Internet, jog, információs társadalom 11. előadás Iparjogvédelem 2.
Áttekintés: I. AZ EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI SZABADALMI BEJELENTÉSEK I.1 Az európai szabadalmi bejelentés és az európai szabadalom I.2 Nemzetközi szabadalmi bejelentések II. A SZABADALMI TÖRVÉNY HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ KÜLÖNÖS OLTALMI TÁRGYAK II.1 A szabadalmazható biotechnológiai találmány II.2 A növényfajták oltalma II.3 Az oltalomból kizárt tárgyak (eljárások) III. OLTALMI JOGOK III.1 Használati mintaoltalom III.2 A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma III.3 A formatervezési minták oltalma IV. VÉDJEGY ÉS A FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA IV.1 A védjegy jogi alapjai IV.2 A védjegyoltalom jogi tartalma IV.3 A védjegyoltalom keletkezése és megszűnése IV.4 A földrajzi árujelzők oltalma
2
I. AZ EURÓ EURÓPAI ÉS NEMZETKÖ NEMZETKÖZI SZABADALMI BEJELENTÉ BEJELENTÉSEK
I. AZ EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI SZABADALMI BEJELENTÉSEK I.1 Az európai szabadalmi bejelentés és az európai szabadalom A.) A bejelentés
Az európai szabadalom: az európai szabadalmak megadásáról szóló 1973. október 5.-i Müncheni Egyezmény alapján megadott szabadalom Európai szabadalmi bejelentés: az egyezmény alapján tett, európai szabadalmi bejelentés megadására irányuló bejelentés - A hatályos szabályozás alapja az Európai Szabadalmi Egyezmény 2000-ben felülvizsgált szövegének kihirdetéséről szóló 2007. évi CXXX. törvény - Benyújtása: SZTNH-nál is (München, Hága, Berlin, tagállamok Hollandia kivételével) SZTNH-nál kell: ~ a bejelentő magyar állampolgár ~ ill., ha lakóhelye, székhelye belföldön van ~ bármely egyezményi nyelven, de magyarul, vagy az európai Szabadalmi Hivatal hivatalos nyelvein (angol, francia, német) tartalmaznia kell > utalást az európai szabadalom iránti igényre > a bejelentő azonosítását, kapcsolatfelvételt lehetővé tevő adatokat - Továbbítás: a bejelentés átvételétől az SZTNH elismervényt ad, majd (vizsgálat nélkül) továbbítja az Európai Szabadalmi Hivatalhoz a bejelentési és kutatási díjat (*) az SZTNH-hoz kell megfizetni (*) ez a kutatási igényszintjétől függően (európai-nemzetközi) több ezer euro is lehet
4
I. AZ EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI SZABADALMI BEJELENTÉSEK I.1 Az európai szabadalmi bejelentés és az európai szabadalom B.) A bejelentés joghatása
- A Magyar Köztársaságot megjelölő európai szabadalmi bejelentésekhez ugyanazon joghatályok fűződnek, mint a nemzeti úton benyújtott bejelentésekre feltétel: az ESZH elismerje az EU Szab.Bej. bejelentési napját - Közzététel, bejelentések nyilvántartása: ESZH hozzáférést biztosítson
az SZTNH feladata, hogy ezekhez
- Ideiglenes oltalom: akkor keletkezik, ha az SZTNH hivatalos lapjában közzé teszi az igénypontok magyar nyelvű fordításának benyújtásáról szóló hatósági tájékoztatást az SZTNH külön jegyzékben tünteti fel az ideiglenes oltalmat nyert bejelentéseket Az európai szabadalmi bejelentés átalakítása nemzetközi szabadalmi bejelentéssé ha azt visszavontnak kell tekinteni az általános szabályok szerint - Az európai szabadalom hatálya: azonos a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által megadott szabadalommal megadott: az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetéssel
5
I. AZ EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI SZABADALMI BEJELENTÉSEK I.1 Az európai szabadalmi bejelentés és az európai szabadalom C.) Közzététel, kutatás, érdemi vizsgálat, felszólalás lehetősége
- Az európai szabadalmi bejelentést az ESZH az elsőbbség napjától számított tizennyolc hónap elteltével közzéteszi a közzétételt megelőzően az ESZH elvégzi a bejelentés alaki vizsgálatát és lehetőség szerint az újdonságkutatást a kutatási jelentést - amennyiben már elkészült - a bejelentéssel együtt, ellenkező esetben a későbbiekben bocsátják közre. > a bejelentő a kutatási jelentés ismeretében dönthet arról, hogy kéri-e a bejelentés érdemi vizsgálatát. - Az ESZH az érdemi vizsgálat keretében bírálja el a bejelentést a szabadalmazhatóság feltételei szempontjából kedvező eredmény esetén a bejelentésben megjelölt valamennyi ország területére kiterjedő hatályú európai szabadalmat ad a bejelentés tárgyára - Az európai szabadalommal szemben a megadás meghirdetésétől számított kilenc hónapon belül bárki felszólalhat a felszólalási eljárásban a felszólalás megalapozottságától függően az ESZH megvonhatja, illetve korlátozással vagy korlátozás nélkül fenntarthatja az európai szabadalmat.
6
I. AZ EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI SZABADALMI BEJELENTÉSEK I.1 Az európai szabadalmi bejelentés és az európai szabadalom E.) Az európai szabadalom „honosítása”
- Az európai szabadalom akkor válik hatályossá a Magyar Köztársaságban, ha: a szabadalmas az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetéstől számított 3 hónapon belül az EU Szab. szövegének fordítását anyagi, alaki követelmények benyújtja az SZTNH-hoz meghirdetés, kinyomtatás: díjhoz (*) kötött, megfizetés a benyújtástól számított 2 hónapon belül ENNEK ELMARADÁSÁT ÚGY KELL TEKINTENI, HOGY AZ EU. SZABADALOM OLTALMA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGBAN A KELETKEZÉSTŐL FOGVA HATÁLYTALAN
- Hiteles szöveg: az EU Szab. szerinti igénypontokhoz képest a magyar nyelvű leírás szűkebb, a magyar szöveg lesz irányadó bármikor kérhető KIJAVÍTÁS ezért díjat fizetni (kijavítás- közzétételi díj) AZZAL SZEMBEN, AKI AZ SZTNH a fordítás kijavítását KÖZZÉTEVŐ HATÓSÁGI TÁJÉKOZTATÁSÁT megelőzően KEZDTE MEG A KORÁBBI FORDÍTÁS SZERINTI HASZNOSÍTÁST, ILL. ARRA KOMOLY ELŐKÉSZÜLETET TET, az európai szabadalom oltalma a TÁJÉKOZTATÁS MÉRTÉKÉIG hatálytalan át nem ruházható jogosítvány, csak a gazdálkodó szervezettel (szervezet engedélyével) száll át (*) az igénypont-közzétételi djí, a fordításmeghirdetési és kinyomtatási díjj és akijavítás-közzétételi (tételenként) 21 400 forint, amely az igénypontok magyar fordításának hatodik oldalától oldalanként 3200 forinttal emelkedik.
7
I. AZ EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI SZABADALMI BEJELENTÉSEK I.1 Az európai szabadalmi bejelentés és az európai szabadalom F.) Az európai szabadalmi oltalom fenntartása, megvonása, megsemmisítése
- Az európai szabadalmi oltalom fenntartása: csak a meghirdetést követő évekre (*), korábban esedékessé vált díj 3 hónapos időtartamon belül pótlékmentesen fizethető meg - Megvonás: a felszólalási eljárás eredményeként ~ megvonás ~ módosítással való fenntartás a megsemmisítés iránti eljárást (Egyezmény) szerint felszólalási eljárás befejezéséig (jogerős) fel kell függeszteni ha a felszólalási eljárás jogerős befejezése nem jelent megvonást, a felfüggesztett megsemmisítési eljárást bármelyik fél kérelmére folytatni kell - Megsemmisítés: az Egyezmény (138. cikk /1/) szerinti esetekben nem szabadalmaztatható nem került kellőképp feltárásra bővebb a tárgya az eredetileg benyújtott tartalomnál oltalmi körét bővítették olyan személy szerzett jogosultságot, akit nem illet meg > EGYEBEKBEN AZ SZT. RENDELKEZÉSEIT KELL ALKALMAZNI - Kapcsolódó érdemi határozatok: a közzétett szabadalmi bejelentésben foglalt igénypontok fordításának közzététele az EUSzab. magyar fordításának benyújtása, kijavítás kérdésében hozott a bíróság előtt megtámadhatók (*) a díj az évek száma szerint változik, az első három évre 500 euro, a 3. évre 400 euro, a 10 évre (és az ezt követő évekre) azonban már 10 000 euro felett Lsd. http://documents.epo.org/projects/babylon/eponet.nsf/0/D0105F9FBB841A8AC12575590040BA6C/$File/rules_relating_to_fees_02_09.pdf
8
II. AZ EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI SZABADALMI BEJELENTÉSEK II.2 Nemzetközi szabadalmi bejelentések A.) A PCT jelentősége, alkalmazása
- PCT: Patent Cooperation Treaty (1970. június 19. Washington) 2003. február 4-én 118 állam 2009. október 142 állam
115 tagország (2001 vége)
Lsd. http://www.wipo.int/treaties/en/ShowResults.jsp?lang=en&treaty_id=6
- Magyarország csatlakozása: 1980. (1980. évi 14. tvr) végrehajtásáról a 29/1980 (VII.29.) MT rendelet rendelkezett a magyar szabadalmi jog a PCT-hez való illeszkedése 2003. január 1-jétől a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény X/B Fejezete tartalmazza a nemzetközi szabadalmi bejelentésekkel kapcsolatos rendelkezéseket A Genfben, 2000. június 1-jén elfogadott Szabadalmi Jogi Szerződés kihirdetéséről szóló 2007. évi CXXXI. törvény - Az Szt.-be való bejelentés célja: törvényi szinten az (Szt. kiegészítésével) rendezze az SZTNH előtt folyó, a szabadalom megadására irányuló „nemzeti eljárás” viszonyát a PCT rendszeréhez - Előnye: keretei biztosítják a legszélesebb körű oltalomszerzési módot egyetlen nemzetközi bejelentésre
9
I. AZ EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI SZABADALMI BEJELENTÉSEK I.2 Nemzetközi szabadalmi bejelentések B.) Az eljárás sajátosságai
- Előnye: egyetlen nyelven, egyetlen átvevő hivatalnál tett egyetlen bejelentéssel a PCT több, vagy összes tagállamában egyidejűleg igényelhető szabadalom egyszerűbbé, gyorsabbá, olcsóbbá és megbízhatóvá teszi a találmányok jogi oltalmának megszerzését több országban való szabadalmaztatás esetén - Nem eredményez „világszabadalmat”: két szakaszos eljárás az eljárás első szakaszában, a nemzetközi szakaszban a jogszabályoknak megfelelően nemzetközi kutatási jelentés és külön kérelemre nemzetközi elővizsgálati jelentés készül, valamint sor kerül a bejelentés közzétételére (benyújtás-kutatás-vizsgálat min. 2000-25000 dollár) Lsd. http://www.wipo.int/pct/en/fees.pdf nemzeti szakasz követi, ahol a szerződő államok már saját nemzeti joguk szerint járnak el > a nemzeti szakaszokba való belépés után a bejelentőnek kizárólag a nemzeti hivatalokkal kell tartani a kapcsolatot.
10
I. AZ EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI SZABADALMI BEJELENTÉSEK I.2 Nemzetközi szabadalmi bejelentések C.) A bejelentés sajátosságai
- A PCT alapján a bejelentő nemzetközi kutatási jelentést kap a kutatási jelentést olyan hivatal készítheti el, amely a PCT Végrehajtási Szabályzata szerint előírt un. minimum dokumentációval rendelkezik papíron, mikrofilmen vagy elektronikus tárolóeszközökön ezek a hivatalok jelenleg az Amerikai Egyesült államok, Ausztrália, Ausztria, Japán, a Koreai Köztársaság, Kina, az Orosz Föderáció, Spanyolország, Svédország iparjogvédelmi hivatalai és az Európai Szabadalmi Hivatal > a nemzetközi kutatási jelentés és a nemzetközi elővizsgálati jelentés értékes segítséget ad a találmány szabadalmazhatóságának megítélésében és annak eldöntésében, hogy érdemes-e a tetemes költséget igénylő nemzeti eljárásokat megindítani. - A bejelentés megfelel egy-egy nemzeti (illetőleg regionális) bejelentésnek azokban a szerződő államokban, amelyeket a bejelentő a nemzetközi bejelentésben megjelölt (és amelyek egy regionális szerződés, például az Európai Szabadalmi Egyezmény tagjai) - A nemzetközi bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentési kérelmet, leírást, igényponto(ka)t, kivonatot, és szükség esetén rajzo(ka)t 3-3 példányban.
11
I. AZ EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI SZABADALMI BEJELENTÉSEK I.2 Nemzetközi szabadalmi bejelentések D.) Az SZTNH mint átvevő hivatal
- Az átvevő hivatal: legfontosabb funkciója a nemzetközi bejelentési nap elismerése e naptól valamennyi, a bejelentésben megjelölt államban a bejelentésnek ugyanaz a hatálya, mint az ebben az államban szabályszerűen benyújtott bejelentésnek - Az átvevő hivatal feladata: az előírt módon továbbítja a nemzetközi bejelenéseket a WIPO Nemzetközi Irodája ill. az illetékes nemzetközi kutatási szervek felé - Az SZTNH-nál kell benyújtani, ha a bejelentő magyar állampolgár székhelye, lakóhelye belföldön van - Kérelem: a nemzetközi kutatási szerveknél elfogadott nyelveken (angol, német , francia) bejelentés: magyarul is, de a fordítás 1 hónapon belül csatolandó továbbítási díj: külön jogszabályban meghatározott kutatási és nemzetközi illeték az illetékekről az SZTNH elnöke tájékoztatót tesz közzé a hivatalos lapjában
12
I. AZ EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI SZABADALMI BEJELENTÉSEK I.2 Nemzetközi szabadalmi bejelentések E.) Az SZTNH eljárása megjelölt és kiválasztott hivatalként
Az SZTNH megjelölt hivatalként jár el azoknak a nemzetközi szabadalmi bejelentéseknek ügyében, amelyekben a Magyar Köztársaságot (MK) a Szerződés értelmében megjelölték ( KIVÉVE: ha a nemzetközi bejelentés az MK-ra is kiterjedő hatályú európai szabadalomra irányul) kijelölt hivatalként jár el a szerinti ügyekben, ha a bejelentő elővizsgálati kérelmet terjesztett elő, s az MK-t olyan szerződő államként választotta ki, ahol az elővizsgálat eredményét fel kívánja használni - Ha az SZTNH megjelölt vagy kiválasztott hivatalként jár el a nemzetközi szabadalmi bejelentést magyar fordításban is be kell nyújtani (az átvételi naptól számított 1 hónapon belül) tartalmaznia kell: leírás, igénypontok a rajzokon szereplő szöveg és a kivonat elmulasztása: (póthatáridő tűzése után a bejelentés visszavonásának joghatályát eredményezi - A bejelentés alapján a közzététellel ideiglenes szabadalmi oltalom keletkezik az MK-ban - Az SZTNH a szabadalmi bejelentés érdemi vizsgálatát külön kérelemre végzi
13
II. A szabadalmi törvény hatálya alá tartozó különös oltalmi tárgyak
II. A SZABADALMI TÖRVÉNY HATÁLY ALÁ TARTOZÓ KÜLÖNÖS OLTALMI TÁRGYAK II.1 A szabadalmazható biotechnológiai találmány A.) Mire kapható szabadalom?
- Amennyiben az egyebekben megfelel a szabadalmazhatóság általános feltételeinek (azaz új, feltalálói tevékenységen alapuló és iparilag alkalmazható, Sztv. 1-5. §), a biotechnológiai találmány is szabadalmaztatható (Sztv. 5/A. §) - Szabadalmazható biotechnológiai találmány: biológiai anyagból álló, vagy azt tartalmazó termékre vagy olyan eljárásra vonatkozik, amely révén biológiai anyagot állítanak elő dolgoznak fel alkalmaznak BIOLÓGIAI ANYAG: bármely olyan, genetikai információt tartalmazó anyag, mely önmagában képes a szaporodásra vagy biológiai rendszerben szaporítható NEM LEHET TÁRGYA AZ EMBERI TEST, VAGY RÉSZE PUSZTA FELFEDEZÉSE, IDEÉRTVE: valamely gén szekvenciáját részszekvenciáját ebből izolált, vagy más műszaki eljárással más módon előállított rész igen, AKKOR IS, HA RÉSZSZERKEZETE MEGEGYEZIK!
15
II. A SZABADALMI TÖRVÉNY HATÁLY ALÁ TARTOZÓ KÜLÖNÖS OLTALMI TÁRGYAK II.1 A szabadalmazható biotechnológiai találmány B.) A biotechnikai találmányok szabadalmi oltalmának tartalmára és kimerülésére vonatkozó sajátos szabályok
- Ha a találmány tárgya olyan biológiai anyag, amelynek a találmány eredményeként sajátos jellemzői vannak SZABADALMI OLTALOMBÓL EREDŐ KIZÁRÓLAGOS HASZNOSÍTÁSI JOG KITERJED ARRA A BIOL. ANYAGRA, mely - szaporítás többszörözés útján - azonos vagy eltérő formában a találmány tárgyát képező biológiai anyagból származik, és - azzal azonos jellemzőkkel rendelkezik olyan eljárás, amellyel a találmányeredményeként sajátos jellemzőekkel rendelkező biológiai anyag állítható elő A SZABADALMI OLTALOMBÓL EREDŐ KIZÁRÓLAGOS HASZNOSÍTÁSI JOG KITERJED ARRA A BIOLÓGIAI ANYAGRA - amit a találmány tárgyát képező eljárással közvetlenül állítanak elő - amit szaporítás, többszörözés útján azonos vagy eltérő eljárással ilyen anyagból állítottak elő, és azonos jellemzőkkel rendelkezik genetikai információt tartalmazó, vagy abból álló termék KITERJED ARRA AZ ANYAGRA IS - amiben a termék megtestesül amiben a termék megtestesül - amely a genetikai információt tartalmazza, és amelyben ellátja ezt a funkciót - Nem terjed ki: ha a szaporítás, többszörözés révén előállt anyag szükségszerű eredménye annak a felhasználásnak, amiért forgalomba hozzák - A gazdálkodó (növény szaporítóanyagát, állati szaporítóanyagot) szerzi meg (jogszerűen): saját gazdaságában tovább szaporíthatja
16
II. A SZABADALMI TÖRVÉNY HATÁLY ALÁ TARTOZÓ KÜLÖNÖS OLTALMI TÁRGYAK II.1 A szabadalmazható biotechnológiai találmány C.) A biotechnikai találmányok szabadalmi jogi sajátosságai
- A találmány különös neme, ami a szabadalmazhatóság tekintetében az elnyerni kívánt oltalom speciális tárgyából adódóan a törvényben önálló alcím alatt, de a szabadalmi oltalom tárgyára (5/A. §), illetőleg a találmányból és a szabadalmi oltalomból eredő jogokra és kötelezettségekre (20/A. §) vonatkozó általános szabályai között került elhelyezésre > az Sztv.-ben meghatározott (csekély) eltérésekkel egyebekben a törvény az (ipari) szabadalmakra vonatkozó szabályait kell (és lehet) alkalmazni
17
II. A SZABADALMI TÖRVÉNY HATÁLY ALÁ TARTOZÓ KÜLÖNÖS OLTALMI TÁRGYAK II.2 A növényfajták oltalma A.) A szabályozás sajátosságai
- A 2002 előtti jog szerint a növény- és állatfajta szabadalmazható volt, ha megkülönböztethető, egynemű és új volt, és lajstromozható fajtanévvel látták el az új szabályozás szerint (Sztv. XIII. fejezet) a növényfajta fajtaoltalomban részesülhet - Alapja: a biotechnológiai találmányok oltalmáról szóló 98/44/EK irányelv az irányelv kizárja a növény- és állatfajták szabadalmazhatóságát a magyar szabályozásnak tükröznie kell: nem szabadalmi, hanem attól elkülönített jogi oltalomról van szó > az állatfajták kikerültek az oltalmi körből (szükségességét a gyakorlat nem igazolta)
18
II. A SZABADALMI TÖRVÉNY HATÁLY ALÁ TARTOZÓ KÜLÖNÖS OLTALMI TÁRGYAK II.2 A növényfajták oltalma B.) A szabályozás rendszere
- A szabályozás rendszere a növényfajta és növényfajta-oltalom ~ fogalmak (általános szabályok) ~ az oltalom tárgya, az oltalomhoz való jog, a jogosult ~ az oltalom tartalma, a kizárólagos hasznosítási jog kimerülése ~ időtartam, díjazás, fenntartás ~ hasznosítási szerződés, kényszerengedély, bitorlás ~ megsemmisítés, megszüntetés az SZTNH eljárásai növényfajta-oltalmi ügyekben ~ általános eljárási szabályok ~ nyilvántartások, hatósági tájékoztatás ~ az eljárás különös szabályai, az oltalom megadása - Bírósági eljárás növényfajta-oltalmi ügyekben
A FŐSZABÁLYOK SZERINT
19
II. A SZABADALMI TÖRVÉNY HATÁLY ALÁ TARTOZÓ KÜLÖNÖS OLTALMI TÁRGYAK II.2 A növényfajták oltalma C.) A növényfajta és a növényfajta-oltalom
- Az oltalom tárgya: a növényfajta, ha megkülönböztethető, egynemű, állandó és új - Az oltalomhoz való jog: kielégíti a követelményeket, önálló fajtanévvel látták el és bejelentése megfelel a tv.-ben megszabott feltételeknek - A növényfajta nemesítője, az oltalom jogosultja: nemesítő: aki a növényfajtát nemesítette, vagy felfedezte és kifejlesztette az oltalom a nemesítőt v. jogutódját illeti meg az oltalom az Szt. vagy nemzetközi szerződés alapján szerezhető meg - Az oltalom tartalma: kizárólagos jog a hasznosításra (indokolt esetben a tv. korlátozza)
20
II. A SZABADALMI TÖRVÉNY HATÁLY ALÁ TARTOZÓ KÜLÖNÖS OLTALMI TÁRGYAK II.2 A növényfajták oltalma D.) A hasznosítással összefüggő kérdések
- Jogkimerülés: a jogosult általi vagy az ő hozzájárulásával a belföldön forgalomban hozott, vagy abból származó anyaggal végzett további cselekmények > a továbbszaporítás lehetősége azonban korlátozott - Időtartama: szőlők, fák: 30 év egyéb növényfajták: 25 év - Díjazás: állami elismertség esetén vagylagosan találmányi díj szerinti nemesítési díj külön, e körre megállapított díjazás - Hasznosítás, kényszerengedély, bitorlás: a főszabályok szerint, ill. azok logikáját követve mindeme kérdéseket a 2009. évi XXVII. tv. (hatályba lépett: 2009. VIII: 1.) átfogóan módosította, pontosította
- Megsemmisítés, oltalom megszűnése, fajtanév törlése: a főszabályok logikáját követve
21
II. A SZABADALMI TÖRVÉNY HATÁLY ALÁ TARTOZÓ KÜLÖNÖS OLTALMI TÁRGYAK II.2 A növényfajták oltalma E.) Az MHSZ eljárása
- Az SZTNH hatásköre növényfajta-oltalmi ügyekben: az oltalom megadása az oltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése az oltalom megsemmisítése az oltalom megszüntetése, a fajtanév törlése az oltalom felélesztése, a bejelentések és oltalmak nyilvántartása, fenntartási kérdések > néhány sajátos szabállyal (igazolás, nyelvhasználat, iratbetekintés) az általános előírások szerint - Az eljárás bejelentéssel indul kötelező kellékek, díjfizetés a bejelentés napja: az, amikor a törvényi minimumként megjelölt adatokat tartalmazó bejelentés az SZTNH-hoz megérkezik, ill. a bejelentés a megfelelő adatokat tartalmazza a bejelentésben egy növényfajtára igényelhető oltalom elsőbbségi nap általában a bejelentés napja, az UPOV- egyezmény szerinti esetben a külföldi bejelentés napja - A bejelentést vizsgálat követi, majd adatközlés, alaki vizsgálat, közzététel (melyre észrevételt lehet benyújtani) és érdemi vizsgálat - Az oltalom megadása: ha megfelel a vizsgálat körébe tartozó valamennyi követelménynek BEJEGYZÉS A NÖVÉNYFAJTA-OLTALMI LAJSTROMBA
22
II. A SZABADALMI TÖRVÉNY HATÁLY ALÁ TARTOZÓ KÜLÖNÖS OLTALMI TÁRGYAK II.3 AZ OLTALOMBÓL KIZÁRT TÁRGYAK (eljárások)
- A közrendbe, közerkölcsbe ütköző gazdasági hasznosítás körében általános tilalmára visszavezethetve (Sztv. 6. § /2/-/3/ bek.) az emberi klónozásra szolgáló eljárás az ember csíravonalának genetikai azonosságát módosító eljárás emberi embrió alkalmazása ipari vagy kereskedelmi célra állatok genetikai azonosságát módosító eljárás, ha az állatnak úgy okoz szenvedést, hogy ember, állat számára jelentős előnyt biztosítana és az így megjelölt eljárással létrejövő állat - A növények és állatfajok előállítására szolgáló, eljárás, ha egészében keresztezésből, szelekcióból vagy más természeti folyamatból áll (lényegében biológiai eljárás, Sztv. 6. § /4/ ill. /7/ bek. > a mikrobiológiai eljárás azonban IGEN) - Orvosi eljárások: az emberi vagy állati test kezelésére szolgáló gyógyászati vagy sebészeti eljárások, valamint az emberi vagy állati testen végezhető diagnosztikai eljárások. ez a rendelkezés azonban az ilyen eljárásokban alkalmazott termékre - így különösen anyagra (vegyületre) és keverékre - nem vonatkozik
23
III. OLTALMI JOGOK
III. OLTALMI JOGOK III.1 Használati mintaoltalom A.) Az oltalom tárgya
- Általános értelme: a találmányi szintet el nem érő, új elgondolások jogi védelme („kistalálmányok”) > 1991. évi XXXVIII. tv. (*) - Fogalma: használati mintaoltalomban részesülhet valamely tárgy kialakítására vagy szerkezetére, ill. részeinek elrendezésére vonatkozó megoldás ha: ~ új > belföldön nem tartozik a technika állásához (figyelemmel kell lenni az európai szabadalmi bejelentésekre is) ~ feltalálási lépésen alapul > a mesterségben jártas személy számára nem nyilvánvaló ~ iparilag alkalmazható > ha valamely iparágban (a mezőgazdaságot is ide értve) előállítható vagy hasznosítható (*) számos, elsősorban az eljárásjogi kérdéseket érintő módosítással (pl. 2006. évi CIX. tv. 2007. évi CXLII. tv., 2009. évi LVI. tv. )
25
III. OLTALMI JOGOK III.1 Használati mintaoltalom B.) Az oltalom sajátosságai
- A használati mintaoltalomból való kizárás esetei: termék esztétikai kialakítása ipari mintaoltalom tárgya állat- és növényfajta az olyan minta, melynek hasznosítása jogszabályba vagy közerkölcsbe ütközik - Alanyok: feltaláló (aki a mintát megalkotta) a feltaláló jogutódja több alkotó/jogutód esetén közösen illeti meg - Alkalmazotti minta: ∅ - Szolgálati minta: a feltalálónak munkaviszonyból vagy más jogviszonyból eredő kötelezettsége a minta megalkotása a mintaoltalom a munkáltatót illeti
26
III. OLTALMI JOGOK III.1 Használati mintaoltalom C.) A használati mintaoltalom tartalma: személyhez fűződő és vagyoni jogok
- Személyhez fűződő jogok: névjog, feltalálói minőség, a mintaolt. iratokon neve feltüntetése, titokban tartás Integritás az integritáshoz való jog itt is korlátozottan érvényesül a szabadalmi törvény megfelelő szabályait kell alkalmazni - A mintaoltalom alapján a jogosultnak kizárólagos joga van arra, hogy A JOGSZABÁLYOK KERETEI KÖZÖTT a mintát hasznosítsa a hasznosításra másnak engedélyt adjon - A hasznosítás a minta szerint termék: kereskedelmi előállítása használata behozatala forgalomba hozatala - A vagyoni jogok: átszállnak átruházhatók megterhelhetők
27
III. OLTALMI JOGOK III.1 Használati mintaoltalom D.) Jogok és kötelezettségek a mintaoltalom alapján
- A mintaoltalom jogosultjának kötelezettségei: a minta megfelelő feltárása (közlése) hasznosítás megszegése kényszerengedély magadásához vezethet fenntartás díjfizetés - Bitorlás: minta bitorlása: ha a mintaoltalmi bejelentés vagy a mintaoltalom tárgyát jogosulatlanul mástól veszik át SZANKCIÓJA: ÁTRUHÁZÁS mintaoltalom bitorlása: jogosulatlan hasznosítás SZANKCIÓJA: SZABADALOMBITORLÁS - Nemleges megállapítás: aki attól tart. hogy ellene mintaoltalom bitorlása miatt eljárást indítanak ennek megindulásáig a bíróságtól kérheti annak kimondását, hogy az általa hasznosított vagy hasznosítani kívánt termék nem ütközik az általa megjelölt mintaoltalomba
28
III. OLTALMI JOGOK III.1 Használati mintaoltalom E.) A mintaoltalom keletkezése
- A bejelentés napjára visszamenő hatállyal akkor keletkezik, mikor a bejelentő a mintára mintaoltalmat kap > az eljárás mente
29
III. OLTALMI JOGOK III.1 Használati mintaoltalom F.) A használati mintaoltalom megszűnése, egyéb kérdések
- Ex nunc hatállyal: oltalmi idő lejárta fenntartási díj meg nem fizetése lemondás - Ex tunc hatállyal: a mintaoltalmat megsemmisítették jogerős határozattal szabadalmat adtak a mintaoltalmi bejelentésből származtató/származtatott bejelentésre szabadalmat adnak - A megsemmisítés: részben vagy egészben ha a mintaoltalom tárgya ~ nem felel meg az oltalom törvényi követelményeinek, vagy kizárt az oltalomból ~ a leírás nem fele meg a törvényes feltételeknek - Egyebekben (érdemi és eljárási kérdések) a szabadalmi tv. előírásai irányadók
30
III. OLTALMI JOGOK III.2 A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma A.) Az oltalmazható topográfia és szerzője
- 1991. évi XXXIV. tv: az oltalom indoka az alkotói erőfeszítés (a meglévőknél jobb áramköri elrendezési minta létrehozása) és a gazdasági hasznosság (jövedelemforrás, további kutatások előmozdítása) - A topográfia: a mikroelektronikai félvezető termékek elemeinek (amelyek közül legalább egy aktív elem) és összeköttetéseinek, vagy annak egy részének bármely formában való térbeli elrendezése vagy egy gyártásra szánt félvezető termékhez készített ilyen térbeli elrendezés - A jogvédelem előfeltétele: az eredetiség saját szellemi alkotómunka eredménye megalkotása idején az iparban nem szokásos > A SZOKÁSOS RÉSZEKBŐL ÁLLÓ TOPOGRÁFIA IS OLTALMAZHATÓ, HA AZOK ELRENDEZÉSE EREDETI - Szerző: aki megalkotta, ill. megalkották (több szerző), jogutódaik szolgálati topográfia: ha a szerzőnek munkaviszonyból származó kötelezettsége a topográfia megalkotása SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK, OLTALMI IGÉNY, SZOLGÁLATI TOPOGRÁFIA EGYEBEKBEN AZ SZ ELŐÍRÁSAIT KELL ALKALMAZNI
31
III. OLTALMI JOGOK III.2 A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma B.) Az oltalmazható topográfia és szerzője
- Az oltalom jogosultjának kizárólagos joga, hogy a topográfiát hasznosítsa (topográfia a félvezető termékben való megtestesítése révén vagy más módon való kereskedelmi célú többszörözése, ill. kereskedelmi célú behozatala, forgalomba hozatala) és erre másnak hasznosítási engedélyt (licencia) adjon - Az oltalom terjedelme: a lajstromozott topográfia ábrázolása határozza meg kiterjed ~ topográfia önállóan használható eredeti részeire ~ arra az eszközre, ami a topográfiát elválaszthatatlanul hordozza nem terjed ki ~ a topográfia alapját képező elem, eljárás, rendszer, a félvezető termékben tárolt információ ~ a topográfiaelemzés, értékelés vagy oktatás céljára való többszörözése, az annak alapján eredeti topográfia ~ a topográfiával azonos, harmadik személy által attól függetlenül alkalmazott topográfia ~ a jogosult által, vagy hozzájárulásával forgalomba hozott topográfia/félvezető termék behozatala, forgalomba hozatala
32
III. OLTALMI JOGOK III.2 A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma C.) Jogok átszállása, bitorlás
- Jogok átszállása a szerző személyéhez fűződő jogai kivételével a jogok átszállhatnak, átruházhatók, megterhelhetők jogutódlás, hasznosítási szerződés, közös oltalom az SZT rendelkezéseit kell alkalmazni - Bitorlás: a topográfia az oltalom > NEM BITOROL AZONBAN AZ, AKI „TUDATLANUL” BITORLÁSSAL TÖBBSZÖRÖZÖTT ARUT BEHOZ. FORGALOMBA HOZ - A topográfia esetén is helye van a nemleges megállapításnak (Szt. szerint)
33
III. OLTALMI JOGOK III.2 A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma D.) Az oltalom keletkezése
- Az oltalom lajstromozással keletkezik: visszahat a bejelentés napjára, ill. a bármely országban történt első nyilvános hasznosítás napjára, s az attól számított 10 évig tart - Az SZTNH előtt eljárás: bejelentés (kérelem, azonosításra alkalmas ábrázolás, mellékletek külön isz. szerint) vizsgálat (megfelel-e az alaki és érdemi követelményeknek) esetleges hiánypótlás ELUTASÍTÁS ~ a bejelentés annyira hiányos, hogy arra jogot alapítani nem lehet ~ ill. a hiányosságokat nem pótolták) vagy LAJSTROMOZÁS (tanúsító okiratkiadása és a hivatalos lapban meghirdetés)
34
III. OLTALMI JOGOK III.2 A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma E.) Az oltalom megszűnése
- Az oltalom megszűnik: az oltalmi idő lejártával ill. lemondással > ex nunc megsemmisítéssel > ex tunc - Megsemmisítés: a topográfia már eredetileg sem lett volna oltalmazható külföldi személyt nem illette meg az oltalom a topográfiát nem az első nyilvános hasznosítást követő 2 éven belül jelentették be a bejelentés nem tartalmazott a topográfia azonosítására ábrát HA A MEGSEMMISÍTÉSI FELTÉTELEK CSAK RÉSZBEN ÁLLNAK FENN: KORLÁTOZÁS
35
III. OLTALMI JOGOK III.2 A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma F.) Eljárások az oltalommal összefüggő ügyekben
- A topográfia oltalmával összefüggő ügyekben az SZTNH jár el speciális kivételekkel a szabadalmi eljárásara vonatkozó szabályokat kell alkalmazni - Az SZTNH hatásköre: a topográfia lajstromozása az oltalom megszűnésének megállapítása az oltalom megsemmisítése a nemleges megállapítás a topográfia ábrázolásának értelmezése az oltalom nyilvántartása HATÁROZATOK FELÜLVIZSGÁLATA, OLTALOM MEGSZÜNTETÉSE, OLTALOMMAL ÖSSZEFÜGGŐ PEREK, JOGVITÁK > bírósági hatáskör > főszabályként Itt is) a Fővárosi Bíróság jár el
36
III. OLTALMI JOGOK III.3 A formatervezési minták oltalma A.) A formatervezési mintaoltalom jellege
- Fogalma: valamely termék külső kialakításának, megjelenésének jogi védelme a dolog külső sajátos formája meghatározó a műszaki jelleg háttérbe szorul a termék külső kialakítása akkor részesül formatervezési oltalomban, ha formatervezői (design) tevékenység eredményeként jön létre - A jogi szabályozás jellege: a szerzői jog és az iparjogvédelem „határán” helyezkedik el - A 2001. évi XLVIII. tv. szerinti mintaoltalmi követelmények: ha minta új egyéni jellegű
37
III. OLTALMI JOGOK III.3 A formatervezési minták oltalma B.) A mintaoltalom feltételei
- Minta: valamely termék egészének vagy részének megjelenése melyet magának a terméknek, ill. díszítésének külső jellegzetességei eredményeznek - Termék: bármely ipari, kézműipari árucikk csomagolás, kikészítés, grafikai jelzések, nyomdai betűformák > ÖSSZETETT TERMÉK IS - Újdonság: ha az elsőbbség időpontját megelőzően azonos minta nem jutott nyilvánosságra - Egyéni jelleg: ha az elsőbbség időpontja előtt nyilvánosságra jutott bármely mintához képest a tájékozott felhasználóra eltérő benyomást tesz
38
III. OLTALMI JOGOK III.3 A formatervezési minták oltalma C.) A mintaoltalom megítélése
- Az újdonság és egyéni jelleg megítélésekor nem vehető figyelembe a mintának az elsőbbségi időpontját legfeljebb 12 hónappal megelőző nyilvánosságra jutása, ha ~ az a bejelentővel vagy jogelődjével szemben elkövetett jogsértés következménye, vagy ~ a bejelentő, a jogelődje vagy tőlük származó tájékoztatás, cselekmény eredményeként harmadik személy hozta nyilvánosságra - Az összetett termék alkotóelemét képező mintát akkor kell újnak, egyéni jellegűnek tekinteni, ha: az alkotóelem az összetett termékbe való beillesztését követően is látható marad rendeltetésszerű használat során látható külső jellegzetességei önmagukban is megfelelnek az újdonság és az egyéni jelleg követelményeinek
39
III. OLTALMI JOGOK III.3 A formatervezési minták oltalma D.) A mintaoltalom akadálya
- Kizárási okok: a külső jellegzetesség kizárólag műszaki rendeltetés következménye a minta közrendbe, közerkölcsbe ütközik korábbi elsőbbségi mintaoltalomban részesülő mintával azonos megkülönböztetésére olyan megjelölést asznál, amely más korábbi ~ iparjogvédelmi ~ szerzői jogát sérti a PUE-ben meghatározott ~ állami felségjelet ~ hatóságot ~ nemzetközi szervezetet megillető jelzést jogtalanul használ olyan kitűntetést, jelvényt, címert, hivatalos szavatossági vagy hitelesítési jegyet használ, amihez közérdek fűződik (KIVÉVE: HA CSAK A MINTA ELEMEI)
40
III. OLTALMI JOGOK III.3 A formatervezési minták oltalma E.) A szerző személyhez fűződő jogai
- A szerző: aki a mintát megalkotta ha több alkotó: ~ a szerzőségi részarányt ~ ellenkező kikötés hiányában ~ egyenlőnek kell tekinteni - A személyhez fűződő jogok: forgalomképtelenek névjog szerzői minőség elismerésének joga nyilvánosságra hozatal joga integritás joga (korlátozottan) a PTK szabályai szerint fellépés lehetősége azokkal szemben, akik jogait megsértik
41
III. OLTALMI JOGOK III.3 A formatervezési minták oltalma F.) A szerző vagyoni jogai
- Vagyoni jogok: kizárólagos jogok a minta szerinti ipari vagy kézműipari termék előállítására forgalomba hozatalára a hasznosítás más részre való engedélyezésére ~ a minta szerinti termék előállítása ~ használata, forgalomba hozatala ~ forgalomba hozatalra való > felkínálás > behozatala > kivitele > e célból raktáron tatása hasznosításért a szerzőt díjazás illeti meg - A kizárólagos jog alapján: a szerző bárkivel szemben felléphet aki engedélye nélkül hasznosítja a mintát - A vagyoni jogok: forgalomképesek átruházhatók átszállhatnak
42
III. OLTALMI JOGOK III.3 A formatervezési minták oltalma G.) A mintaoltalom korlátjai, kimerülése; a szolgálati és alkalmazotti minta
- Korlátok: a mintaoltalom jogosultja nem tilthat el mást magánhasználat céljából, ill. gazdasági tevékenység körén kívül eső cselekményektől idézés és iskolai oktatás céljából végzett cselekmények (ha azok összeegyeztethetők a tisztességes kereskedelmi gyakorlattal) a mintaoltalom hatálya nem érvényesül tranziteszközök és olyan külföldi áruk vonatkozásában, melyek belföldön nem kerülnek forgalomba VISZONOSSÁG ESETÉN - A mintaoltalom kimerülése: a kizárólagos használati jog nem terjed ki a jogosult, vagy az ő kifejezett hozzájárulásával más általi belföldön forgalomba hozott termékkel kapcsolatos további cselekményekre - Szolgálati és alkalmazotti minta: szolgálati minta: a szerző munkaviszonyból eredő kötelezettsége, hogy a minta tárgykörébe eső megoldásokat dolgozzon ki a munkáltatót jogutódként illeti meg alkalmazotti minta: annak a mintája, aki anélkül, hogy ez munkaviszonyból eredő kötelezettsége lenne olyan mintát alkot mely munkáltatója tevékenységi körébe tartozik > az oltalom a szerzőt illeti, a hasznosításra a munkáltató jogosult s erre másnak is engedélyt adhat
43
III. OLTALMI JOGOK III.3 A formatervezési minták oltalma I.) A formatervezési mintaoltalom keletkezése
- Keletkezés és időtartam: ex tunc hatállyal, ha megadás után az SZTNH a minta lajstromozását elrendeli időtartama: 5 év, ami 4 alkalommal, további 5-5 évre meghosszabítható - Az SZTNH eljárása: bejelentés (díjfizetés) alaki és érdemi vizsgálat: kielégíti- e az előírt alaki követelményeket ha igen > újdonságkutatás > jelentéssel zárul a bejelentés közzététele: az elsőbbség napjától számított 9 hónap után > észrevételezhető észrevétel alapján nincs-e kizárva az oltalomból ha nincs kizáró ok: a mintaoltalom megadása: a közzétételtől számított 1 hónapon belül sor kerül > bejegyzés a lajstromba, közzététel az SZTNH hivatalos lapjában
44
III. OLTALMI JOGOK III.3 A formatervezési minták oltalma I.) A formatervezési mintaoltalom megszűnése
- Az ideiglenes mintaoltalom megszűnése: a mintaoltalmi bejelentést jogerősen elutasítják a bejelentő az oltalomról lemond ex tunc hatállyal - A végleges mintaoltalom megszűnik: az oltalmi idő megújítás nélkül lejár az oltalom jogosultja lemond az oltalmat megsemmisítették
45
IV. VÉ VÉDJEGY ÉS A FÖ FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐ RUJELZŐK OLTALMA
IV. VÉDJEGYJOG – FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA IV.1 A védjegy jogi alapjai A.) A védjegy gazdasági funkciója
- A védjegy az árujelzők legfontosabb fajtája, a piacgazdaságban az iparjogvédelem egyik legfontosabb jogintézménye, mint árujelző > ALKALMAS az egyes áruk, szolgáltatások ~ azonosítására ~ egymástól való megkülönböztetésére a fogyasztók tájékoztatásának előmozdítására > EREDET/SZÁRMAZÁS, VÁLLALATHOZ KÖTŐDÉS, MINŐSÉG, REKLÁM, PIACI BEVEZETÉS A magyar szabályozás alapja - a közösségi jog szabályaivalé összhangban – az 1997. XI. törvény
47
IV. VÉDJEGYJOG – FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA IV.1 A védjegy jogi alapjai B.) A védjegy jogi fogalma, a védjegyoltalom feltételei
- Fogalma: olyan grafikailag ábrázolható megjelölés amely alkalmas áruknak vagy szolgáltatásoknak más áruktól, szolgáltatásoktól való megkülönböztetésére és amelynek használata kizárólagos jelleggel a védjegyoltalom jogosultját illeti meg - A védjegyoltalom feltételei: grafikailag ábrázolható megjelölés legyen, mely megkülönböztető jelleggel bírj > a védjegyoltalomban részesülő megjelölés lehet (taxatív !): ~ szó, szóösszetétel (személynevek, és jelmondatok is), ~ betű, szám, ábra, kép, sík vagy térbeli alakzat (beleértve az áru csomagolását vagy formáját is) ~ szín, színösszetétel, fényjel, hologram, hang ~ mindeme megjelölések összetétele
48
IV. VÉDJEGYJOG – FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA IV.1 A védjegy jogi alapjai C.) Kizárás a védjegyoltalomból
- Bizonyos jelzések nem részesülhetnek jogi oltalomban KIZÁRÁS feltétlen, abszolút jellegű: az árujegyzéktől függetlenül kell figyelembe venni viszonylagos, relatív: csak azonos vagy hasonló áruk esetén érvényesülnek
49
IV. VÉDJEGYJOG – FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA IV.1 A védjegy jogi alapjai D.) Feltétlen kizáró okok
- Feltétlen kizáró okok ha a megjelölés grafikailag nem ábrázolható vagy nem tartozik a tv.-ben taxatív módon meghatározott megjelölések közé ha a megjelölés nem rendelkezik megkülönböztető képességgel közrendbe, közerkölcsbe, jogszabályba ütközik a származás, fajta, minőség vagy egyéb tulajdonság vonatkozásában alkalmas a fogyasztók megtévesztésére rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra a PUE-ben meghatározott ~ állami felségjelekből ~ hatóságot, nemzetközi szervezetet megillető jelzésből álló megjelölések ~ olyan kitüntetésre, jelvényre, címre vonatkozó jelzésből áll. megj., melynek használatához közérdek fűződik DE! > ha csak a védjegy elemét képezik és az illetékes szerv ehhez hozzájárul, LEHET! intenzív szimbólum tartalom (pl. vallási jelkép)
50
IV. VÉDJEGYJOG – FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA IV.1 A védjegy jogi alapjai E.) Viszonylagos kizáró okok
- Viszonylagos kizáró okok az azonos, vagy hasonló árukra érvényesülő lajstromozási akadályok korábbi védjeggyel azonos, későbbi elsőbbségi megjelölés olyan megjelölés, amelyet a fogyasztók korábbi védjeggyel összetéveszthetnek ~ a megjelölés és a védjegy azonossága és hasonlósága ~ a szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága > zsinórmértéke: a fogyasztókban általában kialakuló megítélés
51
IV. VÉDJEGYJOG – FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA IV.1 A védjegy jogi alapjai F.) Egyes speciális védjegyfajták I.
- Jó hírű védjegyek: a belföldön jó hírnevet élvező, korábbi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló későbbi elsőbbségű védjegy eltérő áruk, szolgáltatások esetén sem részesülhet oltalomban, ha annak használata a jó hírű védjegy megkülönböztető képességét vagy hírnevét sértené, ill. tisztességtelenül kihasználná - A korábbi védjegy: belföldön lajstromozásra bejelentetett ill. a PUE alapján belföldön a lajstromozástól függetlenül közismertté vált más személyhez fűződő jogát, szerzői vagy iparjogvédelmi jogát sértené
52
IV. VÉDJEGYJOG – FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA IV.1 A védjegy jogi alapjai G.) Egyes speciális védjegyfajták II.
- Együttes védjegy: a társadalmi szerkezet, köztestület, egyesülés tagjainak áruit különbözteti meg mások áruitól vagy szolgáltatásaitól > az együttes védjeggyel megjelölt áru vagy szolgáltatás minősége, származása, egyéb tulajdonsága alapján különbözteti meg oltalomból kizárás: ~ a megjelölés jelegét, jelentőségét illetően megtéveszti a fogyasztót ~ ha a használatáról keletkező szabályzat közrendbe, közerkölcsbe, jogszabályba ütköző előírást tartalmaz - Tanúsító védjegy: meghatározott minőségű vagy egyéb jellemzőjű árukat, szolgáltatásokat azzal különböztet meg más áruktól vagy szolgáltatásoktól, hogy e minőségüket vagy jellemzőjüket tanúsítja oltalomból kizárás: a tanúsított áru gyártója, forgalmazója, azok a vállalkozások, akik velük e körben tartós kapcsolatban állnak vagy összefonódtak - MINDKÉT KÖRBEN: a védjegyjogosult a védjegyet nem használhatja használatát ellenőrizni köteles a használat feltételeiről szabályzat rendelkezik
53
IV. VÉDJEGYJOG – FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA IV.2 A védjegyoltalom jogi tartalma A.) A védjegyoltalmi jogviszony
- A védjegy árujelző funkciójából adódóan csak vagyoni jogosultságok kizárólagos jog arra, hogy árujegyzéken belül a védjegyként oltalmazott megjelölést árukon alkalmazza, felhasználja, a felhasználásra engedélyt adjon ill. mindenki más ettől eltiltson akkor is, ha fennáll az összetéveszthetőség veszélye - Igényjogosult: az oltalom azt illeti meg aki azt törvényes eljárásban lajstromoztatja - Ha többen kérik: közös védjegyoltalom több jogosult: eltérő rendelkezéshiányában részarányukat egyenlőnek kell tekinteni
54
IV. VÉDJEGYJOG – FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA IV.2 A védjegyoltalom jogi tartalma B.) A védjegyoltalom korlátai I.
- A védjegyjog kizárólagos jog, de nem korlátlan: a védjegytulajdonos nem tilthat el mást attól, hogy a kereskedelemben használja a természetes személy a nevét és címét az áru, szolgáltatás fajtájára, minőségére, mennyiségére, rendeltetésére, értékére, földrajzi eredetére, előállítási idejére, egyéb jellemzőire vonatkozó jelzést a védjegyet, ha az a termék/szolgáltatás rendeltetésének jelzésére (különösen tartozékok, alkatrészek esetén) szükséges - A védjegyoltalom kimerülése: csak árukkal összefüggésben azokat a védjegytulajdonos hozza belföldi forgalomba, vagy erre engedélyt ad - Belenyugvás: hallgatólagos hozzájárulás 5 éves belföldi használat esetén a fellépési jog elvesztését eredményezi
55
IV. VÉDJEGYJOG – FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA IV.2 A védjegyoltalom jogi tartalma D.) A védjegy és oltalma a vagyoni forgalomban
- A védjegyhez kapcsolódó és a védjegyoltalomból eredő jogok átszállhatnak, átruházhatók, megterhelhetők ~ átszállás jogi személy jogutódja ~ átruházás szerződéssel, az árujegyzék valamely résére is > A SZERZŐDÉS SEMMIS, HA A FOGYAZSTÓK MEGTÉVESZTÉSÉT EREDMÉNYEZHETI ~ megterhelhetőség jelzálogjog (írásba foglalt szerződés, védjegylajstromba bejegyzés) több jogosult: saját hányadával bármely jogosult rendelkezhet, de a többi jogosultat elővásárlási jog illeti meg minden jogosult önállóan is használhatja, társainak azonban részesedésük arányában megfelelő díj fizetésére köteles harmadik személyek részére használatra csak közösen adhatnak engedélyt > A HOZZÁJÁRULÁST A BÍRÓSÁG ENGEDÉLYE PÓTOLHTJA költségek: a jogosultak részesedési arányukban viselik
56
IV. VÉDJEGYJOG – FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA IV.2 A védjegyoltalom jogi tartalma E.) Bitorlás
- Védjegybitorlás védjegybitorlásnak minősül a jogosultat megillető kizárólagos használati jog bármely megsértése kombinált (több elemből álló) védjegy bitorlása: nem az egyes elemek, hanem a védjegy valamennyi elemének a vásárlókra gyakorolt összbenyomása dönti el jogkövetelmények ~ objektív: a bitorlás megtörténtének bírói megállapítása, abbahagyás, eltiltás, adatszolgáltatás, elégtételadás nyilvánosság előtt, eszközök, anyagok, termékek, csomagolóanyagok lefoglalása, jogsértő mivoltuktól való megfosztása, megsemmisítése, indokolt esetben értékesítése ~ szubjektív: ha a bitorló magatartása felróható volt, kártérítés követelése a Ptk. szabályai szerint ~ vámjogi: a jogosult külön jogszabály alapján követelheti a vámhatóság intézkedését a bitorlással érintett vámáruk belföldi forgalomba kerülésének megakadályozására ha a jogosult másnak használati engedélyt ad, s a jogosult 30 napig felhívása ellenére nem tesz lépéseket, a használó saját nevében léphet
57
IV. VÉDJEGYJOG – FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA IV.3 A védjegyoltalom keletkezése és megszűnése A.) A védjegyoltalom keletkezése
- A védjegyoltalom a védjegy lajstromozására irányuló eljárásban keletkezik bejelentés kérelem árujegyzék mellékletek
a bejelentés napja: ha az SZTNH-hoz beérkezett bejelentés legalább tartalmazza utalás az igényre a bejelentő azonosítására alkalmas adatok megjelölés és árujegyzék (egy megjelölésre egy védjegyoltalom kérhető)
- Elsőbbségi nap: • a bejelentés napja (általában) • a PUE által meghatározott esetekben az MK-ban közzétett esetekben a megjelölés kiállításának napja (a bejelentési napnál max. 6 hónappal korábban) kiállítási elsőbbség (igazolással) • a bejelentő azonos megjelölésre vonatkozó, korábbi, folyamatban lévő védjegybejelentésének 6 hónapnál nem korábbi bejelentés napja, ha azzal kapcsolatban más igényt nem érvényesítettek (belső elsőbbség)
58
IV. VÉDJEGYJOG – FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA IV.3 A védjegyoltalom keletkezése és megszűnése B.) Az SZTNH eljárása
- A védjegyoltalom keletkezése, az SZTNH eljárása: a benyújtást követően az SZTNH megvizsgálja: ~ a bejelentés megfelel-e a bejelentési nap elismeréséhez előírt feltételeknek ~ megfizették-e a bejelentési díjat ~ benyújtották-e a magyar nyelvű árujegyzéket ha nem: ~ hiánypótlás határidő tűrésével ~ ha ez nem történik meg: visszavontnak kell tekinteni ha kielégíti a bejelentési nap elismeréséhez szükséges feltételeket: hatósági tájékoztatás közzététele a hivatalos lapban ÉSZREVÉTELEK alaki és érdemi vizsgálat módosítási tilalom: a megjelölés megváltoztatása és az árujegyzék bővítése a bejelentés megosztása: ha egy bejelentésben több megjelölésre igényel oltalmat vagy az árujegyzékeket szétválasztva meghatározott áruk, szolgáltatások vonatkozásában külön-külön érdemi határozat lajstromozás, védjegyokirat kiadás
59
IV. VÉDJEGYJOG – FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA IV.3 A védjegyoltalom keletkezése és megszűnése C.) A védjegyoltalom megszűnése
- A megszűnés esetei: az oltalmi idő megújítás nélkül lejárt a védjegyjogosult az oltalomról lemond a védjegyet törölték a jogosult a védjegy tényleges használatát elmulasztotta a védjegy elvesztette megkülönböztető képességét vagy megtévesztővé vált - Részleges megszűnés: csak az árujegyzékben meghatározott áruk, szolgáltatások vonatkoztatásában kérnek megújítást - A védjegy nem törölhető: olyan korábbi védjeggyel ütközik, amelyet a törlési eljárás idején nem használtak megfelelően vagy olyan korábbi védjeggyel, nem lajstromozott megjelöléssel vagy egyéb joggal ütközik, amelynek jogosultja ~ tudott a védjegy lajstromozásáról, és ~ egymást követő 5 éven át tűrte annak használatát ~ kivéve, ha a későbbi védjegy jogosultja rosszhiszeműen járt el - Ha a védjegyoltalom ex tunc hatállyal szűnik meg: a védjegyjogosult által jelzett díjnak csak azt a részét lehet visszakövetelni amelyet a védjegy használatából gazdasági előnyök nem fedeznek
60
IV. VÉDJEGYJOG – FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA IV.4 A földrajzi árujelzők oltalma A.) A földrajzi árujelző fogalma
- Jelentősége, fogalma: a földrajzi jelzés és az eredet-megjelölés gyűjtőfogalma földrajzi árujelzésként oltalomban részesülhet a kereskedelmi forgalomban: a termék földrajzi származásának feltüntetésére használt földrajzi jelzés és az eredet-megjelölés - Földrajzi jelzés: valamely táj, helység, ország neve, amelyet az e helyről származó (meghatározott földrajzi területen termelt és feldolgozott, ill. előállított) olyan termékmegjelölésére használnak, és amelynek különleges minősége, hírneve, vagy egyéb jellemzője lényegileg ennek a származásnak tulajdonítható > MINŐSÉG JELZÉSÉRE CSAK KÖZVETVE ALKALMAZHATÓ - Eredet-megjelölés: közvetlenül is utal az áru származási helyéből adódó jellegzetességek (természeti feltételek, emberi tényezők) vagy minőségi tulajdonságaira (egri bikavér, gyulai kolbász, herendi porcelán) az élelmiszerekre hagyományosan használt földrajzi nevek és a Lisszaboni Megállapodás alapján korábban lajstromozott magyar eredet-megjelölések is oltalomban részesíthetők
61
IV. VÉDJEGYJOG – FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA IV.4 A földrajzi árujelzők oltalma B.) Az oltalom keletkezése – a kizárás esetei
- Az oltalom keletkezése ha a földrajzi árujelző és annak bejelentése megfelel a törvényi feltételeknek és nincs kizárva a törvényi oltalomból, oltalomban kel részesíteni > A FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐ OLTALMA A BEJELENTÉS NAPJÁRA VISSZAMENŐ HATÁLLYAL A LAJSTROMOZÁSKOR KELETKEZIK ÉS KORLÁTLAN IDEIG TART oltalmat szerezhet: bármely természetes jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság > külföldi személy: csak nemzetközi szerződés, viszonosság esetén amely az árujelzőben feltüntetett földrajzi területen olyan terméket termel, dolgoz fel vagy állít elő, amelynek megjelölésére az árujelzőt használják - Ki van zárva az oltalomból: azonos termékek tekintetében a korábbi földrajzi árujelzővel vagy védjeggyel azonos, későbbi elsőbbségű földrajzi árujelző azonos vagy hasonló termékek esetében a korábbival azonos vagy hasonló későbbi elsőbbségű földrajzi árujelző, ha azt a fogyasztók a korábbival összetéveszthetik eltérő termékek tekinttében a belföldön jó hírnevet élvező, korábbi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló későbbi elsőbbségű földrajzi árujelző, ha annak használata a jó hírű védjegy megkülönböztető képességét vagy hírnevét sértené, ill. tisztességtelenül kihasználná
62
IV. VÉDJEGYJOG – FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA IV.4 A földrajzi árujelzők oltalma C.) Az oltalom jogi tartalma
- Az oltalom jogi tartalma: az oltalom alapján a jogosultaknak kizárólagos joguk van a földrajzi árujelző használatra, de arra másnak ENGEDÉLYT NEM ADHATNAK jogosultak bármelyike felléphet bárkivel szemben, aki a kereskedelmi forgalomban az oltalom alatt álló árujelzőt utánozza, utaló módon használja, hamis vagy megtévesztő megjelölést használ aki az árujelzőt jogosulatlanul használja: bitorlás ( VÉDJEGYBITORLÁS)
63
IV. VÉDJEGYJOG – FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA IV.4 A földrajzi árujelzők oltalma D.) Az oltalom megszűnése, az oltalommal kapcsolatos hatósági, bírósági eljárások - Az oltalom megszűnése: oltalmat törölték (ex tunc) a jogosultak megsértették a termékleírásban előírt követelményeket (a megszűnés megállapítására irányuló eljárás megindításának napjára visszamenő hatállyal) - Az oltalommal kapcsolatos hatósági, bírósági eljárásokra: LÉNYEGÉBEN A VÉDJEGYELJÁRÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOKAT KELL – eltérésekkel - MEGFELELŐEN ALKALMAZNI a földrajzi árujelzők használatára vonatkozó követelmények ellenőrzése külön jogszabályban meghatározott szerv hatáskörébe tartozik
64
