ITM-41 A VIT NYUGDÍJPÉNZTÁR SZÁMVITELI POLITIKÁJA MAGÁN ÁGAZAT

ITM-41 Számviteli Politika magán ágazat

ITM-41 A VIT NYUGDÍJPÉNZTÁR SZÁMVITELI POLITIKÁJA MAGÁN ÁGAZAT

MÓDOSÍTÁSOK JEGYZÉKE Módosítás Sorszám Módosítás leírása Módosította Jóváhagyó dátuma Folkmayer 2.0 Komplex módosítás 2009.10.01 Igazgatótanács Tibor Mérlegkészítés idıpontjának 2010.06.24 Pellei József Igazgatótanács 2.1 változása Folkmayer Devizaértékelés pontosítása 2.2 2010.08.26. Igazgatótanács (IV.fejezet 4.41. ) Tibor

Jóváhagyó és módosító határozatok 50/2009 sz. IT határozat (2009.10.01) 39/2010. sz. IT határozat (2010.06.24) 53/2010. Sz. IT határozat (2010.08.26)

Vokony János A VIT Nyugdíjpénztár Igazgatótanácsának nevében

1


I. fejezet A szabályzat célja 1.1 A Pénztár számviteli politikája “A számvitelrıl” szóló 2000. évi C. törvény ( a továbbiakban : számviteli tv. ), “ A magánnyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól” szóló 222/2000. (XII. 19.) kormányrendelet (továbbiakban : kormányrendelet ) elıírásainak gyakorlati végrehajtásához szükséges módszerek és eljárások összessége, amely a Pénztár adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelı számviteli rendszer kialakítását alapozza meg. 1.2 A számviteli politika célja, hogy a Pénztár olyan számviteli rendszert mőködtessen, amely alapján megbízható és valós információkat tartalmazó éves beszámoló állítható össze és amely számviteli rendszer egyidejőleg a Pénztár vezetı testületei döntéseinek számára is használható információ bázissal szolgál. II. fejezet Hatály és felelısség meghatározása A szabályzat hatálya 2.1 Területi hatálya kiterjed a VIT Nyugdíjpénztár magán ágának teljes szervezetére. 2.2 Idıbeli hatálya: elfogadásával lép hatályba. A szabályzat kidolgozásáért felelıs 2.3 A szabályzat kidolgozásáért és karbantartásáért felelıs: fıkönyvelı III. fejezet Számviteli alapelvek érvényesülése 3.1 A Pénztárnak a beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során a számviteli törvényben megfogalmazott számviteli alapelveket kell érvényesítenie, melyek az alábbiak: a) a vállalkozás ( tevékenység ) folytatásának elve, b) teljesség elve, c) valódiság elve, d) világosság elve, e) következetesség elve, f) folytonosság elve, g) összemérés elve, h) óvatosság elve, i) bruttó elszámolás elve, j) egyedi értékelés elve, 2


k) idıbeli elhatárolás elve, l) tartalom elsıdlegessége a formával szemben, m) lényegesség elve, n) költség-haszon összevetésének elve. 3.2 A vállalkozás ( a tevékenység ) folytatásának elve a Pénztár tevékenysége folyamán oly módon érvényesül, hogy a pénztári beszámolónak tükröznie kell a szolgáltatások színvonalában, körében, szerkezetében, összetételében bekövetkezett változásokat is. A pénztári beszámoló a hosszú és rövid távú pénzügyi tervek készítéséhez is megbízható bázisadatokat szolgáltat. 3.3 A teljesség elve azt jelenti, hogy a Pénztárnak könyvelni kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyeknek az eszközökre és forrásokra gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni, ideértve azokat a gazdasági eseményeket is, amelyek az adott naptári évre vonatkoznak, amelyek a mérleg fordulónapját követıen, de még a mérleg elkészítését megelızıen váltak ismertté, továbbá azokat is, amelyek a mérleg fordulónapja elıtt még nem következtek be, de a mérleg elkészítését megelızıen ismertté váltak. 3.4 A következetesség elvének megvalósítása érdekében biztosítani kell, hogy a tartalékok szerkezete, képzése a különbözı idıszakokban, valamint a hosszú és a rövid távú pénzügyi tervek a beszámolóval összehasonlíthatók legyenek. 3.5 Az összemérés elvének alkalmazásánál elkülönítetten kell figyelembe venni a fedezeti és a likviditási tartalékhoz, valamint a mőködéshez kapcsolódó bevételeket és ráfordításokat. A bevételeknek, a költségeknek és a ráfordításoknak ahhoz az idıszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok felmerültek, függetlenül azok pénzügyi teljesítésétıl. Ennek megfelelıen a beszámoló tartalmazza az idıarányosan járó, de pénzügyileg még nem teljesített kamatokat, s azokat a költségeket is, amelyek kifizetésre még nem kerültek, de a tárgyév mőködésével kapcsolatosak és a számla már benyújtásra került a Pénztárhoz. 3.6 A bruttó elszámolás elvét a tartalékok képzésénél és felhasználásánál, valamint a mőködéssel kapcsolatos bevételek, költségek és ráfordítások elszámolásánál alkalmazni kell. 3.7 A Pénztárnak az idıbeli elhatárolás elve szerint az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több évet érintenek, az adott idıszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az alapul szolgáló idıszak és az elszámolási idıszak között megoszlik. 3.8 A költség-haszon összevetésének elve alkalmazásánál az információk hasznosítása és az elıállításokkal kapcsolatban felmerült kiadások egybevetésénél nem lehet figyelembe venni azon információk elıállításának kiadásait, amelyek szolgáltatását jogszabály írja elı, valamint amelyek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére a felügyeleti feladatok gyakorlásához szükségesek.

3


3.9 Az óvatosság elvének betartása arra is irányul, hogy a Pénztár betartja “Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról” szóló 1993. évi XCVI. törvényben megfogalmazott mőködési alapelveket, amelyek a Pénztár önkormányzati mőködésére, a szabad pénztárválasztás jogára, a kölcsönösségre és az öngondoskodásra, a zárt gazdálkodásra, a jó gazda gondosságának megfelelı gazdálkodásra, a nyilvánosság és adatvédelemre, valamint az összehasonlítható teljesítmény megfelelı nyilvántartására vonatkoznak. A Pénztár gazdálkodásával - kiemelve a befektetési tevékenységet - úgy kell a vagyonát növelnie, hogy a szolgáltatási kötelezettség teljesítését ne veszélyeztesse. A Pénztárnak naponta el kell végeznie a vagyon piaci értéken történı értékelését. A piaci érték meghatározásánál különösen fontos az óvatosság elvének figyelembevétele. Az értékelés elsıdlegesen az elismert piacon megállapított árból indul ki. Ennek hiányában olyan óvatos becslést kell alkalmazni, amely a nyilvánosság szerinti piac hasonló értékítéletén alapul. Ha a piaci ár nem állapítható meg, akkor különbözı módszerekkel kell az értékelést elvégezni (pl. várható bevételek figyelembevétele, átlagoláson alapuló módszer), ahol az óvatos, körültekintı eljárás elengedhetetlen. 3.10 A piaci érték meghatározását a Pénztár letétkezelıje végzi kormányrendeletben meghatározott értékelési szabályok alapján. A Pénztár könyvvizsgálója az óvatosság számviteli elvének érvényesítése érdekében alacsonyabb érték megállapítása céljából eltérhet a rendeletben elıírt értékelési eljárástól. IV. fejezet A könyvvezetés módja, a beszámolási forma, a beszámoló készítés idıpontjának megállapítása 4.1 A Pénztár a vagyoni és a pénzügyi helyzetére ható eseményekrıl a kettıs könyvvitel rendszerében üzemgazdasági szemlélető nyilvántartást vezet, amelyet az üzleti év végével zár le. Üzleti év : az az idıtartam, amelyrıl az éves pénztári beszámolót el kell készíteni. Az üzleti év idıtartama megegyezik a naptári évvel. 4.2 A Pénztár jelentéseiben a pénztár bevételei és kiadásai, továbbá eszközei értékváltozása alapján kell a fedezeti és likviditási tartalék alakulását, valamint a mőködéssel kapcsolatos eredmény alakulását bemutatni. 4.3 A pénztár beszámolási kötelezettsége rendszeres vagy eseti. A rendszeres beszámoló az éves pénztári beszámolóból, és a negyedéves jelentésekbıl áll. A pénztár eseti (évközi) beszámolót köteles készíteni a külön jogszabályokban meghatározott esetekben. Az eseti beszámolók tartalma azonos az éves pénztári beszámoló tartalmával. 4.4 Az éves pénztári beszámoló mérlegbıl, eredménykimutatásból és kiegészítı mellékletbıl áll. Az éves pénztári beszámolóval egyidejőleg üzleti jelentést is kell készíteni. A negyedéves jelentés a PSZÁF által elrendelt kimutatásokból áll, többek között a pénzügyi teljesítmény alakulását, valamint a hozamráták, referencia hozamok, a portfólók szerkezete alakulását tartalmazó táblázatokból áll. 4.5 A könyvvezetés csak magyar nyelven, a Magyar Köztársaság pénznemében történhet. 4.6 A Pénztár az éves pénztári beszámolót a naptári évrıl december 31-i fordulónappal köteles elkészíteni.

4


4.7 A könyvvizsgáló által felülvizsgált, a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt éves pénztári beszámolót legkésıbb az üzleti évet követı év május 31-ig a Felügyelet által meghatározott módon kell megküldeni a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének. 4.8 Az éves pénztári beszámoló mérlegét és eredménykimutatását, az egyesített (összesített) éves pénztári beszámoló egyesített (összesített) mérlegét, és az egyesített (összesített) eredménykimutatását, továbbá az éves pénztári beszámoló kiegészítı mellékletének részét képezı cash-flow kimutatást és a pénztári céltartalékok alakulását tartalmazó kimutatást a Felügyelet által meghatározott elektronikus adatfeldolgozó és adathordozó rendszerek segítségével is meg kell küldeni a Felügyeletre az éves pénztári beszámoló és az egyesített (összesített) éves beszámoló megküldésével egyidejőleg. 4.9 A pénztár az éves pénztári beszámoló részét képezı mérleget és eredménykimutatást a közgyőlés jóváhagyását követı 30 napon belül, de legkésıbb az üzleti évet követı év június 30-áig a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt a Pénzügyi Közlönyben vagy országos napilapban köteles közzétenni. 4.10 A negyedéves jelentést a negyedévet követı elsı hónap utolsó napjáig kell megküldeni a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének, a Felügyelet által meghatározott elektronikus formában, fokozott biztonságú aláíró tanúsítvánnyal ellátva a Felügyelet jelentésfogadó rendszerén keresztü.l A negyedéves jelentést a Felügyelet által meghatározott elektronikus adatfeldolgozó és adathordozó rendszerek segítségével is meg kell küldeni. 4.11 A Pénztár az éves beszámolót és a negyedéves jelentést a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott nyomtatványgarnitúra őrlapjainak kitöltésével és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által rendelkezésre bocsátott számítógépes program táblázatainak kitöltésével, a Pénzügyminisztérium és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete együttes kitöltési útmutatója segítségével készíti el. 4.12 Az éves pénztári beszámolónak a pénztár vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetérıl és azok változásáról a tényleges körülményeknek megfelelı, megbízható és valós képet kell mutatnia. 4.13 Tartalmaznia kell minden eszközt, a saját tıke részét képezı - be nem fizetett pénzbeli alapítói támogatásokkal, illetve a vagyontárgy formájában felajánlott, de még nem teljesített alapítói támogatásokkal korrigált - indulótıkét olyan megbontásban, hogy az a mőködés vagy a nyugdíjszolgáltatás fedezetét képezı, illetve a likviditási célú indulótıke, továbbá a nyugdíjszolgáltatások fedezetére, a likviditási célra képzett céltartalékokat, minden kötelezettséget (figyelembe véve az idıbeli elhatárolások tételeit is), továbbá az idıszaknak a mőködéssel, a kiegészítı vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos bevételeit és ráfordításait, a kiegészítı vállalkozási tevékenységet terhelı adófizetési kötelezettséget, a mőködés és kiegészítı vállalkozási tevékenység mérleg szerinti eredményét, valamint a kiegészítı mellékletben azokat az adatokat, szöveges indokolásokat, amelyek a pénztár valós vagyoni, pénzügyi helyzetének, a befektetési tevékenység hatékonyságának és a mőködés eredményének bemutatásához szükségesek. 4.14 A mérlegben és az eredménykimutatásban minden tételnél fel kell tüntetni az elızı naptári év megfelelı adatát, és ha az adatok nem hasonlíthatók össze, akkor ezt a kiegészítı mellékletben indokolni kell.

5


4.15 Ellenırzés: a pénztár közgyőlése által elfogadott beszámolóval lezárt üzleti év(ek) adatainak - a pénztár, az adóhatóság, illetve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) általi - utólagos ellenırzése az önellenırzés, az adóhatósági, illetve a felügyeleti ellenırzés keretében. Az ellenırzés megállapítása: az ellenırzés során feltárt, az eszközöket-forrásokat, a pénztári befektetéseket, a mőködés eredményét, a saját tıkét, a nyugdíjszolgáltatási, illetve likviditási célú tartalékokat, a pénztártagokkal kapcsolatos kötelezettségeket érintı hibák és hibahatások, amelyek a beszámolóval lezárt üzleti évvel (évekkel) kapcsolatosak, a hatályos jogszabályi elıírások nem vagy nem megfelelı alkalmazásából, helytelen értelmezésébıl, vagy nem megengedett, tiltott cselekmény elkövetésébıl származnak. 4.16 Jelentıs összegő hiba: ha a hiba feltárásának évében, a különbözı ellenırzések során, egy adott üzleti évet érintıen (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások értékének együttes (elıjeltıl független) összege meghaladja az ellenırzött üzleti év mérlegfıösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfıösszeg 2 százaléka meghaladja a 30 millió forintot, akkor a 30 millió forint. 4.17 Nem jelentıs összegő hiba: ha a hiba feltárásának évében, a különbözı ellenırzések során, egy adott üzleti évet érintıen (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - mőködési eredményt, nyugdíj-szolgáltatási, illetve likviditási célú tartalékokat növelı-csökkentı - értékének együttes (elıjeltıl független) összege nem haladja meg a jelentıs összegő hiba szerinti értékhatárt. 4.18 Megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba: ha a jelentıs összegő hibák és hibahatások összevont értéke a nyugdíj-szolgáltatási, illetve likviditási célú tartalékok értékét lényegesen, a hiba feltárásának évét megelızı üzleti év mérlegében kimutatott nyugdíj-szolgáltatási, illetve likviditási célú tartalékok együttes összegét 3 százalékkal megváltoztatja, és ezért a már közzétett - a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetre vonatkozó - adatok megtévesztık. 4.19 Amennyiben az ellenırzés, az önellenırzés az elızı év(ek) éves beszámolójában elkövetett jelentıs összegő hibá(ka)t állapított meg, akkor az elızı év(ek)re vonatkozó – a mérlegkészítés napjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, jogerıssé vált megállapítások miatti – módosításokat a mérleg és az eredménykimutatás minden tételénél az elızı év adatai mellett be kell mutatni, azok nem képezik részét a mérleg és az eredménykimutatás tárgyévi adatainak. Ez esetben a mérlegben is, az eredménykimutatásban is külön-külön oszlopban szerepelnek az elızı évi adatok, a lezárt év(ek)re vonatkozó módosítások, valamint a tárgyévi adatok. 4.20 A mérlegben az eszközöket és a forrásokat, az eredménykimutatásban és a negyedéves jelentésben a bevételeket és kiadásokat bruttó módon kell kimutatni, és ezer forintban kell megadni. 4.21 A pénztári beszámolót a hely és kelet feltüntetésével az igazgatótanács elnöke írja alá. 4.22 Az éves pénztári beszámoló felülvizsgálatával a Pénztár bejegyzett könyvvizsgálót köteles megbízni. 4.23 A Pénztár mérlegkészítési idıpontja: a tárgyévet követı február 28. (Mérlegkészítés idıpontja: a mérleg egyes tételeihez kapcsolódóan meghatározott azon - az üzleti év mérleg-fordulónapját követı - idıpont, amely idıpontig a megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásához szükséges értékelési feladatokat el lehet, és el kell végezni.)

6


Könyvvezetés, lényegesség, kisösszeg 4.24 A Pénztár a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére ható eseményekrıl a kettıs könyvvitel rendszerében folyamatosan üzemgazdasági szemlélető nyilvántartást vezet, és azt havonta lezárja. A gazdasági mőveleteket idısorosan és számlasorosan kell rögzíteni. 4.25 A pénztár rendszeres beszámolási kötelezettségének teljesítéséhez minden negyedév utolsó napjára vonatkozóan negyedéves jelentést kell készíteni. Ennek elkészítése érdekében köteles az eszköz-, forrás-, ráfordítás-, költség-, és bevételszámláit lezárni, és azok egyenlegét megállapítani, és fıkönyvi kivonattal alátámasztani. 4.26 A pénztárnak az éves beszámoló elkészítéséhez egy-egy naptári idıszak végén a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében a kiegészítı, helyesbítı, egyeztetı, összesítı munkákat és a számlák technikai lezárását kell elvégeznie. 4.27 Az éves könyvviteli zárlat keretében, a pénztári beszámoló alátámasztására a pénztár köteles a tárgyidıszakban megnyitott és vezetett fıkönyvi számlákból fıkönyvi kivonatot készíteni. Az így elkészített fıkönyvi kivonatot leltárral is alá kell támasztani. A zárlati feladatok részletezését a számlarend tartalmazza. 4.28 A pénzeszközöket érintı gazdasági mőveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejőleg, illetve bankszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintı tételeket legkésıbb a tárgyhót követı hó 15-éig a könyvekben rögzíteni kell. Az értékpapír ügyletek könyvekben való rögzítését napi szinten kell elvégezni, a havi zárásnak a tárgyhót követı hó 10-ig kell elkészülnie. Az egyéb gazdasági mőveletek, események bizonylatainak adatait a gazdasági mőveletek, események megtörténte után, legkésıbb a tárgyhót követı hó 20-ig kell a könyvekben rögzíteni. 4.29 A könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítés idıpontját a számítógépes nyilvántartó program könyvelési napló listája tartalmazza. Az érintett könyvviteli számlákra történı hivatkozást a könyvelési tétel kijelölésével (tartozik és követel számla) kell a bizonylaton szerepeltetni. 4.30 A Pénztár lényegesnek minısít az éves pénztári beszámolóra vonatkozóan a megbízható és valós összkép kialakítását befolyásoló minden olyan információt, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása - az ésszerőség határain belül - befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit és a pénztártagok informálásának teljességét. 4.31 Számszerősítve, ebben a tekintetben lényeges a mérlegfıösszeg 5 ezrelékét elérı, nem lényeges a mérlegfıösszeg 5 ezrelékét el nem érı információ. 4.32 A Pénztár jelentısnek minısít az éves pénztári beszámolóra vonatkozóan a megbízható és valós összkép kialakítását befolyásoló minden olyan információt, amely a hiba feltárásának évét megelızı üzleti év mérlegében kimutatott nyugdíj-szolgáltatási, illetve likviditási célú tartalékok együttes összegét 3 százalékkal megváltoztatja. Nem jelentıs információ, amely hatása nem haladja meg a hiba feltárásának évét megelızı üzleti év mérlegében kimutatott nyugdíj-szolgáltatási, illetve likviditási célú tartalékok együttes összegének 3 százalékát.

7


4.33 A már közzétett – a tárgyévet megelızı év(ek)re vonatkozó – mérleget, eredménykimutatást, a lezárt évekre vonatkozó – az eredeti adatokat változatlanul hagyva – módosításokkal kiegészítve akkor kell ismételten közzétenni, ha az ellenırzés, az önellenırzés olyan jelentıs összegő hibákat tár fel, amelyek a nyugdíj-szolgáltatási, illetve likviditási célú tartalékok értékét lényegesen, a hiba feltárásának évét megelızı üzleti év mérlegében kimutatott nyugdíj-szolgáltatási, illetve likviditási célú tartalékok együttes összegét 3 százalékkal megváltoztatja, és így a már közzétett adatok megtévesztıek. Az ismételt közzétételhez is szükséges a könyvvizsgálói záradék, a jóváhagyásra jogosult közgyőlés (küldöttközgyőlés) elé terjesztés, továbbá a jóváhagyást követı 30 napon belül 1 példányban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére való beküldés. Az ismételt közzétételrıl a Pénztár az ellenırzés, az önellenırzés befejezését követı 90 napon belül köteles gondoskodni. 4.34 A Pénztár a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek tekint minden a Szolgáltatási és Elszámolási Szabályzatban rögzített szolgáltatás teljesítését befolyásoló információt, ami eléri az értékhatárt. Az értékhatár ebben a tekintetben 1.000,- Ft. A Szolgáltatási és Elszámolási Szabályzatban rögzített szolgáltatások teljesítésénél nem lényeges az 1.000,- Ft-ot el nem érı összeg. 4.35 A Pénztár a teljesítménymérés alapelveinek érvényesülése érdekében a befektetett pénzügyi eszközök, értékpapírok értékelésénél minden olyan piaci információt a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek tekint, ami eléri az értékhatárt. Az értékhatár ebben a tekintetben értékpapíronként 1.000,- Ft. Nem lényeges a befektetett pénzügyi eszközök, értékpapírok értékelésénél az az összeg, amely nem éri el értékpapíronként az 1.000,- Ft-ot. 4.36 A Pénztár a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek tekinti a befektetésekbıl származó nettó hozambevételek egyéni számláknál történı számbavételénél, és a szolgáltatási számlákra történı felosztásánál az 1.000,- Ft-ot elérı összeget. A befektetésekbıl származó nettó hozambevételek egyéni számláknál történı számbavételénél, és a szolgáltatási számlákra történı felosztásánál nem lényeges az 1.000,- Ft-ot el nem érı összeg. A befektetésekbıl származó nettó hozambevételek egyéni számláknál történı számbavételénél, és a szolgáltatási számlákra történı felosztásánál jelentıs a 500,- Ft-ot elérı összeg, nem jelentıs a 500,Ft-ot el nem érı összeg. 4.37 A Pénztár a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából a tárgyévben esedékessé váló nyugdíjpénztári szolgáltatások és azzal kapcsolatos költségek teljes pénzügyi fedezetének biztosításához a fedezeti tartalékon belül az egyéni és szolgáltatási számlák közötti átcsoportosítás mértékének megállapításánál lényegesnek tekinti az egyéni számla teljes összegének 5 százalékát. Nem lényeges az egyéni számla teljes összegének 5 százalékát el nem érı összeg. A tárgyévben esedékessé váló nyugdíjpénztári szolgáltatások és azzal kapcsolatos költségek teljes pénzügyi fedezetének biztosításához a fedezeti tartalékon belül az egyéni és szolgáltatási számlák közötti átcsoportosítás mértékének megállapításánál jelentıs az egyéni számla teljes összegének 3 százaléka. Nem jelentıs az egyéni számla teljes összegének 3 százalékát el nem érı összeg.

8


4.38 A Pénztár a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényeges és jelenısnek tekinti a biztosításmatematika alkalmazásához szükséges adatok meghatározásánál a szolgáltatás típusát, a pénztári tagságra vonatkozó várható halandóságot, a szolgáltatás költségeit, a várható szolgáltatási összegeket, melyek az egyéni számla átlagos állománya alapján kerülnek meghatározásra. Nem lényeges és nem jelentıs biztosításmatematika alkalmazásához szükséges adatok meghatározásánál a pénztárba potenciálisan belépni szándékozó pénztártagok jövıbeli megtakarításai. 4.39 Vevınként, adósonként együttesen kisösszegőnek minısítendık a mérlegforduló napján fennálló követelések, továbbá a kölcsönként, az elılegként adott összegek közül a végrehajtás várható költségeinek háromszorosát nem meghaladó összegő követelések. 4.40 Fenti eseteknél a lényegesnek minısülı eltéréseknél az eltérést javítással kell rendezni, az alatta maradókat lehet az eredménnyel szemben, vagy a likviditási tartalékkal szemben. 4.41 A Pénztár a valutakészlet, a devizaszámlán lévı deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, a befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír (együtt: külföldi pénzértékre szóló eszköz), illetve kötelezettség forintértékének meghatározásakor a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon történı átszámítást alkalmazza. képeznek ez alól azok az esetek, amikor a devizában jelentkezı kötelezettség kiegyenlítésére a Pénztár éppen annyi devizát vásárol, amennyi a kiegyenlítéshez szükséges. Ilyen esetekben a késıbb jelentkezı árfolyamkülönbözet kiküszöbölése érdekében a konkrét devizavásárlás árfolyamát kell alkalmazni mind a kötelezettég, mind a kiegyenlítés forintosítása során. 4.42 A Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos használatától el kell térni, ha a Magyar Nemzeti Bank által nem jegyzett és nem konvertibilis valutát, ilyen valutára szóló eszközöket és kötelezettségeket kell forintra átszámítani. Ez esetben a valuta szabadpiaci árfolyamán (ennek hiányában országos napilapban a világ valutáinak árfolyamáról közzétett tájékoztató adatai alapján), vagy a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett devizára átszámított értéket kell a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamán forintra átszámítani. V. fejezet Az eszközök, értékpapírok besorolása 5.1 A mérlegben eszközként a befektetett eszközöket, a forgóeszközöket és az aktív idıbeli elhatárolásokat kell kimutatni. Az eszközök befektetett ill. forgóeszközzé való minısítését az eszköz bekerüléskori helyzete alapján kell minısíteni. 5.2 Az eszközök minısítése annak figyelembevételével történik, hogy az a Pénztár tevékenységét tartósan – legalább egy éven túl – vagy egy éven belül szolgálja. A Pénztár az egy éven belül elhasználódó, a tevékenységet egy éven belül szolgáló eszközöket forgóeszköznek minısíti. 5.3 A Pénztár a mérlegében szereplı összes eszközt a következı fı csoportokba sorolja : a) a Pénztár mőködését szolgáló (mőködési célú) eszközök, b) a nyugdíjszolgáltatás fedezetéül szolgáló eszközök, c) likviditási fedezetet szolgáló (biztonsági célú) eszközök.

9


5.4 A tárgyi eszközök között külön kell kimutatni a tartós befektetési céllal vásárolt, illetve követelés fejében kapott és bérbeadás útján éven túl hasznosított ingatlanokat, valamint a Pénztár mőködését tartósan szolgáló, mőködtetett ingatlanokat. Azokat a forgalomképes ingatlanokat, amelyeket a Pénztár továbbértékesítési céllal, árfolyamnyereség elérése céljából vásárolt és ténylegesen nem hasznosít, nem a tárgyi eszközök között, hanem a forgóeszközök között áruként kell kimutatni. 5.5 A 100 ezer forint egyedi beszerzési, elıállítási érték alatti tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzési, elıállítási költsége a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolandó. 5.6 Az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenésének a bekerülési értékhez ( bruttó értékhez ) viszonyított arányát a következı amortizációs kulcsok alapján kell meghatározni: a) Vagyoni értékő jogok: 16 % b) Szellemi termékek: 33 % c) Épületek és kapcsolódó vagyoni értékő jogok: 2 % d) Építmények és kapcsolódó vagyoni értékő jogok: 3 % e) Gépek, berendezések, felszerelések: 14,5 % f) Számítás-, és ügyviteltechnikai eszközök: 33 % g) Jármővek: 20 % 5.7 Az értékcsökkenési leírást negyedévente kell elszámolni. Maradványértékkel a pénztár nem számol. 5.8 Azokat az anyagi eszközöket, amelyeket a Pénztár mőködési tevékenységéhez szerzett be és egy évnél rövidebb ideig szolgálják a Pénztár tevékenységét, a készletek között anyagként kell kimutatni. A mérlegben az anyagok között csak a raktáron lévı készleteket kell kimutatni. 5.9 Készletek között kell a mérlegben kimutatni a továbbértékesítési céllal beszerzett ingatlanokat, továbbá az anyag- és árubeszerzéssel kapcsolatos elılegfizetésbıl származó, követelésként nyilvántartott fizetési igényeket is. 5.10 A Pénztár döntése alapján a forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítı értékpapír, tulajdoni részesedést jelentı befektetés bekerülési értékét a beszerzéshez kapcsolódóan fizetett (elszámolt) bizományi díj, a vásárolt vételi opció díja nélkül kell meghatározni. 5.11 A Pénztárnak a befektetett pénzügyi eszközök között kell kimutatnia a tagság érdekében tartós hozam elérése céljából eszközölt befektetéseit. 5.12 A befektetett pénzügyi eszközök között, adott kölcsönként kell kimutatni – a hitelnek nem minısülı – a Pénztár saját alkalmazottja részére nyújtott munkáltatói lakástámogatás visszafizetendı összegét. 5.13 A Pénztár befektetési tevékenysége során vásárolt értékpapírok besorolását mindig a vásárlástól a lejáratig számított idıtartam, valamint a vásárláskor érvényesített szándék alapján kell eldönteni. Általános szabály: a) amennyiben a vásárlástól az értékpapír lejáratáig hátralévı idı kevesebb, mint egy év, az értékpapírt a forgóeszközök közé kell sorolni, b) amennyiben a vásárlástól az értékpapír lejáratáig hátralévı idı több mint egy év, az értékpapírt a befektetett eszközök közé kell sorolni.

10


5.14 Az általános szabálytól abban az esetben lehet eltérni, ha az értékpapír lejáratáig hátralévı idı több mint egy év, de az értékpapírt a Pénztár forgatási céllal vásárolta, és az értékesítés várhatóan egy éven belül megtörténik. 5.15 Az értékpapírok besorolását (forgatási vagy befektetési) évente újra kell értékelni. Tehát azt a befektetett eszközök között szereplı értékpapírt, amely az adott évben a lejáratig hátralévı napok száma alapján már forgóeszköznek számítana át kell sorolni a forgóeszközök közé. Amennyiben pedig egy forgóeszköznek minısített, lejárata alapján egy éven túli értékpapír forgatási célú értékesítésérıl hozott döntését a Pénztár megváltoztatja, az értékpapír befektetett eszközök közé történı átsorolását el kell végezni. 5.16 Az egyes értékpapírok értékesítésekor a nyilvántartási érték kivezetésekor a FIFO módszert alkalmazza a Pénztár. Az egyes értékpapírok könyv szerinti értéke FIFO módszer szerinti beszerzési áron szerepel a nyilvántartásokban. VI. fejezet Sajátos könyvvezetési elıírások 6.1 A tárgynegyedév utáni hónap 25-éig megismert gazdasági eseményeket, amelyek a tárgynegyedévet érintik, a tárgynegyedév gazdasági eseményeként kell elszámolni. 6.2 A bevételek (befizetések) között kell kimutatni az azonosított, egyéni számlán jóváírt tagdíj-, illetve az egyéb - nem tagdíj jellegő - bevételeket, továbbá az azonosított, mőködési célra, valamint a likviditási és kockázati célra jóváírt bevételeket. 6.3 Az azonosítatlan (függı) befizetések azonosításakor annak összegét tagdíjbevételként kell elszámolni az egyéb rövid lejáratú kötelezettség csökkentésével egyidejőleg. Az azonosítatlan (függı) befizetések azonosításakor, azok befektetésébıl származó nettó hozam likviditási és kockázati tartalékban kimutatott, egyéni számlákat megilletı összegét az egyéni számlán belül a hozambevételekbıl képzett céltartalékra kell átvezetni. 6.4 A mőködési, a fedezeti, valamint a likviditási céltartalékokat az ilyen címen nevesített ráfordításokkal szemben kell képezni. 6.5 A fedezeti céltartalékon belül elkülönítetten kell kimutatni az egyéni számlák, illetve a szolgáltatási tartalék befektetésébıl származó realizált hozambevételekbıl, valamint az értékelési különbözetbıl képzett céltartalékot. A mőködési, illetve likviditási céltartalékon belül elkülönítetten kell kimutatni a realizált hozambevételekbıl és az értékelési különbözetbıl képzett céltartalékot. 6.6 A céltartalékok közötti átcsoportosítást a céltartalékok között közvetlenül kell elszámolni.

11


6.7 A fedezeti céltartalékon belül az egyéni számlákat és a szolgáltatási számlákat kötelezettség és kötelezettség teljesítése alszámlákra bontva kell vezetni. A szolgáltatási számla alszámláit nyugdíjszolgáltatási típusonként megbontva kell megnyitni. Az egyéni számlához kapcsolódóan pénztártagonként analitikus nyilvántartást kell vezetni. Az analitikus nyilvántartásnak tartalmaznia kell bevételi és kiadási jogcímek szerinti megbontásban, idırendi sorrendben, egységes szerkezetben a tárgyidıszakban történt jóváírásokat, illetve terheléseket forintban és elszámolóegységben, a befektetésekbıl származó - realizált és nem realizált hozamot is tartalmazó – eredményegyéni számlán jóváírt összegét forintban, valamint a jóváírások és terhelések különbözetének összegében az adott idıszak (tárgynegyedév, tárgyév) végén a pénztártagnak a pénztárral szemben fennálló, elismert követelését darabszámban, és a záró árfolyamon számított forintértékben. 6.8 Az egyéni számlákról és szolgáltatási tartalékokról vezetett analitikus nyilvántartás adatainak a fedezeti tartalék kimutatására szolgáló fıkönyvi számlák egyenleg adataival való egyezıségét, a tárgyidıszak végi hozamfelosztást követıen - szolgáltatási célú bevételek, realizált hozam, illetve értékelési különbözet megbontásban - biztosítani kell. 6.9 A felhalmozási idıszakban a taggal szembeni kötelezettséget az egyéni számla kötelezettség alszámláján kell elszámolni. A nyugdíjszolgáltatási idıszak megkezdésekor – annak összegét – az egyéni számla kötelezettség teljesítése alszámlájával szemben kell átvezetni a pénztártag által választott szolgáltatástípusnak megfelelı szolgáltatási számla kötelezettség alszámlájára. 6.10 A nyugdíjszolgáltatás folyósításakor a pénztártagnak kifizetett összeggel a szolgáltatástípusonként megnyitott szolgáltatási számla kötelezettség teljesítése alszámláját kell csökkenteni a pénzeszközök csökkentésével egyidejőleg. 6.11 A nyugdíjszolgáltatások folyósításával kapcsolatban felmerült dologi kiadások (költségek, ráfordítások) összegét a szolgáltatási számla kötelezettség teljesítése alszámlájával szemben mőködési célú egyéb bevételként kell elszámolni. 6.12 A tagdíjkövetelések tárgynegyedév végéig, illetve a mérlegkészítés idıpontjáig elıírt, de a tárgynegyedév végéig, ideértve a mérlegkészítés idıpontjáig pénzügyileg nem rendezett összegét meg nem fizetett tagdíjak tartalékaként kell megképezni a ráfordításokkal szemben. A befolyt tagdíjhátralék összegét utólag befolyt tagdíjak bevételeként kell elszámolni a meg nem fizetett tagdíjak tartalékának felhasználásával. 6.13 A pénztártag kilépésekor, vagy a tagsági viszony egyéb módon történı megszőnésekor a taggal szembeni kötelezettségeket kell növelni az egyéni számla, illetve a szolgáltatási számla kötelezettségek teljesítése alszámlájával szemben. A pénztártag kilépésekor az alapszabályban meghatározott, a pénztártag egyéni számláján nyilvántartott összegbıl levont kifizetési költséget a mőködési tevékenység egyéb bevételeként kell elszámolni. 6.14 A más pénztárból átlépı tagok által áthozott fedezetet az egyéni számlákon jóváírt szolgáltatási célú bevételekbıl, valamint az egyéni számlák fedezetét képezı eszközök befektetésébıl származó hozambevételekbıl képzett céltartalék megbontásban kell kimutatni. 6.15 Más pénztárból átlépı pénztártagok egyéni számlájának, illetve járadékfedezetének (szolgáltatási számlájának) átvételekor, azok fedezetéül kapott befektetések és pénzeszközök összegével növelni kell a megfelelı eszközszámlák értékét a fedezeti tartalékban lévı egyéni, illetve szolgáltatási számlákkal szemben. 12


6.16 A pénztártag más pénztárba történı átlépésekor, vagy tagsági viszonyának egyéb módon történı megszőnésekor a pénztárnál kimutatott tagdíjhátralékának összegét az egyéb ráfordítások között hitelezési veszteségként kell elszámolni a tagdíjkövetelések csökkentésével egyidejőleg, valamint a meg nem fizetett tagdíjak tartalékát felhasználásként kell elszámolni az egyéb bevételekkel szemben. 6.17 Más pénztártól átvett pénztártagok az átadó pénztárnál kimutatott tagdíjhátralékát tagdíjkövetelésként kell elszámolni a tagdíjbevételekkel szemben. 6.18 Az egyéni számlaértesítık kiküldésével egyidejőleg a tag felszólítást kap elmaradt tagdíjbefizetései rendezésére. Amennyiben a következı mérlegkészítés idıpontjáig a tag nem, vagy csak részben rendezi tagdíjtartozását, abban az esetben a pénztár a következı mérlegkészítéskor tagdíjkövetelését hitelezési veszteségként számolja el, a meg nem fizetett tagdíjak tartalékát pedig ebben az összegben feloldja. A pénztár ezzel egyidejőleg értesíti a tagot követelésének leírásáról. 6.19 A mőködési, fedezeti, valamint a likviditási célú befektetések mérlegfordulónapjára, illetve negyedév utolsó napjára vonatkozóan meghatározott (kamatozó értékpapírok, illetve diszkont értékpapírok esetében a felhalmozott kamatot is tartalmazó) piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét a befektetési tevékenység bevételei között az értékelési különbözet várható hozamaként kell elszámolni az egyes eszközcsoportokon belül elkülönítetten megnyitott és vezetett értékelési különbözet számlákkal szemben. Az értékelési különbözet várható hozambevételei között elkülönítetten kell kimutatni az idıarányosan járó kamatot, a járó osztalékot, a devizaárfolyam-változásból adódó különbözeteket, valamint az egyéb piaci értékítéletbıl adódó értékkülönbözeteket. 6.20 Idıarányosan járó kamatbevételként kell elszámolni: a) a névérték alatt kibocsátott, a névérték alatt vásárolt diszkont - hitelviszonyt megtestesítı, befektetett eszközként vagy forgóeszközként kimutatott - értékpapírok névértéke és kibocsátási értéke (vételára) közötti különbözet adott üzleti év mérlegfordulónapjáig, illetve a tárgynegyedév utolsó napjáig terjedı idıszakra arányosan járó összegét mindaddig, amíg ezen értékpapírokat a pénztár nem értékesíti, nem váltja be, a könyvekbıl nem vezeti ki; b) a befektetett pénzügyi eszközök, illetve a forgóeszközök közé sorolt hitelviszonyt megtestesítı kamatozó értékpapírok után az adott üzleti év mérlegfordulónapjáig, illetve a tárgynegyedév utolsó napjáig terjedı idıszakra idıarányosan járó kamat összegét; c) a forintban és devizában elhelyezett bankbetétek után az adott üzleti év mérlegfordulónapjáig, illetve a tárgynegyedév utolsó napjáig terjedı idıszakra idıarányosan járó kamat összegét. 6.21 Járó osztalékbevételként kell elszámolni a tulajdoni részesedést jelentı befektetések (részesedések, üzletrészek, részvények) után az illetékes szerv által már jóváhagyott osztalék (részesedés) járó összegét, valamint a kamatozó részvények után járó kamat összegét. 6.22 A devizaárfolyam-különbözetek között elkülönítetten kell kimutatni a valutapénztárban lévı valutakészlet és a devizaszámlán lévı deviza, továbbá a külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközök és értékpapírok mérleg-fordulónapi, illetve negyedév végi értékelésekor a devizában kifejezett piaci érték választott devizaárfolyamon átszámított forintértéke és az eszköz könyv szerinti értéke közötti különbözet összegébıl

13


a) a devizaárfolyam változásából adódó nyereségjellegő különbözet (árfolyamnyereség) bevételként elszámolt összegét, illetve b) a devizaárfolyam változásából adódó veszteségjellegő különbözet (árfolyamveszteség) bevételt csökkentı tételként elszámolt összegét. 6.23 Az egyéb piaci értékítéletbıl adódó értékkülönbözetek között kell elszámolni a tulajdoni részesedést jelentı befektetések (részesedések, üzletrészek, részvények) piaci értékének a jóváhagyott (járó) osztalékkal csökkentett összege és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét, valamint a hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok felhalmozott kamattal csökkentett piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét, továbbá a befektetési célú ingatlanok piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét. Itt kell továbbá kimutatni az értékelés napjáig le nem zárt határidıs és opciós ügyletek várható eredményének összegét. Az egyéb piaci értékítéletbıl adódó értékkülönbözeten belül elkülönítetten kell kimutatni a bevételként elszámolt nyereségjellegő különbözetek (árfolyamnyereség) összegét, és a bevételt csökkentı tételként elszámolt veszteségjellegő különbözetek összegét. 6.24 Az értékpapír eladásakor (beváltásakor), az adott értékpapír értékelési különbözetében kimutatott idıarányos kamat, járó osztalék, devizaárfolyam-különbözet, illetve egyéb piaci értékítéletbıl adódó különbözet összegét bevételt csökkentı tételként kell elszámolni az értékpapír értékelési különbözetével szemben, egyidejőleg az értékelési különbözetbıl képzett céltartalékot is csökkenteni kell a megfelelı ráfordítás számlákkal szemben. 6.25 A tárgynegyedév végi értékelés során megállapított értékelési különbözet állománya és az értékelési különbözet céltartalékának - a tárgynegyedév végi értékelést megelızı - könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét jellegétıl függıen kell értékelési különbözet növekedéseként és várható hozambevételként, illetve értékelési különbözet csökkenéseként és várható hozambevétel csökkenéseként elszámolni. Egyidejőleg - az értékelési különbözet változásával azonos összegben és összetételben az értékelési különbözet céltartalékát jogcímenkénti részletezésben növelni kell a ráfordításokkal szemben, illetve csökkenteni kell a megfelelı ráfordítás számlákkal szemben. 6.26 A pénztárnak a befektetett pénzügyi eszközök, valamint a forgóeszközök között kimutatott értékpapírokhoz kapcsolódóan folyamatos, naprakész analitikus nyilvántartást kell vezetnie. Az értékpapírok analitikus nyilvántartásának legalább a következı adatokat kell tartalmaznia: vagyonkezelınként elkülönítetten értékpapírfajtánként az értékpapír azonosító adatait, az értékpapírokkal kapcsolatos tranzakciókat (vásárlás, eladás, lejárat, kamat-, illetve osztalékfizetés) a tranzakció idıpontját, az értékpapír névértékét, vételárát, illetve eladási árát, kamatozó értékpapírok esetében a vételárban, illetve eladási árban felhalmozott kamat összegét, az értékpapír beszerzési (könyv szerinti) értékét, eladáskor az értékpapír könyv szerinti értékének csökkenését, az eladáskor realizált kamat, árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség összegét. A mérleg-fordulónapi és negyedév végi értékeléshez kapcsolódóan az analitikus nyilvántartásban ki kell mutatni az értékpapírok piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét, azon belül az idıarányosan járó kamat, járó osztalék, devizaárfolyam változásából adódó árfolyamnyereség, árfolyamveszteség összegét, valamint az egyéb piaci értékítéletbıl adódó értékkülönbözeteket árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség megbontásban. Az analitikus nyilvántartást úgy kell kialakítani, hogy az értékpapír állományában eladásakor, kamatfizetéskor vagy osztalékfizetéskor az értékelési különbözet változása is nyomon követhetı legyen. 14


VII. fejezet Könyvvizsgálati kötelezettség 7.1 A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a Pénztár által az üzleti évrıl készített éves beszámoló a jogszabályi elıírások szerint készült, és ennek megfelelıen megbízható és valós képet ad a Pénztár vagyoni és pénzügyi helyzetérıl, a mőködés eredményérıl. A könyvvizsgálat során ellenırizni kell az éves beszámoló és a kapcsolódó üzleti jelentés adatainak összhangját, kapcsolatát is. 7.2 A Pénztár legfıbb szerve, a küldöttközgyőlés az üzleti évrıl készített éves beszámoló felülvizsgálatára, az abban foglaltak valódiságának és jogszabályszerőségének ellenırzésére köteles bejegyzett könyvvizsgálót, könyvvizsgálói társaságot választani. 7.3 Könyvvizsgálatra a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagja vagy a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál nyilvántartásba bejegyzett könyvvizsgálói társaság választható. (A bejegyzett könyvvizsgálóra, a könyvvizsgálói társaságra egyebekben a gazdasági társaságokról szóló törvény, a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény, valamint a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységrıl szóló törvény elıírásai az irányadóak.) 7.4 A könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adható az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkezı, bejegyzett könyvvizsgáló (könyvvizsgáló társaság) részére megbízás, ha a Felügyelet az általa vezetett pénztári minısítéső könyvvizsgálók névjegyzékében a könyvvizsgálót határozatával nyilvántartásba vette. 7.5 Nem lehet könyvvizsgáló a pénztár tagja, a pénztár ügyvezetıje, igazgatótanácsának, ellenırzı bizottságának tagja, illetve a vagyonkezelı, valamint gazdálkodása nyilvántartását végzı szervezet és a letétkezelı könyvvizsgálója és a nyilvántartást végzı szervezet és a letétkezelı könyvvizsgálójának közeli hozzátartozója. 7.6 A könyvvizsgáló megbízatása legfeljebb ötéves idıtartamra szólhat, amely nem hosszabbítható meg. 7.7 A könyvvizsgáló betekinthet a pénztár könyveibe, az igazgatótanács és az ellenırzı bizottság tagjaitól, a pénztár alkalmazottaitól felvilágosítást kérhet, a pénztár tartalékait, szerzıdéseit, bankszámláját, értékpapír-állományát megvizsgálhatja. Jelen lehet az igazgatótanács és az ellenırzı bizottság ülésein, a közgyőlésen köteles részt venni. 7.8 A Pénztárnál a könyvvizsgáló feladata az éves pénztári beszámoló, az egyesített (összesített) éves pénztári beszámoló valódiságának, szabályszerőségének (a mérleg, az eredménykimutatás, a kiegészítı melléklet) felülvizsgálata, a számviteli törvény, az Mpt., a pénztár könyvvezetési kötelezettségére, gazdálkodására és befektetési tevékenységére vonatkozó egyéb jogszabályok, a pénztár alapszabálya betartásának ellenırzése, és ennek alapján az éves pénztári beszámolóról, az egyesített (összesített) éves pénztári beszámolóról a könyvvizsgáló állásfoglalását tükrözı vélemény kialakítása, a beszámoló záradékkal való ellátása (záradékolása). 7.9 A pénztári eszközök piaci értékeként a letétkezelı által meghatározott piaci értéket kell figyelembe venni. Amennyiben a pénztár könyvvizsgálója az elıírt értékelési szabályoktól eltér, köteles az eszközök értékelés napjára vonatkozó piaci értékét indokolással alátámasztva - meghatározni.

15


7.10 A könyvvizsgáló az éves pénztári beszámoló, az egyesített (összesített) éves pénztári beszámoló felülvizsgálatáról, - a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó - írásbeli könyvvizsgálói jelentést köteles készíteni és azt a pénztár igazgatótanácsa elnökének átadni. 7.11 A pénztár a könyvvizsgálói jelentést a Felügyeletnek is köteles megküldeni az éves pénztári beszámolójával egyidejőleg. VIII. fejezet A kiegészítı melléklet és az üzleti jelentés A kiegészítı melléklet tartalma és felépítése 8.1 Az éves pénztári beszámoló részei: a) mérleg; b) eredménykimutatás; c) kiegészítı melléklet. 8.2 Az éves pénztári beszámolóval egyidejőleg üzleti jelentés is kell készíteni. 8.3 A kiegészítı melléklet célja a Pénztár tevékenységének részletes bemutatása, a Pénztár alapszabályában meghatározott feladatok teljesítésének értékelése, azoknak a részletes információknak a leírása, amelyek a tagság, a Pénztár vezetése, a szolgáltatók, a munkáltatók, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére a Pénztár vagyonáról, pénzügyi helyzetérıl, mőködése eredményességérıl, a Pénztár befektetési tevékenységének hatékonyságáról a megbízható, valós összképet tükrözi. 8.4 A kiegészítı melléklet számszaki részbıl és szöveges indoklásból tevıdik össze. Számszaki rész 8.5 A kiegészítı melléklet számszaki része a Pénztár pénzmozgásának jogcímeit tükrözı cash-flow-t és a pénztári céltartalékok alakulását és egyéb táblázatokat tartalmaz. 8.6 A cash-flow kimutatásban a tárgyévi adatok mellett az elızı év adatait is be kell mutatni. 8.7 A pénztári céltartalékok alakulása melléklet elkészítésének az a célja, hogy bemutassa a pénztári járadékszolgáltatások fedezetére, a Pénztár likviditásának biztosítására és a különbözı kockázatok kiegyenlítésére szolgáló céltartalékok alakulását az érdekeltek részére. 8.8 Valamennyi céltartalék tekintetében a tárgyév január 1-jei nyitóállományból kiindulva, a tárgyévi növekedések és csökkenések figyelembevételével kell megállapítani a céltartalék tárgyév végi összegét. A pénztári fedezeti céltartalékok alakulását külön kell bemutatni az egyéni számlákon és külön a szolgáltatási számlákon. 8.9 A likviditási céltartalékok alakulásáról a kimutatást a tartalék céljának megfelelı bontásban kell elkészíteni. A kimutatásban a tárgyévi adatok mellett az elızı év adatait is be kell mutatni. 8.10 A kimutatásoknak tartalmazniuk kell portfóliónként a darabszámokat, valamint az elszámolóegységek yitó és záró árfolyamát. 16


8.11 A kiegészítı melléklet további kötelezı táblázatai: a) A tagdíjfizetık létszáma korévenként (fı). b) A tagdíjfizetés szüneteltetésére vonatkozó létszámadatok (fı). c) Szolgáltatást igénybevevık létszáma korévenként. d) Az egyéni számlák állása. e) Tagdíjfizetés nélkül bennhagyott egyéni számlák száma és összege. f) A szolgáltatási számla állása. g) Hatékonysági mutatók alakulása. h) Befektetések összetétele tárgyidıszak január 01-én (vagyonkezelınkénti és tartalékonkénti összefoglaló és részletes táblázatok). i) A pénztári vagyon bemutatása tárgyidıszak január 01-én és december 31-én. j) Befektetések értékelése portfóliónként tárgyidıszak december 31-én. k) A Pénztár hozamrátái tárgyidıszak december 31-én. l) Az értékelési különbözetek, az értékhelyesbítések, az elszámolt értékvesztések nyitó értéke, tárgyévi növekedése, tárgyévi csökkenése, a visszaírt értékvesztés összege, az értékvesztés záró értéke a következı részletezés szerint: vagyoni értékő jogok, szellemi termékek, a mőködtetett, illetve továbbértékesítési céllal beszerzett ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékő jogok, tartós befektetési célú ingatlanok, gépek, berendezések, felszerelések, jármővek, részesedések, értékpapírok, devizabetétek. m) Az immateriális javak, a tárgyi eszközök nyitó bruttó értéke, annak növekedése, csökkenése, átsorolások, továbbá a halmozott értékcsökkenés nyitóértéke, tárgyévi növekedése, csökkenése, átsorolások, a tárgyévi értékcsökkenési leírás (terv szerinti és terven felüli, valamint visszaírt értékcsökkenés összegei külön-külön) összege legalább a mérlegtételek szerinti bontásban. n) Az azonosítatlan (függı) befizetések állományának nyitó értéke, tárgyévi növekedése, tárgyévi csökkenése, záró értéke. Az azonosítatlan befizetések állományának csökkenését - azok azonosítása utáni egyéni számlán történı jóváírását vagy visszautalását - 30 napos idıtartamonkénti megbontásban is be kell mutatni. Be kell mutatni továbbá, hogy a záró állományból mennyi a negyedéven túl azonosítatlan összeg. Szöveges rész 8.12 A jogszabályi elıírások alapján a kiegészítı melléklet szöveges részében kötelezı jelleggel ki kell térni: a) azokra a körülményekre, amelyek meghatározó jelleggel befolyásolták a Pénztár gazdálkodását, b) azokra az eseményekre, amelyek a pénzügyi terv teljesítését megakadályozták, az éven belüli ütemezésnél eltérést okoztak, c) azokra a rendkívüli eseményekre és tényezıkre, amelyek a pénzügyi helyzetre, ezen belül a befektetésekre, a befektetési szabályok érvényesülésére, a hozamok alakulására, az eszközök nagyságára és összetételére hatással voltak, d) a tárgyévre vonatkozó befektetési politikára, annak teljesítésére, illetve a Pénztár befektetési politikával kapcsolatos jövıbeni elképzeléseire, az ellenırzés során feltár jelentıs összegő hibák mőködési tevékenység eredményére, a pénztár fedezeti és likviditási célú tartalékainak alakulására gyakorolt hatására, évenkénti bontásban, e) a fedezeti és biztonsági céltartalékok alakulását befolyásoló tényezıkre, különös tekintettel a tartalékok egymás közti helyes arányának vizsgálatára, továbbá a közép- és hosszú távú terv célkitőzéseinek teljesülésére, 17


f) a likviditási és kockázati céltartalékok alakulására kockázati célonként ( demográfiai, saját tevékenységi, egyéb kockázat, az adóhatóság által átutalt, de bevalláshoz még nem rendelhetı befizetések, egyéb azonosítatlan befizetések hozamának fedezete ) a tartalékok közötti átcsoportosításokra, ezek okára, g) a Pénztár mőködési tevékenysége eredményének alakulására, az eredmény alakulására ható tényezıkre, valamint a mőködési céltartalék képzésére és felhasználására jogcímek szerinti bontásban, h) a nyugdíjszolgáltatással kapcsolatos kifizetésekre szolgáltatástípusonkénti bontásban, a szolgáltatások volumenében bekövetkezett változásokra, a nyugdíjszolgáltatási kötelezettség és azok fedezete összhangjának érvényesülésére, i) a nyugdíjszolgáltatások folyósításával kapcsolatban felmerült dologi kiadásokra költségnemenkénti bontásban, j) a pénztári taglétszám alakulására a változás jogcímei szerinti részletezésben, k) a munkáltatói kötelezettségvállalások megállapodás szerinti teljesülését, l) a Pénztár alkalmazotti állományának bemutatására, ideértve a bér- és létszámváltozás hatásának elemzését is, m) a pénztár ügyvezetıjének, igazgatótanácsa és ellenırzı bizottsága tagjainak tevékenységükért az üzleti évben elszámolt járandóság összegét, n) a pénztár által kötött és az üzleti év mérleg fordulónapjáig le nem zárt határidıs és opciós ügyletekre a szerzıdés szerinti érték (kötési ár) összegében, valamint azoknak a jövıbeni eredménye és a cash-flowkra vonatkozó, várható hatását részletezve ügyletfajtánként, továbbá fedezeti célú és nem fedezeti célú ügyletek bontásban. Be kell mutatni a tárgyév mérleg fordulónapjáig és a mérlegkészítés idıszakában lezárt határidıs és opciós ügyletek eredményre és cash-flowkra gyakorolt hatását az elızı részletezésben. Részletezni kell a kölcsönbe adott értékpapírok, a kapott óvadékok, és a kockázatitıkealap-jegyek üzleti év végén meglévıállományát. o) az egyéb függı és jövıbeni (biztos) kötelezettségekre, p) a beszámoló készítıjének nevére, és PM regisztrációs számára. 8.13 A kötelezı jellegő témákon kívül a Pénztár éves beszámolójának kiegészítı melléklete a következı területekre terjed ki: a) a munkáltatói kötelezettségvállalások felépítésére, b) az értékpapírok, a szabad pénztári eszközök értékelésére, az alkalmazott értékelési eljárásokra, az átminısítésekre, c) a befektetési portfolió elemzésére, ezen belül az elért hozam értékelésére, a befektetési keretszabályoknak való megfelelésre, Az üzleti jelentés tartalma és felépítése 8.14 Az üzleti jelentésben az éves beszámoló adatainak értékelésével úgy kell bemutatni a Pénztár vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, a céltartalékok alakulását és a befektetéseket, hogy a Pénztár jövıbeni helyzetének megítéléséhez, valamint a Pénztár elırelátható fejlıdésére vonatkozóan a Pénztár tagjai a tényleges körülményeknek megfelelı képet kapjanak. 8.15 Az üzleti jelentésben ki kell térni a mérleg fordulónapja után a mérlegkészítésig bekövetkezett lényeges eseményekre, különösen jelentıs folyamatokra és ezek várható hatásaira is, a várható fejlıdésre, a Pénztár taglétszámának várható alakulására. 8.16 A Pénztár éves beszámolója üzleti terve felépítése: a) A Pénztár összes tárgyidıszaki bevételeinek alakulása

18


b) A Pénztár összes tárgyidıszaki kiadásainak alakulása c) A Pénztár összes tárgyidıszaki befektetéseinek alakulása d) A Pénztári tartalékok alakulása, a tartalékok közötti arányok alakulása e) A taglétszám alakulása munkáltatónként, szervezettségi elemzés f) A Pénztár tervei az elkövetkezı idıszakra vonatkozóan (tagszervezés, új feladatok, jogszabályi változások, stb.) 8.17 Az üzleti jelentést a hely és kelet feltüntetésével a pénztár igazgatótanácsának elnöke írja alá. IX. fejezet Vegyes rendelkezések 9.1 A számviteli politikával összhangban – azt kiegészítendı – a pénztár a következı szabályzatokkal kell, hogy rendelkezzen : a) Számlatükör és szöveges számlarend b) Eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzata c) Eszközök és a források értékelési szabályzata d) Céltartalék képzési szabályzat f) Költségmegosztási szabályzat az önkéntes és magán ág között g) Vagyonkezelési szabályzat h) Szolgáltatási, elszámolási szabályzat a tagokkal való elszámolás eseteire i) Választható portfóliós szabályzat j) Elszámolóegységek alkalmazására vonatkozó szabályzat k) Pénzkezelési szabályzat 9.2 Fenti szabályzatok összhangban kell hogy legyenek a számviteli politikával. Együttes, egymást kiegészítı alkalmazásuk teszi lehetıvé a pénztár szabályszerő, átlátható mőködését. 9.3 A VIT Nyugdíjpénztár két ágazatot mőködtet : magánnyugdíjpénztári és önkéntes nyugdíjpénztári ágazatot. A két ágazat önállóan vezeti könyveit. A jogi szabályozás szerint a két pénztári ágazatra vonatkozóan egyesített ( összesített ) beszámolót is kell készíteni, aminek részei : a) egyesített mérleg ( eszközök és források ) b) egyesített eredménykimutatás ( tartalékonként ) 9.4 A pénztár a kiegészítı mellékletet és az üzleti jelentést jelen számviteli politika szabályai szerint, de a két ágazatra vonatkozóan egyesítetten si elkészíti, bemutatva abban külön-külön a két ágazatot. 9.5 Az egyesített ( összesített ) éves beszámoló önálló könyvvizsgálati tényezı. Közzétételére, a Felügyelet felé történı megküldésére vonatkozóan jelen szabályzat IV. fejezete elıírásai az irányadók.

19

ITM-41 A VIT NYUGDÍJPÉNZTÁR SZÁMVITELI POLITIKÁJA MAGÁN ÁGAZAT

Recommend Documents