Háttéranyag a Magyar Növekedési Terv Konzultációjához

Dr. Matolcsy György miniszter úr részére Nemzetgazdasági Minisztérium

Háttéranyag a Magyar Növekedési Terv Konzultációjához

1. A hazai mikro, kis- és közepes vállalkozások helyzetének alakulása 20022009 között – elemzés (2010. december) 2. A hazai mikro, kis- és közepes építőipari vállalkozások helyzetének alakulása 2002-2010 között – elemzés (2011. február)

A Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért tagjai 1

A kérdőívek rövid elemzése

A hazai mikro-, kis- és közepes vállalkozások helyzetének alakulása 2002-2009 között

A felmérést a Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért tagjai készítik. A szakmai segítséget, támogatást köszönjük Dr. Csath Magdolna egyetemi tanárnak, és a Kodolányi János Főiskola hallgatóinak, tanárainak. 2

MOZGALOM A MAGYAR VÁLLALKOZÁSOKÉRT

A magyar gazdaság talpra állása, a foglalkoztatás jelentős növelése, a szociális helyzet javulása, összességében az ország jövője alapjaiban függ a magyar mikró, kis- és közepes vállalkozások helyzetétől. Az elemzés célja az volt, hogy világos, egzakt kép alakulhasson ki a magyar vállalkozások jelenlegi állapotáról és kilátásairól, hiszen amennyiben nem ismerjük pontosan a problémák okait és mértékét, még a legjobb szándékkal sem biztos, hogy a hazai cégek helyzetbe hozásához a megfelelő intézkedések történnek majd meg. A Mozgalom által szervezett kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyar mikró, kis – és közepes vállalkozásoknak mely területen vannak komoly problémáik, mely területen vannak lemaradásaik. A kérdőíves elemzés bármely pontját is vizsgáljuk, pozitív irányú változást sehol sem fedezhetünk fel, a kérdőívek nagy részéből reménytelenség és pesszimizmus árad. Majd minden cég egyértelműen felhívta a figyelmet arra, hogy helyzetében 2002 és 2009 között komolyabb visszaesés volt megfigyelhető. Ez egyaránt megmutatkozik a jövedelmek évenkénti alakulásában, vagy a foglalkoztatott létszám csökkenésében. Közismert, a média által is sokszor említett adat, hogy a magyar mikró, kis és közepes vállalkozások a foglalkoztatás 71 százalékát adják. Talán kevésbé ismert információ, hogy e vállalkozások 94,7 százaléka tíz főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató mikró vállalkozás. Magyarországon, - bár meghatározó szerepük van a multinacionális vállalatoknak, - a hazai GDP nagyobb részét a KKV szektor állítja elő, és nem mellékesen a munkaerőpiacon is ezek a mikró, kis- és közepes cégek a legnagyobb foglalkoztatók. A felmérésben résztvevő vállalkozások legnagyobb része az építőiparban és a kereskedelemben folytat gazdálkodó tevékenységet. Az építőiparban a résztvevő vállalkozások 40,85 %-a tevékenykedik, a cégek valamivel kevesebb, mint 40 %-a viszont kereskedelmi feladatokat lát el. Arra a kérdésre, hogy hány éve tevékenykedik vállalkozóként, a legtöbb vállalkozás 16-20 év közötti tapasztalatot jelzett. Mivel ezek a vállalkozók életük meghatározó szakaszát az üzleti életben töltötték el, illetve olyan speciális ismeretekkel, tudással rendelkeznek, melyet nehéz megfeleltetni egy-egy munkakör elvárásainak, így cégeik csődje esetén esélyük sincs alkalmazottként visszatérni a munkaerőpiacra. Szinte valamennyi vállalkozás tevékenységében részt vesz néhány családtag, és a cégek meghatározó, 70,42 %-ánál a családnak a vállalkozáson kívül nincs más állandó jövedelme. Ez az adatsor saját tapasztalatainkat is megerősíti; az elmúlt húsz év során a fejlődésképes kényszervállalkozásokból tömegesen jöttek létre családi vállalkozások, és ha figyelembe vesszük, hogy ezek a cégek nagyrészt 16-20 éve működnek, feltételezhetjük, hogy mára a család fiatalabb tagjai is abba a korba értek, hogy néhány év múlva a cég vezetésében átvehetnék a stafétabotot. A jelenlegi gazdasági és működési problémák miatt azonban a vállalkozói körülmények a családok megélhetését, magánegzisztenciáit alapjaiban veszélyeztetik és félő, hogy a fiatalok számára egyáltalán nem jelent perspektívát, hogy szüleik vállalkozását tovább folytassák.

3

A hazai KKV-k segítése nagyon fontos nemcsak az ország versenyképessége, hanem az emberek megélhetése, az életszínvonal szempontjából is. A családi vállalkozások egyetlen bevétele a cég által előállított jövedelem, így a tartósan fennálló, rossz vállalkozói környezet tömegesen juttathatja egzisztenciális válságba azokat a családokat, amelyek egyébként munkavállalók tömegeit tudnák megélhetéshez segíteni. Ez a körülmény különösen nagy nyomatékkal kell, hogy latba essen a család- és vállalkozóbarát politikát hirdető kormány számára, amikor a vállalkozások sorsát befolyásoló kérdések ügyében dönt. A KKV szektornak nemcsak az a feladata, hogy előállítsa a hazai termék legnagyobb részét, és hogy foglalkoztassa a munkaképes népesség döntő többségét, hanem az is, hogy biztosítsa a megélhetést a vállalkozóknak és családjaiknak egyaránt.

Családjának a vállalkozáson kívül van-e más állandó jövedelme? 5,63%

23,94%

van nincs nincs adat

70,42%

8. ábra: Van-e a családnak más forrásból származó jövedelme? (grafikusan, %)

Kintlévőségekkel a vállalkozások meghatározó része rendelkezik, a követelések behajtására gyakorlatilag nem sok külső segítséget tudnak kérni. Ha lánctartozással, vagy bármi más probléma megoldásával kapcsolatban segítségre van szükségük, döntő többségük az ügyvédeket keresi fel, az államtól segítséget ugyanis szinte egyáltalán nem várhatnak. Mindez tökéletesen ki is fejezi a nemzeti gazdaságpolitika és a hazai KKV szektor viszonyát. A válaszokból az is kiderül, hogy a kintlévőséggel rendelkező vállalkozások több, mint 45%-a hitelt vett fel azért, hogy gazdasági partnereit kifizesse. Ez a hitelállomány alapjaiban veszélyezteti a vállalkozók magánegzisztenciáját is, hiszen jelentős vállalkozói vagyon híján többnyire a magáningatlan a bankkölcsön fedezete. Szeretnénk erre a jelenségre külön is felhívni a gazdaságpolitikusok figyelmét, ugyanis az MMV olvasatában ez azt jelenti, hogy a magyar vállalkozások nagyon nagy hányada mindenféle kényszer nélkül vállal akár megélhetését is jelentősen korlátozó terheket azért, hogy kint ragadt járandóságai miatt keletkezett adósságait kifizesse. Teszi mindezt azzal a tudattal, hogy egyébként minimális esélye van arra, hogy hozzájusson a pénzéhez. A cég jelenlegi helyzetére vonatkozó kérdésünkre 36,62 %-ban válaszolták azt, hogy a forgalomcsökkenés a cég jövőjét veszélyezteti. Ennél az adatnál is megdöbbentőbb, hogy a 4

válaszadók közel 40%-a arról számolt be, hogy a vállalkozás helyzete magánvagyonukat, megélhetésüket alapjaiban veszélyezteti. A kérdőíves felmérésből egyértelműen az derül ki, hogy a rossz gazdaságpolitika és a gazdasági válság jelentősen kockáztatta a cégek működését, vagy olyan helyzetet teremtett, amely mellett a gazdálkodó tevékenység már nem tartható fenn tovább.

9. ábra: A rossz gazdaságpolitika és a válság hatása a vállalkozás működésére (grafikusan, %)

A hazai vállalkozások jövőjére vonatkozó válaszok sem sugallnak derülátást. A cégek 39,44 %-a szerint teljesen bizonytalan a jövő, nincs elég megrendelésük, ezért csak reménykednek a túlélésben. Szintén jelentős arányban vélekedtek úgy a cégek, hogy kizárólag a szerencsén múlik majd, hogy túlélik-e a kérdésés időszakot. Ugyanakkor vannak optimistább vélemények is. A válaszadók közel 30%-a úgy vélekedett, hogy amennyiben kintlévőségeik legalább egy része megtérül és a folyamatban lévő munkáikat kifizetik, át tudják vészelni 2011 tavaszáig. Ez az optimizmus azonban bizonytalansággal terhelt és azt az üzenetet küldi a gazdaságpolitikusok felé, hogy jelentős számú vállalkozás sorsa attól függ, hogy már elvégzett munkájukat, vagy megtermelt, előállított árujukat a megrendelők kifizetik-e. Többen úgy vélik, hogy a cég költségeinek csökkentésével, esetleg hitelfelvétellel lesznek csak képesek talpon maradni. A megadott forgalmi adatok részletes elemzéséből az derül ki, hogy 2006 után jelentős forgalomcsökkenést éltek meg a vállalkozások. A foglalkoztatás hasonlóképpen erős csökkenést mutat a vizsgált időszakban, mindössze a cégek 19,71%-a számolt be arról, hogy álláshelyeinek számát bővíteni tudta. Arra a kérdésre, hogy - Milyen intézkedésekre lenne szükség ahhoz, hogy a vállalkozások

talpon tudjanak maradni addig, míg a gazdaságélénkítő programok éreztetik hatásukat? – a felkínált válaszok közül a következő öt kapta a legtöbb pontszámot a válaszadóktól: 1. Az állam részéről határozott intézkedések a lánctartozásos ügyek felszámolására (BTK módosítása, a fedezet nélküli megrendelés bűncselekményként való kezelése; lopás, orgazdaság, csalás) 5

2. Állami megrendeléseknél, közbeszerzéseknél az érdemi munkát végző, foglalkoztató cégek megrendeléshez juttatása, projekt cégek kiiktatása 3. A 10 év alatt befizetett ÁFA bármilyen módon történő visszatérítése, amely behajthatatlan követelés után került megfizetésre. 4. Az EU-s pénzekből azonnali átcsoportosítás a hazai kisvállalkozások támogatására 5. Állami gazdaságstratégia kidolgozása a hazai kisvállalkozások fellendítésére

Érdeklődtünk arról is, hogy a résztvevő vállalkozások milyen tényleges forgalommal rendelkeznek és mennyi lehetne ez a forgalom akkor, ha a vállalkozási körülmények optimálisak lennének. A legtöbb cég csak fele akkora forgalmat tud lebonyolítani, mint amennyit optimális esetben elérhetne. Alig van olyan vállalkozás, amely 70-80-90 %-ban képes megközelíteni a lehetséges forgalom értékét. Hasonló eredményeket találunk a foglalkoztatás vizsgálata során is. Mindez azt jelenti, hogy a vállalkozások messze nem foglalkoztatnak annyi embert a jelenlegi körülmények között, mint amennyit optimális esetben képesek lennének. Arra a kérdésre, hogy hosszabb távon milyen stratégiával próbálja stabilizálni cége működését, a válaszadók több mint fele úgy nyilatkozott, hogy új piacok, termékek, illetve tevékenységek adhatnának esélyt a sikeres működéshez. A legkevesebb válaszmegjelölés a minőségjavításra és a jobb szakemberekre érkezett. Ez leginkább arról árulkodhat, hogy a magyar cégek nem minőséggel vagy tudással versenyeznek, hanem a jelenleg adott lehetőségből próbálják a legtöbbet kihozni. Ez hosszú távon nem lehet versenyképességi forrás. A legtöbb vállalkozás szerint a külföldi cégek egyértelmű előnyben vannak, és a piac meglehetősen torzított, monopolhelyzetek alakultak ki. A vállalkozások legnagyobb része szerint egyes cégeknek előnyük származik bizonyos politikai és egyéb kapcsolataikból. Ezt a választ a résztvevő vállalkozások közel fele jelölte meg. Több mint egyharmaduk szerint a gazdaságban igen jelentős a korrupció és az adóelkerülés, valamint a feketemunka. A kérdőívek elemzése után reális következtetésnek gondoljuk, hogy ha nem lesz változás a hazai mikró, kis- és közepes vállalkozások környezetében és helyzetében, akkor nem lesznek képesek növelni részvételüket a kormány által tervezett munkahelyteremtésben és a gazdasági növekedés felgyorsításában. Azonban a válaszokból az is leszűrhető, hogy ezek a vállalkozások, - bár most sok esetben kilátástalan helyzetben küzdenek a túlélésért – eddigi múltjuk, referenciáik, tapasztalataik alapján jelentősen nagyobb teljesítményre, sokkal több munkahely létrehozására lennének képesek. A magyar társadalom, gazdaság jövőjét alapvetően meghatározhatja, hogy a folyamatokat befolyásolni tudó gazdaságpolitikusok felismerik-e; az országot felemelő terveik megvalósításában csak úgy lehetnek szövetségeseik a hazai mikró, kis- és közepes vállalkozások, ha elszenvedett veszteségeikért erkölcsi és anyagi elégtételt kapnak és lehetőséget arra, hogy tisztességes, kiszámítható környezetben újra építhessék vállalkozásaikat.

Kapcsolat: +36 20 366 4865

[email protected] 6

www.mmv09.hu

A kérdőívek elemzése 2. felmérés, 2011. január

A hazai építőipari mikró, kis- és közepes vállalkozások helyzetének alakulása 20022010 között

A felmérést a Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért tagjai készítették. A szakmai segítséget, támogatást köszönjük Dr. Csath Magdolna egyetemi tanárnak és Békefi József informatikusnak.

7

MOZGALOM A MAGYAR VÁLLALKOZÁSOKÉRT

A hazai mikró, kis- és közepes építőipari vállalkozások helyzetének alakulása 2002-2010 között (internetes felmérés a „Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért” (MMV) szervezet kérdőíve alapján)

A felmérést szakmailag támogatta Dr. Csath Magdolna közgazdász, egyetemi tanár. A kitvalasszak.com építőipari portál biztosította a felhasználóbarát felületet, melynek köszönhetően az előzetes várakozásokat lényegesen meghaladó számú kérdőívet küldtek be a vállalkozók. A beérkező és feldolgozásra alkalmas adatok statisztikai elemzését Békefi József informatikus, a gazdasági elemzését pedig Dr. Csath Magdolna közgazdász, egyetemi tanár készítette el. A kutatás célja A kutatás célja annak vizsgálata, hogy hogyan alakult az építőiparban működő mikró-, kis- és közepes vállalkozások üzleti környezete az elmúlt 8 évben, illetve, hogy érzékeltek-e bármilyen változást helyzetükben a 2010-es év során. Ez a kutatás folytatása volt annak a korábbi, szintén az MMV által kezdeményezett kérdőíves felmérésnek, amelyben 71 vállalkozás állapotának és kilátásainak feltérképezésére került sor 2010 őszén. Az első kutatás válaszai nemcsak az építőiparból, hanem más szakterületekről is érkeztek, és csak a 2002-től 2009-ig terjedő időszak adatait vizsgálták. Az új felmérés célja egyrészt a minta növelése, másrészt pedig kizárólag az építőipar helyzetének, kilátásainak elemzése volt. A kutatás módszertana A kérdőív internetes kitöltését a kitvalasszak.com építőipari portál tette lehetővé, a honlap főoldalán kialakított felület 2011. január és február hónapokban volt elérhető az érdeklődők számára. Az internetes adatgyűjtés korlátai miatt (vissza lehetett térni a kérdőívre, és egy félbehagyott kérdőív kitöltését befejezni, egy vállalkozásnál más levélcímről több kérdőívkitöltés is készülhetett, a kérdőívre érkezett válaszok tárolását végző internetes program a válaszok kódja helyett azok (sokszor igen hosszú) szövegét tárolta, stb.) az elemzésnek lehetnek gyenge pontjai. Nem tudható ezért, hogy a 2033 kitöltés valóban ennyi különböző céget képvisel-e. A kérdőívek egy jelentős számán az látszik, hogy a kitöltést elkezdték ugyan, de nagyon hamar abba is hagyták, így a 26-ból mindössze 4-5 kérdésre érkezett válasz. A hiányosságok ellenére a minta nagyságának köszönhetően az elemzők úgy gondolják, hogy a levonható következtetések a valós helyzetet tükrözik, és alátámasztják az MMV más módszerekkel gyűjtött adatait, tapasztalatait. Ezt bizonyítja az is, hogy nagy az összhang a korábbi felmérés eredményeivel. Mivel az építőipari vállalkozások helyzete a hazai gazdaságra és a foglalkoztatás alakulására jelentős hatást gyakorol, állami lépéseket indokol az építőipari vállalkozói környezet normalizálása. 8

A minta általános jellemzői A kitöltési szabályok szerint a kérdőív nem tartalmazza a kitöltő azonosítására szolgáló adatokat (név, stb.), és egyetlen kérdés kitöltése sem volt kötelező. Hogy a túl sok félbehagyott, hiányos kérdőív ne zavarja a feldolgozást, ezért azokat a kérdőíveket, amelyek nem tartalmaztak szakterületi besorolást sem (alapvető adat), a feldolgozásból kihagytuk. Az egyes kérdésekre kapott összes válasz darabszáma tehát azt mutatja, hogy az adott kérdésre hányan válaszoltak, és nem azt, hogy összesen hányan töltötték ki a kérdőívet.

Első kérdéscsoport, általános kérdések 1428 válaszadó alapján az építőipar minden területéről jelentős mennyiségű visszajelzést kaptunk; 9,5 % a generál kivitelezés, 26,8 % a szakipar, 14,7% az építőanyag kereskedelem területén tevékenykedik. 13 % mérnöki tevékenységet folytat, és 10,2% magasépítési kivitelező, 19,1% épületgépész, 6,3% mély- és útépítési munkát végez. A cégek több mint egyharmada Budapestről, illetve Pest megyéből jelentkezett, legkevesebben az ÉszakAlföldről (9,2%), illetve a Dél-Dunántúlról (8,5%) töltötték ki a kérdőív tevékenységi területre vonatkozó kérdését. Nagyon érdekes, az előző kutatással teljesen összecsengő adatsor született a vállalkozói múltat firtató kérdésünkre, mely szerint a vállalkozók közel egynegyede 16-20 éves vállalkozói tapasztalattal rendelkezik és mindössze a válaszadók 8,6%-a dolgozik kevesebb, mint öt éve vállalkozóként. Mivel ezek a vállalkozók életük meghatározó szakaszát az üzleti életben töltötték el, illetve olyan speciális ismeretekkel, tudással rendelkeznek, melyet nehéz megfeleltetni egy-egy munkakör elvárásainak, így cégeik csődje esetén esélyük sincs alkalmazottként visszatérni a munkaerőpiacra.

1. 8,6% kevesebb, mint 5 éves vállalkozói múlt

9

2. 3. 4. 5. 6.

17,2% 5-10 éves vállalkozói múlt 23,2% 11-15 éves vállalkozói múlt 24,2% 16-20 éves vállalkozói múlt 14,5% 20-25 éves vállalkozói múlt 12,0% több mint 25 éves vállalkozói múlt

A kérdéscsoport utolsó két kérdése alapján megtudtuk, hogy a cégek több mint fele családi vállalkozásnak tekinthető, és hogy e vállalkozások egyedüli jövedelmi forrását jelentik a családnak. (54,2%-ban 2-5 családtag dolgozik a vállalkozásban, illetve a vállalkozások 53,5%-ban nincs más megélhetési forrás)

Második kérdéscsoport, a cég gazdasági állapotával kapcsolatos kérdések A 2/1. kérdés esetén, ahogyan azt az ábra mutatja, a cég jelenlegi állapotát jellemző hat lehetséges válaszból lehetett kiválasztani a cégre a legjellemzőbbeket. Erre a kérdésre csupán 665 értékelhető válasz érkezett, amelyekből a két tipikus válasz a következő: Jelentős forgalomcsökkenést éltünk meg (30,8%), Cégünk helyzete magánvagyonunkat, megélhetésünket veszélyezteti (25,5%). A két válasz rámutat a cégek sérülékeny helyzetére. Az is figyelemre méltó, hogy csupán 10,2% jelezte azt, hogy a közelmúltban képes volt üzleti vállalkozását bővíteni.

1. 25,5% Cégünk helyzete magánvagyonunkat, megélhetésünket alapjaiban veszélyezteti 2. 30,8% Jelentős forgalomcsökkenést éltünk meg, amely kockáztatta a cég működését

10

3. 2,8% Cégünk az elmúlt évek során csődhelyzetbe került, de ez nem veszélyeztette családunk megélhetését 4. 10,2% Vállalkozásom az elmúlt évek negatív gazdasági folyamatai ellenére növekedni tudott 5. 15,7% Cégünk stagnált, jelentős veszteséget nem kellett elkönyvelnünk 6. 14,7% Az elmúlt években forgalmunk csökkent, de ez nem veszélyezteti tevékenységünket

Arra a kérdésre (2/2), hogy hogyan alakult cége forgalma 2002 és 2010 között, összesen 787 értelmezhető válasz érkezett. A teljes minta esetén a forgalomban emelkedés tapasztalható 2002 és 2005 között, 2006-ban jelentős csökkenés történik, majd 2007 után drámai zuhanásnak lehetünk tanúi.

A vállalkozások forgalmának alakulása a teljes mintában, millió Ft-ban

Az építőanyag forgalmazás 2005-től különösen jelentős forgalom csökkenést produkált. Területi bontásban az Észak-Alföld és Közép-Dunántúl régiói szenvedték el a legnagyobb visszaesést az építőipari tevékenységben. Megkérdeztük, hogy a kutatásban részt vevő vállalkozások hány főt foglalkoztattak 2002 és 2010 között. Ez a kérdés arra világít rá, hogy a romló vállalkozói helyzet miatt milyen mértékű elbocsátásokra kényszerültek a cégek. A létszámleépítés adatait a teljes mintára vetítve megállapíthatjuk, hogy a hazai építőipari vállalkozások szinte kivétel nélkül olyan nagyságrendű elbocsátásokra kényszerültek, amelyek a cég további működését, a tevékenységi területén korábban elfoglalt helyét, gazdasági befolyását, versenyképességét egyaránt jelentősen rontották. A kutatáson kívüli egyéb információk, vállalkozók beszámolói, az MMV részére eljuttatott adatok is alátámasztják, hogy a hazai építőipari vállalkozások 11

nagyon nagy százaléka 2005 után legalább egy nagyságrenddel visszalépett; a közepes vállalkozásokból kisvállalkozások, a kicsikből pedig mikrók lettek. Mindezt azért tartjuk lényegesnek, mivel téves következtetésekre juthatunk, ha a hazai építőipari vállalkozások mostani helyzetére vonatkozó adatsorok alapján akarjuk meghatározni, hogy mely vállalkozói kör lehet versenyképes és érdemes a támogatásra. A következő kérdéssorban 10 állításról kellett a vállalkozóknak véleményt mondaniuk. Ezek alapján a következő kép rajzolódik ki az építőipari cégek helyzetével kapcsolatban: A cégekre kiugróan jellemző, hogy Napi likviditási gondokkal küszködnek (17,1%). Nehezen tudnak a folyamatos változtatások miatt megfelelni a hatósági elvárásoknak (16,9%). A kintlévőségek miatt többen kénytelenek voltak hitelt felvenni azért, hogy a partnereiket ki tudják fizetni (11,7%). A forgalom visszaesése miatt létszámot kellett csökkenteni (11%). A válaszok egybecsengenek a korábbi kutatási eredményekkel. A cégek kintlévőségeivel kapcsolatban több kérdést is feltettünk. A válaszok alapján a cégek kintlévőségei jelentős részben 2004 és 2008 között keletkeztek. 380 vállalkozó nyilatkozott részletesen a cégét érintő lánctartozással kapcsolatban. Bár az egyes vállalkozások tekintetében nem mérvadó adat – hiszen különböző nagyságrendű és tevékenységi körű cégekről beszélünk – mégis talán érdekes lehet, hogy egy átlagos, lánctartozástól sújtott vállalkozás milyen terhek alatt próbálja túlélni az építőipar számára egyébként is válságos éveket. Az átlagos kintlévőség mértéke közel 31 millió forint, amelyből 21 270 000 Ft peresített, illetve követeléskezelőnek átadott. A vállalkozók az elmúlt évek során 9 650 000 Ft összegű tartozásról mondtak le bizonylat hiánya, illetve behajthatatlanság miatt. A válaszokból az is kiderül, hogy a kintlévőséggel rendelkező vállalkozások hitelfelvételhez folyamodtak azért, hogy gazdasági partnereiket kifizessék; cégenként átlag 20 572 000 Ft kölcsönnel terhelték meg a vállalkozás költségvetését, azért, hogy - mintegy becsületbeli ügyként kezelve a tartozást -, ne maradjanak adósai a beszállítóknak, alvállalkozóknak, munkavállalóiknak, illetve közteher fizetési kötelezettségeiknek is eleget tudjanak tenni. A vállalkozások likviditási helyzetét tovább rontja, hogy a kiadott számlák ÁFA és egyéb közterheit a bevételek elmaradása esetén is meg kell fizetni, ami sok esetben kegyelemdöfésként pecsételi meg a cégek sorsát. Ez az adatsor önmagában is magyarázatot ad a kiszolgáltatott hazai vállalkozások súlyos, kilátástalannak látszó helyzetére, hiszen kintlévőségeik behajtására minimális az esély, miközben a hitelfelvétellel jellemzően magánvagyonuk terhére adósodtak el, és nem rendelkeznek olyan megrendelés állománnyal, mely fedezetet adna a megnövekedett költségek kigazdálkodására. Arra a kérdésre, hogy jogos járandóságai behajtása ügyében kihez tud fordulni, 45,3% jelölte meg az ügyvédet, 15,36% pedig a bíróságot, ügyészséget. Bár az elindított jogi eljárások eredményességére nem kérdeztünk rá, de az MMV-hez eljuttatott adatok, esetleírások, panaszok, saját tapasztalatok alapján valószínűsítjük, hogy – egyrészt a perek elhúzódása, mely lehetőséget nyújt a fedezet elvonására, másrészt a fővállalkozók erősebb jogi képviselete miatt – az igazságszolgáltatás útjára terelt ügyek legfeljebb erkölcsi elégtételt, azzal együtt további jelentős anyagi terheket jelentenek a károsultak számára. Így talán már nem is meglepő, hogy sok vállalkozó az előre látható eredménytelenség miatt meg sem 12

indítja a bírósági eljárást. Meglepően kevesen említik az egyes érdekképviseleteket, ami az érdemi munkát elvégző és foglalkoztató vállalkozások gyenge érdekérvényesítő képességét, valamint az érdekvédelmi szervezetek, kamarák a kintlévőséggel küszködő vállalkozások problémái iránti közömbösségét jelzi. A következő kérdéssor az érdekképviseletek szerepével foglalkozik. 571 válaszoló valamivel több, mint fele, 51,1% jelezte, hogy tagja valamilyen érdekvédő szervezetnek. Mi a véleménye a vállalkozói érdekképviseletek 20 éves tevékenységéről? Erre a kérdésre szintén kevesen, 502-ten válaszoltak. A tipikus válaszokat a következő (2/9.) ábra mutatja be. A válaszok döntő többsége (82,4%) szerint:„az építőiparban kialakult helyzetért felelősség terheli a különböző érdekvédelmi szervezeteket is”.

1. 82,4 %Az építőiparban kialakult helyzetért felelősség terheli a különböző érdekvédelmi szervezeteket is, hiszen az érdemi segítséget elmulasztva asszisztáltak a munkát elvégző vállalkozások szisztematikus tönkre tételéhez, a vállalkozói környezet lezüllesztéséhez. 2. 11,5% Tevékenységük inkább pozitív hatással volt a vállalkozói környezet alakulására 3. 5,9% Adminisztrációs, szakmai, érdekvédelmi problémáim ügyében rendszerint segítséget kaptam tőlük, működésüket hatékonynak tartom

Az érdekképviseletekre vonatkozó kérdéssor utolsó elemeként a kötelező kamarai tagság lehetőségére kérdeztünk rá. Az érdekképviseletek rendszerváltás óta gyakorolt szerepét illető egyöntetű negatív vélemény után nem meglepő, hogy a válaszadók 62,8%-a kategorikusan elutasítja a kötelező kamarai tagságot.

13

A második kérdéskör lezárásaképpen megkérdeztük a vállalkozókat arról, hogyha tanácsot adhatnának a gazdaságpolitikusoknak, milyen, a vállalkozói környezetet, versenyképességet gátló szabályokat töröltetnének el velük? 176 értékelhető, konkrét javaslatokat, információkat tartalmazó választ kaptunk. Ha kategorizálnánk a javaslatokat, többségüket négy témakör szerint lehetne csoportosítani; legtöbben az ÁFA törvény változtatása mellett érveltek, egyaránt igazságtalannak tartják a vállalkozók a ki nem fizetett számla után beszedett ÁFÁ-t és egyéb terheket, valamint a fordított ÁFA fizetés szabályát is hátrányosnak, megváltoztatandónak ítélték. A második nagy csoport a cégautó adóval szemben illetve a gépkocsi költségelésével kapcsolatban fogalmazott meg kritikát. A harmadik csoportban a vállalkozások bürokratikus terheit, illetve a túlszabályozást említették a vállalkozók, míg a negyedik kategóriában erkölcsi, morális kérdéseket vetettek fel a hazai vállalkozói környezettel összefüggésben. (korrupció, politikai kapcsolatok kérdése, nincsenek arányban az állam által elvárt kötelességek, illetve jogok a vállalkozók esetében, bíróságok, ügyvédek, igazságszolgáltatás szerepe a hazai vállalkozások tönkretételében.) Tipikus vélemények A 3 személyesnél nagyobb kishaszon gépkocsi személygépjárműnek minősül, az ÁFA nem igényelhető vissza. A tevékenységhez viszont a 6-7 személyes haszonjármű alapvető (munkahelyre szállítás!), miért nem minősül, mint régen tehergépkocsinak??!! Állami, önkormányzati, intézmények fizetési határidejének csökkentése, fizetési garanciák jogi hátterének megteremtése, amelyek a nemfizetést kizárttá tenné." Készítsenek a döntéshozók egy konkrét számítást, hogy a mai vállalási árakkal elvállalt munka esetén, a feladat elvégzéséhez szükséges létszámmal milyen állam által elvárt bér, adó, és járulékfizetési kötelezettség keletkezik és ennek kigazdálkodása lehetséges-e? Az építőipar nem fog addig talpra állni, amíg nem lesz felelős hivatala a kormányban. Még egy ilyen, vagy még rosszabb évet nem fog kibírni az ágazat, a jó szakembereket elveszíti az ország." Tisztességes óradíjak (vállalási árak ). A munka el sem kezdődik, a megrendelő már tudja, hogy kit nem fog kifizetni. Egy munka sok cégen megy keresztül, aki a munkát ténylegesen elvégzi már éhbérért dolgozik. " Nagyon fontos lenne az al/al/alvállalkozói rendszerek kiiktatása, mert ezáltal a lánctartozások rizikója is minimálisra szorítható lenne

Harmadik kérdéscsoport, a várható jövő

Először aziránt érdeklődtünk, hogy talpon tud-e maradni addig a vállalkozása, amíg a beharangozott gazdaságélénkítő programok elindulnak. Az adatokat vizsgálva, a meghirdetett új Széchenyi-terv gazdaságélénkítő programjai ellenére a válaszadók 44,9%-a óriási bizonytalanságról számol be. Ebből 24,4% szerint a jövő teljesen bizonytalan, és csak a túlélésben lehet reménykedni, 20,5% szerint pedig a túlélés „szerencsén múlik”, mivel az ár/költség arány miatt nem tudja a cégét hosszabb távon finanszírozni. Viszont figyelemre méltó az a 11%-ot képviselő vélemény is, mely szerint a költségek további csökkentésével és hitelfelvétellel talpon lehet maradni, illetve az a 19,3%-os válasz, hogy amennyiben a kintlévőségeket, illetve a folyamatban lévő munkák árát a cég megkapná, akkor az 14

átmenetileg megoldást jelentene problémáira. A második kérdésben 19 lehetséges megoldási javaslatot soroltunk fel, melyre a válaszadók a fontosság sorrendjében 1-7 pontot adhattak, ezen kívül saját javaslat tételére is volt lehetőség. A válaszadók valamennyi előre megadott javaslatot jónak és fontosnak ítélték. Kicsit ugrik ki a lánctartozás megszüntetése, és az, hogy ÁFÁ-t ne szedjen a kormány a be nem folyt bevétel után. 1. 4,9 pont: Konszolidáció, segítség a cég működésének újraépítéséhez, korrekt vállalkozói múlt esetén 2. 5,4 pont: Az állam részéről határozott intézkedések a lánctartozásos ügyek felszámolására (BTK módosítása, a fedezet nélküli megrendelés bűncselekményként való kezelése) 3. 5,0 pont: Kedvezőbb futamidejű és kamatozású hitellehetőség a felmondott, problémás, vállalati kölcsön kiváltására 4. 5,2 pont: Csődeljárási moratórium azokban az esetekben, amikor önhibán kívül, kintlévőségei miatt jut csődhelyzetbe a cég 5. 5,1 pont: Állami követeléskezelő intézet felállítása a vállalkozások „befagyott” kintlévőségeinek behajtására, a befolyt összegek alapját képeznék a vállalkozói konszolidációnak 6. 5,3 pont: Nagyobb projekteknél előleg, illetve leszállított anyag azonnali kifizetése. 7. 5,4 pont: Az abnormálisan alacsony vállalási árak szankcionálása. Tisztességtelen ár fogalmának bevezetése. A működési költséget nem fedező, hasznot nem tartalmazó ár tisztességtelen, mert nem teszi lehetővé a becsületes működést, foglalkoztatást! 8. 5,3 pont: Állami megrendeléseknél, közbeszerzéseknél az érdemi munkát végző, foglalkoztató cégek megrendeléshez juttatása, projekt cégek kiiktatása 9. 5,2 pont: Közbeszerzési eljárások azonnali felülvizsgálata! (árak, pályázati feltételek, stb.) 10. 5,3 Állami, önkormányzati munkáknál kis volumenű megrendelés azonnali kifizetése, nagyobb projekteknél előleg, illetve leszállított anyag azonnali kifizetése. 11. 5,2 Gyorsított bírósági eljárásra vonatkozó törvény alkotása - a min. 5-10 évre visszamenőleg - sikertelenül kezelt kintlévőségek behajtására. 12. 5,3 pont: A 10 év alatt befizetett ÁFA bármilyen módon történő visszatérítése, amely behajthatatlan követelés után került megfizetésre. 13. 5,3 pont: Azonnali vagyonosodási vizsgálat lefolytatása minden olyan felelős ügyvezető ellen, akinek vállalkozása ellen tartozás behajtása címén bírósági eljárás indult az elmúlt 10 év alatt. 14. 5,3 pont: Állami szerepvállalással azonnal tisztességes feltételű megrendelésekhez kell juttatni a mikró és kis cégeket, amit 8-15 napon belül biztosan kifizetnek. 15. 5,2 pont: Az EU-s pénzekből azonnali átcsoportosítás a hazai kisvállalkozások támogatására 16. 5,0 pont: Új tevékenységek, innovációk támogatása kedvező hitellel, állami garanciával 17. 5,2 pont: Állami gazdaságstratégia kidolgozása a hazai kisvállalkozások fellendítésére 18. 5,2 pont: Ahol a munkát elvégzik, foglalkoztatnak, ott állami segítséggel biztosítani kell a tisztességes vállalkozói körülményeket, illetve rezsióradíjakat, hogy a hatóságok, adóhivatal elvárásainak a vállalkozások megfelelhessenek, a munkavállalókat szabályos körülmények között, megfelelő bérezéssel tudják foglalkoztatni.

15

19. 5,5 pont: Kifizetetlen számla után az adóhivatal ne szedjen be ÁFÁ-t, attól követelje a forgalmi adót, aki nem egyenlítette ki a számlát!

Negyedik kérdéscsoport, egyéb kérdések Arra a kérdésre, hogy mi okozza a cégek számára a legnagyobb problémát, - a korábbiakkal összhangban – az alacsony vállalási árakat és a lánctartozásokat hangsúlyozzák legnagyobb gondként. Ezen kívül a megrendelések jelentős visszaesése, a tisztességtelen üzleti magatartás, valamint a foglalkoztatás adó- és járulékterhei jelentenek különösen nagy nehézséget a cégeknek. Érdekes, hogy a szakképzett munkaerő hiányára még kevesen (3,8%) hivatkoznak. Valószínűsíthetjük, hogy most az építőipari cégek életében nagyságrenddel fontosabb kérdés az, hogy hogyan éljék túl a mindennapokat. Jelezheti azt is, hogy mivel az ágazat áll, nem rendelkeznek megfelelő mennyiségű jövedelmező megrendeléssel, ezért még mindig inkább leépítenek, így jelenleg a munkaerőhiány nem áll a fontossági sorrend elején. Ez azonban a későbbiekben, - ha az ágazat nem indul be, növekvő problémává válhat, hiszen felgyorsulhat a jó szakemberek külföldre vándorlása, vagy a szakma elhagyása. A megoldások érdekében a kormányhivatalokkal szorgalmaznának leginkább szorosabb együttműködést, ez a vélemény megerősíti, hogy az ágazat helyzete a vállalkozók szerint annyira rossz, hogy állami beavatkozás, segítség híján nem lehetséges a kilábalás. Kíváncsiak voltunk arra, hogy a vállalkozások milyen stratégiával szeretnék a jövőjüket építeni. Az előrelépést a többség az új technológiák alkalmazásában látja. Ezt követi a vezetési-szervezési módszerek korszerűsítése és az új termékekkel való megjelenés. A hazai vállalkozási körülményeket a válaszadók többsége negatívan ítélte meg; nincs tisztességes verseny, mert a piacot „néhány nagy cég uralja”, és ezért a piac „a monopolhelyzetek miatt” torzított. Arra is érdemes felfigyelni: ezt a helyzetet tovább rontja, hogy a külföldi cégek jelentős adókedvezményeket élveznek, és – politikával való kapcsolataik miatt – egyéb előnyöket is ki tudnak lobbizni maguknak. A következő kérdés tovább vizsgálja a piac lehetséges jellemzőit, ezek szerint a többség (49%) a korábbi véleményekkel összhangban azt állítja, hogy a piac nem tisztességes, azt a politikai és egyéb kapcsolatok erőteljes hatása torzítja.

16

1. 33,4% Adóelkerülés, feketemunka 2. 49,0% A politikai és egyéb kapcsolatok miatti gazdasági előny egyes cégek esetén 3. 17,5% Kartellezés, versenykorlátozás

A kérdőív utolsó kérdése lehetőséget adott a válaszolóknak arra, hogy egyéb véleményüket, benyomásaikat, javaslataikat megfogalmazzák. 118 javaslatot, véleményt kaptunk, többségében konstruktív, jobbító szándékú gondolatokat fogalmaztak meg a vállalkozók. Visszatérő motívum a lánctartozás, a feketén foglalkoztató cégek térnyerése, illetve a következmény; az alacsony vállalási árakból nem lehet tisztességesen foglalkoztatni és vállalkozást fenntartani. Tipikus vélemények Óriási a korrupció a versenyeztetéseknél, továbbá a nagy összegű versenydíj letételének követelménye eleve kizárja a versenyből a kis cégeket. Miért kell állandó többletköltségekbe kergetni azokat a szakembereket, akik évtizedek óta gyakorolják a szakmájukat? Miért kellenek az újabb és újabb vizsgák? Miért kell „kreditpontokat” gyűjtenie a hosszú ideje a szakmában lévő, építőipari technikumi végzettségű, műszaki ellenőri, illetve vezetői építésvezetői gyakorlattal rendelkező szakembereknek ahhoz, hogy „műszakvezetői jogosítványt” kapjanak? Talán az idővel elfelejtettük a szakmát? Az Adóhivatalt miért csak a kis cégek érdeklik? A nagy adósságok behajtásával miért nem foglalkozik? Miért lehet bárki „vállalkozó”? Ezt miért nem lehet szakmai végzettséghez kötni? A mai magyar helyzetben a magyar kisvállalkozó érdemi segítséget senkitől sem kap. A politikusok által elkövetett visszaéléseket is fel kellene deríteni (Megyeri híd). Csak a kiegyenlített számla után kelljen ÁFÁ-t fizetni! Az önhibáján kívül, adó- és járulékfizetési nehézségekkel küszködő kisvállalkozásokat ne kezelje az adóhatóság bűnözőként, próbáljon segíteni abban, 17

hogy az amúgy is nyomasztó, megalázó helyzetéből ki tudjon kerülni. Aki nem tud, nem biztos, hogy nem is akar fizetni. Remélem, több a tisztességes, mint a tisztességtelen vállalkozó. Ne kelljen az addig tisztességesnek lesüllyedni a tisztességtelenek szintjére, ha meg akar ÉLNI! A felmérésből leszűrhető következtetések, gazdaságpolitika felé megfogalmazott elvárások A kérdőívek elemzése után reális következtetésnek gondoljuk, hogy ha nem lesz változás a hazai mikró, kis- és közepes építőipari vállalkozások környezetében és helyzetében, akkor nem lesznek képesek növelni részvételüket a kormány által tervezett munkahelyteremtésben és a gazdasági növekedés felgyorsításában. Az elmúlt nyolc év elhibázott gazdaságpolitikája miatt tömegesen kerültek önhibájukon kívül versenyképtelen helyzetbe megfelelő szakmai múlttal rendelkező mikró, kis- és közepes cégek, melyek eladósodottságuk, likviditási helyzetük miatt nem tudnak részt venni az Új Széchenyi Terv pályázatain. Ahhoz, hogy fejlődni tudjanak, először stabilizálni kell a helyzetüket, így számukra – amennyiben eddigi munkájuk, erőfeszítéseik, áldozataik értéket jelentenek a magyar társadalom számára – egészen más, speciális programokat kell indítani. Határozott meggyőződésünk, hogy az önhibájukon kívül rossz helyzetbe került, tisztességes, érdemi munkát végző, foglalkoztató vállalkozásokat konszolidálni kell, hogy újra képességeik szerint tudjanak termelni és foglalkoztatni. Annál is inkább, hiszen a válaszokból az is leszűrhető, hogy ezek a vállalkozások, - bár most sok esetben kilátástalan helyzetben küzdenek a túlélésért – eddigi múltjuk, referenciáik, tapasztalataik alapján jelentősen nagyobb teljesítményre, sokkal több munkahely létrehozására lennének képesek. A magyar társadalom, gazdaság jövőjét alapvetően meghatározhatja, hogy a folyamatokat befolyásolni tudó gazdaságpolitikusok felismerik-e; az országot felemelő terveik megvalósításában csak úgy lehetnek szövetségeseik a hazai építőipari mikró, kis- és közepes vállalkozások, ha elszenvedett veszteségeikért erkölcsi és anyagi elégtételt kapnak és lehetőséget arra, hogy tisztességes, kiszámítható környezetben újra építhessék vállalkozásaikat.

A felmérés mellékletei a következő hivatkozás alatt érhetők el: http://www.mmv09.hu/page.php?32

18

1.1.1

4/7. kérdés: egyéb vélemények

(A vélemények, javaslatok szakterületi bontásban láthatók. A felsorolásból kiemeltük a nem értelmezhető üzeneteket. A válaszokat az eredeti szöveg szerint idézzük, csak a megértést nehezítő helyesírási hibákat javítottuk. A sor elején látható szám a feldolgozott kérdőív sorszámát mutatja.)

"Épületgépész" (22) "A bankok tönkre tették az állampolgárokat a hitelekkel, ezáltal aki bele bukott az és családi és ismeretségi köre biztos nem vesz fel hitelt. Aki szenvedi, a hitelfizetést az nem tud. Az okos meg nem fog./ az paraszt soha nem vágta le a fejős tehenet, hanem jól tartotta, hogy több tejet adjon. Sajnos a bankok a mának élnek és feleszik a holnapot/. Amíg a kormány nem meri kordába szorítani a pénzügyi szereplőket nem látok felfutás." (62)

"Közbeszerzés átalakítása, közbeszerzésekből"

Budapesti

aktatáskás

cégek

kizárása

a

vidéki

(79) "A ki nem fizetett számlát tekintsék önbíráskodásnak!" (96) "Pályázati és egyéb banki pénzek biztosítása a beruházások részére! Ezzel munkát lehet adni a tervezőknek, kivitelezőknek, anyagbeszállítóknak és a végeredmény, hogy új munkahelyek teremtődnek. Így az államnak nem munkanélküli segélyt kell fizetnie, hanem adókat szedhet be a sok-sok dolgozótól, akik e láncolatban munkához jutottak." (106) "Ha nem lesz gyors gazdasági fejlődés, ha nem szabnak gátat a korrupciónak, ha a nagy cégek büntetlenül tönkre tehetik a kisvállalkozókat, egyéni vállalkozókat, akkor tönkremennek, ha már eddig tönkre nem mentek. " (134)

"Meg kellene tanulni az illetékeseknek számolni. Aki kiszámítja, hogy 100,- Ft megkeresett összegből hány forint a vállalkozóé és jól számolt annak 1 l almapálinka ki van fizetve Mándokon a Rákóczi kocsmában. A levont tanulságot a helyszínen beszéljük meg"

(186) "Állami, önkormányzati, intézmények fizetési határidejének csökkentése, fizetési garanciák jogi hátterének megteremtése, amelyek a nemfizetést kizárttá tenné." (198) "Energia megtakarítás - gáz felhasználás csökkentése - céljából jogszabályban kell előírni az új, és felújítandó épületek esetében valamely beruházói döntéstől függőmegújuló technológia alkalmazását. Állami intézményeknél (kórház, irodaház, kollégium, tanuszoda stb.) a használati meleg vízellátásra napkollektorok felszerelését kell kötelezővé tenni. Ehhez megfelelő propagandát kell kifejteni állami forrásból. " (272) "A hatósági szabályok életszérűsítése! A szakma szabálytervezetét ne hivatalnokok, hanem szakmai egyesülések állítsák össze. Akkor talán én is tag lennék (492)

(496)

"A mestervizsga rendszer gyalázatos! Drága, szakmailag gyenge, háttértudást biztosítani hivatott anyaga elavult (Freud tudományos csalásai, az Unió gazdasági rendszerének, napi kisipari gyakorlatának nem ismerete, stb.) "BECSÜLET TISZTESSÉG" 19

(509)

"Rendbe kellene tenni a banki hitelezési rendszert!!!"

(510)

"Nehéz fejlesztést segítő pénzhez jutni. (lassan még a gondolata is pénzbe kerül)

(539) "Nagyon fontos lenne, hogy azon mikro-és kisvállalkozások, akik most szeretnének az ÚSZT pályázati forrásaiból részesedni, fokozott előnyt élvezzenek a nagyvállalkozókkal és a multikkal szemben. Az APEH ne ellenségként és potenciális csalóként viszonyuljon a vállalkozásokhoz, hisz látják múltjukat! Mi is nagyobb toleranciát várnánk el tőlük és egyenlő bánásmódot a nagyvállalatokkal és a multikkal. A korrupció visszaszorítása nélkül nem tisztul meg az építőipar. Amíg névre"" íródnak a közbesz. pályázatok, csak a nagyhalak maradnak helyzetben.""" (580) "Az építőipar teljesen szét van verve a kormány nem megfelelően foglalkozik a gazdaság rendbetételével, csak a saját bebetonozására fordítja energiáját. Azokat segíti, akiknek egyébként sincs rá szüksége. Nem teljesíthetők a pályázati és kölcsön felvétel megkötései. Eleve nem lehetünk pontos fizetők és jó adófizetők, mert nincs miből, ezért kellenének a források. Ezek nélkül a csőd elkerülhetetlen.!!!" (1743)

"A környezetkímélő fűtési eljárások állami támogatásának sürgős megoldása!!!

(1916)

"Jó volt a kérdőív a cég adatait nem közlöm még névtelenül sem. Köszönöm

"Építőanyag kereskedelem" (83) "Vállalkozásunk során, valamint az életben tapasztaltak alapján a kereskedelemben sajnos eluralkodott az a helyzet, hogy a kereskedelem teljesen lezüllött. A gyártók kiszolgálják a lakosságot, valamint az építőiparban a kivitelezőt, és így kiiktatják a kereskedőt ebből a körből. Valamint a nagykereskedelmek specializálódtak a lakosság kiszolgálására, így a kiskereskedelemtől óriási forgalmat vonnak el. (115) "Szinte mindent érintettek a kérdések. Körbetartozás megszüntetését az államnak kell kezdeni. Hiteleket, béreket rendbe tenni, munkahelyeket teremtve a fizetőképes keresletet növelni. Az a kőműves, akinek nincs munkája, saját magának sem fog házat építeni. Valamilyen módon ki kell szorítani a piacról azokat a főleg külföldi úgymond beruházókat és generál kivitelező, kereskedő cégeket, akik a hazai kis és középvállalkozások lenyúlásával tesznek szert haszonra. Szabad piac ide, vagy oda, helybeli munkáknál a helyben levő cégeket kell előnyben részesíteni, munkához juttatni. Dél-Dunántúlon tipikus példa az EKF beruházások. Kik tervezték, építették és kik szállítottak be építőanyagot?" (128) "A magyar jogrendszer teljes átalakítása. A tehetetlen rendkívül lassú bíróságok totális megreformálása." (231) "Elsősorban a járulékok magas szintjén kellene változtatni. Ki kellene fehéríteni a jövedelmeket, mivel szinte nincs olyan kisvállalkozás, aki annyi jövedelmet ad az alkalmazottnak, amennyire be van jelentve, mert képtelenség a jelenlegi terhek mellett tisztán dolgozni. Minden vállalkozónak a feketézés terhet jelent, utálják. Lásd Szlovákiát, ahol ezt a problémát megoldották. " (237) "Az adózás kérdésében számomra az lenne a fontos, hogy egyazon jövedelem ne legyen többször megadóztatva.(autó használat esetében1, súlyadó, 2, üzemanyagban adótartalom,3. Nem tudom elszámolni személyautó használat esetén költségeimet az eredményem terhére, 4, cégautó adó, 5 autópálya matrica???) Csodálkozunk, ha lassan mindenki szlovák és egyéb más állam felségjelével ellátott autóval mászkál 20

(263) "Az abszolút ár centrikus gondolkozásmód megváltoztatása, ahol az ésszerűség és a minőség másod-harmadrangú tényezők az ár mögött. Ezt részben képzésekkel, részben anyagi érdekeltséggel lehetne ösztönözni. Pl.: az a beruházó (építtető), aki megköveteli a korszerű, környezetbarát, innovatív, hosszú távon a társadalom megtakarításait, jó közérzetét növelő technológiák alkalmazását a beruházásán, részesüljön adókedvezményben. Az ilyen módon kiesett adóbevételek hosszú távon, a korszerűbb, hatékonyabb technológiák révénakár többszörösen is visszatérülhetnének." (266) "A nyilvánosság talán segítene. Az nem mehet sokáig, hogy nem lehet tisztességes információhoz jutni egy-egy cégről! Az sem lehet, hogy a folyamatosan nem fizető nagy cégek - a láncadósság melegágyai- titokban maradnak. Csak a 8. alvállalkozó marad a pácban a kereskedővel együtt. A többi fő és alvállalkozó neve meg eltitkolt! Kizárólag szájhagyomány útján lehet információt beszerezni. Miért nem lehet egy információs oldalt létrehozni a nem fizetőkről. Természetesem elég egyszerű szűrők beiktatásával Például, ha a ki nem fizetett számla után nem kellene az ÁFÁT befizetni, az Adóhatóság oldalán azonnal megjelenhetne a nem fizető cég neve. 5 perc alatt rendbe lehetne tenni, mert a hatóság azonnali vizsgálata a vagyonosodásra is kiterjedhetne, pl. gyerek, feleség, após, anyós, bankszámla, lízing kocsi stb., stb. A neve persze a tulajdonos nevével együtt jelenne meg. Jelenleg ha én ezt kiteszem, a weblapomra én kerülök rossz helyzetbe!" (333) "Szerintem újra támogatni kellene az új, energia hatékony házak építését, és még több támogatást vagy adókedvezményt adni azoknak, akik megújuló energiaforrást használnak." (334) "Az adóterheket csökkenteni kellene, az emberek zsebében kellene több pénzt hagyni, hogy tudjanak mit elkölteni. Ha több pénze van az embereknek, akkor többet is költenek, ezáltal mozog a gazdaság, több a fizetőképes kereslet. Az államnak is több pénze lenne a pénz áramlása függvényében." (418)

"Hatékonyan kell kizárólag a Magyar tulajdonú és érdekeltségű cégektől és vállalatoktól megrendelni árut és munkát, úgy a lakosságnak, mint a mindenkori kormánynak és vállalatoknak. A Magyar adófizetők költségén tanult magas képzettségű emberek külföldi munkavállalása esetén adó fizetése (Union belül is) Magyarország számára! Családok építkezésének hatékony támogatása (szocpol) hiszen egy ház felépítése az ország értékét növeli és a beépített anyagok és munka adóterhei bőven a támogatás felett lesznek."

(562) "sajnos ahhoz, hogy rendbe legyenek a dolgok a bankokat is korlátozni kellene mind a hitelek a kezességvállalás és a hitel v lízing visszafizetésénél. Nem engedném meg azt, hogy az árfolyamok nagy ingadozása miatt lehetetlenjenek el emberek. Az extraprofitra szert tevő bankokat keményen megadóztatnám vagy fixálják, az árfolyamot az ügyfélnek vagy ingyen forintosítsák neki a hitelét. A napokban beszéltem egy volt építkezőmmel és neki is svájci frank alapú hitele van. Ő kezdte a törlesztést 68000 forinttal most 123000 fizet és meg kell élniük kisbaba mellett. Még írtam volna, de sajnos kevés a hely szép napot" (1471)"Tisztességes vásárlóerő kialakítása. Az emberek ne a hazai gazdaság szempontjából inaktív területekre költsék a pénzüket (hiteltörlesztés, közműdíjak, stb.), mert ezeket a multik kiviszik az országból és nem itt forog a pénz. (1491)"Én festékkereskedő vagyok. A vevők rossz fizetési morálja a legfőbb probléma. A fizető képes kereslet további csökkenése sok kereskedés megszűnéséhez vezet. 21

(1840)"Új cég alapítások szigorítása, lehúzásos projektcégeknél a felelősök megnevezése és szankcionálása, tisztességesen elvégzett munka korrekt kifizetése, építőipari beruházások indítás előtti forrásoldali vizsgálata, fizetési biztosítékok beépítése szubalvállalkozói és beszállítói szintig, korrupció, pártfinanszírozási és egyéni lecsapolások kiirtása az építőiparból (1923)"SZAKKÉPZÉS, SZAKKÉPZÉS, SZAKKÉPZÉS!!! Nincsenek szakmunkásaink, aki kikerül, az életben tanulja ki a szakmát. (1968)"Rendkívül fontos lenne a lakásépítések támogatása, szoc.pol visszaállítás, vagy valami egyéb támogatás a fiatalok lakáshoz juttatása miatt.

"csináljanak egy konkrét számítást, hogy a mai vállalási árakkal elvállalt munka esetén, a feladat elvégzéséhez szükséges létszámmal milyen bér, adó, és járulékfizetési kötelezettség keletkezik (Erről Makovecz Imre tudna néhány gondolatot mondani)"""

"Generál kivitelezés" (14)

"Az építőipar nem fog addig talpra állni, amíg nem lesz felelős hivatala a kormányban. Még egy ilyen, vagy még rosszabb évet nem fog kibírni az ágazat, a jó szakembereket elveszíti az ország."

(60) "Gyorsított kedvező hitelhez jutás esetleg APEH 0-ás nélkül. A bankok rugalmassága, magfelelő rendelésállomány esetén. Hitelügyintézés 5-10 nap alatt (folyósítással) (80) "Szerintem szükséges lenne egy olyan tömörítő egységes szervezetre, mely megakadályozná az áron aluli és szakképzetlen fővállalkozók"" munkavállalását, és az ennek megfelelő törvényeket kell alkotni, amelyek betartatását is felügyelné a szervezet. """ (86) "Társaságunk l994.-től-2008-ig a lakáspiacon tevékenykedett. Piaci készlakásokat épített saját kockázatára. A Bajnai Kormány intézkedéseinek köszönhetően a lakáspiac teljesen leállt. Ez társaságunknak 80 %-os piacvesztést jelentett. Jelenleg a közbeszerzési piacon próbálkozunk, ahol korábban a kapacitásunk 20 %-át értékesítettük. Itt azonban az a probléma, hogy a referenciákat úgy határozzák meg, hogy eleve kizárják az új vállalkozókat. (100) "Építőipari vállalkozást csak megfelelő szakmai képesítéssel, és Mérnök Kamara (184) "a kérdőívük (is) sugallja a csőd és az elkeseredettség hangulatát. Ennyire nem érzem indokoltnak az ágazat temetését. Ki kellene zárni a politikát is innen." (335)

"Munkavállalás csak saját létszámmal

(417) "Tisztességes óradíjak (vállalási árak ). A munka el sem kezdődik, már a megrendelő már tudja, hogy kit nem fog kifizetni. Egy munka sok cégen megy keresztül, aki a munkát ténylegesen elvégzi már éhbérért dolgozik. " (553)

"Az eddigi magán és vállalati megrendelőim eltűntek vagy nagy részük csődbe 22

ment." (592) "A végzett mérnökök tudása jelentősen csökkent az elmúlt 20 évben. Ennek javítása szükséges, ezen belül a gyakorlatias képzés, a munkahelyeken eltöltendő gyakorlati idő növelése lenne fontos!" (645) "Az Üzleti ETIKA, mint olyan teljesen kihalt a magyar piacon! Ezt kellene helyre állítani az emberek fejében (700) "A szakmunkás képzés rossz helyzetben van. Gyakorlatilag az építőipar összes szakmája kihalófélben van. Elveszett a fizikai munka becsülete. Minden fiatal a diplomaszerzés felé orientálódik. Ebből adódóan ezeken a területeken óriási munkaerő túlkínálat van (1547)"Legnagyobb gond a fekete piaci munkaerő, ellenőrzés hiánya, közbeszerzési munkáknál nem ellenőrzik, hogy a foglalkoztatott alvállalkozókra tett nyilatkozatok (köztartozás, feketemunka stb.) érvényesek-e (2007)

"A legfontosabb lenne a körbetartozások megszüntetése!!!!

"Mély- és útépítés" (173) "Az állami és önkormányzati munkák átláthatósága, megtisztítása a politikától, nagyot lendíthetne az ágazaton. A támogatási rendszer politikamentessé tétele úgyszintén” (494) "Állam hozzon, létre egy olyan oldalt ahol azonnal be kell jelenteni kötelező jelleggel a nem fizető cég adatait, a számla fizetési határidejének lejártát követő 5. munkanappal. A bejelentett nem fizető cégeket ellenőrizze az adórendőrség. Így megelőzhető a tulajdonosi utasításra történő nem fizetés, megelőzhető a hosszú távon begyűjtött tartozások felhalmozása." (651) "Addig az építőiparban nem lesz rend, amíg olyan minimum árak nem kerülnek megállapításra a melyek alatt már nem lehet vállalni, vállalásba belekényszeríteni vállalkozásokat. Ennek az árnak fedeznie kell az összes adót és bért és ennek terheit. A verseny a munkáért csak ettől az ártól felfelé indulhat! Ez természetesen a legutolsó alvállalkozóval kötött szerződésre vonatkozik. Az Ő szerződésének kell ennek a kritériumnak megfelelni. Csak így lehet megoldani a feketemunka és az adóelkerülés kényszerét, amit a vállalkozások megélhetésükért, fennmaradásukért és nem a sok pénz érdekében követnek el. Bele vannak kényszerítve! Hiszen a családot fenn kell tartani, a számlákat ki kell fizetni stb.. és az állam csak ez után következik. Sok esetben nem, mert addigra már 0-hoz közelít az eredmény, vagy már veszteséges” (661) "A körbetartozásokat az állam generálja, a fővállalkozókat késve és csökkentett összeggel fizetik ki, amely a végén többnyire az alvállalkozón csapódik le" (1644)"Államilag kellene korlátozni a túlversenyeztetést. A magyar vállalkozásnak nem marad pénze, hogy tisztességesen megfizethesse a munkavállalóit. Fejlesztést, felújítást, létszámnövelést ellehet felejteni.” (1990)"TÖRVÉNYEK ÁTALAKITÁSA /A JELENLEGI TÖRVÉNYKEZÉSEK A VÉTKESEKET VÉDIK A BECSÜLETESEK ELLENÉBEN/ LÁSD ELISMERT TARTOZÁSOK UTÁNI FIZETÉSI FELSZÓLITÁSOK, ÉS EGYOLDALU VÉLEMÉNYNYILVÁNITÁS PRIVALÉGIZÁLÁSA.” 23

"Mérnöki tevékenység" (11)

"Felül kell vizsgálni az (GOV) MVH-s költségvetés tételeit, árait. Önkényesnek tartom tevékenységét az árképzésnél (alulkalkulált). Illetve nyilván nem lehet minden tételt besorolni a számon tartottak közé, a K""-s tételek elszámolása pedig kétséges, többnyire lehetetlen. A közbeszerzéses munkákhoz szükséges MVH-s költségvetések ellenőrzését gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakemberekre kellene bízni. Jó lenne, ha ők pedig nem hiénaként vetnék magukat egy-egy ilyen munkára, hanem a jóindulat kicsi szikrája még élne bennük. """

(26) "Kötelező kamarai tagság! A szándékosan elkövetett csőd büntettet elkövetők örökös eltiltása a szakmától (kamarai kizárás). Építőipari vállalkozás kötelezően kell, foglalkoztasson képzett szakembereket (mérnök, FMüV, stb.) Ma még a nagyanyám is alapíthat és vezethet építőipari céget, úgy hogy semmilyen szakembert nem kell, foglalkoztasson. Ez NONSZENSZ. Bárki, bármely szakterületen megbukik, az jöhet az építőiparba: semmilyen korlát, előírás nem akadályozza. Az iparágunk a dilettáns ügyeskedő befektetők"" és az előre megfontolt szándékkal, mások átverésére szakosodott bűnözők játszótere. A mérnök társadalom totális háttérbe szorulásának megakadályozása elsődleges cél. Szigorúan véve a ""szakma"" az tiszta, azzal nincs nagy baj. Az „"építési vállalkozókkal"" van probléma: se szaktudás, se tőke, se becsület...""" (105) "A magánszféra hitelhez jutása nagyon nehéz és a romló kilátások miatt az új lakások értékesítése szinte lehetetlen." (135) "Legalább az állami finanszírozású munkák esetén az eljárás legyen nyilvános, tegyék közzé az árajánlatokat és a nyertes árat. Ezen túl ezen beruházásoknál a fővállalkozónak ugyanígy kelljen eljárnia, ha alvállalkozót kíván bevonni. Létre lehetne hozni egy börzét"" amelyen bárki vállalkozhat a neki megfelelő áron és körülmények között. Ezt az interneten meg lehetne valósítani. A fővállalkozó és a kis-közepes vállalkozások is jól járnának” (141) "A mi piacunkon a legfőbb problémát a megrendelések teljes megszűnése jelentette, mely 2010 nyarán történt, hirtelen. Megbízóimnak (akik építészek) sincsenek munkái vagy csak nagyon kicsi munkái vannak, a megélhetésre sem elég. Ennek a helyzetnek a nagyon gyors kezelésére lenne szükség, mivel sajnos több helyről is hallottam már, hogy vagy 1-2 hónap tartalék van még, vagy már semmi. Nálunk speciel semmi." (177) "Az iparágunkban a vállalkozóknak össze kellene fogni, hogy igenis nem vállalnak a kamara által kiadott árjegyzék egy bizonyos százaléka alatt munkát, mert nem biztosítja az az alatti ár a tisztességes foglalkoztatást és a megfelelő nyereséget és a technikai fejlesztések finanszírozását. Sajnos mindig vannak, akik ár alatt viszik el a munkát, ami a saját és az iparág fennmaradását is veszélyezteti. A megbízók pedig kihasználják az alacsony megbízási árakat és arra kényszerítik a vállalkozókat, hogy ezen az árakon vállalkozzanak, vagy különben nem kapnak megbízást. Mi mérnöknapokban mérjük a munkánkat. Jelenleg a 2001-es (!) árak alatt vállalkozunk, ami ha csak az üzemanyagárak árainak változását nézve is kétségbeejtő. Próbáljuk a tevékenységi körünket szélesíteni, de ez komoly beruházást igényelne, ami jelen helyzetben reménytelennek látszik.” (483) "A mérnöki munka becsülete eltörpül a pénzügyi terület mellett. A megrendelők nem akarják elismerni a jó munka elvégzéséhez szükséges időt. Akkor adnak ki megrendelést a mérnöki munkára, amikor már a kivitelezés előkészítése volna 24

aktuális." (520) "A korrupció és versenykorlátozás eddig jellemző volt az állami és a közszférára (ezért ott jelenleg nem dolgozunk). A korrupció kiindulási pontját már a pályázatok kiírási feltételeinek megfogalmazásában lehet keresni. Ott ahol olyan feltételek és referenciákat követelnek, amelyeket kizárólagosan egy bizonyos cég tud teljesíteni, ott nem lehet igazi verseny. Szakszerű, független és ténylegesen nyitott pályázatok és ellenőrzések a kulcsa a változásoknak. " (578) "Megfelelő képesítéssel nem rendelkező vállalkozások is kapnak megbízást (582) "Az államnak gondoskodnia kell a munkateremtésről: 1. Nagy állami megrendelések, vagy ha erre nincsen pénz, akkor 2. beruházást segítő környezet (szándék, törvények, politikai kultúra, kiszámíthatóság) létre hozásával" (585) "valóban értéket teremtő minőségi munka becsülete nincs meg" (1468) "az építőipar válságát az állami/önkormányzati és a pénzügyi válság miatt visszaeső/elmaradó üzleti Beruházások együttes radikális visszaesése okozta, ebben a helyzetben elsődleges a vállalkozások válságstratégiája és csak másodlagos az állami beavatkozások szerepe, amelynél a legfontosabb a hosszútávon kiszámítható üzleti környezet megteremtése” (1512)

"Az engedélyeztető hatóságok, / földhivatalok, építésügyben eljárók

(1536) "Szerintem leginkább a kiszámítható gazdaságpolitika hiányzik, egyszerűen képtelenség előre tervezni (1561) "Szemléletváltozás: A legolcsóbb választása helyett a hozzáadott érték megbecsülése. (1645)

"Szakmai végzettség nélkül ne lehessen vállalkozni!

(1683) "1. Az emberekben tudatosítani kell, hogy az adóelkerüléssel az egész ország alatt kivágják a fát. Nem kell mutogatni a politikusokra, ha mindenki lop, csal, hazudik, és csak magára gondol! 2. azzal, hogy mindenki egyre lejjebb megy, az árakkal gyakorlatilag a saját iparágukat teszik tönkre. Lassan, de biztosan” (1722) "- tervezési munkáknál a helyi hatóságok, állami szervezetek a településen élő, ott adót fizető cégek elsőbbséget élvezzenek”. (1735) "a problémáink gyökere a drasztikusan lecsökkent mélyépítési tervezési igény, szaktudásunk és tapasztalatunk alapján széleskörű szolgáltatással rendelkezünk, ennek ellenére alig van megbízási megkeresés. az állami beruházások szinte teljes mértékben leálltak, önkormányzatok még a megindított munkáikat is leállították, pénz és hitel nélkül a lakás és irodaépítés teljesen szünetel. Ha a hitelhelyzet hirtelen megváltozna, akkor is 1-2 év eltelne, mire ez beruházást gerjesztene, mivel az eladatlan lakások és irodák száma jelentős. Kivonultak az országból a nyugati kis és nagy befektetetők, az Ír és Spanyol magánbefektetők árulják az ingatlanaikat. Nincs autópálya projekt sem. a jelenlegi helyzet a nagy multinacionális vállalatoknak kedvez, mert mi kicsik hamarabb kivérzünk” (1753)"Az építőipari és energetikai beruházásokra (beleértve az ingatlan használat hatékonyságának bármilyen módon történő növelését célzó befektetést) fordított állami vagy banki pénz, illetve az akár szerény állami hozzájárulással előcsalogatható 25

magánpénz véleményem szerint az a fogyasztási forma, amelyik már rövidtávon is a legjobban hasznosul. Emellett az így elköltött pénz a gazdaságban rövid időn belül többszörös ciklusban átforog, munkahelyeket, forgalmakat és adóbevételeket is generálva. Például a ténylegesen használt épületvagyon körültekintő energetikai racionalizálásával legalább 20 % hozam érhető el. A külpiaci energia kitettség és a nem állami, hanem összgazdasági szinten értelmezett külső fizetési egyensúly szempontjából döntő volna az építés-energetika kiemelt kezelése. Ez az építőipar széles területein jelentene piacot és megoldást, és az építési kultúra, az épített környezet fejlődését is meglendítené. Az pedig szintén ránk fér, ha körbenézünk. Például az új stratégiai gáztározóra fordított százmilliárdok lakossági és/vagy intézményi támogatásként mára a gázfogyasztás olyan mértékű csökkenését eredményezhették volna, ami vélhetően feleslegessé tenné magát a tározókapacitás bővítését. Ha most tényleg nincs piaci szükség (?) új, korszerű építésre, akkor szedjük rendbe azt, amink már megvan.” (1905)"Egyszerűsített eljárásokkal, sokkal több munkalehetőség, szakmákra nevesített közbeszerzési eljárások

"Magasépítési kivitelezés" (74) "Szerintem nagyon sok jó dolgot vetettek fel, viszont azt kell, mondjam, hogy nagyon szkeptikus vagyok. Miből fejlesszen egy magyar ember, miből újítsa fel a házát, stb. mikor az ország 70-80 %-a minimálbéren tengődik, épp, hogy éhen nem hal, küzd havonta a csekkek befizetésével. Mert minket, kisvállalatokat a lakosság húzhatna ki a kátyúból, ugyan is ők a biztos fizetők!!! Nem multi, stb. akik olyan beszállítói feltételeket követel, aminek már eleve bukás a kezdete! De a nagyon beszűkült piac miatt a cégek kénytelenek előre menekülni, fejjel rohanni a falnak. Az államot soha nem érdekelte ez az ágazat, különben már régen megszüntette volna a körbetartozást, büntette volna olyan cégek garázdálkodását ebben az országban, akik csak azért alakulnak, hogy tönkretegyenek vállalkozókat a nem fizetéssel, mert ezt úgy is megtehetik, ugyan is nincs ez ellen semmiféle félnivalójuk. Az állam impotens, a jogszabályok ezt megengedik. Mitől lenne jobb. Mindenki kénytelen trükközni, adót elkerülni, és a legkisebb rajtakapáson (pl. járulékok kései befizetése) úgy bánnak velünk, mint egy bűnöző szervezettel. Pedig azok nem ezen a szférán vannak. A jelenlegi helyzet nagyon sötét, nem tudjuk, mit hoz a holnap,de felkészültünk a leg rosszabbakra is. 10 év keservesen megtermelt eszközei, értékei mehetnek egyik napról a másikra a kukába...lenne még nagyon sok minden,de inkább befejezem,holnap reggelig írhatnám a bajunkat.." (75) "Nagy generálkivitelezők a pályázaton kiajánlott és megnyert áraknak csak 35-50% át hajlandóak megadni a munkát végző alvállalkozóknak, azt is csak fekete visszatérítés ellenében. (98) "Miért fordulhat elő a következő történet a mai Magyarországon. A tiszabecsi oktatási centrum közbeszerzési pályázatát elnyeri egy budapesti cég, az tovább adja egy hatvani cégnek, aki tovább adja egy magyar-francia vegyes vállalatnak és ők kötnek szerződést 10 Szabolcsi alvállalkozóval. Miért van az, hogy a nyertes egy 313 000 000 Ft-os munkát tovább ad 120 000 000 Ft-ért és azt sem fizeti ki. Hogy lehet egy EU-s pályázatot kijátszani. Hogy lehet a két árkülönbözet ellenére az intézményt megfelelő minőségben elvégezni, hogy lehet az, hogy a Fővállalkozó még a fent írt 120 000 000 Ft-ból is csak 40 000 000 Ft fizetett ki a generálkivitelezőnek. Sajnos senki nem segít a helyzet megoldásában és így az én cégem kerül BÁR listára,az én autóm foglalják le és ami az ország szégyene az én családom éhezik." 26

(108) "Mikor vezetik be azt a szabályt, hogy mindenki anyagilag felel a munkájáért? Mert jelenleg csak a vállalkozások felelnek anyagilag az egyoldalú állami szerződéseik miatt. Nem felel a munkájáért a tervező, a terv ellenőr, műszaki ellenőr, a bonyolító, és a beruházó sem. Ezt kellene elsődlegesen szabályozni, ha el akarunk mozdulni a jelenlegi szintről. A többi teher természetesen régóta jelen van, és annak csökkenése nem is várható, mert semelyik kormány sem fog népszerűtlen intézkedéseket hozni, amelyek széles rétegeket érintenek. Itt a teljes összeomlás fog új rendet kialakítani majd egyszer, csak az nagyon fájdalmas lesz." (197)

"Rendkívül bonyolult munkavédelmi előírások, ha a dolgozó nem tartja be, nincs mit tenni, csak a cég a büntethető."

(206) "Amíg az állam kiemelten nem támogatja a környezettudatos, energiatakarékos, kiváló minőségben készülő építményeket a megrendelői oldalon (családi házak, ÖK. intézmények), a pályázatokat utólag finanszírozza (ki tudja mikor), és nagyobbnak tűnő munkákat föl sem vállalhatnak kkv-k (panelek energetikai fölújításai), amíg a tűz közeli"" kapzsiság és lobbi érdekek érvényesülnek, addig a legszebb és legújabb Széchenyi Terv sem fejti ki jótékonynak szánt hatását. Hiába kapok holnap 50100millió Ft-ot (munkaeszközeim már vannak), ha potenciális megrendelőim a mindennapok túlélésével ""töltik idejüket"". Környezetemben 25-30 kipróbált, értékes szakember, és családja várja a lehetőséget, ami most külföldön mutatkozik. Kíváncsi vagyok, hogy mit tesznek mindenkori vezetőink, ha fölkopik az adófizetők álla. Sok sikert kívánva, köszönettel és üdvözlettel: HS „"" (224)

"Vidéken ingyenes önkormányzati telkek lakás és házépítőknek. Minden megyében legalább még öt-hat meleg vizes fürdő építése szállodákkal, a turizmus és a foglakoztatás érdekében. Állami kamat és szocpol. támogatás építkezőknek."

(251)

"A mai építőiparban csak a nagyobb cégek jutnak hozzá az úgynevezett fizetős munkákhoz mivel a köztudatban úgy hiszik, hogy a nagynevű és múltú cégek tudják a nagyobb volumenű munkákat elvégezni. De mint a gyakorlatban is működik a mamutcég kiadja a kisebb cégnek a kisebb cég kiadja a még kisebb cégnek és ez kiadja annak a vállalkozásnak aki ténylegesen elvégzi a kivitelezést fél-akár negyed áron csak azért,hogy a vállalkozását fent tudja tartani míg a többi cég csak a hasznot viszi el és nem tesz érte arrébb egy fadarabot sem. És sajnos ezért kerülnek az építkezések kétszer annyiba, mint amennyi valójában. És sajnos ezért vannak a körbetartozások és a kisvállalkozások megszűnése. Ezeket kellene megszüntetni, hiszen a 4-5, 5-10 fős vállalkozások végzik el minden esetben a kivitelezést."

(445) "több megrendelés" (476) "nem tudom, hogyan lehet munkára bírni az embereket, mert ezt az elmúlt nyolc évben kiöltek belőlünk, itt a munkának nincs, becsülete akkor én miért dolgozzak, bűnözőnek néznek ennyi munka után rám nincs, szüksége az hazámnak sajnos ezt kellet megérnem." (484)

"Alacsony fizetőképes kereslet, alacsony vállalkozási árak=alacsony jövedelem=alacsony képzettségű munkavállaló=alacsony munkamorál=lassan javuló minőség"

(577) "Jelenleg nincs fizetőképes vásárló erő, de kilátást sem látok ennek megteremtésére olyan alacsony árakon vagyunk kénytelenek dolgozni, amit már képtelenek vagyunk tartani. Valószínűleg a fejlesztések hoznának valami eredményt, de ha többet termelünk, s nincs kinek eladni, a kamatokat pedig úgy változtatják, ahogy eszükbe jut, azt hiszem senki sem vállalja az újabb kockázatot. majd fejlesztünk, ha lesz miért! 27

A pályázatoknak sem vagyok híve nekem ne adjanak semmit csak annyit hagyjanak hogy megéljek s ha életképes vagyok akkor fejlesztek mint eddig is tettem s ne vágjanak agyon kamatemelésekkel vagy más formában." (1646)"Miért alakíthatnak újabb, és miért lehet másik cégük azoknak, akik hivatásszerűen"" buktatnak be, vagy bebukás előtt adnak el cégeket? "" (1888)

"A munkát terhelő adók járulékok csökkentése”

(1929) "kisméretű vállalkozások szakembereinek képzettsége a jelenlegi szabályok miatt nem teszi lehetővé komplex munka végzését, túl speciális igény az engedéllyel végezhető munkák terén. (1972)"A kis és mikró vállalkozások Kft. "" megrendelés és munka hiányában sem tud szabadulni a kötelező járulékok befizetésétől. "" (2001)

"Beruházási piac bővülése szükséges”

"ne kelljen ki nem fizetett követeléseink után kifizetni az adót"

"Szakipar" (7)

"Csak egységes politikai akarattal lehet megváltoztatni a kialakult állapotot”

(29) "A minőség fokozott ellenőrzése és megkövetelése a piac szereplőitől, a silány munka és áruk kiszűrése és kivonása." (56) (59) (81)

"Az APEH, ha tartozok felé és számlával bizonyítani tudom, a nekem tartozó cégtől inkasszózza az én tartozásom." "Szakmai szövetségek támogatása, a szakmunkásképzés megújítása, " "Még mindig sok feketén dolgozó van és a munkafelügyelőség nem igazán kezeli korrekten, mert azt mondja, hogy nincs, kin behajtani a pénzt és így nem büntetik őket. A vállalkozót meg kisebb hibáért is büntetik, de végül is a munkásembert tudják büntetni, de ez fordítva kéne, mert régen nem így volt azt büntették, aki nem dolgozott, ezt miért nem lehet vissza állítani, mert jelen pillanatban senki se akar dolgozni „

(146) "A belföldi értékesítés segítése lenne fontos, hiszen jelentős a lemaradásunk energiahatékony épületekben Nyugat- Európához képest. Fontos lenne VALÓBAN kis- és mikro vállalkozás számára elérhető épület felújítási projektet indítani." (149) "A mi esetünkben fontosnak tartjuk, hogy a projektek tekintetében szüntessék meg a 90 napos fizetési határidőt, kaphasson a vállalkozó a megrendelőtől legalább az anyagra előleget, és a kiállított számla Áfa tartalmát csak akkor kelljen befizetni, ha a megrendelő kiegyenlítette azt. Mert ha nem a kisvállalkozásoknak kell a multi cégek beruházásait előre megfinanszíroznia talán, már akkor is valamivel jobb lesz a helyzet." (166)

"SZAKKÉPZÉS!!!!!!"

(182)

"A magas üzemeltetési költségek lehetetlené teszik a nyereségességet!" 28

(203) "Addig, amíg a banki szektor nagy nyereséget realizál évente, ugyanakkor a KKV-k szenvednek a piaci alacsony árak és banki magas költségek szorításában nem lesz kilábalás. A KKV-k nyereségességének meg kell közelíteni a banki nyereségességet, akkor egészséges egy gazdaság!" (210)

"A kontárok"", szakmai képesítéssel nem rendelkezők ne végezzenek szakipari munkát. A szakma becsületét jó lenne visszaállítani. A kínai termékek elözönlötték az országot, ezzel árban nehéz versenyezni. Ez óriási gondot jelent. A minőséggel igyekszünk talpon maradni, de sok embernél a pénztárcájuk határt szab, és csak a silány minőséget tudja nagy nehezen kifizetni. A piacon - szakmánkban is tisztességtelen magatartás folyik, ennek javításában a kamarák sokat tudnának segíteni. Köszönöm, hogy megkerestek ezzel a lehetőséggel."""

(220) "Képzett munkaerő hiánya. Szakmai utánpótlást ellehetetlenítették. A képzés átalakítása a piaci igényeknek megfelelően, létszám felvételi limitek. Ne más államoknak képezzünk ki munkaerőket, hanem a humánerőforrást próbáljuk meg határokon belül lekötni." (250) "Ami közvetlenül a cégünk tevékenységét illeti, a legnagyobb segítség az általános gazdasági fellendülés lenne. Nem győznénk a sok munkát, ha a megszokott vagy még számunkra ismeretlen vevőkörünknek lenne pénze megrendelni az egyébként indokolt szakipari karbantartó munkát. Minden pusztul pénz hiányában, és többnyire onnan jön a munka, ahol egy hatóság (Tűzoltóság, ÁNTSZ, külföldi higiéniai szemle hatására muszáj megoldani a problémát, viszont ilyenkor sokan eltitkolják, hogy hónapokig nem tudnak fizetni. Sajnos pénzhiánnyal küzd a gazdaság nagy része." (271)

"Kevés munka alacsony ár"

(298) "Gyorsabb bírósági eljárás, tőkeerős generálkivitelezők, cégalapítás szigorúbb szabályozása (24 órán belüli cégalapítás VICC!! (420) "Azt hiszem túl sokat várunk az államtól. Szerintem a mikró vállalkozásoknál már az is segítség lenne, ha valamennyi költségeiket el tudnák számolni, teljes mértékben (gépjárműhasználatnál, telefonhasználatnál nincs így). 5-10 MFt éves forgalomig ne keljen adót fizetni, ha az eredményt bent hagyja a cégbe vagy fejlesztésre fordítja." (424) "Mivel nem csak a vállalkozásomból tartom fenn családom, ezért nem látom vészesen javíthatatlannak a helyzetet. Eljöhet az az idő, amikor csak vállalkozásomból kell keresményem előteremteni. Ebben az esetben érzékeny lennék a vállalkozás nyereségének, mint fizetésnek a könnyebb kivételére.” (428)"A Magyar Állam bevételei szempontjából tisztességes adózási rendszerben kell működtetni a Magyarországon meglévő külföldi tulajdonú cégeket is, akik legalább olyan százalékos értekben (minimum 10%) hoznak létre a gazdasági év végére adózott nyereséget, mint a Magyar tulajdonú cégek, ugyanis, ha a Magyar tulajdonú cégeknek nincs minimum ilyen nagyságrendű adózott nyeresége, úgy nem tudnak hitelhez jutni a kereskedelmi bankoknál. A külföldi tulajdonú cégek a Magyarországi leányvállalalataiktól bérbeadás és egyéb címeken viszik ki a megtermelődött nyereséget, ezt sürgősen kell megszűntetni törvényileg, legalább a különadók lejárati határidejéig. Így a költségvetésnek sokkal kisebb lenne a gazdasági gondja, támogatni lehetne a termelést, mivel az hoz új értéket, de ez mellett elengedhetetlen a mindennemű közigazgatásban dolgozók létszámának és költségének legalább 40%-os csökkentése a felesleges bürokrácia csökkentésével, így sok-sok kiskapu bezárulna."

29

(451)"Kilátásom nem minden esetben pozitív. Ha folyamatos munkám lenne természetesen állandó jó munkaerőt alkalmaznék, és kifogástalan kivitelezést hagyna hátra cégem (mint ahogy ezt eddig is tette) 0-ból induló cégem sajnos támogatás nélkül nem biztos, hogy sokáig fent tudja tartani magát. Bízva a jövőre, bízva pozitívan! " (517)

"A megrendelők felelőtlen gazdálkodása miatt az alvállalkozók fizetik meg a költségeket. Az elvégzett munka kifizetése nincs garantálva. Ha a fővállalkozó rosszul gazdálkodik, nincs fedezet az alatta dolgozók hibátlan teljesítésének rendezésére. Nincs törvényi biztosítás, jogrendszer, következmények nélkül lehet milliárdokat is elbukni. Vállalkozni csak garantált fedezettel lehessen! Ne jöhessen létre lánctartozás! A felszámolt cégeknél levő kintlévőségekre legyen garanciabiztosítás."

(523)

"Az önhibáján kívül, adó- és járulékfizetési nehézségekkel küszködő kisvállalkozásokat ne kezelje az adóhatóság bűnözőként, próbáljon segíteni abban, hogy az amúgy is nyomasztó, megalázó helyzetéből ki tudjon kerülni. Aki nem tud, nem biztos, hogy nem is akar fizetni. Remélem, több a tisztességes, mint a tisztességtelen vállalkozó. Ne kelljen az addig tisztességesnek lesüllyedni a tisztességtelenek szintjére, ha meg akar ÉLNI!"

(541) "Kisvállalkozások esetén a kamarai tagság keretében kedvezményes adminisztrációs (könyvelési) segítséget kaphatnánk: ez véleményem szerint a működés kifehérítését is támogatná, és mind időben, mind anyagilag komoly terhet venne le a vállunkról.” (561) "Oktatás, szakképzés jelentős fejlesztése." (697)"Nagyon fontos lenne az al/al/alvállalkozói rendszerek kiiktatása, mert ezáltal a lánctartozások rizikója is minimálisra szorítható lenne” (1918) "A munkaügyi, munkavédelmi, építésügyi szabályok szigorú és következetes betartatása.” (1936) "A baj ott kezdődik, hogy az embereknek nincs pénze, így nem tud rendelni, és mindenből az olcsóbbat keresi, ami csak ideig-óráig javít a dolgon. Így a vállalkozó sem tud többet fizetni. Ennek sose lesz vége...”

30

Ha tanácsot adhatna a gazdaságpolitikusoknak, milyen szabályokat, előírásokat töröltetne el velük? (A tanácsok szakterületi bontásban láthatók. A felsorolásból kiemeltük a nem értelmezhető javaslatokat. A válaszokat az eredeti szöveg szerint idézzük, csak a megértést nehezítő helyesírási hibákat javítottuk. A sor elején látható szám a feldolgozott kérdőív sorszámát mutatja.) Épületgépész" (22)

"Gázszereléssel is foglalkozom. Megszüntetném, hogy a szolgáltató gázos cégek hatósági jogkört is gyakoroljanak./tervjóváhagyás, meó, stb."

(24)

"Eltöröltetném az ÁFA- fizetés számlaforgalom szerinti fizetését, s bevezetném a pénzforgalmi szemlélet szerinti fizetést."

(45) "A munkaügy területén lévő adminisztráció döbbenetes. A közbeszerzéses és pályázott munkák nyomott árai, majd az ezt kiegyenlítendő beszámlázásra kerülő pótmunkák is megérnek egy misét. Felháborító a reprezentáció, a bérletek, a külföldi kiküldetés, a cégtelefon adóztatása. A személygépjárműnek minősített 5 üléses kisteherautók teherautónak el nem ismerése. Az autópálya matricák elszámolása. Az állandó jogszabályváltozások miatt nem lehet gazdálkodni, max. 6 hónap tervezhető. (Mérnök - közgazdászként dolgozom és a gépészvállalkozás mellett van egy könyvelő cégem). Iszonyú az adminisztráció!!! A legkisebb vállalkozások is igényelnének már 1 adminisztrátort. Hirtelenjében ennyi." (62)

"Fordított ÁFA, Személygépkocsi és üa. ÁFA, "

(79) "Tilos legyen bekérni minden olyan okiratot, ami az állami adatbázisokban, szerepel!(töltsék le maguknak, kérjék meg hivatalból, stb.)" (82)

"Az engedélyezési eljárások gyorsítása, az egymást keresztező adminisztrációs kötelességek megszüntetése, egyszerűsítése. Körbetartozás elleni hatásosabb szabályok bevezetése."

(96)

"Ha túl bürokratikussá teszik a működtetést, akkor nem jut időnk dolgozni. Jobban megéri az államnak, ha dolgozik a vállalkozó, mint ha munkaidejében adminisztrálja saját működését."

(106) "Olyan szabályokat kellene a törvényhozóknak alkotni, amelyek megakadályozzák, hogy a nagy cégek kibújhassanak az elvégzett munka kifizetése alól. Sok kisvállalkozást, egyéni vállalkozást, családokat, embereket ez tesz tönkre. Lásd a mi példánkat: Hiába nyertünk pert egy RT.-ellen mégsem jutottunk a pénzünkhöz, tönkretéve evvel a két fiam és az én családom." (170) "A körbetartozásért alapvetően ők a felelősek! Olyan törvények kellenének, hogy az emberekben meg sem forduljon az, hogy nem fizeti a becsületes iparos munkáját. A média meg csak azt sugározza, hogy nem kell fizetni, nem lehet mit csinálni moratórium van és lesz. Az APEH et nem érdekli, hogy azért nem tudok fizetni, mert nekem sem fizetnek. Ráadásul még ezt is rendbe tudnám hozni, ha a kormány és az adóhatóság hagyná. Az egyetlen megoldás, ha én is számla nélkül dolgozom és egy fillér adót sem fizetek. Ha nincs cégem, mert elveszi az APEH akkor az nekem csak jó, se cég se számla a bankban és kíváncsi leszek így milyen számlára raknak inkasszót. 31

Semmire! Nem lesz min végrehajtani, mert nincs cég, semmi adót és járulékot nem fogok fizetni. Ugyanúgy dolgozom, mert olcsóbban tudok munkát vállalni számla nélkül (nem kell fizetnem semmit az államnak) és még segélyért is sorba állok a cigányokkal együtt! Pont azt fogom én is csinálni, mint a többi kollégám csak azt sajnálom, hogy nem korábban kezdtem el. Akkor sokkal jobb helyzetben lennék most. A nyugdíjasok meg majd visszamennek dolgozni! Mivel vagy feketén dolgozik vagy már kint van régen külföldön szinte minden olyan ismerősöm akinek a adót kellene itthon fizetni! És szerintem ezen senki nem fog már tudni változtatni. Mindenki csak a pénzemet akarja, legjobban a kamara! Lehet kötelező kamarát megint elrendelni, de az csak újabb fizetési teher lesz. De én azt már szerencsére nem élem meg cégesen. És akinek nincs cége azt nem tudják piszkálni. Igaz számlát nem tudok adni, de nem is kell senkinek, csak az a lényeg, hogy olcsóbb legyek, mint az, aki még adókat és járulékokat fizet ezeknek! Köszönöm! Ja és nincs semmim, úgyhogy jöhet az APEH végrehajtói! (186) "Fordított Áfa fizetést" (270) (272)

"Megszüntetném a cégautó adóját. Megszüntetném az ésszerűtlen beszerzésekre történő kényszerítést." "A vállalkozás tulajdonában lévő kis-kategóriás személyautók adója."

(308) "1, Közbeszerzésnél 0-ás APEH igazolás. 2,Cégautó adó 3, Járulékok csökkentése, hogy több munkavállalót tudjon foglalkoztatni a cég 4, Pályázati lehetőségek bővítését, esetlegesen a negatív saját tőke ellenére. 5,Mikro vállalkozásoknak is lehetőséget kellene teremteni munkákra, ne csak alvállalkozóként lehessen részt venni. 6, Körbetartozások rendezésére, igen szigorú törvény lenne szükséges. A fővállalkozókat csak abban az esetben lehetne kifizetni, ha az alvállalkozók már megkapták a pénzüket. Fordítani kellene ezen a kifizetési rendszeren. 7, NAV ne a kicsiket találja meg a legkisebb hibákkal kapcsolatba, hanem az igazi nagyokat kellene ellenőrizni. 8, Közbeszerzéseknél ne a legolcsóbb nyerje a kiírást, mert az biztos, hogy az alvállalkozókat már nem fogja kifizetni, ezért tud ár alá menni." (415) "Pénzügyi szemléletet kellene minden területen bevezetni az ÁFA befizetésére. A valóban munkavégzésre használt gépkocsik költségeinél lehetővé tenni az áfa visszaigénylést. A támogatásokat a piac bővítésére kellene fordítani." (464) "Például a cégautó adó mellet felesleges még az útvonal nyilvántartást is vezetni Rengeteg adminisztrációval jár." (492) "El nem töröltetnék, inkább kötelezően előíratnám ismét REOD rendszert, amit a KSH és a szakmai érdekvédelem közösen állapítana meg minden ágazatban!!!! Ez elkerülhetővé tenné, hogy vállalkozók a dolgozóik bérére, közterheire nyerjenek" pályázatokat, és eleve csődre kössenek szerződést a megrendelőkkel. Európában így működik, (nálunk is így működött, de a hatalmi érdekek miatt a rendszert eltörölte Grósz Károly 1989-ben)ideje volna, ha itt is úgy működne a rendszer ismét, mint a ""normális országokban"".""" (496) "Fordított ÁFA anyag áfa 25% garanciális visszatartás 5 vagy 10 %ezt lehetetlen normálisan kigazdálkodni." (510) "Túl sok és sokféle adót kell fizetni. " (516) "A lánctartozás megszüntetése. Megszámlálhatatlan regisztráció megszüntetése. Áfa 32

megfizetése csak a kifizetett számlák után 20 munkanapon belül. Áfa csökkentés. " (539) "útnyilvántartás, cégautó adó, APEH-inkasszó helyett türelmi idő, jelenlegi abszurd bírósági gyakorlat a lánctartozás miatti behajtások kezelésére (több év helyett gyorsított eljárás, ha lánctartozás gyanúja felmerül. Inkább ezért fizetnék!) Pályázatból ne legyen kizáró ok a veszteséges gazdálkodás annál, akinek behajthatatlan követelései vannak. Továbbá a hitelbírálatnál se legyen ez negatívum. A kintlévőségek miatt szükséges hitelfelvétel esetén alacsonyabb kamatot legyenek kötelesek a bankok megállapítani. A behajthatatlan követelések után befizetett ÁFA után fizessen az állam kamatot, de ne adja a vállalkozónak, hanem az APEH-nak és annak mértékéig tudhassuk le a jövőbeni kötelezettségünket." (547)

"Behajthatatlan követelések Bürokratikus terhek."""

adóterhei.

Személygépkocsik

útnyilvántartása"".

(556) "Körbetartozások elkerülése érdekében, csak a kifizetett munkadíjak utáni ÁFA fizetést szorgalmaznám. Illetve az állami beruházásoknál csak minden alvállalkozó kifizetettsége után kapná meg a generálkivitelező a neki járó részt. " (583) "Minden olyat, ami a szabad vállalkozásgyakorlás ellen hat! Lásd USA." (1362) "8 napos fizetési határidő ki nemfizetés esetén már lekönyvelt 30 napon túli számlák azonnali végrehajtási lehetőség biroksági eljárás nélkül. ki nem fizetett számlák után ügyvezető sikkasztással való elmarasztalása." (1372) "Minden olyan előírást, amely megnehezíti, sőt inkább ellehetetleníti a magyar mikró kis vállalkozásokat, mert ha ez a folyamat megmarad, akkor nem lesz termelő erő, aki itthon kamatoztatja a tudását " (1481) "ÁFA- s névre szóló számla elszámolható csak. Külföldi utakat és azok költségeit egyszerűbb féllegális számlákkal lefedni."

"Építőanyag kereskedelem" (18) "Pl. járulék és adófizetés: Miért kell százféle számlaszámra utalgatni. Ehelyett lehetne egy számlaszámra, egy mozdulattal utalni az összesített járulékokat." (20) "Egyszerűsítsenek, töröljék el az adminisztrációt okozó apróbb jelentőségű előírásokat, amelyek a szabályok kikerülésére késztetik a vállalkozókat, mint amelyek az autóhoz, telefonhoz, repihez, stb. tapadnak. Az adótörvények változása jó irányban megy. A munkaerő alkalmazását rugalmasabbá kellene tenni." (21) "Talán elég lenne a Szlovák szomszédunk adószabályait átvenni, nem hiába, települt ki több ismerősöm cége is oda!" (83) "Számlázáskor ÁFA- befizetés; Állami beruházásoknál a generálkivitelező fizeti ki az alvállalkozókat. A gyártó kiszolgálja lakosságot." (115) "ÁFA törvényt mindenképpen változtatni kellene. Minden olyan előírást törölni kellene (APEH, ÁNTSZ, FOGY. VÉD.,Munk. véd.,Munkaügy),amelyeknek csupán az az értelme, hogy a felsorolt szervezetek valamelyike büntetést tudjon kiszabni. Pl. ANTSZ: nyilvántartást vezetni a WC-ben használt szappanról és WC tisztító szerről, figyelmeztető felirattal, hogy pl. a szappan kézmosásra használható. Rengeteg ilyen 33

van" (231) "A törvények nem a becsületes vállalkozók érdekeit védik, hanem a gazembereket támogatják. A bíróság szerepe felháborító. Időhúzás, érdemi megoldásra nem törekszik. Kemény, törvényekkel rendet lehetne teremteni. (Lásd Románia, ahol nincs tartozás, mert a tulajdonos soha többé nem tud céget alapítani, és óriási büntetésre számíthat) " (235) "A kamarák valós érdemi képviseletet lássanak el. A minőség több szerepet kapjon a beszerzések során és ne csak az ár legyen a legfontosabb. Egy beruházás esetén hosszú távú értékmegőrzést vegyenek figyelembe és ez alapján döntsenek stb. " (237) "Mindenféle adót a mai formájában, és fogyasztási típusú adókat vetnék ki. pl.: kilométerfüggő autópálya használat, nemzetközi teherforgalom magasabb adóztatása.(mindenki a mi útjainkat használja nyugat-magyarországon, mert itt olcsó, Szemben Ausztriával, vagy Szlovákiával.) A körbetartozást pedig meg lehetne szüntetni, ha a használatba vételi engedély feltétele volna a 0-ás igazolás az ÖSSZES al- és subalvállakozótól a tekintetben, hogy nincs kiegyenlítetlen követelése a megrendelővel szemben." (263) "Általánosságban átlátható, érthető és betartható adózási szabályokat szeretnék." (266) "Aránytalan adóterhelés csökkentése, a lánc vagy körbetartozások megszüntetésére tett azonnali és kézzel fogható törvény meghozatala. A cégalapításoknál rendkívül kemény szűrő fölállítása, hogy a bedöntött cégek vezetői a szakmában ne vállalhassanak még beosztotti munkakört sem! Sok cég szűnik meg, de ugyanakkor több alakul. Ez ugyanaz a kör." (328) "A beruházásokkal kapcsolatos környezetvédelmi, közlekedéshatósági, önkormányzati túlszabályozások ésszerűsítését. A beruházott létesítmény addig ne kapjon használatbavételi, lakhatási engedélyt, míg a munkák ki nem lettek fizetve!" (418) "A munkavédelmi szabályzat életszerűbbé tételét és a mikro és kisvállalkozások számára előírt üzemorvosi kötelezettség eltörlését." (426) "Akkor támogatnám a kamarát, ha értékelhető jogosítványai lennének, most gittegylet. Minimum megfelezném az Országgyűléstől a legalsó hivatalig az ott dolgozók létszámát. Azonnal és külön intézkedés nélkül csökkenne a maguk munkájának fontosságát bizonyító, és ezért is fölösleges rendeleteket gyártók, az ezeket végrehajtók és ellenőrzők létszáma, és ez által a végrehajthatatlan és szükségtelen rendeletek, szabályok, stb. száma." (532) "Sok nehezítő rendelet van, ami értelmetlen (pl. szállítói megfelelőségi nyilatkozat kereskedő általi kiadási kötelezettsége)." (538) "Pályázatokon az eszközbeszerzések közé lehessen sorolni a tehergépkocsi vásárlását is" (562) "éves adóbevallásnál a gépek amortizációját ne vegyék figyelembe az eredménynél. mivel azt veszteségként számoltatják el és ez egy nagyobb értékű jármű szerelvény esetében sok százezer forint veszteséget mutat, és ezért nem tud a kisvállalkozó papíron nyereséget termelni. Ez persze a Kft- re nem vonatkozik" (991)"Egyszerűsíteni kellene a bevallásokat, engedélyek kiadását, kevesebb adminisztrációval járó, könnyebben átlátható eljárásokkal, mindenkinek kevesebb 34

feladata lenne." (1471) "A gazdaság szereplői egyenjogúak és egyenrangúak. Minél kevesebb a gazdasági mozgásteret korlátozó szabályt hagynék meg. Ezek a szabályok viszont mindenkire egyformán legyenek kötelezőek és a megsértőinek szankcionálását az állam nagyon határozottan vállalja magára a károsult egyidejű kisegítése mellett." (1491)"Egyes munkaügyi előírások szabályzatok készítése)" (1875)

(munkaidő,

kockázat

elemzés,

betarthatatlan

"Haszongépjárművekkel járunk személygépkocsi helyett az adó miatt."

(1923)"direkt csőd, majd új vállalkozás alapítása; az állami és önkormányzati megrendelések szerződés szerinti kifizetése; fizetési határidők törvényi korlátozása; termékdíj fizetés teljesíthetetlen követelményrendszere, jelenléti ív kisvállalkozások esetében, könyvvizsgáló alkalmazása, vevőtájékoztatási követelmények, árucímkék elhelyezése kisméretű vagy kis értékű termékeken, EU-s minősítő intézetek bizonyítványainak magyarországi elfogadása (EMI-t fogadnak csak el bizonyos helyeken) " (1968)"Pld: a cégtulajdonosok gépjárműveinek adómentes, ill. kismértékben szabályozott használatát, felesleges szabályzatok készítésére való rákényszerítés (munkavédelmi,tűzvédelmi, pénzmosás elleni stb. amit vki az irodaasztal mellett jó pénzért kitalál, ezek mind pénzkihúzások a vállalkozó zsebéből, ami szerintem már sok vállalkozónál üres !"

"Generál kivitelezés" (14) "A felelős műszaki vezetői engedély megújítását kreditpontok megszerzéséhez kötik. A kötelezően előírt oktatás legkevesebb évi 100 ezer forintos költséget jelent, az előadások sok esetben semmilyen használható, vagy új információt nem adnak. Aki nem gyűjti össze a megfelelő számú pontot, annak nem újítják meg a jogosítványát, holott a gyakorlati munkában valószínűleg nem lett képzetlenebb. A jogosítvány meghosszabbításának visszatartásával ellehetetlenítik a munkáját. Másrészt, azok a szakmai oktatást végző anyaggyártó, vagy forgalmazó cégek, melyek nem akkreditáltak, hiába adnak jó és használható gyakorlati oktatást, ez nem számít bele a pontgyűjtésbe." (60) „gépjárműadó" (80)

"Cégautó adó, üzemanyag és szervizelési költség áfájának vissza nem igényelhetősége. Telefon elszámolhatósága, munkaruha elszámolhatósága, főleg a műszaki irányító embereknek."

(179) "Kevesebb járulékokat kelljen fizetni a munkavállalók után, hogy mindenkit normálisan be lehessen jelenteni. A pénzlehúzásokat pl. rehabilitációs járulék töröljék el." (184) "Általánosságban a szabályozókat csökkenteném, és ésszerűsíteném, de azok betartását szigorúbban ellenőrizném, és áthágásukat szigorúbban szankcionálnám." (563) "Alvállalkozókat foglalkoztató cégek kihasználják, hogy a foglalkoztatott vállalkozások annyira ellehetetlenülnek pénzügyileg, hogy semmi esélyük nincs semmilyen érdekvédelmi szervezethez fordulni.(Bíróság, Kamara, APEH) " 35

(592)

"Vállalati személygépkocsikkal összefüggő üzemanyag és egyéb költségek ÁFÁjának visszaigénylési lehetőségét javaslom!"

(645)

"Jogosultságok, Engedélyeztetések."

(700) "pályázatok feltételeinek enyhítése, " (1466) "erkölcsi norma szerint segíteni a normális kft-ket és nem szabályoznám túl a vállalkozói működés körülményeit" (2007) "A pályázati forrásból megvalósult beruházások esetében többször lehessen részszámlát benyújtani, mert több milliós beruházás esetében a kis cégek nem tuják ezt a hosszú időtartamot megfinanszírozni."

"Mély- és útépítés" (41) (97)

"Pártok, Parlament" "ÁFA törvény módosítása. Ami a cégeknél keletkezik negyedéves felhalmozás, annak visszafizetése legalább olyan szigorral történjen, mint az ÁFA tartozás behajtása /inkasszó/"

(123) "Járulékfizetéseket átgondolnám. Egy dolgozó után rengeteg pénzt kell befizetni, amit meg kell termelni." (150) " A jelenlegi politikai elitnek fogalma nincs a valós munkáról, mindenféle uniós előírásra hivatkozva, végrehajthatatlan jogszabályokat hoznak, amik alapján aztán jól lehet bírságolni, csak dolgozni nem! Pl., hulladékkezelés szállítás. A kitermelt föld hulladék, röhej!" (173) "Az építőipar szabályozása úgy sz., ahogy van. Csak az nem keres pénzt, aki dolgozik..." (472) "Az ország és az egész iparág nehéz helyzetének a kulcsa véleményem szerint a munkahelyteremtés fontossága. Nem értjük meg, hogy miért nem próbálják meg csökkenteni a járulékokat. Csak az én cégem több tucat embert tudna alkalmazni, ha jelentősen csökkenne ez a fajta teher. Csökkenne a munkanélküliség/akiket el kell tartanunk/valamint nem 12-25 embernek biztosítanék jövedelmet/amiből adózik/hanem 25-40-nek. A válaszra kíváncsi lennék!" (494) "Kifizetetlen számla után ne kelljen áfát megfizetni. Így az állam is érdekelt lenne abban, hogy mindenki fizessen." (619)"BÜROKRÁCIA TÚLSZABÁLYOZOTTSÁGÁT, VALAMINT A KOR ÁLTAL TÚHALADOTT ÓSDI SZABÁLYOZÁSOKAT VIZSGÁLTATNÁM FELÜL, AZ APEH VAGYIS NAV SZAVAIVAL ÉLVE SOK MINDEN NEM ÉLETSZERŰ""""" (622) "A jelenlegi helyzetre érvényes az egyik kutya másik eb"" jelszó. Az építőipart a korábbi és mostani kurzus is pénzkivételre használja, a műszaki teljesítés minősége nem érdekel senkit. A jelenlegi ifjú titán vezetésnek halvány fogalma sincs arról, hogy a szakmailag korrekt teljesítésnek melyek az előfeltételei. Valamennyi körbetartozás elleni jogszabályt röhögve kijátszanak a szereplők, hiszen a legnagyobb adós ÁLLAM sem tesz érdemi intézkedést a pontos fizetésre, és mondvacsinált kifogásokkal szabotálják a kivitelezési munkákat, és a tényleges szakmai minőség helyett papírt 36

gyártatnak a lefedezettségükre és az önadminisztrációra. 2-3 év múlva meg az adófizetők pénzéből jön a javítás, mint eddig is. A KIKSZ és ÁSZ állam az államban, műszakilag dilettáns embereknek kell elmagyarázni egy általános műszaki érzékkel rendelkező ember számára is átlátható evidens dolgokat" (1527) "Ösztönözném a bíróságokat, korrekt, gyors döntéseket hozzanak, és ne legyenek felkészületlen, döntésképtelen bírók, akik miatt a peres eljárások 4-6 évig folynak, s mire lezárul a követelés behajthatatlan, mert az illető cég időközben átmenti vagyonát újabb cégbe. EZ a legsúlyosabb probléma " (1595) "Egyszerűsíteni!!!!Csak és kizárólag szakmai végzettséggel lehessen vállalkozásokat vezetni! A hatóságok partnerei és nem behajtói legyenek a vállalkozásoknak!" (1629) "A lánctartozás végén álló alvállalkozó csak APEH igazolással juthat a pénzéhez (még ha újabban nem is kell feltétlenül 0-ás APEH ig.) Még én bizonyítsam, hogy minden rendben van velem, de ha véletlenül nem 0-ás, akkor a pofámba röhögnek, és mosolyogva nem fizetnek erre hivatkozva és szégyelljem magam, mert már nem vagyok jó partner, mert nem hitelezek, a fővállalkozónak az APEH-nak, stb. Ez az ország fordítva működik! Azt nyúzzák, aki a sor végén valóban épít, értéket teremt! Gyakran a faktor cég, mert rá vagyunk kényszerítve, kiderül, hogy a fővállalkozó egy társ cége. Nem kell ezek után csodálkozni, hogy a számlát a fővállalkozó csak egy év után teljesíti a faktor cégnek, amikor már a maradványértékből (kb. 17%) a vállalkozónak csak fillérek maradnak. Egyébként 60 nap után kellene határozottan követelniük a cégtől a kintlévőséget, de ezt nem teszik, elvannak, mint a befőtt. És jön, az újabb nagylelkűség a rendszertől köszönjem meg, legyek végtelenül hálás, hogy tőlem sem kezdték vissza szedni az előleget. " (1644)"A 2009-es év árszintjéhez képest 40%-al olcsóbban dolgozunk, ha van mit? Köszönhető a külföldi többségtulajdonnal rendelkező hírközlési szolgáltatónak." (1990)

"NEHÉZGÉPEK RENDSZÁMANOMÁLIÁI, KÖZBESZERZÉSI TÖRVÉNY ALKALMATLANSÁGAI, /UJ TÖRVÉNY KELL, EZT MÁR NEM LEHET JAVITGATNI/ "

"Mérnöki tevékenység" (11) "Sok van, de végre az egyszerűsítéseket hosszútávra kell rögzíteni. Minden évben többször hozzányúlnak (év közben is!) Fontos szabályozásokhoz. Ez érinti a cég adózással és a munkájával kapcsolatos tennivalóit is. Tarthatatlan, hogy nemcsak a szakmai kérdésekben a folyamatos továbbképzést, hanem a gazdasági magatartást is állandóan igazítani kell az éppen érvényes szabályozásokhoz. " (26) "komplett Közbeszerzési törvény, " (43) "Minél kevesebb bürokrácia, átlátható és egyszerű adórendszer, könnyen értelmezhető jogszabályok, minél kisebb lehetőségek a tanácsadók"" működésére.""" (47) "A földhivatalok vállalkozási tevékenységének azonnali eltörlése. A Magyar Mérnöki Kamara átalakítása nevetséges, korrupt, öncélú szervezetből, érdekvédelmi - szakmai szervezetté / sürgősen!!! /" (63)

"Útnyilvántartás, jelenléti ív,"

(105) "Kiszámítható, hosszú távú törvények kellenek. A munkabér közterheit kell csökkenteni és az eseti foglalkoztatás egyszerűsítését." 37

(124) "általában véve a gazdasági környezet túlszabályozott, minél több és részletesebb szabályt alkotnak, annál kevésbe lesz, aki meg tud azoknak felelni, mindez nem rendhez, hanem káoszhoz vezet." (135) "Legnagyobb gond, hogy ha a pályázati rendszerben valamit lépni szeretnénk, olyan mérvű költségeket kell megelőlegezni, amelyeket az igazán rászorulók képtelenek finanszírozni.(sikerdíj, regisztrációs díj. stb.) Az utófinanszírozásos pályázat pl. csak egy álom. Javaslom, hogy az állami bürokrácia karolja fel a pályázatírást. Létre lehetne hozni egy szervezetet (akár valamely létező hivatalon belül is), ahol minősített pályázatírókat foglalkoztatnának, akik (a mai magas) piaci ár alatt közreműködnének a pályázatok írásánál." (141) "A legtöbb olyan szabályt, mely csak adminisztrációs plusz munkát, ezáltal termelésből való kiesést eredményez a vállalkozás számára, segítséget viszont egyáltalán nem Jelent. Valamint a tényleges költségek teljes elszámolását lehetővé tenni, pl.: ha egy mikro vállalkozás havi 25-30e Ft-ot költ üzemanyagra, de nem tudja elszámoltatni, mivel akkor 30e Ft havi befizetés terheli a cégautó miatt." (177) "Mi földméréssel foglalkozunk és terepjárókat használunk. Kisméretű terepjárókra lenne szükségünk, mivel könnyebben közlekedik erdőben. Általában 3-4 fő utazik terepre. Ilyen gépkocsi személygépkocsi kategóriába tartozik. Ezért pick-up, tgk. Vettünk, ami nehézkesen mozog terepen, nagyobb a fogyasztása is. Tehát a tevékenységi körök (ténylegesen végzett és nem csak felvett) alapján lehessen egyedi elbírálást is kérni, megfelelő indoklással. Borzasztó terhet ró még ránk a közbeszerzési kifizetésekhez az adóigazolás benyújtása. Ha hónapok óta nem fizetnek, akkor hogyan tudnék nullás igazolást bemutatni!!?? Vagy igenis szankcionálják a nemfizetést és ne csak tessék-lássék intézkedéseket tegyenek, mert eddig még érdemi eredményt nem értünk el ez ügyben. Hiába fordultunk a megbízónk megbízójához vagy esetleg a NI F-hez, senki nem segített semmit. Még az APEH-nak is írtunk, hogy az adónkat a megbízónk számlájáról szedje be, még csak nem is reagáltak. A megbízónk pedig nem fizet!!!" (202 "A nyilvánvalóan fekete árbevételű vállalkozásokat szigorúan ellenőriztetném és példátlanul magas büntetéseket szabnék ki a visszaszorítás miatt. Ilyenek pl.: magán orvosi rendelők, kínai üzletek stb. Amennyiben ezt megtennék, úgy a jelenlegi, túl szigorú feltételeken lehetne enyhíteni. Pl. szgk. és telefon használatának korlátozásán." (228) "gépjárműhasználat bürokratikus, túlszabályozását" (232)

"Az EVÁ-t választhassa minden vállalkozás., és a korábbi 15%-ban maximálják."

(247) "a kintlévőségek áfáját le lehessen írni, ameddig nem történik rendezés" (274) "Működtessék az egyablakos rendszert! Az ügyintézési határidőt minden területen tartassák be!" (276) "A vállalkozások általános terheit és a béreket terhelő adókat kellene elsősorban csökkenteni, továbbá jobban kihasználni az EU támogatásokat arra, hogy munkát adjanak a vállalkozásoknak (jelenleg nagyon kevés az építőipari, elsősorban útépítési közbeszerzés). Mert munka nélkül hiába kicsi a teher. Ezen kívül csökkenteni kellene a munkakvédelmisek és egyéb élősködő"" vállalkozások által kilobbizott szabályokat, hiszen értelmetlen, hogy irodai munkavégzéshez is munkavédelmist, meg üzemorvost és hasonlókat kelljen fenntartani.""" 38

(414) "Az adminisztrációs terhek drasztikus csökkentését, kevesebb bizonylat és papír megőrzését." (429) "A kintlévőséget okozó cégek ellen szigorú elszámoltatást – a megbízó vezetőit büntetni" (483) "Csak a befolyt számlaérték után kelljen megfizetni az ÁFÁ-t. Az évente fizetendő közzétételi díjat eltörölném, de legalábbis egyszerűsíteném az evvel kapcsolatos adminisztrációt." (520) "Helytelennek tartom, hogy a műszaki ellenőrzéshez szükséges személygépkocsi beszerzést nem lehet elszámolni, mint normális termelőeszközt, azaz az ÁFA nem igényelhető vissza. Ennél a tevékenységnél ez elengedhetetlen termelőeszköz. " (582) "A kiállított számlák áfa tartalmát a következő bevallásnál meg kell fizetni a fizetési határidőtől függetlenül (illetve attól, hogy a számlát egyáltalán kifizetik-e). Minél nagyobb a forgalom, annál nagyobb ez a teher. A pro-forma számla nem jön számításba, mert a legfontosabb partnerek kizárólag halasztott fizetést (30-60 nap) fogadnak el. Kis cégeket a bankok nem, vagy irreális feltételekkel finanszíroznak, faktorálas szóba sem jöhet." (643)

"Ki nem fizetett számlák után, ne kelljen sem adót, sem járulékot fizetni."

(1181) "Cégautó adó csökkentése! Nem realizált bevételek után járó járulékok, adók felfüggesztése! 30-nál hosszabb kintlévőségek azonnali inkasszója az APEH, NAV által, bemutatott számla ellenében." (1468) "az ÁFÁ-t csak beérkezett árbevétel után kelljen megfizetni" (1478)

"Építőipar+környezete= ÉVM""-hez hasonló 1db minisztérium"""

(1512)

"Megrendelő által ki nem fizetett munkadíj utáni rögtöni adózás."

(1561) "Közbeszerzési törvények felülvizsgálata, az értékszemlélet bevezetése. Költségek tömkelegét fizetjük már, és lassan éhezünk. A bürokrácia növekedését enyhíteném, mert az komoly terheket ró ránk, emiatt pár éve külön adminisztratív munkaerőt kellett felvennünk, és elviszik a teremtő energiáinkat a bürokráciával való küzdelem." (1577)

"Az ÁFÁ-t csak a pénzügyi teljesítés után kelljen befizetni."

(1722) "saját gk. használat költségeinek teljes elszámolhatósága" (1724) "Egy mérnöki tevékenységet végző vállalkozásnak ésszerűtlen tehergépkocsit vásárolni azért, hogy az ÁFÁ-t visszaigényelhesse! Pedig a munkájához a személygépkocsi használata is elegendő lenne." (1735) "a kötelező adminisztráció nagy része helyett reális és arányos választható átalányfizetési lehetőség" (1753) "Az általános bankadó helyett a bank tevékenységének megfelelően differenciált adót kellene kivetni. Az a bank, amely a mérlegfőösszegéhez viszonyítottan aktív bankhoz méltó hitelkihelyezést valósít meg (megfelelő részt a KKV szektorban), továbbá a hitelkihelyezés feltételei az EU átlag szerintiek vagy jobbak, az ne fizessen bankadót. De amelyik gyengébben teljesít, az arányosan és lépcsőzetesen növekvő adót 39

fizessen. A jelenlegi banki gyakorlat (egyszerűen nem adnak hitelt illetve kockázatmentes extraprofit mellett adnak) kormányzati asszisztenciával öli meg a gazdaságot." (1905)"Az önkormányzati engedélyeztetési eljárást kéne egyszerűsíteni és több szabadságot kéne adni a diplomás tervezők kezébe." (1975) "normál paraszti észjárást vezettetnék be náluk! Elsőbbség illeti meg a termelő és foglalkoztató vállalkozásokat"

"Magasépítési kivitelezés" (27) "éljenek ők is minimálbéren és majd tapasztalják." (74)

"A 20 éve elavult, érthetetlen, kiszámíthatatlan, bürokratikus adórendszert!!!!!"

(114)

"Cégautó adó eltörlése!"

(197) "Sokféle, gyakori adóbevallás, adatszolgáltatás, EVÁ-hoz hasonlóan fizetni kellene havonta, negyedévente az adót, de ne kelljen folyton bevallást készíteni, gépjármű fenti példa eltörlése is jó lenne, ami bevétel pénzügyileg nem teljesül, az után adó se legyen, főként nagy teher az áfa ilyenkor, de jelentős lehet a helyi adó, társasági adó is, jelenleg rendkívül bonyolult lett a családi adózás, adójóváírás. Ha van az jó, de ne fusson át a cégeken. Teherautó sofőröknek rendkívül bonyolult bérszámfejtés. Kötelezően előírt napidíj, melynél nagyobb az adminisztráció, mint a bevétele a dolgozónak. " (251)

"Gépjármű adó törlése. Hiszen ezen felül is egyéb más járulékot is fizetnünk kell a gépjárművek után."

(261)

"A kiállított számla után, ami nincs kiegyenlítve, ne keljen az Áfát megfizetni."

(416)

"Személyszállításra a miatt kell teher gépjárművet alkalmazni, mert a mikrobuszok ÁFA tartalmát és az üzemanyag áfa tartalmát nem lehet vissza igényelni."

(445) "nagyon sok érthetetlen vállalkozás elleni dolog van,mi kicsik vagyunk." (470)

"Töröljék el a gépjármű luxus adóját cégen belül, vagy csökkentsék! Az sem volna baj, ha a benzint is ellehetne számolni! Egyszerűsíthetnék az adózással kapcsolatos Jogszabályokat. Egyszeri adónem! S higgyék, el több vállalkozás ellendülne Magyarországon!"

(476) "köztehercsökkentés" (484)

"Zárt kocsiszekrényű, 3.5 t alatti tgk-t, 6 személyesként, ne szgk-nak minősítsenek. Céges saját használathoz menetlevelet ne kelljen vezetni."

(518)

"Áfa fizetést át kell alakítani, ne a kiállított számlára kelljen teljesíteni."

(521)

"Elsősorban a lánctartozások megszüntetésére tennék javaslatot"

(573) "Szerintem a leghatékonyabb megoldás az lenne, ha a sok papolás"", ""duma"" helyett 3-4 hónapon keresztül Ők is kipróbálnák a vállalkozói szférát (építőipar) hogy a saját bőrükön érezzék át a problémákat! Visszatérve, pl. vicc, hogy a szgk. költségeinek az 40

elszámolása milyen bürokratikus és nonszensz. Kíváncsi lennék, milyen szerződést kapnék, ha mondjuk, egy Kamazzal mennék el tárgyalni? Szerintem minden kollégának lenne ötlete, hogy mit lehetne és mit nem tenni!""" (577) "Azt hiszem a jogszabályok követhetetlensége a legnagyobb probléma hisz a változások miatt képtelenség megfelelni az előírásoknak." (675) "Tök mindegy mit írok változás nem lesz!! Az embereim, akik 10 évet ledolgoztak velem, most Belgiumban 5200 eurót keresnek 8 hét alatt. 8 általánossal havi 560-600 000 forint tisztán úgy, hogy ők már éltek bejelentve ottani nyugdíjért!! Én itthon 14 év vállalkozói múlttal és 30 emberrel meg kell gondolnom, hogy inkább én is külföldre távozom. Fővállalkozó adjon fizetési garanciát minden esetben, az állam és az Unió Beruházásait ne a kis és középvállalkozások finanszírozzák (fordított Áfa, térítéses szolgáltatás 1-2,5%, garanciális visszatartás 3-5 év 5-10%, kenőpénz) mindezeket jó esetben 60-120 napra kifizetik. Én 2011-től abbahagyom, de így legalább nem bukok többet. Szerintem sokan így fognak tenni ebben az évben." (1223)

"Az aránytalanul nagy, méltánytalan magas bírságokat mérsékelném."

(1597)"Fordított Adózás eltörlése (cserébe az ÁFA csalókat halálra ítélném és teljes vagyonelkobzás a bővebb családban is) Az átutalási időszakot 15 napban maximálnám. A ki nem fizetett számlákat árbevételként könyveltetném és Áfa 20- i fizetéskor azonnali társasági profit külön adóval sújtanám 99% mértékkel . 1 hónapos tartozást meghaladó rendezetlen számla esetén a cég APEH biztost neveznék ki aki a befolyt pénzeket kifizetné és nem hagyná kimenteni a cégből. A tönkrement cégek tulajdonosai 5 évig nem alapíthatnának csak bt teljes vagyonával felelve. btrendelkezők csak kb. 10 000 000.- munkát vállalhatnának. Korlátoznám a tulajdonosok veszteségesen működő cégeinek számát ( 5 cég = 5 veszteséges cég ez elfogathatatlan ) Pályázatokon csak 10 éve működő cégek vehessenek részt. Kft alaptőkéje 5 000 000ft minimum. Szóval szigorítanák és szűrnék, a tulajdonosokat pedig komolyabb üzlet politikára ösztökélném. " (1713) "A saját szgk térítés elszámolását könnyíteném, hiszen a mai rendszer a menő cégeket támogatja, sokkal gazdaságosabb"" cégautót venni, mint a saját járműre azt az éhbér költségtérítést elszámolni. """ (1771) "A számviteli rendeletek 70% -a indokolatlan. A maradék 30%-ot kellene betartatni." (1799) "Kötelezném őket, hogy egy évig saját erőből vigyenek egy vállalkozást annak minden teendőjével úgy, hogy politikai kapcsolatokat nem használhatnak. Fizetést is csak a vállalkozásból vehetnének fel." (2001) "A számla kiegyenlítése nélkül a megrendelő ne vehesse birtokba az elkészült munkát."

"Szakipar" (7)

"Visszahoznám a 6személyes tgk. beszerezhetőségét!"

(29)

"A költségek teljes mértékű (vagy min. 85-90%) elszámolhatósága."

(59)

"Fordított Áfa, " 41

(64)

"Pl.: Németországban sorra nyerjük a közbeszerzéseket, mert a feladatok szakipari munkákra le vannak bontva. Nálunk ezzel szemben minden projekt egyben van kiírva, amit kizárólag nagy építőipari cégek nyerhetnek meg. Aztán a szakipari cégeket versenyeztetik, ahol teljesen kiszolgáltatott helyzetet alakítanak ki a számukra, majd több hónapos csúszás után vagy fizetnek, vagy nem. Szándékosan aláárazzák magukat a munka elnyerése miatt, mivel eleve tudják, hogy az alvállalkozókat úgy sem fizetik ki teljesen..."

(81)

"Sajnos építőiparban nem lehet úgy elszámolni az üzemanyagot, mint a mezőgazdaságban pedig a legjobb húzó erő az építőiparban van és nem kapunk semmilyen segítséget, mivel van olyan, hogy tél miatt nem tudunk dolgozni 3-4 hónapot és így nagyon nehéz meg élni, ezért jobban oda kéne figyelni az építőipara, mert azért több munkalehetőség van és ebbe az ágazatba dolgoznak legtöbben, "

(107) "Érdemes lenne körülnézni a szomszédos Szlovákiába, mivel ott is van vállalkozásom ismerem a különbséget. Sokkal egyszerűbb szabályok, és még is több adó folyik be." (117)

"A gk. használat jó példa, a telefonköltség adózása,tagi kölcsön adózása,stb."

(127) "áfa befizetés halasztása, üzleti étkezés megadóztatása, cafetéria utáni szja, szakképzési hozzájárulás felhasználható részének lecsökkentése középvállalatoknál, minimumadó." (146) "Sokkal egyszerűbb adózási szabályok, kifejezetten megértő, a működést SEGÍTŐ APEH-re lenne szükség! A mostani helyzetben fontos lenne az ÁFA szabályozással segíteni a belföldi lakossági építőipar élénkítését." (149)

"Miért kell a vállalkozónak, aki egész nap kora reggeltől késő estig dolgozik, munkát szerez, munkát irányít, projektet felügyel a személygépkocsi használat után adót fizetni? Azért, mert naponta - ha van ideje - elmegy egy boltba, hogy estére megvegye legalább a kenyeret a vacsorához, mert ilyenkor magán célra használja a gépkocsit. Ha adót kell utána fizetni, akkor a magáncélú használatra eső benzin árából miért nem lehet visszaigényelni az adót?"

(152) "A közbeszerzéses számlák kifizetéséhez kapcsolódó 0-s együttes adóigazolás kötelezővé tételével újabb csapást mértek az építőiparban tevékenykedő alvállalkozókra. A Fővállalkozó az igazolás hiányában nem fizeti ki alvállalkozóit, így annak lehetősége sincs adótartozását megfizetni. Az adóhatóság részéről a követelés lefoglalása nehézkesen, vagy egyáltalán nem működik. Ez egy újabb adósságcsapda a kisvállalkozók részére. Törölném az ART ide vonatkozó rendelkezését. Az Áfa tv., fordított adózás miatti Áfa visszaigénylés feltételei túl szigorúak. Az alvállalkozó csak hónapok múlva jut talán"" a visszaigényelhet adójához. Külföldi kiküldetés napi díja teljes egészében adó és járulék köteles. Bizonyos összeghatárig ezt köztehermentessé tenném. Sorolhatnám, telefonhasználat, gépkocsi, természetbeni juttatások utáni adózás túl szigorú.""" (166)

"Áfát befizetni csak akkor, ha minket is kifizettek"

(182)

"Különadó, gépjármú különadó, áfa visszaállítása 20%-ra, FAD visszaállítása"

(203) "pl.: A 3 személyesnél nagyobb kishaszon gk. Személygépjárműnek minősül, az ÁFA nem igényelhető vissza. A tevékenységhez viszont a 6-7 személyes haszonjármű alapvető (munkahelyre szállítás!), miért nem minősül, mint régen tgk-nak??!! További 42

is lenne, de helyhiány miatt csak egyet említettem példaként." (208) "A beruházási limit összeget, meg hogy a kistehergépkocsikon használt vonóhorog használatához menetíró műszert kell beszerelni." (220)

"A könyvelés egyszerűsítése, a párhuzamosan vezetett bizonylatok eltörlése."

(250) "Az adózott jövedelmemből vásárolt és fenntartott szgk-m után adót kell fizetnem, ha van pofám igénybe venni a vállalkozás közben a munkavégzésre. Ez több mint pofátlanság!" (269) "Egyszerű, átlátható és korrupciótól mentes, szabályozott környezet megteremtése garanciavállalásokkal. Ellenőrzés és állami példamutatás nélkül nem fog menni! Nem a kommunikációval kell példát mutatni, hanem a célzott cselekvéssel. Valódi felelősségvállalás kell és felelősségre vonás." (298) "osztalékadó, vagy legalábbis mérséklése" (326)

"Csak kamarai számmal rendelkező cég köthet szerződést. Ha a cég nem fizetett ki valakit teljesítési igazolás alapján, annak a kamarai száma törlésre kerül, nem köthetne újabb szerződést. A cégvezető is kamarai számmal rendelkezne, ez is törlésre kerülne, így nem alapíthatna újabb céget..."

(420) "Azok a mikró vállalkozások, akiknek az árbevétele minimális nem éri meg elszámolni a telefon, gépjármű, rezsiköltséget, mert több bajt hozhatnak, mint eredményt. Ennek szabályozását megváltoztatnám." (428) "A körbetartozások megszüntetésének érdekében be kellene vezetni, hogy a fővállalkozó csak akkor kapja meg a vállalkozási díjat, ha bizonyítottan kifizette az Alvállalkozóját, természetesen részszámlázási variációban. A körbetartozások és a korrupciók megszűntetése érdekében egy fontosabb megoldás lenne, ha az 1970 -es években jól működő beruházás lebonyolító cégek létesülnének legalább az állami és önkormányzati beruházások lebonyolítására a szükséges szakemberekkel ellátva, így ezek a cégek szakipari munkák előkészítése után külön-külön szakipari cégekkel kötnének kiviteli szerződést és az ő teljesítési igazolásuk alapján fizetné ki a beruházó külön-külön a szakipari vállalkozókat. Ebben az esetben szinte megszűntethető a szakipari ágazatok között a körbetartozás (szakipari ágazatok alvállalkozóinál az előző pontban lévő fizetési módszer is bevezethető), valamint a nagyméretű korrupciónak a lehetősége minimálisra csökkenne." (440) "Az új pályázati rendszerben nem tudok tehergépkocsi vásárlásának a támogatására pályázni, illetve a min. támogatás eszközbeszerzésnél több millió forint, de a tevékenységünkhöz a már meglévő géppark bővítése kb.1-millió. Nem tudok hova elkölteni TISZTESSÉGESEN ennyi pénz!" (446) "Először is elküldeném Őket dolgozni, minden protekció nélkül, ezek után megtudnák a vállalkozások problémáit." (451) "A 10. pontban azért nem támogatom, mert ha jól tudom kötelező bejelentett munkaerőt kell fenntartanom. Kérdem én. Ha nincs munkám, hogyan és miből tartsam fent az embereket és ez által cégem és családom. Pláne ilyen lehetetlen helyzetben még munkavállalási lehetőségek is korlátozottak. " (481) "Próbálják meg a meghozott rossz törvényeik és szabályaik szerint elvégezni a vállalkozók munkáját, de éles körülmények között. Tehát ha bukik, akkor mindent 43

bukik." (554) "különadó, járulékok drasztikus csökkentése," (558) "Amilyen gépjárműre a cégnek szüksége van. Természetesen az ésszerűség határain belül." (561) "Törvényi előírás kellene a részfizetésre - a vállalkozás biztonsága érdekében. A részfizetést a szerződés összegének és teljesítési időtartamának függvényében kellene szabályozni." (623) "Nincs lehetőség 3-nál több személy szállítására alkalmas zárt dobozos furgon beszerzésére. Miért? A platós dupla fülkés raktere nem zárható." (678) "fordított áfa a teljes beszerzési láncon vagy ilyen besorolású cégeknek egyszerűbb visszaigénylés, mert a forgalomból adódóan jelentős összegű áfa visszaigénylés esetén adócsalónak tartják a céget és több hónapon át vizsgálódik az APEH visszautalás előtt (gyors utalás helyett) ez jelentős likviditási nehézséget okoz" (697)

"Legyenek kisvállalkozók és majd megtudják, hogy merre hány méter!"

(948) "Elsőnek is kellenének tényleges érdekképviseletet ellátó intézmények, amelyek a tagság, és nem a saját érdekeiket képviselnék." (1013) "A kamarának sokkal szélesebb, konkrétabb, ellenőrzés terén hatékonyabb tevékenységi körrel kellene rendelkeznie. Pl.: a kivitelezés helyszínén történő ellenőrzés a szakmunka esetén, térjen ki a végzettség ellenőrzésére is, hogy a kontárokat végre visszaszorítsák, mert ha így folytatódik, akkor a szakmunka presztízsét nem lehet egyhamar helyreállítani. Több száz éves épületeink mellett, ma rövidtávú építkezés zajlik, gyorstalpaló (max.3 hónap) iskolák elvégzése (papírszerzés) után szerzett ismeretanyaggal. Tapasztalat nem szükségeltetik, mert az pénzbe kerülne. Ez a kis ország, ha megengedi magának azt a luxust, hogy a ma még élő, magasan kvalifikált szakember gárdáját ne foglalkoztassa, akkor önmagához képest is növeli a lemaradását. Remélem, hogy a butítás befejeződött! " (1196) "gépjármű különadót, a hosszadalmas amortizációt," (1809) "Ételvásárlási utalvány adója, meg még pár cafetériához tartozó terhet, a gépkocsi terheket, ott az áfa visszaigénylésre vonatkozó szabályokat, a tanulószerződés nem igazán átlátható, szövevényes bürokráciáját." (1853) "kifizetések határideje és a jogi utak hosszúsága" (1882) "Kis forgalmú Kft. könyvelésénél pénzforgalomhoz kötném a kettős könyvvitelt, kis pénzforgalomnál az egyszeres könyvvitel is elegendő lenne, ezt, ha jól tudom, az EUban el is fogadták. Az adminisztrációs terheket és a rengeteg ide-oda jelentgetési kötelezettséget meg kellene szüntetni, miért kell annyi utalványt kitölteni, ha az adóhivatalnak utalunk. Ez régen sokkal egyszerűbb volt, nyomon lehetett követni józan paraszti ésszel, mit hová és mennyit kell befizetni, de akarattal olyan bonyolult adótörvényeket hoznak, hogy muszáj könyvelőt fizetni, mert nem lehet boldogulni a bevallással, az ilyen-olyan jogcímen befizetendő adókkal, járulékokkal, pedig a kisvállalkozások és a kis pénzforgalmú kft-k sok pénzt megtakaríthatnának ezzel. " (1918)

"A kifizetetlen számlák utáni áfa és adó terheket."

44

(1927)

"A kiállított számlát min15 max30 napon belül ki keljen egyenlíteni. "

(1937) "Üljenek le a vállalkozások képviselőivel, akik a válság idején növekedtek vagy legalább stagnáltak, hogy mi a recept." (2035) "Első és legfontosabb tennivalójuk a mikró és kis vállalkozások 100%-os támogatása, mert tőlük függ a gazdasági élet fellendítése. Nem látszat kedvezmények. A multik ki tudják használni ezeket és alapvetően a támogatások nekik szólnak. Pályázatokhoz nem egy vagyonért és milliós biztosítékkal kellene hozzájutni. Adókedvezményeket is inkább a kisebb vállalkozásoknak. "

45

European Parliament

Győr, 2011. 09. 24.

Committee on Petitions The Secretariat Az Európai Unió Petíciós Bizottsága részére

Tárgy: További háttéranyagok, dokumentumok az 1557/2009 számú petíció tárgyalásához

Tisztelt Petíciós Bizottság, Képviselő Hölgyek és Urak!

Petíciónkat 2009 őszén nyújtottuk be a magyar vállalkozások tisztességtelen gazdasági környezete, a piaci esélyegyenlőtlenség, a hazai vállalkozások működését, foglalkoztatási lehetőségeit negatívan befolyásoló körülmények miatt. A magyar állam felelősségét is felvetettük, mivel a mindenkori kormány kötelessége biztosítani a tisztességes gazdasági, jogi feltételeket, egyenlő esélyeket a piaci szereplők számára, függetlenül attól, hogy hazai vagy külföldi vállalkozásokról van-e szó. Érdekvédelmi tevékenységünket 2009 novembere óta a Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért szervezet keretében folytatjuk. A vállalkozások hozzánk eljuttatott esetleírásai, beszámolói, kérdőíves felméréseink, de saját vállalkozói tapasztalataink alapján is joggal állíthatjuk, hogy a petíció benyújtása óta eltelt két évben a magyar vállalkozások helyzete drámai mértékben tovább romlott. A petíció benyújtásakor úgy gondoltuk, és változatlanul meggyőződésünk, hogy a magyar vállalkozások jelentős részét folyamatos diszkrimináció éri saját hazájában, mivel egyes multinacionális beruházó, megrendelő cégek, illetve a külföldi bankok leánybankjai visszaélnek erőfölényükkel, és olyan feltételeket kényszerítenek a magyar vállalkozásokra, melyeket saját hazájukban nem mernének megtenni. Mindehhez hozzájárul a hazai megrendelők tisztességtelen piaci viselkedése, illetve a közösségi pénzekből finanszírott beruházások területén, a közbeszerzési eljárásokban tapasztalható visszaélések gyakorisága. Szeretnénk felhívni a Tisztelt Bizottság figyelmét arra, hogy a külföldi bankok leánybankjai által kizárólag Magyarországon bevezetett egyoldalú szerződésmódosítás gyakorlatát – melyre petíciónkban már 2009-ben felhívtuk a figyelmüket – most a magyar kormány által kijelölt testület vizsgálja, mivel e bankok magyarországi hitelezési technikája a lakosság és a vállalkozások anyagi helyzetét megrendítette. A deviza alapú kölcsönök bedőlése miatt tömegessé vált hazánkban a családi és vállalkozói vagyonok árverezése, a családok utcára kerülése. Amikor petíciónkban azt állítjuk, hogy a hazai mikró, kis és közepes vállalkozások jelentős hátrányt szenvednek a multinacionális cégekkel szemben, - azaz diszkriminálják, 46

versenyhátrányba szorítják őket az állam multikat preferáló intézkedései - akkor ezt a következőkkel tudjuk bizonyítani. Például a hazánkban letelepedett multinacionális cégek 2008-ban 2,5 milliárd euró támogatást kaptak a magyar államtól. Ez csaknem 682 milliárd forint volt, a GDP 2,38 %-a. 2007-ben pedig 1,434 milliárd forint, a GDP 1,42 %-át kitevő közvetlen állami támogatást kaptak a nagy cégek. A többi uniós tagállam hazai vállalkozásaihoz képest is aránytalanul nagy versenyhátrányba kerültek a magyar tulajdonú vállalkozások a multicégek leányvállalataival szemben. Ezen túl ezek a cégek évente 2000 milliárd forintnyi összegben viszik ki a profitot Magyarországról. A versenyszektornak nyújtott állami támogatások messze a legmagasabbak hazánkban; az uniós átlag: 0,54; Magyarország: 2,38; Lengyelország: 1,02; Csehország: 0,97; Románia 0,63 és Szlovákia: 0,53 a GDP százalékában. A vállalkozói hitelbedőlések mögött jellemzően a lánctartozás okozta likviditási problémák állnak. Mivel a magyar mikró, kis- és közepes vállalkozások tőkeszegények, ezért vállalkozói hiteleik jelzáloga, fedezete többnyire a magántulajdonban lévő ingatlan. Véleményünk szerint a magyar vállalkozók alapvető emberi jogai sérülnek, mivel a lánctartozás és tisztességtelen vállalkozói körülmények okozta anyagi és erkölcsi veszteségeikért nem tudnak elégtételt szerezni. A jogi út járhatatlan, nem vezet eredményre; az eljárás vontatottsága miatt a tisztességtelen gazdasági szereplők lehetőséget kapnak arra, hogy kimentsék vagyonukat és bezárják cégüket, míg a károsult vállalkozó csődbe jut, elvesztheti magánvagyonát is. Az állami asszisztálással létrejött tisztességtelen vállalkozói környezet – mely negatív értékű hungarikum - nem felelhet meg az európai uniós elvárásoknak. Elképzelhetetlennek tartjuk, hogy egy lengyel, szlovák, osztrák, vagy német vállalkozó rendszeresen hasonló, a normális gazdasági tevékenységhez nem illeszkedő kockázatokkal szembesüljön, és ne kapjon állami segítséget, jogorvoslatot. A hazai vállalkozásokat sújtó körülmények megjelennek a gazdasági, statisztikai adatokban is; például a magyar építőipar 2005 óta megrendelés állományának 60%-át elveszítette, és 2011 év végére közel 100 ezer bejelentett munkahellyel lesz kevesebb ebben az ágazatban, mint hat évvel ezelőtt. A magyar vállalkozások nem azért váltak és válnak nagy számban hitel- és versenyképtelenné, mert tehetségtelenek, alkalmatlanok lennének, vagy lettek volna, hanem azért, mert a magyar állam képtelen szavatolni, hogy az előírt minőségben elvégzett munka, szolgáltatás, illetve a kiszállított anyagok ellenértéke a teljesítő vállalkozásokhoz kerüljön. Hazai körülmények között az Európai Unió Kisvállalkozói Chartajának „második esélyre” vonatkozó ajánlása fel sem merül, holott a magyar vállalkozások jelentős hányada önhibáján kívül kerül csődhelyzetbe. Lehetséges, hogy a magyar állam nem sért uniós alapelveket akkor, amikor a számla kiegyenlítése előtt követeli a forgalmi adót. Normális vállalkozói környezetben, ahol a pénz forgása folyamatos, nem okozhat a vállalkozás működését alapjaiban megrendítő problémát, ha egy-egy számlát késedelmesen egyenlítenek ki és a vállalkozónak előre ki kell 47

fizetnie az ÁFÁ-t. Ennek feltétele azonban az, hogy az állam a tisztességes piaci magatartást jutalmazza, a tisztességtelen gazdasági szereplőkkel szemben pedig a megfelelő mértékű szankciókat alkalmazza. Magyarországon elképesztő mértékben terjedt el az elvégzett munka, szolgáltatás árának visszatartása, ki nem fizetése, ami komoly referenciákkal, vállalkozói múlttal rendelkező cégek tömegeit döntötte és dönti csődbe. Mivel a magyar állam nem teremtette meg a jogorvoslati, büntetőjogi feltételeket melyek garantálják, hogy az elvégzett munka ellenértékéhez hozzájuthat a vállalkozó, így e gazdasági környezetben hátrányban vannak és sok esetben teljesen ellehetetlenülnek azok a cégek, amelyek tisztességesen működnek és termelő munkahelyeket tartanak fent. Ilyen körülmények között erkölcstelennek és igazságtalannak tartjuk, hogy az állam olyan számlák után szed be adót, melyek ellenértéke a megrendelőnél van, esetleg konkrét jelek utalnak arra, hogy kiegyenlítésére nincs esély. Sok esetben maga az állam, vagy az önkormányzatok generálják a tartozási láncok kialakulását, így közvetve és közvetlenül is hozzájárulnak a hazai vállalkozások csődjéhez. Az adóhatóságnak persze egyszerűbb a gyengébb érdekérvényesítési képességekkel bíró mikró és kisvállalkozáson behajtani a ki nem fizetett számla forgalmi adóját és egyéb közterheit, azonban ez az igazságtalan eljárás társadalmi feszültségeket okoz, és hosszú távon kontra szelektálja a magyar vállalkozásokat. A becsületes, érdemi munkát végző és foglalkoztató cégek számolatlanul szűnnek meg, a foglalkoztatási képességek csökkennek, míg a tisztességtelen piaci szereplők háborítatlanul gazdagodnak más elvégzett munkáján. A magyar gazdaság állapotát nem lehet a gazdasági válság hatásaival magyarázni, hiszen az Unió legtöbb országában ugyanezen hatások ellenére lényegesen kisebb a visszaesés, sőt egyre több tagállam gazdasági és foglalkoztatási mutatói növekedésnek indultak. Az építőipari termelés adatai alapján Magyarország negatív rekorder. Ezzel szemben azokban az országokban, ahol jelentős számú mikró és kisvállalkozás működik támogató, bizalomra épülő vállalkozói környezetben, az ágazat megrendelés állománya folyamatosan bővül. Lengyelország különösen kiemelkedik teljesítményével a volt szocialista blokk országai közül. A magyar vállalkozások állapota, jövője alapvetően befolyásolja hazánk gazdasági kilátásait, a foglalkoztatottság és a szociális helyzet alakulását. Nem csak egyéni, vállalkozói, de jelentős társadalmi érdek is fűződik ahhoz az igényhez, hogy európai uniós normáknak megfelelő vállalkozói körülményeket biztosítson a magyar állam a hazai vállalkozások számára is. Nem lehet azonban közömbös az Európai Uniónak sem, hogy egyik tagállamában a vállalkozói körülmények nem átláthatók és becsületesek, hiszen így az idetelepült tisztességes szándékú KKV-k számára is felbecsülhetetlen kockázatot jelent a magyarországi vállalkozás. Úgy gondoljuk, hogy elsősorban a magyar állam kötelessége megfelelően szabályozni a vállalkozások működési környezetét és megfelelő jogi hátteret biztosítani ahhoz, hogy a cégek egyenlő feltételekkel tudjanak dolgozni és foglalkoztatni. Az Európai Unió Petíciós Bizottságától azt várjuk, hogy szerezzen érvényt a magyar vállalkozások, különösképpen a KKV-k jogos elvárásának, hogy ugyanolyan jogok és kötelességek illessék meg őket, mint a többi európai uniós tagállam vállalkozásait. 2010 év végén, illetve 2011 januárjában több mint kétezer hazai vállalkozót kérdeztünk meg vállalkozása helyzetéről és kilátásairól. A kérdőíves felmérések elemzéseit érveink alátámasztására mellékeljük. Továbbá csatoljuk Pohárnok Pál, a volt Vektor Rt. igazgatója által rendelkezésünkre bocsátott esetleírás másolatát is, melyből egy teljesítménye, szaktudása alapján sikert érdemlő, azonban a hazai jogszolgáltatás elégtelensége miatt 48

csődhelyzetbe került vállalkozó sorsát ismerhetik meg. Pohárnok Pál esete nem egyedi, Magyarországon jellemző vállalkozói sors az övé. Szeretnénk tájékoztatni Önöket arról, hogy a Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért a hazai vállalkozások európai uniós normákkal össze nem egyeztethető működési körülményei miatt az elmúlt években számtalan alkalommal fordult az ország gazdaságpolitikusaihoz, szakmai anyagainkat, elemzéseinket, felméréseinket, javaslatainkat eljuttattuk a törvényhozók számára, azonban érdemi választ senkitől nem kaptunk. Beadvánnyal fordultunk a Legfőbb Ügyész Úr, illetve az Állampolgári Jogok Biztosa felé is. Ezzel kapcsolatos dokumentumaink a mozgalom honlapján megtalálhatók az alábbi hivatkozások alatt.

http://www.mmv09.hu/page.php?33

http://www.mmv09.hu/page.php?34

Tisztelettel a Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért tagjai nevében

Mészárosné Győrvári Bella, MMV ügyvezető

49

Tisztelt Petíciós Bizottság, Elnök Asszony, Képviselő Hölgyek és Urak!

Megköszönve a lehetőséget a felszólalásra, a rendelkezésre álló rövid időkeretben szeretnék néhány olyan összefüggést megvilágítani, melyekre az eddig benyújtott dokumentumokban nem tértem ki. A KSH adatai szerint a magyar KKV szektor 95 százaléka tíz főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató, jellemzően családi mikró vállalkozás. Munkaerő-piaci szerepük jelentős, 2009ben a foglalkoztatottak közel kétharmadának biztosítottak kereseti lehetőséget. A gazdaságban betöltött pozitív szerep ellenére lényegesen kisebb kormányzati figyelem irányul rájuk, mint amennyit megérdemelnének. Elsősorban a termelő vállalkozások helyzete kritikus, az építőiparban például a kifizetetlen számlák összege eléri az 1 000 milliárd Ft-ot. A tisztességtelen megrendelői magatartásnak nincs következménye, a károsult vállalkozás nem kap jogorvoslatot, az érdekvédelmi szervezetek, kamarák pedig közömbösek a mikró és kisvállalkozások problémái iránt. Ezen kívül a hatóságok merev, elutasító, büntető magatartása, a túladóztatás és a túlburjánzó, értelmetlen bürokrácia nehezíti a cégek helyzetét. „Ausztriában teljesen más a vállalkozás és a hatóságok, önkormányzatok közötti viszony, mint Magyarországon, az osztrák vállalkozók nehezen értik meg ezt a merevséget” (Idézet az Opticom Projekt felméréséből) Véleményünk szerint egyenes összefüggés mutatható ki a hazai mikró és kisvállalkozások rossz állapota és negatív kilátásai, valamint a magyar emberek életkörülményeinek drámai romlása, és a tömeges hitelbedőlés okozta szociális válság között. Egyetértünk a kormány előrejelzésénél pesszimistább európai bizottsági állásfoglalással, mely a közmunkára alapozott jelentős munkanélküliség csökkentést kétségesnek látja. A kitörési pontot jó minőségű hazai munkahelyek létrehozása jelentené, elsősorban a KKV szektor termelő, nagy élőmunka igényű ágazataiban. A hazai cégek számára versenyhátrányt okozó magyar vállalkozói környezet és az általánossá vált tisztességtelen megrendelői magatartás nem lehet közömbös a fejlettebb uniós tagállamoknak sem, hiszen a negatív jelenségek ugyanúgy nem állnak meg a határon, mint ahogy a pénzügyi válság is végigsöpört a világ országain. Meglátásunk szerint ezek a jelenségek fertőzik Magyarország és a többi uniós ország egymáshoz fűződő gazdasági partnerkapcsolatait és ellene hatnak az Európai Unió Alapjogi Chartájában lefektetett alapelveknek. A romló hazai körülmények miatt egyre több magyar cég próbál Ausztriában, Németországban, vagy más gazdaságilag fejlettebb országban munkát vállalni. Jellemzően 510 fős alkalmazotti létszámmal, sok éves szakmai gyakorlattal, komoly referenciákkal rendelkeznek, azonban pénzügyi helyzetük, illetve a külpiaci munkavállalással kapcsolatos ismereteik hiánya miatt kiszolgáltatottak. A célországokban is jelen vannak már a megrendelő és a vállalkozó közé ékelődő, tisztességtelen gazdasági szereplők, akik a munkához juttatásért cserébe a járandóság nagy részét zsebre teszik, vagy egész egyszerűen ki sem fizetik a vállalkozóknak. Szeretnénk az Európai Bizottság figyelmét ráirányítani erre a problémára, ugyanis ez a gyakorlat bizalmatlanságot szül a gazdasági partnerek között, és végérvényesen tönkreteszi azt a vállalkozói réteget, amely még tud is és akar is dolgozni, termelni. Értéktelenné válik a kétkezi, termelő munka, kilátástalanná a fiatal szakemberek jövője, holott 50

a pénzügyi válságból kivezető út a termelő munka becsületének helyreállításán keresztül vezet. Az Európai Unió Alapjogi Chartája 15. cikkelye kimondja, hogy az Unió polgárait azonos munkafeltételek illetik meg, azonban ez nem lehetséges, ha a Magyarországon általánossá vált gyakorlat szerint a teljesítő vállalkozás a külpiacon sem jut hozzá a pénzéhez, ezáltal a munkavégzés és foglalkoztatás körülményei rendezetlenné válnak. Másrészt a hazánkban letelepült multinacionális vállalatoknak is folyamatos kísértést jelent a korrupcióval átszőtt magyar gazdasági környezet, ha azt tapasztalják, hogy Magyarországon büntetlenül megkerülhetők az üzleti etika legalapvetőbb előírásai és a gazdasági partnerekkel, munkavállalókkal szemben nem kell betartani a hazájukban előírt szabályokat, feltételeket. Úgy gondoljuk, hogy ez tarthatatlan és megengedhetetlen. Az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkelye kimondja, hogy minden uniós polgárnak joga van a hatékony jogorvoslathoz és a korrekt bírósági eljáráshoz. Ez a jog a magyar vállalkozók esetében rendszeresen és súlyosan sérül, mert a tisztességes jogorvoslat hiánya vállalkozó családok tömegeinek okoz visszafordíthatatlan anyagi, erkölcsi és emberi veszteségeket. Az eljárások lassúsága, eredménytelensége és a jelentős költségek miatt Magyarországon sok vállalkozó már meg sem próbál bírósági úton érvényt szerezni igazának. Meggyőződésünk, hogy európai uniós polgárként nem várható el a magyar vállalkozóktól, hogy a normális gazdasági tevékenységhez nem illeszkedő, az állam rossz működéséből adódó kockázatokat viseljenek folyamatosan. Nem várható el, hogy az elszenvedett veszteségeket zokszó nélkül tudomásul vegyék, és akár magánegzisztenciájuk elvesztése árán is eleget tegyenek adófizetési kötelességüknek, miközben a közterheket behajtó állam semmilyen segítséget sem nyújt ahhoz, hogy kintlévőségeikhez hozzájussanak. Nem kérünk többet, de kevesebbet sem; amit nem lehet megtenni egy lengyel, vagy német vállalkozással, azt ne lehessen megtenni egy magyarral sem, különben az Uniót létesítő alapelvek sérülnek Tudjuk, hogy a magyar kormány súlyos örökséget kapott elődeitől és a válság újabb hullámai sem könnyítik meg a feladatukat. A hazai gazdaság beindulása nélkül viszont nehéz lesz az államháztartási hiánycsökkentési célt elérni. A gazdasági növekedés beindulását leginkább a hazai KKV-k normális gazdasági környezetének megteremtése segítené. Elsősorban a magyar állam kötelessége megfelelően szabályozni a vállalkozások működési környezetét és megfelelő jogi hátteret biztosítani ahhoz, hogy a cégek egyenlő és tisztességes feltételekkel tudjanak dolgozni és foglalkoztatni. Az Európai Unió Petíciós Bizottságától azt várjuk, hogy szerezzen érvényt a magyar vállalkozások, különösképpen a KKV-k jogos elvárásának, hogy ugyanolyan jogok és kötelességek illessék meg őket, mint a többi európai uniós tagállam vállalkozásait.

51

1. Véleményem javaslataim, tapasztalataim figyelembevételével

Van, akinek mindent szabad Magyarországon?! Az alábbi történet arról szól, mennyit ér egy nemzetközi hírű cég becsülete (szerződésben vállalt kötelezettsége), és arról, hogy miként lehet a joggal, való visszaéléssel kisemmizni egy magyar vállalkozást a külföldieknek - magyar bíróság előtt is. A Magyar Vektor Rt. Győr a McCormick traktorgyárral valamint a Laverda kombájngyárral 2002.01.02-vel kötött öt éves exclusív disztribútori szerződését a tulajdonos ARGO Konszern, Olaszország tulajdonosainak utasítására mind a McCormick, mind a LAVERDA indoklás nélkül jogszerűtlenül azonnali hatállyal felmondta 2004 január 2-val. Magyarországon az addig itt ismeretlen McCormick és LAVERDA termékeket a Vektor vezette be, és azok sikerei mögött Vektor nagy energia és anyagi befektetéssel végzett marketing- és értékesítési munkája áll. Következésképp a Vektor Rt., amely – a teljes saját tőkéje és jelentős idegen források bevonásával - a piacot mindkét megbízónak két év alatt sikeresen felépítette, ellehetetlenült. A Vektor Rt. elvesztette sikeresen kiépített piacait, alkalmazotti gárdájának 85%-át, és hitelképességét is és ezek miatt kénytelen volt a vállalkozást végelszámolni és tevékenységét jelenleg is szüneteltetni. A társaság tulajdonosai 8 éve harcolnak igazukért, ez idáig kevés eredménnyel, de bízva az igazság mielőbbi érvényesítésében. Nem adjuk fel! Miután a McCormick-al, és HUNTRACO-val minden erőfeszítés ellenére sem sikerült egy ésszerű együttműködésről megállapodni, sőt egyértelműen ellenséges lépéseket tettek, Vektor kénytelen volt tisztességtelen piaci magatartásuk miatt egy másik pert is megindítani. Mindkét per 2004. január óta Magyar Bíróságokon van folyamatban. A folyamatban lévő és a jogalap vonatkozásában Vektor által jogerősen megnyert McCormick perrel kapcsolatban néhány információ: A per kapcsán már 2004 májusában közbenső döntéssel a Bíróság Vektort visszahelyezte a szerződésbe. A perben igazságügyi szakértői- illetve nemzetközi könyvvizsgálói jegyzőkönyv alapján Vektor tőkekövetelése eléri a 4 millió Eur-t. Ez a kárösszeg tartalmazza a veszteségeket, a ki nem fizetett és el nem bírált garanciális követeléseket, s jó néhány más tételt. Hogy megalapozott-e ez az összeg azt a Bíróság saját szakértővel fogja felülvizsgálni – ezt a Bíróság már 2005. májusában eldöntötte; azonban a mai napig az ügyben a szakértőt mégsem rendelte ki.

52

Vállalkozásunk mely 70 munkatársat foglalkoztatott (akik elvesztették munkahelyüket) rövid idő alatt tönkrement, családom gyermekeim, akik szintén a vállalkozásban dolgoztak, egzisztenciális szempontból vészhelyzetbe került. Nyolcadik éve eredménytelenül harcolunk igazunkért, kártalanításunkért, teljesen magunkra maradva, eddig egyetlen fillér megtérülése nélkül, de miért? Vetődik fel a kérdés. Erre próbálok magyarázatot találni, elmondom véleményem-álláspontom az okokról!

1. Az Állami Követeléskezelő Zrt szerepe: Az állam által működtetett független Magyar Bíróságok nem képesek 8 éven keresztül az ügyben érdemi döntést hozni, sőt még az elől is elzárkóztak, hogy megakadályozzák azt, hogy a károkozó alperesek vagyonát zárolják; el is vittek mindent az alperesek ezt kihasználva. A bíróság képtelen – vagy talán nem is akar igazán eredményesen fellépni – azzal szemben, hogy az alperesek húzzák a pert és kacagva mentik ki a vagyont a felperesek elől. Jól működő adófizető vállalkozások nem tudnak a jogszolgáltatással összefüggésben hosszútávon eredményt elérni, a jogviták hatékony és gyors lezárását illetően. Jól érzékelhetően ez sem az államot, sem a társadalmat nem igazán érdekli érdemben. Világosan tettenérhető az érdektelenség, összefogás, segítségnyújtás hiánya – ezzel szemben általánossá vált az „uraskodó” „hatalmaskodó”, a feudális mentalitás. Jól működő vállalkozások mennek tönkre, akik több száz ember egzisztenciáját biztosították, csak azért mert nincs működő jogszolgáltatás ! Megalakult az Állami Követelés Kezelő Zrt. felvetődik a kérdés, miért nem vásárolja, meg mondjuk 3 év pereskedés után az állam az elhúzódó perekben tárgyalt azokat a követeléseket, melyek azért válnak majd 5-8-10 év után behajthatatlanná, mert az Állam nem tesz eleget azon kötelezettségének, hogy hatékonyan működtesse a jogszolgáltatás rendszerét. Erkölcstelen és megengedhetetlen helyzet, hogy vállalkozások pert indítanak gazdasági „bűnözőkkel” szemben ezért még súlyos összegeket fizetnek, (bírósági illetékek, ügyvédi költségek, szakértői díjak és egyéb járulékos költségek, nemzetközi perekben, kiemelten magas költségekkel, például a mi esetünk az eddigi összköltség mintegy 40 mio Ft-ot tett ki a nyolc év alatt, és ennek ellenére sem lehet a bíróságtól egy ítéletet kikényszeríteni – azaz nem történt semmi! Úgy gondolom egy ilyen fizetett szolgáltatásért, elvárhatja a megfelelő ellenszolgáltatást, minden jogkereső felperes. De sajnos csak az történik, hogy a semmiért fizetünk óriási költségeket, és közben tönkremegy vállalkozásunk, családunk!

53

Ezért gondolom azt, hogy törvény kellene arra, hogy az Állami Követelés Kezelő Zrt. legyen köteles megvásárolni minden olyan követelést, ahol a per 3 évnél régebben folyik és aztán majd a saját ügyében, saját pénzéért követelhetné a Bíróságoktól a gyors és hatékony működést.

2. Bíróságok felkészültsége szerepe: Egyértelművé vált számunkra, hogy a Magyar Bíróság nem tud bonyolultabb nemzetközi vonatkozású perekben helytállni. Nincs az ehhez szükséges nyelvtudás és ismeretek tudás birtokában! Eleve nem is lehet, ha pl. a Bíró nem rendelkezik pl. angol nyelvtudással, eleve nem tud direkt módon információkhoz jutni, minden szükséges információt csak áttételesen dupla vagy háromszoros időfelhasználással tud csak megszerezni a megfelelő döntések meghozatala érdekében. Teljesen hiányoznak a legalapvetőbb piaci, közgazdasági ismeretek; a bírókat ezekben még csak nem is képezik – de önképzésre sincs idejük. Nem tud, vagy nem akar a közbenső döntéseknek érvényt szerezni. Hiába hozott a Bíróság számunkra pozitív közbenső döntést már 2004 májusában hiába helyezett vissza minket a szerződéses státuszunkba, ennek nem tudott, ill. tudtunk érvényt szerezni. Érthetetlen módon nem él a Bíróság a jog adta felhatalmazással és lehetőségekkel - a felperes érdekeit is figyelmen kívül hagyva - a vagyonbefagyasztás intézményével. Kifejezett álláspontom és véleményem a több mint 7 éves tapasztalatom alapján, hogy a Bíróság nem segíti a felpereseket (természetesen nem gondolom, hogy ezt jogellenesen és elvtelenül kellene tennie), sőt inkább hátráltatja, gátolja, –a meggyőző tudás hiányában- talán feleslegesnek tartja a gyors meggyőző hatékony intézkedések meghozatalát. Az egész Bírósági eljárásrend és gyakorlat, akarva akaratlan inkább az alpereseket támogatja – egyszerűen, mert sokkal kényelmesebb az elutasító ítéletet megindokolni. Ezt tapasztalom ez a meggyőződésem.

3. Alperesi gyakorlat, érdekek: A legolcsóbb finanszírozás a vállalkozások számára egyértelmű, hogy a késedelmi kamattal történő hiteleztetés a likviditási problémák enyhítése érdekében. Tipikus alperesi gyakorlat, mivel Magyarországon olcsóbb a késedelmi kamat, mint a normál bankkamat, alperesként évekig pereskedni a Bíróságokon, ennél olcsóbb likviditást finanszírozó megoldás ma nincs. Az alperesek alapvető érdeke a Bíróságokon különböző taktikákkal elhúzni a per idejét, s néhány év után felszámolni, megszüntetni a céget.

54

Ezt a fajta alperesi hozzáállást „támogatja” működési gyakorlatával ma a Magyar Bíróság.

4. Felperesek kényszerhitelezése: A felperesek többségükben veszteségeiket, a perköltségeket és likviditási problémáikat kényszerhitelekből kell hogy finanszírozzák. Az un. „kényszerhitelek” kamatai, járulékos költségei biztosítékok vagy azok költségei lényegesen magasabbak, mint az alperesek által „fogott” pénzek késedelmi kamatköltsége. Ez egy olyan paradox helyzet, melynek nem szabadna normális gazdasági és jogi feltételek mellett előfordulnia. Ezek után el kell gondolkodni, hogy az állam által működtetett Bírósági gyakorlat valójában kit támogat? A válasz egyszerű az erkölcstelen rosszhiszemű, visszaélésen meggazdagodó vállalkozásokat.

5. Érdekképviselet – összefogás hiánya: Saját esetemmel kapcsolatban az érdekképviseletek és összefogás hiánya, a társadalom érdektelensége, a civilszféra hiánya (feudális társadalmi berendezkedés) ellehetetleníti a sikeres érdekérvényesítést. Gyakorlatilag sem kamarai, sem szakmai szövetségi szinten nem tudtam támogatókat magunk mögé állítani. Ez nagyrészt a látszólagos ellenérdekeltségnek köszönhető, ma még mindig nem ismerték fel a vállalkozások az érdekképviselet, a szolidaritásvállalás elengedhetetlen szükségszerűségét. Akik azt gondolják, hogy érdekeikkel, rosszul fogalmaztam, pillanatnyi érdekeikkel ellentétes kiállni vállalkozó társaikért, azok tévednek. Azok, akik úgy gondolják ma számukra nem előnyös társukért kiállni, érte szolidaritást vállalni tévednek, holnap lehet, hogy ők maguk várnák el ezt a támogatást, de hiába, ha ez marad szemléletük. Saját példánkat tekintve, nyolc éve tartó küzdelmünkben senki nem állt mellénk, a szakmai érdekképviselettől kezdve a kamaráig mindenki különböző okokra hivatkozva elutasított. Ezzel nagyon sok vállalkozó társunk így van ma. A média az objektivitástól igencsak messzire eső, kizárólag a szenzációban érdekelt. A szakmédia számára az objektív tájékoztatás ma nem előny, kifejezetten hátrány, ez részben érthető mivel a szakmédiák finanszírozása legnagyobbrészt az ilyen ügyekben ellenérdekelt hirdetőktől függ, hisz ebben a konkrét esetben is az alperes a mai napig is büntetlenül jelen van a hazai piacon termékeivel szolgáltatásaival. Ezért aztán a szakmai szervezetek előtt és a nyilvánosság előtt is ismeretlenek maradnak az ilyen esetek. Ez nagy baj, a nyilvánosság nagyon fontos feltétele lenne annak, hogy az előzőekben felsorolt nehézségeken változtatni tudjunk.

55

Eddigi tapasztalatom a Politikai osztállyal kapcsolatban elkeserítő. Felelős parlamenti pártok hozzáállása ugyanilyen; kritikán aluli. Egyszerűen a választások elteltével érdemben szóba sem állnak szavazóikkal, kivéve a bulvártémákat, és egymás lejáratását. A mai „felelős” politikusi gyakorlat sajnos nagyrészt kimerül a demagóg kinyilvánításokban, és a politikai marketingben.

Megkerestük diplomáciai képviseletünket Angliában, Londonban, a válasz, NEM ÁLL MÓDUNKBAN…... Érdekes módon a budapesti Angol nagykövet szóba állt velünk, tanácsot adott, vajon sajátjaink miért nem állnak szóba velünk? Lehet azért, mert számukra a képviselet kizárólagosan csak egy megélhetési forma és nem más, NEM HIVATÁS!

6. Tapasztalatink összefoglalva: Megállapításom az, hogy ma a teherviselő, tényleg kockázatot vállaló és a foglalkoztatást végző kis és középvállalatok teljesen magukra maradtak. Nyomát sem látni annak, hogy az aktuális kormányzatok, parlamenti pártok a törvényhozás változtatni akarna ezen. Általánosítás mellőzése nélkül, konkrét tapasztalataim alapján szeretném kijelenteni, eddigi megkereséseim alapján kijelenthető, az általam eddig megkeresett mai politikusok nem élnek köztünk, nem állnak szóba velünk, letagadtatják magukat, megaláznak bennünket, fogalmuk sincs arról melyek valós problémáink, mi van a valóságban. Az MMV (Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért civil egyesület) keretében már minden fórumot megkerestünk, sajnos eredménytelenül. Kimondhatjuk senki, és sehol nem képvisel bennünket, egyszerűen szembesültünk azzal a szomorú ténnyel, hogy hazánkban ahol élünk, dolgozunk, adót fizetünk, NINCS fórumunk, ahol elmondhatnák, beszélhetnénk, problémáinkról. Senki nem vállalja fel, sem a MÉDIA, sem a KAMARA, sem a POLITIKA ezen esetekben azt a vállalkozói réteget (mikro, kis középvállalati szektor) akik még mindig talpon maradtak, magányos farkasként kénytelenek harcukat folytatni! Kiemelném a MÉDIA szerepét, hisz az egyedüli lehetőség számunkra a nyilvánosság ereje, de jelenleg ez sem működik.

Saját magunknak kell végre megszerveznünk érdekérvényesítő képességünket, az MMV kiváló lehetőség ehhez. Az MMV nem felülről szervezett, úgynevezett „mindig kormányközeli” szervezet, hanem alulról szerveződő érdekképviseletet gyakorol ill. szervez és érdemben teszi ezt. Ajánlásom mások felé is, a felülről szervezett „gittegyletek” helyett csatlakozzon a valóságban érdekeket képviselő vagy képviselni akaró szervezetekhez!

56

El kell jutnunk oda, hogy érdemi, az egész országra ill. ha szükséges EU régióra kiterjedő bojkottot tudjunk szervezni a becstelen vállalkozásokkal szolgáltatásaikkal és termékeikkel szemben, akkor amikor a jogszolgáltatás nem működik, ill. kimerültek e lehetőségeink.

Aggodalomra ad okot, ha a bojkott eszközéhez nyúlunk, azonnal lesújt ránk a JOG, késlekedés nélkül, könyörtelenül. Ebben az esetben szinte biztos vagyok benne, hogy a felelős Bíróság NEM LENNE OLYAN HATÁROZATLAN CSELEKVÉSKÉPTELEN, a felpereseket megkárosító alperesek védelmében, mint ahogy fordított esetben ezt teszi. Mivel hazánkban otthon hosszú éveken keresztül meghallgatást nem nyertünk, velünk, értünk senki szolidaritást nem vállalt, egy reményünk maradt, elmenni Brüsszelbe, és személyesen tájékoztatni általunk delegált EU képviselőinket tarthatatlan helyzetünkről.

7. Saját vállalkozásunk helyzetértékelése: A McCormick és Laverda jogszerűtlen szerződésbontásának következtében elvesztette vállalkozásunk a banki készletfinanszírozását. A Banki készletfinanszírozás ca. 1 milliárd Ft nettó gépkészlet (nagy értékű termelőeszközök finanszírozását) hitelezését jelentette. A hitelszerződést a bankok a megbízók szerződésbontásának következtében felmondták, és a készlet nyilvántartási értékének 30%-ért voltak hajlandók a hitel-megállapodást következmények nélkül lezárni, úgy hogy magánvagyonunkra felvett kényszerhitelekből kellett még kiegészítésként ca. 70 mio Ft-ot készpénzben kifizetnünk. Miért tettük ezt, felvetődik a kérdés. Egyszerű a válasz, mert becsülettel szerettünk volna partnereinkkel elszámolni, ezért felelősséget éreztünk, és saját egzisztenciánkat kockára téve álltunk helyt hitelezőink felé. Mindazt azért tettük, mert hosszú távon gondolkodtunk, becsületünk többet ért számunkra, mint a milliók melyekkel esetleg tartozásban maradtunk volna, s egyértelműen bíztunk hazánk igazság ill. jogszolgáltatásában. Ha feltesszük kezeinket, mint jelenlegi alpereseink, vállalkozásunkat, ma nem lenne problémánk.

és

bezárjuk

felszámolással

Felvetődik a kérdés? Érdemes volt a becsület útját választani, A válasz…, Legalábbis középtávon NEM!

Jelenleg a CHF hiteleink miatt 40%-al nagyobbak hitelterheink, brutális szorításban élünk felnőtt gyermekeinkkel és unokáinkkal, s ezzel egyidőben alperesünk még mindig nyugodtan élvezi tőlünk elrabolt jövedelem előnyeit késedelmi kamatos költségekkel, feltéve, ha valamikor vége szakad az elkövetkezendő 20 évben perünk, és ha még lesz lehetőség egyáltalán valakit felelősségre vonni!

57

Ezek után mondja meg nekem valaki, miért kellene 3 gyermekemet és unokáinkat arra ösztönöznöm, hogy hazájukban éljenek? A hazában ezeddig csak keserűséget hihetetlen rossz életérzést tapasztaltak, ahol nem érdemes becsületesnek lenni, szorgalmasan dolgozni, mert ennek kapcsán csak a reménytelenség érzését élhetik át!

Ennyi a rövid összefoglaló, amelynek minden részletét cégünk, a Vektor Kft. dokumentumokkal tudja alátámasztani, ahogyan azt is, hogy sajnos a magyar diplomácia és jog milyen módon hagyta magára a magyar vállalkozást a nagy multinacionális céggel vívott csatájában, milyen módon járult hozzá az ügy elhúzódásához. Csak remélni lehet, hogy a fenti történet tanulságul szolgál, és azt is, hogy a végén a bíróság igazságot és nem csak ítéletet hirdet.

Győr 2011.11.30

Pohárnok Pál Tulajdonos ügyvezető +36-70/3754800

58