Japán világgazdasági és külpolitikai szerep-vállalásának néhány kérdése az új, formálódó világrendben

Japán világgazdasági és külpolitikai szerep-vállalásának néhány kérdése az új, formálódó világrendben

1

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés ........................................................................................................................... 3 2. Japán világgazdasági szerepváltozása ........................................................................... 6 2.1. Japán részvétele a világkereskedelemben ................................................................. 12 2.2. Japán külföldi működő-tőke befektetések jellege és szerepe a világgazdaságban ... 19 3. Japán bekapcsolódása és szerepvállalása a világpolitikában .................................... 25 3.1. Japán bilaterális kapcsolatai.................................................................................. 27 3.1.1. Japán belpolitikai változásai és azok hatása az USA-val folytatott kapcsolatára, az együttműködés területei ........................................................................................... 27 3.1.2. Japán EU-val folytatott kapcsolata, együttműködésük főbb területei ................ 36 3.1.3. Japán- orosz kapcsolat jelenlegi kihívása........................................................... 47 3.1.4. Japán részvétele az ENSZ-műveletekben és törekvései az ENSZ (BT) és más nemzetközi intézmények reformját illetően ................................................................. 47 3.1.5. Japán hadsereg-fejlesztése és biztonságpolitikájának átalakulás ....................... 50 3.2 Japán multilaterális kapcsolatai ............................................................................. 59 3.2.1. Japán szerepe és viszonyulása az ázsiai fejleményekhez ................................... 59 3.2.2. Japán az ASEAN kapcsolata .............................................................................. 60 3.2.3. Japán és a Shanghai Együttműködési Szervezet (SESZ) ................................... 65 4. Japán reagálása Kína előre törésére ............................................................................ 73 4.1. A Kína-szindróma és hatása Japán külpolitikájára ................................................... 78 5. Összefoglalás .................................................................................................................. 82 Irodalomjegyzék .................................................................................................................. 89 Mellékletek .......................................................................................................................... 95 Japán exportjának legfontosabb iránya és importjának származássi országa 2009-ben .. 95 Ábrák és táblázatok listája ............................................................................................... 97

2

1. Bevezetés A szakdolgozat megírását Japánhoz fűződő személyes kötődésem motiválta. 2006 végén egy business hotelben töltött szakmai gyakorlat keretében látogattam először Japánba. Kint létem nyolc hónapja nagyon meghatározó volt, akkor döntöttem el, hogy szakítva az addig tanult idegenforgalom és turizmus témakörrel a külgazdaság, a diplomácia és a nemzetközi tanulmányok irányában szeretném tovább folytatni tanulmányaimat. Különösen az ázsiai régió és Japán keltette fel az érdeklődésemet. A Budapesti Gazdasági Főiskola, Külkereskedelmi Karra való jelentkezésemkor a Nemzetközi Gazdálkodás szak, Gazdaságdiplomácia szakiránya motivált valamint az, hogy a Főiskolán alkalom van japán nyelvet tanulni. Részt vettem a Távol-Keleti Interkulturális Menedzsment másod szakirányos tantárgyi blokk képzésén, melynek tárgyai keretében alkalmam volt részletesen megismerkedni a távol-keleti régió gazdaságával, üzleti életének és kulturális vonásainak jellemzőivel, történelmével, kommunikációs sajátosságaival. A Főiskolán oktatott számos gazdasági, diplomáciai, pénzügyi vonatkozású tárgyának keretében tanultak során sokszor előkerült az ázsiai térség, mely szintén elmélyítette érdeklődésemet. A Budapesti Gazdasági Főiskola, Külkereskedelmi Kar Japán Alapítvánnyal és a Josai International University-vel ápolt kapcsolatának köszönhetően alkalmam volt visszatérni Japánba, ahol a számomra lehetővé tett ösztöndíjak keretén belül nem csupán nyelvet tanultam, de alaposabban megismerkedtem a japán kultúra sajátosságaival és forráskutatásokat végezhettem tanulmányaimmal kapcsolatosan. Témaválasztásomat a világrendben jelenleg végbemenő változások iránti érdeklődés motiválta. Napjainkban a világ átalakulóban van és a tényt, hogy az elmúlt évben Kína megelőzte Japánt, s ezzel Kína lett a világ második gazdasága, nagy jelentőségű eseménynek tartom. Míg korábban a kelet-ázsiai térség főként az USA gazdasága mögött lemaradva inkább támogatta az USA gazdasági és biztonságpolitikai törekvéseit, napjainkra a térség államainak fokozatos megerősödésével bekapcsolódnak nem csupán a világkereskedelembe és világpolitikába, de egyre inkább alakítói annak. Egy új gazdasági struktúra van kialakulóban a térségben, melyben már nem csak az USA szerepe a domináns. Olyan változások indultak el az elmúlt években a világban, melyek jelenlegi

világrendünk

teljes

átalakulásához

vezetnek.

Egy

bipoláris

világrend

kialakulásának lehetünk szemtanúi, ezúttal USA és Kína központtal. Japán éveken át volt a régió vezető országa. Az elmúlt években Kína regionális politikájának és gyors gazdasági fejlődésének köszönhetően, Kína lett Ázsia motorja és a világ egyik legnagyobb termelői 3

központja. Japán szerepe egyre inkább a háttérbe szorul, mely nem csupán gazdasági, de politikai, biztonságpolitikai és társadalmi fronton is érzékelteti hatását. Nem csupán a döntéshozók fejezik ki aggodalmukat nyilatkozataikban, de ismerőseimmel folytatott beszélgetéseimből is kiderült, hogy a mindennapi élet átlagemberét is foglalkoztatják ezek a változások. Ez indítatta dolgozatom megválaszolandó kérdéseit, vagyis 1. Hogyan változik Japán szerepvállalása a világpolitikában? és 2. Hogyan reagál Japán Kína előretörésére? Ezek a kérdések, valamint az ázsiai régió országainak kapcsolata, annak átalakulása már régóta foglalkoztat. A kérdéseket Japán világgazdaságban betöltött szerepének vizsgálatával kezdem, különös tekintettel a világgazdasági pozíciójára, világkereskedelmére és működő-tőke kihelyezésére. Azt követi Japán bilaterális és multilaterális kapcsolatainak vizsgálata. Ezen kérdések vizsgálata nem történhet meg Japán USA-val, EU-val, Oroszországgal és Kínával folytatott legfontosabb kapcsolati területei és konfliktus pontjai, valamint Japán hadsereg fejlesztésének vizsgálata nélkül. Japán multilaterális kapcsolatainak elemzése elsőként az ENSZ–ben betöltött szerepe és az ENSZ Biztonsági Tanácsába való bekerülés ambíciójának tükrében nézzem, de az ASEAN, a SESZ jelentősége és Japánnal folytatott kapcsolatai megemlítése nélkül a kép nem lenne teljes. Dolgozatomban arról szeretnék áttekintést adni, hogy az említett országok és régiók milyen jelentőséget töltenek be a másik országgal folytatott politikai, gazdasági kapcsolatában, melyek a legfontosabb konfliktuspontok és melyek a kapcsolatok legfontosabb formálói. Valamint ezen országok szerepvállalása milyen mértékben formálja a jelenlegi nemzetközi kapcsolatokat és az országok, régiók milyen szerepet vesznek fel a nemzetközi rendszerben. Terjedelmi okokból kifolyólag nem térek ki az országok és regionális együttműködésék kapcsolatának történelmi jellemzésére, csupán a legfontosabb területeket vizsgálom. Tárgyalom a változásokat a politikai kérdések és biztonság politikai háttér vonatkozásában, a legfontosabb diplomáciai kérdéseket, a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat és a felmerülő konfliktus pontokat. Dolgozatom során végig az országok és a régiók Japánnal folytatott kapcsolatát, Japánra gyakorolt hatásának vizsgálatát tartom szem előtt, és az említett régiók és országok egymással folytatott kapcsolatát csak a téma szempontjából szükséges esetben említem meg. A kapcsolatok részletes vizsgálata helyett dolgozatom célja, hogy egy átfogó képet mutasson Japán jelenlegi világgazdasági és külpolitikai szerepvállalásával kapcsolatosan. 4

Kutatásom alapját a japán kormány által nyilvánosságra hozott adatok képezték, melyeket az illetékes minisztériumok és statisztikai hivatalok honlapján értem el. Felhasználtam továbbá magyar és nemzetközi újságok, folyóiratok kapcsolódó cikkeit, magyar és külföldi tudósok témába illő kutatásait és könyveit, a legfontosabb nemzetközi intézmények

publikációit

és

honlapján

nyilvánosságra

hozott

adatait.

Emellett

felhasználtam a youtube internetes oldalon nyilvánosságra hozott davosi Világgazdasági Fórum video anyagát, valamint a 2011.március 3.-án a Magyar Külügyminisztériumban megrendezésre kerülő Japán-EU szimpóziumon elhangzottakat, melyen alkalmam volt személyesen részt venni. A dolgozat egyes adatai és forrásai a Budapesti Gazdasági Főiskola, Külkereskedelmi Kar, Nemzetközi Gazdálkodás szak, Gazdaságdiplomácia szakirány zárására írott szakdolgozatomban megemlítésre kerülnek, azonban más kontextusban és azokból más következtetéseket vonok le. Az alapképzésre írott szakdolgozatom címe: „Japán társadalmi és gazdasági átalakulása az elmúlt két évtizedben és hatása a japánok gondolkodására”. A japán nevek átírásánál a hagyományos japán nevek írás rendjét vettem figyelembe, vagyis először szerepel a személy vezetékneve és azt követően utóneve. A megemlítésre kerülő japán nevek esetében a nemzetközileg elfogadott, nemzetközi irodalomban és gazdasági nyelvben elterjedt Hepburn-féle átírást használom. Technikai okokból kifolyólag a Hepburn-féle átírásban alkalmazott vízszintes ékezeteket a magyarban használt függőlegesen jelölt ékezetekkel helyettesítem.

5

2. Japán világgazdasági szerepváltozása Japán, Ázsia egyik legfejlettebb piacgazdasága. Gazdaságában az iparé és a szolgáltatás szektoré a vezető szerep, ezek együttesen a nemzeti jövedelem közel 95%-át adják1. Területe, népességének száma (megközelítőleg 126,5 millió fő) kisebb, mint az Egyesült Államoké, sőt az ország területén végighúzódó hegyvonulatok miatt lakossága koncentráltabban él, mégis gazdasági fejlettségét tekintve a világ egyik legnagyobb vezető gazdasági hatalma. Japán gazdasági fejlődése sikertörténet, mely a másfél évszázaddal előtti, kissé elmaradott feudális társadalomból fejlődött jelenlegi állapotáig. 1868-ban, a Meidzsirestauráció ideje alatt a Japán társadalom szamuráj kardforgatókból, és a társadalom jelentős részét képviselő földművelő parasztokból állt. Később a Tokugava sógunátust felváltó restauráció alatt egy hosszú modernizációs folyamat kezdődött, mely során agrártársadalomból az 1930-as évek végére ipari és katonai hatalommá vált. A második világháború után jelentős a külföldi tőke beáramlása, elsősorban az Egyesült Államokból. Ennek oka elsősorban abban rejlik, hogy Japán vesztes félként került ki a világháborúból. A kapituláció után amerikai csapatok szállták meg az országot és megkötötték az amerikai-japán biztonsági szerződést, mely biztosította a haderők biztonságos állomásozását Japán területén és vizein. A biztonsági szerződést barátsági, kereskedelmi, és sok más olyan egyezmény követte, amely függő helyzetbe hozta Japánt az USA-tól. Ebben az időszakban az ipart erős koncentráltság jellemezte, a gazdasági életben a monopoltőke játszott vezető szerepet. A második világháború után a monopoltőkés egyesületeket formálisan megszüntették. A megszállók úgy gondolták, hogy ezek az egy család kezében összpontosult "cégbirodalmak" voltak a japán fasizmus melegágyai, de azok rövidesen más formában újraszerveződtek. A világháborúban elszenvedett vereség után az 1950-es évektől kezdődően az ipar az Egyesült Államok támogatásával gyors ütemű fejlődésnek indult. Rövid időn belül Japán ipari termelése előkelő helyet foglalt el a világ ipari termelésében. A japán kormány jelenlegi elsődleges célkitűzése a gazdaság élénkítése, a növekedés megtartása, a szerkezetátalakítást szolgáló reformok végrehajtása és ezzel egy időben a defláció leküzdése, a költségvetési hiány csökkentése és a bankrendszer megerősítése. 1

CIA Factbook, https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/ja.html

6

A 2008-as világgazdasági válságot követően 2009-et világ szerte a válságból való kilábalási kísérletek jellemezték. A recesszió első sorban a termelési ágazatokat sújtotta, de hatása a gazdaság minden ágában érzékelhető volt. A recesszió tömeges elbocsájtásokkal, a gazdaság, a termelői, a szolgáltató és a pénzügyi szektor lassulásával, cégek és gyárak megszűnésével gyűrűzött be az ország életébe. A nemzetközi sajtóban talán a legnagyobb port kavarták a Sony, a Pioneer, a Hitachi, a NEC tömeges létszám csökkentései, de emellett a törpe, a kis- és középvállalkozások életében is drámai fordulatok jellemezték a válság időszakát. A leépítések mellett a befektetések mértéke is lassult, példának okáért számos gyárat, melynek létesítéséről korábban megállapodás született, a bekövetkezett lassulás következtében a létesítés megkezdését későbbre halasztották. A vállalatok helyzetét a világgazdasági válságon túl még az exportot sújtó erős japán valuta is nehezítette. Amellett, hogy erőteljes visszaesés volt megfigyelhető Japán legfontosabb exportpiacain, csökkent a japán termékek iránti keresletet is, aminek következtében a kivitel rekord mértékű zuhanásba kezdett. A japán vállalatok a csökkenő külföldi megrendelések miatt visszafogták a termelést, rövidebb munkanapokat, munkaheteket vezettek be, ezzel is ellensúlyozva a kialakult helyzetet. Az országot keményen érintő válság ellenére 2009 áprilisára az ipari termelés 5,2%-kal növekedett. Hasonló mértékű növekedésre az ipari termelés területén legutóbb az 1950-es években volt példa. 2009 második negyedévében a japán gazdaság éves szinten 3,7%-kal, az előző negyedévhez képest 0,9%-kal nőtt, ami azt jelzi, hogy a gazdaság élénkítésének és az erőre kapó exportnak köszönhetően Japán végül sikeresen kezdett kilábalni a recesszióból.2 A JETRO Japán Külkereskedelmi Szervezet statisztikája szerint 2008-ban a japán cégek által végrehajtott külföldi beruházások 2007-hez képest 77,1%-kal növekedtek és rekordértéket értek el. 2009-ben azonban a válság hatására a japán cégek külföldi beruházásai (75,1 Mrd USD) 2008-hoz képest 43%-kal, gyakorlatilag a 2007-es szintre estek vissza. Az elmúlt években a zöldmezős beruházások értékét meghaladták a vállalati felvásárlások. 2009-ben a legtöbb japán tőke a pénzügyi szolgáltatás, biztosítás szektorba áramlott, ezt követte az élelmiszeripar, a nagy- és kiskereskedelem, a vegyipar és a bányászat. A célországok közül a Kínába irányuló beruházások kis mértékben, az indiai 2

Jetro annual report 2010, http://www.jetro.go.jp/en/reports/white_paper/trade_invest_2010.pdf p.30

7

befektetések 33%-kal csökkentek. Az USA-ban megvalósult japán befektetések értéke 76%-kal zuhant, az EU tagállamaiba 26%-kal esett vissza. 3 2009-ben a Japánba irányuló működő-tőke értéke (11,8 Mrd USD) az előző évi felére csökkent, ugyanakkor jóval magasabb, mint a 2007-et megelőző évek értékei. A Japánban megvalósuló külföldi beruházások közel 70%-a az OECD felmérése szerint nem zöldmezős, hanem M&A4 típusúak. 2009-ben a pénzügyi szolgáltatás, a biztosítás szektorba érkezett a legtöbb külföldi tőke. Ezt követte az elektromos gépgyártás, majd az általános szolgáltatási, nagy- és kiskereskedelmi szektor. 2009-ben a Japánban történt külföldi befektetések 78%-át európai cégek valósították meg. A legnagyobb befektető országok: Nagy-Britannia (47%-os részesedés), Hollandia (21%), Egyesült Államok (15%), Svájc (10%) voltak.5 Japán legjelentősebb partnerei közül Kína és India gazdaságát rázta meg legkevésbé a válság. Oroszország esetében a recesszió erősen érzékeltette hatását, 2009-es GDP-je 7,9%-kal esett vissza az előző évhez képest. Az orosz gazdasági visszaesést leginkább a természeti erőforrások árának csökkenése okozta, de gazdasága 2010 első negyedévére ismét a kilábalás pozitív jeleit mutatta. Az IMF előrejelzése szerint az USA gazdasági kilábalása gyorsabb lesz, mint az EU 27 tagállamaié.6 2009 márciusában a Dow Jones Ipari Index korábban tizenkét éve nem tapasztalt mélypontra jutott, de ezt követően Obama pénzügyi szektort érintő intézkedéseinek, és 787 billió USD értékű pénzügyi ösztönző csomagjának köszönhetően USA gazdasága is lassú, de folyamatos fejlődésnek indult. Az USA-ból kiinduló pénzügyi krízis a pénzügyi intézmények vonatkozásában kevéssé érintették Japán pénzügyi intézményeit, hiszen Japán befektetései többnyire a biztonságosnak mondható, nem hitelpiaci területen valósultak meg.7 Azonban a gyenge gazdasági teljesítmény és az USA-tól való erős függőség következtében Japánt sem kerülte el a recesszió. Európa esetében a gazdasági felzárkózás megkésve jelentkezett és hasonlóan

3

Jetro annual report 2010, http://www.jetro.go.jp/en/reports/white_paper/trade_invest_2010.pdf p.30

4

Mergers and Acquisitions, http://www.usjbc.org/FDIinJapanFinal8-05.pdf

5

Nemzetgazdasági Minisztérium, Japán- országismertető, www.nfgm.gov.hu/data/cms1393018/japan.pdf

6

World Economic Outlook Update, Global Recovery Advances but Remains Uneven, http://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2011/update/01/ 7 BOJ Reports and Research Papers „Japan’s International Investment Positionat the Year-End 2009, (September 2010) International department, Bank of Japan, http://www.boj.or.jp/en/research/brp/ron_2010/data/ron1009a.pdf

8

az USA vagy Japán gazdaságához lassan indult meg, a külpiacok lassú élénkülésének és az ösztönző hiteleknek köszönhetően.

1. táblázat: Japán legjelentősebb partnereinek GDP növekedése százalékban Japán és legjelentősebb partnereinek GDP növekedése (%) 2007 2008 2009 2010 2011 előrejelzés USA

2,1

0,4

-2,4

3,1

2,6

EU 27

3,1

0,9

-4,1

1

1,8

Japán

2,4

-1,2

-5,2

1,9

2

Kína

13

9,6

8,7

10

9,9

Dél-Korea

5,1

2,3

0,2

4,5

5

ASEAN

6,6

4,4

1,3

5,4

5,6

India

9,4

7,3

5,7

8,8

8,4

Oroszország

8,1

5,6

-7,9

4

3,3

Brazília

6,1

5,1

-0,2

5,5

4,1

Dél-Afrika

5,5

3,7

-1,8

2,6

3,6

Világ

5,2

3

-0,6

4,2

4,3

Forrás:

JETRO

Japán

Külkereskedelmi

Szervezet

Statisztikája,

http://www.jetro.go.jp/en/reports/white_paper/trade_invest_2010.pdf

Japán iparában a kiterjedt hálózatú multinacionális vállalatoknak és a kis- és középvállalkozásoknak a szerepe meghatározó. Iparának vezető ágazata az információs és kommunikációs technológiával kapcsolatos ágazatok. Magas minőségű technológia és magas támogatottságú kutatás-fejlesztés politika jellemzi. Hatalmas skálát fed le piaca és annak részaránya stabilan növekszik. 2009-ben az információs technológiában dolgozottak aránya

megközelítőleg

1,1

millió

volt.8

fő

Más

országok

információs

és

telekommunikációs technológiájával összehasonlítva az internetes kereskedelemmel kapcsolatos szolgáltatások, a számos funkcióval bíró telekommunikációs eszközök,

8

Ministry of Internal Affairs and Communications, Statistic Bureau, Director-General for Policy Planning and Statistical Research and Training Institute, Science and Technology

9

elektronikus eszközök és szolgáltatások, televíziós és navigációs eszközök és szolgáltatások, valamint az új generációs eszközök piacán van Japánnak versenyelőnye. 9 Japán autó ipara világvezető, ha a piacra bocsájtott és eladott termékek számát nézzük. Nem csupán több vezető autóipari (Toyota, Nissan, Mitsubishi, Mazda, Honda, Suzuki, Subaru stb.) és motor ipari (Honda, Suzuki, Yamaha, Kawasaki) vállalat, de számos alkatrészt gyártó vállalat otthona is egyben, melyek ellátják és kiegészítik az autóipari szolgáltatások termelését és piacát. A leányvállalat hálózatának köszönhetően nem csupán a japán piacot, de a világ számos más régiójának a piacát is lefedik. Jelenleg az első helyet foglalja el a világ Top 5 autógyártó országa között, megelőzve az Egyesült Államokat, Kínát, Németországot és Francia országot.10 A Japán Alkatrész Gyártók Szövetsége jelenleg 445 céget tart számon nyilvántartásában, melyek egy 2007-ben készített felmérés alapján 84%-a gyártott belső piacra és 16%-uk bonyolódott külkereskedelmi ügyletbe. Jelentős részük anyavállalat és kiterjedt nemzetközi hálózattal rendelkeznek világ szerte.11 A környezetvédelem és a kapcsolódó kutatás fejlesztési projektek kiemelt szerepet töltenek be a Japán gazdaság-politikai céljai között.12 Környezetvédelemmel kapcsolatos piaci tevékenysége gyorsan és lendületesen fejlődik, melynek a japán kormány politikai vezetése is erős hátteret biztosít. Kemény szabályozásokat foganatosítottak a környezetvédelemmel kapcsolatos törvények megalkotásakor, illetve egyre elterjedtebb a környezet

barát

technológiák

alkalmazása.

Környezetbarát

termékek

használatát

preferálják mind az ipari, mind a civil fogyasztók. A mindennapi élet területeit is a környezet tudatosság jellemzi, mely új piaci rések felfedezését, illetve a meglévő piac ágak szolgáltatásának bővülését hozta magával a Japán piacon. Bár a környezet tudatosság a gazdaságban a Kiotói Egyezmény megalkotásával egy időre tehető, mégis a kormányok évről évre nagyobb hangsúlyt fektetnek a kérdésre. A 2009-es választásokat követően Hatoyama miniszterelnök vezetésével egy tudományos kabinet ült az ország élére, mely elsődleges céljaként jelölte meg a széndioxid 9

Nomura Research Institute, Ltd., (2009) Japan’s http://www.nri.co.jp/english/news/2009/091221.html 10

Major

IT

Markets:

Scale

and

Trends,

Japan Automobile Manufacturers inc. (JAMA), http://www.jama-english.jp/index.html

11

Japán Autó-Alkatrész-Ipar Egyesülete, Nihonjidóshabuhinkójókai,日本自動車部品工業会, Japan Auto Parts Industries Association, http://www.japia.or.jp/index.html 12 A téma a „Japán társadalmi és gazdasági átalakulása az elmúlt két évtizedben és hatása a

japánok gondolkodására” elnevezésű szakdolgozatomban is megemlítésre kerül. 10

kibocsájtás 25%-os csökkentését 2020-ig.

13

A kormány által kidolgozott program

biztosítja a politikai és jogi hátteret az alternatív energiaforrásokhoz kapcsolódó kutatások támogatására. Japán világ első szerepet kíván betölteni a zöld ipar megteremtésében, exportálásában és a globális környezetvédelmi problémák hosszú távú kezelésében, megoldásában.14 A program kiemelt figyelmet szentel a vállalati kutatás fejlesztés támogatására, hiszen a környezet védelemmel kapcsolatos iparágak a világgazdasági válságból történ kilábalás húzóágazatai voltak. Ugyanakkor Japán hasonlóan gazdasága többi területéhez, itt is nagy versenyre számíthat az iparágba folyamatosan bekapcsolódni kívánó kínai vállalatok okozta túlkínálat miatt. A kutatás-fejlesztés alapjául a Tudományos és Technológiai Alaptörvény (1995) valamint a Tudományos és Technológiai Alapterv (2006-2010) biztosít hátteret. Idén készül el a negyedik alapterv, mely hangsúlyozza az alapkutatások erősítésének fontosságát, szemléletmód váltás szükségességét, a kreatív humán erőforrás biztosítását és a szükséges anyagi háttér megteremtését, mely a mindenkori GDP 1%-át fordítaná K+F tevékenységre.15 A japán gazdaság legütőképesebb kártyáit azok a vállalatok tartják kezükben, amelyek a világ vezető vállalatai sorában is kiemelkedő helyet foglalnak el, valamint a kisés középvállalkozások, melyek a GDP közel felét adják. Amellett, hogy jelentős mértékben hozzá járulnak a gazdasági teljesítményhez, külföldi működő-tőke kihelyezésüknek köszönhetően

behálózzák

az

egész

világot,

biztosítva

ezzel

termékértékesítési

csatornájukat. A kutatás-fejlesztésre történő magas ráfordításuknak köszönhetően nemzetközileg versenyképes, jó minőségű és folyamatosan megújuló skálájú termékekkel vannak jelen a világpiacon. Emellett Japán hálás piaca a külföldről érkező kutatóknak, akiket technikai eszköz ellátásával és versenyképes fizetéssel csábítanak kutató intézeteikbe, vállalataikhoz, egyetemeihez.

Új Növekedési Stratégia Programja, Ministry of Economy, Trade and Industry, Japan, Economic and Industrial Policy, http://www.meti.go.jp/english/policy/economy/growth/index.html 13

Erdős Attila, tokiói TéT attasé 2010-es éves beszámolója alapján, www.nih.gov.hu/nemzetkozi...beszamolok.../tet-attasei-beszamolo-100806-, 14

Erdős Attila, tokiói TéT attasé 2010-es éves beszámolója alapján, www.nih.gov.hu/nemzetkozi...beszamolok.../tet-attasei-beszamolo-100806-, 15

11

2.1. Japán részvétele a világkereskedelemben

A 2008-as világgazdasági válságot követően a világkereskedelem volumenében 2009-re 23%-os visszaesés következett be az áruexport nominálértékének tekintetében az előző év azonos időszakához viszonyítva. Míg az azt megelőző vizsgált években a világkereskedelem áruexportja folyamatosan növekedett és minden évben 10% fölötti növekedés volt megfigyelhető, addig a 2008-as hitel, a piaci válság következtében a kereskedelem drasztikus visszaesését eredményezte. 2009-re a világ összes országának exportja lecsökkent 12,3 trillió USD forgalomra. A világkereskedelem import részesedését megvizsgálva a számadatok azt mutatják, hogy a lassú, évente átlagosa 10% fölötti növekedés megtorpant és a recesszió 2009-ben 23,2%-os csökkenést generált az előző év azonos időszakának adataihoz képest, így az import 12,7 trillió USD forgalommal zárt.16 (2. sz. táblázat) Ha nem vesszük figyelembe az árnövekedés hatásait és csupán a reálnövekedés adatait vizsgáljuk, a reálexport tekintetében 12,4%-os, a reálimport esetén pedig 10,6%-os visszaesés figyelhető meg. A világkereskedelem volumenét leginkább a kereslet csökkenése befolyásolta. Az árak növekedése 2008-ig folyamatos volt és 2008-ban tetőződött a válság következtében annak ellenére, hogy 10% körüli esés következett be. Ez mégsem ösztönözte az ipari termelést és emellett magának a kereskedelemnek az értékét is csökkentette. (2. sz. táblázat) 2. táblázat: Világkereskedelem mutató 2005-2009 Világkereskedelem mutatói

2005

2006

2007

2008

2009

áruexport bázis (billió USD)

10417

12080

13778

15988

12295

Nominál növekedés (%)

14,3

16

14

16,1

-23

Reálnövekedés (%)

9,6

11,5

5,6

5,4

-12,4

Árnövekedés (%)

4,7

4,5

8,4

10,7

-10,6

Világkereskedelem,

16

Jetro White Paper 2010, www.jetro.go.jp 12

Világkereskedelem, áruimport bázis (billió USD)

10641

12214

14071

16227

12744

Nominál növekedés (%)

13,8

14,8

15,2

14,3

-23,2

Reálnövekedés (%)

8,2

9,4

7,2

3,6

-10,6

Árnövekedés (%)

5,7

5,4

8

11,7

-12,6

4,5

5,1

5,2

3

-0,6

2

3,1

2,5

-2

-13,3

Világ reál GDP növekedése (%) Növekedés az ipari termelésben, fejlett gazdaságok esetén (%)

Forrás: Jetro White Paper 2010, www.jetro.go.jp

A világkereskedelem megoszlása 2009-ben elnevezésű ábra a világ legfejlettebb országainak kereskedelmét mutatja reálexport és reálimport bázison. 2009-ben az EU 27 áru kereskedelme import bázison 4,689,461 millió USD, export bázison 4,590,840 millió USD volt, melyből az EU 15 export bázison 4,082,018 millió USD és import bázison 4,082,018 millió USD értékű részesedést képviselt (3. sz. táblázat). Az EU 27 árukereskedelme a világ összes reálexportjának és reálimportjának 37%-át képviseli (1.-2. sz. ábra). A világkereskedelem második legaktívabb szereplője az USA volt. A Lehmann Brothers csőd hatására az USA-ban erőteljes recesszió következett be. Az exportja 18%kal, az importja 25,9%-kal17 esett vissza az előző év azonos időszakához képest. Exportja 8%-át, (1. sz. ábra) importja 12,2%-át (2. sz. ábra) képviselte a világkereskedelem 2009-es összteljesítményéből. Kína reálexportja 15,9%-kal, reálimportja 11,3%-kal zuhant vissza, világkereskedelemben betöltött szerepét tekintve a világ export 10%-át (1. sz. ábra), a világ összes importjának pedig 8%-át (2. sz. ábra) adta. A fejlődő országok közül Oroszországban 36,4%-os visszaesés volt megfigyelhető a kivitel és 39,3%-os visszaesés a behozatal területén.18 Világkereskedelmi részesedése 17

Jetro annual report 2010, http://www.jetro.go.jp/en/reports/white_paper/trade_invest_2010.pdf 10. oldal 18

Jetro annual report 2010, http://www.jetro.go.jp/en/reports/white_paper/trade_invest_2010.pdf 11. oldal

13

pedig csupán a világ összes exportjának 2%-át (1. sz. ábra) és összes importjának 1%-át (2. sz. ábra) adta. Oroszország 233,963 millió USD értékű (3. sz. táblázat) exportjának jelentős része az olaj és gáz exportjából származik. 2009-ben az árak 10% körüli visszaesése érzékelteti hatását az orosz export tekintetében melynek gazdasága elsősorban az olaj és egyéb természeti erőforrások kivitelétől és azok árától függ. Említésre méltó az ASEAN országok együttes teljesítménye, amely meghaladta Japán reálexport és reálimport teljesítményének értékét, exportjuk és importjuk a világexport-világimport 6% körüli értékét adják. (1.-2. sz. ábra). 3. táblázat: Világkereskedelem megoszlása 2009 (millió USD) Export

Import

USA

1056043

1559625

EU 27

4590840

4689461

EU 15

4082018

4082018

Japán

580787

552252

Kína

1202047

1003893

Dél-Korea

363534

323085

Hong-Kong

329738

352688

Tajvan

193815

174071

ASEAN

791326

714280

Oroszország

233963

155206

India

163167

249967

Forrás: Jetro White Paper 2010, www.jetro.go.jp

14

1. ábra: Világ főbb exportálóinak megoszlása 2009

Forrás: Jetro White Paper 2010, www.jetro.go.jp 2. ábra: Főbb importrészesedésű országok a világkereskedelemben

Forrás: Jetro White Paper 2010, www.jetro.go.jp

15

Japán kivitelében a 2009-ben 25,2%-os visszaesés figyelhető meg. A 2008-as közel 776 millió USD export érték 2009-re 27 %-os csökkenés eredményeként 581 millió USD forgalommal zárt (4. sz. táblázat). Japán exportja a világkereskedelem export bázisának 5%-át (1. sz. ábra) és import bázisának 4%-át (2. sz. ábra) adja. A JETRO, Japán Külkereskedelemi Szervezet 2010-es felmérése alapján ekkora visszaesés a második világháború befejezése óta nem következett be, a mostani eredmények közel a duplájuk az eddigi legrosszabb kereskedelmi mutatóknak, melyet 1991-ben a globális IT recesszió idején mértek.19 Kereskedelmi mérlegének egyenlegét vizsgálva Japán export többlettel rendelkezik, 2008-ban 19 831 millió USD, 2009-ben az importnál 28 535 millió USD értékkel magasabb exportot regisztráltak. Figyelembe véve a YEN/USD-re való váltásának árfolyamát (4. sz. táblázat), 2008-ban közel 14%, 2009-ben 10,5%-os felértékelődés volt megfigyelhető az előző év azonos időszakához képest. 4. táblázat: Japán kereskedelem trendjei (2008-2009) Japán kereskedelem trendjei

2008

Export (millió USD)

775 918 580 787

Exportnövekedés (%)

8,9

Import (millió USD)

756 086 552 252

Importnövekedés (%)

21,7

-27

USD)

19 831

28 535

Árfolyam (Yen/ USD)

103,4

93,5

Árfolyam növekedés (%)

13,9

10,5

2009

-25,2

Kereskedelmi mérleg egyenlege (millió

Forrás: „Trade Statistics”- Ministry of Finance, „Foreign Exchange Quotations”- Bank of Japan, Jetro White Paper 2010, www.jetro.go.jp

19

Jetro annual report 2010, http://www.jetro.go.jp/en/reports/white_paper/trade_invest_2010.pdf , p.28

16

Japán legjelentősebb kereskedelmi partnere Kína. Míg korábban a japán export elsődleges iránya az USA volt, addig az USA felé irányuló kivitel szerepét fokozatosan a Kína felé irányuló kivitel váltotta fel. 2008-ban az 5%-kal, 2009-ben 31,2%-kal (5. sz. táblázat) csökkent Japán kivitele USA viszonyában, az előző év azonos időszakához képest. Kína irányába a növekedés volumene 2008-ban 13,7%-os volt. 2009-ben a japán kivitel megtorpant, s közel 12% pontot romlott az előző év azonos időszakában mért adatokhoz képest, a visszaesés negatív változása mégsem volt olyan kiugró, mint az USA irányába történő kivitel esetén. Japán harmadik legjelentősebb partnere, az EU 27 irányába realizálódó külkereskedelem esetén is csökkenés figyelhető meg, közel 34%-kal esett vissza az export forgalom.

Az

ASEAN

országokkal

folytatott

külkereskedelme

tekintetében

is

visszaesésnek lehetünk tanúi és Japán Tajvannal, Dél-Koreával és Hong-Konggal folytatott külkereskedelmét is jelentős mértékben megviselte a recesszió.20 5. táblázat: Japán legjelentősebb kereskedelmi partnereivel folytatott kereskedelme 2008-2009 (millió USD, %)

2008 2009 Változás Változás Változás Változás Export (%) Import (%) Export (%) Import (%) USA

136 200

-5

77 018

8,7

93 653

-31,2

59 044

-23,3

EU27

109 383

3,9

69 915

7,6

72 374

-33,8

59 130

-15,4

Kína

124 035

13,7

142 337

11,5

109 630

-11,6

122 545

-13,9

ASEAN

102 799

18,2

106 118

22,1

80 449

-21,7

77 936

-26,6

Dél-Korea

58 985

8,8

29 248

7,3

47 248

-19,9

21 997

-24,8

Tajvan Hong Kong

45 708

2,1

21 637

9,2

36 426

-20,3

18 339

-15,2

39 988

3

1 545

6,7

31 868

-20,3

1 099

-28,9

20

A Japán export irányának legfontosabb célországainak listája és vonatkozó számadatai -2009-es statisztikai

adatokat alapul véve-, valamint legjelentősebb import partnereinek listája és importjukra vonatkozó számadatai az 1. számú mellékletben tekinthetők meg.

17

KözelKelet 33 772 28,8 165 445 45,4 Forrás: Trade Statistics, Ministry of Finance, Japan

21 650

-35,8

92 850

-43,9

Japán export áruszerkezetét vizsgálva legjelentősebb export cikke a gépek, gépi berendezések és alkatrészek, elektronikus berendezések, közlekedési eszközök (autók, tömegközlekedési eszközök, motorok), vegyi anyagok, fém alapú termékek, nem fém alapú termékek. Legfontosabb célterületei az USA, EU 27, Kína és az ASEAN országok.21 Japán legnagyobb ellátója Kína lett, felváltva az USA vezető pozícióját. Őt követi a közel-keleti régió, ahonnan Japán elsősorban kőolajat importál. Őket követik az ASEAN országok, majd az EU27 és az USA. Legfontosabb import cikkei a gépek és berendezések, elektronikai berendezések és közlekedési eszközök, autóipari alkatrészek, vegyi anyagok, élelmiszer (hal, hús, gabona, zöldségek, gyümölcsök), alapanyagok (fa, vas), ásványi anyagok, kőolaj, földgáz, szén, fémek. 22 6. táblázat: Japán külkereskedelmi áruszerkezete 2009 Japán kereskedelmi áruszerkezete

Import

Export

Élelmiszer

4 999 394

365 548

Alapanyag

3 395 107

826 299

Ásványi anyag

14 201 602

948 400

Kémiai anyag

4 582 630

5 779 928

Iparcikk

4 344 552

7 016 623

Gép

4 224 793

9 668 526

Elektronikus berendezés

6 508 731

10 771 095

Közlekedés

1 500 662

11 850 156

Egyéb

7 741 906

6 944 040

2009 (millió Yen)

Forrás: Trade Statistics, Ministry of Finance, Japan, Ministry of Internal Affairs and Communications, Statistic Bureau, Director-General for Policy Planning and Statistical Research and Training Institute, Trade Statistics, export and imports

21 22

Trade Statistics, Ministry of Finance, Japan Trade Statistics, Ministry of Finance, Japan

18

2.2. Japán külföldi működő-tőke befektetések jellege és szerepe a világgazdaságban

Az első világháború kitöréséig Japán elsősorban Mandzsúriában irányította külföldi működő-tőke befektetései nagy részét. Befektetései értéke az első világháborút megelőző időszaktól kezdődően a második világháború kirobbanásáig 1650 millió jen érték körül mozgott. A Kínában beruházók rangsorában Japán a század eleji 0,1 százalékos részesedésével szemben 1931-re 35,1 százalékkal a második legjelentősebb külföldi befektetővé vált. A Japán befektetéseket csupán Nagy-Britannia befektetései haladták meg. Japán külföldi működő tőke-befektetéseinek állománya 1938-ban elérte a 2,8 milliárd USD-t.23 A második világháborút követően a győztes nagyhatalmak, valamint a tőke befogadó országok privatizálták a Japán FDI-t, valamint az USA által diktált strukturális átalakításoknak köszönhetően az újonnan felállított Japán kormány is devizakorlátozási intézkedésekkel gátolta a működő-tőke exportot. Magát az FDI kihelyezést, mind a közvetlen, mind a portfólió befektetéseket komoly szabályozás alá vették, így nem csupán a Japánból kiáramló, de a Japánba beáramló rövid és hosszú távú befektetések is jelentéktelen számban valósultak meg. 1969-től kezdődően kezdődött meg a tőkekivitel és behozatal liberalizációja.24 A Japán gazdaság nagy ütemű növekedése következtében megnövekedett a nyersanyag iránti igény a szigetországban. Japán földrajzi adottságaiból adódóan nyersanyagban szegény ország. Növekvő ipara és gazdasága egyre nagyobb nyersanyag felhasználásra kényszerítette, így idővel a Japán kormány elsődleges geopolitikai prioritása a nyersanyag szükséglet kielégítése lett. A korábbi devizakorlátozások valamint tőkekivitelt szabályozó rendeletek átértékelésével elindult a gazdaság nyitása. A gyors terjeszkedésnek köszönhetően Japán a nyolcvanas-kilencvenes években a világ egyik legnagyobb működő-tőke exportőrévé vált.25

23

Japán tőke a nagyvilágban, Cégvezetés, VI. évfolyam 10.szám

24

Japán tőke a nagyvilágban, Cégvezetés, VI. évfolyam 10. szám

25

Ministry of Finance Japan

19

Az ugrásszerű növekedés hátterében a fizetési mérleg-többlet, a bérek emelkedése és a jen felértékelődése volt, melynek következtében emelkedtek a hazai termelési költségek, míg a külföldi tulajdon szerzés olcsóbb lett. Az olajválság és a kelet-ázsiai pénzügyi válság vissza fogta a Japán befektetések volumenét, de a válsághelyzet elvonulásával a befektetések mértéke ismét növekvő tendenciát mutatott. Az FDI értéke 1981-1983 között évi 7-8 milliárd USD, majd 1986-ban a dinamikus bővülés eredményeként elérte a 22,32 milliárd USD-t. Ezt az időszakot a második nagy ugrásnak tekintik. Átrendeződött a japán tőkekivitel ágazati szerkezete is, háttérbe szorultak a kitermelő ipari befektetések és túlsúlyba kerültek a feldolgozóipari és szolgáltatások területén végrehajtott beruházások. Megváltozott a tőkekivitel földrajzi szerkezete is: a Japánból származó külföldi befektetések egyre nagyobb hányada realizálódott az amerikai és az európai kontinensen. A tőkekivitel áthelyezésének hátterében a Japánban végbemenő pénzügyi dereguláció, a folyó-fizetési mérleg növekedése, kereskedelmi korlátok megjelenése, valamint az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában a jen felértékelődése állt.26 Részben a kereskedelmi korlátok megjelenésének eredményeként jelentősen csökkent a japán befektetések száma 1989 és 1998 közötti időszakban az említett területeken. Nyugat-Európa helyett előtérbe kerültek a közép-kelet Európába irányuló befektetések. A feldolgozóipari ágazatokban végrehajtott befektetéseket jelentős mértékben motiválta a vám- és nem vámjellegű akadályok kikerülésére való törekvés. Ezért Japán közvetlen földrajzi környezetében, vagyis Délkelet-Ázsia (többek között az ASEAN országok felé), Ausztrália és Óceánia országai felé valósított meg jelentős tőkekivitelt. Az 1990-es évek legelején a japán pénzügyi buborék kipukkadása, melyet a fizetési mérleg-többlet mesterségesen magas szinten tartása eredményezett, valamint a gazdasági konjunktúra visszaesése a japán tőkekivitel visszaeséséhez vezetett. A tendencia 1993 után megfordulni látszott, ám az 1997-1998-as recesszió ismét csökkenést eredményezett. A délkelet-ázsiai pénzügyi válság Japán legjelentősebb regionális tőke importőreinek, Indonéziának, Malajziának, Thaiföldnek, Dél-Koreának helyzetét ingatta meg.

26

Japán tőke a nagyvilágban, Cégvezetés, VI. évfolyam 10. szám

20

7. táblázat: Japán befektetések mértéke a világban (billió Yen) 1999

2000

2001

2002

2 003

2 004

27 765

13 796

8 196

10 299

12 072

5 198

Amerika

8 614

5 838

9 654

7 005

5 948

6 849

Ázsia

8 196

6 638

8 307

6 910

7 233

10 091

Közel-Kelet

126

21

25

45

20

5

Európa

28 975

27 061

13 263

18 807

14 268

13 934

Afrika

580

62

273

237

119

124

Óceánia

1 036

777

694

1 628

1 137

2 009

TOTAL

75 292

54 193

40 413

44 930

40 795

38 210

ÉszakAmerika Latin-

Forrás: Ministry of Finance, Bank of Japan 3. ábra: Japán befektetések mértéke a világban

Forrás: Ministry of Finance, Bank of Japan Japán működő-tőke kihelyezése meglehetősen későn indult el, helyette inkább a portfólió befektetések voltak számottevőek. A késői működő-tőke és tényező áramlásba való bekapcsolódás ellenére japán ma a legnagyobb FDI exportőr országok egyike, azonban a Japánban jelen levő külföldi tőke aránya elenyésző, s az ország határokon belül megtalálható külföldi tőke aránya elmarad a hasonlóan nagy FDI exportőr országok (USA, 21

UK, Németország, Hollandia) mögött. Japánban az egyik legalacsonyabb arányú a külföldi tőke jelenléte a fejlett országok sorában. 4. ábra: Külföldi működő-tőke befektetések Japánban

Forrás: Ministry of Economy, Trade and Industry, Japan, www.meti.go.jp 5. ábra: Külföldi működő-tőke értéke a tőzsdén

Forrás: Ministry of Finance, Bank of Japan, Ministry of Economy, Trade and Industry, A japán befektetők külföldi befektetéseikben többségi tulajdonra törekednek és előnyben részesítik a zöldmezős beruházásokat. A leányvállalatok jellemzően sokkal nagyobb kereskedelmi forgalmat bonyolítanak le, mint a főirodák. Azok elsődleges szerepe inkább az értékesítési tevékenység. A nagyvállalatok tőke kihelyezése mögött megbúvó

22

legfőbb motiváció az új piacok megszerzése, emellett az olcsóbb gyártási tevékenység és a gyártott termékek harmadik országba történő exportja.27 A nyolcvanas évek végéig a többi jelentős tőke exportőrhöz képest viszonylag alacsony volt a feldolgozóipar részesedése az összes japán működő tőke-exportban, de ez a tendencia a kilencvenes években megváltozott. A FDI kihelyezési kedv növekedésének eredményeként a feldolgozóipari befektetések aránya minden régióban jelentősen megemelkedett, különösen az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában. A 2008-as világgazdasági válság azonban csökkentette a befektetési kedvet. Számos beruházás megkezdését elhalasztották, de a JETRO 2010-es jelentése szerint a helyzet azóta stabilizálódott. A fizetési mérleg alapján 2008-ban 42,9%-os visszaesés következett be az előző éves adatokhoz viszonyítva és 74,7 billió USD értékre esett vissza a Japán FDI értéke külföldön.28 A válság okozta nehézségek következtében számos támogatási intézkedést kellett bevezetni mind az egyesült államokbeli, mind az európai piacokon, azonban a japán befektetések stabil alapokon álltak. Japán jellegzetességnek tekinthető a kis-és középvállalatok nemzetközileg szokatlanul nagyobb külföldi aktivitása.29 A kis-és középvállalkozások (a továbbiakban KKV) jelentik a gazdaság egyik alapját, s adják a GDP jelentős részét. Ezen vállalatok többsége méretükből adódóan nem tudnak jelentős tőke export beruházást megvalósítani külföldi piacokon és meglehetősen későn is kapcsolódtak be az export piac élénkítésébe. 2010-ben a Japán Bank által készített gazdasági felmérésben a KKV-a exportból való részesedése 7% körüli volt, míg a nagyvállalatok esetén ugyanez 26,1%-ot tett ki. 2009ben a JETRO-val kapcsolatban álló 935 vállalat között végzett kutatás szerint (a cégek 30%-a adott értékelhető választ a felmérés során) a nagyvállalatok 81,6%-nak, a KKV-k 49,4%-nak volt külföldi irodája. Jelenleg Japánban 370 nagyvállalatot (302 rendelkezik külföldi kirendeltséggel) és 565 KKV-t (279 rendelkezik külföldi kirendeltséggel) tartanak

27

28

Japán tőke a nagyvilágban, Cégvezetés, VI. évfolyam 10. szám Jetro annual report 2010, http://www.jetro.go.jp/en/reports/white_paper/trade_invest_2010.pdf

29

Japánban a nagykereskedelemben háromszáz főnél, a kis kereskedelemben száz főnél kevesebbet foglalkoztató vállalat, illetve a nagykereskedelemben a 30, kiskereskedelemben a 10 millió jennél kisebb alaptőkéjű cégeket tekintik kis- és középvállalatnak.

23

nyilván. A KKV FDI kihelyezése mögött megbúvó motiváció, hogy a vállalatok nem teljes mértékben elégedettek a belső piaccal.30 Jelentős a japán külföldi működő tőke-befektetések aránya a feldolgozóiparban. A beruházási kedv a nyolcvanas években indult meg, azóta töretlen fejlődés figyelhető meg a területen. A japán termelési célú külföldi működő tőke-befektetések motivációja alapvetően két csoportba oszthatók. Az egyik a vámok és a nem vám jellegű akadályok kikerülése érdekében megvalósított külföldi beruházások. Ezek értéke általában nem jelentős, értékük lényegesen kisebb a hazai termelés mértékétől és a hazai beszállítás aránya is alacsony. Az ilyen jellegű befektetések területei elsősorban az autóiparban, az elektronikai iparban, a háztartási gép, az irodatechnikai eszközök gyártásában, a szerszámgépgyártásban jellemző, elsősorban az Egyesült Államokban és Európa nyugati részében. A másik az újonnan iparosodott országok piacait meghódítani kívánó befektetések voltak, melyeket a piacok nyitottsága, az alacsony bérköltségek, az államok támogatási hajlandósága és a kihasználatlan piaci rések motiváltak. Az ilyen befektetések esetén a kevésbé kifinomult, kevesebb technikai igényű tevékenységek kihelyezését részesítették előnybe, de azok jelentősége nem maradt el az anyavállalatok hazai termelése és jelentősége mögött. Mivel a gyártási gyakorlat átrendeződött, ezért idővel az anyavállalatok a termelésorientáció helyett inkább kutatás-fejlesztésre és globális, regionális marketing tevékenységre kezdtek összpontosítani. Az autóipar stagnálása jelentős mértékű csökkenést okozott az iparban tevékenykedő nagyvállalatok exportjában. 3,6%-kal esett vissza az iparhoz kapcsolható export mértéke 2008-as adatokhoz képest a válságot követő évi összesítések alapján. Ezt megelőzően Japánban az iparhoz kapcsolható export aránya 16.9% volt. A nyolcvanas évek közepéig a japán eredetű külföldi működő tőke-befektetések inkább kiegészítették, mintsem helyettesítették a belföldi felhalmozást. Majd az FDI kihelyezés növekedés következtében nőtt Japán világkereskedelemben betöltött szerepe. A külföldön befektetett japán tőke egyre inkább a termelés meghatározó részévé vált inkább helyettesítve, mintsem kiegészítve az exportot és a belső felhalmozást. Ez a növekedő

30

Jetro annual report 2010, http://www.jetro.go.jp/en/reports/white_paper/trade_invest_2010.pdf, p.34. 24

nemzetközi tényezőáramlás az olajválságot követően nagymértékben meghatározta Japán kereskedelmi és befektetési partnerei közötti kapcsolatát. A bretton woods-i rendszer fölbomlása fordulópontot jelentett. A jen elkezdett felértékelődni, ami hozzájárult az export növekedéséhez és ez által a japán működő tőke-kivitel emelkedéséhez.

3. Japán bekapcsolódása és szerepvállalása a világpolitikában

1945. szeptember 2 -án az Egyesült Államok Missouri nevű hadihajóján Japán hivatalosan megadta magát a szövetségeseknek. A békeszerződést követően erőteljes kísérletek vették kezdetüket, amelyek elsősorban az ország politikai intézményeinek és társadalmi struktúrájának gyökeres átalakítását célozták meg. Az amerikai oldalon arra törekedtek, hogy az átalakítások során úgy építsék fel újra az ország szerkezetét, hogy kizárják az esetleges jövőbeni fenyegetés esélyét, ezért elsőként vették górcső alá a háborút megelőző, agresszívan terjeszkedő japán politikát eredményező ultranacionalizmus és militarizmus társadalmi gyökereit. Az átszervezés nem titkolt elsődleges célja, Japán demilitarizálása

és

demokratizálása

volt.

Ezen

célok

megvalósítása

érdekében

megfosztották Japánt tengerentúli területeitől és visszatelepítettek hatmillió, külföldön állomásozó katonát és polgári alkalmazottat is, akik Észak- és Délkelet Ázsiában, a háborút megelőzően vállaltak hivatalt. Lefegyverezték és leszerelték a katonaság teljes személyzetét, feloszlatták a teljes haderőt és lerombolták, illetve drasztikusan átalakították a fegyveripart is. Ezt követően belefoglalták Japán új alkotmányába a híressé vált 9. cikkelyt, a békezáradékot, melynek értelmében a „örökre le kell mondania az offenzív haderő alkalmazásáról”. A békeparagrafus világosan kimondja, hogy „az államnak nincs joga hadviselésre, és a cél érdekében soha nem fog fenntartani földi, tengeri vagy légi erőket, sem más háborús potenciált." Ennek értelmében Japán nemzetközi konfliktusok katonai erővel való rendezésében sem vehet részt. A második világháború utáni békeszerződések azt azonban

25

nem zárják ki, hogy Japán önvédelmi célokra létrehozzon és fenntartson katonai egységeket. A japán haderőt ezért is hívják Japán Önvédelmi Erőknek.31 A megszállás második fő céljaként definiált demokratizálás a demilitarizációval ellentétben sokkal kevésbé volt meghatározható. Mély és drasztikus változásokat követelt, amelyek közül talán az egyik legproblémásabb terület a politikai intézmények gyökeres megreformálása volt. Az első lépések egyikeként megszüntették a Meidzsi-restauráció ideje alatt megfogalmazott alkotmány autoritárius jellegét, ami akadályozta a demokrácia szilárd alapjainak megteremtését. Ezzel párhuzamosan megkezdődött egy társadalmi és gazdasági szerkezetet gyökeresen átalakító kísérlet. A szövetséges hatalmak elsőként a császári rendszert szüntették meg. Úgy gondolták, hogy a császári rendszerből táplálkozó nemzeti felsőbbrendűségi tudat volt a felelős azért, hogy a militarizmus és ultranacionalizmus eszméi elterjedtek az országban. Ugyanis a Meidzsi alkotmány a császári szuverenitás elvén alapult és az uralkodó felsőbb hatalmát ismerte el, ennek következtében antidemokratikus volt. A császári dinasztia megszüntetése olyan csapás lett volna az országnak, amelyet nem viselt volna el, ezért a megszálló hatalmak úgy döntöttek, hogy megőrzik a császárság intézményét. A megegyezést elősegítette a császár együttműködése. Nélküle sem a katonaság sem a lakosság nem lett volna hajlandó megadni magát és teljesíteni a leszerelési parancsot, illetve részt venni a reform programban. Ezt követően a császárság intézménye jelentősen megváltoztatott formában kezdett tovább működni. Megfosztották isteni jellegétől és igyekeztek elválasztani a császár személyét mindenfajta vallásos hittől, rituálétól, intézménytől. Betiltották császárimádáson alapuló állami sintoizmust és belefoglalták az alkotmányba az állam és a vallás szétválását. Megfosztották a császárt birodalmi hatalmától és szuverenitásától és belefoglalták az alkotmányba, hogy a császár „az államnak és a nép egységének szimbóluma, pozícióját a nép akaratából nyerte, a népből, amelynél a szuverén hatalom lakozik”.32 A szuverén hatalom hivatalosan is átkerült a császártól a néphez. Az alkotmányba foglalták azt is,

31

Corvinus Külügyi és Kultúrális Egyesület, Biztonságpolitikai Szemle, http://biztpol.corvinusembassy.com/?module=corvinak&module_id=4&cid=90 32 Corvinus Külügyi és Kultúrális Egyesület, Biztonságpolitikai Szemle, http://biztpol.corvinusembassy.com/?module=corvinak&module_id=4&cid=90

26

hogy a császárnak nincs a kormányhoz kapcsolódó hatalma, vagyis a császár minden állammal kapcsolatos cselekedetéhez szükséges a felelős kormány javaslata, hozzájárulása. Ezek az események voltak az alapjai annak a biztonság-politikailag kialakult helyzetnek, amely a mai napig egyedinek mondható a világtörténelemben. A japánamerikai függőség, bár példátlanul jól működött, magában rejt több konfliktus pontot.

3.1. Japán bilaterális kapcsolatai

3.1.1. Japán belpolitikai változásai és azok hatása az USA-val folytatott kapcsolatára, az együttműködés területei A jelenlegi világrend szereplői között az Amerikai Egyesült Államok az egyetlen olyan szereplő, amely képes politikailag, gazdaságilag, katonailag, pénzügyileg, kulturálisan befolyásolni a világ többi országát és a nemzetközi környezetet úgy, hogy azt minden szereplő érzékelje. A második világháborút követően a bipoláris világ a hidegháború időszakát élte, amely során a pólus két oldalán elhelyezkedő nagyhatalmak (az Egyesült Államok és a Szovjetunió) biztonság politikájának irányvonala a másik legyőzése, illetve szövetséges szálainak erősítése volt. Japán volt az Egyesült Államok legnagyobb régióbeli szövetségese. Területén több százezer katona állomásozott, ezzel biztosítva pozícióját az ázsiai régióban. Napjainkban, húsz évvel a Szovjetunió felbomlása után az állomásozó csapatok száma jelentősen lecsökkent. Jelenleg Okinaván koncentrálódik a Japánba rendelt USA által fenntartott hadsereg több mint fele. A két ország kapcsolatában fordulópontnak számít a 2009-es választás, melynek következtében az addig ötven éven át hatalmon lévő Liberális Demokrata Pártot (LDP) súlyos többséggel legyőzte a Japán Demokrata Párt (DPJ). Hatoyama miniszterelnök vezetésével az új kormány, új irányelvekkel, belpolitikai elképzelésekkel és geopolitikai stratégiával lépett hatalomra. Japán belpolitikájában történelmi változásoknak lehettünk szemtanúi az irányváltással, melynek prioritása az USA-val meglévő szálak gyengítése volt és egy aktívabb szerep vállalása a régióban és nemzetközileg. Azonban még mielőtt 27

Hatoyama sikerre vihette volna célkitűzéseit, lemondott. Lemondása hátterében az állt, hogy Hatoyama nem tudott megbirkózni a választási kampánya során tett legérzékenyebb ígéretének végrehajtásával, az USA katonai csapatainak Okinaváról való kivonásával.

33

Tovább hűtötte a hangulatot, hogy nem sikerült megegyezni a Futenma ügy néven elhíresült problémát illetően. A Futenma bázis áthelyezése jelenlegi helyéről, képezte a vita alapját. A Bush kormány alatt kezdődtek meg a tárgyalások a bázis Guamra történő áthelyezéséről és további

biztonságpolitikai

kérdésekről,

mint

például

a

hadsereg

létszámának

csökkentéséről, az X-Band radar rendszer telepítéséről, a bilaterális együttműködés kiterjesztéséről

a

katonák

felkészítése

területén,

valamint

erősebb

kooperáció

előmozdításáról a titkosszolgálatot érintő ügyekben. Emellett, hogy Japán hajlandó legyen befogatni a Yokosuka Bázisára egy nukleáris töltettel felszerelhető repülőgép hordozót. A Futenma ügy kapcsán a hadsereg bázisának áthelyezése három tengeri felderítő haderőt érintett volna, megközelítőleg 8000 fő személyzetet és hozzátartozót, valamint több ezer hektárnyi japán földterület visszaszolgáltatásával járt volna. A hadsereget érintő ügyek évek óta fontos napirendi pontját képezik a kétoldalú tárgyalásoknak, s részben a problémák nem megfelelő kezelése, részben az újonnan megalakult kormány tapasztalatlansága elégedetlenséget váltott ki a japánokból, melynek következtében Hatoyama lemondott. Hatoyamát Kan Naoto követte a miniszterelnöki poszton. Kan miniszterelnök már elővigyázatosabban közelítette meg a kérdéskört, így színrelépésekor első

sorban a

gazdaság helyreállítására, a pénzügyi

stabilitás

megteremtésére és a szociális rendszer újra gondolására koncentrál. Továbbá kiemelte, hogy a Japán- USA között fennálló kapcsolatok jelentik Japán külpolitikájának alapját, ezért annak lazítása nem tartozik a programjába. Ugyanakkor hangsúlyozza az ázsiai regionális politikai célkitűzéseknek a fontosságát is.34

33

Yuri Kageyama, „Japan PM apologizes as U.S. Okinawa base stays” Navy Times, May 23, 2010

34

„President Obama stated that Japan-US relations are important not just in the bilateral context, but for the stability of the Asia-Pacific, and for the peace and prosperity of the world; and that he wishes to further deepen our alliance so that it will be appropriate in the 21st century context. I also confirmed that the Japan-US alliance is the cornerstone of Japan's diplomacy because this is the infrastructure not only for the Asia Pacific region but also for global peace and stability.” Press Conference by Prime Minister Naoto Kan Following His Visit to the United States, 2010. Sept.24, http://www.kantei.go.jp/foreign/kan/statement/201009/24un_naigai_e.html

28

A kapcsolatokat erősítette az időről-időre előtérbe kerülő provokáció Észak-Korea részéről. Ez egy pont, melyben a két ország szorosan együttműködik a six-party talks / hatpárti tárgyalások néven elhíresült nemzetközi tárgyalások során. A tárgyalások az észak-koreai nukleáris kísérletek konfliktus pontjait tárgyalják, az USA, Dél-Korea, Kína, Japán, Oroszország és Észak-Korea részvételével zajlanak. Mindegyik fél igyekszik az előmozdításra és a problémák diplomáciai úton történő kezelésére, azonban a különböző prioritásoknak, korábbi történelmi konfliktusoknak és az ebből adódó eltérő látásmódnak köszönhetően nem tudnak megegyezésre jutni. 35 Japán, USA és Dél-Korea trilaterális együttműködése erősödött 2010 márciusában, amikor az észak-koreaiak egy dél-koreai hajó ellen intéztek torpedótámadást. Hasonló reakciót váltott ki a Yeonpyeong szigetén történt provokáció és tűzharc is. Ezen közös érdekek mentén történő kommunikáció javította Japán kapcsolatát DélKoreával. A két ország közötti ellenséges viszony a második világháború alatti, agresszív japán külpolitikából adódó történelmi konfliktusokra vezethető vissza. Japánnal szemben szinte minden szomszédos országa ellenérzéseket táplál, amelyen nem javított a korábbi miniszterelnökök viselkedése sem. Az ellentét oka, hogy az előző kormányok miniszterelnökei minden évben látogatásukkal fejezték ki tiszteletüket a Yasukini Szentélynél, azon katonák emlékére, akik elestek a háborúban.36 A környező országok részéről nagy felháborodás kíséri ezeket a látogatásokat, hiszen a Szentély nem csupán az elesett katonákat, de azon háborús bűnösök hamvait is magába fogadta, akik a legkegyetlenebb bűnöket követték el a környező leigázott országok lakói és hadifoglyai ellen. Hatoyama és Kan miniszterelnökök, szakítva a hagyományokkal nem látogatták meg az emlékművet, aminek következtében a diplomáciai kapcsolatok egyértelműen javultak. Dél-Koreával mondhatni rendeződni látszanak. Pozitív megítélés kíséri a gesztust Kína részéről is, annak ellenére, hogy a kapcsolatok jelenleg mélypontjukat élik az utóbbi évek konfliktusai hatására. A közelmúlt legélesebb incidensei közül talán az egyik legelhíresültebb az volt, amikor egy kínai halászhajó nem a megengedett területen halászott és összeütközött a japán vízi őrség hajójával. A határőrök büntetésképpen fogva tartották a halászhajó kapitányát, ami tovább 35

John S. Park (2005) „Insidde Multilaterism: The Six-Party Talks”, The Center for Strategic and International Studies and the Massachusetts Institute of Technology, published by: The Washington Quartely (Autumn) 28:4 page: 75-91 36 A szentély és a látogatások diplomáciai kárának kapcsolatáról részletesebben a The New York Times, „Koizumi’s shrine visits cast pall over his legacy” 2006, augusztus 18.-i számában, Howard W. French írása alatt olvashatók adatok, összefüggések, vélemények.

29

szította a feszültséget. A felségvizek területi megsértésének gyarapodása és a Senkaku szigetek kapcsán felerősödött területi viták sem kedveznek a hullámvölgyből való kilábalásnak.37 A helyzetet tovább súlyosbítja a történelmi okokra visszavezethető érzékenység, a rivalizáció felerősödése, valamint esetenként a nem megfelelő konfliktuskezelés és az erőforrások birtoklásából adódó feszültségek a kérdéses szigeteknél. Az USA mint közvetítő, próbál részt venni a problémák rendezésében.38 A történtek gyakorisága arra enged következtetni, hogy Kína aktivitása felerősödött és nem feltétlenül riad vissza álláspontja kikényszerítésétől. A régió biztonságpolitikája változó

képet

mutat,

melyben

egyértelműen

érzékelhető

Kína

erőegyensúly

megváltoztatást előmozdító törekvése.39 Amellett, hogy kiterjeszti kapcsolatait és növeli szövetségesei számát a dél-kelet és nyugat ázsiai térségben, erőteljes beruházásokat kezdeményezett Afrikában, Közép-Ázsiában, mely nem csupán gazdasági síkon, de befektetési, üzleti, kulturális, katonai, biztonságpolitikai, politikai együttműködésre is kiterjed. Vagyis éppen azokat a fejlődő országokat célozza meg, amelyek kimaradtak az eddigi világrend főszerep osztásából és még nem indultak el a demokratizációs folyamatok göröngyös útján. A nagyhatalmak közötti versengés, az erőviszonyok átrendezése, erődemonstrációja és politikai érdekek kikényszerítése az elkövetkezendő években esélyt teremtenek arra, hogy akár USA és Kína pólussal kialakuljon a világtörténelem második hideg háborús időszaka. A területsértések hivatalosan okot is adnak az USA jelenlétére, melynek keretet biztosít a Japán és az USA által aláírt biztonsági szerződés. Az Ötödik cikkely kimondja, hogy fegyveres támadás Japán ellen úgy értelmezhető, mint ha magát az USA-t támadták meg volna, ezért azt haladéktalanul jelenteni kell az ENSZ Biztonság Tanácsának, hogy meghozza a szükséges intézkedéseket a biztonság és a béke megteremtése és fenntartása érdekében.40 Éppen ezért az USA-Japán együttműködés stabilitása a kapcsolatok kulcskérdését képezi. A japánok ellenzik a kormány engedékenységét a kérdésben, az Obama kormány pedig határozottan azt várja a Kan kormánytól, hogy tudatosítsa az emberekben és fogadtassa el a hadsereg jelenlétének fontosságát.

37

The Japan Times, Austin Ramzy: „China increases pressure on Japan over ship collision” Sept. 13, 2010 A problémákról és a rendezésről bővebben a The New York Times 2010 október 30.-i számában Maark Landler: „U.S. works to ease China-Japan conflict” cikkében olvasható. 39 The Japan Times, Ishaan Tharoor: „China broadens its strategy in the South Pacific” Sept. 07, 2010 40 Japan-U.S. security Treaty, Treaty Of Mutual Cooperation And Security Between Japan And The United States Of America, article V. 38

30

Személyes véleményem, hogy a Kan kormány drasztikus ellenintézkedésre számos okból kifolyólag nem képes. A legfontosabb ok Kína, s annak, Tajvan felé irányuló politikája, mely 1949 óta a Kína-Tajvan viszony rendezetlenségével súlyosbítva a térség egyik legérzékenyebb problémája. Ezért két ponton is veszély van fegyveres konfliktus kialakulására. A Japán-Kína Senkoku-szigetek területi vitái, valamint a Kína-Tajvan között fennálló viták miatt is lényeges az amerikai csapatok jelenléte. Egy esetleges provokáció akár háborút is kirobbanthat a két nagyhatalom között, amelybe egyik fél sem menne bele szívesen. Egy háború ugyanis megosztaná a világot, melynek következménye az lenne, hogy USA-t eltávolíthatná szövetségeseitől. Japán életében drasztikus változások következnének be, amelyre Japán egyértelműen nincs felkészülve és emellett az USA pénzügyi helyzetét a csőd veszélye fenyegetné. Egy esetleges konfrontáció nagy eséllyel Kína győzelmével zárulna. Emellett tagadhatatlan, hogy Ázsiában jelenleg nincs az Európai Unióhoz hasonló, jól működő regionális együttműködés, amely önmagában képes lenne bármilyen problémával megbirkózni. Nincs a NATO-hoz hasonló biztonságpolitikai szövetség sem, amely képes lenne biztonsági stabilitást hozni a térségben. Bár a múltban történtek kísérletek hasonló biztonság-védelmi szervezetek létrehozására, azok mégsem tudták sikerrel teljesíteni célkitűzéseiket. Az egyik ilyen kísérlet a SEATO (South East Asia Treaty Organization) megalakítása volt 1954-ben. Az USA, Franciaország, Egyesült királyság, Új-Zéland, Ausztrália, Thaiföld, Pakisztán és a Fülöp-szigetek voltak az aláíró felek és elsődleges célja a kommunizmus előretörésének megakadályozása volt. Bár Dél-Kelet Ázsiai Szerződésről beszélünk, az aláíró felek között mégis csupán két dél-kelet ázsiai ország található. Ennek magyarázata abban rejlik, hogy a többi környező ország vagy meg kívánta őrizni semlegességét (Mianmar, Indonézia), vagy nem kívánta politikailag támogatni a szerződést (Szingapúr) és voltak, akik megfigyelői státuszban kívántak maradni (Vietnám, Kambodzsa, Laosz). A csatlakozott államok többségének geopolitikai céljai voltak a szálak erősítésére (Ausztrália, Új-Zéland), illetve már korábban is kolóniákkal rendelkeztek a régióban (Egyesült Királyság, Franciaország), amelyek fejlesztésében érdekeltek voltak. Pakisztán csatlakozása az Indiával fennálló konfliktusai miatt volt lényeges. Az USA csatlakozása mögött a kommunizmus elleni harc és hideg-háborús politikai célkitűzéseinek véghezvitele állt, valamint a vietnámi háborúba való bekapcsolódásának egy hivatalos, igazoló keretet adott. A szerződés kudarca az volt, hogy ellentétben a NATO-val, a 31

SEATO nem tartott fenn hadsereget és nem volt képes beavatkozásra, vagy ha képes is volt, korlátozottan. A dél-kelet ázsiai országok tagságának hiánya a régióban ellenérzéseket váltottak ki. Kulturális és nyelvi nehézségekkel is szembesültek a tagok. A hetvenes években többen is kiléptek különböző konfliktusokra hivatkozva. Sokan például nem támogatták a vietnámi-háborút, amely lezárása 1975-ben megszüntette a SEATO létezésének legfontosabb indokát is.41 A másik NATO-hoz hasonló biztonság-politikai célokat megvalósítani kívánó szervezet a Központi Szerződés Szervezete nevet viseli. (CENTO-Central Treaty Organization), melyet 1955-ben a Bagdadi Paktum aláírásával alakítottak, Törökország, Irak, Irán, Pakisztán, az Egyesült Királyság voltak az aláírók és az USA mint támogató lépett föl. Célja a béke megteremtése, valamint a konfliktusok békés rendezése volt. A szerződés nem működött eredményesen és a hetvenes évek vége felé az iráni forradalom kirobbanásával, valamint több tag kiválásával meg is szűnt. Ezért a térségben biztonság-politikai szempontból nincs stabilitás. Folyamatosan kialakulnak konfliktusok, belső harcok (Mianmar, Thaiföld, Nepál, Tibet stb..), valamint a világhatalmi szerepek átalakulására is érzékenyen reagálnak az országok. Többek között ezért is stratégiai fontosságú az amerikai csapatok jelenléte az USA és legfőbb szövetségese, Japán számára is, még ha ez a japán nép évről-évre növekvő ellenállását eredményezi is. Hatoyama kormányát részben az amerikai támaszpontok drasztikus csökkentésével kapcsolatos ígéretek juttatták hatalomra és ezen ígéretek megszegése okozta bukását is egyben. Az ellenállás háttérében az amerikai csapatok megszállóként való viselkedése, a katonák folyamatos erőszakoskodása és ezek egyéb hozományos problémái állnak. Bár az elmúlt években a japánok demonstrációjának eredményeként csökkentették a fenntartott bázisok számát, a problémákat mégsem sikerült orvosolni. A problémák ellenére a japán kormány még sem teheti meg a szálak lazítását.42 Gazdasági kapcsolatok és a felmerülő problémák A kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok kiemelkedő fontossággal bírnak, mind az Egyesült Államok, mind pedig Japán részéről. Azok nem csupán egymásra, de a világ 41

www.globalsecurity.org A feszültség hátteréről az Asia Times, Kosuke Takahashi: „Scandals strain US-Japan relations” (Mar. 12, 2011) cikkben olvashatók bővebb részletek. 42

32

többi országára is hatást gyakorolnak. A kétoldalú gazdasági kapcsolatokat vizsgálva 2009-ben Japán volt az USA negyedik legjelentősebb kereskedelmi partnere, s Japánnal realizált kereskedelmét csupán az USA két NAFTA partnerével (Kanada, Mexikó), továbbá Kínával folytatott kereskedelem előzte meg. Ami a külföldi működő-tőke befektetéseket illeti, a legtöbb Japán befektetés egy adott ország viszonylatában az Egyesült Királyság után az Egyesült Államokban található. A világválság következtében a kapcsolatok gyengültek, 2009-ben USA exportja 23,1%-kal esett vissza az előző év azonos időszakához képest, míg az import tekintetében 31,1%-os visszaesés volt megfigyelhető. 6. ábra: USA és Japán Kereskedelme

Forrás: U.S. Commerce Department, Census Bureau. FT900, 2010 Az 1980-as, 1990-es évek alatt kialakult kereskedelmi kapcsolatokból adódó feszültséget a két ország többé-kevésbé orvosolta a WTO tárgyalások során, s Japán stagnáló gazdasága is megerősítette az USA-t abban, hogy Japán nem jelent jelentős fenyegetést. Ugyanakkor az elmúlt évtizedben tapasztalt rohamos fejlődés és a világrend megváltoztatási igénye Kína részéről egyre inkább az USA figyelmét Kínára irányította, aminek következtében a két ország egyre inkább törekedett kereskedelmi vitáik rendezésére, a gazdasági szálaik erősítésére és megnövekedett a kétoldalú párbeszéd a politikai és biztonság politikai területeken is.

33

2011-ben az USA Kongresszusához íródott CRS Report-ban a következő kereskedelemmel kapcsolatos kérdések kerültek megemlítésre, mint megoldásra váró problémák.

1, Tilalom az USA-ból importált marhahúsra A

2003-ban

Washington

államban

kirobbant

kergemarhakór

botrány

eredményeként Japán megtiltotta az USA-ból érkező marhahús importot. Nagy felháborodást keltett akkoriban, hogy Japánban is találtak fertőzött állatot. 2004-ben a Bush kormányzat nyomására a korlátozást feloldották, azonban a bilaterális kapcsolatok ismét megrendültek, amikor 2006-ban, több hónapos tárgyalásokat követően az első szállítmányban a nem engedélyezett alapanyagokat találtak. 2006 nyarán ezért Japán bejelentette, hogy korlátozzák az importot, továbbá csakis 20 hónaposnál fiatalabb marhát importálnak ezután.43 2010 szeptemberében kezdődtek meg a tárgyalások a korlátozások csökkentéséről, de a CSR Reportban megfogalmazottak alapján egyértelmű állásfoglalás még történt a japán hivatalnokok részéről a tényleges korlátozások csökkentése érdekében. 2, Csendes-óceáni Partnerségi Megállapodás (Trans-Pacific Partnership AggreementTPP) A Csendes-óceáni Partnerségi Megállapodás egy kialakuló stádiumban lévő kezdeményezés, amely szabad kereskedelmi megállapodást jelent az alapító tagok, Szingapúr, Új-Zéland, Chile és Brunei között. A megállapodáshoz 2008-ban az USA, Ausztrália, Peru, Vietnám, Malajzia csatlakozott. Az Obama kormány a szabad kereskedelmi szerződést ki akarja terjeszteni az áruk szabad áramlása mellett a szolgáltatások, mezőgazdasági javak, befektetések, szellemi termékek és a munkaerő szabad áramlására, a tagok kormányainak szorosabb együttműködésére, környezetvédelmi projektek és szabályok létrehozására valamint a vámok lebontására. A japán vezetés is fontolgatja csatlakozását, azonban kétségeit fogalmazta meg néhány pontban, példának okáért vonakodik megnyitni mezőgazdasági piacát az USA-ból és Ausztráliából származó import számára. Jelenleg az USA-nak 14 szabadkereskedelmi megállapodással rendelkező

43

Chanlett-Avey, Emma; Cooper, William; Manyin, Mark; Japan-U.S. Relations: Issues for Congress (13.January 2011) Congressional Research Service Report RL 33436 34

partnere van.44 Japán csatlakozása minőségbeli változást is jelentene a két ország kapcsolatában, amelyre ahogy a döntéshozók vonakodása is jelzi, még nincs felkészülve. Ugyanis Japánban a japán termékek védelme szervesen beleivódott a lakosok tudatába. Minden régiónak megvan a jellegzetes terméke, melynek nagy kereslete van a belső piacon, s amelynek vásárlását a japánok előnyben részesítik a külföldi termékekkel szemben. Japán természeti adottságaiból adódóan szűkös erőforrásokkal rendelkezik, ezért a kormány politikájával, az emberek pedig választási preferenciájukkal törekednek arra, hogy első körben a japán termékeket vásárolják, megóvva a honi ágazatokat. A szükséglettől függően engedélyezik a további importot külföldről. Ha az olcsóbb Ausztráliából és USA-ból származó termékek elárasztanák a japán piacot, az a japán mezőgazdaság végét jelentené. 3, WTO-n belüli viták Japán zárt belső piacából adódóan a piacnyitás a bilaterális problémák egyik legégetőbb kérdésköre. A külföldi vállalatok piacra jutása szinte az összes gazdasági ágazatban nehezített. A japán piac zártsága visszatérő kérdéskör a WTO tárgyalások során, s Japánt számos vád éri mind az USA-ból, mind az EU-ból származó befektetők részéről. Ugyanakkor Japánnak is van számos ellenvetése az USA kereskedelem politikájával kapcsolatban. 2008 Januárjában Japán engedélyt kért a WTO-tól, hogy szankciókkal sújtsa az USA-ból származó importot megtorlásképpen, mivel az USA nem engedelmeskedett a WTO egy korábbi döntésének.45 A döntés 2007 januárjában született meg az USA antidömping intézkedések megszüntetése érdekében. 2009-ben a WTO Tanácsa Japánnak kedvező döntést hozva, engedélyezte a szankciók bevezetését és egyetértett abban, hogy az USA nem tartotta be a WTO szabályozását, megsértve ezzel számos pontban a WTO által támasztott kötelezettségeket.46 2010 májusában Japán a WTO döntését kérte a szankciók kapcsán, ugyanakkor informálisan bejelentette, hogy kész megegyezni az USA-val a kérdéses pontokban. Így a döntést 2011 szeptemberéig felfüggesztették. A Doha Fejlesztési Agendát (Doha Development Agenda) illetően mind az USA, mind pedig Japán elkötelezett híve a fejlesztések véghez vitelének, bár néhány 44

International Trade Reporter, Trade Reporter Current reports. (July 23. 2009)

45

WTO Dispute Settlement, Dispute DS322-es, United States-Measures Relating to Zeroing and Sunset Review (Letöltve: 2011.03.17) www.wto.org 46 Bővebb információ a kérdésben a WTO Dispute Settlement, Dispute DS322-es, United States-Measures Relating to Zeroing and Sunset Review elnevezésű vita rendezési dokumentumban olvashattó. (23 April 2011)

35

kérdéskörben ellentétes álláspontot képviselnek. Az egyik ilyen kérdés, Japán zárt piacából adódó probléma. A fő mezőgazdasági cikkeket exportáló országok, mint az USA vagy Ausztrália a tárgyalások során azt szorgalmazták, hogy csökkentsék, illetve szüntessék meg teljesen a vámokat a mezőgazdasági termékekre, valamint a mezőgazdasági termelést célzó támogatásokat. Ez erős ellenállást vált ki mind az EU-ból, mind pedig Japánból. 2006-óta elhúzódó viták, találkozók vannak a kérdéskörben, melyek megoldása a jelenlegi állás szerint még várat magára. A viták alapvetően három területet érintenek, magába foglalva a piacra jutás, az export támogatások és a tagországok hazai támogatásainak kérdésköreit.47

3.1.2. Japán EU-val folytatott kapcsolata, együttműködésük főbb területei Az Európai Unió szerteágazó külkapcsolattal rendelkezik. A világ számos országával kötött társulási, együttműködési vagy kereskedelmi megállapodást, tagországait folyamatos bővítések jellemzik és a világ egyik legnagyobb exportőre, importőre is egyben. A kétoldalú, Európai Unió és Japán közötti kapcsolatok az 1991-ben aláírt Politikai Nyilatkozat óta dinamikus fejlődésnek indultak. Amellett, hogy jelentős gazdaságai partnerek, jól működő együttműködés jellemzi a politikai és kulturális kapcsolatokat is. Az Unióhoz hasonlóan Japán is komoly anyagi támogatásokkal segíti a katasztrófa, háború sújtotta területeket, valamint jelentős mértékben hozzá járul a fejlődő térségek felzárkóztatásához. Jelentős a két ország közötti külföldi tőkebefektetések volumene, az európai államok a japán működő tőkebefektetések második legkedveltebb célterülete, valamint az Európai Unió a világ legnagyobb tőke exportőre. Az európai gyártókat az EU különböző programok keretében segíti a piacra jutásban, egyrészt a japán nemzetközi vásárokon való részvétel támogatásával, másrészt szakmai gyakorlati ösztöndíjjal.

Emellett

megállapodások,

így

számos az

szakpolitikai

iparpolitikai,

a

területen

születtek

kutatás-fejlesztési,

egyezmények, közlekedésügyi,

telekommunikációs, környezetvédelmi területeken, a szociális rendszerek és a fejlesztési segélyek összehangolásában.

47

A témáról bővebben a „Agriculture Negotiations: The issues, and where we are now” dokumentumban, a www.wto.org honlapján olvasható.

36

A Japán és az EU közötti kapcsolatok kölcsönös politikai és gazdasági érdeklődésen alapulnak. A kezdeti kereskedelem orientált kapcsolatok, amelyek az 1970es, 1980-as évektől kezdve indultak, az elmúlt évtizedekben széles körű kölcsönös együttműködéssé nőtték ki magukat a gazdaság és más ágazatok számos területét érintve. Az 1991-ben aláírt Közös Nyilatkozat (Joint Declaration) lefektette a politikai, gazdasági és kulturális együttműködések alapjait, a közös érdekeken alapuló irányelveket az EU és Japán között, valamint létre hozta az évenkénti meetingek és a folyamatos konzultáció keretrendszerét. Ennek szükségességét, az európai térség és a bipoláris világrend átalakulása tette szükségessé. Eddig ugyanis Japán külső kapcsolatai tekintetében elsősorban az Amerikai Egyesült Államokkal való kapcsolata volt a meghatározó. A hidegháborút követő helyzet azonban arra kényszerítette a Nyugat- európai hatalmakat és Japánt is, hogy igazodjon az USA nemzetközi politikájához. A Nyilatkozat felhívja a figyelmet a demokrácia, a piacgazdaság, a béke és a stabilitás, valamint a globális változások kihívásaira. Emellett szándékot fejezett ki a felek közötti információ áramlás élénkítésére, a politikai, a gazdasági, a tudományos és kulturális területeket illetően. Elkötelezték magukat a nemzetközi kérdések, a biztonság, a stabilitás kérdéseibenben való együttműködésre, kiemelt figyelmet fordítva a nukleáris, a vegyi és a biológiai fegyverek terjedésének korlátozásában, és a környezetvédelmet érintő kérdésekben.48 A 2001-ben kidolgozott Akció Terv ( Action Plan of 2001), amely a kapcsolatok közös

jövőjét

hivatott

alakítani,

kulcsfontosságú

a

2011-ig

terjedő,

erős

és

eredményorientált partnerség alakításában. Ez a dokumentum négy cél kitűzésen alapszik. Magában foglalja a béke és biztonság elterjesztését, a gazdasági és kereskedelmi együttműködés erősítését, a globális és társadalmi kihívások kezelését, valamint emberek és a kutúra egymáshoz való közelítését. A béke és biztonság megteremtése érdekében előirányozza

az

ENSZ

szükséges

reformját,

a

fegyverkezéssel

kapcsolatos

szabályozásokat, a fegyverkezés csökkentését, az emberi jogok és a demokrácia stabilitás tiszteletben tartását, a konfliktusok megelőzéséért és a béke építéséért tett kísérletek fontosságát, valamit a különböző regionális kérdések kezelését. A gazdasági és kereskedelmi partnerség érdekben a globalizáció dinamikáját kihasználva, felhívja a figyelmet a kétoldalú kereskedelem és befektetések ösztönzésének fontosságára, az információs technológiai területeket érintő együttműködésre, a kereskedelem és gazdasági

48

EU External Relations, http://ec.europa.eu/external_relations/japan/docs/joint_pol_decl_en.pdf 37

ügyek megerősítésére, a nemzetközi pénzügyi rendszer átalakítására, erősítésére és a szegénység elleni küzdelem hangsúlyosságára. A globális kihívások említésekor kitér az elöregedő társadalmi és foglalkoztatási problémákra, az esély egyenlőségre, az oktatásra, a környezeti kihívásokra, tudományos és technológiai kérdésekre, energetikai és közlekedési kérdésekre, a terrorizmusra, a nemzetközi bűnözésre, a drog kereskedelemmel kapcsolatos problémákra és a büntetőjogi együttműködés megteremtésére. Az emberek és a kultúrák közelítése érdekében figyelmet fordít a fiatalok pályakezdési lehetőségeire, a társadalmi kapcsolatok és inter-regionális cserék fontosságára. Emellett az EU és Japán között számos egyéb területet is érintő megállapodások születtek több nemzetközi szervezeten belül. Az ENSZ, a WTO, az OECD, a G7-G8, és a nemzetközi pénzügyi intézmények (stb.) munkája kapcsán folyamatos együttműködésben állnak.49Az éves szinten megrendezett EU-Japán Csúcstalálkozó az Európa Tanács elnöke, az Európai Bizottság elnöke és Japán miniszter elnöke között zajlik és kulcsfontosságú fórumként szolgál a kapcsolatok ellenőrzésére és lendületbe hozásában. Továbbá kétévente miniszteri szintű találkozókra kerül sor, melynek keretében a Trojka és a Japán Külügyminiszter folytat tárgyalásokat. Folyamatosan ellenőrzik az említett Akció Terv alkalmazását és számos alacsonyabb szintű találkozóra is sor kerül a politikai vezetők által folytatott politikai konzultációk keretében.

Politikai együttműködés A politikai együttműködés tekintetében a legfontosabb fórum az Ázsia-Európa Találkozó (ASEM). 1996-tól kezdődően a találkozó célja, hogy keretként szolgáljon az európai és kelet-ázsiai térség vezetőinek párbeszédére. Mivel az ASEM Csúcstalálkozókon nem csupán Japán, de több keletázsiai ország vezetői is jelen vannak, ez alkalmat teremt a Japán és EU közötti kapcsolatok erősítésére egymás, valamint a többi ázsiai térség országai között. Fontos kiemelni, hogy bár az EU és Japán számos más nemzetközi szervezetben egyaránt jelen van, együttműködik, mégis az ASEM az egyetlen olyan fórum, ahol ezt az Amerikai Egyesült Államok jelenléte nélkül teheti. Így olyan kérdések is előkerülhetnek, melyek nem tartoznak az USA prioritásai közé, vagy nem dominál az USA érdeke,

49

EU External Relations, http://ec.europa.eu/external_relations/japan/docs/actionplan2001_en.pdf 38

elősegítve ezzel a kelet- ázsiai és európai érdekek térnyerését a hosszú távú kapcsolatok elmélyítését. 50 Az EU és Japán, mint a WTO meghatározó tagjai, a WTO szervezetén belül és aktív együttműködést folytatnak kereskedelmi és beruházási területeken. 1998-tól kezdődően egy kétoldali konzultációs eljárás keretében együttesen alakítják ki pozíciójukat a WTO tárgyalásai során előkerülő témákban. A Dohai Miniszteri Konferencia során folytatott párbeszéd mindkét fél számára kiemelkedő jelentőséggel bír és hozzásegíti a feleket a közös érdekek feltárásához. A Dohai forduló elhúzódása nagy kihívások elé állították a tárgyaló feleket. Japánt 1995 és 1998 között számos vád érte az EU részéről, különböző

intézkedéseit,

példának

okáért

az

információs

technológiát

érintő

intézkedéseket illetően. Továbbá importkorlátozását és vámjait az EU számos termék esetében (alkohol, marha, bőrtermékek stb.) kifogásolta. Az USA antidömpingjét illetően közösen léptek fel. Japán is élt kifogásával az EU által foganatosított információs technológiát érintő kereskedelmi intézkedésekkel kapcsolatban.51 Ezeket a nézeteltéréseket leszámítva az EU és Japán is egyaránt arra törekszik, hogy hozzásegítse a konszenzust a multilaterális tárgyalások során. Osztoznak abban a nézőpontban, hogy egy esetleges új tárgyalási forduló megoldás lehet a továbbgyűrűző recesszió és protekcionizmus megállítására. A kereskedelmi tárgyalások mellett előirányozták, hogy befektetései verseny-és környezetvédelmi szabályozásokat is érintő kérdésekre is ki kell terjeszteni a tárgyalások agendáját. 52

Gazdasági Együttműködés Japán az EU egyik legfőbb partnere. Kettejük gazdasági részesedése 40%-a a világ GDP-nek, 30%-a a világkereskedelemnek és közel fele az összes külföldi működő-tőke befektetésnek.53 Az EU, köztük az újonnan csatlakozott európai államok a legkedveltebb célterületei a japán külföldi tőkebefektetéseknek.

50

EU External Relations, http://ec.europa.eu/external_relations/asem/index_en.htm

51

WTO Dispute Settlemeent, Dispute Cases, www.wto.org „Japan, EU push nem round” International Centre for Trade and Sustainable Develompment, www.ictsd.org 53 Jetro annual report 2010, http://www.jetro.go.jp/en/reports/white_paper/trade_invest_2010.pdf 52

39

A kapcsolatok az 1970-es évektől kezdődően elsősorban kereskedelmi orientáltak voltak és mindkét fél számára másodlagos szerepet töltöttek be, azokat az Amerikai Egyesült Államokkal folytatott kapcsolatok előzték meg. Ettől függetlenül az akkoriban megindult külföldi tőkebefektetések volumene évről évre egyre nagyobb mértékű lett. A kereskedelmi kapcsolatok is jelentős fejlődésnek indultak, melyhez hozzájárult az is, hogy az Amerikai Egyesült Államok korlátozó intézkedéseket vezetett be a japán termékekre az 1980-as években. Az 1990-es évek elején bekövetkező recesszió és a világrend átalakulás következtében a két régió figyelme egy időre más területekre összpontosult. Az EU-n belül a tagországok számának emelkedésével szerkezeti átalakulások is bekövetkeztek. Az egységes belső piac megteremtésének köszönhetően Japán igyekezett a régióban növelni külföldi működőtőke befektetéseit. Fontos lépésnek számított az Európai Monetáris Unió létrehozása is, hiszen az euró bevezetése arra késztette a japán vállalatokat, hogy gyártási folyamataik jelentős részét áthelyezzék Európába. Ennek köszönhetően a technológiatranszfer következtében jelentős kutatás fejlesztési területet érintő változások történtek. A Maastrichiti Szerződés aláírásával az Unió három pillére biztosította, hogy az EU külpolitikája gazdaságai tekintetben átlátható és jól koordinált kommunikációs csatornát teremtsen a japán kormány és a beruházó gazdasági szereplők számára. A japán üzleti beruházások jelentős részét az autóipar és elektronikai ipar berkein belül mozgó gépkocsi és alkatrész gyárak létesítményei tették ki. Mivel az EU tagországok között számos ország, közöttük Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország is rendelkezik saját autó gyártással, ezért ezek az országok elsősorban a nemzeti gyárakat védő protekcionista intézkedéseket várták az EU-tól. Hasonló intézkedések meghozatalára került sor az Egyesült Államokban is. Részben az országok védő intézkedéseinek köszönhetően, részben az alacsonyabb árak miatt a japán vállalatok befektetés szempontjából egyik legkedveltebb régiója középkelet európai országok lettek. 1999-ben a G8-ak csúcstalálkozóján az EU és Japán megkötötte a Kölcsönös Elismerés Megállapodást (Mutual Recognition Agreement, MRA). A megállapodás a kereskedelem növelését hivatott elősegíteni és ez képezi az első jelentős gazdasági megállapodást Japán és az EU között. Az elismerési megállapodás négy területet érintett, így a telekommunikációt, az elektronikai termékek szektorát, a GLP (Good Laboratory Practices) minőségügyi rendszer elismerését a klinikai egészségügyi és környezetbiztonsági vizsgálatok szervezése és lefolytatása során, valamint a GMP (Good 40

Manufacturing Practice), azaz a jó gyártási gyakorlat alkalmazását a gyógyszeriparban és élelmiszeriparban. A kölcsönös elismerési megállapodásnak azért volt kiemelkedő jelentősége, mert ennek köszönhetően megkönnyítette a vállalatok piacra jutását, illetve a felállított szabványrendszernek köszönhetően élénkítette a két régió között kereskedelmi megállapodásokat.54 Az Európai Közösség és Japán kormánya 2003-ban írták alá a versenyellenes tevékenységekkel kapcsolatos együttműködései megállapodást. Az Agreement on Cooperation on Anti-competitive Activities célja, hogy hozzájáruljon a versenyjog hatékony végrehajtásához.

Emellett,

hogy

előmozdítsa

a

felek

versenyhatóságai

közötti

együttműködést és koordinációt, valamint, hogy csökkentse a felek közötti konfliktusok lehetőségét valamennyi, a felek versenyjogának alkalmazásával kapcsolatos kérdésben.” 55 A piacra jutás szempontjából kiemelkedő jelentőségű volt a Regulatory Reform Dialogue (RRD) elindítása, mely esősorban a befektetésekkel kapcsolatos szabályozások és az üzleti gazdasági lehetőségek elősegítése érdekében éves szinten megrendezésre kerülő párbeszéd Japán és az EU között. Lényegében ez egy olyan eljárás, mely során a felek a szabályok megújítására, átalakítására tesznek javaslatokat, érintve ezzel a kapcsolatok prioritásait, vagyis a külföldi tőke befektetéseket, az egészségügyi szektort, a légi és hajózási szállítmányozást, pénzügyi szolgáltatások területeit, környezetvédelmi kérdéseket, számviteli standardok felállítását, munkavállalási és lakhatási engedélyezést és az ezekkel kapcsolatos területeket. 56 A külföldi vállalkozások tekintetében, kiemelten a kis-és középvállalkozások segítése érdekében jött létre az EU Gateway to Japan program, mely az Európai Bizottság finanszírozása által lehetőséget biztosít az európai és a japán vállalatok piacon való megjelenésére. A program Magyarországon is elérhető, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gondozásában. A program célja, hogy segítse az európai termékek bevezetését a japán piacra. Emellett export támogatási tevékenysége által növeli az értékét olyan iparágaknak, amelyek Japánban is igen fontosak, így az egészségügy, az orvosi 54

Agreement on mutual recognition between the European Community and Japan, hiv. http://eur-

lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2001:284:0003:0026:EN:PDF 55 Agreement on Co-operation on Anti-competitive Activities, http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:22003A0722%2801%29:EN:NOT 56

Regulatory Reform Dialogue (RRD),

http://www.deljpn.ec.europa.eu/relation/showpage_en_relations.regulatory.php 41

technológia, az építőipai technológia, információs és kommunikációs technológia, környezeti és energiával kapcsolatos technológiák, belsőépítészet, divattervezés területén.57 Az európai és japán vállalatok közötti együttműködés fejlesztésére hozta létre az EU-Japan Centre for Industrial Cooperation elnevezésű non-profit szervezetet az Európai Bizottság Vállalkozáspolitikai és Iparügyi Főigazgatósága és a japán Gazdasági, Közlekedési és Ipari Minisztérium (METI). A központ 1987 óta számos menedzserképző programot és ipari gyakornoki kurzust szervezett. Szintén a központ szervezésében folyik az Új Energia Program, amely az EU tagállamaiban dolgozó kutatók és más szakemberek számára kapcsolatépítési lehetőséget teremt az alternatív energiaforrások kutatásában érdekelt japán üzleti körökkel. „A program célja EU – Japán együttműködés kialakítása a K+F és innováció területén a megújuló

energiaforrások;

hidrogén

tüzelőanyag-cellák;

szélenergia;

erőműi

hulladékhasznosítás; villamosenergia-ipari liberalizáció területein. A központ és az oszakai Kereskedelmi és Iparikamara által közösen megrendezett, minden évben megismétlődő „Globális Vállalkozási Fórum” az új technológiák területén aktív európai innovatív vállalkozásokat ismerteti meg a potenciális japán üzleti partnerekkel.58 A környezetvédelem tekintetében Japán vezető pozíciót képvisel és egyben ez is egy terület, melyben az EU és Japán erősíteni kívánja együttműködését a jövőben. A környezetvédelmi technológiák, termékek és szolgáltatások terén jelentős exportot bonyolítanak le a felek. Érdekeltek a Joint Implementation, vagyis a Közös Végrehajtási Projektekben, valamint a Tiszta Fejlődési Mechanizmusok (Clean Development Mechanism, CDM) programon keresztül szennyezés elhárítási projektekben működnek együtt. Az üzleti életben jelentősnek mondható a 2007 nyarán a Nippon Keidanren (Japán Üzleti Szövetség) által indítványozott Economic Integration Agreement, mely az Európai Unióval fennálló üzleti kapcsolatok erősítésére szolgált. Az európai-japán Business Dialogue Roundtable ülésén végül elfogadták a dokumentumot, mely azonban csupán általánosságokat tartalmazott. „A Bizottság előzetes kalkulációja alapján az Unió és a

57

EU Gateway to Japan hiv. http://www.eu-gateway.eu/ http://www.nkth.gov.hu/hivatal/main.php?folderID=3752HYPERLINK "http://www.nkth.gov.hu/hivatal/main.php?folderID=3752&objectID=5006215"&HYPERLINK "http://www.nkth.gov.hu/hivatal/main.php?folderID=3752&objectID=5006215"objectID=5006215 58

42

Japán közötti éves gazdasági kapcsolatok nagyságrendje mintegy 40 milliárd euróval elmarad a reális potenciáltól.” 59 2011. Március 3.-án került megrendezésre az EU-Japan Symposium “Europe and Asia in the Globalizing World” címmel, a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumában. Az előadók között volt (felszólalás sorrendjében) Németh Zsolt (külügyminisztériumi államtitkár), Nakamura Shigeru (a japán kormány képviselője és nemzetközi gazdasági kapcsolatokért felelős nagykövete), Viorel Isticioaia-Budura (nagykövet, az Asia of the European External Action Service igazgatója), Botos Balázs (nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár), Odano Nobutake (nagykövet, az EU küldöttje), Gergely Attila (a Károli Gáspár Református Egyetem kutatója, szakterülete a japán társadalom és történelem, gazdasági-politikai és nemzetközi kapcsolatai), Soeya Yoshihide (a Keiyo Egyetem, Jogi Kar, politikai tudományok és nemzetközi kapcsolatok professzora), Grúber Károly (Magyarország brüsszeli nagykövete), Magyarics Tamás (külpolitikai-szakértő és az ELTE professzora), Haba Kumiko (az Aoyama Gakuin University professzora), Thomas Roe (az Európa Tanács szingapúri küldötte) és Balogh András (nagykövet, egyetemi tanár Ázsia-európa Alapítvány egyik vezetője). Számos előadó szájából elhangzott, hogy az EU-Japán között fűződő kapcsolatok kölcsönös értékrenden alapszanak, melyek fő mozgatója a gazdasági, társadalmi kapcsolatokon alapuló együttműködés, valamint az élénkülő politikai párbeszéd. Gazdasági szinten bár az EU számára Japán az ötödik legjelentősebb kereskedelmi partnere, számos területen kiaknázatlanok a kapcsolatok, mely további együttműködést és a kapcsolatok elmélyítését igényli. Az egyik ilyen terület példának okáért Japán vállalkozás és befektetés ösztönző politikája, mely még mindig meglehetősen megnehezíti az EU-ból irányuló befektetések útját, s mely a WTO tárgyalások során is rendszeresen előkerülő pontja a multilaterális tárgyalásoknak.

További jellemzőjük, hogy nem tudatos

gazdaságpolitika eredményei, helyette inkább spontán lejátszódó folyamatokról beszélnek, melyeket a piaci igények alakítanak. Magyarország tekintetében Japán jelentősége vitathatatlan, s maga az Ázsia politika is a magyar külpolitika egyik kiemelkedő irányát képviseli. Ezért Magyarország az elmúlt években arra törekedett, hogy szélesítse kapcsolatait, melyek legfontosabb területei a politikai és biztonság politikai, valamint a gazdasági területek, de a kulturális, idegenforgalmi, kutatás-fejlesztési, művészeti 59

ITDH Hungary Zrt., Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség

http://www.itdh.hu/engine.aspx?page=orszaginfo_jp

43

kapcsolatok ápolása is egyre nagyobb jelentőséggel bír. Hazánk a V4 egyik tagországaként rendszeres párbeszédet folytat Japánnal, s a 2011-es EU elnökségünknek köszönhetően helyszínt biztosít a 2011 júniusában megrendezésre kerülő ASEM csúcsnak. Shigeru Nakamura beszédében a gazdasági kapcsolatok jelentőségére helyezte a legnagyobb hangsúlyt. Japán számára a gazdasági-diplomácia a külpolitika legfontosabb irányvonalát képezi, mely az ország kedvezőtlen természetföldrajzából adódóan nagy igényt tart az erőforrás ellátás hosszú távú biztosítására. Emellett Japán az elmúlt években erőteljesebben törekszik turizmus desztinációi promotálására. Véleménye szerint Japán és az EU között egy gazdasági partnerségi együttműködés létrehozására nagy szükség lenne, mely során a gazdasági és politikai kérdések tekintetében szorosabb együttműködés fejlődhetne ki a két régió között. Véleménye szerint tekintettel Kína és India előretörésére a régióban, az EU-Japán partnerségi együttműködés promotálása mint megoldás lehet annak érdekében, hogy Japán ne maradjon le az előretörő két régió mögött. Kína fejlődése az EU és Japán stratégiai érdeke. Annak fejlődésével ugyanis nagyobb eséllyel állna helyre a biztonság a régióban és joggal lenne elvárható, hogy Kína felelősségteljesebb szerepet játszon a nemzetközi környezetben. Ugyanakkkor a Japán-EU között kialakítható együttműködés erősítené a kölcsönös megértést, valamint a már korábban jól működő területek mellett, amelyek eddig elsősorban kereskedelmi avagy működőtőke export vonalon

mozogtak,

kiterjedhetnének

a

természeti

erőforrások

biztosítására,

munkahelyteremtésre és biztonságpolitikai területekre. Shigeru példának hozta állítása igazolására az EU-Japán együttműködést Afganisztánban, avagy a Szomáliai partok mentén folytatott kalózkodás leküzdése érdekében tett erőfeszítéseket, a kölcsönös elveket a környezetvédelem valamint a fegyverkezési verseny csökkentése érdekében.60 Viorel Isticioaia-Budura nagykövet a működő-tőke exportra és a növekvő függőségre helyezte a hangsúlyt, valamint a térségek együttműködésre a különböző nemzetközi szervezeteken belül. Az EU és Japán partnerek az ENSZ, a G20, a Világbank csoport, az OECD az ASEM berkein belül, szoros egyetértésben folytat párbeszédet a Doha fordulókon és a Davos Nemzetközi Gazdasági Fórum tárgyalásain. Botos Balázs az EU-Japán kapcsolatának történelmi vonatkozásában két jelentős megállapodást emelt ki. Az első az 1991-ben aláírt Együttműködési Megállapodás (Joint 60

A témáról bővebben a Japán Külügyminésztérium honlapján olvasható. http://www.mofa.go.jp/region/europe/eu/index.html

44

Declaration), valamint az 1999-ben létre hozott Business Round Table magas szintű üzletemberek találkozója, amely során ajánlásokat fogalmaznak meg az országok döntéshozói számára. Kiemelte Kan Naoto miniszterelnök 2011-es davosi beszédét a Nemzetközi Gazdasági Fórumon, amely történelmi jelentőséggel bír, s ahogy Botos Balázs fogalmazott, Japán történelmében a harmadik nyitásként lehet számon tartani. Első nyitása a nyugati modernizációs folyamatok adaptációja által a Meidzsi-restaurációt követően történt, melyet a második világháborúban elszenvedet vereség következtében történő, USA által rákényszerített nyitás követte. Japán történelmében a harmadik nagy nyitását Japánnak ezúttal nem külső erő, hanem belső, gazdasági és szociális érdekek és igények késztetik.61 Kan beszédében elmondja, hogy Japán megnyitása katalizátorként szolgálhat a gazdasági stagnációból való kilábaláshoz. Hangsúlyozza az egyének között kapcsolatok támogatását, általa maga a nyitás is könnyebben valósulhat meg. A nyitás egyik pilléreként az EU-val ápolt kapcsolatokat kívánja erősíteni, melyek tárgyalása 2011-ben veszik kezdetüket. Továbbá ígéretet tett, hogy még idén eldöntik, hogy Japán kíván-e csatlakozni a Trans-Pacific Együttműködéshez, mely az USA kezdeményezése szabad-kereskedelmi szerződései kiterjesztése érdekében. A csatlakozás magával vonná Japán piacainak megnyitását az olcsóbb, importált agrártermékek előtt, amire számos elemző szerint Japán még nincs felkészülve. Ugyanakkor a szerződés aláírásával a japán termékek is könnyebben teret hódíthatnának külföldön, így a nyitás és szabadkereskedelmi szerződések megkötése kölcsönös előnyöket hozhat magával. Soeya Yoshihide professzor Kína előretörésére koncentrált, mely nem csupán regionális, de globális kérdés. Gazdasági és politikai súlyából adódóan Kína politikája meg fogja határozni a jövőbeni irányvonalakat, döntései mindenre és mindenkire hatást fognak gyakorolni. Kína nagyhatalmi pozíciójából adódóan a jelenlegi világrend átalakítására törekszik, mintegy alternatív képet mutatva, az eddigiektől eltérő irányvonal mentén. Kiterjesztvén befolyását egyre inkább a nemzetközi élet alakító szerepkörét veszi fel, s időről-időre lépéseivel megkérdőjelezi a fennálló nemzetközi rendszert és meg akarja változtatni azt. Ezen lépések egyik megnyilvánulása a Koppenhágai Csúcson történtek. A Csúcson Kína maximálisan elzárkózott attól, hogy a környezet megóvása érdekében csökkentse széndioxid kibocsájtását ezzel gátolva gazdasága növekedését. Részvételével

61

Naoto Kan beszéde, Davos Annual Meeting 2011, teljes terjedelemben megtekintheto a

www.youtube.com online video megosztó portálon.

45

mondhatni akadályozta a konszenzus megszületését, hiszen minden olyan javaslatot, mely gazdasága visszafogásával járt volna, elutasított.62 Kína

előnyeiből

adódóan

kiaknázza

a

jelenlegi

nemzetközi

rendszert,

megkérdőjelezi azt és mindezt tudatos politikai részeként teszi. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni Soeya szerint arról, hogy Kína eszközeivel (melyeket Tajvanhoz és Tibethez való hozzáállása is tükröz) nem a nyugati társadalmakra jellemző fejlett diplomácia eszközeit követi. Soaya egy érdekes felmérési eredményre hívta fel a hallgatóság figyelmét. Egy a nép körében végzett felmérés szerint ha az országot külső támadás érné, a japánok 70%-a elmenekülne, fegyvert nem fogna. Ugyanerre a felmérésre a Kínaiak és a Dél-Koreaiak 70%-a úgy felelt, hogy képes lenne fegyvert fogni az ország védelmének érdekében. Ezzel az adattal azt az állítását kívánta alátámasztani, hogy jelenleg Japánban az emberek hozzáállásával is probléma van, s míg az nem változik, addig magának Japánnak a problémákból való kilábalása nem következhet be. A korábbi felszólalókhoz hasonlóan támogatta az EU-Japán együttműködés elmélyítését, amely megoldás lehet világrendben elfoglalt helyének megőrzésére, nem csupán gazdasági, de politikai, társadalmi és kulturális vonalon is. A második szekció felszólalói mind Kína szerepét és előretörésével kapcsolatos kérdéseket taglalták. Felmerült egy esetleges második hidegháború meglétének a gondolata, Kína és az USA pólussal. Hogy ez a két pólus ténylegesen kialakul-e, tagadhatatlanul egyike az elkövetkezendő évtizedek legizgalmasabb kérdéseinek. Tény, hogy jelenleg rohamosan növelte katonai kiadásait. A Shanghai Együttműködés Szervezet megalakításával Oroszország oldalán kívánja ellensúlyozni az USA szerepét. Kemény diplomáciai eszközök alkalmazásától nem riad vissza, s ahogy az egyik felszólaló megfogalmazta, "veszélyes a kínai nép tudatában meglévő, történelmi okokra visszavezethető „áldozat tudat keveredése a jelenlegi gazdasági fejlődésből adódó büszkeség érzettel párosítva”.

A témáról bővebben a következő honlapon olvasható: Jonathan Watts (20 December 2009)Coppenhagen summit: China’s quiet satisfaction at tough tactics and goalless draw, www.guardian.co.uk 46 62

3.1.3. Japán- orosz kapcsolat jelenlegi kihívása Nem kedvezett az orosz-japán kapcsolatoknak, amikor Medvegyev orosz miniszterelnök elrendelte további fegyverek telepítését a Kuril-szigeteken. A Kurilszigetek régóta képezik az orosz-japán kapcsolatok konfliktus pontját és a kialakult területi viták a két ország külpolitikájának köszönhetően egy ideig nem valószínű, hogy rendeződni fognak. Egyik fél sem hajlandó tágítani álláspontjától, miszerint a Kurilszigetek déli részén elhelyezkedő kérdéses négy sziget, országa részét képezi. Medvegyev kijelentette, hogy a fegyverek telepítése arra szolgál, hogy megvédje a Kuril-szigeteket, melyek Oroszország elválaszthatatlan részét képezik.63 Medvegyev mindezt azután tette miután szóváltásba keveredett a szigetek hovatartozását illetően Japánnal. A szigetek feletti területi vita a második világháború vége óta képezik a két ország közötti konfliktusok legsúlyosabb pontját, mely többek között azt is megakadályozta, hogy a felek aláírják a második világháborút lezáró békét. A szigetek stratégiai fontosságúak mind Japán, mind pedig Oroszország számára, ami természeti erőforrásokban gazdag és védelmi pozíciót biztosítanak.

3.1.4. Japán részvétele az ENSZ-műveletekben és törekvései az ENSZ (BT) és más nemzetközi intézmények reformját illetően Japán legfontosabb agendája az ENSZ-en belül a Biztonsági Tanács (BT) reformjának minél hamarabbi véghezvitele annak érdekében, hogy helyet kaphasson az állandó tagok sorában. Véleménye szerint a BT tagjainak a huszonegyedik század vezető államainak képviselőiből kell össze tevődnie, melyek között Japán jogosan követeli magának az őt megillető pozíciót, tekintettel aktív szerepére a nemzetközi béke és biztonság fenntartása érdekében. A huszonegyedik század legnagyobb kihívásai, mint a békét és biztonságot fenyegető cselekedetek, a stabilitás hiánya, a folyamatos országok közötti konfliktusok a természeti erőforrások birtoklásáért folytatott harc, a területi viták, a terrorizmus, a fegyverkezés és a tömegpusztító fegyverek rohamos terjedése, az emberi jogok megsértése, A témáról bővebben a következő cikkben olvasható: Russia to deploy more arms on Kurils, claimed by Japan, (9 February 2011) BBC News Europe 47 63

a nem megfelelő politikai kormányzás, szegénység, válságok, az országok közötti fejlettségi különbségekből adódó szakadékok mind kihívások elé állítják a világot. A BT szerkezete csupán egy változáson ment át, amikor hat nem állandó tagjának számát tízre emelték. Azonban az elmúlt hatvan évben megváltoztak a kihívások és általa az ENSZ agendája is, melyek hatékonyabb probléma megoldást igényelnek. 2005 óta folynak a tárgyalások az ENSZ reformját illetően, melyek közül talán az egyik legproblematikusabb kérdéskör a BT állandó tagjainak számának növelése. India, Japán, Németország, Brazília jelezte csatlakozási szándékát és egyben előmozdítva a megegyezést lemondott vétó jogáról. Japán az elmúlt ötven évben a legtöbbször megválasztott nem állandó tagként vett részt a BT munkájában. Számos területen kulcsszerepe van az ENSZ tevékenységében. Legjelentősebb a békefenntartási műveletek területén betöltött szerepe, mely során nem csupán a béke fenntartására, de az ország újra építésére, politikai intézményrendszerének, gazdaságának és társadalmának megerősítésére is figyelmet fordít. Hasonló feladatokat látott el Angolában, Kambodzsában, Mozambikban, El Salvadorban, Kelet-Timorban. Nemzetközi humanitárius segélyezéssel vett részt az ENSZ ruandai, kelet-timori, afganisztáni és iraki műveleteiben. A szabályos választások lefolytatása érdekében megfigyelőként vett részt Bosznia-Hercegovinában, Kelet-Timorban, Koszovóban. Az ENSZ terrorizmus ellen folytatott harcában jelentős szerepe van migrációs, repülés biztonsági,

vámeljárási

együttműködés,

a

törvény

betartásának

kikényszerítése,

antiterrorizmus pénzügyi hozzájárulása, a krízis menedzsment és egyéb oktatással kapcsolatos ügyek területén. Erőteljes küzdelmet folytat a fegyverkereskedelem felszámolása és a nonproliferáció érdekében, valamint a nukleáris fegyverek terjedésének megakadályozásáért. Aktív szerepet vállal a szegénység leküzdéséért folytatott küzdelemben, az egészségügyi ellátás, a szociális jólét megteremtéséért, oktatás elterjesztéséért. Vállalt missziói mellett az egyik legerőteljesebb indok állandó tagsága mellett hozzájárulása az ENSZ büdzséjéhez. Amellett még rendszeres segélyezési programjának, az Official Development Assistance-nek köszönhetően a világ egyik legnagyobb fejlesztési és újjáépítési segélyezője szerepét tölti be. 64

64

Ministry of Foreign Affairs of Japan, Japan in the UN security Council- our Viewpoint

48

Az USA (22%) után Japán a második legnagyobb befizető 16,62%-os részesedéssel, és befizetése egyedül több, mint a többi négy állandó tag (Oroszország, Kína, UK, Franciaország) együttes befizetése (15% körüli értéket képvisel).65

7. ábra: Legjelentősebb ENSZ büdzsé befizetők 2007 (millió USD)

Forrás: Ministry of Foreign Affairs of Japan, Japan in the UN Security Council 8. ábra: ENSZ büdzsé befizetők megoszlása 2007

Forrás: Forrás: Ministry of Foreign Affairs of Japan, Japan in the UN Security Council

65

Japan in the UN Security Council- Our Viewpoint www.mofa.go.jp/policy/un/pamph0704.pdf 49

Azáltal, hogy a Biztonsági Tanács az egyetlen olyan szerv, amely fel van hatalmazva arra, hogy szankciókat vethessen ki és katonai beavatkozást hajthasson végre más országok területén, a döntéshozók a világhatalmi szereposztás legjelentősebb pozícióját képviselték az elmúlt hatvan év világtörténelmének konfliktus rendezésében. Nem véletlen ezért, hogy számos nagyhatalom, köztük Japán is azon van, hogy helyet kaphasson állandó jelleggel a legjelentősebb döntéshozók sorában.

3.1.5. Japán hadsereg-fejlesztése és biztonságpolitikájának átalakulás

Japán Védelmi Minisztérium három célkitűzést fogalmaz meg 2011-es Nemzeti Védelmi Programjában.66 Megvédeni Japánt a külső fenyegetésektől, megelőzni a fenyegetések kialakulását a nemzetközi környezet biztonságáért és megteremteni a globális békét és biztonságot az emberek védelme érdekében. Ezen célkitűzések érdekében meghatározza egyéni szerepvállalását, továbbá együttműködését szövetségeseivel valamint a nemzetközi közösséggel. Ennek érdekében Japán védelmi irányultságú biztonságpolitikát folytat, melynek a nukleáris fegyverkezéstől való távolmaradás fontos részét képezi. Emellett erőfeszítéseket tesz a nukleáris fegyverek visszaszorításáért folytatott küzdelemben. A jelentés számos Japán környezetét fenyegető konfliktus pontot említ. Elsőként az úgynevezett szürke-zóna vitákat, olyan területi, szuverenitást sértő problémákat, amelyek ugyan nem torkolltak háborúba, de eséllyel ahhoz vezethetnek. A világrend átalakulásának köszönhetően új szereplők jelentek meg a nemzetközi porondon, amelyek kihívások elé állítják az eddig hegemón USA-t és megkérdőjelezik befolyását. A globális biztonságot nagymértékben fenyegeti a nemzetközi terrorizmus, amely nem

hagyományos

módon

és

eszközökkel

dolgozik.

A

technológiafüggőség

növekedésének következtében pedig az információ biztonság kérdése is átértékelődött. Az

ázsiai

régiót

leginkább

fenyegető

konfliktus

Észak-Korea

nukleáris

fegyverkezésének kérdése, mi súlyosan destabilizálja a térséget és hatásos megoldást kíván a közeljövőben.

Készült a Ministry of Defence által nyilvánosságra hozott, Summary of National Defense Program Guidelines for FY 2011 and beyond dokumentum alapján. 50 66

Kína rohamos fegyverkezése és tevékenységének nem megfelelő mértékű átláthatósága szintén aggodalomra ad okot. Ezzel egy időben Oroszország katonai aktivitása is növekvő tendenciát mutat. Bár a döntéshozók nem tartanak egy Japán ellen irányuló közvetlen támadástól, úgy gondolják, hogy számos veszély faktor fenyegeti a szigetországot. Ezen fenyegetések megelőzésére és leküzdésére a döntéshozók a következő megoldásokat fogalmazták meg a védelmi jelentésben, amely véleményem szerint túlságosan is általánosságokat tartalmaz. Elsőként említik, hogy Japán folyamatosan meg fog tenni mindent annak érdekében,

hogy

biztosítsa

az

ország

biztonságát,

növelve

hatékonyságát

az

információgyűjtésben és feldolgozásban, mialatt erősíti a biztonsági rendszerét. Gyors, koordinált és jól integrált lépéseket fog tenni a problémák mielőbbi rendezése érdekében. Pont ezt az irányelvét érte vád a The Economist folyóirat 2011. március 24.-i cikkében. A cikk a japán kormány reagálását bírálja a március 11.-én bekövetkezett katasztrófát követően. „The many-headed catastrophes points to deeper-seated problems in governing Japan”67 A cikk szerzője a japán kormány inkompetenciájára világít rá, a nem határozott és megfelelő döntéshozás hiányára és a rendszer elégtelen működésére. Ahogy fogalmazott: a rendszer a polgárokat cserbenhagyta. Elemzi a miniszterelnök, Kan Naoto reagálását az eseményekre. Kan visszafogottan reagált a Fukushima Daichi erőmű kapcsán kialakult veszéllyel kapcsolatban, de összehasonlítva elődjeivel, sokkal inkább átláthatóbb volt a kormányzása. Korábban elődjei tehetetlenségének köszönhetően a kóbei földrengés alatt a japán kormány hírneve éles csorbát szenvedett. Akkoriban a Dél-Koreából gyorsabban küldtek megsegítő csapatokat, mint a japán kormány. A japán maffia, a yakuza szintén gyorsabban állított fel ételosztó sátrakat. Az események rávilágítottak arra, hogy mennyire nem határozott döntéshozók állnak Japán élén, s éppen ezen események miatt is ígérte Kan választási programjában a sokkal inkább felelős politika kialakítását. A közelmúlt eseményei azonban rávilágítottak arra, hogy még milyen sok területen van szükség változtatásra. A szerző szerint többek között a politikai vezetést és a bürokratikus rendszert és törvénykezést illetően van szükség reformokra. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy a japán vezetés nincs felkészülve a krízis szituációk megoldására. Ezek után a szerző kérdése indokoltnak is látszik: „Who the hell’s in charge?” A problémák hátterében az éveken át tartó nem megfelelő kormányzási eljárásokból visszamaradt gondolkodást látja. Ugyanakkor pozitívan ítéli meg annak a lehetőségét, hogy talán ez a katasztrófa alkalmat 67

A crisis of leadership, too” (24 March, 2011), The Economist

51

teremt arra, hogy Kan miniszterelnök a körülménynek által rákényszerítve legyen a változások kikényszerítésére. Elismerősen nyilatkozott a japánok higgadtságáról, ahogyan a helyzetet kezelték és pánik helyett inkább összefogtak, egymás megsegítésén és a városok újjáépítésén kezdtek el dolgozni. Dicsérte a Bank of Japan gyors reagálását is, s a szerző rávilágít arra, hogy a jen katasztrófát követő, gazdaságba történő gyors belepumpálása nélkül Japánt a pénzügyi válság fenyegette volna. A védelmi program kapcsán új irányvonalat képvisel egy új tanácsadói testület felállításának a gondolata. Javasolja egyrészt, hogy vizsgálják felül az eddigi rendszer funkcióját, a struktúráját, majd azt követően szükségét látja, hogy hozzanak létre egy olyan szervet, ami tanácsadói státuszban a Kabinetet érintő kérdésekben ajánlásokat fogalmazzon meg a miniszterelnök számára. Hatékonyabb szerepvállalást fogalmaz meg az ENSZ békefenntartó missziójában, illetve előirányozza egy dinamikus védelmi erő (Dinamic Defense Force) felállítását, ami felülmúlná a jelenlegi védelmi erő funkcióját. Az ugyanis eddig inkább elrettentésül szolgált. A Dynamic Defense Force célja lehetne, hogy növelje Japán erejét, valamint felszereltségét és tevékenységének gyorsaságát, hatékonyságát. Ez hozzá segítené Japánt, hogy aktívabb szerepvállalást valósítson meg a nemzetközi béke kikényszerítési és fenntartási műveleteiben. A jelentés hangsúlyozza a Japán-USA szövetség fontosságát, amely Japán biztonságpolitikájának alapját képezi. A nép ellenállása ellenére Japán mélyíteni fogja a szövetséget és az eddigiektől eltérő területeken is mélyíteni fogja az együttműködést. Ilyen terület például a titkosszolgálatok együttműködése, valamint a cyberspace security, amely lényegében az interneten történő bűnözést és terrorista cselekményeket kívánja megakadályozni. Ugyanakkor figyelembe véve a japán nép ellenállását, ígéretet tesz arra, hogy csökkenteni fogja a nép terhét az USA katonai bázisok környezetében, de konkrétumokat a jelentésben nem fogalmaz meg a kivitelezésre. Más intézmények területén kiemeli a bilaterális és multilaterális kapcsolatai erősítését és együttműködés mélyítését az ázsiai és csendes-óceáni térségben, különös tekintettel Dél-Korea, Ausztrália, India és az ASEAN országok vonatkozásában. Előirányozza a bizalom építését és együttműködését Kínával és Oroszországgal, valamint mélyítené kapcsolatát az EU-val és a NATO-val.

52

3.1.6. Japán biztonságpolitikája és a Japán-NATO kapcsolat „Shinzo Abe miniszterelnök 2007. januári látogatása a Szövetség központjában – japán kormányfő első alkalommal látogatott ide - jelentős csúcspontja volt a NATO-Japán kapcsolatoknak, amelyek az 1990-es évek eleje óta folyamatosan fejlődtek. A Szövetség és Japán stratégiai párbeszédeinek kezdete óta rendszeresen került sor magas szintű találkozókra. Ezen túlmenően, több NATO-Japán biztonsági konferenciát rendeztek 1990 óta. Véleményem szerint hasznos lenne a további NATO-Japán együttműködés, különösképpen figyelembe véve a Csendes óceáni-ázsiai régió fontosságát a globális stabilitás, illetve a két fél egymást kiegészítő szükségletei és érdekei szempontjából. Ez volt az az üzenet, amelyet a NATO Parlamenti Közgyűlésének 22 képviselője vitt haza magával 2007. júniusában, Tokióban és Oszakában tett látogatását követően.” Dr Maszako Ikegami 68

A hidegháborút, valamint az 1990-es években, a világrendben lezajlott strukturális átalakulást követően a NATO érdekszféráját kiterjesztve a béke és stabilitás megteremtését és megőrzését tűzte ki céljául. A hidegháborút követően Európában a fegyveres konfliktusok kialakulásának lehetősége csökkent, így Európa biztonságpolitikája újfajta szerepvállalást, egy új stratégiát kívánt. Ennek értelmében már nem a Szovjetunió és a Varsói Szerződés kérdése volt a NATO agendáján, hiszen azok széthullásával maga a fenyegetés is megszűnt. Ez a változás alapvetően vonta magával a NATO küldetésének, szerkezetének átalakulását, melynek következtében immáron a béke megőrzése került reflektorfénybe. Maguk a konfliktus pontok is átértékelődtek, s azok már nem csak biztonságpolitikai,

de

gazdaságpolitikai,

kereskedelem-politikai

státuszban

is

megnyilvánulnak. A NATO globális szerepvállalása 2001. szeptember 11-et követően átértékelődött és a dátum fordulópont volt, nem csupán az Egyesült Államok, de a világ minden országa biztonságpolitikájának szempontjából is. Rávilágított arra, hogy napjainkban a háború fogalma új dimenziókba emelkedett. A terrorizmus, valamint a tömegpusztító fegyverek égető kérdéseinek megfelelő kezelése lett az egyik legfontosabb feladat a nagyhatalmak biztonságpolitikájában és az ENSZ vállalt missziói között. Ezek voltak azok a kérdéseik is egyben, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy a nagyhatalmak 68

Nato Tükör, http://www.nato.int/docu/review/2007/issue2/hungarian/art4.html

53

milyen mértékben alakították ki biztonságpolitika stratégiájukat az elmúlt években, valamint hogy a jövőt tekintetbe véve, mire lehet számítani részükről. Ezen fenyegetések voltak az ENSZ békefenntartási és a béke kikényszerítési műveletek legnagyobb kiváltói is egyben. Japán az elmúlt években egyértelműen jelentős módosításokat kényszerült tenni a korábbi biztonság-politika stratégiájában. Észak-Korea atom programja, Japán regionális szerepének átértékelődése és a növekvő verseny, számos politikai, társadalmi és etnikai konfliktust vont magával. Több területen egyértelmű szerepvállalás mellett kötelezte el magát, ilyen terület volt a terrorizmus elleni harc is. 2001-ben haditengerészeti erőket küldött az Indiai-óceánra és az Arab-tengerre, hogy ott segítsen nyugati országok haditengerészeti erőinek. 2003 óta Japán jelentős mértékben hozzájárul Afganisztánban a fegyveres csoportok lefegyverzéséhez, leszereléséhez és újra-integrálásához, szorosan együttműködve a NATO-erőkkel, vállalva, hogy humanitárius segítségnyújtást biztosít, illetve, hogy támogatja a NATO-vezetésű Tartományi Újjáépítési Csoportokat. Ezen túlmenően a japán önvédelmi erők több NATO-ország erőivel szolgáltak együtt ENSZvezetésű békefenntartó műveletben a Golán-fennsíkon, az USA felkérésére az iraki humanitárius és újjáépítési segítségnyújtásban, és földrengés utáni segítségnyújtásban, illetve mentésben, Pakisztánban.69 Mivel Japán a második világháborút követően lemondott háborúra való jogáról és ennek értelmében nem is tartott fenn jelentős mértékű hadsereget, így nemzetbiztonságát tekintve egyértelműen függésbe került az Egyesült Államoktól. 2001. szeptember 11. óta azonban az USA a figyelmét elsősorban az Afganisztánra és Irakra összpontosítja és az eddigi pár év tapasztalatából jól érzékelhető, hogy a béke kikényszerítése Irakban, valamint Afganisztánra rákényszerített demokrácia még gyermekcipőben jár. Ez a helyzet magával vonja a feltételezést, hogy a háború, illetve a békefenntartás még jó néhány évig el fog húzódni, míg végül kialakul egy szilárd, stabil rend. Ugyanakkor a világban, nem csak az Öböl-térségében növekedett meg a fenyegetés. „Kelet-Ázsiában két jelentős konfliktuspont van: a Koreai-félsziget és a Tajvani-szoros, ahol a legrosszabb esetben nem zárható ki egy tömegpusztító fegyverek alkalmazásának lehetőségét is felvető államok közötti konfliktus kockázata sem. Ezen túlmenően a Kelet-Kínai-tenger és a Spratlyszigetek feletti viták egyebek között, a területért és a természeti erőforrásokért folyó fegyveres konfliktusok kockázati térségei lehetnek. És Kína egyre erősödő katonai erőitől 69

Nato Tükör, http://www.nato.int/docu/review/2007/issue2/hungarian/art4.html

54

támogatottan,

egyre

intenzívebben

kutatja

ezen

erőforrásokat.”70

Legfontosabb biztonság-politikát érintő kérdések Észak-Korea kérdése Az 1950-es éveket az irodalomban sokszor a hidegháború klasszikus időszakaként emlegetik. Meghatározó konfliktusa a koreai-félszigeten lezajlott háború. Történelmi előzménye abban keresendő, hogy 1945-ben a japán csapatokat a szövetségesek közötti megállapodások értelmében a 38. szélességi foktól északra a szovjet, délre az amerikai csapatok fegyverezték le. 1945-ben Korea még egységes, független, ideiglenes demokratikus kormány vezetése alatt állt. Majd ezt követően 1948 augusztusában DélKoreában megalakították a Koreai Köztársaságot, melyre Észak úgy reagált, hogy kikiáltották a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot. 1950. június 25-én robbant ki a koreai háború, melyet lényegében a bipoláris világ nagyhatalmai vívták egymás ellen a koreai-félsziget területén. Bár közvetlen összecsapás nem alakult ki a két nagyhatalom között, de segítségnyújtásukkal egyértelműen pártot foglaltak. Az Egyesült Államok DélKoreát támogatva vállalt segítségnyújtást, illetve maga az ENSZ Biztonsági Tanácsa is megszavazta az ENSZ csapatok Koreába küldését. Érdekes számomra, hogy a bipoláris nagyhatalmak (USA és a Szovjetunió) bár az ENSZ BT-ben hasonló szavazati súllyal vannak jelen, ellentábort képviseltek a háborúban, ahol egyébként ENSZ csapatok is harcoltak Dél-Korea oldalán. A hidegháború csúcspontja 1953-ra tehető, amikor is Észak-Korea birtokba vette a déli területeket a fusani hídfő kivételével, melyet az ENSZ csapatok partraszállása követett. A partraszállás eredményeként a szövetséges csapatok egészen Kína határáig, a Jalu-folyóig verték vissza az északi csapatokat, mely fenyegetésre a kínai kormány úgy reagált, hogy kétszázezer fős csapatot küldött Észak-Korea megsegítésére. A nemzetközi helyzet sürgős rendezést követelt, fennállt a veszélye egy esetleges nukleáris háború kirobbanásának. Ennek következtében született meg a kompromisszum, a 38. szélességi fok mentén. Korea kettészakadt, általa kialakult egy ötvenhét éve tartó állóháború a térségben. 70

Nato Tükör, http://www.nato.int/docu/review/2007/issue2/hungarian/art4.html

55

1965-ban Japán és Dél - Korea viszony rendezésére aláírták a halászati, gazdasági és kulturális alapszerződést, mely kiindulója volt a két ország együttműködésének. Az észak-koreai kérdés azonban rendezetlen maradt, s Japán aggodalma felerősödött 1993ban, amikor Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Nodongban elindította rakéta tesztelési programját.71 Észak-Korea sikeres rakéta teszteket hajtott végre Japán irányába, a rakéták nagy magasságban, 500 km-t haladtak és végül a Japán-tengerbe csapódtak. Bár maga a tesztelés technikai

és

anyagi

problémákkal

küzd,

mégis

az

irányából

egyértelműen

kikövetkeztethető, hogy a célpont a Japán területén állomásozó USA haderők. Clinton Védelmi Minisztere, William Cohen nyilvánosan is megerősítette a nukleáris tesztek megtörténtét,

azonban

azokról

pontos

információkat

nem

szolgáltatott,

csupán

nyilatkozatában leszögezte, hogy figyelemmel kísérik azok előre haladtát.72 Japánnak nem csupán az észak-koreai rakéta tesztekkel kellett szembe néznie az elmúlt évtizedben. 1995-1996-ban a Tajvan-szorosi rakétaválság, valamint a Taepodong rakéta indítása 1998-ban ismét napirendre tűzte biztonság-politikájának átértékelését. Majd annak átalakítása égető kérdéssé vált. Amikor 2006-ban Észak-Korea megkezdte rakéta és atombomba kísérleteit, hiszen azok sikere magával vonja annak lehetőségét, hogy Japán beleeshet egy észak-koreai atomrakéta-támadás hatósugarába. „A folyamatban lévő diplomáciai erőfeszítések ellenére sok szakértő úgy gondolja, hogy a jelenlegi hatpárti tárgyalások nem fogják tudni meggyőzni Észak-Koreát arról, hogy teljes mértékben szerelje le atomeszközeit. A tárgyalások napirendje Phenjan igényei szerint alakul, mivel a KNDK csak akkor hajlandó foglalkozni az atomkérdéssel, ha cserébe a rezsim biztonsági garanciákat kap, illetve gazdasági segítséggel biztosítják fennmaradását. Azonban a dúsított urániumot rendkívül könnyű elrejteni és nem lehet Észak-Koreából azt annak teljes elkötelezettsége nélkül eltávolítani. Erre viszont kevés az esély. Ugyanakkor bármilyen gazdasági válság és a KNDK-s rezsim stabilitásának ebből következő megbomlása miatt kialakuló helyzet könnyen eszkalálódhat. Csak úgy, mint egy esetleges észak-koreai offenzíva, amelyet a gazdasági szankciók ellenében indítanak. A két Korea majdnem

71

Federation af American Scientists http://www.fas.org/nuke/guide/dprk/missile/nd-1.htm Office of the Assistant Secretary of Defence (Public

72

http://www.fas.org/news/dprk/1998/t07091998_t709kore.html 56

Affairs)

automatikus részvétele mellett Kína majdnem bizonyosan szintén közbelépne. Az államok közötti konfliktus kockázata tehát nagyon is valós a Koreai-félszigeten.” 73 Tajvan-Kína kérdése Észak-Korea kérdése mellett problémát jelent a Kínai Népi Köztársaság kis- és közepes hatótávolságú ballisztikus rakétáinak telepítése, melyek szintén a Japánban állomásozó amerikai haderőket célozzák. Kína a telepítést azzal magyarázza, hogy ezzel próbálja megakadályozni, hogy az USA támogassa Tajvan függetlenedési törekvéseit. 74 A fenyegetés elsősorban az Egyesült Államok ellen irányul, de mivel Japán 1945ben függő helyzetbe került az Egyesült Államoktól, s ennek a helyzetnek következtében logisztikailag támogatnia kell az USA haderőket, így Japán is potenciális célponttá válhat bármilyen fegyveres konfliktus kialakulása esetén. 75 Számos művelet és a fegyverkezés felgyorsítása, a kiadások növekedése összességében arra enged következtetni, hogy Kína aktívan és tudatosan készül arra, hogy haderők bevetésével reagáljon abban az estben, ha a nagyhatalmak Tajvan beolvasztására tett kísérletei ellen kívánnak fellépni. „.Kína katonai költekezése az elmúlt évtizedben gyors növekedésen ment keresztül, 1996-hoz képest. A katonai kiadások 165 %-os növekedést mutattak. Peking nagy mennyiségben vásárolt fejlett fegyvereket, többek között a 2006. évi orosz fegyverexport 43 %-át. A 2001 és 2005 közötti összesített jelentős fegyverzetimportjaiban, Kína a 13 milliárd USA dolláros import értékkel az első helyen állt a fegyverpiacon. A fejlett fegyverzeti rendszerek közelmúltbeli gyors felhalmozása, és az elmúlt időszakban Oroszországgal együtt rendezett jelentős katonai gyakorlatok, a Sanghaji Együttműködési Szervezet, illetve a japán légtér és felségvizek sorozatos megsértése arra engednek következtetni, hogy nem szabad blöffnek tekinteni a kínai hadsereg felkészülését az erő esetleges alkalmazására Tajvan ellen.” 76

73

Nato Tükör, http://www.nato.int/docu/review/2007/issue2/hungarian/art4.html

74

http://index.hu/kulfold/putyinkina/

75

Taiwan’s Response to China’s Missile Builduphttp://www.nti.org/e_research/e3_17a.htm

76

Nato Tükör, http://www.nato.int/docu/review/2007/issue2/hungarian/art4.html

57

Ezek a kérdések véleményem szerint olyan dilemmákat okoznak a kor nemzetközi kapcsolatának biztonságpolitikai agendájában, amelyek bár jelenleg nincsenek előtérben a folyamatban lévő egyéb nemzetközi agendát képező konfliktuspontok, mint például a terrorizmus elleni harc, polgárháborúk, katasztrófák és energiapolitikai kérdések miatt, azonban megoldásuk nem várathat magára sokáig. Jelenleg egy szunnyadó ellentét van a térségben, a konfliktusok feléledése azonban könnyen megtörténhet. A status quo erőszakos megváltoztatásának esélye elhanyagolható, tekintettel az érintett térségek szoros gazdasági együttműködéséből adódó függőségre. Kína térségbeli világhatalmi pozíciójának átalakulása Japán részről számos szempontból is aggodalomra ad okot. Biztonságpolitikailag kérdéses számomra, hogy az USA hogyan reagálna Tajvan beolvasztásába, és hogy Japán hogyan lesz képes egyensúlyozni a két szuperhatalom között. A Shanghai Együttműködés kialakítása, működtetése több szempontból is arra enged következtetni, hogy a jövőt a szereplők erőegyensúlyának átalakulása fogja jellemezni, mely nem csupán gazdasági-és kereskedelempolitikai kérdésben, de biztonságpolitikai és nemzetvédelmi kérdésben is számos kihívást fog állítani Japán elé, melyhez Japánnak alkalmazkodnia kell. Mivel Japán számos környező ország részéről potenciális célpontnak számít az Egyesült Államokhoz fűződő szoros kapcsolata és a Japán területén állomásozó USA hadsereg miatt, ezért a japán kormány számos módosításra kényszerül védelmi stratégiájának kidolgozásakor. Bár korábbi szerepvállalása megakadályozza, hogy támadó vagy viszont-csapásra alkalmas katonaságot tartson fenn, mégis az elmúlt évek politikai vezetésében felmerült az igény, hogy módosítson a második világháború után életbe lépett alkotmányon, annak pontjait újra értelmezve, önvédelemre alkalmas erőket hozhasson létre. A kormány létrehozta a Nemzetbiztonsági Tanácsot, mely alá a biztonság-politika koordinációja tartozik, valamint összekötőként szolgál a kapcsolódó minisztériumok közötti kommunikációban. A Védelmi Minisztérium területén is történtek változások, amely eddig tárca nélküli minisztériumként működött és ami ezen túl teljes jogú minisztériumi státuszt kapott.77 Erősebb együttműködés figyelhető meg a Japán-USA viszonylatában is. Szerepvállalásával elmélyíti partnerségét a NATO-val és javítja a nemzetközi biztonsági környezetet azzal, hogy növeli a békefenntartó műveleteknek nyújtott támogatását az 77

http://www.nhk.or.jp/asupro/country/country_07.html

58

ENSZ-en belül. Tudatosan és elkötelezetten törekszik elnyerni az őt megillető helyet az ENSZ BT-ban és nagy összegű gazdasági és humanitárius segéllyel járul hozzá a béketeremtéshez. Szilárdan elkötelezett marad a nemzetközi fegyverzet ellenőrzési és leszerelési megállapodásokhoz.

3.2 Japán multilaterális kapcsolatai 3.2.1. Japán szerepe és viszonyulása az ázsiai fejleményekhez A második olajválságot követően Japán és a nyugati országok, elsősorban az USA és az Európai Közösséggel realizált kereskedelmi kapcsolatok megélénkültek. A jobb minőségűnek számító, mégis nyugati viszonylatban olcsóbb Japánban előállított termékek ezért könnyen és eredményesen terjedtek el, nem csupán a nyugati országok piacain, de teret hódítottak az ASEAN országok piacain is. Japán, tanulva az első olajválság okozta leckéből, kereskedelem politikáját a visszafogottabb import politika jellemezte. A japán termékek iránt - melyek áru szerkezete első sorban autóipari termékekből, elektronikai termékekből, ipari gépekből és egyéb magas technológiájú specifikus termékekből tevődtek össze- megnövekedett a kereslet. Külkereskedelem politikájából adódóan egyensúlytalanság

alakult

ki

nyugati

partnerországaival,

melyet

az

országok

elégedetlensége kísért. Ennek mérséklésére mind az USA, mind pedig az Európai Közösség olyan intézkedéseket foganatosított, mely a japán export termékek mennyiségi akadályozását eredményezték. A nyugati országok elégedetlenségére végül Japán először 1978-ban

az

Ushiba-Strauss

Megállapodással,

majd

az

Ushiba-

Haferkamp

Megállapodással reagált, valamint a GATT Tokiói fordulóján (1979) többoldalú kereskedelmi tárgyalásokba kezdett. A kereskedelmi tárgyalások eredményeképpen hat különböző külkereskedelemre irányuló csomagot fogadtak el, melyek célja a szabad kereskedelem megerősítése, valamint a világ kereskedelemének élénkítése volt. Az intézkedések magukba foglalták a japán piac megnyitását és az import ösztönzését, a magas technológiájú termékek beengedését a japán piacra, a hazai pénzügyi piacok liberalizálását és a jen konvertibilitását, valamint a külföldi működő-tőke számára való befektetői környezet megteremtését. A nyugati országokkal kialakult súrlódás és nézeteltérés, valamint Japán nagyfokú nyersanyagellátás igényének eredménye képen a háború utáni diplomácia egyik prioritása, 59

nem csupán a nyugati hatalmakkal fűzött szálak erősítése, de régióbeli szerepének megerősítése is volt. Ezért Japán igyekezett geopolitikailag olyan szerepet betölteni a régióban, hogy kapcsolatai megerősítése mellett, a régió fejlődő államait függővé tegye. Ennek egyik módja volt, hogy a fejlődő államok fejlődésében, növekedésében és stabilitásában Japán fontos szerepet játsszon. Leginkább a NIC (Newly Industrialized Countries) országok életében hozott jelentős változásokat a beáramló külföldi tőke, s köztük meghatározó volt a japán tőke szerepe. A működő-tőke kihelyezés, mely sarkalatos pontja volt az ázsiai térség fejlődő államainak iparosodásában, nem csupán a gazdasági, de a kereskedelmi, technológiai, pénzügyi és a politikai együttműködési szálak élénkülését is eredményezték. Ugyanakkor az aránytalanság a kelet és dél-kelet ázsiai piacok tekintetében is érzékelhető volt.

3.2.2. Japán az ASEAN kapcsolata Japán és az ASEAN78 között 1973-ban indult meg a párbeszéd, mely 1977-ben öltött formális keretet az ASEAN-Japán Fórum létrehozásával. Az együttműködés nem csupán gazdasági alapon nyugodott, de kiszélesedett politikai, biztonsági-politikai, pénzügyi, társadalmi és kulturális párbeszédre és cserékre is.

A kapcsolatok számos

megegyezés, akció terv és együttműködési program aláírásával fejlődtek tovább és aktívan működtek a megalakulástól számított évektől napjainkig, elsősorban gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi és fejlesztési területen. 2010-ben, a Hanoi-i Csúcson megállapodás született arról, hogy a korábban 2003-ban Tokióban aláírt megegyezést - a Japán- ASEAN partnerségi programról - a tizennegyedik ASEAN-Japán Csúcson 2011-ben Indonéziában, újra fogják tárgyalni és harmonizálni a jelenlegi prioritásokkal. A kapcsolatok célja a stabilitás és jólét biztosítása a térségben, pénzügyi együttműködés elősegítése, a Chiang Mai kezdeményezés megvalósítása. Diplomáciai kapcsolatok tekintetében az ASEAN létre hozta a „Master Plan on ASEAN Connectivity”, melynek célja, hogy szorgalmazza a gazdasági integráció kialakítását a régióban azzal a céllal, hogy 2015-re kialakulhasson az ASEAN Közösség. A terv szorgalmazni kívánja a kereskedelem és logisztika könnyítését, valamint az áruk, az

78

Jelenlegi ASEAN országok: Brunei, Myanmar, Kambodzsa, Indonézia, Laosz, Fülöp-szigetek, Szingapúr, Tahiföld, Vietnám. 1967-es megalakuláskor alapító tagok volt Tháiföld, Indonézia, Malájzia, Szingapúr, Fülöp-szigetek.

60

emberek szabad áramlását, s a régió infrastrukturális fejlődését, vámszabályok harmonizálását. Kan Naoto, Japán miniszterelnöke a Hanoi-i Csúcson nyilatkozatával támogatta az ASEAN törekvéseit és szorgalmazta egy Japán-ASEAN együttműködési terv kidolgozását, mely olyan kölcsönös elismerésén alapszik, hogy az ASEAN stabilitása és jóléte nem csupán az ASEAN vagy Japán, de egyben Kelet-Ázsia érdeke is. Az APT (ASEAN Plus Three), amely az ASEAN országokat foglalja magába kibővítve a Népi Demokratikus Kína, a Dél-Koreai Köztársaság és Japán hármasával 1997óta működik. Kan miniszterelnök a 2010. októberi Hanoi-i Csúcsot követően az APT Csúcson beszédében támogatta a térség pénzügyi együttműködését, beleértve a Chiang Mai Initiative Multilateralization (CMIM) elnevezésű megegyezést is, melyet korábban 2010 tavaszán fogadták el, s mely az APT első sikeres regionalizációs projektje. Célja, a gazdasági és pénzügyi csere-kapcsolatok élénkítése a „Bilateral Swap Arrangament” (BSA) program által, ezzel is csökkentve a regionális pénzügyi válságok kialakulásának esélyét és a programban résztvevő országok likviditási problémáit. Ugyanakkor a nemzetközi sajtóban kétségek is megfogalmazódtak79 a résztvevő japán-kínai rivalizációt, valamint a potenciális kölcsönt nyújtók és igénybe vevők közötti konfliktusokkal kapcsolatban. Emellett nem szabad megfeledkezni annak a tényéről sem, hogy a potenciális két kölcsönt nyújtó, vagyis Japán és Kína önmagában nem elegendő ahhoz, hogy egy esetlegesen kirobbanó válságot lecsillapítson likvid készleteivel. Az IMF a térséggel készenléti megállapodást kötött a kölcsön lehívás kapcsán, s magának a CMIM kölcsönöknek az eredményessé válás esetén az IMF részéről történő kölcsön esetleges bekapcsolásával valósulhat meg. Ezáltal a térség regionális szerepe bár erősödik, mégsem képes önálló probléma megoldásra, nagyobb válság kialakulása esetén. A CMIM szerződés egyik legfőbb kritikája, hogy azok meghaladják a piaci hitelek által nyújtott kondíciókat, így a felvevők között inkább ésszerű a rövid lejáratú hitelek igénybe vétele. Mindezen kritikák ellenére a CMIM megléte és fontossága vitathatatlan, hiszen a kezdeményezés által nem csupán a regionális pénzügyi stabilitását, de az országokban végbemenő regionalizációs folyamatok erősítését és érdekeinek régión belüli tartását eredményezheti. Sikeres működése esetén Ázsia még inkább szerepet vállalhat a hárompólusú világ egyik erős bástyájaként, segítve a térség szegényebb országainak bekapcsolódását. Japán és az ASEAN kapcsolatát számos területen együttműködés fémjelzi. Jelentős kooperáció figyelhető meg biztonsági és bűnügyi kérdésekben, a fegyverkereskedelem és 79

(Rathus, 2010. 03.23) 61

kalózkodás mérséklésében, az IT szektorban, az oktatás és az emberi-erőforrás képzés és együttműködés

tekintetében,

valamint

egészségügyi,

környezetvédelmi,

üzleti,

idegenforgalmi területeken történő projektek és párbeszédek tekintetében. A kapcsolatok egyik legfontosabb területe a kereskedelem. Bár azok alapvetően jól működnek, az ASEAN fejlődő tagországai időről időre nem tetszésüket fejezik ki Japán külkereskedelem

politikai

intézkedéseivel

kapcsolatban.80

Az

ASEAN

országok

aggodalma a külkereskedelmi összetétel egyensúlytalansága miatt nem volt alaptalan, ugyanakkor tagadhatatlan, hogy a kapcsolatok a külkereskedelmi szálakat figyelembe véve inkább az ASEAN országoknak kedveztek. Az ázsiai térségből importált áruk áruszerkezetét figyelembe véve Japán leginkább kőolajból, vasból, szénből, antimonból, higanyból, mangánból, ónból, wolframból, molibdénből, krómból, nikkelből, kobaltból, bauxitból, nem fém eredetű ásványokból (magnezit, foszfát, nitrátok), emellett természetes anyagokból, (gyapjú, pamut) szorul nagy mennyiségű behozatalra.81 Japán számára tehát az ASEAN-nal ápolt kapcsolatok fontosak, hiszen nyersanyag igényének egy részét a térség országaival folytatott külkereskedelemnek köszönhetően elégíti ki. Ugyanakkor ezek azok a nyersanyagok, melyek folyamatos ellátása nélkülözhetetlen a gazdaság fejlődéséhez, hiszen ezek táplálják Japán export orientált iparát. Japán politikai és hatalmi súlya elenyésző, ezért gazdasági stabilitásának megléte sarkalatos kérdés világhatalmi pozíciójának megtartására. Nem véletlen, hogy Japánt időről időre megbélyegzik, mint „gazdasági óriás, politikai törpe”.82 Megfigyelve az ASEAN országok behozatalának áruszerkezetét, megállapítható, hogy azok is nagymértékben függnek a Japán exporttól. Japán hozzá járult befektetéseivel a gyors gazdasági, ipari és technológiai fejlődésükhöz. A legerőteljesebb igény az autóipari és gép-ipari berendezések, valamint a vegyi anyagok tekintetében figyelhető meg, emellett fontos nem megfeledkezni a modernizációs programokról sem, amelyek országonként megjelentek és amelyek mind a Japántól való tanulási folyamatot tűzték ki célul. 83 Japán külkereskedelmi mérlegét közelebbről megvizsgálva az ASEAN országokkal folytatott kereskedelem csupán töredéke a Kínával folytatott kereskedelemnek, mégis az

80

Daily Yomiuri (1982 Május 17.), Japan Times (1982 Május 21.), Straits Times (1983 Január 26) Ministry of Internal Affairs and Communications, Statistic Bureau, Director-General for Policy Planning and Statistical Research and Training Institute, Trade statistics, export and imports 82 Ishizuka, Masahiko (2006 Aug. 8.) , Councilor of the Foreign Press center, Japan 81

Itt első sorban Malájzia, nyolcvanas évek elején Datuk Seri Mahartir Mohamad miniszter elnök által meghírdetett „Look East” politikájára gondolok, valamint az ugyanebben az időben Szingapúrban meghírdetett „Study from Japan” politikára. 62 83

ASEAN országokkal a kölcsönös függés erőteljes.84 A kapcsolatok egyöntetű alapkövét képezik az országok gazdasági fejlődésének, és ezek azok a szálak, amelyek leginkább befolyásolják a politikai párbeszéd irányvonalát is. Az ASEAN országok közül is a leginkább Indonéziával, Tájfölddel, a Fülöp-szigetekkel és Malajziával folytatott kapcsolatai jelentősek. Japán számára fontos az ASEAN, de nem pótolhatatlan, így elmondható, hogy az ASEAN jobban függ Japántól, mint Japán az ASEAN-tól. Az ASEAN országok időről időre hangot adnak elégedetlenségüknek Japán bizonyos külkereskedelmi intézkedései miatt, azonban tagadhatatlan szerepe az ASEAN országok világkereskedelembe való bekapcsolódása szempontjából. Japán nagy felvásárló piacot is jelent az ASEAN termékeknek, még ha azok bejutása különböző korlátoknak és szabványoknak alá is van rendelve. Emellett Japán számára az ASEAN országok is jó felvevő piacai a könnyű-ipari termékeknek, s a régió országainak végbement iparosodási folyamatainak köszönhetően fogadó országként is szolgáltak a tőke javak és beruházások terjedésében. Japán magas technológiai gyakorlata hozzájárult a régió országainak fejlődéséhez és az üzleti kapcsolatok lehetővé teszik a szellemi javak áramlását is. Az Official Development Assistance (ODA) segélyezésnek köszönhetően a kapcsolat szálai tovább erősödtek, mely hozzájárult az infrastruktúra megfelelő kiépítéséhez.85 Problémák a kapcsolatokban Számos probléma is felmerül a térség kapcsolatában, melyek árnyékot vetnek a politikai párbeszédre. Egyrészt a kereskedelmi kapcsolatok területén a külkereskedelmi mérleg egyenlőtlenség a legélesebb pontja az ellentéteknek. A JETRO 2010-es legfrissebb statisztikája86 alapján az ASEAN országokkal folytatott kereskedelem 14-15%-át teszi ki Japán teljes kereskedelmének -import és export tekintetében egyaránt-, s csupán Szingapúr, Tájföld, a Fülöp-szigetek és Laosz azok az országok, ahol a kereskedelmi mérleg nem deficites.

84

Ministry of Internal Affairs and Communications, Statistic Bureau, Director-General for Policy Planning and Statistical Research and Training Institute, Trade statistics, export and imports 85 Az ODA segélyezésről és fontosságáról bővebben a Ministry of Foreign Affairs of Japan, „Japan’s ODA” dokumentumban a www.mofa.go.jp honlapon olvasható. 86 www.jetro.go.jp

63

Szingapúr helyzete a legelőnyösebb az összes ország közül, hiszen amellett, hogy nagy felvevő piaca a japán termékeknek, emellett közvetítő országként is működik a környező országokkal és jelentős a re-export mértéke is. Fejlett iparának köszönhetően belső fogyasztása aktív részvételre ösztönzi a magas technológiájú, tudásalapú ágazatok meglétét. A többi NIC esetében az elmúlt évtizedben lassú növekedésnek lehettünk tanúi, s termékeik bejutása is ezért nehezebb Japán belső piacára. Azonban azok iparosodási folyamatainak és világkereskedelembe való bekapcsolódásának köszönhetően már nem csupán a munkaerő igényes ágazatok, de a tőke igényes ágazatok is fejlődésnek indultak. Japán Külkereskedelmi Szervezete (JETRO) felmérése alapján 1995 és 2009 között az FDI kihelyezés alapján a fizetési mérleg egyenleg tekintetében bár ingadozások voltak megfigyelhetők, azok értéke mégis 3000-6000 millió USD között mozgott. 2009-ben elérte a 6420 millió USD-t. Az összes Ázsiában jelen lévő 107 milliárd USD értékű FDI közül megközelítőleg 54 milliárd USD értékű USD van jelen az ASEAN országokban. Megoszlásukat tekintve a japán befektetési kedv Malajziában, Thaiföldön és Szingapúrban nyilvánult meg leginkább.87 Alapvetően a Japán tőke iparosodott országokban van jelen, így leginkább az USAban és az EU-ban. Zöldmezős beruházásai mellett egyre inkább elterjedtek „merger and acquisition” jellegű befektetései, vagyis a felvásárlások és fúziók által történő piac szerzése. Ázsiai befektetései kevésbé jelentősek, összehasonlítva a nyugati országokban történt befektetésekkel, ezért az ASEAN országoknak stratégiai prioritása a külföldi tőke, első sorban a japán tőke vonzása. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni a NIC országok felzárkózása által támasztott versenyről sem, mely bár élénkíti és egyben motorjaként szolgál a világgazdaságnak, mégis megnehezíti a japán cégek helyzetét. Az Európai Unió, a NAFTA, vagy a MERCOSUR megléte Japánt külkereskedelem politikájának átgondolására készteti, amellett, hogy közben ázsiai részvételének aktivizálódását eredményezi. Az ASEAN oldaláról, a már korábban említett, többek között a „Look East” és „Study from Japan” politikának köszönhetően az ASEAN országok export orientált politikára rendezkedtek be, s kapcsolatuk ezért nem csupán az ázsiai térségre, de az amerikai régióra is kiterjednek, emellett függnek Kínától és az ASEAN 87

Jetro annual report 2010, http://www.jetro.go.jp/en/reports/white_paper/trade_invest_2010.pdf

64

belüli kereskedelmi kapcsolatok minőségétől, valamint a régió többi NIC országától is. Ezen kapcsolatok sokszínűsége az, amellyel Japánnak számolnia kell, ha meg akarja tartani szerepét a régióban.

3.2.3. Japán és a Shanghai Együttműködési Szervezet (SESZ) Idén ünnepli megalakulása tízedik évfordulóját a SESZ, melyet Kína, Oroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán alapította azzal a céllal, hogy erősítse a bizalmat, az együttműködést és a párbeszédet a tagok között, valamint a fejlődést ösztönözze gazdasági, politikai, kulturális és technológiai szinten. A régióban együttes szerepet vállal a béke, a stabilitás és a biztonság megőrzése érdekében. Az alapítók közül Oroszország és Kína rendelkezik vitathatatlan pozícióval a világpolitikai porondon, a többi közép-ázsiai országnak jelentősége csupán geopolitikailag említésre méltó. „Közép-Ázsia, mint önálló politikai régió, a Szovjetunió felbomlása után jelent meg a világ térképen, jelenlegi képe és arculata pedig magával hordozza a szovjet „nemzetépítés” és köztársaság-építés jellegzetes vonásait. Ma is fél periférikus jellegű, klasszikusan policy taker országokról van szó, amelyek legfőbb nemzetközi „árucikke” a geopolitikai helyzetük, illetve nagyobb nemzetközi játszmákban vállalt – s gyakran megbízhatatlanszerepük.”88 A régió szempontjából nem szabad figyelmen kívül hagyni annak a tényét, hogy bár köztársaságokról beszélünk, a demokrácia mégis gyermekcipőben jár. Bár már nem képezik az egykori Szovjetunió tagállamait, mégis a jelenlegi kormányok élén az akkor kialakult pártrendszer tisztségviselői állnak. „Hatalomgyakorlásuk alapvető vonása az

állag-megőrzés,

módja

pedig

az

egyes

regionális

(„törzsi,

nemzetiségi”)

elitcsoportokkal, illetve a megmaradt szovjet-orosz technokráciával és katonai elittel való kiegyezés.”89 Ebből a jellemvonásból adódóan a demokrácia legalapvetőbb értékei nem tudnak kibontakozni. Minden személyektől és kapcsolati hálóktól függően alakul. Ez egyben magyarázatként is szolgál arra, hogy az alapító nyilatkozatban miért helyeznek az alapítók akkora hangsúlyt az országok szuverenitásának a megőrzésére. A nem megfelelő nemzetépítési kísérleteknek köszönhetően a térségben egyre inkább előtérbe kerülnek a fundamentalista értékek, az iszlám előre törése. Nem elhanyagolható a korrupció jelenléte 88

Dobrovits Mihály (2011) „Közép-Ázsia a XXI. század elején”, Magyar Külügyi Intézet, MKItanulmányok T-2011/5 89 Dobrovits Mihály (2011) „Közép-Ázsia a XXI. század elején”, Magyar Külügyi Intézet, MKItanulmányok T-2011/5

65

és a törvények helyett a családi kötelékek előretörése, melyek potenciális veszélyforrások a jövőre nézve. „Mindezekből következik az is, hogy alapvetően óvatosan kell bánni azokkal a nemzetközi kísérletekkel, amelyek egyfajta erőltetett demokráciaexportot kívánnak a térségben megvalósítani, illetve szintúgy feltételesen értendők az egyes politikai érdekcsoportok nemzetközi elkötelezettségei is.”90 Ezen háttérismeretek tükrében nem meglepő, hogy a térség szerveződését a nyugati hatalmak miért fogadták fenntartással és miért kérdőjelezik meg annak legitimitását. Olyan vád is elhangzott, miszerint a szerveződés poszt-szovjet integrációs kísérlet, karöltve a CSTO-val (Collective Security Treaty Organization) a NATO közép-ázsiai ellenlábasával. A SESZ megalakulása mindenképpen figyelemre méltó, hiszen a térség két legjelentősebb kommunista államának kezében összpontosul a jelenlegi közép-ázsiai biztonság politikai kérdések tárgyköre. Továbbá diplomáciai jelentőségű az orosz-kínai együttműködés tekintetében, mely mintegy felélesztője a második világháborút követően kommunista kormányok által aláírt, diplomáciai kapcsolatokat megalakító Szovjet-Kínai Paktumnak.

91

Gazdasági jelentősége is nagy, hiszen tagállamai és megfigyelő államai

között számos olaj és energiaforrás exportőr ország van, geopolitikai jelentőséggel. Az erőforrások biztosítása nem elhanyagolható Kína növekvő gazdaságából adódó erőforrás éhségének szempontjából. Stratégiai jelentősége a régióban, hogy alapítói egyik fő motivációja volt az USA előretörésének akadályozása a régióban, mintegy ellentábort képezve a szerveződés által.92 Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy Oroszország számára az ellenpólus létrehozása történelmi okokból adódóan is prioritás. A Szovjetunió felbomlása után Oroszország a SESZ megalakításával, Kínával való együttműködésében partnerre talált. Összefogásukkal ez az ellenpólus nagyobb eséllyel valósulhat meg, ahogy azt közös nyilatkozatokban meg is fogalmazták. Kína erős katonai és gazdasági hatalmat nyújt mindehhez. A szervezet hasonlóan más nemzetközi multilaterális szerveződésekhez, elsődleges céljának tekinti a béke megteremtését. Célkitűzéseként fogalmazta meg a terrorizmus, a szeparatizmus és az extrémizmus visszaszorítását a térségben, melyet a külső világ pozitív

90

Dobrovits Mihály (2011) „Közép-Ázsia a XXI. század elején”, Magyar Külügyi Intézet, MKItanulmányok T-2011/5 91 A kapcsolatok hátteréről a www.fmprc.gov.cn honlapon, a Ministry of Foreign Affairs of the People’s Republic of China kormányzati honlapján olvasható. 92 Chien-peng Chung (2004) „The Shanghai Co-operation Organization: China’s Changing Influence in Central Asia” The China Quarterly

66

megítélése kísért. 2005-ban az Astana Csúcson azonban a SESZ konkretizálta célját, s mint az USA dominancia alternatívájaként állította be magát.93 Az Astana Csúcsot megelőzően 2005. július 1-én Moszkvában a kínai miniszterelnök, Hu Jintao és Putyin orosz miniszterelnök közös nyilatkozatot hozott nyilvánosságra a Huszonegyedik Század Világrendje címmel, a második világháború megnyerésének valamint az ENSZ megalakulásának hatvanadik évfordulója alkalmából.94 A nyilatkozatban a következő főbb pontok kerültek megemlítésre. Jelenleg világunk történelmi változásokon megy keresztül s az új világrend kialakulásának folyamata hosszan elnyúló és komplikált. Továbbra is a béke és a fejlődés marad a kor fő kérdése. Az egyenlőtlenség a többpólusú világrendben és a gazdasági globalizációban továbbra is fennáll, valamint az országok közötti kapcsolatok és a függőség tovább erősödött. Ezért a kor legnagyobb feladata a béke, a biztonság megőrzése, az egyenlőség, a szuverenitás és a kölcsönös tisztelet megteremtése. Hasonló gondolatok tükrében tér át a nyilatkozat második pontjára, ahol általa meg nem nevezett országokat erősebb figyelemmel kísérné, a kölcsönös tisztelet a másik szuverenitása és területi integritása, az agresszió kerülése, a nem közbeavatkozás a másik nemzetközi ügyeibe, az egyenlőség, a kölcsönös előnyök és a békés együttélés irányelvei jegyében. A nyilatkozatban megfogalmazódik, hogy a nemzetközi közösségnek teljesen meg kell tagadnia a konfrontációt és elnéző gondolkodásmódját. Elítéli azokat az országokat, amelyek monopolizálni vagy dominálni próbálják a nemzetközi ügyeket, valamint a megosztottságot, mely a világ országait vezető és alárendelt táborba bontja. Az ENSZ, mint a leguniverzálisabb, leginkább teljes hatókörrel bíró nemzetközi szervezet szerepe és funkciója pótolhatatlan, a nemzetközi ügyek legfőbb szolgálója és a nemzetközi jog megteremtésének a magja. Számos helyen hivatkoznak erre a nyilatkozatban, minden alkalommal nagy elismerést tulajdonítva a szervezetnek. (Figyelembe véve Kína és Oroszország szerepét és állandó tagságát a Biztonsági Tanácsban ez érthető is). Előirányozza az ENSZ reformját, amelynek a kapcsolatok és a nemzetközi ügyek erősítését, a működés hatékonyságát és a fenyegetés és kihívás megoldását kell, hogy célozza. Konkrét javaslatokat, azonban nem fogalmaz meg a 93

Declaration of Heads of Member States of Shanghai Cooperation Organization, Astana, 5 July 2005, www.sectsco.org/html/00500 94 China-Russia Joint Statement on 21st Century World Order, 1st July, 2005 by Pople Republic of China /Russian Federaton. A nyilatkozat teljes szövege a www.politicalaffairs.net honlapon érhető el.

67

reformokat illetően. Negyedik pontjában felhívja a figyelmet a fejlődés és a globalizáció okozta egyenlőtlenségekre és a szakadékra a fejlődők és a fejlettek között. A nyilatkozat szerint ezért a nemzetközi közösségnek létre kellene hoznia egy gazdasági és kereskedelmi rezsimet, amely átfogó és széles körben elfogadott, amely egyenlőségi alapon folytatja tárgyalásait, nem alkalmazva a nyomásgyakorlás, a szankciók és az unilaterális gazdasági kedvezmények kikényszerítését. A WTO már egy létező szervezet, neve említésére mégsem került sor a nyilatkozatban. A gazdasági rezsim iránti igény és irányelvek megfogalmazásából arra következtetek, hogy azok pont a WTO intézkedései ellensúlyozására irányulnának. A nyilatkozat ötödik pontja a fejlődők szerepének növelését és az észak-dél, dél-dél konfliktus megoldását javasolja az ENSZ-el szoros együttműködésben. A hatodik pont az emberi jogok országok általi tiszteletben tartására, az alapvető szabadságjogok garantálására hívja fel a figyelmet, valamint az országok szuverenitásának tiszteletbe tartását, melybe nem fér bele a másik ország nemzetközi ügyébe való bele avatkozás. A hetedik pont ezzel összefüggésben a többnemzetiségű országok kisebbségek védelmét, s azok történelmének, tradícióinak tiszteletben tartását, harmonikus együttélését indítványozza. Szerinte minden olyan cselekedet, mely a szuverén államok megosztását valamint az etnikai csoportok közötti gyűlölet támogatását eredményezi, elítélendő. A nyolcadik pont megfogalmazza, hogy jelenleg a civilizációk harcát éljük, s a különböző történelmi háttér, kulturális tradíciók, szociális vagy politikai rendszer és értékrend nem lehet kifogás a másik ország ügyeiben való beavatkozásra. A kilencedik pontban az aláírók megfogalmazzák támogatásukat a fegyverkezés kontrollálását és a lefegyverzésért tett erőfeszítések fontosságát illetően. Támogatják a főbb nukleáris fegyverkezéssel kapcsolatos egyezmények érvényre juttatását (példának okáért: Comprehensive Nuclear Test Ban Treaty, Treaty on the Nonproliferation of Nuclear Weapons, Convention on the Prohibition of Biological Weapons, Convention on the Prohibition of Chemical Weapons) valamint elítéli a terrorizmust. A kérdés alaposabb vizsgálata érdekében megnéztem Kína katonai kiadásokra és a védelemre szánt büdzséjét. 2011-ben az előző évhez képest 12,7%-kal többet költ katonai kiadásokra, a büdzsé 91,5 billió USD.95 2010-ben ugyanez 77,95 billió USD volt (7,5%-os

95

Minnick (4 March 2011) „China’s defense budget hits record” www.defesenews.com

68

növekedés az előző évhez képest),96 ezzel a világ második legtöbbet katonai kiadásokra fordító államává lépett elő. 2009-ben 70,3 billió USD-t fordított katonai kiadásokra, 14,9%-kal többet, mint az előző évben.97 Tehát fegyverkezése tekintetében egyértelműen nem negatív tendencia figyelhető meg. A tízedik pontban a regionális integrációk létrehozását támogatják a felek, mely a regionális nyitottságon és együttműködésen alapszanak. Tizenegyedik pontjában konkrétan megfogalmazza, hogy Kína és Oroszország az új nemzetközi rend kialakítására törekszik amellett, hogy a nyilatkozat a jó szomszédság viszonyát is jelzi a két országnak. Utolsó bekezdésében más országokat is csatlakozásra buzdít, ugyanakkor a SESZ elutasította az USA megfigyelői státuszáért való folyamodását.98 Három évvel később 2008. május 23-án Bejingben nagyjából hasonló megfogalmazás mellett megerősítették a nyilatkozatot. A 2008-as nyilatkozat lényeges pontjaiban nem tér el a korábbitól, csupán megismétli, hogy a két ország a SESZ keretein belül erősíti az együttműködést és egyéb nemzetközi szerveződések keretein belül is, (mint az ASEAN Regionális Fóruma, avagy az APEC) igyekszik foganatosítani álláspontját. A korábbitól eltérően az új nyilatkozatban a hatodik pontot a környezetvédelem fontosságának szentelték a felek. Véleményük szerint a környezet védelme és a fenntartható fejlődés a nemzetközi rend egyik legfontosabb agendája, melyben minden országnak együtt kell működnie. Szerinte a fejletteknek pénzügyi és technikai támogatást kell nyújtaniuk a fejlődőknek annak érdekében, hogy azok minél inkább hatékonyabban tudjanak fellépni a környezetvédelem tekintetében. A hetedik pontjában pozitívan beszél a hatpárti tárgyalások fejleményeiről, mely Észak-Korea nukleáris fegyverkezéséről folytatott tárgyalásokat tömöríti és támogatja a konzultáció útján történő megoldást. Állást foglal a világ más nemzetközi kérdéseiben, mint például az afganisztáni, az iraki és a közel-keleti konfliktusok, Koszovó, Szudán ügyében, ahol minden esetben a diplomáciai úton történő megoldást javasolja. Megfogalmazza a BRIC országok kapcsolat erősítésének fontosságát is, valamint felhívja Oroszország és Kína elkötelezettségének fontosságára a figyelmet az ázsiai régióban. Utolsó bekezdésében a SESZ extrém fontosságára hívja fel a figyelmet a 96

Blanchard, Buckley (4 March 2010) „China says defense spending rise slows to 7,5%” www.reuters.com Lawrence (4 March 2009) „China plans to boost 2009 military spending by 14,9%” www.bloomberg.com 98 Dilip Hiro (16 June 2006) „Shanghai surprise, The summit of SCO reveals how power is shifting in the world” www.guardian.co.uk 97

69

stabilitás, a béke, a biztonság, a fejlődés, a gazdaság és a kulturális együttműködés tekintetében Eurázsiában. Indítványozza a párbeszéd elmélyítését is „odaillő országokkal, nemzetközi szervezetekkel, a nyitottság, bármely harmadik országok célpontba nem vételével annak érdekében, hogy általánosan elfogadott megoldásokat találjanak a halasztást nem tűrő kérdésekben.”99 Olvasván a nyilatkozatokat, annak néhány pontja számomra egyértelműen megfogalmazza az USA és a szövetséges fejlődők tábora iránt érzett ellenszenvet. Ez számos kérdést indít el bennem. Vegyük elsőként az országok és a népek szuverenitásának megőrzését és a be nem avatkozás pontját. Ukrajna és Grúzia, Tibet avagy Tajvan helyzete ismeretében érzek némi ellentmondást. Az emberi jogok tiszteletben tartása Kína szájából szintén kivált némi kételkedést. A koppenhágai csúcson történt kínai tárgyalók részéről történő magatartás és a hozzáállásuk a széndioxid kibocsájtás csökkentése érdekében tett javaslatokat követően a környezet védelméről tett kijelentések szintén érdekes színezetet mutatnak. A megfogalmazottak és a tényleges cselekedetek nem fedik egymást és azok eltérnek a világ összes működő nemzetközi szervezet irányelvétől. Számos közhely kerül megemlítésre, s a tagok listájából és a megfigyelőkből egyértelműen látható, hogy sem nyugati állam, más demokratikus irányelveket követő állam, sem pedig az USA nem tagja. Amikor az USA kérvényezte felvételét megfigyelői státuszba, kérvénye elutasítást kapott. Az elutasítás alapja az volt, hogy az USA nem határos semelyik SESZ országgal sem, ugyanakkor a háttérben ennél mélyebben gyökerező indokok állnak. A SESZ növekvő szerepe aggodalomra készteti az USA-t, s vele együtt legnagyobb szövetségesét, Japánt is. Ez utóbbi részéről megfogalmazódott, hogy a SESZ az USA riválisává válik és mivel az nem osztja ugyanazokat az értékeket, ezért azt jobban figyelemmel kell kísérni. 100

Ugyanez a cikk felhívja a figyelmet Putyin javaslatára, miszerint a SESZ egy „energia

klubbá” váljon. Nem a pénz, helyette az olaj beszél a taglistát megfigyelve. A nyilatkozatokból inkább megkérdőjeleződnek az elérendő célok, vagyis a stabilitás, a béke és a diplomáciai úton történő probléma megoldás megteremtésének gondolata, vagy a nemzetek közötti szakadék csökkentése. Mindezen kérdésekkel kapcsolatban mi Japán álláspontja? A South Asia Analysis Group (Paper no.1836) kiadványában Dr. Subhash Kapila Japán kapcsolatát vizsgálta a 99

A közös nyilatkozat teljes szövege a Ministry of Foreign Affairs of the People’s Republic of China, www.fmprc.gov.cn holapon érhető el. 100 Dilip Hiro (16 June 2006) „Shanghai surprise, The summit of SCO reveals how power is shifting in the world” www.guardian.co.uk

70

SESZ-el.101 Vizsgálatában rámutat arra, hogy a SESZ-nek Japán nem tulajdonít stratégiai jelentőséget, ugyanakkor ami katonai aktivitását illeti, Japán azt figyelemmel fogja kísérni annak tekintetében, hogy az veszélyeztetheti-e Japán biztonságát. A japán médiában a 2006-os csúcsot követően számos megnyilvánulás történt, melyek között a legáltalánosabb vélemény az volt, hogy a SESZ mint szervezet arra szolgál, hogy az USA-t távol tartsa Közép-Ázsiától102 valamint, hogy Kína a szervezetet energia szükségletének kielégítésére használja. Japán ezekkel az állításokkal egyetért, ezért törekednie kell arra, hogy a SESZ egy

nyitott

szervezetté

váljon.103

Ugyanakkor

a

médiában

számos

helyen

megfogalmazódott, hogy a SESZ eltévedt eredeti célkitűzésétől, vagyis a bizalom építésétől, a terrorizmus visszaszorításától és a gazdasági együttműködés elősegítésének ösztönzésétől. Aso Taro 2006-ban felhívta Közép-Ázsia jelentőségére a figyelmet mind gazdaságilag, mind pedig politikailag, különös tekintettel természeti erőforrásaira. Elismeri, hogy a nagyhatalmak rivalizációnak célpontja a térség. Véleménye szerint Japán is kiemelkedő szerepet szerezhet a régióban, ugyanakkor mindezt a közép-ázsiai országok főszereplésével kívánja elérni, nem pedig azáltal, hogy az érintett országok a nagyhatalmak játékszerévé váljanak. Japán szerepe és kapcsolata azért is bír kiemelkedő fontossággal, mert a Japán befektetés ösztönzési politikájának köszönhetően a tag országok Japánnal szívesebben működnek együtt, mint az USA-val vagy akár más nyugati országokkal. A Szovjetunió felbomlása után Japán fejlesztési és gazdasági segítségnyújtó programjának (ODA-Official Development Assistance) köszönhetően az elmúlt 15 évben 2 billió USD összegű segélyt pumpált bele a régió államaiba. Vagyis Japán jelenléte még a SESZ megalakulása előttre datálható, ráadásul segítségnyújtás formájában. Kazahsztán esetében 1999 és 2006 között 737,03 millió USD, Kirgizisztán esetén 416,23 millió USD, Tadzsigisztán esetén 66,12 millió USD,

Üzbegisztán esetén 701,75 millió USD-t fordított Japán fejlesztési és

technológiai projektekre a gazdasági és a szociális ágak számos területén.104

101

South Asia Analysis Group, Paper no.1836 www.southasiaanalysis.org Dr. Maqsudul Hasan Nuri, „Japan and the SCO”, International Herald Tribune, 10 November 2010 103 Mainichi Shinbun 19 July 2006 104 A kiosztott segélyek pontos megoszlásáról és területéről bővebben a Ministry of Foreign Affairs of Japan, Japan’s ODA Data by Country, www.mofa.go.jp honlapon olvasható. 102

71

2004 óta Japán hivatalosan is felvette a kapcsolatot a SESZ-el, először Kazahsztánban 2004-ben, majd Tokióban 2006-ban, végül Tashkentben 2010-ben került sor miniszteri konferenciára „Central Asia Plus Japan Initiative” néven.105 A The Brookings Institution, Center for Northeast Asian Policy Studies számára készített kutatásában Iwashita Akihiro kutató 2008. január 28-án nyilvánosságra hozott publikációjában részletesen írt a témáról.106 Véleménye szerint a SESZ számos lépése negatívan van értelmezve, elsősorban amerikai kutatók által. Sok más nyugati kutató hasonlóan értelmezi a SESZ lépéseit s egyben arra irányulnak a következtetések, hogy maga a SESZ, mint egy anti-USA koalíció kíván fellépni a nemzetközi porondon. A szerző gondos kutatásra hivatkozva azt állítja, hogy a SESZ szerepe, mint anti-USA koalíció, túlzó. Szerinte, ha Oroszországnak ez is lenne a célja a szervezettel, akkor is az igazán az ellentábor megteremtésében adukártyákkal rendelkező Kína, rendszeresen azt hangsúlyozza, hogy számára a SESZ inkább gazdasági, mintsem katonai jelentőséget képvisel. Az USA szerepének közép-ázsiai csökkentése is az üzbég miniszterelnöktől, Islam Karimovtól származott, s az USA ellenes megnyilvánulások is inkább az iráni miniszterelnök szájából hangzottak el a 2006-os shanghai-i csúcson. Ezen tényekre hivatkozva a szerző úgy látja, hogy a SESZ folyamatos félreértések céltáblája. Ugyanakkor rámutat arra, hogy Japán ODA segélyezési programjából adódóan egy nem elkötelezett szerepet kapott a régióban, ezáltal elfogadottabbnak tekintik jelenlétét. Továbbá Japán mellett szól, hogy minden tagállammal és megfigyelői státuszban álló állammal jó kapcsolatokat ápol. Aggodalmát fejezi ki azonban, hogy Oroszország negatívan reagált a Central Asia Plus Japan csúcsra, valamint a meglévő történelmi sebek is nehezen gyógyulnak a Kínával ápolt kapcsolatok terén. A két állammal folytatott területi ellentétek sem kedveznek a helyzetnek. Ugyanakkor ez a fórum alkalmat teremthet az együttműködésre, mely a már említett problémák megoldására keretet biztosíthat.

105

A találkozókról bővebben a Ministry of Foreign Affairs of Japan, central Asia plus japan Dialogue www.mofa.go.jp honlapon olvasható. 106 A publikáció teljes szövege megtekinthető a www.brookings.edu honlapon, „The Shanghai Cooperation Organization and Japan: Moving Together to Reshape the Eurasian Community” elnevezésű cikkben.

72

4. Japán reagálása Kína előre törésére

Kína gazdasági felemelkedése és növekvő részvétele a világgazdaságban, és a világkereskedelemben, a működő-tőke befektetésekből származó kapcsolati hálója, valamint az egyre növekvő politikai befolyása, rohamos változásokat eredményez az ázsiai régió emberi, gazdasági, politikai és biztonság-politikai kölcsönhatásában. Ezek a változások befolyásolják az egész régió országainak gondolkodását, a világrend átalakulását,

a

térség

vezető

országainak

kapcsolatát

és

politikájuknak,

biztonságpolitikájuknak kialakítását. Részben Kína előretörése és a világgazdasági változások a japán külpolitika nyitását eredményezték. Kína kevésbé együttműködő, önmaga érdekeit kikényszerítő álláspontot képvisel. Elsősorban gazdasági és befektetési kapcsolatainak

köszönhetően

használja

ki

erőfölényét,

de

hadserege

rohamos

felfegyverkezéséből egyértelműen látszik, hogy nem elégszik meg csupán gazdasági nagyhatalmi pozíciójával. A térségben legjelentősebb kapcsolatokat Tajvannal, DélKoreával és Japánnal ápol, s alapvetően négy területre koncentrál. Az emberi kapcsolatokra, a gazdasági és pénzügyi együttműködésre, a diplomáciai és politikai párbeszéd erősítésére, s ezek mellett még a katonai kapcsolatok is fontos részét képezik az országok kooperációját. Ezen területek sokrétűségükből adódóan változatosak. Az emberi kapcsolatok területén Kína legjelentősebb partnere Japán. Kutatási és diák-csere program szinten a legaktívabb az együttműködés. 1995 és 2004 között a Japánban huzamosabban élő kínaiak száma megduplázódott. 2004-ben számuk elérte a 488 ezer főt. Ugyanakkor a Japánba utazók, illetve rövidebb időn át Japánban tartózkodó kínaiak száma ennél jóval magasabb. 2005-ben 1,32 millió kínai érkezett Tajvanról, 780 ezer Kínából és 250 ezer Hong-Kongból, akik nem letelepülés céljából tartózkodtak a szigetországban. Többségük diák, szakmai gyakorlatot végző.107 A legproblémásabb területek a biztonságpolitikai és katonai kapcsolatok, melyek különösen Tajvan esetében kritikusak. A visszatérő területi viták is, újra és újra lehűtik a japán-kínai együttműködés légkörét. Dél-Koreával való viszonya bár alapvetően jónak tekinthető, de a hatpárti tárgyalások során Kína Észak-Korea felé mutatott támogató hozzáállása szakadékot képez a két nemzet között. Japán, mint az USA legjelentősebb 107

Chikako Kashiwazaki (2006) „Japanese Immigration Policy: Responding to Conflicting Pressures”, published by Keio University Tsuneo Akaha, Monterey Institute of International Studies

73

ázsiai partnere, Kína katonai felfegyverkezésével szemben óvakodó magatartást képvisel. Kína a SESZ-en belüli megnyilvánulásaival egyértelműen jelzi, hogy igyekszik az USA-t kiszorítani a térségből, helyette egy Kína központú térségi szerepvállalást kíván megvalósítani. A gazdasági kapcsolatok a befektetések jellegéből adódóan jól működnek. Legproblémásabb kapcsolata Tajvannal van a szigetország hovatartozásából kifolyólag, de ez a gazdasági kapcsolatokat nem árnyékolja be sőt, Tajvan Kína egyik legjelentősebb partnere, befektetési és kereskedelmi kapcsolatait figyelembe véve vezető szerepet tölt be. A politikai ellentétek ellenére jelenleg 60-100 billió USD értékű tajvani befektetés van Kínában, Tajvan befektetése 2008-ban és 2009-ben megsokszorozódott, pozitívan formálva ezzel a kapcsolatokat. Japán befektetései is növekvő tendenciát mutatnak, 2009ben Japán volt a legnagyobb beruházó az országban. Az USA befektetések csökkenő tendenciát mutatnak. 2009-ben, mint az ötödik legnagyobb beruházó alig haladta meg a dél-koreai befektetések volumenét.108 A befektetési kapcsolatok lassulása is annak a jele, hogy Kína növelve az ázsiai térségbeli kapcsolatait, igyekszik az USA szerepét ellensúlyozni és kiszorítani. 8. táblázat: Top 10 befektető ország Kínában, 2008-2009 (billió USD) Az első tíz befektető ország 2008-2009 (billió USD) Származási

2008 2009 Változás

hely

(%)

Hong Kong

41.0 54.0 31,6

Tajvan

1,9

6,6

245.7

Japán

3,7

4,1

12,7

Szingapúr

4,4

3,9

-12.4

USA

2,9

3,6

21,5

Dél-Korea

3,1

2,7

-13.8

Egyesült

0.9

1,5

60,7

108

The US-China Business Council, http://www.uschina.org/statistics/fdi_cumulative.html (Letöltve:

2011.03.15)

74

Királyság Németország

0.9

1,2

36,3

Macao

0.6

1.0

71,9

Kanada

0.5

1.0

76,5

Forrás: The US-China Business Council, http://www.uschina.org/statistics/fdi_cumulative.html Kína külpolitikai szerepvállalásának iránya a térségben alapvetően a befektetések és a kereskedelmi kapcsolatok területén meghatározó. Erősen függ a nemzetközi befektetésektől, mely egyben meg is határozza a környező országokhoz fűződő kapcsolati és politikai szerepvállalása irányát. Példának okáért jelentős modernizációs folyamatok indultak meg a nemzetközi befektetési kedv növelésének ösztönzésére. Ez az okozója részben annak, hogy igyekszik kapcsolatait javítani elsősorban Japánnal és Dél-Koreával, valamint az ASEAN országokkal. Az

ázsiai

térség

országaival

folytatott

kapcsolatok

erősítése

dominál

külkereskedelem politikai területen is. Tíz legjelentősebb kereskedelmi partnere közül nyolc állam ázsiai régióhoz tartozik. Azonban az USA szerepe sem elhanyagolható, két ország között éves szinten megvalósuló 298 billió USD értékű forgalmával még mindig Kína legjelentősebb kereskedelmi partnere. 9. ábra: Kína legjelentősebb kereskedelmi partnerei 2009

Forrás: China's Customs Statistics, published by PRC General Administration of Customs, 75

Az export legfontosabb célterületeit vizsgálva az USA részaránya a meghatározó, de láthatóan nagy legfontosabb ázsiai partnereivel, Japánnal, Hong-Kongal, Dél-Koreával folytatott kereskedelme is. Ezek az országok képezik a kínai termékek legnagyobb piacát a térségben. Európa felé irányuló exportja nem elhanyagolható, elsősorban Németország, Hollandia és az Egyesült Királyság irányába. Bár az ötödik-hatodik-hetedik legfontosabb célterülete a kínai exportnak, de export volumene a három ország esetében összesen alig haladja meg a Japánba irányuló exportot és nem éri el az összes USA felé irányuló export mennyiség felét sem. Kína exportja Japán irányába 1995 és 2004 között megduplázódott, azonban a 2008-as világgazdasági válság recessziója következtében 2009-re 15,7%-os visszaesés volt megfigyelhető. Dél-Korea felé irányuló exportja növekvő tendenciát mutat, s a 2008-as világgazdasági válságot követő 27,4%-os visszaesés óta a kereskedelmi kapcsolatok ismét növekedő ütemet vettek fel.109 10. ábra: Kínai export legfontosabb célterületei

Forrás: China's Customs Statistics , published by PRC General Administration of Customs Kína Japánból származó importja majdnem a duplája az USA-ból irányuló importnak, amely elmarad a dél-koreai és a tajvani import mögött. Ami Kína legfontosabb import cikkeit illeti, jelentős az elektronikus gépek és berendezések, a kőolaj, az ásványi anyagok, az energiahordozók, a járművek, a vas és vastermékek, a vegyi anyagok és az

109

The US-China Business Council, http://www.uschina.org/statistics/tradetable.html

76

orvosi műszerek behozatala.110 Kína legnagyobb kőolaj ellátója Szaud-Arábia. A Global Petroleum Outlook jelentése szerint Kína 2005-ben 6,7 millió hordó olajat használt naponta és az előre jelzése szerint ez elérheti a napi 12 millió hordót 2020-ra.111 11. ábra: Kína TOP 10 import partnere

Forrás: China's Customs Statistics, published by PRC General Administration of Customs, Ezek az elsősorban soft-power diplomáciai eszközök hatására az országok amellett, hogy kölcsönösen törekednek a jó viszony ápolására, ugyanakkor utat engednek Kína minél nagyobb előretörésének. 2000 óta a kínai kereskedelem egyre inkább növekszik, tíz év alatt megötszöröződött. Alapvetően nem csak ellátó piac, hanem nagy felvevő piaca is egyben a külföldi termékeknek. (9. sz. táblázat) 9. táblázat: Kína export-import alakulása 2000-2009 (billió USD) 2000 2001 2002 2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

Export

249.2

266.1

325.6

438.2

593.3

762.0

969.0 1 220.5 1 430.7 1 201.7

Import

225.1

243.6

295.2

412.8

561.2

660.0

791.5

956.1 1 132.6 1 005.6

összesen 474.3 509.7 620.8 851.0 1 154.6 1 421.9 1 760.4 2 176.6 2 563.3 2 207.2 Forrás: China's Customs Statistics, published by PRC National Bureau of Statistics and PRC General Administration of Customs

110 111

China's Customs Statistics Global Insight Inc., Global Petroleum Outlook, Winter 2004-2005

77

Az eldöntendő kérdéskörök a térség kapcsolatában, kiterjesztve az USA szerepvállalásával, hogy az országok hogyan kívánják kialakítani politikájukat a piacgazdaság élénkítése érdekében és mennyire hajlandók együttműködni a béke és a stabilitás fenntartásáért. Kína Oroszországhoz fűződő viszonya mennyire határozza meg a térségbeli országok kapcsolatát, kiterjesztve nem csupán a kelet-ázsiai, de a SESZ által lefedett közép-ázsiai régióra, valamint hogy ezek az országok képesek-e valamilyen módon egyensúlyt teremteni Kína túlzott előretörésével szemben. Kína csatlakozása a WTO-hoz emblematikus értékű, hiszen az teremti meg a keretet arra, hogy a világ által elfogadott irányelveket követve integrálódjon a világgazdaságba. Ugyanakkor nagy kérdés a jövőben, hogy Kína hogyan kívánja rendezni vitáit a WTO kereskedelmi tárgyalásain belül. Fontos kérdéskör annak a vizsgálata is, hogy a térség országai, elsősorban Japán, hogyan reagál politikájában Kína előretörésére.

4.1. A Kína-szindróma és hatása Japán külpolitikájára A kétoldalú kapcsolatok Kína és Japán között rohamosan változnak az elmúlt időszakban. Folyamatosan növekvő, állandó együttműködés van emberi és gazdasági szinten és bár a kapcsolatok nem mondhatók felhőtlennek a történelmi múltból megmaradt sérelmek és a jelen kor politikai, területi vitái miatt, a szoros gazdasági kapcsolatok időről időre ellensúlyozzák a kialakuló konfliktusokat. A kommunikáció és a kulturális kapcsolatok erősek és jól működnek, kölcsönönösen hatnak egymásra, annak ellenére, hogy a japán ellenes mozgalmak és megnyilvánulásokra is számos példa van.112 A diplomáciai kapcsolatok meglehetősen langyosak, nem mondhatók sem igazán jónak, de rossznak sem. Biztonságpolitikai kapcsolatai inkább rosszak a Senkoku szigetek körül kialakult területi konfliktusoknak köszönhetően. Koizumi miniszterelnök politikája sem kedvezett minden tekintetnek a kapcsolatoknak. Számos megnyilatkozásában leszögezte, hogy Japán a saját érdekeinek megfelelően cselekszik, Kína véleményétől függetlenül.

112

Chikako Kashiwazaki (2006) „Japanese Immigration Policy: Responding to Conflicting Pressures”,

published by Keio University Tsuneo Akaha, Monterey Institute of International Studies

78

Koizumi éves szinten megismétlődő látogatása a Yasukuni Szentélynél szintén gyakorta visszatérő problémája volt a diplomáciai kapcsolatoknak, melyet évről évre a kínai közvélemény tüntetése kísért. Koizumi a 2005-ös Ázsia-Afrika Találkozón Hu Jintao kínai miniszterelnökkel folytatott kétoldalú tárgyalását követően úgy nyilatkozott, hogy „Japánnak és Kínának soha sem volt nagyobb szüksége egymásra, mint napjainkban és tovább szeretnénk erősíteni a kapcsolatokat. A másik múlt béli cselekedetei kritizálása és az ellenséges érzések felkavarása helyett úgy hiszem, hogy a barátság szálai erősítése mindkettőnk számára jövedelmező. Ez volt az amelyet beláttunk a megbeszélés során”113 Az, hogy a két ország milyen lépéseket kész tenni a kapcsolatok erősítése érdekében, valamint a Japán ellenes mozgalmak ellen, szintén érdekes kérdés. Koizumi a találkozón hangsúlyozta a kapcsolatok fontosságát és elismerte az erős japán ellenességet a kínai nép részéről, mely ellen elvárja a kínai kormány megfelelő intézkedését. Általánosságban azonban elmondta, hogy az emberek többsége megérti, hogy a jó kapcsolatok milyen fontosak a két ország számára és hogy a kormány felelős hozzáállása mekkora jelentőséggel bír a kérdéskörben. Kiemeli annak fontosságát, hogy a kormányoknak igyekezniük kell tartózkodni ellenséges érzésektől és a jelenlegi fejlődés miatt erősíteni kell az egyetértést és a felelősségteljesebb szerepvállalást. Függetleníteni kell magukat a Japán avagy Kína ellenes érzésektől, hiszen a baráti kapcsolatok fontosabbak.114 Fontos leszögezni, hogy Koizmui annak ellenére, hogy folyamatosan a baráti kapcsolatok erősítését hangsúlyozta, nem mondott le hivatala alatt a Yasukuni Szentély meglátogatásáról, mely leginkább hűtötte Kínával és Dél-Koreával Japán diplomáciai kapcsolatát. A jelenlegi vezetés (Hatoyama és Kan miniszterelnök is) felismerve ezt a 113

„So Japan and China have never needed each other more as we do today, and we would like to

further promote this sort of relationship. Instead of criticizing each other for the past and agitating hostile feelings, I believe that promoting friendly ties between us will be of greatest benefit to both of us. That was what we were able to confirm in the talks.” Press Conference by Prime Minister Junichiro Koizumi on the occasion of the Asian-African Summit 2005 http://www.mofa.go.jp/region/asia-

paci/meet0504/press.html 114

Az Ázsia-Afrika találkozóról és azt azt követő sajtó konferenciáról bővebb információ a következő

honlapon olvasható: Press Conference by Prime Minister Junichiro Koizumi on the occasion of the Asian-African Summit 2005 http://www.mofa.go.jp/region/asia-paci/meet0504/press.html

79

hibát, már tartózkodik a szentély meglátogatásától, melyet mind a kínai, mind a dél-korai közvélemény megelégedése kísér. Tehát a feszültségek ellenére a politikai kapcsolatok stabilnak mondhatók, azonban Japán részéről Kína felfegyverkezése, és az egyre növekvő, katonaságra szánt büdzséje aggodalomra ad okot. Japán védelmi kiadványában (Japan Defence White Paper) egyenesen felhívja a figyelmet a kínai hadsereg rohamos fegyverkezésére és kifejezi aggodalmát a kérdésben. A Kína-Tajvan viszony, valamint a Kína-Japán területi viták képezik az aggodalom legfontosabb kiváltóit. Egy esetleges közvetlen konfrontáció esélye elhanyagolható, mégis az elmúlt kirobbant botrányok következtében a kapcsolatok barátságos volta megkérdőjelezhető. Bár a sajtóban számos alkalommal előkerül a téma, egy közvetlen támadást Japán ellen Kína részéről nem tartanak valószínűnek a kutatók.115 A viták kiváltója azok a természeti erőforrások, melyek a kérdéses Senkoku szigetek környezetében és a kelet-kínai tenger két ország között húzódó határvonalak mentén találhatók. Kína részéről folyamatos területi sértések történnek, melyet a japán kormány erősödő ellenszenve kísér. Ami Kína hadseregét illeti, alapvetően a felszerelések modernizálására törekszik viszonylag kis létszámú hadsereg fenntartásával. Elsősorban tengeri és légi tekintetben fejleszti a hadsereget, jelenleg azonban a Japán Védelmi Minisztérium 2010-ben nyilvánosságra hozott White Paper jelentése alapján Kína nem mutat egy tiszta, specifikus jövőképet a katonai modernizációban. Ebből a nézőpontból nézve sokan kételkedve fogadják Kína katonai erejét és azt, hogy az milyen mértékben fog hatást gyakorolni a régió biztonság politikájára és Japán biztonságára. Ez egy olyan kérdéskör, melyet a Japán Védelmi Minisztérium a jövőben gondosabban fog vizsgálni. Kína és Japán között egy gazdasági szinten megnyilvánuló versengés is megfigyelhető, s így a gazdasági és politikai kapcsolatok együttes vizsgálata nélkülözhetetlen. Kína láthatóan minden erejével azon volt az elmúlt években, hogy megelőzze Japánt és átvegye a vezető pozíciót a térségben. 2010-re ez meg is valósult, amikor Kína megelőzve Japánt a világ második gazdaságává lépett elő. Kína reál GDP-je

115

„ Agency Aticipates China Attack on Japan” published by Tokyo Shinbun November 8, 2004

80

10,3%-al növekedett az előző év azonos időszakához képest.

116

Növekedtek a befektetési

és a kereskedelmi kapcsolatok is. A japán gazdaság egyik legnagyobb előmozdítója a Kína felé irányuló exportja, mely folyamatosan és nagyigényű fogadó piacot jelent, előlépve Japán legjelentősebb gazdasági kapcsolatává. Bár 2009-ben 11,6%-os csökkenés volt megfigyelhető, mégis az export 109,6 billió USD értéket ért el, megelőzve az USA felé irányuló kivitelét Japánnak. Az exportszerkezet tekintetében a kivitel negyede elektronikai ipari termék, főleg alkatrész. A kivitel részaránya 14,6%-ot csökkent a válság következtében, elérve a 25.7 billió USD értéket. Az export további területe a gépek, gépalkatrészek, az acél, autó és közlekedési eszközök, de csökkenés volt megfigyelhető szinte minden fő export termék tekintetében. Az import tekintetében 2002 óta Kína a legjelentősebb partnere. 117 A befektetési kapcsolatok is fontos részét képezik az együttműködésnek. Azok évről évre növekednek, 2008 és 2009 között 12.7%-ös növekedést realizáltak. A jövőben égető kérdéskör Japán és Kína részéről is, hogy a folyamatosan élénkülő, jól működő gazdasági kapcsolatok és szakember, diák és kulturális csereprogramok képesek-e enyhíteni a diplomáciai, politikai feszültséget a két nemzet között, valamint azok képesek-e megakadályozni egy esetleges konfliktus kialakulását. Véleményem szerint nagymértékben meghatározó Kína magatartása a Senkoku-szigetek területi vitáiban, a hatpárti tárgyalások során képviselt szerepvállalása, valamint Oroszország magatartása az északi területi viták kapcsán, melyek formálják magát a japánkínai kapcsolatokat is. Vitathatatlan, hogy a gazdasági kapcsolatok élénkítik a diplomáciai párbeszédet és a kereskedelmem és a befektetések volumenének emelkedésével a két ország egyre inkább függővé válik a másiktól. Ugyanakkor aggasztó, hogy ezek a kapcsolatok nem ellensúlyozzák a történelmi ellenérzést és a napjainkban megújuló területi kérdésekből kialakuló ellenszenvet, mégis azok jelentik az egyensúlyt a kapcsolatokban és azok a kialakuló konfliktusok megoldásának előmozdítói is egyben.

116

World Bank: Country pages and key indicators (2010),

http://siteresources.worldbank.org/INTEAPHALFYEARLYUPDATE/Resources/5501921300567391916/EAP_Update_March2011_china.pdf 117

Jetro annual report 2010, http://www.jetro.go.jp/en/reports/white_paper/trade_invest_2010.pdf

81

5. Összefoglalás

Egy 2009-ben készített kutatás azt mutatja, hogy Japán kevésbé versenyképes központ Ázsiában. A felmérés az ázsiai központú anya vállalatokat, a háttér irodákat, a termelési-, kutatás-fejlesztési, logisztikai, pénzügyi és marketing - központokat vonta be vizsgálatába. Míg 2007-ben Japánnak vezető szerepe volt az ázsiai központú anya vállalatok befogadása, valamint a kutatás-fejlesztési intézetek tekintetében, addig 2009-re vesztve ebből a pozícióból Kína vette át az összes említett területen a vezetést.

118

A

jelentés alapján elmondható, hogy a globális vállalatok egyre inkább Japán szomszédos országait és a fejlődő ázsiai országokat választják befektetéseik helyszínének, melyek a Japán piac és gazdasági fejlődés lassulását eredményezik. Japán

Kína

rohamos

előre

törésének

köszönhetően

gyorsan

veszít

versenyképességéből, melyhez az is hozzájárul, hogy Kína egyre inkább a magas minőségű technológiát használó és jó háttér iparral rendelkező országok sorába tartozik. Emellett problémát jelent, hogy a japán kormány nem időben és nem megfelelő lépésekkel reagált múltbéli kihívásokra. Minél inkább Kína, India és az ASEAN országok lettek Ázsia motorjai és a világ termelő központjai, a japán kormány egyre inkább rákényszerült arra, hogy megváltoztassa addigi hozzáállását nem csupán regionális, de globális szinten egyaránt. Az ASEAN országok aktív kapcsolatokat folytatnak Japánnal és mint kereskedelmi és befektetési központok egyre inkább növekvő szerepet kapnak a régióban, növelve ezzel a Japánnal szemben állított versenyt. Dél-Korea és Szingapúr már most számos lépéssel Japán előtt áll a már említett területeken, mely Japán számára egyre inkább égető módon követel ellensúlyozó intézkedéseket. Gazdasági fronton is számos megpróbáltatással kellett szembesülnie az elmúlt néhány évben. A kilencvenes évek lassulását követően a belső problémák, a növekvő munkanélküliség, a defláció és a gazdaság stagnálása a kétezres évek közepére mérséklődött. Majd mikor a gazdaság elkezdett pozitív jeleket mutatni a felzárkózásra, a 118

„Survey on Attitude of Western and Asian Companies toward Investment in Japan” Ministry of Economy, Trade and Industry, Japan http://www.meti.go.jp/english/policy/external_economy/investment/asian_center201102.pdf

82

Lehmann Brothers összeomlásával kirobbant 2008-as világgazdasági és hitelpiaci válság ismét megpróbáltatás elé állította a gazdasági ágazatokat, különös tekintettel termelési és kereskedelmi területen. 2010-re a gazdaság ismét élénkült, megindult a termelés, növekedtek az exportmutatók, a szárnyaló yen stabilizálódni látszott. Ekkor következett 2011. március 11, a fekete péntek, amikor a Japán történelmének legnagyobb földrengése és az azt követő szökőár következtében tizenháromezer halottat és közel tizenhatezer eltűnt személyt regisztráltak, városok és falvak pusztultak el. A földrengés következtében megsérült a fukushimai atomerőmű, s így a helyzet természeti katasztrófa mellett nukleáris krízissé is alakult. Japán központi bankja, a Bank of Japan gyors és hatékony reagálásának köszönhetően újonnan kibocsájtott jent pumpáltak a gazdaságba, ezzel megmentve az országot a pénzügyi válságtól. A földrengés és szökőár gazdaságra gyakorolt hatása még nem nyilvánvaló. Jelentős az anyagi kár és mellette megjelent a bizonytalanság érzése valamint magas fokú önbizalomvesztés, a vállalkozási kedv a cégek látásmódjában, amely egy olyan magasan bizonytalanság kerülő ország tekintetében, mint Japán komoly problémát okoz nem csupán az emberek, de a vállalatok életében is. A Bank of Japan rendszeres felmérést végez a japán cégek vállalkozási önbizalmával kapcsolatosan Japán legjelentősebb előállító cégei között. A „Tankan Survey of Business” felmérés március 6.-i majd a katasztrófát követő felmérés eredményeinek összehasonlításából kiderül, hogy a japán cégek önbizalma és látásmódja drasztikus mértékben romlott. A felmérés során a cégek az üzleti környezetet jellemzik, és pontozzák azt. A Bank of Japan szerint az értékek nem teljes mértékben mutatják a katasztrófa eredményét, de egyértelműen pesszimisták a jelenlegi helyzetet, valamint a közeljövőt illetően. A katasztrófát megelőző felmérések azt mutatják, hogy a termelés válságot követő bővülésével és a külföldi kereslet növekedésével a vállalatok színesen látták az elkövetkező időszakot. Azonban a katasztrófát követően, mely során nem csupán lakóházak, de gyárak és cégek is súlyos károkat szenvedtek az alkatrész termelő egységek szétrombolását eredményezték z érintett területeken. Számos nagyvállalat, köztük a Toyota Motor Corporation vagy a Sony Corboration is a gyártás elhalasztásával hiányt szenvedett és nem tudta teljesíteni vállalt üzleteit. Nem csupán a termelés állt le az északi térségben, de az emberek fogyasztási hajlandósága is csökkent ország szerte, emellett elmélyült a bizonytalanság érzése. A kormány által nyilvánosságra hozott hivatalos adatok szerint az 83

újjáépítés 309 billió USD-t vesz igénybe, s ezzel ez a katasztrófa bevonult a világ legdrágább katasztrófái közé, ha csupán a gazdasági vonatkozását vizsgáljuk. Pénzügyi területen is bizonytalanság alakult ki. A központi bank azt javasolta az országgyűlésnek, hogy értékesítsenek állami kötvényeket a költségvetés stabilizálása érdekében. Az országgyűlés nagy része erős ellenérvekkel reagált. A pénzügyminiszter, Yosano Kaoru azt nyilatkozta a Kyodo Hírügynökségnek, hogy ezek a lépések ahhoz vezetnének, hogy csökkenne Japán iránti bizalom a nemzetközi szinten, ezért ellenzi azokat. A katasztrófa eredményeképpen a pesszimizmus jelei mutatkoznak szinte minden termelő vállalkozás sorában, elsősorban érintve a kis- és középvállalkozási réteget, de több nagyvállalat is bejelentette, hogy csökkenteni fogják befektetéseiket. A Bank of Japan felmérése tizenegyezer vállalatot kérdezett meg, amelyek 96%-a szolgáltatott választ. 119 A negatív válaszok minden kétséget kizáróan nem okoznak meglepetést. A Barclays Capital becslése szerint a Tohoku térségben történt katasztrófa a Japán GDP 67%-át érinti és még hosszú időre van szükség, hogy a helyzet stabilizálódjon a térségben. Amellett, hogy az energia ellátásban hiányt szenvednek ország szerte, a radioaktív anyagok tengerbe, levegőbe és termőföldbe valójutása is számos kihívás elé állítja az országot. Ennek következtében a térségben az export, a termelés teljesen szünetel és a hosszan elnyúló hatások miatt a helyzet még sokáig nem fog stabilizálódni. Ez oly mértékben tovább rontja a helyzetet, hogy a más országok a csökkenő bizalom hatására nem fognak termékeket importál Japánból, mely nehezíteni fogja a nem csupán a térség, de valószínű egész Japán talpra állását. Nem csak az exportot fenyegeti lassulás. Az import tekintetében is számos problémával kell Japánnak megbirkóznia a súlyosan sérült infrastruktúra miatt. A The Economist felmérése alapján Brunei GDP-nek 28%-a származik a Japánba exportált termékeiből, de Katar, az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait és Szaúd-Arábia is nagymértékben függ Japán gazdaságának alakulásától. Ezek az országok elsősorban kőolajat, földgázt exportálnak a szigetországba, mely a dolgok jelenlegi állása szerint jövedelmező számukra a nukleáris ipar válásága miatt. Malajzia is keresletnövekedésre számíthat az újjáépítések okozta fa iránti megnövekvő kereslet miatt. Szingapúr, Tájföld és

119

Hosaka, Tomoko ( April 1, 2011) Japan 'tankan' survey shows better business confidence before

tsunami disaster, The Associated press

84

Tajvan amellett, hogy ellátói a japán gazdaságnak, függnek is tőle alkatrész behozataluk miatt. A japán termékek iránti csökkenő kereslet negatívan érintheti termelésüket és akadályozza az alkatrészellátást.120 Mivel jelenleg Japán energia hiányban szenved, azt a magasabb kőolaj és földgáz importtal kompenzálja. A Centre for Global Energy Studies in London felmérése alapján jelenleg Japán napi háromszáz ezer hordó kőolajat használ, mely növeli a kőolaj világpiaci árát. Líbiában kialakult helyzet is hasonló hozadékkal jár, vagyis a japán gazdaságot érintő problémák az egész világgazdaságban éreztetik hatásukat. Az elmúlt fél évszázadban Japán és Kelet-Ázsia regionális szereposztása ezen ázsiai országok és az USA kölcsönös stratégiai együttműködésén alapult. Ez idő alatt, kezdve a második világháborút követő helyzettel, a hidegháború időszakával és annak fegyveres konfliktusaival Ázsia ütközőzónája volt a bipoláris nagyhatalmak politikájának. Átalakulások vették kezdetüket és a huszadik század végére ezek az országok sikeresen kapcsolódtak be a világkereskedelembe oly mértékben, hogy a huszonegyedik század első évtizedének végére Ázsia lett a világtermelés központja. A háborút követően kialakult rend a gazdasági fellendülés és a válságok hatására átformálódott. A kommunista Kína bekapcsolódva a világkereskedelembe, előlépett a világ második legnagyobb gazdaságává, visszaszorítva Japánt a harmadik helyre. Bár a Szovjetunió felbomlott, napjainkra a világrend kötődéseit megvizsgálva megállapítható, hogy egyre inkább ismét két pólus kialakulásának lehetünk szemtanúi, ezúttal az USA és a Népi Demokratikus Kína főszereplésével. USA erősítve kétoldalú biztonsági kapcsolatait Dél-Koreával, Tajvannal és Japánnal, valamint a Csendes- Óceán ázsiai térségének déli országaival alkotja az egyik tábort, ugyanakkor Kína szerepét növeli nem csupán ezeken a területeken, de igyekszik befolyását kiterjeszteni északi szomszédjára, Oroszországra, valamint a közép-ázsiai térségre a SESZ együttműködés keretein belül, kialakítva egy egyre növekvő függőséget és bonyolult, hálózatos kapcsolati rendszert mind gazdasági, mind politikai, mind biztonság politikai fronton. A gazdasági kapcsolatok jól működnek és feltételezhetően ez fogja képezni az alapját a közeljövőben formálódó kapcsolatoknak, egyensúlyt teremve az esteleges politikai és diplomáciai téren kialakuló konfliktusoknak. A gazdaság okozta kölcsönös függőség determinálja a kapcsolatokat, melynek köszönhetően minden fél érdeke a térség 120

A témáról bővebben a The Economist 2011 március 22.-i számában, a „Who relies on Japan?” cikkben olvasható.

85

stabilitása, fejlődése és kapcsolati szálainak erősítése. Azonban Kína politikai megnyilvánulásából

érezhető,

hogy

Ázsiát

Kína

központtal,

redukált

USA

szerepvállalással képzeli el a jövőben. Míg korábban jellemző volt, hogy az ázsiai országok az USA felé irányuló kereskedelem növelésével biztosították fejlődésüket, addig az USA stabilitást és a geopolitikai rend védelmét exportálta Ázsiába. Napjainkba mindez nem egyértelmű. Kína rohamos előre törésével ugyanis a korábban kialalkított geopolitika átrendeződni látszik s a régió szorosabb együttműködésének következtében az eddig hegemón USA a régi státuszát nem képes megtartani. Japán külpolitikájában érezhetően nyit a régió országai felé és Kína is inkább az ázsiai régióra összpontosítja figyelmét. Megnövekedtek a párbeszédek, a többoldalú találkozók, miniszteri tanácskozások. Kína növeli szerepét a térségben, egyre inkább elkötelezi magát a régióban és egy tudatos külpolitikai szerepvállalást követ. Japán hiányát szenvedi a tudatos külpolitikai párbeszédnek és számos más problémával is szemben találja magát. Azonban érezhetően egyre jobban nyit a térség felé és bár még mindig erős kötelékkel kapcsolódik az USA-hoz, mégis szerepvállalásával egyértelműen jelzi, hogy függését csökkenteni kívánja. Emellett igyekszik felfedezni közös érdekeit nem csupán a régió többi országával, de példának okáért az EU-val is. A kétoldalú egyezmények biztosítják, hogy a jelenlegi világrend szereplők érdekei ne sérüljenek súlyosan, ezáltal a térség biztonsági rendje tekintetében jelentős változások nem várhatók. Konfliktuspontok ugyan vannak a térségben, Észak-Korea nukleáris felfegyverkezése, a SESZ törekvései, Kína és Oroszország Japánnal folytatott területi vitái, természeti katasztrófák és az országok belső konfliktusai bár nyugtalanságra adnak okot, a dolgok jelenlegi állása szerint ezeket a konfliktusokat az országok igyekeznek a diplomácia eszközeivel orvosolni. Egy komplex, feszültségekben bővelkedő rendet figyelhetünk meg a térségben, melyek gazdasági, politikai és biztonság-politikai szinten egyaránt éreztetik hatásukat. A térség függőségének köszönhetően a kérdéses országok mozgástere erősen behatárolt. Számos jelenség azt mutatja, hogy a világrend immáron az USA és Kína vezetésével formálódik, s az erőegyensúly ez által az átrendeződés útjára lépett. Míg gazdasági fronton egy erős függőség figyelhető meg Kínával, addig biztonság politikai fronton inkább az USA-ra támaszkodnak és aggódva nézik Kína felfegyverkezését a térségben. Ez az USA 86

szerepét mindinkább növeli a térségben, és jelenlétének szükségességét erősíti elsősorban Japán és Dél-Korea számára. Így ez a komplex kapcsolat számos kihívás elé állítja a térség és a világrend szereplőit. Dolgozatom bevezetőjében egyik feltett kérdésem az volt, hogy Japán hogyan reagál Kína előretörésére? A kérdés megválaszolása igen nehéz, tekintettel a nemrégiben megtörtént tragikus eseményekre, mely feltehetőleg egy jó ideig a japán döntéshozók megoldandó prioritásai közé fog tartozni és a külpolitika helyett inkább a belpolitikára fogják összpontosítani az erőforrásaikat. Annak hatásai jelenleg kevéssé láthatók. Azonban megvizsgálva az előzményeket, a következő következtetések állapíthatók meg. A hidegháború lezárását követően USA központtal egy unipoláris világrend alakult ki. A kelet-ázsiai rend is e köré csoportosult. Kínában a kommunizmus előretörése és a hidegháború konfrontációi erősen meghatározták a térség életét. Megnövekedett a régió és a pacifikum együttműködése iránti igény, ideológiai, majd később az egyre inkább egymástól függő nemzetek gazdasági kapcsolatai következtében gazdasági és kulturális vonalon (APEC, ASEAN, ASEAN Regional Forum, ASEAN+3, SAARC, ASEM). Kínában ugyan még mindig kommunizmus van, azonban az USA és Kína közeledése egymáshoz, továbbá Kína nyitása enyhített a térség biztonsági kérdéseinek súlyosságán. A Szovjetunió felbomlásával pedig a hidegháború befejeződött, így a kor világpolitikájának legégetőbb kihívása megszűnt létezni. Az egységesülő Európa amellett, hogy példáként szolgál az ázsiai regionális integrációk számára, hozzásegíti a térséget a párbeszéd növelésére

és

egy egységes,

folyamatos

kereslet

megteremtésére,

valamint

a

befektetéseknek köszönhetően a fejlődést is elősegíti a térségben. Így jelenleg a világrendben USA-Ázsia-Európa központtal egy erős interdependenciát figyelhetünk meg. A napjainkban látható rohamos fejlődése Kínának nem csupán a régió, de a világrend átformálását is eredményezi, ellensúlyozva az USA szerepét és geopolitikai jelentőségét a térségben. Ereje nem csupán gazdasági vonatkozásban növekszik stabilan, de politikai és katonai befolyása is egyre inkább nyilvánvaló. Regionalizációra építő külpolitikájának köszönhetően növelte jelentőségét és a tőle való függést a térségben, elsősorban az ASEAN Regionális Fórum, az ASEAN+3, a Six Party Talks és a SESZ-en belül betöltött szerepe által. Japán, mint az USA legjelentősebb partnere a térségben ezért arra törekszik, hogy kiegyensúlyozza Kína szerepét. 87

Az elmúlt évek eseményei azt mutatják, hogy Japán nem képes tartani a versenyt Kínával, sem a gazdasági, sem a politikai fronton. 2011-re Kína megelőzte Japánt, s így ő lett a világ második legjelentősebb gazdasága. Azonban még nem beszélhetünk két különálló pólusról, hiszen a kétoldalú gazdasági és politikai kapcsolatok vizsgálata során megállapítható, hogy a szereplők erősen függnek egymástól, és így bár igaz, hogy Kína megelőzte Japán gazdaságát, azonban mindezt azért tehette meg, mert Japán, Kína egyik legjelentősebb gazdasági partnere. Figyelembe véve Kína kapcsolatát az USA-val, hasonló következtetés levonható abban az esetben is és pont emiatt az erős kölcsönös függőség miatt gondolom, hogy nem alakulhat ki olyan mértékű verseny avagy rivalizáció, amely a térség országai biztonságát komolyan veszélyeztetné, vagy akár megváltoztatná a status quo-t. Való igaz, hogy Kína előretörését aggódó tekintetek kísérik, és katonai felfegyverkezése nem hagyja nyugodni sem a japán, sem az amerikai döntéshozókat. Kína, Oroszországgal és Indiával való közös érdekeinek felfedezése sem megnyugtató és a SESZ célja, szerepe sem teljes mértékben körvonalazódott. Az is meglepő, hogy a SESZ jelentőségét néhol túlzóan állítják be, néhol alulértékelik, valamint a témáról meglehetősen kevés kutatás és könyv került publikációra. Kína hatalmas erőforrás éhségéből adódóan függőségének mértéke sokkal inkább megnövekedett és várhatóan növekedni fog a jövőben is. Továbbá az sem elhanyagolható, hogy Kínának nem csak energia ellátásra van szüksége, de rá van szorulva a jövedelemmel rendelkező nagy fogyasztó piacokra, így Japánra az USA-ra vagy az EU-ra. Ezért a gazdasági együttműködésen alapuló kapcsolatok erősíthetik a politikai párbeszédet az országok között és csökkenthetik az esélyét a tényleges konfrontáció kialakulásának. Érdekes, még válaszra váró kérdés, hogy a kelet-ázsiai régió geopolitikája hogyan fog formálódni a jövőben és hogy az egyes országok milyen mértékben fognak szerepet vállalni a régióbeli és az új világrend kialakulásában.

88

Irodalomjegyzék Könyv

Chikako Kashiwazaki (2006) Japanese Immigration Policy: Responding to Conflicting Pressures, published by Keio University Tsuneo Akaha, Monterey Institute of International Studies C. Fred Bergsten, Charles Freeman, Nicholas R. Lardy, Derek J. Mitchell, (2009), China's Rise: Challenges and Opportunities, Peter G. Peterson Institute for International Economics and Center for Strategic and International Studies, Washington Drifte, Reinhard (1998) Japan's foreign policy for the 21st century: from economic superpower to what power?, Published by Macmillian Press Ltd. Hook, Glenn D. (2001): Japan's international relations: politics, economics and security, Routlege Gergely Attila (2007): Japán értékelések az Európai Unióról, Szerdahelyi IstvánWintermantel Péter (szerk.) Japanológiai Körkép, ELTE Eötvös Kiadó Michael J. Green (2003),Japan's reluctant realism: foreign policy challenges in an era of uncertainity, Published by Palgrave Macmillian Togo, Kazuhiko (2010) Japan's Foreign Policy, 1945-2009: The Quest for a Proactive Policy, Published by Koninklijke Brill NV, Leiden, The Netherlands

Web

Agreement on mutual recognition between the European Community and Japan, http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2001:284:0003:0026:EN:PDF, (Letöltve: 2011.03.18) Agreement on Co-operation on Anti-competitive Activities, http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:22003A0722%2801%29:EN:NOT, (Letöltve: 2011.03.18) Blanchard, Buckley (4 March 2010), China says defense spending rise slows to 7,5%, www.reuters.com (Letöltve: 2011.03.27)

89

Corvinus Külügyi és Kultúrális Egyesület, Biztonságpolitikai Szemle, http://biztpol.corvinusembassy.com/?module=corvinak&module_id=4&cid=90 (Letöltve: 2011. 02.05) China-Russia Joint Statement on 21st Century World Order, 1st July, 2005 by Pople Republic of China /Russian Federaton. www.politicalaffairs.net, (Letöltve: 2011.03.20) Declaration of Heads of Member States of Shanghai Cooperation Organization, Astana, 5 July 2005, www.sectsco.org/html/00500, (Letöltve: 2011.03.23) Dilip Hiro (16 June 2006): Shanghai surprise, The summit of SCO reveals how power is shifting in the world, www.guardian.co.uk (Letöltve: 2011.03.30) EU External Relations, Japan, Joint Political Declaration, http://ec.europa.eu/external_relations/japan/docs/joint_pol_decl_en.pdf EU External Relations, Japan, Action Plan 2001, http://ec.europa.eu/external_relations/japan/docs/actionplan2001_en.pdf, (Letöltve: 2011.03.18) EU External Relations, Japan, ASEM, http://ec.europa.eu/external_relations/asem/index_en.htm, (Letöltve: 2011.03.18) EU Gateway to Japan hiv. http://www.eu-gateway.eu/, (Letöltve: 2011.03.18) EU-Japan Center for Industrial Cooperation http://www.eu-japan.eu/global/businesstraining.html, (Letöltve: 2011.03.18) Federation af American Scientists http://www.fas.org/nuke/guide/dprk/missile/nd-1.htm, (Letöltve: 2011. 03.10) Global Security, www.globalsecurity.org (Letöltve: 2011.03.20) Hsiao, Michael and Yang, Alan: Soft Power Politics in the Asia Pacific: Chinese and Japanese Quests for Regional Leadership. Tha Asia Pacific Journal: Japan focus, http://japanfocus.org/-Michael-Hsiao/3054 (Letöltve: 2011. 02.05) International Centre for Trade and Sustainable Develompment: Japan, EU push nem round, www.ictsd.org, (Letöltve: 2011.03.21) Iwashita, Akihiro (2008): The Shanghai Cooperation Organization and Japan: Moving Together to Reshape the Eurasian Community, www.brookings.edu (Letöltve: 2011. 03.25) Japanese External Trade Organization (JETRO), www.jetro.go.jp,

90

Jetro annual report 2010, http://www.jetro.go.jp/en/reports/white_paper/trade_invest_2010.pdf (Letöltve: 2011. 02.05) Japan Automobile Manufacturers inc. (JAMA), http://www.jama-english.jp/index.html (Letöltve: 2011.02.15.) Japán Autó-Alkatrést Ipar Egyesülete, Nihonjodóshabuhinkójókai,日本自動車部品工業会, Japan Auto Parts Industries Association, http://www.japia.or.jp/index.html (Letöltve: 2011.02.21) Lawrence (4 March 2009): China plans to boost 2009 military spending by 14,9%, www.bloomberg.com, (Letöltve: 2011.03.27) Magyar Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, http://www.nkth.gov.hu/hivatal/main.php?folderID=3752&objectID=5006215, (Letöltve: 2011.03.18) Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség, ITDH Hungary Zrt., http://www.itdh.hu/engine.aspx?page=orszaginfo_jp, (Letöltve: 2011.03.18) Ministry of Japan, www.mof.go.jp Ministry of Economy, Trade and Industry, www.meti.go.jp Ministry of Finance , Trade Statistics os Japan Ministry of Internal Affairs and Communications, Statistic Bureau, Director-General for Policy Planning and Statistical Research and Training Institute, Trade statistics, export and imports Ministry of Foreign Affairs of Japan, Japan in the UN security Council- our Viewpoint, http://www.mofa.go.jp/policy/un/index.html, (Letöltve: 2011. 03.05) Ministry of Foreign Affairs of Japan, „Japan’s ODA” , www.mofa.go.jp (Letöltve: 2011. 02.23) Ministry of Foreign Affairs of the People’s Republic of China, www.fmprc.gov.cn (Letöltve: 2011. 04.03) Ministry of Foreign Affairs of Japan, Japan’s ODA Data by Country, www.mofa.go.jp (Letöltve: 2011. 04.07) Ministry of Foreign Affairs of Japan, central Asia plus japan Dialogue www.mofa.go.jp (Letöltve: 2011. 04.11) Ministry of Economy, Trade and Industry, Japan, Economic and Industrial Policy, http://www.meti.go.jp/english/policy/economy/growth/index.html (Letöltve: 2011.04.01) 91

Ministry of Foreign Affairs of the People’s Republic of China, www.fmprc.gov.cn, (Letöltve: 2011.03.29) Minnick (4 March 2011), China’s defense budget hits record, www.defesenews.com Nato Tükör, http://www.nato.int/docu/review/2007/issue2/hungarian/art4.html (Letöltve: 2011. 02.05) Naoto Kan beszéde, Davos Annual Meeting 2011, teljes terjedelemben megtekintheto a www.youtube.com online video megosztó portálon., (Letöltve: 2011.04.10) Nomura Research Institute, Ltd., (2009) Japan’s Major IT Markets: Scale and Trends, http://www.nri.co.jp/english/news/2009/091221.html (Letöltve: 2011.02.15.) Office of the Assistant Secretary of Defence (Public Affairs) http://www.fas.org/news/dprk/1998/t07091998_t709kore.html, (Letöltve: 2011.03.22) Press Conference by Prime Minister Junichiro Koizumi on the occasion of the AsianAfrican Summit 2005 http://www.mofa.go.jp/region/asia-paci/meet0504/press.html (Letöltve: 2011.03.30) Regulatory Reform Dialogue (RRD) http://www.deljpn.ec.europa.eu/relation/showpage_en_relations.regulatory.php, (Letöltve: 2011.03.18) Saunders, Phillip: Taiwan’s Response to China’s Missile Buildup. Center for Nonproliferation Studies (CNS), Monterey Institute of International Studies, (October 2002), http://www.nti.org/e_research/e3_17a.htm (Letöltve: 2011. 02.05) South Asia Analysis Group, Paper no.1836 www.southasiaanalysis.org, (Letöltve: 2011.03.30) „Survey on Attitude of Western and Asian Companies toward Investment in Japan” Ministry of Economy, Trade and Industry, Japan http://www.meti.go.jp/english/policy/external_economy/investment/asian_center201102.p df (Letöltve: 2011.03.30) The US-China Business Council, http://www.uschina.org/statistics/fdi_cumulative.html (Letöltve: 2011.03.15) The US-China Business Council, http://www.uschina.org/statistics/tradetable.html (Letöltve: 2011.03.15) U.S.-Japan Business Council, Washington, Expanding FDI in Japan: M&A is the Key, (July 2005), http://www.usjbc.org/FDIinJapanFinal8-05.pdf (Letöltve: 2011.02.14.) Vezetőképző program (Executive Training Programme), http://www.etp.org, (Letöltve: 2011.03.18) 92

Watts, Jonathan (20 December 2009)- Coppenhagen summit: China’s quiet satisfaction at tough tactics and goalless draw, www.guardian.co.uk, (Letöltve: 2011.03.20) World Statistics 2008, Statistics Bureau, Ministry of Internal Affairs and Communication, http://www.stat.go.jp/english/data/nenkan/index.htm (Letöltve: 2011.02.15.) World Bank: Country pages and key indicators (2010), http://siteresources.worldbank.org/INTEAPHALFYEARLYUPDATE/Resources/5501921300567391916/EAP_Update_March2011_china.pdf (Letöltve: 2011.03.20) WTO Dispute Settlemeent, Dispute Cases, www.wto.org WTO Dispute Settlement, Dispute DS322, United States-Measures Relating to Zeroing and Sunset Review (Letöltve: 2011.03.17) www.wto.org WTO Dispute Settlement , Agriculture Negotiations: The issues, and where we are now, www.wto.org (Letöltve: 2011.03.18)

Cikk, Publikáció

A crisis of leadership, too (24 March, 2011), The Economist Agency Aticipates China Attack on Japan (November 8, 2004). Tokyo Shinbun Chanlett-Avey, Emma; Cooper, William; Manyin, Mark; Japan-U.S. Relations: Issues for Congress (13.January 2011) Congressional Research Service Report RL 33436 Chien-peng Chung (2004) The Shanghai Co-operation Organization: China’s Changing Influence in Central Asia. The China Quarterly Cooper, William H. (2007) U.S.-Japan Economic Relations: Significance, Prospects, and Policy Options, Congressional Research Service Report RL 32649 Dobrovits Mihály (2011) Közép-Ázsia a XXI. század elején, Magyar Külügyi Intézet, MKI-tanulmányok T-2011/5 Dr. Nuri, Maqsudul Hasan (10 November 2010), , Japan and the SCO, International Herald Tribune, Mainichi Shinbun 19 July 2006 French, Howard W. (18 Aug. 2006): Koizumi’s shrine visits cast pall over his legacy. The New York Times Global Insight Inc., Global Petroleum Outlook, Winter 2004-2005

93

Hosaka, Tomoko ( April 1, 2011) Japan 'tankan' survey shows better business confidence before tsunami disaster, The Associated Press Ishaan Tharoor (Sept. 07, 2010): China broadens its strategy in the South Pacific. The Japan Times Japán tőke a nagyvilágban, Cégvezetés, VI. évfolyam 10. szám Kageyama, Yuri (May 23, 2010), Japan PM apologizes as U.S. Okinawa base stays. Navy Times, Landler, Maark (30 Oktober 2010): U.S. works to ease China-Japan conflict. The New York Times Measures to Make Japan Asia’s center for Business (2011) published by: Ministry of Economy, Trade and Industry, Japan Park, John S. (2005): Insidde Multilaterism: The Six-Party Talks, The Center for Strategic and International Studies and the Massachusetts Institute of Technology, published by: The Washington Quartely (Autumn) 28:4 page: 75-91 Ramzy, Austin (Sept. 13, 2010): China increases pressure on Japan over ship collision, The Japan Times Russia to deploy more arms on Kurils, claimed by Japan (9 February 2011) BBC News Europe Summary of National Defense Program Guidelines for FY 2011 published by: Ministry of Defence Takahashi, Kosuke (Mar. 12, 2011): Scandals strain US-Japan relations. Asia Times Who relies on Japan? (22 March 2011). The Economist

94

Mellékletek

1. sz. Melléklet Japán exportjának legfontosabb iránya és importjának származássi országa 2009-ben Japán kereskedelmének mértéke főbb partner-országai szerint 2009, (millió Yen) Import Összesen

Export 51 499 378

Ázsia

54 170 614 Ázsia

Egyesült Arab Emírségek

2 114 643

Egyesült Arab Emírségek

605 373

India

347 827

India

591 265

Indonézia

2 037 562

Indonézia

869 687

Omán

307 361

Omán

217 748

Qatar

1 483 205

Dél-Korea

4 409 729

Dél-Korea

2 051 039

Kuwait

114 815

Kuwait

836 347

Szaud-Arábia

502 294

Szaud-Arábia

2 719 745

Szingapúr

1 933 160

Szingapúr

570 495

Thájföld

2 069 705

Thájföld

1 495 169

Kína

10 235 596

Kína

11435984

Tájvan

3 398 677

Tájvan

1 710 710

Hong Kong

2 975 131

Hong Kong

102 940

Fülöp-szigetek

767 175

Fülöp-szigetek

598 279

Malájzia

1 200 110

Brunei

311 118

Észak-Amerika

Vietnám

649 003

U.S.A.

8 733 359

Malájzia

1 558 352

Kanada

722 761

Mexikó

636 567

Észak-Amerika U.S.A.

5 512 350

Dél-Amerika

Kanada

857 526

Argentina

56 731

Mexikó

261 097

Columbi

72 383

Chile

124 933

Dél-Amerika

95

Argentina

59 045

Brazília

395 042

Chile

494 974

Venezuela

50 001

Brazília

592 554

Európai Unió

6 749 193

Peru

155 157

Európa

Európai Unió

5 517 630

Írország

70 012

Írország

434 831

Egyesült Királyság

1 102 081

Egyesült Királyság

530 912

Olaszország

448 121

Olaszország

594 533

Ausztria

73 895

Ausztria

126 305

Hollandia

1 260 281

Hollandia

322 842

Görögország

64 044

Svédország

158 018

Svédország

134 999

Spanyolország

219 077

Spanyolország

239 035

Dánia

203 749

Németország

1 553 460

Németország

1 563 394

Finnország

79 700

Finnország

107 630

Franciaország

577 432

Franciaország

854 077

Belgium

498 298

Oroszország

825 505

Oroszország

306 514

Afrika Dél-Afrikai Köztársaság

Afrika 465 359

Óceánia Ausztrália

Dél-Afrikai Köztársaság

243 156

Óceánia 3 242 263

Ausztrália

Forrás: Ministry of Trade, Japan

96

1 135 115

2. sz. Melléklet: Ábrák és táblázatok listája

1. ábra: Világ főbb exportálóinak megoszlása 2009

15. oldal

2. ábra: Főbb importrészesedésű országok a világkereskedelemben

15. oldal

3. ábra: Japán befektetések mértéke a világban

21. oldal

4. ábra: Külföldi működő-tőke befektetések Japánban

22. oldal

5. ábra: Külföldi működő-tőke értéke a tőzsdén

22. oldal

6. ábra: USA és Japán Kereskedelme

33. oldal

7. ábra: Legjelentősebb ENSZ büdzsé befizetők 2007 (millió USD)

49. oldal

8. ábra: ENSZ büdzsé befizetők megoszlása 2007

49. oldal

9. ábra: Kína legjelentősebb kereskedelmi partnerei 2009

75. oldal

10. ábra: Kínai export legfontosabb célterületei

76. oldal

11. ábra: Kína TOP 10 import partnere

77. oldal

1. táblázat: Japán legjelentősebb partnereinek GDP növekedése százalékban

9.oldal

2. táblázat: Világkereskedelem mutató 2005-2009

12.oldal

3. táblázat: Világkereskedelem megoszlása 2009 (millió USD)

14.oldal

4. táblázat: Japán kereskedelem trendjei (2008-2009) 5. táblázat: Japán legjelentősebb kereskedelmi partnereivel folytatott kereskedelme 2008-2009 (millió USD, %)

16.oldal

6. táblázat: Japán külkereskedelmi áruszerkezete 2009

18. oldal

7. táblázat: Japán befektetések mértéke a világban (billió Yen)

21. oldal

8. táblázat: Top 10 befektető ország Kínában, 2008-2009 (billió USD)

74. oldal

9. táblázat: Kína export-import alakulása 2000-2009 (billió USD)

77. oldal

97

17.oldal