IPR Hírlevél Hírlevél a 27/2011.(IX.14) KIM rendelet (az oktatási esélyegyenlőségi szolgáló támogatásokról) támogatottjainak. I .
S Z Á M
Tisztelt IPR programban részt vevő intézmény! Ön a Wekerle Sándor Alapkezelő által kiadott első IPR Hírlevelet olvassa, mely az IPR programban résztvevő intézmények számára készült. A hírlevélen keresztül szeretnénk bemutatni a szervezetet, mely az igénylési rendszert kezeli, terveink szerint minden számban bemutatunk egy, az IPR-t már évek óta folytató intézményt.
Ismertetjük Önökkel az igénylés soron következő feladatait, a sikeresen lezajlott igénylések összesítő adatait, illetve tájékoztatást adunk a tavalyi évi elszámolásához benyújtott önértékelések adatainak feldolgozása során szerzett tapasztalatokról. Céljaink között szerepel, hogy a pedagógiai munkát elősegítő módszerekről,
könyvekről, konferenciákról is beszámoljunk Önöknek. Szeretnénk, ha a Hírlevél tartalmát az Önök írásaival is színesíthetnénk, ezért várunk minden olyan beszámolót,írást(hospitálásról, rendezvényről, eseményről), melyet szívesen megosztanának a többi intézménnyel.
Bemutatkozásunk A Wekerle Sándor Alapkezelő a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium irányítása alá tartozó központi hivatal, mely 2010. november 27-én jött létre, a korábban az Oktatási és Kulturális Minisztériumhoz tartozó Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatóságából. A Wekerle Sándor Alapkezelő készíti elő és bonyolítja le többek között a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz rendelt, hazai költségveté-
si forrásból megvalósuló egyházi, nemzetiségi, kisebbségi, civil és társadalmi felzárkózással kapcsolatos pályázatokat. Emel-
lett hatáskörébe tartoznak egyes fogyasztóvédelmi, közoktatási és felsőoktatási projektek is. Ugyancsak az intézmény látja el a
OLDAL
2
Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszerrel és az Útravaló-MACIKA Ösztöndíjprogrammal kapcsolatos feladatokat. Kedvezményezettként több kiemelt uniós program feladatait is az Alapkezelő látja el. TÁMOP 3.3.1 „Esélyegyenlőség és integráció II. szakasz”,TÁMOP5.2.1-11/1 „Gyermekesély program országos kiterjesztésének szakmai-módszertani megalapozása és a program kísérése”, TÁMOP 2.1.2 „Idegen nyelvi és informatikai kompetenciák fejlesztése” projekt ,TÁMOP 5.2.1 korábbi szakaszai tekintetében a TÁMOP 5.2.1-07/1 és a TÁMOP 5.2.109/1 kiemelt projekt . Továbbá a HEFOP-2.1.1-K-2004-07-0001/1.0 számú „A hátrányos helyzetű, elsősorban roma tanulók továbbá sajátos nevelési
igényű gyermekek, tanulók oktatásában érintett szakemberek képzése, az integrációs oktatással kapcsolatos oktatási programok kifejlesztése” című központi program „A” komponensét is átveszi fenntartóként.
A 27/2011.(IX.14.) KIM rendelet alapján nyújtott támogatás 678 önkormányzati és 40 nem állami, nem önkormányzati fenntartó kapott támogatást, 1715, illetve 88 tagintézményére. 1.254.977.100 Ft integrációs támogatás került kiutalásra, ebből 1.131.235.300 Ft általános iskolai, 76.033.100 Ft szakiskolai, 47.708.700 Ft szakközépiskolai és gimnáziumi támogatás formájában. 23 nem állami, nem önkormányzati fenntartású tagóvoda összesen 11.829.600 Ft, és 729 önkormányzati tagóvoda összesen 376.240.800 Ft támogatáshoz jutott. 903.922.898 Ft iskolai pedagógus bérpótlék és 276.403.876 Ft óvodapedagógus kiegészítő bérpótlék került kiutalásra. Összesen 11.187 fő iskolai és 3.770 fő óvodai pedagógus részére. A nem állami, nem önkormányzati fenntartású intézmények az elmúlt évi támogatás utólagos igénylése keretében mintegy 83.095.550 Ft támogatásban részesültek.
IPR
HÍRLEVÉL
I.
SZÁM
OLDAL
2011/2012. tanév 1. félévi támogatása: Iskolai támogatás: fenntartó típusa
integrációs támogatás (fő)
integrációs támogatás (Ft)
pedagógus bérpótlék (Ft)
nem állami
4219
17 301 100 Ft
39 881 534 Ft
önkormányzati
70040
1 183 676 000 Ft
864 041 364 Ft
összesen
74259
1 254 977 100 Ft
903 922 898 Ft
Óvodai támogatás: fenntartó típusa
óvodai támogatás (fő)
nem állami
óvodai támogatás (Ft)
pedagógus bérpótlék (Ft)
636
11 829 600 Ft
9 096 808 Ft
önkormányzati
20228
376 240 800 Ft
267 307 068 Ft
összesen
20864
388 070 400 Ft
276 403 876 Ft
Nem állami, nem önkormányzati fenntartású intézmények 2010/2011. tanév 2. félévi elmaradt támogatása: Elmaradt iskolai támogatás: integrációs támogatás (fő) 2107
integrációs támogatás (Ft) 50 251 950 Ft
pedagógus bérpótlék (Ft) 20 645 000 Ft
Elmaradt óvodai támogatás: óvodai támogatás (fő) 299
óvodai támogatás (Ft) 7 893 600 Ft
pedagógus bérpótlék (Ft) 4 305 000 Ft
Információk és tanácsok az Együttműködési Megállapodás és kiegészítésének kitöltésével kapcsolatosan
Az esélyegyenlőségi támogatásban részesült fenntartó és az általa fenntartott olyan nevelési-oktatási intézmény, tagintézmény, amelyre tekintettel a fenntartó esélyegyenlőségi támogatásban részesült, a támogatott időszakra vonatkozóan az Alapkezelővel Együttműködési Megállapodást köt. Az Együttműködési Megállapodások kitöltése on-line rendszeren keresztül történik. Az Együttműködési Megállapodásban nevesíteni kell a tanévhez, nevelési évhez kötött, a rendelet 9. sz. mellékletében szereplő vállalásokat. A jogszabályi előírásnak megfelelő vállalások teljesítése kötelező. Az esetleges intézményi átalakulásokra, fenntartóváltás átvezetésére szintén az Együttműködési Megállapodások megkötésének keretében kerül sor. Az Együttműködési Megállapodás egyúttal kötelezettségvállalásnak minősül, így az elnyert támogatás a 2011/2012 tanév végéig használható fel. (Folytatás a 4. oldalon)
3
OLDAL
4
Kitöltéssel kapcsolatos tanácsok: Kérjük, figyelmesen töltsék ki a kitöltő felületet: minden lehetséges oldalt látogassanak végig, győződjenek meg róla, hogy egyetlen kitöltendő mező sem maradt üresen (természetesen azon vállalások kivételével, melyeket nem kívánnak megvalósítani). Az Együttműködési Megállapodás kiegészítést nyomtatás előtt le kell zárni. Mielőtt kinyomtatják, érdemes a generált PDF-dokumentumot alaposan végigolvasni. A nyomtatás után ne felejtsék el az esetlegesen kézzel kitöltendő sorokra (mellékletek keltezése, tárolási nyilatkozat) beírni a megfelelő adatot. Arra viszont ügyeljenek, hogy amit géppel kell kitölteni, arra a felületre semmit se írjanak kézzel. A hiánypótlások jelentős része a felület nem teljes kitöltéséből fakadt. Kérjük, ügyeljenek a meghatározott példányszámra, illetve arra, hogy mindenütt szerepeljen a fenntartó, illetve az intézményvezető aláírása és bélyegzője. Ha a kitöltés folyamatában bármi bizonytalanság merülne fel, kérjük, rögtön érdeklődjenek telefonon vagy e-mail-ben. A hiánypótlással kapcsolatos tanácsok Az esetleges hiánypótló leveleket (akár a már beküldött Együttműködési Megállapodásokra vonatkozik, akár a közeljövőben megkötendő Együttműködési Megállapodás kiegészítéseket fogja érinteni) figyelmesen olvassák el, és ügyeljenek az abban foglalt tartalomra, illetve a határidők betartására. Mivel a pályáztatás során a fenntartókkal levelezünk, fontos, hogy az intézmények és a fenntartók rendszeres kapcsolatban álljanak egymással, hogy minden érintett értesülhessen a hiánypótló levelekről. Ha a hiánypótlás folyamatában bármi bizonytalanság merülne fel, kérjük, rögtön érdeklődjenek telefonon vagy e-mail-ben.
Gyakran ismételt kérdések Az igénylés során felmerült kérdéseket (GYIK) az IPR Hírlevélben is közzétesszük, az eddigi kérdéseket a második féléves igénylésnek megfelelően bővítettük: Kérdések és válaszok az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedésekről és az integrációs rendszerben dolgozó pedagógusok támogatásáról: 1.Kérdés: Részesülhetek támogatásban, ha a tanév 1. félévében nem szerepeltem a nyertes pályázók között? Válasz: Támogatásban csak az 1. félévben nyertes pályázók részesülhetnek. 2.Kérdés: A 2011/2012. tanév szeptember-december időszakára vonatkozóan még nem rendelkezem a Wekerle Sándor Alapkezelő által is aláírt együttműködési megállapodással. Ebben az esetben is benyújthatom az igényemet a kiegészítő támogatásra? Válasz: Az Együttműködési Megállapodás hiánya a kiegészítő támogatáshoz szükséges adatszolgáltatás benyújtásának és folyósításának nem akadálya. Azonban azon pályázók, akik nem küldték el a Wekerle Alapkezelő részére a kinyomtatott Együttműködési Megállapodást, kérjük, mielőbb pótolják ezt a mulasztást, hiszen a 27/2011. (XI.14.) KIM rendelet alapján ez kötelező feltétel a programban való részvételre. IPR
HÍRLEVÉL
I.
SZÁM
OLDAL
3.Kérdés: Az iskolánk a mostani igénylésben szeretne felvenni egy másik tagintézményt is. Van erre lehetőség? Válasz: A programban résztvevők körét minden évben az első félévi igénylési időszak után, a 27/2011 (IX.14.) KIM rendelet Miniszteri döntése (nyertes lista) rögzíti. Új tagintézmény később már nem tud belépni a program időszak alatt, tanév közben. A következő tanévre várhatóan 2012-ben június elején tudnak majd tagintézményeikre igénylést kitölteni. 4.Kérdés: Az 1. félévben a 27/2011 (IX.14.) KIM rendelet nyertes listájában 0 Ft támogatást nyertem, pályázhatok a 2. félévi támogatásra? Válasz: A tagintézmény a 2010. októberi statisztika alapján nem rendelkezett HHH nyilatkozatokkal, viszont a becslés szerint a tanévben lesz HHH tanulója, és a szülőktől bekérik a HHH nyilatkozatokat. Mivel a januártól júniusig tartó igénylési időszakban való részvétel feltétele a tanév első félévében való részvétel, így ők 0 Ft támogatásban részesültek. A tanév második félévére a 2011. októberi statisztikai adatok alapján nyújthatnak be igénylést. 5.Kérdés: A 27/2011 (IX.14.) KIM rendelet igénylése óta fenntartóváltás történt. Melyik fenntartó pályázhat a januártól júniusig tartó időszakra? Válasz: Fenntartóváltás esetén a HHH tanulók „viszik magukkal” az igénylésre való jogosultságot. Fenntartóváltás után az új fenntartó nyújthat be támogatási igényt a tanév II. félévére. Az új fenntartó köti majd meg a kiegészítő együttműködési megállapodást. 6.Kérdés: A képzésekre fordítható keretből lehet-e finanszírozni IKT oktatást, képzést? Válasz: Nem, a támogatásból IKT oktatást, képzést finanszírozni nem lehet. 7.Kérdés: A kötelezően megvalósítandó tevékenységei között szerepel az együttműködések, partnerkapcsolatok kiépítése. Lehet ebbe a sorba a tevékenység megvalósításához kapcsolódóan eszközvásárlást tervezni? (pl. gyerekorvossal történő együttműködési megállapodás keretén belül egészségnapot szerveztek, ahhoz szükséges eszközöket ebből a részből megvásárolhatják-e?) Válasz: E kötelezően megvalósítandó tevékenységnél alapvetően eszközvásárlásra nincsen lehetőség, a támogatást szervezési, lebonyolítási költségekre, megbízási szerződések költségeire fordítható. Azonban szigorúan a tevékenység megvalósításához kapcsolódó eszköz elszámolható. 8.Kérdés: A támogatás összegéből kell-e mindet kötelezően megvalósítható tevékenységre fordítani? Válasz: Igen, kivéve, ha az intézmény ugyanezen célra más forrásból (TÁMOP, TIOP) már részesült támogatásban. 9.Kérdés: Igényelhető-e támogatás azok után a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók után, akik az Arany János Kollégiumi, Kollégiumi-Szakiskolai programban vesznek részt? Válasz: Igen, igényelhető. 10.Kérdés: A kötelezően megvalósítandó tevékenységek között több tevékenység is szerepel. Mindegyik tevékenységet meg kell valósítani? Válasz: Nem, a fő tevékenységek pontokba szedve találhatók meg. Az alábontott tevékenységek közül egy tevékenységet kell kötelezően megvalósítani. 11.Kérdés: A képzéseken való részvétel miatt kifizetendő helyettesítési díj elszámolható-e? Válasz: Nem a rendelet ezt nem teszi lehetővé. 12.Kérdés: Fordíthatja-e az intézmény a rendelet alapján elnyert támogatást heti egy-két órában fejlesztésre, ha a fejlesztő pedagógus a többcélú székhely intézmény (egyben Szakszolgálat) dolgozója? Válasz: Igen, a rendelet „nem kötelezően megvalósítandó tevékenységek” „Pedagógiai szakszolgáltatások” és „egyéb pedagógiai szolgáltatások igénybevétele” pontja szerint a támogatást fel lehet használni a felkészítésben részt vevő tanulók számára, igényeiknek megfelelően, a kötelezően biztosított szolgáltatásokon túl pedagógiai szakszolgáltatás, a nevelési tanácsadás keretében nyújtott egyéb szolgáltatás (pl. gyógy testnevelő, pszichológus, az SNI prevenció érdekében fejlesztő pedagógus stb.) biztosítására is. 13.Kérdés: Az „Együttműködések - partneri kapcsolatok erősítése” tevékenységnél intézményünk rendszeres programokat szervez az iskolán kívüli partnerekkel. Milyen költségek számolhatók el? Válasz: Minden olyan költség elszámolható, amely segíti, hogy hatékonyan és sikeresen tudjon működni a rendszeres program (útiköltség, megbízási díj, stb.).
5
OLDAL
6
14.Kérdés: A 2011/2012. tanévben hogyan lehet a programba hátrányos helyzetű tanulókat is bevonni? Válasz: A rendelet szerint a hátrányos helyzetű tanulók után is lehet igényelni támogatást a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D. § (6) bekezdésében foglaltak szerint, tehát osztályonként lehet a hátrányos helyzetű tanulók számát meghatározni. 15.Kérdés: Van lehetőség arra, hogy az óvodai fejlesztő programba hátrányos helyzetű gyermekeket is bevonjunk, úgy, mint az iskolai integrációs programnál? Válasz: Nem, erre nincsen lehetőség, mert a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/E. § (4) szerint az óvodai fejlesztő programban az a gyermek vehet részt, aki a közoktatási törvény 121. § (1) bekezdésének 14. pontja alapján halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül. 16.Kérdés: Az „Együttműködések - partneri kapcsolatok erősítése” tevékenységnél a középiskolával való kapcsolat felvétel tekintetében nem IPR-ben nyertes középiskolában dolgozó pedagógusnak fizethető-e megbízási díj? Válasz: Igen, az együttműködés keretében. 17.Kérdés: Nem állami fenntartó esetén van-e valami lényeges különbség a támogatás igénylésében, illetve a program működésében? Válasz: A program megvalósításának tekintetében nincsen különbség. A támogatás igénylésénél lényeges különbség, hogy az adatlapok elektronikus úton kitöltött, kinyomtatott példányát a helyi önkormányzat a Magyar Államkincstár Regionális Igazgatóságához, a nem állami, nem helyi önkormányzati intézmények fenntartója a Wekerle Sándor Alapkezelőhöz nyújtja be. 18.Kérdés: Az 1. osztálytól kezdődően halmozottan hátrányos helyzetű gyermeknek 7. osztályos korában megszűnt a rendszeres gyermekvédelmi támogatása. Ebben az esetben marad-e halmozottan hátrányos helyzetű a gyermek? Válasz: Nem, ebben az esetben a tanuló nem számít halmozottan hátrányos helyzetűnek. 19.Kérdés: Az integrációs, képesség-kibontakoztató felkészítésben résztvevő tanulók esetében kötelező az egyéni fejlesztési napló elkészítése? Válasz: Igen, a programba bevont gyermekek esetében. 20.Kérdés: Az átmeneti nevelt gyermek halmozottan hátrányos helyzetűnek minősüle? Válasz: Nem. A közoktatási törvény 121. § 14. pontja alapján a tartós nevelésbe vett gyermek minősül halmozottan hátrányos helyzetűnek, az átmeneti nevelésbe vétel önmagában nem vonja maga után a halmozottan hátrányos helyzetű státuszt. 21.Kérdés: Ha valamely fenntartói vagy intézményi nyilatkozat esetén csak az aláíró személy neve változik, akkor azt be kell-e jelenteni? Válasz: Nem, a lényeg az, hogy az aláíró személynek képviseleti (aláírási) joga l egyen. 22.Kérdés: Továbbképzésre csak az igazgatónak kell mennie intézménytársulások esetén, vagy a tagintézmény-vezetőknek is? Hány órás tanfolyamot jelent ez? A képzések csak akkreditált képzések lehetnek? Válasz: Az intézményvezetőnek kell részt vennie a továbbképzésen, ami lehet akkreditált és nem akkreditált képzés is. A továbbképzés időtartama nincs megszabva. 23.Kérdés: Az illetménykiegészítést pedagógusokra, név szerint kell igényelni. Lehete a személyeken változtatni? Válasz: Igen, a pedagógusok személye változhat a tanév során a feladattervben, de csak indokolt esetben pl. tartós táppénz, nyugdíjba menetel, munkahelyváltás. Ezeket az eseteket kivéve nem lehet a pedagógus bérpótlék táblán változtatni. A bérpótlék áttervezést nem kell bejelenteni, de a pedagógus bérpótlék elszámolásánál, be kell azt nyújtani. 24.Kérdés: Intézményvezető lehet-e a munkacsoport tagja? Válasz: Alapvetően lehet, de célszerű ilyenkor a fenntartó álláspontjának kikérése, mindig a munkáltatói jogkör gyakorlója ítéli/ítélheti meg az illetménykiegészítést
IPR
HÍRLEVÉL
I.
ÉVFOLYAM,
1.
SZÁM
OLDAL
25.Kérdés: Mi indokolja a vezetők 2 évenkénti továbbképzését? Válasz: A rendelet alapján a vezetőnek akkor kell részt vennie IPR továbbképzésen, ha a megelőző két évben nem vett ilyenen részt. Elsődleges indoka a naprakész ismeretek elsajátítása, ugyanis az intézményvezetőnek is szüksége van a naprakész szakmai ismeretekre. 26.Kérdés: A vezetőkre vonatkozó továbbképzés alatt mit kell érteni? Válasz: Elsősorban IPR alkalmazással, annak bevezetésével foglalkozó témákban rendezett továbbképzésekről van szó. 27.Kérdés: Miért nem lehet IPR támogatásból SNI fejlesztő pedagógus továbbképzését fizetni? Válasz: Az SNI tanulókkal kapcsolatos fejlesztő programok más típusú támogatási konstrukciókból finanszírozhatóak. Az IPR támogatása alapvetően nem ezt a célt szolgálja. 28.Kérdés: Okoz-e gondot az év közbeni tanulólétszám változás? Válasz: Alapvetően nem, hiszen az októberi statisztikához igazodó igénylés éppen ezt a helyzetet igyekszik kiküszöbölni. 29.Kérdés: A kiegészítő illetményt óvoda esetében a nyári hónapokra is el kell számolni? Lehet-e a pedagógus illetményt úgy megosztani, hogy egyik hónapban több órát, a másik hónapban kevesebb órát számolunk el? Válasz: A kiegészítő illetmény a nyári hónapokban is jár. Az elosztása elvileg változhat, hiszen az illetménykiegészítés a teljesítménybérhez hasonlatos, azaz az intézményvezető (fenntartó) elvileg dönthet úgy, hogy adott hónapban többet, adott hónapban pedig kevesebbet fizet a pedagógusnak, a tagintézmény részére megállapított kereten belül. 30.Kérdés: Hogyan történik a pedagógusok kiegészítő illetményére igénybe vehető keretösszeg kiszámítása? Válasz: Az érintett intézményben, tagintézményben meg kell határozni a HHH gyermekek vagy a HHH tanulók létszámát, és ezt a számot el kell osztani az intézményben, tagintézményben jogviszonnyal rendelkező gyermekek, tanulók teljes létszámával. A megkapott (tört) szám adja meg az érintett tanulók arányát, amiből kiindulva kell meghatározni, azt hogy mely sávba tartozik az érintett intézmény, tagintézmény. A törtszámokat felfelé kerekítve kell egész számra átalakítani. A sávokban jelölt összegek és a HHH gyermekek vagy HHH és 10%-ot meg nem haladó mértékű HH tanulók létszámának szorzata határozza meg a felhasználható keretösszeg maximumát. 31.Kérdés: Az IPR-t működtető középfokú intézmények pedagógusai is részesülhetnek a kiegészítő illetményben? Válasz: Nem, a középfokú intézmények pedagógusai nem részesülhetnek a kiegészítő illetményben. 32.Kérdés: Támogatható-e a pedagógus illetménykiegészítésből az integrációs táborban részt vevő pedagógusok bére? Válasz: Nem, ugyanis az ún. Illetménykiegészítés kizárólag a feladattervben a pedagógus feladataként meghatározott tevékenységek ellátásának díjazására fordítható. 33.Kérdés: A költségvetésben meghatározott 40%-os keretből vásárolható-e csak az integrációs felkészítésben résztvevő gyerekek által használt tankönyveket, feladatgyűjteményeket, gyakorlókat Válasz: Igen, amennyiben a szociális hátrány kompenzációjában számolják el. 34.Kérdés: Szakkönyvvásárlásra (40 %-ból) elszámolhatóak-e kézikönyvek, óravázlatok, tantárgyi program, útmutatók, tanmenetek, munkafüzetek, feladatgyűjtemények? Válasz: Igen. 35.Kérdés: A külön programokban (az állatkerti programok, a kulturális rendezvények, színházlátogatás, stb.) részt vevő gyermekek részére hideg élelmet lehet-e vásárolni a program keretében? Válasz: Igen. 36.Kérdés: Az a szoftver, aminek segítségével egyéni fejlesztési tervek és szöveges értékelés készíthető, a költségvetés mely pontján számolható el? Válasz: Nem kötelezően megvalósítandó tevékenységek 37.Kérdés: Fordítható-e az elnyert támogatási összeg: • táboroztatásra (étkezés, szállás, stb.) • tanulók által használt oktató szoftverek vásárlására • térítési díjra a művészeti iskolában, sportegyesületeknél • szakkörök és fejlesztési órák szervezése esetén a pedagógusok órabérére? Válasz: Igen. 38.Kérdés: Fejlesztő pedagógust kell-e alkalmaznia az intézménynek? Válasz: A fejlesztő pedagógus alkalmazása nem kötelező, akkor kell, ha az intézmény szükségesnek látja.
7
39.Kérdés: Kell-e az intézménynek olyan beleegyező nyilatkozatot kérni, amelyben hozzájárul a szülő a program lebonyolításához? Válasz: Nem, hiszen a program a Nemzeti Alaptantervben, a közoktatási törvényben és egyéb jogszabályokban, illetve miniszter által kiadott dokumentumokban meghatározott „tanrend" szerint zajlik. 40.Kérdés: Magántanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulóra igénybe lehet-e venni a támogatást? Válasz: Nem, hiszen a magántanulói státusz értelemszerűen kizárja az integrált módon való oktatás lehetőségét. 41.Kérdés: Az integrált SNI tanulók beszámítanak a HHH arányba, és igényelhető rájuk is a támogatás? Válasz: Igen. 42.Kérdés: A tanulóbarát osztályterem kialakításánál a támogatást fel lehet-e használni a következőkre: Parkettázás; függönyvásárlás; tanteremfestés; bútorzat, szekrények vásárlása; tanulói pad, szék vásárlása; tanári asztal vásárlása; tornaterem újra parkettázás? Válasz: A támogatás nem használható fel elemi infrastruktúra-fejlesztésre, korszerűsítésre (fűtés, világítás, festés, parkettázás), akadálymentesítésre és kapacitásbővítésre. A fentebb felsoroltak közül a támogatásból finanszírozható a függönyvásárlás, bútorzat, szekrények vásárlása, tanulói pad, szék vásárlása, tanári asztal vásárlása. 43.Kérdés: Fizethető-e a támogatásból: színházba való eljutás (útiköltség), színházjegy; uszodabérlet; Vidámpark, Állatkert, mozi belépőjegy + utazás; az intézményben szervezett báb, gyermek előadás; HHH-s tanulók tanulmányi versenyre történő benevezési díja? Válasz: A programban résztvevő halmozottan hátrányos és hátrányos helyzetű tanulók részére igen. 44.Kérdés: Amennyiben a tagintézmény neve túl hosszú, abban az esetben fel lehet tüntetni az intézmény rövidített nevét is a számlákon? Válasz: Feltüntethetik a számlákon az intézmény rövidített nevét abban az esetben, amennyiben az intézmény rövidített neve szerepel az intézményalapító okiratában. Ellenkező esetben az intézmény teljes nevét kell a számlákon szerepeltetni. 45.Kérdés: A pedagógusok tanórai tevékenységéhez szükséges eszközök beszerzésénél papír, íróeszköz, csomagolópapír, festékpatron elszámolható-e? Válasz: Igen. 46.Kérdés: Tanulóbarát osztályterem kialakításánál közösségi tér felszerelésére (aulában ping-pong asztal, csocsó stb.) felhasználható-e költség? Válasz: Igen. 47.Kérdés: A pedagógus kiegészítő illetményt ki kell-e fizetni munkaszüneti napok, szabadság, táppénz alatt? Válasz: A pedagógus kiegészítő illetményt alapvetően ki kell fizetni munkaszüneti napok, szabadság és táppénz alatt is. Abban az esetben, ha egy pedagógus, aki hosszú távú táppénz, vagy egyéb okok miatt nem tudja ellátni az intézményvezető által meghatározott feladatát, az intézményvezetőnek gondoskodnia kell arról, hogy a „kiesett” pedagógus helyett valaki más lássa el a feladatot. (L. 23. kérdés)
További kérdéseiket, észrevételeiket az alábbi címen várjuk:
[email protected] (06-1) 301-3200 1088 Budapest, Múzeum u. 17.
