módja: az intézmény szervezeti és működési szabályzatában rögzítetteknek megfelelően.

16. Típus szerinti besorolása: 16.1. A tevékenység jellege alapján: közszolgáltató 16.2.

Közszolgáltató szerv fajtája: közintézmény

109 16.3.

Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója: önállóan működő A kijelölt önállóan működő és gazdálkodó szerv: Egri Közszolgáltatások Városi Intézménye (3300 Eger, Bem tábornok utca 3.)

17. Vezetőjének (vezető szerve, testülete tagjainak) kinevezési, megbízási, választási rendje: Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése, Egerbakta Község Képviselő-testülete, Egerszalók Község Képviselő-testülete, valamint Demjén Község Képviselő-testülete, által pályázat útján, határozott időre megbízott főigazgató. 18. Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony(ok) megjelölése: a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény a Polgári Törvénykönyv 1959. évi IV. törvény alapján. 19. A feladatellátást szolgáló vagyon: - egri 2088/1 hrsz-on lévő iskolaépület (3300 Eger, Iskola út 4.) - egri 2015/16 hrsz-on lévő iskolaépület (3300 Eger, Malomárok utca 1.) - egri 1314 hrsz-on lévő iskolaépület (3300 Eger, Vallon utca 2.) - egri 3827/2. hrsz-on lévő épületből: 1484 m2 (3300 Eger, Bem tábornok utca 3.) - egerbaktai 241-2 hrsz-on lévő iskolaépület (3321 Egerbakta, Egri utca 105.) - sarudi 525/21 hrsz-on lévő üdülő (3386 Sarud, Szárazgát). 20. A vagyon feletti rendelkezés joga: Az Intézményfenntartó Mikro-társulás Társulási Megállapodásban, önkormányzatok hatályos vagyonrendeletében foglaltaknak megfelelően.

valamint

a

fenntartó

Záradék: A Felsővárosi Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola alapító okiratát Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése 2009. november 26-án kelt …../2009. (XI. 26.) számú határozatával, Egerbakta Község Képviselő-testülete 2009. …………..-én kelt …/2009. (………) számú határozatával, Egerszalók Község Képviselő-testülete 2009. …………..-én kelt …/2009. (………) számú határozatával, valamint Demjén Község Képviselő-testülete 2009. …………..-én kelt …/2009. (………) számú határozatával, 2010. január 1-jei hatállyal hagyta jóvá. Ezzel egyidejűleg hatályát vesztette Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének 257/2009. (V. 28.) számú határozata, Egerbakta Község Képviselő-testületének 46/2009. (V. 27.) számú határozata, Egerszalók Község Képviselő-testületének 41/2009. (V. 27.) számú határozata, valamint Demjén Község Képviselő-testületének 42/2009. (V. 27.) számú határozata, mely jóváhagyta a Felsővárosi Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola alapító okiratát.

Eger, 2009. december 1. …………………………………………………

Egerbakta, 2009. …………….. ………………………………………………….

110 Habis László Eger Megyei Jogú Város Polgármestere

Hegedüs János Egerbakta Község Polgármestere

P.H.

P.H.

Egerszalók, 2009. ………………….

Demjén, 2009. ……………………

………………………………………………… Tőgyi Gábor Egerszalók Község Polgármestere

…………………………………………………. Gémes Ferenc Demjén Község Polgármestere

P.H.

P.H.

Szavazás:

Felelős:

Habis László Eger Megyei Jogú Város Polgármestere Társy József – E.M.J.V. Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Iroda Vezetője

Határidő:

2010. január 1.

16 igen szavazattal elfogadásra került.

694/2009. (XI.26.) számú közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése elfogadja a Gyermeklánc Óvoda Alapító Okiratának módosítását 2010. január 1-jei hatállyal az alábbiak szerint. Egyben felhatalmazza Eger Megyei Jogú Város Polgármesterét az Alapító Okirat aláírására.

MÓDOSÍTÓ OKIRAT A Gyermeklánc Óvoda Alapító Okiratának 15.1. pontja kiegészül az alábbiakkal: - 85593 TEÁOR Egyéb felnőttoktatás - 855935 Szakmai továbbképzések

Eger, 2009. december 1.

111

…………………………………………………. Habis László

Eger Megyei Jogú Város Polgármestere P.H.

ALAPÍTÓ OKIRAT A költségvetési szerv: 1. Neve: Gyermeklánc Óvoda 2. 3. 4. 5. 6.

Idegen neve: Rövid neve: Székhelye: 3300 Eger, Vízimolnár utca 1. Tagintézménye(i) és címe(i): Az intézmény alapításának éve: 1981

7.

Az intézmény alapító szervének neve és címe: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzat jogelődje 3300 Eger, Dobó István tér 2.

8.

Fenntartó, illetve irányító szerv(einek) neve, székhelye: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata 3300 Eger, Dobó István tér 2.

9.

Az intézmény típusa: óvoda

10. Tagozat megnevezése: 11. Nemzeti, etnikai, kisebbségi és más feladatai: 12. Működési köre: Eger Megyei Jogú Város közigazgatási területe, illetve a fenntartó által meghatározott működési (felvételi) körzet 13. Csoportjainak száma: 4 csoport

112 14. Maximális gyermek-, tanulói létszám: 108 fő 15. Jogszabályban meghatározott közfeladata: 15.1. Alaptevékenysége: 2009. december 31-ig:

- 8510 TEÁOR Iskolai előkészítő oktatás - 85101 Óvodai nevelés - 851011 Óvodai nevelés, ellátás - 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása • a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121.§ (1) bekezdés 29. b) pontja alapján a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, oktatása

- 5629 TEÁOR Egyéb vendéglátás - 55231-2 Óvodai intézményi közétkeztetés - munkahelyi étkeztetés

- 5629 TEÁOR Egyéb vendéglátás - 562912 Óvodai intézményi étkeztetés - 562917 Munkahelyi étkeztetés - 85593 TEÁOR egyéb oktatás - 855935 Szakmai továbbképzések

15.2. Kiegészítő és kisegítő tevékenysége: 2009. december 31-ig:

- 751950 Intézményi étkeztetés kiegészítő, kisegítő tevékenységként - 751952 Közoktatási intézményekben végzett kiegészítő, kisegítő tevékenységek • Elhasználódott, illetve feleslegessé vált tárgyi eszközök és készletek értékesítése • A kötelező óvodai foglalkozásokon túli szakmai szolgáltatás szervezése • Helyiségek és eszközök bérbeadása

15.3.

2010. január 1-től:

- 8510 TEÁOR Iskolai előkészítő oktatás - 80110 Óvodai nevelés - 801115 Óvodai nevelés - 801126 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése • a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121.§ (1) bekezdés 29. b) pontja alapján a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, oktatása

Kiegészítő tevékenysége: 2010. január 1-től: Alaptevékenységgel egyező, az alaptevékenység ellátására létrehozott kapacitás kihasználását célzó, támogatáson kívüli forrásból államháztartáson belüli szervezetek, államháztartáson kívüli jogi személyek és magányszemélyek részére nem kötelezően és nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység: - 851011 Óvodai nevelés, ellátás A kötelező óvodai foglakozásokon túli szakmai szolgáltatás szervezése - 561000 Éttermi, mozgó vendéglátás •

•

Harmadik személyek részére értékesített ételszolgáltatás

Kisegítő tevékenysége: 2010. január 1-től: Alaptevékenységtől eltérő, az alaptevékenység ellátására létrehozott kapacitás kihasználását célzó, támogatáson kívüli forrásból, államháztartáson belüli szervezetek és magánszemélyek részére nem kötelező és nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység: - 682001 Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése - 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése - 479909 Egyéb nem bolti, nem piaci kiskereskedelem • Elhasználódott, illetve feleslegessé vált tárgyi eszközök és készletek értékesítése - 773000 Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése

113 E tevékenységek a mindenkori hatályos A kisegítő tevékenységek arányának felső határa a szerv jogszabályokban foglaltak szerint az alapellátási kiadásaiban: 5% feladatok színvonalát szolgáló előirányzatok kiegészítése céljából folytathatók. Veszteségesen, az alapfeladatok előirányzatai rovására a tevékenység nem folytatható

15.4. Vállalkozási tevékenysége: 2009. december 31-ig:

- 751951 Intézményi étkeztetés vállalkozási tevékenységként

2010. január 1-től: Alaptevékenységtől eltérő, államháztartáson kívüli jogi személyek részére Alaptevékenységtől eltérő, rendszeres haszonszerzés céljából, támogatáson kívüli forrásból, államháztartáson kívüli jogi személyek és magánszemélyek részére végzett tevékenység: - 682001 Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése - 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése - 479909 Egyéb nem bolti, nem piaci kiskereskedelem • Elhasználódott, illetve feleslegessé vált tárgyi eszközök és készletek értékesítése - 773000 Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése

Mértéke: a 217/1998. (XII. 30.) sz. Korm. Rendelet 64. A vállalkozói tevékenységek arányának felső határa a szerv kiadásaiban: 5% § (4) bekezdésének megfelelően. Feltételrendszere: az alaptevékenység teljesítéséhez fel nem használt személyi és tárgyi szabad kapacitások kihasználása. Szabályozási módja: az intézmény szervezeti és működési szabályzatában rögzítetteknek megfelelően.

16. Típus szerinti besorolása: 16.1. A tevékenység jellege alapján: közszolgáltató 16.2.

Közszolgáltató szerv fajtája: közintézmény

16.3.

Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója: önállóan működő A kijelölt önállóan működő és gazdálkodó szerv: Egri Közszolgáltatások Városi Intézménye (3300 Eger, Bem tábornok utca 3.)

17. Vezetőjének (vezető szerve, testülete tagjainak) kinevezési, megbízási, választási rendje: Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése által pályázat útján, határozott időre megbízott vezető. 18. Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony(ok) megjelölése: a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján 19. A feladatellátást szolgáló vagyon: egri 2015/18 helyrajzi számon lévő 681 m2

114 20. A vagyon feletti rendelkezés joga: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának az Önkormányzat vagyongazdálkodás szabályairól szóló 5/2008. (II. 01.) sz. rendelet szerint.

vagyonáról

és

a

Záradék: A Gyermeklánc Óvoda alapító okiratát Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése 2009. november 26-án kelt ……./2009. (XI. 26.) számú határozatával 2010. január 1-jei hatállyal hagyta jóvá. Ezzel egyidejűleg hatályát vesztette Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének 282/2009. (V. 28.) számú határozata, mely jóváhagyta az intézmény alapító okiratát. Eger, 2009. december 1. …………………………………………………. Habis László Eger Megyei Jogú Város Polgármestere P.H. Felelős:

Habis László Eger Megyei Jogú Város Polgármestere Társy József E.M.J.V. Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Iroda Vezetője

Határidő:

2010. január 1.

Átadja a szót Alpolgármester úrnak. Szeleczki János 18./

Javaslat járóbeteg-szakellátás nyújtására vonatkozó társulási megállapodások megkötésére

Előadó:

Habis László polgármester

Habis László Kéri a testület támogatását, mert a Pétervásárával és a Megyei Önkormányzattal kötendő megállapodás a Regionális Egészségügyi Tanács előzetes döntésén alapul. Ez lehetővé teszi azt, hogy a közelmúltban átadott Török Fürdőben a Társadalombiztosító által finanszírozott gyógyító szolgáltatások elindulhassanak.

115 Szeleczki János Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Szavazás:

15 igen szavazattal elfogadásra került.

695/2009. (XI.26.) számú közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése kezdeményezi Társulási megállapodások megkötését Pétervására Város Önkormányzatával és a Heves Megyei Önkormányzattal a rendelkezésre bocsátott egészségügyi szakellátási kapacitások átvételéről, felhatalmazza a polgármestert a határozat mellékletét képező megállapodások aláírására. Felelős:

Habis László polgármester

Határidő:

2009. december 31.

Visszaadja a szót Polgármester úrnak. Habis László 20./

Előterjesztés a „Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások fejlesztése” című (kódszám: ÉMOP-2009-4.2.1/A és ÉMOP-2009-4.2.1/B) pályázati kiírásra benyújtani kívánt pályázatokról (Értelmi fogyatékosok nappali intézménye korszerűsítés-férőhelybővítés, Lajosvárosi bölcsőde férőhelybővítés)

Előadó:

Ficzere György tanácsnok

Tanácsnok úrnak szóbeli kiegészítése nincs az írásos anyaghoz. Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Szavazás:

16 igen szavazattal elfogadásra került.

696/2009. (XI.26.) számú közgyűlési határozat 1.

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése támogatja a Családsegítő Intézet Eger, Ifjúság u. 9. sz. alatti telephelyén működő értelmi fogyatékosok nappali intézményének

116 bővítését, korszerűsítését, annak új helyszínre (Kallómalom u. 90.) történő áthelyezését, valamint a támogató szolgálat irodájának (Kallómalom u. 1-3.) korszerűsítését célzó pályázat benyújtását az ÉMOP-2009-4.2.1/A kiírásra. Továbbá a Közgyűlés kötelezettséget vállal a benyújtandó pályázat megvalósításához szükséges 8 947 500 Ft saját erő biztosítására a 2010. évi költségvetés terhére és felhatalmazza a Polgármestert a beadáshoz szükséges dokumentumok aláírására. 2.

21./

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése támogatja Bölcsődei Igazgatóság, Lajosvárosi bölcsődéjének 20 férőhelyes bővítését célzó pályázat benyújtását az ÉMOP-20094.2.1/B kiírásra. Továbbá a Közgyűlés kötelezettséget vállal a benyújtandó pályázat megvalósításához szükséges 6 050 000 Ft saját erő biztosítására a 2010. évi költségvetés terhére és felhatalmazza a Polgármestert a beadáshoz szükséges dokumentumok aláírására. Felelős:

Habis László polgármester

Határidő:

2009. december 1.

Javaslat fogyatékosok rehabilitációs lakóotthona további működtetésére

Előadó:

Pál György tanácsnok

Tanácsnok úrnak szóbeli kiegészítése nincs az írásos anyaghoz. Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Szavazás:

16 igen és 1 tartózkodás mellett, elfogadásra került.

697/2009. (XI.26.) számú közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése a fogyatékosok rehabilitációs lakóotthona működtetésére 2005. január 1-től a Biosziget Rehabilitációs Alapítvánnyal kötött feladatellátási szerződését ismételt 5 évre, 2010. január 1-től 2014. december 31-ig terjedő időre meghosszabbítja. Felelős:

Habis László polgármester megbízásából dr. Palotai Zsuzsanna irodavezető

Határidő:

2009. december 31.

117 22./

Előterjesztés a fogorvosi ügyelet ellátásáról

Előadó:

Pál György tanácsnok

Tanácsnok úrnak szóbeli kiegészítése nincs az írásos anyaghoz. Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Szavazás:

18 igen szavazattal elfogadásra került.

698/2009. (XI.26.) számú közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése nem járul hozzá a fogorvosi feladatok területi ellátására kötött feladat-ellátási szerződések olyan tartalmú módosításához, hogy a szerződésekből az ügyeleti szolgálatban való részvételt meghatározó kötelezettség törlésre kerüljön. Felhívja a polgármestert, hogy az ügyeleti kötelezettséget nem teljesítőkkel szemben a szerződésszegésre vonatkozó előírások szerint járjon el.

23./

Felelős:

Dr. Estefán Géza jegyző megbízásából dr. Palotai Zsuzsanna irodavezető

Határidő:

2009. november 30.

Előterjesztés az Eger, Tetemvár utcai csapadékcsatorna építéshez buszmegállók szabványosításához kapcsolódó közterület alakítási tervről

Előadó:

Ficzere György tanácsnok

Tanácsnok úrnak szóbeli kiegészítése nincs az írásos anyaghoz. Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Csákvári Antal A megvédendő platánfák és a hely szűke miatt kerül új helyen kialakításra a buszöböl. Kéri az előterjesztés támogatását.

és

118 Habis László Szavazás:

15 igen és 2 tartózkodás mellett, elfogadásra került.

699/2009. (XI.26.) számú közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése az Eger, Tetemvár utcai csapadékcsatorna építéshez és buszmegállók szabványosításához kapcsolódó közterület alakítási tervről szóló előterjesztést megtárgyalta és a közterület alakítási tervet jóváhagyja. Felelős:

Habis László polgármester

Határidő:

2010. 10. 30.

Átadja a szót Alpolgármester úrnak. Szeleczki János 24./

Előterjesztés önkormányzati tulajdonban lévő bérlakások hasznosítására

Előadó:

Habis László polgármester

Polgármester úrnak szóbeli kiegészítése nincs az írásos anyaghoz. Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Szavazás:

16 igen és 2 tartózkodás mellett, elfogadásra került.

700/2009. (XI.26.) számú közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése az 1. 2.

Eger, Kallómalom u. 13. V/3. (2,5 szoba, 60 m2, összkomfortos), Eger, Kallómalom u. 26. fszt. 3. (1 szoba, 25 m2, komfortos),

lakásokat szociális alapon adja bérbe, valamint az

119 3.

Eger, Mátyás kir. u. 64. II/2. (2 szoba, 49 m2, komfortos) szám alatti lakás

vonatkozásában a 647/2009. (X. 28.) számú közgyűlési határozatot, továbbá 4.

Eger, Cifrakapu u. 47. IX/2. (2 szoba, 44 m2, összkomfortos) szám alatti lakás

vonatkozásában az 547/2009. (VIII. 27.) számú közgyűlési határozatot visszavonja. Felelős:

a határozat EVAT Zrt.-vel való közléséért, valamint a lakások bérbe adásáért a Polgármester megbízásából dr. Palotai Zsuzsanna irodavezető

Határidő: azonnal, illetve a végrehajtás jelentésére2010. február 28.

Visszaadja a szót Polgármester úrnak. Habis László 25./

Előterjesztés az Önkormányzat tulajdonát képező egri 2015/23 hrsz-ú ingatlan ingyenes használatba adásáról

Előadó:

Dr. Estefán Géza címzetes főjegyző

Meghívott:

Dr. Barcziné dr. Mihály Erzsébet igazgató EVAT Zrt. (Eger, Zalár u. 1-3.)

Dr. Estefán Géza A szóban forgó ingatlannak az ingyenes használati joga - a 3 éves időtartam - ez év végén lejár. Van olyan információjuk, hogy alakult egy másik polgárőr egyesület is és erre való tekintettel javasolja, hogy egy fél évvel hosszabbítsák meg a szerződést. Habis László Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Császár Zoltán Egyetért Jegyző úrral, de nem tudja, hogy ez a fél év mire elég. Hosszú évek óta van kapcsolatuk a polgárőrséggel és figyelemmel kíséri a munkájukat.

120 Tudomása szerint az úgynevezett irodájukat is rendezni kellene, nekik hatásosan kellene működniük, amihez a továbbiakban legalább egy éves érvényű szerződés kellene, de talán 2-3 évet is támogatni tudna. Ismeretei szerint a jelenlegi irodájukat is maguk hozták helyre, saját „tőkéjüket nyomták bele abba”, hogy az iroda működőképes legyen. Módosító indítványa két év és szeretné, ha a napirendek végén az új Parancsnok úr bemutatkozna, mert kell ismerniük, mert nagyon fontos szervezet lesz a város békéjének, rendjének és köztisztaságának a biztosításában. Jánosi Zoltán Maximálisan egyetért Császár Zoltán tanácsnok úrral és a minimum kettő éves ingyenes használatba adást javasolja személy szerint is. A polgárőrség mindig is a városban egy nagyon fontos civil szervezet volt és a közbiztonság szempontjából nagyon hasznos tevékenységet folytatnak. Habis László Szavazás Császár Zoltán és Jánosi Zoltán tanácsnokok módosító indítványáról. Szavazás:

15 igen, 2 nem és 3 tartózkodás mellett, elfogadásra került.

Szavazás a határozati javaslatról. Szavazás:

17 igen és 2 tartózkodás mellett, elfogadásra került.

701/2009. (XI.26.) számú közgyűlési határozat 1. Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése az Önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodás szabályairól szóló 5/2008. (II.01.) számú rendelet 17. §. (3) bekezdés alapján hozzájárul az egri 2015/23. hrsz-ú, Eger, Rákóczi út 8. sz. alatti ingatlanban lévő 89m2 alapterületű nem lakás céljára szolgáló helyiség 2 éves határozott időtartamú ingyenesen használatba adásához a Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Polgárőr Közhasznú Egyesület részére 2. Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 5/2008. (II.01.) számú rendelet 11. §. (5) bekezdés alapján havi 41 830,-Ft nettó használati díjra számított 10 458.-Ft ÁFA megfizetésével 2009. december 01-től.

Átadja a szót Alpolgármester úrnak.

Felelős:

EVAT Zrt.

Határidő:

2009. december 31.

121 Szeleczki János 26./

Előterjesztés az egri 4870/6 hrsz-ú ingatlan hasznosítására kiírt pályázat értékeléséről

Előadó:

Habis László polgármester

Meghívott:

Dr. Kurucz András ügyvezető Egri Városfejlesztési Kft (Eger, Dobó tér 8.)

Habis László Reményeik szerint december 04-én a Regionális Fejlesztési Tanács foglalkozik majd a belváros rehabilitációs pályázatuk nevesítésével. Az újabb fordulóban három pályázat érkezett, ebből kettő felelt meg a követelményeknek. Kemény munka vár még rájuk ahhoz, hogy ezekből megállapodás is legyen, mert még nagyon sok a ha. Kéri az előterjesztés támogatását. Szeleczki János Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Kalmár Péter Nem oly rég levelet kapott minden képviselő a GORA GmbH-tól. A levélben a magyar ügyvezető a GORA részéről kifogásokat, mondhatni vádakat fogalmaz meg azzal az eljárással kapcsolatban, amelyet elszenvedtek. A tisztánlátás kedvéért, a Városháza részéről kellett volna kapniuk valamiféle iránymutatást arra vonatkozó, hogy ők hogyan látják ezt a dolgot és hogyan értékelik azokat a kifogásokat, amelyeket a cég felhoz. Úgy véli, hogy a döntésük szempontjából lenne komoly jelentősége. Habis László Elkészítettek egy közel 7 oldalas anyagot, amiben rendkívül részletekbe menően és tárgyszerűen leírják a válaszokat. Az a csapat, akik az önkormányzat képviseltében tárgyaltak ebben az ügyben eléggé példa nélkül való tapasztalatokra tettek szert. Úgy gondolja, hogy ha Képviselő úr elolvassa ezt a részletes anyagot, akkor el fogja fogadni azt, hogy nem voltak abban a helyzetben, hogy olyan javaslatot tegyenek, miszerint ezzel a céggel további tárgyalásokat folytassanak. Pál György A város szempontjából ez egy olyan lényeges és nagy beruházás a parkolóhelyek számának növelése kapcsán, a terhelt belváros érdekében. Reméli, hogy ez minél előbb meg tud valósulni.

122 Feltételezi, hogy Polgármester úr mind a két cégnek a hátterét olyan alaposan megvizsgálta, mint a Szent József Forrás esetében. Aggályosnak tartja azt, hogy projekt cégről van szó és nem tudja, hogy van-e olyan bank, aki a jelen helyzetben egy projekt céget megfinanszíroz. Felmerül benne az a kérdés is, hogy tulajdonképpen miért is nem tudják ezt megcsinálni önállóan és egy saját számítást ismertet. Nagy István Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság ülésén tárgyalták ezt az anyagot és eléggé sok kérdés fogalmazódott meg. Kérte az ügyvezető urat, hogy közgyűlésre tisztázandók módon minden képviselő ismerje meg azokat a háttérdolgokat, amik ezzel kapcsolatban kérdésként felmerültek. „A határozati javaslatban az szerepel, hogy a kedvezőbb ajánlattevővel megkezdődik a tárgyalás, amennyiben sikerül szerződést kötni vele akkor a kedvezőbb ajánlat kapcsán nyertes cég képviselőjével a szerződés megköttetik, amennyiben nem, akkor a második ranghelyre sorolt Tengely-Közmű Kft. által megjelölt céggel folytatódik a tárgyalás és velük fognak szerződést kötni.” A Tengely-Közmű Kft. ajánlatában szerepel pár sarkos mondat. Az egyik ilyen: „Abban az esetben, hogy ha a 40 %-os intenzitást nem kapja meg, abban az esetben nem tudja lebonyolítani a beruházást.” Számára elég sarkosnak tűnik ez a kijelentés, mert nagyon sok esetben fordul elő olyan dolog, hogy valaki nem tudja elszámolni az adott költségét egy pályázattal kapcsolatban, azt az irányító hatóság másként értékeli, stb. és semmilyen garanciát nem lát arra, hogy az adott magán cég az tökéletesen fogja tudni lebonyolítani az NFÜ felé ezt a pályázatot. Igaz a másik esetben sem látja ezt a garanciát, de ott azt mondja a pályázó, hogy amennyiben nagyobb önerőre van szüksége, ő azt is tudja vállalni. Ezek okán tette fel a kérdéseit. Mi van abban az esetben, hogy ha előfordul az a nem kívánatos helyzet, amikor a második céggel kötnek szerződést és már folyik a beruházás és valamilyen szintre eljutott, de nem kapja meg a 40 %-os támogatást? Ezek okán kérte az ügyvezető úrtól azt, hogy valamiféle megoldást találjanak a kérdésekre. Jánosi Zoltán Korábban zárt ülés ezt az anyagot. Akkor kérte Polgármester urat, hogy nézzenek nagyon utána annak a korábban pályázó cégnek, mert nagyon sok önkormányzattal volt már nekik szerződésük és három önkormányzattal igen hosszú pereskedésük. A mostani pályázati eredményhirdetéssel kapcsolatban van egy hiányérzete, mert semmilyen típusú számítást nem lát mögötte azzal kapcsolatban, hogy az ajánlatokban megfogalmazott 4 millió forint körüli bérleti díj ellenében a jelenlegi parkolókhoz képest mennyivel lesz több parkolóhely. Most azon a terülten 60 db felfestett parkoló van, a Zalár utcában található 30 parkoló. A beruházás után kb. 170 parkolóhely lesz ezen a terülten. Jó volna, ha látnák azokat a számokat, hogy ez az önkormányzatnak plusz parkolóhelyeket és plusz bevételt jelent a parkoló cégnél. A jelenlegi bevételekhez képest mennyi plusz pénzt hoz. Évente kifizetik a 60 millió forintos bérleti díjat, de ez megéri-e az önkormányzatnak. Sokkal szerencsésebbnek látná, ha a hatástanulmányok és modellszámítások döntés meghozatala előtt érkeznének.

123 Habis László Számos kérdés kritikai éllel fogalmazódott meg, de nagyon sok észrevétellel egyetért. Szeretne néhány félreértést eloszlatni. Elfogadtak bizonyos dolgokat, többek között elfogadták a belvárosi rehabilitációnak az akciótervét és a projektlistáját. Arról, hogy ott épüljön egy parkoló ház nem most döntenek, arról egyáltalán nem döntenek. Elhangzott, hogy pályázati eredményhirdetés. Szó sincs pályázati eredményhirdetésről. Egy tárgyalási felhatalmazásról, egy szerződéskötési felhatalmazásról van szó. Hangsúlyozza, hogy a szerződés a közgyűlés jóváhagyásával fog hatályba lépni. Általában azt mondják, hogy ne a közgyűlés kössön szerződést, de úgy gondolják, hogy ez egy különleges projekt. Olyan szempontból különleges, hogy egy konzorciális partnerrel kötnek megállapodást, ami lehet, hogy később még nem fog működni, de mintegy 5 milliárdos belvárosi rehabilitációs pályázat keretrendszerébe kell ezt a dolgot behelyezni. Az, hogy milyen a parkolási mérleg, azokra sok számítás van, tudnak ilyet „varázsolni” csak nem ennek a döntésnek a függvénye. Nem arról döntöttek a belvárosi rehabilitációban, hogy milyen „óriási businesst hajtanak föl ezáltal”, hanem arról hoztak döntést, hogy – Szúnyogköztől kezdve, az úgynevezett Halpiacon át –, azokat a közterületeket, amelyek a történelmi belvárosban ma autóerdőként működnek, azokat szeretnék felszámolni, létrehozni közösség tereket, egy abszolút attraktív, jól bejáratott családbarát belvárost szeretnének csinálni. Ennek részeként kellene, hogy a belváros parkolási rendszere megváltozzon. Az, hogy pontosan hány parkolóhelyet fognak megszűntetni az részint a partnerrel való további tárgyalás függvénye, részint egy műszaki várospolitikai kérdés lesz. E tekintetben vannak alternatívák. De ma nem ezekről kell, hogy döntsenek. Említésre került a bank témája. Az erőszakosságuk egyik területe pontosan az, hogy azt javasolták – sőt kikényszerítik –, hogy a partnereknek több bankja jöhet szóba, akkor a több bankkal is legyenek háromoldalú tárgyalásaik. Azt szeretné, hogy pontosan legyenek egzakt banki információik és legyenek egzakt – nem banki szerződések –, hanem indikatív ajánlatok a bankok részéről. Egyetért Nagy István tanácsnokkal az NFÜ-s bizonytalanságokban és azon dolgoznak, hogy ezeket a bizonytalanságokat kezeljék. Személy szerint is sok bizonytalansági tényezőt lát, de úgy korrekt, hogy ebben a fázisban hozzanak egy ilyen típusú döntést és folytassák a munkát. Sajnálatos módon a történelmi belvárosban – a város egészében –, ma nem igazán tolonganak a befektetési szándékok. Amikor ez a pályázat meghirdetésre kerül, nem ilyen rideg befektetői klíma volt. Szeleczki János Szavazás:

15 igen, 2 nem és 3 tartózkodás mellett, elfogadásra került.

702/2009. (XI.26.) számú közgyűlési határozat Eger belvárosának rehabilitációja keretében az egri 4870/6 hrsz.-ú ingatlan hasznosítására kiírt pályázati felhívásra érkezett Szepessy Áron (1056 Budapest, Molnár út 19.) által képviselt társaság ajánlatát első helyre, míg a Tengely-Közmű Kft. (3300 Eger,

124 Kőlyuktető, hrsz. 0715/3) ajánlatát második helyre rangsorolja Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése. Felhatalmazza a Polgármestert, hogy az első helyre rangsorolt ajánlattevővel történő megállapodás megkötéséhez szükséges tárgyalásokat folytassa le, és a létrejött megállapodást a Közgyűlés elé jóváhagyásra terjessze elő. Amennyiben az első helyre rangsorolt pályázóval a tárgyalások nem vezetnek eredményre, és a második helyre rangsorolt pályázó az ajánlatát fenntartja, úgy a Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert, hogy a Tengely-Közmű Kft. által megjelölt HESZAMIL Kft.-vel történő megállapodást készítse elő közgyűlési jóváhagyásra. Felelős:

Habis László polgármester

Határidő:

2010. január 31.

Visszaadja a szót Polgármester úrnak. Habis László 19./

Előterjesztés az Eszterházy Károly Főiskolával képzőhelyi és gyakorló bölcsődei együttműködésre vonatkozó megállapodás megkötéséről

Előadó:

Pál György tanácsnok

Meghívott:

Dr. Kis-Tóth Lajos rektorhelyettes Eszterházy K. Főiskola (Eger, Eszterházy tér 1. )

Tanácsnok úrnak szóbeli kiegészítése nincs az írásos anyaghoz. Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Szavazás:

17 igen szavazattal elfogadásra került.

703/2009. (XI.26.) számú közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése megállapodást köt az Eszterházy Károly Főiskolával a felsőfokú iskolai végzettséget adó, csecsemő- és kisgyermeknevelő képzés számára keretein belül képzőhely és gyakorló bölcsőde biztosításáról. Felhatalmazza a polgármestert valamint a Bölcsődei Igazgatóság igazgatóját a megállapodás aláírására.

125 Felelős:

Habis László polgármester megbízásából Dr. Palotai Zsuzsanna irodavezető

Határidő: 2009. december 31

27./

Előterjesztés a Dr. Kemény Ferenc Általános Iskola gázkazánjainak cseréje tárgyában

Előadó:

Ficzere György tanácsnok

Tanácsnok úrnak szóbeli kiegészítése nincs az írásos anyaghoz. Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Szavazás:

19 igen szavazattal elfogadásra került.

704/2009. (XI.26.) számú közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése úgy dönt, hogy a Dr. Kemény Ferenc Általános Iskola gázkazánjainak cseréjét az Önkormányzat végeztesse el úgy, hogy a szükséges pénzügyi fedezet biztosítása a 2010-es költségvetés „Intézményi kisfelújítások – felhalmozási kiadások” címszám terhére történjen. Felelős:

Dr. Estefán Géza Címzetes főjegyző

Határidő: 2010. február 28.

28./

Előterjesztés az Egri Kistérség Többcélú Társulás keretében működő ellenőrzés átszervezésére

Előadó:

Deák Boldizsár képviselő

Képviselő úrnak szóbeli kiegészítése nincs az írásos anyaghoz.

126

Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Szavazás:

12 igen, 1 nem és 6 tartózkodás mellett, elfogadásra került.

705/2009. (XI.26.) számú közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése támogatja Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata intézményei és Polgármesteri Hivatala belső ellenőrzési feladat ellátásának módosítását. Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése tudomásul veszi, hogy a fentiek konkrét megvalósítását, a Kistérségi Munkaszervezet átalakítása kapcsán, célszerű realizálni.

29./

Felelős:

Habis László polgármester Dr. Estefán Géza címzetes főjegyző

Határidő:

2010. február 28.

Javaslat Eger Megyei Jogú Város 2010. évi külkapcsolati eseményeire

Előadó:

Orosz Lászlóné tanácsnok

Orosz Lászlóné A javaslat azokat a 2010. évre tervezett testvérvárosi programokat tartalmazza, amelyek évek óta visszatérőek. Sajnos nehéz a következő évet tervezni, mert a legtöbb testvérvárosban, így Egerben is ezek a programok pályázati úton valósulhatnak meg. Kéri, hogy a költségvetés tárgyalásakor legyenek figyelemmel ezekre az évközben megvalósítható programokra és egyfajta tartalékot képezzenek ezen a terülten. Habis László Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Csákvári Antal Kéri, hogy a visszatérő meghívások esetében – Tanácsnok asszony pedig fogadja el a javaslatát – Eger város vállalja azt, hogy Dobóruszka és Gyergyószentmiklós önkormányzatának tagjait, vagy a vezetésből valakit mindig meghívnak az augusztus 20-i városi rendezvényre.

127

Dr. Nagy Imre Csákvári Antal képviselő úrtól kérdezi, hogy Dolny Kubin szlovák testvérvárosuk, van-e valami különleges oka annak, hogy őket nem javasolta? Csákvári Antal Hanganyag nem értelmezhető. Orosz Lászlóné Úgy gondolja, hogy ezt bizottsági ülésen volna célszerű megbeszélni. Vizi Gyula

ügyrendi kérdésben

Kéri, hogy Csákvári Antal képviselő úr által javasoltakról külön szavazzanak. A Csákvári Antal képviselő által javasolt két települést, Dr. Nagy Imre képviselő úr által tett javaslattal – Dolny Kubinnal – kiegészíti. Császár Zoltán Tudomása szerint Dobóruszka nem testvérváros. Ezeket az egyeztetéseket a bizottsági szakaszban kell megtárgyalni. Kéri az előterjesztést a jelenlegi formában elfogadni. Habis László Javasolja azt a konszenzust, hogy a Kárpát-medencében lévő olyan testvér- és partnervárosok, ahol a magyarlakta területekről van szó és vannak intézményes kapcsolataik, lehetőség szerint a nemzeti ünnepekre hívjanak meg delegációkat. Orosz Lászlóné A bevezetőjében elmondta, hogy tartalékoljanak forrásokat, azokra a rendezvényekre, amik évközben jelentkeznek és konkrétan erre is gondolt. Habis László Meg van a konszenzus. Kéri, hogy szavazzanak a kibővített tartalommal. Szavazás:

18 igen és 1 tartózkodás mellett, elfogadásra került.

706/2009. (XI.26.) számú közgyűlési határozat 1. Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Idegenforgalmi Bizottsága elfogadja a 2010. évi testvérvárosi programtervezetről szóló előterjesztést, lehetőséget biztosítva a testvérvárosok számára további programok ajánlására.

128 2. Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Idegenforgalmi Bizottsága 2010-ben költségvetési rendeletben biztosítja a programok végrehajtására a fedezetet. Felelős:

Dr. Estefán Géza címzetes főjegyző megbízásából

Dr. Kovács Luca titkársági csoportvezető Határidő:

30./

2010. január 01.- december 31.

Előterjesztés az Önkormányzat számlavezetése tárgyában

Előadó:

Dr. Estefán Géza címzetes főjegyző

Jegyző úrnak szóbeli kiegészítése nincs az írásos anyaghoz. Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Jánosi Zoltán Jelen helyzetben – mind az Irodavezető asszony, mind a Jogi Iroda részéről elhangzott – ez egy nagyon jó kondíciókkal bíró szerződés, amelyet az Önkormányzat még 2004-ben kötött és azóta többször meghosszabbított. Szerencsésnek látta volna, hogy a jelen előterjesztés mellett láttak volna még néhány banknak, takarékszövetkezetnek az ajánlatát. Pál György Meglátása szerint is bizonyos időközönként valóban érdemes volna pályázatot kiírni, mert változik a piac és bizonyos dolgokban jobb kondíciókat lehetne elérni. Habis László A határozati javaslat „B” változatáról kér szavazást. Szavazás:

15cigen, 1 nem és 2 tartózkodás mellett, elfogadásra került.

707/2009. (XI.26.) számú közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése úgy dönt, hogy az Önkormányzat számlavezetésére vonatkozó bankszámlaszerződés kerüljön megkötésre max. 2 éves időtartamra ( 2011. december 31-ig ) a Raiffeisen Bank Zrt-vel úgy, hogy a számlavezetési kondíciók minden év április 30-ig kerüljenek felülvizsgálatra.

129

31./

Felelős:

Habis László polgármester

Határidő:

a szerződés megkötésére: 2009. december 31. a szerződés felülvizsgálatára: minden év április 30.

Előterjesztés a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében pedagógus továbbképzések támogatására

Előadó:

Dr. Sipos Mihály tanácsnok

Tanácsnok úrnak szóbeli kiegészítése nincs az írásos anyaghoz. Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Jánosi Zoltán Korábban kaptak az intézmények egy olyan levelet, hogy 3 millió forint erejéig vállalhatnak kötelezettséget ebben a pályázati lehetőségben. Az önkormányzatnak mérlegelnie kellene, hogy mi az a minimum, ami egy intézménynél – magához a képzéshez – szükséges, meg kell nézni konkrétan a költségvetéseket és annak függvényében dönteni. Az önkormányzatnak nincs arra lehetősége, hogy előfinanszírozzon különböző uniós programokat. Ebben a programban 25 % előleg hívható le. Úgy gondolja, hogy ha engedik az intézményeknek, hogy a pedagógusait képezze, tovább képezze, akkor helyesen járnak el. Olyan helyre teszik az önkormányzati pénzt, ami a gyerekeket, az Egerben felnövő generációt szolgálja. Az NFÜ-től ez a forrás visszatérítésre kerül, az önkormányzat részéről csak egy megelőlegezésről van szó. Habis László Ehhez képest a Parlament „simán leradírozta” a pedagógus továbbképzés normatíváját. Meglátása szerint nem mindenféle továbbképzést kellene támogatniuk, célzottan kellene irányítaniuk ezt a folyamatot. Nem általában kell a továbbképzést lebonyolítani, hanem bizonyos igények mentén. Társy József Az intézmények ma 12 óráig adták meg azokat az adatokat és ennek alapján két intézmény nem tud, nem kíván élni a lehetőségekkel, ami annyit jelent, hogy 6 millió forint felszabadult. Jelezni kívánja, hogy 50 millió forintos kontingens lett előzetesen megállapítva, az további 2 millió lehetőséget kínál ahhoz, hogy ott, ahol bizonyos

130 összegekkel túl kell menni – nem mindenhol nulla a vége a pályázatnak – ott is el tudják intézni és a pályázatot be tudják indítani. Habis László Szavazás:

16 igen szavazattal elfogadásra került.

708/2009. (XI.26.) számú közgyűlési határozat 1. Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése támogatja, hogy az Önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézmények pályázatot nyújtsanak be a TÁMOP-3.1.5-09/A/2 Pedagógusképzések (a pedagógiai kultúra korszerűsítése, pedagógusok új szerepben) támogatására, összességében legfeljebb 50 millió Ft erejéig. 2. Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése kötelezettséget vállal az 1. pont alapján a pályázat költségeinek előfinanszírozására a szükséges mértékig, összességében maximum 50 millió Ft-ig.

32./

Felelős:

Dr. Estefán Géza jegyző megbízásából Társy József Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Iroda vezetője Juhászné dr. Krecz Erzsébet Gazdasági Iroda vezetője

Határidő:

2010. december 31.

Beszámoló a lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról

Előadó:

Dr. Estefán Géza címzetes főjegyző

Meghívott:

Dr. Barcziné dr. Mihály Erzsébet igazgató EVAT Zrt. (Eger, Zalár u. 1-3.)

Jegyző úrnak szóbeli kiegészítése nincs az írásos anyaghoz. Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Szavazás:

16 igen szavazattal elfogadásra került.

131

709/2009. (XI.26.) számú közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról készült beszámolót elfogadja. Felelős:

Dr. Estefán Géza címzetes főjegyző

Határidő:

azonnal

Átadja a szót Alpolgármester úrnak. Szeleczki János Sürgősségi indítvány 1./

Előterjesztés az Észak-Magyarországi Operatív Program keretében meghirdetett „A térségi közigazgatási és közszolgáltatási informatikai rendszerek továbbfejlesztése”című kiírásra benyújtani kívánt pályázatról;

Előadó:

Habis László polgármester

Habis László Ahogy az anyagban is szerepel, januárban nyújtható be egy pályázat és tudomása szerint régióként egy nyertese lehet a pályázati kiírásnak. A nyertes kap arra lehetőséget, hogy először tizenegynéhány, majd 55 önkormányzat részére ellássa az elektronikus szolgáltató központi feladatokat. A pályázatnak mintegy 25 %-os mértékben hardvervásárlási tartalma van. Ez nagyságrendileg azt jelenheti, hogy egy 700 millió forintnyi összegű számítástechnikai eszköz vásárlása történhetne meg. A korábbi e-közigazgatási pályázat kapcsán voltak és vannak negatív tapasztalatok. Vannak olyan szoftverek, amelyek nehezen működnek, amelyek nem igazán hatékony hivatali munkavégzést segítenek elő. A másik dilemma a fenntarthatóság kritériuma. Az anyag készítése kapcsán az a kérdés fogalmazódott meg bennük, hogy vajon tudnak-e hosszútávon 50, vagy még több önkormányzat számára majd vonzó tarifákkal szolgáltatást nyújtani. Azok a bizonyos

132 support díjak, amelyek a szoftverek karbantartásához, működtetéséhez kapcsolódnak találkoznak-e majd a térség önkormányzatainak fizetőképességével. Szakmai oldalról ez is elhangzott, hogy várhatóan 6-7 ilyen központ létesül az országban, de vélhetően középtávon ezek nem mindegyike bizonyul majd életképesnek. Egy 3 éves türelmi idő után egy országos szintű versenynek lesznek kitéve ezek a központok. Kéri az előterjesztés támogatását. Szeleczki János Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Pál György Biztatja Polgármester urat, hogy bátran vágjanak bele ebbe a munkába. Úgy gondolja, hogy Egernek az egyik kitörési pontja az lehet, ha az itt fölhalmozódott tőkét itt tudják eladni, hasznosítani. A jövő az lesz az elektronikában, hogy nagy szolgáltató központok fognak működni. Ha Eger ebben az elsők között tud indulni és utána tudja működtetni azt, akkor ezen a környéken lehet egy szolgáltató központ. Habis László Ha jól működő rendszerük van és azon csak apróbb simítások kellenek, akkor használható lesz, de ez lehetővé teszi azt is, hogy ha ma valamelyik rendszerük nem jól működik, akkor azt anélkül, hogy ott a pályázati fenntarthatósági kritériumnak ne tennének eleget, lecserélhetik. Szeleczki János Szavazás:

17 igen szavazattal elfogadásra került.

710/2009. (XI.26.) számú közgyűlési határozat 1. Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése az Észak-Magyarországi Operatív Program keretében meghirdetett „A térségi közigazgatási és közszolgáltatási informatikai rendszerek továbbfejlesztése” ÉMOP-2009-4.3.2. kódszámú pályázaton történő részvételt, mint gesztor önkormányzat támogatja, és felhatalmazza a Polgármestert a beadáshoz szükséges intézkedések megtételére, a tárgyalások lefolytatására, valamint a pályázati dokumentumok aláírására. 2. A pályázat benyújtása esetén Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése kötelezettséget vállal az ASP központ kialakításhoz szükséges 91 666 667 Ft, valamint az önkormányzatok csatlakoztatásához szükséges 35 526 316 Ft összes önrész biztosítására a 2010., 2011. és 2012. költségvetési években. Felelős:

Habis László polgármester

Határidő: 2010. január 30.

133 Tájékoztatók: 33./

Tájékoztató a 2009. szeptember havi polgármesteri és intézményvezetői saját hatáskörben végrehajtott előirányzat módosításáról

Előadó:

Habis László polgármester

Polgármester úrnak szóbeli kiegészítése nincs az írásos anyaghoz. Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Szavazás:

34./

16 igen szavazattal a tájékoztató elfogadásra került.

Tájékoztató a 2009. október havi polgármesteri saját hatáskörben végrehajtott előirányzat módosításáról

Előadó:

Habis László polgármester

Polgármester úrnak szóbeli kiegészítése nincs az írásos anyaghoz. Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Szavazás:

15 igen szavazattal a tájékoztató elfogadásra került.

Visszaadja a szót Polgármester úrnak. Habis László 35./

Tájékoztató a távhőszolgáltatás alapdíjának helyzetéről

Előadó:

Dr. Estefán Géza címzetes főjegyző

134

Meghívott:

Dr. Barcziné dr. Mihály Erzsébet igazgató Dr. Holló István gazdasági divízióvezető EVAT Zrt. (Eger, Zalár u. 1-3.)

Jegyző úrnak szóbeli kiegészítése nincs az írásos anyaghoz. Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Szavazás:

36./

15 igen szavazattal a tájékoztató elfogadásra került.

Tájékoztató az alternatív szakképzés bevezetéséről

Előadó:

Dr. Sipos Mihály tanácsnok

Tanácsnok úrnak szóbeli kiegészítése nincs az írásos anyaghoz. Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Szavazás:

37./

16 igen szavazattal a tájékoztató elfogadásra került.

Tájékoztató a munkaerőpiac, a foglalkoztatás és a demográfiai folyamatokról Eger Megyei Jogú Város Szakképzési Koncepciója alapján

Előadó:

Dr. Sipos Mihály tanácsnok

Tanácsnok úrnak szóbeli kiegészítése nincs az írásos anyaghoz. Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Szavazás:

16 igen szavazattal elfogadásra került.

135 38./

Tájékoztató Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata által beadott TÁMOP 5.2.5/08/01/C (gyermek és fiatalok integrációs programjai, kábítószerügyi komponens) pályázat megvalósításának folyamatáról

Előadó:

Szeleczki János alpolgármester

Alpolgármester úrnak szóbeli kiegészítése nincs az írásos anyaghoz. Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Szavazás:

39./

14 igen és 1 tartózkodás mellett, a tájékoztató elfogadásra került.

Tájékoztató a 2009. évi turisztikai nagyrendezvényekről

Előadó:

Orosz Lászlóné tanácsnok

Tanácsnok asszony szóbeli kiegészítése nincs az írásos anyaghoz. Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Szavazás:

40./

14 igen és 1 tartózkodás mellett, a tájékoztató elfogadásra került.

Tájékoztató Eger Megyei Jogú Város 2009. évi testvérvárosi és nemzetközi eseményeiről

Előadó:

Orosz Lászlóné tanácsnok

Orosz Lászlóné 2009. május 18. és 20-a között volt egy nagyszabású „Finn-magyar testvérvárosok találkozója” elnevezésű rendezvény Egerben. Köszönetét fejezi ki a szervezésben részt vevőnek. Javasolja, hogy a jövőben is kerüljenek lebonyolításra hasonló rendezvények.

136 Habis László Képviselőtársait kérdezi van-e kérdésük, észrevételük az előterjesztéshez. Csákvári Antal Kéri, hogy nézzék át, hogy melyik ünnepre, honnan hívják meg a város képviselőit. Szeleczki János Már három alkalommal került megrendezésre Dolny Kubinban a városi síversenyt. Habis László A testvérvárosi mozgalmat tiszteletben kell tartani és nekik ápolniuk kell. Szavazás:

16 igen szavazattal a tájékoztató elfogadásra került.

A biztatására az Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Iroda készített egy tájékoztató anyagot az „I. Egri Roma Zenei Fesztivál”-ról. Ez nem egy bizottság által előterjesztett anyag. Ez egy klasszikus zenei fesztivál volt, 16 intézményből érkeztek a diákok, a versenyzők szerte az országból. 62 fellépő volt és elmondhatja, hogy nagyon neves zsűri értékelte őket. Ha egy intézményük áldozatos munkát végez egy olyan ügyért, amelyik országos figyelmet érdemel, akkor a dicséretet megérdemlik. Várja más intézményektől is a hasonló kezdeményezéseket. Tisztelt Közgyűlés! Ütemezett napirendjeinknek a végére értünk. Napirend utáni hozzászólások: Vizi Gyula Az I. számú lakótelep 7-es épület vonatkozásában el kívánja mondani azt, hogy másfél éve küzdenek a problémával. Az épületet északi oldalról egy több mint 3 méter magasságú és 75 %-os emelkedésű rézsű övezi. Ennek a rézsűnek a tetején egy burkolat és csapadékvíz elvezetésre szolgáló árok nélküli közterület található. Csapadékos időjárás idején a víz innen ömlik lefelé. Mivel a ROP keretében a környéken történő munkálatok során ennek a társasháznak ugyan csak északi oldalán a burkolatot összetörték és úgy hagyták. Minden igyekezett hiába való volt annak érdekében, hogy azt helyreállítsák. Mindezek következtében – a lakók véleménye szerint – az épület alá folyik a csapadékvíz és az épületen az utóbbi időben repedéseket, süllyedéseket okozva. Kezdeményezésére helyszíni szemle is történt, de a Hivatal részéről döntéshozatalra nem képes személyek jelentek meg.

137 Meglátása szerint a Hivatal nem veszi komolyan a lakóknak azon aggodalmát, miszerint a csapadékvíz alászivárgás miatt kezd megsüllyedni az épület. Ennek az elhárítására semmiféle intézkedés nem történt. A problémához tartozik, hogy volt némi óvatos kísérlet a társasházat körülölelő árok kialakítására, de az csak nagyon csekély eredménnyel járt. Mindezek következménye az lett, hogy a rézsű tetején, a másik irányban található játszótér már csak egy irányból közelíthető meg. Kéri az elmondott problémák kezelésére, megoldására szülessen vezetői döntés, valamint egy kompetens társaság állapítsa, vagy állapíttassa meg azt, hogy valójában a csapadékvíz okozza-e a társasház alapjának a mozgását, repedését. Szorgalmazza a játszótér biztonságos, balesetmentes megközelítésének lehetőségét, megoldását. Habis László A Hivatal részéről megnézik és megfelelő tájékoztatással fognak élni. Császár Zoltán A Szvorényi utcában, az Okmányirodához kihelyezett 3 padból, már csak egy van. Az ott lakók kérése, hogy azt is vigyék el onnan, mert hajléktalanok „tanyájává, alvóhelyévé” vált. Olyan állapotban van, hogy az már nem ülőalkalmatosság, nem tölti be a funkcióját. A színház elé letelepített „világító zebrát” ellenőrizni kellene műszakilag, amíg garanciális, mert nem mindegyik világít. Habis László Felszólalási jeggyel Bögös Zoltán Az Egri Polgárőrség új vezetőjeként bemutatkozik. Habis László Még egy képviselő kért szót napirend utáni felszólásra. Napirend utáni hozzászólás Csákvári Antal A 7. számú választókörzetben az elmúlt egy-két hónapban történt komoly fejlesztésekről és beruházásokról tesz említést. Köszöni az ott lakóknak és az egri polgároknak azt a türelmet és együtt működést, ahogyan viszonyultak a csapadékcsatorna beruházáshoz.

138

Habis László Tisztelt Közgyűlés! Több napirend nem lévén az ülést berekeszti. Legközelebb 2009. december 17. napján 9.00 órakor tartanak közgyűlést.

k. m. f.

Habis László polgármester

Dr. Estefán Géza jegyző