Intézkedési terv az Országos Kompetenciamérés intézményi eredményességének növelésére a Magyar Hajózási Szakközépiskola és Szakiskolában Helyzetelemzés: Az Oktatási Hivatal minden évben megjelenteti a kompetenciamérés eredményein alapuló országos jelentését. A legfrissebb, 2014-es kompetenciamérés során tanulóink matematikai képessége 1584pont volt, az országos 1631-es átlaghoz képest, míg szövegértésben 1499 pont, az 1597-es országos átlaghoz képest. Ez azt jelenti, hogy szignifikánsan alacsonyabbak eredményeink, az országos átlagnál. A csak szakközépiskolákat érintő összehasonlításban is lemaradás mutatkozik mindkét mért területen. Kimutatható azonban, hogy tanulóink előző években nyújtott teljesítménye alapján, a várható eredményeket igazoltuk. Sajnálatos, bár a tanítási órák tapasztalatai alapján nem teljesen meglepő az az adat sem, mely szerint közelíti az 50%-ot, (49%, illetve 46%) azok aránya, akik nem érik el az alapszintnek minősülő 4. képességszintet. „a tanulók képesek a szövegbe mélyen beágyazott információkat azonosítani és elrendezni, a szereplők szándékai közötti különbség felismerése egy szövegrészlet céljának felismerése; illetve újszerű szituációjú, több lépéses feladatok megoldása értelmezése és a gondolatmenet rövid leírása (3. képességszint: minimumszintet el nem érők aránya 22% illetve 17%.) A kompetenciamérés eredményeit a tanév végi adatok is igazolják. A legtöbb elégtelen osztályzat a matematika és számoláson illetve szövegértésen alapuló tantárgyak esetében született (fizika, kémia, mechanika). Ennél kedvezőbb képet mutat a magyar nyelv és irodalom, de nem elfogadható a kifejezetten szövegértésen alapuló tantárgyak eredménytelensége (történelem, idegen nyelv, földrajz). Tanulóink alapvető problémája, hiányossága a szövegértésben keresendő, ennek egyenes következménye a kulcskompetenciákban érzékelhető lemaradás. Az olvasási és szövegértési nehézségek egészen az alsó tagozatig vezethetők vissza. A betűk megismerésétől kezdve az olvasás kialakulásáig, majd onnan a szövegértés fokozatos felépítéséig hosszú út vezet, melyen a kezdeti nehézségek után egyre nagyobb hiányosságok halmozódnak. Az
Országos
kompetenciamérés
eredményei
arról
tanúskodnak,
hogy
a
tanulói
teljesítménykülönbségeket nagymértékben magyarázza a tanulók családi, azaz szociális, kulturális és gazdasági hátterében létező különbség. Az intézményi jelentés a tanulói-, valamint az intézményi kérdőívek, segítségével arra is kitér, hogy a tanulók családi háttere és az iskola jellegzetességeire vonatkozó információk ismeretében milyen eredmények várhatóak. A CSH-index tükrében, a
megfelelő képzési formára vonatkozó regresszió alapján iskolánk tanulóinak eredménye nem különbözik szignifikánsan a várhatótól. Az átlagosnál valamivel gyengébb teljesítmény magyarázható azzal, hogy a családok szociális, gazdasági és kulturális háttere az átlagosnál rosszabb. Célkitűzés
Tanulóink iskolai teljesítményét olyan szintre hozni, hogy esélyük legyen az iskoláztatás további fokozatain helytállni.
Az alulteljesítő, tantárgyi követelményeknek megfelelő minimumszintet el nem érő tanulóink felzárkóztatása annak érdekében, hogy a követő iskolai évfolyamon a tantárgyi követelmények elsajátítása ne okozzon számukra nehézséget.
Az érintett tanulóknál az alulteljesített feladattípusok eredményesebb megoldásához szükséges a tantervi követelményekben rögzített tantárgyi ismeretek megfelelő közvetítése, illetve készségek, képességek sokoldalú fejlesztése.
A modern tanulásfelfogás lényege, hogy kellő hangsúlyt kapjon a tanulásnak a gyakorlati felhasználás és a problémamegoldó képesség felé való orientálása; a reproduktív, döntően az emlékezetre épülő tanulással szemben az „alkalmazó” tanulásra helyeződjék a hangsúly.
A diákok teljesítményét — kutatások igazolják — a családi háttér mellett a pedagógus munkájának a minősége befolyásolja leginkább, ezért pedagógiai és módszertani megújulásra, kooperációra és kompetencialapú tanításra épülő tudás megszerzésére van szükség.
Feladatok Az országos kompetencia-mérés iskolai eredményei több területen is a változás kényszerével szembesítik az intézményt. A tanulói kompetenciafejlesztést szem előtt tartva módosításokra, fokozottabb tervszerűségre és újításokra van szükség. A meglévő jó gyakorlatok szélesebb körben történő elterjesztése, a pedagógusok módszertani kultúrájának új alapokra helyezése, a jól működő helyi gyakorlatok átadása és a pedagógusok együttműködésének fokozása alapvető feladat a továbblépéshez.
A kompetenciamérés eredményessége vagy eredménytelensége nemcsak a magyar és a matematika tantárgy sikere vagy sikertelensége. Ezért minden szaktanár kötelessége, hogy saját szaktárgyi óráján, adott szaktárgyhoz kapcsolódó különböző kompetenciákat fejlesztő feladattípusokkal ismertesse meg tanítványait.
A megjelölt célokat csak a fokozatos és visszatérő fejlesztés módszerével érhetjük el. A tanulók fejlesztéséhez tudnunk kell, hogy az iskola tanulói milyen problémákkal, hiányosságokkal küzdenek, mely feladattípus, művelettípus megoldása okozza az iskola tanulóinak a legtöbb gondot, és melyek azok a területek, ahol a diákok többsége jól teljesít, valamint
ennek
tudatában
milyen
fejlesztési
feladatokat
kell
a
továbbiakban
megvalósítanunk.
Bármely tantárgyat tanítunk is folyamatosan és rendszeresen, munkánk részévé kell tennünk az olvasási készség – kiemelten a szövegértő, szövegértelmező képesség – fejlesztését. Az olvasás tanítása valamennyi szakos kollégának feladata, tehát tantestületi feladat és tantárgyközi feladat. Szükséges a hangos olvasás és az olvasott szöveg értelmezése, majd következő lépésben a szöveges matematika feladatok megoldása. Ezt kisebb létszámú csoportok, felzárkóztató foglalkozások és korrepetálás kereteiben látjuk megoldhatónak.
A pontos, hibátlan, esztétikus írásmunkák elvárását minden tanórán, minden pedagógusnak követelményként kell a gyerekek felé támasztania. Az írásmunkák javítása minden tantárgy esetében közös feladatunk.
A jobb eredmények elérése érdekében fontos a megfelelő tankönyvválasztás, mely igazodik a tanulók kulcskompetenciáinak fejlesztéséhez, a differenciáláshoz, a tanulási zavaros tanulók eredményes oktatásához.
A tanulói képességek maximális kibontakoztatása érdekében minden pedagógus feladata:
A gyerekek eltérő fejlődési fokához és tempójához alkalmazkodjon.
Minden
gyereket
a
saját
képességeihez
mérten
fejlesszen,
valamennyi
tanuló
képességfejlesztését optimálisan valósítsa meg.
A legnagyobb esélyt az egyéni fejlesztésre a személyre szabott tanulásirányítás biztosítja, amely legmegbízhatóbban a differenciált tanulásszervezéssel és párhuzamos fejlesztéssel oldható meg.
A tanulók motiválása és a motiváció fenntartása, korszerű óravezetési technikák alkalmazásával.
Fejlesztő értékelés, érzelmileg támogató bánásmód, pozitív megerősítés alkalmazása.
Cél
Elvégzendő feladatok Az országos mérés adatainak letöltése, megismerése Adatok elemzése Az alulteljesítő tanulók teljesítményének feltárása: -Tanulási környezetre vonatkozó jelentések elemzése
A 2014.évi mérés adatainak megismerése, elemzése
-Háttértényezők vizsgálata: -Tanulói szempontból a képességek mérése
-Pedagógus módszertani kultúrájának vizsgálata -Egyéb okok feltárása
A feltárt okok elemzése
Módszerek, eszközök Internetes adatok letöltése, feldolgozása (adatfeldolgozó szoftver) Intézményi jelentés elemzése, osztályok teljesítménye, egyéni teljesítmények Dokumentumelemzés, FIT-jelentés
Tanórán vizsgáljuk a gondolkodást, az olvasási képességeket - és attitűd (hozzáállás)-vizsgálatot végzünk összehasonlítás, megfigyelés, munkáltatás során
Felelős munkaközösség-vezető, intézményi koordinátor
Határidő A 2015. március 31.
Dokumentum FIT-jelentés: Intézményi, Telephelyi
Ellenőrzi Igazgató
munkaközösség-vezető, intézményi koordinátor, szaktanárokmunkaközösség-vezető, intézményi koordinátor, szaktanárok
2015. aug. 31.
Összefoglaló táblázatok, szöveges elemzés
Igazgató helyettes
2015, szept. 11.
FIT-jelentés
Igazgató helyettes,
Folyamatos
Tanmenet, foglalkozási napló, óravázlat, dolgozatok, óralátogatási ellenőrzési lap
Igazgató
Igazgató helyettes, munkaközösség-vezető
Óralátogatás (eredményesség, képességfejlesztés vizsgálata, motiválás) Pedagógusok távolléte miatti helyettesítések, pedagógusváltás, alkalmazott tankönyvek, szemléltető eszközök
Összehasonlító vizsgálat a tanulói teljesítménnyel
Mkv. , intézményi koordinátor, szaktanárok
2015. szept. 25.
rövid összefoglaló a feltárt eredményekről tanulónként
Igazgató
Cél
Eredményes országos kompetenciamérés
Elvégzendő feladatok Országos kompetencia éréshez kapcsolódó tantárgyi feladatok (matematika, magyar)
Módszerek, eszközök Munkaközösségi megbeszélés, terv készítése
Felelős munkaközösség-vezető, intézményi koordinátor, szaktanárok
Határidő 2015. szept. 30.
Dokumentum Tantárgyi feladatterv
Ellenőrzi Igazgató
A tantárgyi feladattervek beépítése a szakórákba A szülők tájékoztatása az eredményekről, támogatottság növelése Folyamatos gyakorló, kompetencia feladatok megoldása
Alkalmazás
szaktanárok
Folyamatos
Naplók, tanmenetek, óravázlatok
Igh. mk. v.-
Szülői értekezlet, Honlap, a szülők bevonása a mérési folyamatba
osztályfőnökök
2015. szeptember szülői értekezlet, fogadó óra
Jelenléti ív
Igazgató
Gyakorlás, felzárkóztató foglalkozás, egyéni fejlesztés differenciált órai munka
szaktanárok
Folyamatos
Napló
Igazgató helyettes , mk.v.
Következő mérés előkészítése: -KIR jelentés: adategyeztetés -Felmérésvezetők képzése -Szervezési feladatok (terem, szülői tájékoztatás, helyettesítési rend ) Mérés lebonyolítása
Interneten adatok egyeztetése,
intézményi koordinátor
2015. november, december
Jegyzőkönyvek, jelenléti ívek
Igazgató helyettes
Jegyzőkönyvek, feladatlapok
Igazgató
megbeszélés
Kérdőív, feladatlapok
2016. május
szaktanárok, felmérésvezetők, intézményi koordinátor
2016. május.
Budapest, 2015. 06. 26. dr. Árkyné Tóth Mária intézményvezető
