2012. j ú l i u s 22–29.
J u b ile u m i k ia d v á ny
S ta tis z tik á k
1. szám
„Diákmunka” „ez olyan, mint egy építőtábor” - lehet hallani egy-egy elejtett szót a várban a látogatók szájából. Mi is az a várszépítő tábor? Visszasétáltunk egészen a kezdetekig, Pinczésné Kiss Klárával beszélgettünk. Nagyon kíváncsiak voltunk arra, hogyan született meg a tábor megszervezésének az ötlete és hogyan jutottak el a megvalósításig. 1. Hogyan jött létre a kapcsolat a fülekiekkel? 2002 őszén egy családi kirándulás során jártunk a fuleki várban, ahol lenyűgözött a vár és az abból elénk táruló látvány. Szomorúan tapasztaltam azonban, hogy a vár falain sok a gaz és bizony nagyon sok helyen lenne mit javítani. 12 helyi és 10 országos falu-, illetve városvédő tábor tapasztalatának birtokában úgy gondoltam, hogy Füleken, ebben a csodálatos környezetben is kellene tábort szervezni. Ezt elmondtam az akkor itt dolgozó Palkovics Gyulának, aki később segített az Oppidum Fileck vezetőivel, Anderkóné Agócs Erikáékkal megismerkedni. 2. Mik történtek ezután? 2003 februárjában találkoztunk először személyesen a fuleki városházán. Akkor beszéltük meg a közös programlehetőségeket és azt, hogyan kellene megszervezni Füleken a várszépítő tábort. 2003 nyara már eseménydús volt: a ságújfalusi faluszépítő táborban, valamint a tatai országos ifjúsági városvédő táborban vettek részt Fülekről néhányan - köztük Erika néni is majd ezt követően megrendezésre került az I. Várszépítő Tábor Füleken! Azóta is minden évben folyamatos az együttműködés. 3. Milyen szervezési munkát végez a táborok kapcsán? A tábori szervezés összetett munka. Több hónapos előkészületei vannak: az anyagi források előteremtése, a munkálatok és az ahhoz szükséges eszközök, az étkezések, a szállás, a délutáni foglalkozások megszervezése, a táborozok körének és a felnőtt segítőknek a felmérése stb. Nagy a felelősség, hiszen a ránk bízott fiatalokért, a munkálatok helyszíneiért, az ott végzett munkáért a szervezők felelnek... 4. Hány tábort szervezett már és hol? 1991 óta összesen 22 faluszépítő tábort szerveztem Ságújfaluban, továbbá 20 országos tábort, 2 „altábort” és 5 erdélyi (torockói) tábort vezettem napjainkig, de ezeken túl igyekeztem segíteni a füleki táborok indítását, illetve más egyéb helyi táborok munkáját. Az 50. táborom vezetését kezdem augusztus 1-én Torockón. Az országos táborok helyszínei nagyon változatosak voltak. A Dunántúlon Fertődön, Komáromban, Tatán, Majkon, Esztergomban, Budaörsön, Zánkán, Tapolcán, Sümegen, Kehidán, Pákán, Keszthelyen, Kárászon és Kánban, Kelet-Magyarországon Szanticskán, Taxcalon, Füzérradványban, Nyíregyházán és Gyulán voltak tábori helyszíneink, ezeken túl „altábort” Kánban és Majk-Vértesszentkereszten rendeztünk. („Altábornak” nevezem a „fő” tábor után, kisebb létszámmal megrendezett olyan tábort, ahol korábban már jártunk, s visszahívtak bennünket valamilyen speciális munkát elvégezni.) 5. Volt-e mintája a tábornak, ha igen, mi volt az? Minden tábor más és más. Én először az esztergomiaktól hallottam. Meggyes Miklósné Ildikótól, hogy mennyire sikeres táborokat vezet. Számomra talán ez volt a „minta”, ami alapján igyekeztem először Ságújfaluban, majd az országos táborokban megteremteni egy sajátos arculatot.
1
6. Hogy érezte magát nálunk a táborban? Fülek nekem mindig a „szívem csücske” volt, s a mai napig az is maradt. Nagyon büszke vagyok arra, hogy az első „határon tüli” városvédő tábort itt sikerült megvalósítani, tisztelem és becsülöm érte a helyi szervezőket: Anderkóné Agócs Erikát, Anderkó Zoltánt, Agócs Attilát és Pollit, Varga Zoltánt és Angélát, Suppen Gitát és Zolit, Balázs Csabát, Bodnár Juditot... ésmindenkit, aki aktívan közreműködött az elmúlt 10 év alatt a programok lebonyolításában. Jó dolog tudni, hogy lehet rájuk számítani, s jó dolog látni a sok lelkes fiatalt, akik jókedvűen jönnek minden nyáron össze, hogy dolgozhassanak a várért, a városért... Mindig örömmel jövök és örömmel távozom, mert látom az összefogás sikerét és a lelkesedést! ^
_______
Anderko Erika, a tábor főszervezője tartott nekünk egy előadást a kulturális örökségvédelemről. A Várszépítő Tábor milyen értékeket ad át a fiataloknak? Én csak remélni tudom, hogy ez a tábor a gyerekeknek sokat ad. A résztvevők már nem gyerekek, egy részük visszajáró fiatal, másik részük pedig azért kapcsolódik be, mert másoktól hallja, hogy érdemes és jó a tábor. Szerintem azokon a területeken, ahol dolgoznak, megtapasztalják milyen egy középkori várnak a hangulata, közben a falak tisztításával állagmegőrzést végeznek. Ez nagyon hasznos és mindemellett valóban olyan előadások és olyan tevékenységek zajlanak a táborban (mint pl: környezetvédelmi prezentáció, vacsorakészítés a gasztro csapat részvételével), amelyek részei kultúránknak, és hagyományainknak.
Mi a célja a Várszépítő Tábornak? Agócs Attila, a tábor egyik vezetője válaszol: Azt hiszem, több célja is van. Az egyik a gyakorlati cél, tehát, hogy elvégezzünk olyan munkákat a vár területén, amik felelősségteljesek, de megfelelnek a ti korosztályotoknak. Tehát az a középiskolás egyetemista korosztály is el tudja végezni, amit ti képviseltek. Másrészt üzenethordozó, üzenetközvetítő célja is van. Azt szeretnénk üzenni azoknak, akik részt vesznek a táborban, hogy felelősen kell gondolkozni az épített, a kulturális, a természeti örökséggel kapcsolatban egyaránt. Nem szabad elmenni ezek mellett az értékek mellett anélkül, hogy észrevennénk őket, nagyon fontos aktívan bekapcsolódni ezeknek a megőrzésébe. Akárhogy is vesszük, de 200 körüli fő biztos, hogy megfordult a 10 év alatt ebben a táborban - hozzájuk ez az üzenet eljutott. Együtt annyit tudunk tenni, hogy évente véghez visszük azokat az állagmegőrző és tisztító munkákat, amiket a várban mindenképp szükséges elvégezni. Mindig igyekszünk azonban olyasmit is becsempészni az adott táborba, ami a jövő felé mutat, így vannak olyan munkavégzések, amik a régészeti feltáráshoz kötődnek, vagy idén azok a feladatok, amiket az ágyú körül hajtunk végre. Vannak vissza-visszatérő munkafolyamatok és mindig vannak új elemek is. Idén ezek a környezettudatosság és a kreativitás fejlesztésére irányultak. /interjúkat készítették: Pinczés Mariann, Szaniszló Csilla/
2
Élménybeszámolók Avagy mi mindent adhat még a tábor az értékmegőrzésen túl Az elmúlt tíz év rengeteg új tapasztalattal és élménnyel gazdagított minket. Mindig szívesen gondolunk vissza ezekre az emlékekre. En személy szerint hatodik éve vagyok táborozó, 2006-ban kerültem bele ebbe a nagyszerű csapatba és azóta is rendszeresen visszajárok. Kezdetekben még a vár lábánál található Magyar Közösségi Házban voltunk elszállásolva és a délutáni programok nagy része is ott zajlott. Emlékeim szerint mindig sok-sok lelkes táborozó gyűlt össze július legmelegebb napjaiban, hogy egy hetet együtt töltve megtisztítsuk a várat a gyomoktól és mókás programokban vegyünk részt. A mi kis falunkból, Ságújfaluból évek óta ugyanaz a jól összeszokott csapat érkezik, ám Fülekről és környékéről a már jól ismert arcok mellett minden évben találkozunk új emberekkel. A távolság ellenére szoros barátságok kötődtek, hiszen vannak, akikkel az év többi részében is tartjuk a kapcsolatot. Jóleső érzés, amikor a régi ismerősök – annak ellenére, hogy nem táborozók –, meglátogatnak minket. Az évek során rengeteg különleges programon vettünk részt, sok helyre ellátogattunk. Izgalmas és olykor veszélyes túrák vártak ránk: többek között Ajnácskőn, Ragácson vagy a bénái szikláknál. Ellátogattunk Losoncra, Zólyomba, Selmecbányára, Krasznahorkára, Bajmócra,
Bethlérre,
Alsósztregován strandoltunk, de itt, Füleken is érdekes és élménydús
programokat
szerveztek nekünk. Ilyenek voltak például a kézműves foglalkozások, mint az agyagozás, gyöngyfűzés, gyékényezés, a táncház
vagy
az
emlékezetes
számháborúk a park területén. Meglátogattuk Fülek nevezetességeit és megismerkedtünk a város történelmével. Ez idő alatt sok időt töltöttünk az itteni táborozókkal. Tartós barátságok és gyermekszerelmek is szövődtek, amelyekre mindenki kellemes emlékként gondol vissza. Számomra már furcsa lenne a nyár a füleki tábor nélkül, hiszen az iskolaév befejeztével izgatottan várjuk ezt az egy hetet. A tábor előtt, amikor készültünk a jubileumra, visszanéztük a régi képeket és hihetetlennek tűnik, hogy mennyit változtunk a táborok alatt, milyen sok közös élményt szereztünk, szinte már felnőttünk. /Oravecz G réta/
10 éves
lehettem, amikor először jártam
Füleken. Akkor még a sétáló utca poros aszfaltút volt, a vár alatti épületek elhagyatott, romos állapotban düledeztek omladozó falak, hiányos tetőszerkezet. A kirándulás után 1 évvel került megrendezésre az első Várszépítő Tábor. Jó érzéssel tölt el, hogy én is majdnem minden évben részt vehettem a vár tisztító, állagmegőrzési munkálataiban. Eszembe jut, hogy munka közben milyen jókat beszélgettünk, a poénok, menekülés az égető nap elől, gödörtisztítás, gyomlálás, csiszolás, festés, metszőolló, kapa, gereblye, mászás a várfalon. Ezen túl az összekovácsolódott kis csapat, tánc, barátság, szerelem, a délutáni túrák, amikor Csaba lelkesen magyaráz a tájsebekről, vagy éppen egy tölgyfalevél erezetéről beszél. Batikolás, gyöngyfűzés, kézműves foglalkozások, számháború a parkban. Városnéző séta Losoncon, Zólyomban, Selmecbányán, Krasznahorka büszke vára, a gyönyörű betléri kastély, és még sorolhatnám... előadások a műemlékvédelemről, az környezetvédelemről, a török időkről, a várról, az ásatásokról. Hihetetlen mennyi változás történt a 10 év alatt kicserélődött a vár és környékének arculata. /Pinczés Mariann/
I n t e r jú A X. Várszépítő Tábor keretén belül megismételtük az első táborban végigjárt túraútvonalat, ami a Pogányvárba vezetett. Túravezetőnk 10. alkalommal is Balázs Csaba volt, aki volt olyan kedves, hogy válaszolt néhány kérdésünkre. Miért tartják fontosnak, hogy minden évben megszervezzék a táborozok számára a túrát? A várszépítő tábor keretén belül 10 éve megrendezésre kerül ez a túra. Szeretném, ha a fiatalok is felismernék, természetvédelmi értékekben nagyon gazdag vidéken élünk. Milyen helyszínekre sikerült eddig eljutni? Ez a 10. túra a 10. tábor keretén belül, és a vidékünknek valójában a legértékesebb helyeit látogattuk végig. Volu n k a Monoszán, a bénai sziklákon, a macskalyuki kőbányánál, a Szárkőn, valamint a Ragácso. Hirtelen nem is tudom mindet felsorolni. 9 nagyon értékes helyen voltunk a 10 év alatt. Ez a 10 év hosszú idő. Van-e olyan élménye, ami maradandó volt a táborozókkal kapcsolatban, vagy nagyon pozitív benyomást keltett? Sok diákot ismertem meg a 10 év folyamán, ismerős arcokkal találkozók. Nagyon örülök ezeknek a kirándulásoknak, mert közben azért egy-két dolgot megvitatunk, megbeszélünk. Én is szeretném tudni, hogy a mostani fiatalság hogyan látja az ökológiát, milyen a környezethez való viszonya. Nekem is fontos a visszajelzés, és szerintem mindenkinek, aki természetvédelemmel foglalkozik. Továbbá az is fontos, hogy a következő generáció mit tehetne azért, hogy a következő években javuljon a helyzet. Milyen visszajelzéseket kapnak vissza a diákoktól, táborozóktól? Pozitív visszajelzéseket kapunk. A diákoknak széles rálátásuk van a témára, sok mindent ismernek. Amiben visszalépést tapasztalok az a gyakorlati természetismeret. Egyre kevesebbet túráznak a fiatalok, viszont az elméleti ismereteik egyre tágabbak. Tényleg ügyes diákok vannak a táborban, de szerintem azt lehetne náluk is fokozni, hogy többet járhatnának ki a természetbe. Azért fontos számukra ez a túra is, hogy kapjanak egy kis ízelítőt abból, hogy mi veszi itt körül őket, és hogy mit lehetne még meglátogatni.
Köszönjük szépen az izgalmas túrát és egyúttal az interjút is Balázs Csabának! © /interjút készítette: Pinczés M ariann/
Csapatok bemutatása G a s z tr o c s a p a t - G a s z t r o n a u tá k A csapat a nevéhez híven a konyhában segédkezik a tábor ideje alatt. Hogy mit főztek ki? Erről Kaiszter Bence szólt néhány mondatban. „Szerdán pampuskasütésben vette ki részét csapatunk, csütörtökön mi készítettük a vacsorát, ami ízletes macsánka (paprikás krumpli) volt. Majd meglepetés süteménnyel rukkoltunk elő, ízletes gofri és a táborlakóknak franciasaláta készült reggelire” A mai vacsorát is mi készítettük, remélem ízleni fog mindenkinek. Jó étvágyat! ©
K re actív - S u s o g ó s Ma ck ók Bár a nevük nem erről árulkodik, de ők a tábor kreatív csoportja. A kreatív csapat feladata, hogy a hét eseményeiről színes képekkel, feliratokkal gazdagított tablót készítsenek. A munkából mindenki kiveszi a részét. „Sokat dolgozunk, hiszen arra törekszünk, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból.”
Filmesek - P a lm e r S tu d i o A Palmer Stúdió az egyik „legaktívabb“ csapat volt a táborban. Akárhova mentünk, ha dolgoztunk, vagy éppen a munkát kerültük, mindenhol belefutottunk legalább egy fényképezőgépbe, esetleg kamerába. Szaniszló Csilla így nyilatkozott a csapatukról: ,A mi csoportunkban nagyon jó a hangulat, a társaság összetartó. A videó készítés igen időigényes munka, ezért gőzerővel dolgozunk. Két részre oszlottunk: a csapat egyik fele a videót csinálja, a másik pedig az öko-ruhát. Nagyon jól érzem magam ebben a csapatban.” Ú js á g í r ó k / - T odóklász Talán önmagunkról írni a legnehezebb. Nem látjuk magunkat kívülről ezért másokat fogunk megkérdezni, hogy mit gondolnak kis csapatunkról: „Nagyon szívesen dolgoztam együtt a csapat tagjaival mind a vetélkedők, mind a várszépítéssel kapcsolatban. Tevékenyek és ügyesek és minden körülmények között megállják a helyüket, legyen az gyöngyfűzés vagy tükörtojás készítés. Verseny felfogásukra a többi csapattal való együtt dolgozás, kimagasló szorgalom és az abszolút fairplay-játék jellemző. /Filmesek csapata - Egedy Attila „Lali” /Cikkírók: Takács Éva, Ocsko Katalin, Gyenes Barbara, Gyetvai Júlia/ 6
Csiszo lom , csiszolo m Négy önként vállalkozót várunk egy férfierőt igénylő feladatra. Festésre váró felületek lecsiszolása, és újramázolása a cél. A feladat nem egyszerű, mert a csiszolás veszélyes. Egy-egy hirtelen, vagy óvatlan mozdulat képes arra, hogy felsértse a védtelen fémfelületünket, a törékeny fafelületről nem is beszélve. Elkezdtük a melót. A torony lábánál vígan állt egy ágyú, amely bár egy igazi másolata, az idő vasfoga előbb a szájába vette, majd jól meg is rágta a pici monstrumot. Az ágyú nem nagy kunszt a csiszolóbrigád számára. Gondoltuk, majd egy kicsit cirógatjuk egy kefével, olykor elővesszük a csiszológépeket, hogy ha már itt van, legalább fogyasszuk az áramot, és az ágyú önként és dalolva csak úgy rozsdamentessé és lakkmentessé válik. Reggel lehetett, amikor nekiláttunk, egy végzetes reggel. A Nap sem úgy sütött, mint ahogy megszoktuk, hisz a várfal hűvös árnyékot vetett ránk. De mi nekikezdtünk, és csiszoltunk. A várfalon üde fiatalok járkáltak, amolyan gyomirtók, akik semmiképp sem tudták megzavarni a mi átszellemült csiszolásunkat. Csiszoltunk tovább. Újabb segítők érkeztek, némileg nagyobbak, némileg erősebbek, és nálunk némileg jobban emlékeztettek a férfi nemre, de mi csak csiszoltunk. Szünetet tartottak, de mi átadva magunkat a csiszolás varázsának csak csiszolásra tudtunk gondolni így hát, mit lehet tenni: csiszoltunk. Verejtékünk az ágyúcsőre cseppent, de mi még több verejtéket áldozva az ágyúra tovább csiszoltuk. Eljött az ebédidő. A csiszológéptől nehezen könnyes búcsút vettünk. Másnap hasonló jellegű reggel előtt álltunk. A várfal, üde fiatalok, csiszolunk. Újabb segítők, csiszolunk. Szünetet tartanak, csiszolunk. Verejtékünk az ágyúcsövön, csiszolunk. Csiszolunk, csiszolunk a napok monoton múlnak, csiszolással megtarkítva, egészen addig a fájdalmas pontig, amíg lecsiszoljuk az egészet. Könnyes búcsú az ágyútól, még egy utolsó simítás a csiszológéppel és kész. Az ágyú kész. Jöhetnek padok. /Takács Éva/
A tábor legfiatalabb tagja volt...
Legrégebbi Táborozok
2003: Pinczés Mariann 2004: Pinczés Mariann 2005:Bolla Dávid 2006: Milusák Melitta 2007: Oláh Brigitta 2008: Majcher Ákos 2009: Majcher Ákos 2010: Puntigán Álmos 2011: Gyetvai Julianna 2012: Valko Júlia
1. Pinczés Rudolf 2. Kaiszter Bence Pinczés Mariann 3. G ordosErik 4. Varga János 5. Oravecz Gréta
(10) (9) (8) (7) (6)
Főszerkesztő: Agócs Attila Szerkesztők: Gyenes Barbara, Gyetvai Julianna, Ocsko Katalin, Oravecz Gréta, Pinczés Mariann, Takács Éva Grafikai szerkesztés: Kiss Andrea, Pinczés Mariann Kiadás éve: 2012 Kiadó: OppidumFileck Polgári Társulás Példányszám: 40 7
