Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás

Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás Vízivadgazdálkodás Vadgazda mérnök mesterszak

§ http://www.ustream.tv/recorded/4594662 8

Vadgazda mérnök mesterszak

Integrált apróvadgazdálkodás

http://www.free-tv-videoonline.me/player/novamov. php?id=quz4r3trhgyua § https://www.youtube.com/watch?v=JT9b YJdkkBo&list=PLC9DF6CF2D97597D9 § http://www.amazon.com/The-DuckCommander-Family-Dynastyebook/dp/B00818IW08 § http://www.free-tv-videoonline.me/internet/duck_dynasty/season_ Vadgazda mérnök Integrált apróvadgazdálkodás 1.html mesterszak


Faj

Teríték átlaga 19972007

Teríték 2007

Teríték 2009

Teríték 2010

Idény

Vetési lúd (kanadai és nílusi lúd is)

3686

3433

3137

3063

Okt.1.-jan. 31.

Nagy lilik

1716

3478

4918

6775

Okt.1.-jan. 31.

Tőkés réce

65094

56166

37349

43605

Aug.15.jan.31.

Böjti réce

681

0

0

0

Nem vadászható

Csörgő réce

3949

3729

2535

1539

Nem vadászható

Barátréce

1286

448

0

0

Nem vadászható

Kerceréce

237

183

154

44

Nem vadászható

2702

Szept.1.jan.31.

Vadgazda mérnök Szárcsa 3554 mesterszak

Integrált apróvadgazdálkodás 2062 1573

Gazdálkodás vízivadfajokkal? § Jogi korlátozások § Idény, teríték, terület, eszköz § Védettség, jelentési kötelezettség, kereskedelmi korlát, telepítési tilalom

§ Vonulás § § § §

több ország: koordinálatlan hasznosítás időszakos megjelenés távoli, esetleg ismeretlen változások: kihat a hazai gazdálkodásra a változások okainak felismerése nehéz

§ É-Amerika: 1916, 1936 egyezmények Kanada, USA és Mexikó között, § 1979: Észak-amerikai vízivad-gazdálkodási Terv (North American Waterfowl Management Plan) kidolgozása, 1986-tól érvényes

§

Európa § Bonni Konvenció § Egyezmény az Afrikai-Eurázsiai Vonuló vízimadarak Védelmér ől. Terv & Gazdálkodási Terv Integrált apróvadgazdálkodás

VadgazdaCselekvési mérnök mesterszak

1

Gazdálkodás vízivadfajokkal? § A vonulási útvonalak feltérképezése § Populációs paraméterek becslése § monitoring: § nagy mobilitás: szinkron számlálások az IWRB (International Waterfowl and Wetlands Research Bureau) szervezésében § Magyarország § MME Állományfelmérő Szakosztálya, § NYME Vadgazdálkodási Intézet Vadlúdkutató Munkacsoport, vízivadkutató Csoport) § minden hónap 15-éhez legközelebbi vasárnap, de kiemelten novemberben és januárban - telelő állomány

§ reggel v. délután a vízfelületen pihenő madarak száma (+ ivararánya, koreloszlása) § reggel kihúzó vadludak § létszámbecslések: repülöről, hajóról Vadgazda mérnök mesterszak


Magyar Vízivad Információs Rendszer (Forrás: Faragó, 2010.) A vonuló vízivad fenntartását megalapozó információkhoz a Magyar Vízivad Információs Rendszer három input alrendszere (monitoringja) m űködésének eredményeként juthatunk hozzá: •

Magyar Vízivad Monitoring (MVvM Sopron) 23 körzet, 48 (+3) megfigyelési egységben Magyar Vadlúd Monitoring (1984 –) → 1984 – 2004 Magyar Vízivad Monitoring (Teljes) (1996 –) → 1996 – 2004 • Magyar Erdei Szalonka Teríték Monitoring (Sopron) (1990 –) → 1990 – 2004 • Országos Vadgazdálkodási Adattár (OVA Gödöllő) (1992 –) → 1992 – 2004



Vetési lúd § öt alfaj, Mo-n a tundrai Anser fabalis rossicus vonul át § A Németországban, Lengyelországban, Hollandiában és Magyarországon telelő A. f. rossicus összlétszáma 500 000 pd., a tajgai A f. fabalis dél- svéd, holland és balti telel ő állománya 130 000 pd. lehet § Magyarország § 60-as évek nagyarányú csökkenés § 70-es évek gyorsuló növekedés (43%-os) átl. max. novemberben 36 500, decemberben 28 900 pd. § 80/81-re a vetési lúd válik a domináns lúdfajjá (10-44%-ról 75%-ra nt a részesedése) § 1984-ben 196 750 pd a csúcs

§ csökkenés felére-harmadára, ok szárazság, enyhe telek



§ a mai max. nov-dec 85 000-73 000 pd § fő előfordulásuk: Fertő-tó, Kisbalaton, Tatai Öreg-tó, Dinnyési Fert ő, Soponyai- halastavak § sokáig az egyetlen vadászható lúdfaj § jelentős a Dunántúlon





Gazdálkodási modellek § § § §

célkitűzések alapadatok (terep) összefüggések megértése, elemzése a változások modellezése gazdálkodási hipotézisek § terepi teszt § ellenőrzés: hatékonyság, érzékenység, alkalmazhatóság, ökonómia



2

Nagy lilik § Európai pop (800 000 pd.): § Balti-tengeren telelő pop.: 1960: 55-80 000 90-es évek 400-410 000 pd., folyamatos növekedés § többiekről (Balkán) bizonytalan adatok: kb. 400 000 pd. § hazai átvonulók (az Alföldön jelentős!): hajdan félmillió pd. § § § §

1955-56 után 10 éven keresztül 40-70 000 pd-ra csökken 60-as évek: némi növekedés 80-as évek ismét csökken 1986-1990: vészes csökkenés, a novemberi maximum a harmadára, a márciusi a huszadára csökk.!



Nagy lilik


Vadlúd kíméleti területek

§ az állomány csökkenés okai: § kiszáradó vizes területek, szikes rétek § tízéves aszály § a vonulási útvonalak eltolódása (visszatér? 1992 kiugróan magas létszám: 165 800 pd. a Hortobágyon és Kardoskúton)

§ Vadgazdálkodási cél a visszatérés elősegítése: § kímélet § élőhelyfejlesztés Vadgazda mérnök mesterszak



Nagylilik vonulásdinamika (Faragó 2010)

§ Az 1993-ban életbe lépett vadlúdvadászati szabályozás nemcsak a vadászati módokban és a teríték limitben teremtett új helyzetet Magyarországon, hanem az ún. kíméleti területek hálózatának kialakításával is § Akkor 10, ma 40 ilyen terület van Magyarországon § Magán a területen és 1 km-es körzetében vadászati tilalom van. Ezzel a módszerrel – a vadlúd védelem szempontjai szerint elengedhetetlen módon – valamennyi fontos éjszakázó-hely kímélete megvalósult § E területeknek a vadludak igényeit kielégítő ökológiai adottságait ráadásul élőhely-gazdálkodási módszerekkel szükség szerint fokozzák Vadgazda mérnök mesterszak


Tőkés réce § É-NY európai telelő pop.: 2,5-3 milló pd., Földközi- ill. Fekete-tengeri 4 millió pd. § Mo.: többszázezer pár költ § 1969-73. nov.: 133 000, jan.: 5 000 pd § 1982-84: 155 935 és 134 913 pd § 1986-1990: 174 500, 92 500 pd

§ az állománynövekedés oka: § § § §

európai növ. jobb számlálás (kis tavakon, csatornákon még mindig nincs) enyhe telek Hortobágy, Tisza-tó, Fehér-tó, Velencei-tó, Duna

§ Legfontosabb vizivadfajunk Vadgazda mérnök mesterszak


§ Vizes élőhely fejlesztése § Ragadozók és vaddisznó korlátozása



3

Tőkés réce § Élőhely - fészkelőhely § minden vizes élőhelyen: mocsarak, tavak, folyók,halastavak, árterek, holtágak, rizsföldek stb., de lakott helyen is megtelepszik; § fészkel: nádszegélyben, ártereken, erd ős szigeteken,gabonaföldeken, odvakban, épületekben stb.;

§ Költés § jan.-febr. párba állás, március eleje fészkelés, márciusközepe 7-10 db zöldes-barnás tojás (csak a tojó kotlik); § 28 nap után fészekhagyó fiókák, 8 hét után repülnek;

§ Táplálkozás § gyommagvak, zöld részek, gabonamagvak, rovarok, lárvák, csigák, apróhalak stb. Vadgazda mérnök mesterszak




Kerceréce § Holarktikus faj, Mo-n nem fészkel § ÉNy és Közép-Európa 300 000pd., Mediterráneum 20 000 pd § Vonuláskor hazai előfordulások: Duna, Fertő-tó, Balaton, Hortobágy, Tisza § max. jan-febr: néhány száztól tízezerig § az első vonulási hullám októberben § Sok áttelelő § márc-ápr. második vonulási hullám § néhány pd. maradhat nyárra § Vadgazdálkodási jelentőség: Vadgazda mérnök mesterszak


§ 1993-tól nem védett, ettől vadászható a tőkés récére vonatkozó szabályokkal





Csörgő réce § Mo-n csak néhány fészkelési adat ismert, É-on, elszórtan § Vonuláskor 20-30 ezer példány, enyhe teleken néhány itt is telel § Vonulása: É- és K-Európából DFranciaországba, Hollandiába, Angliába és vissza § Hasznosítás térben és időben korlátozott (ua. a szabályok, mint a tôkés récénél) Vadgazda mérnök mesterszak


4

Szárcsa

Nyári lúd

§ Ény-Eu. telelő pop.: § 1500000 pd, Fekete-tenger § Földközi-tenger: 2500000 madár § Mo-n a tőkés réce mellett a leggyakoribb fészkelő vízivad § márc.: 20 000, szept.: átl. 36000 pd. § Balaton, Hortobágy, Tisza-tó, Tisza, Fehér-tó § Vadgazdálkoidási jelentősége: § védelme ua., mint a tőkés récéé § magyarok kevésbé, a külföldiek szívesen lövik Vadgazda mérnök mesterszak


§ Az egyetlen Mo-n fészkelő liba (Anser anser rubrirostris, rózsaszín csőr) § Hortobágy, Fertő-tó, Velencei-tó, Kisbalaton, Kiskunság szikes tavain – kb. 2000 pár § Vonulási jellemzői § novemberre átl. 6 000 pd. januárra 800 pd. marad § visszavonulás: március 5 000 pd.

§ Védett, a gazdálkodásban a hazai állomány fenntartása, javítása a meghatározó – vizes élőhely rekonstrukciók célfaja Vadgazda mérnök mesterszak


Szárcsa § Élőhely - fészkelőhely § gazdag parti és víz alatti vegetációjú, de nyílt vizi felülettel is rendelkező vizes élőhelyek; § nádasokban és egyéb vízinövényzetben fészkel – nyílt vízfelület közelében;

§ Költés § fészeképítés április közepén kezdődik; § 6-12 tojás, mindkét szülő kotlik (21-24 nap); § a fiókák csak néhány naposan hagyják el a fészket, 4 hetesen már önállóak, a család 2 hónap után bomlik fel;

§ Táplálkozás

§ Forrás: Magyar Vízivad Monitoring, Faragó Sándor

§ zöld növényi részek, gyom és termesztett magvak, rovarok, rovarlárvák, csigák Vadgazda mérnök mesterszak








5

Nyári lúd fészkelőhelyek Faragó Sándor)

(

Forrás: Magyar Vízivad Monitoring,

Kárókatona § 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet módosításáról szóló 18/2008. (VI. 19.) KvVM rendelet § A kárókatona (Phalacrocorax carbo) gyérítését engedély nélkül végezheti a külön jogszabályok alapján kijelölt vadászatra jogosult, valamint a halászati őr a halállományokban keletkezett károk mérséklése érdekében, amennyiben tevékenységét: § a) az ingatlan tulajdonosával, illetve jogszer ű használójával megállapodást kötve, § b) védett természeti területen, illetve különleges madárvédelmi területen kívül, § c) szeptember 1. és január 31. között, § d) a vadászat rendje megsértésének nem min ősülő, valamint nem tiltott vadászati eszközökkel és módszerrel, valamint § e) az okszerű vadgazdálkodás akadályozása nélkül végzi.



§ (4) A kárókatona (Phalacrocorax carbo) gyérítése során ólomsörét használata tilos. Integrált apróvadgazdálkodás


Kárókatona § Mo-n nagy költőtelepek - károkozás - felszámolták - a század közepére csak néhány fészkelőhelye maradt - 1975-ben védetté nyilvánították § 1954 Kisbalaton az első nagy telep § 1977 Tisza II. tároló megnyitása fészkel a Pélyi Madárrezervátumban

§ növekvô állomány § 80-as évek közepe 1700 pár, 90-es évek eleje 3000 pár a nagy folyók galériaerdeiben és a halastavak környékén § 1987-ben a védelem feloldása § 1993-1996-ig egész évben gyéríthet ő § 1996-tól nem szerepel a vadászható fajok listáján

§ károkozása jelentős lehet a gazdálkodásban a ragadozógazdálkodás elvei érvényesek § Vonuló faj Vadgazda mérnök mesterszak




Kárókatona § Táplálkozás § szinte kizárólag halevő, naponta 200-500 gramm (évi 170 kg); § Magyarországon 3500 t-nyi haltömeget esznek meg évente; § Közép-Tisza kecsege állományát veszélyeztethetik; § csapatban terelőhalászat (szárnyát csapkodva öblök felé); § 15-18 cm-es halak - ponty, angolna, amúr, bodorka Vadgazda mérnök mesterszak




6

Eredmények

Szürke gém

A halastavak jelentik a menedéket (Faragó 2010)

§ Mo-n nádas tavakon, folyók galériaerdeiben (főleg a Duna, a Tisza és a Dráva mentén), halastavak környékén költő, alkalmanként áttelelő § 50-es évek eleje: 1900 pár, 1978: 1600 pár, 1994: 1200-1600 pár § Védett faj, § mesterséges halastavakon egész évben gyéríthető volt (1/1982. OKTH rend.)

§ Halastavakon, ivadéknevelőkben érzékeny károkat okozhat a gazdálkodásban a ragadozógazdálkodás elvei érvényesek Vadgazda mérnök mesterszak




Vizes élőhelyek kezelése




Vízivad fajok élőhelyválasztása (Faragó 2010) Élőhely Folyó Állandó édesvizű tó Állandó szikes tó Időszakos szikes tó Állandó szikes mocsár Időszakos szikes mocsár Halastó Víztározó Bányató Vadgazda mérnök mesterszak

Kora ősz

Ősz

Tél

Tavasz

Szezon

∑

Sorrend

5 (3)

13 (1)

20 (3)

10 (2)

12 (1)

60

5.

11 (3)

15 (5)

16 (2)

14 (3)

20 (3)

76

3.

12 (3)

13 (4)

10 (3)

13 (4)

15 (4)

63

4.

8 (3)

10 (3)

10 (3)

13 (4)

12 (4)

53

6.

1 (0)

1 (1)

1 (0)

4 (0)

1 (0)

8

8.

1 (0)

0 (0)

1 (1)

2 (0)

1 (0)

5

9.

20 (5)

30 (6)

24 (6)

29 (8)

32 (7)

135

1.

12 (3)

18 (6)

17 (6)

19 (5)

22 (7)

88

2.

1 (0)

7 (1)

12 (3)

6 (3)

11 (3)

37

7.



A csatornák vízminőségét befolyásolja § A téli üzemvízszint esetén a minimális vízcsere megléte vagy hiánya. § Az üzemeltetési időszakban a kisebb vízigények kezelése: állóvízi jelleg § kialakulásához vezethetnek. § A szivárgó átemelő telepek által szállított vizek, valamint a beemelt belvizek minősége Vadgazda mérnök mesterszak


7

A csatornák vízminőségét befolyásolja § A csatornákhoz kapcsolódó vízfolyások, halas- és horgásztavak vízminősége § A vegetációs időben elszaporodó vízinövényzet, majd az elhaló növényzet káros bomlási folyamatai § A vízfelszínen úszó, nagy vízfelületet elborító növényzet § A csatornaparti vegetáció kezelése, gyérítése, irtása Vadgazda mérnök mesterszak


A csatornák tisztítása § lassú vizű csatornáknál a nyári időszak alatt a növényzet nagyra nő § hagyományos megoldás: a vízi növényzet teljes, egy időben történő kaszálása § E helyett alkalmazható: § a szakaszos tisztítás és szakaszonként a sodrást akadályozó növényzet eltávolítása § folyás iránnyal szemben haladva, időben csúsztatva lehet az egyes szakaszokat kaszálni. § Biztosítani érdemes a vízi növényzet visszatelepedési lehetőségét. § homogén növényzeti foltokat hagyunk meg Integrált apróvadgazdálkodás módon rendszeresen meghagyunk egy-egy csíkot

Vadgazda mérnök § mechanikus mesterszak

§

A folyók, csatornák medrének karbantartása és alakítása Minden beavatkozás előtt rendelkezni kell

engedélyekkel. § a tervezés során figyelembe kell venni a folyók teljes környezetét § Lehetőleg minden kotrási és földkiemelési munkát minimalizálni kell. § Alapvető célként ebben az esetben is a lehető legnagyobb változatosságot kell kitűzni. § § § §

Biológiai Vízmélység sodrási sebesség Vadgazda mérnök partvonal


mesterszak

A folyók, csatornák medrének karbantartása és alakítása § a szükséges munkálatokat, mindig csak az egyik partról végezzük § keletkezett hulladékokat gondosan meg kell semmisíteni, § Minden idős fát kímélni kell § A folyó mellet lévő fasorokat csak annyira szabad megnyitni-megbontani, hogy a munkagépek a mederhez le tudjanak menni. § Érdemes megtartani olyan területeket, mind a parton, mind a folyómederben, amelyek a növényzet természetes újra telepedését lehetővé teszik. Vadgazda mérnök mesterszak


A folyók, csatornák medrének karbantartása és alakítása



§ Helyre kell állítani a természetes mederformákat: visszaforgókat, kis “tavakat”, zuhogókat; § Kialakíthatunk mellékágakat, öblöket, árnyékolt partszakaszokat § mesterséges vidrakotorékot is létesíthetünk. § A munkálatokat a folyásiránnyal szemben kell végezni § A munkálatokat megfelelő évszakban § A munkák befejezése után telepíthetünk is Vadgazda mérnök Integrált apróvadgazdálkodás növényzetet. mesterszak

8











A folyók, csatornák medrének karbantartása és alakítása

§ részleges kotrás; § meder mélyítés vagy szűkítés; § homokzátonyok, homokpadok, szigetek kialakítása; § kis “tavak”, zuhogók létrehozása; § holtágak és öblök kialakítása; § kanyarok újraprofilozása. Vadgazda mérnök mesterszak


9





10

Tavak létesítése § Helykiválasztás § ami a vadvilág számára jelenleg nem fontos § ne romboljunk szét mocsarakat, lápokat, egyéb vizes élőhelyeket. § az új tó lehetőleg közel legyen természet közeli vagy természetes élőhelyekhez

§ Vízellátás § § § §

egész évben tulajdonosi és vízügyi engedélyek tartalék vízforrással megfelelő minőség és alacsony szennyezettség.



Tavak létesítése § A meder kialakítás § természetes vízzáró réteg § mesterséges vízzáró réteg § vastag, fekete fólia § a fólia felett 15 cm, szerves anyag szegény, k őmentes altalaj § ne használjunk kerti vagy farmi földet

§ Vízfelület § § § §

A lehető legnagyobb vízmélység a partközelben ne legyen 40 cm-nél mélyebb középen akár 1-1.5 m is lehet a partvonalat minél szabálytalanabbra, tagoltabbra Vadgazda mérnök Integrált apróvadgazdálkodás tervezzük. mesterszak

Gazdálkodási formák és hatásaik a vizes élőhelyeken § § § § § §

Halgazdálkodás Nádgazdálkodás Vadgazdálkodás Vadászat Horgászat Egyéb rekreációs tevékenységek



11

A halastavak természetvédelmi jelentősége



§ A gazdálkodási tevékenység általában összhangban van az egyéb fauna igényeivel vagy, ha nem azok könnyen összhangba hozhatók. § A halastavak megfelelő pihenőhelyet képesek biztosítani vonuló madaraknak. § Kiváló táplálkozási lehetőség vízimadaraknak. § Kedvezően befolyásolják a környező területek vízgazdálkodását. Vadgazda mérnök Integrált apróvadgazdálkodás mesterszak

Halastavak kezelésének elemei

Nádgazdálkodás

§ tavak pihentetése, szárazon tartása éves rotációval § Növényi tápanyagbevitel szerves, illetve műtrágya adagolással. § Haltakarmányozás. § Szükség esetén vízpótlás. § Mész adagolás a víz pH-jának fenntartására. § Vízparti növényzet irtása § Kártevők riasztása

§ 3-4 éves rotáció § vízfelület feletti kaszálás, vagy jégen végzett aratás § 40.000 hektár nád (1960: 26.000 ha) § becslések alapján még legalább ugyanekkora területen találhatók nádas élőhelyek § a Fertő tónál található 7000 hektáros nádas Közép-Európa legnagyobb ilyen élőhelye § jelenleg 12.500 hektár nádas áll védelem alatt.







A halastavak természetvédelmi jelentősége § Sokfelé a halastavak és csatornáik a vizes élőhelyek egyetlen képviselői, amelyek az ökológiai hálózat fontos elemei lehetnek. § Lehetőséget ad mocsári növényzet megtelepedésére. § A halastó rendszereken belül változatos élőhelyek találhatók, amelyek sok faj igényeit elégíthetik Vadgazda mérnök ki. Integrált apróvadgazdálkodás mesterszak

12

Tőkésréce tenyésztése § Kifutók, volierek § Kifutó → nevelőházakhoz csatlakoznak → egy oldal az épület, 3 oldalon 2 m magas kerítés § Épülethez csatlakozó rövid szakaszon széltől védett, fedett (pl. fólia). § Minden önálló nevelő térhez → önálló kifutó § Nem elég a 6*6-os kerítés → alulra sűrűbb kerítés, vagy akár az egész lehet ebből § Vagy eternit, alu hullámlemez → nyugalom az egyes csoportoknak § Fácán, fogoly → hálóval fedés ↔ vadkacsa → szabadon Vadgazda mérnök mesterszak


Tőkésréce tenyésztése



§ A tőkés réce tenyésztése a fácánnal együtt fejl ődött. § A vadászati érdeklődés hektikus volt a tenyésztett – röptetett madárral szemben § A víziszárnyasok közül tenyésztésre legalkalmasabb faj. § Korábban a tőkésréce x khaki-champbell hibridet tartották jól tenyészthető, nevelhető állatnak. § tópart → félkötött, kötött talaj, kavicsos § meder → mély, szerves anyagban dús iszap Ø → ilyen helyeken ugyanis melegben botulizmus § Tojónként 50-60 tojással, 70%-os kelési eredménnyel és 10%-os nevelési elhullással számolhatunk (8 hetes korig)

§ Tojatás





§ § § § § § § §

műfészkes tojatás Tojóházban/ vízparton szabad ég alatt/ vízen Tojóház → tégla, könnyűszerkezetes Egy bejárat + egy terem Eső-, szélvédelem, fűtés nincs Deszkából, vagy más természetes anyagból Tojóházban csak egy kuckó, ami elhatárol. Szabadban gondosabban kell összeállítani! → eső-, szélvédelem, stabilitás § Deszka → teteje nyitható → könnyű kezelés § Sás, nád, vessző → inkább illik a félvad neveléshez, a tojók is inkább elfogadják, de nehezebb kezelni Integrált apróvadgazdálkodás

Tőkésréce tenyésztése § Tojatás

§ Előnevelés § Épületben csatorna → úszkálás + ivás → gyakori csere § Farács → kijutás § Vagy csak a kifutóban adunk úsztató vályút. § Tóparton már nem kell meleg épület. § Ideiglenes eső- és szélvédő → oszlopokon féltető → méret: minden állat elférjen alatta § 3 oldalán fólia véd a széltől Vadgazda mérnök mesterszak



§ Zárttéri/félvad tojatás § Zárt térben gyorsan domesztikálódik → inkább félvad tartás § Intenzív → tojóházak § Félvad → tóparton, volierben tojófészkekben § Tojóházban lehet ketrecben, de inkább talajon, fészekben → körben a falak mentén. § Ide be kell csalogatni az állatokat → etetés a házban középre vagy az ajtó közelében § Tóparton → nagyobb figyelem, de kisebb beruházás Vadgazda mérnök mesterszak


13


Tőkésréce tenyésztése § Keltetés

§ Deszka alapon ház → ne csapjon be a hullámzás → felvezető palló keresztlécekkel → lecsöpög a lábukról a víz → nem ázik el a fészek Vadgazda mérnök Integrált apróvadgazdálkodás mesterszak

§ Víziszárnyast nem lehet együtt keltetni fácánnal/fogollyal § A tojás 52-70 gramm § 28 nap a kelési idő ebből bújtatás 3-4 nap § Előkeltetés: 37.6 fok 60-65 % pára § Bújtatás: 37.5 fok 75-80 % pára § A napos állatokat 32 fokon fogadjuk Vadgazda mérnök mesterszak


fácán

Tőkésréce tenyésztése § Tojatás § Fészkek inkább a partra, kevesebb a vízre. § Ivararány → 1:3/1:4 § Februárra kialakítjuk a csapatokat → febr. 20-tól kezdenek tojni → intenzív időszak: március végétől § Naponta szedjük össze a tojásokat! § Reggel tojik § Intenzív időszak június közepéig. § Június végén a fészekben hagyott tojásokat a tojók kikeltik. Vadgazda mérnök mesterszak


Tőkésréce tenyésztése § Tenyészanyag kiválasztás § Küllemi jegyek → egészséges, jól mozgó, élénk § Kitollasodás előtt válogatunk → a tóra kitett állatokat nehéz befogni § A tollasodás után → fehér/fekete tarka → kiselejtezni § Tojástermelés alapján → külön nyilvántartani a tojóvolierben lévő állatokat → 60 tojás/szezon



fogoly vadkacsa tenyésztojás optimális tömege 32 - 34 g 14 -15 g 52 - 70 g tojás index 1,15 - 1,39 1,23 - 1,36 1,28 - 1,41 tojástároló relatív páratartalma 60 - 70 % 60 - 70 % 65 - 75 % kelési eredmény 65 - 75 (95) % 66 - 70 (88) % 70 - 75 % termékenység tíznapos lámpázáskor 85 - 98 % 90 - 93 % 94 - 96 % csibe (kiskacsa) napos kori tömege Vadgazda mérnök Integrált apróvadgazdálkodás 20 - 22 g 10 - 12 g 33 - 46 g mesterszak

Tőkés réce tenyésztése § Előnevelés Két szakasz → igazi előnevelés: 30 napig Teremfűtéses nevelőház műanyákkal és 250 kacsával. 4 napig a műanya alatt (60 egyed/m2) Utána a kerítést lebontani → 20 egyed/m2 10. naptól → kifutó → 3 hetesen már kint is éjszakáznak, ha az idő engedi! § Kifutó → min. 0,5 állat/m2 § Úszóvályú → már a házban is lehet, vagy csak a kifutóban § Kilépő rács

§ § § § §



14

Tőkés réce tenyésztése

Tőkés réce tenyésztése § Teleltetés

§ Előnevelés

§ § § §

§ Tóparton lévő kifutó → a tó egy részét lekeríteni → összetartás § Műanyák alatti fogadó hőmérséklet → 32 ºC § 4. napig → 30-32 ºC § 10. napig → 28-29 ºC § Fokozatosan csökken és a 3. héttől nincs fűtés a nevelőházban. § Fogadáskor etetés, itatás → fácán Vadgazda mérnök mesterszak

§ § § §




§ Takarmányozás § § § § § §

§ 5-6 hetes kortól tavon § Röptető 200-250 m-re a tóparttól → 8-12 m széles etetőfolyosó → beszoktatás a trambulinra § 10. naptól a tóparttól 5 m-ként távolítjuk az etetést § Napi 3, majd 2 alkalommal etetünk. § A tavi kerítést az első röptetés előtt megnyitjuk. § Ha nincs röptető → nem változtatjuk az etetés helyét § Kerítés nyitás → az első kacsa kirepül a szabad vízre

§ § § §


Tőkés réce tenyésztése § Utónevelés § Tavi utónevelés → kibocsátás § Helyhez kötés → tó + etetés § Röptető → ha elérték a voliert → etetés és röptetés naponta § Félvad nevelés → már jó ideje a vadászat helyén vannak az állatok § Ha már jól repülnek → rászoktatjuk őket egy közeli legelőre (max. 2 km) → kirepülés és esti visszahúzás § Vadrécék is csatlakoznak!

Eltérő a pecsenye és a vadászott kacsa takarmányozása. Állattenyésztési kacsatáp Indító és nevelő táp azonos Indító → 1-3. hét Nevelő → 3. héttől 4. hét végéig 5. héten → vadászott esetében szemesre; pecsenye esetében hízó tápra Nagyon fontos a zöld takarmány! → már az első héten: vágott saláta, zsenge gabona, lucerna Tenyészállatok → 8-9. héttől: tojó táp + szemes Tenyészállatoknál a tojatás előtt 3 héttel → áttérés tojó tápra Félvad tartásnál → a legelőn kiegészítés a berepülés megtartásához




Met. energia MJ

indító 11-12

nevelő 11-12

befejező 11-12

tojó 11

Keményítőérték % ↑ Nyersfehérje % ↓

69-74 19

71-72 17

71-72 15

76-78 16-17

Ca %

0,9-1,2

0,9-1,1

1,0-1,1

2,6-3,0

P%

0,6-0,7

0,6-0,7

0,6-0,7

0,6-0,7

Gabona ↑

indító 63-77

nevelő 72-74

befejező 77-80

tojó 66-71

Növényi fehérje ↓

14-28

15-28

16

18-24

4-6

3-4

2

2-4

-

-

-

5

3-5

3-5

4-5

4-9

Állati fehérje ↓ Ásványi kiegészítés




§ Utónevelés


Ősztől tavaszig nevelőházban + kifutó Kifutóban → 2/3 víz Kellően mély víz → jégmentes felület kell! Volier → nincs hálóval fedve → kijárnak a legelőre → etetéssel tartjuk meg az állatokat Tojatás után → fokozatosan elmarad a táp Teleltetés alatt → abrak + zöld Január eleje → 1:3 ivararányt beállítani + 3 tojó/tojófészek kialakítása Fokozatos áttérés a tojótápra!

Egységes premix Vadgazda mérnök


mesterszak

15

Hetek száma

g / fácáncsibe

g / fogolycsibe

g / kacsa

1

2,8

2,0

25

2

8,5

7,0

30

3

17,0

14,0

44

4

22,7

18,0

66

5

28,3

23,0

66

6

38,8

28,0

92

7

42,5

30,0

94

8

51,0

30,0

96

9

56,7

34,0

110

10

62,4

38,0

120

11

68,0

40,0

12

71,0

40,0

13

75,0

40,0

14

80,0

Vadgazda mérnök

mesterszak összesen

4,4 kg

40,0


2,7 kg

5,2 kg











16













17





18

Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás

Recommend Documents