ÉRTESÍTÉS. Értesítjük t. Olvasóinkat, hogy külön-kiadványként küldjük meg a következő hivatalos közleményeket: 1. A m. kir. földmívelésügyi miniszter 238.200/1944. számú ren delete az erdőbirtokosok termelési és beszolgáltatási köteles ségének a szabályozásáról. 2. A m . kir. földmívelésügyi miniszter 98.000/1944. F. M . számú rendelete a mező- és erdőgazdasági ingatlanok forgalmának korlátozása tárgyában kibocsátott 1.720/1944. M . E. számú ren delet végrehajtásáról. 3. A m . kir. földmívelésügyi miniszter 82.888/1944. F . M . számú rendelete a gazdasági munkavállalók és a gazdatisztek kötelező biztosítására vonatkozó egyes törvényi rendelkezések módosí tásáról szóló 1.640/1944. M . E. számú rendelet végrehajtásáról. 4. A m. kir. minisztérium 1944. é v i 1.820. M . E. számú rendelete a tüzifavám átmeneti felfüggesztésének újabb meghosszabbí tásáról. 5. A m. kir. közellátási miniszter 702.716/1944. számú átirata a m. kir. földmívelésügyi miniszterhez az erdőgazdaságok mun kássága részére szükséges terménybeszolgáltatás mentesítéséről. 6. A m. kir. földmívelésügyi miniszter 238.020/1944. számú fel hívása az Államerdészeti Tisztviselők Gyermekeinek Nevelését Segélyező Alapból az 1944/45. tanévben kiosztható segélyek ügyében.
IRODALOM Dr. Tomasovszky I m r e : A bányafa. I I . kiadás. (70 old. A „ M a g y a r F a p i a c " kiadása, Budapest, 1944. A r a 10 P . ) Fatermelésünknek kétségtelenül e g y i k legfontosabb, a hadi g a z dálkodás szempontjából kétszeresen értékes anyaga a bányafa. K a visszaemlékezünk, h o g y m é g csak t a v a l y is m i l y e n nehézsé g e k k e l k e l l e t t m e g k ü z d e n i a szükséges m e n n y i s é g e k előteremtéséért, h a m e g f o n t o l j u k , m i l y e n fokozott i g é n y e k e t támasztottak a bányák n e m is o l y a n r é g e n a minőség tekintetében és m e n n y i , bányafára egyébként kitűnően a l k a l m a s f a t ö m e g k e r ü l t e m i a t t a tűzifába, v é g ü l ha ráeszmé lünk, h o g y egész t e r m e l é s ü n k n e k nemcsak a mennyiség, hanem a v á l a s z tékolás tekintetében is a lehető l e g n a g y o b b teljesítőképességre kell törekednie, m e r t erdőgazdaságunk e g y e n s ú l y á t csak a legszigorúbb c é l szerűséggel és takarékossággal tudjuk fenntartani, e g y s z ó v a l : ha h e l y e sen k í v á n u n k e r ő f o r r á s a i n k k a l gazdálkodni, a k k o r csak hálásak l e h e tünk m i n d e n o l y a n útmutatásért, a m e l y n e k s e g í t s é g é v e l a kitűzött célt minél jobban megközelíthejük, A szerző k ö n y v e is elsősorban ilyen szempontból érték. Első kiadása 1930-ban jelent m e g a „ B á n y á s z a t i és K o h á s z a t i L a p o k " - b a n közölt t a n u l m á n y k ü l ö n - l e n y o m a t a k é n t , az újabb kiadást a bányafa iránt m e g n y i l v á n u l ó fokozott érdeklődés okolta m e g . A szerző — igen gondosan — az elmúlt 15 é v alatt gyűjtött újabb tapasztalatokat és a d a t o k a t is beillesztette munkájába, t e h á t m i n d e n képpen korszerű v e z é r f o n a l a t ad a z é r d e k l ő d ő k k e z é b e .
Bevezetőül röviden ismerteti a b á n y a f á v a l szemben támasztott műszaki követelményeket és a belőle készített szerkezeteket, a továb biakban pedig részletesen tárgyalja az alkalmas fafajokat, a termelés, feldolgozás, kialakítás, valaszteKoias, közelítés, rakásoias, átvétel, szállí tás és elszámolás módjait, a legfontosabb hazai bányák méreti k í v á n a l mait, valamint a tartósítás lehetőségeit. K ö n y v e végén az idevágó sta tisztikai adatokat és a feldolgozott szakirodalom jegyzékét is meg találjuk. A z egyébként tehát hiánytalan kis munkából csak az akácnak, mint b á n y a f á n a k a megfelelő méltatása m a r a d t ki, nyilván azért, mert a könyvet már kinyomtatták, amikor Rónay Györgynek a lapunk ezévi I I I . füzetében közölt tanulmánya napvilágot látott. Ez azonban olyan csekélység, amelyet nem lesz nehéz pótolni a legközelebbi kiadásban. Mert bizonyosra vesszük, hogy erre is rövidesen sor kerül!
M. HAZAI
FOLYÓIRATOK.
A M a g y a r M é r n ö k - és Építész-Egylet közlönye. (78. kötet, 1944). 10. sz. — Padányi Gulyás J.: Pillantás a jövőbe. — P a p p Sz. dr.: A víz betonra aggresszív szénsavtartalma és annak kiszámítása. — Ney A.: A budapesti nagyvasúti p á l y a u d v a r o k rendezésének kérdése. I I I . 11. sz. : Közgyűlési beszámoló. A Műszaki Világ. ( V I I I . évf. 1944.) 10. sz. — Krompecher L. dr.: Változás a m a g y a r iparban. — Árvay 3. dr.: Artézi kút és villanymotor. 11. sz. : D r . V é r Tibor — iparügyi államtitkár. —- v. Kapuváry G.: A romokon. 12. sz. — Árvay J. dr.: Budapesten kell elhelyezni és nagy a r á nyokban ki kell fejleszteni a M a g y a r Műszaki Múzeumot. : Kor szerű nehéz harckocsik. — Máté-Töréfc Gy.: A mérnök nemzeti jelen tősége. 13. sz. — Árvay J. dr.: A b a u x i t hőséről. : K é t hónap alatt megnyílt az út a keresztény gazdasági élet megteremtése felé. 14. sz. — Árvay J. dr.: Mérnöki problémák az új országban. — ne.: A k n a r a k á s a levegőből — Mazalán P.: M i t tett a m a g y a r mérnök a hazai olaj és földgáz kutatása és termelése terén. — Krauch C. dr.: Műrostanyagok. 1
Jl. Természet. ( X L . évf. 1944.) 5. sz. — Schweitzer J. dr.: Séta az erdőben. — P a p p K.: A szegedi Madarászta élete. — Regös J.: Szokatlan jelenségek a növények ivari életében. — Kolosváry G. dr.: Séta a kolozsvári Bükkben. A Vadászkutya. ( V . évf. 1944.) 5. sz. — Forti J. dr. A kutya hazatalál. — Vágró A.: Á Vizslák hibáiról. — Hoffmann F. dr.: A vemhes, szopós és elválasztott kutyák gondozása. Bányászati és Kohászati Lapok. ( L X X V I I . évf. 1944.) 10. sz. — Schmidt E. R. dr.: Geomechanikai tanulmányok a nagytektónika és a bányageológia köréből. (2. bef. közi.) — Czekelius G.: Az. Ajkai. Kőszénbánya R. T.-nál alkalmazott hajító tömedékes frontfejtés ismertetése.. 11. sz. — Tóth A.: A homokvizsgálatok jelentősége az öntészetben.. — Szurovy G. dr.: A Schmidt-féle orosz fúrótornyok. S
Bástyánk. (4. évf. 1944.) 5. sz. — Keresztesi B.: V a l e t á l á s 1944-ben. — — : K i s p o l g á r i szel l e m . — Székely L.: A b á n y a m é r n ö k szerepe a munkásság kulturális é l e tében. — Szanyi J.: Búzaérés. — Lány., J.: H o n n a n és h o v á ? — Tóth B.: R o m á n o k E r d é l y b e n . — Szanyi J.: A m a g y a r észjárás. — Faüer J.: A Bánya-, K o h ó - és E r d ő m é r n ö k h a l l g a t ó k Ifjúsági K ö r é n e k múltjából. (7. b e i . közi.) — S. I.: „ S p l e n d i d isolation", v a g y közösségi élet? — Fekete J.: L e k é s e t t hódító. Fás Tudósító. ( I I I . évf. 1944.) IS—20. sz. : A soproni m. kir. erdészeti kutatóintézet ismer tetése. —• — : A f ö l d m í v e l é s ü g y i minisztérium fás-statisztikai munkája. — —: A f e l s ő v i s ó i e r d ő p ö r . 21—22. sz. — Környei I.: F u r n i r s z a k m a i kereskedelmünk. — Inczefi L.: F ű z f a k é r e g . : Döntési i d ő befolyása a fa m i n ő s é g é r e . Gazdatisztek L a p j a . ( X L V I I I .
évf. 1944.)
6. sz. —• Faber Gy.: M á j u s i krónika. Izinger P.: A birtokpoli tika és a gazdatisztek. — — : N a g y j e l e n t ő s é g ű rendeletek a gazdatiszti nyugdíjbiztosítás módosításáról. Halászat. ( X L V . évf. 1944.) 5. sz. — Aspius: A halász m e g a plajbász. — Kolosváry G. dr.: A v í z i r i g ó halgazdasági j e l e n t ő s é g e . •—• T ö r p e a k v á r i u m o k a szabad természetben. —• Jaczó I. dr.: Széles kárász — k e s k e n y kárász. — Mika F. és v. Varga L. dr.: A dunai galóca. (5. közi.) Kertészeti Szemle. ( X V I . évf. 1944.) 6. sz. — Csorna A.: K ő m u n k á k a kertben. — Kísj'oíwdi: C h r y s a n t h e m u m o k nyáron. — Vertus: Lehetne-e Magyarországon „marrbnit" termeszteni. — Auceps: Gyümölcs-zacskózás. Kémikusok L a p j a . ( V . évf. 1944.) 6. sz. — Jáky M.: E l m é l e t e k és újabb eljárások a n ö v é n y i olaj n y e r é s terén. (2., bef. közi.) — Bencze B. dr.: A t o k o f e r o l ( E - v i t a m i n ) k v a n t i t a t í v meghatározása. Köztelek. ( L I V . évf. 1944.) 19. sz. —• W. B.: M i k é p p e n módosul a m e z ő g a z d a s á g termelési és beszolgáltaíási kötelessége az 1944/45. évben? •— Valádi B.: M é g e g y s z e r a kapálás és p o r h a n y i t á s kérdéséről. — Grábner E.: A d a t o k a m a g y a r * cukorrépa fajta-kérdéshez. — Sass G.: A vetési m ó d o k javításának e g y e s kérdései. 20. sz. —• Kopeczky V.: A d a t o k a talajműveléshez. — m. Mándy Gy. dr.: A z 1948. é v b e n v é g z e t t paprikafajta-összehasonlító kísérlet. — Berényi D. dr.: Sertéhízlalás és a sertéséi „ é g h a j l a t " . — Tangl H. dr.: A z e x t r a h á l t n a p r a f o r g ó d a r a m i n ő s é g é n e k értékelése. 21. sz. — Kalamenovich G.: M á j u s i eső, júniusi rozstermés. — Melis M . : A lencsebükköny vizsgálata k v a r c f é n y b e n . — Csukás Z. dr.: A tehéntej z s í r t a r t a l m á n a k b e l s ő - k ö r n y e z e t i tényezői. 22. sz. — Jurcsek B.: A m a g y a r g a z d a é r d e k a haza érdeke. — Zsivánovits B.: Á p o l o m a g y a p o t k é r d é s t . — e. Domer B.: A szél: a m e z ő k fűtermésének m e g r o n t ó j a . — v. n. Damaszkin I.: A t e l i v é r szerepe a köztenyészetben. —• Bárdossy A.: T a k a r m á n y o z á s édescirokkal. — Kulin S.: Számtartásstatisztika a közellátás szolgálatában.
23. sz. — Westsik V.: Hozzászólás a kapálás és porhanyitás kér déséhez. — Csukás Z. dr.: A tej zsírtartalmának külvilági módosító té nyezői. I I I . — v. n. Damaszkin I.: A telivér szerepe a köztenyésztés ben. I I M a g y a r M é h . (65. évf. 1944.)
6. sz. Madarász A.: Megmenthető-e a tarlóvirág? — Éberlein A.: A rajzás és a mesterséges rajok. — Morzsányi K . dr.: Többtermelést! — Béky A.: Egyszerű és olcsó méhfüstölő anyag. Mezőgazdasági Közlöny. ( X V I I . évf. 1944.) 5. sz. — Trummer A.: Tervszerű vízgazdálkodás. — V a j d a A. dr.: Széljegyzetek áz álmenetgazdasági hitelproblémákhoz. — Horváth S.: A mezőgazdasági társadalombiztosítás 1942. évi helyzete. — M. B.: Hollandia állattenyésztési helyzete a kisebb haszonállatoknál. — K. Finály I. dr.: Mezőgazdaság és hadseregélelmezés. N i m r ó d Vadászlap. ( V . évf. 1944.) 14. sz. — Veress G.: K i s e b b megfigyelések. — Eidenpentz K.: Hiúz. — Zólomy I.: V a d k á r , kerítés, beugrók. — G. Lelovich Gy.: A szirtisas mint vadászmadár. 15. sz. — Sólyom: Vizslát kértek. — Veress G.: Nyitott szemmel a szabadban. — Eidenpentz K.: A Dolha környékén észlelt ragadozó madarak. — Világhy Gy.: Hozzászólás a fogoly újbóli elszaporodásának kérdéséhez. — Dummel N.: S z a b a d a nyúlvadászathoz vizslát hasz nálni? — Félix E.: A fogolyhiány és a vizslázás.
16. sz. — Sólyom: A területbérek kérdése. — Thuróczy T. dr.: Vett fácánok. — Turgonyi L.: A szárnyas ragadozó irtása. hanyi L.: Hozzászólás a fogoly elszaporodásához.
— Ifj. Ti
Technika. (25. évf. 1944.)
5. sz. — Pattyantyus Á. G.: Hermann
Miksát — v. Vásárhelyi
B. dr.: A m a g y a r közúti politika eredményei és jövő feladatai. — Eyszrich Gy.: A M A V könnyített kivitelű személykocsijai. — Vankó R.: F o r g ó géprészek lendítőnyomatékának gyakorlati meghatározása. — Grober J. dr.: A szárnylapátos szellőző méretezése és üzeme. — Fórster R.: A szénoxid elleni védekezés. Természttudományi Közlöny. (76. kötet, 1944.) 5. sz. — Beznák A.: A százéves működési áram. — Péter Gy.: Elemátaiakulások a csillagok belsejében. — Mándy Gy.: A ngylevelű napraforgó. — Trambics J.: Élelmiszerek tartósítására használt anyagok hatása az egészségre. — N. Sztrókay K. dr.: Felsőbánya színpompás baritkristályai. — Kolosváry G. dr.: P ó k o k a kutlurtörténelemben. Vadászújság. ( I V . évf. 1944.) 13. sz. — Diczendy P.: Vadásztórsadalmunk mikénti megszerve zése. — Mészáros P.: A vadász leleményességének élni-akarásának s kitartásának örök példája. — Berényi V.: Vaddisznó elhullás. — Incze L.: Farkasirtás. — Anonimus: M i t is csinál az a „vérmedve"? — A. Balogh A.: E g y kis ismertető a visszacsatolt Keleterdélyről. — Steinwalter K.: A természet, a természetrajz s a vádász. 14. sz. — Szent-Ivány G. dr.: A m i t az új kormányzati rendszer től várhatunk! —• Diczendy P.: M i lesz a fogolyszámlálással és a fogoly kataszterrel? — Gy. Halász Gy.: Milyenek lesznek az idei agancsok? — Szentlőrinci: M i k o r és milyen fegyver a jobb?
15. sz. : A zsidókérdés vadász-szemmel nézve. — SzentIvány G.: A fogolykérdés. — K . Benkő P.: Hozzászólás a medvekér déshez. — Csáky S.: A véres sport. 16. sz. : A z embervédelem fogalma követeli a kötelező fegy vervizsgát és vadászvizsgát! —• Mészáros P.: A Zrínyi-legenda újabb történelmi megvilágításban. — Cs. Orosz K. Gy. dr.: Mégegyszer a fogolyról. — A. Balogh A.: Válaszom Mészáros P á l és Stankovszky József vadásztársaimnak. KÜLFÖLDI
LAPSZEMLE.
INTERSYLVA.
1944. 1. sz.
Pavari: Szélvédő-paszták telepítése és fásítás a Pontini mocsa rak telkesítése során. (Windschutzstreifen und Holzartenanbau bei der Urbarmachung des A g r o Pontino.) 1—12. old. A 140.000 ha-nyi terméketlen területen Mussolini energiája 12 év alatt virágzó kultúrát teremtett. A z egykori mocsarak helyén ma leg nagyobbrészt bőven termő szántókat és réteket találunk. A z erdő mind össze 6000 ha-t foglal el, de a mezőgazdasági területeknek szél elleni védelme, valamint a lakosság faszükségletének kielégítése céljából to vábbi nagyarányú és céltudatos fásításra v a n szükség. A szerző tervezete szerint még 1936-ban megkezdték a fásítást, részint S méter széles pasztáknak a telepítésével a folyók és csatornák partján, részint pedig 3, illetőleg 2 sor fa ültetésével a mesgyék és utak mentén. A z első csoportbeli munkákhoz örökzöld fajokat (Eucalytus, Cupressus, Pinus), a fasorokhoz pedig lomblevelűeket használnak fel, mégpedig — a közölt fénykép tanúsága szerint — kitűnő eredménnyel. Lukkala: A lápok és az erdők víztelenítése Finnországban. (Über Moore und Waldentwasserungstatigkeit in Finnland.) 14—30. old. Finnország egész területének 32%-a (11.2 millió ha) lápos talaj, amelynek alig fele hasznosítható többé-kevésbbé fatenyészettel. A szerző részletesen ismerteti a lápok keletkezési módját, fajtáik 4 főcsoportját és az ezekbe tartozó lápféleségeket. M a j d leírja az erdők víztelenítésének tervezési és végrehajtási munkáit. A z állami erdőkben már 1908 óta rendszeresen folyik a lecsapolás, de az a munka csak az 1929. évi erdővíztelenítési törvény életbelépése óta vett nagy arányokat. Ezidőszerint m á r 180.000 ha állami és 460.000 ha magánerdőben végez ték el a lecsapolást. Befejezésül a lecsapolt területek erdősítését és a víz telenítés kérdésének szakoktatási és kutatásügyi vonatkozásait ismer teti a közlemény. A r o : A z erdőhitel kérdése Finnországban. (Die Waldkreditfrage in Finnland.) 32—41. old. A z erdő-jelzáloghitelt rendszeresítő törvény 1936. évi március 1-én lépett életbe Finnországban, és ennek alapján a hitel nyújtásával meg bízott pénzintézetek 6 év alatt 3070 esetben nyújtottak kölcsönt az erre szoruló erdőbirtokosoknak, összesen 326 millió finn márka értékben. A szerző megállapítása szerint a hitelnyújtásnak ez a módja nem csak az erdő értékének a csökkenését akadályozta meg, hanem kitűnő eszköz volt a meggondolatlan erdőpusztítás elhárítására is. Köstler: A z erdészet 2044-ben. (Das Forstwesen im Jahre 2044.Í 44—67. old. Cotta, a hírneves német erdész, 80. születésnapja alkalmával, 1844-ben, egy emlékkönyvet kapott tisztelőitől, amelyben az akkori idők
egy másik neves erdész-szakembere, Wedekind báró, érdekes fejtege tést tett közzé arról, milyen lesz az erdőgazdaság képe 100 év m ú l v a . A szerző sorra veszi Wedekind jóslásait és m e g m a g y a r á z z a azt is, hogy azok részben miért n e m teljesedtek. Wedekind idejében m é g szó sem lehetett a m a g á n e r d ő g a z d a s á g korlátozásáról, ezért n e m is láthatta tisztán a fejlődés vonalát. A régebbi és m a érvényes elvek egybeveté sével a szerző is leszögezi azt a 10 követelményt, amelynek a teljesítése kellő alapot szolgáltat hosszú időre tekintő tervezéshez és biztosíthatja az erdészet, további fejlődését. SCHWEIZERISCHE ZEITSCHRIFT FÜR FORSTWESEN.
1944. 4. sz.
A z Ipari Szénfogyasztók Egyesületének 1943. évi n o v e m b e r 20-án tartott közgyűlése a l k a l m á v a l elhangzott beszámolók. (Referate, g e h a l ten anlasslich d e r G e n e r a l v e r s a m m l u n g des Vereins industrieller Kohlenverbraucher a m 20. N o v e m b e r 1943 in Zürich.) 97—110. old. H o g y a szénnel tüzelő ipar mennyire n e m nélkülözheti a tűzifát, annak meggyőző bizonyítéka a svájci nagyiparosoknak múlt év őszén tartott közgyűlése, amelyen felkérésükre két ismert erdész, Schlatter és Zimmerli boncolgatták a póttüzelőszerekkel való ellátás lehetőségé nek a kérdését. A z előbbi a tűzifatermelés kilátásaival foglalkozott és m e g á l l a pította, hogy a háború folyományaképpen megnövekedett fogyasztás következtében az ország 70%-os szériatermelése 50%-ra csökkent, első sorban azért, mert a legfontosabb üzemek számára nem lehetett kellő mennyiségű szenet biztosítani. A kitűnően megszervezett svájci erdőgazdaság m á r másodízben vett igénybe 100%-os túlhasználatot a tartamosság n a g y o b b veszélyez tetése nélkül, de az előadó hangsúlyozta, hogy a további nehézségek leküzdésének a legnagyobbfokú takarékosság érvényesítése és az eddig fel nem használt hulladék igénybevétele az előfeltétele. Zimmerli a svájci tőzegtermelés múltbeli adatait és további k i látásait ismertette, mivel az ország tüzelőanyagellátásában a tőzegnek, legalábbis a háború tartamára, lényeges szerep jut. DER DEUTSCHE FORSTWIRT. Jaeger: A z erdészeti verbande.) 136—139. old.
társulatok
1944. 35/36—41/42. sz. felépítése.
(Aufbau
d e r Forst-
L a p u n k legutóbbi számában (238. old.) m á r ismertettük, milyen erőfeszítéseket tesz a német birodalom a paraszterdők teljesítményének a fokozására. E z é v i , á p r i l i s 6-án ú j a b b két nagyjelentőségű rendelet látott n a p világot. A z egyik járási erdőtársulatok alakításának a kötelezettségét mondja ki, a másik pedig k o r á b b a n létesült erdőbirtokossági társulatok és hasonló testületek korszerű átszervezéséről intézkedik A helyi szervezetek munkájától az állam a termelés fokozását várja, és ebben gépek, szerszámok beszerzésének, csemetekertek, m u n kásszállások létesítésének a megkönnyítésével támogatja őket. I g e n é r dekes és egészen új szempont a közösségi m u n k á b a n a járási társulatok megalakítása, mert ezeknek a feladata lesz, hogy a szűkebbkörű érde keket és lehetőségeket a n a g y o b b a r á n y ú erőkifejtés igényei szerint h a n golják össze.
Lieberne: Fatelepítés és -használat az erdőn kívül. (Anzucht und Nutzung von Holz ausserhalb des Waldes.) 145—148. old. Németország kiadta a jelszót: minden talpalatnyi földet a leg gazdaságosabban hasznosítani kell! A birodalom még békében is mint egy 30,000.000 m fát volt kénytelen külföldről behozni, érthető tehát, hogy a iatermés növelése a felelős tényezők egyik legfontosabb feladata. A szerző részletesen ismerteti, milyen fafajokat lehet utak mentén, mesgyéken, egyéb művelésre nem alkalmas területrészeken tenyéstzeni, leírja a telepítés és gondozás legcélravezetőbb módjait, sőt a legutóbbi évek tapasztalatai alapján a várható eredményekről is tájékoztat bennünket. 3
Witzgall: A fakészlet mennyiségének és minőségének döntő j e lentősége a termelés szempontjából. (Die entscheidende Bedeutung von Höhe und Beschaffenheit des Holzvorrates für die Produktion.) 156— 156. és 161—163. old. A belterjes gazdálkodásnak a szilárd alapokon nyugvó helyes ter vezés a legfontosabb előfeltétele. A szerző néhány igen meggyőző pél dával bizonyítja, hogy a gazdaság egyensúlyát csak a várható fatermés pontos ismerete tarthatja fenn. Ez különösen a háború követelte foko zott mértékű szükségletek kielégítése során esik súlyosan latba és arra inti a szakembert, mérlegelje a leggondosabban az erdő ápolása és tel jesítőképességének a fokozása érdekében tett intézkedéseit. Itave: A z erdő értékének a megállapításáról. (Betrachtungen über Waldwertermitthingen.) 156—158. old. Schwappach 1908-ban megjelent tanulmánya alapján közöl néhány példát erdeiienyő-állományok értékének a kiszámításáról. I N T E R N A T I O N A L E R H O L Z M A R K T . 1944.
17—18/19. sz.
Hille: Borítás és famegtakarílás. (Aussenschalungen einsparung.) 17. sz. 32—37. old.
und Holz-
A szöveg közé iktatott 7 rajz szemléltetően mutatja, miként kell az időjárás behatásainak kitett faszerkezeteket gazdaságosan tervezni és megépíteni. Kalnins: Néhány javaslat a lucfenyő gyantászásának a művele téhez. (Einige Vorschlage zur Technik der Harznutzung an der Fichte.) 17/18. sz. 31—32. old. A lúc gyantászását a lehetőség szerint kerülni kell, mert 1—1 törzs évente legfeljebb 80—100 g r a m m gyantát ad, és a sebezés sokkal súlyosabb következményekkel jár, mint pl. a Pirms-fajokon. A szerző 1921 óta folytatott beható kísérleteket annak a megállapítására, milyen szerszám lenne a lúc csapolásához a legalkalmasabb és milyen metszési mód a legkevésbbé ártalmas. A legmegfelelőbbnek talált szerszámot és eljárást fényképen és rajzban is bemutatja. R ü b : Mérőeszközök a fanedvesség meghatározásához. (Messgerate Bestimmung der Holzfeuchtigkeit.) 18/19. sz. 35—38. old. A legújabb, igen pontos készülékeket írja le és mutatja be fény képen is. Reimsch és Volz: Ű j módszer a papírgyártás során keletkező ter hes gyantakiválasztások lekötésére. (Neue Methode zur Unterbindung der lüstigen Harzausseheidungen bei der Papierherstellung.) 20. sz. 31-32. o. Volz két szabadalmát ismerteti, amelyek közül a D R P . 740.833. számú „Calgon B" néven máris forgalomba került és az eddigi tapasztazur
latok szerint kitűnően bevált. L é n y e g é b e n egy foszfátkészítmény, amely a vízben oldhatatlan anyagokat nagymértékben diszpergálja és m e g akadályozza, hogy a gépeken maró gyantalerakódások keletkezzenek Uterharck: Mesterséges 20. sz. 23—34. old.
faszárítás.
(KünstHche
Holztrockung.)
A ' lapunk ezévi I I . füzetében ismertetett tanulmány folytatása, amely a i a nedvességét a levegő páratartalmának a függvényeképpen tárgyalja és a szárítás menetének az eiméieiet ismerteti. O w : „Jellegszerinti gyérítés elegyetlen lúcosokban." ( Z u „ T y p e n durchforstung im Fichtenreinbestand.'") 163—164. old. R u b n e r n a k a lapunk legutóbbi számában (239. old.) ismertetett ta nulmányát egészíti ki a m a g a megfigyeléseivel. Igen fontosnak tartja a hegységi lúc megkülönböztetését a síkságitól, mert a rövidebb tűjü fajtának kellő elővigyázat nélkül történő kiküszöbölése esetleg a k e vésbbé értékes síksági lúc térfoglalását mozdíthatja elő. A lúc természetes elterjedési területén a legmegfelelőbb kiválasz tást m a g a a természet végezte el, mesterséges beavatkozásra tehát i n k á b b csak egyéb területeken (pl. síkságon) v a n szükség. A lassúbb növekvés nem feltétlenül a gyengébb minőség jele, ez tehát ne szolgáljon a m e g ítélés alapjául. A jelleg szerinti gyérítést elsősorban ott kell alkalmazni, ahbl egyéb (műszaki) tulajdonságok tekintetében k í v á n j u k valamelyik fajta egyedeit védelemben részesíteni és szaporodásukat biztosítani.
KÜLÖNFÉLÉK HALÁLOZÁSOK. Spanyol G é z a t Ez év május hó 8-án egyik legidősebb kartársunkat ragadta el tőlünk a kérlelhetetlen halál Spanyol Géza ny. m. kir. erdőtanácsos személyében. 1857 november 30-án, az ungmegyei R a d v á n y b a n született, régi erdészcsaládból és az akadémia elvégzése után, 1880 októberben kezdte meg szolgálatát az ungvári m. kir. főerdőhivatal erdőrendezőségén. Ezután a kolozsvári erdőigazgatóság kerületében töltött el két évet, m a j d mint m. kir. erdész, 1885-ben átkerült a máramarosszigeti erdőigazgatósághoz és itt szolgált egészen a z összeomlásig. 25 évig volt az akkori visói m. kir. erdőgondnokság kezelője, amelyet odaadó szakszeretettel virágzó gazdasággá fejlesztett. 1920-ban történt végleges nyugalombahelyezése óta Budapesten visszavonultan élt. N y u g o d j é k békében! Tersztyánszky László t M á j u s hó 28-án meghalt nádasi Tersztyánszky László ny. minisz teri tanácsos, k a r u n k bibliai kort megért, nagynevű tagja. 1858-ban szüle'ett. A Selmecbányái akadémia elvégzése után. 1879-ben kir. közalapítványi erdőgyakornokká [nevezték ki. K é t évig erdőrendezői beosztásban működött, és az erdészeti államvizsga után a bátaszéki közalapítványi erdőgondnoksághoz került, később pedig a pécsváradi kir. közalapítványi erdőgondnokság vezetője lett.
