Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás

Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás Gazdálkodás a mezei nyúllal

Vadgazda mérnök mesterszak

Integrált apróvadgazdálkodás





A mezei nyúl jelentősége • Hazánk apróvad-gazdálkodásának legfontosabb faja • Nagy a vadászati érdeklődés • a mezei nyúl gazdálkodásra fordított költségek alacsonyak • kicsi vadkárt okoz • ökológiai - természetvédelmi jelentőség – a parlagi sas táplálékának 29 %-a mezei nyúl (Kovács 2005) – szabályozó szerepet tölthet be egyes növénytársulásokban (ld. Bugac – Katona és mtsai. 2004). Vadgazda mérnök mesterszak


A mezei nyúl jelentősége • A mezei nyúl állomány nagysága és terítéke csökken. – kedvezőtlen időjárás – betegségek – egyéb rajtunk kívülálló okok

• semmittevés – tenyésztés - gazdálkodás



1

Elterjedése





A mezei nyúl jelentősége • A gazdálkodás megalapozása a kutatás. – Biró Zs., Szemethy L., Katona K. és Kelemen J. 2004. Mezei nyúl gazdálkodási modell fejlesztése. Szent István Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, FVM zárójelentés. – Kelemen J. (szerk.) 2005. Program a mezei nyúl védelmére Magyarországon. FVM zárójelentés. Károly Róbert F őiskola, Vadgazdálkodási és Állattenyésztési Tanszék, Gyöngyös. – Kovács Gy. és Heltay I. 1985. Mezei nyúl. Ökológia, gazdálkodás, vadászat. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. – Nagy E. (szerk.) 2006. A vadgazdálkodás időszerű kérdései 5. Mezei nyúl. Dénes Natúr Műhely, Százhalombatta.

• Alkalmazásuk nincs. • általában rosszul, elavult szemlélettel gazdálkodunk. Vadgazda mérnök mesterszak


Fogképlete: Vadgazda mérnök mesterszak

2033 1023 Integrált apróvadgazdálkodás

Táplálkozás • Sokféle növény • Cellulózbontás a vakbélben • Cökotrófia





2

Szaporodás





2009.02.18.

Szaporulat becslése









3





Az átlagos szaporulat alakulása Csongrádon 2000-2004. között.





Kormeghatározás





4

A mezei nyúl gazdálkodás problémái • A mezei nyúl állomány Magyarországon csökken az elmúlt 40 évben és az előrevetített számítások további erőteljes csökkenést jósolnak. • A folyamatos csökkenést a mezei nyúl populáció nagyságának ciklikus változásai elfedik. • A jelenlegi trend mellett 2030-ra az országos állomány eléri a 4 egyed/100 haos küszöbértéket. Vadgazda mérnök mesterszak


A mezei nyúl országos állományának és terítékének alakulása 1960-2007 között az OVA adatai alapján.



A mezei nyúl gazdálkodás problémái • a mezei nyúl „r stratégiát” követő faj • a lehető legtöbb utódot hozza létre • Egy szaporodási időszakban egy felnőtt nőstény 3-4 szaporodási ciklus • 9-13 nyúlfi/év • A következő szaporodási időszakra 1-2 fiatal marad meg • Elhullási okok: éhezés, betegségek, ragadozók





A mezei nyúl gazdálkodás problémái

A mezei nyúl gazdálkodás problémái

• A vadgazdálkodók a csökkenő tendenciát általában nem észlelik • a mezei nyúl állomány nagysága hosszú 7-11 év alatt ciklikusan változik • a vadgazdálkodók a több évtizedes állománycsökkenési trend jelentőségét alulértékelik • a néhány évig tartó növekedést pedig túlbecsülik. • A maximumok mindig csökkennek, a minimumok mélyülnek • A hasznosítási arány kezdetben 40 % • 1970-től kezdve 20% és 33% között ingadozik • hibás, elavult gazdálkodás - hasznosítás „átlag stratégiával”

• A gazdálkodás célja: lehető legnagyobb hasznosítás • „kompenzáló mortalitás” • a nyulat nem lehet „kamrázni” • hiába korlátozzuk a hasznosítást –változatlan környezeti feltételek mellett nem lesz nagyobb a törzsállomány • a felesleg mindenképpen elpusztul. • nemcsak a túlhasznosítás, de az alulhasznosítás is káros.





5

A mezei nyúl gazdálkodás problémái • A hasznosítási arány: – az aktuális állapotához mérten a lehető legnagyobb – a törzsállományt nem veszélyeztető

• a jelenlegi gyakorlat erre alkalmatlan • tavaszi állománybecslés? - éjszakai sávos, reflektoros becslés – drága?

A mezei nyúl gazdálkodás problémái • Legnagyobb hiba: kései (decemberi) vadászatból eredő relatív túlhasznosítás • A mezei nyúl r-stratégista viselkedéséből az is következik, hogy hiába határozzuk meg a lehető legkörültekintőbben a vadászati szezon elején a hasznosítható mennyiséget • Kompenzáló mortalitás – Európában mindenütt a vadászati idény el őrehozását és a decemberi, de különösen a januári nyúlvadászat megtiltását javasolják

• A téli élőnyúl befogás – a fenti okok miatt mindenképpen káros – a törzsállományt veszélyeztető relatív túlhasznosítás







A mezei nyúl gazdálkodás problémái • A vadgazdálkodási és az államigazgatási gyakorlat is sokszor merev, elavult: • állandó hasznosítási ráta az alkalmazkodó hasznosítás helyett • februári tervezés augusztusi-szeptemberi helyett • 2004-től: minden év szeptember 30-ig módosítani lehet az éves tervek hasznosítási irányszámait • a hasznosítás tervezésénél a (10-30 %-os) sebzési arányt figyelmen kívül hagyják Vadgazda mérnök mesterszak


A mezei nyúl gazdálkodás problémái • az „r-stratégista” fajok helyzete passzív védelemmel nem javítható • a környezet kedvezőbbé válására gyors állománynövekedéssel válaszolnak • minden olyan beavatkozás, ami csökkenti az elhullást növeli a nyúlállomány nagyságát: – – – –

élőhely-fejlesztés kiegészítő takarmányozás ragadozó gyérítés betegségek elleni védekezés.



A mezei nyúl gazdálkodás problémái • Többszörös élőhely-vesztést figyelhetünk meg: az intenzív mezőgazdasági művelés, a nagykiterjedésű erdősítések, a nagyvadfajok terjeszkedése (apróvadas területek csökkenése – áttérés nagyvadgazdálkodásra a korábbi apróvadas területeken, Csányi 1999b). • A gazdálkodók tudják az élőhely-fejlesztés, a takarmányozás, ragadozó gyérítés szükségességét, de hanyagságból, nemtörődömségből vagy rosszul értelmezett takarékosságból nem végzik el. Vadgazda mérnök mesterszak


6

A mezei nyúl őszi-téli táplálék-összetétele öt különböző

Élőhely-preferencia a geszti Toldi Vt. területén

vizsgálati területen 2000-2002. között.





Élőhely-preferencia a hódmezővásárhelyi Szakszervezeti Vt. területén



A kultúrnövények aránya a mezei nyúl táplálékában



A mezei nyúl térbeli megoszlása az egyes kultúrák között az őszi reflektoros állománybecslés alkalmával





7

Az ürülékbogyók eloszlása a különböző élőhelyek között a geszti Toldi Vt. területén





A mezei nyúl ürülékek eloszlása különböző növénykultúrákban a tábla szegélyétől a tábla belseje felé haladva a geszti Toldi Miklós Vt területén.









8

A mezei nyúl gazdálkodás problémái • A ragadozók, elsősorban a róka létszáma folyamatosan nő, de növekszik a borz, az aranysakál, az egerészölyv és a barna rétihéja létszáma is (Heltai 2004).



A róka és a borz populáció-sűrűségének alakulása Magyarországon 1988-2003 között.



A mezei nyúl aránya egyes ragadozó madarak fiókáinak és a róka táplálékában

A mezei nyúl gazdálkodás problémái • A tularémia helyenként súlyos problémát jelenthet. Még mindig gyakorlat az előszűrés és a pozitív állatok visszaeresztése. Nem használ a probléma agyonhallgatása sem.



A tularémiával fertőzött mezei nyulak arányának alakulása 1995-2002. között öt megye adatai alapján. (Forrás: Bárány Péter szakmérnöki diploma dolgozat)



Nem csak a tularémia • petevezető-gyulladás – a beteg anyanyulak nem termékenyülnek – csökken az átlagos szaporulat – Csökken a hasznosítható mennyiség – az anyanyulak petevezetője: • vörös és nem mozgatható a petefészken • A betegség sűrűségfüggő • Ha sok ilyen nyulat találnak a vadászat során csökkenteni kell a mezei nyúl állomány sűrűségét





9

Egy jó példa: a mezei nyúl hasznosítás tervezése • a törzsállomány nagyságának becslése: éjszakai reflektoros vagy sávos állománybecslés tavasz elején













10

A reflektoros létszámbecslés számításmenete • A területen több vonalat jelölünk ki, melyeket legalább 3 egymás után következő éjszaka végigjárunk. • A kezdési pont minden éjszaka megfordul, hogy minden szakaszon legyen korai időpontban elvégzett számlálás és késői is. • A vonalak belátott területei nem fedhetik át egymást, vagy ilyen esetben azokat a részeket le kell vonni a teljes belátott területből. • A teljes belátott területnek legalább a teljes Vadgazda mérnök Integrált apróvadgazdálkodás mesterszak 10 %-át le kell fednie! terület

A sűrűség kiszámolása • 1. Mintaterület nagysága (ha) = útvonalak hossza (m) * belátott távolság (m)/10000 • 2. Ezen a területen láttunk x db nyulat. • 3. Populáció-sűrűség a mintaterületen (egyed/ha) = látott nyulak száma (db)/mintaterület nagysága (ha) • 4. Egyedszám a teljes területen (db) = populáció-sűrűség a mintaterületen (db/ha)* a teljes terület nagysága (ha) Vadgazda mérnök mesterszak


Jászárokszállás – 2004. őszi becslés Úthossz (km)


Jászárokszállás – becslési útvonalak.

A sáv és a rugalmas sáv



nyúlszá m (db)

Nettó Pop. sûrûség terület (ha) (db/100 ha)

N

1.nap BAL

32.75

373.835

152

JOBB

28.5

359.4

156

43.41

2.nap BAL

28.5

354.425

138

38.94

JOBB

32.75

378.81

153

40.39

3.nap BAL

32.75

373.835

139

37.18

JOBB

28.5

359.4

156

43.41

átlag

30.63

366.62

149.00

40.66

2.13

9.18

7.57

2.24

szórás Vadgazda mérnök mesterszak

terület (ha)


4949

40.66 2012.42


Abádszalók – becslési eredmények 1997- 2004. között



11

A reflektoros becslés és a vadgazdálkodók becslése közti eltérés. Hely

Adattári becsült létszám

Reflektoros A reflektoros létszámbecsl módszer és többletbecslése (%)

Forrás

Biharkereszt 2000 es

2500

3390

135.6

Dávid, 2001

2001

2800

4959

177.1

Apaj

2001

310

587

189.3

Kompolt

2001

600

1229

204.8

Csongrád

2001

250

451

180.4

Év



• A hasznosítható mennyiséget legjobban az „r” befolyásolja. • Ha a fiatal/öreg arány 0,8 alá esik, akkor a hasznosítható mennyiség már negatív lesz! • Az „r” meghatározása egy korai, a vadászati szezon elején rendezett nagyterítékű vadászat során történik! • Problémák a modellben: - a vadászat során nem minden nyulat lőnek le, sokszor válogatnak a nagyobb nyulak javára - nem látják a kis nyulakat a nagy takarás miatt - nincs nagy teríték → pontatlanabb lesz a becslés Vadgazda mérnök Integrált apróvadgazdálkodás mesterszak

Egy jó példa: a mezei nyúl hasznosítás tervezése • a törzsállomány nagyságának becslése: éjszakai reflektoros állománybecslés tavasz elején • a növekmény becslése:

- nem korai a vadászat → a kisnyulak egy részénél már nincs meg a Stroh-jegy, ami alapján a korhatározást javasolják. - a Stroh-jegy kitapintása, megtalálása bizonytalan lehet, különösen későbbi vadászatokon → jobb lenne a szemlencse száraztömege, de az több munkát és felszerelést igényel.

– fiatal-öreg arány meghatározása (K-H modell)







Számítás K-H modell • H=N0 *{S1*S2*(1+r)-1} – H: a hasznosítható mennyiség – N0: a tavaszi törzsállomány (éjszakai reflektoros becslés alapján) – S1: a nyulak nyári túlélési aránya irodalmi adatokra támaszkodva (0.7) – S2: a nyulak téli túlélési aránya irodalmi adatokra támaszkodva (0.8) – r: a fiatal-öreg arány (próbavadászaton Stroh-jegy alapján).

• A modell feltételei: – 1. N0=N1, azaz a következő évi törzsállomány megegyezik az előző évivel. – 2. A próbavadászaton a minta elég nagy és reprezentatív. Vadgazda mérnök mesterszak


12

2004 Stroh-jegy

Szemlencse száraztömeg



• Ugyanazon vadászaton elejtett nyulak kétféle korbecslése alapján elvégzett hasznosítási számítások sok esetben eltérő eredményt adnak.



Egy jó példa: a mezei nyúl hasznosítás tervezése • a törzsállomány nagyságának becslése: éjszakai reflektoros állománybecslés tavasz elején • a növekmény becslése: – fiatal-öreg arány meghatározása (K-H modell) – a szaporulat becslése (méhlepényhegek alapján) + a nyári elhullás becslése (második állománybecslés a vadászat előtt; SZIE Vadbiol. modell)



• Ugyanazon vadászaton elejtett nyulak kétféle korbecslése alapján elvégzett hasznosítási számítások sok esetben eltérő eredményt adnak. • A vadászati szezonban az idő előrehaladtával a fiatal/öreg arány csökken, azaz minél később hasznosítunk annál kisebb lesz majd eltűnik a hasznosítható mennyiség



Számolás SZIE Vadbiológia modell • Npő=N0+(N0*ivararány*átlag szaporulat) – Npő= őszi lehetséges populáció-nagyság – N0=tavaszi törzsállomány

• DNY=Npő-Nő – DNY= nyári elhullás – Nő= őszi becsült állománynagyság

• DT=Nő-N1 Vadgazda mérnök mesterszak


– DT= téli elhullás Integrált apróvadgazdálkodás – N = Következő tavaszi becsült állomány

Vadgazda mérnök mesterszak 1

13

A nyári elhullás alakulása különböző élőhelyeken 2002-ben



A nyári elhullás kiszámolása



A fiatal és a felnőtt nyulak átlagos nyári elhullása több terület értéke alapján

• Tavaszi állománynagyság (egyed) 348 • Ivararány (bak:nőstény) 50:50% • Átlagos szaporulat felnőtt nőstényenként (egyed) 8 • Potenciális őszi állománynagyság (egyed) 1740 • Őszi állománynagyság (egyed) 757 • Nyári elhullás (egyed) 983 • Nyári elhullás (%) 56,5 Vadgazda mérnök mesterszak






A nyári elhullás (Dny) és az elhullási arány az őszi lehetséges maximális populáció-nagysághoz viszonyítva (Dny/max. populáció).



14

A két modell összehasonlítás

A lőtt és az élő mezei nyúl értékesítési árának alakulása 1989-2003. között. (élőnyúl felvásárlási árak forrás: MEDO KFT. )




Az élőnyúl-befogás aránya a terítékhez és a becsléshez képest 1968-2002. között. (Forrás: OVA)

És amit még tehetünk • • • • •




Élőhelygazdálkodás vadföldgazdálkodás Vadtakarmányozás Ragadozó gazdálkodás Tenyésztés?





A fiatal-öreg arány és a hasznosítható mennyiség alakulása a vadászat időpontja szerint. Apaj, 2001 (Szemethy és mtsai 2004).



15

Az ÉTT-k területi aránya

UMVP 2007 - 2013 • Információk: FVM, NFÜ.

(Összes vadföld, vadlegelő 2004-ben: 63,991 – 0,68% !!) Kategória Mintaterület

Terület (1000 ha)

Arány (%) 179,4

1,9

1 883,2

20,2

Fontos

936,4

10,1

Tervezett

294,4

3,2

Összesen

3 293,4

35,4

Magyarország

9 300,8

100

• Három prioritás tengely Kiemelten fontos

– I. intézkedéscsoport: A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása – II. intézkedéscsoport: A környezet és a vidék fejlesztése – III. intézkedéscsoport: A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása Vadgazda mérnök mesterszak








CL 1650 Apróvadkeverék • • • •

Menedék, táplálék, fészkelőhely Jól vadásztaható több éves keverék az egyéves fajok után következő tavasszal 14 évelő növény • fácán, mezei nyúl és fogoly számára is alkalmas Vadgazda mérnök mesterszak




16

CL 1650 Apróvadkeverék

Tenyésztés?

• • • •

nyílt alföldi mezőgazdasági területekre való Vetésidő áprilistól augusztus közepéig vetőmagmennyiség 20 kg/ha Vetést megelőzően 300 kg/ha komplex műtrágyát igényel • Ápolása nem szükséges, első évben magról kelő gyomok esetén magas tarlóval lehet kaszálni. • Összetétele: pohánka, édes csillagfürt, pitypang, szarvaskerep Leo, wesztfáliai fodroskel, évelőrozs, napraforgó, mályva, őszi takarmányrépa, inkarnáthere, tavaszi búza, fehérvirágú somkóró, vöröshere Namaro, Lucerna Europe, svédhere, takarmányrepce Akela, csomós ebír, fehérhere Haifa, Olajlen Taurus




CL 1300 Őz és nyúl keverék • Apróvadnak és nagyvadnak is • Nyúl, őz, fogoly • A keverék fehérjében és vitaminokban, alkaloidákban gazdag, gyógyhatású elemeket is tartalmaz • Vetésidő április közepétől szeptemberig Vadgazda mérnök mesterszak


Tenyésztés? • Próbálkozások a a XIX. sz. második felét ől • Franciaország – 1860 • Sok próbálkozás - kevés siker – nem szaporítható? • Karanténozás is gond! • Magyarországon nincs eredményes tenyészet • Franciaország, olaszország Vadgazda mérnök mesterszak

CL 1300 Őz és nyúl keverék • vetőmagmennyiség 20-30 kg/ha • Vetést megelőzően nem, de ezt követően minden tavasszal 400 kg PK trágya • Erős gyomosodás esetén már az első évben néhány héttel a vetést követően magas tarlóval kaszálni kell • A 2. évtől csekély legelés esetén augusztusnál nem hamarabb kaszálni kell. • Összetétele: vöröshere Namaro, lucerna Europe, vad kömény, cickafark, körömvirág, inkarnáthere, mezei katáng, sárga takarmányrépa, westfáliai fodroskel, sárgarépa, baltacim, pohánka, zab, petrezselyem, ánizs, édeskömény, mályva, édes csillagfürt, svédhere, pitypang, széleslevelű utifű, szarvaskerep, Vadgazda mérnök mesterszak




Tenyésztés? • Telep: – – – – – –

Félénk → nyugalom, búvóhely kell neki Reggeli, délelőtti napsütés jó. Talaj → száraz Nem szereti a szelet → uralkodó szélirány! Más állatfaj még a telep közelében sem tartható! Biztonságos kerítés → földbe süllyeszteni → ragadozók



17

Tenyésztés?

Tenyésztés? • Ketrec: – Szaporító és nevelő – Lábakon állnak, drótsodrony aljzat + műanyag/deszka lap az ellető doboznál – Szaporító → elkülönítve egy ellető és egy befogó rész + pihenő-etető tér – Másik típusnál csak egy búvóhely van → a padozattól 10-15 cm magasan egy deszkalap → bebújhatnak alá a kisnyulak – Az aljzat 15*15 mm-es, az oldalfal 10*10 mm-es drótsodrony – A búvóhely egy lappal lezárható a többi résztől → ide nyílnak az ajtók → befogás – Önetető oldalt, ami kívülről feltölthető. Vadgazda mérnök Integrált apróvadgazdálkodás mesterszak – Itató → szopókás/nyílt vízfelszínű

Tartás technológia: – Monogám párok, vagy hárem – Hárem: 1♂ : 2♀, 1♂ : 3♀, de sokan az 1:5 ivararányt próbálták alkalmazni – Ekkor kevesebb apaállatot kell tartani → olcsóbb – A mezei nyúlnál nem sikeres a hárem tartás.



Tenyésztés? • Francia vizsgálatok → évente 4-5 alom, 5,9-7,3 kisnyúl/anya – – – –

• Nevelő → növendékek • Kifutóval, vagy anélkül • Mindig van búvóhely → egyben befogó is Vadgazda mérnök mesterszak


Első alom → 1 kisnyúl Későbbiek → átl. 2,5 kisnyúl Elhullás elválasztásig >50 % A tenyészpárok 4 éves korokig tarthatók tenyészetben

• Olasz tapasztalok – hónaposan párbaállítás – Első évben 6,4 alom/év → 10-15 % nem fial – Választás 26 naposan → minél hosszabb szoptatás legyen Vadgazda mérnök mesterszak

Tenyésztés?


Tenyésztés?

• Tenyésztés: – Törzsanyag → egy évnél fiatalabb befogott állatok → Strohjegy – Jobb azonban az eredmény, ha zárt térből származó 6-8, vagy 2 hónapos egyedeket állítunk be. – Mindennapos gondozás mellett eltűrik az embert, bár a megfogást nem szeretik. – Párosítani kell a szaporodási időszak előtt (dec. közepe – aug. vége). – A fiatal nőstények első párzásának ideje a születési idő függvénye – Ellések → január vége – október közepe



• Takarmányozás: – Az újszülöttek már egyhetes koruktól fogyasztanak az anyjuk takarmányából. – Választás után → táp + tömegtakarmány – Zöldtakarmány vagy – Szalma és széna keverék + víz ad libitum



18

Tenyésztés?

• Kormányzati eszközök

• Takarmányozás – Táp adagolás: 200g/nap → nyersrost tartalom min. 13 %, de inkább 17 %! – Táp → vitamin és ásványi anyag – Optimális fehérjetartalom: 16 % – Sok zöldség, gyümölcs, friss zöld! – Este etessünk → a mezei nyúl éjszaka aktív – Etetés rendszeres legyen → kevesebb stressz! → kevesebb elhullás + jobb szaporodás Vadgazda mérnök mesterszak


Tenyésztés? • Egy pártól átl. 32 utód lehet a tenyésztési ideje alatt → megéri? • Kihelyezés? • Visszavadászás? • Túlélés? • 6 hónapos nyulak 20 %-a marad meg a vadászati szezonig! • Jobb a túlélés, ha egy utónevelőbe helyezik ki őket és a vadászat is védett, ellenőrzött területen történik. Vadgazda mérnök mesterszak

Ajánlások a mezei nyúl gazdálkodás hatékonyabbá tételére


– Alternatív földhasznosítás • Hazánk Európai Uniós csatlakozása után várható, hogy a rossz adottságú mezőgazdaságilag művelt területek jelentős részét ki kell vonni a klasszikus értelemben vett mez őgazdasági művelés alól. Ezek a földterületek apróvad-gazdálkodás céljaira rendkívül jól hasznosíthatók. Ezeknek a létrehozásához ki kell dolgozni a megfelelő támogatási rendszert. (Az eddig ismertetett programok között a vadgazdálkodás csupán csak széljegyzetként szerepel.)

– Élőhely-fejlesztési támogatások • A vadgazdálkodási alap élőhely-fejlesztési támogatásainak keretein belül hosszú távra célirányosan célszer ű meghatározni a tervezett élőhely-fejlesztéseket. A hatékonyságuk mérése érdekében a korszerű létszámbecslés és az ezekb ől származtatott hasznosítástervezést alkalmazását kellene el őírni.



Ajánlások a mezei nyúl gazdálkodás hatékonyabbá tételére • Hatósági eszközök – A jelenleg folytatott állandó hasznosítási rátájú gyakorlattal szemben az állomány létszámváltozásait követő hasznosításra van szükség. Ehhez meg kell követelni az egységes becslési módszerek szerinti adatszolgáltatást. A mezei nyúl hasznosítás mennyiségének engedélyezését csak az őszi állománybecslési adatok közlése után lehessen véglegesíteni. – Törekedni kell a kutatatási eredmények és a hasznosítási modellek elterjesztésére. Erre a gazdálkodókat ösztönözni kell. – A vadásztársaságoknál a vadászmesteri beosztásban foglalkoztatottak számára kötelező továbbképzéseket kell tartani a létszámbecslési módszerekről és a hasznosítási modellekről, amelyek tananyagából vizsgázni kell. – Szükséges lenne a januári befogások betiltása, és a decemberi befogásokat is engedélyhez kellene kötni. Ezen felül havi bontásban kellene megadniuk a gazdálkodóknak a hasznosítandó mennyiséget, amiből a legnagyobb résznek októberre kell esnie. Vadgazda mérnök mesterszak


– Amennyiben a vadgazdálkodási egység teljes területére vonatkoztatott mezei nyúl sűrűség nem éri el tavaszi becslésnél a 0,2 egyed/ha, az őszi becslésnél pedig a 0,4 egyed/ha sűrűséget, akkor a decemberi vadászatot is engedélyhez kell kötni, vagy meg kell tiltani, hogy ne csökkenjen a törzsállomány. – A mezei nyúl populáció létszámának nyomon követése fontos az Országos Vadgazdálkodási Adattárban is. Lényeges lenne az OVA elemző, ellenőrző munkájának erősítése. – Fontos a tudatos ragadozó gazdálkodás bevezetése (Szemethy és Heltai 2000). Becsülni kell és jelenteni a róka állománysűrűségét (kotorék térkép készítése a területr ől minden évben), és ez alapján meghatározott számú egyedet kell terítékre hozniuk a vadásztársaságoknak. – A tularémia fertőzöttséget nem kendőzni, hanem kutatni kell. A felmérésekkel kapcsolatos adatokat hozzáférhetővé kell tenni. A gazdálkodók által végzett tularémia el őszűrést meg kell szüntetni, de a vadászati hatóság szorgalmazza, hogy a nagyterítékű első vadászaton vizsgálják meg a nyulak fertőzöttségét. Ezzel meg lehet állapítani, hogy a vadászterületen belül is, hol kell számolni a tularémiával. Mindenképpen szükséges a vadászok tájékoztatása a tularémiáról, mint betegségről és a fertőződés megelőzésének lehetőségeiről (gumikesztyű használata a nyúlbontásnál). Vadgazda mérnök mesterszak




19

• Oktatás -kutatás – Az elmúlt évtizedben több mezei nyúl kutatással kapcsolatos projekt is megvalósult az FVM támogatásával. Ezeknek köszönhetően alakult ki egy jól használható és elfogadott becslési – hasznosítási módszer. A továbbiakban ezek használatát kell elterjeszteni. Az érdekképviseletek bevonásával törekedni kell a gazdálkodói szemlélet megváltoztatására. A gazdálkodókat ösztönözni kell a kutatási programokhoz való csatlakozásra, ezekben az aktív együttműködésre. (Pl. az ezekben résztvevők előnyöket élvezhetnének a különböző pályázati támogatások megszerzésénél.) – Az új tudományos eredményeket minden szinten be kell építeni a vadgazdálkodási oktatásba. Ehhez célszerű lenne egy rövid, gyakorlati szemléletű oktatási segédanyagként használható könyv kiadása. – Célszerű lenne célzott továbbképzéseket szervezni nemcsak a gazdálkodók, de az oktatók, hatósági és érdekképviseleti szakemberek számára is. – További kutatások szükségesek pl.: az él őhelyi változások hatásainak előrejelzése, a mezőgazdasági táblaszerkezet és technológiák változásának hatása, a vízellátottság, a ragadozók hatásai és kezelésük, vadegészségügyi problémák, a gazdálkodás ökonómiai elemzése stb. területén. Vadgazda mérnök mesterszak


20

Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás

Recommend Documents