IRODALOM Intersylva ( A „Centre International adása. I. ikötet, 1. sz. Berlin, 1940.).
de
Sylviculture"
ki
A N e m z e t k ö z i Erdészeti K ö z p o n t m i n d e n tekintetben meg a k a r felelni azoknak a v á r a k o z á s o k n a k , amelyeket a s z a k k ö r ö k a m e g a l a k í t á s á h o z fűztek. A l a p s z a b á l y a i értelmében e g y f o l y ó irat kiadása is a kötelessége és ennek a teljesítését látjuk az „Intersylva" c í m e n m o s t m e g j e l e n t első füzetben. T e g y ü k hozzá mindjárt, h o g y tartalmasabbat, szebbet bajosan tudtunk v o l n a elgondolni, A z előszóban a K ö z p o n t elnöke, báró Waldbott Kelemen n y o m a t é k k a l h a n g s ú l y o z z a , h o g y az erdészet fejlődésének a köl c s ö n ö s és állandó eszmecsere e g y i k alapfeltétele és ezért az „Inter s y l v a " közvetítő szerepe igen jelentős. A K ö z p o n t i g a z g a t ó j a , Köstler dr„ a k i a d v á n y célkitűzését é s beosztását ismerteti. A z intézmény nemzetközi szerepére v a l ó tekintettel a hosszabb eredeti t a n u l m á n y o k mellett m i n d i g bő s é g e s h e l y j u t az e r d ő g a z d a s á g l e g ú j a b b e r e d m é n y e i n e k és a szak i r o d a l o m termékeinek az ismertetésére, v a l a m i n t a nemzetközi e g y ü t t m ű k ö d é s híreinek a közlésére. A f o l y ó i r a t p á r h u z a m o s a n német és francia n y e l v e n jelenik meg. M i n d e g y i k kiadásban a t a n u l m á n y o k a t n é g y idegen (angol, olasz, s p a n y o l és német, illetőleg francia) n y e l v e n írt k i v o n a t o k teszik az egész v i l á g számára hozzáférhetőkké. A m o s t •megjelent füzet I. részében igen érdekes munkákat ta lálunk. Köstler „ A z e r d ő g a z d a s á g j ö v ő j e " („Die Zukunft der Forstwirtschaft"), c í m ű tanulmányálban rámutat a l e g f o n t o s a b b és általános é r v é n y ű e r d ő g a z d a s á g i e l v e k azonos értelmezésének a h i á n y á r a , a m i az erdészet nemzetközi, h a t é k o n y összefogását n a g y o n is szükségessé és i d ő s z e r ű v é teszi. Gradojevic J u g o s z l á v i a erdészeti r o v a r t a n á n a k fejlődéséről ad érdekes képet („Allgemeine Übersicht über die Entwicklung der forstlichen Entomologie in Jugoslawien"), m í g Roth Gyula a természetes felújítás, e g y i k érdekes változatát — eaját elgon dolásának a szülöttét—• a v o n a l a s szálalást és vonalas szálaié v á gást írja le („Linienplenterung und Linienpleterschlag"), amelyet kitűnő „ E r d ő m ű v e l é s t a n " - á b ó l is j ó l ismerünk. Agostini a l t á b o r n a g y , az olasz M i l i z i a N a t i o n a l e F o r e s t a l e p a r a n c s n o k a a z o k r ó l az óriási méretű k o p á r f á s í t á s o k r ó l számol b e („Die Wiederaufforstung in Italicn"), a m e l y e k r e n e m ok nél k ü l büszke a fasiszta O l a s z o r s z á g erdészete. Osara finn e g y e t e m i t a n á r „Die Feststellung des Holzverbrauches und der Hiebsmenge der Walder in Finnland" című
t a n u l m á n y á b a n F i n n o r s z á g fatermelésére és f o g y a s z t á s á r a vonat k o z ó l a g szolgáltat érdekes adatokat, m í g Streyffert tanár S v é d o r s z á g erdeinek a használatáról értekezik („Die Nutzung der Walder Schwedens"). Dr. Lwnez Géza m. kir. erdőtanácsos, kartársunk a k o p á r fásítással f o g l a l k o z ó n a g y munkájából közöl e g y részletet („Die Gesetzgebung über die Aufforsiungskosten von Ödlandereien"), a m e l y & fásítási, költségekre v o n a t k o z ó t ö r v é n y h o z á s i intézkedése ket t á r g y a l j a o r s z á g o n k i n t és tanulságos összehasonlítással. A z e r d ő g a z d a s á g fejlődését (IT. rész) a füzet a R ó m á b a n , illetőleg Budapesten (1926, ill. 1936) tartott I. és I I . Nemzetközi E r d ő g a z d a s á g i K o n g r e s s z u s elé terjesztett jelentések és értekezé sek f e l s o r o l á s á v a l jellemzi, a m e l y e k v a l ó b a n nagysznba.su képet a d n a k szakunk szellemi terméséről. A z „Erdészeti T u d o m á n y " (Forstliehe Wissenschaft) c í m ű III. rész a f. év elejétől megjelent önálló m u n k á k a t és a f o l y ó iratokban közzétett t a n u l m á n y o k a t ismerteti r ö v i d összefoglalás ban, t á r g y k ö r ö k szerint c s o p o r t o s í t v a . Ö r ö m m e l vettük tudomá sul, h o g y a m a g y a r erdészeti i r o d a l o m is érdeme szerinti méltány lásban részesül. A 160 o l d a l r a terjedő füzetet a C.I.S. m e g a l a k u l á s á r ó l szóló beszámoló, az intézmény alapszabályainak, ü g y r e n d j é n e k , vala mint eddigi m u n k á s s á g á n a k az ismertetése zárja le. A f o l y ó i r a t a német k ö n y v k i a d ő m ű v é s z e t v a l ó s á g o s remeke. Nehéz m ű n y o m ó - p a p í r o n , válogatott betűfarmákkal és g y ö n y ö r ű képekkel l é p elénk, ú g y h o g y külsőleg is azonnal m e g h ó d í t j a az o l v a s ó t . E g y e l ő r e n e g y e d é v e n k i n t jelenik m e g , és k ö n y v k e r e s kedői forgalomban, füzetenkint kb. 8 p e n g ő az ára, de az előfizetők b i z o n y á r a j ó v a l o l c s ó b b a n f o g j á k m e g k a p n i . A k i t szép szakunk egyetemes vonatkozásai érdekelnek, rendelje m e g haladéktalanul az Internationale Forstzentrale, Berlin-Wansse, Robertstrasse 7. címen.
(M.) Dr. Tomaisovszky Imre: Erdészettan (Kézirat, Budapest, 1940. K a p h a t ó a szerzőnél, Szent István-telep, Pest v m . Á r a 5 P ) . A m ű e g y e t e m e r d ő g a z d a s á g i o s z t á l y á n a k m e g h í v o t t szak előadója v a l ó b a n n e m k ö n n y ű feladatra vállalkozott, m i k o r meg kísérelte 127 o l d a l o n összefoglalni mindazt, amit az erdészetről a hallgatóinak tudni kell. De ha valaki o i l y a n lelkes h a r c o s a az ü g y n e k és annyi peda g ó g i a i érzék v a n benne, mint dr. Tomasovszky Imrében, akkor m é g a m a j d n e m lehetetlen is sikerül neki.
A z a n y a g összeállításánál kétségtelenül az v o l t a legnehe zebb, m i t kell e l h a g y n i és m i t a lehetőség szerint m e g r ö v i d í t e n i . A szerző f á r a d o z á s á t a z o n b a n teljes s i k e r k o r o n á z t a . N y o l c részre t a g o l t m u n k á j á b a n (1. Á l t a l á n o s t u d n i v a l ó k , 2. E r d ő m ű v e l é s , 3. E r d ő - és természetvédelem, 4. E r d ő h a s z n á l a t , 5. E r d ő b e c s l é s , 6. E r d ő é r t é k s z á m í t á s , 7. E r d ő r e n d e z é s , 8. E r d ő g a z d a s á g i p o l i t i k a és statisztika) s e h o l s i n c s e n a r á n y t a l a n s á g és k ü l ö n ö s é r d e m e k é n t kell m e g e m l í t e n ü n k , h o g y a g y a k o r l a t i s z e m p o n t o k a t mindenütt kellően h a n g s ú l y o z z a . A kis műnek, a m e l y n e m c s e k é l y mértékben f o g hozzá j á r u l n i az e r d ő g a z d a s á g szélesebb k ö r b e n v a l ó megismertetéséhez, s z í v b ő l örülünk, a t a n í t v á n y o k p e d i g , akik s z á m á r a Íródott, hálá sak lehetnek a biztos és j ó vezérfonálért.
Csath András: Madárkitöniés (II. kiadás, D o b o z , 1940. M e g rendelhető a szerzőnél, D o b o z , B é k é s v m . Á r a 1.20 P ) . A z I. k i a d á s t a l i g 5 é v e n belül k ö v e t t e a m o s t a n i , ami azt b i z o n y í t j a , h o g y e r r e a kis m u n k á r a v a l ó b a n n a g y szükség volt. H i s z e n tudjuk a saját tapasztalatainkból, h o g y a k i t ö m é s r e szánt, g y a k r a n értékes a n y a g b ó l m e n n y i m e g y veszendőbe, pusiztán: azért, m e r t n e m kerül i d e j e k o r á n hozzáértő kezekbe. N a g y o n is i g a z a t a d u n k tehát a szerzőnek abban, h o g y min den o r n i t h o l ó g u s n a k é r t e n i kellene a m a d á r k i t ö m é s h e z is, m e r t csak í g y v a n m e g a kellő b i z t o s í t é k arra, h o g y s o k s z o r n a g y fá r a d s á g g a l szerzett z s á k m á n y a valóiban k ö z k i n c c s é v á l i k . A szerző részletesen leírja, h o g y a n kell a k i t ö m é s r e szánt m a d a r a k a t előzetesen kezelni, a töméshez előkészíteni, b ő r ü k e t l e fejteni és tartósítani, a m e s t e r s é g e s testet m e g f o r m á l n i , a k i t ö m ö t t m a d a r a t á l l v á n y r a szerelni és m i n d e n k á r o s behatással szemben m e g ó v n i . A 32 o l d a l o n m é g n é h á n y szemléltető k é p is el fért. E z e k is beszédes b i z o n y s á g a i annak, h o g y e g y kis f i g y e l e m m e l és g y a k o r l a t t a l v a l ó b a n szép e r e d m é n y t lehet elérni a m a d á r k i t ö m é s m e s t e r s é g é b e n is.
H A Z A I FOLYÓIRATOK. A
Miiszaki Világ. ( I V . évf. 1940.) ?<3. sz. — Dr. Árvay
korszerű
J.: K é t v i l á g . — Dr. Frochner
J.: A m é r n ö k ö k
érvényesülése.
24. síz. — Dr. Árvay
J.: A z á r v í z k á r o s u l t a k h á z a i . — Kelemen
L.:
A visszatért erdélyi Teszek ú t v i s z o n y a i . — Kos K.: E r d é l y építészetéről. — v.
Ábrahám
A.: V á l a s z e g y b í r á l a t r a .
A V a d á s z k u t y a . (I. évf. 1940.) 7. sz. — Dr. Forti J.: H o z z á s z ó l á s F é l i x E n d r e „ M i k é n t g o n d o l k o d i k a k u t y a " c. cikkéhez. — F.: A v a d á s z k u t y á k elhelyezése. — Dr. Kiss F.: A v é r e b bevezetése. — Dr. Reinisch M.: H o g y a n védekezzünk a szoporn y i e a ellen? Bányászati
és K o h á s z a t i L a p o k . ( L X X I I I . évf. 1940.)
22—23. sz. — Gillemot
L.: A d r ó t k ö t é l p á l y á k kifáradása.
(2. é s 3. k.)
Botanikai k ö z l e m é n y e k . ( X X X V I I . köt. 1940.) 5—6. sz. — Hargitai Z.: N a g y k ő r ö s n ö v é n y v i l á g a . I I . A homoki n ö v é n y s z ö v e t k e z e t e k . — Boros Á.: M a g y a r o r s z á g n é h á n y érdekes m á j m o h á j a . — Hortobágyi T.: Ü j T r a c h e l o m o n a s o k . — Halász M.: A V e l e n c e i tó fitoplanktonja. — Rouppert K.: A z a l m a f a l e v é l r i p a c s - i n t u m e s z c e n c i á j a . — Gombocz E.: A z A c r o s c h i z o c a r p u s génuszról. — Greguss P., Prehisztorikus faszénmaradványofc az a g g t e l e k i cseppkőbarlangból. — Igmándy J.: B r i o s z o c i o l ó g i a i t a n u l m á n y o k P a r á d f ü r d ő n . _ Gazdatisztek L a p j a . ( X L I V . évf. 1940.) 12. s z . — Faber Gy.: Újfajta gazdatisztek. — Kemenesy E.: A kis g a z d a k é p z é s g y a k o r l a t i lehetőségéről. — Géczy G.: Földosztás — hon v é d e l e m ! ? — Elekes Gy.: A k o r p o r á c i ó s rendszer és a gazdatisztek. — Bajusz S.: A z érem m á s i k o l d a l a . . . — — : A f ö l d m í v e l é s ü g y i miniszter n y i l a t k o z a t a az „ i s p á n " c í m j e l l e g é r ő l és viseléséről. — Lippay G.: M i t tegyünk télen a tej m i n ő s é g é n e k é r d e k é b e n ? Hrlászat. ( X L I . évf. 1940.) 11. sz. — Dr. Maucha R.: U j a b b v í z v i z s g á l ó m ó d s z e r e k . — Id. Zimmer F. é s Dr. Lukács K.: A ,J ogas"-kéirdésliez. — L. K.: A m a g y a r halaszat múltjából. ,
Kertészeti S z e m l e . ( X I I . évf. 1940.) 12. sz. — Magyar Gy.: A Oyclamen magtermesztés és nemesítés i r á n y e l v e i . — Varga M.: Temetőkertek. — Korzim Gy.: H y d r a n g e a hortensis. — Dobos L.: H i á n y b e t e g s é g e k . — Doctor Ö.: Kajszibarackfáink pusztulása. — Rácz P.: Á l l a m i t á m o g a t á s t a m a g t e r m e l é s n e k . — Domokos J.: A hasznos díszkert. — Magyar Gy.: A z A l n u s - v á l t o z a t o k e g y s z e r ű szaporítása. K ö z t e l e k . (L. évf. 1940.) 47. sz. — Rt.: A f ö l d b i r t o k p o l i t i k a és a tagosítás. — —r—l. dr.. A g r á r p o l i t i k a — reálpolitika. — —r—ó'.: A f ő v á r o s é t v á g y a . — Konkoly Theige S.: A s z é k e l y f ö l d i állattenyésztés h e l y z e t k é p e . I I . — I'só I.: A d a tok Erdély növénytermesztéséről. 48. sz. — R t . : A f ö l d m í v e l é s ü g y i p r o g r a m . — Dr. Kégl J.: A mező g a z d a s á g i árszabályozás. — Th.: V i s s z a v á n d o r l á s . — Dr. Ballenegger R' S i g m o n d Elek és a talajtan t u d o m á n y a . — I'só I.: Adatok Erdély növénytermesztéséről. (2. k.) — e. Dorner B.: E g y érdekes sertéshizlalási m ó d . — Kulin S.: A g u m i k e r e k ű m e z ő g a z d a s á g i k o c s i . 49. sz. — Kováts B.: H o g y a n termesztünk l e g g a z d a s á g o s a b b a n b u r gonyát?
M a g y a r F a p i a c . ( I I . évf. 1940.) 45. sz. — Dr. Zsámboky
L.:
A telepes
fakereskedők
problémái.
46. sz. — — : Erdélyi levél. 47. sz. — — ; A fűrészárú méretek egységesítéséről. — — : A faszén l e g m a g a s a b b eladási árának m e g á l l a p í t á s a . 48. sz. — — : J u g o s z l á v lap m e g j e g y z é s e i faönellátásunkról. — Termelő és értékesítő szövetkezetbe t ö m ö r ü l n e k a esiki fatermelők é s fiirészesek. M a g y a r Méh. ( L X I . évf. 1940.) 12. sz. — Mokry L.: 70.000 méhész — 700.000 méhcsalád! — Kelecsényi E.: Lehet-e n a g y o b b testű méneket kitenyészteni? — Sz—: Mit menthetünk m e g k ö l t é s h o r d á s esetén? — Balogh B.: „ A inéhbelegségek". — Dr. Kop pan J.: D o h á n y v i r á g mézelése. — Mikolczy F.: Szalmapárnák n a g y jelen tősége a telelés és a tavaszi fejlődés biztosítására. — Mihályi I.-n '•: A viasz k i f ő z ó s é n e k e g y célszerű módja. M a g y a r Statistzikai Szemle. ( X V I I I . évf. 1940.) 8—9. sz. — A visszacsatolt keleti terület: 1. — : K ö z i g a z g a t á s . — 2. Dr. Tkirring L.: Terület és népesség. — 3. Dr. Barsy Gy.: N é p m o z g a l o m . — 4. Dr. Szél T.: K ö z e g é s z s é g ü g y . — 5. Dr. Mozolovszky S.: T á r s a d a l o m biztosítás. — 6. — : M u n k a b é r e k , m u n k a p i a c , m u n k a v i s z á l y o k , i p a r i üzemi balesetek. —. 7. Dr. Szöllősy Z.: M e z ő g a z d a s á g és állattenyésztés. — 8. Dr. Földváry L.: Erdészet. — 9. Szalay Z.: B á n y á s z a t és kohászat. E n e r g i a v i s z o n y o k . — 10. Dr. Farkasfalvy S.: I p a r . — 11. v. dr. Pap L.: K ü l k e r e s kedelmi f o r g a l o m . — 12. P. Horváth M. br. dr.: K ö z l e k e d é s . — 13. D r . Szőnyi Gy.: Á r a l a k u l á s . — 14. Dr. Szigeti Gy:: A hitelintézetek és a rész v é n y t á r s a s á g o k . — 15. Dr. Asztalos J.: K ö z m ű v e l t s é g . — 16. Dr. Schneider A.: Üdülő- és f ü r d ő h e l y e k . 10. sz. — Dr. Thirring L.: A kereső népesség születési h e l y és fog lalkozás szerint. — u. dr. Nádujfalvy J.: A z első g a z d a s á g i munkabérm e g á l l a p í t á s eredményei. — Dr. P. Horváth M. br.: A rádióelőfizetők szániának alakulása M a g y a r o r s z á g o n az 1939. é v b e n . M a g y a r V a d á s z ú j s á g . ( X L . évf. 1940.) 31. sz. — Mészáros P.: A nyúl t i l a l m i idejének ú j a b b i m e g h o s s z a b bításáról és e g y é b időszerű kérdésekről. — Csíkszeredai: A z uhugnnyhó és u h u v a l v a l ó vadászat. — Berényi V.: A d a t o k a p é z s m a p o c o k táplál kozásához. 32. sz. — Dietl A.: Hozzászólás a Nemzeti Vadászati Védegylet j a v a s l a t á h o z á vadászati t ö r v é n y r e v í z i ó j á t illetőleg. (3. k.)) — H. Anderko S.: B e s z á m o l ó a N a g y p i e t r o s z z e r g é i r ő l . — Marton J.: N é h á n y s z ó a m é r g e z é s szükségességéről. 33. sz. — — : D e c e m b e r k ö z e p é i g életbelép az .erdélyi vadászati ren delet. —• Party I.: „ O l a j o k " . —Dietl A.: Hozzászólás a Nemzeti Vadászati V é d e g y l e t j a v a s l a t á h o z a v a d á s z a t i t ö r v é n y r e v í z i ó j á t illetőleg (4. k.) 34. sz. — Nánay A.: Ráfizetünk a 25% bérengedmémyre. — Dunmiel N.: Uhuzás. — Dietl A.: Hozzászólás a Nemzeti V a d á s z a t i V é d e g y l e t j a v a s latához a vadászati t ö r v é n y r e v í z i ó j á t i l l e t ő l e g . (5. k.) — Gy, Takách Gy.: Válasz Dietl Á g o s t o n úr mai cikkére.
Mezőgazdasági
Közlöny. ( X I I I . évf. 1940.)
11. sz. — Dr. Radics J.: A földhaszonbérlet üzemi és nemzetgazda sági j e l e n t ő s é g e . — Dr. Kurelec V.: A z idei tél t a k a r m á n y o z á s i kérdései. — Dr. Nagy L.: M e z ő g a z d a s á g i üzemeink e r e d m é n y e i 1937—1938. é v e k b e n . — Dr. Kendi Finály I.: S z e m e l v é n y e k a kaliforniai M e z ő g a z d a s á g i Kísér leti Á l l o m á s m u n k á j á b ó l . Nimród
Vadászlap.
(I. évf. 1940.)
32. sz. — N. Kiss S.: S z a r v a s b ő g é s 1040. - Hányi K.: A v a d m a c s k a (Felis eatus). — Dr. Vasvári M.: S ó l y o m és holló. 33. sz. — Dr. Hápka P.: N a g y v a d - v a d á s z a t i v i s z o n y o k Márniarosban. — Beélik V.: A k o p ó z á s . — Boross P.: V o n u l ó m a d a r a k . — Szabolcs J.: Színváltozáskor. 34. sz. — Fekete A.: A hepe-hupás vén S z i l á g y b ó l . — v. a. Szalay I..: E g y kis kalandozás a m e d v é s r é g i ó k b a n . — Dr. Zentai E.: Üj m a g y a r vadászati t ö r v é n y m e g a l k o t á s á n a k szükségessége a román vadászati tör vénnyel v a l ó összehasonlításban. — Futsz J.: Nem lehetne ezen segí teni . . .í Technika. ( X X I . évf. 1940.) 9. sz. — Morvay E.: A n a g y v á r o s lakáspolitikája. — Dr. Kiss T.: Az európai kertművészet r ö v i d r e f o g o t t története. — Ifj. p. Kovásznay L.: Turbulens áramlások kutatása h ő d r ó t o s műszerekkel. — Kelemen M.: E g y s z e r ű s í t é s és s z a b v á n y o s í t á s . — Dr. Kalmár J.: A Róka—Halász-rend szerű l e v e g ő n y o m á s o s aknavetők a v i l á g h á b o r ú b a n . Természettudományi Közlöny (72. köt. 1940.) 11. sz. — Lohr F.: A távolbalátás és a Ilim. — Erdey-Gruz T.: A ne héz víz. — Márkus J.: A házi fűtés. — Székessy V.: V i l á g í t ó b o g a r a k . — Dr. Erdey-Gruz T'.; C u k o r g y á r t á s fából. — Dr. Klciner E.: M a d a r a k ete tése és a n a p r a f o r g ó . Vadászat — Halászat.
( V I I I . évf. 1940.)
21. sz. — B. Bárczy E.: Észrevételek K é z d i v á s á r h e l y i Benkő Pál gazdasági főtanácsos úrnak „ L e s ú j t ó k i l á t á s o k " c í m alatt m e g j e l e n t c i k kére. — Vágó A.: A mult tél tapasztalatai. KÜLFÖLDI LAPSZEMLE. A L L G E M E I N E F O R S T - U N D J A G D - Z E I T U X G . 1940. 11. sz. Zentgraf: Elzász. (Das Elsass.) 265—269. old. A szerző a r ö v i d k ö z l e m é n y b e n a 290.000 h a - r a terjedő elzászi e r d ő k r e v o n a t k o z ó l a g esak -a l e g f o n t o s a b b adatokat (tulajdonjog-, altalaj-, fafaj- é« k o r o s z t á l y szerinti megoszlás) sorolja fel és részletes áttekintést ad az i d e v á g ó i r o d a l o m r ó l . Gabler: Adatok az apácalepke élettanához. (Aus der Forschungsstelle für Nonnenbekampfung der Sachs. Forstl. Versuchanstalt Tharandt.) 269—275. old. A szászországi erdészeti kísérleti állomáson f o l y t a t o t t k u t a t ó m u n k a során a szerző a h e r n y ó k hosszának, ürülék-mennyiségének a megállapi
t á s á r a v o n a t k o z ó l a g végzett i g e n beható vizsgálatokat, e r e d m é n y e i t * t á b l á z a t o k b a f o g l a l v a ismerteti.
amelyeknek
Stumpf: A módszer kérdése az erdőgazdaság tudományában. Methodenfrage in der Forstwirtschaftslehrc.) 275—278. old.
az
(Zur
A m a g a s bölcseleti szinten tartott t a n u l m á n y a módszertan szem p o n t j á b ó l v i z s g á l j a az erdészet helyét a t u d o m á n y o k között. A szerző H. Weber m e g á l l a p í t á s a i h o z csatlakozik, h o g y t. i. az erdészet részben elméleti, részben gyakorlati tudomány, de e z e n felül „értéktan"-nak (Wertlehre) is tekintendő, mert előre m e g h a t á r o z z a a t e v é k e n y s é g céljait. Vorkampff—Laue: 280. o l d .
A
vörösfenyő-kérdés. (Zur Larchenfrage.)
279-
I r o d a l m i és tapasztalati a d a t o k alapján n y o m a t é k o s a n r á m u t a t arra, h o g y a v ö r ö s f e n y ő t csak szálankinti elegyítésben lehet sikerrel tenyészteni és n é h á n y hasznos tanácsot ad a felújítására v o n a t k o z ó l a g is. S C H W E I Z E R I S C H E Z E I T S C H R I F T F Ü R F O R S T W E S E N . 1940. 11. sz. Tanner: A hadsereg és az erdészeti szolgálat. (Armee Porstdienst.) 273—283. old. A z igen érdekes t a n u l m á n y t a szerző a S v á j c i Erdészeti E g y e s ü l e t ez é v i szeptember 9-én Z ü r i c h b e n t a r t o t t k ö z g y ű l é s é n o l v a s t a fel, amelyen f ő l e g a h á b o r ú s készenléttel kapcsolatos- kérdések kerültek megvitatásra. A z 1914 ben k i t ö r t v i l á g h á b o r ú b a n r é s z t v e v ő á l l a m o k közül e g y i k sem készült fel g a z d a s á g i tekintetben is a hadviselésre ós ezért törtéld, h o g y mind a két oldalon igen h a m a r súlyos nehézségek jelentkeztek. A tapasztalatokat 1920-tól kezdődően m é g a s e m l e g e s e k is megfelelően értékesíteni igyekeztek, de a nyugati hatalmak túlságosan bíztak a n y a g i e r e j ü k b e n és d i p l o m á c i á j u k b a n , ú g y h o g y 1939-ben N é m e t o r s z á g gazdasági felkészültsége is sokkal e g y s é g e s e b i ) és á t ü t ő b b erejű v o l t , amit szinte p á r a t l a n hadi sikerek követtek. r
A szerző b a n g s ú l j o z z a a kellő előrelátás és legmesszebbmenő terv szerűség fontossá gát, mert háború esetén nem lehet ötletekkel kormányozni. K e v e s l i a S v á j c b a n életbeléptetett nitézkedéseket — a m e l y e k c s a k k i s e b b -mértékű n y e r s a n y a g - t a r t a l é k o l á s r a szorítkoznak — és erdészeti v o n a t k o z á s b a n messzemenő j a v a s l a t o k a t tesz. Ezek részben a hadsereg, részben p e d i g a p o l g á r i l a k o s s á g faellátását érintik és ahhoz a m e g á l l a pításhoz vezetnek, h o g y m i n d e n tekintetben kielégítő m e g o l d á s csak e g y külön erdész-hadosztály felállítása útján érhető el. E n n e k az erdészk a t o n a s á g n a k szervezetbeli alapjait az összes s z á m b a v e e n d ő gazdasági, h o n v é d e l m i és személyi kérdések g o n d o s elbírálása után kell lerakni, mert a sorozásnak az erdőtiszteken és altiszteken k í v ü l a hivatásos erdei m u n k á s o k r a , sőt f u v a r o s o k r a is ki kell terjednie.
DER
D E U T S C H E F O R S T W I R T . 1940. 87/88—93/94. sz.
Krutzsch: A „készlet-gazdaság" és felújítás Szászországban. ratswirtschaft" und Verjüngung in Sachsen.) 681—683. old.
(„Vor-
V á l a s z Wobst-n&k a lapunk V I I I . füzetében (518. o.) ismertetett tanulmányára. M e n n y i s é g i l e g és m i n ő s é g i l e g e g y a r á n t legmagasabb teljesítményt tartamosán csak a t e r m ő h e l y n e k m e g f e l e l ő e n kiválasztott
t'iifajok tenyésztésén a l a p u l ó és a természet ú t m u t a t á s a i szerint vezetett e r d ő g a z d a s á g n y ú j t h a t és é p p e n ezért ennek az i r á n y e l v e i t e l ő r e meg kell h a t á r o z n i . A z erdők e g y részében — a z o k mai á l l a p o t a m i a t t — a kitűzött célt n e m lehet k ö z v e t l e n ü l elérni, de ez n e m ok arra, h o g y a helyesnek felismert m ó d s z e r e k e t elvessük. Rossmassler:
A z erdei fafajok
védelmére vonatkozó törvény hatá
lyának a Cseh-Morva Protektorátusra való kiterjesztése. (Die Einfiihrung der Bestimmungen des
Forstlichen
Artgesetze.s im Protektorat Böhmen
und Mahren.) 703—705. old. A z ő s h o n o s f a f a j o k v é d e l m é r e és s z a p o r í t á s á r a hozott t ö r v é n y alap j á n N é m e t o r s z á g b a n — amint m á r t ö b b í z b e n b e s z á m o l t u n k r ó l a — csen.elenevelés és e l a d á s c é l j á b ó l m a g o t g y ű j t e n i c s a k a h a t ó s á g i l a g felül v i z s g á l t és m e g f e l e l ő n e k talált á l l o m á n y o k b a n lehet. A z e r r e v o n a t k o z ó e l ő í r á s o k i g e n szigorúak, de kétségtelenül hathatós biztosítékai az okszerű felújításnak. A t ö r v é n y rendelkezéseit a k o r m á n y most a C s e h - M o r v a P r o t e k t o rátusra is kiterjesztette, a m e l y n e k a területét ebből a s z e m p o n t b ó l 6 felül v i z s g á l a t i k ö r z e t r e osztotta és az illetékes t u d o m á n y o s i n t é z m é n y e k j a v a s lata alapján m e g á l l a p í t o t t a az o r s z á g két l e g f o n t o s a b b fafajának, az erdei- és v e r e s f e n y ő n e k , az, ott található t e r m ő h e l y i v á l f a j a i t is. Boback: Anglia fagazdasága a viláháborúban és most. (Englands Holzwirtschaft im Weltkrieg und im jetzigen Kriege.) 726—728. old. A s z i g e t o r s z á g e r d ő á l l o m á n y á b a n már az 1911-től 1918-ig t a r t ó rend k í v ü l i h e l y z e t is n a g y pusztítást v é g z e t t . A h i á n y o k pótlását a l i g n é h á n y é v e k e z d t e m e g a z állam e g y h a t a l m a s m u n k a t e r v keretében és j e l e n t ő s anyagi áldozatokkal. P e d i g a v i l á g h á b o r ú b a n az a n g o l b e h o z a t a l t c s a k kis m é r t é k b e n veszélyeztettél a n é m e t haditengerészet. M o s t a z o n b a n e g y r e s z o r o s a b b r a zárul az ellenséges g y ű r ű és a s z a k l a p o k m a g u k is e l i s m e r i k , h o g y A n g l i a f a g a z d a s á g a i g e n k o m o l y v á l s á g b a j u t o t t . Ezen n e m is c s o d á l k o z hatunk, h i s z e n f a s z ü k s é g l e t é n e k 93%-át k ü l f ö l d r ő l fedezi és a behozatal nak m i n t e g y 80%-a esett a s k a n d i n á v - á l l a m o k r a . É p ü l e t f á b ó l 11,200.000 m , b á n y a f á b ó l 5,200.000 m3 , v a s ú t i v á g á n y a l j b ó l kb. 70.000 m , c e l l u l ó z b ó l p e d i g 1,600.000 tonna az évi behozatal, a m e l y n e k ezidőszerint c s a k c s e k é l y részét tudja K a n a d a p ó t o l n i . 3
3
Erdmann: Egyesületének
A a
Német közös
Erdészeti munkája.
Deutsehen Forstvereins und
des
Egyesület (Aus
Vereins
der
és
a
Német
Mérnökök
Gemeinsehaftsarbeit
Deutscher
Ingenieure.)
des 757—
781. o l d . 11 év ó t a m i n d e n esztendőben közös t a n á c s k o z á s r a ül ö s s z e a két nagymuiltú e g y e s ü l e t , h o g y m e g v i t a s s á k azokat a kérdéseket, amik a b i r o d a l o m faellátása s z e m p o n t j á b ó l s ü r g ő s m e g o l d á s r a v á r n a k . A z i d e i t á r g y a l á s o k o n ( n o v . 29—30.) n é g y s z a k c s o p o r t (nyersfa, épületfa, f a v é d e lem, faszállítás) f o g l a l k o z o t t az időszerű feladatokkal, amelyek meg v i l á g í t á s á t a l e g k i v á l ó b b szakemberek v á l l a l t á k . A z é p ü l e t i a-csoport négy a l b i z o t t s á g b a n k ü l ö n t á r g y a l t a a f a f ö d é m e k e t , a tetőszerkezeteket, a hang t o m p í t á s t és a f a - a l a p a n y a g ú m e s t e r s é g e s é p í t ő a n y a g o k a t . A f á n a k t. i. a n é m e t építészetben i s m é t e g y r e n ö v e k v ő becse v a n , d e a fogyasztás e m e l k e d é s é v e l a takarékosság k í v á n a l m a i is f o k o z o t t a n é r v é n y e s ü l n e k .
Korner: A z erdő- és fagazdasági számelemzés fejlődése és feladata. (Bntwicklung und Aufgabe der Forst- und Holzwiertschaftsstatistik.) 761—767. o l d . A h a t a l m a s német birodalom faszükségletének fedezése a m ú l t b a n is á l l a n d ó v i z s g á l ó d á s r a ö s z t ö n ö z t e a s t a t i s z t i k u s o k a t . A r é g e b b i világ szemlélet azonban megelégedett a tények ismeretével és n e m k ö v e t e l t útmutató, ösztönző tevékenységet a statisztikustól. A nemzetiszocialista államvezetés 1933-ban a statisztikát, mint dinamikus t é n y e z ő t á l l í t o t t a a n é m e t n é p s z o l g á l a t á b a és a z ó t a a r é s z l e t k é r d é s e k e g é s z t ö m e g é t t á r a t t a fel v e l e , d e úgy, h o g y az e g é s z m u n k a harmonikus kiegészítője a k o r m á n y szociális politikájának. E r d ő - és f a g a z d a s á g i v o n a t k o z á s b a n a statisztikának 3 feladatot kell m e g o l d a n i a . E z e k : 1. A n é m e t e r d ő j e l e n l e g i és l e h e t s é g e s t e r m e l ő képességének a megállapítása, a h o z a d é k f o k o z á s á r a i r á n y u l ó t ö r e k v é s sel. 2. A belső piac rendezése, vidékenkint kiegyenlített ellátással. 3. A I w h o z a t a l s z a b á l y o z á s a , i l l e t ő l e g a n n a k v i s s z a s z o r í t á s a . H o g y ezeket a célokat a német erdő- é s f a g a z d a s á g i statisztika m i l y e n m ó d s z e r e k k e l és m e n n y i b e n é r t e el, h e l y s z ű k e m i a t t , .sajnos, b ő v e b b e n n e m t á r g y a l h a t j u k . l ) e aki i s m e r i a n é m e t f a b i z t o s é s z a v a r t a lan ú t j á t az e r d ő t ő l a f o g y a s z t ó i g , az c s a k k a l a p o t e m e l h e t a n a g y s z e r ű gépezet m i n d e n c s a v a r j a és a n n a k e g y i k n e m j e l e n t é k t e l e n a l k o t ó r é s z e , a s t a t i s z t i k a előtt.
15eer:
A
jegenyefenyő
pusztulása.
(Die
Tanne,
eine
sterbende
Holzart?) 767—770. o l d . A j e g e n y e f e n y ő n e k a német erdőkből való fokozatos kiszorulását a s z e r z ő a h e l y t e l e n m e s t e r s é g e s f e l ú j í t á s r o v á s á r a í r j a és e z t n é h á n y i r o d a l m i , sőt g y a k o r l a t i a d a t t a l is m e g e r ő s í t i . B á r a lúc nemzetgazdasági é r t é k e e g y r e n ö v e k s z i k , az ő s h o n o s j e g e n y e i e n y ő t e r d ő v é d e l m i és g a z d a sági szempontból e g y a r á n t m e g kell tartani.
[NTEBNATIONALEB
tés 39.
HOLZMAHKT.
1940. 39—47/48. sz.
F r ö h l i c h : M a g y a r o r s z á g erdőterületének a g y a r a p o d á s a a bécsi dön után ( U n g a r n s Wa'dzuvvachs nach dem W i e n e r Schiedsspruch.) sz. 10—11. o l d .
A s z e r z ő , m i n t a z e r d é l y i v i s z o n y o k k i t ű n ő i s m e r ő j e , teljes n y í l t s á g g a l m e g í r j a , h o g y a m a g á n - és b i r t o k o s s á g i e r d ő k á l l a p o t a i g e n elszo morító, különösen a korosztályok eloszlása tekintetében. Ezért kivitelre a k ö z e l j ö v ő t i e n n e m l e h e t s z á m í t a n i , az á l l a m n a k p e d i g e l s ő r e n d ű k ö t e l e s sége, hogy b e s z ü n t e s s e a n a g y t a r v á g á s o k a i és á t t é r j e n a t e r m é s z e t e s felújításra. Hamburg. A f o l y ó i r a t 47/48. k e t t ő s s z á m a Hamburgot, a német l'ahehozatal l e g j e l e n t ő s e b b k ö z p o n t j á t i s m e r t e t i a k i t ű n ő f é n y k é p e k e g é s z sorával kísért több közleményben, amelyek különösen a tengerentúli és főként fényűzési célokra használt f a f a j o k r a vonatkozó ismereteinket bőví tik. Részletes-ebi) b e s z á m o l ó t a z o n b a n l a p u n k k o r l á t o l t t e r j e d e l m e nen> i nged m e g .
4 , ^mtC f ' A
J O U R N A L OF F O R E S T R Y . 1940. 10. sz. Pendleton: A forró földövi vízmosások. (Soil Erosion in the 752—761. old.
Tropics.)
A mérsékelt é g ö v t a l a j v i s z o n y a i n a k ismerete n e m n y ú j t elegendő t á m p o n t o t a t r ó p u s o k b a n észlelhető v í z m o s á s o k megítéléséhez, mert az utóbbiaknál a talajs- és éghajlati k ö r ü l m é n y e k l é n y e g e s e n eltérők. A szerző é v t i z e d e k r e terjedő t a n u l m á n y a i n a k e r e d m é n y e k é p e n ismer teti a F ü l ö p - s z i g e t e k , Sziám, K í n a és I n d i a e g y e s részein az e r d ő k letáro lását k ö v e t ő k o p á r o s o d á s kifejlődését és ezek megszüntetésének a lehető ségeit. Mirov: A fenyők oltása. (Tested Methods of Grafting 777. old.
Pines.) 768—
A K a l i f o r n i a á l l a m erdészeti kísérleti állomásán v é g z e t t kísérletek során a. szerző 20 Piwws-fajtán p r ó b á l t a ki az oltás lehetőségét és ezzel k a p csolatosan m e g l e p ő eredményhez jutott. A v i z s g á l a t alá v o n t f e n y ő f é l é k az oltást m i n d j ó l tűrték, az egymástól rendszertanilag távolabb eső faj iak esetén a művelet sikeresebb volt, mint, a m i k o r a r o k o n o k közt tör tént. Csemetékre, fiatal fákra és i d ő s e b b t ö r z s e k r e e g y f o r m á n j ó l lehet oltani hajtásokat és fűcsomókat, sőt csemetéket egymásbaékeiléssel is össze lehet forrasztani. A különböző eljárásokat a szerző r a j z o k b a n é s fényképeken is bemutatja. A kérdés feltétlenül komoly figyelmet érdemel, mert bizonyos esetekben — a m i k o r v a l a m i l y e n fajtaváltozat tisztán v a l ó szaporítása a cél — az i l y e n m u n k a gazdasági szempontból is jelentős lehet. A z erdészeti képesítés fokozatai. (Degrees in Forestry.) 781—789. o l d . 1
Az A m e r i k a i Erdészek Egyesületi 19.15 óta behatóan f o g l a l k o z i k a szakoktatás kérdésével és ennek alapos m e g v i t a t á s á r a egy külön bizottságot alakított. A bizottság n e m r é g e n készült el a feladatával és j a v a s l a t á t részletes jelentésben terjesztette az e g y e s ü l e t elé, a m e l y az i n d í t v á n y t teljes egészében m a g á é v á tette. A z érdekképviselet i g e n fon tosnak tartja, h o g y a képesítés és címhasználat meglehetősen z a v a r o s v i s z o n y a i t a k o r m á n y m i e l ő b b rendezze. Ezért mindéinek előtt a felső fokú szakoktatás tanulmányi idejének legalább 5 évre való felemelését k í v á n j a , de e g y b e n szükségesnek tartja az o k l e v é l és a doktori c í m el nyerésének s z i g o r ú b b feltételekhez v a l ó kötését i s . Wilde, Wittenkainp, Stone és Galloway: Az erősebb csemetekerti trágyázás hatása a csemetéknek a szabadban való fejlődésére. (Effect of High Rate Fertilizer Treatments of Nursery Stock upon Its Survival And Growth in the Field.) 806—809. old. A szerzők k ü l ö n b ö z ő Pinus-fajták c s e m e t é i v e l v é g e z t é k érdekes kísérleteiket, a m e l y e k során a talajt a l e g h a t é k o n y a b b nitrogén-, foszforés káli-trágyákkal j a v í t o t t á k . K i ü l t e t é s u t á n az í g y t r á g y á z o t t csemeték közül 10—15%-kal t ö b b m a r a d t életben, mint a t r á g y á z a t l a n o k b ó l és m a g a s s á g i n ö v e k e d é s ü k is 20—30%-kal v o l t n a g y o b b . Diebold: Pásztás ültetés az árvízkárok for Flood Control.) 810—812. o l d .
csökkentésére. (Strip
Planting
E n y h e lejtőjű v ö l g y e k b e n nemcsak a t e r m ő r é t e g lemosását g á t o l j a m e g a. célszerűen alkalmazott fásítás, h a n e m a v a d v é d e l e m érdekeit is n a g y b a n előmozdítja.
A szerző k ü l ö n b ö z ő fafajiakkal végzett erre v o n a t k o z ó l a g teket és a l e g j o b b n a k talált m ó d s z e r r ő l részletes leírást ad.
kísérle
R É V U E D E S E A U X E T FORÉTS. 1940. 1—3. sz. Noisette: Basse Vosges-megye bükkösei. Vosges.) 1—17. old.
(Les hétraies des
Basses
A vidék éghajlati, n ö v é n y t e n y é s z e t i és földtani adottságai leg» i n k á b b a bükknek k e d v e z n e k , a m e l y g y a k r a n e l e g y e d i k a k o c s á n y o s , koc s á n y t a l a u t ö l g g y e l és g y e r t y á n n a l . A z á l l o m á n y v i s z o n y o k ós a mostani kezelési eljárások f i g y e l e m b e v é t e l é v e l a szerző a r r a a megállapításra jut, h o g y g y o r s í t a n i kell a m á r m e g i n d u l t f o l y a m a t o t , a m e l y a sarjerdőknek s z á l e r d ő k k é v a l ó á t a l a k í t á s á r a törekszik. L e g c é l s z e r ű b b a 150 é v e s v á g á s f o r d u l ó alkalmazása, a m i k o r 55—60 cm-es átmérőjű törzseket lehet nevelni. Martin: Hozzászólás a papír-fa kérdéséhez. (A propos des bois papetiers.) 98—101. old. Szembehelyezkedik azoknak a szerzőknek a v é l e m é n y é v e l , akik papírgyártás céljából újabb területek beérdősítését sürgetik. Mariin szerint F r a n c i a o r s z á g fenyvesei a c s a p a d é k b a n dús, m e l e g éghajlat mel lett általában sokkal g y o r s a b b növekedést és l'atömeggyarapodást mutat nak, mint K ö z é p - és D é l e u r ó p a a z o n o s f a n e m ű á l l o m á n y a i . N e m új terű letek b e v o n á s á v a l kell tehát a papírfa-tübbtermelésre törekedni, hanem a m e g l é v ő erdők szakszerűbb kezelésével. E b b e n l e g f o n t o s a b b szerepe a tisztításnak és előbasználatnak jut. Buffault: A z erdők és az üveggyártás. (Les foréts et l'industrie du vérre.) 102—103. old. Századókra visszamenően megállapítható, h o g y az ü v e g g y á r a k min d i g erdőben g a z d a g vidéken feküsznek, sőt azok l e g n a g y o b b része m á r a X V . sz.-ban is a l e g k i t e r j e d t e b b e r d ő k közepén jött létre. E z érthető is, hiszen az üzem n a g y fafogyasztással jár. Bauby: A Taxodi'um distichum Délfranciaországban. (L'utilisation du cyprés chauve dans le Midi de la Francé.) 157—170. old. F r a n c i a o r s z á g e l k o p á r o s o d o t t déli részei számára nehéz azt a fafajt megtalálni, a m e l y kellő e r e d m é n n y e l tenyészthető. A z eucalyptus a gya k o r i f a g y o k m i a t t elpusztul, de a F l o r i d á b a n és a Missisippi torkolatá nál o t t h o n o s Taxodium distichum, nagyon j ó l bevált Délfranciaországban is. A r á n y l a g r ö v i d idő alatt értékes fát termel, i g e n jelentősen elősegíti a m o c s a r a k kiszárítását s a v í z m o s á s o s területek talajának a megkötését
L A R I V 1 S T A F O R E S T A L E I T A L I A N A . 1940. 1—5. sz. De Philippis: 24—31. old.
A Douglas-fenyő
fája.
(Sul
legno
di
Douglasia.)
A üzlikai és m e c h a n i k a i sajátosságok vizsgálata alapján a fafaj sok o l d a l ú h a s z n á l h a t ó s á g á t (épület- és asztalosipar, r e p ü l ő g é p - és cellulózég y á r t á s ) dicséri.
Maiizoni: Cirenaika erdészeti ősnövényzete és kísérletezés külföldi fanemek betelepítésére. (Plora forestale spontanea della Cirenaica ed esperimentazione di specie esotiche.) 60—78. old. A z olasz g y a r m a t o k o n számos olyan fa is tenyészthető, m e g h o n o s í t á s á v a l az erdészet m é g n e m f o g l a l k o z i k .
amelyek
Minucci dei Rosso: A Douglas-fcnyő az Idriai kincstári erdőkben. ( L a Pseudolsuga Douglasil Carr. nelle foreste demaniali di Idria.) 86—95. old. H e l y e s kezelés esetén kitűnő az
eredmény.
Senni: A tannint szolgáltató ákácfajok tenyészete Olasz-Keletafrikában. (La coltivazione delle Acacie da tannino is A . O. I.) 118—126. old. A tannmtermelést — hivatalos termelő Bt. v é g z i .
terv alapján
— az Etiópiai
Tanúin -
Cristofolini: A Marioggia nevű vadpatak szabályozása. (La sistemazione dei baeino dei torrente Maroggia.) 151)—156. o l d . P e r u g g i a és T e r m i v á r o s o k k ö z ö t t , m i n t e g y 3000 m m a g a s h e g y e k t ő l övezett v i d é k e n v é g z i az erdészeti m i l í c i a , n a g y nehézségekkel k ü z d v e , az említett v a d p a t a k szabályozását. A m e r e d e k lejtők talaját juhar-, kőris-, k o c s á n y t a l a n t ö l g y - , és ciprus-csemeték k ö t i k m e g , e d d i g 500 hektárt m e g h a l a d ó területet sikerült í g y beerdősíteni.
Carullo:
Kopárerdősítések Tripolitaniában. (T rimboschimenti
della
Tripolitania.) 168—176. old. A z éghajlati és t a l a j v i s z o n y o k ismertetése után a szerző részletesen leírja az e l k o p á r o s o d o t t vidékeken alkalmazott erdősítési m ó d o k a t és fel s o r o l j a a l e g j o b b a n b e v á l t f a n e m e k e t is. A s t e p p é k r e elsősorban az e u c á l y p t u s v a l ó , ezt 6 m-es sor- ós c s e m e t e t á v o l s á g r a kell ültetni.
Benassi: Védekezés a búcsújárólepke ellen. (La lotta contro la Processionaria dei pino.) 185—190. old. V a r e s e v á r o s e r d e j é b e n 8 é v alatt m á s f é l m i l l i ó búcsújárólepkefész ket szedtek össze, ami 117 m i l l i ó h e r n y ó n a k felel m e g . A v é d e k e z é s na g y o n nehéz. L e g ú j a b b a n b i o l ó g i a i módszerekkel is kísérleteznek. Tenyész tik a b ú c s ú j á r ó p i l l a n g ó ellenségeit, elsősorban az a r a n y o s - b á b r a b l ó t .
Minucci dei Rosso: Bükk-flatalosok kezelése. A dán gyérítés. (Lo operazioni colturali nelle giovanni faggete il dirado Danese.) 197—205. old. Kísérleti e r e d m é n y e k mutatják, h o g y Olaszország bükkflatalosaiban a g y a k o r i ritkítás i g e n szép e r e d m é n y e k r e vezet. E g y i k kísérleti terüle ten pl. a törzsek száma h e k t á r o n k i n t 12.000 ről 2000-re csökkent, az átla gos átmérő 6 esztendő alatt 4.7 c m - r ő l 11.25 cm-re emelkedett. A z átlag törzs f a t ö m e g e 0.0078 m -ről 0.078 m -re növekedett. N é h á n y é v v e l ezelőtt a. dániai módszereket vezették be, de ezek e r e d m é n y é r ő l c s a k k é s ő b b lehet beszámolni. 3
3
Saldarelli: Hó- é kőgörgetegek elleni védekezés kiképzésével. (I terrazzamentl nella difesa contro le 249. old. s
a talaj lépcsős valanghe.) 240—
A z olasz erdészeti m i l í c i a e g y i k főfeladata, h o g y a h e g y v i d é k e k e n ia h ó - ós k ő g ö r g e t e g e k keletkezését, v a l a m i n t a f ö l d c s u s z a m l á s o k a t mes terséges beavatkozással megelőzze. L e í r h a t a t l a n nehézségekkel kell az A l p e s e k b e n az erdészetnek m e g k ü z d e n i e . Saldarelli leírja a k ő b ő l , cement ből, v a g y v a s b e t o n b ó l készített építményeket, gátakat, a m e l y e k n e k a s z á r n y a i t l e g t ö b b s z ö r t é g l á k b ó l rakják, mészhabarcsba. A hó csuszamlása ellen l e g c é l s z e r ű b b a m e g f e l e l ő o l d a l a k o n — a m e n n y i r e a lejtő mér téke m e g e n g e d i — terraszok kiképzésével, v a g y a l a c s o n y falak építésével védekezni. L E S . 1940. 23—33. sz. Valenta: A munkások pracujících.) 323—324. old.
nagyobb biztonsága.
(Pro
vétsí
bezpecnost
A fadöntésnél előforduló súlyos s g y a k r a n halállal v á g z ő d ő szeren csétlenségek okainak ismertetése után útmutatást ad a munkások bizton s á g á n a k a növelésére. Sluka: A tölgylevél-sodrólepke obalece duboveho.) 338. old
(Tortrix viridanc)
fellépte.
(Invase
A z 1936. éis 1940. években a t ö l g y l e v é l sodrólepke h e r n y ó j a a cseh északkeleti v i d é k e k t ö l g y e s e i b e n j e l e n t é k e n y károkat okozott. A szerző a károsító életrajzát és természetes ellenségeit, v a l a m i n t a h e r n y ó j a által o k o z o t t pusztítást ismerteti, a m i ellen n a g y o b b területeken hatékonyan védekezni g a z d a s á g i l a g és g y a k o r l a t i l a g lehetetlen. Matan : Az erdő hatása a termőhely melegére és nedvességére. (Vliv lesních porostü na teplotu a vlhkost stanovisté.) 361 —362. old. Az
ismert
tényeket
néhány
érdekes adattal is megerősíti.
STJMjARSKI LIST. 1940. 9—10. sz. Petraéic: A különbözőképpen fejlődött csemeték használhatóságáról. (O upotrebljivosti razliéito razvijenih sadnica.) 433—438. Old. A szerzőnek lúcfenyőunaggal végzett kísérletei szerint a csemeték életereje a vetésnél használt m a g j ó s á g á t ó l f ü g g . l í a j z á b r á k b a u és táblá zatokban m u t a t j a ki, — a c s e m e t é k 18 éves k o r á i g — h o g y a nagyobb vető magból kelt csemeték növekedése és gyökérfejlődése sokkal erősebb, mint a g y e n g é b b m i n ő s é g ű b ő l számlázottaké s ebből arra következtet, h o g y ez az e r d ő á l l o m á n y j ö v e n d ő fejlődését is u g y a n i l y e n arányiban befolyásolja. A v e t ő m a g j ó s á g á r a tehát rendkívül n a g y figyelmet kell fordítanunk. Postnikov: A fenyők illó olaja. (Etericna ulja cetinara. 438—454. old. A z Abies sibirica és a Juniperus communis tűi t a r t a l m a z z á k a leg t ö b b i l l ó o l a j a t : összes s ú l y u k 2%sát. A z Abies pectinata DC. 'tűjének olaj t a r t a l m a sokkal c s e k é l y e b b , de kellemes illata m i a t t éppen ú g y felhasz n á l j á k o l a j g y á r t á s r a a tűit, m i n t a lúc-, erdei-, fekete-, törpe- és vörös f e n y ő é i t is, v a l a m i n t a Pinus maritima-t is. A JuniperusoWnál nemcsak a tűből és v é k o n y á g a c s k á b ó l , hanem a b o g y ó j á b ó l és a fácskák véko-
n y a b b törzsrészeiből üzemét is.
is termednél!
olajat.
A .szerző l e í r j a
az
olajgyártás
Franclskovic: A fényképezés az erdőrendezés szolgalatában. grametrija u sluzbi taksacie.) 473—486. old.
(Foto-
A szerző a jénai Zeiss-intézetbeu v é g z e t t t a n u l m á n y a i és a szak i r o d a l o m (Röhrl, Bujakowski) adatainak az e g y b e v e t é s e alapján a légi fényképezésnek a horvát e r d ő g a z d a s á g b a n n a g y j ö v ő t j ó s o l . F a t ö m e g f e l vételnél pl. az e r e d m é n y e k a földön végzett l e g p o n t o s a b b becslési ered m é n y e k t ő l csak 5—8%skal térnek el. Röhrl szerint fényképezéssel közvet lenül m e g lehet állapítani a fafajokat, ezek e l e g y a r á n y á t , a f ő á l l o m á n v törzsszámát, az e g y e s törzsek és az egész á l l o m á n y magasságát és a).záró d-ást, k ö z v e t v e p e d i g az á l l o m á n y f a t ö m e g e t . Alikalfic: Hercegovina erdészeti Hercegovina.) 486—496. old.
kérdései.
(Sumarski)
promblemi
T é v e s az a nézet, h o g y B o s z n i a és H e r c e g o v i n a k ö z g a z d a s á g i viszo nyai azonosak. Erdészeti szempontból semmiesetre sem azok. A K a r s z t és H e r c e g o v i n a i n k á b b testvei-fogalmak. T é n y , h o g y a h e r c e g o v i n á l erdész l e g n e h e z e b b feladata a karszt-erdősítés, amely nem teljesen a z o n o s a ten g e r p a r t i karszt-erdősítéssel. H e r c e g o v i n á b a n az éghajlati és termőhelyi v i s z o n y o k mások, eltérő a l e v e g ő p á r a t a r t a l m a s d u r v á b b a talaj kőzete. A z utóbbit elsősorban a l k a l m a s lombfanemekkel s bokrokkal p o r h a n y í tani kell s csak ezután lehet erdősíteni. A mostari erdőhatóság ebben az irányban próbafásításokat végeztet, körülbelül 30 fa- s b o k o r f a j t á v a l , különböző helyeken állandó s v á n d o r c s e m e t e k e r t e k b ő l nyert csemetékkel. I l y e n kísérletezéseket H e r c e g o v i n a egész területén b e kell vezetni. A szo c i á l i s v i s z o n y o k a t nem szabad figyelmen k í v ü l h a g y n i s az erdősítést össz h a n g b a kell hozni a h e r c e g o v i n á l lakosok életszükségletével, f ő l e g a marhatenyésztéssel. N y á r o n a havasi l e g e l ő r e terelik az állatokat, ez 4—5 n a p i g tart. A z odavezető utat tehát rendbe kell hozni és a h a v a s i víz hiányon csak m e s t e r s é g e s v í z m ű v e k segíthetnek.
KÜLÖNFÉLÉK SZEMÉLYI
m.
HÍREK
A m a g y a r k i r á l y i f ö l d m í v e l é s ü g y i m i n i s z t e r Urbánfy Jenő kir. e r d ő t a n á c s o s i c í m m e l f e l r u h á z o t t m. kir. f ő e r d ő m é r n ö k ö t
a s z o l g á l a t é r d e k é b e n áthelyezte U n g v á r r ó l S o p r o n b a és a
m.
kir.
erdőfelügyelőség
A m. kir.
földmívelésügyi
miniszter
Zsirai
Gyula
s e g é d e r d ő m é r n ö k ö t a s z o l g á l a t érdekében áthelyezte M i s k o l c r a a m. kir.
e r d ő i g a z g a t ó s á g h o z , Csermely
segéderdőmérnököt pedig megbízta a lillafüredi tal
vezetésével.
megbízta
vezetésével.
m.
kir.
Lillafüredről
László m. kir.
m.
kir.
erdőhiva
