ISZEF munkacsoportok plenáris ülése december 9

ISZEF munkacsoportok plenáris ülése 2013. december 9.

ELŐADÁSOK 1. KISS NORBERT (helyettes államtitkár, Emberi Erőforrások Minisztériuma): A Nemzeti Ifjúsági Stratégia 2014-2015. évekre szóló, III. cselekvési tervének meghatározó ifjúságpolitikai irányvonalai gazdasági helyzet, a források minél hatékonyabb elosztása, a párhuzamosságok megszüntetése az ifjúsági területen is szükségessé tette az ágazatokon átívelő együttműködés és koordináció kialakítását. Idén nagy lépést tettünk ezen célunk megvalósítása felé, hiszen 2013. március 20-án megalakult az Ifjúsági Szakmai Egyeztető Fórum (ISZEF), és az eddigi hat tematikus munkacsoportja mellett - felismerve a nemzetpolitika és a határon túli ifjúsági szervezetek támogatásának fontosságát -, 2013 októberében felállt a hetedik, Nemzetpolitikai munkacsoport is. Az ISZEF munkacsoportjaiban immár 155 szakember dolgozik együtt, a munkába bevont „külső” szakértők, szervezetek száma pedig folyamatosan bővül. Az ágazatok közötti munkát az Emberi Erőforrások Minisztériuma Ifjúságügyi Főosztálya koordinálja.

A

Jelenleg zajlik a Nemzeti Ifjúsági Stratégia 2014-2015. évekre szóló, III. cselekvési tervének megalkotása, amelyben az ISZEF munkacsoportjaiba delegált tárcák, civil szervezetek és szakértők javaslatai alapján kidolgozott intézkedések kapnak helyet. A konferencia időpontjáig, a szakterületek részéről több mint 50 intézkedési javaslat fogalmazódott meg. A cselekvési terv fókuszpontjainak meghatározásában hangsúlyos szerepet játszott az önkormányzati érdekszövetségekkel, a Nemzetstratégiai Kutatóintézettel, a történelmi

Elérhetőség: [email protected]

2

egyházakkal történő konzultációsorozat, továbbá a Kárpát-medencei magyar ifjúsági szervezetek, valamint a határon túli magyar fiatalok visszajelzései. Az Ifjúsági Szakmai Egyeztető Fórumon belüli együttműködés keretében kijelölt fejlesztési célok is jelentős formálói az új lendületet kapott ifjúságügynek. Az ifjúságpolitikán belül, az elkövetkező évek meghatározó prioritása lesz, többek között, a nemzettudat erősítése és a magyarság megtartása érdekében megfogalmazott intézkedések. Egészséges, nyílt szív, hit és bizalom szükséges ahhoz, hogy a magyarság még sokáig virágozhasson szülőföldjén. Szeretnénk, hogy úgy nőhessenek fel a jövő generációi az anyaországban és határainkon túl, hogy számtalan alternatíva közül választhatnak, fontos, hogy legyen jövőképük, boldogulhassanak és biztonságban érezzék magukat szülőföldjükön. Együtt cselekedjenek azért, hogy befolyásolják, sőt irányítsák a társadalmi, gazdasági és politikai kérdések megoldását, az emberré és felnőtté válás legfontosabb támaszt adó közössége, a család, valamint az iskolai, baráti és munkahelyi kisközösségek támogatását élvezve. Ezért a III. cselekvési terv fókuszpontjaiként a foglalkoztatottsághoz történő hozzájárulást, a fiatalok helyi szintű aktivitásának növelésével a közösségfejlesztést, a családközpontú szemléletet, valamint a határon túli együttműködés fejlesztésével az összmagyar identitás erősítését irányoztuk elő. Tovább információ: [email protected]

2. CSEPREGHY NÁNDOR (helyettes államtitkár, Miniszterelnökség): Az európai uniós források felhasználása a 2014-2020-as fejlesztési ciklusban, különös tekintettel az ifjúsági célú támogatásokra

M

agyarországnak 9 operatív programban nyílik lehetősége a 2014-2020-as évekre szánt, az ifjúságpolitika céljait is segítő források felhasználásra. A Kormány sikeres tárgyalássorozatának köszönhetően hazánk "nettó pozíciója", azaz az elnyerhető támogatások és a befizetett kötelezettségek egyenlege jelentősen javult. Az Unió által meghatározott célok között szerepel többek között, hogy az aktív korúak között a dolgozók arányát 75 százalékra emeljük a pénzügyi ciklus végére. A mélyszegénységben élők számát 400 ezerrel szeretnénk mérsékelni, a korai iskolaelhagyók rátáját pedig 10 százalék alá csökkenjük, illetve támogatjuk az élethosszig tartó tanulást.

Magyarország gazdasági kitörésének egyik kulcsa az innovatív kutatásfejlesztés, amelynek arányát a hazai GDP 1,8%-ára szükséges emelni, illetve támogatandó a hatékony közigazgatás megteremtése, a fiatalok helyi szintű érvényesülésének segítése. A 2014-2020-as fejlesztési ciklusban az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) keretén belül több beavatkozási irányon keresztül kívánja elérni a fiatalokat: a társadalmi

Elérhetőség: [email protected]

3

kohézió erősítése, a köznevelés minőségének fejlesztése kiemelt tekintettel a korai iskolaelhagyás csökkentésére, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelésére. A megszerzett tudás azonban mit sem ér, ha a fiatal nem vagy csak nagyon nehezen tud elhelyezkedni, éppen ezért a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) külön prioritástengelyen keresztül támogatja a 15-24 éves nem foglalkoztatott fiatalok munkába állásának elősegítését.

3. DR. MIHALOVICS PÉTER (miniszteri biztos, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium): Az Új Nemzedék Plusz projekt bemutatása fiatalkori munkanélküliség hazánkban is egyre aggasztóbb probléma, éppen ezért kell kiemelt fókuszba helyezni mind európai uniós, mind kormányzati szempontból, valamit a gazdasági és civil szereplők részéről is. Európai szinten a 25 év alatti fiatalok munkanélküliségi rátája elérte a 25%-ot, ennek tükrében láthatjuk, hogy a probléma megoldása összeurópai érdek.

A

A problémához pedig rendelnünk kell egy projektet, melynek hátterében három szereplő áll: az Európai Unió, a magyar kormány és a piac. Itt csatlakozik be az Új Nemzedék Jövőjéért Program és az égisze alatt futó Új Nemzedék Plusz projekt az említett probléma hazai következményeinek enyhítése érdekében. A 2014–2020-as ciklusban 6 milliárd euró kerül kiosztásra a munkanélküliségtől leginkább sújtott Uniós országokban, így Magyarország 15 milliárd forintnyi eurót fordíthat e célok teljesítésére. Ehhez jön a kormány elszántsága, hogy a fiatalokat minden lehetséges erőforrással segítse, gondoljunk csak az Első Munkahely Garancia programra vagy a Munkahelyvédelmi Akciótervre. Az Új Nemzedék Jövőjéért Program három szegmense közül az első a korosztályos kommunikációs tér kialakítása és erősítése a fiatalok véleményének becsatornázásához. Az intézkedés megvalósult eredménye a Nemzeti Ifjúsági Tanács, mely egy ernyőszervezetként hivatott az ifjúsági szakma képviselőit összefogni. Második szegmens a szolgáltatási rendszer bővítése a fiatalok tájékozódásának javítása, a „kapunyitási pánik” vagyis a pályaorientációs kérdésekben való fogalmatlanság feloldása, valamint az önálló döntéshozatal támogatása. Végül mindehhez fontos az intézményi keret megteremtése: az ifjúsági rendszer összevonása a szolgáltatói rendszerekkel. Az Új Nemzedék Plusz projekt infrastrukturális alapját a megyei irodahálózat adja, ugyanis országos szinten ezen a hálózaton keresztül lehet azonnal és hatékonyan elérni a fiatalokat. Szükség van magukra a fiatalokra is: ki kell alakítani a „felelősség gondolatát”, hogy az új nemzedék tagjai ne csak egyénként, hanem közösségben gondolkodjanak!

Elérhetőség: [email protected]

4

Sikert akkor érhetünk el, ha minden szereplő – magyar fiatalok, magyar kormány, Európai Unió, piac – meglátja saját feladatát és érdekét az ügyben, és ezért tevékenykedik. Az Ifjúsági Szakmai Egyezető Fórum pedig nagyban hozzájárul ehhez, hogy minden szereplő a maximumot tudja adni és kapni az előirányzott intézkedések mentén megvalósult eredményekből. Sikeres országot ugyanis csak sikeres fiatalokon keresztül lehet felépíteni! További információ: http://www.ujnemzedek.hu/

4. SZÉKELY LEVENTE (kutatásvezető, Kutatópont): A Magyar Ifjúság 2012 kutatás eredményei z előadás a Kutatópont által gondozott Magyar Ifjúság 2012 nagymintás ifjúságkutatás paramétereibe és legfrissebb eredményeibe nyújtott betekintést.

A

A Magyar Ifjúság 2012 fontos célja, hogy az Ifjúság2000-2008 programmal összehasonlítható eredményeinek révén hozzájáruljon a társadalompolitikai célok megvalósításához szükséges döntések előkészítéséhez, emellett az ifjúság iránt érdeklődő kutatókat, szakembereket friss eredményekhez juttassa. Utóbbi célt szolgálja, hogy a Kutatópont az adatbázist és a kérdőívet az adatfelvétel zárását követő egy éven belül szabadon hozzáférhetővé tette tudományos, nonprofit célokra. Mindemellett a Magyar Ifjúság 2012 legfontosabb célja egy átfogó kép a magyar fiatalok élethelyzetének és társadalmi reprodukciós folyamatokban betöltött szerepének alakulásáról. A magyar 15-29 évesek sokfélék, ha mégis átfogóan szeretnénk megragadni a mai fiatalokat „új csendes generáció” meghatározással élhetnénk, ugyanis számos területen egyfajta csendességet mutat ez a nemzedék. Jellemző rájuk a konformitás: nem akarják megdönteni a fennálló status quo-t, többségükben elfogadják a szüleik életeszményét. Általánosan tapasztalható bizonytalanság jellemzi a mai fiatalokat: hiányzik belőlük az elkötelezettség, céltalanok, amit maguk is problémaként érzékelnek nemzedékükben, ezért vágynak is a rendezettségre. A 15-29 évesek passzivitása tovább növekedett az elmúlt években, hiányzik többségük életéből a civil aktivitás (csak minden ötödik 15-29 éves kapcsolódik civil szervezetekhez), apolitikusak, közéleti kérdésekhez visszahúzódó attitűddel közelítenek. Szabadidejüket zömmel otthon a képernyők előtt töltik, mozgásszegény életmód és stagnáló deviáns magatartások jellemzik őket. Az előadásban néhány friss statisztika is bemutatásra került a családalapítás, a gyermekvállalás, az oktatás, a munka világa, a földrajzi mobilitás, a szabadidő, a kockázati magatartások, a civil aktivitás, a közélet és az értékek témáiban. További információ: [email protected]

Elérhetőség: [email protected]

5

5. MÁTÉ GERGELY (mb. igazgató-helyettes, Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet): Erasmus+ 2014-2020

z Erasmus+ program az Európai Unió új oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogramja 2014 és 2020 között. A képzettség és a foglalkoztathatóság javítását, valamint az oktatási, képzési és az ifjúsági munka területén működő rendszerek korszerűsítését célzó hétéves program a jelenleginél 40%-kal magasabb, 14,7 milliárd eurós költségvetéssel gazdálkodhat. A program révén több mint 4 millió pályázó juthat támogatáshoz külföldi tanulmányokhoz, képzéshez, munkavállaláshoz vagy önkéntes munkához. Ebből 2 millió ösztöndíj jut felsőoktatási tanulmányokra, 650 000 szakképzési programokra és szakmai gyakorlatra, és több mint 500 000 külföldi csereprogramokra és önkéntes munkára. Az Erasmus+ támogatja továbbá a tanárokat és a szakoktatókat, a fiatal munkavállalókat, valamint az egyetemek, középiskolák, iskolák, vállalatok és nonprofit szervezetek partnerségi programjait is.

A

Az új Erasmus+ program magába olvasztja az összes jelenlegi uniós oktatás-, szakképzés-, ifjúság- és sporttámogatási rendszert, köztük az egész életen át tartó tanulás programját (Erasmus, Leonardo da Vinci, Comenius, Grundtvig), a „Fiatalok lendületben” programot, és öt nemzetközi együttműködési programot (Erasmus Mundus, Tempus, Alfa, Edulink és az iparosodott országokkal folytatott együttműködési program). Az ifjúsági szektor fejlesztésére és a fiatalok támogatására a teljes költségvetés 10%-a jut. A program célja többek között az európai oktatási, szakképzési és ifjúságtámogatási rendszer minőségének és relevanciájának növelése, elősegítve az oktatási szakemberek és ifjú munkavállalók szakmai fejlődését, valamint az oktatás és a munka világa közötti szorosabb együttműködést. Ezen kívül kiemelt cél az ifjúsági munkanélküliség visszaszorítása, az ún. NEET (képzésben és oktatásban nem részesülő munkanélküli) fiatalok arányának csökkentése valamint a fiatalok mobilitásának és nem formális tanulásának elősegítése. Az Erasmus+ most első alkalommal különít el forrásokat a sport támogatására. A hétéves időszak során megközelítőleg 265 millió euróval járul hozzá a sport európai dimenziójának megerősítéséhez, segítve az olyan határokon átnyúló veszélyek leküzdését, mint az eredmények manipulálása vagy a dopping. Támogatni kíván továbbá olyan, országokon átnyúló projekteket is, amelyek a tömegsport-szervezetek részvételével például a jó kormányzást, a társadalmi

Elérhetőség: [email protected]

6

beilleszkedést, a kettős karriereket és a fizikai tevékenységek széles körű népszerűsítését szolgálják. További információ: [email protected] vagy [email protected]

6. DANAJKA NOÉMI (főosztályvezető, Nemzetgazdasági Minisztérium): Az Ifjúsági Garancia Program hazai bevezetése

A

z Európai Tanács 2013. április 22-i ajánlásában felhívja a tagállamokat, hogy az ifjúsági garancia rendszer bevezetésén keresztül biztosítsák, „valamennyi 25 év alatti fiatal a munkahelye elvesztését vagy a formális tanulás befejezését követő négy hónapos időszakon belül színvonalas állásajánlatot kapjon, illetve további oktatásban, tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy gyakornoki képzésben részesüljön”.

A Kormány kiemelt kérdésként kezeli a fiatalok foglalkoztatási helyzetének javítását. Jelenleg is célzott intézkedéscsomaggal támogatja a fiatalok munkaerő-piaci integrációját. Kiemelendő a Munkahelyvédelmi Akcióprogram, amely jelentős szociális hozzájárulási adókedvezménnyel ösztönzi a pályakezdők, a 25 év alatti fiatalok foglalkoztatását. Idetartozik a szakképzési rendszer átalakítása, a képzés duális jellegének erősítése, a pályakezdőket és 25 év alatti fiatalokat támogató munkaerő-piaci programok megerősítése, köztük az „Első munkahely garancia” program elindítása, a fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása, a szakképzésből kilépők foglalkoztatását segítő új gyakornoki program elindítása, és a civil és non-profit szervezetek foglalkoztatási programjai a fiatalok munkatapasztalat-szerzésének előmozdítása érdekében. A Kormány megkezdte az ifjúsági garancia bevezetésének előkészítését, amelynek keretében a tanácsi ajánlásnak megfelelően az alábbi főbb elemeket, intézkedéseket tervezzük: az iskolarendszerből lemorzsolódók és az alacsony iskolai végzettségű fiatalok számára oktatásba és képzésbe, második esélyt kínáló oktatási programokba való bekapcsolódás, visszatérés biztosítása; gyakornoki programok; célzott bértámogatási programok; munkatapasztalatszerzés támogatása; vállalkozóvá válást ösztönző támogatások; mobilitást elősegítő programok; kompetencia- és készségfejlesztés. A garancia bevezetése összehangolt ágazatközi és partneri együttműködéssel, a foglalkoztatási, köznevelési, társadalmi felzárkóztatási és ifjúsági ágazatok fejlesztési programjainak és hazai támogatásainak összehangolásával valósítható meg. A program foglalkoztatási és képzési elemei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program foglalkoztatási beavatkozásainak egyik súlypontját jelentik, míg az oktatás, társadalmi felzárkóztatási és ifjúsági programelemeket az Emberi Erőforrás Operatív Program támogatja a hazai finanszírozás mellett. Magyarország az Európai Tanács által jóváhagyott külön forrásból, mintegy 6 milliárd euróból 48 millió eurónyi uniós forrást használhat fel a fiatalok

Elérhetőség: [email protected]

7

foglalkoztatását támogató Ifjúsági Garancia megvalósításához. Ebből a forrásból mindösszesen kb. 15 milliárd Ft forrás jut a 4 jogosult magyarországi régióra (Dél-Dunántúl, ÉszakMagyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld), de a természetesen az Ifjúsági Garancia keretében minden régióban támogatást kapnak a fiatalok. Tekintettel a program garancia jellegére, az ifjúsági garancia által érintett fiatalok széles körére, valamint a források korlátozott rendelkezésre állására, az ifjúsági garancia rendszer fokozatos bevezetése indokolt. Az Ifjúsági Garancia bevezetéséhez a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat hálózata biztosítja az elsődleges bemeneti pontot. Az első fázis elindítására várhatóan 2014 első felében kerül sor, de még 2015-ig a jelenlegi programozási időszak kapcsolódó programjai is támogatást nyújtanak a fiataloknak.

Elérhetőség: [email protected]