JEGYZŐKÖNYV Készült:
Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2007. december 13-án megtartott k ö z m e g h a l l g a t á s á r ó l.
Jelen vannak:
Bányász Róbert, Bodnár Pál, Csákvári Antal, Császár Zoltán, Deák Boldizsár, Demeter Ervin, Ficzere György, Gálfi Antal, Habis László, Homa János, Jánosi Zoltán, Kalmár Péter, Láng András, Nagy István, Orosz Lászlóné, Pál György, Sneider Tamás , Szeleczki János, Dr. Törőcsik Miklós, Vizi Gyula.
Tanácskozási joggal: Dr. Estefán Géza jegyző
Jegyzőkönyvvezető: Kiss Andrea
Habis László Köszönti a Közmeghallgatáson megjelent képviselő hölgyet és urakat, a meghívott szakembereket, a társszervezetek képviselőit és a lakosokat. Az önkormányzati törvény 13.§-a és önkormányzatunk alapokmányának 26.§-a alapján kerül sor erre a közmeghallgatásra. Felkéri Szüle Ritát, hogy „háziasszonyként” segítse a közmeghallgatás zökkenőmentes lebonyolítását. Átadja a szót Szüle Ritának Szüle Rita Köszönti a megjelenteket. Köszönti a meghívott vendégeket, az Egri Városi Rendőrkapitányság részéről Balla Ferenc ezredes, kapitányságvezetőt, a Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság részéről Csontos Ambrus parancsnok, mérnök ezredest, a VÍZMŰ Zrt. Malik István üzemvezető főmérnököt, az EVAT Zrt. részéről Dr. Barcziné dr. Mihály Erzsébet igazgatót, az Agria Volán Zrt. részéről Török Béla üzemvezetőt, a TIGÁZ-DSO Zrt. részéről Miskolczi István házhálózat operatív üzemeltetési vezetőt, az ÉMÁSZ Nyrt. Egri Régió részéről Tóth Ferenc területfelelőst, a TŰZKÉV Kft. részéről Marosvölgyi György ügyvezető igazgatót és Zsindely
2 László kirendeltség-vezetőt, a Városgondozás Eger Kft. részéről Rittenbacher Ödön ügyvezető igazgatót és Jakab Zoltán igazgató helyettest és Ferenczy Tamás üzemegység vezetőt. Köszönti Tarsoly József hegybírót, Koltai Ottót az Egri Civil Kerekasztal képviselőjét és a Magyar Közút Kht. részéről megjelent Szerencsi Gábor megyei igazgatót. Elmondja, hogy az állampolgárok és helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. Hangsúlyozza, a közmeghallgatás nem az egyedei ügyek, egyéni panaszok intézésének a fóruma. Egy felszólás két témára terjedhet ki és legfeljebb 5 – 5 perces időtartamban. Kéri, hogy a hozzászólók személyeskedés nélkül, illetve személyiségi jogokat sértő kifejezések nélkül mondják el hozzászólásukat. Felszólalási jeggyel Szót ad Kazinczi Ildikó ( Eger, Egészségház u. 11. ) asszonynak egy témában: Petíció az országgyűlési képviselőkhöz”. Kazinczi Ildikó Ismerteti a petíció szövegét. „Tisztelt Szocialista Képviselő Urak! Az Egri Végvár Egyesület tagjai arra kérik, Önöket, hogy vegyék rá országgyűlési képviselőiket, hogy december 17-én a parlamentben, az egriek és minden magyar ember érdekében hallgassanak a lelkiismeretükre, cselekedjenek országgyűlési képviselői esküjük és választási ígéreteik szerint. A lakosság, az érdekképviseletek kérésével ellentétesen, ne szavazzák meg az egészségügyi törvényt. Mi választók nem hatalmaztuk fel az Önök pátját erre és Önök nem is ígértek magánbiztosítós egészségügyi törvényt, nem ígértek vizit- és kórházi napidíjat sem. Ne akarjanak a kampányban tett ígéreteikkel teljesen ellentétes döntéseket hozni, ne fokozzák a választók becsapását. Minden magyar állampolgárnak joga van a magas szintű egészségügyi szolgáltatáshoz, s nem engedhetik, hogy a jövőben a vagyoni helyzet határozza meg az igénybe vehető ellátások körét. Amennyiben december 17-én a kormánykoalíció megszavazza a törvénytervezet, amely ellen minden szakmai szervezet is éles hangon tiltakozik, akkor az utolsó még valamennyire működő szociális hálót is szétszaggatják. Azokban az országokban, ahol ezt bevezették, már rájöttek, hogy hibáztak. Szlovákiában, az Egyesült Államokban. Hogyan fognak az egri emberek szemébe nézni? Mit mondanak majd azoknak, akik teljesen kimaradnak az ellátásokból önhibájukon kívül? Végezetül idézem Önöknek az Egészségügy Államtitkáruk 2006. áprilisi sajtóközleményének egy részletét. 2006. április 03. Egészségügyi Minisztérium. Számtalanszor elmondtuk már, Mikola István úgy tűnik mégsem akarja megérteni, az MSZP nem teszi fizetőssé az egészségügyet, az MSZP nem adja el a kórházakat, MSZP folytatja a 21 lépésben megkezdett egészségügyi reformot, mely szerint a befizetett járulék után a biztosítási ellátások mindenkit megilletnek. Dr. Volynik Mária politikai államtitkár, Egészségügyi Minisztérium.” Köszöni, hogy meghallgatták, és a petíciót átadja a szocialista képviselőknek.
3
Szüle Rita Szót ad Dr. Németh Zoltán ( telefonszáma: 20 / 321 – 0501 ) úrnak egy témában: Eger, Malári II-es hóstya fertálymesteri testületének javaslatai Eger város Maklári II. hóstya közterületein megoldandó feladatok Dr. Némerth Zoltán A kezében lévő iratanyag egy példánya leadásra került a november 30-i határidővel a Főmérnöki Irodára. A Főmérnöki Iroda még korábban felhívta az érdekeltek figyelmét arra, hogy tegyék meg javaslataikat - a jövő évi költségvetés tervezésével kapcsolatosan - a közterületek rendezése tárgyában. Ezt nagyon okos és jó gondolatnak tartja. Ezen felhívás hatására kezdtek el dolgozni a kerületükben, a Maklári II-es területen. Ez egy viszonylag problémás terület, hiszen hosszú ideig építési tilalom volt a menház utcában, stb. és emiatt megmaradtak a viszonylag nagy kertekkel rendelkező családi házak. Ezekből a családi házakból kiöregedtek és ennek az lett a következménye, hogy 1000-2000 m2-es terültekre 80-100 lakás épül ha lehetséges. Ez az egyik fő probléma, mert az ott élők életminőségétt radikálisan „rombolják” azokat az új típusú beépítések, amelyek családi házas övezetekben megjelennek. Megértik a vállalakozók szemléletét is a „full” beépítéssel. A Menház utca – Homok utca délre eső részénél a járda- és közútrendezése központi kérdés, mert az egy „sártengeres” része Egernek. A Kertész utca 100. számmal szemben van egy viszonylag hosszú járda, amely nagyon fontos volna, hogy leaszfaltozódjon, mert kb. 10 éve épült betonból és kezd tönkre menni. Felmérték a területet és különböző helyekre gyalogátkelők „zebrák” felfestését kérik. Nagykőporos utca alján egy nagy kanyar van, belterület fönt is, lent is, nincs összekötve járdával és az úton pedig életveszélyes közlekedni. Nagyon fontos, megoldandó probléma. Különböző helyeken járdahiányokra hívják még fel a figyelmet a leadott anyagban. Preventív céllal nagyon fontosnak tartanák azt, hogy táblák kerüljenek kihelyezésre a közterületek tisztaságának megőrzése és az életminőség védelme céljából. Elsődlegesen nem a tiltást, hanem a figyelem felhívást előtérbe helyezve. Az üzletek hulladéktárolóinak és az üzletek környékének tisztántartásának kérdését is igen fontosnak tartják. Szeretnék, ha a Közterület-felügyelők nemcsak a belváros területén tilosban parkolókat ellenőrizzék, hanem menjenek ki a külsőbb kerültekbe is ellenőrizni. Közúti körforgalmakra és kerékpárutakra tesznek javaslatokat. Megemlítik a beadványukban, hogy Hadnagy utcai patakhídnak levált a széle, szegélye. A patak gátja összeomlóban van. Az ipari övezetnek is vannak gondjai. Visszatérő problémát okoz a környéken élőknek, az ipari övezetből – rossz széljárás esetén – áramló szagok és „illatok”. Habis László Köszöni a sok javaslatot és a költségvetés készítés folyamatában, igyekeznek rangsorolni ezeket a lakóterületi igényeket. Reméli, hogy minden térségben, valamelyest előrelépést tudnak majd elérni. Szeretné kiemelni, hogy a Sas út – Kertész út kereszteződésével kapcsolatban megbízást adtak egy közlekedéstervezőnek. Részint azért, hogy az ottani fejlesztések okán tisztázzák a pontos
4 nyomvonal lehetőségeket, mert úgy gondolják, hogy ez az egyik kritikus pontja a város közlekedésének. Reméli, hogy kerékpárút-pályázatot is be tudnak majd nyújtani a jövő évben. A levegőminőség kapcsán olyan információi vannak, hogy elsősorban a Téglagyárral kapcsolatban merültek fel ilyen jellegű problémák. Meg fogják vizsgálni, hogy milyen módon lehet bemérni és azonosítani a légszennyezést okozó létesítményeket. Tudja azt, hogy az anyag elkészült, beadták a Hivatalba és igyekeznek számba venni a javaslatokat és azokból minél többet hasznosítani. Szüle Rita Szót ad vitéz Szíki Károly ( Eger, Malomárok u. 10. V/32. ) úrnak két témában: Polgármesteri – Jegyzői levélváltásokkal kapcsolatos észrevétel Riogatás? Kirekesztés? vitéz Szíki Károly Több mint 500 civil óhaja, hogy az elmúlt 8 év gazdálkodását vizsgálja meg a Közgyűlés. Azt a választ kapta, hogy célszerűségi vizsgálatok folynak az elmúlt időszak beruházást illetően, melynek eredményét nyilvánosságra fogják hozni. Szeretne egy új időpontot kérni. Fölmerült bennük a Magyar Közlöny száma alapján, hogy a pártkasszába a szocialista képviselők több mint 7 millió forintot fizettek be és nem hiányzik-e az önkormányzatnak ez az összeg? Másik kérdésük, mivel az Egri Földhivataltól kapott válasz az, miszerint „A Körzeti Földhivatal nem tud nyilatkozni arról, hogy Eger Megyei Jogú Város milyen tervekkel rendelkezik egyes ingatlanok kivásárlásáról, felvásárlásáról. E kérdés eldöntése a Közgyűlés hatásköre.” Kéri, a kérdést szíveskedjenek itt megválaszolni. Ingatlan nyilvántartásból szolgáltatott adatok között nem szerepel nemzetiségi hovatartozásra utalás. Kérdezi, hogy helyese ez? Kell-e ezzel nekik foglalkozni vagy sem? Megnyugtató választ várnának. Gazdakörben mit tesz a Képviselő-testület annak érdekében, hogy a monokultúra megmaradjon Egerben? Milyen védelmi terv készül az értékes dűlők védelmében? Meg kívánják-e védeni és ha igen, akkor hogyan, hogy lakótelepi célokra ne sajátítsák ki? Erre a kérdésére nem kapott választ az elmúlt négy hónapban. Tudomásuk szerint Eger városában már nincs kommunista emlékmű, kapta ezt a választ a Hivatal részéről. Szerintük még vannak emlékművek. A jegyzőkönyvekbe kívánnak betekinteni, amikor a 90-es években – az addig meglévő – az emlékműveket elvitték. Van-e lehetőség ezekbe a jegyzőkönyvekbe betekinteni? Kik vitték el, hová tették, mi lett az emlékművek sorsa? Vetélkedőt szerveznek az elkövetkezendő időszakban, amelyben szeretnék felhívni a város lakóinak figyelmét az elhagyott, gazdátlan, nevenincs emlékművekre. „Gál Tibor Emlékpark” megvalósításával kapcsolatban kéri, hogy szíveskedjenek segítséget adni a „kétségek között lévő” borászoknak és érintetteknek, mert ők erről nem tudnak a válasz szerint. Kéri Polgármester urat, hogy kérdezze meg Dr. Nagy Imre úrtól, hogy a szűk jobboldali politikai szférához mely képviselő urak tartoznak? Dr. Törőcsik Miklós úr - a múlt közgyűlésen tett - kijelentéseit magára nézve sértőnek érzi, kéri Képviselő urat, kövesse meg érte. A fasisztázás és a riogatás ebben a városban úgy gondolja, hogy közkérdés, közéleti kérdés.
5
Habis László A „Gál Tibor Emlékpark” ügyét napirendre vették. A december 20-i ülésen tárgyalja a Testület a következő fél év munkatervét és abban szerepet az emlékparkkal kapcsolatos testületi döntéshozatalra vonatkozó javaslat. Tudomása szerint az elmúlt rendszerrel összefüggő emlékművek ügyét illetően a Hivatal Önnek válaszolt és jelezte azt, hogy hogyan, milyen módon történt az emlékművek lebontása, elhelyezése. A szőlőkultúra védelmével kapcsolatos kérdésre elmondja, hogy a közelmúltban egyeztetést folytattak a Hegybíró úrral és a Hegyközségi Tanács Elnökével. Ők jelezték azt, hogy a szerkezeti tervvel kapcsolatban milyen gondokat látnak. Tételesen leírták és kategorizálták az észrevételeket érre vonatkozóan. A Főépítészi Iroda elkezdte a munkát és megkezdődik az a felülvizsgálat, amely vélhetően konszenzust teremt e tekintetben. Van a Közgyűlésnek egy érvényes döntése arról, hogy 2008. évben elkezdődik egy külterületi szabályozási tervkészítés annak érdekében, hogy ezekkel a külterületekkel ésszerűen, okszerűen gazdálkodjanak. Vizsgálják, hogy hol lehet birtokot egyesíteni, hogy lehet új szőlőtelepítéseket megvalósítani, hol célszerű erdősíteni, stb. Hogy egy ingatlannak milyen nemzetiségű a vásárlója, azzal kapcsolatban az a tapasztalata, hogy ha gazdasági társaságok vásárolnak területeket, azokat többnyire hazai bejegyzésű társaságok teszik. A tulajdonosi szerkezet általában a cégnyilvántartásból követhető nyomon. Ha külföldi magánszemély vásárol ingatlant, akkor ezen ügyekben az Önkormányzatnak nyilatkoznia kell, hogy befolyásolja-e az kedvezőtlenül az ingatlanpiacot vagy sem. Ezen egyedi ügyeket minden esetben megvizsgálják és a szükséges hatósági intézkedéseket megteszik. A Magyar Közlönyben megjelent városi párttámogatást illetően elmondja, hogy az MSZP Pénztárnokához fordultak levélben. Van Egerben egy kedvezményes konstrukció arra nézve is, hogy a politikai pártok hogyan használhatják az önkormányzati tulajdonú helyiségeket és az Ő válasza is ezzel a kedvezményrendszerrel függ össze. Rá is kérdeztek – mert óriásinak tartják ezt a különbözetet, és nem tartják a helyi piaci viszonyok alapján realisztikusnak -, de nem igazán kaptak választ arra vonatkozóan, hogy mitől lett az összeg ilyen jelentős. A nyolc év gazdálkodásával kapcsolatban elmondja, hogy sosem volt híve annak, hogy feltétlenül és minden esetben visszafelé tekintgessenek. Bizonyos adatokat, információkat összefoglaltak és azt Szíki úrnak el is jutatták. Valóban folytak és folynak célszerűségi vizsgálatok és ezek egy része olyan alapos szakértői munkát igényel, hogy valóban nem zárult még le, de a következő hónapokban mindenképpen ezekre is sort kerítenek. Szüle Rita Kérdezi Dr. Törőcsik Miklós képviselő urat, hogy kíván-e reagálni Szíki Károly úr megszólítására? Dr. Törőcsik Miklós „Van egy amerikai mondás, miszerint ami úgy néz ki, mint egy kacsa, olyan sárga mint, egy kacsa és úgy hápog mint, egy kacsa, az kacsa. Ha valaki úgy néz ki, mint egy nyilas, ha úgy beszél, mint egy nyilas és úgy cselekszik mint, egy nyilas, az akkor egy nyilas”
6 Nagy István Párttámogatások kapcsán elmondja, hogy az egri közgyűlés minden pártnak egységesen biztosítja az elhelyezést. Mindenki ugyan annyi bérleti díjat fizet. Az MSZP Országos Központja viszont a piaci bérleti díjat vette alapul és azt támogatásként – mintha támogatásként kapta volna a várostól az MSZP – könyvelte el. A többi párt ezt a könyvelésében így nem tűntette fel, hanem egyértelműen csak és kizárólag azt az összeget tűntette fel, amit ténylegesen fizet mindenki. Szüle Rita Szót ad Szabó Pál ( Eger, Malomárok u. 10. V/32. ) úrnak két témában: A kórházi sztrájkbizottság nevében a Markhot Ferenc Kórház ügyében A múlt értékeinek megóvásával kapcsolatosan Szabó Pál Köszönetet mond Eger városának, mert minden akadály nélkül bejuthatott a délelőtti közgyűlésre. Nem így történt ez a november 30-i Heves Megyei Közgyűlésen, ahol nem mehetett be először a nyilvános ülésre. Nem tartották be az Ötv. 12.§.-át, mi szerint az önkormányzati ülés nyilvános. Később fölengedték, de azt mondták, hogy le nem jöhet, tehát szabad mozgásában akadályozták. A lépcsőn fölfelé menet civil személy videokamerára vette az arcát a beleegyezése nélkül. Megsértették az Ötv.-t, megsértették a személyes szabadsághoz fűződő jogait. A Heves Megyei Önkormányzat Kórház és Rendelőintézete Sztrájkbizottságának Elnökeként kíván néhány gondolatot elmondani. Valóban kényszerhelyzet van. Eger városa alkotmányos kényszerhelyzetben, a törvényes utat választotta. Azzal, hogy a Megye kijelentette, hogy nem kívánja működtetni a megyei Kórházat, ami a megye legnagyobb intézménye, azzal alkotmányon kívül helyezte magát.” Készített egy anyagot, amellyel segíteni kíván, és abban részletesen levezette, hogy mely gondolatok mentén igazolható ez az állítás. Elolvasta a Magyar Köztársaság Alkotmányát és az Egészségügyi Törvény 7 fejezetét, amelyik ide vonatkozik és elolvasta az Önkormányzati Törvény megfelelő részeit. A Magyar Alkotmány arra kötelezi a Megyét, mint kötelező ellátási feladatot ellátó középső állami szervet, hogy fenn kell tartania a Kórházat. A magyar törvénykezésnek ebben az esetben nagyon szigorú és nagyon következetes törvényi felépítése van. Nincs arra lehetőség, hogy a kötelező állami feladatvállalás alól kilépjen bárki. Amikor pályázatra meghirdette a kötelező feladatellátást a Megye, azt alkotmányellenesen tette. Örömmel töltötte el az, hogy a határozati javaslat elfogadásával az egyetlen törvényes lehetőséget ratifikálta a város és a kötelező állami feladatvállalást és feladatteljesítést közintézményi formában, költségvetési intézményként kívánja ellátni. „A Magyar Alkotmány kimondja, hogy kiemelten fontos terültet a köztársaság terültén élő magyar polgárok alapvető joga. Az alapvető jogokat külön védelem illeti meg. Az egészséghez való alkotmányos jog a Magyar Alkotmányban, az alapvető jogok és kötelezettségek alatt szerepel. Kötelező állami feladat az egészségügy ellátása a megyében, el nem idegeníthető és pontosan megszabja a feladatokat.” Csak és kizárólag állami feladatként látható el a funkció. Nagyon pontosan fogalmaz a törvény és nincs lehetőség közbeiktatásra. Világosan levezeti a felelősöket, és kategorikusan mellérendeli a forrásokat is. A Magyar Állam a központi költségvetésben és az Egészségbiztosítási Pénztár költségvetésében odaadja a kötelező pénzt. Egészen a helyi
7 települési önkormányzatokig megszabja a kötelezettségeket. Ha a Heves Megyei Önkormányzat nem tudja, vagy nem akarja ellátni ezt a kötelező állami feladatot, akkor két lehetőség van. Ha nem akarja ellátni, akkor alkotmányellenes helyzet áll elő. Ha nem tudja ellátni, akkor alkalmatlan és fel kell oszlatnia önmagát. Ebben a helyzetben egy feladatátvállalásról van szó, amit az Ötv. lehetővé tesz a város számára. Elnézést kér, hogy nem tudott érzelemmentesen hozzászólni és csak a sajnálni tudja azokat a képviselőket, akik érzelemmentesen megszavazzák azokat a döntéseket, amelyek a Magyar Állam intézményrendszerének a felbontását eredményezheti. Szüle Rita Szót ad Lugosi Dénes ( Eger, Széchenyi u. 52. ) úrnak egy témában: Az egri vár állagmegóvásával, rekonstrukciójával kapcsolatban Lugosi Dénes Jövő év elejével egy igen markáns jogi módosulás lesz az említett témában és lehetőség nyílik arra, hogy a vár és a várral kapcsolatos dolgok megmozduljanak. Reméli, hogy a vár minden jelenlévőnek szívügye, mindenkinek fontos. Eger város fő vonzerejét jelenti a vár. Nagyon szerencsés helyzetben van a jelenkor, mert a legnagyobb „egri váras marketingesük”, Gárdonyi Géza olyan alapokat fektettet le, amikre ráépítkezni mindig és mindenkor lehet. Ennek az évtizednek az elején részt vett a várral kapcsolatos munkákban és belülről láthatta azokat a lehetőségeket, akadályokat és problémákat, amik mindennaposan felmerülnek ebben a témakörben. Meglátása szerint gerjeszteni az idegenforgalmat még mindig azzal lehet, ha komplex dolgokban gondolkodnak. Kötelező olvasmány, a „Nagykönyv” versenyen előkelő helyen végzett Gárdonyi Géza Egri Csillagok könyve. Ezáltal a vár folyamatosan a köztudatban van, és jelen van minden korosztály előtt. Ahhoz, hogy látogatható, hogy működő legyen a vár, és további fejlesztéseket lehessen végig gondolni, annak alapja az, hogy műszakilag jó állapotban legyen. A meglévő eredményeket, sikereket meg kell tartani, hogy azokra alapozva tovább lehessen lépni. A vár újkori történetének legnagyobb és legjelentősebb helyreállítási munkái folytak 20012004 között. Öt helyszínt érintettek, a város felőli főbejáratot adó „füles-bástyát”, a nyugati várfalat, az északi külső várfalat, a székesegyház romterületet, a Dobó-bástya belsejét és annak bővítését. Azóta jelentős munkálatok nem történtek. Mikor elkezdett ezzel foglalkozni, akkor meglepődött, mert 25 objektum van ezen kívül, ami akár azonnali beavatkozást is igényelne. A 25 objektum között nyilván lesznek fontosabbak, kevésbé fontosabbak, olyan állapotban és stádiumban lévők, amikkel lehet azonnal foglalkozni és olyanok, amelyek több előkészítést igényelnek. Ami a jogi környezetváltozás kapcsán elmondja, hogy a Kincstári Vagyonigazgatóság az évvégével megszűnik és egy más formában fog tovább folyni az állami vagyon kezelése, az állami vagyonnal kapcsolatos összes tennivaló. Ez adja az apropóját annak, hogy indokolt Eger részéről lépéseket tenni az irányba, hogy ne menjenek feledésbe az előzetes elképzelések, illetve a mostani lehetőségeket a lehető legkedvezőbben lehessen kihasználni. Lehetőség van egy új EU-s támogatási rendszerben fejlesztésekre – meghatározott témakörökben – pályázni. A vár ügyében, ami a legfontosabb lehet, az a „Turisztikai attrakciók fejlesztése támogatására” című pályázat. Három helyszín van olyan stádiumban,
8 ami gyakorlatilag pályázatra előkészített, ezek 500 milliós pályázatok darabonként és ennek 10 %-os önrésze van. Valószínűsíti, hogy ilyen lehetőség 2010-ig nem lesz. Habis László A vár felújításával kapcsolatban előkészületek történtek a megyei önkormányzat koordinációjában. Van egy elvi egyeztetésük a Megyei Egyeztető Bizottság tekintetében, hogy a három pályázatot, amit előkészítettek egyfajta rangsorba állítják. Remélik, hogy a Kincstár is a szokásos egyharmad részarányt hozzáteszi. Szomorúan vették tudomásul, hogy január 01-vel a Kincstári Vagyonigazgatóság teljes állományát elbocsátották Egerből, így helyi képviselet, akikkel ezeket az ügyeket operatív módon egyeztetnék, nem létezik majd. Reméli, hogy akár a minaret, akár vár, akár a valide szultána fürdője felújítása ügyében lépéseket tudnak majd tenni. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal új Elnökével a jövő hét folyamán módjában áll találkozni és reményeik szerint az engedélyezési eljárási ügyekben az eddiginél gyorsabb, korszerűbb, rugalmasabb gondolkodás érvényesül majd. Szüle Rita Szót ad Sike Tamás ( Eger, Csalogány u. 49. ) úrnak egy témában: Kulturális programok a Szépasszonyvölgyben Sike Tamás Két éve tevékenykedik a Szépasszonyvölgyben. Olyan csodálatos városban élhetnek, ahol tele vannak turisztikai célpontokkal és ilyen a Szépasszonyvölgy is. Úgy érzi, hogy nem fordít kellő figyelmet a város a Szépasszonyvölgyre. Hangsúlyozza, hogy most nagyon szép fejlesztések voltak és dicséretes, hogy próbálják a környezetet szebbé tenni, de nem látja elegendőnek a Szépasszonyvölgyben azt, hogy borral kínálják a vendégeket. Februárban megjelent egy országos lapban, egy Egerről szóló összeállítás, amiben a Szépasszonyvölgyet úgy említették – rossz értelemben – mint, „vigalmi negyed” és „híg mérget áruló pincészeteke”. Ez alapján jött a gondolat, hogy meg kell reformálni és máshogyan kell gondolkozni a Szépasszonyvölggyel kapcsolatban. Szépasszonyvölgyi Vendégvárók Egyesületében sokat foglalkoztak és foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Tavasztól elkezdtek saját erőből programokat szervezni és csinálni a völgyben. Tapasztalatuk az volt, hogy a vendéglétszám ugrásszerűen megnövekedett. Az egri ember évszázadok óta foglalkozik szőlővel, borral, aminek hagyománya, kultúrája van és ezt meg kell mutatni az idelátogatóknak. Abban kérik a város segítségét, hogy tegyék vonzóbbá a vendégek számára a Szépasszonyvölgyet. Meglátása szerint nagyon kihasználatlan terület a szabadtéri színpad. Még mindig nem teljesen megoldott a völgy megközelíthetősége, melyre – a kisvonat mellett - valamilyen helyi járat megoldást lenne. Problémának látja azt is, hogy a Szépasszonyvölgyben nincs szabályozva a gépjárműforgalom. A jelenlegi forgalmat célszerűnek látnák korlátozni. Hiányolja a Szépasszonyvölgyben az eligazító táblákat. Habis László A Sike úr által elmondottakkal egyetért. Elvi döntést már hoztak egy pályázat előkészítésével kapcsolatosan. Az erre vonatkozó szakértői kiválasztás folyamatban van és ezen túlmenően is számos ponton fognak majd lépéseket tenni.
9 Személy szerint örömmel fogadta az Egyesület megalakulását, és úgy gondolja, hogy egy ilyen civil szervezet sokban segítheti azt, hogy az Önkormányzat és az érdekeltek között kétoldalú egyeztetések folyhassanak. Szüle Rita Szót ad Tavaszy József ( Eger, Csiky S. u. 28. ) úrnak két témában: A Rozália temető környékének városrendezése, illetve járdaproblémák A város közlekedésének kényelmesebbé tételéhez javaslatok, ötletek Tavaszy József A Rozália temető megközelíthetősége érdekében – miután a Kertész útról a temetőbe három emelkedőn kell felmenni - azt javasolja, hogy temető bejárata előtt a Merengő utcát süllyesszék le kb. 2. méterre, a Maklári utcával egy szintbe és a sín alatt alakítsák ki az utat. Az autóbuszok is meg tudnának állni a temető előtt. A Merengő, a város egyik legszebb részét alkotná kiépítve. A városban sok mindent alakítanak, de sok esetben nagyon rosszak az új megoldások. A Városi Bíróság előtt „rózsás kertet” kellett volna kialakítani és nempedig a járdát magasra kiemelni. „A Barkóczi utcában ritka megoldás az, hogy fölfelé kell menni a lejtőn, az egyik oldalon meg a lépcsőház az utcára van kivezetve. Annak a házban van a helye.” Az helyi járatú autóbusz közlekedés nagyon rossz, elszórt, praktikusabb útvonalakat kellene kialakítani. A délutáni órákban a Felnémet felől érkező buszok az OBI és a Tesco Áruházak előtt álljanak meg, Az „Inter” előtt visszafelé is álljanak meg, és a benzinkútnál alakítsanak ki egy körforgalmat. Szüle Rita Kérdezi az Agria Volán Zrt. Képviselőjét kíván-e reagálni az elhangzottakra? Török Béla Mindig nyitottak arra, hogy az igényekhez alakítsák a helyi járatú autóbusz-közlekedés hálózatát. Tapasztalhatták, hogy ebben az évben is történtek ilyen jellegű változtatások. Azzal kapcsolatosan, hogy bizonyos utcákat hogyan érinthetnek, vagy hogyan nem, természetesen további tárgyalások szükségesek. Ki kell azok feltételeit alakítani és egy hálózatszervezés keretén belül sok mindenre lehetőség nyílhat. A Tesco környékére vonatkozó észrevételt illetően el kívánja mondani, miszerint kellően „körbebástyázták” ezt a bevásárló centrumot és az OBI-t is. Mindegyik előtt van megállóhely. Meg kell azt vizsgálni, hogy szükséges-e még – 40, 50, 100 métereken belül – további megállóhelyek kialakítása és amennyiben igen - bár szakmailag úgy véli, hogy nem -, akkor azt meg kell tenni. Szüle Rita Szót ad Sós István ( Eger ) úrnak egy témában: A Városszépítő Egyesület és a város együttműködése
10 Sós István Előző napon ünnepelte a Városszépítő Egyesületük a 25 éves jubileumát és ezen alkalomból értékelni kívánja az Egyesület és a Város együttműködését. A jubileumi készülődés jegyében három nagyobb akciójuk volt ebben az évben. A Szépasszonyvölgyben építettek egy jubileumi emlékparkot, a Bartók téren felújították a Mária emlékhelyet, valamint kiadtak egy könyvet, „Hatszáznégyen Eger múltjából” címmel. Ezúton szeretné megköszönni mind az Önkormányzatnak, mind a Polgármesternek, mind a Képviselő-testületnek a segítségét a munkájukhoz. Külön öröm a számukra, hogy a Szépasszonyvölgyben létesülő emlékpark kapcsán nagyon jó együttműködés alakult ki nemcsak az Önkormányzattal, hanem a Szépasszonyvölgy Biztosával, Császár Zoltán képviselő úrral is, aki mind a munkájukban, mind a „forintok összekaparásában” is nagy segítséget nyújtott. Külön köszönetet mond a Költségvetési és Integrációs Bizottságnak, hiszen a könyv megjelentetése nem sikerülhetett volna a támogatásuk nélkül. Továbbra is nagy örömmel vesznek részt olyan akciókban, amelyek a város kulturáltságának színvonalát, a városképet kedvezően befolyásolják. Ebben az évben többször kikérték a véleményüket „városszépészeti” és idegenforgalmi ügyekben és a jövőben is állnak az Önkormányzat rendelkezésére. Szeretné felajánlani az Egyesület segítségét a Klapka György utca és Kossuth Lajos utca közötti átjáró rendezéséhez és szebbé tételéhez. Habis László Nagyon jó érzéssel töltötte az, hogy az előző napon tele volt a díszteremben olyan emberekkel, akik az elmúlt 25 évben nagyon sokat tettek a város szépítéséért. A Városszépítő Egyesület egy fantasztikus csapat és a város egyik legfontosabb civil szervezet. Köszönetet mind dr. Bodó Sándornak, aki közel 10 éven át volt az alapító elnöke az Egyesületnek. Köszönetet mond Sós István úrnak és a többi tisztségviselőnek és aktivistának az eddigi munkájukért. A Klapka György utca és a Kossuth Lajos utca közötti térség rendezése reményei szerint a Kossuth Lajos u. 6. szám alatti beruházást követően biztosítható lesz. Köszöni a felajánlást. Császár Zoltán Sós István úr megkapta a „Pro Agria” díjat Egerben. Ezúton kíván mind Sós úrnak, mind az Egyesület tagjainak jó egészséget és további eredményes munkát. Szüle Rita Szót ad Horváth Mátyás ( Eger, Kisfaludy u. 6. ) úrnak két témában: Közegészségügy és köztisztaság A globális felmelegedéssel – mely Eger városát sem hagyja nyomok nélkül – kapcsolatos javaslata Horváth Mátyás A közegészségügy alatt Egerben – mint legfontosabb témát – a Kórházat kell érteniük. A szocialista képviselőket kéri fel „cselekvésre”, a következők alapján. Ha a Kórház magánkézbe kerül, akkor – ahogyan ők is mondják – profit alapon kell működnie, hiszen
11 tőkeérdekeltségről van szó. Azt viszont elfelejtik, hogy a profit sokszor csak önmagáért és tulajdonosáért dolgozik. Szeretné, ha a jelen nem lévő két országgyűlési Képviselő felé is tolmácsolnák a szavait. Kéri, hogy ne akadályozzák a városnak a Kórház megszerzésére irányuló törekvéseit, hiszen ők is Egerben élnek. Az egészségügy nem lehet pénzkérdés, „a köz ezért, köz és nem egyéni céloknak a vetülete”. Kötelességük az egriek érdekében megtenni azt, hogy nem hagyják a Kórház magánkézbe adását. Ha ez mégis megtörténik, akkor vigyázzanak, mert a „népharag” elérheti őket. A választóik érdekei és ne a „zsebük” szerint gondolkodjanak és szavazzanak. „Nem ártana már Egernek egy kis erkölcsi megtisztulás.” A globális felmelegedés és a köztisztaság ügyében is kíván néhány szót szólni. Gyerekkorukban nyáron, amikor nagyon-nagyon meleg volt, akkor a hőmérő higanyszála elérte 30-32 fokot. Eltelt 50 év és a kánikula annyit jelent, hogy 40 fok fölött van, a földeken óriási szárasság van, a város utcáin szinte hőgutát lehetett kapni. Kibillent az egyensúly. Nem szabad elfelejteni, hogy ez a folyamat jelentősen felgyorsult. Ez fontos gazdasági és egészségügyi kérdés is. Egészségügyi kérdés is, mert a túl nagy melegben speciális – eddig soha nem látott – fertőző betegségek terjedhetnek el. Egy korábbi közgyűlés végén kérte, hogy bizonyos rágcsálók ügyére a város fordítson nagyobb figyelmet. Megkéri Polgármester urat, hogy személyesen nézzen utána, ugyanis a rágcsálók továbbra is „grasszálnak” a városban és egy időjárás változással együtt nagyon nagy fertőzések, ragályos betegségek indulhatnak el. Van egy javaslata - annak érdekében, hogy a városnak megmaradjon a normális, élhető légköre -, hogy a jövő évi költségvetésbe hozzanak létre egy külön alapot, a város fásítására. Nem olyan léptékbe gondolja, mint eddig, hanem lényegesen nagyobban. „Ahányan laknak Egerben, annyi fa kerüljön elültetésre.” Ha ebben bármilyen segítséget tud és tudnak adni, akkor nagyon szívesen állnak a város rendelkezésére. Szüle Rita Szót ad Lenhardt László ( Eger, Vörösmarty út 38. ) úrnak két témában: A Széchenyi utcában, a Posta előtti autóbusz megállóval kapcsolatos észrevételei A Csiky S. u. 3 szám alatti épület előtt balesetveszélyes járda Lenhardt László Nincs egy éve, hogy a Széchenyi utca jelentős szakaszán átépült az út és a járda. Sajnos a Posta épülete előtt lévő megálló csak egy csuklós autóbusz fogadására alkalmas, mert a második jármű szekrénye a forgalmi sávot teljes szélességében lezárja. A szembejövő forgalom nem teszi lehetővé annak kikerülését, emiatt percek alatt torlódik a forgalom, gyakran a Csiky Sándor utcán át, a Barkóczy utcát is érintve. Szeretné, ha megerősítést nyerne az az információ, mely szerint a helyezet megoldása döntés előtti szakaszban van. Remélhetőleg az átalakítás munkálatai is mielőbb befejeződnek. Az előző témában említett, a forgalom torlódásával érintett szakaszon található a Csiky S. utca 3 számú épület, mely előtt a járda kelet-nyugati irányban, az épület előtt 15 méteres fronton másfél méterről 30 cm-re szűkül, a járművek irányával megegyezően. Ez az állapot évtizedek óta változatlan, csak a gyalogosokra leselkedő veszély növekszik. Ez év márciusában Kalmár Péter képviselő fogadó óráján jelezte ezen veszélyhelyzetet, és kérte közbenjárását a megoldás lehetőségének felderítésében. Ennek eredményeként a Főmérnöki Iroda által írásban adott tájékoztató lényege, hogy a hiányzó járdaszakasz megépítésére intézkedéseket tesznek, amennyiben a Gárdonyi Géza Gimnázium falának
12 útvonalában meghatározott vonalra, az ingatlan új beépítése megvalósul. A márciusban megtartott Önkormányzati Tervtanács a telken található városfal maradvány esetében a szakértő további vizsgálódás tartott szükségesnek és a Műemlékvédelem a fal kutatását is szorgalmazta. A falmaradvány a tervezett épület belsejében kerülne bemutatásra. Ezt és a leendő épület tömegének megformálását és környezetbe illeszkedését is vitatják. Minél több a feloldhatatlan probléma, a teljesíthetetlen feltétel, annál kisebb a valószínűsége, hogy ott belátható időn belül bárki is merjen építkezésre gondolni. A jelenlegi tulajdonosnak nincs szándékában építkezni. A Főmérnöki Iroda közlekedésszalmai szempontból vizsgálta, hogy mit lehetne tenni. Arra a következtetésre jutottak, hogy a megnyugtató megoldást a Csiky S. u. 3. szám alatti épület lebontása, az ingatlan új beépítése jelentené, amely által lehetővé válna a szabályos szélességű járdaszakasz megépítése. A gyalogosközlekedés mielőbbi biztonságos megoldására a következőket javasolja. Miután a hiányzó járdaszakasz csak a jelenlegi és az új beépítési vonal közötti területen valósítható meg ezért azt a területet vásárolja meg, vagy átmenetileg bérelje a tulajdonostól azzal a feltétellel, hogy a meglévő épület utcafrontján álló két használaton kívüli helyiség és a kapubehajtó területén külső és belső oldalfalak áttörésével ( a homlokzati fal helybenhagyásával, a kapu minimum 3 méterrel történő beljebb helyezésével ), egy minimum 2,5 méter széles járda épülhessen. A javaslatról készített vázlatot és leírást a Főmérnöki Irodán leadta. Habis László A Széchenyi utcai buszmegállóval kapcsolatban a Főmérnöki Iroda azt jelezte, hogy ha déli irányba hosszabbítják meg a buszöblöt, akkor a Főposta előtti parkoló terület teljesen elveszne, így azt nem javasolják. A másik lehetőség a taxiállomás áthelyezése, ennek a lehetőségének megvizsgálása kezdődött el. A Csiky S. utcai ügyet egy kicsit óvatosabban merné megítélni, mert az egy hatalmas beruházást igényel ahhoz képest, amennyi gyalogosforgalom ezen az oldalon előfordulhat. Szüle Rita Szót ad Lakatos Éva ( Eger, Újsor u. 14. ) hölgynek két témában: Elkerülő út A városrészben terjengő bűz Lakatos Éva Kifogasolja az elkerülő út kapcsán megtartott lakossági fórumok és városrendezési egyeztetések időpontjait. Az elkerülő úttal kapcsolatos lakossági fórumon közel százan jelentek meg, a város minden részéről autósok és gyalogosok egyaránt. Azok az emberek voltak ott, akik látnak, érdeklődnek, gondolkodnak. Az megjelentek 99 %-a a „C” változat mellett állt ki, a Közgyűlés mégis a „C” változat említése nélkül akarta elfogadni a temetőt ugyan elkerülő, de a téglagyáron átmenő út nyomvonalát. Miért is aggályosak a „C” vonalon belüli utak? Mert drágák és azon kívül, hogy egy új építkezés megnyitását teszik lehetővé a külföldi befektetők számára, viszont a városlakók közlekedésében nem segít. Drága, mert a Téglagyártól belterületből sajátít ki, a domborzati adottságok miatt a földmunkák is megtöbbszöröződnek. A vizsgált nyomvonalak költsége kb. megegyezik a tanulmány szerint és ígéretet kaptak a részletes költségvetésre, de az ígéret maradt és a kisajátítás költségeiről – amit a városnak kell kigazdálkodnia – egy szó sem esett. A terveken nem szerepelnek több éve meglévő utcák, házak. Miért?
13 Nem szeretnék ha úgy járnának, mint a Vécsey utcaiak, hogy a beépítettség, a betonozások, az utak miatt a csapadékvíz rendszeresen elönti őket. Az elkerülő úr „C” változaton kívüli verziói egyértelműen a Téglagyár és a külföldi befektetők érdekeit szolgálja. Többüket ingatlanközvetítő vásárlási ajánlattal kereste meg. Erre a területre vonatkozó útlejegyzéssel kapcsolatos közigazgatási eljárást ismerteti, kitérve a közműfejlesztési hozzájárulások mértékére is. A külterületi ingatlanok belterületbe vonása esetén irányadó szabályokra hívja fel a figyelmet. Még az előző városvezetés idején, a strandtól 500-600 méterre – az ő városrészükben – betonkeverő üzem létesült a Téglagyár mellett akkor, amikor már lakott területen kívül, ipari parkban gondolkodtak. A betonkeverő minden feltöltésekor kb. 45. percet füstöl. Eger legmélyebb pontján, az Újsoron a Téglagyárból a széljárástól függően olyan bűz árasztja el a környéket – főleg ünnepekkor és sötétedés után –, hogy az az ott lakók számára kibírhatatlan. Az szeretnék, ha a betonkeverő üzem és a Téglagyár helyén a Szépasszonyvölgyhöz hasonló kiránduló és zöldövezeti rész lenne kialakítva. Habis László Hosszas vitát folytatott a Testület a nyomvonal kérdésében, elég sok szakértőt és civil szervezetet is meghallgattak. Olyan kompromisszumos megoldás született, miszerint a szőlőterültet átszelő külső változat dél és északi kapcsolódási lehetőségeit is tovább kell vizsgálni. A közművesítési hozzájárulási rendeletet is sok vita előzte meg és ahhoz képest, amit Lakatos Éva asszonyt mondott, ahhoz képest mérséklés történt a befizetendő összeg tekintetében. Úgy gondolja konszenzus van önkormányzatban arról, hogy eddigi teljesen közművesítetlen külterületek belterületbe vonása az a tulajdonosok anyagi közreműködésével kell, hogy megvalósuljon. A nyomvonal kérdésében – miután szót kért - Koltai Ottó szakmai véleményét szívesen meghallgatná. Szüle Rita Szót ad Koltai Ottó ( Eger, Bajcsy-Zs. u. 5-7 ) úrnak egy témában: Eger közlekedési koncepciója Koltai Ottó Eger város térképén mutatja be Eger város mai útvonal helyzetét, a körkörös városszerkezeti rendszert, amit személy szerint inkább „létrás városszerkezetnek” szokott nevezni. A jelenlegi közlekedési rendszer egy „egy lábon álló létra”, amelyet kellene legalább „két lábon álló létrává” tenni, ahhoz, hogy stabil legyen. Az egy sokkal jobban használható és kellemesebb mindennapi közlekedést eredményező közlekedési hálózatot eredményezne. A „létrának a második lába” lenne az az elkerülő útnak – inkább tehermentesítő úrnak nevezné – nevezett útvonal. A térképen mutatja be a „létra második lábát”. A K2-s úttól, a Felnémetig kb. 7 lépcsőfoknak kellene keresztben kialakulnia, amik biztosítanák az átjárási és a megközelítési lehetőséget a város különböző pontjaihoz. Nagyon sok változtatásra van szükség a jelenlegi városi közlekedési szerkezetben, többek között a – ma is többször elhangzott – tömegközlekedési útirányok és járatok megszervezésében is.
14 Jelenleg az Önkormányzat foglalkozik a városrészekre vonatkozó szabályozási terveknek a létrehozásával is. Ezeknél a szabályozási terveknél is a legtöbb problémát éppen a közlekedéssel kapcsolatos feszültségek okozzák. Szükség lenne egy olyan közlekedési koncepciót kialakítani és rögzíteni hosszútávra, ami alapján a város a közlekedéssel kapcsolatos fejlesztéseket a jövőben tervszerűen és célszerűen tudná végrehajtani. A közlekedési koncepció kialakításához és végrehajtásához a lakosság, a szakma és saját maga segítségét is fel tudja ajánlani. Szüle Rita Résztvevők kérésére, a Téglagyár bűzével kapcsolatba felkéri Jegyző urat válaszadásra. Dr. Estefán Géza Meg fogják vizsgálni külön, célzottan ezt a kérdést. Hangsúlyozza, hogy ipari üzemről van szó így az nem az önkormányzat, hanem a Környezetvédelmi Felügyelőség hatáskörébe tartozó ügy. A vizsgálati eredményekről tájékoztatás fognak adni. Szüle Rita Szót ad Bognár Ignác ( Eger, Koszorú u. 4. ) úrnak két témában: Városi TV – Városi Újság – Városi Szuperinfo Hogyan szavazzon a jobb? Bognár Ignác A Városi Újságban nem hirdetnek és fontos eseményeket közölnek, hanem politizálnak. Meglátása szerint sokkal színvonalasabbá kellene tenni azt. Most azt sem tudni, hogy ki szerkeszti – mint korábban Szüle Rita – és ki felel az abban megjelent anyagért. Jobban kellene tájékoztatni a lakosságot mind a két – jobb és bal – oldal eseményeiről, megmozdulásáriról. A Városi TV műsorával sincs megelégedve. Színesebb, a város mindennapi életét jobban bemutató műsorokat várnának. Habis László A Városi Újság színvonalasabbá tétele érdekében egy elvi döntés már megszületett. Szerepelt a Testület előtt egy olyan vázlat is, hogy milyen rovatok jöjjenek létre az új újságban. Hangsúlyozni kívánja, hogy a városi újság alapvetően városi eseményekről ad hírt. A Szuperinfóval kapcsolatban elmondja, hogy az egy ingyenes hirdetési újság heti megjelenési gyakorisággal. Mivel a város jelenleg nem hetente jelentet meg újságot, így praktikusnak, hogy a Szuperinfóban – ha a Képviselő úgy akarja – jelenjen meg a fogadóórája. A Városi TV-vel kapcsolatban elmondja, hogy ott is egyfajta strukturális átalakítás előtt állnak. Várhatóan a következő napon az EVAT Zrt. Igazgatósága elfogadja az ezzel kapcsolatos szervezeti, jogi döntéseket. Az Társaság Vezetője ígéretet tett arra vonatkozóan, hogy a Média törvény kiegyensúlyozott tájékoztatásra vonatkozó előírásait még pontosabban betartják, és mindent megtesznek a törvényes működés érdekében.
15
Szüle Rita Szót ad Burai György ( Eger, Árpád u. 9-11. ) úrnak egy témában: Az iparosított technológiával készült épületek hőszigetelése ( Panel-program ) Burai György Senki nem vitatja, hogy alapvetően a Panel-program jó, de van néhány olyan oldala, amely esetleg árnyékot vethet azokra, akik egyébként ebben nem vétkesek. Az Önkormányzat végzi a közbeszerzési eljárásokat. Köztudott, hogy a Panel-program, egyharmad-egyharmad-egyharmad részben oszlik meg az állam, az önkormányzat és a lakosság között. Rossz példát említ, amely egyedi esetnek tűnik, de sajnos a kiterjesztése ennél sokkal általánosabb. Az épület, amelyről beszélni kíván az Árpád utca 9-11. szám alatt található. 2005. évben történt a pályázat elkészítése, egy becsült költséggel úgy, hogy 12 millió forint hitelt tervezett a ház. 2006. július 18-án - amikor a közbeszerzési eljárás lezárult - kiderült, hogy a pályáztatás következtében 4 millió forinttal kevesebb hitel is elegendő lesz. Ennek ellenére a Lakásszövetkezet 12 millió forintra 2006. július 25-én megkötötte a szerződést, az emelt hitelre. Ennek megfelelően a résztvevők elkezdték törleszteni a magasabb hiteltörlesztő részleteket. „Másfél évbe, egy rendőrségi feljelentésbe és a Szövetkezetnek nyújtott ingyen szakmai segítségnyújtásba került, míg a 12 millió forintot leredukálták 8 millió forintra és azt az ugyancsak 4 millió forint készpénzt, amit beszedett a Szövetkezet, a meglévő finanszírozáson felül vissza tudták szerezni”. A készpénznek az volt a lényege, hogy nem volt rá szükség, mégis be lett szedve, mert annak az utolsó törlesztő részlete a futamidő végén 2012. szeptember 30-án lett volna esedékes. Ezt azért mondta el, mert 4 millió forint nem tűnik ugyan soknak, de az 30 %, ha van 200 millió forintos összvolumenű hitelfelvétel, abban az esetben a 30 % már rendkívül nagy érték. Miután a lakásszektornak egy jelentős hányada idetartozik, úgy gondolja, hogy erre vonatkozóan a figyelmét fel kell hívni azoknak is, akik még benne vannak az ilyen jellegű hitelfelvételben és programban és azoknak is, akik ezután kerülnek ebbe a helyzetbe. Fel kívánja hívni a figyelmet arra a jelenségre is, miszerint a pályázat arról szól, hogy a panel, az alagútzsalu, az öntött falas építési mód és az előre gyártott vasbeton szerkezetes számít. Ami ezeken kívüli falszerkezet, az nem jogosult benyújtani a pályázatot. Ez a program, amiről beszélt, meglátása szerint „számolatlanul ragasztja rá” a szövetkezeti tulajdonú épületekre a hőszigetelés által a forintokat. Habis László Reméli, hogy alkalmuk lesz személyesen is beszélni erről a témáról, mert tudomása szerint Burai úr nem egy társasházi felújítás esetében műszaki ellenőrként tevékenykedik, így sok gyakorlati tapasztalata van az üggyel kapcsolatban. Olyan gyakorlatot követnek mind a kivitelező kiválasztásánál, mind a műszaki ellenőr megpályáztatásánál, hogy számítanak a társasházi közös képviselők javaslataira és a Főmérnöki Iroda is megteszi javaslatát annak érdekében, hogy minél szélesebb körű verseny alakuljon ki. Az Önkormányzat az elszámolás, az engedélyezési eljárás kapcsán részese a folyamatnak, amely nagyon nagy munkát ró a hivatal munkatársaira. Bízik abban, hogy a társasházi közös képviselőkkel, a társasházakkal, esetenként a Lakásszövetkezet képviselőivel együttműködve biztosítani tudják azt, hogy minden a
16 pályázati tartalomnak megfelelő műszaki megoldással valósuljon meg és olyan költségvetési keretek között, ahogy az korrekten elszámolható. Szüle Rita Szót ad Jósvai László ( Eger, Kertész u. 123. ) úrnak egy témában: Kertész utcai járdaépítés, illetve az elkerülő út Jósvai László A Kertész utca 100. szám előtt elkészült a járda és a lakosok köszönetét tolmácsolja. A Markhot Ferenc Kórház-Rendelőintézettel kapcsolatban elhangzott, hogy Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése úgy döntött, hogy át kívánja venni annak üzemeltetését. Köszönik a város lakossága nevében ezt a szép gesztust. A Megyeháza előtti tüntetéssel és a biztonsági intézkedésekkel kapcsolatban mondja el tapasztalatait, észrevételeit. Kifogásolja a megyei Önkormányzat által, közpénzen állított síremléket. Az elkerülő úttal kapcsolatban elmondja, hogy tudomásuk szerint a Bányakapitányság nem engedélyezi a Füzesabony – Eger összekötő gyorsforgalmi utat. Egyeztetéseket folytatott a maklári Polgármester, az andornaktályai Polgármester, a nagytályai Polgármester és a Tervezők, mely egyeztetés során számításba vették, hogy esetleg csatlakoznának Eger keleti elkerülő útjához. Javasolja a Testületnek a lehetőséget alapos megvizsgálását. A Sas úti kereteződéssel kapcsolatos tervekről mondja el véleményét. Kéri megvizsgálni annak lehetőségét, hogy a közgyűléseken a lakosság meghatározott időben - például 17 és 18 óra között - szólhasson hozzá, mondhassa el véleményét. Habis László Füzesabony – Eger úttal kapcsolatban elmondja, hogy az egy állami beruházás és közbeszereztették a tervezési munkát. Elkezdődtek a nyomvonallal kapcsolatos egyeztetések a településekkel. A korábbi nyomvonal nem elfogadható, mert részint vízbázist érint, részint pedig valóban nem volt kezelhető a Bányakapitányság, illetve a MOL szempontjából a lezárt olajkutak miatt. Most egy több alternatívás vizsgálat, egyeztetés folyik és ezeknek a környezetvédelmi hatástanulmánya készül. Ezek ismeretében történik, majd későbbi egyeztetés. A lakossági felszólalásokkal kapcsolatos kérése egy majdani Alapokmány felülvizsgálat kapcsán jöhet majd szóba. Szüle Rita Szót ad Tarsoly József ( Eger, Deák F. u. 51. ) – Eger város hegybírója – úrnak két témában: Unokáink sem fogják látni, vagy talán mégis ? A tisztességes nyomásgyakorlás határai Tarsoly József Hogyan tovább az egri szőlő és borkultúra? Az M25-ös és az M3-as utak összekötése kapcsán újra felmerült a szőlőkataszter kérdése. Azzal, hogy a Bányakapitányság nem engedélyezte a vasútvonallal párhuzamos, illetve a völgyben elhelyezett nyomvonalat, azonnal „belevágtak” a szőlőterületekbe. Andornaktálya legjobb szőlődűlőit érintve vinnék az újabb nyomvonalat.
17 Sajnálatos módon minderről akkor szereztek tudomást, amikor már az előzetes tervek elkészültek. Jelzi, hogy a Hegyközségek is élni kívánnak a törvény adta jogával. A tervezést végző cég most „furcsán néz rájuk, hogy ők hogyan kerültek a képbe”, miután felhívták a cég figyelmét arra, hogy a Hegyközségeknek milyen törvény adta joga van. A legutóbbi Egri Hegyközség választmányon született egy olyan megállapodás, mely még inkább alátámasztja azt, hogy igen is élni fognak a törvény adta jogaikkal és a történelmi dűlőiket nem engedik letarolni. Természetesen vannak olyan kompromisszumos kényszerek, amelyek közérdekeket érintenek, de ahhoz az kell, hogy a Hegyközségeket, az Egri Hegyközséget tekintse partnernek Eger városa. Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése 279/2004. számú határozatával olyan Településszerkezeti Tervet hagyott jóvá, amelyben igen sok ellentmondás található. A Településszerkezeti Terv melléklete tartalmaz 262,3 hektárnyi területet, tételesen felsorolva, amelyek szőlőkataszter alóli kivonással érintett terültek. A tervben szerepel előde, Dr. Dula Bence nyilatkozata, miszerint „A Hegyközség képviselőjével történt egyeztetés alapján az érintett szőlőterületek szőlőkataszterből történő kivonásának szakmai akadálya nincsen, hiszen azok nagyobb része beépítésre szánt területként hasznosul.” Ez nem igaz, nem fedi a valóságot, hiszen 2004. április 27-én a Főmérnöki Iroda által elkészített jegyzőkönyv bizonyítja, hogy pontosan az ellenkezőjét mondta. Jelenleg ez azért lényeges, hiszen azok a külföldi befektetők, akik „egy valláscsoporthoz kötődnek”, erre a Településszerkezeti Tervre hivatkoznak, zaklatják őt is és a munkatársait is. Kéri a Testületet, hogy ne adjon hamis látszatot a befektetőknek. Legyenek partnerek ezekben a kérdésekben és támogassák abbéli törekvéseit az Egri Hegyközségnek, hogy megpróbálják megtartani a történelmi dűlőket az utókor számára, annak érdekében, hogy oda szőlőt tudjanak telepíteni. Habis László Elindult egy munkafolyamat és szakmai egyeztetés, a Hegybíró úr által is említett „Bikalegelőnek” nevezett terület kapcsán és a Testületnek született elvi állásfoglalása, miszerint nem támogatja azt a munkát, amely megalapozta volna ennek a területnek a belterületbe vonását. Szüle Rita Szót ad Hamza Etelka ( Eger, Deák F. u. 51. ) asszonynak két témában: Visszalépés - körbejárás Kórházunkat nem adjuk Hamza Etelka Az előző hét keddjén, a megyei lapban megjelent cikkel kapcsolatban mondja el személyes véleményét. Dr. Nagy Imre képviselőnek üzen a kiadvánnyal kapcsolatban és szeretné, ha nemcsak az kerülne felsorolásra, hogy a mostani vezetés mit adott el, hanem az is, hogy az előző vezetés mit adott el – Dohánygyár, Kemping, stb. - Egerben. Az EGAL Klubbal kapcsolatban egy kiegészítést ad körbe és kifogásolja, hogy a város 300 millió forinttal támogatja a Klubbot. Javaslatot tesz az MSZP nevének megváltoztatására.
18 Pál György Dr. Nagy Imre az országgyűlési képviselői feladatai okán nem tud részt venni a közmeghallgatáson és a hozzá intézett kérdéseket személyesen juttatja el neki, aki azokra írásban fog válaszolni. Habis László A Dohánygyár kapcsán elmondja, hogy azt a ´90-es évek elején az Állami Vagyonügynökség privatizálta. Amikor a Philip Morris eladta a Wallisnak a területet, azzal az a „fájdalmas élménye”, hogy a Wallis által bemutatott és a Testület által elfogadott építészeti koncepcióhoz képest - a korábban megtartásra gondolt - épületek 80 %-át a beruházás során lebontották. Az EGAL Klub beruházása egy városrehabilitációs pályázatból valósult meg és hangsúlyozza, hogy a felszólalásban említett hatalmas összeggel a város soha sem támogatta a Klubbot. Szüle Rita Szót ad Kürti József ( Eger, Fadrusz u. 17/A ) úrnak egy témában: Eger- Felnémet, Tárkányi u., 150 hrsz. ( volt kőőrlő ) telephely Kürti József 2001 óta már 11 alkalommal írt levelet a Polgármesteri Hivatalhoz, a mindenkori Polgármesterhez és egyre sem kapott választ. Legutóbbi levelét olvassa fel. „KÜRTI-ÉP-SZER Kft. jelenleg is bérli az Önkormányzattól, az önkormányzat tulajdonában lévő Eger-Felnémet, Tárkányi u.; 150 hrsz-ú alatti – a volt OMYA – iparterület egy részét telephely, illetve ipari tevékenység működtetésére. A Kft. 1993 óta működik ezen a telephelyen és hosszútávra rendezkedett be. A Kft. átlagos létszáma 25 fő. A terület a tulajdonosváltás óta az építmények állagmegóvása elmaradt, nem történt meg és így a terület napjainkra szinte leamortizálta magát. Az épületek – amik még 2001-ben használhatóak voltak – azóta tönkrementek, minden épület beázik, a falak dőlnek-borulnak és komoly vizsgálat esetén életveszélyesnek nyilvánítanák őket. Az Önkormányzatnak nincs kerete az épületek felújítására, de még ahhoz sem járul hozzá, hogy az ott bérlő – jelen esetben jómaga – renoválja az épületeket. Kérdezi az Önkormányzattól, hogy miért nem értékesíti a területet?” A városban a teherfuvarozó cégek gépjárműveikkel, a Volán távolsági - fuvaron kívüli járatai is a város közterületet foglalják, mert nincs telephelyük és itt helyet kaphatnának. Ezen a területen helyet lehetne adni azoknak a vállalkozásoknak is, akik a belvárosban rontják a városképet. Az energiaellátási rekonstrukciója is elmaradt ennek a területnek. A 35 kW-os transzformátortelep leamortizálta magát, a „csibész” a transzformátor állomásról a kábeleket már elhordta, a transzformátorokból az olajak le vannak engedve. Az iparvágánynak is csak foszlányai vannak. Sokan szívesen megvásárolnák akár egyben, akár felosztva ezt a területet és kéri a Testületet a fenti indokok alapján mérlegelje a kérésüket. Habis László Az Észak-magyarországi Regionális Operatív Program nevesít Eger területén két olyan létesítményt, amely úgynevezett „barnamezős” beruházás keretében, környezeti
19 kármentesítést is beleértve, alkalmassá tehetné a terület ipari tevékenységre, illetve telephelyként való hasznosítását. Elkezdtek egy szakmai egyeztető munkát annak érdekében, hogy ez a pályázat beadható legyen azzal együtt, hogy sajnálatos módon itt csak 50 %-os a támogatási intenzitás, így viszonylag jelentős sajáterőt kell biztosítani. A város szerkezeti terve azt tartalmazza, hogy ezt a telephelyet hosszútávon egy út is átszeli majd, tehát minden további lépést oly módon kell megtenni, hogy annak a nyomvonalát ki kell szabályozni. Való igaz, hogy a városnak ez a legnagyobb ipartelepítésre alkalmas létesítménye akkor is, ha ezen olyan ásványi anyagok is vannak, amelyek eltávolítandók környezeti károkozás elkerülése érdekében és viszonylag komoly beruházást igényel. Elkezdik a szakmai előkészítését és ígéri ebben a munkába igyekeznek a bérlőket is bevonni. Szüle Rita Szót ad Gornyiczki Eszter ( Eger, Hatvani kapu tér 9. ) asszonynak két témában: Eger belvárosának éjszakai nyugalma Gornyiczki Eszter Kifogásolja a Broadway Stúdió Szórakozóhely működését, éjszaki diszkóját, az onnan kihallatszó basszus általi zajt, a diszkóhoz kapcsolódó forgalmat, mely mind-mind zavarja a környéken lakók éjszakai nyugalmát. Szóvá teszi a diszkóba érkezők gépjárműveikkel történő szabálytalan parkolását. Kérdezi a Közterület-felügyelőket, a Rendőrséget, hogy hány közlekedési szabálysértési bírságot róttak ki a szabálytalankodó gépjárművekre a diszkó ideje alatt. A térfigyelő kamarák felvételei alapján hány szabálytalankodót vontak felelősségre? Hány alkalommal szondázták meg a diszkóból kijövő gépjárművezetőket? Miért kell a környéken lakóknak rendszeresen beletelefonálnia a rendőrségre? Miért nem ellenőrzi a rendőrség folyamatosan a csendháborítást és a szabálysértéseket? Többször tettek bejelentést a Polgármesteri Hivatalba és annyi intézkedés történt, hogy a diszkó falait szigetelték, de a bejáratot nem, így a zaj továbbra is kihallatszik. Újságokban megjelent cikket idéz és a Szálloda utcában beszüntetett diszkóról beszél. Hangsúlyozza, hogy biológiai szükséglet minden ember számára az éjszakai nyugodt pihenés és alvás. Császár Zoltán Mint a körzet képviselője sok mindenben egyetért a felszólalóval. Léteznek olyan szigetelési technológiák, amely által megszűnne a zajkiszűrődés és a környéken lakók éjszakai nyugalmának megzavarása. Már többször elmondta, hogy sajnálatos módon a térfigyelő kamerák szürkületi és éjszakai felvételei nem használhatók, jobb volna, ha „gólya fészkelne rá”. Saját tapasztalata, hogy szombaton este a Bazilika előtt száz méter hosszan állnak gépjárművek a járdán. Nem gondolná, hogy azt a rendőrség járőrszolgálata nem látja. Kéri, hogy a rendőrség hatékonyabb intézkedését. Az éjszakai nyugalmát minden állampolgárnak biztosítani kell közös jó szándékkal és odafigyeléssel.
20 Balla Ferenc kapitány A Császár Zoltán képviselő úr által „gólyafészeknek minősített” térfigyelő-rendszer felvételei alapján, minden szabálysértő fel van jelentve. Ombucmani állásfoglalás van a „raziaszolgálatokkal” kapcsolatban. Egyetért azzal, hogy a pihenéshez, az éjszakai nyugalomhoz mindenkinek joga van, de alapvetően nemcsak rendőrségi probléma. Az elmúlt évek alatt többször kértek adatot arra vonatkozóan, hogy egyes szórakozóhelyek hány decibellel működtetnek zeneszolgáltatást. Mindenesetben az volt a hangtechnikusok írásos megállapítása, hogy nem haladta meg azt az értékhatárt, amit a jogszabály engedélyez. Ennél többet a Rendőrség nem tehet. A rendőrség létszámhiányát és azzal kapcsolatos problémákat említi. Az, hogy a közterületen rend legyen az nemcsak rendőrség problémája, hanem egy olyan alapvető állampolgári fegyelemhez vezethető vissza, amikor mindenki a jogait ismeri először, és mindenki azt emlegeti, de a kötelességeit senki nem akarja tudomásul venni. Mindent megtesznek annak érdekében – akár társadalmi szervek bevonásával és olyan ellenőrzésekkel, amelyek a jogi keretekbe belefér -, hogy ezeket az utcai randalírozásokat visszaszorítsák. Gornyiczki Eszter „A következő meghallgatáson azt fogja elmondani, hogy mit nem intézkedik a rendőrség nemcsak a diszkóval kapcsolatban, hanem az éjszaki anarchia ellen sem, ami az egész belvárost uralja.” Deák Boldizsár Kapitány úr említette, hogy megbüntetik a járdán álló gépkocsikat. A jelek szerint nem lehet túl nagy a bűntetetés, mert hétről-hétre szombatonként ott állnak az autók a járdán. Véleménye az, hogy az üzemeltetőnek komolyabban kellene szigetelnie a szórakozóhelyet. Dr. Estefán Géza Egy határozatból olvas fel néhány mondatot. „A … cég részére az Eger, Pyrker tér …. hrsz. alatti pincében kialakított vendéglátóegységre, borozóra, borgasztronómiai bemutatókra, vállalati, intézményi rendezvényekre a fennmaradási engedélyt megadom. Fennmaradási engedély a használatbavételi engedélyt is magába foglalja. A felsorolt elvégzett munkák közül, a tulajdonosok, az Egri Főegyházmegye, stb. a felújítási munkálatokhoz hozzájárult. A kialakított vendéglátóegység az elvégzett munkákkal és a rendelkező részben engedélyezett funkciókkal az előírtak teljesítése esetében műszakilag elfogadható, rendeltetésszerű használatra, biztonságos használatra alkalmas. Az érdekelt szakhatóságok, közművek a rendelkező részben foglalt kikötésekkel hozzájárulásukat megadták.” Ezt a határozatot nem Eger Megyei Jogú Város Jegyzője, hanem a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, mint I. fokú építési hatóság adta ki 2006. júniusában. Szüle Rita Szót ad Vizi Gyula úrnak: Felnémet problémái
21 Vizi Gyula Nem mint képviselő kíván szólni. A két héttel korábbi közgyűlésen napirend utáni hozzászólásában kérdéseket fogalmazott meg, amelyre túlnyomó részben nem kapott választ. Az érintett városrész lakóközösség tagjai bízták meg a „válaszok esetleges kikényszerítésével”. Nagyobb problémát igyekezett feszegetni és az azzal kapcsolatos hivatali állásfoglalást megkapni, nevezetesen a „Felnémeti ROP” témában. A Hivataltól előző napon, a Bervai II. számú lakótelep közvilágítása tárgyában kapott választ ismerteti. Kéri a Polgármester urat és Jegyző urat, hogy nyilatkozzanak arról, hogy a válaszban említett 1,7 millió forint - a szükséges feladat megoldására - a már rendelkezésre álló kereten túlmenően, ebben az esztendőben meg lesz. Nem kapott választ a „Felnémeti ROP” különböző projektjeinek kivitelezését illető észrevételeire. Az érintett lakók továbbra sem tudják, hogy a Sánc közben a „úgy felejtett” csapadékelvezetés végső megoldása mikor következik be. Említette a Béke utcában lévő kivitelezés körüli áldatlan állapotokat. A József Attila utcában bizonyos okok miatt csapadékvíz elvezetési kivitelezés folyik és szeretné tudni, hogy a munkák milyen terv alapján, milyen műszaki paraméterekkel, milyen ellenőrzés mellett folynak, és meddig tartanak. Habis László Az 1,7 millió forint, a Főmérnöki Iroda javaslata alapján, polgármesteri hatáskörben átcsoportosításra kerül. Tudomása szerint a Béke utcában – a tegnapi nappal - többségében a problémák megoldásra kerültek. A József Attila utcai csapadékvíz elvezetési ügyében elmondja, hogy bizonyos gondok mutatkoztak a műszaki előkészítésben, konkrétan a projekt szerinti csapadék csatornának „vége volt, mint a botnak”, nem vezetett sehová. A problémával való szembesülés után elkezdték az egyezetéseket és a kivitelezővel - egy tárgyalásos kiegészítő közbeszerzési eljárás keretében - megállapodtak ebben az ügyben. Szüle Rita Szót ad Fábián Mária ( Eger, Király u. 12. ) asszonynak két témában: Közbiztonság Közlekedés a „zebrán”, a személyautósok rendszeres szabálytalankodnak Fábián Mária A város közbiztonságára kívánja felhívni a figyelmet, mivel a múlt héten, az utcán a táskáját kitépték a kezéből. Készpénz ugyan csak 2.000,- forint volt benne, de a lopás miatt a lakásán zárat kellett cserélni, ami viszont 10.000,- forintba került, nem beszélve az igazolványok beszerzéséről és a mobiltelefonról. Az ünnepekre való tekintettel kéri, hogy még fokozottabban ellenőrizzék a közterületeket annak érdekében, hogy a zsebtolvajokat, a garázdákat kiszűrjék.
22 Minősíthetetlennek tartja gépjárművezetők viselkedését, mert nem adják meg az elsőbbséget a gyalogátkelőhelyen, még zöld lámpánál sem. A gyalogosok már a „zebrán” is veszélyben vannak. Kéri a fokozottabb ellenőrzést és valamiféle hatékonyabb intézkedést a szabálytalankodókkal szemben. Szüle Rita Szót ad Reményfy László ( Eger, Babocsay u. 39. ) úrnak, aki ugyan nincs jelen, de írásban leadta észrevételeit. / A leadott anyag a jegyzőkönyv mellékletét képezi. / Szüle Rita Szót ad Tietze Nándor Pál ( Eger, Malomárok u. 10. ) úrnak két témában: Minorita templom Grippen repülőgépek Eger légterében. Tietze Nándor 2000. évben történt meg, hogy a Minorita templom lábazatáról az akkor még Műemlékvédelmi Felügyelőség leverte a vakolatot, ilyen-olyan indokok miatt. A lábazat az elmúlt hét év alatt nem került helyreállításra. A Dobó térről egy „normális” fényképet nem lehet készíteni, mert a templom lábazata ilyen formában rontja az összképet. Kéri a turizmus érdekében a város gyöngyszemét, a Dobó teret, tegyék rendbe. Több mint egy évvel ezelőtt, a Ferihegy környéki települések panasszal éltek, mivel a polgári légi közlekedés zavarja a nyugalmukat. Levelükben hivatkoztak az Alkotmány 1949. évi 20. törvény 8.§.-ra, miszerint az alapjogok biztosítása kötelező, valamint hivatkoztak a 70./B.§. 2. pontjára, a pihenéshez való jog, alapjogot feltételez. Ennek alapján sikerült elérniük, hogy a légi közlekedést átszervezték és most már a környékbeli települések nyugodtan tudnak pihenni. Ennek az egyik folyamodványa volt, hogy a Honvédelem a gyakorló útvonalát áthelyezte és a jelenleg – tudomása szerint – Kecskeméten állomásozó grippen repülőgépek ( kb. három hónapja ) Eger légterét használják. Zavarják Eger lakosságát, zavarják a turistákat, akik ezt szóvá is tették. Fennáll annak a veszélye, hogy a gyakorló grippenek miatt is elmaradnak a pihenni vágyó, fürdő-turizmust igény bevenni szándékozó turisták. Kéri, hogy ezen ügyben hathatós intézkedés történjen. Szüle Rita Szót ad Marosfalvi Attila ( Eger, Hadnagy u. 13. ) úrnak két témában: Fasisztázás Egerben és tűntetésen EGAL Klub Marosfalvi Attila Életkorából adódóan nem lehet se kommunista, se náci, se fasiszta, hiszen azokban az időkben még nem élt. Kérdezi, hogy a mai korban kik a fasiszták, kik a nácik és kik a kommunisták?
23 Fölvállalja, hogy tűntet olyan dolgok mellett, mint például a Kórház, mert igazságtalanságnak tartja azt, ami manapság történik. Ha más igazságtalanságot tapasztal, akkor a demokratikus jogaival élve, a jövőben is ki fog menni az utcára tűntetni. Hangsúlyozza, hogy nem a rongáló, megbotránkoztató dolgokat művelő tűntetők közé tartozik Az EGAL Klub működését, az ott folyó rendezvényeket és az oda járók viselkedését kifogásolja, ami ellen valami hathatós lépéseket látna indokoltnak. A Széchenyi utcai rendőri fellépés ügyében szeretné tudni, hogy milyen intézkedést történt. Javaslatként mondja el a Broadway szórakozóhely csendháborítása kapcsán, miszerint több szórakozóhelyen tapasztalta, hogy úgy oldották meg a hangszigetelést, hogy két ajtóval választották el a külső környezetet a belső környezettől. Ezáltal a határérték a minimálisra csökkent. Szüle Rita Balla kapitány úr kér szót. Balla Ferenc Hangsúlyozza, hogy a rendőrségnek a tűntetésekkel semmiféle problémája nincs, ha azok megfelelnek a törvényi feltételeknek. Vannak „játékszabályok”. A Gyülekezési törvény előírja, miket kell betartani. Mai napon került tisztázásra Sziki úrral is, hogy a jövő hétre tervezett kórházi tűntetés kapcsán milyen szabályokat kell betartaniuk, hogy a traktorokkal hogyan vonulhatnak. A szabályok be nem tartása esetén betiltják a rendezvényt, hiszen egy egészségügyi intézményről van szó, aminek a működését, a betegek szállítását a Rendőrségnek kötelessége biztosítani. A Széchenyi utcai verekedéssel kapcsolatban elmondja, hogy sem a sértett fiatalkorú, sem a szülei nem kívántak a rendőrkollégák ellen feljelentést tenni. Hivatalból tette meg a bűntető feljelentést a kollégák ellen az Ügyészségi Nyomozóhivatalnál. A múlt héten az aktát visszakapta a Nyomozóhivataltól, és az azt tartalmazza, hogy semmiféle törvénysértést a rendőrök nem követtek el. A fiatalkorúak nem tettek eleget a rendőri felszólításnak és azt követően a Rendőr hivatalból lépett fel úgy, ahogyan. Ügyészségi határozat semmiféle bűncselekményt nem állapított meg az ügyben. Valóban megszaporodtak a rendőrségre beérkező diszkók, szórakozóhelyek csendháborításával kapcsolatos bejelentések. A rendőrség reagál, figyelmezteti, felszólítja őket. Az tudni kell, hogy a szórakozóhelyek működési engedélyét nem a rendőrség adja ki. Személyes véleménye, hogy azért a fiataloknak valahol szórakozniuk kell. Az ideérkező turisták, külföldiek sem fognak 21 órakor lefeküdni. Nagyobb toleranciát kér a város lakosságától. Szüle Rita Szót ad Gulyás Gábor ( Eger, Hadnagy u. 20. 3/27. ) úrnak két témában: Köztulajdonban lévő ingatlanok Köztulajdonban lévő vagyoni értékű jogok Mivel el kellett menni, így Marosfalvi Attilát kérte meg, hogy olvassa fel hozzászólását.
24 Marosfalvi Attila „Az alábbi kérdéseket szeretné feltenni a köztulajdonban lévő ingatlanokkal, a köztulajdonban lévő vagyoni értékű jogokkal kapcsolatban. Elsősorban a Megyei Kórház ügyében, de ennek kapcsán, ennek mintájára az ország összes volt és még lévő közvagyonáról. Miért nem lehet helyi megyei népszavazást kiírni a Megyei Kórház működtetésével kapcsolatban? Miért nem szavazhatnak ez ügyben az egri polgárok? Miért nem lehet számon kérni és felelősségre vonni a működtetőt, az üzemeltetőt, a fenntartót, a kezelőt a rossz gazdálkodás miatti adósságokért, az elvárható szint alatti szolgáltatásért, a hiányzó eszközkészletekért, elavult műszerekért, a hiányzó gyógyszerek miatt, a dolgozók munkahelyének megszűntetése, a várhatóan újabb tömeges elbocsátás miatt, az Eü. közalkalmazottak felelősségükhöz képest alacsony bére miatt, a betegek jogainak, érdekeinek figyelmen kívül hagyása miatt? A Megyei Kórház köztulajdon. Heves megye a Kórház üzemeltetője – nem a tulajdonosa -, akkor ki az eladó?” Szüle Rita Megköszöni a lakosság észrevételeit, valamint köszöni a képviselő-testület, a lakosság és a társszervek részvételét.
K. m. f.
Habis László polgármester
Dr. Estefán Géza jegyző
