ISZEF előadás munkacsoportok
2013. október
A stratégia célrendszere
2
A 2007-2013-as tapasztalatok beépítése Fenntartói szemlélet (pénzügyi fenntarthatóság, jogszabályi környezet) Adminisztráció egyszerűsítése (egyszerűsített elszámolási technikák bevezetése) átalány (horizontális költségekre, flat rate): EU Bizottság elfogadta, ezidáig elvétve alkalmazott (10-20% közötti összeg elszámolása számla benyújtása nélkül) egységköltség (unit cost) és eredmény alapú elszámolás (lump sum) Ágazati megközelítés helyett komplex programok megvalósítása Menedzsment struktúra (irányító Hatóság szaktárca keretében kerül kialakításra – megfelelő szakpolitikai felkészültség és jó kapcsolat az ágazatokkal elengedhetetlen) Feladat a jelen programozási időszakban: egyszerűsített elszámolási technikák kipróbálása pilot keretében önköltségszámítás megalapozása globális támogatás menedzsment eszköz alkalmazására felkészülés 3
Főbb változások 2014-től Felülről vezéreltebb (Brüsszelből) tervezés, erőteljesebb tematikus fókuszokkal (11 célterület) Forrásallokációs determinációk (előírva mire mennyit kell költeni) Határozottabb számonkérés (előzetes és közbenső feltételek) 3 régiókategória (Mo.-on 2 fajta – konvergencia, fejlett régió) Vidékfejlesztés, ETE és Main-stream programok együtt-tervezése Új térségi integrációs eszközök bevezetése: Integrált térségi beruházások (ITI) Közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD) – jelenlegi LEADER kiterjesztése
4
A korábbi időszaknál (14+1) kevesebb számú és a rugalmas forrásfelhasználást biztosító integrált OP-k Régiók helyett/mellett nagyobb hangsúlyt kapnak a megyék és a városok, emellett kisebb térségi szinten a LEADER jellegű akciók Tárcák és megyék tervezési koordinációs szerepet kapnak OP készítés koordinációja – NGM és érintett minisztériumok Koncentráltabb forrásfelhasználás - egyes részterületek hova tartozása, finanszírozása körül szakmai viták Erős gazdaságfejlesztési fókusz – források 60% Források 40%-a humánerőforrás-fejlesztés, az infrastruktúra fejlesztés, a környezetvédelem és az energiahatékonyság
5
Európai Bizottság általános elvárása az informális tárgyalásokkal párhuzamosan folyamatosan figyelemmel kíséri az ex ante feltételek teljesülését, s azon belül kiemelten a kapcsolódó háttérstratégiák ütemes kidolgozását
az EFOP kapcsán a Bizottság tárgyalási mandátumában két alapvető fontosságú elem van: a novemberben kiadott pozíciós papírban foglaltak teljesülése és a koncentráció követelménye – ez utóbbi azt jelenti, hogy rögzítsük a fejlesztési prioritásainkat minden fejlesztési prioritást az EU 2020-ból, a Nemzeti Reform Programból vagy az országspecifikus ajánlásokból vezessünk le – eredmény-központúság reális indikátorokat kérnek, de teljesíthetően ambiciózus célértékekkel a fejlesztések kiindulási pontja a 2007-2013-as időszak értékelése, illetve az elért eredmények bemutatása.
nagyobb hangsúlyt kell helyezni a partnerségre, nem fogadja el a tervezés végén levő internetes véleményezést önmagában ösztönzi az integrált program, mint eszköz alkalmazását (integrált területi beruházás és/vagy közös cselekvési terv) 6
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) 6.6. intézkedés: Helyi foglalkoztatást, munkába állást és családokat segítő programok és programalapú fejlesztések (CLLD típusú fejlesztések) (6. prioritási tengely: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, társadalmi befogadás és foglalkoztatás-ösztönzés)
Az intézkedés a helyi közösségek megerősítése érdekében elősegíti a helyi közösségi és civil kezdeményezések, családi, közösségi programok megvalósítását. A helyi lakosság munkaerőpiaci esélyeinek növelése és a foglalkoztatottság javítása érdekében támogatja a helyi igényekhez igazított, célzott képzési és foglalkoztatási programokat, és az ezeket segítő közösségi szinten irányított helyi és civil kezdeményezések, rendezvények szervezését. Ennek keretében támogatható a fiatalok, pályakezdők, anyák, idősek, speciális munkaerőpiaci csoportok munkavállalásának segítése, valamint helyi képzési, ösztöndíj- és gyakornoki programok indítása. Fontos szerephez jut továbbá a térségben található munkanélküliek térségen belüli munkaerő-piaci mobilizációjának és a térségi foglalkoztatók hálózatosodási lehetőségeinek megteremtése, a foglalkoztatást segítő készségek, képességek fejlesztése valamint a meghatározó térségi szereplők fejlesztés orientált partnerségének építése. 7
Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) 6.2. intézkedés: Kiemelt társadalmi befogadás és szociális foglalkoztatási programok: (6. prioritási tengely: Társadalmi Befogadást Szolgáló Programok) A gyermekek és fiatalok társadalmi integrációját segítő programok a szegénységben élő, hátrányokkal küzdő iskoláskorú gyermekek, családjaik, valamint a fiatalok integrációs esélyeinek növelését tűzte ki célul, ami az oktatási rendszeren kívüli preventív célú programokban és képzésekben valósul meg. Az esélyeik növelése életszakaszokon átívelő programokkal valósul meg, az integrációjuk segítése érdekében. 7.2. intézkedés: A munkaerő-piaci belépés segítése 7. prioritási tengely: Tudásgazdaságot és Foglalkoztathatóságot Szolgáló Programok) Ifjúsági garancia: A válság által különösen súlyosan érintett fiatalok részére ifjúsági garancia bevezetése szükséges, hogy a munkanélküli fiatalok álláslehetőséghez juthassanak a lehető legrövidebb időn belül. Az intézkedés keretében javítani kell a foglalkoztatási szolgálat azon képességét, hogy elérje azokat a munkanélküli/NEET (sem foglalkoztatásban, sem oktatásban vagy képzésben nem résztvevő) 25 év alatti fiatalokat, akiknek segítségre, támogatásra van szükségük a munkaerő-piaci elhelyezkedéshez.
8
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) I. • • • • • • • • • • • • •
3.4.1. Digitális szakadék csökkentése a társadalom egyes rétegei között (3. prioritási tengely: Infokommunikációs fejlesztések; 3.4. intézkedés: Infokommunikációs ismeretek és készségek fejlesztése) Szükséges a leghátrányosabb helyzetű csoportok számára az internet életminőség javító hatásainak biztosítása közvetlenül a lakhatási, élelmezési és munkaerő-piaci segítségnyújtást követően. Ennek elérése érdekében lényeges az IKT, mint legfontosabb munkaerő-piaci kulcskompetencia fejlesztése. az IKT foglalkoztatási, e-egészségügyi, e-tanulási, kiadáscsökkentő, információszerzési, távoktatási, távmunkavégzési, eÜgyintézési, közösségi integrációt segítő lehetőségeinek megismertetése. az IKT eszközök használatára való ösztönzés és az, internet használat igénybevételének megteremtése. minden hátrányos helyzetű célcsoport számára a közösségi internet szolgáltató helyek használatára való ösztönzés, részükre ingyenes internethasználat biztosítása. az eMagyarország Pontok, teleházak, könyvtárak, IKSZT-k egységes digitális írástudást célzó koncepció szerinti koordinálása, az ott dolgozó szakemberek egységes képzésének támogatása (eTanácsadó hálózat fejlesztése). informális képzési hálózat kialakítása, amely nem a formális felnőttképzés eszközrendszerével dolgozik. családi, helyi közösségi programok lebonyolítása. Az intézkedésben különálló akcióként, programként szerepel a „Hátrányos helyzetű fiatalok digitális jártasságának bővítése”. 9
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) II. 4.1.2. Fiatalok vállalkozóvá válásának és a kiemelt esélyegyenlőségi célcsoportok foglalkoztatását és vállalkozásuk indítását célzó beruházások támogatása (4. prioritási tengely: Célzott munkahely-teremtés, megőrzés, kiemelt szolgáltatás és társadalmi gazdaságfejlesztés; 4.1. intézkedés: Munkahelyteremtést és -megőrzést, és munkaerő mobilitást szolgáló célzott és speciális célcsoportokhoz kapcsolódó beruházások) Cél az olyan, a fiatalokat, nőket, hátrányos helyzetűeket foglalkoztató, vagy általuk működtetett, induló, illetve már működő vállalkozások beruházásainak támogatása, amelyek hozzájárulnak ezen társadalmi csoportok integrációjának és egyenlő esélyeinek biztosításához a munkaerőpiacon.
4.2.2. Aktív, zöld, ifjúsági, szociális és a fogyatékkal élők turizmusának kiemelt országos programjai és fejlesztései (4. prioritási tengely: Célzott munkahely-teremtés, megőrzés, kiemelt szolgáltatás és társadalmi gazdaságfejlesztés; 4.2. intézkedés: Kiemelt természeti és kulturális örökségi vonzerők, termékek, valamint a kapcsolódó európai hálózatok fejlesztése) A tartózkodási idő meghosszabbítását szolgáló kiegészítő vonzerők, aktív turisztikai termékek fejlesztése. Az intézkedésen belül kiemelt hangsúlyt kapnak a speciális, illetve hátrányos helyzetű célcsoportokra fókuszáló szociális turizmus; a fogyatékkal élők turizmusának országos fejlesztései, ill. az ifjúsági turizmus támogatása. Az intézkedésnél az állami, önkormányzati, illetve magántulajdonú gazdasági szervezetek a fő kedvezményezettek. Az ifjúsági és szociális turizmus kapcsán a civil és a közszféra szereplői is hangsúlyosan megjelennek a kedvezményezettek között.
10
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) III. (5. prioritási tengely: Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztése; 5.2. intézkedés: Fiatalok (15-24 évesek) munkaerő-piaci integrációja) Kiemelt figyelmet kell fordítani a válság által különösen súlyosan érintett fiatalokra. Cél, hogy – kapcsolódva a Youth Employment Initiative céljaihoz és kereteihez – a munkanélküli fiatalok álláslehetőséghez, képzéshez, szakmai gyakorlathoz vagy egyéb aktív munkaerő-piaci eszközhöz juthassanak a lehető legrövidebb időn belül. Kapcsolódó beruházási prioritás: ESZA 3. cikk (1) c) ii: A fiatalok tartós munkaerő-piaci integrációjának segítése. A kiválasztás indoklása: A válság által különösen súlyosan érintett fiatalok részére ifjúsági garancia bevezetése szükséges, hogy a munkanélküli fiatalok álláslehetőséghez juthassanak a lehető legrövidebb időn belül. Az intézkedés keretében javítani kell a foglalkoztatási szolgálat azon képességét, hogy elérje azokat a munkanélküli/NEET (sem foglalkoztatásban, sem oktatásban vagy képzésben nem résztvevő) 25 év alatti fiatalokat, akiknek segítségre, támogatásra van szükségük a munkaerő-piaci elhelyezkedéshez. cél elősegíteni a munkába állását, illetve az elhelyezkedéshez szükséges képzettség, tudás, kompetenciák megszerzését azon 15-24 éves nem foglalkoztatott fiatalok esetében, akik nem vesznek részt szakképzésben és oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytatnak tanulmányokat.
11
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) IV. • • • •
5.5.4. Üzleti képességek fejlesztése (5. prioritási tengely: Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztése; 5.5. intézkedés: Munkaerő-piaci alkalmazkodóképesség fejlesztése) Az intézkedésben indikatív fejlesztésként megjelenik a „Vállalkozói képesség-portfólió megszerzése, vállalkozásindítás ösztönzése”. Az induló vállalkozások túlélési esélyeit a jó felkészítés és mentorálás segítheti leginkább. Olyan vállalatfejlesztési tevékenységre van szükség, amely szaktanácsadással, jó gyakorlatokkal segítik a kezdő vállalkozásokat vállalkozásuk elindításában. Az intézkedés keretében a fiatal, kezdő vállalkozók vállalkozói és vezetői képességeinek fejlesztését, gyakorlatszerzési lehetőségét kell biztosítani. Segíteni szükséges továbbá az életképes üzleti ötlettel rendelkező, ám tőkehiányos vállalkozni vágyók forráshoz jutását.
12
Vidékfejlesztési Program (VP) I. Szükséglet Fiatal gazdálkodók célzott segítése a gazdálkodói generációváltás érdekében • (2. prioritási tengely: A gazdaságok életképességének és versenyképességének fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa és valamennyi régió esetében, az innovatív mezőgazdasági technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás elősegítése; fókuszterület (2B): Megfelelően képzett gazdálkodók mezőgazdasági ágazatba való belépésének és különösen a generációs megújulásnak az előmozdítása) Fejlesztési célok és feladatok: • Induló, kezdő fiatal gazdák támogatása, fiatalok gazdálkodóvá válásának segítése, ösztönzése. • Képzés, mentorálás, szaktanácsadás fiatal gazdák számára. • Fiatal gazdák életképességét, versenyképességét biztosító beruházások támogatása. Közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD) • - fiatalok helyben tartását segítő fejlesztések;
13
Vidékfejlesztési Program (VP) II.
Fiatal gazdálkodók tematikus alprogram
•
Az alábbi hazai problémák megoldására irányul: A mezőgazdasági kihívásaink közé tartozó, a népesség általános elöregedésével összhangban lévő gazdálkodói átlagéletkorának növekedésének ellensúlyozása. A mezőgazdasági vállalkozók képzettségi hiányosságainak részbeni ellensúlyozása, kiemelten a mezőgazdasági vállalkozást először indító gazdálkodók körében. Az oktatásban tapasztalható gyakorlati képzés hiányosságainak részbeni ellensúlyozása. A fiatal gazdálkodók vállalkozási jövedelmezőségének javítása, hitelképességének erősítése. A vidéki térségek lakosságmegtartó erejének növekedése. A gazdálkodás megkedveltetése, megismertetése városi fiatalokkal.
14
Vállalkozási tevékenység megkezdéséhez nyújtott támogatás olyan fiatal mezőgazdasági termelők számára, akik első alkalommal kezdenek gazdálkodásba mezőgazdasági üzemben. A vállalkozási tevékenység megkezdése előtti felkészítés, előzetes képzés az eredményes és reális célokat tartalmazó támogatási kérelem benyújtása érdekében. Az alaptámogatást elnyert kedvezményezettek folyamatos, kötelező jellegű képzése („fiatal gazda támogatási alapcsomag”), az eredményes megvalósítás érdekében folyamatos mentorálási tevékenység biztosítása. Egyes beruházási jellegű támogatásokra és szaktanácsadási-képzési tevékenységek igénybe vétele esetén speciális szabályok kidolgozása a fiatal gazdálkodókra (pl. támogatásintenzitás, preferált fiatal gazda igénybevétel). A farmgyakornoki programok támogatása, a gazdálkodók fogadókészségének elősegítésével, gyakornoki programok tematikájának kidolgozásával. Oktatási intézményekkel és regionális képző központokkal való szorosabb kapcsolattartás, koordináció. Bemutató gazdaságok támogatása. Szakmai tapasztalatcsere, külföldi-belföldi szakmai utak, konferenciák, szemináriumok, továbbképzéseken való részvétel elősegítése. Inkubátorházak, mezőgazdasági vállalkozások elindításának segítése.
15
Társadalompolitikai háttér Tehetséggondozás, értéknövelés, megerősített oktatás, innováció
Nemzeti középosztály
Szegénységi küszöb alatt élők Mélyszegénységben élők: szegénység átöröklődésének megakadályozása
Cél a nemzeti középréteg megerősítése a társadalmi kettészakadás megelőzésével, a középosztály alulról nyitásával és a középosztály pozíciójának stabilizálásával (lesüllyedés elkerülése és innováció) 16
Európai Bizottság EFOP-ot érintő jelzései nagy hangsúlyt helyez a szegénység elleni küzdelemre és a romák integrációjára kiemelt fontosságúnak tartja a közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítását főként az elmaradott térségekben a kitagolás folytatása a köznevelés terén a korai iskolaelhagyás csökkentése és a hátrányos helyzetű gyermekek integrálása javítani kell a hátrányos helyzetű tanulók felsőoktatáshoz való hozzáférését és az ilyen tanulók képesítéshez jutását fontos az egészségügyi dolgozók megtartására irányuló beavatkozások bemutatása kéri a fejlesztési prioritások stratégiai beágyazottságának bemutatását
17
Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program kapcsolódása az EU 2020 Stratégia célkitűzéseihez 1. Oktatás – A lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni – El kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 30,3%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen 2. Szegénység/társadalmi kirekesztés – Legalább 450 000 fővel csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent
18
Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program főbb beavatkozásai A szegénység elleni küzdelem A társadalmi kohézió erősítése (társadalmi aktivitás, antidiszkrimináció, aktív közösségek stb.) Gyermekeket és fiatalokat célzó intézkedések Korai iskolaelhagyás csökkentése, s a köznevelés minőségének fejlesztése (elsősorban az iskolaelhagyás megelőzése érdekében) Felsőfokú képzettségi szint növelése a társadalomban Egészséges idősödés Utánpótlás mennyiségi és minőségi megerősítése a humán intézményekben dolgozók körében és a kutatás-fejlesztésben Jó Állam Helyi stratégiák végrehajtása, társadalmi innováció és transznacionális együttműködések 19
1. prioritás: Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén • A szegénység és hátrányos helyzetek átöröklődésének megakadályozása • Minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés fejlesztése • Egészségtudatosság növelése • Területi leszakadási folyamatok megállítása
• Társadalmi aktivitás, társadalmi kohézió növelése • Munkaerőpiaci-integráció erősítése
20
2. prioritás: befogadó társadalom •
Foglalkoztathatóság fejlesztése
•
Társadalmi aktivitás, társadalmi kohézió növelése
•
Gyermekek és fiatalok társadalmi integrációjának támogatása
•
A szegénység, és hátrányos helyzetek átöröklődésének megakadályozása
•
Területi leszakadási folyamatok megállítása
•
Egészségtudatosság növelése, beleértve a munkaképesség erősítését és az egészségfejlesztést
•
Minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés fejlesztése
•
Családok és idősek életminőségének javítása
•
Munkaerőpiaci-integráció erősítése
•
Területi leszakadási folyamatok megállítása
•
Társadalmi aktivitás, társadalmi kohézió növelése
21
3. prioritás: Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke terén • Minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés infrastrukturális fejlesztése a gyarapodó tudástőke érdekében
22
4. prioritás: gyarapodó tudástőke • Korai iskolaelhagyás csökkentése • A köznevelés eredményességének és hatékonyságának növelése
• Felsőfokú képzettségi szint növelése • Élethosszig tartó tanulás minőségének és az ahhoz való hozzáférés javítása • Lakossági tudatosság javítása
• Kutatás, innováció és intelligens szakosodás növelése a humán területeken
23
5. prioritás: jó állam • Infrastrukturális fejlesztések a közigazgatásban • Adminisztratív terhek komplex csökkentése, átláthatóság növelése
• Rugalmas, jó reagáló képességű közigazgatási szervezetrendszer kialakítása • Az igazságügyi és igazságszolgáltatási infrastruktúra és feladatellátás korszerűsítése • A közigazgatás emberi kapacitásainak fejlesztése • E-közigazgatási szolgáltatások fejlesztése
24
6. prioritás: Helyi stratégiák végrehajtása, társadalmi innováció és transznacionális együttműködések • • • •
•
Tematikus cél: Társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem; Beruházási prioritás: Közösségek szintjén irányított helyi fejlesztési stratégiák Ifjúságügyben kiinduló pont - ha úgy tetszik - alapvetés: Magyarország Országgyűlése hitet tett az államhatároktól függetlenül élő és létező egységes magyar nemzet és nemzeti összetartozás mellett, illetve felismerte, hogy történelmi tapasztalat az igény, amely a Kárpát-medencét, sőt a Duna-menti népek lakta földrajzi területet egységes gazdasági térségként írja le és kezeli. Az ifjúságpolitikát a fejlesztéspolitikával vonom párhuzamba, és úgy írom le, mint az emberi erőforrás fejlesztésével foglalkozó horizontális szakpolitika, amely célcsoportja Magyarország Országgyűlése és a Magyar Kormány törekvéseivel összhangban a teljes Kárpát-medencei és Kárpát-medencén kívül élő magyar ifjúság is. Az álláspontomat megerősíti a Nemzeti Ifjúsági Stratégia horizontális célrendszere is, azaz a Stratégia célja „[a] magyarországi és a határon túl élő magyar fiatalok közötti kapcsolat fejlesztése, kulturális hagyományaink átörökítése a jövő nemzedékekre”,
25
Szegénység elleni küzdelem Összetett, nagy fejlesztési igényű kihívás, amit csak több operatív program együttesen tud megoldani szoros kapcsolat áll fenn a szegénységben élők számának csökkentése és a foglalkoztatottsági szint növelése között az általánostól eltérő, speciális foglalkoztatási és gazdaságfejlesztési eszközök szükségesek a leghátrányosabb helyzetű térségekben (nem pusztán forráskoncentrációs kérdés, hanem más megközelítés szükséges) folyamatos támogatói jelenlét nélkülözhetetlen az intézkedések hatóideje hosszú, első eredmények nem érezhetők 1-2 éven belül
26
Sportért és Ifjúságért Felelős Államtitkárság A gyermekek és fiatalok képességeinek kibontakoztatása •
A fiatalok munkaerő-piaci és társadalmi beilleszkedésének, aktív állampolgárrá válásának és foglalkoztathatóságuk növelésének kulcsa az egyéni, társas és közösségi kulcskompetenciák fejlesztésében, folyamatos erősítésében van. Ezen tanulási folyamatok elsődleges terepe a harmadlagos szocializációs közegek (ifjúsági informális csoportok, kortárs közösségek, ifjúsági klubok és terek).
•
Az intézkedés átfogó célja a Nemzeti Ifjúsági Stratégia mentén a fiatalok társadalmi aktivitásának növelése, az őket körülvevő elsődleges társadalmi közeg – helyi közösségek, kortárs csoportok – fejlesztése közvetlen programok támogatásával, illetve a korosztály élethelyzetére befolyással bíró ágazatok szereplői együttműködésének mélyítésével, önismeretük javításával, és a helyi ifjúsági munka komplex fejlesztésével.
27
1. alintézkedés: a fiatalok helyi aktivitását támogató rendszer kialakítását és kezelését, valamint a korosztályt közvetlenül körülvevő szakmai környezet fejlesztése, országos szakmai-módszertani szolgáltatás kialakítása •
•
Cél az ifjúsági korosztály élethelyzetére befolyással bíró ágazatok tevékenységének ifjúsági szempontú összehangolása, hazai és nemzetközi tapasztalatok disszeminációja, az ifjúsági szakemberek és szolgáltatók módszertani fejlesztése, szakmai hálózatok kialakulása, megerősítése Magyarországon belül és azon kívül. Szükséges, hogy innovációs központként felvállalja a szakterülethez kapcsolódó kutatásokat és az eredményeik visszacsatolását. A módszertani szolgáltatás kiemelt feladata, hogy elősegítse az ifjúsági korosztályt érintő intézkedések és fejlesztések összehangolt végrehajtását. A célok elérése érdekében elengedhetetlen a komplex ifjúsági szolgáltatásokat nyújtó kommunikációs hálózatok bővítése a médiafogyasztási igényekhez igazodó, alacsonyküszöbű információhoz és tanácsadási szolgáltatáshoz jutás biztosítása a megfelelő és érintett szereplők (civil és egyházi szervezetek, információs és tanácsadó irodák, önkormányzatok, oktatási intézmények, közösségi művelődési és közgyűjteményi intézmények stb.) bevonásával, valamint a szükséges információs rendszerek, hálózatok támogatásával Magyarországon belül és azon kívül.
28
2. alintézkedés: a korosztállyal közvetlenül foglalkozó szakmai környezet, elsősorban a települési ifjúsági munka fejlesztése •
•
Feladata az önkormányzatok érzékenyítése és támogatása mindazokban a folyamatokban, amelyek a településen zajló ifjúsági munka tervezettségét, összehangolását szolgálják a településen élő fiatalok valós szükségleteinek felmérésétől a velük és az ifjúsági szakemberekkel, civil és egyházi szervezetekkel végzett helyi fejlesztések megvalósításával a helyi ifjúsági társadalmi párbeszédrendszer megvalósításán keresztül a fiatalokkal foglalkozó helyi társadalmi szereplők közötti együttműködés megteremtéséig Magyarországon belül és azon kívül. Az intézkedés része az ifjúsági közösségek fejlesztése, támogatása is. A helyi szintű ifjúságfejlesztési folyamatok érdekében az ifjúsági szolgáltatások elérhetővé tétele a hátrányos helyzetű célcsoportok számára a közösségi információs, tanácsadó szolgáltatások, közösségi terek működtetése, közösség- és kompetenciafejlesztő, tehetséggondozó programok. Fontos továbbá a gyermekek és fiatalok társadalmi beilleszkedésének elősegítése, az önmaguk és a környező valóságuk megértését és az arra való reflexiót (azaz élethelyzetük feldolgozását) lehetővé tevő, kreatív és innovatív szemlélet kialakítása
29
4. alintézkedés: képesség kibontakoztatás a fizikai aktivitás területein
A halmozottan hátrányos helyzetű és hátrányos helyzetű tanulók szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányának ellensúlyozása szempontjából lényeges, hogy a köznevelésben a testnevelés és a fizikai aktivitás komoly szerephez jusson a felmenő rendszerben bevezetésre kerülő integrációs célú képesség-kibontakoztató felkészítésben. Az óvodai, valamint az iskolai tanórai és tanórai kereteken kívüli foglalkozásokat át kell hatnia az egészségfejlesztő testmozgással kapcsolatos tartalmak koncentrált feldolgozásának a gyermekek, tanulók személyiségének és a helyi közösségek fejlesztése, valamint a tanulási kudarcok kezelése érdekében. Az aktív befogadás és a szociális hátrányok enyhítése érdekében támogatni kell Magyarországon belül és azon kívül: • az interkulturális, formális és non-formális oktatási programok, így a testmozgás-programok, a fizikai aktivitás eszközrendszerén nyugvó önkéntes, vagy tantárgyi koncentrációt szolgáló programok megvalósítását; • az ezt támogató pedagógus-továbbképzéseket és tréningeket; • a részvétel biztosítását a programokon és a kapcsolódó informális képzéseken a gyermekek részére; és • a sportegyesületekkel való partneri kapcsolatok erősítését és eszközbeszerzéseket. 30
3. alintézkedés: a fiatalok helyi szerepvállalásának, kezdeményezéseinek támogatása
•
A fiatalok társadalmi integrációjának fejlesztését tematikus pályázati programok kidolgozása támogatja. A helyi közéleti szerepvállalást és aktivitást a fiatalok által kezdeményezett helyi közösségi programok megvalósítása, fiatalok aktív részvételével, közvetlen közreműködésükkel történő helyi- mikrotérségi kisléptékű cselekvési tervek kidolgozása és megvalósítása támogatja.
31
