A munkacsoportok tevékenységei: 1.Beszámoló a Háromszéki SOS Telefonos Lelkisegély Szolgálat 2010 évi tevékenységéről
2010 január – március Ebben az időszakban a stábűlések keretén belül az ügyelők szakmai munkájának nyomonkövetésére fektettünk hangsúlyt. Januárban két személy távozott a stábból. Mivel négy új taggal bővült a csapatunk, a stáb erősítését, valamint a szakmai kérdések megbeszélését tűztük ki célul. Statisztikai adatok és gyakorlati teendők megvitatására került sor. Február folyamán a szolgálat hirdetésével foglalkoztunk. Ekkortól hangzik el a helyi rádióban naponta többször is szolgálatot népszerűsítő reklám. Március folyamán, anyagi nehézségek miatt, felmerült egy egyesület létrhozása, amit különböző akadályok miatt elhalasztottunk. Közösen ünnepeltük meg a nők napját.
2010 április – május Stábunk tagjai találkoztak Dr. Varga Gábor pszichiáterrel, mely találkozás alkalmával nagyon hasznos
szakmai kérdések megvitatására, sajátos problémák megbeszélésére, továbblépési lehetőségekre, támpontok feltérképezésére került sor. Április végén felfrissítettük honlapunkat. 2010 májusában egy napos képzést szerveztünk ügyelőink számára, ahol szakmai előadások hangzottak el, csoportmunkán vettek részt az ügyelők. Váradi István székelyudvarhelyi orvos, mentálhigiénés szakember irányításával, Bálint módszerrel esetmegbeszélést tartottunk. A nap közös vacsorával zárult. 2010 június – július
A folyamatos tevékenységek – stábmunka, ügyelet. 2010 augusztus – szeptember Augusztus 27 – 29 között sztábunk 2 tagja részt vett a Magyar Lelki Elsősegély Szolgálatok Országos Találkozóján, Debrecenben. E program keretében szakmai előadásokra, illetve műhelymunkára került sor. Szeptember elején székhelyváltoztatásra került sor, ami elég nagy változást jelentett a stáb életében. 2009 október – november - december Október végén négy személy vett részt a Hargita megyei Telefonszolgálat 5 éves születésnapja alkalmából megrendezett Nyílt Telefonos Napok rendezvényen. A két napos rendezvényen szakmai
előadások hangzottak el, a résztvevőknek lehetőségük nyílt az ismerkedésre, a közös és sajátos problémák megbeszélésére, csoportmunkára. Jelen voltak Győr, Békéscsaba, Kolozsvár telefonszolgálatainak tagjai, az Országos Lelkisegély Szolgálatok Szövetségének elnöke, Dr. Szabóné, Kállay Klára és Dr. Varga Gábor pszichiáter. November elején ünnepeltük szolgálatunk négy éves születésnapját. Stábunk a karácsonyi ünnepek alkalmával bensőséges hangulatú ünneplést szervezett a stáb tagjai számára, az immár hagyományossá vált ajéndékozással egybekötve. Sepsiszentgyörgy, 2012. április 7.
Gergely Erzsébet
2. Az Internetes Tanácsadó Szolgálat 2O1O évi tevékenysége
Az internetes tanácsadó szolgálat nehezen működött a tavalyi év folyamán. A levelek csak novemberig érkeztek, de nagyon kevés. Megkérdeztem a magyarországi stáb vezetőjét, hogy mi a helyzet a szolgáltatással és a levelek érkezésével és a következő választ kaptam: „A szolgálat nehezen indul be, sajnos lassan csordogálnak a levelek. Még türelmet kérek, remélem, hamarosan több levél érkezik, és tudok ügyeleti napot is szervezni a levelezőknek. Köszönöm, hogy még kitartanak, és számítok rájuk a későbbiekben is.” Mi is csak reménykedhetünk, hogy mindez valósággá válik és ismét fog működni az internetes tanácsadó szolgálat.
3. „MÉCSESÜNKBE OLAJAT”
“… tíz évvel ezelőtt szentelt pappá egyházmegyém püspöke. Készülve a papságra, már szentelésem előtt próbáltam mélyebb betekintést nyerni a papi élet szépségeibe, buktatóiba. Úgymond szerencsésnek tudhatom magam, hiszen nagyon sok papi élettel megismerkedhettem, egészen közelről, mielőtt szentelő püspököm elé térdeltem. Örömmel tapasztaltam, hogy érdemes ezt az életformát választani, hiszen olyan értékközvetítés az én feladatom, amely segít az egyén és a közösség életében lévő igaz, szép, szent és a jó kiaknázásában. Minderről megerősítést kaptam az eltelt tíz évben. Mindezekkel párhuzamosan azt is tudomásul kellett vegyem, hogy nagyon sok kolléga életében megjelent a kiégés szindróma, amely nemegyszer hivatáskrízishez vezetett. A papi feladat nagyon összetett. Olyan feladatokat kell teljesíteni, amelyek közvetlenül nem tartoznak a szószerinti lelkipásztorkodáshoz, viszont nem lehet őket mellőzni. Ilyen pl. templom, plébánia javítása, az egyházi vagyonok koordinálása. Ez a sokrétűség sokszor teherként nehezedik a lelkipásztor vállára. 2007-ben beiratkoztam a mentálhigiénés továbbképzésre, ahol nagyon sokat tanultam. Ennek hatására fordítok még nagyobb figyelmet a lelkipásztori munkám mentálhigiénés vonatkozásaira és emellett a papi közösségre is. A programterv kiválasztásakor a következő szempontokat vettem figyelembe: 1. A lelkipásztorok egymástól való szakmai és személyes elszigetelődése sajnos
megszokott jelenség lett a papi életben. 2. A mentálhigiénés posztgraduális képzésen való részvétel során egyre inkább észleltem ezt a problémát. 3. A papok egymáshoz való közeledését reális célnak, ugyanakkor újszerű és mélyről fakadó igénynek is tartottam – nemcsak a magam részéről. A téma pontos meghatározása a projektkészítéssel foglalkozó stúdiumon kristályosodott ki. A célok megfogalmazásakor és a célcsoport kiválasztásakor, többszöri finomítás, kiscsoportban való átbeszélés során, az irányító tanár véleményezésének hatására egy prevenciós munka elképzelést fogalmaztam meg: “ KIÉGÉS MEGELŐZÉSE A PAPI ÉLETBEN” Ebbe az irányba való elmozdulásomban és elindulásomban nagymértékben segített a szomszéd lelkipásztorokkal való jó kapcsolatom és az általuk is megfogalmazott igény az ilyen jellegű összejövetelekre. A téma megfogalmazásakor a célcsoport alanyai is változtak, többször is. Első gondolatom az volt, hogy a hozzám közelálló paptestvéreket hívom meg, kérem fel a projektmunka kivitelezéséhez. Rögtön egy papírra fel is írtam a neveket, hogy kik legyenek azok a személyek. Amikor végeztem az írással és végig olvastam őket, rádöbbentem, hogy ez így ebben a formában nem kivitelezhető. Két oka is van: 1. nagy a távolság, az egyházmegye /Erdély területe/ több helységéből kellene összehívni őket, ami talán egy alkalommal sikerülne, viszont a rendszeres találkozás kivitelezhetetlen. 2. nem biztos, hogy nekik szükségletük ez a fajta találkozás. Aztán többszöri átgondolás után, célcsoportom a sepsi-barcasági főesperesi kerület segédlelkészei lettek, szám szerint tizenegyen. A projektmunka folyamán olyan látásmód alakult ki a résztvevőkben, amelyből cselekvés következik. Már el is kezdtek/kezdtünk gondolkodni egy esetleges folytatáson, illetve egy projekt kidolgozásán, amelybe a kerület többi lelkipásztorait is be lehetne vonni. Sőt a civil munkatársak bekapcsolásában is gondolkodtunk. A team tagjai nyitottabbá váltak az új témák iránt. A projekt arra mozgósította a résztvevőket, hogy több problémát és megoldási lehetőséget vegyenek észre, ezáltal hatékonyabban végezhessék a lelkipásztori munkát a rájuk bízott közösségben. A projekt lefolyása közben azt tapasztaltam meg, hogy a projektmunka sokirányú szemléletformáló és készségfejlesztő lehetősége a mentálhigiénés képzés szolgálatába állítható. Tágabb értelemben pedig a lelkipásztor szemléletének, értékrendszerének, magatartásának változása kihatással van/lehet az egyházközségek tagjaira. Szintén a projekt lefolyása alatt, viszont utána is tapasztaltam, hogy az egyházmegyében is /Erdély területe/ több paptestvér tudomást szerzett munkánkról és érdeklődésüket fejezték ki. Lelkipásztori napok keretében, egy műhelymunkában megkértek, hogy mutassam be, hogy vázoljam fel a projekt folyamatát. Többen is jelezték, hogy szívesen részt vennének egy hasonló projektben. A projekt folytatása ezáltal még erősebb vágyként jelent meg bennem. Az imént említett Lelkipásztori Napok alatt még erősebben kikristályosodott bennem, hogy igenis valós probléma a kiégés szindróma a papság körében. Orvoslása halaszhatatlan, hogy testileg és lelkileg egészséges lelkipásztorok szolgálhassanak az egyházmegyében.
Keresztes Zoltán, katólikus pap
4.Beszámoló csoportfoglalkozásokról tanárok, tanítók és óvónők számára
A 2009-2010-es tanévben a Csíkszeredai „ Xantus János” Általános Iskolában tanító tanárok-tanítók-óvónők – tehát az egész tanári testület- számára szerveztem csoportfoglalkozásokat. Az előző évben lezajlott tanítói csoportfoglalkozások ( mely a záródolgozatom témáját adta) alapján jött az ötletem, hogy ezt kibővítsük a tanárok részvételével is. Pár kolléga jelezte, hogy elég hiányos és néhol eléggé eldurvult a kommunikáció az alsó tagozatban, az V.-VIII. osztályban tanítók között, illetve a tagiskolák pedagógusai kevésbé ismerik a központi iskolában tanító tanár kollegáikat. Az igazgató kezdeményezésére egy kétnapos hétvégi találkozás előzte meg ezeket a találkozásokat, majd három alkalommal tartottunk csoportfoglalkozásokat. Ezek alatt a következő témák, játékok kerültek sorra: - ismerkedő játékok - csapatépítő játékok - kommunikációs és konfliktusmegoldó játékok - drámapedagógiai játékok A résztvevő pedagógusok száma alkalmanként 18-22 személy között váltakozott. Ezeket az alkalmakat felváltva hárman vezettük le az iskolában tanító tanár kollegáimmal együtt 2010 március- május időszak alatt. E rövid lefutású programot eredményesnek ítélem meg, hisz régi konfliktusos témák kapcsán is elindult egy megfelelő kommunikáció, ugyanakkor sikerült együttgondolkodni az iskolánk jövőjéről is.
Csíkszereda, 2o11.április 2.
Fikó Enikő, tanítónő
5.Beszámoló az ifjúsági táborokban tartott előadásokról
2o1o nyarán két alkalommal is tartottam előadásokat ifjúsági táborokban. A táborokat a kézdivásárhelyi Boldog Özséb római katolikus plebánia, valamint a Kantai Szentháromság római katolikus plebánia szervezésében rendezték meg. A Boldog Özséb római katolikus plebánia által szervezett nyári táborokban 2007 óta tartok előadást, illetve fejlesztő foglalkozást a fiataloknak. Külön tábort szerveznek a 11-14, valamint 15-19 év közötti fiataloknak, melynek minden évben van egy fő tematikája és ehhez illesztjük az előadások tartalmát, valamint a kiválasztott gyakorlatokat. Idén az egymásra való odafigyelés, valamint önmagunk felvállalása volt az előadásom fő gondolatmenete, melyhez olyan gyakorlatokat válaszottam, melyek a belső változásainkra való odafigyelést, illetve az egymás különbözőségeinek a meglátását és tiszteletét mélyítik el. A Kantai Szentháromság római katolikus plebánia a szeretet jegyében szervezett 2010-ben ifjúsági tábort. A tábor helyszínéül a csernátoni Ikavár táborhely szolgált, ahol 38 fiatal vett részt a hat napos
foglalkozásokon. Július 28-án tartottunk közös foglalkozásokat a fiatalokkal. Mentálhigiénés szemszögből igyekeztem megközelíteni az általam választott témát, mely a család és családi szerepek köré épült. A fiatalok ezen túl még a párkapcsolatok buktatóiról is kérdeztek, valamint arról: hogyan lehet önmagunkat és a társunkat kiismerni egy kapcsolat során. Most is készülök egy előadásra, melynek fő témája: "Stressz a hétköznapokban", a kézdivásárhelyi "Gábor Áron cserkészcsapat" vezetője hívott meg. Elmondása szerint a serdülők szükségét érzik ezzel a témával foglalkozni az egyre gyakoribb szorongásos tünetek miatt. Gyergyai Réka, pszichológus
6.Beszámoló a Székely Mikó Kollégiumban működő „Szülők Iskolájá”-ról
A 2oo9-2o1o-es tanévben is megszerveztük a „Szülők iskolája” elnevezésű önsegítő csoportot a VIII.dik osztályos(13-14 éves )gyerekek szüleinek. A találkozók helyszíne: Székely Mikó Kollégium Team: Csia Kinga, Gáspár-Babos Etele, Gödri-Martis Mónika Összesen 8 találkozást tartottunk a szülőkkel 2 hetente . Célunk a szülők erősítése volt szülői mivoltukban és tapasztalatcsere, ezáltal segítve a kamaszokat a serdülőkori identitás keresésben. Ez a második szülőcsoport volt és a projektet sikeresnek könyveltük el. Csia Kinga, tanár
7. Kertész Mária beszámolója
A dolgozatom témáját egy 8 adásból álló rádióadássorozat képezte.Ez a sorozat folytatódott. Heti rendszerességgel van egy legalább félórás műsor a kézdivásárhelyi kereskedelmi rádióban(Profi Rádió). Ezeket vagy én szerkesztem vagy időnként meghívok valakit. Az adás címe: “A család hangja.” Járok be iskolákba családórákat tartani(VI.-VII. osztály, és IX., X., XI.osztály) osztályfőnöki órák keretében, kéthetente vagy havonta. Heti rendszerességgel folytatok segítő beszélgetéseket és nagy örömömet lelem az elváltakkal való munkában(indítottam egy csoportot számukra). Szóval igyekszem kamatoztatni a tanultakat Isten dicsőségére és az emberek javára! Egy féléve nálunk is működik egy esetmegbeszélő csoport, a neve Kapocs, ide tartozik Gyergyai Réka és Csoma Tünde is. Röviden talán ennyi...
8. Hajdú András beszámolója
Sepsiszentgyörgyön 2009 októberében indult egy támogatócsoport szenvedélybetegek és hozzátartozóik számára. Az igazság az, hogy nem én indítottam, csak segítettem a csoporttalálkozók levezetését, néha felváltva, néha egyedül. A tavaly nyár óta egyszer-kétszer voltam jelen. A célcsoport: aktív illetve absztinens szenvedélybetegek és családtagjaik. A találkozó programja: célirányos (problémaorientált) beszélgetések, igemagyarázat, imádság. Időtartam: max. 2 óra Találkozások rendszeressége: heti találkozás.
9. Fazakas Ferenc beszámolója
Kb. 3-4 éve volt egy kezdeményezésünk Pál Lacival egy lelkigondozói szolgálat beindításáról. Össze is jött egy jó csapat, még a kezdetben támogatást is kaptunk (helyet) a találkozásokhoz, de aztán ez "Felülről" le lett fújva. Nagyváradon nem volt rá szükség a vezetőség részéről. Saját kisebb körben is kezdeményeztünk és a Sebes-Körös menti lelkipásztori kart igyekeztünk kicsit összerázni. Ez amolyan önsegítő csoportként is működik, hála Istennek mind a mai napig. A nevünk KMPK (Körös Menti Papi Kör). Dolgoztam egy évet a Nagyvárad-i Lorántffy Gimnáziumban, ott is igyekeztem "bevinni a szemléletet", de legtöbbször falakba ütköztem - főleg a vezetőség részéről. Úgy látszik, itt nem értékelik annyira a mentálhigiénét. Pedig még ilyen központunk is van kerületi szinten! Legnagyobb sikerélményem pár hónappal ezelőtt volt, amikor a székelyhídi iskola tanári közössége hívott meg (egy nagyváradi ismerősöm ajánlására) kimondottan mentálhigiénés minőségemben, hogy egy bemutatót tartsak a mentálhigiénéről. Ez jó volt, a visszajelzések is pozitívak voltak.
1O. Közösségi háló kiépítése, erősítése és fenntartása
Hely: Kökös Idő: 2 hetente 3 óra (1 év, utána új szerződés) Célcsoport: azok a „kulcsemberek”akik bármilyen közösségi szervezésben fontos szerepet vállalnak. Jelentősége: lehetőség a találkozásra, együttlétre, beszélgetésre egy szabadidős program keretén belől(FILMKLUB), ahol emberi kapcsolatainkat ápoljuk, erősítjük, tápláljuk. Résztvevők: átlagosan 12 személy. Ötletgazda: Sánta Edit Team tagok: Taros Réka, Sztáncsuj Sándor és Lázár Prezsmer Endre. Már megvalósított közös tevékenységek, melyek a település javát szolgálták: -mesenap
-farsang -húsvéti műhelymunkák -idősek vasárnapja -karácsonyi vásár -falunap
11.Fancsal Zsolt beszámolója
A Bölönből Magyarhermányba való átkerülésem után nagyon hamar elkezdtem a gyülekezetépítő munkát. Mindenekelőtt a Bölönben is megszervezett „Kezek” című előadássorozatot indítottam el, mely során minden hónap utolsó vasárnapján nevelő szándékú előadásokat tartunk vendégelőadók segítségével, de gyakran magam is örömmel vállalom az előadói szerepet. Az előadások során olyan témákat érintünk, amelyek érdeklik és érintik a gyülekezetet, mint pl. -Anyai, apai szerep -Az idős kor nehézsége és szépsége -A családban előforduló agresszivitás stb. Isten kegyelméből minden alkalommal igen nagy számmal jelennek meg a résztvevők(4o-6o személy). Beindítottuk az ifjúsági istentiszteletet, ahol az ifjakhoz közelálló módon közeledünk Isten igéjéhez, természetesen mindig egy témában gondolkodva. Az istentiszteletet mindig egy előadás követi, majd ennek kapcsán műhelymunka. Az elmúlt év decemberében beindítottuk a házas bibliakört, havonta egyszer, ahol játékos módszerekkel közelítjük meg a családokat érintő kérdéseket. Mindezen szolgálatokat örömmel és hálával végzem, Isten áldását kérve a gyülekezetre és a benne folyó munkára. Magyarhermány, 2o11 április 2.
Fancsal Zsolt, lelkipásztor
1.
Péter Júlia beszámolója
Mentálhigiénés ismereteimet is alkalmazva évek óta tartok előadásokat nőszövetségi konferenciákon, lelkészértekezleteken, vallástanároknak, presbiteri konferenciákon stb. 2o1o-ben Cserefalván papnétalálkozón tartottam előadást, melynek továbbképző jellege volt, majd szintén Cserefalván fiatal lányoknak, ahol több nemzetiségű lányok voltak jelen(román,cigány, német és magyar lányok). Évek óta és a tavaly is segédlelkész továbbképzőn csoportot vezettem, ahol három napon át a behozott segítő beszélgetéseket vizsgáljuk meg. A gyülekezetemben minden nőszövetségi órán beszélgetünk egy-egy téma alapján. Nagyon sok lelkigondozói beszélgetést folytatok a gyülekezetben és azon kívül is. 2o1o-ben Sóváradon előadást tartottam drog témában egy ifjúsági csoportnak „Kémiai addikciók és nem kémiai függőségek”.
A 2o1o-es esztendőben a következő témákban tartottam előadásokat: -Ki segít a segítőnek? -A serdülők lelkigondozása -Haldoklók lelkigondozása -Gyászolók lelkigondozása -A nő helye... -A kémiai és nem kémiai függőségek -Egészség keresztyén szempontból -Egészség tudományos szempontból -Betegség keresztyén szempontból -Betegség tudományos szempontból
13. Forró Viola beszámolója 2010-ben első osztályos gyerekek nevelésével-tanításával foglalkoztam a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceumban. A 6,7,8 éves gyerekek a város különböző óvodáiból, illetve napköziotthonaiból érkeztek, nagyon eltérő családi körülmények közül. Az első hetekben azt tapasztaltam, hogy kisebb csoportokba tömörülnek, nehezen lehet bevonni őket a közös játékokba, sok konfliktushelyzet adódott. A fiúk, illetve lányok aránya 16:9. Több gyerek szülei elváltak vagy éppen a válási folyamat zajlott. Alapos átgondolás, a tanulókkal közös beszélgetések után döntöttünk úgy, hogy KovácsVajda Júlia gyógypedagógus, mentálhigiénés szakember segítségével csoportos drámajátékfoglalkozásokat tartunk a gyerekeknek. Elsősorban egy jól működő osztályközösséget szerettünk volna kialakítani, illetve megszűntetni az osztályközösségi élet korán jelentkező zavarait, melyeket az első félévben térképeztem fel. Pl. klikk-képződés, széthúzás, ,,sztárolási" jelenség egy –két tanuló esetében. Figyelembe véve az életkori sajátosságokat, 2010-ben februártól májusig drámajátékokat játszottunk, hetente egy-egy órát. Az egyes foglalkozásokon 13, illetve 12 gyerek vett részt, de meghatározott időközönként közös tevékenységeink is voltak. Pl. kézművesfoglalkozások, bábelőadásokon való közös részvétel. Hangsúlyt fektettünk az ünnepeink közös megélésére. A tevékenységek célja a kommunikációs készségfejlesztés, empátianövelés, az elfogadás, a konfliktusfeldolgozási készség csoportszintű fejlesztése, problémamegoldási készségfejlesztés, illetve a családi szocializációs háttérzavarokból eredő közösségi problémák megoldása volt. Igyekeztünk változatos és játékos gyakorlatokat bevinni, főként Gabnai Katalin és Kaposi László gyűjteményeiből tallóztunk, de volt mese, bábozás, közös rajz, kirándulás. A tevékenységeket különböző témák köré csoportosítottuk, például: évszakok,ünnepek, állatok stb. Bár a május végére tervezett közös táborozásra- objektív okok miatt- csupán a tanév végén került sor, azt mondhatom, hogy tartalmas, eredményes és jó hangulatú munka folyt, melyben a gyerekek szívesen bekapcsolódtak és rengeteg hozadéka volt. Barátságok alakultak ki, közösen oldottunk meg problémákat, segítettünk egymásnak. Ezekre a tevékenységekre bizonyos mértékben a szülők is betekintést nyertek a szülői értekezleten tartott rövid beszámolóim alapján. A gyógypedagógussal végzett közös munka során megtapasztaltam a páros csoportvezetés biztonságát is. Ha tevénységünket a számok tükrében értékelném, azt mondhatnám 96%-ban sikeresnek tekinthető (1 gyereket a tanév végén elvittek más iskolába, éppen az osztályközösségben, illetve a szülői közösségben tapasztalt nehézségektől megriadva…) A 2010/2011-es tanévben szintén folytattuk a közös munkát a másodikos tanulókkal. 2010.
november 3-án részt vettünk egy, a Fer Alapítvány által szervezett szakmai tanácskozáson, melynek témája a tanulási zavarral küzdő gyermek helyzete oktatási rendszerünkben. Ezt követően KovácsVajda Júlia felmérést végzett a Mikes Kelemen Elméleti Líceum elemi iskolás gyermekei körében, majd a második félévtől a II.B osztályból 5 gyerekkel csoportos, illetve egyéni fejlesztő munkát folytata tanórák keretén belül, anyanyelvből, párhuzamosan az osztályban folyó tevékenységgel. Ezeknek a felzárkóztató foglalkozásoknak kísérleti jellege van, azt próbáljuk feltárni, hogyan valósítható meg a differenciálás, s ugyanakkor az integrálás a diszlexiás gyerekek esetében ,,normál" iskolai osztályban,a hagyományos oktatás kereteit ,,kitágítva". Sepsiszentgyörgy, 2o1o április 7.
Forró Viola, pedagógus és mentálhigiénés szakember
