10 A VIT NYUGDÍJPÉNZTÁR GAZDÁLKODÁSÁNAK FÕBB ADATAI A ÉVBEN 22 A VIT NYUGDÍJPÉNZTÁR ÖSSZEVONT MÉRLEGE A ÉVRE

Üzleti Jelentés 2009 Cím: 1072 Budapest, Nyár u. 12. • Tel.: 06-1/478-4000, 06-1/322-6022, 06-1/322-7017 • Fax: 06-1/322-2675 • E-mail: [email protected] • Honlap: www.vitnyp.hu

2009 TARTALOM 02

ELNÖKI ÖSSZEFOGLALÓ

03

ÜGYVEZETÕI KÖSZÖNTÕ

04

A VIT NYUGDÍJPÉNZTÁRRÓL

06

A VIT NYUGDÍJPÉNZTÁR HELYE A PIACON

10

A VIT NYUGDÍJPÉNZTÁR GAZDÁLKODÁSÁNAK FÕBB ADATAI A 2009. ÉVBEN

14

MAKROGAZDASÁGI ÖSSZEFOGLALÓ

20

HOZAMADATOK 2009.

22

A VIT NYUGDÍJPÉNZTÁR ÖSSZEVONT MÉRLEGE A 2009. ÉVRE

24

FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS

1

ELNÖKI ÖSSZEFOGLALÓ

A 2009-ben kötelezõen bevezetendõ elszámoló egységen alapuló mûködés komoly kihívást, feladatot rótt a pénztár munka szervezetére. A kezdeti nehézségeket leküzdve a rendszer kiválóan, üzemszerûen mûködik. Pénztárunk honlapján néhány napos halasztással megjelennek az elszámoló egységek napi értékei, ezáltal az egyéni számlaegyenleg és a hozamok kiszámítása is egyszerûbb és naprakészebb lesz tagjaink számára. Az elszámoló egységen alapuló mûködésbõl adódóan éves egyéni számlaértesítõk ugyan kissé bonyolultabbá váltak, de ezek értelmezéséhez pénztárunk a lehetõ legtöbb segítséget megad minden érdeklõdõ Pénztártagunk számára.

Kiváló esztendõ áll a Villamosenergia-ipari Társaságok Nyugdíjpénztára mögött, és a 2010-es év is hasonlónak ígérkezik. A világgazdasági válság és a 2008-as év kedvezõtlen tõkepiaci folyamatainak negatív hatásait pénztárunk a lehetõ legalacsonyabb mértékûre szorította és mára sikerült a korábbi veszteségeket teljes mértékben „ledolgozni.” A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete évek óta közzéteszi honlapján a magán és önkéntes nyugdíjpénztárak hozamainak összehasonlító táblázatát. Hosszú távú befektetési forma lévén, szakszerûen a tízéves átlagos hozamokat is nyilvánosságra hozza a szervezet. E tekintetben (2000–2009), önkéntes ágon a VIT Nyugdíjpénztár mindhárom portfóliója 8%-ot meghaladó hozamot ért el és ezzel az élmezõnyben helyezkedik el. Ennél még kiválóbb eredményeket ért el magánpénztári ágazatunk 2009-ben, amely a piacon mûködõ 19 pénztár közül, a tagok többségét tömörítõ növekedési portfóliójának 26,76%-os hozamával a második helyet, kiegyensúlyozott portfóliójának 21,25%-os hozamával szintén a második helyet foglalja el .

Személyes ügyfélszolgálatunk belvárosi székházunkban, bõvített ügyfélfogadási idõben – heti egy alkalommal este 8 óráig – a megszokott, minõségi kiszolgálással várja tagjainkat. Megújítottuk 2009ben kommunikációs eszközeinket is, új átláthatóbb internetes felületet, rendszeres, friss információkat tartalmazó hírlevél szolgáltatást, a modern kor kihívásaihoz igazodó telefonos ügyfélszolgálatot, a nap 24 órájában rendelkezésre álló elektronikus levelek fogadására rendszeresített ügyfélkaput mûködtetünk. Végezetül minden tagunknak köszönjük az irántunk tanúsított bizalmát, és biztosíthatjuk õket, hogy a jövõben is a magas színvonalú szolgáltatás és az értéknövelõ befektetések biztosítása lesz a fõ célunk.

A 2009-es adatok igen vonzó lehetõséget biztosítanak, és a tízéves adatok büszkeséggel tölthetik el munkatársainkat és pénztártagjainkat egyaránt. Tagjaink tízéves idõtávon (2000–2009) átlagosan az alábbi hozamokkal számolhattak, miközben az infláció átlagos szintje az idõtávon 5,9% volt: Portfóliók VIT

Magán ágazat 2009

Önkéntes ágazat

2000–2009

2009

2000–2009

KLASSZIKUS

12,92%

7,97%

13,63%

8,39%

KIEGYENSÚLYOZOTT

21,25%

8,10%

17,61%

8,10%

NÖVEKEDÉSI

26,76%

8,35%

23,36%

8,23%

A 2009-es esztendõ más miatt is okot adhatott az ünneplésre. A Villamosenergia-ipari Társaságok Nyugdíjpénztára 1994 decemberében alakult a villamosenergia-ipari nagy munkáltatók és az érdekképviseletek kezdeményezésére és támogatásával, így 2009 õszén méltó körülmények között nagy létszámú pénztártagunk részvételével ünnepelhettük meg, Pénztárunk tizenötödik születésnapját. A VIT Nyugdíjpénztár – részben a jogszabályi elõírásokhoz igazodva, részben pedig a piaci verseny elvárásainak hatására – 2008-ban mindkét ágazatában bevezette, és azóta is sikeresen mûködteti, a pénztártagok által választható portfóliók rendszerét. A választási lehetõséget pénztártagjaink többsége aktívan kihasználja, így az beváltotta eredeti célját: a Pénztártagjaink egyéni életpályájának és kockázatvállalási hajlandóságának megfelelõen dönthessenek nyugdíjcélú megtakarításuk befektetésérõl.

2

Vokony János az Igazgatótanács elnöke

2009

ÜGYVEZETÕI KÖSZÖNTÕ

Tisztelt Pénztártagok, Partnereink, kedves Érdeklõdõk! A kivételes sikerekben gazdag 2009. év egyben személyesen is az elsõ teljes évem a VIT Nyugdíjpénztár ügyvezetõi székében. A nagyszerû eredményekben és a háttérben zajló megfeszített munkában természetesen kiemelkedõ jelentõsége van annak, hogy a VIT Nyugdíjpénztár olyan elkötelezett, remekül képzett és ütõképes kollektívával rendelkezik, amely nélkül a VIT 15 éve, és annak méltó megünneplése nem jöhetett volna létre. Volt is mit ünnepelnünk: – Gond nélkül megfeleltünk a pénztári mûködés gyökeres megváltozását eredményezõ elszámoló egység alapú nyilvántartás bevezetési követelményeinek, – több ezer tag számára teljesítettünk zökkenõmentesen nyugdíjas éveik bearanyozását segítõ szolgáltatásokat, – jelentõsen gyarapítottuk megmaradó tagjaink egyéni számláit, – aktívan részt vettünk a munkáltatói pénztárak jövõjét veszélyeztetõ, a pénztári rendszer átalakítását célzó jogszabálytervezet szakmai kritikájában, – a teljes magánpénztári szférára kiterjedõ felügyeleti ellenõrzés során kiválóan és – talán egyedüliként – szankciók nélkül vettük a PSZÁF által állított akadályok teljesítését.

Portfóliók VIT

Rövid távú teljesítmény Értékmegõrzés

Referenciakövetés

Mindeközben a háttérben zajlott a pénztár hosszútávú jövõképének megalapozása. Ennek keretében: – megterveztük és 2010-ben végre is hajtottuk a pénztári szervezet korszerûsítését, melytõl a hatékonyság növekedését várjuk – jelentõs hatású költség racionalizálás történt a hosszú távú mûködés érdekében – a tagok elégedettségének növelését és a tagi bázis bõvítését célul tûzve ütõképesebb és programszerûen végrehajtandó kommunikációs stratégiát és éves akciótervet dolgoztunk ki – a tagok még színvonalasabb kiszolgálásához pedig jelentõs fejlesztések megtervezésébe, alapozásába vágtunk bele. A VIT Nyugdíjpénztár legnagyobb értéke továbbra is, hogy elsõsorban ágazati-munkahelyi pénztárként, a tagok bizalmát élvezve dolgozhassunk és megtarthassuk ezt a pénztárat annak, ami mindig is lenni akart: hatékonyan mûködõ, de családias, az egyént elõtérbe helyezõ pénzügyi intézménynek. Kiváló hozam eredményeink legnagyobb elismerésének tekintem, hogy a Hitelintézeti Szemlében megjelent független szakértõi elemzés a magánnyugdíjpénztári hozamokról a VIT Nyugdíjpénztár magánágazati portfólióit az alábbiak szerint minõsíti:

2008-as veszteség kompenzálása

Hosszú távú teljesítmény Referenciakövetés

Értékmegõrzés

Portfólió minõsítése

KLASSZIKUS

Kiváló

Megfelelõ

Gyenge

Megfelelõ

Jó

Jó

KIEGYENSÚLYOZOTT

Kiváló

Túlteljesítõ

Gyenge

Túlteljesítõ

Jó

Kiváló

NÖVEKEDÉSI

Kiváló

Túlteljesítõ

Elfogadható

Túlteljesítõ

Jó

Kiváló

Forrás: Matits Ágnes: „Mennyire lehetünk elégedettek a magánnyugdíj-pénztárak hozamteljesítményével?” c. tanulmány (Hitelintézeti Szemle) Meggyõzõdésem, hogy a VIT a jövõben is rászolgál arra, hogy azt mondhassuk: többet tudunk nyújtani egy átlagos nyugdíjpénztárnál.

Pellei József ügyvezetõ

3

A VIT NYUGDÍJPÉNZTÁRRÓL

Piaci szegmensek vagyon alapján 2009

31,39%

68,61%

Piaci szegmensek taglétszám alapján 2009

18,76%

Piaci szereplõk szegmensenként 2009

81,24%

81,25%

18,75%

Független munkáltatói



Bank-biztosítói

Bank-biztosítói

Bank-biztosítói

A VIT Nyugdíjpénztár 1994 decemberében alakult a villamosenergia-ipari nagy munkáltatók és az érdekképviseletek kezdeményezésére és támogatásával. A pénztár évekig a legnagyobb nyugdíjpénztárnak számított, mind létszámot, mind pedig vagyont tekintve. Az 1997-es magánpénztár alapítással a zárt iparági pénztárból egy úgynevezett nyílt pénztár lett, vagyis minden belépõ számára szabad lett az út. A pénztár megalakulása óta arra törekszik, hogy külsõ segítség, támogatás nélkül hosszú távon tudjon mûködni. A pénztár kezdetektõl maga végzi adminisztrációját és vagyonkezelését. A kezdeti hozzájáruláson kívül a pénztár támogatást nem kap. Az alacsony mûködési hányad ellenére a pénztár jelentõs mûködési tartalékkal rendelkezik, ezért úgy véljük, ez a záloga a hosszú távú, biztonságos és kiegyensúlyozott mûködésnek. Jellemzõk

A piacon általánosan elfogadott elvek alapján a nyugdíjpénztárak két piaci szegmense ismert: Banki-biztosító pénztárak Független, ágazati – munkáltatói pénztárak A szegmentáció a kétfajta pénztár alapításának, mûködésének elvein alapul. A szegmensek meghatározása megmutatja, hogy az elsõ típusnál egy profitorientált pénzügyi intézmény termékportfóliójának részeként, míg a másik esetben egy foglalkoztató juttatási rendszerének elemeként lehet jellemezni az adott pénztárat. A két szegmens eltérõ mûködési filozófiájának jellemzõi az alábbi táblázatban foglalhatók össze:

Független-munkáltató

Banki-biztosítói

Alapítói háttér

Munkáltató, érdekképviselet

Pénzintézet

Önkormányzatiság

A munkáltató, vagy érdekképviselet kontrollja mellett megvalósuló, de a pénzintézeti pénztáraknál szélesebb körû

Csak elvben létezõ

Zárt/Nyílt

Kezdeti idõszakban jellemzõen zárt, majd késõbb nyílt

Nyílt

Nonprofit mûködés

Jellemzõ

Csak elvben létezõ

Érdek viszonyok

A munkavállalók, tagok érdekeinek erõs képviselete. A pénztártagnál a tulajdonosi magatartás dominál

Az alapító profitérdekeinek megfelelõ. A pénztártag elsõsorban ügyfél. (jogilag természetesen tulajdonos)

Értékesítési csatornák

Nem jellemzõ, elsõsorban a munkavállalói lojalitásra épít, a munkáltató humán szervezetén keresztül valósul meg.

Országos lefedettség

Vagyonkezelés

Jellemzõen kihelyezett, pályázati úton, piaci alapon

Kizárólag alapító érdekkörébe tartozó vagyonkezelõkön keresztül, piaci alapokat nélkülözõ módon

Adminisztráció

Saját vagy kihelyezett, utóbbi esetben pályázati úton, piaci alapon

Kizárólag alapító érdekkörébe tartozó vállalkozásokon keresztül, piaci alapokat nélkülözõ módon

Mûködés finanszírozása

Önfinanszírozó, illetve sok esetben a munkáltató direkt vagy indirekt (infrastruktúra biztosítása) módon hozzájárul a finanszírozáshoz

Önfinanszírozó, azonban pénzügyi-likviditási gondok esetében a pénzügyi csoport hozzájárul a finanszírozáshoz

4

2009


Önkéntes ágazat

Piaci részesedés taglétszám alapján 2009

AZ ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁRAK FÕBB JELLEMZÕI (2009. DECEMBER 31.)

VIT 2,3%

Egyéb 27,6%

OTP 18,0%

AXA 5,5%

ING 6,2%

MKB 7,7%

Aegon 15,6%

Allianz 17,1%

VIT 12,2%

Vasutas 12,0%

Postás 11,5%

Rendõri 4,7%

Mobilítás 3,4% Aranykorona 3,6%

Honvéd 16,9%

Honvéd 4,5%

ING 5,4%

6

63

1 328 414

803,9

VIT Nyugdíjpénztár

–

30 447

57,7

VIT Nyp. részesedése

–

2,3%

7,2%

A 2009-es év adatai alapján 63 önkéntes nyugdíjpénztár mûködött a piacon. A független-munkáltatói pénztárak száma (52) jelentõsen meghaladja a banki-biztosítói pénztárakét (11). A taglétszám alapján a helyzet pontosan fordított, a banki-biztosítói pénztárakban koncentrálódik a tagság jelentõs része.

A független – munkáltatói pénztárak szegmensét önmagában is vizsgálva (ebbe tartozik a VIT Nyugdíjpénztár) – az 52 független munkáltatói pénztárból 5 pénztár a taglétszám több mint a felét birtokolja. A VIT Nyugdíjpénztár a 2009. decemberi adatok alapján a munkáltatói pénztárak között a 2. legnagyobb taglétszámú.

Fontos kiemelni, hogy a VIT pénztárban az egy fõre jutó vagyon év végén 1,9 mFt amely a pénztárszféra átlagos értékének 0,6 mFt több mint háromszorosa. MKB 10,4% Aegon 11,8%

OTP 14,6%

Önkéntes nyugdíjpénztárak

A független – munkáltatói pénztárak szegmensét önmagában vizsgálva a VIT az 1. legnagyobb vagyonú pénztár.

Piaci részesedés vagyon alapján 2009

Egyéb 33,6%

Vagyon (Mrd Ft)

A pénztárak másik jellemzõje a kezelt vagyon nagysága. Ennek vizsgálata az eddigi megállapításokat nem módosítja, de kissé árnyaltabb megvilágításba helyezi. Egyrészt a koncentráltság foka itt alacsonyabb, vagyis a függetlenmunkáltatói pénztárak taglétszámuk arányához képest több vagyont gyûjtöttek, továbbá ezen pénztárak szegmensén belül is a jobban fizetõ ágazatok pénztárának vagyona a taglétszámhoz mért arányt meghaladja. A vagyon alapján a legnagyobb független-munkáltatói pénztár az 5. helyezett VIT (57,7 Mrd Ft).

Egyéb 28,1%

VIT 7,2%

Taglétszám (fõ)

Taglétszám alapján a rangsorban a VIT Nyugdíjpénztár több. mint 30 ezer fõvel a 11. helyezett. Az elsõ tizenegy helyezett pénztár vagyona (VIT-tel együtt tekintve) 84,5% az elsõ három helyezetté 50,8%. A piacot tehát nagyon erõs koncentráltság jellemzi.

Piaci részesedés a munkáltatói pénztárak szegmensében taglétszám alapján 2009 Életút 7,7%

Pénztárak száma

Allianz 12,6%

Piaci részesedés a munkáltatói pénztárak szegmensében vagyon alapján 2009

Egyéb 37,9%

Elsõ Rendõri 2,2%

Aranykorona 3,6%

VIT 22,6%

Életút 5,3% Postás 5,9% Vasutas 8,4%

Honvéd 14,2%

2009


Magánágazat A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK FÕBB JELLEMZÕI (2009. DECEMBER 31.) Pénztárak száma

Taglétszám (fõ)

Vagyon (Mrd Ft)

Magánnyugdíjpénztárak

19

3 049 175

2 606,9

VIT Nyugdíjpénztár

–

8 672

19,8

VIT Nyp. részesedése

–

0,3%

0,8%

A magán nyugdíjpénztári szektorban 2009. év végén 19 piaci szereplõ mûködött, amelyek közül 13 banki – biztosítói, míg a többi munkáltatói hátterû pénztár volt. A magánnyugdíjpénztárak piacán a VIT Nyugdíjpénztár helyzete nem olyan erõs, mint az önkéntes pénztárak piacán, a 19 pénztárból vagyon alapján a 15., taglétszám alapján a 16. helyet foglalja el. Az egy fõre jutó vagyon a pénztárban az év végén 2,3 mFt volt, amely a pénztár szféra átlagos értékének 0,8 mFt majd háromszorosa.

Piaci részesedés taglétszám alapján 2009

ING 18,0%

AXA 6,3%

VIT 0,3%

MKB 1,2%

Aegon 19,8%

Piaci részesedés vagyon alapján 2009

Aegon 19,5%

MKB 2,1%

VIT 0,8%

ING 18,3% AXA 7,3%

Egyéb 14,6%

Allianz 13,8%

OTP 26,0%

Allianz 11,7%

Egyéb 16,1%

OTP 24,2%

Piaci részesedés a munkáltatói pénztárak szegmensében taglétszám alapján 2009

VIT 10,1%

Honvéd 27,9%

Questor 7,5%

Életút 3,0%

Piaci részesedés a munkáltatói pénztárak szegmensében vagyon alapján 2009

Honvéd 35,5% Vasutas 9,0%

Postás 27,5%

Questor 2,4% Életút 2,7%

Dimenzió 15,0%

Vasutas 8,5%

8

VIT 14,2%

Postás 17,3%

Dimenzió 19,4%

2009 Díjterhelés A díjterhelés megítélése véleményünk szerint kulcsfontosságú mutató a pénztártagok számára. A mutató összevontan alkalmas a pénztártagokat közvetlenül és közvetetten terhelõ költségek megítélésére. Díjak egyrészt a befizetett tagdíjak mûködési és likviditási tartalékra jutó hányada (közvetlen), másrészt a teljes megtakarításukra vetített befektetési, elsõsorban vagyonkezelési díj (közvetett) tekinthetõ.

Látható, hogy a munkáltatói szegmenspénztárai lényegesen alacsonyabb díjak mellett mûködnek, mint a pénzintézeti pénztárak. A VIT a munkáltatói szegmensen belül is az átlagosnál kedvezõbb díjterhelésû pénztárak közé tartozik.

Teljes díjterhelési mutató megoszlása az önkéntes pénztáraknál 2009

Teljes díjterhelési mutató megoszlása a magánpénztáraknál 2009

1,40%

1,40%

1,20%

1,20%

1,00%

1,00%

0,75% 0,63%

0,80% 0,31%

0,60%

0,59%

0,80% 0,21%

0,60%

0,40%

0,40% 0,59%

0,54%

0,57%

Munkahelyi, ágazati

Stabilitás

0,20% 0,00%

0,64%

Banki-biztosítói

Mûködési díjterhelés

Befektetési díjterhelés

0,70%

0,57%

0,70%

Munkahelyi, ágazati

Stabilitás

0,20% 0,00%

Banki-biztosítói

Mûködési díjterhelés

Befektetési díjterhelés

Forrás: Stabilitás Pénztárszövetség IV. negyedéves jelentése alapján

9

A VIT NYUGDÍJPÉNZTÁR GAZDÁLKODÁSÁNAK

Az önkéntes ágazat 2009. évi legfontosabb adatai A pénztár taglétszámának alakulása A pénztári ágazat taglétszáma 2009-ben – együtt mozogva a teljes szféra hasonló mutatójával – csökkent. Az elmúlt év során az önkéntes pénztárak – mûködési hátterüktõl függetlenül – mindegyike ügyfeleket vesztett. 2009. év elején 31 928 fõ, míg az év végén 30 447 fõ volt pénztárunk tagja. Megnevezés Nyitó

2008. tény

2009. terv

2009. tény

2010. terv

32 696

32 268

31 928

30 400

Növekedés

1 544

2 000

1 561

1 880

Új belépõ

1 429

n/a

1 489

Ide átlépõ

115

n/a

72

1 880

Csökkenés

-2 312

-2 340

-3 042

-2 080

Szolgáltatás

-1 460

-1 600

-1 612

-1 500

Innen átlépõ

-117

-140

Elhalálozott

-84

-600

-67

-100

-77

-80

Kilépõ, egyéb

-651

-1 286

-400

Összes változás

-768

-340

-1 481

-200

31 928

31 928

30 447

30 200

Záró

A táblázatból látható, hogy a taglétszámváltozás azon szegmenseiben, amelyben a pénztár ráhatással bírhat a tagok döntésére, az alábbi eredmények születtek: • a taglétszám növekedését jelentõ belépõk és ide átlépõk száma 2009-ben 1 561 fõ, amely az elõzõ évivel közel azonos és a terv 78%-a, a belépések száma stagnált

10

• a pénztárból más pénztárba átlépõk alakulása 2009-ben 67 fõ, amely az elõzõ évi 57%-a és a terv 48%-a, vagyis a pénztár megtartó ereje növekedett • a 10 éves kilépõk száma 2009-ben 1 286 fõ, amely az elõzõ évi 198%-a, és a tervadatot is jelentõsen meghaladja. Feltehetõen a megnehezedett életkörülményekre és a források beszûkülésére visszavezethetõ 10 éves kilépések magas száma azzal is magyarázható, hogy aki a 10 éves várakozási idõ leteltét követõen már felvette pénztári megtakarítását, vagy egy részét, az most a kilépés lehetõségével élve tudott újra pénztári számlájához nyúlni, amennyiben idõközben nem lett még nyugdíjas. Ugyanakkor növekedett – a pénztár által nem befolyásolható – nyugdíjszolgáltatások száma is, vélhetõen a 2008-ban szigorodott nyugdíjazási feltételek miatt elõrehozott nyugdíjazások száma, valamint a kedvezõ hozamok idején nyugdíjassá vált, de megtakarítását fel nem élõ tagok pánikreakciói miatt. A pénztár vagyoni helyzete A pénztár vagyona (mérlegfõösszeg) 2009. december 31-én 57,7 Mrd Ft volt, ami az elõzõ évhez képest 20,5%-kal magasabb. A pénztár szféra egészét tekintve 2009. év során kb. 15,2%-os növekedés volt jellemzõ az elõzõ évhez képest. A pénztár kedvezõbb adata az átlagnál jobb hozamokkal, valamint a szektorátlagnál magasabb befizetésekkel indokolható.

2009

FÕBB ADATAI A 2009. ÉVBEN

Pénztári bevételek alakulása A következõ ábrában a pénztár bevételeit a befektetési tevékenység bevételei kivételével – mutatjuk be 2009-ben feltüntetve a 2008. évhez képest a változásokat, továbbá a 2010. évi tervadatokat is.

A pénztári bevételek az összes önkéntes pénztárnál 2009. évben átlagosan 10,7%-kal csökkentek 2008-hoz képest, míg a VIT Nyugdíjpénztárnál csak 9,4%-kal változott ez az érték éves szinten.

8000,000

millió Ft

7500,000 7000,000 6500,000 6000,000 5500,000

2009T

2008

Tagdíjbevételek Tagdíjbevételek

Egyéb Egyéb

2009

2010T

Változások

Tartalékok alakulása a 2009. évben Mûködési tartalék Adatok mFt-ban

2008. tény

2009. terv

2009. tény

2010. terv

Mûködési célú bevételek

262,8

276,8

243,7

271,9

Mûködéssel kapcsolatos ráfordítások

340,3

304,3

289,8

290,0

Befektetési tevékenység bevételei

133,1

46,4

31,1

Befektetési tevékenység ráfordításai

69,4

36,7*

16,4

Mérleg szerinti eredmény

-13,8

9,2

-16,1

12,9

Tartaléktõke

467,5

456,5

451,5

430,9

Mûködési céltartalék változása

-2,2

n/a

15,1

n/a

Átcsoportosítás fedezeti tartalékból

0,0

n/a

1,4

n/a

451,5

465,7

451,9

443,9

Mûködési tartalék záróértéke

A pénztár mûködési célú bevétele 2009-ben 243,7 mFt, befektetési tevékenységbõl származó bevétele 46,4 mFt, így mindösszesen a mûködési tartalékra 290,1 mFt bevétel jutott. A mûködési ráfordítások 289,8 mFt, a befektetési célú ráfordítások értéke 16,4 mFt volt, mindösszesen 306,2 mFt ráfordítás terhelte a tartalékot. A pénztár mûködési tartaléka kismértékben a 2008. évi 451,5 mFt-ról 451,9 mFt-ra emelkedett.

*a befektetések hozama nettó értékben került tervezésre (befektetési tevékenység eredménye)

Fedezeti tartalék A fedezeti tartalék szolgáltatási célú bevételei 6,3 százalékkal csökkentek 2008-hoz képest, és jelentõsen (14,2%-kal) a terv alatt maradt. Likviditási tartalék A likviditási céltartalék összege 768,9 mFt 2009. december 31-én.

A Pénztár szolgáltatásai, tagok részére történõ kifizetések A VIT Nyugdíjpénztár 2009-ben 7,4 MrdFt bruttó összegben teljesített kifizetést tagjainak, kedvezményezettjeiknek, vagy átlépõknek. A kifizetések értéke 21,1%-kal maradt el a 2008. évi mértéktõl. A fenti összeg tartalmazza a kifizetésekbõl levont és APEH felé elszámolt adóelõleg és a kilépési költség összegét is, amely szintén csökkentette a fedezeti tartalékot.

11

A VIT NYUGDÍJPÉNZTÁR GAZDÁLKODÁSÁNAK

Magánnyugdíjpénztári ágazat 2009. évi legfontosabb adatai A VIT Nyugdíjpénztár taglétszámának alakulása A Pénztári ágazat taglétszáma 2009. évben csökkenõ volt. A 2009. év elején 8 829 fõ, míg az év végén 8 672 fõ volt tagja a Pénztárnak, ez 1,8%-os csökkenés. A magánpénztári piac taglétszám növekedése 126 ezer fõ (4,3%) volt 2009-ben. Megnevezés Nyitó

2008. tény

2009. terv

2009. tény

2010. terv

8 773

8 904

8 829

8 760

Növekedés

285

372

271

270

Új belépõ

214

240

212

250

Ide átlépõ

71

132

59

20

-229

-200

-428

-70

-54

-80

-132

-20

Innen átlépõ

-154

-100

-253

-20

Elhalálozott

-13

-16

-10

Csökkenés Visszalépés TB-be

-20

Egyéb

-8

-27

-20

Összes változás

56

172

-157

200

8 829

9 076

8 672

8 960

Záró

A táblázatból látható, hogy a belépési oldalon a pénztár a terv alatt teljesített, és a tagsági viszony megszûnések száma pedig jelentõsen a terv felett alakult.

12

Sajnálatos módon legnagyobb szerepet a más pénztárat választó tagjaink kilépése játszott a taglétszám változásában. A pénztárat elhagyó átlépések magas száma a magas ügynöki aktivitásnak köszönhetõ. Habár a pénztárak közötti átlépés szabályai jelentõsen szigorodtak 2010-tõl (tájékoztató aláírási kötelezettség, átlépési költség növekedése, hozamgarancia elvesztésének lehetõsége), a 2010. I. negyedéves tendenciák mégsem mutatnak javulást. A magas ügynöki aktivitás ma már olyan piaczavaró tényezõ, amellyel a PSZÁF-nál is foglalkoznak, valamint a Stabilitás Pénztárszövetség (minden magánnyugdíjpénztár tagja a szövetségnek) is önkorlátozó javaslatokat fogalmazott meg, illetve további jogszabály-módosítások is várhatóak. A társadalombiztosítási rendszerbe visszalépõk magas száma annak köszönhetõ, hogy 2009. II. félévben egy jogszabály-módosítás lehetõséget biztosított bizonyos feltételek fennállása esetén év végéig a visszalépésre. A visszalépési lehetõségnek 2010. I. negyedévére átnyúló hatása is van, amellyel a pénztár nem tervezett. A pénztár vagyoni helyzete A Pénztár vagyona (mérlegfõösszege) 2009. december 31-én 19 803 mFt volt, ami az elõzõ év végi értéknek a 148,5 százaléka. (A pénztárszféra egészét tekintve a 2009. év során kb. 39,4%-os növekedés volt jellemzõ az elõzõ évhez képest).

2009

FÕBB ADATAI A 2009. ÉVBEN

Pénztári bevételek alakulása A következõ táblázatban a pénztár bevételeit – a befektetési tevékenység bevételei kivételével – mutatjuk be 2009-ben, feltüntetve a 2008. éves, továbbá a 2010. évi terv adatot is. Adatok mFt-ban Tagdíjbevételek Egyéb bevételek

2008. tény

2009. terv

2009. tény

2010. terv

2 154,1

2116,7

2 037,0

2 609,9

-6,7

0,0

-2,2

0,0

A tagdíjbevételek a magánpénztárak szintjén a 2009. évben 4,6%-kal csökkentek, míg a VIT magánnyugdíjpénztárnál 5,7%-kal változott ez az érték éves szinten.

Tartalékok alakulása a 2009. évben Mûködési tartalék Adatok mFt-ban

2008. tény

2009. terv

2009. tény

2010. terv

Mûködési célú bevételek

105,5

84,7

81,1

104,4

Mûködéssel kapcsolatos ráfordítások

122,9

109,3

103,2

104,5

Befektetési tevékenység bevételei

29,7

Befektetési tevékenység ráfordításai

15,2

Mérleg szerinti eredmény

-2,8

-4,4

-4,0

12,0

163,1

160,6

161,0

163,5

0,7

n/a

2,0

n/a

161,0

156,2

159,0

175,5

Tartaléktõke Mûködési céltartalék változása Mûködési tartalék záróértéke

20,2

20,4 2,3

12,1

A Pénztár mûködési célú bevétele 2009-ben 81,1 mFt, befektetési tevékenységbõl származó bevétele 20,4 mFt volt, így mindösszesen a mûködési tartalékra 101,5 mFt bevétel jutott. A mûködési ráfordítások értéke 103,2 mFt, a befektetési ráfordítások értéke 2,4 mFt volt, mindösszesen 105,6 mFt ráfordítás terhelte a tartalékot. A pénztár mûködési tartaléka a 2008. évi 161,0 mFt-ról 159,0 millió Ft-ra csökkent.

*a befektetések hozama nettó értékben került tervezésre (befektetési tevékenység eredménye)

Fedezeti tartalék A fedezeti tartalék szolgáltatási célú bevételei 4,3 százalékkal csökkentek 2008-hoz képest, és 4,0 százalékkal a terv alatt voltak. A fedezeti céltartalék összege 17 752,4 mFt volt az év végén. Likviditási tartalék A likviditási céltartalék összege 106,7 mFt 2009. december 31-én.

A Pénztár szolgáltatásai, tagok részére történõ kifizetések A VIT Nyugdíjpénztár 2009-ben 650,6 mFt bruttó összegben teljesített kifizetést tagjainak, kedvezményezettjeiknek, átlépõknek vagy TB-be visszalépõknek. A kifizetések értéke 221,8 százalékkal meghaladja a 2008. évi mértéket. A fenti összeg tartalmazza a kifizetésekbõl levont és APEH felé elszámolt adóelõleg és a kilépési költség öszszegét is, amely szintén csökkentette a fedezeti tartalékot.

13


ságra. A finanszírozás elapadása érzékenyen érintette a külkereskedelmet, éves alapon a kivitel visszaesése elérte a 30-40 százalékot. Az exportpiacok összeomlása, a hitelek drágulása, illetve a lakossági jövedelemkilátások romlása miatt az ipar visszafogta a termelést, és megkezdõdött a meglévõ árukészletek leépítése.

A 2009-es év súlyos, sok ország esetében évtizedek óta nem tapasztalt mélységû gazdasági recessziót hozott. A megelõzõ évek eladósodásra és fogyasztásra épülõ gazdasági szerkezete nem bizonyult fenntarthatónak, ráadásul az alacsony globális kamatszint és a jelentõs szabad likviditás eszközár-buborékok kialakulásához vezetett, különösen egyes ingatlanpiacokon. A buborékok kipukkadása és az eszközárak korrekciója 2007-tõl nagy veszteséget okozott az érintett pénzügyi intézményeknek. 2008 õszén a Lehman Brothers befektetési bank csõdje után a teljes globális pénzügyi rendszer az összeomlás szélére került, és csak állami és jegybanki beavatkozással lehetett a bankrendszert életben tartani. A gyengébb tõkehelyzet és a bizonytalan kilátások miatt a bankok jelentõsen visszafogták hitelezési aktivitásukat, ami 2009 egészében negatívan hatott a reálgazda-

14

A nagyobb méretû, lassan alkalmazkodó belsõ piacokkal rendelkezõ országokban enyhébb volt a gazdasági visszaesés, a külsõ piacoktól nagyobb mértékben függõ, vagy a növekedést nagyrészt külföldi hitelfelvételre alapozó kisebb országokban pedig súlyosabb. Ez utóbbiak közül többet csak külsõ segítség mentett meg a fizetésképtelenségtõl. A szigorúbb hitelkínálattal, romló jövedelemkilátásokkal és a befektetéseken elszenvedett veszteségekkel szembesülõ lakosság mérsékelte fogyasztását, a nagyobb bizonytalanság elõsegítette az óvatossági megtakarítások növekedését. A mûködési környezet romlását a vállalati szektor drasztikus költségcsökkentésekkel igyekezett ellensúlyozni, ennek következtében megindult a munkanélküliségi ráta emelkedése. A költségcsökkentés hatására 2009 során jelentõsen javult a vállalatok hatékonysága, amit az elemzõi várakozásoknál lényegesen kedvezõbb második és harmadik negyedéves vállalati gyorsjelentések is tükröztek. Ugyanakkor az árbevételi adatok továbbra is a végsõ kereslet gyengeségét mutatták. A válságra a gazdaságpolitika gyorsan és erõteljes mértékben reagált. Nagy a valószínûsége annak, hogy állami és jegybanki beavatkozások nélkül a világgazdaság az 1929–33-as nagy depresszió idején tapasztalt mély és elhúzódó válságba került volna. A beavatkozás elsõ körben a bankrendszer stabilizálását tûzte ki célul, mivel a bankrendszer összeomlása a reálgazdaságot is maga alá temette volna. Ezért az államok tõkeemeléssel, garancianyújtással, és esetenként

2009 A globális recesszió hatásai alól Magyarország sem tudta kivonni magát. A külsõ kereslet visszaesése ráadásul egybeesett a belsõ kereslet évek óta tartó gyengeségével, így a magyar GDP visszaesése nagyobb mértékû volt, mint a régió legtöbb országában. A 2009-es év egészében az ország gazdasági teljesítménye 6,3%-kal volt alacsonyabb az elõzõ évinél, ilyen nagy visszaesésre utoljára a rendszerváltozáskor volt példa. Az EUR és az USD árfolyamváltozása 2009 330 310 290 270 250 230 210 190

EUR

2009. 12. 31.

2009. 11. 30.

2009. 10. 31.

2009. 09. 30.

2009. 08. 31.

2009. 07. 31.

2009. 06. 30.

2009. 05. 31.

2009. 04. 30.

2009. 03. 31.

2009. 02. 28.

170 2009. 01. 31.

Az ipari megrendelések készletek leépülését követõ felfutása, illetve a jelentõs állami beavatkozások hatására az üzleti bizalomban már 2009 elsõ felében fordulat következett be, év végére az elõremutató indikátorok több fejlett ország esetében is már pozitív gazdasági növekedést jelentõ szintekre kerültek. Az év közepén az ipari termelésben is megindult a javulás, és a harmadik negyedéves GDP adatok is trendfordulót valószínûsítettek. A kedvezõbb növekedési kilátások emelték a fogyasztói bizalmat is, azonban ennek továbbra is alacsony szintje jól mutatta a recesszió hosszabb távú – jövedelemre és foglalkoztatásra gyakorolt – kedvezõtlen hatásait.

Magyar gazdaság

2008. 12. 31.

államosítással mentették ki a pénzintézeteket. A jegybankok kamatcsökkentéssel, likviditásnyújtással, és közvetlen értékpapír-vásárlással járultak hozzá a stabilizációhoz. Második körben a recesszió hatásainak enyhítése volt a cél, amit a gazdaságpolitikai döntéshozók elsõsorban a közösségi fogyasztás és a lakosság rendelkezésre álló jövedelmének növelésével próbáltak megvalósítani. Az elsõ célt sikerült elérni, sok bank csõdje ellenére a pénzügyi közvetítõrendszer mûködõképes maradt, sikerült a rendszerszintû kockázatokat mérsékelni. A bankok hitelezési aktivitása azonban végig visszafogott maradt, a kapott tõkét és likviditást elsõsorban a mérlegük javítására, illetve kisebb részben befektetésekre használták fel. A reálgazdaság banki finanszírozása az év végére sem közelítette meg a válság elõtti szintet. Ez elõretekintve is fékezni fogja a gazdasági növekedést. A második cél teljesítése körül nagyobb a bizonytalanság, mert bár a gazdasági visszaesést sikerült tompítani, a megnövekedett költségvetési hiány és államadósság a következõ évek növekedési potenciálját ronthatja, miközben kérdéses, hogy az állami ösztönzõk kifutása után a magánszektor kereslete önmagában elegendõ lesz-e a gazdasági növekedéshez, vagy újabb ösztönzõkre lesz szükség.

USD

Az infláció mérséklõdése 2009 elsõ felében is folytatódott, márciusra a fogyasztói árindex éves növekedési üteme már 3 százalék alá csökkent. Ezt azonban az indirekt adók nyári emelkedése átmenetileg megtörte, így az infláció ismét 5 százalék körüli szintre ugrott. A teljes tavalyi évet tekintve az éves átlagos fogyasztói infláció 4,2 százalék volt. A munkaerõpiac is alkalmazkodott a válsághoz, a foglalkoztatottak száma jelentõsen csökkent. A versenyszféra leépítéseit az állami szektor – „Út a munkába” program keretein belüli – foglalkoztatása némileg ellensúlyozta. A korábbi idõszakokkal szemben a munkanélküliek nagyobb aránya maradt a munkaerõpiacon, és az aktívak aránya is nõtt, ami a szociális transzferek csökkenésével kapcsolatos várakozásokkal is magyarázható. A munkaerõpiac lazasága elõretekintve egyrészt mérsékli az inflációs kockázatokat, másrészt viszont rontja a növekedési kilátásokat. A forint hektikus pályát írt le az év folyamán: február elején átlépte a 300-as árfolyamot, március elejére pedig 317-ig gyengült. A jegybank ezért bár megkésve, de a bankrendszer segítségére sietett, különbözõ konstrukciókon keresztül biztosított devizaforrásokat a rászorult bankok számára. Szerencsére a hazai stabilizációs intézkedések mellett a globális hangulat is javult, így a forint árfolyama a márciusi mélypont után folyamatosan erõsödni tudott, az év eleji gyengülés után visszaerõsödött és stabilizálódott.

15


Részvénypiaci összefoglaló A világ tõkepiacainak tavalyi alakulását két szakaszra lehet osztani. Március közepéig folytatódott a kockázatos eszközök áresése. Mivel a reálgazdaságban még nem látszott fordulat, így a befektetõk egyre mélyebb, az 1929–33-as nagy gazdasági világválsághoz hasonló visszaesést áraztak be. Március közepétõl azonban megfordult a trend, és egy kisebb nyári korrekciótól eltekintve októberig folyamatosan javult a befektetõi hangulat. Bár a piaci szereplõk közül sokan nagyobb korrekcióra számítottak, ez az év hátralévõ részében nem következett be – így a kockázatosabb eszközök kiugróan magas hozamot nyújtottak. A javuló növekedési kilátásokkal párhuzamosan a likviditási prémium csökkenése is áremelõ hatású volt (2008-ban az alacsonyabb likviditású piacok kiszáradtak, ami tovább nyomta lefelé az árakat). A legnagyobb árnövekedést a legkockázatosabb eszközök mutatták, igaz korábban ezek ára esett a legnagyobb mértékben.

Részvényjellegû befektetések relatív hozama 2009 90,00% 70,00% 50,00% 30,00% 10,00% -10,00%

Magyar részvény Globális fejlõdõpiaci részvény Globális fejlettpiaci részvény

2009. 12. 31.

2009. 11. 30.

2009. 10. 31.

2009. 09. 30.

2009. 08. 31.

2009. 07. 31.

2009. 06. 30.

2009. 05. 31.

2009. 04. 30.

2009. 03. 31.

2009. 02. 28.

2009. 01. 31.

2008. 12. 31.

-30,00%

Európai részvény KKE régiós részvény

Kötvénypiacok A kötvénypiacok teljesítménye egyenes arányban állt a kockázati szinttel. A fejlett országok állampapírjai nagyon alacsony megtérülést nyújtottak annak ellenére, hogy több jegybank is közvetlen vásárlással próbálta meggátolni a hosszú hozamok emelkedését. A javuló befektetõi környezetben az amerikai állampapírok "menedék-funkciója" sem erõsítette a keresletet, miközben a kibocsátás rekordszintre emelkedett. Így a szuverén kötvények közül az amerikai állampapír mutatta a leggyengébb éves megtérülést. A fejlett országok államkötvényeit tömörítõ JPM Global Bond index értéke mindössze 2 százalékkal nõtt tavaly. Kötvény jellegû befektetések relatív hozama 2009 20,00% 15,00% 10,00% 5,00% 0,00% -5,00% -10,00%

Rövid lejáratú kötvény

16

Hosszú lejáratú kötvény

2009. 12. 31.

2009. 11. 30.

2009. 10. 31.

2009. 09. 30.

2009. 08. 31.

2009. 07. 31.

2009. 06. 30.

2009. 05. 31.

2009. 04. 30.

2009. 03. 31.

2009. 02. 28.

2009. 01. 31.

2008. 12. 31.

-15,00%

A nemzetközi piacokat tekintve a 2009-es év nyertese a vállalati kötvény lett. A vállalati kötvények hozamának csökkenése az állampapírok hozamának emelkedése mellett történt. Az euró övezetben hasonlóan alakultak a piaci folyamatok, mint az Egyesült Államokban: a jegybank a hozamgörbe elejét könnyen befolyásolja az alapkamaton keresztül, viszont a növekvõ kibocsátás és a deficit késõbbi finanszírozhatóságába vetett bizalom csökkenése miatt a hosszabb hozamok drámai mértékben emelkedtek. A hazai állampapírpiac 2009-ben az elmúlt tíz év legjobb teljesítményét produkálta. Pedig nem így indult az év, az elsõ negyedévben ismét összeroppant a piac, rekordmagasságba emelkedtek a hozamok március közepére-végére. Innen aztán folyamatos erõsödéssel egészen október közepéig szárnyalt az állampapírpiac, majd az utolsó heteket kisebb korrekcióval zártuk. Az éven túli futamidejû állampapírok árfolyam alakulását mutató MAX index 14,1%-os növekedést ért el, amivel jelentõs mértékben felülteljesítette az egy évnél rövidebb állampapírok mozgását leíró RMAX indexet, amely 10,8%-ot emelkedett.

2009

VAGYONKEZELÕI TELJESÍTMÉNYEK

Vagyonkezelõk teljesítménye A pénztár vagyonának nagy részét saját szervezetén belül kezelte, kisebb részét különbözõ vagyonkezelõi portfóliókban tartotta. A következõkben ezen portfóliók teljesítményét mutatjuk be. A) OTP Alapkezelõ Zrt. – Total Return portfólió Az OTP Alapkezelõ (Total Return) Pénztárunknál abszolút hozamra törekvõ stratégiával van kezelve. A tavalyi évben nem sikerült kiemelkedõ eredményt elérnie a vagyonkezelõnek, hiszen az éves hozama 7,36 százalék lett. Ezzel az eredménnyel elmaradt a benchmark értékétõl, és jelentõsen rontotta a Kiegyensúlyozott portfólió összhozamát is.

E) Credit Suisse Asset Management Hungary Alapkezelõ Zrt. (CSAM) – MSCI World (globális fejlett piaci részvény) portfólió Ez a vagyonkezelési mandátum is speciális jellegû. A portfólió hozama jelentõsen felülmúlta a benchmarkot.

Portfóliók

B) Concorde Alapkezelõ Zrt. – Total Return portfólió A Concorde Alapkezelõ új vagyonkezelt portfóliója augusztustól 4,91 százalékos hozamával a rá vonatkozó referenciaindexet is túlteljesítette ezen az idõtávon, és összességében pozitívan járult hozzá a Kiegyensúlyozott portfólió hozamához. C) K&H Alapkezelõ Zrt. – MSCI EMU (európai részvény) portfólió Ez a vagyonkezelési mandátum speciális jellegû. A portfólióban kizárólag egy – a pénztár által kijelölt – befektetési alap vásárolható. A pénztár határozza meg mikor és mekkora mennyiséget ad/vesz a vagyonkezelõ ezen alapból. A vagyonkezelõ a devizakitettségét saját hatáskörben kezeli. Teljesítménye ezt leszámítva nagyjából megegyezik a referencia indexével. D) K&H Alapkezelõ Zrt. – fejlõdõ piaci részvény portfólió Ez a vagyonkezelési mandátum is speciális jellegû. A portfólió hozama alulmúlta a benchmarkot.

KLASSZIKUS

Önkéntes

Magán

VIT saját kezelés

VIT saját kezelés

VIT saját kezelés

VIT saját kezelés

OTP Total Return Concorde Total Return KIEGYEN-

K&H európai részvény


SÚLYOZOTT

és fejlõdõ piaci részvény


CSAM globális piaci


részvény

részvény

VIT saját kezelés

VIT saját kezelés

NÖVEKEDÉSI







részvény

részvény

BEFEKTETÉSI POLITIKA

A pénztár saját kezelésû portfóliója A 2009-es év volt az elsõ teljes év, amikor a Pénztár vagyonkezelése a választható portfóliós rendszer keretein belül mûködött. A vagyonkezelési stratégia alapján a Befektetési Csoport eszközallokációs döntéseivel pozitívan járult hozzá a portfóliók eredményességéhez. A magán ágazatban a Klasszikus portfólió kivételével az éves teljesítmény meghaladta a referenciaindex mértékét, és hasonló eredmény volt kimutatható az önkéntes ágazatban is, ha az ingatlanok teljesítményét kiszûrjük.

A vagyonkezelés számára fontos események közül is kiemelkedett a 2009 második félévétõl érvénybe lépõ új befektetési politika, amely a Növekedési portfóliók esetén jelentõsen növelte a részvénykitettséget. Szintén jelentõs változás volt a 2010-tõl érvényes további részvényarány emelkedésre való felkészülés az év végén. Ezekkel a lépésekkel 2009-ben megkétszerezõdött a kockázatos eszközök hányada a Növekedési portfóliókban, és a Kiegyensúlyozott portfóliókban is jelentõs emelkedés zajlott le.

A választható portfóliók összetétele

A magánpénztári Klasszikus portfólió szerkezete 2009. dec. 31-én 0,4% 3,4%

96,2%

A magánpénztári Kiegyensúlyozott portfólió szerkezete 2009. dec. 31-én 9,3% 11,7%

Állampapír Egyéb kötvény Részvény Befektetési jegy Határidõs ügylet Jelzáloglevél Pénzeszközök

96,20% 0,40% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 3,40%

5,3%

72,8% 24,6%

0,9% Állampapír Egyéb kötvény Részvény Befektetési jegy Határidõs ügylet Jelzáloglevél Pénzeszközök

72,80% 0,90% 9,30% 11,70% 0,00% 0,00% 5,30%

Az önkéntes pénztár Klasszikus portfólió szerkezete 2009. dec. 31-én 1,3% 3,3% 2,5%

93,0%

A magánpénztári Növekedési portfólió szerkezete 2009. dec. 31-én 0,9% 10,5% 47,8% 15,4%

0,8%


47,80% 0,80% 24,60% 15,40% 0,00% 0,90% 10,50%

Az önkéntes pénztár Növekedési portfólió szerkezete 2009. dec. 31-én Az önkéntes pénztár Kiegyensúlyozott portfólió szerkezete 2009. dec. 31-én

14,7%

1,5% 9,9% 4,0%

45,3%

3,3% 11,8% Állampapír Egyéb kötvény Részvény Befektetési jegy Határidõs ügylet Jelzáloglevél Pénzeszközök

18

93,20% 1,30% 0,00% 0,00% 0,00% 3,30% 2,50%

9,4%

4,6% 8,0%

62,1%

0,9%


62,10% 0,90% 9,40% 11,80% 0,00% 3,30% 4,60%

24,4% Állampapír Egyéb kötvény Részvény Befektetési jegy Határidõs ügylet Jelzáloglevél Pénzeszközök

0,2% 45,30% 0,20% 24,40% 14,70% 0,00% 1,50% 9,90%

2009

19

HOZAMOK

Hozamadatok

MAGÁNPÉNZTÁRI NETTÓ HOZAMOK

A magánpénztári portfóliók kiválóan teljesítettek 2009-ben is. A Klasszikus portfólió hozama ugyan kissé elmaradt a benchmark szintjétõl, a Kiegyensúlyozott-, Növekedési- és a Függõ portfólió teljesítményei viszont jelentõsen meghaladták azt.

Idõszak

Klasszikus hozam

Klasszikus benchmark

Eltérés

12,92%

13,57%

-0,65%

Kiegyensúlyozott hozam

Kiegyensúlyozott benchmark

Eltérés

21,25%

18,90%

2,35%

Növekedési hozam

Növekedési benchmark

Eltérés

26,76%

25,20%

1,56%

2009. éves hozam Idõszak 2009. éves hozam Idõszak 2009. éves hozam

ÖNKÉNTES PÉNZTÁRI NETTÓ HOZAMOK

Az önkéntes pénztári portfóliók kevésbé teljesítettek jól 2009-ben. A Klasszikus portfólió hozamai kismértékben meghaladták a benchmark szintjét, a Kiegyensúlyozott és a Növekedési portfólió teljesítményei viszont jelentõsen elmaradtak attól.

Idõszak

Klasszikus hozam

Klasszikus benchmark

Eltérés

13,63%

13,57%

0,06%

Kiegyensúlyozott hozam

Kiegyensúlyozott benchmark

Eltérés

17,61%

18,90%

-1,29%

Növekedési hozam

Növekedési benchmark

Eltérés

23,36%

25,20%

-1,84%

2009. éves hozam Idõszak 2009. éves hozam Idõszak 2009. éves hozam

KLASSZIKUS PORTFÓLIÓK magánnyugdíjpénztárak

2009. évi hozam

10 éves átlaghozam

10 éves átl. reálhozam

NÖVEKEDÉSI PORTFÓLIÓK magánnyugdíjpénztárak

2009. évi hozam



Életút Magánnyugdíjpénztár

10,46%

9,29%

3,35%

Quaestor Országos Magánnyugdíjpénztár 34,18%

8,84%

2,95%

Dimenzió Magánnyugdíjpénztár

18,65%

9,13%

3,19%

VIT Magánnyugdíjpénztár

26,76%

8,35%

2,44%

HONVÉD Magánnyugdíjpénztár

14,90%

8,99%

3,05%


23,65%

8,06%

2,12%

ERSTE Magánnyugdíjpénztár

10,00%

8,15%

2,22%

Vasutas Magánnyugdíjpénztár

19,02%

7,96%

2,02%


12,92%

7,97%

2,06%

Postás Magánnyugdíjpénztár

23,88%

7,73%

1,79%

AXA Magánnyugdíjpénztár

9,64%

7,72%

1,77%

Allianz Magánnyugdíjpénztár)

21,41%

7,21%

1,30%


15,66%

7,65%

1,72%

MKB Magánnyugdíjpénztár

11,20%

7,18%

1,27%

Évgyûrûk Magánnyugdíjpénztár

8,36%

7,59%

1,65%


28,33%

7,17%

1,27%

OTP Bank Nyrt. Magánnyugdíjpénztár

10,11%

7,27%

1,32%

AEGON Magánnyugdíjpénztár

22,97%

7,10%

1,18%


10,96%

7,16%

1,24%


26,04%

7,05%

1,14%

KIEGYENSÚLYOZOTT PORTFÓLIÓK 2009. évi magánnyugdíjpénztárak hozam




19,39%

8,68%

2,74%


21,25%

8,10%

2,20%


23,17%

8,07%

2,15%


20,14%

8,02%

2,10%

10 éves pénztári hozamok A 10 éves idõtávra vonatkozó eredményünket más Pénztárakkal összevetve is elmondhatjuk, hogy 2009-ben nagyon jó eredményeket ért el. A 10 éves átlaghozam sorrendjében a Klasszikus portfóliónk az 5., a Kiegyensúlyozott portfóliónk a 2., a Növekedési portfóliónk a 2. helyen szerepel a 19 pénztárból!


16,13%

7,70%

1,76%


13,56%

7,41%

1,49%

Quaestor Országos Magánnyugdíjpénztár 14,91%

7,17%

1,29%

Postás Magánnyugdíjpénztár

15,99%

7,02%

1,08%

ERSTE Magánnyugdíjpénztár

14,88%

6,91%

1,01%

Pénztári átlag

7,72%

OTP Bank Nyrt. Magánnyugdíjpénztár

21,72%

6,79%

0,86%

VIT Önkéntes

–

20

10 ÉVES ÖNKÉNTES PÉNZTÁRI HOZAMOK (2000–2009) VPR-t nem mûködtetõ

Klasszikus

Kiegyensúlyozott

Növekedési

Egyéb

6,96%

7,04%

6,71%

5,67%

8,39%

8,10%

8,23%

–

2009

MÉRLEG

Elõzõ évi felülvizsgált

A tárgyévi felülvizsgált

beszámoló záróadatai


35 840 587

42 349 389

47 895

39 761

47 895

39 761

0

0

3 996 906

3 806 206

3 995 361

3 804 214

1 545

1 992

31 795 786

38 503 422

a) önkéntes nyugdíjpénztár

25 126 168

29 717 606

b) magánnyugdíjpénztár

6 669 618

8 785 816

25 830 704

35 159 989

247 320

219 654

247 320

219 654

0

0

673 637

1 508 249


517 046

1 251 485


156 591

256 764

20 366 396

28 954 181

16 000 923

19 960 037

4 365 473

8 994 144

4 543 351

4 477 905


2 398 587

2 716 529


2 144 764

1 761 376

C) AKTÍV IDÕBELI ELHATÁROLÁSOK

3 983

6 716


1 947

6 716


2 036

Eszközök (e Ft) A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

I. Inmateriális javak

a) önkéntes nyugdíjpénztár b) magánnyugdíjpénztár II. Tárgyi eszközök

a) önkéntes nyugdíjpénztár b) magánnyugdíjpénztár III. Befektetett pénzügyi eszközök

B) FORGÓESZKÖZÖK

I. Készletek

a) önkéntes nyugdíjpénztár b) magánnyugdíjpénztár II. Követelések

III. Értékpapírok

a) önkéntes nyugdíjpénztár b) magánnyugdíjpénztár IV. Pénzeszközök

61 675 274

77 516 094


48 335 247

57 716 002


13 340 027

19 800 092

ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN

22

2009 Elõzõ évi felülvizsgált

A tárgyévi felülvizsgált…


beszámoló záróadatai...

613 928

595 210

630 566

615 296


467 490

455 047


163 076

160 249

-16 638

-20 086

-16 638

-20 086

0

0

60 822 472

72 705 526

12 371

29 457


7 830

22 896


4 541

6 561

60 013 247

71 744 967


47 028 985

53 992 560


12 984 262

17 752 407

755 425

873 782

663 537

768 903

91 888

104 879

0

1 788

Források (e Ft) D) SAJÁT TÕKE

I. Tartaléktõke

II. Mûködési és kiegészítõ vállalkozási tevékenység mérleg szerinti eredménye III. Mûködés mérleg szerinti eredménye IV. Értékelési tartalék E) CÉLTARTALÉKOK

I. Mûködési tartalék

II. Fedezeti tartalék

III. Likviditási tartalék

a) önkéntes nyugdíjpénztár b) magánnyugdíjpénztár IV. Függõ befizetések befektetési hozamának céltartaléka

a) magánnyugdíjpénztár

1 788 41 429

55 532


24 350

34 077


17 079

21 455

F) KÖTELEZETTSÉGEK

227 949

4 195 326

I. Mûködési tartalék

200

200

200

200

0

0

227 749

4 195 126

146 889

2 434 989

80 860

1 760 137

10 925

20 032


9 777

20 032


1 148

0

FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) ÖSSZESEN

61 675 274

77 516 094


48 335 247

57 712 650


13 340 027

19 803 444

V. Meg nem fizetett tagdíjak tartaléka

a) önkéntes nyugdíjpénztár b) magánnyugdíjpénztár II. Fedezeti tartalék

a) önkéntes nyugdíjpénztár b) magánnyugdíjpénztár G) PASSZÍV IDÕBELI ELHATÁROLÁSOK

23

FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS A Villamosenergia-ipari Társaságok Nyugdíjpénztára Igazgatósága részére, a 2009. évi Éves beszámolóhoz Elvégeztük a Villamosenergia-ipari Társaságok Nyugdíjpénztára (Budapest, 1072 Nyár u. 12.) (továbbiakban: „Nyugdíjpénztár”) mellékelt 2009. évi Éves beszámolójának a könyvvizsgálatát, amely éves beszámoló a 2009. december 31-i fordulónapra elkészített mérlegbõl – melyben az eszközök és források egyezõ végösszege 77 516 094 eFt, a fedezeti céltartalék 71 744 967 eFt, az ezen idõpontra végzõdõ évre vonatkozó eredménykimutatásból, ahol a mûködés és kiegészítõ vállalkozási tevékenység mérleg szerinti eredménye -20 086 eFt (veszteség)-, valamint a cash-flow kimutatásból, a fedezeti céltartalék éves változásának levezetésébõl, a likviditási-, kockázati céltartalékok éves változásának levezetésébõl, az összes céltartalék állománya éves változásának levezetésébõl, a taglétszám éves alakulásának bemutatásából, továbbá a számviteli politika meghatározó elemeit és az egyéb magyarázó megjegyzéseket tartalmazó kiegészítõ mellékletbõl áll. Az éves beszámolónak a számviteli törvényben foglaltak és a Magyarországon elfogadott általános számviteli elvek szerint történõ elkészítése, és valós bemutatása az ügyvezetés felelõssége. Ez a felelõsség magában foglalja az akár csalásból, akár hibából eredõ, lényeges hibás állításoktól mentes éves beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belsõ ellenõrzés kialakítását, bevezetését, fenntartását, megfelelõ számviteli politika kiválasztását és alkalmazását, valamint az adott körülmények között ésszerû számviteli becsléseket. A könyvvizsgáló felelõssége az éves beszámoló véleményezése az elvégzett könyvvizsgálat alapján, valamint az üzleti jelentés és az éves beszámoló összhangjának megítélése. A Nyugdíjpénztár 2008. évi Éves beszámolóját is társaságunk könyvvizsgálta, és a 2009. május 26-án kelt könyvvizsgálói jelentésben minõsítés nélküli záradékot bocsátottunk ki. A könyvvizsgálatot a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok és a könyvvizsgálatra vonatkozó – Magyarországon érvényes – törvények és egyéb jogszabályok alapján hajtottuk végre. A fentiek megkövetelik, hogy megfeleljünk bizonyos etikai követelményeknek, valamint hogy a könyvvizsgálat tervezése és elvégzése révén elegendõ és megfelelõ bizonyítékot szerezzünk arról, hogy az éves beszámoló nem tartalmaz lényeges hibás állításokat.

24

Az elvégzett könyvvizsgálat magában foglalta olyan eljárások végrehajtását, amelyek célja könyvvizsgálati bizonyítékot szerezni az éves beszámolóban szereplõ összegekrõl és közzétételekrõl. A kiválasztott eljárások, beleértve az éves beszámoló akár csalásból, akár tévedésekbõl eredõ, lényeges hibás állításai kockázatának felméréseit, a könyvvizsgáló megítélésétõl függnek. Az éves beszámolóhoz kapcsolódóan a könyvvizsgáló kockázatfelmérésének nem célja, hogy a Nyugdíjpénztár belsõ ellenõrzésének hatékonyságára vonatkozóan véleményt mondjon. A könyvvizsgálat magában foglalta továbbá az alkalmazott számviteli alapelvek és az ügyvezetés lényegesebb becsléseinek, valamint az éves beszámoló bemutatásának értékelését. Az üzleti jelentéssel kapcsolatos munkánk a fent említett területre korlátozódott és nem tartalmazta egyéb, a Nyugdíjpénztár nem auditált számviteli nyilvántartásaiból levezetett információk áttekintését. Meggyõzõdésünk, hogy a megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték elegendõ és megfelelõ alapot nyújt a könyvvizsgálói záradék megadásához. A könyvvizsgálat során a Villamosenergia-ipari Társaságok Nyugdíjpénztára éves beszámolóját, annak részeit és tételeit, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását az érvényes nemzeti könyvvizsgálati standardokban foglaltak szerint felülvizsgáltuk, és ennek alapján elegendõ és megfelelõ bizonyosságot szereztünk arról, hogy az éves beszámolót a számviteli törvényben, valamint a specifikus jogszabályokban foglaltak és a Magyarországon elfogadott általános számviteli elvek szerint készítették el. Véleményünk szerint az Éves beszámoló a Villamosenergia-ipari Társaságok Nyugdíjpénztára 2009. december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérõl megbízható és valós képet ad. Az üzleti jelentés az éves beszámoló adataival összhangban van. Budapest, 2010. május 26.

Fehérné Vikárius Éva Club-Audit Kft. 1136 Budapest, Hegedûs Gyula u. 49/51. Nyilvántartásba-vételi szám: 001570

Bárány Terézia Bejegyzett könyvvizsgáló Kamarai tagsági szám: 000428

Üzleti Jelentés 2009 Cím: 1072 Budapest, Nyár u. 12. • Tel.: 06-1/478-4000, 06-1/322-6022, 06-1/322-7017 • Fax: 06-1/322-2675 • E-mail: [email protected] • Honlap: www.vitnyp.hu

10 A VIT NYUGDÍJPÉNZTÁR GAZDÁLKODÁSÁNAK FÕBB ADATAI A ÉVBEN 22 A VIT NYUGDÍJPÉNZTÁR ÖSSZEVONT MÉRLEGE A ÉVRE

Recommend Documents