Fenntartó
1
TÁMOP 3.1.4.
Fenntartó
IPR
Mozgás, Mozgásos játékok
Ének, zene, énekes játék, gyermektánc
A tevékenységekben megvalósuló tanulás
Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka
Egészséges életmód alakítása
Külső világ tevékeny megismerése
Munka jellegű tevékenységek
Óvodai nevelésünk feladatai
Verselés, mesélés
Játék
Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása
Érzelmi, erkölcsi, és közösségi nevelés
Komplex személyiség fejlesztés
2
TÁMOP 3.3.2.
Tartalomjegyzék I. Felülvizsgálati nyilatkozat II. Bevezető gondolatok III. A helyi pedagógiai program módosításának törvényi háttere IV. Adatlap 4.1. Az intézmény neve, azonosító adatai, jogállása 4.2. Az intézmény típusa, alapfeladatai, feladatellátás rendje V. Az intézmény sajátosságai 5.1. Igali Margaréta Óvoda 5.2. Igali Margaréta Óvoda Somogyszili Tagóvoda VI. Erőforrásaink 6.1. Igali Margaréta Óvoda 6.1.1. Külső erőforrások 6.1.1.1. Az igénylők köre 6.1.1.2. Az óvodába járók szociokulturális háttere 6.1.1.3. A gyermekek fejlettségi szintje 6.1.1.4. A fenntartó hozzáállása, elvárása 6.1.2. Belső erőforrások 6.1.2.1. Személyi feltételeink 6.1.2.2. A továbbképzések formái 6.1.3. Az óvoda tárgyi, eszközbeli feltételei 6.1.3.1. A program eszközszükséglete 6.1.3.2. Meglévő tárgyi feltételeink 6.1.3.3. A játékeszközök bővítésének terve 6.1.3.4. Az előmunkálatok összegzése 6.2. Igali Margaréta Óvoda Somogyszili Tagóvoda 6.2.1. Az igénylők köre 6.2.2. Az óvodába járók szociokulturális háttere 6.2.3. A gyermekek fejlettségi szintje 6.2.4. A fenntartó hozzáállása, elvárása 6.2.5. Tárgyi feltételeink 6.2.5.1. Személyi feltételeink 6.3. Humán erőforrás szerepe VII. Az intézmény pedagógiai hitvallása VIII. Gyermekképünk IX. Óvodaképünk, pedagógusképünk, dajkaképünk, szülőképünk 9.1. Óvodaképünk 9.2. Pedagógusképünk 9.3. Dajkaképünk 9.4. Szülőképünk X. Alapelveink 10.1. Alapelveink 10.2. Pedagógiai alapelveink 10.3. Kiindulási pontok 10.4. Speciális elveink XI. Programunk globális cél, - és feladatrendszere 11.1. Céljaink 11.1.1. Közös célok 11.1.2. Intézményi specifikus célok 11.1.3. Integrációs programunk célja 11.1.4. A kompetencia alapú oktatás célja, feladata 11.2. Feladataink 11.2.1. Általános feladataink
3
7 8 9 10 10 10 13 13 18 19 19 19 19 20 22 23 23 23 26 34 34 34 36 39 40 40 40 41 41 41 43 44 46 47 48 48 49 49 49 50 50 51 51 52 54 54 54 55 55 56 56 57
11.2.2. A kompetencia alapú oktatás alapvető feladatai 11.2.3. Az óvodai IPR feladatai 11.2.4. Az óvodai nevelés általános feladatai a személyiségfejlesztés területén 11.2.5. Az óvodai nevelés általános feladatai az egészséges életmód alakítása területén 11.2.6. Az óvodai nevelés általános feladatai az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés területén 11.2.7. Az óvodai nevelés általános feladatai az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása területén 11.2.8. Településenként a feladatok specifikumai XII. A pedagógiai program rendszere XIII. A nevelés keretei 13.1. Az egészséges életmód alakítása 13.1.1. Célok 13.1.2. Feladatok 13.1.3. Az óvodapedagógus feladatai 13.1.4. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén 13.1.5. A környezettudatos magatartás megalapozása 13.1.6. Az óvoda egészségvédő programja 13.2. Az érzelmi, az erkölcsi és közösségi nevelés 13.2.1. Cél 13.2.2. Feladat 13.2.3. Az óvodapedagógus feladatai 13.2.4. Egyéni bánásmód 13.2.5. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén 13.3. Az anyanyelvi, - értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 13.3.1. Az anyanyelvi nevelés és fejlesztés megvalósítása 13.3.2. Az anyanyelvi nevelés célja 13.3.3. Az óvodapedagógus feladatai 13.3.4. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén 13.4. Értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 13.4.1. Célja 13.4.2. Az óvodapedagógus feladatai 13.4.3. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén XIV. Az óvodai élet megszervezésének elvei 14.1. Az óvodai élet megszervezése 14.2. Napirend, hetirend 14.2.1. Javaslat a gyermekek napirendjének elkészítéséhez 14.2.2. Javaslat a gyermekek hetirendjének elkészítéséhez 14.3. Csoportszervezés 14.4. Beszoktatás elvei 14.5. Az óvodai nevelőmunka tervezése 14.6. Óvodánk személyi feltételei 14.7. Óvodánk tárgyi feltételei 14.8. Az óvodának a program céljaihoz rendelt eszközrendszere 14.9. Tevékenységünk keretei 14.10. A gyermekek fejlettségállapotának mérése 14.11. Ünnepek, ünnepélyek, jeles napok, hagyományok 14.11.1. Célunk 14.11.3. Ünnepeink tartalmi elemei 14.11.4. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén XV. A program tevékenységformái 15.1. A tevékenységekben megvalósuló tanulás 15.1.1. Célunk
4
57 58 58 58 59 61 62 64 65 65 65 65 70 71 72 74 79 79 81 81 83 87 89 89 90 91 94 95 95 96 96 98 98 100 100 102 104 105 106 109 109 109 110 110 111 111 112 114 116 116 116
15.1.2. Tanulásukat támogató környezet megteremtése 15.1.3. Az óvodapedagógus feladatai 15.1.4. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén 15.2. Játék 15.2.1. A játéktevékenység célja 15.2.2. A játékkal kapcsolatos feladataink 15.2.3. Az óvónő játéksegítő metódusai, a játékirányítás feladatai 15.2.4. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén 15.2.5. Játékba integrált tanulás 15.3. Verselés, mesélés 15.3.1. Célunk 15.3.2. Feladataink 15.3.3. Az óvodapedagógus feladata a vers, mese tevékenység területén 15.3.4. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén 15.4. Ének, zene, énekes játékok, gyermektánc 15.4.1. Célunk 15.4.2. Az óvodapedagógus feladata a zenei nevelés területén 15.4.3. Feladatok 15.4.4. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén 15.5. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka 15.5.1. Célunk 15.5.2. Az óvodapedagógus feladata 15.5.3. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén 15.6. A mozgás, mozgásos játékok 15.6.1. A mozgásfejlesztés célja 15.6.2. A mozgásfejlesztés feladatai 15.6.3. Az óvodapedagógus feladata 15.6.4. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén 15.7. A külső világ tevékeny megismerése 15.7.1. Célunk 15.7.2. Feladataink 15.7.3. Az óvodapedagógus feladata 15.7.4. A környezet megismerése 15.7.4.1. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén 15.7.5. Matematikai tartalmú ismeretek 15.7.5.1. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén 15.8. Munka jellegű tevékenységek 15.8.1. Célunk 15.8.2. Feladataink 15.8.3. Az óvodapedagógus feladata 15.8.4. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén XVI. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére XVII. Sajátos feladataink 17.1. Gyermek – és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek 17.1.1. Célunk 17.1.2. Feladataink 17.2. A helyi óvodai integrációs program 17.2.1. A helyi óvodai integrációs program céljai 17.2.2. A helyi óvodai integrációs program jellemzői 17.3. A nemzetiségi programunkkal járó feladatok 17.3.1. Célunk 17.3.2. A kisebbségi nevelés formái XVIII. Esélyegyenlőség – az egyenlő hozzáférés biztosítása 18.1. Sajátos nevelési igényű gyermek 18.2. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek
5
116 118 118 120 121 121 125 127 129 131 131 132 136 136 136 136 136 137 141 142 142 143 146 147 147 148 149 153 154 155 155 156 156 160 161 164 165 165 166 167 168 169 170 170 170 170 173 173 173 174 174 175 180 180 185
18.3. A kiemelkedő képességű gyermekekkel való egyéni foglalkozás 18.4. A HH, HHH gyerekek differenciált fejlesztése, fejlődésének elősegítése 18.5. Romák integrációja 18.6. Migrációs populáció integrációja XIX. Az óvoda kapcsolatrendszere 19.1. Óvoda és gyermek 19.2. Óvoda – Család 19.3. Óvoda – Iskola 19.4. Óvoda – Fenntartó 19.5. Óvoda – Szűrővizsgálatokat ellátó szakemberek 19.6. Óvoda – Étkezést biztosító vállalkozó 19.7. Óvoda – Pedagógiai szakszolgálatok 19.8. Óvoda – Szakmai szervezetek 19.9. Óvoda – Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 19.10. Óvoda – Közművelődési Intézmények 19.11. Tagóvodák közötti kapcsolattartás XX. A pedagógiai programmal kapcsolatos intézkedések XXI. Legitimációs záradék Mellékletek: Jegyzőkönyvek Beiskolázás eljárásrendje
Beóvodázási program Az óvoda mérési, értékelési rendszere Az óvoda integrációs programja Fejlesztő program a hátrányos helyzetű gyerekek integrált nevelésére Etnikai fejlesztő program
6
186 188 191 193 196 197 197 200 201 201 202 202 203 203 205 206 207 208
I. FELÜLVIZSGÁLATI NYILATKOZAT A Helyi nevelési programunk a módosított Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja alapján került kidolgozásra, a helyi, környezeti, partneri igények figyelembe vételével. A helyi nevelési program figyelemmel van az Európai Uniós tagállamok egyik kiemelt XXI. századi célkitűzésére a tudás alapú társadalom megteremtésére. A tudás alapú társadalom megteremtésének biztosítéka az egész életen át tartó tanulás képességeinek elsajátítása, az alapkészségek és kulcskompetenciák megfelelő szintű birtoklása. Az alapprogram a hazai óvodai neveléstörténet hagyományaira, értékeire, nemzeti sajátosságaira, a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeire, a nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára épít. Biztosítja az alapvető gyermeki jogokat, a helyi igényeket, sajátosságokat. Meghatározza a magyarországi óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit. A program elkészítésekor figyelembe vettük a nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelveit. Alkalmazkodik a gyermek életkori sajátosságaihoz: a kisebbség kultúrájának megismerésében, elsajátításában, kulturális hagyományok átörökítésében, fejlesztésében; fejleszti, ápolja a kisebbségi hagyományokat, szokásokat. Óvodai nevelésünkben érvényesülnek a különböző innovatív pedagógiai törekvések, módszerek és az ezekhez kapcsolódó eszközök alkalmazása. A felülvizsgálat és módosítás során figyelembe vettük a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét is, valamint a kompetencia alapú óvodai programcsomagot. Beillesztettük a kompetencia alapú programcsomagot bevezető csoportok gyakorlatban szerzett tapasztalatait. A módosítás további indokai, hogy 2013. augusztus 31-el az Igali Általános Művelődési Központ átszervezésre került, miszerint 2013. szeptember 1-jei dátummal a Büssüi tagóvoda, a Zimányi tagóvoda és az Igali Általános Művelődési Központ Arany János Művelődési Ház és Városi Könyvtár nem része az intézménynek. A Büssüi Tarkabarka Tagóvoda kilépett az Igal és Környéke Köznevelési Intézményfenntartó Társulásból, a Zimányi Tagóvoda pedig jogutód nélkül megszűnt. Ettől az időponttól az intézmény két óvodai intézménnyel, Igali Margaréta Óvoda és a Somogyszili Tagóvoda néven működik tovább.
7
II. BEVEZETŐ GONDOLATOK Tisztelt Olvasó! Az Igali Margaréta Óvoda nevelőtestülete nevében köszöntöm mindazokat, akik érdeklődnek intézményünk Pedagógiai Programja iránt. Nevelési programunk oktató - nevelő munkánk alapdokumentuma. Egyértelmű képet ad intézményünk közös pedagógiai értékrendjéről, rögzíti a pedagógiai működés tartalmi és szervezeti kereteit. Nevelési programunkat szeretnénk minden kedves olvasó - szülő, pedagógus, fenntartó - figyelmébe ajánlani. Reméljük, hogy szülőként programunkat olvasva megtalálja a lehetőséget arra, hogy gyermeke intézményünkben egészségesen, biztonságban fejlődjön. Intézményünk átfogja Igal, Kazsok, Ráksi, Somogyszil és Gadács 3 – 8 éves gyermekeinek intézményes nevelését. Nevelési rendszerünk kidolgozásának alapját az Óvodai nevelés országos alapprogramjában megfogalmazott értékek, elvek, célok, kiemelt fejlesztési feladatok, valamint partnereink elvárasa, igénye és hagyományaink jelentik. Hisszük és valljuk, hogy csakis a gyermekekkel együtt megélt és átélt folyamatok hatékonyak a nevelés szempontjából. Nevelőmunkánkat, illetve egész óvodai életünket a gyermek centrikusság jellemzi. Mindenkor figyelembe vesszük a gyermekek testi szükségleteit, egyéni és általános fejlettségét, életkori sajátosságait, valamint lehetőségeinket, helyi adottságainkat. Ez az a dokumentum, mely az elkövetkezendő négy évre meghatározza nevelő munkánkat, biztosítva a törvényességet, a nevelőtestület, az itt dolgozók szándékát, hogy szélesítsük a nevelési lehetőségeket, erősítsük a minőségi, a partnereink elvárásainak és elégedettségének megfelelő nevelést. A Pedagógiai program megfelel a hatályos törvényeknek, rendeleteknek és hosszabb távra iránytűje lesz az Igali Margaréta Óvodában és tagóvodájában folyó nevelőmunkának. Helyi Pedagógiai programunk biztosítja intézményünkben a szakmai önállóságot, megjelennek a programban a helyi igények és specialitások, érvényesülnek a különböző innovatív törekvések. Ugyanakkor, hogy az önállóság a legkisebb mértékben se sérüljön, az egyes tagóvodák a korábbi általuk írt, vagy adaptál nevelési programot beépítették az új pedagógiai programba. De intézményünkben a gyermekek ellátása a lehetőségekhez mérten azonos elvek, célok alapján történik. A módosítás során arra törekedtünk, hogy programunk bizonyító erejű legyen a közvetlen és közvetett partnereink számára. Szeretnénk továbbra is élvezni az Önök bizalmát, szeretnénk egymás partnerei lenni abban, hogy gyermekeink boldog, együttműködésre kész, erkölcsi értékeket ismerő és tisztelő, a változásokhoz rugalmasan, jól alkalmazkodó, saját akarattal, egészséges önbizalommal rendelkező, döntésekre képes magyar és európai polgárok legyenek. Célunk, hogy az intézményünkbe járó gyermekek, tevékenységeik során olyan korszerű, az életben is alkalmazható készségek, képességek, attitűdök – kompetenciák – birtokába jussanak, amelyeket intézményünkből kikerülve egész életük folyamán képesek lesznek hasznosítani. Egy vidám gyermekkor emlékeivel és megalapozott tudással kerüljenek be az általános iskolába. A gyermekek iránt érzett közös felelősségünk, a partnereink irántunk érzett bizalma és együttműködő támogatása lesz garanciája nevelési programunk megvalósításának, intézményünk jó hírnevének. Köszönöm az alkalmazotti közösség minden tagjának, hogy - a gyermekeink mindenek felett álló érdekeit figyelembe véve – a programunkban megfogalmazottak alkalmazásával nevelik és fejlesztik a hozzánk járó gyermekeket. Mindezek megvalósítása az általuk kialakított esztétikus, kulturált környezetben folyik. A program eddigi megvalósításában a nevelőtestület tagjai aktívan részt vettek, ezúton szeretném megköszönni munkájukat, elkötelezettségüket. Igal, 2013.szeptember 01. Cserné Fehér Mária Óvodavezető
8
III. A HELYI NEVELÉSI PROGRAM MÓDOSÍTÁSÁNAK TÖRVÉNYI HÁTTERE A Pedagógiai program módosítását és kiegészítését az alábbi jogszabályok, törvények, rendeletek figyelembevételével készítettük el: A program a 363/2012. (XII. 17.) Kormány rendelet értelmében, az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készült, magába foglalva a hazai és a helyi óvodai gyakorlatok eddigi tapasztalatait, eredményeit, szem előtt tartva, az 1993. évi LXXIX. Közoktatási törtvényt, valamint, az azt módosító 1999. évi LXVIII. számú törvényt, majd 2011. évi CXC. törvényt a köznevelésről, annak végrehajtási rendeleteit, közoktatás távlati fejlesztésének stratégiáját, a városi közoktatási koncepció irányelveit. o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o
Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) 2011. évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény végrehajtásáról 2011. évi CXXIV törvény a nemzeti köznevelési törvényről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 229/20012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 30/2012. (IX. 28.) EMMI rendelet az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések és az integrációs rendszerben részt vevő intézmények és az ezen intézményekben dolgozó pedagógusok 2012. évi támogatásáról 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelete a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve 1997. tv. XXXI. törvény A gyermekek védelméről és jogairól 1992. Egyezmény a gyermekek jogairól Egyesült Nemzetek UNICEF 185/1999. (XII.13.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, amely a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII.22.) Korm. rendeletet módosítja 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési - oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 1990. évi LXV. tv. 41§. a helyi önkormányzatok társulásáról 1997. évi CXXXV. törvény 8. §. /1/ és /4/ az intézményfenntartó társulásokról 2003. évi CXXV. törvény az Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség elmozdításáról A többször módosított 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési – oktatási intézmények működéséről 1/1998. (VII. 24.) OM rendelet a kötelező felszerelési - és eszköz normáról 23/1997. (VI.4.) számú MKM rendelet és az azt módosító 37/2000. (X. 29.) rendelet a Fogyatékos gyermekek nevelésének irányelveiről és az azt módosító 2/2005.(III.1) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve Figyelembe vettük a helyi társadalmi elvárásokból felmerülő feladatokat, alkalmazva a már több éve jól bevált, működő nevelési-fejlesztési gyakorlatokat, módszereket, amelyeket helyi adottságaink lehetővé tesznek.
9
IV. ADATLAP 4.1. AZ INTÉZMÉNY NEVE, AZONOSÍTÓ ADATAI, JOGÁLLÁSA Az óvoda jogállása a 4/2013. (V.27.) határozattal elfogadott alapító okirat szerint: Igali Margaréta Óvoda Elnevezése: 7275 Igal, Szent István u. 118. Székhelye: 7276 Somogyszil, Szabadság u. 14. Telephelye:
[email protected] Email címe: 202320 OM azonosítója: Önállóan működő költségvetési szerv Jogállása: 4.2. AZ INTÉZMÉNY TÍPUSA, ALAPFELADATAI, FELADAT-ELLÁTÁSI RENDJE Az intézmény adatai: Költségvetési törzsszáma: 397571 Az intézmény irányító szervének neve, székhelye: Igal és Környéke Köznevelési Intézményfenntartó Társulás Társulási Tanácsa 7275 Igal, Szent I. u.107. Az intézmény fenntartója: Igal és Környéke Köznevelési Intézményfenntartó Társulás 7275 Igal, Szent I. u.107. Óvodai feladatok ellátására: Az Igali Margaréta Óvoda és a Somogyszili Tagóvoda esetén Igal Város Önkormányzat: 7275. Igal, Szent István u. 107. Bonnya Község Önkormányzat: 7281 Bonnya, Petőfi utca 63. Gadács Község Önkormányzat: 7277 Gadács, Fő u. 72. Kazsok Község Önkormányzat: 7274. Kazsok, Kossuth u. 29. Ráksi Község Önkormányzat: 7464. Ráksi, Fő u. 18. Somogyszil Község Önkormányzat: 7276. Somogyszil, Szabadság u. 25. Az átalakítás módja, időpontja: Az intézmény 2009. szeptember 1.-i dátummal egyesítéssel jött létre a Speciális Általános Iskola, Szakiskola és Diákotthon, valamint a Margaréta Óvoda Igal és Tagóvodái, a Tarkabarka Tagóvoda Büssü és a Tagóvoda Zimány beolvadásával a Batthyány Károly Körzeti Általános Iskolába, mely átalakításra kerül Általános Művelődési Központtá. Az Igali Általános Művelődési Központ új intézményegységeként jön létre az Arany János Művelődési Ház. 2010. szeptember 1.-i dátummal jön létre, szervezetileg az Igali ÁMK Batthyány Károly Körzeti Általános Iskolához csatlakozó Pedagógiai Szakszolgálat. 2011. szeptember 1.-i dátummal csatlakozik az Igali Általános Művelődési Központhoz a Margaréta Óvoda Igal Tagóvodájaként a Somogyszili Tagóvoda. 2012. szeptember 1.-i dátummal a Speciális Általános Iskola, Szakiskola és Diákotthon önálló intézményegységként megszűnik, a Speciális Általános Iskola és Speciális Szakiskola a Batthyány Károly Körzeti Általános Iskola tagozataként működik tovább. 2013. január 1.-i dátummal Batthyány Károly Körzeti Általános Iskola, Pedagógiai Szakszolgálat és Speciális Szakiskolai Tagozat nem része az Igali ÁMK-nak. 2013. szeptember 1-jei dátummal a Büssüi tagóvoda, a Zimányi tagóvoda és az Igali Általános Művelődési Központ Arany János Művelődési Ház és Városi Könyvtár nem része az intézménynek. Az intézmény típusa: Köznevelési intézmény: óvoda
10
Az intézmény gazdálkodási besorolása: Önállóan működő költségvetési szerv. Önkormányzati Hivatal látja el.
Pénzügyi-gazdálkodási
feladatait
az
Igali
Közös
Az intézmény működési területe: Igali Margaréta Óvoda és a Somogyszili Tagóvoda esetén: Igal, Bonnya, Kazsok, Ráksi, Somogyszil és Gadács települések közigazgatási területe. Az óvodák közigazgatási területen kívülről is vehetnek fel növendékeket az engedélyezett létszámon belül. Az intézmény feladat ellátási helyei, intézményegységei: Igali Margaréta Óvoda: 3 csoport 7275 Igal, Szent István u. 118. Igali Margaréta Óvoda Somogyszili Tagóvoda: 1 csoport 7276 Somogyszil, Szabadság u. 14. Az intézmény jogszabályban meghatározott közfeladata és alaptevékenysége: Igali Margaréta Óvoda és a Somogyszili Tagóvoda esetén: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti nevelés, mely a gyermek hároméves korában kezdődik, és addig az időpontig tart, ameddig a gyermek a tankötelezettség teljesítését meg nem kezdi. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv., a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv., a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. alapján: o Óvodai nevelés - Az óvoda napi 8 órát meghaladó nyitvatartási időben gondoskodik az 1-3. nevelési évben az óvodai feladatok ellátásáról. o Gondoskodik az óvodai étkeztetésről o Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai nevelése o A gyermek három éves korától ellátja- a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint- a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat. o Óvodai fejlesztő program szervezése. o A többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése. Szakágazatok megnevezése, szakfeladatok: Szakágazat száma, megnevezése: 851020 Óvodai nevelés Óvodai intézményegységek feladata: 851011 Óvodai nevelés, ellátás o Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai fejlesztése o oktatási, nevelési módszertani feladatok végzése o oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő tevékenység: óvodai fejlesztő program o képesség kibontakoztató felkészítés, integrációs nevelés, oktatás o kompetencia alapú nevelés bevezetése, működtetése (TÁMOP 3.1.4) 851012 A többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése, ellátása. Ennek keretében a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján ellátja a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. 4. § 25. pontja szerint: a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. o értelmi (enyhe fokban sérült), beszédfogyatékos, több fogyatékosság előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenségével küzdő gyermekek integrált nevelése, oktatása. o a megismerő funkciók, vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő gyermek integrált nevelése, oktatása
11
A szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó által készített szakvéleménnyel rendelkező beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek integrált nevelése, oktatása. 851013 Nemzeti és etnikai kisebbségi óvodai nevelés, ellátás o Cigány kisebbségi kulturális nevelés magyar nyelven 562912 Óvodai intézményi étkeztetés o
Általános iskolai feladatellátáshoz kapcsolódóan: 562913 Iskolai intézményi étkeztetés Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az intézménybe felvehető maximális gyermek, tanulólétszám: Az intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám 120 fő, melyből Óvodai férőhely 120 fő, melyből Igali Margaréta Óvoda Igal 90 fő Tagóvoda Somogyszil 30 fő A feladat ellátását szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezés joga: Igal Város Önkormányzatának tulajdonában lévő 1039/2 hrsz. számú, 964 m² alapterületű ingatlan, valamint az intézmény vagyonleltárában nyilvántartott tárgyi eszközök. A vagyonnal való gazdálkodás során az Igal Város Önkormányzat érvényben lévő önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendelet szerint kell eljárnia. Somogyszil Község tulajdonát képező 403 hrsz. alatti, 250 m² alapterületű ingatlan, valamint az intézmény vagyonleltárában nyilvántartott tárgyi eszközök. A vagyonnal gazdálkodás során a Somogyszil Községi Önkormányzat érvényben lévő önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendelet szerint kell eljárnia. Az intézmény vezetőjének kinevezése: Az intézmény vezetőjének kinevezése: Az intézmény vezetője magasabb vezető beosztású közalkalmazott, akit pályázat útján a Társulási Tanács határozott időre, legfeljebb 5 évre bíz meg. A pályáztatás és a foglalkoztatás tekintetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi XXXIII. törvénynek, a köznevelési törvénynek, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 138/1992. (X.8) Korm. rendelet az irányadók. Felette az egyéb munkáltatói jogokat az Intézményfenntartó Tanács elnöke gyakorolja. Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony megjelölése: - Foglalkoztatottjainak jogviszonya alapvetően közalkalmazott, melyekre nézve közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény az irányadó. - Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszony tekintetében a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény az irányadó. Az intézmény képviseletére jogosultak: Az intézmény általános képviseletét az óvodavezető látja el. Az óvodavezető távolléte esetén az intézményt a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott sorrendben következő helyettes képviseli, vagy az intézményvezető által megbízott személy. Záradék: Jelen alapító okirat 2013. szeptember 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg az Igal és Környéke Köznevelési Intézményfenntartó Társulás Társulási Tanácsa 3/2013.(V.27.) számú határozatával elfogadott alapító okirat hatályát veszti. Az alapító okirat egységes szerkezetbe foglalását az Igal és Környéke Köznevelési Intézményfenntartó Társulás Társulási Tanácsa a 4/2013. (V.27.) számú Társulási Tanácsi határozatával, minősített többséggel elfogadta.
12
V. AZ INTÉZMÉNY SAJÁTOSSÁGAI / az óvodák sajátos arculata/ 5.1. Igali Margaréta Óvoda MOTTÓ: „A gyermek fejlődése szempontjából döntő fontosságú, hogy érezze, nem csak szeretik, hanem olyannak szeretik, amilyen.” /Hermann Alice/ Intézményünkről: Községünkben – járási székhely lévén – 1890-ben létesítettek először óvodát és napjainkig folyamatosan működik. A mindenkori társadalmi igényeknek és elvárásoknak megfelelően – Kazsok és Ráksi községek óvodáskorú gyermekei is helyet kaptak – bővítve a szükségépületet 2, ill. 3 csoportra. 1978 szeptemberében Igal, Kazsok és Ráksi óvodásai egy 100 férőhelyes, 4 csoportos óvodát vehettek birtokukba. Az óvoda a főútvonaltól távol, viszonylag csendes helyen, 3780 m²-es telken, 900 m² beépített területtel, 2880 m²-es udvarral rendelkezik. 1993-ban Ráksi önálló óvodát létesített. A gyermekek létszámától függően ettől kezdve az Igali Óvoda 3-4 csoportos önálló óvodaként működött. Az óvodánkat igénybe vevő gyermekek száma az elmúlt évtizedekben sajnálatos módon csökkent, ezért a 2003/2004-es nevelési évtől 3 csoportos óvodaként működünk. 2007 szeptemberétől a Ráksi óvoda jogutód nélküli megszűnésével ismét fogadjuk a Ráksi gyermekeket. Ugyanez év szeptember 1.-től, a Büssüi óvoda intézményünk tagóvodája lett, 2008 szeptemberétől a Zimányi óvoda is tagintézményként csatlakozott hozzánk. 2011. szeptember 1.-i dátummal csatlakozik az Igali Általános Művelődési Központhoz a Margaréta Óvoda Igal Tagóvodájaként a Somogyszili Tagóvoda.2012. szeptember 1.-i dátummal a Speciális Általános Iskola, Szakiskola és Diákotthon önálló intézményegységként megszűnik, a Speciális Általános Iskola és Speciális Szakiskola a Batthyány Károly Körzeti Általános Iskola tagozataként működik tovább. 2013. január 1.-i dátummal Batthyány Károly Körzeti Általános Iskola, Pedagógiai Szakszolgálat és Speciális Szakiskolai Tagozat nem része az Igali ÁMK-nak. 2013. szeptember 1-jei dátummal a Büssüi tagóvoda, a Zimányi tagóvoda és az Igali Általános Művelődési Központ Arany János Művelődési Ház és Városi Könyvtár nem része az intézménynek. A Büssüi Tarkabarka Tagóvoda kilépett az Igal és Környéke Köznevelési Intézményfenntartó Társulásból, a Zimányi Tagóvoda pedig jogutód nélkül megszűnt. Ettől az időponttól az intézmény két óvodai intézménnyel, Igali Margaréta Óvoda és a Somogyszili Tagóvoda néven működik tovább. Óvodánk vidéki színvonalhoz viszonyítva jól felszereltnek számít, tágas udvarral és tornateremmel is el van látva. Óvodánk minden irányból jól megközelíthető, ezért intézményünket igénybevevők nemcsak településünkön élnek, hanem másik 6 településről is vannak bejáró gyermekeink. A társulás területén élő gyermekek bejárása megoldott tömegközlekedéssel, ill. iskolabusszal. A társulás területén érvényesül a szabad óvodaválasztás. Intézményünkre a nyitottság, a családias légkör jellemző. Igyekszünk a családi élethez közelítő, azt kiegészítő, de a közösségi életből fakadóan többet is adó, a játéknak maximálisan teret nyújtó, a helyi igényeket kielégítő, az iskolai életmódra előkészítő nevelést biztosítani. Óvodánk szervesen bekapcsolódik a város életébe, ünnepeinek szervezésébe. Nevelési felfogásunk alaptézise: A pedagógiai gyakorlatunk csakis a családi nevelésre építve, annak céljait és eredményeit figyelembe véve lehet eredményes. A gyerekek számára a játék maga az élet. A gyermeki játék értékének, annak a nevelésben betöltött szerepének kiemelt jelentősége van. Továbbá jellemző a testületre az újszerű
13
ismeretátadási formák keresése, az óvónői személyiség kibontakozásának preferálása, az új nevelési módszerekkel való próbálkozások. A helyi nevelési program biztosítja számunkra a közösségen belül a különféle törekvések egységesítését, a célkitűzések rendszerbe állítását, a tradíciók ápolását, a kötöttségektől való elszakadását és az új szisztémák előtérbe helyezését. Rendkívül lényegesnek tartjuk, hogy a helyi programunk centrumában azok a nevelési területek kerüljenek, melyek leginkább megfelelnek a gyermekek szükségleteinek, fejlettségüknek, a szülők igényeinek, az óvónők felkészültségének és a meglévő tárgyi feltételeknek. Döntenünk kellett, hogy választunk, vagy saját programot írunk. Mindkét esetben elkerülhetetlen, hogy számot vessünk a jelenlegi nevelési munka helyzetével és átgondoljuk a jövő nevelési gyakorlatát. Nevelőtestületünk a lehetőségek tanulmányozása után választott programot, melyet adaptált: a helyi viszonyokhoz alakítva szeretné beilleszteni a nevelési elképzeléseibe. Már korábban is törekedtünk az óvodai nevelés egy – egy részterületének megújítására. Pl.: mozgásfejlesztés, felzárkóztatás, valamint kísérletet tettünk a gyermekek megfigyelési módszereire, logopédiai fejlesztésére. Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel c. programjával dolgozunk, amit 2004-ben átdolgoztunk, figyelembe véve a helyi adottságokat, lehetőségeinket, ennek függvényében illesztettük bele nevelési elképzeléseinket. Ez a program magában foglalja a hazai óvodai gyakorlat legjobb tapasztalatait azért, hogy a tradicionális értékeket megőrizze. Átfogja az óvodáskor teljes nevelő- fejlesztő munkáját, az „Óvodai nevelés országos alapprogramja” szerint készült alternatíva. Ugyanakkor arra készteti az óvodapedagógusokat, hogy az egész napi óvodai életet még differenciáltabban, az egyéni szükségleteket, képességeket figyelembe véve szervezzék meg. Mi azért választottuk ezt a programot, mert pedagógiai elveink, hitvallásunk, a nevelésről vallott elveink, érzelmi, esztétikai beállítódottságunk „otthonra talált” ebben a szellemben. A művészetek eszközeivel hatunk a gyermekekre. Felhasználjuk a verset, a mesét, a dramatikus játékokat, az éneket, énekes játékokat, zenehallgatást, a rajzot, a mintázást, a kézimunka léleknemesítő erejét. A program a hagyományőrzést, a népi kultúra ápolását, az óvodapedagógusok feladatának tekinti. A múlt, a hagyományok, a kultúra értékeket beépítjük a gyermekek nevelésébe. Olyan óvodapedagógusok vagyunk, akik ragaszkodunk népünk múltjához, és képes vagyunk azzal azonosulni és az ezzel járó feladatokat vállalni. Gyűjtjük és óvjuk falvaink még megmaradt értékeit. Jeles napjaink, ünnepeink, művészeti napjaink; Ovigaléria és Évszakkoncertek adnak mérföldköveket képzeletbeli kalendáriumunkban. Programunk alappillére kettős: az érzelmekre épít és a gyermek esztétikai tevékenységét, alkotókészségének fejlesztését hangsúlyozza. A másik alappillér a tevékeny óvodai élet megteremtése, melyben hangsúlyt kapnak a művészeti értékek, hogy a kreatív gondolkodási irányt megerősítsék. A program nagy szerepet szán a humornak, mint feszültségoldó módszernek. Gyermekképünket a következőképpen tudjuk összegezni: Feltételezzük, hogy minden gyermek vonzódik az élményekhez, a meséhez, zenéhez és az alkotó tevékenységekhez. Ha mindezt az óvodában megkapja, kialakul az óvodás tartása, önállóvá, nyugodttá és kiegyensúlyozottá válik. 2009-2010-es nevelési évtől a kompetencia alapú óvodai programcsomaggal egészítettük ki. A helyi nevelési program biztosítja számunkra a közösségen belül a különféle törekvések egységesítését, a célkitűzések rendszerbe állítását, a tradíciók ápolását, a kötöttségektől való elszakadását és az új szisztémák előtérbe helyezését. Programunkra jellemző az innovatív, kompetencia alapú nevelés. Megvalósításában segítő partnereink a szülők, a fenntartóink és a civil szervezetek, a város lakói. Programunk: Segíti az esélyegyenlőség kialakítását, a gyermekek részképességeinek, képességeinek fejlesztését Segíti a felzárkóztatást Lehetőséget ad a kiemelkedő képességű gyermekek felismerésére, képességeik megerősítésére, kibontakoztatására is Érzelmi gazdagságot biztosítunk a gyermekek számára a művészetek eszközeivel. Megerősíti az erkölcsi, szociális, intellektuális érzelmeket
14
Arra
nevel,
hogy
a
gyerekek
tanuljanak
meg
nevetni,
csodálkozni,
felfedezni.
A pedagógiai gyakorlatunk csakis a családi nevelésre építve, annak céljait és eredményeit figyelembe véve lehet eredményes, gyermek és családcentrikus. A gyermek személyiségének alakulásában meghatározó, hogy milyen nevelési hatások érik a családjában. A megfelelő módon kialakított szokások és viselkedési formák a gyermek számára megkönnyítik az óvodai közösségbe való beilleszkedést. Ezért nagyon fontos a családok nevelési szokásainak megismerése, közelítése az óvodai nevelési szokásokhoz Célunk a családokkal való együttműködés, a családok segítése, erősítése. Kiemelkedően fontosnak tartjuk a családdal való együttnevelést, mert csakis ez szolgálja hatékonyan a gyermekek harmonikus fejlődését, a fejlődés záloga pedig az együttműködés, a közös felelősségvállalás.
Hiszen célunk közös: testileg, értelmileg, szociálisan egészségesen fejlett, harmonikus személyiségű, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet elérő gyermekek nevelése az egyéni és életkori sajátosságok figyelembevételével. A mi óvodánkban a tanulási folyamat komplex, játékos keretben készít elő az iskolai életmódra. Nap, mint nap változatos, színes élményeket szerezhetnek önmagukról, barátaikról, a segítő, befogadó, elfogadó felnőttek jelenlétéről, a közösségről, az őket körülvevő világról, a környezetről, a természet csodáiról, a számok, a mennyiségek birodalmáról. Játszva tanulhatnak egymástól és a felnőttektől. Fő törekvésünk, hogy a tanulási képességek célzott fejlesztésével minden gyermeket a lehetőségeihez képest felkészítsünk a zökkenőmentes iskolakezdésre, iskolai beilleszkedésre. A nevelés keretét az egészséges életmódra nevelés, az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása és a személyiségfejlesztés alkotja. Tartalmi formái: hagyományőrzés, népszokások, Tevékenységformái: játék; játékba integrált tanulás; vers, mese, dramatikus játék; ének, énekes játékok, zenehallgatás; rajzolás, mintázás, kézimunka; mozgás, mozgásos játékok; külső világ tevékeny megismerése; anyanyelvi nevelés; munka jellegű tevékenységek. Sajátos feladataink, speciális szolgáltatásaink: gyermekvédelem, logopédia, általános pszichológiai tevékenység, a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztése, fejlődésük elősegítése, sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése, hitoktatás, angol nyelvoktatás. Alapelvünk nevelés- és gyermekközpontú, iskolai életre felkészítő óvoda minőségi megvalósítása. Olyan szeretetteljes óvodai légkör megteremtése, amelyben a gyermekek önmagukhoz képest fejlődnek. Valamennyien azon munkálkodunk, hogy a hozzánk járó gyerekek nyugodtak, boldogok, élményekben gazdagok legyenek, kötődjenek a mesékhez, a zenéhez, az alkotó tevékenységekhez. Mindezt ezért tesszük, hogy önállókká, kiegyensúlyozottakká, önmagukat értékelni és másokat elfogadni tudó emberekké váljanak. Ezért tartottuk fontosnak a TÁMOP 3.1.4-es pályázaton való részvételt, hiszen ezáltal is gazdagíthattuk tudásunkat, fejleszthetjük tárgyi feltételeinket, amellyel értékesebb jövőt kínálhatunk a gyermekek számára és felkészítsük őket az élethosszig tartó tanulásra. Fő célunknak tartjuk, hogy már kisgyermekkorban megalapozzuk azokat a képességeket, készségeket, amelyek a későbbiekben egy pozitív személyiség kibontakozását segíthetik elő. Az óvodai tevékenységek, tapasztalatgyűjtések megszervezésével, nevelőmunkánkkal szeretnénk elérni, hogy a hozzánk járó gyerekek érdeklődő, nyitott, a szépre fogékony, a természetet, környezetét, a hagyományokat megismerő, munkájukban igényesek és lehetőségeikhez mérten alkotók legyenek.
15
Szűkebb közösségünk tevékeny tagjává váljanak, fogadják el, és együttműködően alakítsák annak szokás- és szabályrendszerét, legyenek nyitottak mások véleményének meghallgatására, elfogadására, tudják elfogadni és megérteni a másságot. Kompetencia alapú óvodai programcsomag beépítése A programcsomag bevezetése, alkalmazása és fenntartása a 2010/2011-es nevelési évtől mindhárom óvodai csoportban biztosított, óvodapedagógusaink folyamatos képzésekkel és az önképzés lehetőségével élve sajátították el a kompetencia alapú óvodai nevelésmódszertanát. Hosszú távú célunk a programcsomag bevezetésével hozzájárulni a községek gyermekeinek életen át tartó tanulásának megalapozásához, ezáltal a képzettségi szint javításához, a munkanélküliség, a szegénység csökkentéséhez. o az egész életen át tartótanulás fontosságának tudatosítása o a gyermekek általános képzettségi szintjének javítása, ezáltal a foglalkoztatottsági szint javítása o a hátrányos helyzetből adódó leszakadás csökkentése o a társadalmi beilleszkedés elősegítése o környezettudatos magatartás kialakítása o a kulcskompetenciák fejlesztését támogató modern pedagógiai módszertan alkalmazása, új szervezési eljárások bevezetése, projekt pedagógia alkalmazása, témahét megvalósítása, tevékenységközpontú pedagógiák megismerése és alkalmazása, hatékony gyermek megismerési technikák használata a pedagógiai munkánkban Rövid távú konkrét célok: A programcsomag sikeres beillesztéshez és alkalmazásához folyamatosan beszerzésre kerülő eszközök, játékok használatával óvodánkba járó gyermekek több és szélesebb körű ismerethez juthatnak, a mi segíti egyéni kompetenciáik fejlődését. Célunk, hogy az intézménybe járó gyermekek 100 %-a hozzájuthasson e lehetőségekhez, hiszen többségük erősen ingerszegény környezetben él. Feladataink: Helyi innovációk megvalósítása, tovább fejlesztése és beépítése helyi programunkba. Innovációink részletes kidolgozása elektronikus és papír formátumban intézményünk dokumentációs tárában megtalálható Innováció megnevezése: o ÓVODÁBA HÍVOGATÓ A gyermekek óvodai beilleszkedését segítő program, különös tekintettel a HH/HHH gyermekekre o Fejlesztő játékgyűjtemény – önálló intézményi innováció o Az otthon és az óvoda kapcsolata a szeretet hónapjában (Karácsonyi ünnepkör) o Igali Margaréta Óvoda Mérési és értékelési rendszere Labdázás, mozgás az óvodában – Jó gyakorlat étvétele Nagy hangsúlyt fektetünk az egyéni differenciált bánásmódra és a felzárkóztatásra. Kiemelt feladat az önellátás, a saját személyre irányuló felkészítés, az alulszocializált gyermekek fokozott gondozása, a kommunikációs készségek elsajátítása, a beszédkészség fejlesztése, a korlátozott nyelvi kód átírása speciális, fejlesztő programokkal, speciális szakember segítségével, fejlesztési terv keretében. Az iskolára felkészítő program differenciált fejlesztéssel, a kulcskompetenciák igénybevételével történik. Az óvodában nincs szegregált gyermek, az előítélet-mentesség, az esélyegyenlőség lehetősége érvényesül. Az óvodai nevelés felvállalta a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek segítését, az egyéni eltéréseket toleráló képességfejlesztést, és ehhez külső szakemberekkel nyújtunk segítséget, önképzési lehetőségeket keresünk. Az óvodapedagógusok képzettségük révén a differenciált fejlesztést megismerték, és próbálják kialakítani intézményük egyéni arculatát, melyben központi szerepet kap a tehetségfejlesztés, ez a nevelési programban is látható. A szociális készségek fejlesztése az önálló életvitelre való felkészülést szolgálják, a teljes értékű, mindennapi élethez szükséges készségek, képességek kialakítását.
16
A gazdasági megosztottság, a szegények létszámának növekedése az eddigieknél is nagyobb felelősséget kíván az óvodától, olyan nevelési formákat, melyek a szegényebb anyagi körülmények között élő gyermekek számára is lehetővé teszik tehetségük kibontakoztatását. Ehhez kapcsolódik egyik nyertes pályázatunk is: TÁMOP-3.3.2/08/2-2008-0083 pályázat megvalósulása az Igali Margaréta Óvodában. Innovációink részletes kidolgozása elektronikus és papír formátumban intézményünk dokumentációs tárában megtalálható Innováció megnevezése: o o o o o o o o o
Három éves korban történő be óvodázást segítő programok, különös tekintettel a HH/HHH gyermekekre Halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek hátránykompenzációja tervszerű, egyéni fejlesztéssel Preventív óvodai fejlesztés Drámajáték foglalkozások az óvodában Zeneovi Szín – kép – forma (ábrázolás, kézművesség) SZÜLŐK KLUBJA - Család-óvoda kapcsolat fejlesztése, egyenlő hozzáférést, esélyegyenlőséget biztosító programok - Óvoda-család kapcsolata - Közösségépítő, közösségfejlesztő programok Az óvoda és az iskola együttműködése az óvodások zavartalan iskolai beilleszkedése érdekében „Hívogat az iskola” „Fogjunk össze a gyermekek érdekében” - Óvodai szakmai együttműködések - Szociális támogató program be óvodázás érdekében
Fontosnak érezzük a kapcsolattartást közvetlen és közvetett partnereinkkel. Arra törekszünk, hogy intézményünk munkájának minőségével elégedettek legyenek a szülők és egyéb partnereink, a ránk bízott gyermekek pedig nyugodt, barátságos légkörben, minél boldogabban töltsék mindennapjaikat óvodánkban. Céljainkat Igal, Kazsok, Ráksi, Somogyszil, Gadács és Bonnya Önkormányzatainak Intézményfenntartó Társulása, mint fenntartó, és egyéb pályázati források által biztosított anyagi lehetőségek mellett valósítjuk meg.
17
5.2. Igali Margaréta Óvoda Somogyszili Tagóvoda Községünk, Somogyszil, Somogy megyében, Kaposvártól közúton 22 km-re, északkeletre, Igal közelében (5 km) helyezkedik el. Lélekszám: 806 fő. Lakói mezőgazdasági termelésből és a közeli város nyújtotta munkalehetőségekből élnek. A községben elég sok a munkanélküli és a nehéz anyagi körülmények között élő család, valamint az elmúlt években beköltözött roma család. A feltételezett cigány lakosság több mint 50 %. A lakosság jelentős számú rétege családi pótlékból és segélyekből él. Ezeknek a szülőknek a gyermekei alkotják óvodásaink többségét. Az óvodai nevelőmunkát két főiskolai végzettségű óvodapedagógus, egy fő dajka segítségével látjuk el. A község egyetlen óvodájába 1 vegyes csoportos, 30 fős férőhellyel rendelkezik. A cigány nemzetiséghez tartozó gyermekek száma az óvodában körülbelül 60 %. Intézményünk populációját a magyar és a cigány nemzetiség adja. Ebből következően szülői kérésre a Cigány kisebbségi óvodai nevelés a kisebbségi óvodai nevelésének irányelve alapján – az etnikai kisebbség számára – kiegészítő nevelési programmal is rendelkezünk. Nagy hangsúlyt fektetünk a cigány gyermekek 3 éves kortól történő óvodai beíratására és ügyelünk a rendszeres óvodalátogatásukra is. Igyekszünk a hátrányok kompenzálására, lehetőségeinkhez mérten törekszünk a cigány kultúra megismertetésére, hagyomány ápolására, az identitás tudat alakítására. E területen a gyermekek nevelése mellett feladatunknak tartjuk a szülők segítését is. Felismerve a különböző szoci-kulturális háttérből érkező gyermekek közötti különbségeket, a magas létszámú cigány nemzetiség szükségleteit, a felzárkóztatás problémája vezette el nevelő testületünket a tanulási készségeket, képességeket megalapozó, tanulási zavarok megelőzését szolgáló fejlesztéshez. A lehetőségekhez mérten törekszünk a hátrányok kompenzálására. Eddigi nevelőmunkánkat az ONP alapján végeztük, valamint helyi nevelési programunkban kész programot vettünk segítségül (Tevékenységközpontú Nevelési Program). 2011. szeptember 1-től az Igali ÁMK Margaréta Óvoda Tagóvodájaként működünk tovább, így módosításra kerül az eddigi helyi nevelési programunk. A HNP-kat az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készítettük el, nagymértékben figyelembe véve a Nemzeti etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelveit. A 2011/2012-es nevelési évben bevezetésre kerül az Integrációs Pedagógiai Rendszer (IPR) működtetése az óvodánkban, melynek elemeit már beépítettük nevelési programunkba. Intézményünkben a cigány gyermekek nagy száma indokolttá teszi, hogy a Nemzeti etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelveiben megfogalmazottak alapján tudatosan, tervszerűen segítsük a cigány gyermekek beilleszkedését, fejlesztését, integrálódását az óvodai gyermekcsoportokba. A cigány szülők szeretnének alkalmazkodni a többségi társadalom szokás- és szabályrendszeréhez, s erre nevelik gyermekeiket is. Viszont szeretnék, hogy ha a cigány hagyományok, értékek nem kallódnának el, s az óvodába járó gyerekek megismerhetnék. Nyitvatartási időnk megváltozása, az óvoda tagintézménnyé válása, és a szülők kérése, hogy gyermekük megismerhessék a cigány kultúra hagyományait, indokolta, hogy a cigány kisebbségi kulturális program magyar nyelven programot bevezettük óvodánkban. Ebben helyet adtunk, segítjük saját hagyományaik megismerését, ápolását is. A családnak és az óvodának együttesen ható ereje van a gyermek fejlődésére. Szeretnénk a családi nevelés jó példáját folytatni, kiegészíteni intézményes nevelésünkkel. Munkatársaimmal együtt fontosnak tartottuk, hogy a gyermekek igényeit a lehetőségeinkhez mérten maximálisan kielégítsük. Szeretnénk óvodánkban egy boldog gyermekkort biztosítani a gyermekek számára, hiszen ismerjük családi körülményeiket és tudjuk, hogy otthon nem minden gyermek számára adottak a feltételek ehhez. A gyakorlat által megerősített és az elképzelt tartalmi munka színvonalas fejlesztése érdekében nevelőtestületünk akarata egységes. Legfontosabb számunkra, hogy a jövőben elégedettek legyenek a partnereink a munkánk minőségével.
18
ERŐFORRÁSAINK
VI.
6.1. Igali Margaréta Óvoda A gyakorlat által megerősített és az elképzelt tartalmi munka színvonalas fejlesztése érdekében nevelőtestületünk akarata egységes. Helyi nevelési programunk eredményes megvalósításához elengedhetetlen a feladatok elvégzését szolgáló feltételek megléte. Ennek feltérképezését segíti a meglévő erőforrások analízise. Ez magába foglalja: Feltételrendszerünk helyzetelemzését A meglévő és a jövőre koncentráló gondolkodás és szemléletmódunk továbbfejlesztését Az erőforrások meghatározói Külső erőforrások Az igénylők és igények: Gyermekadatok Várható tendenciák a gyermeklétszám alakulásában Az óvodába járók szociokulturális háttere A gyermekek fejlettségi szintje Fenntartói lehetőségek és elvárások
Belső erőforrások Az óvoda nevelőtestületének, technikai állományának szakmai kapacitása.
Az óvoda tárgyi és eszközbeli feltételei: Épület, felszereltség Berendezés: - játékeszközök - a tanulás eszközei - könyvtárállományunk Többletbevételi formák, forrásbővítés
6.1.1. Külső erőforrások Megtörténtek a körültekintő felmérések arról, hogy az óvoda-felhasználóknak: szülőknek, gyermekeknek, fenntartónak mire van igényük, szükségletük. Saját összeállítású kérdőívvel dolgoztunk. A gyermekek összetételénél emelkedő tendenciát mutat a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma. A szegények létszámának növekedése az eddigieknél is nagyobb felelősséget kíván az óvodától, mint a különbözőségek elfogadását, tiszteletben tartását és kompenzációt a hátrányok kiegyenlítésére. A hátrányos helyzet hátterében a nyelvi hátrány potenciálisan egy a sok közül, a korlátozott kódot beszélő gyermekek kommunikációja, normakialakítása különbözőségeket mutat, s ezek hatással lehetnek a gyermek sorsára.
Három éve Integrációs Pedagógiai Programmal dolgozunk. 6.1.1.1. Az igénylők köre Óvodánkat igénybe vevők családjaink zöme településünkön él, de még négy másik közeli községből is vannak bejáró gyermekeink. Ellátott közoktatási feladatok Óvoda
Ellátott gyerekek/tanulók száma
2008/2009 tanév 70
2009/2010 tanév 84
2010/2011 tanév 88
19
2011/2012 tanév 85
2012/2013 tanév 70
Az óvoda programunk tekintettel van a hátrányos/halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekre, a feladat ellátásában, a nevelésben különös figyelmet fordít erre a területre. 6.1.1.2. Az óvodába járók szociokulturális háttere Tanév
Összlétszám
Hátrányos helyzetű
Halmozottan hátrányos helyzetű
2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011/2012 2012/2013
70 84 88 85 70
38 50 58 56 45
10 15 18 23 24
Átmeneti és tartós állami nevelésbe vettek -
A gyermekek összetételénél emelkedő tendenciát mutat a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma. Ez adódik a családi kapcsolatok fellazulásából, az egyre erősödő gazdasági nehézségekből, társadalmi ellentmondások és feszültségek fokozott felszínre kerüléséből, az értékrendszer válságából. Az anyagi javak megteremtése, az életszínvonal szinten tartásának kényszere egyre több energiát követel a szülőktől. A családban háttérbe szorul az odafigyelés egymásra, a szeretetteljes bánásmód. A családok szociokulturális helyzete különböző mértékben, de alacsony színvonalú. Magyarázza ezt a szülők alacsony iskolázottsága, lakáshelyzete, kereseti viszonyok, munkanélküliség, környezeti hatások. Területükön a nagycsaládosok zöme halmozottan hátrányos helyzetben van. A hátrányok a gazdasági nehézségekből, életmódbeli szokásaikból, alacsony műveltségből, nyelvi kultúrájuk alacsony színvonalából és a családtervezés hiányosságaiból fakad. Gyermekeik többsége ingerszegény környezetben él. A családokban a szociális problémák mellett a szülők kulturálódási szokásainak hiányossága, a művelődés iránti igénytelensége is befolyásolja a gyermekek közötti fejlődési különbségeket. A gyermekek személyiségének fejlődését az otthoni nevelési ártalmak is veszélyeztetik. A sajátos nevelési igényű, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek integrált oktatása, a másság elfogadtatása, a más kultúrák megismertetése, az Igali óvodában fontos feladat. A szülők iskolai végzettsége Iskola
Apa
Anya
8 általános iskola
33.3 %
44.4 %
Szakmunkásképző
41.6 %
22.2 %
Érettségi
19.4 %
30.5 %
Főiskola
5.5 %
5.5 %
Egyetem
2.7 %
-
A családok lakáshelyzete Nagyszülőkkel közös családi ház Önálló családi ház Társasház Albérlet Szükséglakás
27.7 % 61.1 % 2.7 % 8.3 % 16.6 %
20
Családi viszonyok Elvált, egyedül neveli gyermekét Vannak problémáik, de megoldhatók Szilárd a kapcsolatuk Szilárd, harmonikus a kapcsolatuk
16.6 % 33.3 % 13.8 % 38.8 %
Kereseti viszonyok Munkanélküli Rokkantnyugdíjat kap Két keresettel rendelkezik
42.85 % 8.57 % 48.57 %
Környezeti hatások Ingerszegény a gyermek környezete Inger-gazdag a gyermek környezete Átlagos
68.57 % 10 % 21.43 %
A táblázatokból minden vizsgált területen kitűnik, hogy óvodásaink családjainak szociokulturális helyzete különböző mértékben, de alacsony színvonalú. Magyarázza ezt a szülők alacsony iskolázottsága, lakáshelyzete, kereseti viszonyok, munkanélküliség, környezeti hatások. Az összegyűjtött adatok igazolják a leírtakat. A veszélyeztetett és hátrányos helyzetűek aránya növekszik. Területünkön a nagycsaládosok zöme halmozottan hátrányos helyzetben van. A hátrányok a gazdasági nehézségekből, életmódbeli szokásaikból, alacsony műveltségből, nyelvi kultúrájuk alacsony színvonalából és a családtervezés hiányosságából fakad. Magas a csonka családban felnövők száma is. Sok családban a családfő nem rendelkezik állandó munkahellyel, alkalmi munkából igyekszik eltartani a családját. Magas azoknak a szülőknek a száma is, akik 8 általános iskolát, vagy még azt sem végeztek, szakképzettséggel nem rendelkeznek, így elhelyezkedési gondjaik vannak. Sajnos ez a tendencia erősödni fog az elkövetkező évek társadalmi, gazdasági törekvései miatt. Gyermekeink többsége ingerszegény környezetben él. A családokban a szociális problémák mellett a szülők kulturálódási szokásainak hiányossága, a művelődés iránti igénytelensége befolyásolja a gyermekek közötti fejlődési különbségeket. A gyermekek személyiségének fejlődését a nevelési ártalmak is veszélyeztetik. Az érzelmi kapcsolatok hiánya a legszembetűnőbb, a családon belüli érzelmi kapcsolatot a tárgyi, anyagi gondok szorítják háttérbe. Nevelési szokásaikban még lényeges szerepet kap a durvaság, a verés. Sajnos a büntetésnek ezt a módját sokszor alkalmazzák, szerintük ez a leghatásosabb, és az általuk kívánt hatást így érik el a leghamarabb. Nincs idejük, sem türelmük a gyermekük nevelésére. Egyre több olyan család van, akik az anyagi javak megszerzésének lehetőségét előnyben részesítik a gyermekekkel történő foglalkozással szemben. Megrövidül az-az idő, amelyet a családtagok együtt töltenek. A családban csak az esti órákat töltik együtt a gyermekekkel. Egyre kevesebb idő jut a közös beszélgetésekre, a gyermekekkel való foglalkozásra, – pedig ezek a kölcsönös megismerés mellett, mással nem pótolható pozitív élmények forrásai lehetnek. Nagyon sok nevelési hiba, ill. az ebből adódó magatartási zavar oka lehet a szülők személyiségében megmutatkozó nemkívánatos személyiségjegyek sora. Ilyenek lehetnek: türelmetlenség, ingerlékenység, durvaság, deviancia, elhanyagoló nevelés, az életkori és egyéni sajátosságok szem elől tévesztése, kényeztetés stb.
21
A családban alkalmazott másik nevelési módszer az elnézés: mindenre rá tudja a gyermek beszélni szüleit, szó nélkül elnézik, hogy neveletlen, kezelhetetlen. Eljárásukban több az érzelmi büntetés, mint a jutalom. De nem feledkezhetünk meg azokról sem, akik a családban emberi kapcsolatot építenek ki a gyermekekkel, és a család tagjai osztoznak egymás örömében, gondjaiban. Az otthon meleg, bensőséges hangulata nyújt a gyermekek számára védelmet és nyugalmat. Keresik a lehetőséget a gyermekek képességének fejlesztésére is. A szülők speciális szolgáltatás iránti igénye Pszichológus Fejlesztő pedagógus Gyógypedagógus Logopédus Egyéb
30 % 54 % 20 % 54 % 36 %
A szülők igényeinek megfelelően, már évek óta óvodánkban, helyben végzi tevékenységét logopédus, fejlesztő pedagógus és pszichológus. 6.1.1.3. A gyermekek fejlettségi szintje Mozgásfejlettség: A páros lábon való szökdelés még 4-5 éveseknél is gondot jelent, ahogy még az egy lábon való egyensúlyozás nagycsoportban. A domináns kéz megerősödése, használata még nagycsoportban is problémát jelent néhány gyereknél. Labdakezelésük kezdetleges, általában a finommozgás és szem-kéz koordinációt igénylő feladatban bizonytalanul teljesítenek. (középső csoportban, 4-5 évesek is). Testséma fejlettség: Óvodába kerüléskor a főbb testrészeket és érzékszerveket ismerik. A test elülső, ill. hátsó rajzának képzete hiányos, részben alakult ki. Az irányok adásánál a végrehajtás még többször bizonytalan. A jobb és bal oldalt gyakran összetévesztik. Értelmi fejlettség: Beérkezéskor az alapszínek ismerete is hiányzik, a formák azonosítása tulajdonságuk szerint hozzávetőleg megtörténik. Az időrendiséget segítséggel felismerik, az ok-okozati összefüggések felismerése nem minden esetben valósul meg Finommotoros koordináció fejlettsége: 3-4 évesek ceruzafogása kezdetleges, rajzuk kivitelezése lassan fejlődő, a gyerekek egy részénél részletekben gazdag. A részletgazdagság a gyerekek fejlettségétől függően változó. Nyelvi kifejezőkészség: Sok az élettani beszédhibás, és egyre több a megkésett beszédfejlődésű, és magát kifejezni képtelen, „szavakban” beszélő gyermek. Képolvasásukra a tárgyak felsorolása jellemző, néhányan azonban egyszerű cselekvéseket is megneveznek. Szövegvisszaadásuk a lényeg rövid megfogalmazására korlátozódik. Azok a gyerekek, akikkel otthon nem beszélgetnek eleget, észrevehetően lemaradnak társaiktól, szókincsük, kifejezőkészségük tekintetében. Egyszerű utasításokat nem értenek meg, akadozva tudják csak kifejezni magukat. Néhányan képesek csupán összefüggően mesélni élményeikről. Évente 30-35 gyermek szorul logopédiai kezelésre. Szociális fejlettség: Kapcsolatteremtésükre az elfogadás és a visszahúzódás a jellemző, bár néhányuknál a kezdeményezés is megjelenik. Van néhány olyan gyermek, akinek a nap folyamán szüksége van az egyedüllétre, a magányos tevékenykedésre. Van kezdeményező, sikeresen együttműködő és néhány társaihoz alkalmazkodó gyermek. Igen sok a nyugtalan, erőszakos, agresszív, magatartás zavaros, társaihoz alkalmazkodni képtelen gyermek.
22
Feladatvégzésnél a gyerekek többsége szétszórt, kitartásra nem képes. Nagy részük személyi kontaktust igényel és követel. Munkatempójuk átlagos, de vannak lassú gyerekek is. Minden csoportban sok a nehezen nevelhető, kevésbé irányítható gyermek. 6.1.1.4. A fenntartó hozzáállása és elvárása Lehetőségeitől függően támogató, megfelelő energiával gondoskodik az intézményünk fenntartásáról. A fenntartó értékeli a kitűzött célok és meghatározott feladatok végrehajtását, szakmai munkánk eredményességét. Új feladatok megállapítása esetén biztosítja a feltételeket. Az Alapító Okiratban szereplő speciális feladatokat támogatja és ennek finanszírozását vállalja. 6.1.2.
Belső erőforrások
6.1.2.1. Személyi feltételeinek Óvodánk 3 csoporttal működő, 90 férőhelyes intézmény. Főiskolai végzettséggel rendelkezik mind a hét óvodapedagógus. Az óvodavezető és vezető-helyettes szakvizsgát szerzett, ezen kívül még két pedagógus rendelkezik szakvizsgával, közülük egy fejlesztő óvodapedagógusi képzettséggel. Érdeklődésünket, beállítódásunkat tekintve jól kiegészítjük egymást. Az együtt töltött évek alatt összegyűlt tapasztalatok, közös élmények, a munkával járó erőfeszítések és szakmai sikerek egymáshoz ragaszkodó, együttműködő, innovatív közösséget formáltak. Jellemző a testületre az újszerű ismeretátadási formák keresése, az óvónői személyiség kibontakozásának preferálása, az új nevelési módszerekkel való próbálkozások. Emberi kapcsolatainkra a nyíltság, az egyenesség és egymás elfogadása a jellemző. Nevelőtestületünk légköre nyugodt, derűs. Lehetőséget biztosítunk az önállóságra, a kezdeményezésekre. A különbözőségeket, a másságot elfogadjuk, tiszteletben tartjuk, az egyéni értékek pozitív irányú megközelítését erősítjük. Óvodapedagógusainkra jellemző az önképzés, továbbképzés, a szaktudás megújítására való törekvés. Nevelési gyakorlatunk alapja a gyermekszeretet, a harmonikus, nyugodt, családias, egymásra odafigyelő, segítő, támogató, érzelmi biztonságot nyújtó, pozitív tulajdonságokat erősítő óvodai élet. Fontosnak tekintjük a játék elsődlegességét, a játékra alapozva szervezzük a gyermekek igényeihez, életkori sajátosságaihoz igazított tevékenységeket, tapasztalatszerzéseket. Testületünk önálló gondolkodású, tenni akaró pedagógusokból áll. Régen „csoportot” neveltünk, ma már egyértelmű számunkra, hogy egyéniséget fejlesztünk, melyhez feltétel a részünkről az alapos, egyéni gyermekismeret. Óvodánkban valamennyi felnőttre jellemző a feltétel nélkül elfogadó, befogadó gyermekszeretet. Azon munkálkodunk, hogy gyermekeink teljes személyiségét fejlesszük. Ezt úgy kívánjuk elősegíteni, hogy közben tekintettel vagyunk az eltérő adottságaikra, képességeikre, szokásaikra, érésbeli különbségeikre, a családok értékrendjének sokféleségére. Folyamatosan képezzük magunkat tanfolyamokon, továbbképzéseken, hogy eleget tudjunk tenni a gyermekek és szülők igényeinek. A szakszerű fejlesztések során a korszerű óvodai programokról a kompetencia alapú nevelésről tájékozódtunk, többféle módszertani képzést végeztünk, módszertani kultúránkat gazdagítottuk. Megismerkedtünk a kompetencia alapú óvodai programcsomagokkal, részt vettünk önismereti személyiségfejlesztő képzéseken, ismereteket szereztünk a matematika tanulás zavaraihoz, a művészeti neveléshez, a logopédiához, a mozgásfejlesztéshez, az egyéni képességfejlesztéshez. Vezetőképző tanfolyamokon is részt vettünk és a drámapedagógia alapjait is elsajátította egy-egy óvodapedagógusunk. Nevelőmunkánkat 3 szakképzett dajka segíti. Az igali óvoda szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelem gazdag, ahol a gyermekközpontúság úgy jelenik meg, hogy kibontakozási és önmegvalósítási lehetőséget ad a gyermekeknek. A gyermekek családias, nyugodt, derűs légkörben élnek. Különböző életkorú, képességű, fejlettségű és kultúrájú gyermekek együttnevelésével mintát adunk a másság tiszteletére, a toleranciára és egymás megbecsülésére. A nevelőmunkánk során a múlt értékeinek megismerésével, tiszteletével új értékek teremtésére törekszünk, a partnerkapcsolatok erősítésével az óvoda nyitottságát és hatékonyságát biztosítjuk. A
23
halmozottan hátrányos helyzetben lévő gyermekek fejlesztése, felzárkóztatása a Nevelési Tanácsadó, a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és a Beszédvizsgáló Szakértői Bizottság szakvéleményei alapján történik, külső (logopédus, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, pszichológus) és belső (logopédus, óvodapedagógusok) szakemberek segítségével. A csoportok szervezési elvét a homogenitás, vagyis a közel azonos életkorú gyermekek közössége jellemzi (kis-, középső-, nagycsoport). Megvalósulását azonban befolyásolja az óvodába jelentkező gyermekek életkora, létszáma, illetve az iskolába távozó gyermekek létszáma. Óvodánk felnőtt közösségének létszáma: 14 fő A program alkalmazásának személyi feltételei: Vezető óvónő, akinek szerepköre alapvető, általa biztosítható a feladatkörök ellátása, az információ áramlása, a korrekció folyamatossága, kiszámíthatósága. Felelős: egy meghatározott csoport célkitűzéseiért, a célok megvalósításának segítéséért, a munkafolyamatok irányításáért, szervezéséért, a pedagógusok képzéséért. Az intézmény élén állva irányítja és koordinálja az ott folyó munkát, személyében felel a meghozott döntésekért. Vezeti az intézmény szakmai életét, szervezeti tevékenységét, gazdálkodását. Előmozdítja a szervezeten belüli haladást, a beosztottak fejlődését. A vezető és helyettes munkamegosztás alapján végzi a hagyományos feladatait: pedagógiai, szakmai, munkáltatói, tanügy igazgatási, gazdasági, ügyviteli, munkavédelmi, gyermekvédelmi területen. A program letéteményese még csoportonként 2 fő felsőfokú végzettségű óvodapedagógus, akik elhivatottságot éreznek, kitartóak a munkavégzésben, a feladatok megvalósításában, akik képesek több energiát fektetni a nevelési folyamat tervezésében, ismerik önmagukat és képesek a társaikkal való szoros együttműködésre. A nevelőtestület összetétele: Óvodavezető Óvodavezető helyettes Csoportok számától függően 7 fő óvodapedagógus (ebből 1 fő óvodavezető, 1 fő óvodavezető – helyettes) Logopédus, gyógypedagógus Külső tagok: utazó logopédus Törzstag: 7 fő
24
Sorszám
Feladatkör
Iskolai végzettség, szakképzettség
1.
óvodavezető
Főiskola Óvodapedagógus Közoktatási vezetői, szakvizsga
2.
Óvodavezető-helyettes
Főiskola óvodapedagógus vezető óvodapedagógus szakvizsga
3.
óvodapedagógus
Főiskola Óvodapedagógus Közoktatási vezetői, szakvizsga
4.
óvodapedagógus
Főiskola Óvodapedagógus
5.
óvodapedagógus
Főiskola Óvodapedagógus Fejlesztő óvodapedagógus
6.
óvodapedagógus
Főiskola Óvodapedagógus
7.
óvodapedagógus
Főiskola Óvodapedagógus
8.
Logopédus, gyógypedagógus
Főiskola Logopédus, gyógypedagógiai tanár
A testületünk zömmel fiatal óvodapedagógusokból áll, elhivatottak vagyunk, és törekszünk az óvodai nevelés egy-egy részterületének megújítására. Tudjuk, hogy személyünk minta a nevelésben. Tudatosan közvetítjük a művészetek tradicionális értékeit. Az óvoda tágabb környezetében is vállaljuk az ízlésformálást. Óvodánk pedagógusainak nevelői beállítottságára jellemző, hogy mindenki aktívan részt vesz az innovációs fejlesztő folyamatban. Gyermekszerető hivatástudat és nevelői tudatosság jellemez bennünket. Kapcsolatteremtő képességünk elősegíti, hogy az óvodások egyénenkénti ismeretében egészséges, mértéktartó határozottsággal dolgozzunk. A csoportpáros ill. a csoporthármas összetételét mindenkor a gyermek folyamatos szolgálata határozza meg.
25
Az óvónők és a dajkák együttműködésében a segítőkészség és az egymást tisztelő magatartás a jellemző. Fontosnak tartjuk a gyermekekre vonatkozó információk átadását. Nevelésünk fő jellemzői: a kötetlenség, a rugalmas tevékenységrendszer, a gyermeki szabadság tisztelete, nyitottság az új lehetőségek iránt, a szülőkkel való kapcsolattartás sokféle formája. Óvodánk a gyermekek érdekeit szakszerűen kiszolgáló, és a szülőket nevelőpartnerként elfogadó nevelési intézmény. A magasabb színvonalú nevelés megvalósításához a testület tagjai a korszerűbbet igénylik. Ez vezérel bennünket arra, hogy rendszeresen részt vegyünk különböző továbbképzéseken. 6.1.2.2. A továbbképzések formái: Önképzés Óvodán belüli belső továbbképzés Csoportlátogatások Nevelési, nevelőtestületi értekezletek Pedagógiai szakmai szolgáltató által szervezett Főiskolai szakirányú továbbképzés
Név: Bernáthné Korb Elvira
Főiskolai oklevél Kelte Képesítés 1986. Óvónő június 24. 2001. Közoktatási június vezető 30.
Kelte
1998. június 24. 1999. február 19. 1999. szeptember 15. 2001. november 21. 2002. április5. 2008. április 5. 2008. április 30. 2009. 12. 28.
2010. március 9.
26
Óra
Tanúsítvány Megnevezés
30 Helyi nevelési program készítése Gordon Iskola tanári eredményesség tanulása 30 Kapcsolatfejlesztő tréning 40 A számítógép alapfokú használata és szövegszerkesztés 30 Óvodai nevelési program és a gyakorlat összevetése 30 A matematika tanulás zavarai 30 Önismeret személyiségfejlesztő továbbképzés 30 A kompetencia alapú oktatási programcsomagok alkalmazása – óvodai programcsomag 30 Tanulói differenciálás heterogén csoportban
2010. 04. 13. 2010. 04. 15. 2010. 06. 24.
2010. július 7.
2011. december 13.
BorongocsKiss Veronika
2000. június 22.
30 Hatékony tanuló megismerési technikák 30 Az integrációs program bevezetése és gyakorlati alkalmazása az óvodában 30 Multikulturális tartalmak és interkulturális nevelés: az iskolai kultúra és környezet átalakítása a tanulók egyenlő lehetőségeinek és aktív részvételének biztosítása 30 A Sulinet Digitális Tudásbázis keretrendszerének és digitális taneszközeinek használata a tanítás tanulás folyamatábanalap szintű modul. 30 A drámapedagógia, mint módszer szerepe a 3-8 éves korú gyermekek komplex személyiségfejlesztésében és a közösség építésében
Óvodapedagógus
2008. április 5. 2008. április 30. 2008. május 14.
2010. 04. 15. 2010. 06. 24.
2011. december 27
30 A matematika tanulás zavarai 30 Önismeret személyiségfejlesztő továbbképzés 30 A kompetencia alapú oktatási programcsomagok alkalmazása-óvodai programcsomag 30 Az integrációs program bevezetése és gyakorlati alkalmazása az óvodában 30 Multikulturális tartalmak és interkulturális nevelés: az iskolai kultúra és környezet átalakítása a tanulók egyenlő lehetőségeinek és aktív részvételének biztosítása 30 A drámapedagógia, mint módszer szerepe a 3-8
13.
Cserné Fehér Mária
1997. június 20.
2001. június 20.
éves korú gyermekek komplex személyiségfejlesztésében és a közösség építésében
Óvodapedagógus
1998. április 17. 1998. június 24. 1999. szeptember 15. 2001. május 3.
30 Prevenció
2002. február 10.
30 Az "Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel" című alternatív program bevezetése, elméletének, gyakorlatának segítése 30 Óvodai nevelési program és a gyakorlat összevetése 66 Alapfokú Windows98, Word és Excel alapismeretek 30 Projektmenedzsment ismeretek 30 A közoktatás anyagi lehetőségeinek növelését szolgáló pályázati típusok, formák megismerése, a pályázatírás alapismereteinek elsajátítása 60 Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése 30 Az integrációs program bevezetése és gyakorlati alkalmazása az óvodában 30 Multikulturális tartalmak és interkulturális nevelés: az iskolai kultúra és
30 Drámapedagógia 30 Kapcsolatfejlesztő tréning 60 Vezetőképző tanfolyam óvodavezetők, helyettesek és munkaközösség-vezetők részére
Közoktatási Vezető
2002. április 5. 2002. április 23. 2008. január 11. 2009. november 28.
2010. 03. 11. 2010. 04. 15. 2010. 06. 24.
28
környezet átalakítása a tanulók egyenlő lehetőségeinek és aktív részvételének biztosítása 6 Óvodai szakmai nap: 2010/2011. nevelési év feladatai. Tájékoztató a jogszabályváltozásokról. Fejlesztő játékok módszertani bemutatása. 30 A drámapedagógia, mint módszer szerepe a 3-8 éves korú gyermekek komplex személyiségfejlesztésében és a közösség építésében
2010. október 12.
2011. december 13.
Puskásné Bakó Márta
2000. június 13.
Óvodapedagógus
2002. május 22. 2002. június 26. 2004. március 10. 2004. február 20. 2004. november 25.
60
2005. május 12.
30
2006. május 19. 2008. január 10.
30
2008. január 30.
30
2009. május 5. 29
30 30
30 30
30
Óvodás gyermek tevékenységei tanfolyam Minőségirányítási alapismeretek Egyéni képességfejlesztés az általános iskolában, óvodában Minőségirányítás az óvodában Az "Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel" című alternatív program bevezetése, elméletének, gyakorlatának segítése Korszerű óvodai mozgásprogram a tanulási nehézségek megelőzésére Logopédiai alapismeretek A kompetencia alapú oktatási programcsomagok alkalmazása-óvodai programcsomag "Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel" című alternatív program elmélete, gyakorlata Óvoda-iskola átmenet témakörében rendezett
Serei Zsófia
Simon Andrea
2010. július 21.
1998. június 19.
2001. január 18.
2010. 15.
04. 30
2010. 24.
06. 30
mezoregionális szakmai (IPR) műhelymunka Az integrációs program bevezetése és gyakorlati alkalmazása az óvodában Multikulturális tartalmak és interkulturális nevelés: az iskolai kultúra és környezet átalakítása a tanulók egyenlő lehetőségeinek és aktív részvételének biztosítása A drámapedagógia, mint módszer szerepe a 3-8 éves korú gyermekek komplex személyiségfejlesztésében és a közösség építésében
2011. december 13.
30
2011. december 13.
30
A drámapedagógia, mint módszer szerepe a 3-8 éves korú gyermekek komplex személyiségfejlesztésében és a közösség építésében
1999. június 3.
55
Számítógép és Internet alapismeretek
2002. április 4. 2007. január 18.
30
2008. január 10.
30
Minőségirányítási alapismeretek "Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel" című alternatív program elmélete, gyakorlata A kompetencia alapú oktatási programcsomagok alkalmazása-óvodai programcsomag Óvoda-iskola átmenet témakörében rendezett mezoregionális szakmai (IPR) műhelymunka
Óvodapedagógus
Óvodapedagógus
Vezető Óvodapedagógus
2009. május 5.
30
30
Telekesné Szabadi Judit
1999. június 15.
2005. január 28.
2010. 15.
04. 30
2010. 24.
06. 30
Az integrációs program bevezetése és gyakorlati alkalmazása az óvodában Multikulturális tartalmak és interkulturális nevelés: az iskolai kultúra és környezet átalakítása a tanulók egyenlő lehetőségeinek és aktív részvételének biztosítása A drámapedagógia, mint módszer szerepe a 3-8 éves korú gyermekek komplex személyiségfejlesztésében és a közösség építésében
2011. december 13.
30
2001. május 22. 2002. február 10.
60
Megújulás - megújítás
30
2002. április 23.
66
Az "Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel" című alternatív program bevezetése, elméletének, gyakorlatának segítése Alapfokú Windows98, Word és Excel alapismeretek
2005. május 12.
30
2009. december 28.
30
2010. március 9. 2010. április 15.
30
2010. május 5. 2010. június 24.
30
Óvodapedagógus
Óvodapedagógus, fejlesztési
31
30
30
Korszerű óvodai mozgásprogram a tanulási nehézségek megelőzésére A kompetencia alapú oktatási programcsomagok alkalmazása-óvodai programcsomag Tanulói differenciálás heterogén csoportban Az Integrációs Program bevezetése és gyakorlati alkalmazása az óvodában Az óvoda-iskola átmenet támogatása Multikulturális tartalmak és interkulturális nevelés:
2010. július 7.
30
2011. december 13.
30
Módszertani terület
az iskolai kultúra és környezet átalakítása a tanulók egyenlő lehetőségeinek és aktív részvételének biztosítására A Sulinet Digitális Tudásbázis keretrendszerének és digitális taneszközeinek használata a tanítás tanulás folyamatábanalap szintű modul. A drámapedagógia, mint módszer szerepe a 3-8 éves korú gyermekek komplex személyiségfejlesztésében és a közösség építésében
Képzések ideje (év)
A kompetencia alapú oktatási programok alkalmazása – óvodai programcsomag Önismereti személyiségfejlesztő továbbképzés A matematika tanulás zavarai „Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” című alternatív program elmélete, gyakorlata Projektmenedzsment ismeretek tréning jellegű továbbképzése közoktatási intézmény pedagógusai számára „Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” című alternatív program elmélete, gyakorlata Logopédiai alapismeretek Korszerű óvodai mozgásprogram – a tanulási nehézségek megelőzésére „Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” című alternatív program elmélete, gyakorlata Egyéni képességfejlesztés az óvodában Az óvodás gyermekek tevékenységei „Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” című alternatív program elmélete, gyakorlata Vezetőképző tanfolyam Megújulás-megújítás Gerincbetegségek megelőzése Gordon iskola – tanári eredményesség Kapcsolatfejlesztő tréning drámapedagógia Prevenció
32
2007
Résztvevő főállású pedagógusok 4 fő
2007 2007 2008
2 fő 2 fő 2 fő
2007
1 fő
2007
1
2006 2005
1 2
2004
1
2004 2002 2002
1 1 2
2001 2001 2000 1999. 1999. 1999. 1999.
1 1 3 1 1 1 1
Ajánlott kiegészítő képzések: Zenei területen: Ének, énekes játékok Népi mesterségek ismerete (szövés, fonás, fazekasság) Bábelőadói képzettség Vizuális nevelés
Óvodai munkaközösségünk célja, hogy a nevelési eredmények, a pedagógiai hatékonyság emelkedjen, fejlődjön. Tagjai a szakmai vita, beszélgetések során gyakorolják az ellenőrzést, az önelemzést, az értékelést. Tagjai elősegítik a helyes szakmai értékelést, döntést. Tevékenységük tartalmát maguk határozzák meg. Munkaközösségünk szerepe annak ösztönzése, hogy az óvodapedagógusok egymás tapasztalatait, ötleteit megismerjék, segítsék egymás gyakorlati munkáját. Megalakításánál figyelembe vettük a tagok elméleti tapasztalatait, érdeklődési körét, egy-egy szakmai feladat elvégzéséhez, a szakmai munka méréséhez, elemzéséhez, értékeléséhez, valamint a szervezet társas, szakmai kapcsolatának karbantartására alakítottuk. A közösség tagjaként valamennyien felelősséget vállalunk a közösen kitűzött célok és feladatok megvalósításáért. A szakmai munkában, munkatársi kapcsolatokban, döntéshozatal előtt őszinte, nyílt véleménnyel segítjük a gyermekek érdekeit szolgáló megoldások kialakítását. Munkaközösségünk feladata: o o o o o o o
Elméleti ismereteink elmélyítése, gazdagítása Tapasztalataink összegzése Egy-egy szakmai feladat elvégzése Szakmai munka mérése, elemzése, értékelése Egymás nevelő fejlesztő munkájának megfigyelése, értékelése, segítése A napi élet kereteiből merítve, hibáiból okulva a folyamatos fejlődés biztosítása Az intézmény partnereivel kialakított kapcsolatok karbantartása
Az óvodapedagógusi munkát a nevelés egyéb résztvevői is segítik. Csoportonként 1 fő dajka az óvodapedagógusaink munkájának közvetlen segítői. Óvodánkban minden dajka szakképzett, dajkai képesítéssel rendelkezik. A dajka az óvodai élet egészében közreműködik, a gyermekekkel közvetlen és állandó a kapcsolata. Felnőtt modellként maga is befolyásolja a nevelés légkörét, a nevelés egész folyamatát. Az óvodapedagógusok bevonják a dajkákat az erkölcsi és szociális képességek fejlesztésébe, és az egészséges életmód szokásainak megtervezésébe, elemzésébe, értékelésébe. A dajkák partnerek az óvoda szépítésében, higiéniájának megteremtésében. A fentieken túl az óvoda fűtésének ellenőrzését, rendjét, balesetmentes környezetét a karbantartó hivatott biztosítani. E munkálatokat a fenntartó által az intézménybe kihelyezett dolgozó látja el. Az esztétikus, gondozott udvar biztosításához nélkülözhetetlen a karbantartó személye. A munkálatok megszervezése és kivitelezése a vezetők összehangolt munkája alapján történik. Konyhás dolgozó feladata: étel szétosztása, darabolása; az étel melegen tartása, szükség esetén melegítése; a konyha takarítása; a konyhai higiéniai előírások betartása; Elkészíti a tízórait, uzsonnát. Pénztáros feladata: a rábízott készpénz és értékek szabályszerű kezelése, megőrzése, és az előírt nyilvántartások, elszámolások vezetése.
33
Sorszám
Feladatkör
Iskolai végzettség
Szakképzettség
1.
3 fő Dajka
Szakmunkásképző
Szakképzett dajka
2.
konyhás dolgozó
érettségi
felszolgáló
3.
Karbantartó (6 órás)
Szakmunkásképző
Mezőgazdasági gépszerelő
4.
pénztáros
érettségi
Speciális ellátást nyújtó szakemberek: az eredményes nevelőmunka ellátásához nélkülözhetetlen szerepük van a külső, speciális feladatokat ellátó szakembereknek is. Községünk háziorvosa és védőnője azok, akik rendszeresen vizsgálják, és figyelemmel kísérik a gyermekek fejlődését. A gyerekek kardiológiai, belső szervi, szemészeti, andiológiai és ortopédiai szűrővizsgálatát nemcsak az iskolába lépés előtt végzik, hanem folyamatosan az óvodába lépéstől kezdve. A logopédusunk logopédiai és diszlexia szűrés eredményei alapján az óvodában foglalkozik a beszédhibás gyerekekkel. Beszédjavítást és beszédfejlesztést végez. Gyógypedagógus feladata: a neveléshez- oktatáshoz-fejlesztéshez szükséges motivációs bázist (egyéni, közösségi) megteremteni, aktivizálni; a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez, differenciált nevelés-oktatásához alkalmas individuális módszereket, technikákat megtalálni; az egyes fogyatékosságú tanulók részvételével foglalkozásokat tervezni, irányítani; a gyermeki diagnózist pedagógiai szempontból értelmezni, annak ismeretében fejlesztési eljárásokat találni; egy adott tanítási-nevelési probléma megoldására alternatívákat adni, a foglalkozásokat eredményesen és hatékonyan vezérelni, Tudni a háttérben maradni, a tanulói aktivitást serkenteni; együttműködni szülőkkel, társadalmi partnerekkel, más szakemberekkel. Célkitűzéseink megvalósításához utazó pszichológust is alkalmazunk. A pszichológus a hátrányokkal küzdő, problematikus viselkedésű, nehezen nevelhető gyerekek nevelésében, fejlesztésében segít. 6.1.3. Az óvoda tárgyi, eszközbeli feltételei 6.1.3.2. Meglévő tárgyi feltételeink A tárgyi feltételek a helyi viszonyokat és a szűkös költségvetést figyelembe véve jónak mondhatóak. Óvodai nevelési programunk megvalósításához szükséges tárgyi felszerelések beszerzése folyamatos. Rendelkeznek a törvényben előírt helyiségekkel. Csoportszobáik berendezései és tárgyi eszközei lehetőséget biztosítanak a különböző életkorú gyerekek tevékenységéhez, gazdag, sokszínű játékeszközei lehetővé teszik, hogy minden gyermek az érdeklődésének és fejlettségének megfelelő, sokoldalú tapasztalatszerzést biztosító tevékenységet válasszon. Jól felszerelt tornatermük eredményesen szolgálja a gyermekek testi nevelését, hatékonyan segíti mozgásfejlesztő programunk megvalósítását. Tornatermünk ünnepek és egyéb rendezvények lebonyolítására is lehetőséget nyújt. Óvodaépületünket nagy, zárt udvar veszi körül, melyben árnyékot adó fák, nyíló virágok, zöld növények, örökzöldek árasztanak sajátos hangulatot. A gyermekek számára mozgásfejlesztő játékok, tornaszerek biztosítják a tartalmas játék és mozgás lehetőségét. Óvodánk a főútvonaltól távol, viszonylag csendes helyen, 3780 m2-es telken, 900 m2 beépített területtel, 2880 m2-es udvarral rendelkezik. Csoportszobáink alapterülete 58.6 m2, berendezései és tárgyi eszközei lehetőséget biztosítanak a különböző életkorú gyerekek sokszínű tevékenységéhez. Biztosítják a gyerekek számára a teret, a mozgást, az elbújás, az elvonulás lehetőségét, a babaszobát és konyhát, a mesesarkot, valamint helyet az építéshez, konstruáláshoz, barkácsoláshoz. Alacsony, gyerekmagasságú polcok,
34
ahol mindenféle tevékenységhez „kéznél” vannak az eszközök: olló, ragasztók, ecsetek, textíliák, termések, fonalak, különféle minőségű színes ceruzák, agyag, gyurma, valamint kéznél vannak a készségfejlesztő, gondolkodtató társasjátékok, képes lottók, puzzlék, kártyák, dominók. Munkajellegű tevékenységhez a gyerekek méreteihez igazodó eszközök. (seprűk, lapát, törlőkendők, étkezéshez szükséges eszközök) Zenei hangszerek, dalos játékhoz megfelelő kellékek. Az alapeszközöket kiegészítve a programunk eredményességét, hatását erősítik a következő eszközök: Egész alakot láttató tükör (a testséma fejlesztés fontos eszköze) segítségével a gyermek képet alakíthat ki önmagáról, fejlődik az „én” tudata. Mozgást fejlesztő tornaszerek, napi játékok használata: pl. Trambulin, füles labda, beltéri mászókák, bújókák. Gyermekmosdóink az egészséges életmód kialakításának esztétikus és praktikus segítői. A gyerekmagasságnak megfelelően elhelyezett mosdókagylók, tükrök, megfelelő számú kisméretű WCk motiválttá teszik a gyerekeket a tisztálkodás örömteli elvégzésére. Minden csoporthoz 32.4 m2-es öltöző tartozik. 2-3 gyermekenként elkülönített öltözőszekrények biztosítják a gyerekek egyéni felszereléseinek a helyét. Jól felszerelt tornatermünk eredményesen szolgálja a gyerekek testi nevelését, hatékonyan segíti mozgásfejlesztő programunk megvalósítását. Tornatermünk ünnepek és egyéb rendezvények lebonyolítására is lehetőséget nyújt. Könyvtárkészletünk 500 kötetes állománya a gyerekek szabadidős tevékenységét és a tanulási folyamatokat összesíti és gazdagítja. Könyvtárkészletünkben megtalálható a nemes gyermekirodalom mellett a szakirodalom is. A csoportokban, napi használatban lévő könyvek száma: 100 db Gyermekkönyvek száma: 100 db (mesés könyvek, képes könyvek, verses könyvek) Az udvaron minden csoport számára külön homokozó, füvesített kert biztosítja az optimális körülményeket. Fából készült udvari játékaink (mászókák, hinták, lengőhíd, egyensúlyozó gerenda, stb.) a nagymozgás fejlesztése mellett tartalmas udvari életet biztosítanak. Fa udvari játékkészletünket folyamatosan bővítjük. Felújításra, ill. cserére várnak babaszobáink, folyamatban van egy 150 m2-es közlekedési pálya kialakítása. Épületünk, felszerelésünk, udvarunk megfelelő színvonalának eléréséhez és megtartásához a fenntartótól idáig megkaptuk a szükséges alaptámogatást. Látva és tudva a nehéz gazdasági helyzetet, óvodánk dolgozói is állandóan keresik a takarékossági lehetőségeket. Pályázatokkal, szponzorok felkutatásával, szülői segítséggel próbáljuk gazdagítani készleteinket. Óvjuk, védjük környezetünket, eszközeinket, de a folyamatos igénybevétel hatására fokozatosan mutatkoznak az elhasználódás jelei. Tisztán látjuk, hogy kitűzött céljaink és feladataink eléréséhez az objektív feltételekben ma már láthatók a hiányosságok, pótlások megvalósítására feltétlenül szükség lesz a jövőben.
35
6.1.3.3. A játékeszközök bővítésének terve
A NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE Rajzolás, mintázás, kézimunka eszközei - Színes ceruzák, grafit ceruzák, zsírkréták, filctollak, kréták, tempera – víz – ruha - üvegfestékek, ecsetek, ecsettálak, szívószál, - Ragasztók, ragasztópisztolyok, patronok, rajzlapok, színes kartonok, fotókartonok, hajtogató papírok, krepp – papírok, hullámpapírok, celofánok, pauszpapírok, - Természetes anyagok, textilanyagok, fonalak, rafiák, agyagok, viaszok, gyurmák, gipszek, gipszöntő formák, bőr, hurkapálcikák, gyöngyök, tűzőgépek, drót, tinta, - Tűk, cérnák, madzag, gombok, ollók, gumik, szalagok, damil, szövetek, selymek, filcek, varrógép, eszköztartó kosarak, állványok, - Asztalterítők, kötények, rajztáblák, szövőkeretek, ceruzahegyezők, rezsók, tűzhelyek, fénymásolók, homok – víz asztal, tepsik, - Szakkönyvek, stb.… Mozgás eszközei - Labdák (marok – lég - kosár - füles – nagy – futball – medicil – tüske – roll -labdák), tornapadok, babzsákok, karikák, botok, szalagok, gyűrűk, hinták, ugrókötelek, bordásfalak, mászókötelek, húzókötelek, körkötelek, bóják, - Greis Waldok, Tini kondik, BADY ROLL hengerek, talp – kézformák, lejtők, téglák, Tücsök – szettek, Rotikomok, Delacato mozgásfejlesztő eszközök, Érzékelő ösvények, korongok, - Ugrószekrények, zsámolyok, dobbantók, tornaszőnyeg, filcszőnyegek, trambulinok, - Tornalapok, állványok, bújókészletek, kosárlabda gyűrűk, bordásfalak, - Ejtőernyő, gólyalábak, lépegetők, lépegető kavics - Egyensúlydeszkák, gördeszkák, billenő rácshinták, - Kapuk, kosárlabdapalánkok, Több funkciós fajátékok, - KRESZ – parkok, rollerek, kerékpárok, motorok, - Udvari medencék, CD – DVD lejátszók, magnók, kazetták, CD, DVD, - Szakkönyvek, stb.… Környező világ, matematika eszközei Szemléltető, applikációs képek, diafilmek – diavetítő, Tv, videó, hangkazetták, CD, DVD, projekttorok, vetítő vásznak, laptopok, - Emberek – állatok – növények - közlekedés világa, házi – erdei – vadonélő állatok (játék), MINIMATT készlet, érzékszervi játékok, LOGIKO, mágneses lapok, mágnesek, - Madáretetők, földgömbök, homok – víz asztalok, nagyítók, távcsövek akváriumok, kis állat ketrecek, metszetek (fa, virág …) - Közlekedési park – kerékpárok, rollerek, közlekedési táblák, - Kerti szerszámok, homok – víz asztalok, kísérletezéshez üvegcsék, kémcsövek, edények, cserepek,
36
- MINIMATT készletek, játéklapok, munkalapok, tálcák, tálak, mágneses lapok, logikai készletek, geometriai készletek, szám rudak, - Képességfejlesztő játékok, - Szakkönyvek, természeti, ismeretfejlesztő könyvek, filmek, stb.… Mese, vers, dramatikus játék - Mese – versgyűjtemények, mesekönyvek, verseskönyvek, anyanyelvi játékok, képsorozatok, mesepárnák, meseszőnyegek, - Meseláda, Bábparavánok, bábok (újbáb, síkbáb, kesztyűbáb, marionett báb), fejdíszek, jelmezek, - Videók, diafilmek, diavetítők, CD-k, lejátszók, mesekazetták, DVD, projekttorok, vetítővásznak, laptopok, - Szakkönyvek stb.… Ének – zene, énekes játék - Ritmikus hangszerek fémből, fából, természetes anyagokból (dobok, cintányérok, xilofonok, triangulumok, metallofonok, kókuszdiók, kövek stb.), más – más hangszínű és méretű csengők, csörgők, kasztanyetták, rumbafák, - Furulyák, néphagyományok kellékei, - Magnetofonok, CD – lejátszók, kazetták, CD, DVD lemezek, hanggyűjtemények, - Szakkönyvek, kották, Zenevarázs hanganyag stb.… Játéktevékenység eszközei - Építő – konstruáló játékok, gyakorlójáték, szerepjátékok eszközei, kellékei, - Különböző képességfejlesztő játékok, számítógépes játékok, (logika, problémamegoldó gondolkodás, memória, érzékelés, színérzék, kézügyesség, stb.), számítógépek, - Különböző társasjátékok, kreativitást fejlesztő eszközök és játékok - Puzzle játékok - Galériák, térelválasztók, anyagok, jelmezek, kellékek, Gyógypedagógia és logopédiai fejlesztéshez szükséges eszközök - Mozgásfejlesztést segítő eszközök: gördeszka, füles – labda, AYRES – eszközök, WESCO – eszközök - Finommotorika fejlesztést segítő játékok, speciális eszközök, anyagok - Kognitív képességet fejlesztő játékok, eszközök - Logopédiai eszközök E program a művészetek eszközeivel kíván erősebben hatni a gyerekek személyiségére, ezért a következő eszközök, játékok, tárgyak egészítsék ki a meglévő készleteket: Esztétikus meseszoba (mesesarok), puha párnák, meleg szőnyegek, meseszék, kincsesláda, bábok, könyvek, gyertyák, magnó, albumok a tanult mondókákról, versekről és a mesékről stb.
37
Hangszerek: furulya, gitár, hegedű, metallofon, dob, ritmusdob, csörgő, triangulum, cintányér, kisebb-nagyobb csengő, népi hangszerek, gyermekek és óvónők által barkácsolt ritmushangszerek, hangsíp vagy hangvilla, szimbólumok a tanult dalokról. Képalakításhoz különböző méretű rajzlapok, színes papírok, festékek, színes ceruzák, zsírkréták, pasztellkréták, filctollak, viaszkréták, fonalak, anyagok, madzagok, esztétikus eszköztároló lehetőségek, a vizuális részben a gyermeki munkáknak kialakított polc és egy olyan felület, melyre a gyermekek kitűzhetik rajzaikat. Plasztikai munkához agyag, gyurma, fadarabok, termések, magok, kavicsok, szövőkeretek, fonalak, korongozó. Esztétikus ovi galéria, ahol maximum hét alkotás állítható ki. Videó szoba, ahol maximum 8-10 gyerek kényelmesen nézhet videó felvételt, videó kamera vagy fényképezőgép. Videó és magnófelvételek, lejátszási lehetőséggel: a gyermekek önismeretéhez, zenei élményközvetítéshez, vadon élő állatok életének megismeréséhez, az óvoda ünnepeinek, hangversenyeinek, ovi-galéria eseményeinek rögzítéséhez, a felvételek többszöri megtekintéséhez. Esztétikus élősarok a természet kincseinek gyűjteményével, a gyermekek által készített egyes évszakokat tartalmazó albumaival, terráriummal, akváriummal, flóriáriummal. Az erdei óvodai programhoz hátizsák, nagyítók, kulacsok stb. Az udvaron zajtól védett részen egy pódiumszerű rész kialakítása, ahol énekes játékokat, dramatikus játékokat, bábjátékokat játszhatnak a gyerekek. Kijelölt futópálya, ahol a gyerekek a napi kocogó-futó edzéseiket tartják. Különböző kézi szerek a zenés mozgásos percekhez (labda, babzsák, kisebb-nagyobb karika, rövidebb-hosszabb szalag, bot, különböző színű kendők, zászlók). Szakkönyvek közül elsősorban a programhoz az irodalomjegyzéket ajánljuk, amit még gazdagítunk számos módszertani kiadvánnyal. Az óvoda színvilágának megkomponálása, ehhez szükséges festékek, textíliák, díszek beszerzése. Meglévő eszközkészleteinket anyagi lehetőségeinkhez mérten bővítjük, gazdagítjuk. A forrásbővítés, a lehetőségek feltérképezése, a többletbevételi formák keresése, a további hatékonyságnövelés fontos tényezője. Szponzori kör felkutatása Pályázati lehetőségek kihasználása Vállalkozók megnyerése az óvoda támogatására Jótékonysági bálok szervezése, bevételének felhasználása A családok által nyújtható segítség igénybevételé
38
6.1.3.4. Az előmunkálatok összegzése Eddigi nevelőmunkánkat az ONP alapján végeztük. A PP-kat az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készítettük el. Bevezetésre került az Integrációs Pedagógiai Rendszer (IPR) működtetése az óvodánkban, melynek elemeit már korábban beépítettük a nevelési programunkba. A pályázati lehetőségeket kihasználva vezettük be intézményünkbe a Kompetencia alapú óvodai programcsomagot. A továbbiakba ezeket a jelöléseket használjuk a program fejezeteiben: - IPR -
Kompetencia alapú oktatás
Az alternatív óvodai programok közül az „Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” című programot adaptáltuk. A program cél-, feladat- és tevékenységrendszerét megtartottuk. Szervezeti, tartalmi, módszertani vonatkozásban, intézményünkben megvalósítható, nevelőtestületünk egységesen elfogadta. A szülők elismerik nevelőmunkánk eredményeit és a jövőben is partnereink kívánnak lenni, zömmel segítik törekvéseinket. A fenntartó elvárásai összhangban vannak óvodapedagógiai elképzeléseinkkel, és a szülők igényeivel. Bízunk benne, hogy a jelenlegi színvonalat – az anyagiaktól függően – tartani, hosszabb távon növelni tudjuk. ELTÉRÉS AZ ÓVODAI NEVELÉS A MŰVÉSZETEK ESZKÖZEIVEL PROGRAMTÓL 1.
A korongozás feltételei továbbra sem adottak, helyette gyurmázás technikáját alkalmazzuk. Tervezzük a feltételek kialakítását, annak meglétekor programunk részét fogja képezni.
2.
Erdei óvoda feltételei nincsenek meg, helyette felfedező nagy sétákat teszünk a falu határában szűkebb természeti környezetünk megismerése és megóvása céljából.
39
6.2. Igali Margaréta Óvoda Somogyszili Tagóvoda 6.2.1.Az igénylők köre Óvodánkat igénybe vevők családjaink zöme településünkön él. 6.2.2. Az óvodába járók szociokulturális háttere A gyermekek összetételénél emelkedő tendenciát mutat a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma. Ez adódik a családi kapcsolatok fellazulásából, az egyre erősödő gazdasági nehézségekből, társadalmi ellentmondások és feszültségek fokozott felszínre kerüléséből, az értékrendszer válságából. Az anyagi javak megteremtése, az életszínvonal szinten tartásának kényszere egyre több energiát követel a szülőktől. A családban háttérbe szorul az odafigyelés egymás problémáira, a szeretetteljes bánásmódra. Jelenleg a gyermekeket leginkább veszélyeztető okok: elhanyagolás, hiányos és rendszertelen táplálkozás, rossz lakáskörülmények, és az ebből adódó egészségügyi és szociális gondok. Óvodásaink családjainak szociokulturális helyzete különböző mértékben, de alacsony színvonalú. Magyarázza ezt a szülők alacsony iskolázottsága, lakáshelyzete, kereseti viszonyok, munkanélküliség, környezeti hatások. A veszélyeztetett és hátrányos helyzetűek aránya növekszik. Területünkön a nagycsaládosok zöme halmozottan hátrányos helyzetben van. A hátrányok a gazdasági nehézségekből, életmódbeli szokásaikból, alacsony műveltségből, nyelvi kultúrájuk alacsony színvonalából és a családtervezés hiányosságából fakad. Magas a csonka családban felnövők száma is. Sok családban a családfő nem rendelkezik állandó munkahellyel, alkalmi munkából igyekszik eltartani a családját. A családokban egyik szülő sem rendelkezik állandó munkahellyel, szociális segélyből és családi pótlékból élnek. Magas azoknak a szülőknek a száma is, akik 8 általános iskolát, vagy még azt sem végeztek, szakképzettséggel nem rendelkeznek, így elhelyezkedési gondjaik vannak. Sajnos ez a tendencia erősödni fog az elkövetkező évek társadalmi, gazdasági törekvései miatt. Gyermekeink többsége ingerszegény környezetben él. A családokban a szociális problémák mellett a szülők kulturálódási szokásainak hiányossága, a művelődés iránti igénytelensége befolyásolja a gyermekek közötti fejlődési különbségeket. A gyermekek személyiségének fejlődését a nevelési ártalmak is veszélyeztetik. Az érzelmi kapcsolatok hiánya a legszembetűnőbb, a családon belüli érzelmi kapcsolatot a tárgyi, anyagi gondok szorítják háttérbe. Megrövidül az-az idő, amelyet a családtagok együtt töltenek. A családban csak az esti órákat töltik együtt a gyermekekkel. Egyre kevesebb idő jut a közös beszélgetésekre, a gyermekekkel való foglalkozásra, – pedig ezek a kölcsönös megismerés mellett, mással nem pótolható pozitív élmények forrásai lehetnek. Nagyon sok nevelési hiba, ill. az ebből adódó magatartási zavar oka lehet a szülők személyiségében megmutatkozó nemkívánatos személyiségjegyek sora. Ilyenek lehetnek: türelmetlenség, ingerlékenység, durvaság, deviancia, elhanyagoló nevelés, az életkori és egyéni sajátosságok szem elől tévesztése, kényeztetés stb. A családban alkalmazott másik nevelési módszer az elnézés: mindenre rá tudja a gyermek beszélni szüleit, szó nélkül elnézik, hogy neveletlen, kezelhetetlen. Eljárásukban több az érzelmi büntetés, mint a jutalom. De nem feledkezhetünk meg azokról sem, akik a családban emberi kapcsolatot építenek ki a gyermekekkel, és a család tagjai osztoznak egymás örömében, gondjaiban. Az otthon meleg, bensőséges hangulata nyújt a gyermekek számára védelmet és nyugalmat. Keresik a lehetőséget a gyermekek képességének fejlesztésére is. Intézményünk összetételét a magyar és cigány gyermekek alkotják. Ebből fakadóan a cigány kisebbség óvodai nevelésének irányelve alapján – a cigány kisebbség számára –külön kiegészítő nevelési programmal is rendelkezünk. Mivel az etnikum aránya magas, ezért nagy hangsúlyt fektetünk a cigány gyermekek 3 éves kortól történő be óvodázására. Figyelünk folyamatos és rendszeres óvodába járásukra. A lehetőségekhez mérten törekszünk a hátrányok kompenzálására
40
6.2.3. A gyermekek fejlettségi szintje Mozgásfejlettség: A páros lábon való szökdelés még 4-5 éveseknél is gondot jelent, ahogy még az egy lábon való egyensúlyozás nagycsoportban. A domináns kéz megerősödése, használata még nagycsoportban is problémát jelent néhány gyereknél. Labdakezelésük kezdetleges, általában a finommozgás és szemkéz koordinációt igénylő feladatban bizonytalanul teljesítenek. (középső csoportban, 4-5 évesek is). Testséma fejlettség: Óvodába kerüléskor a főbb testrészeket és érzékszerveket ismerik. A test elülső, ill. hátsó rajzának képzete hiányos, részben alakult ki. Az irányok adásánál a végrehajtás még többször bizonytalan. A jobb és bal oldalt gyakran összetévesztik. Értelmi fejlettség: Beérkezéskor az alapszínek ismerete is hiányzik, a formák azonosítása tulajdonságuk szerint hozzávetőleg megtörténik. Az időrendiséget segítséggel felismerik, az ok-okozati összefüggések felismerése nem minden esetben valósul meg Finommotoros koordináció fejlettsége: 3-4 évesek ceruzafogása kezdetleges, rajzuk kivitelezése lassan fejlődő, a gyerekek egy részénél részletekben gazdag. A részletgazdagság a gyerekek fejlettségétől függően változó. Nyelvi kifejezőkészség: Sok az élettani beszédhibás, és egyre több a megkésett beszédfejlődésű, és magát kifejezni képtelen, „szavakban” beszélő gyermek. Képolvasásukra a tárgyak felsorolása jellemző, néhányan azonban egyszerű cselekvéseket is megneveznek. Szövegvisszaadásuk a lényeg rövid megfogalmazására korlátozódik. Azok a gyerekek, akikkel otthon nem beszélgetnek eleget, észrevehetően lemaradnak társaiktól, szókincsük, kifejezőkészségük tekintetében. Egyszerű utasításokat nem értenek meg, akadozva tudják csak kifejezni magukat. Néhányan képesek csupán összefüggően mesélni élményeikről. Évente 16-20 gyermek szorul logopédiai kezelésre. Szociális fejlettség: Kapcsolatteremtésükre az elfogadás és a visszahúzódás a jellemző, bár néhányuknál a kezdeményezés is megjelenik. Van néhány olyan gyermek, akinek a nap folyamán szüksége van az egyedüllétre, a magányos tevékenykedésre. Van kezdeményező, sikeresen együttműködő és néhány társaihoz alkalmazkodó gyermek. Igen sok a nyugtalan, erőszakos, agresszív, magatartás zavaros, társaihoz alkalmazkodni képtelen gyermek. Feladatvégzésnél a gyerekek többsége szétszórt, kitartásra nem képes. Nagy részük személyi kontaktust igényel és követel. Munkatempójuk átlagos, de vannak lassú gyerekek is. Minden csoportban sok a nehezen nevelhető, kevésbé irányítható gyermek. 6.2.4. A fenntartó hozzáállása és elvárása Lehetőségeitől függően támogató, megfelelő energiával gondoskodik az intézményünk fenntartásáról. A fenntartó értékeli a kitűzött célok és meghatározott feladatok végrehajtását, szakmai munkánk eredményességét. Új feladatok megállapítása esetén biztosítja a feltételeket. Az Alapító Okiratban szereplő speciális feladatokat támogatja és ennek finanszírozását vállalja. 6.2.5. Tárgyi feltételeink Nevelési programunk célkitűzéseinek megvalósításához, az alapvető eszközellátottság néhány kivételtől eltekintve biztosított. A vegyes életkorú csoport kialakítására alkalmas csoportszobákkal rendelkezünk, melyekben a gyermekek harmonikus személyiségfejlesztése a következő részletes leírásban szereplő hiányosságok ellenére is megvalósítható.
41
Az óvodai nevelés fő tevékenységformái szerint eszközellátottságunk a következő: Játék a.) Udvari játékok Óvodánk jól ellátott a különböző mozgásos játékok kiaknázása szempontjából csúszdákkal, mászókákkal. Rendelkezünk babaszobával, udvari játékeszközökkel, homokozóval. Folyamatosan pótolnunk és fejlesztenünk kell a homokozóban folyó “építkezések” tartalmasabbá tételéhez az eszközállományt. Az udvaron játszható szerepjátékok kialakításához kell biztosítanunk a szükséges eszközöket. b.) csoportszobai játékhoz Konstrukciós, építő játékhoz Megfelelő mennyiségben és minőségben állnak a gyermekek rendelkezésére a játékeszközök. Ezen a területen fejlesztésre nincs szükség, feladatunk ezeknek a játékoknak a folyamatos pótlása. Szerepjátékhoz A babaszobai eszközök szintén nagy számban megtalálhatók a csoportszobában, bővítése, újítása, fejlesztése a legfőbb feladatunk ezen a téren. Fiúk számára az építő játékoknál ismertetett eszközök, autók, kiegészítő eszközök, igényük szerinti barkácsolt játék kiegészítők biztosítják a lehetőséget a szerepjáték alakítására, tartalmassá tételére. Gyakorlójátékhoz Megfelelő mennyiségben állnak a kicsik rendelkezésére öltöztető, rakosgató, tologató játékszerek, plüss állatkák. Kevés a húzogatható játékeszköz, és az olyan játékszer, amibe maguk is beleülhetnek. Szabályjátékhoz A mozgásos szabályjátékok tartalmas, örömteli alakításához megfelelő módon tudjuk biztosítani az eszközöket a gyermekek igényei szerint játék kiegészítők készítésével, barkácsolással, a megfelelő játékkészlet felhasználásával. Az értelmi képességeket fejlesztő szabályjátékhoz fontosnak tartjuk a különböző 3-7 éves korú gyermekek részére alkalmas társasjátékok beszerzését Munka Óvodánkban dolgozó felnőttek arra törekszenek, hogy a gyermekek számára, az életkorukhoz mért munkalehetőségeket biztosítsák. Ezekhez az eszközök biztosítását az adott tevékenységek határozzák meg. A mindennapi élettel kapcsolatos munkalehetőségekhez az eszközök rendelkezésre állnak. Kerti, udvari munkák ellátásához szükséges lesz még beszereznünk a gyermekek számára megfelelő méretű szerszámokat. Tanulás A tanulási tevékenységeinkhez az eszközellátottságunk megfelelő, de vannak fejlesztésre szoruló területek is. Ezek a következők: anyanyelvi nevelés: bábkészlet felújítása folyamatosan, ujjbábok beszerzése testi nevelés: hullahopp karikák, zsámolyok, babzsákok, minden gyermek számára gumilabda, bordásfal környezet, matematika: ismeretterjesztő DVD-k beszerzése zenei nevelés: zenehallgatáshoz zenei CD-k beszerzése
42
6.2.6. Személyi feltételek
Sorszám
Feladatkör
Iskolai végzettség, szakképzettség
1.
Tagóvoda- vezető
Főiskola Óvodapedagógus Közoktatás vezető szakvizsga
Óvodapedagógus
2.
Főiskola Óvodapedagógus
Sorszám
Feladatkör
Iskolai végzettség
Szakképzettség
1.
Dajka
Szakmunkásképző
Szakképzett dajka
Továbbképzések:
Név: Gáspár Krisztina
Főiskolai oklevél Kelte Képesítés 2008.06.28 óvodapedagógus
Kelte 2011.12.13
2012. 05. 10-12.
Parti Zoltánné
Tanúsítvány Óra Megnevezés 30 A drámapedagógia, mint módszer szerepe a 3-8 éves korú gyermekek komplex személyiségfejlesztésében és a közösség építésében 30 A projektpedagógia alkalmazása hátrányos helyzetű gyermekek integrált nevelésében
1998.06.19 Óvodapedagógus 2011.12.13
2012. 02. 23-25. 2012. 05. 10-12.
43
30 A drámapedagógia, mint módszer szerepe a 3-8 éves korú gyermekek komplex személyiségfejlesztésében és a közösség építésében 30 A tehetségek felismerése és gondozása óvodától középiskoláig 30 A projektpedagógia alkalmazása hátrányos helyzetű gyermekek integrált nevelésében
6.3. Humán erőforrás szerepe Az óvodapedagógus modell szerepe Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermekek számára. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. Az óvodapedagógus és a gyermekek együttműködése „ A gyermek utánzási hajlamából következően az óvodapedagógusnak kiemelt azonosulást indukáló szerepe van. A példa a leghatásosabb nevelő erők egyike. Sok múlik azon, milyen értékeket preferál az óvodapedagógus, a környezet és azon belül elsősorban a család.” A családból hozott értékeket tiszteletben tartjuk. Azt gondoljuk, hogy a gyermek harmonikus fejlődésének alapkövetelménye abból indul ki, hogy a felnőtt- gyerek kapcsolat alapja és mintája a gyermek-szülő viszony. „A gyermek és az óvodapedagógus aktív együttműködése a felnőttől másfajta beállítódást igényel.” A kapcsolat aktív és kölcsönös. Ez a pedagógusi magatartás az önállóság, rugalmasság, helyzetfelismerés, döntési képesség meglétét feltételezi. A hangsúly az aktív kétpólusú együttműködésre kerül. A gyermek elképzelését, ötletét, véleményét, javaslatát beépítjük a fejlesztési elképzelésünkbe. Az óvodapedagógusok együttműködése A nevelőtestület együttműködése elengedhetetlen a szakmai munka színvonalának fejlesztése, fejlődése segítéséhez. Formái: Nevelőtestületi értekezletek Munkatársi értekezletek Munkaközösségek Tagóvoda szintű megbeszélések Ezen túlmenően nagyon fontos a csoportban dolgozó óvodapedagógusok együttműködése, kapcsolatuk minősége. Az óvodapedagógusok együttműködése a tervkészítés kritériuma, tekintettel arra, hogy a csoportban dolgozók együtt felelnek a nevelési program alapján tervezett munka megvalósításáért. Ennek érdekében: - A megfigyeléseiket a csoport gyermekeiről megosztják egymással, s beépítik azt a fejlesztési tervbe; - Közösen készítik el a „Csoportunk fejlődése” dokumentumot, mely 3 havi fejlesztési irányt jelenít meg; - Minden pedagógus ennek megfelelően készíti el a heti- kétheti tervét, melyek egymásra épülnek a gyermek optimális fejlődése érdekében; - Egyéb felmerülő problémák orvoslása érdekében az „óvodapedagógusok- és a dajkák együttműködése” részben megfogalmazott esetmegbeszéléseket tartanak. Az esetmegbeszélés célja: Problémás, veszélyeztetett gyermekek segítése, problémamegoldás /akár lelki, szociális konfliktusból adódó, akár teljesítményi/. A gyermekek problémáinak okai: - család, családi nevelés, a gyermek életkörülményei - a gyermek pszichés adottságai, lelki kiegyensúlyozottsága, vagy kiegyensúlyozatlansága
44
- a csoport légköre /pl: beilleszkedési probléma/ - a gyermek baráti kapcsolatai /barátok negatív hatása/ - az óvónő, a dajka és a gyermek kapcsolatai /nincs kellő szimpátia/ Az esetmegbeszélés szinterei: 1./ óvónő - óvónő - dajka /csoportszintű/ 2./ óvodapedagógus - szülő/k/ közötti 3./ fórum Óvónő-óvónő, óvónő-dajka közötti esetmegbeszélés a./ Lépései: - a probléma lényegének meghatározása - különböző leképzelések egyeztetése, megvitatása - közös célmeghatározás b./ Dokumentáció - Az esetmegbeszélés rövid leírása a csoportnaplóban /rögzíteni azt, hogy megtörtént/. c./ - Háromhavonta visszatérés a problémára, és a megtett lépések hatásának értékelése. - Ha szükséges elölről kell kezdeni a folyamatot újabb cselekvési tervvel. Az óvodapedagógusok és a dajkák együttműködése Óvodai programunk megvalósítása során a dajka munkája az óvodapedagóguséval összehangoltan működik, mert a dajkát a pedagógiai munka közvetlen segítőjének tekintjük. A dajka egyike a gyermeket nevelő felnőtteknek, aki éppúgy, mint az óvodapedagógus magatartásával, teljes lényével, beszédstílusával, öltözködésével hatást gyakorol a kisgyermekre. Ahhoz, hogy a nevelési folyamatban a dajka közvetlenül és tevékenyen részt vehessen, elsősorban arra van szükség, hogy megfelelően tájékoztassuk az óvoda és az adott óvodapedagógusok nevelési elképzeléseiről és módszereiről. Folyamatosan tájékoztatjuk őket arról, hogy a nevelési célok érdekében hogyan kívánjuk a gyermekcsoport nevelését megvalósítani. /Esetmegbeszélések./ A dajka kompetens feladatai: o o o o o o o o
Az óvoda óvó-védő funkciójának teljesítése. A gyermekekről kapott információk felettesei felé való továbbítása. Névre szóló, hitelesített munkaköri leírások önálló, szakszerű alkalmazása, teljesítése. A megszerzett ismeret és tudásanyag gyakorlati munkájába való beépítése. -, befogadó attitűdjének kiépítése. Lelki egészségének védelme. Az óvodapedagógus útmutatása alapján alkalmazza az egyéni bánásmód elvét és a differenciált módszereket. Segítse a gyermekek tevékenységét, de ne csinálja meg helyettük.
A dajka segítő szerepkört tölt be
o o o o o o o o
az óvoda alap- és kiegészítő feladatainak teljesítésében; az óvoda nevelő-személyiségfejlesztő funkciójának betöltése során; az óvoda minőségi szolgáltatást nyújtó feladatainak ellátása kapcsán; az óvoda által kitűzött minőségcélok elérésében; a gyerekek hátránykompenzálásának folyamatában; a gyerekek tehetséggondozásában; a gyerekek egyéni bánásmódot igénylő feladatellátása során; a szülőkkel való együttműködés továbblépésében
.
45
VII. AZ INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI HITVALLÁSA Óvodánk játékban nevelő, a másságot elfogadó óvoda, ahol a gyermek egyéni fejlődésének és érésének ütemében alkalmassá válik az iskolakezdésre. Valljuk, hogy a nevelés, csak derűs, meleg, elfogadó, a gyermeki jogokat maradéktalanul tiszteletben tartó környezetben valósulhat meg. Nevelőmunkánk akkor eredményes, ha a gyermekek személyiségét megismerjük, elfogadjuk, számukra érzelmi biztonságot teremtünk. Egyéniségüket, egyéni képességüket tiszteletben tartva úgy irányítjuk őket, hogy az új ismeretek befogadására alkalmasak és nyitottak legyenek. Pedagógiai Programunkban olyan tevékenységeket biztosítunk a gyermekek számára, amely kiegyensúlyozott, harmonikus személyiségfejlődést biztosít. A gyermeki személyiség kibontakoztatásához a gyermeket körülvevő személyi környezetszerepe döntően meghatározó. Nagy szüksége van a gyermeknek az érzelmi támaszt nyújtó, biztonságot adó, gondoskodó, szerető nevelői légkörre. Tudjuk, hogy a 3-7 éves gyermek természetes fejlesztő közege a játék, amelynek elsődleges szerepet kell biztosítanunk az óvodáskorú gyermek harmonikus fejlődése érdekében. Céljaink elérésének érdekében a gyermekek önállóságának, aktivitásának, differenciált fejlesztését kívánjuk biztosítani. Célunk: a világban jól eligazodó nyitott, az eredményeknek örülni tudó kiegyensúlyozott gyermekek nevelése. Ebből következő legfontosabb feladataink: - Szeretetteljes, családias légkörben neveljük és fejlesztjük gyermekeinket, ahol elsődleges tevékenység a szabad játék. - Tisztelet, mások megértése, különbözőség elfogadása. - A gyermek feltétlen őszinte szeretete. - Segítő nevelői attitűd. - Humanizmus, pedagógiai optimizmus. - Nevetés, felfedezés, csodálkozás. Valljuk, hogy gyermekeink személyiség fejlődését az egyéni képességeik kibontakoztatását spontán és szervezett élethelyzetek megteremtésével tudjuk lehetővé tenni, elősegíteni. Amennyiben valamely területen kiemelkedő teljesítményt észlelünk, lehetőséget teremtünk a tehetséggondozásra, az adott terület további fejlesztésére. Az óvoda hátránycsökkentő szerepe, a hátrányos helyzetben lévő gyermekekkel való különleges bánásmódban nyilvánul meg, (tanulásban elmaradt, elhanyagolt családból származó), amelyet elsőrangú feladataink között tartunk számon. A tanulási képességek, készségek fejlesztése, az óvodai élet egészét átszövi. Fontos számunkra, hogy az itt szerzett tapasztalatokat tudják alkalmazni a továbbiakban, az iskolai tanulás és a mindennapi élet során is. A megszerzett készségek, képességek elmélyítésével, segíteni kívánjuk az önállóság, nyitottság, kreativitás, egymás iránti tolerancia, együttműködő készség, kritikai és önkritikai érzék, problémamegoldó gondolkodás, személyiség jegyeinek kialakítását. Az érzelmi és erkölcsi nevelésünk alapozza meg a szocializációs készséget. A megalapozott szokásrend kialakításával, biztonság nyújtására törekszünk, amely támpont a gyermekeknek, s mely célokkal tölti meg a mindennapokat. Óvodai nevelésünk során gondoskodunk a gyermekek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükséges személyi és tárgyi környezet megteremtéséről. Nevelőtestületünk folyamatosan megújulni kész, a közösen kitűzött célok érdekében egységes egészként dolgozik továbbra is, számunkra fontos a minőségi munka, a partnereinkkel való tartalmas kapcsolat, az egymás munkájának megbecsülése, és az összetartozás, amely a külső szemlélő számára is példamutató. Törekszünk arra, hogy az óvoda teljes működése az intézménnyel kapcsolatban álló partnereink, megelégedésére szolgáljon.
46
VIII. GYERMEKKÉPÜNK Hiszünk abban, hogy a 3-7 éves életkor érzelmileg és értelmileg fogékony időszak kiemelkedően fontos az ÉN alakulása szempontjából. Feltételezzük, hogy minden gyermek vonzódik az élményekhez, a mesékhez, zenéhez, alkotó tevékenységekhez. Azon munkálkodunk, hogy minden gyermek számára megtaláljuk a legmegfelelőbb utat, tiszteletben tartva a saját és a család haladási irányát, ütemét. Segítjük őket, hogy megtalálják helyüket a világban, megismerjék önmagukat ahhoz, hogy képességeiket kibontakoztathassák. Gyermekképünk kialakítása során szem előtt tartjuk azt az elvet, hogy az ember egyedi, mással nem helyettesíthető szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. Olyan gyermeket szeretnénk nevelni, aki megfelelő önbizalommal rendelkező, szabadgondolkodású, nyílt, őszinte, a társadalom elvárásainak megfelelő, pozitív énképpel rendelkező. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, tudatosan kerüli a nemi sztereotípiák erősítését, elősegíti a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását Az etnikumhoz tartozó gyermekek találják meg identitásukat, ősi gyökereiket, kultúrájukat, népi hagyományaikat. Képesek legyenek meglátni a szépet és a jót. Tudatában legyenek annak, hogy értékes emberek. A velük együtt élő gyermekek ismerjék meg a népcsoport értékeit, tiszteljék a másságot, el-és befogadó közösség alakuljon ki. Pedagógiai környezetünket úgy alakítjuk, hogy a másság felé fordulás, a befogadó attitűd természetessé váljék, az óvodapedagógus, a nevelőmunkát segítő munkatársak, szülők, gyermekek számára egyaránt. Mivel a gyermek érzelmei útján ismeri meg az őt körülvevő világot, fontos, hogy érdeklődő, fogékony legyen az új ismeretek iránt, és az alapkészségek, képességek birtokában felkészült legyen tudása gyakorlatban történő alkalmazására. Kötődjön a természethez, tisztelje, és bátran alakítsa azt anélkül, hogy kárt okozna benne, tudjon csodálkozni, felfedezni. Legyen önálló és kiegyensúlyozott, viselkedése igazodjon az emberi együttélés szempontjából lényeges szabályokhoz.. Szeresse a mozgást, felnőtt korára váljon életformájává az egészséges életmód. Legyen büszke magyarságára, ismerje meg népének kultúráját, hagyományait. Óvodai nevelésünk a fentiekből kiindulva gyermekközpontú, befogadó, melyben a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, és tudatosan kerüli a nemi sztereotípiák erősítését, elősegíti a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását. Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik: nyitottak, bátran, szeretettel fordulnak a felnőttek és társaik felé. természetes módon együtt tudnak élni a különbözőségekkel, koruknak megfelelő mértékben empatikusak, szolidáris játszótársak, csoporttársak. sikeres együttműködésre képesek, tisztában vannak önmaguk értékeivel és hiányosságaival, egészséges önbizalommal fordulnak az élet kihívásai felé, tisztelik, óvják környezetüket, benne eligazodni képesek, ismerik és szeretik gyökereiket, saját és társaik kultúráját. Vonzódnak a művészeti tevékenységekhez, mind a hátrányos helyzetű, mind a tehetséges gyermek megtalálja önkifejezési formáját. Gyermekeink lételeme a játék, a humor, a nevetés. Pedagógiai környezetünket úgy alakítjuk, hogy a másság felé fordulás, a befogadó attitűd természetessé váljék, az óvodapedagógus, a nevelőmunkát segítő munkatársak, szülők, gyermekek számára egyaránt.
47
IX. ÓVODAKÉPÜNK, PEDAGÓGUSKÉPÜNK, DAJKAKÉPÜNK, SZÜLŐKÉPÜNK 9.1. Óvodaképünk Olyan óvodába kívánjuk nevelni a gyermekeket, amely biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének, nevelésének optimális feltételeit, – a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését 3. életévüktől iskolába lépésig. Ahol az óvoda betölti funkcióit: óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkciókat. Óvodánk közvetetten segíti az iskolai közösségekbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését, pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete pedig a gyermek környezettudatos magatartásának kialakítását. Olyan óvodába kívánjuk nevelni a gyermekeket, ahol a gyermek, a szülő és a munkatársak egyaránt felszabadultan, biztonságban érzik magukat. Olyan óvodát szeretnénk működtetni, ahol o a gyermeki jogok nem sérülnek; a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi; o nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását; o az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatások a gyermek személyiségéhez igazodnak o a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba való átlépés belső pszichikus feltételei; o biztosított a gyermekek harmonikus fejlődése, a hátrányok kiegyenlítődése; o a gyermekek kiegyensúlyozott nevelése, fejlődése érdekében az óvoda és a család együttműködésre kész; o alapvető az óvodában dolgozó felnőttek szakmai felkészültsége, igényes, korrekt munkavégzése. Óvodáinkban a nevelés-fejlesztés, a gyermeki szükségletek kielégítése családias, érzelmi biztonságot nyújtó, óvó-védő, gondoskodó légkörben, következetes, rugalmas szokásrendszer keretében folyik, ahol a felnőttek magatartásukkal sugározzák a feltétel nélküli elfogadást, megbecsülést, bizalmat, a szeretetteljes odafordulást, megszólíthatóságot, mely optimális feltételeket biztosít a gyermek fejlődésének és nevelésének. Alkalmazott pedagógiai intézkedéseinket, differenciált egyéni bánásmóddal, a gyermek személyiségéhez igazítjuk. Pedagógiai tevékenységrendszerünkkel, és tárgyi környezetünkkel segítjük a gyermekek megfelelő életmód, egészséges életvitel iránti igényének, környezettudatos magatartásának kialakulását. Segítjük azon személyiségvonások kifejlődését, mely alapján a gyermek megtalálja helyét az óvodai közösségben és a későbbiekben alkalmassá válik az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez. Tudatosan törekszünk az egyéni értékek kibontására, a készségek, képességek, kompetenciák kiteljesítésére komplex nevelésen keresztül, mindenekfelett a szabad játék, mozgás, a tevékenységben megvalósuló tapasztalásos tanulás módszereivel, és az egyéni képességekhez igazodó műveltségtartalmak közvetítésével. Minden gyermek számára biztosítjuk az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét, az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, nyelvi nevelését, és a multikulturális, interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. Vállaljuk az alapító okiratnak megfelelően a szakemberek által integrálásra javasolt sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését az adaptivitás és a teljesség szemléletében. A nemzeti etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek nevelésében támogatjuk a befogadás lehetőségét, a kisebbségi önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését és a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. Nagy hangsúlyt fektetünk a család, óvoda nevelőpartneri kapcsolatának, együttműködésének erősítésére, tartalmi gazdagítására.
48
9.2. Pedagóguskép Programunk sikeres megvalósítása olyan pedagógust feltételez, aki kreatív, folyamatosan megújulni képes, a nemzeti és emberi értékeket pozitívan közvetíti, együttműködő, kísérletező, toleráns, bátorító, a gyermekek szükségleteire építő, empátiára alkalmas, a szakmáért kiálló személyiségjegyekkel rendelkezik. Olyan óvodapedagógus, akire a humanizmus, a pedagógiai optimizmus, a szülők és gyermekek tisztelete, a megértő, együtt érző, elfogadó, a segítőkészséget előtérbe helyező gyermekszeretet jellemző. Olyan pedagógus, aki testileg - lelkileg egészséges, magas fokú felelősségérzet, önkritika, és türelem jellemzi. Képes a feltételek megteremtésére, képes az értékek közvetítésére. Személyisége és magatartása meggyőző és példaértékű. 9.3. Dajkakép Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak (dajkák) összehangolt munkája hozzájárul az óvodai nevelés eredményességéhez. A dajka tiszteli a gyermeket, szülőt, kapcsolataira a tapintat, az elfogadás a jellemző. Gyermekszerető viselkedésével, személyi gondozottságával, kommunikációs és beszédmintájával hat a gyermekek fejlődésére. Személyes tulajdonságaira az együttműködő képesség, tolerancia, empátia, kiszámíthatóság, példamutató magatartás jellemző. Napi munkáját áthatja a gyermekközpontú szemléletmód, a felelősségteljes gondoskodás. A tudomására jutott pedagógiai információkat titokként kezeli, nem adja tovább. Nevelési kérdésekben az érdeklődő szülőket tapintatosan az óvodapedagógushoz irányítja. A nevelőmunka feltételeinek megteremtésével, a gyermek gondozásában való együttműködésével, részvételével, a környezet rendjének, tisztaságának megőrzésével, baleset megelőzési teendőivel, közvetlenül hozzájárul az óvodában folyó nevelési munkához és a napirend feladataihoz.
9.4. Szülőkép Feltételezzük, hogy óvodánkba olyan szülő hozza gyermekét, aki programunkat, elképzeléseinket ismeri, elfogadja értékeit, a gyermeke érdekében együttműködő, érdeklődő, elfogadja a „másságot,” tevékenyen vesz részt óvodai életünkben, pozitívan viszonyul az egész közösséghez.
49
X. ALAPELVEK A társulás mindkét óvodájában érvényesülnek a különböző innovatív pedagógiai törekvések, mivel az alapprogram biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek és széles körű módszertani szabadságának érvényesülését. Az óvodai pedagógiai program az Alapprogramra épül, amelynek szakmailag összehangolt rendszere a biztosíték arra, hogy az egyes intézmények szakmai önállósága, az óvodai nevelés sokszínűsége mellett érvényesülnek azok az általános igények, amelyeket az óvodai neveléssel szemben a társadalom a gyermek érdekeinek figyelembevételével megfogalmaz. Az óvodai nevelési programunk elkészítésekor az Óvodai nevelés országos alapprogramja mellett figyelembe vettük: a) a nemzetiségi óvodai nevelésének irányelvét, valamint b) a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésével összefüggő irányelveket. A közös alapelvek azokat a mindkét tagóvodára jellemző elveket foglalja össze, melyek meghatározzák az óvodai élet céljait és feladatait. Ezek a következők: 10.1. Alapelveink o o o o o o o o o o o o o o
A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, az óvodai nevelés kiegészíti azt, miközben érvényesíti a családokkal való együttműködés során a segítség családhoz illesztett megoldásait, az intervenciós gyakorlatot. A gyermeki személyiséget tisztelet, szeretet, elfogadás, megbecsülés, bizalom és védelem övezi. Fontosnak tartjuk az egyéni adottságok és lehetőségek figyelembevételét, az arra alapozott gyermeki személyiség kibontakoztatását, a tehetség gondozását, a hátrányok csökkentését. Mindennapi gyakorlatunkban kiemelkedő jelentőséget tulajdonítunk a tapasztalatokra épülő, játékba integrált, ismeretszerzésnek, a készség-képességek fejlesztésére épülő személyes kompetenciák alakításának. Befogadó intézményként minden gyermek számára biztosítjuk a magas színvonalú és a szeretetteljes neveléshez való egyenlő hozzáférést. Nélkülözhetetlennek tartjuk a közösségi élet, az együttélés szabályainak, értékeinek, normáinak megalapozását. Megvalósul az érzelmi biztonság, otthonos, derűs, szeretetteljes légkör feltétele és mindenkor, minden helyzetben a gyermek érdekeinek figyelembe vétele, és szükségleteinek kielégítése. Érvényesül az életkorhoz és az egyéni képességekhez igazodó pedagógiai intézkedések, műveltségtartalmak közvetítésével, a gyermekek személyiség fejlődésének és egyéni képességeinek kibontakoztatása az egyéni bánásmód elve és az esélyegyenlőség előmozdítása. A sajátos nevelési igényű, valamint a cigánygyermekek nevelése során megvalósul a tolerancia, a különbözőségek elfogadásának elve, a differenciált képességfejlesztés, és a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségének megvalósítása Az óvodai nevelésünkben alkalmazott pedagógiai minden esetben a gyermeki jogok, a gyermeki szükségletek figyelembevételével szervezzük Alkalmazott pedagógiai intézkedéseinket, differenciált egyéni bánásmóddal, a gyermek személyiségéhez igazítjuk. Pedagógiai tevékenységrendszerünkkel és tárgyi környezetünkkel segítjük a gyermekek megfelelő életmód, egészséges életvitel iránti igényének, környezettudatos magatartásának kialakulását. Segítjük azon személyiségvonások kifejlődését, mely alapján a gyermek megtalálja helyét az óvodai közösségben és a későbbiekben alkalmassá válik az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez. Tudatosan törekszünk az egyéni értékek kibontására, a készségek, képességek, kompetenciák kiteljesítésére komplex nevelésen keresztül, mindenekfelett a szabad játék, mozgás, a tevékenységben megvalósuló tapasztalásos tanulás módszereivel, és az egyéni képességekhez igazodó műveltségtartalmak közvetítésével.
50
Minden gyermek számára biztosítjuk az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét, az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, nyelvi nevelését, és a multikulturális, interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: o a gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről; o a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról; o a gyermeki közösségben végezhető sokszínű – az életkornak és fejlettségnek megfelelő – tevékenységekről, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető játékról; o e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmakról, emberi értékek közvetítéséről; a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről. o A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, és a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. o A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban: migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását. o
10.2. Pedagógiai Alapelveink o
o o o o o
Szeretetteljes, befogadó, biztonságérzetet adó, érzelem gazdag, gyermekbarát óvoda megteremtése, ahol a gyermekközpontúság úgy jelenik meg, hogy gyermeki tartást, önállóságot, s ebből az önállóságból fakadó egészséges öntudatot, kibontakozási és önmegvalósítási lehetőséget, boldogságot ad a gyermeknek. A gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. Különböző életkorú, képességű, fejlettségű és kultúrájú gyermekek együttnevelésével mintát adunk a másság tiszteletére, a toleranciára és egymás megbecsülésére. Nevelésünknek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, a gyermeki jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia; a neki megfelelő gondoskodás, nevelés és az egyenlő hozzáférés biztosításával. Óvodás életkorban a nevelés eszközei közül a játék a gyermek legelemibb pszichikus szükséglete. Az óvó-védő funkcióban szem előtt tartjuk, hogy a játékra szánjuk a legtöbb időt, és ellene vagyunk minden olyan tevékenységnek, ami „óvodaidegen” és a gyermek kifáradásához, túlterheléséhez vezethet.
10.3. Kiindulási pontok: o
o o o o
A gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására törekszünk, - nyitott, rugalmas rendszerben,- mely az egyéni adottságok és lehetőségek figyelembevételével, a gyermek fejlődési üteméhez, sajátos nevelési igényhez igazítja a fejlesztést az iskolai beilleszkedés közvetett elősegítése céljából. A 3-7 éves gyermek számára a játék a legfőbb élményforrás, ugyanakkor a személyiség fejlesztésének színtere, a tanulás, a készség- és képességfejlesztés leghatékonyabb módja. Legyen modell értékű az óvoda minden dolgozójának kommunikációja, bánásmódja, a gyermek az óvodapedagógusokban és az óvodában dolgozókban társra, ha kell, természetes támaszra találjon. Minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy egyediségéhez optimálisan illeszkedő pedagógiai rendszerben a számára legkevésbé korlátozó és legkevésbé szegregált környezetben nevelkedjen, ez a gyermekek oldaláról szükséglet, a felnőttek számra kötelesség A felnőttek tetteikkel sugározzák a feltétel nélküli szeretetet, s azt, hogy
„Tisztellek Téged, fontos vagy nekem, csakis Rád figyelek, és segítek Neked, ha szükséged van a segítségemre.”
51
o
Minden gyermek ismerje és tudja meg testi, lelki, szellemi értékeit, de azt is érzékelje, hogy mik a hiányosságai. Ezt fogja fel természetesen, minden lelki feszültség nélkül.
10.4. Speciális elveink: o o o
o
o o
Befogadó nevelésünk része a multikulturális és interkulturális szemléletmód és nevelési gyakorlat kialakítása, hangsúlyosan a cigány kisebbségi kultúra, művészetek és hagyományok értékeinek megismertetése. Befogadó szemlélet kialakítása az óvoda dolgozóiban, a gyermekekben, és a szülőkben az eltérő szociális hátterű, a sajátos nevelési igényű és a cigány gyermekek iránt. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi, vagy hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, konduktor stb.) közreműködésével. A nevelésben az óvoda ismerje el a család elsődlegességét, tisztelje a szülőt. Az óvónő fogadja el a szülőt még akkor is, ha a gyermek nevelésében súlyos hiányosságokat tapasztal. Az óvodapedagógus ismerje és fogadja el a család szokás-és szabály rendszerét, s tapintatosan befolyásolja az életmód jó szokásainak alakítását. Egyéni eltéréseket toleráló, arra építő képesség fejlesztés, mely segít és alapul szolgál a teljes személyiség fejlesztéshez. Az óvodai nevelés felvállalja a halmozottan hátrányos helyzetű családok segítését. Az óvoda kiemelt figyelemmel van a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekek iránt, szorgalmazza, hogy rendszeresen járjanak óvodába, ahol szükségleteik kielégítése, gondozásuk biztosítottá válik.
A helyi nevelési programunkban a cigány gyermekek integrált nevelését, a cigány kisebbségi kulturális nevelés keretén belül felvállaljuk a Somogyszili Tagóvodában. Pedagógiai etika elve: Biztosítjuk a szülőt titoktartásról, és tiszteletben tartjuk a családok belső szokásait Az óvónői modell fontosságának elve: A 3-7 éves gyermek alapvető szociális tanulási formája az utánzás, ezért a felnőtt modell kiemelkedő jelentőségű. Az óvodapedagógus az ismeretek tapasztalati úton történő megszerzéséhez segíti hozzá a gyermeket. Megteremti annak a lehetőségét, hogy a gyermek a játékon, művészeteken az alkotó munkán, saját tevékenységén keresztül szerezhesse meg azokat az élményeket, amelyek megnyitják, és ébren tartják benne a vágyat a környező világ megismerésére, a tanulás örömének átélésére. A játék vezető szerepének elve: Fő tevékenységi forma a játék A másság elfogadásának elve: Az elfogadáson alapuló magatartás, nagyfokú tolerancia. A gyermekek őszintén elfogadják, tolerálják a sajátos bánásmódot igénylő társaikat, a gyengébbekhez való közeledés és segítőkészség természetes számukra. Olyan pedagógiai környezetet kell kialakítania az óvodának, ahol a másság felé fordulás mindenkinek természetessé válik. Az etnikai önazonosság biztosításának elve: Az óvodai nevelés biztosítja a nemzeti, etnikai kisebbség önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését. Óvoda-család együttműködésének elve: A nevelésben az óvoda ismerje el a család elsődlegességét, tisztelje a szülőt. Az óvónő fogadja el a szülőt még akkor is, ha a gyermek nevelésében súlyos hiányosságokat tapasztal. Az óvodapedagógus
52
ismerje és fogadja el a család szokás-és szabály rendszerét, s tapintatosan befolyásolja az életmód jó szokásainak alakítását. Differenciált nevelés elve: Egyéni eltéréseket toleráló, arra építő képesség fejlesztés, mely segít és alapul szolgál a teljes személyiség fejlesztéshez. Az óvodai nevelés felvállalja a halmozottan hátrányos helyzetű családok segítését. Esélyegyenlőség elve: A cigány gyermek ne érezze a hátrányos megkülönböztetést. Legyen jól szervezett és tervezett a gyermekvédelmi munka, ami az esélyegyenlőtlenség kiküszöbölését szolgálja. Előítélet mentesség elve: A gyermekeket sok türelemmel, hittel kell nevelni, hogy önmagukat megtalálva mások által megerősítve, felnőve, megtalálják helyüket a világban.
Ezek a csillogó- fekete szemű gyerekek nem maguk váltották maguknak a belépőjegyet arra az útra, amit úgy hívunk élet… Ha a szemükbe nézünk ugyanazt a sugárzást érezzük ugyanazt olvassuk ki belőlük: Itt vagyok faragj az élet során embert belőlem! Az út vállalása és megtalálása nem egyszerű… Végezzük emberi, őszinte érzésekkel, személytelenül a munkánkat, mert nem az a fontos, hogy kik hordozzák a téglát, hanem, hogy magasodjon a fal.” (Várady József tanulmányából)
53
XI. PROGRAMUNK GLOBÁLIS CÉL,- ÉS FELADATRENDSZERE Az óvodai nevelés célja az, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkenését, az életkori és egyéni sajátosságok valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is). Az óvodánkba járó (3-7 éves) gyermekek személyiségfejlesztése során az egészséges életmód alakítása, az érzelmi, az erkölcsi és a közösségnevelés, és az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása terén, pozitív elmozdulás mutatkozzék. Az óvoda funkciója: óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő 11.1. Céljaink A családi nevelést kiegészítve, a településeinken élő, különböző szociális háttérrel rendelkező 3-7 éves korú gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődését, gyermeki személyiségük kibontakoztatását elősegítsük. Célunk, hogy szeretetteljes, gyermekközpontú, a másságot különbözőséget elfogadó légkörben minden gyermek önmaga lehetőségeihez viszonyítva fejlődjön és testi, szociális, értelmi érettség terén is alkalmassá váljanak az iskolai életre. Céljaink között szerepel a tanulási zavarok megelőzése, korrekciója, a játékon és mozgáson keresztül. Az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődésének, a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítése az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. 11.1.1. Közös célok: Óvodánk tevékenységét az alábbi célok határozzák meg: A 3-7 éves gyermek eltérő fejlődési ütemének és érési jellemzőinek szem előtt tartásával a gyermeki személyiséghez igazított pedagógiai módszerek alkalmazásával, játékos keretek között alakul: o az egészséges sokoldalú személyiség, o gyermekek környezettudatos szemlélete, o a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális, értelmi érettség. o A sajátos nevelési igényű gyermekeknél érvényesülnek a gyermekeket megillető jogok, és csökkennek a sajátosságokból adódó különbségek o A tehetséges gyermek átlag feletti speciális egyéni képességei felszínre kerülnek, fejlődnek o A hátrányos helyzetű gyermekek összehangolt integrált nevelése révén, az esélyegyenlőség növekszik, az indulási hátrányok csökkennek az iskolába való átmenet, zökkenő mentesebbé válik o Minden gyermeket érzelmi biztonságban egészséges körülmények között, önmagukhoz képest fejleszteni, a sikeres iskolakezdés érdekében. o Az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló kompetenciák fejlesztése a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül. o A gyerekek környezettudatos szemléletének és magatartásának megalapozása a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül. o Biztosítani a szeretetteljes inkluzív, bizalommal teli, a gyermek érdekeit, egyéni igényeit szem előtt tartó óvodai nevelést a pozitív szocializációs folyamat kialakulását. o A gyermekek egyéni differenciált fejlesztése, az SNI gyermekek szocializációja, a HH és HHH gyermekek felzárkóztatása, a kiemelkedő képességű gyermekekkel való egyéni foglalkozás. o A különbözőségekkel szembeni tolerancia és segítő szándék belsővé tétele. o A gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése, a kreativitás előtérbe helyezése és a kompetenciaérzés kialakítása, fenntartása. o
54
11.1.2. Intézményi specifikus célok: Igali Margaréta Óvoda o o o o o o
Az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődésének, a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítése az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. Az óvodások nyugodt, élmény gazdag, harmonikus fejlődésének elősegítése a magasabb rendű érzelmek kibontakoztatásával, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével. Sokoldalú képességfejlesztés segítségével a személyiség fejlődésének biztosítása, elősegítése. A gyermekek és a művészetek közötti erős érzelmi kötődés kialakítása. Az óvodánkba járó gyermekek egyéni fejlődésében a bemeneti méréstől (óvodába lépés utáni első mérés) a kimeneti mérésig (iskolába lépés előtti utolsó mérés), pozitív irányú elmozdulás mutatkozzék A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek teljes körű be óvodázása, egyéni fejlesztéssel a hátrányok csökkentése, a szülői tájékoztatások által az óvoda-család kapcsolatának, együttműködésének fejlesztése.
Igali Margaréta Óvoda Somogyszili Tagóvoda o o
o o
o
o
A magyar nyelvű roma/cigány kulturális hagyományok megismerése, átörökítése az óvodai tevékenységekbe ágyazva Legfontosabb célunk az együttélési szokások kialakítása, amelyet az együttneveléssel szándékozunk elérni. A roma tanulók megismerkednek a többségi társadalom kultúrájával, szokásaival, ezáltal társadalmi beilleszkedésük könnyebbé válik. A nem roma tanulók megismerik a kisebbség kultúráját, jellemzőszokásait, ezáltal könnyebben befogadják őket, csökken a hátrányos megkülönböztetés mindkét fél részéről. A cigány nemzetiségű gyermekek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségének megfelelően ismerik kultúrájuk elemeit, szokásait, ezáltal erősödik identitástudatuk A cigánygyermekek nevelése 3 éves kortól kezdődően életkori sajátosságaiknak és egyéni fejlettségüknek megfelelően a kultúrájuk és hagyományaik megismerését, elsajátítását, átörökítését és fejlesztését célozza meg- igényeik szerint. Rendszeres óvodába járás mellett iskolaéretten, örömmel várják az iskolakezdést. A 3-7 éves, többségében hátrányos és etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének, a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítése szeretetteljes, gyermekközpontú, a másságot elfogadó légkörben, különös tekintettel az életkori, az egyéni sajátosságokra és az eltérő fejlődési ütemre. A sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális és értelmi érettség kialakítása úgy, hogy tudatosan építünk a cigány kultúra és a többségi kultúra közötti különbözőségekre és hagyományokra.
11.1.3. Integrációs programunkkal célunk: o
o o o o
Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény szellemében a H. H. és a H.H.H., valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek esélyegyenlőségének növelése,a hátrányok csökkentése,egyéni szükségleteiknek megfelelő speciális fejlesztése, az iskolai életmódra való felkészítése. Az óvoda körzetében élő valamennyi 3 éves, HHH gyermek be óvodázásra kerüljön Az óvoda körzetében élő valamennyi 3-7 éves HHH gyermek rendszeresen járjon óvodába, ahol megfelelő minőségű óvodáztatással, tudatos óvodai nevelő-fejlesztő munkával biztosítjuk a gyermekek iskolai sikerességét, egyenlő esélyét az iskolakezdéshez. Az óvodából iskolába menő HHH gyermekek évről-évre egyre nagyobb számban, integrált iskolai környezetben kezdjék meg általános iskolai tanulmányaikat Együttműködő partneri kapcsolat kiépítése - a szülői házzal, a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal, Szakmai és Szakszolgálatokkal, Általános Iskolákkal, Kisebbségi
55
Önkormányzattal, Civilszervezetekkel – annak érdekében, hogy a gyermekek sokoldalú fejlesztése, szociális támogatása sikeresen valósuljon meg. 11.1.4. Kompetencia alapú oktatás- célja és feladata: o o
o
Szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatása. A gyermek személyiségének alakulásában meghatározó, hogy milyen nevelési hatások érik a családjában. Ezért fontos a családok nevelési szokásainak a megismerése, közelítése az óvodai nevelési szokásokhoz. A megfelelő módon kialakított szokások és viselkedési formák a gyermek számára megkönnyítik az óvodai közösségbe való beilleszkedést. Az esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támogatások megteremtése. Figyelembe véve a gyermek egyéni állapotát, tudásszintjét. A programcsomag kiemelt gondot fordít az egyéni fejlesztésre, óvodai beilleszkedés segítésére, a szociális fejlődésre.
11.2. Feladataink o o o o o o o o o o o
A gyermekek testi, lelki szükségleteinek kielégítése, ezen belül az érzelmi, testi és értelmi nevelés megvalósítása. A gyermeki fejlődésbe vetett bizalom, mint a pedagógiai optimizmus megvalósítása, a különbözőségek elfogadása, a diszkrimináció tilalmának érvényesítése. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai nevelésében biztosítjuk a hátrányok leküzdését, az esélyegyenlőséget. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét. Megteremteni azt az inkluzív miliőt, melyben minden a gyermek biztonságban, felszabadultan tevékenykedhet, egészségesen fejlődhet. A gyermek szükségleteinek megfelelő egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés átfogó tervezése, gyermekek megismerése, fejlesztése. Szülői és más partneri igények, elvárások ésszerű megvalósítása. egyéni bánásmód differenciált képességfejlesztés és készségfejlesztés alkalmazása A gyermeki személyiség fejlődésének nyomon követése Befogadó (inkluzív) pedagógia alkalmazása
A gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak figyelembe vétele mellett, a gyermeki személyiségkibontakoztatásán keresztül, a befogadás, az esélyteremtés az esélyegyenlőségek megteremtése érdekében a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztését, különleges bánásmódot igénylő gyermekek gondozását, fejlesztését fontos feladatunknak tekintjük, ezért minden gyermek számára biztosítjuk az egyenlő hozzáférést. Óvodánkban a pedagógiai fejlesztés során, programunk kompetencia elemeket is tartalmaz, amelyek a magyar kultúra jelképrendszerét követi, és minden tevékenységi területen komplexitás jellemzi: o o o o
Tűz: (október, november, december) Víz: (január, február, március) Föld: (április, május, június) Levegő: (július, augusztus, szeptember)
56
11.2.1. Általános feladataink Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: o az egészséges életmód alakítása, o az érzelmi, az erkölcsi és a közösség nevelés, o az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. Településenként a feladatok specifikumai az alábbiakban foglalhatóak össze: Igali Margaréta Óvoda o o o o o
Az óvodások testi, lelki szükségleteinek kielégítése az erkölcsi-szociális, az esztétikai, és az intellektuális érzelmek differenciálódásával. Készségfejlesztés, pedagógiai intézkedések gyermeki személyiséghez igazítása, gyermeki szükségletek kielégítése. egyéni bánásmód differenciált képességfejlesztés és készségfejlesztés alkalmazása A gyermeki személyiség fejlődésének nyomon követése Befogadó(inkluzív) pedagógia alkalmazásával multikulturális,interkulturális nevelés
Somogyszili Tagóvoda o o o o o o o o o o o o o o o o
Ápolja és fejlessze a kisebbségi életmódhoz, kultúrához kötődő szokásokat, hagyományokat Segítse a kisebbségi identitástudat kialakulását és fejlesztését Járuljon hozzá ahhoz, hogy a cigány gyermekek az óvodai nevelés eszközei segítségével asszimilációs elvárások nélkül- képessé váljanak az iskolai feladatokra Etnikai nevelés feladata, a gyermeki közösségben végezhető sokszínű tevékenységek biztosítása, különös tekintettel a játékra, ezen keresztül az életkornak megfelelő műveltségtartalmak közvetítése. A szociális és az értelmi képességek egyéni és életkori sajátosságok szerinti alakítása, szem előtt tartva hagyományaikat, kultúrájukat. A kisebbségi óvodai nevelés az óvodás korú gyermekek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségének megfelelően a kisebbség nyelvének és kultúrájának megismerését és elsajátítását, a kulturális hagyományok átörökítését és fejlesztését szolgálja. már 3 éves kortól óvodai ellátásban részesüljenek, a családból az óvodába való átmenet segítése, a magyar nyelven folyó óvodai nevelés, kommunikáció teljessé tétele, rendszeresen járjanak óvodába, az óvodai napirend, szokások megismertetése, elfogadása, szükségleteik maximális figyelembe vétele mellett, az egészséges életmódra való nevelés kiemelt, hangsúlyos kezelése, gyermekközpontú, személyiségközpontú fejlődés segítése, fejlesztés megvalósítása a különböző tevékenységi formákban, gyermek- és családvédelem feladatainak megvalósítása (a gyermek a családban nevelkedjék, szükségleteihez igazodó nevelés, személyiségfejlődés biztosítása, hatékony együttműködés a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal) váljon értékükké az önzetlenség, az együttérzés, segítőkészség, a munkaszeretet, az igazmondás és a becsületesség, kisebbségi kultúrkincsből és az anyanemzet kultúrájából (irodalom, zene, népi játék) gyűjtött és választott tematika beépítése a projektrendszerbe.
11.2.2. Kompetencia alapú oktatás alapvető feladatai: o o o
az ismeretek a tapasztalati úton történő megszerzése élmény gazdag mindennapok megteremtése a játékon, a művészeteken, saját tevékenységeken keresztül a környező világ megismerése, tanulás örömének átélése
57
o o
a tevékenységrendszer a gyermek érdeklődésére, tapasztalataira épüljön a pedagógiai fejlesztésre a komplexitás jellemző
cselekvésére,
előzetes
tudására,
11.2.3. Óvodai Integrációs Program feladatai: o o o o o o o o
A valamilyen hátránnyal küzdő gyermek számára személyiségfejlesztő, felzárkóztató, tehetséggondozó programok szervezése. Figyelembe venni a gyermek egyéni állapotát, tudásszintjét, kiemelt gondot fordítva az egyéni fejlesztésre, óvodai beilleszkedés segítésére, a szociális fejlődésre. Fontos a családokkal való együttműködés, a családok segítése, erősítése. A közösség által elfogadott szokások, viselkedési formák kialakítás által a beilleszkedés megkönnyítése. HHH-s gyermekek beíratásának támogatása az integrációt segítő csoportalakítás a szülők munkába állását lehetővé tévő nyitvatartási idő kialakítása társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése
11.2.4. Az óvodai nevelés általános feladatai a személyiségfejlesztés területén A személyiség kialakulása hosszú folyamat. A gyerekek személyiségfejlődése során figyelembe kell venni, az egyénenként és életkoronként eltérő testi és lelki szükségleteket. Az egyénenkénti különbségeket meghatározza az egyént körülvevő más-más személyi és tárgyi környezet is. Elsődleges meghatározó szerepe a családnak van. Ezen hatásokra leginkább a spontaneitás a jellemző. A gyermekhez való viszonyulás a különböző kultúrájú családokban változó. Az óvoda már tudatosan alakítja azokat a nevelő hatásokat, amelyek a társas érintkezésekhez, együttműködésekhez szükségesek. Biztosítja a gyermekek számára az érzelmi biztonságot, családias légkört, amelyben a gyermek jól érzi magát, valamint a személyiségfejlődéshez optimális körülményeket biztosít. Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, s ennek megfelelően törekszik a gyermeki személyiség kibontakoztatására, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést. Az óvodáskorú gyermek testileg és szellemileg gyorsan fejlődik, a világot érzékszerveivel veszi birtokába, tevékenységeit érzelmei motiválják. Feladatunk az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ennek tudatában a gyermeki személyiséget a következő területeken fejlesztjük: o az egészséges életmód alakítása, o az érzelmi, az erkölcsi és a közösség nevelés, o az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. 11.2.5. Az óvodai nevelés általános feladatai az egészséges életmód alakítása területén Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Ezen belül az óvodai nevelés feladata: o a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése; o a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése; o a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése; o a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése; o az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása; o a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása; o a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása; o megfelelő szakemberek bevonásával – a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve – speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása
58
az egészséges életmód, betegségmegelőzés, valamint a biztonságos környezet szokásainak alakítása, o rendszeres mozgással az egészséges életvitel, testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése, o szükség esetén, megfelelő szakember bevonásával, speciális testi, lelki nevelés. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok kidolgozása, amelyek különösen o az egészséges táplálkozás, o a mindennapos testnevelés, testmozgás, o a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, o a bántalmazás és óvodai erőszak megelőzése, o a baleset-megelőzés, o a személyi higiéné területére terjednek, további feladatot jelentenek o A gyermek személyes belső környezetének testi, lelki szociális egészségének gondozása, környezettudatos magatartás megalapozásával az egészség fejlesztése, védelme, edzése, óvása, megőrzése o Speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása a megfelelő szakemberek bevonásával, a szülővel, óvodapedagógussal együttműködve. o A gondozás kiemelt jelentősége, nevelés kapcsolatépítés a gyermekekkel, önállóságuk fejlődésének elősegítése, együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal. o
11.2.6. Az óvodai nevelés általános feladatai az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés területén Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartásának érzelmi vezéreltsége. Elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy o a gyermeket már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék; o az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze; o az óvoda egyszerre segítse a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező törekvéseinek; o az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól. o A szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának), szokásés normarendszerének megalapozása. o Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. o A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus, az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet tölt be. o A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. o Modellértékű befogadó attitűd, a különbözőségek elfogadásának természetessé tétele a gyermekek számára. o A különbözőségek tisztelete, elfogadása, sajátosságainak megismerése, kezelése egymáshoz való alkalmazkodással, egyénhez igazított fejlesztéssel o A nemi identitás kialakulásának támogatása mellett, a tradicionális nemi szerepek határainak tágítása, a sztereotípiák merevségének oldása o
59
o
o
Az erkölcsi tulajdonságok, szociális készségek és képességek, attitűdök, azaz kompetenciák (együttműködés, önállóság, segítőkészség önkifejezés, önérvényesítés, önfegyelem, a közös értékek óvása, védelme, kitartás, akarat, feladat, szabálytudat, együttérzés, önzetlenség, figyelmesség stb.) fejlődéséhez, a szokások gyakorlásához szükséges tevékenységi és értékelési rendszer, interakciós kultúra biztosítása az értékrend megalapozása érdekében. Az erkölcsi normarendszer megalapozásában a helyi program szellemiségével összhangban kiemelten fontos értékek hangsúlyozása.
Közösségi nevelés, szocializáció - érzelmi nevelés biztosítása: Az óvodáskorú gyermek életkori sajátossága az érzelmi vezéreltség, ezért fontosnak tartjuk: o A szeretetteljes, biztonságot adó, családias légkör megteremtését. o A gyermek társas szükségletének kielégítését. o Az én-tudat és az én- érvényesítő törekvés kialakulásának segítését. o Kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálását, erősítését a társas kapcsosatokban és a másság elfogadásában o A gyermek szociális érzékenysége fejlődésének elősegítését. o A gyermekek fogadják el az egyéni, sajátos nevelési igényű társaikat. o A nehezen szocializálható illetve kiemelkedő képességű gyermekek folyamatos, egyéni fejlesztését, nevelését, speciális szakemberek bevonásával. o A közös élményekre épülő, közös tevékenységek szervezését az erkölcsi tulajdonságok erősítését. o Modellértékű befogadó attitűd, a különbözőségek elfogadásának természetessé tétele a gyermekek számára. o A különbözőségek tisztelete, elfogadása, sajátosságainak megismerése, kezelése egymáshoz való alkalmazkodással, egyénhez igazított fejlesztéssel o A nemi identitás kialakulásának támogatása mellett, a tradicionális nemi szerepek határainak tágítása, a sztereotípiák merevségének oldása o Gyermek-dajka kapcsolatban pozitív attitűd kialakítása o Önkifejező, önérvényesítő gyermeki törekvések segítése o Különbözőségek elfogadására, tiszteletére nevelés o Az erkölcsi tulajdonságok, szociális készségek és képességek, attitűdök, azaz kompetenciák (együttműködés, önállóság, segítőkészség önkifejezés, önérvényesítés, önfegyelem, a közös értékek óvása, védelme, kitartás, akarat, feladat, szabálytudat, együttérzés, önzetlenség, figyelmesség stb.) fejlődéséhez, a szokások gyakorlásához szükséges tevékenységi és értékelési rendszer, interakciós kultúra biztosítása az értékrend megalapozása érdekében o Az erkölcsi normarendszer megalapozásában a helyi program szellemiségével összhangban kiemelten fontos értékek hangsúlyozása. o Szülőföldhöz való kötődés alapjaként a gyermek ismerje meg szűkebb és tágabb környezetét o Modell értékű az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja o HHH gyermek speciális fejlesztése. Az erkölcsi-szociális érzelmek alakításának feladatai o o o o o o
Érzelmi biztonságot nyújtó, bizalmas közvetlen, szeretetteljes, nyugodt, családias légkör megteremtése, a gyermekek biztonságérzetének megalapozása. Olyan óvodai élet megszervezése, melyben sok a közös élmény, a közös tevékenység. Erkölcsi tulajdonságok megerősítése a gyermekekben, mint pl. az együttérzés, figyelmesség, segítőkészség, őszinteség, önfegyelem, pontosság, szorgalom, kitartás, állhatatosság, szabálytartás, önzetlenség, igazságosság, igazmondás. A mindennapi testi-lelki edzés lehetősége fejlessze a gyermekek erőnlétét, alkalmazkodó képességének fejlődését, testi harmóniájának kialakulását. Önmaguk és mások szeretetére, tiszteletére és megbecsülésére nevelés. A szociális érzékenység kialakítása, a különbözőség elfogadása.
60
o
o o
A gyermek-gyermek, felnőtt-gyermek viszonyában megmutatkozó pozitív érzelmi töltés segítse a konstruktív együttműködő, társas kapcsolatok kialakulását, az egészséges önérvényesítést és önértékelést. A gyermek képes legyen a környezetében lévő emberi kapcsolatokban megkülönböztetni a jót és a rosszat. A kapcsolatteremtő képességek megerősítése, mely segítse a barátkozást, s azt, hogy minden gyermek megtalálhassa helyét, szerepét a csoportban. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő gyermekek esetében megfelelő szakemberek közreműködésének biztosítása.
Az esztétikai érzelmek alakításának feladatai o o o o o o o
Az egyéni igényeket is figyelembevevő esztétikus, higiénikus gondozás elősegítése, az esztétikus megjelenés igényének fokozatos kialakítása. Harmonikus, összerendezett mozgás indirekt gyakorlása segítse elő az esztétikus, szép mozdulatok kialakulását. Az egészséges, esztétikus környezet biztosítása segítse a szépérzék kialakulását. Az ízlésformálás jelenjen meg az óvoda mindennapjaiban, a természetben, tárgyi és emberi környezetben egyaránt. A művészeti tevékenységekben biztosítsunk rácsodálkozási élményeket, hogy a gyermekekben erősödjön az élménybefogadó képesség. Az esztétikai élmények legyenek alkotói és formálói a gyermekek esztétikai ítéletének. A gyermekek legyenek képesek a tárgyi, emberi, természeti környezetben észrevenni a szépet és a csúnyát.
Az intellektuális érzelmek alakításának feladatai o o o o o
Az intellektuális érzelmek megjelenése segítse az érdeklődés felkeltését, a gyermekek tanulási vágyának kialakulását, a szűkebb-tágabb környezet nyitott, érzékeny befogadását. A gyermekek kíváncsisága, utánzási kedve fejlessze a pszichikus funkciókat: az érzékelést, észlelést, emlékezetet, figyelmet, képzeletet, gondolkodást, - különös tekintettel a kreativitás képességének megerősítésére. A kíváncsiságot felkeltő tevékenységek során szerzett tapasztalatok folyamatos feldolgozása fejlessze az egyszerű gondolkodási műveletek alkalmazását, ismeretek emlékezetben tartását. A meghitt beszélgetések erősítsék meg a gyermekek kommunikációs aktivitását, beszélőkedvét és a gazdag non verbális képességek megjelenését. Az érzelmi alapigények biztosítása – biztonságérzet, szeretetérzet, védettségérzet – segítse a gyermekeket abban, hogy érzésüket, gondolataikat szóban, mozgással vagy képi eszközökkel szabadon kifejezhessék.
11.2.7. Az óvodai nevelés általános feladatai az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása területén 1. Az anyanyelvinevelésvalamennyitevékenységiformakeretébenmegvalósítandófeladat. Az anyanyelv fejlesztése, és a kommunikáció különböző formáinak alakítása– beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel–az óvodai nevelő tevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelésközben a gyermek természetes beszéd- és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermekmeghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. 2. Az óvodai nevelés a gyermek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára– mint életkori sajátosságra–, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosít a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. 3. Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és
61
élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás– alkotóképesség– fejlesztése. Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása. Programunk lényeges része a beszéd, az anyanyelv és a kommunikáció fejlesztése, amelyek elválaszthatatlanok, és az óvodai élet egészét áthatják. A tevékenységek során a beszéd a gyermek önkifejezésének és gondolkodásának legfőbb eszközévé válik. Csak belső nyelvi fejlettséggel rendelkező emberek lesznek képesek az alap kultúrtechnikák elsajátítására. Feladatunk, hogy a kultúraátadás hatásrendszerében az óvodai nevelés módszereinek segítségével – a gyermekek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése által, a gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése során, azok különbözőtevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása közben bővüljenek megismerő (kognitív és verbális) képességeik, mint: o az egyre pontosabb, valósághű érzékelés, észlelés o a szándékos figyelem, az összpontosításra való képesség, o a valósághoz közelítő képzeleti működés, o a reproduktív emlékezet, szándékos bevésés, felidézés, o a problémamegoldó - és kreatív gondolkodás, valamint az elemi fogalmi gondolkodás, o a kommunikációs képességek. Anyanyelvi nevelés, kommunikáció – az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása: Az óvodáskorú gyermek érdeklődésére és kíváncsiságára építve feladatunknak tartjuk: A gyermekek érdeklődésének, kíváncsiságának kielégítését Lehetőség teremtését a tapasztalatok és ismeretek szerzésére a természeti, és társadalmi környezetről. A gyermek spontán szerzett ismereteinek rendszerezését, bővítését, értelmi képességeinek és kreativitásának, fejlesztését. A gyermekek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése beszélő környezettel. A beszédészlelés, beszédértés, szóbeli emlékezet fejlesztése. Szókincs (relációs és általános) gyarapítása, szófaji gazdagság megalapozása. Folyamatos, összefüggő, tiszta beszéd, nyelvi kifejezőkészség kialakítása. Nyelvi készség (társalgási, vagy kontextusos és elbeszélő, vagy összefüggő beszéd) fejlesztése. Kommunikációs (verbális, nem verbális) jelzések felismerésének, használatának gyakorlása, egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés alkalmazásával. Együttműködés a logopédussal és a családdal a megelőzés és a korrekció területén. A szociokulturális háttér figyelembe vételére épülő differenciált készség, képességfejlesztés megvalósítása. A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, valamint migráns gyermekek differenciált támogatása a magyar nyelv elsajátításában. A gyermek meglévő tapasztalataira, élményeire, ismereteire építés. A spontán szerzett tapasztalatok rendszerezése bővítése mellett ezek különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlásának biztosítása A kompetencia alapú neveléssel összhangban a párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységek tervezése, szervezése 11.2.8. Településenként a feladatok specifikumai az alábbiakban foglalhatóak össze: Igali Margaréta Óvoda o Az erkölcsi –szociális érzelmek alakításának feladatai o Az esztétikai érzelmek kialakításának feladatai o Az intellektuális érzelmek kialakításának feladatai
62
Somogyszili Tagóvoda Nevelőmunkánk során figyelembe vesszük a Nemzeti Etnikai Kisebbség óvodai nevelésének irányelveit. o Feladat a nemzetiségi kultúra, a hagyomány ápolása, továbbadása, a még fennmaradt népi énekek, mondókák, mesék, versek átörökítése, közvetítése a gyermek felé, így az identitástudat kialakítása, erősítése, illetve a „másság” korai elfogadtatása. o A gyermekek döntőtöbbsége hátrányos, halmozottan hátrányos illetve veszélyeztetett körülmények között él, ezért nagyon fontos a gyermekek megismerése, a lemaradás mértékének megállapítása. o Egyénileg és mikro csoportos fejlesztés. Az egyéni képességfejlesztés színtere - a játék gondozás (egészséges életmódra nevelés, kulturált tisztálkodási, étkezési szokások kialakítása) –érzelmi – szociális – értelmi – nyelvi nevelés területei. o A gyermekek fejlesztése, felzárkóztatása - tudatosan építve a cigány- és a többségi-kultúra közötti különbözőségekre és hasonlóságokra. o A szülőkkel való szoros kapcsolattartás, az eltérő szokás- és normarendszer elfogadása, elfogadtatása. o Az esélyegyenlőség biztosítása. o már 3 éves kortól óvodai ellátásban részesüljenek, rendszeresen járjanak óvodába o érzelmi biztonság megteremtése, a családból az óvodába való átmenet segítése, o a magyar nyelven folyó óvodai nevelés, kommunikáció teljessé tétele, o az óvodai napirend, szokások megismertetése, elfogadása, szükségleteik maximális figyelembe vétele mellett, o az egészséges életmódra való nevelés kiemelt, hangsúlyos kezelése, o gyermekközpontú, személyiségközpontú fejlődés segítése, fejlesztés megvalósítása a különböző tevékenységi formákban, o gyermek- és családvédelem feladatainak megvalósítása (a gyermek a családban nevelkedjék, szükségleteihez igazodó nevelés, személyiségfejlődés biztosítása, hatékony együttműködés a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal) o váljon értékükké az önzetlenség, az együttérzés, segítőkészség, a munkaszeretet, az igazmondás és a becsületesség
63
XII. A PEDAGÓGIAI PROGRAM RENDSZERE
A program célja
Komplex személyiségfejlesztés
Az óvodai nevelésünk feladatai
Az egészséges életmód alakítása
Az érzelmi, az erkölcsi és a közösség nevelés
Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása
Tevékenységek
Játék Verselés, mesélés Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Mozgás A külső világ tevékeny megismerése Munka jellegű tevékenységek
TŰZ
VÍZ
Fejlesztés témái FÖLD
Fejlődés várható eredménye óvodáskor végén 64
LEVEGŐ
XIII. A NEVELÉS KERETEI 13.1. Az egészséges életmód alakítása Gyermekkorban az egészségre nevelésnek az élet további szakaszaira is kiható jelentősége van, ezért az óvodai egészségfejlesztés kiemelt nevelési terület. A 3-7 éves korosztályra jellemző fiziológiai, életkori sajátosságokat figyelembe véve tervezzük a gondozási tevékenységeket, a mozgásigény kielégítésének feltételeit, az egészség védelmét. Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. A gyerekek a családi nevelés nyújtotta minta által szerzett ismeretekkel, tapasztalatokkal érkeznek az óvodába. Ezekre alapozva, ezt továbberősítve, vagy kioltva alakítjuk a testápolás, táplálkozás, öltözködés, mozgás, pihenés, levegőzés, és testedzés szokásrendszerét. Valljuk, hogy az egészséges környezet és az egészséges életmód kölcsönhatásban van, egymásra épül, és egymást kiegészíti. Ezért létfontosságúnak tartjuk a környezettudatos szemlélet és magatartás megalapozását, melynek során kiemelten kezeljük a szülők szemléletformálását is. Nagy hangsúlyt fektetünk a higiénés szabályok betartására, mint a környezet tisztántartása, portalanítása, szükség szerint fertőtlenítése, a környezeti ártalmak kiküszöbölésére. Számolnunk kell az alapvető higiéniai szokások hiányával, és a 2,5 éves gyerekek érési sajátosságával is. A gondozási feladatok ellátását a nevelés részeként értelmezzük, hisz az óvónő ennek során is hatással van a gyerekekre, bővíti ismereteiket, alakítja készségeiket, képességeiket, segíti önállóságuk megélését. Fontosnak tartjuk azonban, hogy ebben a feladatban a dajka is szorosan együttműködve az óvónővel részt vegyen. Alapvető tevékenységként tartjuk számon nevelőmunkánkban az egészséges életmód szokásainak kialakítását, ami a roma származású gyermekek esetében bizony nem elhanyagolható tényező. Ezért fontosnak tartjuk: o a tisztaság igényének felkeltését, fejlesztését, o a kulturált étkezés szokásainak tapintatos, fokozatos alakítását, o az evőeszközök funkcióinak megfelelő, helyes alkalmazását, o a helyes öltözködés megismertetését a szülőkkel, tanácsadás a célszerű öltözködéshez, tekintettel a szülők anyagi helyzetére. Alapelv: Az óvodáskorú gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése, különös tekintettel, a szociokulturális hátrányokkal érkező gyermekekre. 13.1.1. Célok: A tárgyi, személyi feltétel megteremtésével, az egészséges életmód feladatainak tudatos megvalósításával, az óvodáskor végére jellemző fejlettségi szint elérése minden gyermeknél. o Az egészséges életvitel igényének alapozása. o Egészséges táplálkozási szokások és a kulturált étkezési magatartás kialakítása. o Egészséges, edzett gyermekek nevelése. o Az egészségmegőrzés szokásainak alakítása. o A környezet higiénéjének védelmére nevelés, a természetes és mesterséges környezet óvására való készség kialakítása. o A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások, környezettudatos magatartás alapozása 13.1.2. Feladatok: o a szervezet edzése, a lelki egészség védelme o a mozgáskészség fejlesztése, az egészséges életvitel megalapozása, alakítása; o az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés a betegségmegelőzés, egészségmegőrzés szokásainak kialakítása; o az egészséges életmód eszközeinek megismertetése; o a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges - az óvoda dolgozóinak támogató és gondoskodó, óvó magatartásával-biztonságos, gyermekbarát környezet alakítása; o a szülőkkel, szakemberekkel való együttműködés kialakítása
65
o o o o o o o o o
differenciált egyénre szabott fejlesztés, különös tekintettel a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű, halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekre; a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartásmegalapozása. A mozgásigény kielégítése a szervezet edzése játékkal, szabad mozgással, szervezett testneveléssel, egyéb sok mozgásos tevékenységekkel. A gyermekbalesetek, sérülések megelőzése, balesetvédelmi oktatással, megfelelő balesetmentes környezet biztosításával. A gondozás kiemelt jelentősége, nevelés kapcsolatépítés a gyermekekkel, önállóságuk fejlődésének elősegítése, együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal. A szokás – és normarendszer közös kialakítása, összehangolt munka, azonos norma valamennyi csoportban dolgozó óvodapedagógus és dajka között A gyermek önállósági törekvéseinek segítése, támogatása, a tevékenységek szóbeli megerősítése A szülők egészségmegőrző, betegségmegelőző szokásainak megismerése, befolyásolása (szociokulturális háttér, gondozási szokások) A testápolási szokások kialakítása, különösen nagy gondot fordítunk a hátrányos helyzetű és az etnikai kisebbséghez tartozó gyerekek személyi higiéniájára
Egészségfejlesztés területei o o o o o o o o
egészséges táplálkozás higiénés szokások öltözködés pihenés-alvás testedzés, testmozgás (spontán, tudatosan szervezett mozgás, mindennapos szervezett mozgás) baleset-megelőzés betegségmegelőzés Edzés, levegőzés
Táplálkozás: A táplálkozás gyermeki szükségletet kielégítő önkiszolgáló tevékenység, melynek a szükséglet kielégítésén túl további célja a kisgyerek egészséges fejlődésének elősegítése, a korszerű táplálkozás megismertetése, és a kulturált étkezési szokások alakítása. Hisszük, hogy a legtöbb betegség kialakulásában az életmódnak, így a táplálkozásnak is meghatározó szerepe van. A gyermekek fejlődésének fontos feltétele az egészséges táplálkozás. Lehetőség szerint biztosítjuk a táplálékallergiás gyermekek étkeztetését, lehetővé tesszük integrált nevelésüket. Táplálkozási szokások felé kellő toleranciával fordulunk, kényszerítés nélkül ösztönözzük a gyermekeket az ételek megkóstolására, elfogyasztására. Az egész nap folyamán biztosítjuk a gyermekek folyadékszükségletét. Testápolás:A testápolást elsődlegesen önkiszolgáló tevékenységként értelmezzük, melynek célja a gyermek alapvető higiéniás szokásainak kialakítása, egészségének védelme, megőrzése, testének, ruházatának gondozása. A testápolással kapcsolatos teendők bemutatása, megismertetése, gyakoroltatása és folyamatos figyelemmel kísérése az elsődleges feladatunk, melyben a dajka is aktívan közreműködik. Alapja a kisgyerek és a felnőtt közötti bizalmon alapuló, elfogadó, bensőséges kapcsolat. A testápolás tartalma: tisztálkodás, vécéhasználat, zsebkendőhasználat, fésülködés, szájöblítés, fogmosás, bőrápolás, és védelem. A gyermekek egyészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozását, rendszeres és szükség szerinti tisztálkodási igényük kialakítását szolgálja. A gyermek, tisztálkodási teendőiben segítséget kap az óvodapedagógustól, valamint a dajkától, fokozatosan és folyamatosan szoktatjuk az önálló tisztálkodásra. A testápolás a gyerekek egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozását, rendszeres szükség szerinti tisztálkodásukat és tisztaságigényük kialakulását szolgálja. A személyi higiénés önkiszolgálásban maguk a gyermekek is aktívan részt vesznek, ezt minden felnőtt azonos módon
66
következetesen gyakoroltatja. Hozzászoktatjuk a gyermekeket, hogyha a kezük piszkos lesz, maguktól menjenek kezet mosni, valamint WC használat után és étkezés előtt. A gyermek megtalálhatja a jelét az öltözőben, a csoportban, a törölközőn, a fogmosó felszerelésén, a fésűjén. Minden gyermekkel megismertetjük az óvodánkban használt tisztasági eszközöket, azok használati módját. Tisztálkodási eszközeiket jellel ellátva, megfelelő magasságban helyezzük el. Mosakodás, kéztörlés, fogmosás, fésülködés, WC használatánál biztosítjuk a felnőtt jelenlétét mindaddig, míg nem biztosak a szükséges szokások sorrendjében. Természetesen a kisebbeknél több segítséget nyújtunk, de a rendszeres gyakorlás során arra törekszünk, hogy ez a készség kialakuljon a gyermekekben, és önállóvá váljanak. Állandó helyet alakítunk ki a tiszta és elhasznált papír zsebkendőnek. A gyermekeket szükségleteik jelzésére és azok bármikor történő kielégítésére szoktatjuk. Öltözködés: Az öltözködés szintén az önkiszolgáló tevékenység része, melynek célja a gyerekek öltözködésének az aktuális környezeti viszonyokhoz való igazítása, elfogadtatása, belső igénnyé válásának alakítása. A célszerű, réteges és az időjárásnak megfelelő öltözködésről igyekszünk meggyőzni a szülőket. Szükségesnek tartjuk, hogy a váltóruha mind az évszaknak, mind a napi időjárásnak feleljen meg, így tudjuk biztosítani, hogy a gyermek hőérzetének megfelelően megváltoztathassa öltözékét, amely szabad mozgásában nem akadályozza. Kényelmes, a lábfejet biztonságosan fogó, és amennyiben a szülő anyagi lehetőségei megengedik, lúdtalp vagy egyéb gerinc deformitást megelőző cipőt kérünk. Az egyéni fejlődés ütemének megfelelő differenciált segítségnyújtást biztosítunk. Az öltözködés, védekezés az időjárás változásai ellen, de egyúttal fejlesztheti a gyermek ízlését, önállóságát is. A helyes öltözködés során felhívjuk a figyelmet a kényelmes, réteges öltözködés biztosítására, amely óv a sérüléstől, biztosítja a testszellőzését, ugyanakkor tiszta, esztétikus. Hangsúlyozzuk a megfelelő cipő használatát is, amelynél fő szempontunk, hogy kényelmes, a sarok részt jól támasztó, saját, jól szellőző, hajlékony talpú legyen. Öltözködés során fokozatosan alakítjuk ki azt az önállóságot, hogy a mindenkori hőmérsékletnek megfelelő ruházatot vegyenek fel. A gyermekek önállóságának fejlődését elősegítjük a sorrendiség és szükséges technikák gyakoroltatásával. Figyelembe vesszük egyéni szükségleteiket, öltözködési tempójukat. Fontosnak tartjuk az óvodapedagógus és a dajka példáját, megjelenését. Az öltözőben található a jellel ellátott zsák, vagy polc, szekrény, stb., melybe a szülők váltóruhát, váltócipőt helyezhetnek el. Pihenés: Az ebéd utáni pihenő idejét a gyerekek egyéni igényéhez igazítjuk. A pihenéshez biztosítjuk az optimális feltételeket, a kényelmes, gyerekek méretéhez igazodó fektetőt, otthonról hozott kedves alvó állatkát, vagy kendőt, nyugalmat. A csoportszoba levegőztetésével a nyugalom, csend, félhomály, kényelmes ruházat megteremtésével biztosítjuk a zavartalan pihenést. Mesével, verssel, dallal ringatjuk álomba a gyermekeket. Kiscsoportos gyerekek az otthonról hozott, kedves, kedvenc, puha alvós játékukkal pihenhetnek. Testedzés, mozgás: A mozgás az óvodáskorban a kisgyerek alapvető, természetes tevékenysége. Meggyőződésünk, hogy testi-lelki fejlődésének, optimális fizikai közérzetének, az egészséges életmód kialakulásának, az egészség megőrzésének igen meghatározó eleme. Célunk a gyerekek mozgásigényének kielégítése, mozgáskedvük fenntartása és mozgásuk fejlesztése, valamint a mozgás szeretetére épülő életvitel, életmód megalapozása. A mindennapi mozgásokhoz az udvar maximális kihasználásával és a tornaszoba célszerű berendezésével megfelelő teret biztosítunk. A gyermekek mozgáskoordinációjának fejlesztéséhez különféle eszközöket alkalmazunk. A szervezett mozgásos tevékenységekkel – pl: mindennapos testnevelés, heti nagy testnevelés, séták, udvari mozgásos játékok - biztosítjuk a gyermekek nagy mozgásszükségleteinek kielégítését Mindennapos szervezett mozgás (mindennapos testnevelés): A rendszeres mozgás biztosítását, a mozgáskultúra megalapozását, a motoros képességek fejlesztését az óvodai nevelési programban szereplő délelőtti és délutáni mozgásos tevékenység, a mindennapi testnevelés szolgálja. Egészségpedagógiai cél a testedzés mellett a mozgás megszerettetése, a közös (játékos, sportos) mozgás által kiváltott öröm átélése.
67
Testmozgás (játékos testnevelés): A mindennapos testnevelés mellett korcsoportra szabott (differenciált), testnevelési csoportos foglalkozás megvalósítása történik a tornateremben heti egy alkalommal. Az egészséges életmódra nevelés során harmonikus összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése során az alábbi területek fejlesztésére kerül sor: nagymozgások (járás, futás, mászás stb.) finommotorika (gombolás, cipőfűző bekötése stb.) szem- kéz koordináció (fésülködés, folyadéktöltés stb.) testséma fejlesztés (testrészek ismerete, a test személyi zónájának alakítása) térészlelés, téri irányok fejlesztése anyanyelvi fejlesztés (testrészek, ruhadarabok megnevezése stb.) Biztosítjuk a mindennapos mozgást és hetente kétszer a szervezett testnevelést melyből az egyiket, kiválthatja az igény alapján szervezett egyéb mozgás pl. zenés mozgás vízhez szoktatás Baleset megelőzése: A balesetek megelőzése érdekében balesetvédelmi ismereteket közvetítünk, balesetvédelmi készségeket és balesetvédelmi magatartást alakítunk. Megismertetjük a gyerekeket a balesetveszélyes helyzetekkel, közösen kialakítjuk azokat a balesetet megelőző szabályokat, melyeket be kell tartaniuk. Felhívjuk figyelmüket, a szemüveget, viselő társuk fokozott védelmére. Utcai séták alkalmával megismertetjük, megtapasztaltatjuk a közlekedés alapvető szabályait. Az óvodában megbetegedett gyermeket fokozott gondoskodással, elkülönítve ápoljuk mindaddig, amíg érte nem jönnek. Ez feltétlenül fontos láz, hányás, kiütés, hasmenés, bőrpír, erős köhögés esetén. A fertőzések terjedését gyakori szellőztetéssel, edzéssel, megfelelő öltözködéssel, jellel ellátott használati tárgyakkal (saját fésű, pohár, fogkefe, törölköző, stb.) igyekszünk meggátolni. A gyermekeket rendszeresen vizsgálja a gyermekorvos, látásukat-hallásukat szűri a védőnő, fogazatukat évente ellenőrzi a fogorvos. Az egészségüggyel kapcsolatos szabályainkat a Házirendünk tartalmazza. Betegségmegelőzés: Kiemelt gondot fordítunk a szezonális betegségek megelőzésére, ezért a lehetőségekhez mérten minél többet tartózkodunk a szabad levegőn, naponta több alkalommal intenzíven kiszellőztetjük a csoportszobát, rendszeresen portalanítunk, a fűtési szezonban párologtatót használunk, mindig az időjárásnak megfelelő ruházatba öltöztetjük a gyerekeket. Lényegesnek tartjuk az anamnézis-felvétel közben felderített, ritkán előforduló, az óvodai közösségbe kerülést nem feltétlenül akadályozó betegségek (pl. Krupp, allergia, asztmatikus tünetek, lázgörcs, epilepszia, cukorbetegség stb.) regisztrálását, figyelemmel kísérését, alapvető tennivalók elsajátítását és a gyermek fiziológiás szükségletének biztosítását (pl. étrend helyes betartása), az egészségi állapot egyensúlyban tartásához szükséges környezet megteremtését. Edzés, levegőzés: Edzésen a gyerekek levegőhöz, napfényhez, árnyékhoz, hideghez, meleghez, a levegő mozgásához való hozzászoktatását értjük, melyet rendszeres, következetes, gondos fokozatossággal valósítunk meg. Lehetőség szerint minél több időt töltünk a szabad levegőn, az időjárásnak megfelelő ruházatban. Figyelünk az aktív és passzív pihenés egészséges arányára. Az egészségmegőrzés érdekében fontos, hogy gyermekeink edzettek legyenek, ezért évszaknak és időjárásnak megfelelően sokat tartózkodunk a friss levegőn, ahol futkározhatnak, mozoghatnak, kerékpározhatnak. Szeptembertől májusig terjedő időszakban az időjárástól függően fokozatosan növeljük a szabad levegőn eltöltött tevékenységek idejét, amely a gyermekek mozgásában és egészséges életmódra nevelésében döntő szerepet játszik. Sáros időben is lehetőséget adunk a szabadtéri játékra, légfürdőzésre az udvar betonos területén. A változékony időjáráshoz az öltözettel is igazodva (gumicsizma, esőkabát) közvetlenül tapasztalhatják, érzékelhetik gyermekeink az évszakok változását. Fontosnak tarjuk a téli időszakban is a szabad levegőn végzett rendszeres testmozgást, mert ezzel is a gyermek szervezetének ellenálló képességét növeljük. A téli hónapokban a szánkózással, hógolyózással egészítjük ki a gyermekek edzési lehetőségeit. Gondoskodunk arról, hogy a szabadban
68
minél többet mozogjanak és idejüket egészséges játékkal, vagy egyéb hasznos tevékenységekkel töltsék a gyermekek. A mindennapi mozgásigény kielégítéséhez változatos, „sokmozgásos” lehetőségeket szervezünk Egészségvédelem: A gyermekek számára az egészséges életmód elemi szabályainak ismerete és alkalmazása jelenti azt a minimális követelményt, amely egyben egészségük védelmét is jelenti. A gondozási feladatok magas szintű, hatékony elvégzésével pedig mi, az óvoda dolgozói járulunk hozzá a betegségek megelőzéséhez. Ezen felül az alábbiak biztosításával kívánjuk segíteni a gyermekek egészségének védelmét: Szükség szerint jön intézményünkbe a védőnő, akihez szükség esetén bizalommal fordulhatunk segítségért, tanácsért; Kiemelten fontos kérdéskör a fogak ápolása. Mivel a fogszuvasodás hazánkban népbetegség, fontosnak tartjuk a helyes fogmosási technika elsajátíttatását a gyermekekkel. Mindig felülről lefelé, illetve enyhén körkörösen mozgassák a fogkefét, sohasem oldalirányban. A fogmosás optimális időtartama minimálisan két perc legyen. Feladataink közé tartozik a gyermekek orvostól való félelmének eloszlatása is. Évente egy alkalommal látogatást teszünk valamilyen egészségügyi intézményben (pl.: mentőállomás, valamilyen szakrendelés a kórházban, gyógyászati segédeszközöket készítő üzem, stb.) Az óvodában megbetegedett gyermeket azonnal elkülönítjük, a szülőt értesítjük. Megérkezéséig a gyermekről gondoskodunk, felnőtt felügyeletét biztosítjuk. A fertőzések elterjedését gyakori szellőztetéssel, az óvoda helységeinek alapos napi takarításával, heti „nagy” takarításával, illetve az évente két alkalommal történő teljes fertőtlenítésével igyekszünk minimálisra csökkenteni. Nagy hangsúlyt helyezünk a baleset-megelőzésre is. Ennek fontos összetevőjének tekintjük a megfelelő méretű, biztonságos eszközök biztosítását, továbbá a figyelem és a megfelelő veszélyérzet kialakítását a gyermekekben. Betegségből, vagy hosszabb hiányzás esetén csak friss orvosi igazolással jöhetnek vissza a gyermekek a közösségbe. A gyermekek fejlődéséhez szükséges, esztétikus, egészséges környezet megteremtése Az óvoda feltételrendszere befolyásolja a gyermekek egészséges életmódjának szintjét. Ezért gondoskodnunk kell a megfelelő tárgyi környezetről. Feladatunk, hogy az óvoda udvarán és épületében a felszerelések, a berendezések megfeleljenek az egészségügyi és munkavédelmi előírásoknak, követelményeknek. A gyermekeket minden nap rend és tisztaság kell, hogy várja. Fontos, hogy a tárgyi környezetünk nyugtató hatású színharmóniát árasszon. Fontos fejlesztési terünk az óvodaudvar. Hatalmas, öreg gesztenyefánk alatt örömmel tevékenykednek kicsinyeink. A babaház, a csúszda, a mászókák, mind- mind remek játéklehetőséget rejtenek magukban. A több funkciót betöltő csoportszobánk otthonos, barátságos. Bútoraink természetes anyagokból készültek. Könnyen mozgatható térelválasztókkal alakítottuk ki a különféle játszósarkokat, így megtalálható a mesesarok, az „alkotás” sarok, a zene sarok és a környezeti sarok. A mesesarok a napi meséléseknek, drámajátékoknak, bábozásnak a színtere. A vizuális sarokban a gyermekek nyugodtan rajzolhatnak, barkácsolhatnak, mintázhatnak, festhetnek. A zenesarokban lévő hangszerekkel, eszközökkel zenei készségfejlesztést végzünk. A környezeti sarokban kaptak helyet a séták alkalmával gyűjtött kincsek, veteményeink, fejlesztő játékaink, összehasonlító tábláink (pl. hajam színe, fiú-lány, évszaktábla, magasság-súly táblák stb.). A gyermeköltözőt igyekeztünk ízlésesen, esztétikusan (anyagi erőforrásainkat figyelembe véve) berendezni. A szépítés állandó folyamatban van. A szülőket az öltözőben biztosított esztétikusan kialakított információs táblákon tájékoztatjuk az aktuális hírekről, a gyermekek fejlődési eredményeiről, valamint itt található a negyedéves évszakprojektet bemutató tájékoztató tábla, amelyen piktogramokkal jelöljük, hogy az adott héten, az adott óvónővel mit tanulnak a gyermekek. A mosdóban megfelelő méretű eszközök segítik a szükségletek kielégítését. A szokások rögzítését vizuális szimbólumokkal erősítjük.
69
13.1.3. Az óvodapedagógus, nevelőmunkát segítők, - dajka - feladatai Az óvodapedagógus feladatai: Az egészséges életmódra nevelés, személyes fejlesztési céljainak feladatokba ágyazása kapcsán o Az egészséges életmód alakítása o A testi- lelki egészség védelme o Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása o Az értelmi nevelés, fejlesztés megvalósítása o Együttműködés a családokkal, különös tekintettel a sajátos nevelési igényű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek vonatkozásában o Segítségnyújtás szülők számára o Személyes mintaadás o A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése o A gyermekek egészségének védelme, edzése. o Az egészséges életmód, a testápolás, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása. o A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása. o Az erőteljes testi fejlődés miatt gyakori gerinc-deformitások megelőzése a prevenciós fejlesztő tornákkal. o A gyermek betegségének feltárása, tartós beteg gyermek esetén gondozásának fokozott figyelése o A szokásrendszer kialakításánál a fokozatosság betartása, az egyre nagyobb önállóság felé való elmozdulás segítése o A szokások megalapozásánál figyeljünk a sikerélményhez juttatásra, a pozitív magatartás dicsérésére, kiemelésére o Az elfogadó magatartás jellemezze a csoportot o Az óvodapedagógusok és a dajka a közösen kialakított szokás és szabályrendszer szerint foglalkoznak a ének fokozását, a betegségek megelőzését. o Az egészséges életszemléletet megalapozó tevékenységek (salátakészítés, zöldségbábok, közvetlen tapasztalatszerzések) szervezése. Nevelőmunkát segítők, - dajka - feladatai: Az egészségnevelő dajka az egészségvédő felkészültségével az óvónő pedagógiai segítőtársa lesz az egészségnevelés - egészséggondozás terén: o o o o o o o o
az egészségnevelés, egészségfejlesztés, testi épség védelme környezeti, tárgyi feltételeinek biztosítása, az elemi higiénés viselkedésre szoktatás, az egészséges életmód igénnyé alakítása, a szabad, kellemes mozgás, játék segítése a kulturált étkezés biztosítása egészségvédő pozitív mintaadás az óvodapedagógus irányítását elfogadó együttműködés, az iskola-egészségügyi szolgálat munkájának segítése, a szülők mozgósítása, társadalmi akciókra szervezése
Együttműködés a családdal A gyermekek óvodába való felvétele előtt családlátogatás alkalmával tájékozódunk az otthoni körülményekről, szokásokról, életvitelről, amelyben nagy egyéni eltérések tapasztalhatók. Ez meghatározza a gondozással kapcsolatos feladatainkat. A gyermekek óvodai nevelésének egész időtartama alatt törekszünk a családokkal való jó kapcsolattartásra, mely során mindig a gyermekek érdekeit tartjuk szem előtt.
70
Az egészséges életmódhoz kapcsolódó programokba folyamatosan bevonjuk a szülőket, így egészségnapok, Víz Világnapja szervezésébe. Az óvoda hirdetőtábláján folyamatosan tájékoztatjuk a szülőket gyermekük egészséges életmódhoz kapcsolódó információkról. A tájékoztató megbeszéléseken kiemelt szerepet kap az egészséges életmód, kiemelten az egészséges táplálkozás és mozgás előtérbe helyezésével. 13.1.4. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek, önállóak a tisztálkodásban, a tisztálkodási eszközök megválasztásában és azok használatában, a vécéhasználatakor, a fogápolásban, az öltözködésben, önkiszolgáló tevékenységekben, az adott hőmérsékleti viszonyoknak megfelelő ruházat kiválasztásában. A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyére teszik azokat. Zsebkendőjüket önállóan használják köhögésnél, tüsszentésnél egyaránt. Esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek Balesetmentesen használják: az evőeszközöket, a játék- és sportszereket, egyéb eszközöket, az óvoda és az épület egyéb helyiségeit, a környezet tisztántartására szolgáló eszközöket. Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan töltenek folyadékot a kancsóból. Készségszinten használják a kanalat, villát, megismerkednek a kés használatával. Étkezés közben halkan beszélgetnek, igyekeznek betartani az óvodában kialakított étkezési szokásokat. Önállóan öltöznek, vetkőznek, a ruhájukat ki- begombolják, cipőfűzőjüket bekötik. Ruhaneműjüket rendben tartják, összehajtva a polcukra helyezik Ismerik és betartják: a kulturált étkezés szokásait, a ruházat tisztántartási lehetőségeit, a rendetlenség megszüntetésének módját, a környezet védelmét szolgáló magatartásformákat, a hulladékhasznosítás módját és szabályait, a baleseteket megelőző szokásokat, elvárt magatartást. Testi szükségleteiket kulturált módon, önállóan, szükség esetén késleltetve is ki tudják elégíteni Ügyelnek környezetük rendjére, tisztaságára. A rendszeres, örömmel végzett mozgás és az egészséges életvitel, életmód mindennapi tevékenységükké váljon. Szívesen: fogyasztják az egészséges ételeket, innivalókat, tartózkodnak és tevékenykednek a szabad levegőn, mozognak, sportolnak, A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelése az egészséges életmód kialakítása terén A társadalmi beilleszkedés és az eredményes személyiségfejlesztés szempontjából meghatározó jelentőségű a mélyszegénységben élő, rossz családi körülmények között nevelkedő gyermekek óvodai integrált nevelése. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai egészségneveléséhez szükség van az óvodapedagógiai gyakorlatban a szülők társadalmi integrációjának segítésére, és erre többféle módszert és alkalmat alakítottunk ki. Ezek közül ismertebbek: klubfoglalkozások, munkadélutánok, kirándulások, orvosi, védőnői tanácsadás, csoport szülői értekezletek. Az egészségfejlesztés az óvodáskorú halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelésében: o o o o o o
a családból az óvodai közösségbe való átmenetének segítése; nemzeti identitásuk megtartása mellett az óvodai napirend (szokásrend) megismertetése, elfogadtatása; az egészséges életvitel szabályainak gyakorlása; az egészséges táplálkozási szokások kialakítása; a közösségi viselkedéskultúrának a többségi társadalomhoz való alakítása; az egészséget támogató családi környezet segítő támogatása, megvalósítása;
71
o
a káros szenvedélyek (alkohol- és, dohányzás, számítógép függőség) megelőzésére szolgáló meggyőző ismeretek terjesztése.
A napi tevékenységek során figyelembe vesszük a gyermekek megfigyelésén alapuló differenciált fejlesztést, ahol az óvodapedagógus a csoport és az egyén ismeretében alkotó módon maga tervezi meg a gyermek fejlesztését. Az aktuális fejlődési tendenciákat figyelembe véve rugalmasan dönt az ismétlések számáról, a továbbhaladás lehetőségeiről. Sajátos nevelési igényű, kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelése az egészséges életmód kialakítása terén A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, óvodai nevelés és fejlesztés mellett a megfelelő szakemberek (háziorvos, szükség esetén szakorvos, fogorvos, védőnő, gyógypedagógus) segítségével - a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve - történik a nevelési feladatok ellátása. 13.1.5. A környezettudatos magatartás megalapozása A környezettudatosság nem más, mint személy szerinti tudatos felelősségvállalás, tájékozottság, érzékenység a közvetlen és tágabb környezetünkkel, élőhelyünkkel szemben. A környezettudatos magatartás kialakításának létjogosultsága van az óvoda intézményrendszerében. A gyermekek gondolkodásának, felfogásának megalapozása, rajtuk keresztül a szülők szemléletmódjának alakításában. A környezettudatos magatartás kialakításának fő színtere az óvodában, a külső világ tevékeny megismerése, mint tevékenységforma. Ez olyan nevelési folyamatot jelent, mely valamennyi nevelési területre kiterjed, azokkal kölcsönhatásban van. Komplex tapasztalatszerzés, mely egységben mutatja, érzékelteti azt, ami a valóságban is egységesen érzékelhető. A környezet megismerése nem korlátozódik csak a környezeti tevékenység és a tervszerű, tudatos kezdeményezésekre, hanem átfogja az egész óvodai életet. Benne van a spontán játékban, az önkiszolgáló tevékenységben, az udvari élet pillanataiban, a beszélgetésekben, megfigyelő sétákban, kirándulásokban. Támaszkodunk a gyermekek családból hozott ismereteire, a családi kirándulások, nyaralások élményeire is. Ha szükséges, a hátrányokat kompenzáljuk. A természeti és társadalmi környezet témaköreivel valamennyi korcsoport megismerkedik, életkortól függően. A témakörön belül az egyes témák a gyerekek életkorának előrehaladtával lineárisan bővülnek és koncentrikusan mélyülnek. A fokozatosság elvét követjük a megismertetés során: a közelebbitől a távolabbi felé haladunk. Szemléltetésben, a közvetlen környezetben való megfigyeléstől a képi ábrázoláson való megfigyeltetés felé. Érvényesítjük a differenciálás pedagógiai koncepcióját a nevelés folyamatában. Sokszínű, érdekes, izgalmas tevékenységrendszert biztosítunk. Érzelmek, kifejezőképességek fejlesztésére nagy hangsúlyt fektetünk: szeretet, kötődés, élménybefogadás keltése. A pedagógusok közösségében olyan értékrend kialakítását tartjuk fontosnak, mely az elődök értékteremtő és természetmegőrző munkáját helyezi előtérbe. (az intézmény valamennyi dolgozójára vonatkoztatva). A környezettudatos magatartás kialakításának céljai: o Környezettudatos, környezetre figyelő magatartásformák és szokások kialakítása, amely magába foglalja a szűkebb és tágabb környezet, kulturális és természeti értékek megismertetését, megszerettetését és annak megóvására való nevelést. o A társadalmi igények változásához igazodó, a gyermek életkorának megfelelő természeti, emberi, - és tárgyi környezetből szerzett tapasztalatok, melynek birtokában biztonságosan eligazodik az őt körülvevő világban.
72
o o o o o o o o o o o o o
Olyan szokások, szokásrendszerek, viselkedési formák megalapozása, melyek a környezettel való harmonikus együttéléshez szükségesek és a családok környezettudatos életviteléhez hozzájárulnak. A környezeti nevelés és a hagyományőrzés teljes harmóniában működjön intézményünkben, úgy ahogyan az ember a természet és a hagyomány is szoros egységet alkotva jelenjen meg az életünkben. A környezet megismeréséhez, viselkedéskultúra megalapozásához szükséges jártasságok, készségek kialakítása. A környezettel való harmonikus viselkedés megalapozása. A természethez fűződő pozitív viszony kialakítása, elmélyítése, növények, állatok óvására, szeretetére nevelés és a környezettudatos magatartás formálása. A szűkebb és tágabb környezet megismerése kapcsán környezettudatos magatartás és gondolkodásmód kialakítása. A gyermekek a játéktevékenységükbe ágyazva ismerhessék meg a népünk kultúráját, váljanak fogékonnyá annak befogadására. Hagyományaink értékeinek folyamatos megélése a mindennapok tevékenységeiben és a jeles napok szokásrendszerében törtéjen. A mindennapok népszokásőrző tevékenységeiben a földhöz, a természethez, a természetes anyagokhoz való kötődést erősítjük. a környezeti értékek kialakításához szükséges szokás- és szabályrendszer, érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása a környezet állapotára érzékeny gondolkodásmód kialakítása fenntarthatóságra nevelés, az elvekkel való azonosulás segítése tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés tolerancia és segítőéletmód kialakítása
A célok elérését szolgáló legfontosabb feladatok, legjelentősebb tevékenységek o A gyermekek kíváncsiságára, érdeklődésére, megismerési vágyára és a megismerés okozta örömre építve sokszínű viszony kialakítása az objektív világhoz. o A komplexitás érvényesítése a tevékenységformák között. o A környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítása. o A családi és tárgyi kultúra értékeinek, és a néphagyományok szem előtt tartása. o A gyermekek önálló véleményalkotásának, döntési képességének fejlesztése o Megfigyelések, séták, kirándulások során folyamatosan gyakoroljuk a természet-óvó- és védő magatartást. A környezettudatos magatartás megvalósításának folyamatához kapcsolódó tartalmak: o Szelektív hulladéktárolással a környezetet védő szemlélet kialakítása. o A művészeti tevékenységekben a tárgyak, eszközök (gyufásdoboz, fonalak, gombok, dobozok) újrahasznosítása. o A természet adta” kincsek” (falevelek, toboz, kavicsok, kukoricacsutka, stb.) felhasználása a mindennapi tevékenységekben (mérés, számlálás, vizuális tevékenységek) o Gondoskodás az állatokról (madáretetés, tanyalátogatás, fácán teleppel való ismerkedés) o Faültetés, zöldséges kertben - veteményezés, óvodai udvarunk virágosítása, o Víz világnapján a víz védelmére nevelés, károsító tényezők megismertetése közvetlen tapasztalatszerzéssel. o Természet óvására való nevelés (fákról, növényekről való gondoskodás) komplexen beágyazva a mindennapi óvodai életünkbe. o Betakarítás a mezőn-kukoricatörés, aratás, napraforgószedés. A betakarított termés felhasználása a játékban. A kisgyermek első tapasztalatait közvetlen környezetéből meríti. Ezért a családi nevelésnek alapozó, a személyiség alakulásában elsődleges szerepe van.
73
Az óvodapedagógusok és a dajkák feladatai: o Ahhoz, hogy gyermekeinkben kialakuljon a környezettudatos magatartás, olyan pedagógusokra és dajkákra van szükség, akik azon fáradoznak, hogy megismerjék a természeti és társadalmi értékeinket, hogy a környezet és egészség harmonikus egységben érvényesüljön. o Szeretnénk megalapozni, hogy a jövő nemzedékei a természettel együtt élni tudó környezettudatos emberekké váljanak. o Az óvodapedagógus és a dajka együttműködve a fenntartható fejlődés érdekében, tegye hangsúlyosabbá a környezettudatos magatartás formálását, alapozását alakítását. o Segíti a gyermeket abban, hogy megismerje, megtapasztalja szűkebb és tágabb környezetét, és felhívja a figyelmet annak értékeire, szépségeire, a séták kirándulások alkalmával. o A szülőföld az itt élő emberek, a hazai táj, a népi kultúra, népszokások, megismertetése, átadása. Igal és Somogyszil történeti, természeti jellemzőinek, értékeinek megszerettetése. Nyitott szemléletű tervezéssel válogatás a gazdag lehetőségekből, néphagyományokból, ügyelve a komplexitásra, a nevelési területek kapcsolódására. A gyermekek népi kismesterségekkel való megismertetése a természetes anyagok, az eszközök biztosítása (textil, gyapjú, agyag, fa) és az alkotás segítése. Lehetőséget teremteni arra, hogy a gyermekek a tapasztalatokra épülő ismereteiket gyakorolhassák szabad játéktevékenységekben, aktív közreműködéssel a környezetátalakításban. Olyan példát adni, amellyel védjék, óvják az élő környezetet, gondoskodjanak az életfeltételek biztosításáról (pl.: téli madáretetés, élősarok kialakítása, az udvar és a kiskertek gondozása) Állandó szakmai megújulás, a pedagógiai munkát segítő szakirodalom folyamatos tanulmányozása, alkalmazása a mindennapokban. 13.1.6. Az óvoda egészségvédő programja Az Óvodai nevelés országos alapprogramja az óvodai nevelés alapvető feladatának a gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítését jelöli meg. Egészségfejlesztő tevékenységek: o o o o o o o o
a testi egészség (gondozás, ápolás, edzés, mozgás-fejlesztés ) a lelki egészség (értelmi fejlesztés, érzelmi biztonság nyújtása) , a szociális kapcsolatok harmóniája (közösségi élet, segítés stb.) az egészségvédő képesség fejlesztése. a gyermekek egészséges életmódjának, egészségvédő szokásainak kialakítása, az óvodapedagógusok és a nem pedagógus dolgozók viselkedésének szabályozása, a szülők otthoni egészségnevelő feladatai (higiénés szokások alakítása, egészségvédő példamutatás, meleg-engedékeny nevelési módszer) az óvoda-egészségügyi szolgálattal való együttműködés
Az egészségnevelés tartalmi kérdései: Az Óvodai nevelés országos alapprogramja szerint "az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése". A kisgyermek alapvető szükségleteit a program három körben jelöli ki: az egészséges életmód alakításában (szomatikus nevelés), az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósításában (pszichikus fejlesztés) és a szocializáció megvalósításában és az érzelmi nevelésben (pszichoszociális fejlesztés). A látszólag elhatárolt területek a valóságban egységet alkotnak. Valójában azonban a holisztikus egészség-szemléletünk és óvodapedagógiai gyakorlatunk azt bizonyítja, hogy az értelmi fejlesztés és a szociális kapcsolattartás fejlesztése ugyancsak egészségvédő, nevezetesen: lelki egészségvédő feladata minden óvónőnek és védőnőnek.
74
Az egészséges életvitel igénye: Kiemelt jelentőségűnek tartjuk a gyermek testi gondozását, testi szükségleteinek kielégítését és a testi épség védelmét. Ez az alapvető óvónői feladat az óvodásgyermek higiénés nevelését, az alapvető higiéniai tennivalókra való szoktatását (gyakorlását, ellenőrzését, folyamatos korrekcióját) foglalja magában, így a tisztálkodás, az anális toalet, a székelés és vizelés regulációja, a kulturált étkezés, a környezeti higiénia és rend, a balesetmentes viselkedés (a szúró-vágó eszközök használata), a ruházat tisztántartása mgtanítását. Kiemelt jelentőségű az óvodai élet minden fázisában a kisgyermek mozgásigényének kielégítése, harmonikus, összerendezett mozgásainak kifejlesztése. Ebben a követelményben a gyermek testi képességeinek fejlesztése fogalmazódik meg, a tudatos, célszerű összerendezett cselekvés fejlődésének elősegítése mind az alapvető mozgásfunkciókban (a járásban, sietésben, futásban, lépcsőn járásban), mind pedig az emberi kapcsolatokhoz nélkülözhetetlen humán mozgáskultúrában (játékban, feladatteljesítésben, együttes tevékenységben, segítésben, baleset-megelőzésben, fertőzést megelőző magatartásban). Az egészségmegőrzés és az egészségfejlesztés a tevékenykedő személy viselkedésében muatkozik meg és a személy magatartására épül. Ezt véve figyelembe az óvodai nevelés során az egészséges életmód alakítása azt jelenti, hogy kialakul a kisgyermek igénye a személyi és környezeti higiénére, a mozgásos életmódra, az egészséges táplálkozásra és kulturált étkezésre, az egészséget károsító magatartásformák elkerülésére, egy adott élethelyzetben az egészségesebb megoldás választására, a másokon való segítésre. Az egészséges életmód alakításának feltétele az egészséges környezet biztosítása. Már tettünk említést arról, hogy a higiénét, a baleset megelőzését, kulturált étkezést, zavartalan játékot, szabad levegőn való tartózkodási lehetőséget biztosító tárgyi környezet (óvodai épület, felszerelés, csoportszoba, játékszerek, munkaeszközök stb.) nem önmagában képezi az óvodásgyermek környezetét. Igen jelentős (talán a tárgyi környezetnél is jelentősebb) környezeti tényezőt alkotnak a gyermekeket körülvevő személyek (kortárs gyermekek és felnőttek), azaz a szociális környezet. Ennek szeretetteljes, harmonikus légköre, pajtási-baráti hangulata rányomja a bélyegét a gyermek személyiségfejlődésére. Speciális gondozási, prevenciós és korrekciós testi nevelési feladatok: E feladatok között olyan esetekre kell gondolnunk, amelyek az óvodásgyermekek együttélésében, közös nevelésében gondot okozhatnak, így az érzékszervi fogyatékos (nagyothalló, gyengén látó), a mozgásszervi fogyatékos, vagy értelmi (érzelmi) fogyatékos kisgyermekek speciális gondozása. Ilyen esetekben az óvónő szakértők bevonásával végezheti csak el eredményesen az egészséges életmódra nevelés pedagógiai feladatait. Az értelmi fejlesztés igénye Az értelmi nevelés feladatai: a kisgyermeknek egyre több ismeretet kell megszereznie és rendszereznie szervezetének működéséről, az egészségvédelem alapkérdéseiről (pl. kórokozó, fertőzés, betegség, táplálkozás, aktív mozgás és pihenés, az érzékszervek higiénéje és védelme stb.). Az óvoda az egészségfejlesztő ismereteknek csupán egy részét közvetíti. A gyermek már előzetesen jelentős mennyiségű egészségvédő ismeretet hoz magával a családjából, amit az óvoda vagy megerősít, vagy gátol, leépít. Ezekhez az ismeretekhez kapcsolódnak azok az egészségvédő, egészségfejlesztő ismeretek, amelyeket a gyermek értelmi szintjéhez mérten az óvodában szerez meg Az egészségvédelmi ismeretközlés lehetősége kiterjed az óvodai foglalkozások mellett a szabadidő más lehetőségeire is, így a játékra, a "kísérletezésekre", megfigyelésekre, a sétákra, kirándulásokra.
75
Képességfejlesztés lehetőségei az egészséges életmódra nevelésen belül: Pl.: együttműködési képesség; alkalmazkodó képesség, akarati tulajdonságok fejlesztése; szabályokhoz való igazodás, egészségmegőrzés képessége; egészség védelme, edzése; megfigyelőképesség; feladattartás; feladattudat; önállósulás; önfegyelem; szem-kéz, szem-láb koordináció; tapintásos észlelés; test koordináció, személyi zóna alakítása, konfliktuskezelés, tolerancia, stb. A szocializáció elősegítése: Az egészségnevelés fő területe az óvodai közösségben megvalósuló szocializáció elősegítése és a szociális érzékenység fejlődése-fejlesztése. Az óvoda a gyermek viselkedésének második legfőbb mintaadó közössége. Ebben a közösségben az óvónő és más felnőtt személyek magatartása elsajátítandó mintául szerepel, azaz modell-értékű. A gyermek-gyermek, valamint a felnőtt-gyermek kapcsolat érzelmi töltése, társkapcsolati igénye, biztonság-nyújtása biztosítja az együttérzés, az önzetlenség, a segítés, az önfegyelem kialakulását. Az óvodai szocializáció közvetlenül kapcsolódik a családi szocializációhoz, az óvodának "csak" kiegészítő szerepe van a családi szocializáció mellett. Az óvónőnek számítania kell arra, hogy lesznek gyermekek, akik nehezebben szocializálódnak (illeszkednek a közösségbe, nehezebben tartják meg a közösség szabályait), lesznek lassabban fejlődők, alacsonyabb értelmi szinten állók, érzelmileg "sérültek" vagy érzékszervi-, mozgásos fogyatékosok, higiénésen elhanyagoltak, és mások, akiknek harmonikus életvezetéséhez az óvónőnek sokkal több egészségpedagógiai ismeretre, érzelmes kapcsolatra, sajátos törődésre van szüksége. A szegénység, a szociális kirekesztettség, az elhanyagoltság, a szeretethiány mély sebeket üt a gyermek lelkén. Az ilyen állapotú gyermek a nyílt és őszinte óvodapedagógushoz, a derűs és szeretetteljes védőnőhöz, a biztonságot nyújtó óvónőhöz vonzódik. Ez a tény határozza meg az óvónő és a védőnő szociohigiénés (társas egészségvédő) karakterét, viselkedési normáját. A teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen az óvodában végzett tevékenységet, a pedagógiai programot és a szervezeti működést a gyermekek és szülők részvételét úgy befolyásoljuk, hogy a gyermekek egészségi állapotának kedvezőirányú változását idézze elő. A program célja: o a testi egészség (gondozás, ápolás, edzés, mozgás-fejlesztés ), o a lelki egészség (értelmi fejlesztés, érzelmi biztonság nyújtása) , o a szociális kapcsolatok harmóniája (közösségi élet, segítés stb.) o az egészségvédő képesség fejlesztése. o a gyermekek egészséges életmódjának, egészségvédő szokásainak kialakítása, o az óvodapedagógusok és a nem pedagógus dolgozók viselkedésének szabályozása, o a szülők otthoni egészségnevelő feladatai (higiénés szokások alakítása , egészségvédő példamutatás, meleg-engedékeny nevelési módszer) o az egészségügyi szolgálattal való együttműködés Cél: o o o o o o o
segítse elő a kiegyensúlyozott pszichés fejlődést egészítse ki az otthonról hozott egészségkultúrát támogassa a gyermek környezethez történő alkalmazkodását készítse fel őket és megoldási stratégiákat adjon a környezetből érkező ártalmas hatásokkal szemben, így csökkentve a káros következményeket, gyakoroljon pozitív hatást a személyiséget érőváltozásokra elsődleges megelőzés alakítsa ki az egészségbarát viselkedési formákat
76
Feladat: Az óvodai egészségnevelés területeinek felölelésével kapcsolatos feladatok, amelyek a fentiekben meghatározásra kerültek: o egészséges táplálkozás o higiénés szokások o öltözködés o pihenés-alvás o testedzés, testmozgás (spontán, tudatosan szervezett mozgás, mindennapos szervezett mozgás) baleset megelőzés és elsősegélynyújtás feladatai o problémamegoldó képesség fejlesztés Az egészségvédő program tartalmi elemei: o Gyümölcsnap az óvodában, (hetente egy alkalom); o Balesetvédelmi, megelőző tájékoztatás a gyermekek életkorának megfelelően o "Tegyünk az egészséges fogakért!" (fogorvosi vizsgálat, tájékoztatás a fog helyes tisztántartásáról, ápolásáról, fogmosás az óvodában); o Egészséges táplálkozásnak megfelelő étrend az óvodában o A gyermekek fizikális fejlődésének figyelemmel kisérése védőnő által, évente legalább egy alkalommal az óvodaorvos szűrést végez. Tájékoztatjuk a szülőket a szűrővizsgálat eredményéről, szükség esetén a megfelelő szakorvoshoz való irányításban segítünk; o A gyermekek mindennapi aktív mozgásának biztosítása; o A higiénikus, egészséges életvitel kialakítása o A lelki egészség megóvása, továbbá olyan támogató környezet biztosításával, melyben minden gyermek személyisége kibontakozhat. Az egészségnevelés formái, módszerei A gyermekek életkorának és egyéni fejlettségének megfelelően élmény- és tevékenység-alapú, érzékenyítő, interaktív módszerek alkalmazásai kerülnek előtérbe. o Példamutatás, érzelmi, viselkedési minták nyújtása o Élmény gazdag helyzetek teremtése o Énkép alakítása, fejlesztése o Projektmódszer o Kooperatív módszer o Pályázatok, kiállítások szervezése o Érzékelés fejlesztőjátékok o Drámajátékok. Az egészségvédő program megvalósításának személyi feltételrendszere: o óvodavezető o óvodapedagógusok o a nevelőmunkát segítő munkatársak o szülők o védőnők o óvodaorvos, fogorvos o családsegítő- és gyermekjóléti szolgálat munkatársai o Civil szervezetek o ÁNTSZ Az egészségnevelés színterei Óvodán belül: o délelőtti fejlesztőtevékenységek o mindennapos séta, játék, levegőzés az udvaron o mindennapos testmozgás
77
o o o o o o o o
pihenés, megfelelő nyugalom biztosítása, egyéni alvásigény figyelembevételével egészség hét programjai családokkal közösen szervezett programok, versenyek a szülők közreműködésével lábstatikai vizsgálat megszervezése szülői értekezletek évenkénti gyermekorvosi szűrővizsgálat zöld jeles napok (Állatok világnapja, Víz világnapja, Föld napja, Madarak, fák nap-ja) előadások
Óvodán kívül: o kirándulások o hulladékgyűjtésben való részvétel o civil szervezetekkel kapcsolattartás o kiállítások megtekintése Az óvodapedagógusok és a dajkák feladatai o A gyümölcsnapon behozott gyümölcsöket a dajka átveszi, gondoskodik a megfelelő tisztításáról. o A fogorvosi szűrés megszervezése, lebonyolítása, az óvodapedagógus részéről szülők tájékoztatása. o Fogmosás a mindennapokban. o A táncos, zenés tevékenységekhez kapcsolódó kellékek előkészítése, térrendezés, a terem megfelelő szellőztetése. o A reformétkeztetés során az ÁNTSZ által meghatározott szabályok szigorú betartása. o A védőnői- orvosi szűrővizsgálat megszervezése, lebonyolítása, az óvodapedagógus részéről a szülők tájékoztatása. o A mindennapi mozgáshoz szükséges feltételek megteremtése: szellőztetés, teremrendezés, tornaterem előkészítése, udvari tevékenység előkészítése. o Személyes példamutatás a helyes higiénikus szokásokról. o Egyéni bánásmód elvein keresztül a lelki egészségre való odafigyelés.
78
13.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Az óvodáskorú gyermek, jellemző sajátossága, a magatartás érzelmi vezéreltsége. Az elengedhetetlen, hogy a gyereket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott szeretetteljes légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy a gyermeket már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék. Az óvodai nevelésünk során segítjük a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának alakulását, és teret engedünk az önkifejező, önérvényesítő törekvéseinek. A környezeti hatások közül a család szerepe igen jelentős, hiszen a család az első szocializációs szintér, amely a kisgyereket formálja. Az óvodapedagógus feladata az érzelmi és erkölcsi nevelés feladatrendszerének megtervezése, figyelembe véve, hogy az egyes szokások, együttélési normák elfogadása, betartása nem azonos időben zajlik az azonos életkorú gyerekeknél. Fontos, hogy az egyes értékek, szabályok felnőttek általi megítélése azonos legyen. Az óvodapedagógus kellő pedagógiai érzékenységgel, a gyermekek ismeretében dönti el, mely szokások illeszthetők az egyes gyerekekhez, és milyen differenciált bánásmód segíti fejlődésüket. Az óvodapedagógus az erkölcsi nevelés folyamatában arra törekszik, hogy a gyerekek önmagukat tudják értékelni, nemcsak teljesítményeiket, hanem tetteik helyességét vagy annak tévedéseit is, ezt követően pedig mások tetteit. Mindeközben lehetőséget kell teremteni a döntésre, választásra. Befogadás Óvodai nevelésünk messzemenően támaszkodik a családi nevelésre, a családdal való szoros együttműködésre törekszünk. Ezért már óvodába lépés előtt tájékozódunk a gyermek élettörténetéről, az anya-gyermek és a család-gyermek kapcsolatról előzetes családlátogatás alkalmával. E tapasztalatok birtokában készülünk fel a fogadásukra. Hagyománnyá vált már az óvodánkban egy olyan délelőtt megszervezése, ahol a leendő kiscsoportosaink szüleikkel együtt megismerkednek az óvodával, társaikkal, óvó nénikkel, dadus nénikkel. Az első találkozás az óvodával, annak emberi és tárgyi környezetével szinte minden gyerek esetében alapvetően befolyásolja az óvodához fűződő későbbi kapcsolatának alakulását. A gyerek óvodai beilleszkedése, későbbi szokásainak kialakítása nagyfokú nevelői tapasztalatot igényel. Bármilyen életkorban történik is a befogadás, a tapintat, a törődés, a szeretetteljes odafordulás az óvoda minden dolgozójával szemben követelmény. Körültekintést, türelmet és gyöngédséget igényel a családból közvetlenül óvodába kerülő gyermek befogadása. Az első kapcsolatfelvétel alkalmával (beíratás, családlátogatás) megismertetjük a szülőket a fokozatos befogadás előnyeivel. A szülő is részt vehet a gyermeke beszoktatásában, közösen ismerkednek az óvodai környezettel, gyermekekkel és az óvónővel. Az együttlét biztonságot nyújt az új környezet elfogadásához, ugyanakkor a szülő megismeri az óvoda belső életét, a gyermek napirendjét, szokásait. Arra törekszünk, hogy minél hosszabb időn keresztül, fokozatos időcsökkentéssel vegyenek rész ebbe folyamatban. A délelőtti és délutáni váltással járó személycsere a gyereknek komoly nehézséget okozhat, ezért fontosnak tartjuk, hogy a befogadás időszakában, a csoport mindkét óvónője az egész nap folyamán együtt van a gyermekekkel. A befogadás eredményessége érdekében a gyermek kedvenc játékait, tárgyait elhozhatja otthonról. Mivel az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága, hogy személyiségén belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen az érzelmi biztonságot sugárzó, szeretetteljes, derűs légkör megteremtése. Családias hangulatban kialakul a gyermek kötődése társaihoz, felnőttekhez egyaránt. Természetessé válik számára, hogy minden gyermek MÁS. Más egyéni külső és belső tulajdonságokkal rendelkezik, s így másságával együtt elfogadható, szerethető. 13.2.1. Cél Célunk, a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott szeretetteli légkör vegye körül. Olyan óvodai életet szervezzünk számára, amely segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak és akaratának fejlődését, és megalapozza a szokás és normarendszerét.
79
A gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességeinek kibontakoztatása a közösségen belül a csoport normáinak tiszteletben tartásával, a különbözőségek elfogadásával. A hátrányos helyzetű gyermekeknél a tartós, stabil, szeretetteljes kapcsolat kiépítése. A teljesítménykülönbség, a másság elfogadtatása a felnőttek és gyerekek számára. o o o o o o o o o
o o o o o o o o o o o o o o o
o
A gyerekek egyéni érdekeinek érvényesítése úgy, hogy a közösség, illetve mások érdekei ne sérüljenek. Az „én központúságból” emonciális alapú mechanizmusok segítségével annak fokozatos kifejlesztése, hogy képes legyen másokkal is törődni, az egyéni és közösségi igényeket összehangoltan kezelni. Erkölcsi, akarati tulajdonságok, szokás és normarendszer megalapozása, erősítése, fejlesztése a felnőttek modellállásával, helyzetteremtéssel. A beilleszkedést segítő szociális együttélés szabályainak közvetítése, belsővé válásának elősegítése. A gyermekek érzelmi intelligenciájának minél magasabb szintre való eljuttatása annak érdekében, hogy intellektusuk is igazán jól működjön. A különbözőségek elfogadására, tiszteletben tartására, természetesként kezelésére nevelés. A szülőföldhöz, lakóhelyhez fűződő pozitív viszony megalapozása, erősítése, az önazonosság és identitástudat megőrzése, szokások és hagyományok, értékek tisztelete. A természeti szépség az emberi jóság fogalmának beépítése, értékként kezelése. Sajátos törődés, speciális megsegítés, célirányos pedagógiai munka érvényesítése a nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, retardált, sajátos nevelési igényű, hátrányos valamint halmozottan hátrányos helyzetű, elhanyagolt, különös tehetséget mutató gyermekek esetében, szükség esetén megfelelő szakemberek közreműködésével az esélyegyenlőség és a tehetséggondozás érdekében. A gyermekek környezettudatos magatartásának megalapozását segítő pedagógiai rendszer és tárgyi környezet kialakítása. Esélyteremtés a kisebbséghez tartozó és migráns gyermekek számára A fejlődés folyamatos nyomon követése a gyermek sokoldalú, harmonikus fejlődésének, személyisége teljes kibontakozásának támogatásával az iskolai beilleszkedés közvetett elősegítése. a gyermeknek igényévé váljék a csoporttal való együttműködés, ugyanakkor – ha arra van igénye -, egyedül is tevékenykedhessen Legyen a felnőttekkel és társaival együttműködő Társas kapcsolataiban, egyszerű konfliktusait legyen képes megoldani Erősödjön meg a gyermekekben az empátiás készség, a gyermek szociális érzelmei, esztétikai érzelmei, erkölcsi érzelmei Legyenek jól neveltek és udvariasak Kiegyensúlyozott, derűs, szívesen és jól kommunikáló, megfelelően kooperáló gyerekek nevelése. A társadalmi beilleszkedést segítő szociális együttélés szabályainak értékközvetítése, a szabályok belsővé válásának alakítása. Gyermekeinkben a természetvédelmi és a környezet megóvására irányuló szokásokat kialakítsuk. A természet iránti szeretet, elkötelezettség, védelem belső igényükké váljék. Nyitott, érdeklődő, és szülőföldjéhez kötődő gyerekek nevelése. A személyiségek közti különbözőségének elfogadására és tiszteletére nevelés. Nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, sajátos nevelési igényű, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, elhanyagolt, gyerekek esetében speciális fejlesztéssel az egyéni szükségleteknek megfelelő pedagógiai eljárások alkalmazásával, valamint szükség esetén megfelelő szakemberek közreműködésével az esélyegyenlőség biztosítása. A különböző képességű gyerekek sajátos személyiségének kibontakoztatása.
Fontos, hogy az óvoda derűs – nyugodt – elfogadó légköre oldja szorongásaikat, erősítse énképüket, segítse erkölcsi tulajdonságaik (együttérzés, segítőkészség, türelem, figyelmesség),
80
akaratuk (ezen belül: önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat) fejlődését; életkoruknak megfelelő szokás- és normarendszer kialakulását. A hátrányos helyzetű, a sajátos igényű vagy különböző zavarokkal küzdő gyermeke másságának elfogadása, elfogadtatása. Óvodai szocializációjuk szempontjából elsődleges és modellértékű az óvodában dolgozó felnőttek példája. Az integrált nevelés ugyanakkor olyan szocializációs lehetőségeket, érzelmi többletet nyújt, amely mindenkit egyaránt gazdagít. A játék, a mindennapos mesélés, az ének az érzelmek megélésének, gazdagításának, alapvető erkölcsi szokások, értékek megismerésének és a szocializációnak legfontosabb eszközei. Olyan lehetőségek, amelyek ebben az életkorban természetes módon, „magától értetődően” hatnak. A közösségben átélt élmények – amelyek az ünnepekre való készülődés időszakaiban felerősödnek – a gyermekek érzelmi életét, akarati és erkölcsi tulajdonságaikat erősítik, megalapozásukat segítik. 13.2.2. Feladat Érzelmi nevelés feladata: az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, családias légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig. A gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése a társas kapcsolatok létrehozása érdekében. Erkölcsi nevelés feladata: az erkölcsi, akarati tulajdonságok kialakítása, erősítése, fejlesztése az óvodapedagógus és a dajka példaadásával és helyzetteremtésével. Közösségi nevelés: a szocializáció folyamatában a gyermekcsoport tagjai elsajátítják a környezetük (a társadalom) normáit, szokásait, szabályait, értékeit. A szociális és egyéni nevelés célja a gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességeinek kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport normái alapján. 13.2.3. Az óvodapedagógus feladatai az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés terén: o o o o o
o
o o o o o o
derűs, otthonos, érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes légkör kialakítása; a felnőtt - gyermek, gyermek - gyermek érzelmekre épülő, kooperációra alkalmas kapcsolatainak erősítése; modellértékű viselkedésminták közvetítése; a közösséghez való tartozás pozitív hatásainak megerősítése a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának), szokás-és normarendszerének megalapozása; egyéni differenciálás, a sajátos törődést igénylő gyermekek felismerése (lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, nehezen szocializálható, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, kiemelkedő képességű), fejlesztése; szükség esetén szakemberek segítségének igénybevétele (logopédus, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus,konduktor, pszichológus, családsegítő és gyermekvédelmi felelős...). sajátos nevelésű kisgyermekek olyan készségeinek, szokásainak, viselkedésformáinak erősítése, mely kiemeli a pozitív jellemvonásait, és megkönnyíti a társakhoz és a körülményekhez való alkalmazkodást; az óvodapedagógus nevelje a gyermekeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól (a másság elfogadása, tolerálása); a differenciált, pozitív értékelések által, a gyermek reális önértékelésének támogatása; a gyermekek önkifejező törekvéseinek elfogadása (a közösségi szabályok keretein belül), az akarati tulajdonságok fejlesztése (önállóság, szabálytudat, feladattudat) erkölcsi normák, értékek kialakítása (figyelmesség, segítőkészség, önzetlenség, egymáshoz való alkalmazkodás a gyermek természetes kíváncsiságára alapozva a környező világ szépségeinek, értékeinek, megbecsülésének megalapozása
81
o o o o o
o
hagyományok, kultúrák megismerése (magyar, cigány), lehetőségek szerinti ápolása pozitív érzelmi viszony megalapozása, kialakítása -a szülők és az óvodában dolgozó felnőttek körében -a cigány kisebbség kultúrája iránt. A HHH gyermekek speciális fejlesztése Az etnikai kisebbség gyermekeinél az eltérő életmód, kultúra, szokásrendszer kölcsönös elfogadása A bármilyen szempontból hátrányos helyzetű gyermekek fejlődését segítő korrekciós és kompenzációs munka ellátása, ha szükséges külső szakemberek segítő közreműködésével sajátos nevelési igényből fakadó speciális fejlesztő tevékenységek biztosítása, melynek során az alkalmazkodó készség, akaraterő, az önállóságra törekvés, az együttműködési készség fejlődik Hátrányok csökkentése az egyéni bánásmód és a differenciált képességfejlesztés módszereivel.
Kompetencia alapú oktatás - célja, feladata: A közösségi nevelés alapelve, hogy a gyermek, mint egyén találja meg helyét a közösségben. Nevelési cél: o A gyermeknek igényévé váljék a csoporttal való együttműködés, ugyanakkor, ha arra van igénye – egyedül is tevékenykedhessen. o A társas kapcsolatok alakulásának legfőbb eszköze elsősorban a játék, ezt követik a közös tevékenységek, a közösen végzett feladatok, a különböző szervezeti keretekben megvalósuló tanulási formák o Feladatok a befogadó, biztonságot nyújtó, szeretetteljes óvodai légkör megteremtésében: o pozitív személyes kapcsolatok kialakulásának elősegítése /óvónő-gyermek, gyermek-gyermek/ o a közösségi élet szokásainak kialakítása, o eltérő életmód, kultúra, szokásrendszer kölcsönös elfogadása. o a családdal való hatékony együttműködés, o a felnőttekkel és a társakkal való szocializáció kialakulása, o a főbb magatartási, viselkedési formák kialakítása, o A társas viselkedés terén az empátia, kommunikációs és kooperációs készség, konfliktustűrő, kezelő, megoldó képesség kap kiemelkedő szerepet Óvodai Integrációs Program - célja és feladata: o Az intézményes nevelésbe illeszkedés elősegítése, a bizalom, az elfogadás elvének érvényesülésével. o A gyermekek egyénre szabott beszoktatásának biztosítása o Óvoda – iskola átmenetet segítő program kidolgozása o Gyermek fejlődésének nyomon követése legalább az iskola első évében o A szülők részvételi lehetőségének biztosítása a foglalkozásokon o Az óvodai IPR program messzemenően támaszkodik a családi nevelésre, család és óvoda szoros együttműködésére törekszik. További feladataink: Már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatásokat biztosítunk a gyermek számára. o Előzetes családlátogatás során megismerjük a családi nevelés elveit. A csoport mindkét óvónője meglátogatja otthonában a gyermeket. o Az anyás–apás befogadással megteremtjük a lehető legnyugodtabb feltételeket a gyermekcsoportba való beilleszkedéshez. o Megteremtjük az ideális, személyre szabott befogadás feltételeit (Jel választása, otthonról hozott kedvenc tárgyak, mondóka, vers). o Nyílt napon, együttjátszással, elősegítjük, hogy a gyermek megismerje a barátságos óvodai környezetet a vonzó játékfeltételeket, az óvodapedagógusokat, és a dajkát. o A szülőkkel megbeszéljük a fokozatos óvodakezdés ütemezését. o Anamnézist készítünk a gyermekről és megkérjük a szülőt, hogy írja le azt, amit fontosnak tart közölni gyermekéről.
82
o o
o o o o o o o o o
A gyermek sajátos szokásait elfogadjuk, az elfogadás elvét érvényesítjük. Megfigyeljük a gyermeket a befogadási időszakban, a tapasztalatokat rögzítjük. (Hogyan szokta meg az új környezetet, hogyan vált el a szülőtől, választott-e magának játéktevékenységet, hogyan alakult a kapcsolata az óvónőkkel, hogyan illeszkedett be az óvodai életritmusba, mi okozott számára örömet vagy nehézséget, hogyan reagált társaira.) Tájékoztatjuk a szülőket az óvoda napi életéről, és arról hogy milyen téren számítunk együttműködésükre. Megismertetjük az óvoda nevelési törekvéseit, a házirendet. Kialakítjuk a gyermekcsoport hagyományait, szokás-és normarendszerét mely mélyíti a gyermekek összetartozását, együttérzését. A gyermek számára saját helyet, biztosítunk, ahová eszközeiket, játékaikat „értékeiket” betehetik, önállóan kezelhetik. Kiemelten figyelünk azokra a gyermekekre, akiknek fejlődését negatív hatások, társadalmi-, kulturális hátrányok gátolják. Együttműködünk a családdal, a gyermekvédelmi szolgálattal, a nevelési tanácsadóval, családgondozóval, a veszélyeztetettség enyhítése, a hátrányok csökkentése érdekében. Segítjük a gyermekbarátságok kialakulását. Segítjük a gyermeket abban, hogy elfogadják a különbözőséget, eltérő képességű és tulajdonságú társaikat, úgy, hogy figyelmüket a pozitív tulajdonságokra irányítjuk. Közös tevékenységeket szervezünk a gyermekek és a családok számára.
13.2.4. Egyéni bánásmód Csoportjaink alkalmasak arra, hogy az egyéni bánásmódot teljes mértékben megvalósítsuk. Az óvónőknek van idejük külön-külön megismerni a gyermekek képességeit, erősségeit, gyengeségeit és az egyéniségüket. Folyamatosan nyomon tudják követni a gyermekekben történt változásokat, és lehetőségük van arra, hogy akár külön foglalkozzanak velük. Nagyon fontosnak tartjuk a személyes, bensőséges kapcsolat kialakítását a gyermekekkel, hogy tudják, bármikor bizalommal fordulhatnak óvónőikhez. A gyermek életkorának megfelelő fejlődési szinttől való eltérés esetén egyéni fejlesztést alkalmazunk, és ha kell, a gyermeket szakemberhez irányítjuk, a szakember munkájával együttműködünk. Az egyéni bánásmód célja: o a gyermekek egyéni szükségleteinek, fejlődésének figyelembevételével a differenciált nevelés, fejlesztés o a különböző nevetségű, értelmi, érzelmi, testi fejlettségű gyermekek sajátos ütemű fejlődésének elősegítése, biztosítása. Minden ember más és más. Nincs két egyforma gyermek sem, ezért az óvodai nevelőmunka során nagyon fontos a differenciálás, amellyel a különbözőségekhez való illeszkedést valósítjuk meg. Mindig a csoportban lévő gyermekek fejlődési szintjéhez kell igazodnia az óvónőnek. Az eltérő fejlettségű gyermekeknek minden helyzetben joguk van más ütemben haladni. Az együttműködésre kész, támogató figyelem és segítségnyújtás biztonságát az óvodapedagógus személye, attitűdje jelenti. A gyenge pontokat nem hibaként értékeljük, hanem a lassúbb fejlődés jeleként. A tévedéseket természetesnek tekintjük, és segítjük a helyes megoldás felismerését. Minden folyamatban, minden helyzetben, minden tevékenységben több szinten biztosítjuk a gyermekek számára a differenciálást, az egyénre szabott fejlesztést. Az egyéni fejlesztés a differenciált fejlesztés alapja. Az óvodánkban működő kis létszámú csoportok lehetőséget nyújtanak arra, hogy az óvónők személyes kapcsolatot építsenek ki a gyermekekkel, és a személyiségük ismerete alapján célirányosan, tudatosan tudjanak hatni a gyermek fejlődésére. A differenciálás érvényesül: o a bánásmódban
83
o o o o o o o
a kapcsolatkialakításában az eszközök biztosításában az elvárásokban az elvártak teljesítésben az értékelésben a feladatok adásában és a fejlesztési módszerekben.
Óvodapedagógus - gyermek kapcsolat Az óvónő a gyermek közösségi életének irányítója. Közte és a gyerek között létrejövő kapcsolat sokkal erőteljesebb, mint a kortársi kapcsolat. Ezért a szocializációban két szempontból is kiemelkedő a szerepe, egyrészt azért, mert az óvónő személyi értékével hat a csoportszerveződés folyamatára, serkenti a gyerek egyéni fejlődését, miközben maga is a közösség tagja. Másrészt az óvónő módszertani felkészültsége birtokában tudatosan szervezi meg a gyerek értelmes élettevékenységét, környezetét. Fontosnak tartjuk, hogy az óvoda valamennyi felnőtt dolgozójának magatartása legyen határozott, következetes, barátságos, szeretetteljes, őszinte, minden gyerek számára elfogadó és toleráns, tehát minta értékű. Az óvodapedagógusi, valamint a nem pedagógus alkalmazottak tevékenységének összehangolt munkája hozzájárul az óvodai nevelés eredményességéhez. A nevelés egész időtartama alatt óvodapedagógusnak kell foglalkoznia a gyerekekkel. A nevelés eredményességéhez a dajka munkája is hozzájárul. Csak akkor tudja a szakképzett dajka a nevelést tudatosan segíteni, ha tudja a nevelés célját, feladatát, módszereit. Mindezek megismertetése az óvodapedagógus kötelessége, feladata. A felnőtt-gyermek kapcsolatában a következő elvek jelenjenek meg: A gyermekek mágikus képzeletét vonja be a pozitív szociális kapcsolatok, szokások kialakításába. (A bábok ehhez kiváló lehetőséget biztosítanak.) A felnőtt magyarázatában jelenjen meg a dolgok pozitív oldala. A felnőtt a gyermekek tevékenységéhez biztosítson nagy szabadságot a határok pontos megjelölésével. Többszöri „határátlépésnél” vezessen be konzekvenciákat. Alakítsa ki a közösségi élet szabályait. Legyen képes nevelési taktikát váltani, ha egymást követően eredménytelennek érzi a befolyásolását. A felnőtt segítse a gyermekbarátságok kialakulását, formálja úgy, hogy a közösség többi tagjaihoz is kapcsolódjanak. A felnőtt nevelje a gyermekek érzésvilágát a kialakult konfliktusok feldolgozása során. A konfliktusok feloldó megbeszéléseket kellő figyelemmel, kivárással hallgassa meg, hogy véleményt tudjon mondani a történtekről úgy, hogy a gyermekek felelősségérzete erősödjön. A felnőtt bátorítson minden gyermeket, hogy a belső elégedettsége, pozitív énképe kialakuljon. A bátortalan gyermekek nevelésekor a felnőtt minél többször örüljön a legkisebb elmozdulásnak, fejlődésnek is. Az agresszív gyermek lehetőleg ne kapjon figyelmet agresszivitásán keresztül. A negatív viselkedési módot szándékosan mellőzni szükséges. A felnőtt- gyermek kommunikációjában világos, egyértelmű, konstruktív megfogalmazás jelenjen meg, a kívánság megnevezésével, az ok kiemelésével. A kapcsolatok erősítését szolgálja a beszédpartner megbecsülése, megértése, a kompromisszumkeresés. Mellőzendő a megbántás, hibáztatás, kritizálás, kioktatás, kiabálás, panaszkodás, prédikálás. (A személyes perceket biztosítsa az óvónő minden gyermeknek, hogy a kapcsolatfelvevő képességüket megerősítse. Ezekben a beszélgetésekben a mások és a saját érzéselfogadása és megfogalmazása is kapjon hangot.) A gyermekek viselkedéskultúráját fejlessze a felnőttek példája, bátorítása, türelme, bizalomelőlege és az a szemlélete, ami a sikert észre véteti, és a sikertelenséget segít elviselni. Tilalom helyett a felnőttek adjanak választási lehetőséget a gyermekeknek, hogy önálló döntéseket hozhassanak, és képessé váljanak a változásra. A felnőtt örömével jelezze dicséretét, s csak félelemkeltés nélkül jelölje meg a veszélyeket, problémákat.
84
A felnőtt használja fel a humort a szeretetkapcsolat kialakításához. A humor a feszültséget feloldhatja, a görcsösséget megszünteti. Az óvónő elemezze, vizsgálja a gyermekek társas viselkedését, kapcsolatát. Használjon minél több játékos eszközt az egyéni jellemzők kimutatásához. teremtsen szeretetteljes légkört, melyben bizalom, figyelmesség és segítségnyújtás veszi körül a gyermeket A felnőtt próbálja megérteni- elsősorban érzelmileg a gyermekeket. biztosítson sok közös átélt élményt, melyek növelhetik az egyén társas hatékonyságát alakítsa ki a gyermekekben a tiszteletadást a felnőttekkel, idősekkel, társaikkal szemben segítse elő a gyermekek zökkenőmentes beszoktatását a családdal együttműködve mutasson példát a másság elfogadásában segítse az átlagtól eltérő gyermekek beilleszkedését a közösségbe. Dajka – gyermek kapcsolat A dajka nemcsak technikai személyzet a gyerek életében, hanem nevelésének egyik segítője is, aki mintául (interperszonális kapcsolatok; viselkedés, beszéd, személyi higiéné, ápoltság, gondozottság) is szolgálhat számára. A gyerekek gondozási, nevelési igényei, képességei eltérőek. Az óvodapedagógus útmutatásai alapján a gyakorlatban érvényesítenie kell az egyéni bánásmód elvét: − differenciálnia kell a módszerek alkalmazásakor − segítő jelenlétével annyi segítséget kell nyújtania a gyerekek számára, amennyi feltétlenül szükséges feladataik önálló elvégzéséhez. Minden kisgyerek más, ezért más a segítés iránya és foka. Ehhez elméleti, gyakorlati segítséget kell nyújtani a dajkák számára. A dajka segítő szerepkört tölt be: o az óvoda alap- és kiegészítő feladatainak teljesítésében o az óvoda nevelő-személyiségfejlesztő funkciójának betöltése során o az óvoda minőségi szolgáltatást nyújtó feladatainak ellátása kapcsán o az óvoda által kitűzött minőségcélok elérésében o a gyerekek hátránykompenzálásának folyamatában o a gyerekek egyéni bánásmódot igénylő feladatellátása során o a szülőkkel való együttműködés továbblépésében. Gyermek-gyermek kapcsolat Az óvodai gyerekközösség alakulásában az első eredmény, ha minden gyerek jól érzi magát a csoportban, ha a gyermeknek stabil, de nem mindig azonos a helye a társai között, és szoros meghitt kapcsolat fűzi őket egymáshoz. Ehhez feltétlenül szükséges, hogy az óvónő bensőséges kapcsolatot alakítson ki. Ahhoz hogy a gyerek a csoport tagjának érezze magát, tapasztalnia kell, hogy számon tartják őt és szükség van rá. A közösségi nevelés folyamatában fontosnak tartjuk, hogy a gyerek én-tudata megerősödjék, én-képe a különböző tevékenységek során és a kapcsolatokban differenciálódjék. Az óvónő igyekezzen elérni, hogy a csoport tagjai vegyék tudomásul egymást, figyeljenek egymásra, legyenek képesek beleélni magukat társaik helyzetébe. Mindez elősegíti, hogy minden gyerek önálló, aktív személyként élje meg önmagát, hogy az „én és a másik” elkülönüljön. A gyerekek közötti kapcsolatokat életkoruk, korábbi környezetük, egyéni sajátosságaik nagymértékben befolyásolják. Amíg felnőtt - gyermek kapcsolatban a felnőtt a gyermek számára követendő modellként jelenik meg, addig a gyerek-gyerek kapcsolatban modell lehet minden olyan viselkedési forma, amelyet a csoportban egy vagy több gyerek felszólítás nélkül követ, átvesz. Ezeknek a spontán viselkedési formáknak egy része állandósul, s a gyerek ismételgeti, beiktatja szokásrendszerébe. Az óvodás gyereknél tipikussá válik a közvetett modellkövetés, ezért a kiemelkedő szociális státuszú gyermekek fontos szerepet töltenek be, mert közvetítenek felnőtt és gyerekcsoport között, szokás és véleményformáló hatásukkal. Fontosnak tartjuk olyan óvodai légkört teremteni, amelyben a barátok kölcsönös egymásra hatása optimális, a pozitív tulajdonságok hatnak az egyes párokra, baráti
85
csoportosulásokra. A közösség fejlődése a csoport tagjainak tevékenységétől, és a gazdagodó társas kapcsolatoktól függ, és ez a gyerek személyiségfejlődésének ösztönzője is. A közösség és az egyén, az egyén és a közösség egymásra hatása minden gyerek fejlődési szempontjából meghatározó. A közös élmények az óvodáskor végéig biztosítják a gyermekek együttműködését, amiben formálódik egymáshoz való viszonyuk. Kialakulnak a közösségi együttélés szabályai, amelyekben próbálnak igazodni. Társas együttműködés közben tanulják meg az egymás felé fordulást, egymás segítését, vagyis a szeretetet. o A gyermek nyitottságára építünk, elősegítjük, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja, ezáltal alakítjuk ki magyarságtudatát. o Elősegítjük a gyermek erkölcsi tulajdonságainak, (együttműködés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség), akaratának (önállóság, önfegyelem, kitartás, feladat- és szabálytudat) fejlődését, szokás- és normarendszerének megalapozását. o Szükség esetén megfelelő szakemberek közreműködésével kívánjuk elősegíteni a nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek fejlődését. A helyes viselkedés megalapozása: Óvodai nevelésünk alapvető feladata, hogy a gyermek számára közvetítsük, megalapozzuk és kialakítsuk a kapcsolattartás alapvető normatív szabályait, a kívánt viselkedési módokat. A viselkedés módjai: o a bizalom: a felnőtt-gyermek, a gyermek-felnőtt, és a gyermek-gyermek kapcsolatban o a szeretetteljes magatartás: amely meleg, barátságos légkört biztosít a csoport minden tagja számára o a tiszteletadás: minden gyermek számára alapvető követelmény o a megbecsülés: a gyermek figyel a felnőttek és társai munkájára, és vigyáz alkotásaira o a tapintatos viselkedés: vigasztalják szomorú, bánatos társaikat o a figyelmesség: a gyermek élje át az ajándékkészítés, meglepetés, jó cselekedet örömét a segítségnyújtás: az óvodai élet szervezése során számtalan lehetőség kínálkozik A gyermekkel szemben támasztott két fő követelmény: o tanuljon meg másokkal érintkezni /kommunikálni/ és együttműködni /kooperálni/. Az óvodai csoport az óvodai közösség sikeres formálása esetén kialakul a gyermekben: o a közösség érzés, o a közösség tudat, o a közösségi szokások, o mások megbecsülése, o a hagyományok tiszteletben tartása. Nevelőmunkánkban a társas, közösségi tevékenységek a különböző kompetenciákat fejlesztik: Állampolgári kompetencia Minden ember teljes jogán tagja a társadalomnak. Fontos, hogy nyitott, önálló gondolkodású, fejlett logikai készséggel, vitakultúrával rendelkező, toleráns személyiséggé váljanak, akik probléma érzékenyen kezelik az élet szituációit. Ahhoz, hogy gyermekeink a demokratikus és etikus viselkedés szabályait magukénak valló felnőttekké váljanak, az óvodában komplex képességfejlesztő programokra van szükség.
86
Anyanyelvi kommunikáció Saját érvek meggyőző módon történő megfogalmazása, valamint mások szóban kifejlett nézőpontjainak teljes mértékű figyelembevétele. Konstruktív, kritikai párbeszéd gyakorlása, amely során egymást tudják végig hallgatni, bátran képviseljék saját álláspontjukat, véleményüket. Célunk: a gyermek képessé váljon társas kapcsolataiban együttműködésre és kommunikációra. A szocializációs tér változásából adódó átmenetek megkönnyítése – család-óvoda Intézményünk nyitott a leendő óvodások és szüleik részére. Megnézhetik, ismerkedhetnek óvodáinkkal, az ott dolgozó felnőttekkel, programjainkkal. Az óvodai jelentkezést követően, még az óvodai élet megkezdése előtt a kisgyerek meglátogatása saját otthonában. Fokozatos, édesanyával vagy édesapával történő beszoktatás biztosítása. A beszoktatás folyamata kellő türelemmel, toleranciával, empátiával és nagyfokú szeretettel történő kezelése. A gyerekcsoport dajkájának támogató közreműködése az óvónővel egyeztetett feladat és módszer szerint. A gyerekek egyéni sajátosságaihoz igazodás, egyéni szükségleteinek figyelembevétele. A szülők lelki támogatása. A szocializációs tér változásából adódó átmenetek megkönnyítése – óvoda-iskola Pozitív érzelmek kialakításával a gyerekek felkészítése az iskolai látogatásra. Helyi lehetőségekhez mérten óvodai - iskolai közös programokon való részvétel. A rugalmas beiskolázás lehetőségével élve a gyerek életkora mellett az egyéni fejlettség figyelembevétele, felelősségteljes döntés az egyes kisgyerek iskolakezdéshez szükséges érettségéről. Az iskolára való alkalmasság vonatkozásában bizonytalan szülők döntésének több szempontú információval történő segítése, minden esetben a gyerek érdekét szem előtt tartva. 13.2.5. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén o Ragaszkodnak óvodájukhoz, a társaikhoz, a felnőttekhez. Ezt érzelmekben, szavakban, tettekben hozzák nyilvánosságra. o Érdeklődnek társaik, barátaik iránt. o A felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival. o Igényükké válik a viselkedés és helyes cselekvés szabályainak betartása. o Figyelmeztetik egymást a szabályok megszegése esetén. o A közös tevékenységekben aktívan vesznek részt, képesek az együttműködésre, együttjátszásra, együttdolgozásra o A közösségért szívesen dolgoznak. o Tudjon kezdeményezni, dönteni, kompromisszumot kötni, konfliktust kezelni önállóan vagy o felnőtt segítségét kérve úgy, hogy az mindkét fél számára elfogadható legyen o Tudjon alkalmazkodni, toleránsan viselkedni, másokat elfogadni. o Érzelmein, indulatain korának megfelelően uralkodni o Értékelik saját tetteiket. Konfliktusos helyzetben társaikkal képesek egyezkedni. o Tisztelje a felnőttek, társai munkáját, szívesen vállaljon megbízatást, munkát. o Szívesen kommunikál, bátran, de kulturáltan mondja el a véleményét, alkalmazza a kulturált beszéd fordulatokat, kifejezéseket, betartja az udvariassági szabályokat o Igyekeznek legyőzni a felmerülő akadályokat. o Szociálisan éretté válnak az iskolába lépésre A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek az érzelmi és közösségi nevelés terén Az eltérő környezetből bekerülő és hátrányos helyzetű gyermekeknél nagy hangsúlyt fektetünk a tartós, stabil szeretetteljes kapcsolat kiépítésére, az új felnőtt-gyermek, gyermek-gyermek kapcsolat szorongásának, beilleszkedési nehézségének, néha agressziójának feloldására, a gyakori csúnya szóhasználat korrigálására, illetve beszédértésük és szókincsük fejlesztésére. Egyértelművé tesszük a gyermek számára, hogy mit és miért tartunk helyesnek, mit miért utasítunk el, mi áll távol tőlünk. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekkel szemben támasztott követelmények, igények azonos elvek szerint
87
valósuljanak meg. Éreztetjük, hogy a csoport minden tagja egyénenként fontos. Szituációs játékkal, és egyéb gyermeki tevékenységgel fejlesztjük a gyermekek egymáshoz való alkalmazkodási képességét, társas és párkapcsolatokat. A hiányos, szegényes beszédkultúra miatt fontosnak tartjuk a köszönés, kérés, megköszönés megismertetését, gyakorlását. A fejlődés jellemzői: A gyermek: o a kialakult szokások igényévé válnak o elfogadja a megkívánt magatartásformákat o tisztelettel viselkedik a felnőttekkel, az óvoda dolgozóival és társaival, vigyáz munkájuk eredményére o ébredezik benne a közösségi öntudat, örül a közösen elért sikereknek o bízik önmagában, társaiban és a felnőttekben o együtt érez társaival, érdeklődik irántuk o saját kezdeményezésre, vagy kérésre a közösség számára hasznos feladatot végez o a megkezdett munkáért felelősséget vállal és felszólítás nélkül befejezi o önálló véleményalkotásra is vállalkozik o kialakul a csoport közhangulata, közvéleménye Sajátos nevelési igényű, kiemelt figyelmet igénylő gyermekek az érzelmi és közösség nevelés terén Az érzelmi és a szocializáció során empátiás képességünkre alapozva a gyermek pillanatnyi lelki állapotának, igényének megfelelő harmonikus alaphangulat biztosítása. A befogadó közösségben olyan érzelmi légkör kialakítása, amelyben természetes érték az ember, függetlenül teljesítményének színvonalától. Személyes példamutatással annak megláttatása, hogy nem vagyunk egyformák, a „másság” elfogadása, a különbözőség tolerálása. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, óvodai nevelés és fejlesztés mellett a megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus, gyógypedagógus) segítségével - a szülővel és az óvodapedagógussal együttműködve - történik a nevelési feladatok ellátása. Differenciált fejlesztés: közösségi nevelés, kooperáció, szociális beilleszkedés, önértékelés, motiváció. Nevelésünk eredménye: o A befogadó közösség tagjai természetesnek veszik, hogy a teljesítmény nem befolyásolja az emberi értékeket. o Természetessé válik számukra a rászoruló embertársaknak nyújtott szükségszerű segítségadás. o Megbecsülik, értékelik saját épségüket, ezáltal fejlődik én-képük, személyiségük. o A sajátos fejlődési szinttel rendelkező gyermek meg tanulja értékelni saját meglévő képességeit, azokat teljes mértékben kihasználni. o Érzi a közösség segítő erejét, biztonságban mozog társai között. o Egyéni vágyait, akaratát képességeihez mérten igyekszik alárendelni a közösség érdekeinek. o Az elért eredmények által fejlődik érzelmi élete, személyisége, én-tudata. Kisebbségi gyermekek az érzelmi és közösség nevelés terén A másság elfogadása egyformán fontos éppen az óvodában, ahol ezáltal megelőzhetjük az előítéletek kialakulását. Már egészen kis korban tapasztalhatják, hogy minden gyermek hordoz értékeket, attól függetlenül, hogy milyen a bőrének színe, és minden gyermekben van valami szeretni való, mindenkitől lehet valamit tanulni.
88
13.3. Az anyanyelvi, - értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 13.3.1. Az anyanyelvi nevelés és a fejlesztés megvalósítása Az anyanyelvi kommunikációs nevelés átfogja az óvodai nevelőmunka minden területét, közvetítő elemként jelen van a nevelési feladatok megvalósulásának minden mozzanatában. Az anyanyelvi nevelés, kommunikáció által erősödik a gyermekek biztonságérzete, növekszik tájékozottságuk, gazdagodnak ismereteik, fejlődik beszédkészségük, anyanyelvi kultúrájuk. Az anyanyelvi nevelés segítségével, a nyelvi kommunikációs rendszer működésével tudjuk közel hozni, és érthetővé tenni gyermekeink számára a fejlesztés eszközeit: a matematikai játékot, a vizuális nevelést, az irodalmi nevelést, a zenei nevelést, a mozgást. Már egészen kicsi korban fontos a szép, érthető, tiszta beszéd elsajátítása. A kisgyermek otthon a családban főként az anya által ismerkedik meg az anyanyelvvel. Óvodába lépéskor a gyermek beszéde jelzés az óvónő számára a család beszédkörnyezetéről, a gyermek fejlettségéről. A gyermek mintát követő, utánzó tulajdonságára alapozva az óvónő beszédmodell szerepe rendkívül jelentős. A kommunikációs kapcsolatok kialakításának alapja az óvónő és a gyermek között kialakuló bensőséges viszony, a jó csoportlégkör. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. A nyelv szépségének, kifejező erejének megismertetésével, a helyes nyelvhasználattal alapozódjon meg a gyermekek biztonságos önkifejezése, fejlődjön az érthető, kifejező beszéd készsége, beszédfegyelme. Az anyanyelvi játékokat /alkalmazkodva a gyermekek életkori sajátosságaihoz/ beépítjük a mindennapi életbe a beszéd és a gondolkodás fejlesztésére. A gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítsunk változatos tevékenységeket, ezeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat az őt körül vevő természeti és társadalmi környezetről. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítunk. Az anyanyelvi nevelés kapcsolata más nevelési területekkel: Az anyanyelvi kommunikációs nevelés átfogja a nevelés egész folyamatát. Szoros kapcsolatot mutat: o a gondozás és egészséges életmódra neveléssel, mert a tevékenységei közben folytatott beszélgetések elősegítik az óvónő és a gyermekek érzelmi kapcsolatának kialakulását, fokozzák a gyermekek jó közérzetét, nyitottságát a kapcsolatteremtésre o az irodalmi neveléssel, mert az irodalom közege a nyelv, ez vezeti el a gyermekeket a szépirodalmi élményhez o a zenei neveléssel, mert a hangképzés, a tiszta ejtés, a hangsúly, a hangerő, a hanglejtés dallama, a szabályos lüktetésű ritmus, a tempó és tempóváltás gyakoroltatásával az élőbeszéd érzelmeket tükröző, jelentést hordozó elemeit gazdagítja. Az ének, zene, énekes játék is hozzájárul a nyelvi képességek fejlődéséhez. A gyermek lassabban énekel, mint ahogy beszél, ez segíti a helyes artikulációt, a szavak pontos kiejtését. A sokféle énekes játék alkalmat ad a szókincs bővítésére, a megfelelő hangsúly, lüktetés, ritmusgyakorlására. A zenehangulatot előkészítő, aláfestő, fokozó hatása megérinti a gyermeket, kifejezi érzéseit, beszél. o a környezeti neveléssel, mert a tapasztalatszerzések során bővül a gyermekek szókincse. A környező világmegismerése során a kommunikációs készség fejlesztése a gyermek és az óvónő személyes beszélgetésein keresztül történik. A helyes köszönés, bemutatkozás, megszólítás, véleménynyilvánítás, szándékok kifejezésének kialakulása mellett a környezetben tapasztaltak, látottak folyamatos elbeszélésére, gondolatai, érzelmei, kívánságai, észrevételei összefüggő kifejezésére válik képessé a gyermek. o Matematikai tevékenységek során a beszéd és a gondolkodás együtt fejlődik, a feladatok pontos megértése, a tapasztalatok megfogalmazása pontos nyelvi ismeretet kíván. o Gondolkodásának intenzív fejlődését segítik a matematikai összefüggések. Ezen a területen szerzett tapasztalatok és gondolatok matematikailag pontos nyelvi kifejezésre késztetik a
89
o
o
gyermeket. A feladatok, műveletek megoldása során a konkrét tapasztalatokból nyert képzetek elősegítik a nehéz viszonyfogalmak, a melléknévfokozás, és a névutós szerkezetek felfogását és alkalmazását. Matematikai tevékenységek során a beszéd és a gondolkodás kifejezések megismerése, használata fokozatos. Az észlelési kép és annak neve szoros összefüggésben fejlődik. A geometriai formákhoz kapcsolódó szavak, lassan kapcsolódik össze. A geometriai elnevezések előbb a passzív szókészletet gyarapítják, a sok tapasztalás aktivizálja őket. a vizuális neveléssel, mert a rajzolás, mintázás során a téri észlelés, a rajz-mintázó eszközökkel való tevékenység által szerzett tapasztalatok előkészítik az írás-olvasáshoz szükséges képességeket. Az ábrázolási tevékenységek során a nyelvi és a képi, formai ábrázolás együttesen ismerteti fel a gyermekkel azt, hogy az élményt, érzést, eseményt többféle úton is ki lehet fejezni. Az anyagokkal, technikákkal való ismerkedés, a látás, tapintás világának szavaival gazdagítja a szókészletet. Az ábrázolás a belső beszédfejlődését, felszínre hozását segíti. A mozgás fejlesztés sajátos szakkifejezései, a magyarázat, a felszólítás, az utasítás tovább bővíti a nyelvi kifejezőképesség határait. A gyermek gyakorlatot szerez abban, hogy szóbeli leírás alapján cselekedjen
Tevékenységek: A gyermek: − szükségleteit, kívánságait szóban kifejezi − közléseket, utasításokat megért − használja a kapcsolattartás udvarias formáit (köszön, bemutatkozik, megszólítja a felnőtteket, társait) − megfelelő nyelvi formákat és szókapcsolatokat használ tevékenységei során − kifejezi érzelmeit, élményeit − meghallgatja társait, tisztelettel beszél a felnőttekkel. 13.3.2. Az óvodai anyanyelvi nevelés célja Az önkifejezés megalapozása a gyermekek beszédfejlesztésével, a kommunikáció különböző formáinak alakításával, eszköztárának bővítésével és a helyes nyelvhasználat gyakoroltatásával. Célunk az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés. Az értelmi nevelés terén a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző élethelyzetekben való gyakorlása. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés, a kommunikáció különböző formáinak differenciált fejlesztése a nevelőtevékenység egészében. A gyermekek spontán, különböző tapasztalati úton szerezze meg, lehetőséget teremtve a megfelelő gyakorlásra segítve a megélt ismereteket rendszerezni, célirányosan bővíteni, melynek hatására fejlődnek megismerő értelmi képességei (érzékelés-észlelés, figyelem, képzelet, emlékezet, gondolkodás). A beszédkedv felkeltése és fenntartása. A beszédértés, beszédhallás és szövegértés fejlesztése. A beszéd közvetítésével a gyermek biztonságérzetének elősegítése, ismeretei gazdagítása, tájékozottságának növelése. Az anyanyelvi fejlesztéssel a szocializáció elősegítése, a családi nevelés hiányosságainak pótlása, kiegészítése, korrekciója. Az iskolai alkalmasság elősegítése, az iskolai kommunikációs kudarcok megelőzése. Célirányos egyéni fejlesztés biztosítása az arra rászoruló gyermek részére. Beszédhibák megfelelő módszerekkel történő korrekciója. Beszédfogyatékos, súlyos beszédhibás, egyéb beszédhibás, nyelvi, közlési nehézséggel küzdő gyermekek inkluzív integrált nevelése. A nem kívánatos kifejezések használatának mérséklése, száműzése.
90
Az anyanyelvi nevelés tartalma Az anyanyelvi nevelésben a hagyományos módszerek mellett sokféle anyanyelvi fejlesztő játékot alkalmazunk: Hallásfejlesztő játékok: figyelemfelkeltő zörejek, hangok felismerése, megnevezése, differenciálása, a hallás és beszédhallás sokoldalú fejlesztése. Légző gyakorlatok: a beszédlégzéshez szükséges helyes testtartás és a rekeszlégzés kialakítása, tudatosítása, játékok a levegő fújásával – tollpihe, pingponglabda, kendő, lufi fújása. Beszédszervek ügyesítésére szolgáló játékok: cél az arc- és ajakizmok erősítése, ügyesítése, ezáltal az ajakkal képzett hangok alakítása. A fonémahallást fejlesztő játékok: a pontos beszédhallás feltétele az olvasás és az írás megtanulásának, a jó helyesírás kialakulásának, ezért nagyon lényeges a zöngés és zöngétlen hangpárok akusztikus differenciálása, a hangok időtartamának felismerése, megkülönböztetése, bizonyos hangok felismerésére helyváltoztatós versenyjáték alkalmazása. A mondatfonetikai eszközök használatának gyakorlása: cél a beszédszituációhoz leginkább illő beszédmód alkalmazása, hangerőváltási gyakorlatok, hangsúlyjátékok, ritmusgyakorlatok, hangszíngyakorlatok. Metakommunikációs játékok: játék a tekintettel, a gesztusokkal és a mimikával, testmozdulatokkal, távolság tartásával. Szókincsgyarapító játékok – történetek, mesék folytatása, most mutasd meg játék. Mondat- és szövegalkotást fejlesztő játékok. 13.3.3. Az óvodapedagógus feladatai o o o o o o
o o o o o o o o o
Beszéde legyen modellértékű a gyermek és a szülő számára. Törekedjen bizalmat, megértést, elfogadást, figyelmességet, nyitottságot tükröző kapcsolat kialakítására. Vegye figyelembe és tartsa tiszteletben a gyermekek egyéni beszédsajátosságai Éreztesse meg az anyanyelv kifejezőerejét és szépségét Tartsa szem előtt a gyermekek eltérő fejlődési ütemét Ösztönözze a gyermekeket arra, hogy egymás között és a felnőttekkel is bátran megnyilatkozzanak, érdeklődéssel figyeljék egymás beszédét. Beszélő környezettel, helyes minta- és szabályközvetítéssel, (a javítgatás elkerülésével) teremtünk lehetőséget a gyermekek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására. Természetes beszéd közben neveljük a gyermekeket az anyanyelv megszerettetésére, megismertetésére, megbecsülésére. Ösztönözzük a gyermekeket a folyamatos, összefüggő beszéd gyakorlására. Fejlesztjük a gyermekek beszédészlelését, beszédértését és szóbeli emlékezetét. Ügyelünk beszédünk stílusára, hanglejtésére, dinamikájára, hangsúlyára. Törekszünk a követésre méltó kifogástalan nyelvhasználatra, elősegítve ezzel a gyermekek szókincsének folyamatos bővítését és beszédszínvonalának fejlődését. Támogatjuk a gyermeki kérdéseket és figyelmet fordítunk azok megválaszolására. Figyelünk a gyermekek kapcsolatfelvételt kezdeményező megnyilvánulásaira: érintés, kézfogás, megszólítás, kérdés, élmény elmesélése. A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, valamint migráns gyermekek differenciált támogatása a magyar nyelv elsajátításában. A különböző anyanyelvi játékokkal kiemeljük a beszédhangok sajátosságait és a beszédszervek ügyesítését is elősegítjük. A hallás, beszédhallás fejlesztését célozzuk a hangfelismerési,- differenciálási gyakorlatok segítségével. A különböző anyanyelvi játékokkal kiemeljük a beszédhangok sajátosságait és a beszédszervek ügyesítését is elősegítjük. A hallás, beszédhallás fejlesztését célozzuk a hangfelismerési,- differenciálási gyakorlatok segítségével. Az érthető, kifejező, szép magyar beszéd, a helyes hangképzés érdekében együttműködünk a logopédussal és a családdal megelőzés és a korrekció érdekében.
91
o
o o
A gyermekek spontán szerzett tapasztalatait rendszerezzük, bővítjük, különböző élethelyzetekben és tevékenységekben gyakoroltatjuk. Ezáltal az értelmi képességeket (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás, alkotóképesség) és kreativitását fejlesztjük. A szociokulturális háttér figyelembe vételére épülő differenciált készség, képességfejlesztés megvalósítása. A gyermek meglévő tapasztalataira, élményeire, ismereteire építés. A spontán szerzett tapasztalatok rendszerezése bővítése mellett ezek különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlásának biztosítása
A kompetencia alapú neveléssel összhangban a párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységek tervezése, szervezése A dramatikus – bábjáték része az egész óvodai életünket átfogó anyanyelvi nevelésnek. o A drámajátékok gyakorlati felhasználásuk, céljuk szerint: - érzékelő gyakorlatok - figyelem összpontosító, koncentrációs gyakorlatok - kreativitásfejlesztő gyakorlatok - empátiás, metakommunikációs gyakorlatok - szituációs játékok - önismereti gyakorlatok - társismereti és kapcsolatfejlesztő gyakorlatok. Ezeken a dramatikus játékokon keresztül a gyermek felfedezi önmagát, megismeri társait, fejlődik kapcsolatteremtő készsége, könnyebben megért és segít másokat, tévedéseit be meri vallani, esetleg kevésbé izgul szereplések során. A drámajátékban a gyermekek aktív részvétellel fedezik fel a tárgyi, a szociális világot, önmagukat. A drámajáték közel áll a gyermeki szerepjátékhoz. A játékban a gyermek egy másik személy helyébe képzeli magát, illetve önmagát egy elképzelt szituációban megvalósíthatja, újra átélhet, feldolgozhat bizonyos élethelyzeteket. A drámajáték nagyszerű lehetőség a gyermekeknek érzelmek megélésére, helyzetekbe való beleélésre, szereppel való azonosulásra, a kommunikáció gyakorlására. Játék közben a gyerekben lévő valóságos indulatok jönnek elő, ezeket jeleníti, meg és közben megszabadul a benne lévő feszültségektől. A játékban örömforrás lehet a ritmikusság, az utánzás, a kellemetlen élmények kijátszása, a feszültség levezetése. Ismerjük, hogy a félelem és a szorongás a gyermek személyiségének fejlődésében romboló hatással van. Ezek megszüntetéséhez az első lépés a kiváltó ok felderítése. Ezután kísérelhetjük meg a félelem és szorongás megszüntetését. Segítheti, főként a szorongás oldását, ha a gyermek mintegy kijátszhatja azt. Ha maga szüntetheti meg játékában azt a helyzetet, amely számára a kínos állapotot okozta. A dramatikus játékokat, gyakorlatokat elsősorban kommunikációs kezdeményezéseken alkalmazzuk, de óvodai gyakorlatunkban felhasználjuk a mindennapi nevelési helyzetekben, szabadidőben, testnevelés tevékenységeken is. A drámajátékban az érzelmek sarkítottan, konfliktusokba csúcsosodva-majd feloldva jelentkeznek. A dramatikus játékok felhasználásával a gyerek játékvilágához közel álló mesehelyzetet teremtünk, amelyben a fejlesztést célzó gyakorlatok játékká válnak. Az óvoda mindennapi életében természetesen adódnak azok az alkalmak, amikor a különböző nevelési feladatok megoldásában a bábot segítségül hívjuk. A bábozás a felzárkóztatás legösztönzőbb, legkedveltebb módszere. A bábozás során a gyermek megszabadul gátlásaitól, szorongásától. A bábjátékban kibontakoztathatják szabad önkifejezésüket, lehetőség van a beszédkészségük fejlesztésére, a szókincs gazdagítására, kreativitásfejlesztésre, önálló mesemondásra. Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása.
92
Dajka feladatai: o tiszta, helyes, szép beszéd o személyes mintaadás o a kapcsolatteremtés segítése o a tevékenységekhez kapcsolódó eszközök előkészítésében való részvétel Tevékenységformák: o A gyermekek közös tevékenységek során használják a párbeszéd különböző fordulatait, kifejezéseit. o Beszélgetések kapcsán felelevenítik az elmúlt eseményeket. o Bekapcsolódnak a csoportos beszélgetésekbe, szókapcsolatokat, szinonimákat ismernek meg. o Szerep és szituációs játékok során gyakorolják a különböző beszédhelyzeteket. Élettani beszédhibák felszámolására: o Ajak és nyelvügyesítő játékok o Állkapocs ügyesítő játékok o Fújós játékok o Beszédhangok rögzítésének gyakorlása o Hangutánzó játékok o Hangkitaláló játékok o Beszédindítók o Visszhang játékok Fogalmak tisztázására a jelentéstartalom megértésére szolgáló játékok: o Szókincsfejlesztést szolgáló játékok Nyelvi finomságokat, árnyalatokat, azonosságokat felfedeztető játékok: o Nyelvtörők o Közmondások o Szólások o Hasonlatok o Barchoba játékok o Ellentétpárok o Találós kérdések o Fantázia játékok Mondatalkotás gyakorlása: o Igaz-hamis állítások Kompetencia alapú oktatás- célja és feladata: o A kompetencia alapú neveléssel összhangban a párhuzamosan végezhető differenciált
tevékenységek tervezése, szervezése o o o o
értelmi képességek /érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás/ és a kreativitás fejlesztése gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése az értelmi nevelés megvalósítása az óvónő által kezdeményezett, motivált helyzetekben (egyéni, páros, kiscsoportos, csoportos) illetve a gyermek spontán tevékenységére építve differenciálás és sokféle tanulási forma kihasználása
Óvodai Integrációs Program - célja és feladata: o óvodába lépéskor komplex állapot felmérés o kommunikációs nevelés: szókincs, nyelvi kifejezőkészség, beszédértés, beszéd észlelés fejlődésének elősegítése o az iskolaérettség elérését támogató pedagógiai munka: a tanulási képességek megalapozása, a tanulási zavarok kialakulásának megelőzése
93
rendszeres szülői tájékoztatás a gyermek fejlődéséről az egyéni fejlesztési napló bejegyzéseinek megbeszélése Az IPR programban megfogalmazottaknak megfelelően különösen figyelünk arra, hogy a közösen átélt örömök elszakíthatatlan szálakkal kötik össze az óvodapedagógust és a gyermekeket egymással és az anyanyelvünkkel. Az óvodapedagógus személyes példájával (odafigyelés, meghallgatás, beszélgetés), kommunikációs helyzetek megteremtésével ösztönzi a gyermekek közötti kommunikációt. o
13.3.4. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végén o A gyermekek bátran, szívesen kommunikálnak társaikkal és a felnőttekkel. o Anyanyelvüknek megfelelő hanglejtéssel használják az állító, tagadó, felkiáltó, kérdő, óhajtó mondatokat. o Használják a tapasztalatok során bővülő szókincsüket. o Gondolataikat összefüggően el tudják mondani, élményeikről szívesen mesélnek. o Elbeszélésük folyamatos, törekszenek a történések logikai, időrendi sorrendjének követésére. o Nyugodtan, figyelmesen hallgatják végig társaikat, és az óvónőt, dajkát. o Szükségleteit érthető formában megfogalmazza o Folyamatos elbeszélésük során kötőszóhalmozás, szóismétlés előfordul. o Többnyire használják a névmásokat, névutókat. o Beszédük érthető, általában megfelelő hanghordozású, amit gesztusokkal, arcjátékkal kísérnek. o Szívesen beszélget felnőttekkel és társaival o Alkalmazzák a párbeszéd jellegzetes fordulatait, a figyelemfelhívást, a köszönést. o Társaik beszédére odafigyelnek és igénylik, hogy őket is meghallgassák.
94
13.4. Értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az értelmi képességek kibontakozása, az önálló, alkotó, aktív gondolkodás alapjainak lerakása nagyon fontos helyet foglal el az óvodai nevelésben. Az óvodai nevelésben egyenrangú szerepe van a testi, lelki, szellemi szükségletek kielégítésének, azok fejlesztésének. A 3-7 éves korosztály potenciális érési és elsajátítási lehetőségei óriásiak. A mindennapokban komplexen megvalósuló értelmi nevelést és fejlesztést a gyerekek érdeklődésére, kíváncsiságára építjük, melyhez változatos tevékenységeket, tapasztalatszerzési alkalmakat biztosítunk. Az értelmi fejlődést változatos tevékenységeken keresztül, tapasztalatszerzéssel, cselekvési lehetőségeken keresztül, tevékenységek biztosításával tudjuk hatékonnyá tenni. Ezáltal a gyermek ismereteket szerez társadalmi – és természeti környezetéről. Az értelmi fejlesztésben kiemelt jelentőségű az anyanyelvi kultúra színvonalának emelése. Nevelőmunkánkban az értelmi fejlesztés játékba integráltan, egyéni képességek szerint differenciáltan történik. Az egyéni képességek fejlesztését elősegítjük külső segítséggel (logopédus, gyógypedagógus) belső fejlesztőkkel (fejlesztő pedagógus, nyelvfejlesztő, mozgásfejlesztő). A felzárkóztatás mellett feladatunk a tehetséggondozás, felkaroljuk az óvodánkba járó tehetséges gyermekeket, biztosítjuk számukra képességeiknek megfelelő fejlődést. 13.4.1. Célja Alakuljanak ki a következő életszakaszhoz szükséges készségek, képességek. A gyermek olyan ismereteket, jártasságokat, készségeket sajátítson el, értelmi képességei úgy fejlődjenek, hogy az élet egyre változó helyzeteiben jelentkező feladatokat meg tudja oldani, tudjon eligazodni a világban. A gyerekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, célirányos bővítése, kognitív képességeinek, kognitív kompetenciáinak alakítása, fejlesztése. o Érdeklődő, kreatív, a világ dolgai iránt nyitott gyermeki személyiség kialakítása. o Esélyegyenlőség megteremtése. o Tehetségek kibontakoztatása. 13.4.2. Feladata o o o o o o
o
A kognitív képességek tevékenységbe ágyazott fejlesztése. Az érzékelés, észlelés, figyelem, az emlékezet, képzelet és gondolkodás fejlesztése. A kreativitás, alkotóképesség megalapozása. Kognitív kompetenciák alakítása, fejlesztése Gondolkodási képesség, ezen belül a fogalomalkotás, problémamegértés, problémamegoldás, összehasonlítás, analízis, szintézis, felosztás, rendszerezés képességének alakítása. Ismeretszerző képesség fejlesztése, ezen belül a pontos érzékelés, észlelés, forma, mennyiség és térészlelés, a szándékos figyelem kialakítása, tartalmának terjedelmének növelése, a figyelemmegosztás képességének és tartósságának fejlesztése, az alkotó képzelet és a szándékos emlékezet kialakítása. Szóbeli kifejezések, szókincs fejlesztése, bővítése
A fejlesztés tartalma A két feladat megoldása szerves egységben valósul meg. Nem különálló képességeket fejlesztünk, az egész értelmi szférára, a teljes személyiségre hatunk. Az értelmi erők fejlődését mind magasabb szintű ismeretekkel, egyre nagyobb erőfeszítést igénylő új feladatok állításával segítjük elő. Kiindulópontunk az óvodába érkező gyermek értelmi szintje, észlelésének, megfigyelőképességének fejlettsége. 3-4 éves korban elsősorban a megismerő tevékenységet erősítjük, az ehhez szükséges képességeket fejlesztjük (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet) manipulációs játékok, gyakorló játékok, helyszíni megfigyelések alkalmával sokrétű tapasztalatszerzés biztosításával. Iskoláskorig a gondolkodás, az ok-okozati összefüggések, a képzelet valóságnak megfelelő ellenőrzése irányába tolódik el a fejlesztés. A fejlődésre döntő hatással van a nevelés-tanulás tartalma, az
95
ismeretanyag jellege, formája és módszere. A gyermek gondolkodásának legfőbb mozgatója az érdeklődés fenntartása. A tevékenységeket a gyermekek meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építjük. Ahhoz, hogy a probléma megoldására való kedv és képesség kialakuljon a gyermekben, tiszteletben kell tartanunk önállóságát. Minél több lehetőséget kell biztosítanunk ismeretés tapasztalatszerzésre, azok rendszerezésére, bővítésére és élethelyzetekben való gyakorlására. A fejlesztés során el kell jutnunk odáig, hogy tapasztalatait a gyermek alkalmazni tudja, ezt beszédével kísérje, beszédfejlődése pedig új irányt adjon gondolkodásának. Programunkban úgy szervezzük a tevékenységeket, hogy a gyermekek egy adott témakörben évről évre - egyéni fejlettségüknek megfelelően - egyre bővülő ismeretanyaggal ugyanazokat a dolgokat, eseményeket tapasztalják meg. 13.4.3. Óvodapedagógusok feladatai o o o o
A valóság megismeréséhez, összefüggéseinek feltárásához szükséges képességek harmonikus fejlődésének biztosítása. A megismerő tevékenységet segítő képességek (figyelem, megfigyelőképesség, emlékezet, képzelet, gondolkodás, alkotóképesség) fejlesztése. Közvetlen tapasztalatszerzések szervezése, melyek együttesen segítik a gyermekek egyéni képességeinek többoldalú fejlesztését, pl. aratás, betakarításban való aktív részvétel. Olyan óvodai élettér biztosítása, mely a gyermekeket cselekvésre, problémamegoldásra ösztönöz, és belső igénnyé válik a tanulás iránti vágy. (pl. egyféle játéktevékenység több napon keresztül történő gazdagítása, fejlesztése /bújóhelyek készítése, szerepjátékok/, segítése személyes motiválással.
13.4.4. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:
o
az érzékelő funkciók (látás, hallás, szaglás stb.) finomodnak, múltbeli tapasztalataikra építve felfogják környezetük eseményeit, jelenségeit, kialakul tér-és időészlelésük, önkéntelen figyelmük a szándékos és tartós figyelem felé halad, megfelelő érzelmi motiváltsággal kellő ideig tart, sokoldalú tevékenységük során formálódik és tökéletesedik megfigyelőképességük, képesek ún. gondolati, vagyis megértésen alapuló emlékezésre, tudatos emlékezetbe vésésre, képesek emlékképek kombinálására, új alkotására, különbséget tesznek a valóság és a képzelet világa között, meglátnak dolgok közötti összefüggéseket, a tárgyak lényegtelen tulajdonságaitól el tudnak vonatkoztatni, lényeges jegyek alapján általánosításokra képesek, szemlélhető tapasztalatból kiinduló összefüggések révén az ok-okozati összefüggéseket felismerik, tapasztalataiknak, ismereteiknek gazdagsága által problémamegoldó képességük az önálló problémamegoldás felé halad. A gyermekek rendelkeznek olyan kompetenciákkal, kognitív képességekkel, és koruknak
o o o o o o
Képesek koruknak megfelelő differenciált, pontos érzékelésre, észlelésre. Képesek vizuális, auditív differenciálásra. Térbeli viszonyokat képesek felismerni, megnevezni, a térben eligazodni. Az önkéntelen bevésés mellett megjelenik a szándékos bevésés is. Kialakult a szándékos figyelem képessége, figyelmüket képesek megosztani. Gondolkodásukra a probléma megoldására törekvés és a kreativitás jellemző.
o o o o o o o o o
A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek anyanyelvi és értelmi fejlesztése és nevelési feladatai Figyelembe vesszük a család nyelvi kultúráját, az egyes gyermekek fejlődési ütemét. Gonddal figyelünk arra, hogy egyetlen gyermeket se gátoljon nyelvi lemaradás a megismerő tevékenységben, a
96
társas kapcsolat alakulásában. Külön figyelmet fordítunk a nyelvileg gátolt gyermekre, felderítjük a probléma okait, megkeressük a fejlődés lehetőségeit. Szülői megbeszélések alkalmával felhívjuk a szülők figyelmét arra, hogy igen nagy szerepe van a gyermek értelmi, érzelmi fejlődésében a gyermek-szülő kapcsolat erősítésében a közös beszélgetésnek, a beszélgetést kísérő közös tevékenységnek. Szerep és szituációs játékokkal gyakoroltatjuk a különböző helyzetekhez illeszkedő beszédmódot, nyelvi eszközök használatát. Segítjük a gyermekeket abban, hogy együttesen végzett tevékenységek közben sajátítsák el, gyakorolják az együttműködést segítő kifejezéseket, az érintkezés udvarias formáit. Bekapcsolódva a gyermekek játékába, természetes módon kínálunk mintát arra, hogyan lehet egymáshoz viselkedésben, beszédben is alkalmazkodni. Nagy hangsúlyt fektetünk a gyermek egyéni fejlődési ütemének figyelembevételére, a különbözőségek elfogadására, és elfogadtatására. A gyermek kérdéseire mindig életkorának, érettségének megfelelő kielégítő választ kapjon. A család szociokulturális helyzetét figyelembe véve az értelmi fejlesztés során a gyermek fejlettségi szintjét és ütemét szem előtt tartva, olyan célzott módszerek, tevékenységek, és eszközök megválasztása, alkalmazása, amelyek segítségével szerzett ingerek, tapasztalatok fejlesztő módon épülnek be a személyiségbe és alkotnak alapot a további fejlődéshez. Sajátos nevelési igényű, kiemelt figyelmet igénylő gyermekek anyanyelvi és értelmi fejlesztése és nevelési feladatai Gyermekek anyanyelvi nevelése a korai fejlesztésre épül. A kis lépések elvét alkalmazva, a gyermekekre jellemző cselekvésbe ágyazott gondolkodást figyelembe vevő képességfejlesztésük kellő időt, alkalmat biztosítunk: o az alapmozgások kialakítására, fejlesztésére, o a minimális kontaktus, kooperációs készség, a nonverbális és verbális kommunikáció fejlesztésére, o a beszédindításra, a beszédmegértés fejlesztésére, az aktív szókincs bővítésére, o az alapvető önkiszolgálási szokások kialakítására, o az adekvát játékhasználat elsajátítására, a kognitív funkciók fejlesztésére. Ezek kialakításánál kiemelt szerepe van a rendszerességnek, az utánzásnak, a gesztussal kísért, egyszerű verbális utasításnak, a zenének, a ritmusnak, a sok ismétlésnek. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, óvodai nevelés és fejlesztés mellett a megfelelő szakember (gyógypedagógus, pszichológus, logopédus) segítségével - a szülővel, az óvodapedagógussal együtt működve - történik a nevelési és fejlesztési feladatok ellátása.
97
XIV. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE Az óvodában a nevelés csak a fenntartó által jóváhagyott nevelési program alapján történik és a gyermek neveléséhez szükséges a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg. Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyerekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja. A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a heti rend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal. o o o o o o o o o o o
A napi életritmus kialakítása alapvető feltétele a testi-lelki harmónia megteremtésének. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermekek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. Az egész nap során érvényesül a folyamatosság és a rugalmasság elve. Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógusok irányítják. Olyan napirend biztosítása, mely hozzájárul az: tevékenykedés, játékosság, következetesség, testi, érzelmi biztonság, gyermekközpontúság, rendszeresség, folyamatosság, rugalmasság, differenciálás megvalósításához. A heti rend kialakítása az óvodapedagógus feladata. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak kiemelt jelentősége van. Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógusok irányítják. A szülő kérésére az óvodapedagógus tájékoztatást készít a gyermek fejlődéséről, javaslatot tesz a további fejlődéshez szükséges fejlesztés feladatairól. (Új dokumentum a 11/ 1994. (VI. 8.) MKM rendelet értelmében) A HHH gyermek egyéni fejlesztéséről tervet készít, melyet negyedévente aláírat a szülővel.
Nevelőmunkánk során figyelembe vesszük a PP célját és feladatait, s ennek tudatában tervezzük, szervezzük a különböző tevékenységeket. Minden esetben figyelembe vesszük: o A gyerekek adottságait, képességeit, o Érdeklődésüket, o A csoport összetételét. Fontos, hogy tervezőmunkánk tudatos, tervszerű legyen. A PP feladatrendszerébe beépítettük a különböző kompetenciákat, amelyek fejlesztését az IPR-es eszközrendszer elemeinek felhasználásával valósítunk meg. A gyermekek fejlődési üteme, érése eltérő, ezért az egyéni bánásmód és a differenciált tanulásszervezés módszerének alkalmazása elengedhetetlen számukra. A fejlesztés formáját nem a gyermek életkora, hanem fejlettségi szintje határozza meg. Az óvodapedagógus szakmai szabadsága, hogy kötött vagy kötetlen szervezeti forma keretein belül kívánja elképzeléseit megvalósítani. A lényeg mindig az legyen, hogy a gyermeknek legyen lehetősége:
98
o o o
A sokoldalú tapasztalatszerzésre, Ok-okozati összefüggések felfedezésére, azok megfogalmazására, Problémamegoldásra,
Mindez úgy menjen végbe, hogy megfelelő idő álljon rendelkezésre a párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységek megvalósítására. Célunk: A gyermekek mindenek felett álló érdekét figyelembevevő életszervezés és nevelőmunka megvalósítása. A gyermekek életkorának és egyéni sajátosságainak megfelelő életritmus és az ebben foglalt szokások, normarendszerek fejlesztőtevékenységek rugalmas napirendi keretek közötti megvalósítása Személyi feltételek: o o o o
A nevelőmunkánk középpontjában a gyermek áll A nevelőmunkánk kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó, a nevelés teljes időtartamában fontos feltétele a nevelésnek. Elfogadó, segítő, támogató attitüdje modell, minta a gyermekek számára Az óvodapedagógus tevékenységének, az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkája segíti a nevelés eredményességét. A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése speciálisan képzett szakemberrel történik.
Tárgyi feltételek: o o o o o o
A pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételeket igyekszünk biztosítani.. Az óvoda épülete funkcionális. Jól kialakított csoportszobák, öltözők, fürdőhelyiségek, és tágas tornatér áll rendelkezésre. Udvarunk jól szolgálja a szabad levegőn tartózkodás biztonságát, kényelmét. A tárgyi eszközöket a gyermekek által elérhető módon, a biztonságukra figyelemmel helyezzük el. Figyelünk arra, hogy a gyermekek változó testméreteinek megfelelő, harmóniát árasztó színű, formájú, anyagú, mozgás és játékigényük kielégítését szolgáló eszközöket biztosítsunk. Az óvodai munkatársaknak megfelelő munkakörnyezetet, a szülők fogadására lehetőséget biztosítunk.
Kiemelt feladataink: o o o
A gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket. Megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető differenciált tevékenységeket tervezünk és szervezünk. A gyermekek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú, (5-35 perces) csoportos foglalkozások tervezünk, szervezünk.
Pszicho-szociális higiéniára nevelés feladataink: o Az intézmény pszichés klímájának folyamatos „gondozása” o A gyermekek szociális biztonságérzetének megteremtése. o Harmonikus társkapcsolatok alakulásának segítése. o Gyermeki viselkedésben jelentkező zavarok, lelki sérülések kiszűrése, az okok feltárása és a segítség módjának meghatározása (szakmai segítők igénybevételével. o Az óvónők empátiás készségének fejlesztése, autonómia védelme. o Az óvónők szakmai továbbképzéseken történő részvételének biztosítása. Szomatikus nevelés feladatai: o Higiénikus, esztétikus, gazdag tevékenységet kínáló környezet folyamatos biztosítása, karbantartása. o Személyi higiéniára nevelés.
99
o o o o
A korszerű táplálkozás igényeinek megfelelő étrend, valamint a kulturált étkezés feltételeinek biztosítása. A motoros képességek fejlesztése a mozgásfejlesztő foglalkozások szervezettségének, és hatékonyságának fokozásával. A szabad levegőn való tartózkodás aktivitásszintjének növelése. A betegségek rendellenességek prevenciója és korrekciója szükség szerint speciális szakemberek közreműködésével.
Szociál-higiénés nevelés feladatai: Intézményünk napirendje rugalmas, lehetőséget biztosít előre nem tervezett, a gyermekek személyiségfejlődését szolgáló események, programok beépítésére. 14.2. Napirend, hetirend 14.2.1. Javaslat a gyermekek napirendjének elkészítéséhez Óvodáinkban a gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a heti rend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5–35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A nevelés céltudatos megtervezése során alakítjuk ki a gyermekek óvodai életrendjét, időbeosztását az óvodai életet. A napirend, a hetirend és a szokás-szabályrendszer az a szervezeti keret, amely segíti a gyermekek egészséges fejlődését azzal, hogy életkoruknak és fejlettségüknek megfelelő időkeretet és szabályokat biztosít minden tevékenységhez. A tevékenységek szervezeti keretei • önálló- és irányított tapasztalatszerzés • tevékenységekben megvalósuló tanulás A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekeknek. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A napirend igazodik a különböző programokban megfogalmazott feladatokhoz. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal. Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok, továbbá az óvodapedagógusok által készített – nem kötelező – feljegyzések, dokumentumok is szolgálják. Az óvodai nevelés csak a fenntartó által jóváhagyott helyi nevelési program alapján történhet és a gyermek neveléséhez szükséges a teljes óvodai foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg. Az óvoda teljes nyitva tartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja. Napirend A gyermekek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend biztosítja a feltételeket, a megfelelő időtartamú tevékenységformák megtervezésével. A napirend rugalmasan igazodik a célokat szolgáló feladatokhoz, figyelembe veszi egy-egy csoport szokásait, összetételét, a gyermekek egyéni sajátosságait, igényeit. Tartalmazza a szabad játékot, a mozgásfejlesztést, a tevékenységeket, a szabadban történő játékot, mozgást, levegőzést, az étkezéseket és a pihenést. A napirenden belül a legtöbb időt a játék kapja. A stabilitást, az érzelmi biztonságot a gyermek számára a napi élet során a rendszeresség, az állandó, minden felnőtt által közvetített normarendszer, az azonos időpontban visszatérő tevékenységek adják.
100
Igali Margaréta Óvoda Idő
830 – 1000
Gyermekek Játék a csoportszobában Folyamatos érkezés az óvodába. Személyes percek, szabad játék a csoportszobában.
1000 1130
Testápolás, Gondozás, Munka jellegű tevékenységek Tízórai Játékba integrált egyéni és mikro csoportos tevékenységek. Verselés, mesélés, dramatikus játékok. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Mozgás A külső világ tevékeny megismerése A tevékenységekben megvalósuló tanulás Játék a szabadban
30 -
7
30
8
Óvodapedagógusok Játékvezetés Egyéni fejlesztés
Az étkezés irányítása Játékvezetés Tanulás és munka jellegű tevékenységek szervezése
Dajkák Gondozási feladatok
A környezet előkészítése, rendezése Ügyelet a mosdóban A környezet rendezése Az óvodapedagógus tevékenységének segítése
Levegőztetés Játékvezetés
Gondozási feladatok
1130- 1230
Testápolás, gondozás, munka jellegű tevékenységek, ebéd
Gondozás Az étkezés irányítása
Differenciált feladatok
1230 – 1430
Készülődés a pihenéshez. Pihenés. Altatás mesével, altatódallal.
A pihenés szervezése
Környezet rendezése
1430 - 1530
Testápolási tevékenységek. Uzsonna
Felkelés szervezése Gondozás Az étkezés irányítása
Környezet rendezése Gondozási feladatok
Játékvezetés Egyéni fejlesztés
A környezet rendezése Gondozási feladatok
1530 - 1700
Játék a csoportszobában vagy a szabadban Egyénenkénti vagy kis csoportos részképesség-fejlesztés. Folyamatos távozás az óvodából.
101
gondozási
Somogyszili Tagóvoda
Időtartam
Tevékenység
7.00 – 8.30
JÁTÉK A CSOPORTSZOBÁBAN
8.30 – 10.30
Személyes percek, Szabad játék Játékba integrált egyéni és mikro csoportos tevékenységek. Verselés, mesélés, dramatikus játékok. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Mozgás A külső világ tevékeny megismerése A tevékenységekben megvalósuló tanulás
11.00 – 12.00 JÁTÉK A SZABADBAN Csoportos tapasztalatszerzés, játék 12.00 – 13.00 Ebéd, Testápolási teendők 13.00 – 15.00 Pihenés, altatás mesével, altatódallal 15.00 – 15.45 Testápolási tevékenységek, uzsonna 15.45 – 17.00 JÁTÉK A CSOPORTSZOBÁBAN VAGY A SZABADBAN Egyénenkénti és /vagy kis csoportos részképesség-fejlesztés, Játék 14.2.2. Javaslat a gyermekek heti rendjének elkészítéséhez A heti rend folyamatosságot, rendszerességet, a nyugodt légkört teremti meg az óvodai csoportban. Tevékenységeinket a kompetencia alapú óvodai programcsomag egyes tématerveinek megjelenítésével az óvoda hagyományainak, helyi sajátosságainak figyelembevételével szervezzük, ezeken keresztül dolgozzuk fel az élményeket, tapasztalatokat, ismereteket. A heti rend visszatérő, rendszerességet, szokásokat alapozó tevékenységei lehetőséget biztosítanak a rugalmasságra, a váratlan események zökkenőmentes beépítésére. Kialakításánál figyelembe vesszük a gyermekek életkorát, fejlődésük ütemét, a családok sajátosságait, hogy közben biztosítjuk a tevékenységek sokféle variációját a szabad játék alatt. A levegőzés, az udvari élet kiemelt jelentőségű. A szabad levegőn végezhető többféle tevékenység biztosított jól felszerelt udvarunkon. A hetirend megtervezése csoportonként változó, mely a tanulás szervezésétől függ.
102
Hetirend megszervezésének alapelve: A 3- 4 éves korosztálynál elsősorban a nyugodt, biztonságos légkör megteremtésére, megtartására, és a biztos szabály- norma rendszer kialakítására törekszünk. Kötetlen játékos tevékenységeket szervezünk. Kötött szervezeti keretben valósítjuk meg az egészségfejlesztő testmozgást. A 4- 5 évesek heti rendje igazodik a gyermekek érési sajátosságaihoz. A gondos, körültekintő normarendszer kialakítása megalapozza a 4- 5 évesek játékos tevékenységrendszerét. Szokás és norma rendszerükbe új elemek épülnek, kapcsolatba kerülnek más gyermekekkel, óvodapedagógusokkal. Kötött szervezeti keretben valósítjuk meg az egészségfejlesztő testmozgást. Az 5 - 6 - 7 évesek korosztályában a hét minden napján szervezünk játékos tevékenységekben megvalósuló tanulást (foglalkozást). Az óvónő a tanulási formákat kötött vagy kötetlen formában szervezheti. Kötött szervezeti keretben valósítjuk meg az egészségfejlesztő testmozgást is. Igali Margaréta Óvoda
Délelőtti játékba integrált tanulás
Délutáni játékba integrált tanulás
Hétfő
Kedd
Szerda
Csütörtök
Péntek
Verselés, mesélés dramatikus játék
Verselés, mesélés dramatikus játék
Verselés, mesélés dramatikus játék
Verselés, mesélés dramatikus játék
Verselés, mesélés dramatikus játék
Ének, zene, énekes játék, gyermektánc
A külső világ Rajzolás, Mozgás tevékeny festés, megismerése mintázás, kézi munka
A külső világ tevékeny megismerése
Egyéni fejlesztések
Egyéni fejlesztések
Egyéni fejlesztések
Egyéni fejlesztések
Egyéni fejlesztések
Somogyszili Tagóvoda
3 – 7 éves korosztály 3-4 évesek
4-5 évesek
5-7 évesek
Kötött tevékenység
Mozgás (testnevelés és mindennapos testnevelés)
Hétfő
Tevékenykedés – kiemelten Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka
Kedd
Tevékenykedés – külső világ tevékeny megismerése Tevékenykedés – kiemelten Verselés, mesélés dramatikus játék
Szerda Csütörtök
Tevékenykedés – Ének, zene, énekes játék, gyermektánc
Péntek
Testnevelés mindhárom csoportban, + kötelező foglalkozás a 6-7 éveseknél
103
14.3. Csoportszervezés Az óvodai csoport szerkezetének kialakításakor figyelembe vesszük: o az óvoda hagyományait, adottságait o a szülők igényeit o a gyermek fejlettségi (testi, lelki, szociális) mutatóit. o az integrációt elősegítő csoportalakítás lehetőségeit Ezért óvodáinkban azonos és vegyes életkor szerint szervezett csoportok is működnek. Az azonos életkor szerint szervezett csoportokban fontosabb szerepet kapnak a közösen végzett tevékenységek, amelyek segítenek kialakítani a gyermekekben az együttműködési készséget és egymás véleményének elfogadását. A vegyes életkor szerint szervezett csoportokban - hasonlóan a családok életéhez - természetes módon élnek együtt a különböző korú gyermekek. Ezekben a csoportokban gazdagabb lehetőség van a szociális tanulásra, hiszen itt hangsúlyosabban jelenik meg a nagyobb gyermekek modellnyújtó szerepe. A csoportokat lehetőség szerint mindkét óvodapedagógus és dajka végigviszi az iskolába lépésig. Az óvoda teljes nyitva tartási idejében a gyermekekkel történő tevékenységek mindegyikét óvodapedagógus irányítja. Óvodánk csoportszerkezete nem végleges, a gyermekközösség érdekeinek szem előtt tartásával megváltoztatható. Igali Margaréta Óvoda: 3 homogén óvodai csoport Somogyszili Tagóvoda: 1 heterogén csoport
104
14.4. Beszoktatás elvei Az óvodába történő befogadás a családból Elvek: Kompetens személyek rögzítése: szülő, óvodapedagógus Szerepelvárások tisztázása a szülőkkel A lassúbb pszichés fejlődés ne legyen az óvodai felvétel gátja A befogadás előkészítése az óvodába később kerülő gyermekeknél is érvényesül Az óvoda szem előtt tarja, hogy az óvoda elfogadása függ: a családtól (mennyire készítették fel a gyereküket, milyen az anya-gyerek kapcsolat), az óvónők személyiségétől, a gyerek személyiségétől, a gyerek előzetes elválási élményeitől, a gyerek önállósági fokától. Az óvoda figyelmemmel van arra, hogy az elválás nehézségeit nem tudja teljesen kiküszöbölni! Ennek a nehézségnek a megjelenése törvényszerű, és a gyermek önállósági törekvésének a kielégítését szolgálja A játék a megismerés és a fejlesztés eszköze, s egyben előkészít a tanulásra és az iskolai életre. A befogadási időszak folyamatos és fokozatos. Ebben az időszakban az óvónőknek és a gondozónőknek az a feladatuk, hogy biztonsággal, szeretettel, megértéssel, odafigyeléssel forduljanak a gyerekekhez. Célunk a gyermekek számára megkönnyíteni a szülőktől való elválást. Az első találkozás az óvodával nagymértékben meghatározza a gyermek óvodához, óvónőhöz fűződő viszonyát, ezért különösen fontos a beszoktatás. Célja, hogy a gyermek megismerje és elfogadja az őt körülvevő környezetet, társait és felnőtteket- a család segítségével megtalálja helyét az óvodában. Beszoktatási rendszerünk jellemzői: közös szülő-gyermek beiratkozás tájékoztató jellegű szülői értekezlet, még óvodakezdés előtt /nyáron/ lehetőség szerinti, előzetes családlátogatás beszoktatás előtti látogatás az óvodában/szülő-gyermek fokozatos elszakadás a szülőtől- fokozatos beszoktatás alkalmazkodás az otthoni szokásokhoz/kedvenc játék, cumi, stb./ Feladataink a beszoktatás időszaka alatt: Az óvodapedagógus a gyermek óvodába lépése előtt kapcsolatot teremt, ismerkedik a családdal és az óvodába kerülő gyermekekkel. Meghívja a szülőt és a gyermeket, együtt, látogassanak el a csoportba. Fontos a kölcsönös megegyezés a beszoktatás kezdési időpontjában és menetében, a szülő kérésének figyelembe vétele az anyás beszoktatás lehetőségeivel kapcsolatban. A beszoktatás időszakában mindkét óvónő és a dajka együtt van a csoportban, így a személycsere nem éri váratlanul a gyerekeket. A beszoktatás addig tart, amikortól a szülő és az óvodapedagógus is úgy érzi, hogy a gyermek viselkedésében már megfigyelhetők az idegen személy és a környezet elfogadásának jelei. Előkészíti a csoportban lévő gyerekeket az új társak elfogadására. Az óvodába lépéshez barátságos, melegséget árasztó környezetet alakít ki kuckókkal, Tevékenységet késztető eszközökkel. A vegyes csoportokban a nagyobb gyermekek segíthetik a beszoktatást.
105
A gyerekek óvodába kerülése előtt, megéreztetjük a szülőkkel az intézményünkben uralkodó barátságos, családias légkört, a gyerekek előzetesen látogatják szülőkkel közös programjainkat (gyermeknapi program, ráhangoló-nap, stb.) Ősztől 1 hónapos beszoktatási tervvel rendelkezünk, a gyerekek biztonságérzetének kialakítása érdekében az óvoda minden dolgozója mindent megtesz, szeretettel, segítőkészen irányítják a beszoktatást. Az anyás beszoktatást egyénre szabottan ajánljuk A gyerekek fogadása egyénre szabott, testi kapcsolat – simogatás… stb. Sikerkritériumok: el tudják mondani csoportjuk nevét, saját nevüket, jelüket A csoportban dolgozó felnőtteket nevükön szólítják Csoporttársaik keresztnevét megjegyzik Feltűnik nekik, ha valaki hiányzi 14.5. Az óvodai nevelőmunka tervezése Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermek megismerését és fejlesztését, a fejlődés nyomon követését különböző kötelező dokumentumok szolgálják. A nevelőmunka tervezése a helyi pedagógiai programhoz igazodó, saját készítésű csoportnaplóban történik. A nevelőmunka tervezése három éves kerettervből (Pedagógiai Program), éves tervből féléves lebontásban, és egy hetes ciklustervekből áll. Óvodapedagógusaink a csoportjukban folyó nevelőmunkát, a csoport életével kapcsolatos szervezési feladatokat az előbbi felépítéssel tervezik. Az értékelést félévente készítik el. A csoportokban zajló pedagógiai és egyéb tevékenységekről az óvodapedagógusok napi bejegyzéseket tesznek. Az óvodaegységre kiterjedő, a teljes pedagógiai munkát és óvodai életet átfogó munkatervet az óvodavezető készíti el az óvodapedagógusok javaslata és az előző nevelési év értékelése alapján Tervező munkánkat a kitűzött célok és feladatok függvényében, a gyerekek egyéni fejlődési üteméhez és jellemzőihez igazítjuk. Alapvető szakmai dokumentumunk a Pedagógiai programunk. Megtalálható: az intézményvezetőnél, a Fenntartónál, óvónői szobában, csoportonként 1 példányban Az óvoda éves munkaterve (éves működési terv), mely a helyi pedagógiai programunkra épül. Az intézményi éves munkaterv: az előző nevelési év eredményeinek számbavétele, az adott nevelési év feladatainak konkrét terve figyelembe véve a tanév aktuális tanügy - igazgatási és szervezési feladatait. Elkészítési határideje: az aktuális nevelési év október 1-e Elkészítője: az óvoda vezetője a szakmai munkaközösség-vezetők javaslatainak figyelembe vételével Elfogadása: nevelőtestületi értekezleten Megtalálható: az intézményvezetőnél, a Fenntartónál és csoportonként 1 példányban Felvételi és mulasztási napló nyomtatvány, melyet az óvodapedagógusok vezetnek csoportonként. A gyermekekkel kapcsolatos adatokat és óvodában tartózkodásuk igazolását tartalmazza. Megtalálható a csoportokban, illetve az irattárban. Csoportnapló készítői: a csoport óvodapedagógusai Tartalmi elemei: o a gyermekek nevét és óvodai jelét, o a fiúk és lányok számának adatait, ezen belül megadva a három év alatti, a három-négy éves, a négy-öt éves, az öt-hat éves, hat-hét éves gyermekek számát, a sajátos nevelési igényű gyermekek számát, o a nevelési évben tankötelessé váló gyermekek nevét, o a napirendet, a napirend szerinti tevékenységek időtartamát és a tevékenységeket, o a hetente ismétlődő közös tevékenységeket tartalmazó hetirendet napi bontásban,
106
nevelési évben belüli időszakonként: nevelési feladatokat, a szervezési feladatokat, a tervezett programokat és azok időpontjait, o a gyermekek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló tevékenységek, foglalkozások keretében az óvoda pedagógiai programjában meghatározott tevékenységi formák tartalmi elemeit, o az értékeléseket, o a hivatalos csoportlátogatásokat, a látogatás célját, időpontját, a látogató nevét és beosztását, a látogatás szempontrendszerét és eredményt, o a feljegyzést a csoport életéről. A csoportnaplónk kompetencia alapú elemeket is tartalmaz. Megtalálható a csoportokban, illetve az irattárban. o
Egyéni fejlődési naplót minden óvodás gyermekről folyamatosan vezetünk. Tartalmi elemei: o családlátogatás tapasztalatai, o szülői kérdőív (anamnézis), o a befogadás időszakában tapasztaltak rögzítése, o óvodánk által kidolgozott a gyermekek fejlettségmérő lapja szerinti felmérés évente két alkalommal (fő területei: mozgásfejlettség, testséma, téri tájékozódás és térbeli mozgás, az értelmi fejlettség, finommotoros, nyelvi kifejezőkészség, a gyermek szociális fejlettsége, szociális érettsége), o az emberalak – ábrázolás felmérése o éves egyéni fejlesztési terv, o a gyermekek emberábrázolása időrendi sorrendben, o szülői tájékoztatás a gyermekek fejlődéséről félévente (HHH gyermekeknél negyedévente) o HHH gyermekeknél és a nagycsoportos gyermekeknél a DIFER mérések eredményei o Szakértői Bizottság véleménye (azon gyermekek esetén, akiket a Nevelési Tanácsadó javasol o a sajátos nevelés igényű gyermekek fejlesztési tervét az óvoda által szerződött gyógypedagógus vezeti, fejlesztési tapasztalatait az óvodapedagógussal megbeszéli Megtalálható a csoportokban, illetve az irattárban Óvodai felvételi- és előjegyzési napló Nyomtatvány, mely az óvodába jelentkező gyermekek adatait tartalmazza. Megtalálható az intézményvezetőnél. Óvodai szakvélemény Tanköteles korú gyermekek részére az intézményvezető által kötelezően kitöltendő nyomtatvány. Házirend Az intézményünkbe járó gyermekek mindennapjaival kapcsolatos tudnivalókat, szabályokat, valamint az óvoda szokásait és hagyományait tartalmazza. Megtalálható: az intézményvezetőnél, a Fenntartónál, csoportonként 1 példányban Szervezeti és Működési Szabályzat és mellékletei Az intézmény működésével kapcsolatos általános és konkrét alapelveket és szabályokat rögzítő dokumentum, mely vonatkozik az óvodával kapcsolatba kerülő valamennyi résztvevőre. Megtalálható: az intézményvezetőnél, a Fenntartónál, csoportonként 1 példányban Fejlesztési javaslat A szülő kérésére az óvodapedagógus tájékoztatást készít a gyermek fejlődéséről, gyermek elért fejlettségi szintjéről, valamint javaslatot tesz a további fejlesztéshez szükséges intézkedésekre. Logopédus, fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus éves terve és egyéni fejlesztési tervei.
107
14.6. Óvodánk személyi feltételei A VI. ERŐFORRÁSAINK című fejezetben kidolgozásra került. Az óvodában a nevelőmunka kulcs-szereplője az óvodapedagógus. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvoda alapvető személyi feltételei biztosítottak. Az előírt iskolai végzettséggel minden óvodapedagógus rendelkezik. Az óvodapedagógusok különböző módszertani képzéseken vesznek részt, a minél hatékonyabb óvodai nevelés megvalósítása érdekében. Fontosnak tartjuk az óvoda minden dolgozójára nézve a rendszeres belső és külső továbbképzés, önképzés igényét, a gyermek számára modellértékű, mintát jelentő személyiségvonások megnyilvánulását. Nagyon fontosnak tartjuk a két állandó, egymás munkáját jól kiegészítő, egymással is jó munkatársi viszonyban lévő óvónő párok és dajka jelenlétét a csoportban. Elvárásaink az óvónő felé: o segítő, támogató, elfogadó, megengedő attitűd o differenciált nevelés iránti elkötelezettség o jó empátiás készség o gyermek- és családcentrikusság o környezettudatos szemlélet o csapatjátékos o Az óvónők és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. o Az óvodapedagógus kulcsszereplő, elfogadó segítő, támogató attitűdje modell értékű. o
Valamennyi munkatárs folyamatos együttműködése, összehangolt munkája a befogadó szellemiségű óvoda, az inkluzív nevelés kialakítása érdekében.
o
A gyermeki személyiséget övező bizalomhoz szükséges elfogadó, támogató, segítő attitűd.
o
Kiegyensúlyozott légkör
o
A gyermek dajka kapcsolatot pozitív attitűd jellemezz
o
A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó és a migráns gyermekeket is nevelő óvodában dolgozóknak feladatuk, hogy megvalósítsák a nemzetiségi, etnikai óvodai nevelés célkitűzéseit.
Az óvónő, dajka attitűdje, stílusa: Programunk megvalósításának színvonalát, minőségét elsősorban az óvónő személyisége, a nevelőtestület légköre és a vezető közreműködése dönti el, amelyben velük összhangban dolgozó – a pedagógiai munkát segítő - dajkának is nagy szerepe van. Az óvodai nevelés folyamatában törekszünk arra, hogy természetes viselkedésünkkel, szeretetteljes légkörben, védelmet, biztonságot jelentsünk a gyermekek számára. o o
o o
Személyiségünk modell, követendő, pozitív erkölcsi mintául szolgáljon a gyermek számára. Magatartásunkban a segítő készség, az elfogadás és a tolerancia domináljon, az egyéni, egyedi, más fajta értékek pozitív irányú megközelítése érvényesüljön. Különösen fontos ez a szocializációs zavarokkal küzdő gyermekek, a migráns, - etnikai-kisebbségi családból jövő- és a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében. Szakmai megújulás iránti igényünk nagy az eredményesebb munkavégzés érdekében, továbbképzéseken rendszeresen részt veszünk. A jó munkahelyi légkör megtartására, hatékony munkakapcsolatra törekszünk, kölcsönösen megbecsüljük, tiszteljük egymást.
108
o
Valljuk a gyermekek nevelése tekintetében a család jogának és kötelességének priorítását. Értékrendünkben a család kiemelt jelentőséggel bír. Gyermekeik nevelése során kialakult problémahelyzetek megoldásához, segítő szándékkal közeledünk az óvodába való beiratkozás első napjától kezdve.
Nevelőmunkát segítő külső szakemberek: o Logopédus: Logopédus végzettséggel rendelkező gyógypedagógus foglalkozik a pösze, a megkésett, illetve akadályozott beszédfejlődésű, a dadogó, a hadaró, a diszfóniás, az orrhangzós beszédű gyermekekkel, illetve azokkal a nagycsoportos életkorú gyermekekkel, akik előreláthatóan veszélyeztetettek valamilyen iskolai tanulási zavar szempontjából (diszlexia, diszgráfia, diszkalkúlia). Minden 5. életévét betöltött gyermek egy logopédiai szűrővizsgálaton vesz részt. Ez a vizsgálat kiterjed az artikuláció, a beszédészlelés- és megértés, a figyelem és a diszlexia-veszélyeztetettség vizsgálatára. A részletes logopédiai diagnosztikai vizsgálat és logopédiai vizsgálati vélemény alapján kell a gyermek további logopédiai ellátását megszervezni, ha az alapvizsgálat, szűrés eredményei alapján ez szükséges. (A logopédiai ellátásban való részvétel a gyermek életkorától függetlenül, az annak szükségességét megállapító logopédiai vizsgálat alapján bármikor megkezdhető, amennyiben a szülő kérelmezi.) A terápia óvodánkban heti rendszerességgel működik. o o o
A gyógypedagógus: A különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését végzi a fogyatékosság típusának és a szakértői véleményben foglaltaknak megfelelően. Valamint azon gyermekek fejlesztésére is sor kerül óvodánkban heti rendszerességgel, akiket a szűrővizsgálat alkalmával alapozó terápiára javasoltak.
14.7. Óvodánk tárgyi feltételei A VI. ERŐFORRÁSAINK című fejezetben kidolgozásra került. o o
Optimális feltételek biztosítás Az óvodának rendelkeznie kell a helyi nevelési program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel Gyermekek által használt tárgyi eszközök hozzáférhető és biztonságos elhelyezése Megfelelő munkakörnyezet biztosítása az óvodai munkatársaknak Lehetőség megteremtése a szülők fogadására. Gyermekbarát óvoda kialakítása.
o o o o o A program megvalósításához szükséges helyiségek, eszközök és felszerelések többségében rendelkezésünkre állnak, ezek folyamatos pótlása (elhasználódás miatt) és korszerűsítése azonban szükséges. A berendezési tárgyak és az udvari játékok a gyermek testméreteinek megfelelőek, biztosítják a kényelmet az egészség megőrzését, fejlődését, mozgás és játék igényük kielégítését. A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak számukra hozzáférhető módon és a gyermekek biztonságára figyelemmel helyezzük el. Az óvoda biztosítja a szülők fogadására a lehetőséget. Azt, hogy éppen melyik helyiségben fogadjuk a szülőket, a szülővel való találkozás határozza meg. 14.8. Az óvodának a program céljaihoz rendelt eszközrendszere A VI. ERŐFORRÁSAINK című fejezetben kidolgozásra került. A fenntartó működtetési, és fejlesztési tervében továbbra is szerepel eszközrendszerünk szükségszerű bővítésének folyamatos lehetősége. Az utóbbi években is jelentős számban történhetett eszközfejlesztés, felújítás. Az eszköznorma figyelembe vételével programunk megvalósításához a megfelelő számú eszközök majdnem teljes mértékben rendelkezésünkre ál
109
14.9. Tevékenységünk keretei Évszakok Az évszakok periodikussága egyik keretét adja életünknek. Az évszakokhoz kötődő változások a természet és az ember közötti pozitív viszony kialakítását, a környezetet szerető, védő, óvó érzelmi viszonyulás erősítését segíti. Őselemek A kompetencia alapú programcsomagot bevezető csoportok választhatják a négy őselem (Levegő– Tűz – Víz – Föld) köré szervezett komplex élmény és tapasztalatszerzés Jeles napok, ünnepek, néphagyományok A néphagyományok, a jeles napok, valamint az ünnepek a naptári évhez kapcsolódnak, óvodáinkban különböző módon jelennek meg. 14.10. A gyermekek fejlettségállapotának mérése Óvodánk nevelőtestülete által összeállított személyiségnaplóban évente kétszer bemeneti és kimeneti méréseket, megfigyeléseket rögzítik az óvónők. Mellékletként csatolni kell a rajzfejlettséghez szükséges emberrajzot. A bemeneti mérést október 31-ig kell elvégezni. Azoknál a gyermekeknél, akik év közben érkeznek óvodánkba, két hónap elteltével kell elkészíteni a bemeneti mérést. A kimeneti mérést április 30-ig kell elkészíteni az óvodapedagógusoknak. A tanköteles korú gyermekek kimeneti mérése január 31-igkészül el, hogy iskolaérettség megállapítása egyértelmű legyen. Ugyanezen időpontokhoz kötött a DIFER mérés minden 3-7 éves halmozottan hátrányos helyzetű kisgyermeknél. A gyermekek fejlődésének és fejlesztésének regisztrálása A gyermekek személyiségfejlődéséről képességfelmérő módszerrel szerzünk információt, melyet személyiségnaplóban vagy felmérő lapon rögzítünk. Ennek alapján jelöljük ki az elkövetkező időre szóló feladatokat. Az óvodába lépést követő 2 hónap a gyermek megismerését, megfigyelését szolgálja. Ez, az első mérés melyet új gyermekek esetében érkezésétől számított két hónap elteltével készítik el a csoportvezető óvónők. A következő mérések ideje függ a gyermekek korától: 3-5 éveseket április 30-ig mérjük másodszorra az erre rendszeresített mérőlapon, míg a 6-7 éves gyermekeket január 31.-ig mérjük, mely alapot képez a beiskolázáshoz, a nevelési tanácsadóba egyéb szakértői bizottságokhoz benyújtandó óvónői szakvélemény elkészítéséhez. Az óvodapedagógus indirekt módon tevékenységekben, felajánlott szituációkban segíti a gyermek fejlődését egyéni ill. mikrocsoportos formában. A kötelező dokumentumok vezetése naprakészen és folyamatosan történik, melyet az intézményvezető negyedévente, de ad hoc jelleggel is ellenőriz. A Fejlesztő Programban résztvevő halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek fejlesztése és fejlődésének rögzítése az Óvodai Integrációs Programban meghatározott módon és formában történik. Az érintett gyerekek fejlesztését az egyéni fejlődési napló, a fejlődést DIFER mérőlap rögzíti. A napi fejlesztéseket, tevékenységeket, a fejlesztés tartalmát, a résztvevőket az óvónők egyéni fejlesztési naplóban naprakészen vezetik. A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztéséről egyéni fejlesztési naplót vezetünk, ill. a személyiségnaplóban rögzítjük a megfigyelteket, a mérési eredményeket
110
14.11. ÜNNEPEK, ÜNNEPÉLYEK, JELES NAPOK, HAGYOMÁNYOK Ünnepeink, hagyományaink, rendezvényeink bensőséges hangulatát átgondolt szervezőmunkával, hozzájuk illő külsőségek megteremtésével valósítjuk meg. A nyitott óvodai ünnepeinket, rendezvényeinket gyermekek, családok közös együttléte teszi családivá Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége. Az intézmény egyéb helyi hagyományai közé tartozó rendezvények a közösségi élet formálását, a közös cselekvés örömét szolgálják, a gyermekeket az egymás iránti tiszteletre nevelik. A közös tevékenység a gyermekek fejlődésének serkentője. A közös készülődés, tervezgetés, a holnap öröme, távlatot jelent a gyermek számára. Óvodai életünk megszervezése során minden alkalmat megragadunk, a hagyományok, az ünnepek ápolására. Az óvodai élet szokásai, hagyományai, ünnepei, érzelmi átélése, gazdagon motivált tevékenységekre biztosítanak lehetőséget, és fokozzák a közösséghez tartozás élményét. Célunkat akkor érjük el igazán, ha az ünnepek szervezésében a gyermekek is részt vesznek a koruknak megfelelő tevékenységgel. Az óvoda mindennapjaitól eltérő szokásrendben zajlik, a szülők is közreműködhetnek. A gyermekek ünnepeire mi is készítünk ajándékot, a társadalmi ünnepeket a gyermek életkorának megfelelően ünnepeljük, illetve részt veszünk a községi rendezvényeken is A megoldás módjait, eszközeit a csoport pedagógusai a szülőkkel együtt határozzák meg, a gyermekek életkorának, érzelmi beállítottságának megfelelően. 14.11.1. Célunk Az ünnepek, ünnepélyek, jeles napok, hagyományok emelkedjenek ki az óvoda mindennapjaiból, mint külsőségében, min belsőtartalomban. A nevelőmunka hatékonyságának növelése, közös élmények nyújtása. 14.11.2. Feladatunk A szülőföldhöz való kötődés, hazaszeretet megalapozása. Ünnepek, ünnepélyek, hagyományok és jeles napok értékeinek megóvása, méltó ünneplésének megszervezése csoportszinten, óvodaszinten, különös tekintettel a kiemelt bánásmódot igényelt gyermekek személyiségére, sérülésspecifikumára, szociális képességeire, szükségleteire. Hangulati előkészítés. A nevelőmunkát segítők feladata az óvodapedagógussal együttműködve: o Aktívan vesz részt az ünnepi előkészületekben, kiemelten rendben tartja a környezetét. o Az óvodapedagógussal egyeztetett módon bekapcsolódik a rendezvények lebonyolításába. o Bekapcsolódik a gyermekek előkészítő tevékenységeibe, segíti az eszközök, anyagok felhasználását, segít a praktikus technikák elsajátításában. o Mintaértékű kommunikációval és gyermekközpontú, befogadó magatartásával támogatja a gyermekeket és szülőket az ünnepi tevékenységekben. o Segít az arra rászoruló szülőknek a gyermekek ünnepi viseletének összeállításában, óvodai készletből pótolja a hiányzó darabokat. Együttműködés a családokkal: Szorgalmazza, hogy a gyermekek, a szülőkkel együtt természetes anyagokat, lehullott terméseket, hagyományainkhoz kapcsolódó eszközöket, stb. gyűjtsenek, ezeket a játékban és egyéb ünnepi készülődésben közösen felhasználják. Szoros együttműködésre törekszik a családokkal, felhívja figyelmüket a napi megfigyeltetések végzésére, a társadalmi és természeti környezet, hagyományok megismertetésére, a közös beszélgetések a fontosságára. Az együttműködést személyes megbízatásokkal teszi felelősségteljesebbé az ünnepi előkészületek, tevékenységek során, előnyben részesítve az önálló szándékot.
111
14.11.3. Ünnepeink és tartalmi elemei:
Csoporton belül Nyilvános Zárt Szüreti X felvonulás Szüreti témahét megvalósítása Mihály napi vásár Nyugdíjasok világnapja (mindenkori nagycsoport) Az állatok világnapja 10. 04 Mikulás várása, verssel, dallal. Minden gyermek részére ajándék a Mikulástól személyesen, pár jó szó kíséretében. Adventi készülődés Adventi koszorút és naptárt készítünk. Mézeskalácsot sütünk. 3 hetet meghaladó projekt megvalósítása Karácsony előtti X munka délelőtt szülőkkel, nagyszülőkkel Karácsony Farsang Álarcokat, jelmezeket készítünk, táncolunk, ügyességi játékokat
Óvodán belül Nyilvános Zárt X
X
X X
X
X
X
X
X
X
X X
X
112
játszunk Március 15. Nemzeti ünnepünk Nemzeti színű zászlókkal díszítjük az emlékmű környékét, verssel és énekkel emlékezünk. A haza szeretetének kidomborítása, szimbólumok készítése közösen. A Víz világnapja 03. 22. témahét Húsvét előtti X munka délelőtt szülőkkel, nagyszülőkkel Húsvét X Játszóházat szervezünk, a fiúkkal locsolóverset tanulunk. Húsvéti témahét megvalósítása. Népszokások felelevenítése, húsvéti versek, tojásfestés. A Föld napja 04.22. témahét Pünkösd Felelevenítjük a pünkösdi népszokásokat Anyák napja X Verssel, dallal, ajándékkal köszöntjük az édesanyákat
X
X
X
X
X
X
X
113
Anyák napi témahét Madarak, fák X napja 05. 10. témahét Évzáró X Az nevelési év során tanult versek, dalok, mondókák, dalos játékok stb. bemutatása a szülőknek műsorba fűzve Búcsú az X óvodától Ballagó versek, énekek, dalos játékok kíséretével az iskolába készülő gyermekek búcsúztatása Gyermeknap X Kézműves foglalkozások, bábszínház, ugráló vár, arcfestés, közös ebéd a szülőkkel együtt az óvodában. A gyermekeket érintő egyéb hagyományok: születésnapok és névnapok megünneplése csoporton belül énekekkel, versekkel való köszöntéssel, kézzel készített apró ajándékokkal.
14.11.4. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére o o o o o o o o o
Ismernek a hagyományokhoz kapcsolódó mondókákat, népdalokat, népi dalos játékokat. Ismerjék az évszakokhoz kapcsolódó, néhány kiemelkedő, lakóhelyünkre jellemző népszokást, hagyományt, tudják, hogy a jeles napok ismétlődnek. Egyéni ötleteik alapján képesek a hagyományőrző szokásokhoz kapcsolódó tárgyakat alkotni /mézeskalács, szövés, népi játékok/. Pedagógus irányításával képesek az ünnepen táncmozgásokat, irodalmi tartalmakat megjeleníteni. A gyermekek aktívan részt vesznek az óvodai élet mindennapjaiban. Megalapozódik a szülőföldhöz való pozitív kötődés, hazaszeretet. Ragaszkodnak egymáshoz, kortárs kapcsolataik fejlődnek. Bizalommal fordulnak a felnőttek felé. Megalapozódik az ünnepekhez kapcsolódó szokás és normarendszerük, bíznak saját képességeikben.
114
o o o o o o
Örülnek az ünnepeknek, az ajándékozás örömének, aktívan részt vesznek az előkészületekben, öltözetükkel, megtisztelik egymást és az ünnepet. Kialakul az ünnepekhez szükséges megfelelő magatartásforma. A jó hangulatú, közös örömet jelentő ünnepek, hagyományok, jeles napok megtartása erősíti gyermekben, felnőttben az összetartozás érzését, jó közösségé kovácsolja a csoportot, az egész óvodát. Ki alakulnak az egyéni és közösségi tulajdonságok. Megismerik a legfontosabb jeles napjainkat, népi hagyományainkat. A kiemelt bánásmódot igénylő gyermek, érdeklődéssel, örömmel vesz részt az ünnepségeken, számára teljesíthető szerepet vállal, és sikerélményhez jut. A szülők elégedettek, büszkék gyermekeikre
115
XV. A PROGRAM TEVÉKENYSÉGFORMÁI 15.1. Tevékenységekben megvalósuló tanulás Az óvodai tanulás az egész napot átható, folyamatos, alapvetően spontán tevékenység, amely a felnőtt támogató, ösztönző megértő segítségével valósul meg. A gyermek mindent játékként él meg, minden tevékenységében más, más módon és arányban vannak jelen a tanulás és a játék mozzanatai. Tapasztalatszerzésre, cselekvésre, gyermeki öntevékenységre épül, belső motivációból táplálkozik és többnyire a játékba ágyazódva valósul meg. Óvodánkban azt valljuk, hogy a valódi tudás az, amit a gyermek maga fejt meg, és cselekvésein keresztül sajátít el. Ennek érdekében fontosnak tartjuk, hogy a gyermek minél több tapasztalathoz jusson, átélhessen élményeket és kielégíthesse természetes kíváncsiságát. Ezért az óvodai tanulás útja nem lehet más, mint a játékba integrált önkéntes és cselekvéses tanulás, melyben a gyermek képességeinek fejlesztése egyénre szabottan, differenciáltan, az egyes gyermekhez igazított módszerekkel, eszközökkel, az egyes gyermek igényeinek, fejlődési ütemének figyelembe vételével történik. Ez egyrészről történhet spontán módon, szabad játékban, illetve tervszerűen előkészített és felajánlott, játékban való tanulással. Mindkettő ugyanazon tevékenységrendszerben folyik, különbséget az óvodapedagógus és a gyermekek részvételét illetően teszünk. A tanulás eredménye a gyermek egész személyiségének, értelmi képességének, mozgásos megnyilvánulásainak, nyelvi kommunikációs képességének, érzelmi szociális tulajdonságainak és magatartásának fejlődése. A tanulás, mint az óvodai nevelés szerves része komplex hatásrendszerével a gyermek a teljes személyiségre fejti ki fejlesztő hatását, biztosítja a gyermek önkifejező és önérvényesítő törekvéseit. A tevékenységekben megvalósuló tanulási folyamat alapritmusát a négy őselem: a Levegő, Tűz, Víz, Földváltakozása adja, mely magában foglalja az évszakok, ünnepek, hagyományok és hétköznapok váltakozásait is. Alapelv: A tanulás folyamatos, jelentős, részben utánzásos, spontán és szervezett tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. 15.1.1. Célunk: o Az óvodás gyermekek kompetenciáinak fejlesztése, attitűdök erősítése és a képességek fejlesztése. o Alakuljon ki a gyermekek világképe önmaga, a természeti, társadalmi, kulturális környezet megismerésével, ezáltal gazdagodjék nyelvi kommunikációs képességük. o A képességfejlesztés egyénre szabott, differenciált az egyes gyermekekhez igazított módszerekkel, eszközökkel történő megvalósulása. Az előzetes tapasztalatokra építő képességfejlesztés megvalósítása. o Az óvodás gyermekek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése,rendezése. 15.1.2. Tanulásukat támogató környezet megteremtése A gyermekeink cselekvő aktivitására épülő változatos, sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás lehetőségének és feltételeinek biztosítása. Gyakorlati problémamegoldásra ösztönző helyzetek megteremtése, amelyben megvalósul a tapasztalatszerzés, a gondolkodás örömével, megismerő képességeik fejlesztése szemléletes képszerű gondolkodásuk kialakulásának elősegítése. A felfedezés, kutatás lehetőségének biztosítása. Kreativitásuk fejlődésének segítése. Tudatos tervező munka, csoportra tervezett éves bontásban alkalmazott nevelési terv készítése. Az egyéni fejlődési, érési ütem figyelembe vétele a tevékenységek felkínálása során. Személyre szabott, pozitív értékeléssel segítjük gyermekeink személyiségének kibontakoztatását. Sajátos nevelési igényű gyermekek tevékenységében érvényesülő pszichikus, motoros tanulási folyamatok biztosítása, speciális szakemberek bevonása Élménybe ágyazott tapasztalatszerzés tudatos irányítása, amely minden esetben komplex jellegű
116
A megvalósítás folyamata Utánzásos minta - és modellkövetéses magatartás és viselkedéstanulás, szokások alakítása o Inkluzív, szituáció érzékeny óvónői magatartás biztosítja a sajátos bánásmódot, az esélyegyenlőséget és a differenciálást gyermekeinknek Spontán játékos tapasztalatszerzés → lehetőséget adunk a gyermekeinknek, hogy részt vehessenek a tervezett, szervezett, kezdeményezett, irányított játékban, tevékenységben. Biztosítjuk számukra, a környező világ változatos anyagait, eszközeit Játékos, cselekvéses tanulás → Az óvónő által szervezett tanulási alkalmak, játékidőben zajlanak Gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés→ A nap folyamán biztosítjuk a gyermeki kérdésekre épülő ismeretátadás lehetőségét. Irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés → Az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az egész nap folyamatában, az adódó lehetőségek megragadásával Gyakorlati problémamegoldás → Problémamegoldásra ösztönző helyzetek teremtésére törekszünk, szituáció érzékeny óvónői magatartás megvalósulásával. Megfelelő személyi és tárgyi eszközöket biztosítunk Tevékenységi formák - ehetnek kötetlenek és kötöttek. A kötelezően szervezett tevékenységek 5 – 35 perces időkeretet ölelnek fel korcsoporttól függően. Mind két szervezési formában lehetőséget biztosítunk a differenciálásra, az egyéni fejlődési ütem figyelembe vételére. Heterogén és homogén csoportoknál, a tevékenységekben megvalósuló tanulás megszervezésének módja: o A gyermekek kezdeményezéséhez alkalmazkodik az óvodapedagógus /szituáció érzékeny magatartás/ o Az óvodapedagógus kezdeményezésébe kapcsolódnak a gyerekek o A csoport összetételének megfelelő differenciált tervezés és ennek megvalósítása. o Az egész csoporttal induló foglalkozás / mozgás/, vegyes csoport esetén az eltérő korosztályok egymás mellett, differenciált idő intervallumban és feladatadással hajtják végre a feladatokat o A cselekvéses tanulás megszervezését meghatározza a gyermekek fejlettségi összetétele. Változó szervezést igényel, ha a kicsi illetve a nagyok vannak többségben, vagy SNI gyermek van a csoportban o A tanulási módok alkalmazása egyetlen csoporton belül is változik mindig a célnak és a helyzetnek alárendelve Az óvodás korosztály számára a kötetlenség a legalkalmasabb foglalkozási forma, melyben az óvónő tudatosan és tervszerűen biztosítja a gyermek fejlődéséhez szükséges differenciált tevékenység feltételrendszerét. Kötetlen tevékenység alkalmával a gyermekek érdeklődése alapján mindig változó létszámú és személyi összetételű kis csoporttal foglalkozik egyszerre a pedagógus. A kisebb létszámból adódóan nagyobb lehetőség nyílik a gyermek fejlődési ütemének a figyelembevételére, a differenciált foglalkoztatás megvalósítására. Választható tevékenységek – egyéni vagy mikrocsoportos tevékenységet jelent, amelyben a gyermek öntevékenyen vesz részt, az óvodapedagógus azonban tudatosan tervez. A kötött szervezett tevékenységek minden gyermek számára egyszerre kezdődnek és fejeződnek be. Más magatartást igényel tőlük. Kötött tevékenység esetén is törekednie kell az óvónőnek az oldott, családias légkör megvalósítására. A kötöttség nem jelentheti a gyermek spontán érdeklődésének és aktivitásának korlátozását. Szakítani kell a merev keretek alkalmazásával (pl. körbe ültetés, frontális foglalkoztatási forma túlsúlya, direkt módszerek). Az óvodapedagógus által tervezett témakörök feldolgozása a különböző műveltségterületeken szerevezett tevékenységekben komplex módon valósul meg, melyben lehetőség nyílik a gyermekek számára a téma sokirányú megközelítésére, a sokoldalú képesség fejlesztés megvalósítására. A témák feldolgozását újszerű módszerek pl.: a projektmódszer továbbképzéseken való megismerésével, bevezetésével is színesíteni kívánjuk.
117
15.1.3. Óvodapedagógusok feladatai: o önálló, kreatív, kiegyensúlyozott személyiség kialakulásának elősegítése, o az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése, o a következő életszakaszra való felkészítés, o a tanuláshoz szükséges készségek, képességek kialakítása, fejlesztése, o a gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése, o a gyermekek sokoldalú tevékenységére, tapasztalatszerzésére való lehetőségek megteremtése, differenciált neveléssel az egyéni adottságokhoz mért készség-képesség fejlesztés biztosítása, különös tekintettel a különleges bánásmódot igénylő gyermekekre (HH, HHH, SNI, tehetség), o a gyermekek megismerési vágyára, érzelmi beállítottságára, önkéntelen figyelmére támaszkodva élményalapú tapasztalat és ismeretszerzés folyamatának segítése, o a gyermekek szabad önkibontakoztatásának elősegítése, o problémahelyzetek teremtésével a gyermekek szellemi aktivitásra való ösztönzése, o minden érzékszervre kiterjedő tapasztalási lehetőségek biztosítása, o a gyakori mozgásos cselekvések szervezése által a testséma, én-tudat, én-kép fejlődésének támogatása, o a társas kapcsolatok alakítása (együttműködés, alkalmazkodó készség), o játékos feladatok segítségével, a gyermeki érdeklődés, pontosság, kitartás fokozása, a feladattudat kialakítása, a gondolkodás fejlesztése, o a számítógép adta lehetőségek kihasználása (képek, zenehallgatás, internet támogatással ismeretbővítés). A nevelőmunkát segítők feladata az óvodapedagógussal együttműködve o A tanulás feltételeinek megteremtése az óvodapedagógus irányításával (megfelelő idő, hely, eszközök, nyugodt légkör biztosítása) o A beszéd fontos eleme a tanulási folyamatnak, ezért fontos a mintaadás, a megfelelő kommunikáció serkenti a gondolkodást, a gondolkodás fejlődésével eredményesebb lesz a tanulás Alapelvek a tanulási folyamat értékeléséhez A sztereotip értékeléseket megpróbáljuk elkerülni (ügyes vagy, stb.) helyette a gyermek konkrét, jó cselekedetét emeljük ki. A jutalmazás sokféle módszerét alkalmazzuk: simítást, pillantást, testközelséget, gesztust, mimikát, szóbeli közlést, egyénileg a csoport és a szülők előtt egyaránt. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy ne kerüljön sor az óvodában tárgyi jutalmazásra. (képek, pontok osztogatása stb.) A büntetés teljes mértékben kerülendő a tanulási folyamatban, mert a gyermekek kíváncsiságát, érdeklődését visszaszorítja, lefékezi. Ezért a tanulási szokásokat úgy alakítjuk, hogy egy gesztus, tekintet, egy kérdés segítsen a nemkívánatos magatartás megszüntetésében. 15.1.4. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére o A gyermekek többsége azonosul az óvónő által meghatározott feladattal. o A gyermekek eljutnak pontos, valósághű észleléshez, mellyel ismereteik megalapozottak lettek. o Képesek a figyelemösszpontosításra, a problémamegoldó, kreatív gondolkodásra. o Megismerkedtek az elemi ok-okozati összefüggésekkel. o Jártasságaik, készségeik, képességeik kialakultak, melyek révén az érzelmileg motivált cselekvéses gondolkodási szintről eljutottak a fogalmi gondolkodásig. o Feladattartása, munkatempója életkorának megfelel. o Lassan alakul a szándékos figyelme. Fogalmi gondolkodása kialakulóban. o Képes eseményeket sorrendben összerakni. o Képes a korábban elsajátított ismereteket szándékosan felidézni o A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére 6-7 éves korra eléri az iskolai
118
o o o o o o o o o o o o o
élet megkezdéséhez szükséges fejletségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. A gyermekeink önállóan tudjanak konkrét, elemi, ismert jelenségek esetében következtetéseket levonni. Alakuljon ki a koruknak megfelelő feladattudatuk, reális énképük, figyelemkoncentrációjuk Cselekvésekbe ágyazva szerezzék meg ismereteiket Önálló megfigyeléseket, kutatásokat legyenek képesek végezni, problémahelyzetek megoldására törekedjenek, bátran kérdezzenek Fedezzenek fel konkrét összefüggéseket, ok – okozati összefüggéseket Gondolataikat legyenek képesek érthetően szavakba, mondatokba formálni Érdeklődjenek környezetük iránt Egyre több szabályhoz tudjanak alkalmazkodni, szükségleteik kielégítését képesek legyenek irányítani Képesek lesznek fokozatosan kialakuló együttműködésre, kapcsolatteremtésre felnőttel, gyermektársaikkal. Szándékos figyelmük megjelenik, tartalma terjedelme növekszik, átvitele és megosztása könnyebbé válik Az elemi fogalmi gondolkodásuk alapjai megjelennek Kialakul az iskolakezdéshez szükséges testi, lelki, szociális érettségük. Minden gyermek a képességeinek megfelelő iskolatípusba kerül
Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges Testi, lelki és szociális érettség, amelyek mindegyike egyaránt szükséges a sikeres iskolai munkához. A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre vonatkozó feladatok Az óvodás korban a tanulás és a játék nem különíthetők el egymástól. A gyermek úgy tanul, hogy játszik. A tanuláshoz meg kell keresni az egyéni adottságokat figyelembe véve az optimális terhelhetőségi szintet. A tevékenységi formák a gyermek számára olyanok legyenek, hogy az minimális erőfeszítést igényeljen a gyermektől, de játékosan és sikerrel meg tudja oldani. A játékos tanulás áthatja az óvodai nevelés foglalkozásainak minden területét, a képességek, a magatartás, a motiváció fejlődését és az ismeretszerzés egyaránt magába foglalja. A tanulás folyamat során nagy szerepet tulajdonítunk az utánzásnak. A gyermekek továbbhaladási lehetőségeit tekintve szükséges az alapok hiányának pótlása. A tanulás módszereinek alkalmazásakor figyelembe vesszük a gyermek életkori sajátosságait. Óvodai Integrációs Nevelés: Differenciált képességfejlesztés az egyéni különbségeket figyelembe vételével biztosítva a különböző haladási ütemhez a rugalmas időkeretet, maximálisan egyénre szabott. Az egyéni szükségleteknek megfelelő fejlesztés folyik, optimális szinten, minőségben és mennyiségben. Ehhez gondosan megválasztott, aktuálisan változó tevékenységformákat alkalmazunk. Elsősorban csoportban folynak a tevékenységek, előnyben részesítjük a kooperatív technikákat Sajátos nevelési igényű, kiemelt figyelmet igénylő gyermekekre vonatkozó feladatok A meglévő ismereteikre alapozva az esetleges lemaradást vagy tartós stagnálást figyelembe véve visszatérünk a gyermeknek arra a szintjére, amelyben még biztonságosan mozog és fokozatosan terhelve, a feladatok nehezítésével juttatjuk el a következő szintre. Speciális szakemberekkel végzett pedagógia munka mellett érhetik el csak a fentiekben leírt fejlettségi szintet a gyerekek. A kompetencia alapú oktatás – tanulás folyamata Az óvodai tanulás a játékra épül. Alapja az óvónő és a gyermek kölcsönös egymásra ható közös tevékenysége. A kompetenciákon alapuló tanulás módszertani sokszínűségre ösztönöz. o személyközpontú, a gyerekek igényeit, személyiségét figyelembe vevő pedagógiai gyakorlat
119
o o o o o o
a gyermekek életkorának megfelelő pedagógusszerep: támogató, viselkedési mintát nyújtó partneri viszony integráció: különböző kultúrákban szocializálódott, valamint sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelése. A gyermek megismerési technikák: a diagnosztikus mérések mellett/helyett közös tevékenységeken, megfigyelésen alapuló vizsgálatok sora, amelynek célja a gyerek adottságainak, lehetőségeinek megfigyelése differenciáló pedagógia egyéni fejlesztés: az azonos korú gyerekek különböző érdeklődését, képességeit, fejlettségét figyelembe vevő feladatok, követelmények és értékelés kooperatív technikák: az együttműködésen, egyenlő részvételen és felelősségvállaláson alapuló közös munka, komplex művészeti fejlesztés: az alkotás fejlesztő hatásának tudatos alkalmazása, beépítése a tanulási folyamatba
15.2. Játék A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék a kisgyermekek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyermekek a külvilágból és saját belső világukból származó tagolatlan benyomásaikat a játékban tagolják. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó tevékenységgé. A játék elválaszthatatlan a fejlődés egészétől, elválaszthatatlan a kognitív, az érzelmi, akarati, szociális, társas fejlődéstől. Elválaszthatatlan a mozgástól, a világkép és a tudat kialakulásától. Az én tudat, a kompetencia, az autonómia kialakulása a másik nézőpontjának megértése, előre történő figyelembevétele, szociális hatékonyság, a szociobilitás fejlődése formálják a gyermeki tudat szociokognitív, azaz értelmi és szociális összerendezettségét, önszabályozó, alkalmazkodó funkcióit. A mi szemléletünkben a tehetséggondozást, az egyéni szintek kibontakoztatását, a kreatív önkifejezés fejlődésének lehetőségét támogatjuk, ehhez adunk érzelmi biztonságot, ingergazdag környezetet, és biztosítjuk a szabad játék és a korai tanulás minden feltételét. Napirendünkben a folyamatosságot, rugalmasságot szem előtt tartva a párhuzamosan végezhető tevékenységekre helyezzük a hangsúlyt, melynek jelentőségét a játékra fordított viszonylag hosszú, egybefüggő idő adja. A játék lehet a gyermek szabad játéka, és lehet az óvodapedagógus által kezdeményezett játék. Szabad játék: önként vállalt, szabad, örömteli, vágykielégítő tevékenység, amelynek célja a játékban önmagában van. A szabad játékban élmények, tapasztalatok, belső feszültségek, külső hatások, vágyak tükröződnek, indulatok, érzelmek irányítják. A szabad játék során a gyermek, játszás közben fedezi fel, ismeri meg környezetét, ismeri fel önmaga lehetőségeit, korlátait, miközben kielégíti felfedező hajlamát, kíváncsiságát, tevékenységi vágyát. Óvodánkban a szabad játék nagymértékű érvényesülését támogatjuk. Irányított/Kezdeményezett játék: a kezdeményezett játékokban az óvodapedagógus irányítószerepe dominál, amelynek több célja lehetséges: A cél maga a játék: a játékot az óvodapedagógus indítja saját elképzelései szerint, amelybe a gyerekek szabadon beállva és kilépve maguk viszik tovább a témát, kiegészítik, akár az irányítást is átveszik. Az óvodapedagógus további lépéseit, ötleteit és javaslatait a gyerekek előző megnyilvánulásaihoz igazítja, azokra építi. Így egyszerre alkalmazkodik a helyzethez és a személyes igényekhez is. Cél a tanulás: a játék többféleképpen lehet jelen a tanulási folyamatban, így kezdeményezett játék formájában. Ezekben a játékokban az óvodapedagógus részéről tanulási cél, pedagógiai szándék is megfogalmazódik, jellegük a szervezett tanulás jegyeit hordozzák magukon.
120
Cél a fejlesztés: eltérő fejlődésű gyermekek részére kezdeményezett képességfejlesztő játékok az elmaradás típusától és mértékétől függően. A különböző képességfejlesztő játékok belső tartalmukkal és struktúrájukkal, szabályaikkal hatnak a gyermekekre az óvodapedagógus/fejlesztőpedagógus irányításával, segítségével 15.2. 1. A játéktevékenység célja Célunk a szabad játék elsődlegességének biztosítása, a játék eszköz jellegének professzionalizálása, a testileg-lelkileg egészséges személyiség kibontakoztatása, örömteljes óvodai élet. Célunk, hogy a játék a gyermek legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, és óvodai nevelésünk leghatékonyabb eszköze legyen. Ezáltal kiemelt jelentőségű, tájékozódó, kreativitásukat fejlesztő és erősítő élményt adó tevékenységgé válik. További célunk, hogy minél sokrétűbb tájékozódó tevékenységgé váljon a játék, s a játékba integrált tanulás. A gyermekek a játékba integrált tevékenységeik során szerzett tapasztalatok, élmények alapján tanulnak egyenként, kisebb csoportokban vagy az egész csoporttal együtt. Az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése. A belülről indított és vezérelt játéktevékenység célja a gyermekek által szabadon kezdeményezett, spontán játék elősegítése, az intellektuális, mozgásos, szociális élmények, tapasztalatok többszöri átélésével a gyermekek egyéni vágyainak és ötleteinek kibontakoztatása. A fejlesztési feladatok játékban történő alkalmazásával naponta és folyamatosan olyan lehetőséget biztosítani, hogy a gyermekek a számukra érdekes és szabadon választott tevékenységek közben gyakorolják azokat a funkciókat, amelyek aktuális fejlődésüket elősegítik. 15.2.2. A játékkal kapcsolatos feladataink o o o o o o o
A játékhoz szükséges feltételek megteremtése. Tapasztalatszerzés, élmény nyújtás ezek felhasználása. A játék tevékenység fejlődésének segítése. A 3-6-7 éves korban jelentkező játékfajták és azok tartalmának, minőségének gazdagítása a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembe vételével. A gyermekek beszédkészségének fejlesztése a játékban. A megfelelő csoportlégkör biztosítása elfogadó, segítő, támogató attitűddel, differenciált módszerekkel, multikulturális - interkulturális szemlélettel.
A gyermekek aktuális fejlettségi szintjének nyomon követése, egyénre és csoportra szabott fejlesztési feladatok tervezése és megvalósítása elsősorban indirekt módszerekkel (pl. társas kapcsolatok formálása, az együttműködés fejlesztése, az interakciók tartalmának fejlesztése, a kezdeményezőkészséggel, önértékeléssel, önérvényesítés, önbizalom formálásával kapcsolatos feladatok). o
Teremtsen lehetőséget a halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek számára, hogy fejlődjék szociális érzékük, önkifejező képességük.
o
Sajátos nevelési igényű gyermekeknél az adekvát játékhasználat elsajátítására törekedjen.
A játékhoz szükséges feltételek megteremtése: A nyugodt, derűs légkör biztosítása o Az együttélés alapvető szabályainak, szokásainak kialakítása. Csak annyi szabályt vezessünk be, ami segíti a rugalmas oldott légkör fenntartását, a szabad játékot, az alkotó együttműködést. o A természetes, hiteles, érzelemgazdag óvónői magatartás, őszinte játéka, mély átérzése serkentse a gyermekeket. o A gyermek szabadon dönthessen abban, hogy kivel- mit- és mennyi ideig játszik.
121
A megfelelő hely biztosítása a csoportszobában és az udvaron egyaránt fontos: o Legyenek állandó játszóhelyek, de legyen lehetőség a változtatásra is. o Kicsik számára biztosítani kell az egyéni kis pihenő, vagy „kuckók” létrehozását. Megfelelő helyet kell teremteni a nagyobb mozgást igénylő, valamint az asztali és konstrukciós játékokhoz. o Ki kell használni az udvar nyújtotta lehetőségeket a mozgásos játékok szervezésére. Itt is fontos, hogy széleskörű tevékenységekhez biztosítsuk a megfelelő helyet. o Meg kell teremteni a lehetőségét, hogy a különböző fejlettségű, korú gyermekek az udvaron együtt játszhassanak, az átjárhatóság biztosításával. Játékidő o Törekedni kell arra, hogy a játékra fordított idő (teremben, udvaron) lehetőleg összefüggő legyen. o A napirendben elegendő időt kell biztosítani arra, hogy a gyermekek kapkodás nélkül, elmélyülten tevékenykedhessenek, legyen idejük elképzeléseik megvalósítására. Játékeszközök o Legyenek esztétikusak, könnyen tisztíthatók, veszélytelenek. o Segítsék a tartalmas játék kibontakozását, legyenek motiválók és fejlesztő hatásúak. o Kiválasztásuknál a gyermek általános és egyéni fejlettségén túl szempont legyen fejlesztő hatásuk. o Gondoskodni kell különböző játszásra alkalmas anyagokról, félkész szimbolikus eszközökről, a kellékek gazdag választékáról. o Az udvaron is álljon rendelkezésre a teremben használható barkácsoló, ábrázoló, manipuláló, konstruáló eszköz is. A 3-6-7 éves korban megjelenő játékfajták, s azok tartalmának, minőségének alakítása, a gyermekek egyéni sajátosságaihoz igazodva A gyermekek játékában keverednek a különböző játékfajták, folytatódik az a fajta manipulálás, amely a játékeszközök rakosgatásában érhető utol, vagyis a gyakorló játék. Ezért legyen módja a gyermekeknek megismerni az eszközök, tárgyak különböző tulajdonságait, mert a véletlen cselekvéshez kapcsolódó „AHÁ” élmény sokféle felfedezési lehetőséget tartogat számára. Ez az örömszerzés ad alapot a cselekvés többszöri megismétléséhez, amely szinte ritmikusan jelentkezik. Ezek a tevékenységek jól fejlesztik a szem-kéz koordinációt, kezesség-szemesség kialakulását, hatnak a laterális dominancia kialakulására. Az óvónő kísérje érdeklődéssel a gyermekek halandzsázását. A többszöri ismétléssel elmondott szöveg ritmusa a gyermekben pozitív érzelmet kelt. Az udvaron is biztosítsa az óvónő a gyakorló játék lehetőségét. Erre legalkalmasabb a homok, víz, kavics és kisebbnagyobb tárgy, amelyet a gyermek saját szabályai szerint rakosgat. Az óvónő segítse a gyermek játékát továbbfejlődni. Már a legkisebbeknél is megjelenik a szerepjáték. Az óvónő szervezzen és vállaljon szerepeket, hogy a különböző szerepek megformálása minta legyen a közös cselekvéshez. A kicsik játékában kapjon teret a feltételek biztosítása, a papás-mamás játék, a fodrászos, orvosos, kalauzos játék, ezek mindegyike egyszerű mozzanatokat jelenít meg együttlét, együttmozgás formájában. A gyermekek szerepvállalását indirekt módon segítse az óvónő, hogy a szimbólumok, „mintha” helyzetek minél gyakrabban megjelenhessenek. A rendszeres, többször ismétlődő meseélmény igazi táptalaja a dramatikus játéknak, bábozásnak. A gyermek a konstrukciós játékában minél gyakrabban élje át az „én készítettem” alkotás örömét, mely eredményezheti a sokféle formájú játékelemből kialakított forma - szín - térvariált gazdagságot. A konstrukciós játékhoz kapcsolva jelenjen meg a barkácsolás, elsősorban az óvónő által barkácsolt kellékek készítésével, amit az óvónő a gyermek aktív bevonásával hoz létre. Az óvoda a gyermeknek biztosítson olyan nyugalmas, kissé elszeparált udvarrészt, ahol szabadon kezdeményezhetik az egyszerű szabályokhoz kötött népi játékokat, énekes játékokat, ügyességi játékokat. Az óvónő ajánljon meg szabályjátékot, amelyet a gyermek könnyen betarthat és szívesen, önállóan is kezdeményezhet. Az óvónő a szülők, és a gyermekek bevonásával barkácsoljon különböző típusú bábokat, hogy együttes, cselekvő megjelenítésre ösztönözze őket. A szerepjátékot és a
122
dramatizálást a gyermekek kiegészítik építő, konstrukciós játékkal. Később bonyolultabb formákat, tárgyakat, alkotásokat hoznak létre. Gyakorló játék: A gyakorló játék irányításában biztosítjuk a mozgásteret és mindazokat a játékszereket, eszközöket, anyagokat, amelyek alkalmasak a gyerekek mozgásigényének és manipulációs vágyának kielégítésére. Gondoskodunk, hogy a megfelelő eszközök, anyagok, a csoportszobában és a szabadban is állandóan álljanak a gyerekek rendelkezésére. A kicsik számára legyenek öltöztető, húzható, rakosgató játékszerek, természetes anyagok. Legyenek olyan eszközök, amelyeket tologathatnak, amelyekbe rakodhatnak, maguk is beülhetnek, amelyekkel szállíthatnak. 3-4 éves korban a hangok, a szótagok, szavak, esetleg rövid mondatok és dallamok, a halandzsa játékos szabály szerinti ismétlés útján válnak játékká. A játék szempontjából nem a szöveg, a hanem annak ritmusa és a sokszor hozzákapcsolódó mozgás a lényeges. Ez szerez örömet. 5-6-7 éves korban is engedjük a gyakorló játékot. Gyakran előfordul, hogy a gyerek belefeledkezik a műveletek, mozdulatok ismételgetésébe. Amikor azonban az aktivitása csökken, szóval, esetleg eszközökkel ösztönözzük a korábbi, félbehagyott játéka folytatására. A szimbolikus szerepjáték: A szimbolikus szerepjáték nevelési szempontból a leggazdagabb lehetőséget nyújtó játékfajta. A gyerekek szerepjátéka tapasztalataikat, ismereteiket, elképzeléseiket és az ezekhez fűződő érzelmeiket tükrözi. A gyermek játékában különösen a hozzá érzelmileg közel álló felnőtteket és társakat utánozza. Kedvező csoportlégkörben, megértő, elfogadó, szeretetteljes óvónői magatartás esetén az azonosulás még intenzívebb. Arra törekszünk, hogy minden gyerek szerepjátéka egyéni képességeinek legfejlettebb szintjén bontakozhasson ki. 3-4 éves korban a gyerekek elsajátítják, és már betartják a játékszerekkel és az együttjátszással kapcsolatos elemi szabályokat. Képesek olyan szerepjátékok kezdeményezésére és eljátszására, amelyek egyszerű cselekvéseket és kapcsolatokat tartalmaznak. Tartósan kialakul a kisebb-nagyobb csoportokban való együttjátszás igénye. A játékszerekkel és eszközökkel végzett cselekvés, a szereplők magatartása megfelel a szerep által megkívánt tevékenységeknek és emberi kapcsolatoknak. 5-6-7 éves korban megértik és elfogadják játszótársaik elgondolásait, tevékenységük logikáját. Alkalmazkodnak a játék szabályaihoz. A játszócsoportok tagjai között tartós és szoros kapcsolat alakul ki. A szerepjátékot gazdagítja, ha a gyerekek irodalmi élményeiket szabadon választott, kötetlen módon dramatizálhatják. Ennek első feltétele, hogy az irodalmi alkotások érzelmileg megragadják a gyerekeket, valóban esztétikai élményt jelentsenek számukra. Ezután pedig lehetőséget adunk a gyerekeknek arra, hogy a mese, vers elmondása után saját elgondolásaik alapján játsszák el a lerövidített mesét, történeteket. A dramatizáláshoz gondoskodunk különféle eszközökről, jelmezekről, a különböző szerepeket jelző kellékekről. Az esztétikai élmény éppen úgy forrása lehet a bábozásnak, mint bármely más tapasztalat, elképzelés. A bábjátékban a gyerekek közvetlenül nyilvánulnak meg, játéktevékenységük a környezethez való viszonyukat, az átélt cselekvés vagy történés általuk felfogott tartalmát tükrözi. A gyerek a bábot azért is érzi közel magához, mert az még nála is kisebb, cselekvéseit, sorsát ő irányítja. 3-4 éves korban elsősorban a bábu mozgása kelti fel a gyerek érdeklődését. 4-6-7 éves korban a gyerekek kézméretének megfelelő bábok, kicsi paraván is rendelkezésére áll a gyerekeknek. Konstruáló játék: A „valamit alkotni” igénye, öröme kreativitásuk mellett értelmi és társas képességeiket is sokoldalúan fejleszti. A konstruáló játék az eszközök és az anyagok változatosságát igényli. Beszerzésüknél figyelembe vesszük a csoport összetételét, a gyerekek egyéni sajátosságait, továbbá, hogy a játékszerek különböző fajtái más-más fejlettségű gyerekeknek feleljenek meg. Azt
123
igyekszünk elérni, hogy minden gyerek megtalálja a neki legmegfelelőbb konstrukciós elemeket és képes legyen ezekkel elmélyülten játszani. A gyerekek élethelyzeteket alkotnak újra. Ehhez számos eszközre van szükségük. Azt az igényt is iparkodunk kialakítani a gyerekekben, hogy alkalomadtán maguk készítsék el a játékhoz szükséges eszközöket. Elemi igényként tekintünk a barkácsolás kötetlenségére. Arra kívánjuk szoktatni a gyerekeket, hogy játékaik kiegészítése, készítése közben újabb és újabb ötletekkel próbálkozzanak, a létrehozott eszközt minden esetben használják is fel a játékukban. 3-4 éves korban készítsenek a gyerekek kevésbé munkaigényes, kiegészítő játékszereket. 4-5 éves korban beszéljék meg közösen, hogy egy-egy játékhelyzetben mire lenne szükségük. Ezek elkészítésére ösztönözzük őket, az elkészítésben segítségükre vagyunk. 5-6-7 éves korban elősegítjük, hogy a barkácsolás a szerepjáték, a bábozás természetes eszköze, alkotórésze legyen. Arra inspiráljuk őket, hogy a létrehozott eszközt minden esetben használják is fel a játékukban, dramatizálásban stb. Szabályjáték: Minden játék pontos, meghatározott szabályok szerint zajlik. A játék jellegéből következik, hogy fontos a szabályok pontos betartása, a szabályoknak megfelelő viselkedés. A szabályjátékok egyes fajtái főként a gyerekek mozgását, mások elsősorban értelmi képességeiket fejlesztik. Mozgásos szabályjátékokhoz tartoznak: a testnevelési játékok, a dalok és mondókás népi játékok, fogócskák, bújócskák, körjátékok, labdajátékok, mozgásos versenyjátékok. Az értelmi képességet fejlesztő játékok: különböző társasjátékok, képes kirakók, dominók, kártyajátékok, nyelvi játékok. A szabályjátékok kiválasztásánál figyelembe vesszük a gyerekek kívánságait, fejlettségét, a csoport létszámát, a helyi adottságokat, a játék előzményeit. Támogatjuk a gyerekeket a játék kiválasztásában, vezetésében, a szabályok betartásában. Azon dolgozunk, hogy a játék mindig öröm legyen. Dramatizálás, bábozás: A rendszeres, többször ismétlődő meseélmény hatására jelenjen meg a gyermekek tevékenységében a dramatizálás, bábozás, gazdagítsa szerepjátékukat. Az egyszerű mesék megjelenítésében legyünk résztvevők, adjunk modellt egy-egy szereplő megformálásához. Kezdetben használjanak minél több kelléket a képzeleti képek megjelenítéséhez, illetve a beleélő képesség, önkifejezés fokozása érdekében, a szükséges kellékeket a gyermekekkel közösen készítsük el. A tevékenység pozitívan hasson a gyermekek személyiségére. Fejlesztés lehetőségei: Verbális fejlesztés: fogalmak, kifejezések gyakorlásával a mesében alkalmazott szófordulatok, kifejezések, párbeszéd alkalmazásával. Mozgásfejlesztés: a bábok mozgatásához szükséges technikák gyakorlásával (kar, könyök, csukló, ujjak, vagy a szereplők jellegzetes mozgásának utánzásával). Testséma fejlesztés: a bábok, vagy a szerepnek megfelelő mozgás, mimika nyomon követése tükör előtt. Térpercepció: a bábok térben való mozgatásával, meghatározott térben való mozgással. Barkácsolás: Alakítsuk ki a gyermekekben azt az igényt, hogy alkalmanként maguk készítsék el a játékukhoz szükséges eszközöket, amit személyes példamutatással érjünk el. Fontos, hogy a barkácsolás ne legyen öncélú, az elkészített eszköznek legyen funkciója. A fejlesztő hatása mutatkozzon meg a gyermekek matematikai ismereteinek gyarapodásában, szem- kéz koordinációjuk, finommozgásuk, tapintásos észlelésük fejlődésében, a rész- egész vagy a téri információk viszonyának felismerésében, alkalmazásában Tapasztalatszerzés, élménynyújtás: Egy-egy gyermek egyéni élménye is lehet a közös játék kiinduló pontja. Az óvodai élet tudatos, tervszerű irányításával kell a gyermekeket olyan ismeretekhez, tapasztalatokhoz, benyomásokhoz közös élményekhez juttatni, melyek a játék forrásává válnak, fejlődését előre viszik.
124
A gyermek játékában az óvodán kívüli negatív élményei és tapasztalatai is megjelenhetnek, ezekből fakadhatnak az agressziót, vagy szorongást kifejező játékai. Lehetőséget kell biztosítani, hogy feszültségeit, belső problémáit felszínre hozza, és játékában levezesse. 15.2.3. Az óvónő játéksegítő metódusai, a játékirányítás feladatai Minden szituációban törekszünk a modellnyújtó szerepet felvállalni, a játszótárshoz kapcsolódásban és az együtt6játszásban is. Az óvónő játéksegítő metódusai legyenek szituációtól függőek. A gyermekek nyugodt játéka esetén, vagy ha érezhető, hogy a gyermekek problémamegoldóak, az óvónő irányítása legyen játékot követő, szemlélő, hagyja a gyermekeket cselekedni. A kiscsoportosok esetében - ha szükség van rá - legyen játékot kezdeményező, modellnyújtó játszótárs. Ebben a játékhelyzetben is legyen támogató, engedő és elfogadó. Segítsen azok játékában, akik kevésbé kreatívak, ötletszegények. Az óvónő avatkozzon be a játékba, ha a gyermekek durvák egymáshoz, vagy ha veszélyeztetik egymás épségét, játékát. Játék végén feladata odamenni minden játszó csoporthoz külön, és ott halkan mondani: rakodjanak. o A játékban kiemelkedően fontos az óvónő szerepe. Ha szükséges, álljunk a gyermek rendelkezésére, legyünk együttműködésre és segítésre készek, hogy a gyermek bármilyen problémájával hozzánk fordulhasson. o A segítés metódusai legyenek szituációtól függőek, játékot követőek, mindig a konkrét játékhelyzet a csoport és adott gyermek fejlettsége, igénye határozza meg. o Az együttjátszás nem korlátozhatja a gyermek önállóságát. o Kerüljük az indokolatlan, direkt beavatkozást, tegyük lehetővé, hogy a gyermek saját elgondolásait valósíthassa meg, hogy fantáziája, hangulata, érzelmei szabadon megnyilvánuljanak. o Törekedjünk arra, hogy a játékban a gyermekek önállóan oldják meg konfliktusaikat. Minden esetben be kell avatkozni, ha a gyermekek durvák egymáshoz, vagy ha veszélyeztetik egymás testi épségét. o Teremtsen nyugodt légkört, teremtse meg az elmélyült játék feltételeit, o A napirenden belül biztosítson elegendő időt és helyet a játék számára, o Biztosítson folyamatosan a játékhoz szükséges eszközöket, o Adjon ötleteket, teremtsen lehetőségeket, helyzeteket a sokszínű játék kialakulásához, o Az egyéni élményeken túl használja ki a közös élményszerzési lehetőségeket a játék fejlesztése érdekében, különös tekintettel a hátrányos helyzetű gyermekeknél, ahol fokozottan számíthatunk a sajátos szociokulturális környezet hatásaira. o Tartsa tiszteletben a gyermeki játék önállóságát, o Szükség esetén kapcsolódjon be a játékba, játsszon együtt a gyerekekkel, o Játszó gyermek közötti kommunikációs-metakommunikációs készséget formálja folyamatosan, o Teremtse meg az egyéni szükségletek és képességek kibontakoztatásának lehetőségeit, az értelmes szabályrendszert, hogy az magatartás és viselkedésformáló értékrenddé váljék, o Ügyeljen az egyén és közösség együttélésén alapuló szabályok betartására, o Fejlessze a konfliktusmegoldó képességet, alakítsa az egészséges versenyszellemet, o Nyújtson segítséget a gyermeknek olyan tapasztalatok szerzéséhez, amelyben megismerik saját teljesítőképességüket, o Válasszon a nevelési célnak megfelelő játéktevékenységeket, o Rendelkezzen olyan pedagógiai, módszertani eszköztárral, mely a gyerekek egyéni sajátosságainak figyelembe vételével a játék fejlesztését szolgálja, o A gyermekek fejlettségi szintjének ismeretében határozza meg a mértéket az egyéni élmények feldolgozásában: addig játssza ki a gyermek ezeket, az élményeket, ameddig az nem gátolja fejlődését, A játék megfigyelése során szerezzen információt a gyermekek: o Finom- és nagymozgás fejlődéséről, o Beszédfejlődéséről, o Szociális érettségéről,
125
o o o o
Érzelmi,- erkölcsi,- akarati fejlődéséről, Értelmi fejlettségéről. Teremtsen lehetőséget a halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek számára, hogy fejlődjék szociális érzékük, önkifejező képességük. Sajátos nevelési igényű gyermekeknél az adekvát játékhasználat elsajátítására törekedjen.
A nevelőmunkát segítők feladata az óvodapedagógussal együttműködve Az óvodapedagógus irányítását elfogadó együttműködéssel segíti a szabad játék kibontakozását, a tárgyi feltételrendszer megteremtését. A közösen megalkotott játékszabályokat betartja és betartatja. Bekapcsolódik a játékba, de csak akkor, ha társnak hívják, vagy, ha a gyermekek testi épségét, egészségét kell védeni. Kiegészítő eszközök készítésébe bekapcsolódik, ezeket bevezeti a gyermekekkel történő együttjátszásba. Az anyanyelvi nevelés feladatai a szabad játék tevékenység területén: o A játék számos lehetőséget teremt a kommunikációra, a párbeszédek kialakítására. A gyermekek igénylik is, hogy mindennapi tevékenységeinkben sokat beszélgessünk egymással. o
Beszédünknek éppen ezért kell modellértékűnek lennie. A szókapcsolatok, a kommunikáció, a nonverbális jelzések (mimika, gesztus), a beszéd hatáselemei (hanglejtés, hangsúly, hangerő, ritmus, dallam szünet) megfigyelése fontos a gyermekek számára.
o
Érdeklődés, komoly figyelem kifejezése a gyermeki közlések iránt, készséges válaszok a kérdésekre, gyermeki üzenetek dekódolása, metakommunikációs jelzések küldése, játszótársként nyelvi kifejezésminták adása.
o
Beszédalkalmakkal az új szavak, szófajok, különböző igeidők, módok, ragozás tanulásának, fogalmak megértésének, a magyaros mondatalkotás, kontextusos beszéd, szóbeli kapcsolatteremtés kialakulásának segítése. A HH, HHH gyermekekre fordított kettős figyelem, a beilleszkedés támogatása a játékban, minél több spontán párbeszédes helyzet és célzott, tervszerű anyanyelvi fejlesztés. Tudatosan megengedő, támogató biztonságot adó jelenléttel, boldog atmoszféra teremtésével és a játék közösen elfogadott normáinak indirekt képviseletével a beszédkedv, a közlésvágy motiválása. Érdeklődés, komoly figyelem kifejezése a gyermeki közlések iránt, készséges válaszok a kérdésekre, gyermeki üzenetek dekódolása, metakommunikációs jelzések küldése, játszótársként nyelvi kifejezésminták adása. A gyermeki szerepjátékot kísérő párbeszédek támogatása verbális ismeretekkel, a fogalomalkotás segítésével, a beszéd prozódiai elemeinek gazdagításával. Beszédalkalmakkal az új szavak, szófajok, különböző igeidők, módok, ragozás tanulásának, fogalmak megértésének, a magyaros mondatalkotás, kontextusos beszéd, szóbeli kapcsolatteremtés kialakulásának segítése. A hangszínnel, hangerővel bánni tudást leginkább a dramatikus játék segíti. Az óvodapedagógus által kezdeményezett anyanyelvi játékok adnak mintát az artikuláció, szókincs, kifejezőkészség fejlesztéséhez (pl. hangutánzó játékok, fonémahallás fejlesztő játékok, légzési technikát segítő játékok, szinonimakereső játékok stb.,).
o o o o o o
126
15.2.4. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: o Önállóak a játék előzetes, közös tervezésében, a szerepek kiválasztásában, az eszközök megválasztásában, a szabályok betartásában. o Szívesen játszanak nagyobb ügyességet vagy nagyobb szellemi erőfeszítést igénylő szabályjátékokat. o Figyelmeztetik egymást a szabályok betartására. o Megjelenik játékukban az egészséges versengés. o A gyermeknek a társas együttélés és együttműködés képességei kialakul. o Fejlődik kommunikációja, metakommunikációja. o Kialakul tolerancia képessége. o Megtanulja a konfliktusok kezelését. o Kialakul a mások iránti tisztelet, megbecsülés elfogadás képessége. o Törekszik a konszenzusra. o Megtanulja a norma-és szabálykövetést. o Megtanulja a társas érintkezés és viselkedés kultúráját. o A konstruáló, építő játékelemekből játékszereket készítenek. o ismerik a játékszereket és azok funkcióit, o ismerik az együttjátszással kapcsolatos elemi szabályokat, o ismerik és alkalmazzák a különböző udvariassági formákat, illemszabályokat o kialakul szabálytudatuk, betartják a játékszerekkel és együttjátszással kapcsolatos szabályokat, o a játékszerek használatában meg tudnak egyezni. o Képesek játékok kezdeményezésére önállóan is, o képesek játék során cselekvéseiket társaikkal összehangolni, képesek együttműködésre, o képesek lemondani egy-egy kedves játékszerről, mely akarati képességeik iskolaérett fokát mutatja, o képesek konfliktusokat megoldani, a játékeszközöket és a szereposztás vonatkozásában, o képesek szerepvállalásra és a szerepek elosztására, o képesek a játéktémát napokon keresztül folytatni társaikkal. o képesek a siker és a kudarc megfelelő megélésére (egészséges versenyszellem) o Megértik és elfogadják játszótársaik elgondolásait, o Játék közben is igénylik maguk körül a rendet Átéli a játéktevékenységek által biztosított öröm és sikerérzés élményét, amely újabb megismerő tevékenységre, gyakorlásra ösztönzi, ezáltal biztosítva a fejlődés érzelmi hátterét. A játék során meglévő képességei fejlődnek, alapot adva az újabb, magasabb szinten létrejövő pszichikus szerveződéseknek. Gyarapodnak a külvilágról szerzett direkt ismeretei. Fejlődik közösségi magatartása. A megfelelő tapasztalatok és élmények birtokában önállóak a játék előzetes közös tervezésében, a szerepek kiválasztásában, a játékszerek, eszközök megválasztásában, készítésében, a szabályok a betartásában. A játszó csoportok között szoros és tartós kapcsolat alakul ki, képesek kitartóan, több napon keresztül, egyazon játéktémában együtt játszani. Dramatizálás, vagy bábozás során a mesék hőseinek tetteit, a cselekmény menetét, a szereplők mondanivalóját, hangját, érzelmeit, mozdulatait saját elgondolásaik alapján játsszák el. Egyéni ötleteik alapján, a különböző anyagok, eszközök kombinált alkalmazásával hozzanak létre bonyolultabb építményeket. Nagy kedvvel és örömmel játsszák a bonyolultabb szabályjátékokat, a szabályokat betartják, azok betartására egymást figyelmeztetik. A játéktevékenységek óvodai nevelésünk során hangsúlyosan a következő kompetenciákat fejlesztik: Anyanyelvi kommunikáció A gyermek nyelvi kifejezőképességének fokozatos fejlődésével kialakul a konstruktív, kritikai párbeszéd: meghallgatják egymást, bátran képviselik álláspontjukat, véleményüket. Ismerik és
127
alkalmazzák a különböző udvariassági formákat, illemszabályokat. Képesek a játéktevékenységhez kapcsolódó szabályok nyelvi kifejezésére. A tanulás megtanulása Az érdeklődés és kíváncsiság felkeltésével és az ismétlés lehetőségének biztosításával olyan helyzeteket teremtünk, amelyben lehetősége van a gyermeknek cselekvéses tapasztalatszerzéssel az adott problémára képességeiknek megfelelő választ keresni. Az így megszerzett ismereteket képesek egyénileg és csoportban is önállóan alkalmazni. Szociális kompetencia A társakkal történő együttjátszás során olyan képességek alakulnak ki a gyermekben, amelyek elősegítik a közösségbe, majd a társadalomba való beilleszkedést: kapcsolatteremtés, együttműködés, alkalmazkodás, empátia, konfliktuskezelés, másság elfogadása, közösségi magatartás. Vállalkozói kompetencia A játéktevékenységek során olyan jártasságok, képességek alakulnak ki a gyermekben, amelyek segítik őt a különböző játékcélok kitűzésében és megvalósításában: ötletesség, kreativitás önismeret, /erősség, gyengeség/, szervezőképesség, önfegyelem, kudarctűrő képesség, kötelességtudat, nyitottság. A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekre vonatkozó feladatok Mivel a gyermekek nagy része inger szegény környezetből érkezik, elsődleges feladatunk „megtanítani” játszani. Szükségesnek tartjuk, hogy a szülőket meggyőzzük arról, mennyire fontos a gyermekükkel való rendszeres játék az érzelmi fejlődésben, a szülő-gyermek jó kapcsolata alakulásában. Igyekezünk tudatosítani a szülőkkel, hogy a nevelési célok elérésének legfontosabb eszközének a játékot tekintjük. Játék útján ismertetjük meg a gyermeket a világgal, tárgyak tulajdonságaival, a valóság jelenségeivel, eseményeivel – ezzel a gyermek értelmi képességeinek fejlődését segítjük elő. Folyamatosan figyelemmel kísérjük és megköveteljük, hogy az alapvető viselkedési, udvariassági szokásokat a játék folyamatában is tartsák be. A fejlődés egyéni sajátosságait tiszteletben tartjuk, a gyermek játékába csak akkor avatkozunk be, ha a gyermek ezt igényli, ha indokoltnak érezzük, mert a konfliktust nem tudják önállóan megoldani. Tevékenységek: A gyermek: o gyakorlójátékot játszik, melynek lényege valamilyen újszerű cselekvés ismételgetése, amely örömöt okoz neki o szimbolikus szerepjátékot játszik, melyen belül a környezet benyomásait a gyermek egyénien, szubjektív módon jeleníti meg o dramatizál, báboz, melynek során élményeit saját elgondolásai alapján játssza el, így esztétikai élményhez jut o épít, konstruál, melynek során átéli az alkotás örömét, kiéli kreativitását, játékához szükséges eszközöket készíti el o szabályjátékot játszik, melyben önként vállalt szabályokat ért meg, tart be Sajátos nevelési igényű, kiemelt figyelmet igénylő gyermekekre vonatkozó feladatok A gyermekeket a meglévő ismereteikre alapozva megismertetjük az óvodában található, számukra ismeretlen játékeszközökkel, azok használatával. A különböző fejlettségű gyermekeknek más a játékeszköz-igénye és a szociálisan érettebb gyermekek segítségével mintát adunk az együttműködésre, a megegyezésre. A játék során a valóság jobb megismerése a képességek és tulajdonságok alakításával a gyermek személyiségének komplex fejlesztése. Legfőbb fejlesztési forma, amely keretet és lehetőséget nyújt a sajátos nevelési igényű gyermekek meglévő fejlettségi szintjét kihasználva a fejlődés biztosítására. Teret enged a személyiség egészének komplex fejlesztésére, biztosítja a gyermek beilleszkedését a befogadó csoport tagjai közé.
128
15.2.5. Játékba integrált tanulás: o o o o o o
A gyermek vágya ösztönzi a tapasztalatcserére, miközben újabb felfedezéseket tesz, azaz tanul a gyermek. A játékon belül a motoros, szociális és verbális tanulás összefonódik, komplex formában jelenik meg. A játékban minden tanulási tartalom, ismeret, jártasság, készség megjelenik, ezért a legkomplexebb fejlesztési eszköz és lehetőség a gyermek számára és az óvodapedagógus számára is kezdeményezett vagy irányított fejlesztő játék formában. Fontos, hogy tanulási tevékenységként is örömmel és önként vegyen benne részt, alapozva természetes kíváncsiságára, tudásvágyára. Egyéni fejlettségi szintnek megfelelő fejlesztés eredményeként sikerélményei növelik önbizalmát. Kiemelkedő az óvodapedagógus szerepe a gyermek megismerésében, fejlettségi szintjének megállapításában és arra épülő fejlesztő tevékenységében. Pozitív, fejlesztő értékeléssel teljesítőképességét fejlesztheti.
A játék és a tanulás teljes mértékben összekapcsolódik óvodáskorban. A tevékenységi vágy ösztönöz a tapasztalatszerzésre, a cselekvésre, és közben minden pillanatban újabb és újabb felfedezéseket tesz, azaz tanul a kisgyermek. Észrevétlenül tanul, tehát a játék az óvodai tanulás egyik legfontosabb színtere, de nem kizárólagosan az. A nevelési folyamat egésze, azaz valamennyi pillanata alkalmas arra, hogy erőltetés nélkül spontán vagy irányított módon tanuljon a gyermek. Legfőbb célkitűzéseink, hogy egyszerre, egy időben kevesebb, de minőségében és használhatóságában mégis több ismeretet kapjanak a gyermekek, Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretben valósul meg. E program sajátosan értelmezi a tanulást. A gyermekek a tevékenységeik során szerzett benyomások, tapasztalatok, élmények alapján tanulnak, s általuk fejlődnek. A szociális és intellektuális tanulási képességek fejlődését az óvoda felerősíti. Ennek elsődleges terepe a játék és a teljes óvodai élet. Az óvodai tanulás tevékenységekben valósul meg, elsődleges célja: a gyermeki kompetenciák fejlesztése, az attitűdök erősítése és a képességek differenciált fejlesztése. Óvodáinkban a tanulás jelentős részben utánzásos, spontán, komplex tevékenység, amely a gyermekek természetes kíváncsiságára és tevékenységvágyára épül, a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Az óvodai tanulás – hasonlóan a játékhoz - élményekből táplálkozik. Célunk: az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése, attitűdök erősítése, és a képességek fejlesztése. Célunk a tanulási tevékenységgel: A tanulás olyan módon történő szervezése, hogy a gyermekek természetes kíváncsiságára, egyéni és óvodai élményeire, tevékenységi vágyára épülve minél több ismerethez, tapasztalathoz jusson. Ezáltal: o A gyermekek kompetenciáinak fejlesztése a komplex tanulási tevékenységek által, amelyek alkalmassá teszik a sikeres iskolakezdésre, o A szociokultúrális és egyéb elmaradottságból fakadó hátrányok kompenzálása a tanulási tevékenység során. o Az óvodai nevelés során az óvónő győzze meg a cigány szülőket, hogy a tanulás a tudás társadalmilag felhasználható érték, gyermekeink előmenetele szempontjából.
129
A tanulás feladatai: Megismerési funkciók fejlesztése. Anyanyelvi és kifejezőkészség fejlesztése. Gondolkodási folyamatok fejlesztése a készségek és képességek fejlesztésével. A tapasztalatok és ismeretek szerzésének tervszerű támogatása. Spontán élmény-nyújtás, tervezett ajánlott tevékenység, kezdeményezés szervezése. Részképesség zavarok szűrése és terápiája. Akadályoztatása gyanúja esetén a szülőkkel való konzultáció, megfelelő szakemberhez való irányítás. A programban helyet kapott az óvodapedagógus által kezdeményezett egyéni/mikro csoportos fejlesztés, amely számos probléma- és feladatmegoldás lehetőségét adja a gyermekeknek. A tanulás tervezése évszak/őselem projektben történik, melynek minden elemét a szülők tájékoztatása érdekében hozzuk nyilvánosságra. Ezeket a terveket a gyermeköltözőben helyezzük el. A projekttervek a szülők számára áttekinthető, esztétikus, könnyen olvasható és folyamatosan követhető. Piktogramokkal jelöljük, hogy melyik óvodapedagógus, melyik aktuális fejlesztési tartalmat valósítja meg. A játékba integrált tanulás keretét a heti rendünk adja meg. Az új tanulásszervezési eljárások alkalmazása során a differenciált szemléletmód az irányadó. Az óvodapedagógus feladatai a tanulással kapcsolatban: o Értelmi képességek fejlesztése /érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás/, o A gyermek megismerési vágyának, kíváncsiságának, sokoldalú érdeklődésének kielégítése a megfelelő tevékenységek biztosításával, o A felfedezés, önállóság és alkotás lehetőségének megteremtése, o A tanulást támogató környezet megteremtése során építsen a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. o Tudatos fejlesztés mellett a gyermek fejlődésének elősegítése érdekében használja ki a spontán helyzeteket. o Az érdeklődés fenntartása, folyamatos motiválás, o Segítségnyújtás olyan tapasztalatok szerzéséhez, amelyben a gyermek saját teljesítőképességeit is megismerheti, o A tanulás irányítása során személyre szabott, pozitív értékeléssel segítse a gyermek személyiségének kibontakoztatását. o A sérült kisgyermekek részére a harmonikus, elfogadó, az eredményeket értékelő környezet biztosítása, o Alkalmazkodik az eltérő képességekhez, viselkedésekhez, a nevelési helyzetekben alternatívákat keres, o Fordítson fokozott figyelmet arra, hogy a rászoruló gyermek minden segítséget megkapjon hátrányainak leküzdéséhez, o Az összes napirendi tevékenység során biztosítsa a differenciált, egyéni bánásmódot a gyermeki igények figyelembevételével. Kompetencia alapú oktatás - Játékba integrált tanulás A játékba integrált tanulás azt jelenti, hogy a gyerek, játék közben tapasztalatokat szerez, ebből tanul. Ehhez járulnak hozzá az óvónő által kezdeményezett tevékenységek, amelyek játékidőbe ékelődnek, tagolódnak. A gyermekek a tevékenységek befejezése után, igényük szerint visszatérhetnek eredeti játékukhoz vagy újat, kezdhetnek. A játék a gyermek számára a legfőbb élményforrás, ugyanakkor a személyiség fejlesztésének színtere, a tanulás, a készség- és képességfejlesztés leghatékonyabb módja. Bár az óvodás gyermek tanulása még cselekvésbe ágyazott, lehetőség szerint játékba integrált, tehát sok esetben önkéntes, mégis csak tanulás. Ebben az értelemben az iskola előkészítés nem elkülönült cél, hanem a teljes óvodában eltöltött időszakot átfogó tevékenység. Az óvodai integrációs nevelés keretében is a játéktevékenységre épül a gyermekek eszközjellegű és szociális kompetenciáinak fejlesztése. A fejlődés várható eredményei óvodáskor végén o A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. o Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. o Megjelenik a szándékos bevésés és felidézés.
130
o o o o o o o o o o o o o o o
Növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, megosztása és átvitele. A cselekvő – szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Elemi mennyiségű ismeretekkel rendelkeznek. Ismerik az adott tanulási tevékenységek által megkívánt magatartási formákat. Toleránsak. Megértik és teljesítik a feladatokat. Személyes kontaktus nélkül is teljesítenek. Munkatempójuk megfelelő, egyenletes. Tevékenységeikben kitartóak, elmélyültek. Képesek reálisan értékelni önmagukat (reális önkép). Érdeklődnek környezetük tárgyai, jelenségei és ezek összefüggései iránt, Motiváltak, jó megoldásra törekednek, Irányított tevékenységek során megfelelő magatartást tanúsítanak. Tevékenységeiknek értékelései elfogadják. Él bennük az iskola, a tanulás iránti vágy.
15.3. Verselés, mesélés A mese és a vers emberi kapcsolatokra tanít, erkölcsi tartalma van, belső indulati élményeket közvetít. A mese szereplői sajátos személyek. Cselekményük sajátos környezetben játszódnak, meseszerű fordulatokkal. A gyermek nem tart rá igényt, hogy igaz legyen, kettős tudattal éli meseélményeit. Képzeletbeli beleélése segíti és megalapozza a műalkotás befogadását. A mese oldja a szorongást, belső képteremtésre tanít. A mondókák, dúdolók, versek ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével érzéki-érzelmi élményeket adnak. A mese életkorilag megfelel az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének. A belső képalkotás a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. A mese, a vers, bábozás és a dramatikus játékok a gyermek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének fontos segítői. A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme, a mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát. Az irodalmi nevelés szoros összefüggésben áll az anyanyelvi neveléssel, zenével, énekkel, mozgásos játékokkal. A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. Az óvodai anyanyelvi - irodalmi nevelés - egymástól elválaszthatatlan - az óvodai élet egészét átható folyamat. A beszélni tanuló gyerek ritmusok, dallamok, hangzóviszonyok szerint spontán, játékos módon szerkeszti a nyelvet. Ehhez a spontán tevékenységhez igen közel állnak a népi mondókák, dúdolók, csiklandozó, höcögtető, tapsoltató és más játékok. Ezek adják a kisgyerek első olyan érzéki élményeit, melyek a nyelven át a másik emberhez kötődnek és őt magát is tevékenységre serkentik. Az irodalmi nevelés a legszorosabban összefonódik az anyanyelvi neveléssel, a zenével, az énekkel, a mozgásos játékokkal. Az irodalom közege a nyelv. Az anyanyelv zavartalan elsajátításához, gondolkodás fejlődéséhez, a szókincs gazdagításához, az olvasás és írás elsajátításához elengedhetetlen az életkornak megfelelő beszédészlelési és beszédmegértési teljesítmény. Ezt a teljesítményt pozitívan befolyásolják a játékba integrált anyanyelvfejlesztő játékok. A mese és a vers az anyanyelv közegén át emberi kapcsolatokra tanít, önismeretet mélyít, a világ megismerését segíti. Alapelv: Fontosnak tartjuk a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi művek megismertetését, melyek elősegítik a gyermeki személyiség fejlődését. 15.3.1. Célunk o A nyelv szépségének, kifejező erejének megismertetésével, a helyes nyelvhasználattal, mondatszerkesztéssel, megfelelő szintű beszédészlelési - beszédmegértési képességgel a biztonságos önkifejezés megalapozása. o A gyermeki önkifejezés, a beszédészlelés–megértés-reprodukció fejlesztése, az irodalmi fogékonyság megalapozása, a multi-és interkulturális nevelés megvalósítása.
131
o
o o o o o o o o o
o
A népi, klasszikus és kortárs irodalmi alkotások képi erejével, hangulatával, ritmusával alapozódjon meg a gyermekek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődése, a pozitív személyiségjegyek kibontakoztatása és fejlesztése. Valósuljon meg a csendben, figyelmesen történő mindennapos mondókázás, mesélés, verselés. Jelentsenek örömforrást a társas élmények, nemzetünk kulturális kincseinek megismerése. A korosztályoknak megfelelő irodalmi élmények nyújtásával az irodalmi érdeklődés felkeltése. A vers és mese megszerettetése, az irodalom iránti igény felkeltése Az irodalmi alkotások segítségével a gyermek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének támogatása, pozitív személyiségjegyek megalapozása. A gyermek mentális higiénéjének fejlesztése (mindennapos mese, vers, mondókázás) Anyanyelvi és kommunikációs képességek fejlesztése a gyermekirodalom segítségével Az óvodapedagógus a komplex óvodai programcsomagot ötlettárként használja a differenciált fejlesztés érdekében. Mindennapos irodalmi élmény nyújtásával érzelmek megalapozása, a kommunikációs készség fejlesztése Nyelvi kód kiszélesítése, esélyegyenlőtlenség csökkentése A gyermeki önkifejezés fejlődésének segítése, a saját vers és mesealkotás megalapozása változatos módszerek alkalmazásával. Például: mesealakok, szituációk megjelenítése dramatizálással, bábozással, ismert mese befejezése, mozgásos átváltozás, utánzás, mimetizálás, felnőtt által megkezdett mese befejezése, mese kiegészítés, átalakítás, fantázia játékok, gyermek meséje egy-egy ismert mesehősről, mese szerkesztése megadott címről, ismert mese feldolgozása kérdések alapján, képolvasás, közös vagy egyéni beszélgetés, mesemondás különböző eszközökhöz kapcsolódva ismert mese követésével. A gyermeki vers és mesealkotás ábrázolással való kombinálása fejlődésének elősegítése az önkifejező képesség gazdagítása érdekében. Például: mesebefejezés rajzzal, tematikus ábrázolás ismert meséről, saját mesekönyv, meseillusztráció készítés kedvenc meséhez
Mindennapos mondókázás és verselés o A mesélés, verselés, mondókázás mindennaposságával az esztétikai, irodalmi fogékonyság megalapozása, anyanyelvünk, szülőföldünk szeretetére nevelés Klasszikus és kortárs irodalmi művek alkalmazása o A klasszikus és kortárs irodalmi művek alkalmazása mellett, a csoportösszetétel figyelembe vételével, a mese, vers anyag megválasztásával a multi és interkulturális nevelés megvalósítása. Kompetencia alapú oktatás – célja és feladata: Kompetencia alapú oktatás lényege, hogy épít a magyar óvodapedagógia értékeire, a magyar kulturális tradícióra, miközben mindezek új szemléletű megközelítését kínálja. érzelmi intelligencia, a morális kompetencia fejlesztésének lehetőségei. Az óvodában felkínálható, a mondókák versek, mesék olyan varázseszközök a kezünkben, mellyel a gyermekek értelmi, érzelmi szükségleteinek kielégítésén túl az anyanyelvi kompetenciákat is fejleszthetjük. 15.3.2. Feladataink Biztosítjuk a megfelelő légkört, az állandó mesesarkot, kialakítjuk a mesehallgatásra utaló ismétlődő szokásokat. Mesélés, verselés, mondókázás során érvényesítjük a beszéd zeneiségét. Az óvodapedagógus minta a helyes, nyelvtanilag tiszta beszédben. Gyakran ismételjük a kedvenc meséket. Érzékeltetjük a versek, mesék képi világát.
132
Tudatosan válogatunk a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi művek gazdag világából, a magyar gyermekköltészetből. A gyermek önkifejezését erősítjük azzal, hogy a saját vers- és mesealkotását mozgással, és/vagy ábrázolással történő kombinálására lehetőséget biztosítunk. Kihasználjuk a spontán adódó helyzeteket. Változatos irodalmi élmények közvetítése, az anyag életkornak, nyelvi fejlettségnek megfelelő igényes válogatás, jellegzetes tartalmak biztosítása. A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése a versekkel, mesékkel, dramatikus és bábjátékokkal, valamint speciális anyanyelv fejlesztő játékokkal. Pihenés előtt egy szelídebb folyású mesét választunk Javasoljuk a szülőknek, hogy otthon is rendszeresen verseljenek, mondókázzanak, meséljenek gyermeküknek. Felhívjuk a szülők figyelmét arra, hogy a verseket ne kérdezzék ki, a mesék tartalmát ne kérjék számon. Azt tanácsoljuk, hogy a szülők az önként elkezdett szöveget hallgassák végig, a kiejtés javítgatása nélkül, és válaszoljanak a versekkel, mesékkel kapcsolatos kérdésekre. Tájékoztatjuk a szülőket arról, hogy a rendszeres együttlét, és az élőszóban történő mesélés az érzelmi biztonság és anyanyelvi fejlődés segítője. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a gyermek meseélményeit rajzzal és játékkal is kifejezheti. A versekkel, mesékkel, mondókákkal erősítjük a külső világ tevékeny megismerését, a hagyományápolást, a természet megszerettetését. ismertesse meg a nemzetiségi/cigány gyermekeket a cigány népköltészettel, a cigány származású írók, költők alkotásaival (mesék, versek, elbeszélések) A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása A művek kiválasztásában megpróbáljuk érvényesíteni a pedagógiai, pszichológiai, módszertani tudatosságot és a tradicionális értékek továbbéltetését. Irodalmi anyagunkat az évszakokhoz/őselemekhez és az azokhoz kapcsolódó jeles napokhoz, ünnepekhez, hagyományokhoz mérten válogattuk össze. Fontosnak tartjuk a mesék hordozta mondanivalók tartalmát. Ezért olyan meséket választottunk, amelyek igazi erkölcsi tanulsággal bírnak. A népmesék mellett megtalálhatók a magyar és külföldi klasszikusok is. Versanyagainkban helyet kaptak a népi mondókák, rigmusok; klasszikus és mai magyar költők, írók művei. A mese, a vers a bábozás és a dramatizálás az anyanyelv közegén át emberi kapcsolatokra tanít. Oldják a szorongást, önkifejezési, önmegvalósítási lehetőséget nyújtanak, bátrabban megszólalnak a gátlásosabb gyermekek is, így ez a kommunikáció fejlődését segíti. E nélkül lehetetlen az olvasóvá válás. Külön hangsúlyt fektetünk a mesék élményszerűbbé tételére (képek, bábok, leporelló) A 3-4 évesek számára főként egyszerű népi mondókákat, rigmusokat, játékos zenei hatású verseket, kiolvasókat, ölbeli játékokat és állatmesékből álló irodalmi anyagot választottunk. A nevelési év folyamán megismernek 10-12 új mondókát és 10-14 új mesét. A 4-5 éveseknél az állatmesék mellett megjelennek az egyszerűbb cselekményű népmesék, népi mondókák, névcsúfolók, kiolvasók, vidám, humoros versek. A nevelési év folyamán megismerkednek 4-5 új mondókával, 5-6 új rövid verssel és 10-14 új mesével. Az 5-6-7- évesek meseanyagában már szerepelnek a bonyolultabb cselekményű népmesék, a klasszikus tündérmesék, tréfás mesék, folytatásos mesék. Versanyaguk gazdagodik bonyolultabb népi mondókákkal, rigmusokkal, kiolvasókkal. Megismerik a mesék lényegét kiemelő közmondásokat, szólásokat. A nevelési év folyamán megismernek 10-12 új verset és 15-18 új mesét. E tevékenység mindennap megjelenik az óvodában. A mese kezdetét mindig egy zenei szignállal jelezzük, (Ég a gyertya…) mely az óvodapedagógus hangszeres zenéje. A gyermekek meghallván a zenét önfeledt örömmel keresik meg mesepárnájukat. Áhítattal nézik, amikor az óvó néni meggyújtja a gyertyát, s a lobogó láng mellett várják, hogy elkezdődjön a mese.
133
A gyertya mindaddig ég, amíg a mesének nincs vége. A mesemegértés és rögzítés miatt egy héten keresztül ugyanazt a mesét hallják a gyermekek, hogy a rákövetkező héten eljátszhassák, megjeleníthessék a különböző mesealakokat. A tevékenység befejezését jelzi a gyertya elfújása, az óvodapedagógus éneke, a mese lényegét kiemelő közmondás, szólás, ami kapcsolódik a meséhez. o
Megismeri a gyermek a magyar gyermekköltészet, a népi hagyományok gazdag világát.
o
A könyv szeretetére, megóvására nevelünk.
Cigány kulturális nevelésünket segíti a magyar nyelven is megjelent mesék, versek és eredetmondák. Mivel a környezetünkben a családok már nem beszélik a kisebbség nyelvét, így óvodai irodalmi nevelésünkben nincs ennek hagyománya. A családok identitástudatának megszilárdítása érdekében a cigány felnőtt lakosság felé mi közvetítjük az ismeretünkben lévő cigány költők, írók munkásságának lényeges jegyeit, műveit. A ritmus és meseigény a kisebbséghez tartozó szülők és gyermekek körében épp olyan természetes megnyilvánulás, mint a játékkedv. Ezért elsősorban arra törekszünk, hogy saját mondaviláguk értékes elemeit megismertessük. A mese tanít, szórakoztat, mozgásba hozza a képzeletet, az érzelmekben eligazít, értelmesebbé tesz, megoldási modelleket, rendező elveket, viszonyítási lehetőségeket kínál. A mese világában jártasságot szereznek gyermekeink, így pontosan tudják, hogy a mese nem a hétköznapi valóság, mégis konfliktusmegoldást, konfliktuskezelést tanul belőle. Ugyanaz a mese minden gyermeknek mást mond, mert sajátos problémái határozzák meg, hogy az adott történetből éppen mit nagyít fel, és az milyen hatást fejt ki nála, többnyire tudat alatt. A mese által erkölcsi normákat sajátít el, ilyenek főként a szájhagyomány által, a szóbeliségben tovább élt történetek (népmesék). Nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy a mesehallgatás és a mondókás-verses együttjátszás örömének feltételeit megteremtsük, biztosítsuk. Az örömszerzésnek ez a módja, a gyermekre való odafigyelés, a gyermekhez szólás, a neki szóló történetek irodalmi szintű átadása hiányzó eleme a családi nevelésnek. Ezt a hiányt próbáljuk részben pótolni. Az anyanyelvi nevelés feladatai a vers, mese tevékenység területén: o
Megfelelő anyagválasztás, kifejező előadásmód, az irodalom nyelvi-stilisztikai eszközeinek kihasználása a gyermeki beszéd-kommunikáció fejlődése, fejlesztése érdekében. Az irodalmi élmény együttesből fakadó beszédfejlesztő módszerek változatos alkalmazása (mesereprodukció, drámajáték és dramatizálás, bábjáték, elbeszélés, képolvasás, anyanyelvi játékok). A tevékenységformában az anyanyelv gazdagságának ismertetése, a beszédészlelés/megértés/reprodukció fejlesztése (helyes légzés, tiszta kiejtés, artikuláció, beszédtempó, ritmus, hangsúly, hanglejtés, szókincs, mondatalkotás, helyes nyelvtani struktúra, verbális és nem verbális jelzések, interakciók megjelenítése).
o
A nyelvi képességek fejlesztésének leghatásosabb eszköze a mese, a vers, a bábozás és a dramatikus játék. Ezeken keresztül a gyermekek elsajátítják a helyes hangejtést, a tiszta beszédhallást és a nyelvtanilag helyes beszédet.
o
A népi mondókák segítségével tisztítható a magán- és mássalhangzók helyes ejtése, és alakítható a gyermekek megfelelő artikulációja.
o
A gyermekek a népköltészeti alkotásokból sok új fogalmat ismerhetnek meg, ezáltal bővül a szókincsük.
o
A bábjátékban, dramatikus játékban a gyermekek kibontakoztathatják szabad önkifejezésüket. A dramatikus helyzetek lehetőséget adnak a társalgási kedv fokozására és az önálló versmondásra, egyéni megnyilvánulásokra.
Anyanyelvi fejlesztésünk speciális területei: Beszédszervek ügyesítése, a magyar beszédhangok sajátosságainak kiemelése:
134
o légzésgyakorlatok, o hangutánzó gyakorlatok, és az azokkal végezhető játékok o nyelv és ajakgyakorlatok. Hallás, beszédhallás fejlesztése: o közvetlen környezet hangjainak felismerése o egymás hangjának felismerése o hibafelismerés o hangfelismerés, hangdifferenciálás o hanganalízis o önálló szókeresés kiválasztott hanggal. o Auditív ritmus fejlesztése o Auditív emlékezet fejlesztés o Fonológiai kódolás o Auditív zártság 15.3.3. Az óvodapedagógusok feladata a vers, mese tevékenység területén Megfelelő anyagválasztás, kifejező előadásmód, az irodalom nyelvi stilisztikai eszközeinek kihasználása a gyermeki beszéd – kommunikáció fejlesztése, fejlesztése érdekében. Az irodalmi élmény együttesből fakadó beszédfejlesztő módszerek változatos alkalmazása (meseprodukció, drámajáték és dramatizálás, bábjáték, elbeszélés, képolvasás, anyanyelvi játékok). A tevékenységformában az anyanyelv gazdagságának ismertetése, a beszédészlelés / megértés / reprodukció fejlesztése (helyes légzés, tiszta kiejtés, artikuláció, beszédtempó, ritmus, hangsúly, hanglejtés, szókincs, mondatalkotás, helyes nyelvtani struktúra, verbális és nem verbális jelzések, interakciók megjelenítése) A nevelőmunkát segítők feladata: Az óvodapedagógussal együttműködve előkészítik a verseléshez, meséléshez szükséges szemléltető eszközöket, valamint segíti a tartalomhoz illő helyszín kialakítását. Segít megteremteni a meséléshez elengedhetetlen nyugodt, meghitt, „varázslatos” légkört. (gyertyagyújtás, félhomály) 15.3.4. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén A gyermekek szívesen mondanak verseket, mondókákat. Várják, igénylik a mesehallgatást. Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak. Fejlődik kézügyességük, képzeletük, fantáziájuk, figyelmük Megjegyeznek 10-12 mondókát, 6-8 verset, ismernek 15-20 mesét. Tudnak meséket, történeteket kitalálni, s azt mozgással megjeleníteni, kifejezni. Ismerik az óvoda gyermekkönyvtárát, a könyvek között eligazodnak. Vigyáznak a könyvekre. Fejlődik anyanyelvi kultúrája, kifejezőképessége. Gazdagodik a belső képalkotása, ami biztosítéka a gyermeki élményfeldolgozásnak A gyermekek szívesen ismételgetik a tanult verseket, ritmusokat. Igénylik, várják, esetenként kérik is a mesét. Maguk is szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak a maguk szórakoztatására, és alkalmanként az óvodánk kisebbjei számára. Tudnak meséket, történeteket kitalálni, és azt képesek mozgással is megjeleníteni, kifejezni. A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre vonatkozó feladatok Szeretnénk elérni, hogy a vers, mese az óvodán kívül a családban is napi élményként legyen biztosítva. Az irodalmi művek hallgatása örömteli élmény legyen a gyermeknek, és azt kérje is. Meséléssel, verseléssel hagyományokat, értékeket, szokásokat adunk át a gyermeknek. Metakommunikációs jelzéseinkkel törekszünk a mese, vers, mondóka élményszerű bemutatására.
135
Fokozatosan próbáljuk rászoktatni a gyermeket a mesekönyvek nézegetésére. Nagy hangsúlyt fektetünk a dramatizálásra, gyakran használjuk, mint személyiségfejlesztő eszközt, amely oldja a gátlásokat, aktivizálja a játékbátorságot. Versmondással fejlesztjük a gyermek verbális emlékezetét és bővítjük szókincsét. A mese során erkölcsi értékek közvetítésével az erkölcsi nevelés, az élmények társakkal való átélésével a közösséghez tartozás élményének erősítése. A gyermekekkel való bensőséges beszédkapcsolat nyújtson lehetőséget a tanulásra, szórakoztatásra, kellemes időtöltésre. Hozzásegítjük őket szorongásaik leküzdéséhez, gátlásaik oldásához, képzeletük erősödéséhez, önbizalmuk „én" képük alakulásához. A mese – képi és konkrét formában – feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákat. Sajátos nevelési igényű, kiemelt figyelmet igénylő gyermekekre vonatkozó feladatok A gyermekirodalmi alkotások megszerettetésével, a gyermekek erkölcsi érzelmeinek fejlesztése a célunk. Az irodalmi művek, versek, mondókák felhasználásával, mondogatásukkal, ritmusuk által a személyes kapcsolat, mint a fejlesztés érzelmi alapjának kialakítása. Mesehallgatással szabályokhoz, normákhoz való igazodás elsajátítása. Mese által fejlődnek, bensőségesebbé válnak érzelmi kapcsolatai, erősödik én-tudata, önbizalma. 15.4. Ének, zene, énekes játékok, gyermektánc Ének, zene, énekes játék, zenei nevelés: az érzelmeken keresztül hat a gyermekekre. Felkelti a gyermekek zenei érdeklődését, formálja a zenei ízlést, az éneklési készséget, ritmusérzéket, harmonikus szép mozgást. Hatására a gyermekek szeretnek énekelni, játszani, dúdolgatni és szívesen hallgatnak zenét. A népdalok és komponált gyermekdalok éneklése közben fejlődik hallásuk, éneklési készségük, ritmusérzékük, harmonikus szép mozgásuk. 15.4.1. Célunk A tevékenység célja: A sok közös éneklés, közös énekes játék örömének megéreztetése, hogy azon keresztül formálódjon a gyermekek zenei ízlése és esztétikai fogékonysága. A gyermekek jussanak minél több olyan zenei élményhez, amely megalapozhatja a zenei anyanyelvüket. A zenehallgatási lehetőségek – az élő előadás, az emberi hang és hangszeres játék, valamint az igényesen kiválasztott hangfelvételek – fejlesszék a gyermekek művészi fogékonyságát. A zene keltse fel és fokozza az aktivitást, szabályozza a feszültséget, indulatokat keltsen és vezessen le. Teremtsen nyugalmat, mobilizálja a különböző érzelmeket, serkentse a képzeletet, alakítsa a viselkedést. o Az éneklés, zenélés megszerettetése o Zenei képességfejlesztés, ízlésformálás o A zene és a mozgás egységének átélése o Zenei környezet megteremtése o Lehetőség a zenehallgatás ábrázoló tevékenységgel való összekapcsolására, ill. a zeneművek által keltett belső képek kifejezésének szóbeli megfogalmazására o A zenei anyanyelv megalapozása o A nemzeti azonosságtudat fejlesztése, a népzenei hagyományok átörökítése o Az óvodapedagógus a komplex óvodai programcsomagot ötlettárként használja a differenciált 15.4.2. Óvodapedagógus feladatai a zenei nevelés terén: o Teremtse meg a zenei nevelés alapvető feltételeit, amelyeknek eredményeként a gyermekeket élményhez juttatja, felkelti zenei érdeklődésüket, formálja zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. o A zenei élmény legyen mindennapos lehetőség, kapcsolódjon minél többféle tevékenységhez. o Szerettesse meg a gyermekekkel az éneklést, az énekes játékokat, és szoktassa őket a szép, tiszta éneklésre.
136
o o o o o o o
Fejlessze a gyermekek zenei hallását, ritmusérzékét, zenei emlékezetét, játékos zenei alkotókedvét, mozgáskultúráját. Nyújtson közösségi élményt az énekes játékokon, a közös zenélésen keresztül. Alapozza meg a mozgás és a testtartás dalhelyzetekhez való igazítását. A felhasznált zenei anyagot igényesen, az életkornak, s a csoport képességszintjének megfelelően válogassa. Teremtsen lehetőséget arra, hogy egy-egy zenei feladatot többféleképpen lehessen megoldani. Nevelje a gyermekeket a zene figyelmes, érdeklődő hallgatására, befogadására. Ismertesse meg különböző jellegű dalokkal és hangulatokkal, hangszerek sajátos hangszínével és játékával. Figyeltesse meg a természet hangjait, a környezeti hangeffektusokat.
Fontos a cigánygyerekek zene iránti szeretetének elmélyítése, a ritmikus, szép testmozgás (tánclépések) gyakorlása, a kultúrájuk ápolása (dalok, mondókák). Biztosítjuk a kultúrájukból eredő nagyfokú muzikalitáshoz az eszközöket: dob, bot, csörgődob, cintányér. A magnetofon, CD-lejátszó a csoportszobában lehetővé teszi tudásuk, készségeik gyakorlását A kiemelkedő képességű gyermekekkel egyéni fejlesztés formájában történik a tehetséggondozás. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus vegye figyelembe a gyerekek kisebbségi hovatartozását. Feltételek: Az óvónő tiszta éneke, élvezetes előadásmódja, zenét kísérő mozgása mindenkor példaértékű. A felhasznált zenei anyagok válogatásakor az igényesség, és az életkori sajátosságok szempontjai érvényesülnek. Kompetencia alapú oktatás- célja és feladata: A fő cél az élmény átadása, illetve a gyermek önmaga számárra alakítja ki az utat, amin keresztül élményként jut el a foglalkozásokon alkalmazott tevékenység. A „szabad tánc” azaz az improvizáció gazdag információs tárházat jelent. A táncolás fejleszti a táncoló készségeit, gyarapítja élményeit, érzelmi gazdagságot teremt, csiszolja az esztétikai érzékenységet. Óvodai integrációs nevelés- célja és feladata: A népi hagyományok más kultúrák megismerése elfogadása és elfogadtatása megalapozzák a gyermekek multikulturális nevelését. Biztosítjuk a kultúrájukból eredő nagyfokú muzikalitáshoz az eszközöket: dob, bot, csörgődob, cintányér. A magnetofon, CD-lejátszó a csoportszobában lehetővé teszi tudásuk, készségeik gyakorlását. Fontos a cigánygyerekek zene iránti szeretetének elmélyítése, a ritmikus, szép testmozgás (tánclépések) gyakorlása, a kultúrájuk ápolása (dalok, mondókák). A kiemelkedő képességű gyermekekkel egyéni fejlesztés formájában történik a tehetséggondozás. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus vegye figyelembe a gyerekek kisebbségi hovatartozását. 15.4.3. Feladatok o Az énekes népi játékokat, és a kortárs művészeti alkotásokat igényesen választjuk meg. o A gyermek zenei képességét (ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és a zenei kreativitását, alkotókedvét fejlesztjük. o Zenei élményhez juttatjuk a gyermekeket. o Biztosítjuk a nyugodt és oldott légkört. o Az énekléssel, zenéléssel, a gyermek mindennapi tevékenységének részeként, örömet nyújtunk, és felkeltjük a gyermek zenei érdeklődését, formáljuk a zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát o Tudatosan felkészülünk a zenei élmény átadására. o Lehetővé tesszük, hogy a szülők is megismerjék az ének, zene, énekes játék anyagát. o Felhívjuk a szülők figyelmét a válogatás nélküli gépzene káros hatására. o A zenehallgatási anyag megválasztásánál figyelembe vesszük a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását.
137
o o o o o o o o o o o o o o
Biztosítsa a zenei tevékenységekhez szükséges feltételeket (megfelelő hely, eszköz, idő, nyugodt légkör). A zenei anyag összeállításában legyen igényes, az anyagkiválasztás segítse a multikulturális szemlélet alapozását is. A zenei tevékenységekben alkalmazza a játék, játékosság elvét. A dalok, mondókák gyakorlásával segítse elő a megfelelő beszédritmus elsajátítását, beszédgátlás feloldását. Ismertesse meg a gyermekeket a néphagyományokkal, műzenével, más népek dalaival, zenéjével Szoktassa a gyerekeket a zene figyelmes, érdeklődő meghallgatására, befogadására. Fejlessze a gyermekek mozgáskultúráját táncos mozdulatok, különféle térformák megismertetésével. Formálja zenei alkotókedvüket. A zenei képességfejlesztés feladatait fokozatosan egymásra építve tervezze. A zenehallgatási anyag megválasztásánál vegye figyelembe a nemzetiségi etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is. Alkalmazza az egyéni fejlődési ütemből adódó differenciált zenei fejlesztés elvét, különös tekintettel az eltérő szociokulturális környezetből érkező gyermekek tekintetében. Építsen az etnikai kisebbség, valamint a fogyatékkal élők genetikailag magukban hordozott fejlett zenei képességeire. A felhasznált zenei anyagok igényes összeállítása, a gyermekek életkorának megfelelő válogatása Óvodai zenei nevelésünk során a gyermekek mondókákat, népi énekes és táncos játékokat, gyermekdalokat ismernek meg.
A felhasznált zenei anyag életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelő igényes válogatása Az anyag kiválasztásánál tekintettel kell lennünk: o a csoportban lévő gyermekek ének- és mozgásfejlődésére, o a mondókákkal, énekekkel összefüggő mozgások kivitelezési nehézségeire, o a gyermekek hangterjedelmére, o a gyermekek társas környezetére, a kiválasztott játékok adjanak alkalmat a társas együttlétre, o az évkör ünnepeivel, alkalmaival összefüggő hagyományos játékok megismerésére Gyermekeink közvetlenül a családból érkeznek az óvodába, korábbi szűk környezetét, édesanyja közelségét az idegen, társas környezet váltja fel, ahol az anya szerepét az óvónő tölti be. Ez a változás minden gyermek számára feszültséggel jár. Az első pillanattól kezdve mondókákkal, énekes játékokkal segítjük a feszültség oldódását, melyet az óvónő-gyermek elmélyült, szoros együttességén alapuló együttmozgások segítenek (ölbeli játékok, lovagoltatók, tapintásos kontaktussal összekötött zenei élmények). E szakasz ritmikus mozgásanyaga - a kézmozgás biztonságának alakulása - elsősorban az egyenletes lüktetés megérzéséhez ad segítséget. 3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása A 3-4 éves korú gyermekek zenei anyagába főként ölbeli játékokat, (arc-, kéz-, ujj) és lovagoltató játékokat, valamint egyszerű 3-4 hangból álló énekes játékokat válogattunk. Mindezen játékokat játékos mozdulatokkal, mozgásokkal kísérjük, fejlesztve a gyermekek egyenletes lüktetését. Már ebben az életkorban ismerkednek a hangszerekkel, amelyek szintén a ritmusfejlesztést szolgálják. A játékokon keresztül megismerkednek néhány zenei alapfogalommal pl. halk-hangos. A nevelési év folyamán megismernek 6-8 mondókát, ölbeli játékot és 10-15 énekes játékot. A 4-5 évesek népi mondókákkal, kiolvasókkal, kiszámolókkal ismerkednek. Az ő zenei anyagukban már nehezebb, 4-6 hangból álló énekes játékok, szerepcserére, párválasztásra épülő játékok is megtalálhatók. Megismerkednek a különféle mozgásformákkal, térformákkal, mint pl. a kígyóvonal. Ekkor kezdenek ismerkedni a népzenével is. Bővül zenei alapfogalmuk (halk-hangos, magas-mély). A népi hangszerek segítségével tovább fejlődik a ritmuskészségük, egyenletes lüktetésük. A nevelési év folyamán megismernek 4-5 új mondókát és 12-15 új énekes játékot.
138
Az 5-6-7 éves gyermekeket próbáljuk anyáskodó szerepre ösztönözni azzal, hogy a kicsikkel játszanak ölbeli játékokat. Fontos szerepválasztót töltenek be a kiolvasók, amit különböző élethelyzetekben is alkalmazhatnak gyerekeink. Ebben az életkorban már 6-8 hangból álló énekes, táncos játékokat (párcserélős, kapuzós, hidas, sorgyarapító-fogyó) játszanak. Műdalokkal is ismerkednek. Zenei alapfogalmuk tovább bővül (halkhangos, magas-mély, lassú-gyors). Próbálkoznak a dallambújtatással, hangszínfelismeréssel. Az óvodapedagógusok dúdolásáról, hangszeres játékáról megpróbálják felismerni a tanult énekeket, dalokat. A nevelési év folyamán megismernek 4-7 új mondókát, 15-18 új énekes játékot és 3-4 alkalomhoz illő műdalt. A nap folyamán többször énekelgetünk a gyermekeknek, ezzel is elősegítve az egyéni énekelgetést, és a szép, tiszta éneklést. Igyekszünk minél több zenei élményhez juttatni a gyermekeket, legyen az akár az óvodapedagógus előadása, hangszeres zenéje vagy egy zenemű meghallgatása. A zenehallgatási anyagunkban népdalok, rokon-, és más népek dalai, magyar komponált műzenék, altatódalok és klasszikus műzenék találhatók. Játékok elsősorban kétszemélyesek, ill. egyszerű utánzó mozgással kísért megszemélyesítő szerepjátékok (3-4 éves korban) főként csoportos jellegűek, melyek megfelelnek életkoruknak és az adott csoport fejlettségi szintjének, ezek lehetnek új térformákat, sor és ügyességi játékokat, esztétikus mozgást igénylő párjátékok (4-5 éves korban), bonyolultabb mozgást, szervezést igénylő játékok, énekes-felelgetős játékok. (5-6-7 éves korban) Éneklési készség Eleinte kisebb-nagyobb csoportokban énekelgessenek, és törekedjenek a tiszta éneklésre (3-4 éves korban). Később az óvónő indítása után önállóan, megközelítően tisztán énekeljenek csoportosan. 4-5 éves korban már jelentkezik az egyéni éneklés igénye. Önkéntes jelentkezés alapján kielégítjük és segítségadással megerősítjük ezt az igényt. Végül 5-6-7 éves korban a csoport tagjai önállóan és tisztán énekeljenek, a megszokott hangmagasságon és tempóban. A gyerekek egyénileg és tisztán énekeljék az általuk választott dalokat. Hallásfejlesztés Figyeljék meg, különböztessék meg, a térben is mutassák a magas (magasabb) - mély (mélyebb) hangokat. Ismerjék a halk-hangos fogalompárt, értsék jelentésüket, majd zenei tevékenységeikben alkalmazzák egyéni fejlettségüktől függően - akár egyénileg is. Figyeljék meg a természet, a közvetlen környezetük zenei, beszéd és zörej hangjait. A finomabb hangszínek különbségének meghallása, beszédhangszín megváltoztatásával a mondat értelmének megváltoztatása, a hangirányok és hang távolságok érzékelése, néhány dallam- és ritmusjátszó hangszer hangjának és játékmódjának megismerése (eredetiben is) összetett feladatot jelentenek, melyek által biztosítjuk a sokoldalú fejlesztést - mindenkor szem előtt tartva a gyerekek egyéni fejlettségi szintjét. Ismerjék fel a tanult dalokat dúdolásról, hangszerjátékról. A felismerésben segítjük őket egy jellegzetes kezdő motívummal, egy gyakrabban ismétlődő dallamfordulattal. Ismerkedjenek meg a dallambújtatás fogalmával. Hallható jelre előbb rövid, majd hosszabb motívumszakaszokkal gyakorolják, játszanak vele. Megerősítésként eleinte kézmozdulatokkal kísérjék. Ritmusérzék fejlesztése Érzékeljék, majd zenei tevékenységeikben alkalmazni is tudják, a mondókák és dalok egyenletes lüktetését, ritmusát (a negyed szünetet is!), ezeket meg tudják különböztetni és esetenként össze is tudják kapcsolni. Dalokat, mondókákat ismerjenek fel ritmusról. Belső hallás alapján a mondókák és dalok ritmusát hangoztassák. Rögtönzött ritmust tudjanak visszatapsolni, és ilyen ritmusmotívumokat maguk is találjanak ki.
139
Éneklés közben tartsák a tempót. Az ettől eltérő gyors és lassú közötti különbségeket ismerjék, alkalmazzák (énekkel, mozgással). Ismerjenek meg néhány ritmushangszert, majd önállóan is használják (dob, cintányér, triangulum) a dalok lüktetésének és ritmusának kiemelésére, éneklés kísérésére is. Egyszerű játékos, táncos mozgások játékhoz kapcsolásával, játékos mozdulatok kitalálásával, a mozgások egyöntetű végzésével, a szép harmonikus járással, a koordinált kéz és lábmozgásokkal, a különböző térformák kialakításával (kör, hullámvonal, csigavonal) az esztétikus mozgáskultúra megalapozását segítjük elő a gyermekekben. Zenehallgatás A különböző jellegű egyszerű, majd bonyolultabb elsősorban (szlovák és magyar) népdalok, műdalok énekes vagy hangszeres előadása, műzenei szemelvények hallgatása során a zene figyelmes, érdeklődő meghallgatására, befogadására neveljük a gyermekeket. Szlovák tánccsoportok, dalkörök, zenekarok programjainak megismerésével a gyermekekben a szlovák zenei kultúrához valókötődést erősítjük meg. Felkeltjük a hangszeren való tanulás (játszás) iránti érdeklődésüket (hangszer kiállítások látogatásával, zeneiskolába szervezett programokkal). Nyelvi képességek fejlesztése a mondókákkal, gyermekdalokkal, zenei készség fejlesztő játékokkal A zenei anyanyelv alapozása során a gyermek szoros kapcsolatba kerül az anyanyelv kifejező gyakorlásával. Kezdetben az énekes, mondókás játékok szövegének jelentése csak korlátozottan fontos, mivel akkor a beszédritmus és hanglejtés megéreztetése, átadása az elsődleges. A gyermekdalok sajátosságai a játék mozgásából a beszéd hanglejtéséből és hangsúlyaiból fakadnak. A gyermekdalok éneklésénél fontos az élőbeszédhez igazodó ritmus, a finoman nyújtott és rövidített szótagok kiejtése. Egy zenei hang egy szótagnak felel meg, a negyed szünet a szavak ritmusának megfelelően illeszkedik a motívumokba, a motívum és beszédhangsúly általában egybeesik a természetes beszédben is. Később az életkor előrehaladtával a szöveg jelentősége felerősödik, gazdagítja az anyanyelvi örökséget, az ismeretlen kifejezések, szófordulatok megértését a játékszituáció segíti. A középerős könnyed, lágy éneklés, jó artikulálás, szép szövegkiejtés segíti a beszéd fejlődését. A mozgás fejlesztése énekes játékokban A magyar zenei nevelés szilárd alapja a közös ének, majd ez a dal vezérli, irányítja az együtt maradást. A közös játék fejlett egyensúlyérzéket, magabiztosságot, a gyermek saját testének ismeretét, irány- és időérzéket, stb. kíván. Az énekes játékok fejlesztő hatásai között jelentős a gyermek mozgásfejlődésére kifejtett hatása is. Nagymozgások fejlesztése A mozgásos játékok közben fejlődik fizikai állóképességük, aktivitásuk. Fontos az érzelmi motiváltság, ezt biztosítja a dal ritmusa, lüktetése, ami önmagában is mozgásra késztet. A dalos játékok alkotóelemeit a nagymozgások (járás, futás, ugrás, csúszás-mászás) alkotják, a dal belső szerkezete, karaktere szerint rendszeresen változik a mozgás tempója, ritmusa, iránya is. Egyensúlyérzék fejlesztése A ritmusérzék és az egyensúlyérzék fejlődése szoros kapcsolatban áll egymással. A csecsemő ringatása közben az anya a gyermek egyensúlyérzékével játszik, ezt a kellemes élményt idézik elő a hintáztatók, altatók, höcögtetők. Az egyensúlyérzék fejlődésével párhuzamosan éreznek rá a mozgás ritmusára és ez visszahat, erősíti az egyensúlyérzékelést.(állások lábujjhegyen, egy lábon, bekötött szemmel, egyensúlyozó járások stb.) Finommotorika fejlesztése Finommozgásos feladatot adhatunk az egyenletes lüktetés, a ritmus érzékeltetésére, a különböző hangszerek használatakor. A gyermekek tánc közben megtanulják, hogy az ujjak összeérintésének, egymás megérintésének tempójával, minőségével érzelmeket közvetíthet egymás és a többiek felé.
140
Testséma fejlesztése Bármely dalos játék, vagy mondóka mozgásanyagának, játékának elsajátítása közben megnevezésre kerülhetnek a „használandó” testrészek. A legegyszerűbb höcögtetők közben megérintett, mozgatott testrész megnevezésével a testvázlat, testfogalom alakulását segítjük. A játék folyamán a megfelelő helyzeti mozgások átélése eredményezi a kialakuló belső képet Hatásfokát a tükör használata megsokszorozza. Az „ oldaliság” ismerete főleg a páros játékok, táncok közben fejlődhet (a jobb-bal, kéz-láb megjelölésére itt is használható a gumipánt) A játékos mozdulatok ,különböző eszközök használata, a test függőleges zónájának elülső-hátulsó részeinek megismerését segíti. Percepciófejlesztés A dalos játékok, a tánc közben egymás mozgásának figyelése, szemmel követése, mások balróljobbra való mozgásának szemmel való kisérése az olvasásra-írásra való előkészítést segíti. A tánchoz felálló sor, páros sor, kettős kör hasonlatos lehet egy sormintához, a párok térbeli elrendezése, változatos térformák alakítása, egymáshoz hangolása szintén egyfajta vizuális ritmusélményt hoz létre. A lehető legtöbbféle alak- forma- méret motoros alakítására adódhat lehetőség: párválasztás, kör, kettős kör, csigavonal, különböző formák létrehozásával. Páros játékokban természetes közvetlen testi érintési ingerek minősége interiorizálódik (arc, kéz, ujj) és válik egyre természetesebbé az egymáshoz kapcsolódó mozgásokban: (egymás hátán kopogtatás, egymás kiválasztása megérintéssel) A dalos játékok és táncok közben alapvető szerepet játszik a tér mozgásos alakítása (a téri irányok bemozgása, különböző téri helyzetek mozgásos megélése.) Az alapvető téri irányokat dalos játék, tánc közben saját testrészeinek közvetítésével ismerik meg, a jobb-bal kéz-láb irányt adó a mozgások indításában. Előre-hátra jobbra, balra, oldalra, közé, alá stb. bújunk, lépünk, táncolunk. Páros játékban egymással szembefordulunk, egymás elé állunk. Nevelőmunkát segítők feladatai az óvodapedagógussal együttműködve: Előkészítik a zenei anyaghoz kapcsolódó eszközöket (hangszerek, dalos játék kellékei). A dalos játékok és tánc során alapvető szerepet játszik a tér mozgásos alakítása, a csoportszoba esetleges átrendezése az óvónő irányításával. Bekapcsolódás a zenei tevékenységekbe. 15.4.4. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén A gyermek élvezettel játszik énekes játékokat. A gyermek gátlások nélkül, egyedül énekel. Élvezettel figyeli a zenehallgatást. Megkülönbözteti a zenei fogalom-párokat. Tud ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni. Érzi az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát. Kifejlődik zenei érzéke, műveltségének alapja. Formálódik zenei ízlése, esztétikai fogékonysága. Fejlődik zenei képessége és kreativitása A gyermek a zene iránt fogékony érdeklődő. Szívesen énekelget, kezdeményez énekes játékot. Törekszik a tiszta éneklésre. Szívesen talál ki dallamot, ritmust, mozgást, játékot, vannak újító ötletei. Örömmel hallgatja a bemutatott zenét. Tud természetes tempóban járni, tempót tartani. Felismeri néhány hangszer hangját. Ismer néhány térforma alakítási lehetőséget, egyszerű táncos mozgásokat, Zenei képességei magasabb szintűek, tisztában van egyes zenei alapfogalmakkal (halk-hangos, magasmély, gyors-lassú). A gyermekek élvezettel játszanak énekes játékokat.
141
A gyermekek gátlások nélkül egyedül is tudnak énekelni. Tudnak élvezettel figyelni a zenehallgatásra. Megkülönböztetik a zenei fogalompárokat. Tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni. Érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát. Zenei mozgáskultúra fejlesztése Szépen, harmonikusan járnak, mozognak együtt. A játékhoz tartozó egyszerű mozgásokat és a játékos, táncos mozdulatokat a zene lüktetésének megfelelően egyöntetűen, folyamatosan és esztétikusan végzik. Irányításunkkal képesek szép térformát alakítani körben, hullámvonalban, csigavonalban. Képesek egyensúlyváltást kívánó mozgásokra. Mozgásukban megjelennek a járás-lépés változatos formái. A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre vonatkozó feladatok Az éneklésen, mondókázáson, dalos játékon keresztül növeljük a gyermek biztonságérzetét, gazdagítjuk érzelemvilágát, segítjük gátlásaik feloldását, érzelmileg kiegyensúlyozottabbá válását. Dalos játékokkal fejlesztjük a gyermek csoporthoz tartozását, a szerepekhez való alkalmazkodás képességének alakulását. A személyes játék, az egyéni bánásmód alkalmazásával bővítjük a gyermek szókincsét, gyakoroltatjuk a helyes hangképzést. Sajátos nevelési igényű, kiemelt figyelmet igénylő gyermekekre vonatkozó feladatok A zene nyugtatólag hat, figyelemfelkeltő, motiváló szerepe van. A zenei nevelés fejleszti a gyermekek hallását, ritmusérzékét, emlékezetét, harmonikus mozgását, szoros kapcsolatban áll a beszéddel, a gyermek számára különös erővel bír az érzelmi hatása. A mozgáshoz kötött dalokkal a közös játék örömét alapozhatjuk meg. Az énekes-mondókák napi szinten történő alkalmazásával a helyes beszédritmus, a hanglejtés, a ritmusfejlesztés gyakorlására nyílik lehetőségünk. A gyermekek hanggal irányítva sok mindent megértenek, ha nem is beszélnek, felkelthető a beszédkedvük, kommunikációra késztethetők, amelyek jelzés értékűek. A gyermeket zörejek, zenei hangok tömege veszi körül, maguk is keltenek zörejeket játékaik során. A hangszerek is fontos szerepet töltenek be az óvodai életben, a gyermekek maguk is megszólaltatják. A zene, a ritmus felold, örömet kelt. Az éneklés, a mozgáshoz hasonlóan legyen mindennapos tevékenység! 15.5. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Rajzolás, mintázás, kézimunka: magában foglalja a rajzolást, festést, mintázást, az építést, képalakítást, a konstruálást, kézimunkát, a műalkotásokkal való ismerkedést, és a környezetalakítást. A vizuális nevelés a gyermekeket egyéni fejlettségi szintjüknek megfelelően képi-plasztikai kifejezőképesség birtokába juttatja, kialakítja bennük az elemi képolvasási, komponáló, térbeli tájékozódó, és rendező képességet. 15.5.1. Céljaink A tevékenység célja: a gyermekek élmény-, és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezése. A gyermekek tér-, forma-, és szín képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása. Célunk a gyermek élmény és fantáziavilágának, szabad önkifejezésének, tér- forma- színképzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása, a belső képek, a gyermeki alkotás gazdagítása. o a gyermekek élmény- és fantázia világának képi, szabad önkifejezése. o a gyermekek tér- forma- szín képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása o a vizuális észlelés, emlékezés, képzelet, vizuális gondolkodás pontosabbá, könnyebbé tétele, az intellektuális látásmód kialakulásának megalapozása
142
o o o o o o
ismerje meg a gyermek a tevékenységekhez használható eszközöket és anyagok tulajdonságait, és a különböző technikákat az esztétikus környezet biztosításával alapozza meg a gyermek esztétikum iránti vonzódását gondoskodjék arról, hogy a gyerek játékidőben is kedve szerint tevékenykedhessen fejlessze képi gondolkodásukat adjon lehetőséget műalkotásokkal való találkozásra törekedjen a természetes alapanyagú anyagok használatára
15.5.2. Az óvodapedagógus feladatai o Teremtse meg a feltételeit a gyermekek képi, plasztikai nyelvének, valamint ábrázoló és konstruáló képességének fejlődéséhez. o Alakítsa úgy a csoportszobát, hogy a különböző tevékenységeket kereső gyermekek nyugodtan, kényelmesen munkálkodhassanak. o Teremtse meg a feltételeit, hogy a gyermekek szabadon építhessenek, firkálhassanak, homokot formáljanak, gyurkáljanak. o Biztosítson minél több, változatosabb eszközt, anyagot, időt és helyet a csoportban és a szabadban egyaránt a vizuális tevékenységek gyakorlásához, ezzel is lehetőséget adva a gyermeki fantáziának. o Teremtse meg a vizuális nevelés hangulati feltételeit. o Maga is gyakran vegyen részt a tevékenységekben, s együtt fedezze fel a gyermekekkel a környezet esztétikai élményeit. o A különböző eszközök, szerszámok biztonságos kezelését egyénenként tanítsa meg a gyermekeknek. o Segítse elő a gyermekek önálló elképzeléseinek megvalósítását. o Biztosítson állandó helyet a térbeli alkotásoknak és az asztalnál végzett tevékenységeknek. o Tegye lehetővé, hogy a vizuális eszköztár, s a gyűjtött anyagok mindig ugyanott, a gyermekek számára elérhető helyen legyenek. o Segítse a gyermekek képalakító készségének megindulását a szórt elrendezéstől a képelemek, részformák elemeinek egymáshoz rendelésével. o Tegye lehetővé, hogy a gyermekek megismerjék és használják a népi kismesterségeket őrző technikákat, eszközöket. o Tervezzen és szervezzen alkalmi múzeumlátogatásokat, sétákat, kirándulásokat, amellyel közelebb hozza a gyermekek számára tágabb világukat, s a művészeti alkotásokat. o A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek képi rendszerben történő kifejezése összefügghet a verbális megnyilatkozás nehézségeivel. Ez esetben fontos az egyénre szabott fejlesztő programok alkalmazása. A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése Óvodánkban a rajzoláshoz, festéshez, mintázáshoz, hajtogatáshoz, stb. szükséges eszközöket, a gyermekek mind egy helyen, a vizuális-ábrázoló sarokban találják meg. A nap bármely időpontjában ábrázolhatnak, mintázhatnak, alkothatnak. Az alkotó tevékenységekhez az eszközök és a hely biztosításán túl megfelelő időt is hagyunk a számukra, hiszen addig tevékenykedhetnek, ameddig csak a kedvük tartja. A munkaasztalt úgy alakítottuk ki, hogy maximum 6 gyermek egyszerre kényelmesen elférjen és közel legyenek az alkotóeszközök tároló helyei. Az eszközök használatát és biztonságos kezelését egyenként tanítjuk meg a gyermekeknek. Festéshez, mintázáshoz védőruhát adunk. Az elkészült alkotásokat a mini galériára tűzzük ki, így, minden gyermek jól láthatja társa munkáját. A gyermekek a munkáikat a csoportszobában lévő polcon elhelyezett dobozokban, dossziékban tárolják, amit a nap bármely szakában levehetnek és megtekinthetnek. A 3-6-7 éves korban tervezhető alkotó, alakító tevékenységek tartalmának, minőségének differenciált fejlesztése Az óvodánkba kerülő 3-4 évesek játszva ismerkednek a különféle anyagokkal, eszközökkel és a technikai kivitelezés módjaival. A kicsik fő alkotó tevékenysége a képalakításból, a plasztikai munkákból és az építésből tevődik össze. A gyermekek képalakítása teljesen spontán, hiszen még csak
143
firkálgatnak, így ez a tevékenység nem igazán tervezhető. Törekszünk arra, hogy az elkészült firkáknál a kicsik megnevezzék, hogy mit alkottak, mit ábrázoltak. A gyermekek ismerkednek a festés technikájával, a zsírkrétával, ragasztással, karcolással, tépéssel és az alapszínekkel. A plasztikai munkánál ismerkednek a gyurma, agyag tulajdonságaival, alakíthatóságával. Kipróbálják az anyagokat nyomkodva, ütögetve, gyurkálva, gömbölyítve, simítva, tépegetve, stb. Az építés során ismerkednek a különböző tárgyak, építőelemek formáival, alakzataival. A fejlesztés tartalma 3-4-5 éves korban Ajánlott tevékenységek Az ábrázolás anyagaival való ismerkedés közben - a firkálásból, gyurkálásból kibontakoztatva elsősorban a gyerekek élményeihez kapcsolódó egyénileg választott témák kifejezése. Az óvodai élet gyerekek számára fontos jeleneteinek, a foglalkozási ágakban megfigyelt és feldolgozott jelenségek, témák ábrázolása megfigyelés, emlékezet alapján. A közös játékhoz dramatizáláshoz, bábozáshoz, építéshez szükséges eszközök, kellékek, alkalmi ajándéktárgyak együttes készítése, díszítése. A közvetlen óvodai környezet - csoportszoba - rendezésében, ünnepi díszítésében való együttes részvétel, önálló segítés. A cigány népi kultúrával való ismerkedés során a fennmaradt tárgyi emlékeink megismerése. Képalakítás fejlesztésére javasolt tevékenységek, lehetőségek Firkálgatás, rajzolgatás, festés a gyerekek kedve, érdeklődése szerint, emlékképeik, képzeleteik nyomán (3-4 éves korban). Emberalakok, környezet, tárgyak rajzolása saját elképzelés alapján, akár különböző cselekményes jelenetek, mese-vers megjelenítéseként (4-5 éves korban). Tetszés szerinti színválasztás, színhasználat, gyönyörködés a szép szín együttesekben. Ábrázolás a megszokottól eltérő formájú, színű és nagyságú képfelületen, változatos anyagú papírokon. Vonalak és a színekkel képzett foltok használata (3-4 éves korban). Vékonyabb-vastagabb vonalak, tagoltabb formák, részformák, színek, színfoltok alkalmazása, mindezek ritmusba rendezése díszítésekben. Formák képzése vonalakkal, színfoltokkal (4-5 éves korban). Színre, formára, kompozícióra vonatkozó tapasztalatok gyűjtése. Tájékozódás a kép síkján, térviszonyok jelzése. Képek készítése festéssel, rajzolással, papírragasztással, agyaglapba karcolással, tárgyak lenyomataival. Képalakítás spárga és fonaldarabkák textillapra applikálásával, színes papírlapra tépéssel kialakított papírfoltok felragasztásával. Rajzolás puha ceruzával, zsírkrétával. Festés ecsettel, sokféle színű sűrűre oldott gombfestékkel, temperával. Színkeverés festékkel, új színek létrehozása. Az ecset kimosásának, a helyes vízhasználatnak a gyakorlása. Rajzolás nagyobb felületre: homokba pálcával, színes iskolai krétával táblára, földre tett csomagolópapírra, udvaron, aszfalton (egész nagy méretekben is.) Plasztikai munkák - a mintázás fejlesztésére ajánlott tevékenységek, lehetőségek Tetszés szerint különféle formák, tárgyak, anyagok gyurkálása, formálgatása és díszítése különböző eljárásokkal. Tapasztalatszerzés az anyagok tulajdonságairól, viselkedéséről: nyomhagyás, karcolhatóság, képlékenység. (Képlékeny, könnyen megmunkálható anyagok használata). Anyagok formálása, formákra, alakíthatóságra vonatkozó tapasztalatszerzés: nyomkodva, gyurkálva, mintázva, gömbölyítve, sodorva, simítva, karcolva, gyűrve, tépve, ragasztva stb. A konstruálás, az anyagok formálása során tapasztalják meg a gyerekek, hogy "miből mit lehet csinálni." Különféle természeti tárgyak gyűjtése az óvoda környékén, séta közben kirándulások alkalmával. A gyűjtött tárgyak formáinak összehasonlítása más formákkal, szétválogatása, csoportosítása szempontok szerint (pl. felületi tulajdonságaik szerint). Figurák, alakok mintázása, törekedve a formák tagolására, a főbb részformák érzékeltetésére, ábrázolására, díszítésére. Egyszerű ajándéktárgyak, játékok készítése szerkesztő-összerakó munkával, díszítések kézi munkával. Bábok, díszletek készítése, ezek festése, összeszerelése. Változatos, sokféle, lehetőleg nemes, könnyen megmunkálható anyag használata. Ismerkedés különféle technikákkal, alkalmazásuk gyakorlása (nyírás, tépés, hajtogatás, konstruálás, plasztikus formálás, stb.) Építés Különböző formák rakosgatása, sorakoztatása. Különféle anyagokból tárgyak, elemek felhasználásával kisebb-nagyobb méretű térbeli alakzatok építgetése, alakítása együttesen is. Téralkotó tevékenység a belső terekben, a gyerekek által a játék során kialakított térrészek berendezése a célnak megfelelően.
144
Térbeli tapasztalatok, tájékozódás a dolgok térbeli helyzetei, formák egymáshoz rendelésének egyszerű lehetőségei felől, soralkotás, ritmusképzés. Nagy térbeli alakzatok formálása a gyerekek közös, mozgásos játékai során. A 4-5 éves gyermekeknek bővítjük a képalakító tevékenységeit: témát és kétféle technikát javasolunk a gyermekeknek. A képalakításukban megjelenik az emberábrázolás, a tárgyak megjelenítése. Különféle méretű ecsetekkel, filctollal, ceruzával dolgoznak, és ismerkednek az alapszínek árnyalataival. Megpróbálnak fonalakból, termésekből, textilből, magvakból képeket komponálni. Megismerkednek az olló használatával is. A plasztikai munkák során próbálkoznak a tárgyak megformázásával gyurmából és agyagból. Textilből, bőrdarabokból, termésekből kellékeket, ajándékokat alkothatnak. Az építés során próbálkoznak a tér variálásával, az építés részletezésével. Az 5-6-7 éves gyermekek az alkotáshoz szükséges eszközöket, kellékeket előkészítik, tisztán tartják és elpakolják. A képalakító tevékenységük kibővül a viaszolás, kollázs-, és dombormú készítés technikájával. Képalkotásukban megjelennek az élmények, mesék, ünnepek eseményábrázolásai, emberábrázolásai. Bátran dolgoznak az ollóval és a színekkel. Plasztikai munkáikban megjelennek a többalakos kompozíciók, egy-egy mese vagy ünnep megjelenítése formájában. Részt vesznek a környezetük szépítésében, díszítésében. A segítségünkkel bábokat, kellékeket, játékeszközöket készítenek. Az építésükben megjelennek a bonyolultabb építmények, alkotások és jellemző a több napon át tartó építés. A fejlesztés tartalma 5-6-7 éves korban Ajánlott tevékenységek A gyerekek saját élményeiknek, hozzájuk közel álló cselekményes témáknak, velük vagy környezetükben történt eseményeknek, mesék, versek, dalok, történetek elképzelt szereplőinek, jeleneteinek képi-plasztikai kifejezése. Közös játékaikhoz, más foglalkozási ághoz, dramatizáláshoz bábozáshoz, társaik, szüleik megajándékozásához, környezetük szebbé tételéhez játékeszközök, tárgyak, kellékek készítése. A szűkebb és tágabb környezet rendezése, alakítása, díszítése. Találkozás a népi hagyományokhoz kapcsolódó alkotásokkal, nemzetiségi kultúránk hagyományvilágával, tárgyaival, eszközeivel. Képalakítás - rajzolás, festés, kézi munka fejlesztésére javasolt tevékenységek, lehetőségek Egyéni és közös kompozíciók rajzolása, festése kisebb és nagyobb méretekben, élmények alapján vagy elképzelés szerint. Rajzolás nagy méretben - együtt is -, a földre, az aszfaltra. A környezetben található, a gyerekeknek kedves, számukra érdekes tárgyak, formák, jelenségek megfigyelése és emlékezet alapján egyéni témába ágyazott megjelenítése. A rajzolt formák gazdagítása, díszítése tetszés szerinti formákkal, színekkel, formaismétléssel. Mesék, történetek, események elképzelése, képi ábrázolása (különféle technikákkal és anyagokkal). Gombfesték, valamint a tempera használata. Fehér temperával való keverésének kipróbálása, keveréssel előállított színekkel, az egyéni színkeverés érvényesítésével különböző méretű kompozíciók (bábok, álarcok, díszletek) festése. Képeskönyv, leporelló készítése kivágott képekből, ennek további díszítése saját rajzaikkal. A formára, színre, kompozícióra vonatkozó tapasztalatok gyűjtése és megfigyelések végzése, térkifejezés a kép síkján egymás melletti, fölötti formákkal. Plasztikai munkák - a mintázás - a kézi munka fejlesztésére javasolt tevékenységek, lehetőségek Emberalakok, állatok, tárgyak mintázása, a legjellemzőbb forma, a legfőbb tagoltság egyéni érzékeltetésével. A mintázott figurák összerendezése különböző térbeli kompozícióba. Játékok, bábok, modellek, ajándékok, fenyődíszek készítése szerkesztő és konstruáló munkával, mintázással, szövéssel, fonással. Díszítésük kézimunkával - a gyerekek által ismert eljárások önálló alkalmazásával. Változatos, képlékeny anyagok alkalmas eszközökkel, szerszámokkal való alakítása, formálása. A kézimunka és az ábrázolás technikáinak együttes alkalmazása. A formára és anyagismeretre vonatkozó tapasztalatszerzés, megfigyelés. Építés Nagyobb térben - nagyobb méretű elemekből búvóhelyek, házak stb. építése. Hosszabb időn keresztül, közös munkával, gazdagodó formavilágú építmények építése. Különféle makettek építése és
145
berendezése a gyerekek által alkotott modellekkel. Tájékozódás a térben, téralakítás. Statikai tapasztalatok gyűjtése. Arányviszonyok, a makettek és a hozzájuk készített kiegészítő formák egymáshoz viszonyított méretei. Közeli múzeumokkal, kiállításokkal, helyi műemlékekkel, szép parkokkal, utcarészletekkel, tájházzal való ismerkedés A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása A tevékenység a hét bármely napján spontán végzett szabad tevékenysége a gyermekeknek. Egy héten egyszer tudatosan irányított mikro csoportos, kötetlen formájú tevékenységet szervezünk. Az általunk előkészített eszközök motiválják a gyermekeket az alkotó-alakító tevékenységre. Az egyéni segítségnyújtás érdekében egyszerre csak 5-6 gyermek vesz részt a tevékenységben. A gyermekeknek egy témán belül alternatív lehetőséget kínálunk fel és legalább kétféle technikát, így lehetőséget teremtünk arra, hogy minden gyermek a saját fantáziája, élménye, vágya, érzelme alapján megalkothassa az elképzelését. Feltételek Állandó, nyugodt, jól megvilágított hely - elegendő idő - jó minőségű, elegendő mennyiségű, többfajta Eszköz alapfeltétele az ábrázoló tevékenységnek. A festéshez, agyagozáshoz a gyerekek festőköpenyt, ill. festőinget használnak. Az élmény szolgálja az alkotó légkör, a belső motiváltság létrejöttét. Az eszközök mindig legyenek elérhetőek a gyermek számára, az ábrázoló tevékenység kötetlen formában valósul meg. Az egész nap folyamán biztosítjuk a zavartalan és sokrétű tevékenykedés külső feltételeit. A gyermekek számára megszokott és elérhető helyen mindig rendelkezésére áll mindenféle anyag és eszköz, amivel a gyermek fantáziájának megfelelően dolgozhat, alkothat. Minden csoportszobában biztosítsunk egy kis sarkot, vagy szekrényt, ahol a barkácsoláshoz szükséges eszközöket, felszereléseket, anyagokat tároljuk. A zavartalan tevékenységekhez megfelelő helyet biztosítunk Az anyanyelvi nevelés feladatai a rajz, mintázás, kézi munka tevékenységben A vizuális tevékenységekhez kapcsolódó verbális és nem verbális megnyilatkozásokkal a spontán beszéd formáinak fejlesztése: megszólítás, szándéknyilvánítás, kérés, tudakozódás, különböző mondatfajták használata, aktív és passzív szókincs bővítése, véleménynyilvánítás, döntés, az ábrázoltak szóbeli elmondása, formák, színek magyarázata, a barkácsoláshoz szükséges eszközök, anyagok megnevezése, kiállítás látogatáshoz kapcsolódó élmények megbeszélése. Stb. 15.5.3. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén képalkotásban egyéni, kreatív módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket, az őket körülvevő világot a képi kifejezés változatos eszközeivel alkotásukra jellemző a részletező formagazdagság, színek egyéni használata kedvelt színek előtérbe helyezésével örül alkotásának és a közösen alkotott kompozícióknak a megismert technikákat önállóan tudják használni plasztikai munkájukra az egyéniség, részletező megoldás jellemző téralakításban, építésben bátrak és ötletesek, együttműködésre képesek észreveszik a szépet, tudnak gyönyörködni benne és maguk is törekszenek a létrehozásukra emberábrázolásuk részletezővé válik (haj, ruha díszei stb.) A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre vonatkozó feladatok Figyelembe vesszük a gyermekek közötti képességbeli különbségeket. A személyiség fejlődés folyamatát irányító feladatokat megtervezzük, megvalósításukat rugalmasan kezeljük, alkalmazkodunk a spontán gyermeki igényekhez. Elősegítjük, hogy a szülők otthon is adjanak lehetőséget gyermekeik számára a rajzolásra, mintázásra, kézimunkázásra. Bevonjuk a szülőket az anyagok, elsősorban a természetes anyagok gyűjtésébe, az óvodában használatos eszközök készítésébe. Biztosítjuk a gyermek fejlődését serkentő belső motiváltságot. Fontosnak tartjuk, hogy a tolerancia és empátia érvényesüljön. A gyermek és a szülő ízlés formálásában megpróbáljuk az óvoda értékrendszerét közvetíteni, elfogadtatni.
146
Sajátos nevelési igényű, kiemelt figyelmet igénylő gyermekekre vonatkozó feladatok Az ábrázolás elsődlegesen kifejezési eszköz, érzelmek, gondolatok, ismeretek közvetítője, az ábrázoló tevékenység során a gyermek valamit alkot, létrehoz, amelynek során az örömteli cselekvés, az önálló munka a fontos. Konkrét, megfogható tárgyak megragadására képes, ezáltal a tevékenységre, az alkotásra felnőtt irányítására, segítségére van szükség, fontos gyakorlatban bemutatni az elsajátítandó folyamatot. A mindennapi tapasztalatok segítik a gyermeket abban, hogy a tárgyak tulajdonságai között észrevegye az egyszerű összefüggéseket. Más-más mozdulatokat igényelnek a különböző minőségű, anyagú, súlyú, nagyságú tárgyak megfogása, használatuk során különböző mozdulatokat kell alkalmazniuk. Különböző fejlesztő játékokkal tudjuk ügyesíteni a finommotorikájukat, gyurmázással, festéssel, rajzolással, tépéssel bontakoztatjuk ki alkotó kedvüket. A különböző anyagokkal történő manipuláció során szükséges eljutnunk arra a szintre, hogy képességeikhez mérten örömüket leljék saját alkotásaik létrehozásában. 15.6. A mozgás, mozgásos játékok Mozgás: a szabad, spontán mozgás és a szervezett testnevelés olyan tervszerű, rendszeres ráhatás a szervezetre, amely a testgyakorlatok tudatos alkalmazásával a személyiség sokoldalú képzését, a motoros képességek és a mozgáskészség kibontakozását, a mozgásműveltség fejlesztését szolgálják A torna, a mozgásos játékok az óvodai nevelés folyamatában a gyermek egészséges testi- és mozgásfejlesztése útján szolgálja személyisége fejlődését. A testnevelés fejleszti a gyermek természetes mozgását - járást, - futást, - függést, - egyensúlyozást,- ugrást, dobást; és testi képességeit - ügyességet, - testi erőt, - gyorsaságot, - állóképességet. A fejlesztés tartalma a következőkből áll: játékok, gimnasztika, járás, ugrás, futás, mászás, csúszás, kúszás, dobás labdagyakorlatok. Az óvodai élet mindennapján biztosítsunk lehetőséget a tornára, mozgásos játékra, az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek, a szabad mozgás kielégítésére. Sokat tartózkodunk a szabadban. Óvodánk tágas, füvesített, nagy udvara sok lehetőséget kínál a gyermekek mozgásához. Amennyiben az időjárás engedi, a tornát és a mindennapos mozgásos tevékenységeket spontán, vagy szervezett formában kint tartjuk. A mindennapos testnevelés délelőtt és délután, gyakran a teremben zenére történik. A gyerekek maguk is szívesen mutatnak gyakorlatokat, igénylik, kérik a mozgásos játékokat. Testnevelés foglalkozást hetente egyszer illetve kétszer tartunk. A kisebbeket nem unszoljuk, hagyjuk, hogy maguktól kapcsolódjanak be a tevékenységbe. Játékos, oldott hangulatot biztosítunk. Fontosnak tartjuk a közös mozgást, az egészséges versenyszellem alakulását. Mozgás közben a gyermek megtapasztalja saját testének, mozgásos képességeinek határait, fejlődik önmagáról kialakított képe, ezáltal szociális fejlődése intenzívebbé válik. 15.6.1. A mozgásfejlesztés célja Célunk, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek számára is megszeretessük a mozgást /gyenge fizikumú, összerendezetlen mozgású, nehezen aktivizálható gyerekek ösztönzése,/ kielégítsék mozgásigényüket, és a rendszeres mozgással hozzájáruljunk az egészséges életvitel megalapozásához. o Célunk hogy fejlődjön a gyermek természetes mozgása, bővüljön mozgás-tapasztalata, növekedjen mozgáskedve. o a gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése játékos formában. o A gyermekek mozgásszükségletének kielégítése. o A gyermekek esztétikus, összerendezett mozdulatainak fejlesztése. o A gyermekek tájékozódásának, alkalmazkodó képességének, valamint a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése úgy, hogy megmaradjon a gyermekek szabad mozgáskedve. o A természetes mozgáskedv és mozgásigény kielégítése a megfelelő hely, és eszközök biztosításával a csoportszobában és az udvaron
147
o
Motoros képességek fejlesztése: kondicionális, koordinációs képességek fejlesztése, ízületi mozgékonyság és hajlékonyság.
o
Fejlődjön a gyermekek természetes mozgása: járás, csúszás, mászás, futás, ugrás, dobás, támasztás, függés, egyensúlyozás;
o
Ismerjék meg a gimnasztikát, néhány talajtorna elemet, labdagyakorlatokat és a sokszínű, változatos testnevelési játékokat;
o
Mozgásuk legyen összerendezettebb, biztonságosabb, fejlődjön tér- és időbeli tájékozottságuk.
o
Váljék a gyermekek természetes igényévé a mindennapi, rendszeres mozgás
Kompetencia alapú oktatás- célja és feladata: A tornák, játékos mozgásoknak, az egészséges életmód erősítő egyéb tevékenységeknek teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszköz nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján - az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve – minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. A mindennapi testmozgás a következő kompetenciákat fejleszti: Szociális kompetencia A különböző mozgásos tevékenységek alkalmával kialakítjuk és elősegítjük a gyerekek társakhoz, felnőttekhez való pozitív viszonyát illetve az alkalmazott kéziszerek és tornaszerek rendeltetésszerű használatát. Célunk: o A mozgás megszerettetése. o A gyermekek természetes harmonikus mozgásának, motoros képességeinek fejlesztése játékos formában. o A helyes testtartás kialakítása. o A személyiség akarati képességeinek fejlesztése. o Az egészséges életmód szokásainak megalapozása 15.6.2. A mozgásfejlesztés feladatai: A mozgás sokoldalú tevékenység és feladatrendszere az egész óvodai életet átszövi. A testnevelési foglalkozásokon túl jelen van a szabad játékban, a környezeti és esztétikai nevelés, a gondozás és önkiszolgáló tevékenységekben is. o A gyermekek életkorának megfelelő mozgásformák hangsúlyozottan a szabad játékban és a szervezett tevékenységekben - testnevelés foglalkozás, mindennapi mozgás - beágyazva jelenjenek meg. o Biztosítani kell a lehetőségét, hogy minden gyermek megtalálja fejlettségének, érdeklődésének, temperamentumának legmegfelelőbb mozgásos tevékenységet, a gyakorlatokat ki-ki képessége szerint végre is hajtsa. o A különböző gyermeki tevékenységbe természetes módon beépített mozgás segítse: a nagymozgások, szem- kéz- láb koordináció, egyensúlyérzék, finommotorika fejlesztését. o A mozgásos tevékenységek által fejlődjön értelmi struktúrájuk, szociális képességük, akarati tulajdonságuk. o A mozgáskultúra fejlesztése mellett a térben és időben való tájékozódás segítése.
148
15.6.3. Óvodapedagógusok feladatai: o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o
Minden nap adjon lehetőséget a gyermekeknek a mozgás gyakorlására. Hetente egyszer szervezzen kötelező foglalkozást. A rendszeres mozgással az egészséges életvitel kialakítása. A gyermekek természetes mozgáskedvének megőrzése, a mozgás megszerettetése. A mozgástapasztalatok bővítése, sok gyakorlással a mozgáskészség alakítása. A testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése: ügyesség, testi erő, gyorsaság, állóképesség. Biztosítsa az egyéni sajátosságokhoz igazodó mozgások elsajátításának folyamatát. Vegye figyelembe a foglalkozások megtervezésénél a csoport általános fejlettségét, a fejlődés ütemét. Tartsa szem előtt, hogy a testnevelés legértékesebb anyagai a játékok. Működjön együtt a családdal a mozgás megszerettetésében. Ügyeljen a balesetek megelőzésére, azok elhárítására. Változatos eszközök és a gyermekek önálló, szabad mozgásának biztosításával tegye lehetővé, hogy a mindennapi testnevelés örömet jelentsen a gyermekek számára. Mutassa be a gyermekeknek a helyes mintát a pozitívumokat kiemelve, ösztönözze és bíztassa az esztétikus, pontos mozgásra. Teremtsen alkalmat és tervezzen testnevelési foglalkozások során lábboltozat erősítő, speciális járás-és gimnasztikai gyakorlatokat. Fejlessze tovább a korábban kialakult kezdeményező kedvet, önállóságot, bátorságot, kitartást, egymás segítését, az alkalmazkodó képességet. A mozgásos tevékenységekben használja gyakran a kézi szereket. Tudatosan tervezze az észlelés,az alaklátás, formaállandóság mozgás közbeni fejlesztését, a finommotorika alakítását és a szabályjáték gyakorlati alkalmazását. A gyermekek mozgáskoordinációja és egészsége érdekében tegye lehetővé a különböző sporttevékenységekben való részvételt. Szervezzen a szabadban minél több mozgásos tevékenységet, mely fokozza a gyermekek edzettségét, teherbíró képességét, segíti fizikai fejlődését. Mozgáson keresztül az értelmi struktúrák és a szociális képességek fejlesztése.
A mozgásfejlesztés lehetőségei: 1./ Mindennapi testmozgás Óvónő által irányított, minden gyermek számára kötelező tevékenység, amely szerves része a csoport napi ritmusának. Játékban, játékosságban gazdag, a csoport mindennapi élményeire, a gyerekek érdeklődésére épül. Időtartama kb. 15-20 perc 2./ Testnevelés foglalkozások Megszervezésére legalább heti 1 alkalommal kerüljön sor. Időtartama a csoport összetételétől függően 15-45 perc. A mozgásfejlesztés tartalma a szabad játékban Az óvodába kerülő egészséges gyermekek szeretnek ugrándozni, futkározni, csúszni-mászni, manipulálni - vagyis mozogni. Célunk a szabad játéktevékenységben, hogy minden gyermek megtalálja a fejlettségének, érdeklődésének, temperamentumának legmegfelelőbb tevékenységet. Feladatunk, hogy megőrizzük ezt a mozgáskedvet (ha szükséges felkeltsük) és tudatosan építsünk rá. Lényegesnek tartjuk óvodai nevelésünk e területén a megfelelő motivációt, a mozgásra inspiráló biztonságos környezet kialakítását, a mozgásos tevékenységek pozitív megerősítését, a szükséges és elégséges szabályok megtanítását.
149
A gyermekek napirendjét úgy alakítjuk ki, hogy egész nap biztosítjuk számukra a megfelelő helyet és eszközöket a mozgásos tevékenységekhez a csoportszobában és az udvaron egyaránt (igazodva a gyermekek életkorához, fejlettségi szintjéhez és a csoport összetételéhez.) A 3-4 éveseknél a természetes nagymozgások fejlődését kívánjuk segíteni. Ebben az életkorban a gyermekek gyakran kezdeményeznek csúszó-mászó játékokat, ezért leginkább az ehhez szükséges eszközöket biztosítjuk. 4-5 éves korban nagyobb hangsúlyt kap a szem-kéz, szem-láb koordináció és az egyensúlyérzék fejlesztése. A szem-kéz, szem-láb koordináció fejlesztését szolgálják a különböző célba dobó játékok, a kugli, az ugróiskola, ugrókötelezés, valamint a manipulációs barkácsoló tevékenységek is. Az egyensúly fejlesztése a szabad játékban leginkább a belső fülben levő vesztibuláris központ spontán ingerlésével érhető el - hintázó, ringató, pörgő mozgások közben. Erre a célra nagyon jól használhatók a különböző hinták, a nagy ugráló füles labdák, ugróasztal, billenő-forgó korong. 5-6-7 éves korban a finommotorika fejlesztésére is nagy hangsúlyt helyezünk (tekintettel az iskolába lépés közeledtére - írás előkészítés). A játékban nagyon sok lehetőség nyílik ennek spontán fejlesztésére (pl. gyöngyfűzés, kicsi elemekből építés, babaöltöztetés, konstruálás, ábrázolási - és kézimunka technikák gyakorlása közben). Mivel a gyermekek mozgásigénye különböző, nagyon fontos, hogy a nagyobb, aktívabb mozgást és a nyugodt tevékenységet kedvelő gyermekek megtanuljanak egymáshoz alkalmazkodni, tartsák tiszteletben egymást. A kellemes légkörben, jól szervezett mozgásos tevékenységekben a gyermekek örömmel vesznek részt. A sikeresen jó hangulatú tevékenység a gyermek számára pozitív élményt nyújt, s ez újabb cselekvésre készteti őket. Így a mozgás természetesen beépül a gyermek spontán tevékenységeibe, szokássá-igénnyé válik. A rendszeres mozgás során fejlődnek pszichikai, testi, értelmi és szociális képességei, ezek eredményeként a gyermekek e A 3-6-7 éves korban tervezhető mozgásfejlesztő játékok Sajnos óvodánk tornateremmel rendelkezik, ahol megfelelő szervezéssel elvégezhetjük a gyermekek sokoldalú mozgásfejlesztését. Az irányított mozgásos játékokban a 3-4 éves gyermekek nagymozgásának fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt. A gyermekek ebben az életkorban megismerkednek a különböző futásgyakorlatokkal, pl. futás különböző irányban, futás feladattal, különböző futásformákkal. Játszunk ugrásgyakorlatokat: pl. szökdeléseket, sorozatugrásokat, rövid nekifutásból fellépéseket majd leugrásokat. A gyermekek megismerkednek a dobásgyakorlatokkal, labdagyakorlatokkal: pl. hajítás helyből távolba, hajítás helyből célba, labda feldobás-elkapás stb. A támaszgyakorlatok közül gyakoroljuk a csúszásokat, kúszásokat, mászásokat. A talajtorna elemei közül megpróbálkoznak a testhossz tengelye körüli gurulással. A kézi szerek használatát egyenként tanítjuk meg a kicsiknek a biztonságos használat és a baleset megelőzése érdekében. A 4-5 éves gyermekeknél a nagymozgások fejlesztésére helyezzük a fő hangsúlyt. Az irányított mozgásos játékban a futásgyakorlatoknál már akadályokat használunk, futás közben tárgyakat hordatunk. Az ugrásgyakorlatokat egy lábon, páros lábon, szökdelésekből, felugrásokból, leugrásokból, távolugrásból állítottuk össze. A dobásgyakorlatoknál megpróbálkozhatnak a célba dobással, az egykezes felső dobásgyakorlatoknál megpróbálkozhatnak a célba dobással, az egykezes felső dobással. A labdagyakorlataik kiegészülnek a gurítással és a labdavezetéssel. A támaszgyakorlatokat talajon és szereken is gyakorolják. A talajtorna elemei kibővülnek a guruló átfordulással. Az egyensúlyérzék fejlesztésénél előtérbe kerül a szem-kéz, szem-láb koordináció differenciált fejlesztése. Az 5-6-7 éves gyermekek mozgásában kiemelt figyelmet kap a finommozgás fejlesztése és a szabályjátékok játszása. A különféle testrészekkel végzett mozgások fejlesztéséhez kézi szereket (pl.: babzsák, szalag, bot, zászló, kendő, stb.) használunk. A futógyakorlatokat felváltják a sorversenyek,
150
váltóversenyek és a versenyfutás. Az ugrásgyakorlatoknál egykezes, kétkezes, alsó-, és felsődobással dobnak célba. A labdagyakorlataik kiegészülnek a labda vezetésével járás és futás közben, a labdapattogtatással és páros labdagyakorlatok végzésével. Támaszgyakorlataikban megjelenik a pók-, és rákjárás, a talicskázás, fókajárás. Egyensúlyoznak felfordított padon, kötélen, gumikarikákon. A talajtorna elemeit folyamatosan gyakorolják. Mozgásfejlesztés a testnevelési foglalkozásokon és a mindennapi testnevelésen A testnevelési foglalkozások anyaga az atlétikai, torna, játékjellegű fő gyakorlatokból tevődik össze. A játékot, a játékosságot alapvető eszközként értelmezzük és alkalmazzuk. A játék egy foglalkozáson belül sokszor megjelenik, a feladattól függően, hol mint eszköz, hol mint cél. A foglalkozás tervezésénél figyelembe kell venni: o a csoport általános fejlettségét, a fejlődés ütemét, ehhez igazodva kell eldöntenünk az egyes mozgásformák ismétlésének számát o a mozgásos anyaghoz természetesen kell igazítanunk a program fejlesztési feladatait o a különböző nehézségű, differenciált feladatok adásával segítsük elő, hogy minden gyermek megtalálja a képességeinek legmegfelelőbb mozgásos feladatokat A foglalkozások szervezésénél fontos szempont, hogy a gyermekek a legkevesebb várakozási idővel, folyamatosan mozogjanak, lehetőleg együttes foglalkoztatási formában. Amíg lehetőség van rá, a foglalkozásokat a szabadban szervezzük. A kézi szerek használata valamennyi foglalkozáshoz ajánlott, mert jól szolgálják a fejlesztési célkitűzéseket, változatosabbá, érdekesebbé teszik a foglalkozásokat. A rendszeresen szervezett testnevelési foglalkozásokon a mozgásfejlesztés mellett a következő feladatok beépítése szükséges: o a testséma fejlesztés valamennyi feladata o az észlelés területéről: alaklátás, formaállandóság: formaalakítás mozgással, különböző alakzatok végigmozgása, körbemozgása o kinesztetikus mozgásészlelés: behunyt szemmel bizonyos mozgások végzése, feszülés és elernyedés érzékeltetése o térészlelés: alapvető térirányok megismerése saját testének közvetítésével. o verbális fejlesztés területén a testrészek, helyzetek, mozgások, térirányok pontos és gyakori megnevezése A gyermekek fejlődését csak akkor segítjük, ha a megfelelő időben a megfelelő tevékenységet végeztetjük velük. A 3-4 éves gyermekek testnevelési anyaga a természetes mozgásokat tartalmazza. 4-5 éves korban a nagymozgások kibővülnek az ugrásokkal, gurulóátfordulással, de fontosságukból nem veszíthetnek. Óvodapedagógusok feladatai: o A nagymozgások fejlesztés - mivel erre a korosztályra a nagy, lendületes, nem kellően koordinált mozgásforma a jellemző. E mozgások mozdulatait kell egyre jobban irányítanunk, precízebben összerendeznünk. Járásfeladatokból kezdetben ritkán, majd ha megkedvelték fokozatosan a foglalkozás nyitó- vagy záró akkordjaként alkalmazzuk. Csúszás, kúszás, mászás nem terheli a gyermek gerincét, erősíti a törzsizomzatot, segíti a helyes testtartás kialakulását. A járás-futás sávokban, vagy emelt felületen az egyensúlyérzéket fejleszti. A rövid ideig tartó függések a kar, kézfej erejének növelésén túl egy újabb testhelyzet megtanulását jelenti, a test függőleges zónájának behatárolásához is támpontot ad. o A testséma fejlesztés a testnevelés foglalkozásokon, a legtermészetesebb módon valósulhat meg o a testrészek ismeretét célzó gyakorlatokkal, pl. „járjatok a sarkatokon!” o tárgyakhoz viszonyított testhelyzetek gyakorlásával pl. „álljatok a pad mögé!”
151
o
a test személyi zónájának alakításával, pl.”emeljétek a babzsákot a fejetek fölé!”módon fejlődik Az észlelés a nagymozgások végrehajtása közben spontán. Kiemelt feladat: A tér mozgásos megismerése - különböző irányokban végezzenek mozgásokat és különböző formákat mozogjanak be. Különböző jelre más-más eszközre kell fölmászni, megérinteni, alábújni. Szökdelés padok körül, fák között hullámvonalban. Az egyensúlyérzék fejlesztése pl. különböző mozgások végzése emelt felületen, forgások, fordulatok, testhelyzetváltozások, futás közbeni megállások. Szem- kéz, szem-láb koordináció fejlesztése pl. babzsák feldobása, elkapása, célba dobás, egyensúlyozó járás létra fokai között, célba ugrás. Testséma fejlesztéskor a testrészek részletes megismerését célozzuk meg, a különböző testrészek mozgatásával azok funkciói is rögződnek. Kiemelt helyet kap a lateralitás. A csuklójukon lévő jelhez igazodva a „jobb-bal” kifejezéseket is használjuk, így azonosítjuk testük azonos oldalait.
Az észlelés fejlesztése ennél a korcsoportnál is jelen van, de még mindig nem kiemelt feladatként jelentkezik. 5-6-7 éveseknél az egyre finomabb, apró mozdulatok végzése segítse a nagymozgások tökéletesedését, koordinálását. Futás közben a gyorsaság érdekében tudják leredukálni a fölösleges mozdulatokat. Ugrásnál alakuljon ki a megfelelő kar- és lábmunka. Elrugaszkodásnál, talajfogásnál dolgozik a comb, lábszár, lábfej izomzata is. Kiemelt feladat: o Szem- kéz koordináció fejlesztése. A kar apró izommunkáját tudja összehangolni a látottakkal, pl. különböző dobások célba, labdagyakorlatok, függésekből átfogások, eszközök mozgatása sávokban, vonalon. o Finommotorika fejlesztése - új feladatként jelentkezik. A finommotoros koordináció az írás tanulásának elengedhetetlen feltétele. Természetes módon a foglalkozásokon használt szerek különböző fogásával, kisebb testrészekkel végzett mozgással fejleszthető. Erre a célra a különböző méretű labdák, botok, szalagok alkalmazhatók. o Az észlelés fejlesztése ebben az életszakaszban a legcélzottabb. Az alaklátás és formaállandóság fejlesztésére minél több gyakorlatot szükséges tervezni. Pl. különböző alakzatok bemozgása jelölt vonalakon. Labdagurítás a test körül jobb és bal kézzel, csukott szemmel is. Körforma kialakítása szalaglengetéssel test előtt, test mellett, csukott szemmel is o A keresztcsatornák fejlesztése. A bemutatott gyakorlatokat látják, a tevékenység pontos megnevezését hallják, a látott, hallott feladatokat elvégzik. A mindennapi frissítő torna A mindennapi frissítő torna az óvodai testnevelés szerves része. Minden korcsoportban naponta legalább egyszer, 10-15 perces időtartammal szervezzük. E tevékenység napirendbe illesztését mindenki maga dönti el. Ha lehetőség van rá a szabadban, jó levegőn tartsuk. Anyagát elsősorban a mozgásos játékok adják, kiegészülve egy-egy gimnasztikai gyakorlattal. A játékokat céltudatosan a kötelező foglalkozásokhoz és korosztály számára legmegfelelőbb fejlesztési feladatokhoz igazodva válasszuk ki. A rendszeresen és megfelelően szervezett mozgás váljék mindennapi igényükké, majd szokásukká. A mozgásfejlesztésben meghatározó: o A spontán érzelmi motivációkra építsünk, vegyük figyelembe az egyéni fejlettséget. o A foglalkozásokon a gyerekek jó hangulatban, jó közérzettel vegyenek részt, ne hajtsuk túl a versengést. o Biztosítsuk a gyermekek megfelelő terhelését az aktivitási szintek változtatásával. o Az ily módon kiváltott aktivitás hívja elő és erősíti a szellemi aktivitást is.
152
A nevelőmunkát segítők feladatai az óvodapedagógussal együttműködve: o a terem megfelelő szellőzetésének biztosítása o mozgásfejlesztő eszközök előkészítése a tevékenységhez o segítségnyújtás a mozgás előtti – utáni vetkőzésben, öltözésben o mozgás tevékenység során balesetvédelmi felügyelet és segítségnyújtás A különböző szervezeti formák megteremtése a gyermekek mozgásszükségletének differenciált kielégítése érdekében A gyermekek szabad mozgásának lehetőségét a délelőtti és a délutáni udvari játék és séta során biztosítjuk. Az irányított mozgásos tevékenységet heti egy alkalommal szervezzük meg. Hetente kétszer „Zenés, mozgásos perceket” szervezünk, ahol a gyermekek zenére mozoghatnak. Az utánzáson alapuló mozgás anyagát gimnasztikai elemekből építjük fel: pl. kartartások, testhelyzetek, kar-, törzs-, térd- és lábmozgások, amit különféle térformákkal, valamint különböző irányú járásgyakorlatokkal gazdagítunk. Ebéd előtt minden nap körbe futjuk óvodánkat. A kiscsoportosok egy kört, a nagyobbak tetszés szerint, de legfeljebb három kört futnak. Természetesen az óvó nénik is róják a köröket, így mutatnak példát kicsinyeiknek. Szabadban szerezzük az énekes játékok gyakorlását, így azok is jó szolgálatot tesznek a gyermekek mozgásszükségleteinek kielégítésében. A mozgás hatása az értelmi képességek fejlődésére A mozgásos játékok- gyakorlatok, téri helyzetek felidézésével fejlődik a gyerekek vizuális memóriája. A testrészek, téri irányok, formák megismerésével, megnevezésével, terek bemozgásával bővülnek a térről való ismereteik, fejlődik térészlelésük, gyarapodik szókincsük. A megnevezett, látott és elvégzett cselekvések, mozgások elősegítik a különböző észlelési területek integrációját, a keresztcsatornák és a fogalomalkotás fejlődését is. A mozgás közben számtalan lehetőség nyílik mennyiségi és formai, vizuális és környezetismereti tapasztalatok szerzésére. A mozgás hatása a szociális képességek fejlődésére Segíti az "én tudat" fejlődését (a gyermek saját testének és mozgásos képességeinek megismerése révén). A közös örömmel végzett mozgás közben társas kapcsolatai kiszélesednek. A társakhoz való alkalmazkodás közben fejlődik önuralmuk, együttműködő és tolerancia képességük. Lehetőségük nyílik különböző viselkedésminták tanulására. A mozgásos versengések során átélik a sikert és a kudarcot egyaránt. Így tanulják ezeknek a kezelését, elviselését. Az anyanyelvi nevelés feladatai a mozgás tevékenységekben o
A konkrét mozgásos tapasztalatok beépülésének a szókincs, az elvont gondolkodás, a keresztcsatornák fejlődésének segítése a mozgásformák megnevezésével.
o
Világos, konkrét értékeléssel a pozitív énkép alakulás támogatása.
15.6.4. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére o A gyermekek szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásos játékokban. o A gyermekek nagymozgása, finommozgása, egyensúlyészlelése, összerendezett mozgása kialakul. o Ismerik az irányokat, tudnak a térben tájékozódni. o Betartják a szabályokat a különböző versenyjátékok, ügyességi játékok játszásakor. o Tudnak ütemtartással járni, gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végezni. o A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre vonatkozó feladatok Figyelembe vesszük, hogy a gyermekek egyéni képességei különbözőek, fejlettségi szintjük nem azonos. Alkalmazkodunk a gyermekhez, és hagyjuk, hogy a gyakorlatokat saját képességeik szintjén hajtsák végre. A hibák javításában tapintatosan járunk el. A bátortalanabb, ügyetlenebb gyermeket
153
segítjük, vigyázunk arra, hogy társaik előtt ne kerüljenek kedvezőtlen helyzetbe. A családdal együttműködve arra törekszünk, hogy otthon is legyen lehetősége a gyermeknek minél több mozgásra, szabadban való tartózkodásra. Megalapozzuk a gyermekben azt az igényt, hogy rendszeresen mozogni jó és fontos. A rendszeresen végzett mozgás a gyermek szokásává válik, ami hatással van a testi, lelki, szociális egészségére is. A gyermekek nagyfokú mozgásigényének kielégítéséhez kedvező az óvoda nagyméretű, füves fás, mozgásfejlesztő játékokkal teli udvara és a tornaszoba. Fontos a mozgás összerendezettségének alakítása, a nagymozgások és kismozgások fejlesztése a mozgáskoordináció miatt. Az óvodában biztosított tornafelszerelések felhasználásával szeressenek mozogni a gyerekek szabadon, zenére, egyedül és közösen. A mozgáshoz kötődő tevékenységek között szerepel a cigány tánckultúra megismertetése (tánclépések, táncelemek). Sajátos nevelési igényű, kiemelt figyelmet igénylő gyermekekre vonatkozó feladatok A mozgás a gyermek természetes reakciója, természetes aktivitása. A mozgás fejleszti a gyermekek motoros képességeit, kedvező hatással van az idegrendszerre, fejlődnek az értelmi, szociális képességek. A mozgás örömforrás, biztosítja a gyermek motiváltságát. Az értelmi sérült gyermek mozgása eltérő fejlődést mutat az ép társaikhoz viszonyítva. Mozgásukra jellemző az ügyetlen, kevésbé harmonikus, bizonytalan mozgás, járás. Nagymozgásaik összerendezetlenek, finommozgásaik fejletlenek, kialakulatlanok. A rendszeres mozgásos foglalkozások fejlesztik a gyermek testi képességeit, ügyességét, állóképességét, fontos szerepet tölt be az egészség megóvásában. 15.7. A külső világ tevékeny megismerése Óvodánkban a külső világ tevékeny megismerésének kerete a négy évszak és/vagy a kompetencia alapú programcsomag tématerveinek megfelelő négy őselem. A gyermek tapasztalatokat szerez a természeti és társadalmi környezetéről a saját élményű tanulás során. Eközben alakul pozitív érzelmi viszonyulása a természethez, az épített környezethez. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is. Óvodánkban a nevelési-oktatási feladatok a környezet sokoldalú megismerését segítik elő, a környezet megismerésére nevelés témája adja és kínálja a többi foglalkozási ág témáját is. Ezzel elősegítjük a nevelés integrált folyamatként történő kezelését, megelőzve annak mozaikos széthullását a különböző foglalkozásokra. Így segítséget nyújtunk gyermekeinknek a feléjük áradó észlelések, tapasztalatok, ismeretek közötti összefüggések meglátására és megértésére. Környezeti nevelésünk célja sokrétű. A környezettel való ismerkedés a kisgyermek születését követő, a fejlődését alapvetően befolyásoló, az életkor növekedésével egyre táguló, és az ismeretszerzésben egyre mélyülő folyamat. Óvodai nevelésünk programját, a környezetével kapcsolatos gazdag tevékenység-rendszerbe ágyazza, figyelembe véve a tapasztalatszerzés megannyi természetes élethelyzetének tudatos, tervszerű megszervezését. A környezet megismerésére nevelés elősegíti, hogy a gyermek az őt körülvevő szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezetről olyan tapasztalatokat szerezzen, amely az életkorának megfelelő biztonságos eligazodáshoz, tájékozódáshoz, a környezettel való aktív kapcsolat tevékeny kialakításához szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a család és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét és védelmét. Az óvodai tevékenység szervezése a környezetben fellelhető, természetes módon meglevő, megjelenő matematikai összefüggések megláttatására irányul. A legtöbb matematikai tapasztalat a játékból és játékos jellegű egyéb óvodai tevékenységekből ered. A gyerekek e szituációk aktív részesei, a tapasztalatszerzést a játék örömével, felfedező izgalmával élik át. A tágabb és szűkebb környezet megismertetésével lehet elérni, hogy a gyermek tisztelje környezetét, és bátran alakítsa anélkül, hogy kárt okozna benne. A környezete megismerése során matematikai tapasztalatokat, ismereteket is szerez, és azokat a tevékenységeiben, játékában felhasználja, átéli, folyamatosan gyakorolja, és alkalmazza.
154
E nevelési terület tartalma tehát minden, a gyermek környezetéből származó élményre, ismeretre kiterjed. Környezeti nevelésünk magába foglalja a természeti, társadalmi és matematikai tapasztalatszerzést. 15.7.1. A tevékenység célja A gyermekek minél több tapasztalatot (érzékszervi és mozgásos tapasztalatot) szerezzenek az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetről életkoruknak megfelelő szinten. o Teljes biztonsággal tájékozódjanak és igazodjanak el környezetükben, az őket körülvevő (szűk és tág) térben. o A környezettudatos viselkedés megalapozása már kisgyermekkorban megkezdődhet a környezethez való pozitív viszonyulással, élő-és élettelen természet megszerettetésével. o A szűkebb és tágabb környezet felfedezése során a szülőföldhöz, a nemzeti kultúra hagyományaihoz fűződő pozitív érzelmi viszony kialakítása, a helyi népszokások felelevenítése. Multikulturális nevelésen alapuló integráció. o A környezet megszerettetése közben a gyermekek mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér- és síkbeli szemléletének alakítása. o A gyermekek elemi ismeretei alakuljanak ki önmagukról és közvetlen környezetükről. o Érzelmileg legyenek nyitottak természeti, társadalmi, tárgyi környezetük iránt. o Fejlődjön környezetbarát gondolkodásmódjuk, alakuljon környezettudatos magatartásuk o A tudás megszerzése iránti vágy, az érdeklődés felkeltése. o Esélyegyenlőtlenség csökkentése, személyiségfejlesztés. o
o
A gyermekek ismerjék meg, szerezzenek tapasztalatokat közvetlen és tágabb környezetükről, emberekről, növényekről, állattokról, természeti jelenségekről
o o o
Alapvető összefüggéseket ismerjenek fel A természet megóvása váljék igényükké Szerezzenek alapvető matematikai tapasztalatokat Olyan tapasztalatok szerzése, amely lehetővé teszi a 3-7 éves korú gyerekek biztonságos eligazodását és aktív kapcsolatát a természettel és a társadalommal.
15.7.2. Feladataink A 3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása. Közvetlen érzékszervi és mozgásos tapasztalat, ismeretszerzés során kommunikációs készségük fejlesztése. A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása. népi kultúrából átvett tevékenységek, népi szokásokkal megismerkedés helyi, szűkebb természeti-társadalmi környezetre alapozó ismeretbővítés Cselekvő, személyes ismeret és tapasztalatszerzés Lehetővé tenni a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését (alkalom, idő, hely, eszköz) Az adott tartalom komplex feldolgozása során a gyermekek saját élményeinek, spontán lehetőségeknek a felhasználása, megjelenítése a játékban Az értelmi képességek fejlesztése során egyénhez igazodó differenciált fejlesztés A környező világ felfedezése, tevékeny megismerése közben természetes módon valósul meg a beszéd, a kommunikációs készség fejlesztése. Az óvodapedagógus a komplex óvodai programcsomagot ötlettárként használja a fejlesztés érdekében (4 őselem projektmódszer szerinti feldolgozása). Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotásának, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában
155
15.7.3. Az óvodapedagógus feladatai: o o o o
o o o o o o o o o o o
Támogatja, ápolja, szorgalmazza a gyermeknek a világ megismerésére való törekvését olyan módon, hogy abban életkorának, egyéni képességeinek megfelelően biztonságosan eligazodjon. Elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket biztosít mind a spontán, mind pedig a szervezett tapasztalat és ismeretszerzésre a környezet tevékeny megismerésének folyamatában. Megteremti a lehetőséget alkalmi és folyamatos megfigyelésekre, közvetlen tapasztalatszerzésre, olyan problémahelyzetekre, amelyek megoldásához a gyermekek közötti együttműködésre is szükség van. Múzeumlátogatások, kirándulások, közös családi rendezvények, ünnepélyek szervezésével, tárgyak gyűjtésével, hagyomány, néphagyomány ápolásával tapasztalatszerzési lehetőséget teremt a gyermek számára a hazai táj, az emberek szokásainak, tárgyi kultúrájának megismerésére, példát nyújt ezek tiszteletére, szeretetére, védelmére. Támogatja, segíti a más kultúrából érkező gyermek családi szokásainak, kultúrájának megismerését. Spontán helyzeteket felhasználásával, valamint problémahelyzetek teremtésével lehetőséget biztosít matematikai tapasztalatszerzésekre, bővíti a tevékenységekben alkalmazható matematikai lehetőségeket. A tevékenység során figyelemmel kíséri a gyermek fejlődését, egyénre szabott, differenciált, a gyermekhez igazított módszereket, eszközöket alkalmaz. Biztosítja a megfigyelésekhez, közvetlen tapasztalatszerzésekhez szükséges tárgyi eszközök gyermek számára is hozzáférhető és biztonságos elhelyezését. Beszélő környezet kialakításával segíti a gyermek felé történő szabályközvetítést. Tudatosítja a szülőben gyermeke környezet iránti érdeklődésének fontosságát. Ennek érdekében tájékoztatja őket az éppen feldolgozásra szánt témakörökről, tevékenységekről, bevonja őket a gyűjtőmunkába. Segíti a gyermek önálló véleményalkotását, megalapozza döntési képességét. Lehetőséget biztosít a cselekvéses tanulásból adódó tapasztalatok közös összegzésére, irányított és spontán megfigyelésekből adódó vélemények cseréjére. A gyermek cselekvési szükségletének, szokásainak, értékrendjének, döntési képességének fejlesztésével megalapozza a környezettudatos magatartást. A környezettudatos magatartás megerősítését érzelmi, motivációs hatásokkal, komplex tevékenységi rendszerrel valósítja meg. Épít a gyermek meglévő tapasztalataira, élményeire, ismereteire. Biztosítja a gyermek számára, megszerzett tapasztalatainak rendszerezését, bővítését, valamint ezek különböző tevékenységekben és élethelyzetekben történő gyakorlását
15.7.4. Környezet megismerése Feltételek Az óvoda belső és külső terei egyaránt alkalmasak a helyszíni tapasztalatszerzésre, melyek kiegészülnek terepgyakorlatokkal. Az óvónő kellő időt biztosít a megfigyelésekre, vizsgálódásokra, és kísérletezésre. A megismerés eszközrendszere a tartalomnak megfelelően folyamatosan bővül, változik. A Kompetencia alapú programcsomagot bevezető csoportokban az eszközrendszer bővülésében a családok is részt vállalnak (otthonról behozott lexikonok, tárgyak). A 3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása A tartalmak – témák – válogatását a lakóhely, lakókörnyezet sajátosságaihoz igazítjuk, hogy gyermekeink az őket közvetlenül körülvevő világot érzékeljék elsősorban. Megismerik, megszeretik és kíváncsiságukat, megismerési vágyukat felkelti. Témaválasztásnál előnybe részesítjük azokat az eljárásokat, amelyek messzemenően igazodnak az életkori sajátosságaikhoz, vagyis a mozgásos játékokat és az érzékszervi megtapasztalásokat.
156
Ezen kívül a spontán játékhoz kapcsolódva, az önkiszolgáló tevékenységbe építve, beszélgetés során, séta, kirándulás, udvari tevékenység, stb. közben is kihasználjuk a lehetőséget a környezet széles körű megismerésére. 3-4 éves gyermekek az óvoda elfogadása, megszeretése után megismerkednek az óvoda közvetlen környezetével, a velük foglalkozó felnőttekkel. Szimulációs játékok segítségével a családról meglévő ismeretüket eljátsszák, ez rávezeti őket arra, hogy tagjai összetartoznak. A testtudat (testkép, testfogalom) fejlesztése hangsúlyos területet kap a környezet megismerésére nevelésben. Ehhez minden csoportszobában biztosítottunk egy egész alakot visszaadó tükröt, ami a fejlesztés fontos és hasznos kelléke, sokféle játéklehetőséget hordoz magába. Segítségével képet alakítanak ki gyermekeink önmagukról, testükről, ezáltal fejlődik én-tudatuk. Ismerkedve a testükkel megmutatják magukon és másokon a főbb testrészeket (kéz, láb, fej, szem, fül orr, száj) ezzel funkcióját, ápolását gyakorolják. Közvetlen megfigyelések, séták, kirándulások során gyűjtenek tapasztalat útján ismeretet a gyalogos közlekedés szabályairól, az utcán közlekedő járművekről, melyeket meg is neveznek. Az évszakok és az azokhoz kapcsolódó ünnepek lényeges, jellemzőiről a valódi környezetből szerezzük be az információkat. Gyűjtéseket rendezünk a természet évszakonként található kincseiből. Az évszakokra jellemző növényeket (virág, zöldség, gyümölcs) természetes környezetükben vizsgáljuk, gyűjtjük, kóstoljuk és étkezésünkhöz különféle ételeket készítünk (saláta, befőtt, sütemény, stb.) Az otthonukban élő állatokat is a helyszínen figyeljük meg, így hű képet kapunk életmódjukról. A környezet megismerése mindig tapasztalati úton a valóság és a gyermeki látásmód komplexitásának megfelelően történik. A környezetben irányított megfigyeléssel, gyakorlati feladatok megoldása közben szereznek benyomásokat. Alapszíneket is játékosan ismertetjük meg. 4-5 éves gyermekek tapasztalat- és élményszerző sétáit az óvoda utcáján túl, az óvoda közvetlen környezetének megismerésével bővítjük. A megfigyeléseket és gyűjtő munkákat gazdagítjuk, differenciáljuk. A családdal való ismerkedés során különböző családokhoz látogatunk el, képeket nézegetünk, melynek alapján a család tagjait, a közöttük lévő viszonyt, az otthonukat be tudják mutatni. A testtudat (testkép) kialakításánál a saját testről szerzett intellektuális tudásnál, testfogalomnál bővítjük a testrészek megismerését. A főbb testrészek ismeretét kiegészítjük a részletekkel. Itt célszerűnek tartjuk a testképbe még be nem épült testrészeket többféle módon érzékeltetni, mert így a létrejött asszociációs kapcsolatok segítségével könnyebben jegyzi meg az adott testrészt (derékon öv, csuklón szalag stb.) Fontos szempont, hogy egy alkalommal csak egy új testrészt ismertetünk meg, amit mindig mozgásba, tevékenységbe ágyazva tapasztaltatunk. Az évszakokról- és kapcsolódó ünnepeinkről - azok jelenségeiről egyre részletesebb ismeretet gyűjtünk, kísérleteket végzünk, az időjárás változásait az emberre és a környezetre vetítve láttatjuk meg. - Alapja a tapasztalatgyűjtés. - Ősz, sok eső, köd, szél, kopasz fa, levélhullás. Tél: időjárás, természet, hó zúzmara, hideg hatása. Tavasz: felmelegedés és a természet változása, veteményezés, fák- bokrok rügyezése, növények zöldellése, állatvilág „ébredése” kerti munkák. Nyár: időjárás és a növények, állatok, emberek életének összefüggései. Sok termést gyűjtünk, amit játék során hasznosítunk, rügyeztetünk, és magvakat csíráztatunk, hajtatunk. Ellátogatunk az óvodánk közvetlen környezetében lévő orvosi rendelőbe, üzletekbe, intézményekbe. Ezáltal az őket körülvevő valós természeti és társadalmi környezetből megismerik mindazt, ami megérthető és hasznosítható a gyermek számára. Séták alkalmával gyakoroljuk a gyalogos közlekedés szabályait és ismerkedünk a személy- és teherszállító járművekkel. A háziállatokon kívül ismerkedünk madarakkal, bogarakkal, vadon élő állatokkal. Ez képezheti majd alapját a később kialakuló természetszeretetnek. Az ismerkedés a környezettel megannyi ismeretet, feladatot jelent a kisgyermekeknek, ezért minden tapasztalási, tanulási lehetőséget kihasználunk, megragadunk, amit környezetünk felkínál. Alapszíneket játékos feladatokkal ismertetjük meg, a kevert színek közül is válogatunk néhányat (lila, barna, rózsaszín). 5-6-7 éves gyermekek ismereteit, tapasztalatait környezetük tágabb megismerésére irányítva bővítjük.
157
Megismertetjük őket a felnőttek munkájával többféle munkahely meglátogatásával, ahol szüleik is dolgoznak. A lakóhely, család bemutatásán túl segítjük tájékozódásukat a családi relációkban, kinekmi a feladata, ki- mit segít otthon. A testtudat, ezen belül a testkép és testfogalom ismereteit újabb részletekkel a bővítjük, és a testséma fejlesztést minél sokoldalúbb mozgásmintákkal kísérjük. Ezáltal közelebb hozzuk, és érthetővé tesszük az őket körülvevő világ térérzékelését, aminek viszonyait saját testünkhöz mérten értelmezünk. Erre több olyan játékos fejlesztőgyakorlatot tervezünk, ami mindhárom részre együtt fejti ki ismeretnyújtó hatását. A testfogalom fejlesztésénél a mozgásminták, mozgáslehetőségek gyakorlására nagy hangsúlyt helyezünk, így a gyermekek számára elvont és nehezen érthető szavak tartalmat és érzelmi töltést nyernek. Minden mozdulatot beszéddel, ritmikus szólamokkal kísérünk, amivel a mozgásritmus összerendezését elősegítjük. Óvodánkban mivel jelen vannak különböző beszédfogyatékosságú (alig beszélő, beszédhibás) gyermekek, így a mozgásminta beszéddel kísért játéka kommunikációs csatornát jelent, így fontos ennek erősítése, gyakorlása. Az évszakokról - és kapcsolódó ünnepeikről - szerzett ismereteiket a környezetvédelem egészíti ki: víz, levegő, földszennyezés, állatok, növények fejlődésének feltételei stb. A növény és állatgondozás is széles körű ismeretek nyújtását kínálja: pl. növényeket szaporítunk, ültetünk, palántát nevelünk, gyógynövényekkel, mezei virágokkal, vadon termő ismertebb növényekkel ismerkedünk, gyűjtéseket szervezünk, szárítjuk, préseljük, majd felhasználjuk. Kísérletezünk a növényekkel, állatokkal, vízzel, levegővel és a talajjal (földi giliszta farm, katicabogár altatás stb.) Egy a természet kincseit őrző sarokba osztályozzuk az összegyűjtötteket, és amit lehet, a gyermekek játékukban hasznosítanak. Községünkön kívül évente egyszer ismeretszerző autóbusz kirándulást szervezünk (tágabb világ megismerése). Közlekedési ismeretük bővül, csoportosításokat végzünk, rendezzük, rendszerezzük az eddig összegyűjtött információkat. Az évszakok, napszakok változásai, az ünnepek, megemlékezések, helyi hagyományoknéphagyományok szokásai a gyermekek térbeli és időbeli eligazodását segítik. Tudjuk, hogy a legnehezebben megközelíthető fogalom a kicsik számára az idő, hiszen ezt konkrét dolgokhoz nem tudja kötni. Nem érzékeli még a nap különböző szakaszait. Az egyes idői tényezőkhöz ezért mindig konkrét élményt (cselekvést) kapcsolunk, sok konkrét tapasztalatot gyűjtünk. Elősegítjük a tájékozódásukat a rugalmas napirend betartásával. A hét és a hónapok napjainak megismerését segítik a versek, mondókák. Iskolába, könyvtárba látogatások során ismerkedünk meg a leendő, új környezetükkel, hogy szorongásmentesen, félelem nélkül léphessenek, kezdhessenek meg egy új szakaszt az életükben. Közvetlen érzékszervi és mozgásos tapasztalat, ismeretszerzés során kommunikációs készségük fejlesztése A környező világ megismerése hozzájárul a kommunikáció elsajátításához, lehetőséget ad a gyermekóvónő közötti beszélgetésre. A látott, tapasztalt világ sok kérdést vet fel a gyermekekben. Itt fontos, hogy minden gyermeknek kielégítő választ, érthető magyarázatot adjunk a valóság hű megismeréséhez. Gyermekeinknek meg kell tanulni egymást kivárni (önfegyelem, szocializáció, tolerancia fejlesztés). A beszélgetések segítik a gyermek szókincsének, nyelvi kifejezőkészségének fejlesztését. A valós élethelyzetek természetes módon teszik lehetővé, hogy a gyermekek alkalmazzák a helyes köszönést, bemutatkozást, megszólítást, véleménynyilvánítást, a szándékaik kifejezését. Lehetőségük nyílik a kommunikatív helyzetben, hogy kihasználják, gyarapítsák szókincsüket, mondatalkotó készségüket, érzelmeiket metakommunikatív elemekkel kísérhetik, színezhetik és a hangsúlyozást, a halk-hangos beszédet gyakorolhatják. Nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy a gyermekeink között erősödjön a tapasztalatok közzététele, a látottak folyamatos elbeszélése. Lehetőséget adunk arra, hogy értelmesen, összefüggően fejezzék ki gondolataikat, érzelmeiket, kívánságaikat, észrevételeiket. Hiszen tudjuk, hogy csak kellő nyelvi fejlettséggel rendelkező gyermekek lesznek képesek az alap kultúrtechnikák elsajátítására.
158
Óvodánkba kerülő gyermekeink családi háttere, szocializációja eltérő, ami a kommunikációs képességeik sokféleségében mérhető. A legerősebb szocializációs tényező pedig éppen a szülői modell, ami meghatározza a gyerek későbbi beszédét. Fontos feladatunk a differenciált fejlesztés, mivel a cigány családoknál a kommunikáció sajátos (utánzásra, modellkövetésre, kevés verbalizmusra épül). A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása - tevékenység színterei: Tapasztalatgyűjtést csak természetes környezetben szervezünk, alapnak tekintjük, hogy tervezetten olyan témakörökkel foglalkozunk, melyek a helyszínen, természetes környezetben feldolgozhatók, meg is mutathatók a gyermekeknek. Tehát a környezet megismerése így tapasztalati úton a valóság és a gyermeki látásmód komplexitásának megfelelően történik. A heti tervben szereplő nevelési-oktatási feladatok mindig a környezet sokoldalú megismerésére épülnek. A környezet megismerésére nevelés témája adja és kínálja a többi terület témáját is. Témakínálathoz jól használható a munkaközösségünk által kidolgozott gyűjtemény a környezet megismerésére nevelés köréből, melyet mellékelünk a helyi nevelési programunkhoz. Megjelennek benne az ünnepeink, melyeket hagyományként tisztelünk. Mindhárom csoportban az előkészületek, díszítések, irodalmi, zenei művek elsajátítása, sütés-főzés az élményszerűség „eszköze”. Elősegíti a szocializálódást és mintát ad az otthoni megünneplésre. Az anyanyelvi nevelés feladatai a külső világ tevékeny megismerésében Spontán és irányított beszélgetéssel kívánjuk megvalósítani a környezet megismerésének komplex- integrált tevékenységsoraiban a verbális fejlesztést. A megtapasztaláson alapuló megismerés, információszerzés sokoldalú biztosításával a gyermek aktív, passzív szókincsének mennyiségi és minőségi gyarapítása, ezzel párhuzamosan a fogalmak körének és tartalmának bővítése, új fogalomrendszer kialakítása, a beszéd, a mondatalkotás aktivizálása, a kontextusos beszéd gyakorlása a célunk. Óvodapedagógusok feladatai A természet szeretetére, tisztaságának védelmére, megóvására, tevékeny természetvédelemre nevelés. Ezen belül: o lehetőségek felkutatása és biztosítása a környezet felfedezésére, rácsodálkozásra, a természeti és épített környezet védelmére, o természetes élethelyzetekben az állatok, növények, természeti elemek megfigyeltetése, a helyes viselkedés szabályainak megismertetése, o folyamatos növényápolás- és gondozással, kisállatok tartásával összefüggő tevékenységek megismerése, felelős magatartás megalapozása, o természeti-világnapokhoz kapcsolódással az elkötelezettség megalapozása, o játékos tevékenységeken keresztül pozitív érzelmi viszonyulás alakítása az élő- és élettelen környezettel, o cselekedtető, gondolkodtató problémahelyzetek teremtésével –megoldási lehetőségek kutatásával tanulják meg a környezetet cselekvő módon védeni, átalakítani, o tegye lehetővé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését, o biztosítson elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúrára és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására, o segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. A nevelőmunkát segítők feladatai az óvodapedagógussal együttműködve o a tevékenységhez szükséges megfelelő eszközök előkészítése, o a gyűjtőmunkák során a gyermekek által behozott „ kincsek” rendezése, o a tevékenység során keletkezett esetleges hulladék eltakarítása, csoportszoba tisztán tartása, visszarendezése, o gyermekek felügyelete balesetvédelmi szempontból (pl.: olló-, tű, barkács eszközök használata),
159
o
séta, kirándulás alkalmával segítségnyújtás
15.7.5. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén Képessé válnak arra, hogy a felnőtt-óvónő kérdéseit megértsék, kövessék. Egymás állításainak igazságát megítélik, megbeszélik, esetenként tévedéseiket javítják. Szívesen vállalkoznak a felvetett vagy felismert probléma megoldására. Képessé válnak jól ismert tulajdonságok szerinti válogatásra, sorba rendezés kiegészítésére (esetenként saját szempont alapján is). Értik és helyesen használják az év során szereplő mennyiségekkel, halmazokkal kapcsolatban az összehasonlítást kifejező szavakat (hosszabb, rövidebb stb.). Hosszúság jellegű mennyiségeket önállóan össze tudják mérni különféle szín, nagyság, elrendezés esetében. Többet - kevesebbet- ugyanannyit előállítanak, megszámlálni 10-ig tudnak. Képesek azonosításra a különféle helyzetben lévő, de egyező alakú tárgyakat, síkbeli alakzatokat. Formaészlelésük és másolásuk sikeres. Válogatásra képesek különféle geometriai tulajdonságú alakzatokat (térben és síkban). Tükörképalkotásuk 2-4 elemmel sikeres (esetenként tükör használata mellett). A térben való tájékozódásnál elérhető a jobbra-balra irányok megértése, követése, síkba való leképezése. Az óvodás gyermek tudja, hol lakik, mi a pontos lakcíme, ismeri a szülei foglalkozását, óvodája nevét. Különbséget tud tenni az évszakok között. Ismeri a növény és állatvilág gyűjtőfogalmához tartozó pár növényt és állatot. Ismeri a közvetlen környezetében található növényeket, állatokat, illetve a növénygondozás és állatgondozás egyszerűbb feladatait, szívesen ápolja a növényeket Ismeri és betartja az elemi közlekedési szabályokat, felismeri a közlekedési eszközöket. Részt vesz az elemi természetvédelmi tevékenységekben, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek. Szívesen vesz részt terepgyakorlaton, kiránduláson, sétákon, kiállításon, rendezvényen. Képes rácsodálkozni a természet szépségeire, ok okozati összefüggések meglátására. SNI gyermek az elemi ok - okozati összefüggéseket felismeri, sokrétű tapasztalatot szerez közvetlen környezetéből, abban tájékozódni tud. Megismeri a környezet tárgyait, tulajdonságait, rövid ideig feladathelyzetben tud maradni. Ismeri az alapvető viselkedési szokásokat, tud köszönni, kérni, elemi szabályokhoz alkalmazkodni. A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre vonatkozó feladatok Elsődlegesnek tartjuk, hogy a gyermekek élményszerűen tapasztaljanak kirándulások, séták, kísérletek, mérések, összehasonlítások, cselekvő játékok során. A tapasztalatszerzés lehetőségeit főként természetes környezetben valósítjuk meg. A szokások kialakításába, a környezet megóvásába a szülőket is fokozatosan bevonjuk. A természeti, társadalmi témák sokoldalú megközelítésénél figyelembe vesszük a gyermek képességét, eltérő fejlődési ütemét. Nagy gondot fordítunk a gyermekek már meglévő tapasztalatainak felhasználására, azok rendszerezésére, ezeken keresztül eljuttatva őket a bonyolultabb összefüggések, következtetések felismeréséhez. Lehetőséget biztosítunk, hogy a gyermek korának és fejlettségének megfelelő matematikai ismereteket szerezzen, fejlődjön problémamegoldó gondolkodásuk, mely révén a mindennapokban is könnyebben eligazodnak. A tapasztalat- és ismeretszerzés folyamatában a gyermek megismerési vágyára, érzelmi beállítottságára, önkéntes figyelmére építünk.
160
Sajátos nevelési igényű, kiemelt figyelmet igénylő gyermekekre vonatkozó feladatok Törekszünk saját személyéből kiindulva a természetes kíváncsiságát felkelteni, ezért a környezetével való kapcsolat felvételére és megismerésére mindig felnőtt segítségére van szüksége, általa valósul meg a közvetlen környezetében történő tájékozódás. A környezetet pontosan, valóságszerűen megismerni csak konkrét tárgyakkal, cselekvésbe ágyazottan képesek. A megismerés minden mozzanatát a közvetlen környezetből kell indítani és a gyermek meglévő ismereteire, tapasztalataira kell alapoznunk. Elemi szintről kezdjük az ismeretek átadását, egyszerű feladatokkal, amelyeket a gyermek már biztosan meg tud oldani, apró lépésekre bontjuk a témákat. A természeti és társadalmi környezet megismerése során szükséges, hogy minél több tapasztalatot szerezzenek a képességeikhez mérten, amelyhez a különböző érzékszerveket, mozgást, játékot fontos beépítenünk. Mindezen ismeretek megszerzéséhez ki kell alakítanunk a megértő, befogadó környezetet, biztosítanunk kell a játékos feldolgozás lehetőségét. 15.7.6. Matematikai tartalmú ismeretek Lehetőséget teremt a környező valóság formáival és mennyiségi viszonyaival kapcsolatos tapasztalatszerzésre. A környezetünk megismerése, birtokbavétele közben matematikai tapasztalatok birtokába jutnak, hiszen a mindennapi életben állandóan találkoznak matematikai fogalmakkal és így szinte természetes módon ismerkednek meg velük. Szoros a kapcsolat a matematikai nevelés és a nevelés többi területe között. Ebben kiemelkedik a környezet megismerésére nevelés, amely kettő együtt segíti a gyerek külvilágról szerzett tapasztalatainak feldolgozását, az értelmi és érzelmi fejlődését. A külső világ megismerése – amelybe beletartozik a matematika tartalmú tapasztalatok szerzése – óvodai nevelésünk egészében érvényesülő folyamatként kezeljük. Tudatos, tervszerű szervezéssel biztosítjuk a gyermekeink matematikai ismeretekkel kapcsolatos gazdag tevékenykedést, ezzel segítjük gyermekeinket a biztonságos eligazodáshoz, tájékozódáshoz, (alkalom, idő, hely, eszköz) Életkori sajátosságuknak és fejlettségüknek megfelelően alkalmazzuk a matematikai kifejezéseket, amelyek először passzív szókincsé válnak, majd beépülnek beszédükbe. Tapasztalatok szerzését irányítottan végezzük, az egyéni sajátosságokat figyelembe véve. A tevékenységeket változatos formában kötött és kötetlen, egyéni, páros, mikro csoportos szervezéssel, megfelelő hely, idő, eszköz, anyag segítségével biztosítjuk. SNI, HHH, HH, gyermekeknél kiemelt jelentőségű a már elsajátított ismeretek, jártasságok, készségek állandó gyakorlása, illetve az új ismeretekbe való beépítése legfontosabb az elvonatkoztatás, általánosítási folyamat segítése játékban és a szociális folyamatokban. A tevékenység célja A gyermekek a közvetlen környezetükben végzett tevékenységek során aktív cselekvőként sajátítsák el a matematikai ismereteket. A környezet megismerése közben a gyermekek matematikai tapasztalatainak elősegítése. A mindennapi életben szerzett ismeretek tudatos rendezése. A minket körülölelő világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedezése, megtapasztalása játékos formában, a gyermekek igényeihez, ötleteihez igazodva. Fogalmi gondolkodás kialakítása. Feladatai o Az óvodáskorban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosításával, a gyermekek matematikai érdeklődésének felkeltése, az elemi ok- okozati összefüggések felismerése, megtapasztalása. o Pozitív viszony kialakítása a problémahelyzetek megoldásához. o A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása. o A gyermekeink matematikai érdeklődésének felkeltése, fenntartása o A gyermek környezetének mennyiségi – formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedeztetése, megtapasztalása, alkalmazása játékos formában o Elemi ok - okozati összefüggések felismertetése o Logikus gondolkodás megalapozása, fejlesztése
161
o
Tudatos, tervszerű, differenciált egyénre szabott fejlesztése
A spontán matematikai megismerés színtere a játék, hiszen itt sok tapasztalatot szerez a gyermek. Feladatunk, hogy a játékból adódó helyzeteket kihasználjuk. Játékos formában állandó tevékenykedéshez, manipulációhoz kapcsoltan hozzuk létre a később kialakuló elvont számfogalmaknak a konkrét szemlélet, a cselekvés szintjén szükséges alapját, bázisát. A matematikai nevelés tevékenységei az óvodáskor közepe táján, 4 éves korban kezdődnek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy előtte nincsenek ilyen jellegű feladataink. Már a gyermekek óvodába kerülésének kezdetén megismerjük aktivitását, érdeklődését, beszédét, felmérjük képességeit, és igyekszünk azokat legjobb tudásunk szerint egyénre szabottan fejleszteni. 3-4 éves korban is adunk a gyerekeknek matematikai ismereteket, de teljesen indirekt módon, játékaikba, mindennapi tevékenységeikbe ágyazva. Használjuk előttük a matematikai fogalmakat, gyakran találkoznak velük a mindennapi életben, így szinte önmaguktól, mindenféle kényszer nélkül ismerkednek meg velük. Először passzív szókincsükké válik, később azonban egy része beépül beszédükbe is. Ebben az időszakban az a feladatunk, hogy figyeljük a gyerekeket és megismerve képességüket, érdeklődésüket előkészítsük és megtervezzük a későbbi évek fejlesztő munkáját. 4 éves kortól kezdődik a tényleges matematikai nevelés a tervezett tevékenységekben Ez azonban napjainkban már nem azt jelenti, hogy gyermekeinket leültetve, frontális formában beléjük sulykoljuk az ismereteket, hanem játszva, rengeteg cselekvéssel, minden érzékszervüket megmozgatva juttatjuk őket matematikai ismeretekhez, tapasztalatokhoz. Gyermekeink a környezetükben található tárgyak, játékok megfigyelése, összehasonlítása, sorba rendezése segítségével gyakorolják a következő relációkat. A környezetünkben található tárgyak térbeli kiterjedései: o kisebb, nagyobb, ugyanakkora, o hosszabb, rövidebb, ugyanolyan hosszú, o magas, alacsony, ugyanolyan magas, o legkisebb, nagyobb, még nagyobb, legnagyobb, o kisebb, még kisebb, legkisebb, o keskeny, keskenyebb, még keskenyebb, legkeskenyebb o széles, szélesebb, még szélesebb, legszélesebb, o könnyebb, nehezebb fokozati hasonlóan. A helyzetre utaló kapcsolatot kifejező névutók: o jobbra, balra, előtt, elől, elé, o mögött, mögül, mögé, o alatt, felett, alatta, felette Tárgyak sorba rendezése, új tárgyak helyének megkeresése a sorrendben. A környezetünkben megfigyelhető mennyiségi összefüggések: több, kevesebb, ugyanannyi. Lényeges tevékenység a halmazok létrehozása, a halmazokkal végzett műveletek. Tevékenységek tükörrel, tükörképjátékok. Matematikai szabályjátékokkal, egyszerű szabályok alkalmazásával ismételgetjük, a tevékenységben az azonos típusú feladatatok megoldását. Arra törekszünk, hogy minél több érdekes problémahelyzetet hozzunk létre, ezzel aktivizáljuk a gyerekeket a logikus gondolkodásra. Ha az általunk felvetett probléma érdekli őket, belső késztetés hatására igyekeznek megoldást találni. Fontos, hogy hagyjuk őket saját logikájuk szerint gondolkodni, és ha a kínálkozó lehetőségek közül nem fedezi fel mindegyiket, próbáljuk rávezetni, több oldalról megközelíteni, de semmiképpen nem oldhatjuk meg helyette a feladatot. Hanem ébren tartjuk érdeklődését addig, amíg rá nem jön minden variációs lehetőségre. Így fejleszthetjük gondolkodását, problémafelismerő és megoldó készségüket. A funkcióöröm és a megerősítés hatására sikerélményhez jutnak a cselekvésben és a gondolkodásban, ami újabb matematikai problémák megoldására sarkallhatja őket.
162
A tevékenységhez szükséges eszközök nagy részét a gyerekek maguk is elkészíthetik, és ezek a saját maguk „fabrikálta” eszközök még érdekesebbek, kedvesebbek is lesznek számukra. A matematikai tartalmú tevékenységekben nagyon lényeges, hogy pontosan fogalmazzuk meg gondolatainkat (kérdéseinket). Ha még a gyerekek kissé pontatlanul fogalmaznak, azt jól elismételve segítjük a helyes kifejezés elsajátítását. Lényeges a példamutató, szép óvónői beszéd, hiszen ez a terület is rengeteg lehetőséget nyújt a gyerekek verbális fejlesztésére. A tevékenységek keretén belül mindig megnevezzük a használt tárgyakat, eszközöket, anyagokat és az ezekkel való cselekvéseket. Ha a feladat mozgásos, akkor feltétlenül megemlítjük a különböző testrészeket és a velük végzett mozgásokat, cselekvéseket. Kiemelt szerepe van a matematikában a térbeli viszonyoknak, ezek közül is a leglényegesebbek az irányok és a helyzetek. Szinte minden foglalkozásunkon szó esik róluk, feladatokat végzünk, amelyekhez szükség van a megnevezésükre. A másik lényeges dolog a verbális fejlesztés szempontjából az osztályozás. Főként a halmazokkal végzett feladatokban van szerepe, de máshol is gyakran előfordul. Az óvodapedagógus anyanyelvi nevelés feladatai a matematikai tevékenységen belül A tevékeny megismerésen, tapasztalatszerzésen keresztül a gyermekek meglévő tapasztalataira, élményeire, ismereteire építve alapozzuk meg a matematikai fogalomhasználatot. Bővítjük a gyermekek által használt fogalmak körét és tartalmát, lehetőséget adunk új fogalomrendszer kialakítására, a beszéd és a mondatalkotás aktivizálására és a kontextusos beszéd gyakorlására. Változatos tevékenységek és élethelyzetek biztosításával segítjük a fogalmak aktív használatának kialakulását. Biztosítjuk a spontán és irányított beszélgetés során a megtapasztaláson alapuló sokoldalú ismeretszerzést, a gyermek aktív és passzív szókincsének - relációs és általános - mennyiségi és minőségi gyarapítását, a nyelvi készség fejlesztését, a nyelvi kifejezőkészség alakítását. Ösztönözzük a kommunikációt a gyermeki kérdések támogatásának kiemelése mellett. Bátorítjuk az önálló véleményalkotást, a döntési képesség megalapozását problémahelyzetek mérlegelésével, a cselekvéses tanulásból adódó tapasztalatok közös összegzésével, irányított és spontán megfigyelésekből adódó vélemények cseréjével. A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre vonatkozó feladatok A környezetünk mennyiségi és formai összefüggéseire épülő tevékenységek során szem előtt tartjuk a gyermekek egyéni képességeit és az egyének közti különbségeket (az ingerszegény környezetből adódóan) s ennek megfelelően tudunk egyénre szabott feladatokat adni. Ezáltal igyekszünk minél több sikerélményhez juttatni, segítjük a gyermek önálló vélemény alkotását, ok- okozati viszonyok meglátatását. Az ismereteket játékos cselekedtetés révén adjuk át, mely mindem érzékszervüket bevonja a tapasztalatszerzésbe. Sajátos nevelési igényű, kiemelt figyelmet igénylő gyermekekre vonatkozó feladatok Segítjük a matematikai tartalmú ismeretek szerzését a gyermekek jellemző sajátosságait, érdeklődését, aktivitását figyelembe véve, a személyiség túlterhelése nélkül; a meglévő ismeretekre alapozva, a gyermekcsoporton belüli belső differenciálás kereteit kihasználva, a tevékeny megismerésre és az egyéni, cselekvő tapasztalatszerzésre építve. Ezzel is biztosítjuk a nevelés, fejlesztés optimális feltételeit, ezáltal valósítjuk meg az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséggel rendelkező gyermekek nevelését. Felkeltjük a matematikai tapasztalatszerzés lehetőségei iránti érdeklődést az eszközök, módszerek változatos alkalmazásával, a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, tevékenységvágyára építve. Alkalmazzuk a személyre szabott pozitív értékelést, a sokoldalú megerősítést.
163
A gyermekek pillanatnyi állapotából kiindulva olyan célzott módszereket, tapasztalatszerzési lehetőségeket, tevékenységeket és eszközöket választunk, alkalmazunk, melyek által a meglévő, sajátos szinten működő pszichikus funkcióikat teljes mértékben kihasználják. A spontán és irányítottan szerzett tapasztalatok, élmények, ismeretek különböző tevékenységben, környezetben való gyakorlását biztosítjuk. Az egyéni fejlődést folyamatosan nyomon követjük az egyéni bánásmód és a differenciált fejlesztés alkalmazásával. Az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettség elérése érdekében folyamatosan megvalósítjuk a konzultációt, kapcsolatfelvételt és kapcsolattartást a megfelelő szakemberrel. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o
Logikus gondolkodása életkorának megfelel, problémamegoldó készsége jó. Számfogalma 10 es számkörben mozog. Képes halmazokat összehasonlítani, tulajdonság szerint szétválogatni. Helyesen értelmezi és használja az összehasonlítás megítélésének fogalmát: hosszabb, rövidebb, kisebb, nagyobb, több, kevesebb stb. Ismeri az irányokat, és helyesen értelmezi feladatvégzése során: jobbra, balra, előre, hátra, lent lent, stb. Helyesen használja a névutókat. Felismeri a sorba rendezés logikáját, azt képes jól folytatni, legalább 3 elemszámmal. Az alapvető formákat felismeri, azonosítja: kör, négyzet, téglalap, háromszög. Képes részekből az egészet kirakni. Ismeri az alapvető mértani testeket, azokat képes felismerni és megnevezni (kocka, gömb, téglatest). Van tapasztalata a tükörképről, szimmetriáról. Azonosságokat, különbözőségeket képes felismerni és megfogalmazni. SNI gyermek az elemi ok - okozati összefüggéseket felismeri, sokrétű tapasztalatot szerez közvetlen környezetéből, abban tájékozódni tud. Rövid ideig feladathelyzetben tud maradni. Képessé válnak arra, hogy a felnőtt-óvónő kérdéseit megértsék, kövessék. Egymás állításainak igazságát megítélik, megbeszélik, esetenként tévedéseiket javítják. Szívesen vállalkoznak a felvetett vagy felismert probléma megoldására. Képessé válnak jól ismert tulajdonságok szerinti válogatásra, sorba rendezés kiegészítésére (esetenként saját szempont alapján is). Értik és helyesen használják az év során szereplő mennyiségekkel, halmazokkal kapcsolatban az összehasonlítást kifejező szavakat (hosszabb, rövidebb stb.) Hosszúság jellegű mennyiségeket önállóan össze tudják mérni különféle szín, nagyság, elrendezés esetében. Többet - kevesebbet- ugyanannyit előállítanak, megszámlálni 10-ig tudnak. Képesek azonosításra a különféle helyzetben lévő, de egyező alakú tárgyakat, síkbeli alakzatokat. Formaészlelésük és másolásuk sikeres. Válogatásra képesek különféle geometriai tulajdonságú alakzatokat (térben és síkban). Tükörképalkotásuk 2-4 elemmel sikeres (esetenként tükör használata mellett). A térben való tájékozódásnál elérhető a jobbra-balra irányok megértése, követése, síkba való leképezése.
164
15.8. Munkajellegű tevékenységek A munkára nevelés az óvodai élet egészében érvényesülő folyamat, amely áthatja a gyermek mindennapi tevékenységének egészét. A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munka jellegű játékos tevékenység. A munka a közösségi kapcsolatok a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. Az óvodai nevelés során gyakran adódik lehetőség a munkavégzésre. Eleinte játéknak tekintik a munkát, nem az eredményéért csinálják, hanem a tevékenység öröméért, de ahogy fejlődnek megérik bennük az eredményességre törekvés. Az önként vállalt munka és az elvégzett munka után érzett elégedettség, jó érzés, öröm, ráébreszti őket arra, hogy ők is képesek változtatni a környezetükön, szebbé, tisztábbá tenni azt, hogy ők is képesek értéket teremteni. A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel. A cigány gyermekek óvodai nevelésében meghatározó szerepet kap a munkához való pozitív viszony kialakítása. A munka a személyiségfejlesztés fontos eszköze, a játékokkal és a cselekvő tanulással sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munkajellegű játékos tevékenység. Ez az a terület, ahol az erőfeszítés és az eredmény kapcsolata közvetlenül érzékelhető, belátható, átélhető a gyermek számára. Alapvető követelmény az önállóság, az öntevékenység lehetőségeinek megteremtése. A munka az életre való felkészítést éppúgy szolgálja, mint a személyiség fejlesztését. Fontos, hogy már ebben a korban megtapasztalják, hogy a munka rendszeresen ismétlődő tevékenység, amit újra és újra el kell végezni. A munkatevékenységek közül az önkiszolgálásnak már az óvodáskor kezdetétől igen nagy a jelentősége. Hagyjuk, hogy a gyerekek saját képességeik szerint, koruktól függetlenül akkor végezzék el azokat, amikor képesek rá. Az önkiszolgáló munkán kívül a csoportért, a társért végzett munka, majd a különböző megbízatások teljesítése fedi az óvodáskorú gyerekek munkatevékenységeit. Mindezek a munkajellegű tevékenységek, a közösségi kapcsolatok a kötelességteljesítés alakításának az eszközei, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. A gyermek munkavégzésére a biztonságos, nyugodt légkör motiválóan hat. A kellő időben adott elismerő szó, dicséret ösztönzőleg hat a munkához fűződő pozitív viszony kialakításában. Az örömmel, felelősséggel és kitartással végzett munkatevékenység hatékonyan fejleszti a gyermek pozitív énképét. A munka felelősséggel jár, megfelelő beállítódásra, ismeretekre, készségekre van hozzá szükség. Ebben a folyamatban jól kihasználható a cigány gyermekek mozgásos aktivitása, cselekvés utánzására való képessége. 15.8.1. A tevékenység célja A gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát, kötelesség teljesítését (feladattudat, feladattartás, társas kapcsolatok alakulása az önkéntességre, önállóságra alapozva). A gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, képességek tulajdonságok kialakítása, amelyek pozitívan befolyásolják a gyermek közösségi kapcsolatait, kötelességteljesítését, saját és mások munkájának elismerésére nevelés. A munka jellegű játékos tevékenység legyen örömforrás, amely sikerélményt biztosít. SNI gyermekek önállóságának fejlesztése a fiziológiai és az értelmi fejletséget figyelembe véve. A munka során környezettudatos magatartás, környezetvédelemre való nevelés.
165
15.8. 2. Feladata A különböző típusú, munkajellegű tevékenységek tervezése, s azok feltételeinek biztosítása. A gyermek életkorának megfelelően a belső igény és a pozitív hozzáállás kialakítása, a cselekvő tapasztalás biztosítása o A munkatevékenység játékos jellegének fenntartása és folyamatos lehetőségek biztosítása A munka megbecsülésére valamint a saját és mások elismerésére nevelés o Pozitív megerősítés o Mintaadás (óvónő, dajka) o Differenciált értékelés o Munkavégzéshez szükséges eszközök biztosítása o
Óvodapedagógus - gyermek tudatos együttműködésének biztosítása, konkrét, reális feladatokkal, amely által a gyermek magához mérten fejlődik. Feltételek: Megfelelő munkaeszközök (célszerűség, méret, anyag, stb.) azok rendbetartása. Elegendő munkalehetőség (amit csak tud, a gyermek végezzen). Elegendő idő- a munka elvégzésére úgy, hogy ne kelljen egymásra várniuk. Megfelelő hely - a rendelkezésre álló térben kijelöljük, vagy megfelelő átrendezéssel megteremtjük azt a helyet, ahol az adott feladatokat kényelmesen, önmagukat és másokat nem akadályozva végezhetik. A munkaeszközöket elérhető helyen tartjuk, ahonnan el- és vissza tudja tenni a gyermek. Légkör - nyugodt, békés hangulatban, önállóan tevékenykednek, de lehetőségük van bármikor segítséget kérni tőlünk és társaiktól. Célunk, hogy elvezessük őket odáig, hogy csak a végső esetben kérjenek segítséget és akkor is bizalommal, természetes módon. Mindig egyértelműen támaszkodunk a munka játékkal megegyező sajátosságaira - mindvégig játékos elemekkel átszőtt legyen - mindkét tevékenység alapvető örömforrás és összpontosítást erőkifejtést igényel. Mindkettő végzésére jellemző a tapadó jelleg, de ugyanakkor a labilitás is. A fejlődés során a munka játéktól eltérő vonását folyamatosan erősítjük és fejlesztjük. (A gyermekek munkavégzését bizonyos külső kényszer motiválja, eredménye lemérhető, munkájáért felelős, alapos és pontos ismereteket, fejlettebb készséget igényel, konkrét célja van és az adott munkát nem lehet másikkal felcserélni). A játék és a munka összefonódása mindkét tevékenységet gazdagítja, színezi és a nevelési hatások elérését így jobban biztosítja. Az egyes munkafajtákat fokozatosan vezetjük be, a munkafogásokat a gyermekeknek egyenként mutatjuk meg, gyakoroltatjuk és a munka mennyiségét fokozatosan növeljük. Fejlettségüktől függően értékeljük munkájukat. Eleinte a tevékenység feletti közös öröm dominál, majd az ismeretek pontosabbá válásával, a készségek fejlődésével követelményeket alakítunk ki, melyeket mindvégig erősen differenciáltan kezelünk az egyéni fejlettség figyelembevételével. A munkafeladat jutalom, kitüntetés - soha nem büntetés. A munkafajtákat, azok bevezetését célszerű bizonyos korhoz kötni, azonban tudjuk, hogy minden munkafajta bevezetése hosszú átmenettel valósítható meg, sok-sok gyakorlással. Egy-egy részmozzanat megtanításával előkészíthető az új feladat, annak jó elvégzése dicséretes legyen, s csak aztán állítható fel a követelmény. Munkafajtáink: önkiszolgálás, azon belül a testápolás, étkezés - 4 éves kortól a naposi munka öltözködés környezet rendjének megőrzése - közösségért végzett munka megjelenése. (Bővebb kifejtésük a gondozás - egészséges életmódra nevelés keretében jelenik meg).
166
Az egyes munkafajták gyakorlása közben fejlődik a kis és nagymozgásuk, testsémájuk, percepciójuk, verbális kifejezőképességük, egyensúlyérzékük. Ezeket a fejlesztési területeket, a bennük rejlő lehetőségeket kell meglátni és tudatos tervező munkával megvalósítani. Az alkalomszerű munkák általában előre nem meghatározhatók, a nap mint nap váratlanul jelentkező gondok megoldásában van szerepe, melyek előre nem tervezhetőek. Éppen váratlansága miatt ezeket a munkafajtákat nem, vagy csak kevésbé irányítja a szokás, a begyakorlottság, ezért igényel pontosabb magyarázatot és jobb szervezést. E munkaformákban is felfedezhető egy általánosítható fejlődési séma, mégis az egyéni fejlettségben mutatkozó nagy eltéréseket kell elsősorban fokozottan figyelembe venni. (Ha az egyszerűbb feladatot már szívesen, könnyedén végzi, akkor lépünk tovább). Az alkalomszerű munkáknál, egyéni megbízatásoknál is sokféle terület fejlesztését kell megvalósítanunk, meglátnunk. Ilyenek a: Mozgásfejlesztés: o nagymozgás o egyensúlyérzék o finommotorika o szem-kéz, szem-láb koordináció Percepciófejlesztés: o vizuális o tapintásos o kinesztetikus észlelések o térpercepció o keresztcsatornák Verbális fejlesztés Vannak olyan munkafajták, amelyek a közösség érdekében végzendők, mint a naposi munka, különböző „felelősi munkák” (mosdófelelős, élősarok felelős, növénygondozás, kisebbek segítése, stb.). Itt a terhelések lassú növelését kell betartanunk, a feladatok fokozatos bevezetésével. Olyan szabályokat vezetünk be, hogy a napos ne legyen egész nap készültségbe, és ne veszítsen játékidejéből, amelyek a nyugodt étkezés feltételeit biztosítják. (Továbbgondolásra ad alkalmat, hogy akár egészségügyi, akár esztétikai szempontból megbízható-e a napos, hogy összeszedje azokat az eszközöket, amikkel társaik közvetlenül ettek, esetleg ilyen-olyan ételmaradékot hagytak benne. Ha ezt kérjük, biztosítani kell a munka elvégzése utáni kézmosás lehetőségét.) A felelősi munkát a helyi szükségletek alapján alakítottuk ki. Ezekkel kapcsolatban vigyázunk arra, hogy ne váljon túlfeszítetté a gyerekek napi élete. Egy-egy munkával kapcsolatban átgondoljuk, hogy adott esetben ésszerűbb-e alkalmi munkafeladatként kezelni és kiadni. Felelőst csak akkor választunk, ha életünket szervezettebbé, gördülékenyebbé teszi. A naposi és egyéb felelősi munka alkalmával is többféle terület fejleszthető. Területük a többi munkajellegű tevékenységi résznél is megtalálhatók, de kiegészül az: - alaklátás, formaállandóság és a sztereognosztikus észleléssel. 15.8.3. Az óvodapedagógus feladata A gyermekek életkorához mért munkalehetőség biztosítása Nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megteremtése. Bővíteni és biztosítani a munkavégzéshez szükséges eszközök körét. A munkaeszközöket pedagógiai tudatossággal elhelyezni. A gyermekek munkatevékenységeinek differenciált segítése, siker és örömélményhez juttatás A nevelőmunkát segítők feladata az óvodapedagógussal együttműködve Megfelelő eszközök biztosítása a munkafolyamat zökkenőmentes lefolyása érdekében. Folyamatos lehetőséget biztosítani az önálló, önkéntes, képesség és érdeklődés szerinti munkavégzéshez,
167
Az anyanyelvi nevelés feladatai a munka jellegű tevékenységek során A tevékenységekhez kapcsolódó spontán beszédszituációkban különböző beszédformák (udvarias megszólítás, cselekvésre szólítás, utánzásra késztetés, kérés, buzdítás, dicséret verbális kifejezései) gyakorlása, munkavégzéssel kapcsolatos fogalmak, ok-okozati összefüggések, műveletek megnevezése, mondatba foglalása. A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre vonatkozó feladatok Lehetővé tesszük a gyermek számára, hogy megismerkedjen különböző munkaeszközökkel, azok használatával, a munkavégzés célszerűségével. A különböző munkafajták bevezetésénél figyelembe vesszük az egyéni sajátosságokat és a terhelhetőséget. Lehetőséget biztosítunk az önálló munkavégzésre. Erősítjük a munka iránti pozitív érzelmeket a gyermekben. Megtapasztaltatjuk azokat az eltérő vonásokat, amelyek a munkát a játéktól megkülönböztetik. Arra törekszünk, hogy a szülő is értse, mennyire fontos a gyermek munkájának tiszteletben tartása. Figyelembe vesszük a gyermekek eltérő élettani tapasztalatait és családi modellből hiányzó elemeiket. A munkafeladatok gyakoroltatásánál ügyelünk a fokozatosság és rendszeresség elvének érvényesítésére. Sajátos nevelési igényű, kiemelt figyelmet igénylő gyermekekre vonatkozó feladatok A munka a többi tevékenységi formához hasonlóan játékos jellegű, az örömteli játék hatja át a feladatát végző gyermeket. A munka során konkrét cél kerül előtérbe és a gyermek a tevékenységét a felnőtt, külső irányítása mellett végzi. A munka során a gyermek megfigyeléseket végez, tapasztalatokat szerez környezetéről. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek is szívesen végeznek egyszerű tevékenységeket „segíthetnek” a felnőtteknek vagy társaiknak. Az egy-egy mozdulatot igénylő „hozd ide!” , „vedd fel!” feladatoktól fokozatosan jutunk el az összetett tevékenységek végzéséhez. Elsődleges a gyermek saját személyével kapcsolatos önkiszolgálási teendők megtanulása. 15.8. 4. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére o o o o o o o o
Munkavégzés közben fejlődik személyisége, alakul a munkához szükséges attitűdje, képességei, készségei, tulajdonsága A gyermekek szeretnek közösen dolgozni. Örülnek, ha kötelességüket teljesítették. Önállóan, igényesen végzik a munkát. Szívesen vállalkoznak egyéb megbízatások elvégzésére. Szívesen közreműködnek növények gondozásában Ismerik a szerszámok és munkaeszközök használatát és tárolási helyét Bizalommal fordulnak segítségért egymáshoz és az óvoda dolgozóihoz
JÁTÉK –MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK-TANULÁS KAPCSOLATA Mindhárom tevékenységi formában kimutathatók hasonlóságok, amelyek azonban minden esetben sajátos módon érvényesülnek. Éppen az eltérő megnyilvánulási formák adják meg egy-egy tevékenység sajátos arculatát. A játéknak éppen úgy velejárója a szellemi és fizikai aktivitás, mint az alkotó munkának és az elmélyült tanulásnak. Mindhárom tevékenységben kifejezésre jut az egyén viszonya környezetéhez, egyaránt hozzájárulnak a valóság megismeréséhez. A játék a munkához és a tanuláshoz hasonlóan céltudatos tevékenység. Mindhárom tevékenységi forma magában hordozza az örömszerzés lehetőségét. Alapvető tevékenységi formákról lévén szó, egyaránt hatással vannak a személyiség fejlődésére, illetve egyaránt felhasználhatók a személyiség teljesebb kibontakozására.
168
XVI. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére 1.A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére 6-7 éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodából iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. 2. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki, és szociális érettség, amelyek mindegyike egyaránt szükséges a sikeres iskolai munkához. a) A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. b) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. (Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellet megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés, megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele, a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Az egészségesen fejlődő gyermek érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban, és hangsúllyal tudja kifejezni; minden szófajt használ; különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot; tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek); végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét, elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és a gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vanc) Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival, amennyiben az iskolai légkör ezt lehetővé teszi. A szociálisan érett gyermek egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei kielégítését, feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. 3. Az ötéves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése.
169
4.A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellet érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint. 5. A különleges gondozásra jogosult gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.
XVII. Sajátos feladataink 17.1. Gyermek - és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek Óvodásaink eltérő szociokulturális környezetből kerülnek óvodába. Fontos feladatunk az egyéni sorsokkal való törődés. Ennek a munkának hagyományai vannak óvodánkban, ezért a jövőt illetően is lesznek feladataink. 17.1.1. Célunk Évenként feltárjuk azokat a körülményeket, amelyek óvodásaink családi helyzetét hátrányosan érintik, illetve veszélyeztetik. o A kedvezőtlenebb helyzetű társadalmi réteg tagjainak gyermekei számára az életben való boldogulás érdekében esélyegyenlőség biztosítása o A családi környezetben bármely okból fejlődésében akadályozott, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett, illetve sajátos nevelési igényű, BTM-es gyermek védelme, nevelése o A kiemelkedő képességű gyermekek nevelése, tehetséggondozása o Gyermekközpontúság, gyermeki jogok, érvényesülésének biztosítása o Integráció 17.1.2. Feladatunk Segítségnyújtás a hátrányok enyhítésére, óvodai keretek közötti kompenzálás. Az egyéni bánásmód, a családi nevelés gyermek iránti felelősségének erősítése. A szülővel való közvetlen viszony kialakítására törekszünk, személyes törődéssel és fejlesztéssel igyekszünk a gyermek fejlődését segíteni. Jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál. o Hatósági eljárás kezdeményezése a gyermekbántalmazás, súlyos elhanyagolás, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén o Az óvoda és a jelzőrendszer szereplőinek kölcsönös együttműködése, tájékoztatása o Családban történő nevelkedés elősegítése o Az intézménybe járó gyermekek problémáinak felismerése, kezelése, esetek feldolgozása, orvoslása o A gyermekeket érő károsító hatásokat megelőzni, enyhíteni, elhárítani o Olyan óvodai nevelés biztosítása, amely a gyermekek számára lehetővé teszi az egyenlő hozzáférést, segíti az előítéletek megszüntetését Konkrét feladataink: o Prevenciós feladatok: Veszélyeztetett, vagy hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülésének elősegítése, óvodába járásának figyelemmel kísérése Gyermeki jogok érvényesülésének biztosítása intézményen belül és családban, szükség esetén javaslat, óvó –védő intézkedésre
170
A család szociokulturális hátterének megismerése o Prevenciós és korrekciós feladatok: A problémával küzdő gyermekek esetében az okok felismerése szükség szerint szakemberek bevonása A gyermekek óvodába járásának figyelemmel kísérése, szükség esetén jelzések megtétele. o Óvó –védő feladataink: Szociális szolgáltatások megszervezése, ellenőrzése Egészségügyi szűrővizsgálatok megszervezése, előkészítése o Szociális feladatok: Szociális kedvezmények biztosítása Szociális ellátások nyújtása o Korrekciós feladatok: Felzárkóztatás érdekében fejlesztési feladatok meghatározása, fejlesztési terv alapján –egyéni fejlesztés, egyéni bánásmód szerint Szülőkkel megfelelő partnerkapcsolat kialakítása, szükség és igény esetén tanácsadás, szakemberek bevonása o Speciális feladat: Partnerkapcsolat kiépítése, fenntartása gyermekvédelmi szervekkel, személyekkel Különleges bánásmódot igénylő gyermekek, integrált, differenciált, nevelése, fejlesztés A szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységek Olyan pedagógiai környezetet alakítunk ki, ahol a befogadó nevelés megvalósul az egyenlő hozzáférés biztosításával. Megvalósul a multikulturális, interkulturális nevelésen alapuló integráció. Hozzájárulunk a kialakult előítéletek lebontásához, az újabb előítéletek kialakulásának megelőzéséhez. Figyelünk a csak tünetekkel jelzett, ki nem mondott gyermeki segélykérésre. A pedagógiai intézkedéseket a gyermek személyiségéhez igazítjuk. A gyermeki szükségletek kielégítését megvalósítjuk. Az egyéni bánásmód és differenciált fejlesztés alkalmazásával a gyermeki fejlődést nyomon követjük. A prevenciós, korrekciós testi, lelki nevelési feladatokat ellátjuk a megfelelő szakember bevonásával és a szülőkkel együttműködve. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szocializációját speciálisan fejlesztjük. A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre fordított kiemelt odafigyelést megvalósítjuk. A játékba való beilleszkedésüket támogatjuk. Az inkluzív nevelés értékeinek indirekt közvetítését és a szemléletformálást megvalósítjuk. Intézményvezető, tagóvoda-vezetők, óvodavezető helyettes, gyermekvédelmi felelős feladatai: o Törvényi előírások figyelemmel kísérése, átadása és betartása. o Óvó –védő intézkedések meghatározása, személyi felelősség kérdésének rögzítése, Házirendben, SZMSZ-ben o Gyermekvédelmi munka összehangolása, gyermekvédelmi felelősök munkájának ellenőrzése o Évenkénti szűrővizsgálatok megszervezése o Egészséges életmód biztosítása érdekében az étkeztetés körülményeinek, minőségének, mennyiségének ellenőrzése o Esélyegyenlőség érvényesülése érdekében iskolaérettség elősegítése, figyelemmel kísérése o Benyújtott segélykérelmek elbírálása o Gyermekekkel kapcsolatos adatok: - nyilvántartása - adatvédelmi törvény betartása
171
A gyermekvédelmi felelős feladatai A pedagógusok, szülők jelzése és a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett gyermekeknél – a veszélyeztető okok feltárása érdekében, a családlátogatás alkalmával - megismeri a gyermek családi környezetét. Gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező megléte esetén felveszi és tartja a kapcsolatot a Gyermekjóléti Szolgálattal. A Gyermekjóléti Szolgálat kezdeményezésére részt vesz az esetmegbeszélésen. Az óvodában a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó) címét, telefonszámát. A jogszabályváltozásokat figyelemmel kíséri, ezekről szükség esetén az óvónőket tájékoztatja. Konzultál a 3. életévüket betöltő, óvodába beíratott, szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek felvételéről (intézményvezető, védőnő, iskolai gyermekvédelmi felelős). A problémák mértékét meghatározza, megteszi a nyilvántartásba vételt. Szükség esetén felveszi, illetve tartja a kapcsolatot a Gyermekjóléti Szolgálattal, illetve a gyermekjogi képviselővel. A szülőket tájékoztatja a gyermeknevelést segítő szervezetekről és a szociális helyzetet javító lehetőségekről. A gyermekvédelmi szempontból figyelemmel kísért gyermekek körülményeiben történt változásokat követi, a tapasztalatokat értékeli, a további teendőket meghatározza, dokumentálja, illetve végrehajtja az esetenkénti nyilvántartás megszüntetését vagy az új nyilvántartásba vételt. Különleges bánásmódot igénylő gyermekek felkutatása, figyelemmel kísérése Gyermekvédelmi munkaterv elkészítése évenként Szülők tájékoztatása az elérhetőségről, annak módjáról, segítő szervek nevéről Félévenkénti beszámoló szóban és írásban Kapcsolattartás a jelzőrendszer képviselőivel, esetmegbeszéléseken, konzultációkon való részvétel Gyermekvédelmi tevékenység összehangolása óvodán belül az óvodapedagógusok között, segítségadás, a vezető folyamatos tájékoztatása Nyilvántartás vezetése hátrányos és veszélyeztetett gyermekekről és a megtett intézkedésekről Szükség szerint jelzés a Gyermekjóléti Szolgálatnak illetve családlátogatás végzése, környezettanulmány készítése Esetmegbeszélések, konzultációk csoportonként, óvónőkkel Problémás gyermekek szakemberhez irányításának segítése A gyermekekkel kapcsolatos pedagógiai vélemény elkészítés Óvodapedagógusok kiemelt feladatai: o Gyermekvédelemmel kapcsolatos célok és feladatok figyelemmel kísérése és azok megvalósításában aktív részvétel: jelzések fogadása, okok feltárása, kezelése o Felzárkóztatás módjának, menetének meghatározása o Felzárkóztatás, együttműködés logopédussal, szakszolgálatok munkatársaival o Szükség szerint jelzések fogadása, továbbítása, gyermekvédelmi felelős, óvodavezető, gyermekjóléti szolgálat felé o Indokolt esetben családlátogatások elvégzése, környezettanulmány készítése o Fogadóórák, esetmegbeszélések szükség szerint o Fejlesztési terv alapján –na fejlesztési területek figyelembevételével o egyéni fejlesztés, differenciálás: szociális érés elősegítése, kognitív képességek fejlesztése o Balesetek elkerülése érdekében magatartási szabályok elsajátíttatása, megfelelő ismeretek nyújtása o csoportnaplóban való rögzítése
172
Módszertani alapelvek Az egyenlő hozzáférés biztosítása. A gyermekközpontúság és a gyermeki személyiséget övező bizalom megvalósítása. A befogadó nevelés érvényesítése. Az egyéni bánásmód alkalmazása. A gyermeki szükségletek kielégítése. A titoktartási kötelezettség betartása. A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A HH/HHH gyermekek falun belüli teljes körű be óvodázásával biztosítani az esélyegyenlőséget. A HH/HHH gyermekek egyenlő elosztásával biztosítani intézményi és csoport szinten a szegregációmentességet. Egyéni, differenciált készség és képességfejlesztés, egyénre tervezetten, a gyermek fejlődését folyamatosan nyomon követve. Hatékony együttműködés kialakítása a szülőkkel, szervezetekkel.
valamint az óvodán kívüli
17.2. A helyi óvodai integrációs program 17.2.1. A Helyi Óvodai Integrációs Program céljai Az óvoda körzetében élő valamennyi 3 éves, HHH gyermek óvodai befogadása megtörténjen. Az óvoda körzetében élő valamennyi 3-7 éves HHH gyermek rendszeresen járjon óvodába, ahol megfelelő minőségű óvodáztatással, tudatos óvodai nevelő –fejlesztő munkával biztosítjuk a gyermekek iskolai sikerességét, egyenlő esélyét az iskolakezdéshez. Az óvodából iskolába menő HHH gyermekek évről – évre egyre nagyobb számban, integrált iskolai környezetben kezdjék meg általános iskolai tanulmányaikat. Együttműködő partneri kapcsolat kiépítése – a szülői házzal, a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal, Szakmai és Szakszolgálatokkal, Általános iskolákkal, Roma Nemzetiségi Önkormányzattal, Civilszervezetekkel – annak érdekében, hogy a gyermekek sokoldalú fejlesztése, szociális támogatása sikeresen valósuljon meg. 17.2.2. Helyi Integrációs Program jellemzői gyermekközpontú és családorientált szemlélet olyan interdiszciplináris megközelítés, mely a kora gyermekkori fejlődés kérdésében kompetens minden szakma szerepét egyenrangúan fontosnak és egymást kiegészítőének tartja Óvodai Integrációs Programunk kiemelt területei: Szervezési feladatok Nevelőtestület együttműködése A pedagógiai munka kiemelt területei Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel Óvoda-iskola átmenet támogatása Szervezési feladatok Teljes körű, minél hosszabb ideig tartó óvodáztatás biztosítása a célcsoport körében: halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai beíratásának támogatása Integrációt elősegítő csoportalakítás Az igazolatlan hiányzások minimalizálása
173
Nevelőtestület együttműködése Rendszeres team munka valamennyi munkatárs részvételével Esetmegbeszélések Hospitálások Pedagógiai munka kiemelt területei az óvodába lépéskor komplex állapot felmérés, kommunikációs nevelés, érzelmi nevelés, szocializáció, egészséges életmódra nevelés, társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése, korszerű óvodai módszerek Gyermekvédelem és egészségügyi ellátással, szociális segítséggel kapcsolatos munka Védőnői tanácsadás Egészségügyi szűrővizsgálatok Gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése illetve szervezése Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel, különösen az alábbiakkal: Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Védőnői hálózat Szakmai szolgáltatóval, szakszolgálattal Roma Nemzetiségi Önkormányzat Civilszervezetek Óvoda – iskola átmenet támogatása iskolaválasztás támogatása a gyermekek fejlődésének után követése legalább az általános iskola első évében a HHH gyerekek szüleivel való kapcsolattartás, együttműködés (közös projekt napok alkalmával) intézményi önértékelés, eredményesség Az Integrációs Pedagógiai Programban végzett tevékenységek havi bontásban részletesen a cselekvési ütemtervben található az óvodai irattárban. 17.3. A nemzetiség programunkkal járó feladatok Óvodánkban évről-évre növekszik a cigány származású gyermekek száma. Ezért nevelő-fejlesztő munkánk során figyelembe vesszük a „Nemzeti etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvét”. A cigánygyerekek óvodai nevelése magyar nyelven folyik cigány kulturális nevelés keretében. Alapelvek: - az egyenlő hozzáférés biztosítása; - az etnikai gyermeki jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása; - a gyermeket –mint fejlődő személyiséget- gondoskodás és különleges védelem illeti meg; - a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő szerepet játszanak Biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, a multikultúrális nevelésen alapuló integrációt. 17.3.1. Célunk A gyermekek sajátos kultúrájából és családi életviteléből adódó másságára tekintettel, beilleszkedésük elősegítése, identitástudatuk kialakítása és fejlesztése. A cigánygyermekek nevelése 3 éves kortól kezdődően életkori sajátosságaiknak és egyéni fejlettségüknek megfelelően a kultúrájuk és
174
hagyományaik megismerését, elsajátítását, átörökítését és fejlesztését célozza meg- igényeik szerint. Rendszeres óvodába járás mellett iskolaéretten, örömmel várják az iskolakezdést. A Cigány Nemzetiségi Óvoda célja: Az óvodáskorú gyermekek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségének megfelelően biztosítsa a kissebség nyelvén kultúrájának megismerését, törekedjen a kulturális hagyományok átörökítésére, az anyanyelvtanulás iránti igény kialakítására, a cigánygyermekek esetleges szociokulturális, szociolingvisztikai hátrányainak csökkentésére. A kisebbségi nevelés feladata, hogy ápolja a kisebbségi életmódhoz, kultúrához kötődő hagyományokat és szokásokat: készítse fel az óvodáskorú gyermeket a kisebbségi nyelv tanulására, járuljon hozzá ahhoz, hogy a cigány gyermekek az óvodai nevelés eszközei segítségével asszimilációs elvárások nélkül- képessé váljanak az iskolai feladatokra, biztosítson a cigány gyermekeknek a felmerült igény alapján anyanyelvű foglalkozásokat, segítse az önismeret kialakítását. o o o o o o o o o o o
már 3 éves kortól óvodai ellátásban részesüljenek érzelmi biztonság megteremtése, a családból az óvodába való átmenet segítése, a magyar nyelven folyó óvodai nevelés, kommunikáció teljessé tétele, rendszeresen járjanak óvodába, az óvodai napirend, szokások megismertetése, elfogadása, szükségleteik maximális figyelembe vétele mellett, az egészséges életmódra való nevelés kiemelt, hangsúlyos kezelése, gyermekközpontú, személyiségközpontú fejlődés segítése, fejlesztés megvalósítása a különböző tevékenységi formákban, gyermek- és családvédelem feladatainak megvalósítása (a gyermek a családban nevelkedjék, szükségleteihez igazodó nevelés, személyiségfejlődés biztosítása, hatékony együttműködés a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal) váljon értékükké az önzetlenség, az együttérzés, segítőkészség, a munkaszeretet, az igazmondás és a becsületesség, kisebbségi kultúrkincsből és az anyanemzet kultúrájából (irodalom, zene, népi játék) gyűjtött és választott tematika beépítése a projektrendszerbe.
17.3.2. A kisebbségi óvodai nevelés formái Tevékenységi formáiban a tartalomhoz igazítva felhasználjuk a kisebbségi irodalmi, zenei (művészeti), szellemi és tárgyi kultúra értékeit. Feladatunk a hagyományok, szokások továbbörökítése, az önazonosság megalapozása, fejlesztése. Formáját tekintve; egyéni vagy mikrocsoportos formában szervezzük az alkalmakat. Minden érdeklődő kisgyermek részt vehet kortól függetlenül. Heti 1 alkalommal kötelező szervezni ilyen jellegű tevékenységet. A műveltségtartalmakban rendszeresen beépítésre kerülnek az adott kulturális, népi, hagyományos elemek, illetve az egyéb tevékenységekbe beépített feladatokat a nevelési terv tartalmazza, amelyet negyedévente készítenek el az óvónők. A cigány kultúra, művészetek, hagyományok értékei a tevékenységi formákban, műveltségtartalmakban hangsúlyosabban szerepelnek. A cigány kisebbségi nevelés eredményeként oly módon készítjük fel a gyerekeket a sikeres iskolakezdésre, hogy tudatosan építünk a cigány kultúra és a többségi kultúra közötti különbözőségekre, hasonlóságokra. Az eltérő kultúra, hagyományok, szokások, értékes elemeinek feltárása, közvetítése. Ezek együttes hatása járuljon hozzá a gyermekek érzelmi értelmi életének gazdagításához, biztonságérzetük megalapozásához.
175
A foglalkozásokat heti rendszerességgel, kötetlen formában szervezzük. Anyagát, témáit úgy állítottuk össze, hogy játékos tevékenykedtetés közben ismerkednek meg a gyermekek az etnikai hagyományokkal és művészetekkel. A megvalósítás során a családok elvárásait is figyelembe vesszük. A foglalkozásokról a csoportnaplóba írásbeli feljegyzést készítünk. A gyermekek rendszeres óvodalátogatása érdekében folyamatosan látogatjuk az családokat, különös tekintettel a tanköteles korú gyermekekre. Figyelemfelhívással, meggyőzéssel, példaadással erősítjük a szülők felelősségét a gyermekek otthoni nevelése iránt. A gyermekeken keresztül fejlesztjük a családi háttérrendszert. A szülői képviseletbe cigány szülőt is választunk. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása: Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága, a magatartás érzelmi vezéreltsége. Ezért elengedhetetlen, hogy az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, kiegyensúlyozott, derűs, szeretetteli légkör vegye körül: o o o o
már az óvodába lépéskor kedvező hatások érjék a gyermeket az óvodapedagógus—gyermek, gyermek—gyermek kapcsolatot pozitív érzelmi kötődés, attitűd jellemezze az óvoda adjon lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse társas szükségleteit, önkifejező és önérvényesítő törekvéseit, gyakorolhassa a másság elfogadását a szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlása
Ezért olyan óvodai élet kívánatos, amely segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának fejlődését, ezen belül önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának szokás és norma rendszer megalapozását. Az iskolába lépő gyermek alkalmasságának feltétele a szociális érettsége is. Ennek alapja a gyermek önállósága, a megfelelő kapcsolatteremtő képessége, a csoportba való beilleszkedése, a társaival és az óvodával való együttmunkálkodása. A gyermek szociális magatartása az óvodai nevelés folyamatában, különböző tevékenységek végzése közben fejlődik, illetve fejleszthető. A HHH gyermekek megfelelő szakemberek közreműködését igénylik. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus viselkedése. A pedagógus beszédével, testbeszédével, a gyermek szeretetével, elfogadásával, a ráfigyeléssel megalapozza a gyermek önbecsülését, gyermektársai pozitív véleményalkotását vele kapcsolatban. A gyermek biztonságára építve az óvónő segítse elő, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre. Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülő földhöz való kötődés alapja A cigány/roma családokban a családtagok kapcsolatát nagyon erős érzelmi kötődés jellemzi. A kisgyermekek engedékeny, szeretetteli családi nevelése megkönnyíti óvodai nevelésüket. Az óvodába lépő gyermekek általában pozitív életszemléletű családokból, nagycsaládokból érkeznek. A gyermekközpontú hagyományos családi nevelés a legteljesebb mértékben megfelel az óvodai nevelés személyiségközpontú alapelveinek. Amennyiben az óvodapedagógus ugyancsak pozitív érzelmi beállítottságú, akkor könnyen kialakíthat szeretetteli kapcsolatot a gyermekekkel és a gyermekek által a családokkal Az értelmi fejlesztés, nyelvi nevelés megvalósítása: Az óvoda a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra építve biztosítja a gyermekeknek a változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül tapasztalatokat szerezhetnek a természeti és társadalmi környezetről. Az értelmi nevelés feladatai: egyrészt a gyermek spontán szerzett ismereteinek rendszerezése, bővítése; másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése.
176
A nyelvi fejlettség az alapja a megismerési folyamatok, a gondolkodás fejlődésének. A magyar nyelv, és cigány nyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása — helyes mintaadással — az óvodai nevelőtevékenység egészében kiemelt jelentőségű. A gyermek nyelvi fejlettségét környezete beszédkultúrája határozza meg. Az óvodai élet bőséges alkalmat kínál a nyelvi fejlesztésre beszélő környezettel, helyes mintaadással, szabály közvetítéssel. A közös játék, a tevékenységek közbeni kommunikáció, a mesék, versek, mondókák, nyelvi játékok tárháza kimeríthetetlen lehetőséget biztosít a magyar nyelv minél magasabb szintű elsajátítására. Általános képet kap az óvodapedagógus már a gyermek 3 éves korától a gyermek hallási és beszédészleléséről, szókincséről, verbális és beszédprodukciós készségéről, képességeiről, azok fejlettségéről. Az óvónő feladata, hogy a gyermekek életkorának, nyelvi fejlettségének, érdeklődésének megfelelő beszédhelyzeteket teremtsen. A gyermekre figyelő, jó beszédpéldát adó, jól artikuláló, választékosan beszélő környezet a gyermek nyelvi fejlődését pozitívan befolyásolja. Mivel a beszéd igen szorosan kapcsolódik a kommunikációhoz, így tágabb értelemben a szocializációhoz, a gondolkodáshoz, (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem kreativitás) valamint az önkifejezés fontos eszköze, ezért az anyanyelvi nevelésnél a szókincs bővítése, a sajátos nyelvi formák elsajátítása 6-7 éves korra fontos alapkövei az iskolára való felkészülésnek. A gyermek nyelvi szocializációja során nyelvi kódokat sajátít el, amelyek meghatározzák nyelvi tevékenységét, és ezáltal igazodik a körülötte lévő társadalmi—kulturális elvárásokhoz. A nyelvi viselkedés vizsgálata megmutatta, hogy a réteg specifikus nyelvi kód befolyásolja az iskolai teljesítményt. Azok vannak hátrányban, akik nem rendelkeznek a tanárok és az iskola középrétegbeli kódjával, s az által meghatározott kognitív stratégiával. Játék Alapvető feladatunk a szabadjáték, játszás örömének biztosítása, a játékeszközök és szabályok megismertetése a gyermekekkel. Felhasználjuk a tárgyi kultúra értékeit, a cigány játékokat. Egyéni érdeklődésüknek megfelelő játékeszközök biztosítása mellett, derűs, családias légkörben egyénileg vagy együttesen játszanak, melyhez otthoni élményeik felhasználása mellett az óvodai közös élmények a játéktartalom bővítését, fejlesztését szolgálja. Legyen lehetőségük kedvenc játékeszközükkel nyugodt körülmények közé elvonulni, kuckózni. Vers, mese Mivel az itt élő cigánycsaládok nem beszélik anyanyelvüket, így az ilyen jellegű oktatást nem igénylik. Szükséges az irodalmi kultúra értékeinek megismertetése, továbbörökítése, a tartalmakba az irodalmi értékek beépítése. Bari Károly: Az erdő anyja c. könyvéből, valamint a Romamécs I. Kedves Ház pedagógia alapján kerül beépítésre mese, vers, mondóka. Legyenek a cigánygyerekek büszkék kultúrájukra, kiemelkedő művész vagy politikus személyére. Nagyfokú szereplési vágyuk kielégítésére a drámajátékokat, dramatizálást (színjátszást) és a bábozást kiemelten támogatjuk. Biztosított számukra a beöltözésátváltozás lehetősége. Ének, zene, énekes játék Biztosítjuk a kultúrájukból eredő nagyfokú muzikalitáshoz az eszközöket: dob, bot, csörgődob, cintányér. A magnetofon, CD-lejátszó a csoportszobában lehetővé teszi tudásuk, készségeik gyakorlását. Fontos a cigánygyerekek zene iránti szeretetének elmélyítése, a ritmikus, szép testmozgás (tánclépések) gyakorlása, a kultúrájuk ápolása (dalok, mondókák). A kiemelkedő képességű gyermekekkel egyéni fejlesztés formájában történik a tehetséggondozás. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus vegye figyelembe a gyerekek kisebbségi hovatartozását.
177
Rajzolás, mintázás, kézimunka Feladatunk a vizuális nevelésben a sajátos szín- és formavilág megjelenésének segítése, támogatása a sokféle kifejezési eszköz által, a mindennapokban. Óvónői minta, modelladás, segítés, ösztönzés hatására fűzzenek, varrjanak, fessenek, mintázzanak, szőjenek, fonjanak s ismerjenek meg változatos technikákat. Legyenek büszkék élénk színes munkáikra, produktumaikra. Sor kerül kiállítások szervezésére, pályázati munkák beküldésére. Mozgás A gyermekek nagyfokú mozgásigényének kielégítéséhez kedvező az óvoda nagyméretű, füves fás, mozgásfejlesztő játékokkal teli udvara és a tornaszoba. Fontos a mozgás összerendezettségének alakítása, a nagymozgások és kismozgások fejlesztése a mozgáskoordináció miatt. Az óvodában biztosított tornafelszerelések felhasználásával szeressenek mozogni a gyerekek szabadon, zenére, egyedül és közösen. A mozgáshoz kötődő tevékenységek között szerepel a cigány tánckultúra megismertetése (tánclépések, táncelemek). A külső világ tevékeny megismerése A gyermekek tudása a praktikumon alapul, ezért lehetőséget kell biztosítanunk, hogy kötetlen formában bármikor számláljanak, kártyázzanak, kísérletezzenek, tegyenek felfedezéseket - s ezáltal fejlődjenek gondolkodási műveleteik. Megfelelő hely, idő és eszköz biztosítása mellett spontán és szervezett ismeret- és tapasztalatszerzésben az óvónő feladatai: a gyermekek élményanyagának megismerése, s az ezen alapuló igényeik kielégítése, tevékenység során minél több gyakorlati tapasztalathoz kell juttatni őket, minta-, modelladás; Munka jellegű tevékenységek E területen meghatározó a gyermekeknél az otthoni praktikus munkamegosztás (főzés, segítés az előkészületekben, kisebb testvér felügyelete, öltöztetése, ellátása). Utánzás alapján motiválás: önkiszolgálás mellett később mások ellátására, naposi munkára, felelősi munkára, kerti munkára ösztönzés. Fontos feladatunk igényszintjük növelése, különösen a tisztaság-ápoltság terén. A követendő és a közvetítő az óvónő. A munkafolyamatok szervezésében a fokozatosság és a rendszeresség elve érvényesüljön. A tevékenységekben megvalósuló tanulás A cigánygyermekek tanulási folyamata az utánzásra, modellkövetésre épül, melynek alapja az érzelmi kötődés. A folyamat szervezésénél biztosított a gyermek számára a választási lehetőség a tevékenységek között. A mikrocsoportos ill. egyéni foglalkoztatási forma hozzájárul a gyermek egyéni fejlődési, fejlesztési üteméhez ill. ehhez igazított. A többféle élmény-, ismeret-, tapasztalatszerzési lehetőség biztosított a tevékenységi központokban. A projektrendszerben a gyermek érdeklődése, irányultsága, sikerei meghatározóak. Elsődleges a közvetlen gyakorlati ismeret- és tapasztalatszerzés, fokozatosan juttatjuk el őket a képszerű, ill. verbális gondolkodás szintjére. 6 -7 éves korra a családdal való együttműködés folytán alakuljanak ki az iskolai élet megkezdéséhez szükséges képességek: a testi, lelki és szociális területen egyaránt. Minden gyermekről személyiségnaplót vezetünk, mérést folytatunk. Az óvodavezető negyedévenként, ill. havonta ellenőrzi a folyamatos, rendszeres naprakész naplóvezetést. A fenti gyerekek esetében a DIFER mérést végezzük, bemeneti-kimeneti mérés formájában (októberáprilis hónapokban).
178
A fejlesztés módjai, lehetőségei: Csoporton belül (óvónők) IPR program mikrocsoportos, egyéni foglakozás formájában
választási, döntési lehetőség biztosítása mellett az érdeklődési kör szerint - a csoportban rendelkezésre álló szakmai eszközök, játékeszközök, manipulációs eszközök segítségével
Csoporton kívül (fejlesztőpedagógus, pszichológus, logopédus) a szülő hozzájárulása alapján mikrocsoportos és egyéni fejlesztőfoglalkozás keretében, az óvodai élet zavarása nélkül kialakított eseti ill. napirendben Drámapedagógia, fejlesztő pedagógia módszereivel, foglalkoztatási eszközök biztosításával (rajzeszközök, szakmai eszközök, manipulációs eszközök, használati tárgyak, stb.)
Kapcsolatok és együttműködések Az óvoda és a család együttműködése Óvodai programunk, nevelési feladataink megvalósításának fontos feltétele a bizalomra épülő együttműködés a családdal. Ez a tény a cigánycsaládok esetén még hangsúlyosabb eltérő kultúrájuk, életmódjuk, életvitelük miatt. Az óvodapedagógusok maximálisan vegyék figyelembe ezt, és érvényesítsék az integrációs gyakorlatot, a segítségnyújtás mindig legyen családhoz mért. Mindenképpen a gyermekek személyiségfejlődését elősegítő együttműködés szükséges. E kapcsolatrendszerben legyen kezdeményező az óvoda. Legyen rendszeres a családlátogatás. Minden új gyereknél év elején, segítség, probléma esetén többször egy évben. Kiemelt a család bevonása az óvodai életbe ill. a családgondozás, szociális munka, ezt tekintjük alapnak feladat végrehajtásunk során. Az óvoda kapcsolatai A kapcsolatok kialakulásában és fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményező. A cigány gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása érdekében kiemelt kapcsolatot tartunk fönn a speciális, a családokat is segítő önkormányzati és egyéb társadalmi szervezetekkel. Különösen kiemelt számunkra A közoktatásról szóló törvény hátrányos megkülönböztetésről szóló rendeletei. Kerüljük a diszkrimináció, a pozitív diszkrimináció minden formáját, küzdünk az előítéletesség ellen úgy, hogy szakmai eredményeinkkel ismertetjük meg a szülőket, a város intézményit. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére A kisebbségi nevelésben részesülő gyermekekre is ugyanúgy vonatkoznak a helyi nevelési programban megfogalmazottak „fejlődés jellemzői az óvodáskor végére”. Kiemelt a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredménye: o a gyermekben alakuljon ki pozitív érzelmi viszony a kisebbség kultúrája iránt o életkorának és egyéni képességeinek megfelelően rendelkezzen olyan szókinccsel, amely lehetővé teszi, hogy a megszerzett ismereteket tudja elmondani, alkalmazni tudjon tájékozódni a beszéd és élethelyzetekben o ismerjen a kisebbség, az anyanemzet kultúrájából merített dalokat, meséket, verseket, mondókákat és játékokat o ismerkedjen meg a helyi kisebbségi szokások, hagyományok és tárgyi kultúra értékeivel, tanulja meg azok tiszteletét és megbecsülését.
179
XVIII. ESÉLYEGYENLŐSÉG - az egyenlő hozzáférés biztosítása Az esélyegyenlőség megvalósításának alapfeltétele a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatási és társadalmi integrációjának előmozdítása. Az alapdokumentumban meghatározott nevelési, fejlesztési tartalmak minden gyermek számára szükségesek. Az óvodai nevelés a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik. AZ INKLUZÍV PEDAGÓGIAI SZEMLÉLET ÉRVÉNYESÜLÉSE AZ ÓVODAI NEVELÉS FOLYAMATÁBAN ELVEK o A gyermekek alapvető joga, hogy sajátos szükségleteiknek, állapotuknak megfelelő segítséget kapjanak készségeik, képességeik kibontakoztatásához, személyiségük védelméhez, fejlesztéséhez. o Minden gyermek más, minden gyermeket a maga szintje és képességei szerint szükséges nevelni, fejleszteni. o Az inkluzív szemlélet az egyénre szabott pedagógiai gyakorlatban, folyamatos visszacsatolásban, nyomon követésben realizálódik. o Az inkluzív szemlélet gyakorlatban történő kifejeződése, és eszköze: a differenciálás. o A differenciálás segítségével a személyiség a maga útját bejárva képes fejlődni. o Az óvodában nevelkedő minden gyermek számára biztosított, hogy a maga módján, a maga ütemében, a maga képességei szerint a lehető leginkább tudjon kibontakozni. o A differenciálás érvényesül a célokban, a feladatokban, a munkaformákban, a módszerekben, az eszközökben, az elsajátítás idejében, tempójában. o A differenciálás megtervezésnek kiindulópontja a gyermekek játékának megfigyelése, amely által a legkönnyebben megismerhető személyisége, kapcsolatai, társas magatartása, verbális képességei, gondolkodása, ismeretei, mozgása, stb. o Az óvoda az inkluzív pedagógiai gyakorlat keretei között társadalmi, szociális, kulturális tényezőkből (és sajátos nevelési igényből) adódó integrációs gyakorlatot valósít meg. A kiemelt figyelmet igénylő gyermek: a)Különleges bánásmódot igénylő gyermek: a.a) Sajátos nevelési igényű gyermek, a.b) Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, a.c) Kiemelten tehetséges gyermek, b) Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek 18.1. Sajátos nevelési igényű gyermek Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem-vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. A sajátos nevelési igényből eredő, fejlesztéséhez a megfelelő végzettséggel, szakképzettséggel rendelkező Óvodánkban integráltan, a többi gyermekkel együtt történik az SNI gyermekek nevelése. Olyan környezet kialakítására törekszünk, amely a másságot elfogadja, a próbálkozásokat, eredményeket értékeli. Figyelembe vesszük a fogyatékosság jellegét, súlyosságát, terhelő állapotot. Ezen gyermekek esetében is törekedni kell a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására: a nevelés hatására a sérülés arányában az SNI gyermeknél is ki kell alakulnia az alkalmazkodó készségnek, az akaraterőnek, az
180
önállóságra törekvésnek, az együttműködésnek. Ennek érdekében a napirend során csak annyi segítséget kapjon a gyermek, hogy önállóan tudjon cselekedni. Az egész napos tevékenység a különleges gondozási igény kielégítését szolgálja csoportos, kiscsoportos vagy egyéni formában. Ennek érdekében sérülés specifikus módszerek, terápiák, technikák szakszerű megválasztása, alkalmazása szükséges. Törekedni kell arra, hogy a nem, vagy kevéssé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével bővüljenek a kompenzáció lehetőségei. A fejlesztés rövid távú céljait minden esetben a fejleszthetőséget tükröző gyógypedagógiai – orvosi – pszichológusi vizsgálat diagnózisára, javaslataira kell építenünk. Szorgalmazzuk, hogy a vizsgálat lehetőleg minél előbb történjen meg ezeknél a gyermekeknél. A kapott diagnózis alapján kezdhető meg a gyermek speciális óvodai fejlesztése. Fejlesztése érdekében biztosítjuk a szakembereket: logopédus, fejlesztő óvodapedagógus, gyógypedagógus. Az óvodapedagógusok és nevelést segítő alkalmazottak befogadó magatartása modellértékű a gyermekközösség és szülői közösség számára is. Az SNI gyermek fejlődésének nyomon követése és a vele folytatott fejlesztő tevékenységek az alábbiakban kerülnek dokumentálásra: o orvosi-szakértői bizottsági-gyógypedagógiai vizsgálatok eredményei, szakvéleményei, javaslatai o Fejlődési napló egyénre szóló fejlesztési terve o Logopédusi napló egyénre szóló fejlesztési terve Tartalmi követelmények: o gyermek adatai o állapota a foglalkozások kezdetekor o fejlesztés rövid távú terve o foglalkozások gyakorisága o szülő tájékoztatása o állapota a nevelési év végén Általános céljaink, alapelveink ELVEK o Elfogadó környezet biztosítása o Az elvárásoknak a súlyosság mértékéhez, valamint a gyermek fejlődési üteméhez való igazítása. o Annak belátása, hogy a gyermek kiemelkedő tevékenységre is képes lehet. o Kiemelt figyelmet kell fordítani az alkalmazkodó készség, akaraterő, önállóságra törekvés, együttműködő készségterén való segítségnyújtásra. o Csoportos, kiscsoportos, egyéni formában különböző technikák, terápiák alkalmazásával való segítségadás. o A kompenzációs lehetőségek körének bővítése a nem vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével. o A diagnózisra építő sokoldalú képességfejlesztés. o A fejlesztést csak komplex kivizsgálás után szabad megkezdeni, amennyiben részesült a gyermek korai fejlesztésben, a korai fejlesztésre kell építeni. o A sérült funkciók miatt biztosítani kell a folyamatos stimulációt és kondicionálást, a fejlesztés folyamatosságát, rendszerességét és a kiszámíthatóságát. o A pedagógus türelmes, nyugodt, érzelmi támaszt biztosító habitusa elengedhetetlen. o Az ismeretnyújtás fokozatainak kis lépésekben való lebontása, tervezése és végrehajtása. o Cselekvésbe ágyazott gondolkodás figyelembevétele. o Kellő idő, alkalom, vagyis a munkához való időtöbblet biztosítása.
181
o o o o o o o o o o o
Nagy mennyiségű változatos ingerek (taktilis, mozgásos, látási, hallási) biztosítása a tapasztalati és ismeretkör bővítése érdekében. Az alapmozgások kialakítása, fejlesztése. Szociális készségek fejlesztése. Az önkiszolgálás fejlesztése. A kognitív funkciók fejlesztése. Az adekvát játékhasználat elősegítése. A változatosság biztosítása (ugyanazon funkció változatos módon való gyakoroltatása). Tudatos önállóságra nevelés. Egyéni adottságokhoz alkalmazkodó bánásmód, differenciált fejlesztés. Az eltérő terhelhetőség figyelembevétele. A fejlesztés folyamata a szakemberek csoportmunkájával, a gyermekre vonatkozó tapasztalatok rendszeres megbeszélésével.
Sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzésinek megvalósítására törekszünk. A nevelés hatására a sérülés arányában ki kell alakulnia az alkalmazkodó készségnek, az akaraterőnek, önállóságra törekvésnek, együttműködésnek. Figyelünk arra, hogy a sajátos nevelési igényű gyermeket a nevelés, fejlesztés ne terhelje túl, fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg. A fejlesztés rövidtávú céljait minden esetben a fejleszthetőséget tükröző gyógypedagógiai - orvosi - pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira építünk. Az egyes fogyatékossági típusnak megfelelően más - más terület kap nagyobb hangsúlyt. A fejlesztés elemeit, felépítését a gyermekek fejlettségi szintje, fejlődési üteme alapján határozzuk meg. Mivel a fejlődés során a különböző funkciók fejlődését sok tényező befolyásolja, módosítja, keressük annak a lehetőségeit, hogy a fejlesztő foglalkozások mellett, a közösségben szervezett tevékenységekben és az óvodai csoportokban folyó szabad játékban, a különböző tevékenységi formákban a gyermekeknek minél több lehetőségük legyen a személyiségfejlődésre. Az óvodában folyó fejlesztő munka célja: A speciális nevelési szükségletű, 3-7 éves korú gyermekek ellátásának biztosítása, fejlesztés és gondozás az óvodai nevelés keretei között, a harmonikus személyiségfejlődés elősegítése érdekében. Az egyéni fejlődési különbségek és életkori sajátosságok miatt a fejlesztés egyéni és kiscsoportos (maximum 5 fő) formában történik, a gyermekek fejlődési ritmusához alkalmazkodó lépésekben, játékos formában. A gyógypedagógiai nevelési – fejlesztési folyamat irányítója és szervezője a gyógypedagógus, aki más szakemberekkel és a szülőkkel is szorosan együttműködik. o Az inkluzív, befogadó pedagógia kialakítására való törekvés, mely kihat a nevelési programra, eljárásokra, módszerekre, óvodapedagógus szemléletére. o Differenciálásra épülő nevelés, lényeges az ismeretek kiválasztása. o A különbözőség figyelembevételével az optimális terhelés biztosítása. o Kiemelt figyelmet fordítani az érzelmi, akarati és szociális képességek, készségek fejlesztésére. o A pedagógiai munkában érvényesüljön a tudatosság, az ismeretek egymásra építése, fokozatosság, kislépésben való haladás. o Az együttnevelés folyamatossága –fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, óvodapedagógusok, dajkák, külső szakemberek közreműködésével. o Építeni a szülők segítségére, amely elengedhetetlen a gyermek fejlesztésében, beilleszkedésében–támogató szülői közösség alakuljon ki az óvodán belül. o Befogadó gyermekközösség kialakítása. o Élmény dús tapasztalatok által és tevékenységeken keresztül a gyermekek személyisége a lehetőségekhez képest fejlődjön, és az iskolai életre éretté váljanak.
182
FELADATOK Az óvodai nevelőmunka során figyelemmel kell lennie arra, hogy: o a sérült kisgyermek harmonikus személyiségfejlődését az elfogadó, az eredményeket értékelő környezet segíti, o a gyermek iránti elvárást fogyatékosságának jellege, súlyosságának mértéke határozza meg, o terhelhetőségét biológiai állapota, esetleges társuló fogyatékossága, személyiségjegyei befolyásolják. o Együttműködik a szakemberekkel, a fejlesztőpedagógus, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. o Egyéni fejlesztési tervet készít, egy - egy nevelési helyzet problémamegoldásához alternatívákat keres. o Alkalmazkodik az eltérő képességekhez az eltérő viselkedéshez. o A kompenzációs lehetőségek körét bővíti a nem, vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével. o Annak felismerése, hogy a sajátos nevelési igényű kisgyermek egyes területeken kiemelkedő teljesítményre is képes. o A sérülés – specifikus módszereket, technikákat szakszerűen megválasztja és alkalmazza, a gyermek fejlődésének elemzése alapján – szükség esetén – eljárásait megváltoztatja. o Az egyéni szükségletekhez igazodóan speciális segédeszközöket használ, a segédeszközöket elfogadtatja, azok következetes használatára és megóvására nevel. o Rugalmas szervezeti keretek kialakítása a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni foglalkoztatásának megvalósulásához. o Az óvoda pedagógusai, dajkái és a szülők megfelelő tájékoztatása a sajátos nevelési igényű gyermekek befogadására. o A gyermekek nevelésében, fejlesztésében részt vevő szakemberek (óvodapedagógus, fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, pszichológus, szakszolgálatok, dajka, gyermekorvos, védőnő) rendszeresen működjenek együtt. o Az óvodapedagógusok, óvodavezető, fejlesztőpedagógus, logopédus, pszichológus, gyógypedagógus minden évben kétszer tartson közös megbeszélést a fejlesztés feladatairól, fejlődés eredményiről. Nevelési feladataink a gyermekek személyiségfejlesztésében: Az integrált nevelés folyamatában a prevenciós (megelőzés), a korrekciós (javítás, korrigálás), és a kompenzációs (a kiesett funkciók mással való segítése) nevelési feladatainkat sérülés specifikusan, egyénre szabottan határozzuk meg minden gyermeki tevékenységben. o A sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni szükségleteihez igazodó különleges gondozási feladatok ellátása. o A kommunikáció és elemi szociális viselkedés kialakítása, a viselkedésproblémák kezelése. o Fejlődésbeli elmaradások korrekciója, korai elemi készségek és kognitív funkciók kialakítása. o A sajátos nevelési igényű gyermekeket a nevelés, a fejlesztés ne terhelje túl, fejlesztésük a számukra megfelelő területen valósuljon meg. Az óvodapedagógus feladatai: o o o o
Feladata a rábízott gyerekek nevelése és fejlesztése, minden területre kiterjedően. Felelős a rábízott gyermekek szellemi és testi fejlődéséért, nevelőtevékenysége keretében gondoskodjon a gyermekek testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről. Az ismereteket sokoldalúan és tárgyilagosan közvetítse. Alapvető feladata a rábízott gyermek egyéni differenciált nevelése, a gyermekközösségek fejlesztése. Vegye figyelembe a gyermek egyéni képességeit, tehetségét, fejlődési ütemét. Feladata a tehetséggondozás, felzárkóztatás, a preventív nevelőmunka. A gyermek életkorának, fejlettségének figyelembevételével elsajátíttatja a közösségi együttműködés magatartási szabályait, törekszik azok betartására.
183
o o
o o o o o
Az érvényben lévő alapdokumentum előírásai, és ajánlásai szerint megfelelően felkészül a tervszerű nevelőmunkára. Alkalmazza a gyermekek tevékenységéhez szükséges szemléltető eszközöket, segédanyagokat. Ellátja a szakmai munkával kapcsolatos ügyviteli teendőket. Kapcsolatot tart a szülőkkel, pedagógiai és egészségügyi felvilágosító tevékenységével hozzájárul az óvodai és a családi nevelés egységének kialakításához. A gyermekek és a szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja. Részt vesz az óvoda szülői értekezletein, megszervezi és vezeti azt, a szükségleteknek megfelelően fogadóórát és nyílt napot tart. A szülőket folyamatosan érdemben tájékoztatja az óvodában folyó nevelőmunkáról, a kisgyermek fejlődéséről, a gyermekek egészségügyi állapotáról, magatartásáról, viselkedéséről, értelmi képességeinek fejlődéséről. Közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. A nevelés folyamatosságának biztosítása érdekében kapcsolatot tart az iskolai nevelőkkel. Támogatja az orvos, a védőnő, a gyermekjóléti szolgálat munkáját. Naprakészen vezeti a munkájához kapcsolódó adminisztrációs feladatokat. Feladatait a közoktatási törvényben meghatározottak szerint, az országos és helyi nevelési program alapján végzi.
A gyógypedagógus feladatai: o o o o o o o o o
A sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni fejlesztésében, differenciált foglalkoztatásában vesz részt. Gyógypedagógiai vizsgáló eljárásokkal feltárja a fejlődésben elmaradt készségek, és képességek rendszerét. A vizsgálati eredményeket gyógypedagógiai szempontból elemzi. Segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését. Egyéni fejlesztési tervet készít, melyben megjelöli a fejlesztőterápiás feladatokat, kiválasztja a legmegfelelőbb eljárásokat, megtervezi ezek időtartamát, szakaszait. Vezeti a fejlesztőterápiás foglalkozásokat, az eredményeket dokumentálja. Folyamatosan nyomon követi a gyermekek fejlődését. Konzultál más szakemberekkel, tanácsot ad a szülőknek, pedagógusoknak. Munkájával hozzájárul a problémás gyermekek eredményesebb neveléséhez. Szükség esetén azzal is foglalkozik, hogy a fogyatékos, sérült, akadályozott fejlődésű gyermek fejlesztését, élethelyzetét a legkedvezőbben befolyásolja a családban, és az óvodában.
Szakemberek együttműködése: Gyermekeink sikeres fejlődése érdekében széleskörű együttműködésre van szükség. o Óvodánkban dolgozó minden szakembernek ismernie kell a gyermekeket, és együtt kell tevékenykednünk a fejlődés elősegítése érdekében. o Kapcsolatot kell tartanunk az iskolával. Az iskolába lépés feltételeinek ismeretén túl, nyomom kell követnünk gyermekeink fejlődését, és iskolai előmenetelét. o Kapcsolatban állunk a Nevelési Tanácsadóval, és annak szakembereivel. o Együtt dolgozunk a faluban működő Családsegítő szolgálat szakembereivel is. Jelezzük egymás felé a problémákat, és közösen keressük a megoldásokat. o Községünk védőnőjével is együtt dolgozunk, hiszen a családokat csak ily módon áll módunkban megismerni, és segíteni. o Szükség esetén a gyermekorvos segítségét kérjük, és jelezzük felé a problémával küzdő gyermekeket. Habilitáció és rehabilitáció: Megelőzés és a fejlődési rendellenességek kezelése, fejlesztése. Óvodánk kiemelt feladatai közé tartozik. A korai fejlesztéssel a későbbi kudarcélményeket kívánjuk megelőzni. Ugyanakkor az elmaradt készségeket és képességeket is fejlesztjük.
184
Szülővel való kapcsolattartás: Minden szülővel személyes kapcsolat kialakítására törekszünk. Rendszeresen – napi, vagy heti szinten – tájékoztatást adunk a gyermekek fejlődéséről. Egyéni beszélgetésekre törekszünk, mely során a gyermekneveléssel kapcsolatos nézetek, a családi szokások, értékrendek megismerésére is lehetőség nyílik. Igyekszünk a szülők igényeit kielégíteni.
18.2. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. A tanulási zavar jellegzetes tünete, a figyelem zavarai, ami lehet nehezen rögzíthető figyelem éppúgy, mint letapadó. Előfordul, hogy a figyelem szelektáló funkciója nem működik megfelelően. Zavar keletkezhet az érzékelésben, ill. a motorikum területén, ami szintén tanulási nehézséghez vezet. A tanulási nehézségekből kialakulhatnak viselkedési rendellenességek, amelyek valójában stratégiák a kudarcok kezelésére (bohóckodó, nyafogó, szélsőséges érzelmi reakciót adó), de a gyermek testi tüneteket is produkálhat másodlagosan. A tanulási nehézséget általában több ok együttes hatása okozza. Hozzájárulhatnak társadalmi okok, káros szokások, (túl sok televízió nézés), de lehet genetikai háttere is. Az okok között szerepelhetnek lelki eredetűek is: traumák, önértékelési zavarok, szülőgyerek kapcsolatban fennálló, ill. más családi problémák, pedagógussal való konfliktus. Cél: A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdőgyermekek életkorukhoz és önmagukhoz mért fejlesztése gyermekcsoportban Feladataink: társas kapcsolataik kialakításának, magatartás szabályozási hiányosságaiknak csökkentése. A sajátos tendenciát mutató személyiség fejlődésük figyelembevételével, a közösségbe történő integrálásuk, fejlesztésük. A gyermekek teljesítménynek, magatartásának az átlag felé történő közelítése. Ezen okok következtében: o az idegrendszeri struktúrák érése lelassul, o egyes részterületein lemarad, o az egyes területek közötti kapcsolat nem alakul ki, vagy labilis marad, o hibás kapcsolatok jönnek létre. Az óvodapedagógus feladata: o Egyéni képességfejlesztés, rendszeres, tudatosan szervezett és tervezett kötetlen és kötelező tanulási helyzet létrehozása. o A sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális és értelmi érettség terén mutatkozó részképességbeli hiányosságok pótlása. A fejlesztőpedagógus feladata: o Hospitálás alkalmával megfigyeli a gyermeket különböző tevékenységei során. o A szűrések elvégzése után, konzultál az óvodapedagógusokkal, logopédussal, pszichológussal a feladatok pontos meghatározása érdekében. o A fejlesztés fő indikációja az életkor és a tünet súlyossága. o Az ismeret elsajátítás folyamatát gátló gyengébben fejlett, diszharmonikus működést mutató részképességek megerősítése. o A hatékony beépüléshez szükséges jártasságok, készségek kialakítása, ill. megerősítése. o Motiváció felkeltése, növelése. o A jó magatartás erősítése. o Az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklődésének, terhelhetőségének ismeretében.
185
o o
A gyermek alkalmazkodásának, kortárscsoportba való beilleszkedésének segítése. Együttműködés a családdal és a szakemberekkel.
A logopédus feladata: o o o o o o
Finommotorika fejlesztése, a nagymozgások harmonizálása, Fonémahallás fejlesztése, Helyes artikuláció kialakítása, Verbális figyelem és akusztikus emlékezet fejlesztése, Nyelvi képességek és gondolkodás fejlesztése, Beszéd és gondolkodás összhangjának kiépítése.
A fejlődés várható eredménye: o o o o o
Beilleszkednek a gyermek csoportba, a szokás szabály rendszert elfogadják, alkalmazkodnak hozzá Magatartásuk az átlag felé közelít Iskolaérettség mielőbbi elérése Az integrációt elősegítő gyermekcsoport kialakulása
18.3. A kiemelkedő képességű gyermekekkel való egyéni foglalkozás Tehetséggondozás A tehetség nagy kincs, ami felismerés után egyéni bánásmód alkalmazását követeli meg. A tehetség korai felismerése és speciális gondozása a kibontakozás és akadálytalan fejlődés legfontosabb feltétele. A korai felismerés nem feltétlenül a gyermek életkorára, hanem a tehetség megjelenésének időpontjára is vonatkozik. A tehetség az a veleszületett adottságokra épülő, sok gyakorlással, céltudatos fejlesztéssegítségével kibontakoztatott képesség, mely közben a gyermek egy, vagy több területen az átlagosat messze túlhaladó teljesítményeket tud létrehozni. (Harsányi 1988) Az óvodáskorban a tehetség reményígéret, hajlam. A tehetség felismerhető a gyermekek kreatív megnyilvánulásaiban, átlagon felüli kognitív képességeiben, átlagot meghaladó speciális képességeiben, feladat irántielkötelezettségében. Cél: A tehetségígéretes gyermek felismerése, fejlődésének elősegítése o Átlag feletti képességek felismerése és kibontakoztatása o Magas szintű kreativitás biztosítása o Feladatelkötelezettség tudatosítása o A tehetségígéretes gyermekek további gondozása óvodai programok keretében. o Az óvodáskori alapozó szakaszban óvodai programunkba beépítve a speciális képességek fejlődési lehetőségének biztosítása a játék elsődlegességének hangsúlyozásával. o Kötelességünk, hogy segítsük őket a továbbfejlődésben, tovább erősítsük erős oldalukat, fejlesszük gyenge területeiket, (melyek a fejlődését megnehezítik) o Olyan légkört alakítsunk ki a gyermekek körül, amely őket elfogadja, és személyiségüknek fejlődését segíti. Szeretetteljes légkörben képességeink felfokozódnak. Szeretetnyelveink: minőségi idő, elismerő szavak, ajándékozás, testbeszéd, testi érintés, szívességek. ALAPELVEK o o o
A család mentalitását tiszteletben tartva segítjük a gyermek egészséges testi, lelki, szellemi fejlődését. Érvényt szerzünk a gyermeki jogoknak Az óvónő egész nevelőmunkáját áthatja a gyermekek egyéni különbségének tiszteletben tartása, a szereteten, őszinte érdeklődésen, másság elfogadásán alapuló magatartás, a nagyfokú tolerancia.
186
o o
A helyi környezet értékeinek megtartása, hagyományainak ápolása. Minden gyermeket megillet a differenciált egyéni bánásmód, amely szükséges a személyes, bensőséges kapcsolat kialakításához, ezáltal egyenlő esélyeket biztosít a gyermek számára a fejlődéshez.
Tehetséggondozás alapelvei: o o o o
az óvoda és a család kölcsönös kapcsolatának elve az egyéni különbségekre való odafigyelés, az egyéniség tiszteletben tartásának elve folyamatosan segíteni a kíváncsiság kielégítését, gazdagítását, erőltetés, presszionálás nélkül vegyék figyelembe a helyi értékeket, szokásokat, hagyományokat a munka során.
Feladataink: Megfelelő környezeti feltételek megteremtése, derűs, nyugodt inkluzív óvodai légkör biztosítása. o A fejlődés feltételeinek biztosítása (eszköz, anyag, hely, idő), speciális szükségletek kielégítése o Biztatás, támogatás, tevékenységek biztosítása. o Intellektusuk és kreativitásuk ösztönzése, különbözőségek elfogadása A tehetség és megjelenési formájának felismerése: o Intellektuális képességekben (szókincs, emlékezet, gondolkodás, kreativitás) o Speciális képességekben (zenei, ábrázoló, matematikai, pszichomotoros, szociális) o Viselkedés jegyekben (intenzív érdeklődés, erős akarat, energikusság, érzékenység) A szülő segítése gyermeke nevelésében A gyermekek megfelelő iskolaválasztásának segítése o
Megvalósulás folyamata o o o o
Differenciált feladatátadással egyéni, páros és mikrocsoportos foglalkoztatási formában az egyéni képességek fejlesztése Kiemelkedő képességű gyermekek számára fejlesztési terv készítése, a tehetséges gyermek „erős oldalainak” megerősítése, a fejlesztési eredmények rendszeres értékelése Pozitív értékeléssel (óvodapedagógus, gyermek, szülő) sikerélmény biztosítása Képességeiknek megfelelő nevelési időn kívüli foglalkozásokra történő irányítás
Óvodapedagógus feladatai: o Felismerni a gyermekek tehetségében rejlő lehetőségeket o Megfelelő helyet, időt, eszközt biztosítani a tehetség kibontakoztatására o Hagyjuk szabadon szárnyalni a gyermekek kreativitását, alkotó fantáziáját o A produktumokat a megfelelő helyen mutassuk be o Differenciált feladatátadással egyéni, páros és mikro csoportos foglalkoztatási formában az egyéni képességek fejlesztése. o Kiemelkedő képességű gyermekek számára fejlesztési terv készítése, a tehetséges gyermek „erős oldalainak” megerősítése, a fejlesztési eredmények rendszeres értékelése. o Pozitív értékeléssel (óvodapedagógus, gyermek, szülő) sikerélmény biztosítása. Feladata: 1. Átlag feletti képességek fejlesztése az óvodás gyermeknél o Elvont gondolkodás, verbális és számgondolkodás alakítása o Jó memória és beszédkészség fejlesztése o Gyors, pontos, szelektív információfeldolgozás segítése o Speciális képességek (zenei hallás, ábrázolóképesség, pszicho motoros koordináció, matematikai képességek stb.) fejlesztése
187
o Alkalmazkodó képesség javítása 2. Kreativitás területén o Nyitottság, felfedezés élményének biztosítása új tapasztalatok nyújtásával o Rugalmas és eredeti gondolkodásra késztetés o Fogékonyság az újra, különös tevékenységekre, alkotásokra, gondolatokra o Kíváncsiságra épülő gondolkodás, cselekvés segítése 3. Feladatelkötelezettség o Kitartásra, állhatatosságra nevelés o Önbizalom, én erő, hit saját képességében, hogy fontos dolgot tud létrehozni – mindezen tulajdonságok erősítése o Elmélyült érdeklődés, lelkesedés képességének fejlesztése A nevelőmunkát segítők feladatai az óvodapedagógussal együttműködve: Teremrendezés, eszköz előkészítés, tevékenység után a helység visszarendezése A tehetségfejlesztésben többféle módszer és módszerek kombinációi alkalmazhatóak: 1. Gyorsítás, léptetés: a tehetséges gyermek az óvodából hamarabb kerül iskolába. Ennek feltétele, hogy a gyermek fizikailag, szociálisan is érett legyen arra, hogy idősebbek között legyen. 2. Elkülönítés: külön fejlesztőcsoportok a tehetséges gyermekeknek. Pl. művészeti, zenei, nyelvcsoport. 3. Gazdagítás, dúsítás: a normál óvodai munka mellett személyre szóló fejlesztést kap a gyermek. Ez a módszer a legmegfelelőbb a személyiségfejlődés szempontjából. o Fontos, hogy a tehetséges óvodás elsősorban gyermek! Lételeme a játék, neki is szüksége van pihenésre. o Szükség szerint segítjük a szülőt abban, hogy megfelelő intézményt (Pl. tehetséggondozó iskola) válasszon gyermekének, ezért a Nevelési Tanácsadó vizsgálatát kérjük. A várható eredménye o A gyermek igényli kiemelkedő képességeinek fejlesztését, azt örömmel éli meg, belső motivációja a fejlődés o Megtalálja kiemelkedő képességének megfelelő tevékenységet o Képes önálló, látványos és színvonalas produktumok létrehozására 18.4. hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek differenciált fejlesztése, fejlődésének elősegítése ELVEK o Az óvoda kiemelt figyelemmel van a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekek iránt, szorgalmazza, hogy rendszeresen járjanak óvodába, ahol szükségleteik kielégítése, gondozásuk biztosítottá válik. o Az óvoda céljának tekinti a hátrányok csökkentését, a leszakadás megelőzését. o Tevékenységével az esélyegyenlőség elvének érvényesítését szolgálja. o Enyhíti, fékezi a társadalmi különbségek mechanikus leképeződését, átörökítését. o Az óvoda megkülönbözteti az eltérő jellegű hátrányokat a hátrányokból adódó tünete csökkentése legmegfelelőbb módszereinek megválasztásához. Célunk: A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztésének megvalósítása, az esélyegyenlőség biztosítása. A közösségbe való beilleszkedés segítése. A családi háttérből származó kulturális és szociális hátrányok csökkentése, a lemaradások folyamatos kompenzálása. Bátorító nevelés az emberi kapcsolatok kialakításában. Felelősségérzet, feladattudat kialakítása a gyermekekben.
188
A fejlesztés célja, hogy a gyermek életkorának megfelelő tudásszinttel rendelkezzék, és adott közösségen belül, saját fejlődési ütemében a korosztályával együtt tudjon haladni tovább. A kiegyenlítést, pótlást, felzárkóztatást, az alacsony szintről indulók fejlesztését szolgálja óvodai munkánk, mivel meg kell előznünk a hátrányos helyzet kialakulását. Részképesség-gyengeség korai felismerése és befolyásolása, hogy megelőzzük, vagy enyhítsük a tanulási és magatartási zavarokat. Az iskolai tanulás előfeltételeinek megteremtése és a szükséges képességek kialakítása, megerősítése. A pedagógiai munka kiemelt területei o Egyéni képességfejlesztés, mely mindig az egyes gyermek aktuális fejlettségéhez igazodik. o A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztésének megvalósítása, az esélyegyenlőség biztosítása. Sajátos nevelési igényű gyermekek, részképesség problémával küzdőgyermekek részére egyénre szabott fejlesztő programot dolgozunk ki. A célokból adódó feladatok: o o o o o o o o o
A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek szocializációjának segítése HHH gyerekek be óvodáztatásának segítése Jó kapcsolat kialakítása a szülőkkel, hogy kellő bizalom alakulhasson ki az együttneveléshez. A gyerekek testi, lelki, szellemi szükségleteinek kielégítése. Bátorító nevelés megjelenése az emberi kapcsolatokban. Kölcsönös tiszteleten, feltétel nélküli szereteten alapuló kapcsolat kialakítása. A részépesség-gyengeségek korai felismerése, ezek korrekciója. Az eltérő irányba történő fejlődés okainak megkeresése, kiküszöbölése a szülők segítségével. Az iskolai tanulás feltételeinek megteremtése az ehhez szükséges képességek kialakításával, megerősítésével.
Szociokulturális hátrány A pedagógiai tapintat elemeinek érvényesítése a gyakorlatban: o A gyermek és a szülőméltóságának tiszteletben tartása. o A családtagok elfogadása, és feléjük szakmai alázattal való közeledés. o Figyelmes, tiszteletteljes, szakmailag kifogástalan színvonalú segítség, o A gyermek érdekeinek szem előtt tartása. o A szülői problémák jelzésének figyelembevétele. o Toleranciával, empatikus magatartással partnerkapcsolat kialakítására törekvés a szülőkkel. o A kisgyermek megnyerése az együttműködés érdekében. o Személyes kapcsolatban, a gyermekhez igazított feladattal a kitartás növelése. o A beilleszkedés fokozott előkészítése. o A kisgyermek leválási nehézségének megértéssel történő elfogadása. o A gyermekek kötődésének érdekében nagymértékű nyitottság közvetítése. o Segítségkérés a gyermektől, a segítségnyújtás jól eső érzésének kifejezése. o Lehetőségteremtés arra, hogy gyermekek alkothassanak szabályokat, a szabályok betartásának pozitív értékelése. o Nevelési módszertani kultúra fejlesztése
Ingerszegény környezet o o o
A gyermek megismerése, annak megfigyelése, hogy a gyermek mely ingereket, milyen módon és milyen mértékben képes felfogni. Az ingerkörnyezet egyes gyermekhez történő igazítása, a gyermekre gyakorolt hatásának nyomon követése, szükség esetén az ingerkörnyezet további alakítása. A gyermek számára legmegfelelőbb, legeredményesebb, egyéni és életkori sajátosságaihoz illeszkedő elfogadó, barátságos kulcsingerek kialakítása, gazdagítása.
189
o o o o o o
Gazdag, stimuláló ingerek alkalmazása az óvoda épületén belül (változatos színek, textúrák, gyerekek által készített rajzok, élményképek). Változatos helyek biztosítása a kisgyerek számára, hogy ugyanazt a tapasztalatot, ismeretet többféle helyzetben, módon, formában, színben, helyen szerezhesse meg. Személyes helyek biztosítása, amely lehetővé teszi la gyermekek számára, hogy kizárólag a sajátjuknak érezhessék, és territoriális viselkedésüket gyakorolhassák. A gyermekek megismertetése a természet csodáival, a környezettudatos viselkedés megalapozása. A teljes személyiség fejlődésének elősegítése. A nevelési módszertani kultúra fejlesztése.
Érzelmi labilitás, elhanyagolt bánásmód o Életkortól függetlenül ölbeli játékokat kezdeményezése a gyermekekkel. o Amennyire csak lehetséges, a család és az óvoda által nyújtott minta közötti eltérés csökkentése. o Amennyiben szükség van rá, javaslat megfogalmazása családterápiára, egyéni pszichoterápiára. o A gyermekek érzelmi állapotainak követése, empatikus kapcsolatra, önvizsgálatra, személyre szabott útkeresésre ösztönzése. o A nevelő, fejlesztőmunka során törekvés arra, hogy a közös élmények örömét, érzelmi többletét a gyerekek átérezzék. o Az elfogadás érzésének erősítése, a kötődő-szeretetképesség növelése. o Minden kisgyerek számára a legoptimálisabb fejlődést biztosító érzelmi légkör, stabil személyes kapcsolat megteremtése, amely az óvodai életükhöz szükséges. o A teljesítőképességüket meg nem haladó elvárások támasztása a gyermekek felé. o A tevékenységformák közül az egyes kisgyerek számára a megfelelőbb kiválasztása, ennek alapján teljesítményének értékelése, ezáltal a kompetenciaélmény növelése. o A kisgyerekek igényeinek megfelelőlelki törődés, biztatás, megerősítés nyújtása minden gyermeknek. o Az óvoda valamennyi alkalmazottjával együtt az érzelmi biztonság megteremtése a gyermekek számára o A saját nevelés-módszertani kultúra fejlesztése. A fejlesztés formái: o o o
Az óvodapedagógiában használatos módszer és eszközrendszer minden gyerekre kiterjedő alkalmazása Homogén fejlesztő kiscsoportokban való gyakorlás Egyéni terápia
Szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztése, fejlődésének segítése az óvodában A gyermek családi körülményeiből, születési adottságaiból eredő hátrányainak leküzdését, az esélyegyenlőség minél nagyobb mérvű megvalósítását sokféle szociális, és nevelési feladat megoldásával kell segíteni. Tájékozódás, információszerzés a gyermek fejlődését befolyásoló tényezőkről: o a gyermek születési körülményeiről, csecsemőkori neveléséről, óvodakészültségéről o a család lakás- és életkörülményeiről o a család és az óvoda kapcsolatáról o a gyermek adottságairól, egészségi állapotáról (testi, mentális) o az intézményes nevelésbe való beszoktatás tapasztalatairól
190
A hátrányos helyzet kezelésének színterei: o nyugodt, derűs légkörben zajló szabad játék (gyakorló, konstruáló és szerepjáték) o a gyermek spontán érdeklődésére építő kötetlen és kötött óvodai foglalkozások a csoportszobában és a szabadban o a gyermek egyéni szükségletét kielégítő, a napirendben rugalmasan szervezett étkezések o kiegyensúlyozott, nyugodt légkörű pihenőidő o logopédiai és fejlesztőfoglalkozások o kirándulások, gyermekszínházi előadások o óvodai ünnepek. Óvodánkban az integrált nevelés következő feltételeinek kialakítását céloztuk meg: o Fejlesztő, stimuláló óvodai környezet kialakítása o A differenciálást segítő módszerek, eszközök, eljárások megismerése, alkalmazása a nevelő munkában o Az óvónő az egyes gyerekre koncentrál, egyéni bánásmódot alkalmaz o A gyerekek közötti különbséget természetesnek veszi, a gyermek ismeretében választja meg módszereit o A gyermek érdeklődésére épít, motivál o Segíti a gyermek önállóságának fejlődését o A gyerekek személyiségfejlődését elsősorban játékkal, mozgással, sokféle tevékenységi, tapasztalatszerzési lehetőség biztosításával segíti o Az együttnevelés szervezeti kereteinek kialakítása /játékba épített egyéni fejlesztés, folyamatos életszervezés, párhuzamos tevékenység szervezés/ o A hátrányos helyzetű gyerekek számára szükség szerint biztosítjuk a csoporton kívüli fejlesztő foglalkozásokat, amelyet speciális végzettségű szakemberek végeznek /fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, logopédus, pszichológus o Az óvodában fejlesztő team segíti az óvodapedagógusok munkáját o A gyerekek fejlesztése egyéni fejlesztési terv szerint történik o A gyerekek fejlődését kidolgozott méréssel követjük, a fejlődési dossziéban rögzítve o A gyerekek számára az óvoda-iskola közötti átmenetet az iskolai pedagógusokkal történő rendszeres esetmegbeszélésekkel segítjük (az intézményközi munkacsoport keretében) o A szülőkkel való kapcsolattartás új formáival a hátrányos helyzetű gyerekek szüleit is jobban be kívánjuk vonni az óvoda életében 18.5. A romák integrációja Célok Multikulturális szemlélet kialakítása, a multikulturális óvodai nevelés alapjainak megteremtése: o o o o o o o
Minden óvodás gyermek fejlesztésének az alapja a gyermek személyiségállapotának megismerése. A személyiségfejlesztéséhez az első interakciós tér, a szülői ház nevelési szokásainak, elvárásainak megismerése, és a vele való kapcsolat kiépítése, a nevelői hatások együttes hatásának kifejtése érdekében. Minden óvodás gyermeknek egyenlő esélyt kell kapnia képességeinek maximális szintű fejlesztéséhez. Az óvodapedagógusok a multikulturális társadalom értékközvetítőiként szükséges hogy betöltsék nevelői hivatásukat. Az óvodának aktív szerepet kell vállalnia pedagógiai közvetlen és közvetett környezetében mindenfajta elnyomás megszüntetésében. Az óvodapedagógusoknak fel kell készülniük arra, hogy minden egyes óvodás gyermeket hatékonyan segítsenek hozzá a kompetenciatartalmakhoz. A felkészülésnek arra a területre is ki kell térnie, hogy a hatékonyságot azoknál a gyerekeknél is el kell érni, akiknek a kultúrája megegyezik a sajátjával, de azoknál is, akiknél különbözik.
191
o o
Szükséges, hogy az óvodapedagógusok megismerkedjenek a sajátos roma hagyományokkal, szokásokkal, hogy megértsék A roma családok sajátos világát, az ott felnövő gyerekeket érő eltérő szociális hatásokat és ezek kapcsolatát a viselkedésükkel.
Elvek Humanizmus: o A közvetlen pedagógiai környezet, az óvodapedagógusok és az óvoda alkalmazotti köre, érzékenyen, nyitottan közeledik a roma családok gondjai, problémái felé. o A méltóság, tisztelet kifejezése szempontjából nem teszünk különbséget gyerek és gyerek között. Veleszületett méltóság és egyéni autonómia tisztelete: o A roma gyerekek roma mivoltának elismerése, megbecsülése. o Egyenlő emberi méltóság kifejezésére törekszünk. o A gyerekek értékességét egyediségükben, individualitásukban keressük. o Az egyéni bánásmód elvének érvényesítését velük kapcsolatban is kötelezőnek tekintjük. o Az emberi értékességüket elismerjük és fejlesztjük. A kirekesztés, az előítéletes kiszorítottság megszüntetése: o Az óvodai nevelés túlmutat az anyag centrikusságon, és a gyerek centrikusságot helyezi a középpontba, oly módon, hogy a gyerek szükségleteiből indul ki. o Az óvodai nevelés nem várja el a roma gyerekektől, hogy ők illeszkedjenek, alkalmazkodjanak a cél- és feladatrendszerünkhöz. Olyan célokat és feladatokat határoztunk meg, amelyek a roma gyerekek számára is teljesíthetők. o A kimunkált cél- és feladatrendszerünk a pedagógiai stratégiánk részét képezi, melynek megnyilvánulási formája a pedagógiai innováció, ezen belül a pedagógiai fejlesztés. o A roma kultúra nem romákkal történő megismertetésével csökkenteni kívánjuk a roma gyerekek testi, lelki, szociális előítéletekből származó kirekesztettség-érzését. A társadalomba való teljes körű és hatékony befogadás és részvétel: o Az alapelv érvényesítésére az óvodai nevelés komplex folyamatán belül kerül sor, ahol a „minden gyerek más” elve élő pedagógiai gyakorlat. „Az inkluzív pedagógia az, ami valódi alapját képezi annak a fajta együttélésnek, amelyben nem kisebbségekről és nem többségekről van szó, hanem emberekről, gyerekekről.” (Bakonyi Anna) A másság tisztelete: o A másság csak a normativitással együtt értelmezhető. Esélyegyenlőség: o Nem gondoljuk, hogy ugyanolyan tudástartalmat ugyanolyan módon kellene közvetítenünk minden roma gyereknek. Az óvodai nevelés tevékenységrendszere lehetőséget teremt ahhoz, hogy egyénre szabottan történjen a nevelési területek tartalmi feldolgozása és a tapasztalati úton történő élményszerzés lehetőségeinek megszervezése. o Azt viszont gondoljuk, hogy a tudástartalmakhoz való hozzájutás esélyét minden roma kisgyerek számára biztosítanunk kell o A roma gyerek személyiségét is tisztelet, szeretet, megbecsülés és elfogadás övezi o Az óvodai élet során számukra is biztosítjuk az óvó-védő, nevelő, személyiségfejlesztő funkciók érvényesülését o A megfogalmazott alapelveink érvényesítése rájuk nézve is kötelességünk o Az esélyeik javítása érdekében nem élünk a pozitív diszkrimináció lehetőségével, helyette a sajátos szükségleteik kielégítését érezzük magunkra nézve kötelezőnek. o Pedagógiai munkánk hatékony végzése során az egyenlőtlenségek felszámolására törekszünk. A gyermekek fejlődésben lévő készségeinek tiszteletben tartása: o A fejlődő személyiség fejlesztése mély pedagógiai alázatot, tapintatot, állhatatosságot, pedagógiai, pszichológiai felkészültséget; pedagógiai optimizmust igényel. o A lassabban fejlődő gyerekek más érési szintet mutatnak. Tudásukat, attitűdjüket, képességeiket saját kereteiken belül megfelelő szintre emeljük. o Minden gyerek másként eredményes az egyéni haladásban.
192
A tudáshoz való jog o A romák többsége nem tud élni a tudáshoz való jogával, nagy részük képzetlen és munkanélküli. o Az elvek megfogalmazásán túl, a roma gyerekeket a tudáshoz, mint a kompetencia egyik összetevőjéhez kívánjuk juttatni. Ebben a funkcióban látjuk a képzetlenség, a munkanélküliség spiráljának a megszakítását, valamint a társadalmi eredetű hátrányok transzformálhatóságának a leküzdését. Az óvodai nevelés tevékenységrendszere olyan tudástartalmakból áll, amelyek felszámolják a nem kompatibilis előzetes ismereteket, új ismereteket emelnek be a nevelési-oktatási folyamatba, konvertálhatók az iskolai oktató munkába. Feladatok o A védőnőkkel való intenzívebb kapcsolat kiépítése: a védőnővel kapcsolatos bizalmas, együttműködési tapasztalatok felhasználása kapcsolatteremtésben. o Az óvodapedagógus és a szülők közötti kommunikáció fejlesztése: tervezett, tudatos, kezdeményező kommunikáció megvalósítása. o A kapcsolat felvétele és kialakítása során szükséges figyelembe venni a cigány családok kommunikációs jellemzőit, gyermeknevelési szokásait, és nevelési jellemzőit. o Az előítélet-mentes pedagógiai környezet kialakítása o A képességfejlesztő tevékenység differenciált tervezése, szervezése során lehetővé kell tenni a cigánygyermekek gondolataikat oly módon, fogalmazhatják meg, ahogyan számukra az leginkább kifejező, akár saját nyelvükön is. o A művészeti tevékenységekben tág teret kell engedni kreativitásuknak, sajátos élményeik kifejeződésének. A családi nevelési környezet, és az óvodai pedagógiai környezet közös o családok felé. Viselkedésmodifikáció alkalmazása: o A gyermekek sajátosságai közül a jó elemek kiemelése, ezen elemek terén elért eredményeiket, sikereik felhasználása a kevésbé sikeres területek fejlesztésében. o Érzelmeik mozgósítása, melynek leghatékonyabb eszköze a társak előtti pozitív megerősítés. o Helyes viselkedésmintákat kell kialakítanunk a kudarc, az ellenvélemény, a bírálat elviselésére, szem előtt tartva, hogy rendkívül nehezen viselik a megszégyenülést. 18.6. Migrációs populáció integrációja A nem magyar állampolgárságú gyerekek óvodai jelenlétének eddigi jellemzői, a beiskolázási migrációs tendenciák. Eddig elért tapasztalatok, eredmények, akadályozó tényezők megfogalmazása. (Minden óvodának saját magának szükséges megfogalmazni. A helyzetelemzés alapján határozhatók meg a konkrét feladatok.) Célok: A multikulturális nevelés megvalósítása: o A sokszínű, sokféle kulturális háttérrel rendelkező társadalomban megfogalmazódó eltérő igények, szükségletek, a plurális értékek figyelembe vétele. o A különböző gondolkodásmódok értékként való elfogadása, a másság természetes elfogadása. o Nyitottság az inkluzivitás, az innováció, a szakértelem és a továbbképzés, továbblépés iránt. o A bevándorló gyerekek nyelvi és kulturális integrációja o Az integráció oly módon történő megvalósítása, hogy a bevándorló gyerekek saját csoportjukhoz való csoportidentitását meghagyjuk, és tiszteletben tartjuk. Az integráció lehetőséget nyújt o a bevándorló gyerekek akkulturációjának megakadályozására, azaz a teljes nyelvi és kulturális beolvadására a többségi társadalomba. o A bevándorló gyerekek integrálása nem járhat a saját nyelvük és kultúrájuk sérelmével. o A befogadó ország nyelvének elsajátítása o Az óvodai nevelés változatos tevékenységformáinak felkínálásával, a felnőtt beszédpéldájával a magyar nyelv értékeinek közvetítése a migráns gyerekek számára.
193
o o o o o
A nyelvelsajátítás vonatkozásában is érvényesíteni szükséges a differenciálást, az egyéni képességek fejlesztését. A befogadó ország értékeihez való pozitív kötődés kialakítása A kompetencia alapú óvodai programcsomag tevékenységeivel, a művészetek eszközeivel a magyar óvodapedagógia értékeinek, és a magyar kulturkincs értékeinek közvetítése saját élményű tapasztalatszerzéssel, mozgósítva a gyermekek érzelmeit. Nyitott és megértő viselkedés kialakítása a más ajkúak nyelve és kultúrája iránt Az óvodai dolgozóinak természetes és nyitott viselkedésével érhető el a más ajkú gyermekekkel történő humán viselkedés-komplexum kialakulása.
Elvek: Veleszületett méltóság: o Egyenlő emberi méltóság kifejezése. Kifejezzük irányukba emberi rangjukat, megbecsülésünket és elismerésünket. Értékességüket egyediségükben, individualitásukban keressük, megismerjük, elismerjük, fejlesztjük. Kirekesztés, az előítéletes kiszorítottság megszüntetése: o Az óvodai nevelés túlmutat az anyag centrikusságon, és a gyerek centrikusságot helyezi a középpontba, oly módon, hogy a gyerek szükségleteiből indul ki. o Az óvodai nevelés nem várja el a bevándorló gyerekektől, hogy ők illeszkedjenek, alkalmazkodjanak a cél- és feladatrendszerünkhöz. o Olyan célokat és feladatokat határoztunk meg, amelyek kellő segítséggel, megtámogatottsággal és egyénre tervezett fejlesztő munkával a bevándorló gyerekek számára is teljesíthetők. o A kimunkált cél- és feladatrendszerünk a pedagógiai stratégiánk részét képezi, melynek megnyilvánulási formája a pedagógiai innováció, ezen belül a pedagógiai fejlesztés. o A nem magyar kultúrák megismertetésével csökkenteni kívánjuk a bevándorló gyerekek testi, lelki, szociális előítéletekből származó kirekesztettség érzését. A neveléshez való hozzáférés: o Egyéni magyar célnyelvi fejlesztő foglalkozások kidolgozása (ahol a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvei kiadásáról szóló 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet alapján szervezik meg az óvodai munkát) o A befogadó ország gyermekeit megillető jogok garantálása a bevándorló gyerekek számára o A gyerekek nyelvi, kulturális háttere, családi és intézményes nevelési előzménye, ha már jártak óvodába, akkor a korábbi óvodai szocializációs szintje, valamint ezek személyiségükre gyakorolt együttes hatása más-más kiindulási alapot nyújt. Ami azonos, az a fejlesztésük kötelezősége. Multikulturális szemlélet: o Értékként kezeljük a gyerekek állampolgársága, anyanyelve közötti különbségeket. o A kultúra őrzését, átörökítését egyetemes emberi jognak tekintjük. Adaptivitás és komprehenzivitás o A befogadásra kerülő kisgyerekek tapasztalati világa, élményanyaga, tudásszintje, képessége is természetes módon eltér a magyar anyanyelvű társaiktól. Mindezek megismerésére az óvodapedagógusnak nagy hangsúlyt kell fektetnie. A különböző időpontokban óvodába kerülő gyermekek beilleszkedését a csoport kohéziós rendszerének erősítésével szükséges segíteni. Feladatok: Tartalmi integráció: az óvodapedagógus a nevelési folyamat során, a tevékenységek megszervezéskor a csoportjába járó gyerekek célországáról olyan tudáselemeket (hagyomány, zene, szokások stb.) közvetítsen, amelyeket a magyar anyanyelvű gyerekek is megértenek, és kötni tudnak a már meglévő magyar vonatkozású ismereteikhez. o Az előítéletek felszínre törésének kompenzálása differenciált feladatadással, változatos csoportformák alkalmazásával (homogén csoport, heterogén csoport, adott feladatra összeállt csoport stb.) a csoportközi kapcsolatokat fejlesztésével, a csoportkohézió növelésével. o
194
o o o o o
Az egyenlőség pedagógiájának megvalósítása: minden gyermek érezze: fontos számunkra, kíváncsiak vagyunk az élményeire, a kérdéseire. A hagyományokhoz való kötődés feltételeinek megteremtése. A különböző szokások, rítusok színesítik, gazdagítják a magyar szokások, rítusok körét. Oldott, feszültségmentes beszélő környezet megteremtése, ingerek közvetítése, amely növeli a nem magyar ajkú gyerekek beszédbátorságát és fejleszti nyelvi kifejezőkészségüket, verbális és nem verbális képességeiket. Az óvodapedagógus dolgozza ki csoportjában a multikulturális szempontból kibővült tapasztalatszerzési lehetőségeket, ismeretek megértési, elmélyítési, feldolgozási, ellenőrzési, értékelési folyamatát. A gyermekek befogadásának és beilleszkedésének pedagógiáját az óvodapedagógus kiterjeszti a családra, szükség esetén bevonja a családsegítés, gyermekvédelem, szakszolgálatok képviselőit.
195
Célunk
XIX. Az óvoda kapcsolatrendszere Feladataink Tartalom Közvetlen partnereink Közvetett partnereink
A közvetlen és közvetett o Az elvárások, igények o Gyermek partnerek folyamatos o Szülő – család igényeinek és elvárásainak való figyelemmel kísérése (mérés, o Intézmény dolgozói megfelelés értékelés) o Fenntartó o A változások nyomon o Általános iskola követése o Szűrővizsgálatokat ellátó o Jó munkakapcsolat szakemberek kialakítása és fenntartása o Óvodai étkezést ellátó o Folyamatos vállalkozó kapcsolattartás o Információcsere o Konzultáció o Közös programok szervezése o Nyitott óvoda o Segítségnyújtás a családok sajátosságainak figyelembe vételével
196
o Pedagógiai Szakszolgálatok o Pedagógiai Szakmai Szolgáltatók o Művelődési intézmények
19.1. Óvoda és gyermek Célunk o Pozitív érzelmi kapcsolat kialakítása és ápolása: gyermek– felnőtt, gyermek – gyermek viszonylatában o Örömteli, sikeres tevékenységben gazdag óvodai mindennapok biztosítása, a gyermek pozitív énképének megalapozás o SNI, HH, HHH, migráns fejlődésének kiemelt figyelemmel kísérése o Tehetség ígéretes gyermekek fejlődésének segítése Feladatunk o Derűs, nyugodt légkör biztonságos kialakítása o Minőségi munkavégzése o Szeretetteljes nevelési attitűd kialakítása o Befogadási időszak zökkenőmentes megszervezése o Családlátogatás, igény és szükség szerinti megszervezése o A gyermeki jogok tiszteletben tartása o Egyéni sajátosságok figyelembevétele, egyéni bánásmód alkalmazása minden gyermek esetében o Tevékenységformák változatos, színes megszervezése, szabad játék biztosítása o Közös élmények, rendezvények megvalósítása o Egészségmegőrzés Kapcsolattartási formák o Nyílt napok, játszóházak (ismerkedés) o Befogadás, beszoktatás o Családlátogatás, igény és szükség szerint Az óvodai élet mindennapos és különleges tevékenységei alatt való együttlét o Egyéni differenciált fejlesztés o Közös ünnepeken, ünnepélyeken való részvétel o Jeles napok, hagyományok ápolása o Programok, séták, kirándulások szervezése 19.2. Óvoda – család A gyermek elsősorban a családban nevelődik. Jó esetben az óvoda folytatja és kiegészíti a megkezdett nevelési folyamatot. Sajnos nálunk - a sajátos összetételből adódóan - az óvodára hárul a fejlődésben történő lemaradások korrigálása, a családi nevelésben felmerülő hiányok pótlása. Minden lehetőséget megragadunk annak érdekében, hogy a családok nevelési eljárásait, szokásait megismerjük. A gyermekek egyéni fejlődéséről folyamatosan konzultálunk a szülőkkel. Fontosnak tartjuk a hiteles tájékoztatást, a probléma érzékenységet, a tapintatot és az előre mutató segítséget. Óvodapedagógusaink figyelembe veszik a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesítik az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Óvodánk nyitott: a szülők igényeinek megfelelően lehetőséget adunk arra, hogy bármikor betekintést nyerjenek gyermekeik óvodai életébe. A családdal történő nyílt, őszinte együttműködés csak a kölcsönös bizalom talaján valósulhat meg. A szülőknek tapasztalniuk kell, hogy tiszteletben tartjuk nevelési elveiket, hogy szeretjük gyermeküket. Arra törekszünk, hogy emberi magatartásunkban, szakmai felkészültségünkben egyaránt példamutatók legyünk. Óvodánk a családdal együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermekek fejlődését. A család és az óvoda között szimmetrikus kapcsolat van. A szülő tud legtöbbet a gyermekéről, ő ismeri a legjobban gyermeke igényeit, szükségleteit, viszont az óvodapedagógusnak van olyan szaktudása és olyan
197
korosztályi tapasztalata, mely alapján hathatós segítséget tud nyújtani a gyermekek fejlesztéséhez. Korrekt partneri együttműködésünk elengedhetetlen a gyermekek harmonikus fejlesztése érdekében. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS ELVEI o A nevelésben az óvoda elismeri a család elsődlegességét, tiszteli a szülőt, elfogadó partneri szerepet tölt be az együttnevelésben. o A család a szocializáció első színtere. o A szülőknek jogaik és kötelezettségeik vannak gyermekük gondozásában, nevelésében, fejlesztésében, iskolássá alkalmassá tételében. o A gyermek nevelése a család joga és kötelessége az óvoda kiegészítő, segítőszerepet tölt be. o Az óvoda szerepet vállal a családi nevelés erősítésében. o A család és az óvoda kapcsolata a pedagógiai hatások forrása. Alapvető feltétel a kölcsönös tisztelet és bizalom. o A nevelőközösség alapelvnek tekinti a gyermek szeretetét, tiszteletét, elfogadását, fejleszthetőségét, másságának értékként való kezelését. o Az óvodapedagógus megértő, türelmes, érzelmileg elfogadó partneri szerepet tölt be az együttnevelésben. o Az óvoda minden dolgozójával szemben egységes követelmény és elvárás, hogy előítéletektől mentesen közeledjen a családokhoz. o Az óvodapedagógus fogadja el a szülőt még akkor is, ha a gyermeknevelésben hiányosságokat tapasztal. o Kapcsolatában éreztesse az őszinte "odafordulást", az empátiát és segítő szándékát, amíg a szülő ezt képes elfogadni. A kapcsolat épüljön a tapintatra és mélyüljön el a közös programok együttes tevékenységei alkalmával. o Nem avatkozunk bele a család érzelmi életének pillanatnyi zavaraiba. o Rugalmasan, az értékeinkhez, a vállalt küldetésünkhöz igazítva kezeljük a szülők elvárásait. o Az óvoda családias lehet, de nem válhat a gyermek családjával. Célunk o A szülői ház és az óvoda között együttműködő nevelő viszony kialakítása, fenntartása o Családok sajátosságainak figyelembe vétele, intervenciós (segítségnyújtó) gyakorlat megvalósítása Feladatunk o Szülői értekezlet keretében a szülők maximális tájékoztatása az óvoda pedagógiai programjáról o A szülők elvárásainak, igényeinek megismerése, ezekhez való ésszerű és rugalmas alkalmazkodás o A gyermekhez fűződő meleg érzelmi viszony és biztonságot árasztó, befogadó légkör kialakítása o Nyitott óvónői hozzáállás, amely lehetővé teszi a szülő számára a betekintést o Információáramlás lehetőségének biztosítása, megvalósítható szülői javaslatok támogatás o Szülői Közösséggel való hatékony együttműködés Kapcsolattartási formák o o o o o
Beíratás: az első személyes kapcsolat felvétele Családlátogatások: családi nevelési szokások megismerése Befogadási időszak: a szülő megismeri az óvodai életet, szokásokat, s mintát kap gyermeke neveléséhez. Egyéni beszélgetések: egyéni esetmegbeszélések az aktualitásnak megfelelően Családlátogatások, igény és szükség szerint (problémás gyermek esetén a gyermek és ifjúságvédelmi felelős kíséretében)
198
o o o o o
Nyílt nap: a szülők betekintést nyernek a napi óvodai életbe. Személyes élményeik alapján felfedezhetik gyermekük új vonásait, tulajdonságait, képet kapnak közösségben elfoglalt helyéről, viselkedéséről, teljesítőképességéről. Összevont és csoport szülői értekezletek: az óvodát, a csoportot, a gyermeket, a szülőket érintő legfontosabb témák, feladatok, programok, problémák megbeszélése. A szülők véleményének meghallgatása, javaslataik figyelembe vétele. Fogadóórák: előzetes időpont egyeztetés után olyan információk cseréje, melyek a gyermekekkel, vagy közvetlen környezetével kapcsolatosak, esetleg bizalmas jellegűek Pedagógiai–pszichológiai, egészségügyi előadások szülőknek, óvónőknek, szakemberek bevonásával Szülők Közössége: Az óvoda és a család kapcsolatának alakulásában fontos szerepe van a szülői szervezeteknek. Nem csak koordináló, hanem kezdeményező is a folyamatos együttműködés.
Közös kirándulások, programok: o Nyílt ünnepek, ünnepélyek. o Nyílt napok, betekintés biztosítása o Munka délelőttök, munkadélutánok, játszóházak o Szülők Klubja o Fogadóóra, előzetes időpont egyeztetés alapján o Egyéni beszélgetések, problémamegoldások a mindennapi találkozások során o Szülői Közösséggel megbeszélések, szülői értekezletek Az óvodapedagógus feladatai o o o o o o o o o o o o o o o o o o
Elsődleges feladatunk a személyes kapcsolat kialakítása a szülőkkel. Az óvodapedagógusok szakszerűen segítik a szülőket a gyermeknevelésben, ezzel elősegítik a gyermekük iránti felelősségérzet növekedését. Az óvodai nevelésben megteremtjük a feltételeit a családok szocializációs különbségeiből adódó hátrányok kompenzálásának. Az óvoda kezdeményezi majd tudatosan tervezi a közös nevelés érdekében, a bizalomra épülő kapcsolattartást a szülőkkel. Tapintatosan segítse a családi nevelést. Amennyiben a család nem képes betölteni a társadalmi normák által meghatározott funkcióját, abban az esetben az óvoda feladata a családgondozás által a meglévő funkciók megtámogatása, további szakmai támaszrendszer kiépítése (segítők bevonása). Az óvodai szocializációs folyamattervezésénél a bemeneti szinthez képest differenciáltan, a fokozatosság elvére támaszkodva határozzuk meg feladatainkat. Tervezőmunkánkban a specifikus célok, feladatok, módszerek, eszközök, ellenőrzések, értékelések megfogalmazása, harmonizálása szükséges. Gondoskodjék a folyamatos információcseréről és a rendszeres közös programokról. Tudjuk, hogy a szülőhöz a gyermekén keresztül vezet az út. A tudomásunkra hozott vagy jutott információkat bizalmasan kezeljük. Rendszeresen tájékoztatjuk a szülőket nevelési elképzeléseinkről, eredményeinkről. A gyerekeket érintő fontos kérdésekben kikérjük a szülők véleményét és bevonjuk őket a döntéshozatalba. A hagyományos kapcsolattartási formák felajánlása mellett törekedni kell új, a szülői igényekhez igazodó lehetőségek keresésére. Folyamatosan mérje a kapcsolattartás formáira, tartalmára vonatkozó szülői elégedettséget. Az eredményeket a kapcsolattartási formák kiszélesítésében és mélyítésében használja fel. Az óvodapedagógus ismerje meg a családok eltérő nevelési szokásait. Az óvoda törekedjen az eltérő nevelési igények közelítésére. Pozitív attitűddel, befogadjuk, elfogadjuk, megértjük a szülőket. Csak ebből a pozícióból lehet az együttműködést elindítani a hiányosságok korrigálása érdekében.
199
19.3. Óvoda – iskola Az óvoda-iskola kapcsolatában arra törekszünk, hogy az iskola megismerje azt a szándékunkat, hogy a gyermekeket egyéni képességeiknek megfelelően úgy neveljük és fejlesztjük, hogy a környezetükben jól eligazodjanak és legyenek képesek az iskolai tanulmányok megkezdésére. Fontosnak tartjuk, hogy az átmenetet minél zökkenő mentesebbé tegyük. Ennek érdekében folyamatos, rendszeres, hagyományteremtő- és megtartó kapcsolatra törekszünk. A jó kapcsolat alapja a tisztelet és megbecsülés egymás munkája iránt Fontosnak tartjuk, hogy az óvodából az iskolába való átmenetet zökkenőmentessé tegyük a gyerekek számára. Az óvodai integrációs programunk /IPR/ is kiemelt területként jelöli meg az óvoda – iskola átmenet támogatását. Nyitottak vagyunk az iskolák felé. Látogatásokat szervezünk egymás munkájának jobb megismerése, és az integrált iskolai környezetbe történő beiskolázás érdekében. Célunk o o o
Óvoda - iskola átmenet megkönnyítése Iskoláskorú gyermekeink zökkenőmentes iskolába lépésének elősegítése Rugalmas beiskolázás
A kapcsolattartás célja: o Tartalmi kapcsolat kialakítása az iskolákkal, a gyermekek zavartalan iskolakezdésének érdekében. o Kapcsolatunkban érvényesüljön a kölcsönös nyitottság, a bizalom, egymás munkájának megbecsülése, megismerése. Tegyük lehetővé, hogy a gyermekek pozitív élmények útján ismerkedjenek meg az iskolai élettel. o Az óvoda-iskola átmenet zökkenőmentes legyen, hogy minél nagyobb esélyt adjunk a gyermekeknek a problémamentes iskolai élet megkezdéséhez, a komplex személyiségfejlesztés által. o Folyamatos szakmai tapasztalatcsere, szakmai látogatás Feladatunk o A gyermekek körültekintő felkészítése az iskolára o Készség és képesség fejlettség egyénenkénti ismerete, iskolaválasztás segítése o Szükség esetén szakvélemények kérése o Óvodai szakvélemények elkészítése, beiskolázási teendők elvégzése, igény szerint fejlesztési javaslat kiadása o Jó partnerkapcsolat ápolása az iskolákkal Óvónő feladatai: o óvoda mindennapi életéről, nevelési céljáról, feladatairól, és a gyermekekről. o o tanulás megkezdésére. o Tegyen meg mindent, hogy a gyermekek érdeklődéssel és örömmel induljanak iskolába. o Látogasson el az iskolába a gyermekekkel együtt. o Kísérje figyelemmel a gyermekek iskolai beilleszkedését. o Működjön együtt a családdal és a Nevelési Tanácsadóval, az iskolába lépés harmonikus megvalósítása érdekében. o Az együttműködés formái: o Kölcsönös látogatások, tapasztalatgyűjtés: az első osztályosokat a tanév elején meglátogatjuk az iskolában, az első osztályos nevelők pedig a leendő iskolásokat látogatják meg az óvodában.
200
o o o o
Az iskolai nevelőkkel az emberi és szakmai kapcsolatok folyamatos ápolása, érdeklődés egymás munkája, problémái, eredményei iránt. Szülői értekezleteken való részvétel: a leendő első osztályos nevelők tájékoztatják az iskolába készülő gyermekek szüleit pedagógiai elképzeléseikről, az iskolába lépés teendőiről. A gyermekek látogatása az iskolában: ismerkednek a tanító nénivel és az iskolai környezettel. Közös rendezvények szervezése: játszóház, kézműves udvar, játékos sportvetélkedők, kulturális műsorok, közös kirándulások.
19.4. Óvoda – Fenntartó Kapcsolatunk részben hivatalos, részben pedig támogató, segítő jellegű. Problémáink megoldását az együttműködés jellemzi. Célunk A színvonalas nevelőmunka végzése, szakmai munkánk pozitív fenntartói értékelése Feladatunk o Jól működő intézményi struktúra fenntartása o Gazdaságos, törvényes működés o Pontos adatközlés, határidők betartása Az együttműködés formái: o Állandó információcsere a fenntartó és az intézményvezető között o Beszámolók írásban, szóban, e – mailben o Ellenőrzés, értékelés, betekintés o gazdasági ügyekben, fejlesztési feladatokban kölcsönös megbeszélés, véleményezés 19.5. Óvoda – Szűrővizsgálatot ellátó szakemberek Védőnő, orvos, fogorvos Kiemelt feladatunk a gyermekek egészségének védelme, az egészséges életmód kialakítása. A mindennapok gyakorlatában szoros kapcsolatot ápolunk az egészségügyi szervekkel gyermekeink védelmében, a fejlődésük nyomon követése érdekében. A szociális hátránnyal küzdő, halmozottan hátrányos gyermekek testi, lelki szükségletének kielégítésében kiemelt feladatunk: Védőnők, gyermekorvos, szemész, ortopéd orvos. Kapcsolat az egészségügyi szolgálattal Az 51/1997. (XII. 18. ) NM rendelet a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról 4.§ a) pontja a háziorvos illetve házi gyerekorvos illetve a b) pontja a területi védőnő feladatkörébe sorolja az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok közül a 0- 6 évesek vizsgálatát. Ennek alapján az óvodákban végzett szűrővizsgálatok megszűntek és átkerültek a választott háziorvos illetve területileg illetékes védőnő hatáskörébe. Az óvodát ellátó orvos és védőnő feladatait a 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola – egészségügyi ellátásról határozza meg. A védőnővel és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Hivatallal speciális kapcsolatban vagyunk, amit a gyerekeink gondozottságában tapasztalható hiányosságok indokolnak. Célunk Gyermekeink egészségügyi ellátása, készségmegőrzése, rendellenességek kiszűrése Feladatunk o A gyermekek egészségügyi állapotának folyamatos figyelemmel kísérése, szülők tájékoztatása o Szűrővizsgálatok elvégzésének biztosítása óvodán belül, szülői beleegyezéssel
201
o o o o o
Adminisztratív tevékenységek pontos teljesítése - az óvoda alakítson ki eredményesen együttműködő kapcsolatot az intézmény gyermekorvosával és védőnőjével, valamint fogorvosával, - igényelje a védőnő rendszeresen látogatását, - tegye lehetővé az orvosi vizsgálatok lehetőleg olyan időpontban való végzését, amely a gyermekek napi tevékenységét, a játékot kevésbé zavarja, - az óvónő működjön közre a szülő tájékoztatásában, ha a gyermeknek szakorvosi vizsgálatra, ellátásra van szüksége
Az együttműködés formái: o Rendszeres, kapcsolattartás a védőnőkkel o Alkalomszerű kapcsolat az óvoda orvossal, az egészségügyi szűréseket végző o alkalmanként esetmegbeszélések o tájékoztató előadások szervezése a szülőknek o tanköteles korú gyermekek részére iskola alkalmassági vizsgálat o évente általános egészségügyi vizsgálat (testi fejlettség, látás, hallás, ortopédia) o évenként fogászati szűrés o az intézmény közegészségügyi szempontból való ellenőrzése (ÁNTSZ) 19.6. Óvoda – Étkeztetést biztosító vállalkozó Célunk A pozitív kapcsolat biztosítása, hogy gyermekeink életkoruknak megfelelő egészséges, változatos étkezésben részesüljenek Feladatunk o Jó munkakapcsolat kialakítása, ápolása o Igények, elvárások továbbítása o Pontos létszámadat közlése Az együttműködés formái: o Létszámjelentés o Telefonkontaktus, e-mail o Ellenőrzés, értékelés o Személyes megbeszélések 19.7. Óvoda – Pedagógiai szakszolgálatok A beilleszkedési, magatartási és tanulási zavarok, ill. egyéb részképességek, egyéb szociális hátrányból fakadó lemaradások megelőzése, fejlettségi szintek mérése, ill. kompenzálása területén kérjük a Nevelési Tanácsadó segítségét. Különösen fontos az együttműködés esetünkben, hiszen a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek illetve a sajátos nevelési igényű gyerekek egyéni fejlesztési tervének elkészítésében közreműködnek, segítséget adnak, illetve ellátják a gyerekek fejlesztését szakértői vélemény alapján. Az integrációt szolgáló támogatási keretösszegből jelen nevelési évben, helyben tudtunk biztosítani gyógypedagógust és logopédust Napi kapcsolatban állunk a Nevelési Tanácsadóval, melynek formái: - helyszíni vizsgálat - szükség szerint segítségadás fejlesztő, felzárkóztató foglalkozásokhoz - iskolaérettségi vizsgálatok elvégzése - pszichológiai, logopédiai vizsgálatok, mozgásterápia, családterápia - pedagógusoknak tanácsadás - közös szülői fórumok Kapcsolatot tartunk még: Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal
202
Célunk A rászoruló gyermekeink szakszerű egyéni fejlesztésben részesüljenek, beiskolázásuk a megfelelő intézményekbe történjen Feladatunk o A problémák, tanulási nehézségek, részképesség dokumentálása o Szakszerű jellemzések elkészítése o A gyermek irányítása a megfelelő szakszolgálathoz
zavarok
felismerése,
kiszűrése,
Az együttműködés formái: o Mérések o Konzultáció o Intézményi látogatások o Hivatalos megkeresés, felkérés, információcsere Nevelési Tanácsadóval: esetenként véleménykérés a gyermekek beiskolázásával kapcsolatban (iskolaérettségi vizsgálat). Beszédhibás gyermekek számára logopédiai ellátás igénylése, rendszeres kapcsolattartás, kölcsönös tájékoztatásfejlődésük, fejlesztésük érdekében. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottsággal: gyógypedagógiai vizsgálat a lassúbb ütemben fejlődő gyermekeknél rendszeres kontroll-vizsgálat a speciális nevelési szükségletű gyermekeknél iskolaérettségi vizsgálat gyógypedagógiai tanácsadás a fogyatékos gyermekek fejlesztéséhez gyógypedagógiai témájú előadások szervezése a szülők számára 19.8. Óvoda – Szakmai Szervezetekkel Megyei Pedagógiai Intézetek, Magyar Óvodapedagógiai Egyesület, Képző Intézetek. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a felkínált szakmai képzéseket, programokat és érdeklődésünknek, valamint a helyi igényeknek megfelelően részt veszünk azokon. Szakmai tevékenységünk fejlesztése, megújulása érdekében igénybe vesszük szolgáltatásaikat. 19.9. Óvoda – Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal Ha az óvoda a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a gyermekközösség védelme érdekében indokolt, segítséget kérhet a gyermekjóléti szolgálattól, illetve az oktatásügyi közvetítő szolgálattól vagy más, az ifjúságvédelemi, családjogi területen működő szolgálattól. Ha további intézkedésre van szükség, a nevelési-oktatási intézmény megkeresésére a gyermekjóléti szolgálat javaslatot tesz arra, hogy az óvoda a gyermekvédelmi rendszer keretei között milyen intézkedést tegyen. Az óvoda gyermekvédelmi felelőse napi kapcsolatban van a szolgálat munkatársával. A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók feltérképezése minden tanév elején megtörténik, majd az okok folyamatos feltárása és a teendők megszervezése közös feladat. A gyermekvédelem helyzetéről a gyermekvédelmi felelős éves beszámoló készít, melyet egyeztet a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársával. Az írásos dokumentum anyagát az intézmény-vezető is megkapja. Az ifjúságvédelmi munka további résztvevői: szülők, óvodapedagógusok, védőnő, iskolaorvos, akik szükség szerint tartják a kapcsolatot a területi gondozóval.
203
Az óvodai gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: 1. Prevenció. 2. A gyermek fejlődését veszélyeztető okok feltárása. 3. A gyermek fejlődését veszélyeztető okok megszüntetése. A gyermekjóléti szolgáltatás körébe többek között létre kell hozni és működtetni kell a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzését szolgáló észlelő és jelző rendszert. Az óvodának részt kell venni e rendszerben, és hozzá kell járulniuk a gyermekjóléti szolgáltatások megvalósulásához. Célunk A közoktatási törvény, a gyermekvédelmi törvény előírása szerint, a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítése. A veszélyeztetettség megelőzése. A halmozottan hátrányos és veszélyeztetett családi környezetben élő gyermekek óvodai nevelésének biztosítása, biztonság és esélyteremtés a méltó gyermeki élethez. A gyermek problémáit minél korábban felismerni, és minél hatékonyabban kezelni, megelőzve súlyosabbá válásukat. Lényeges, hogy a felderített eset után a jelzés időben kerüljön a megfelelő segítő szervezethez. A családok szociális, mentális támogatása. A szülők erőforrásainak feltárása. Óvónő feladatai: o Végezzen családlátogatást. o Tartson kapcsolatot az érintett családdal. o Jelezze, ha a gyermek fejlődésében problémát észlel. o tapasztalatáról. o A vezető útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot értesíteni, ha a gyermek veszélyhelyzetbe kerül o Időben feltárja a szociális problémákkal küzdő gyermekek helyzetét. o Ha veszélyeztetettséget tapasztal, jelentse az óvodavezetésnek, az ifjúságvédelmi felelősnek, a családsegítő munkatársának, a jegyzőnek. o Javaslatot tegyen a szociális hátrányok enyhítésére (szociális támogatások, hivatalos védelem). o A gyermekek körülményeinek megismerése (családlátogatás). o Veszélyeztetettség esetén az illetékes személyek értesítése. o Folyamatosan ellenőrzi a gyermekek fejlődését, hiányzásainak indokoltságát. o Folyamatosan kapcsolatot tart a szülőkkel, az ifjúságvédelmi felelőssel, az intézményvezetővel. A gyermekvédelmi felelős feladatai: o o o
Összehangolja az óvodapedagógusok gyermekvédelmi munkáját Figyelemmel kíséri a veszélyeztetett tanulók ügyét, kapcsolatot tart a gyámügyi előadóval, a családsegítő munkatársaival. Nyilvántartást vezet a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulókról.
Minden pedagógus fokozottan figyelemmel kíséri e tanulók óvodai előmenetelét, hiányzásokat. Egyéni beszélgetésekkel, a lehetőségekhez mért maximális segítségnyújtással törekszik problémáik megoldására, a hiányzás okairól. Indokolatlan hiányzás esetén az óvodavezető felszólítást küld a szülőnek, további igazolatlan hiányzás esetén a körjegyzőségre. A szociálisan rászoruló gyermekeink nagy részére étkezéshez támogatást kérhet a fenntartótól. A szülőket tájékoztatjuk azokról a lehetőségekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak. Felelős: óvodavezető, ifjúságvédelmi felelős, óvónők.
204
Óvodánk és a Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálat között Együttműködési Megállapodás jött létre, az Óvodai Integrációs Program eredményes működése érdekében. Az együttműködés formái: A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükségletekhez. A kapcsolat kölcsönös és egymás segítésén alapul. Fontosnak tartjuk a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek feltárását, figyelemmel követését, valamint az adatok egyeztetését. Esetmegbeszéléseket tartunk, ha szükségesnek látjuk. o o o o o o o o o o o o o o o o o
folyamatos jelzőrendszer működtetése éves munkaterv egyeztetetése az óvodai gyermekvédelmet koordináló óvodapedagógusokkal való rendszeres konzultációk közös programok szervezése a hátrányos helyzetű családok részére A partnerkapcsolatok működtetése, irányítása az intézményvezető feladata. kölcsönös tájékoztatás az arra rászoruló gyermekek és családok érdekében tett intézkedésekről, a gyermekjóléti szolgálat munkatársainak látogatása az óvodában, megbeszélések, konzultációk, családlátogatás, kölcsönös szóbeli és dokumentált információcsere Adománygyűjtés (ruhák, játékok, könyvek) Szociális támogatás lehetőségeinek ismertetése Intézményi jelzés írásban a szolgálatnak. Az írásos jelzés és visszajelzés tanügy-igazgatási dokumentumok között történő iktatása. Szükség szerint esetmegbeszélések az óvodában az óvodapedagógus bevonásával. Szükség szerint családlátogatás a szolgálat munkatársával, a gyermekvédelmi felelős és óvodapedagógus részvételével. A gyermekvédelemmel kapcsolatos értekezleteken, továbbképzéseken való aktív részvétel
19.10. Óvoda – Közművelődési intézményekkel A közművelődési intézményekkel történő kapcsolattartás során a gyermekek spontán ismeretekhez jutnak, egyben a társadalmi életbe való bepillantás lehetőségeit is felkínáljuk számukra. Színház, a Gyermekkönyvtár, múzeum, bábszínházi előadások a művészet nyelvén szólítják meg a gyermekeket. Feladatunknak tartjuk még a szülőkkel is megismertetni az intézmények adta lehetőségeket, hiszen ez hatással lehet a családok szabadidejének kulturált eltöltésére. Az óvónő felelőssége, hogy esztétikai, pedagógiai, erkölcsi szempontból megfelelő rendezvényre jussanak el a gyermekek óvodai kereteken belül. Folyamatos és hagyományteremtő kapcsolatra törekszünk, rendszeres konzultációkat szervezünk. Formái: gyermekműsorok közös programok szervezése: kiállítás, táncház. könyvtárlátogatások: gyermekfoglalkozások A különféle rendezvényeket a gyermekek - alkalmazkodva életkori sajátosságaikhoz - érdeklődésüket figyelembe véve látogathatják csoportosan a pedagógus vezetésével, vagy egyénileg a szüleikkel.
205
19.11. Tagóvodák közötti kapcsolattartás
Az együttműködés alapelvei Az együttműködés konkrét formáit az Éves munkaterv tartalmazza. o Demokratikusan együttműködő nevelőtestületek, munkaközösségek formálása, melynek alapja a biztonságérzeten alapuló következetes, ésszerű, őszinte, mindenki által elfogadható munkafegyelem. o A döntések előkészítésében megfelelő, korrekt információcsere, vélemény és javaslattételi lehetőség nyújtása a tagóvoda-vezetők, dolgozók számára. o A tagintézmény vezetők és az ott dolgozók bevonása a tervezéstől a végrehajtásig, az intézményeket érintő feladatok megoldása, hogy minél aktívabban, felelősségteljesebben vegyenek részt az irányító munkában is. o A tagóvodák dolgozóinak megismerkedésének biztosítása, lehetőségének megteremtése (munkaközösségi programok, értekezletek, óvodai tapasztalatcserék, kirándulások, egyéb rendezvények), hogy az óvodavezető, tagóvoda-vezetők, nevelőtestületek tagjai, az óvodák dolgozói között jó munkatársi viszony, őszinte, nyílt véleményalkotás érvényesüljön. o A saját arculat megtartása, továbbfejlesztése, az óvodákban folyó szakmai munka minőségi fejlesztése útján, az újszerű pedagógiai módszerek átadásának lehetővé tételével, az egymástól való tanulás, tapasztalás, szakmai viták, pedagógiai elemző munka biztosításával
206
XXI. A pedagógiai programmal kapcsolatos intézkedések A helyi nevelési program életbe lépése: A pedagógiai program 2013. szeptember 1-jén lép hatályba A helyi pedagógiai program érvényességi ideje: A helyi nevelési programunk érvényességi ideje 5 évre, az-az 2013. szeptember 1. napjától 2018. augusztus 31. napjáig szól. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A 2017/2018-as nevelési év végén el kell végezni a program mindenre kiterjedő vizsgálatát, értékelését, és szükség esetén, e nevelési programot módosítani kell, vagy új nevelési programot kell bevezetni. A nevelési programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület vizsgálja Szakmai team minden nevelési év végén értékeli a nevelési programban megfogalmazott általános célok és feladatok megvalósulását Elemezzük az óvoda adottságait, eredményeit A helyi pedagógiai program módosításának lehetséges indokai: hálózatbővítés, leépítés, szervezeti átalakítás, a nevelőtestület más program bevezetéséről dönt, törvényi előírások módosulása, egyéb érdekegyeztető fórum, módosítási javaslata. Módosítására javaslatot tehet: − az óvoda fenntartója, − az intézmény vezetője, − a nevelőtestület bármely tagja, − a nevelők szakmai munkaközösségei, − a szülői munkaközösség. Előírás a program módosítás előterjesztésére: írásbeli előterjesztés az intézmény vezetőtestületének részletes szóbeli előterjesztés nevelőtestületi értekezleten. A felülvizsgálat indoka: a program beválás során felmerülő változások beépítése, a törvényi változásokból adódó feladatok kidolgozása és beépítése A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az óvoda pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. 2. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: − az intézmény fenntartójánál, − az óvoda vezetőjénél, − az óvoda csoportjaiban
207
208
Mellékletek
209
