Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás

2016.04.19.

A folyamszabályozások hatásai

Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás III. előadás: Az élőhelygazdálkodás alapjai

n

n

n

A munkák hatására a hullámterek továbbra is gyakran kapnak vizet, míg a mentesített területek egyáltalán nem, vagy csak minimális mennyiségben. A medrek a nagyobb esés miatt egyes szakaszokon bevágódtak, a hordaléklerakódásból viszont csak a hullámtér részesült, annak szintje tehát folyamatosan emelkedik. Az árvizek gyorsabb levonulása és a kintmaradó vizek eltűnése miatt megváltoztak a párolgási viszonyok.

Vadgazda mérnök mesterszak

A csatornák vízminőségét befolyásolja

Magyarországon n

~ 3000 km folyó n n

n n n n

n n

Duna: Rába, Ipoly, Dráva Tisza: Szamos, Bodrog, Sajó, Hernád, Zagyva, Maros, Körösök

~ 4000 km gát ~ 300 db 5 hektárnál nagyobb holtág ~ 95 db 5 hektárnál nagyobb mellékág ~ 2500 db természetes kisvízfolyás, kb. 25000 km hosszan ~ 40 000 km belvízelvezető csatornarendszer ~ 1200 fél hektárnál nagyobb állóvíz (víztározók, horgász és halastavak. n

n

n

n n

Legnagyobbak: Balaton, Velencei-tó, Fertő-tó, Tisza-tó.


Integrált apróvadgazdálkodás

n

n

Nagymértékben csökkent a természetes élőhelyek száma, elsősorban a szántóterületek javára Jelentősen csökkent a vizes élőhelyek kiterjedése: a mocsarak, vizenyős területek többségét lecsapolták, művelésbe fogták stb. A kialakított védvonalak egyben az addigi összefüggő, egymással kapcsolatban álló élőhelyeket is elszakították egymástól.



A téli üzemvízszint esetén a minimális vízcsere megléte vagy hiánya. Az üzemeltetési időszakban a kisebb vízigények kezelése: állóvízi jelleg kialakulásához vezethetnek. A szivárgó átemelő telepek által szállított vizek, valamint a beemelt belvizek minősége



A csatornák vízminőségét befolyásolja

A folyamszabályozások hatásai n


n

n

n

n

A csatornákhoz kapcsolódó vízfolyások, halas- és horgásztavak vízminősége A vegetációs időben elszaporodó vízinövényzet, majd az elhaló növényzet káros bomlási folyamatai A vízfelszínen úszó, nagy vízfelületet elborító növényzet A csatornaparti vegetáció kezelése, gyérítése, irtása



1

2016.04.19.













2

2016.04.19.



3

2016.04.19.

2000m tápcsatorna

2600m hosszú lineár csatorna, 1,6m mélység, homokos altalaj

4

2016.04.19.

5

2016.04.19.













6

2016.04.19.

7

2016.04.19.

Bányatavak n n n n n n n n

homogén vízfelszín mélyvíz (akár 8-10 m) meredek, egyenes partvonal üres, növényzet mentes part problémát okoz a kitettség és így a szél illetve hullámzás által okozott pusztítások keresztgátak, szigetek kialakítása meredek egyenes partvonal megszüntetése sekély részek és egyenetlen mederfenék kialakítása



Bányatavak n n n

n

n

szélvédett részek alakulnak ki a partvonal hossza megsokszorozódik A sekély részek a vízinövény-struktúra kialakulását, a növényi és állati táplálékforrás feldúsulását biztosítják a szigetek fészkelő, táplálkozó és pihenőhelyet biztosítanak Az egyenetlen mederfenék lehetővé teszi, hogy száraz időszakban egyes részei felszínre kerüljenek



Tőzegtavak n n n n

n

n

Sekélyek: 25-30 cm-től 1-1.5 m-ig változhat. általában ideális, változatos, nyíltvízi társulások magas szerves anyag tartalom gyors szukcesszió Természetvédelmi és vadgazdálkodási szempontból is fontos a fenntartása szukcessziós, feltöltődési folyamatok lassításával, megállításával legfontosabb a nyílt vízfelületek fenntartása, a vízmélység megtartása és a nádasok homogén felületének megtörése.



8

2016.04.19.

GYEPGAZDÁLKODÁS n n n

n n

1.2 millió ha gyep - rét-legelő 60% gyenge termőképességű, 5% jó. elhelyezkedésére a fragmentálódás jellemző. 200 ezer ha gyep védett legelőként, vagy legelőként és kaszálóként használják..

Fontosabb társulások n

n

n

n

n n

n n

n Integrált apróvadgazdálkodás

n

Nyílt és zárt dolomit sziklagyepek, mészkedvelő és mészkerülő társulások. Humusz felhalmozódás - lejtő-sztyepprét.

Legelőerdők és fás legelők n

n Vadgazda mérnök mesterszak

Sziklagyepek: kis elterjedési terület, sérülékeny, reliktikum jellegű társulások sok endemikus fajjal.

A legelőerdő: 25% fa és bokor, 75 % legelő fás legelő: 5% fa. spontán erdősülés, illegális fakivágás és erdőtelepítés veszélyezteti.

magas-kórós társulások Csarabosok szőrfű-gyepek hegyi kaszálórétek Vadgazda mérnök gyomnövényzet mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás

Fontosabb társulások n

n

n

Löszgyepek - nyomokban korábban a társulások 78%-t alkották. Jellemző fajuk a vörös nadrág csenkesz. A homoki gyepek a Kisalföld, a Duna-Tisza köze, és a Nyírség fátlan-füves társulásai. Királydinnye, magyar csenkesz, ezüstperje, juhsóska előfordulása jellemző, csüdfüvek, a pusztai csenkesz, árvalányhaj. Alacsony produktivitás és a nagy sérülékenység jellemző Szikesek: szélsőségesen meleg klíma, és a szélsőségesen átnedvesedő, nyáron pedig kiszáradó termőhely. Száraz szik: sovány csenkesz, a cickafark, egyéves lóherék nedves szik: orvosi székfű, fehér tippan, ecsetpázsit, Vadgazda mérnök kákafélék mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás






n n


9

2016.04.19.

A mezőgazdasági tevékenységek él őhelyekre gyakorolt hatásának összefoglalása Mezőgazdasági tevékenység

A vadvilág válasza Csökken az ízeltlábúak, a kisemlősök és számos madárfaj állománya ill. a növényzet változatossága.

Szegély vegetációk megszüntetése.

Rosszabb élőhely szerkezet, növekvő tábla méret.

Csökken a fajok terjedésének és megtelepedésének lehetősége. Csökkenő táplálékkínálat. Kisemlősök, baglyok, énekesmadarak állományainak csökkenése.

Nedves – többletvíz hatásnak kitett – területek kiszárítása.

Élőhely vesztés.

A vegetáció és az ízeltlábú együttesek változatosságának csökkenése.

Vetésforgók helyett mono-, és dikultúrák alkalmazása.

Csökkenő szegélyhatás, térben és időben is egyneműné váló határkép. Általánosan csökkenő változatosság, romló talajszerkezet. A külső nitrogén igény növekedése.

Gerinctelen fajok, elsősorban ízeltlábú állományok és a lepkefajok változatosságának csökkenése. Csökkenő bíbic, pacsirta és póling állományok.

Növényvédőszerek alkalmazása: herbicidek, inszekticidek és fungicidek. Műtrágyázás alkalmazása.

Közvetlen mérgezés.

Csökkenő táplálékforrások és másodlagos mérgezése a ragadozóknál.

Nitrogén túladagolás.

Csökken a vegetáció változatossága és alkalmassága a földön fészkelő fajok számára. Csökkenő vízminőség.

A művelés időzítése.

Az őszi vetésű növények kedvezőbbek a vadvilág számára, mint a tavasziak. Az aratás utáni tarló azonnali betárcsázása kedvezőtlen a vadvilágnak. Korai aratás, kaszálás.

Csökken a gerinctelen fajok és a téli áttelelő madárfajok állománya.

A kultúrnövény fűfélékkel való alávetésének megszüntetése.


Ökológiai hatás

Nem művelt területek művelésbe Élőhely vesztés és fragmentálódás. vonása.

Szilázs készítés. Integrált apróvadgazdálkodás

Csökken a gerinctelen fajok nyári jelenléte.

Földön fészkelő madarak fészkeinek tönkretétele, akár lokális kihalásokat is okozhat.

A különböző növénytermesztési technológiák összefoglaló értékelése Jellemző

Intenzív

Integrált

Peszticid

Nem

A lehetőségek szerint

felhasználás

korlátozott

csökkentett

Műtrágya

Nem

A lehetőségek szerint

felhasználás

korlátozott

csökkentett

Táblaméret

Nem korlátozott

Vetésszerkez

Nem

et

korlátozott

Támogatás

Területalapú

Ökológiai-külterjes

Bio

Korlátozott

Tilos

Korlátozott

Tilos

Korlátozott

Korlátozott

Nem korlátozott

Korlátozott

Korlátozott

Nem korlátozott

Területalapú + pályázható AKG forrás

Területalapú + pályáz-

Területalapú + pá-

ható AKG forrás

lyázható AKG forrás

Kijelölt területeken

Egész országban

Támogatás Vadgazda mérnök mesterszak


területi

Egész

hozzáférhető-

országban

Egész országban

A különböző mezőgazdasági kultúrák értékelése (Faragó 2012) n

n

n

n

n

Nagyon kedvező: a fészkelési időszakban nem, vagy alig folyik benne olyan tevékenység, amely a fészkelést akadályozná, zavarná. Ilyenek: őszi búza és árpa, tritikále, rozs; Kedvező: az érzékeny időszakban munka ritkán folyik benne, de a betakarítás során a sarjúfészkek elpusztulhatnak. Ilyenek: repce, borsó, vörös here, bíborhere, mézontófű. Közepes: a szaporodási időszak második felében mentes a munkáktól. A friss, tavaszi telepítésű lucerna, a tavaszi árpa, a zab, a napraforgó és a kukorica tartozik ide. Kedvezőtlen: késő tavaszi vetésű növények, a vetés és az utána következő ápolások miatt a fészkelés fő időszaka alatt a fészkelés lehetetlen. A cukorrépa és a burgonya sorolható be ebbe a kategóriába. Igen kedvezőtlen: a kaszálások, sorközápolások, zölden való feletetés, vagy az öntözés miatt a fészkek a teljes időszakban rendszeresen megsemmisülnek. Idetartozik minden hasznosított zöldtakarmány (vetett gyep, lucerna, siló kukorica, cirok, rozs, árpa), a cikória, a mák és a zöldségfélék, valamint minden öntözött terület.

10

2016.04.19.

A mezei nyúl táplálék-összetétele ősszel és télen- 23 különböző faj!

A művelt területeken elvégezhető (?) élőhely-gazdálkodási beavatkozások

n n

n

n

n

A mezőgazdasági művelés időszakos, vagy végleges felhagyása: ugarolás és parlagoltatás. A mezőgazdasági táblák méretének csökkentése, lehetőleg 30 ha alá. A táblák között elválasztó sávok kialakítása. A növénytermesztés vetésszerkezetének megváltoztatása, változatosabb kultúrnövény összetétel és vetésforgó alkalmazása. A búza-kukorica vetésváltás kerülése, a gabonafélék előtérbe helyezése az ipari és a kapás növényekkel szemben. A növénytermesztés technológiai rendszerének megváltoztatása, valamely támogatott technológiára (integrált, extenzív, bio) való áttérés.

A művelt területeken elvégezhető (!) élőhely-gazdálkodási beavatkozások

n

n n

n

Késleltetett tarlóhántás, vagy tarlónövény, vagy másodvetésű zöldtrágyanövény alkalmazása, ha az aratás után nem őszi vetésű növénnyel folytatjuk a termesztést. Aratáskor a táblák szegélyein a termesztett növény lábon hagyása. Minden mezőgazdasági munka olyan körültekintő elvégzése, hogy annak hatásai a parcellán kívüli, nem művelt területeken ne legyenek érezhetők. A munkagépek sebességének és munkaszélességének korlátozása, menetirány meghatározása, vadriasztó láncok felszerelése, esetleg a vadra riasztóan ható hangok lejátszása, hogy a gépek állatokra gyakorolt közvetlen hatása a lehető legkisebb legyen.

11

2016.04.19.

Fácán élőhelygazdálkodás

n

Általános fejlesztési lehetőségek: n n

n

n n n

Az élőhely változatosságának növelése. Különböző egyszikű növényekkel és vadvirágokkal telepített területek létrehozása a mezőgazdasági táblák között. A téli búvóhelyek maximalizálása, köztük hómentes vagy erős havazásban is védelmet adó foltok kialakítása. Hektáronként legalább egy etetőhely kialakítása, különösen a téli havas időszakokban. Amorf alakú és így kiterjedt szegélyrendszerrel rendelkező élőhelyi foltok kialakítása. A még meglévő természetes élőhelyi foltok közötti zöldfolyosók kialakítása.

Energianövények helyett vadvirágos rét http://www.lebensraum-brache.de n

Ökológiai előnyök: n n n

n

táplálékot és búvó helyett nyújt a vadvilágnak télen és nyáron egyaránt; a hosszú virágzási időszak és a nagy területeket érintő virágzás táplálékot nyújt a rovaroknak, köztük a mézelő méheknek is; a virágzó területek növelik a mezőgazdasági területek rekreációs értékét és így bekapcsolódási lehetőségét a vidéki turizmusba.

Ökonómiai előnyök: n

n

n

a vadnövényekből álló keverék a telepítés után öt éven keresztül különösebb talajmunkák és vetési költségek nélkül nyújtanak bevételi lehetőséget; ellentétben a klasszikus energianövényekkel a vadvirágok keverékének kezeléséhez nem szükséges műtrágya és növényvédőszer használat; az egész éves talajfedés miatt nincsen talajerózió, javul a talaj vízés tápanyag háztartása.

http://lebensraum-brache.de/ab-ins-gruene-statt-wohnungsnot-in-der feldflur/

Virágos növények - rovartáplálék

n

http://lebensraum-brache.de/wildpflanzen-erhoehen-ertrag-im benachbartem-acker/

Syngenta – beporzó sávok n n n

n n

n

Pillangós virágú növények keveréke Poszméhek, házi méhek, lepkék számára vonzó Különösen fontos gyümölcs félék, repce, zöldségek, gyógynövények, ipari növények, takarmánynövények mellett megóvják és növelik is a biológiai sokféleséget növelik a termesztett növények terméshozamát és javítják a termés minőségét; biztosítják a fenntartható gazdálkodást, óvják a környezeti egyensúlyt

12

2016.04.19.

Az élőhelyi foltok közötti kapcsolat megteremtésének lehetséges megoldásai


n

Vadföldsáv a nagy tábla szegélyében

Menekülési és közlekedési lehetőség + búvóhely (meglévő természetes élőhelyi foltok között): n

Fás, cserjés vegetáció n n n

n

n

A cserjéknek jó sarjadzó és gyümölcstermő képességgel kell rendelkezni. Úgy kell telepíteni, hogy a kakasok számára megfelelő hátteret nyújtsanak a dürgési időszakban. A cserjések előtti területnek beláthatónak kell lenni, hogy a kakasok lássák egymást, a tyúkok megtalálják a kakasokat és a kakasok észrevehessék a ragadozókat is Javasolt cserjefajok: galagonya, mogyoró, szeder, magyal

A széles levelű gyékény és a magas szálfüvek is megfelelő búvóhelyet adnak

Az ökológiai és technológiai szegély

Apróvad – szemes – önetető, vagy automata etető

13

2016.04.19.


n

Fészkelőhelyek és téli búvóhelyek n n

n

Téli búvóhelyek kialakítása (Fácán, fogoly)


n

A ragadozók hatásának csökkentése az élőhelyfejlesztés eszközeivel: n

n

n

n

n

A 15 méternél keskenyebb, önmagukban álló sávok megkönnyítik a ragadozók számára a vadászatot, ezért ezeket kialakítását lehetőleg kerülni kell. Azok a területek amelyek az ember számára kedvezők a vadászatra, valószínűleg a ragadozók számára is azok. A magas lombhullató fák a ragadozó madarak számára nyújtanak fészkelési és a vadászat során megfigyelési lehetőségeket. A ragadozó fajok olyan jellemző búvóhelyei, mint az átereszek, vagy öreg épületek ne legyenek a területen.

n

n

n

A művelt táblák közötti ugarsávok (19 m) egy lehetséges kialakítása Ugarsávok

Művelt tábla

Lehetőleg ne legyen 150 méternél szélesebb és a legnagyobb munkaszélességű művelési eszköz egész számú szorzata legyen.

Tartós ugar (2,5 m) Pillangós virágú (baltacím, kékvirágú és komlós lucerna, here-félék) és egyszikű pázsitalkotók (csomós ebír, csenkeszek, perjék, ecsetpázsit) keveréke

Fekete ugar (2,5 m)

Folyamatos tárcsázással fenntartva. Szélessége a fenntartáshoz alkalmazandó eszköz szélességétől függ.

Elsősorban füves élőhelyek szükségesek hozzá. A lucerna és a somkóró keveréke megfelelően sűrű fészkelőhelyet ad, kiváló az utódnevelésre, de télen nem nyújt megfelelő búvóhelyet. A téli időszakban elsősorban a kaszálatlan egyszikű fűfélék nyújtanak megfelelő élőhelyet.


n

Művelés nélküli sáv (9 m)

Fekete ugar (2,5 m)

Tartós ugar (2,5 m)

Művelt tábla

Gyomosodás esetén legalább 10, legfeljebb 30 cm-es tarló magasság meghagyásával kaszálni kell.

Folyamatos tárcsázással fenntartva. Szélessége a fenntartásho z alkalmazand ó eszköz szélességétől függ.

Pillangós virágú (baltacím, kékvirágú és komlós lucerna, here-félék) és egyszikű pázsitalkotók (csomós ebír, csenkeszek, perjék, ecsetpázsit) keveréke

Lehetőleg ne legyen 150 méternél szélesebb és a legnagyobb munkaszélességű művelési eszköz egész számú szorzata legyen.

legalább 30 cm magas, lágyszárú, de a hónak, fagynak ellenálló és bő táplálékforrást adó növényzet a táplálékforrás egész télen kitartson és elérhető is legyen a fácán, vagy fogoly számára. A területünkön sok kis foltban, vagy hosszú csíkokban legyenek ilyen élőhelyek, ne egy-két nagyméretű területen. Mivel a fogoly jól tartja a területét, ezért ha fogoly csapataink vannak, akkor mindegyik család területén legyen ilyen, telelésre alkalmas terület.

n

n

n n

A téli búvóhelyek előkészítésénél fontos, hogy az aratás utáni tarlókat a lehető legkésőbb szántsuk fel, és semmiképpen ne permetezzük A mustár és a tarlórépa is jó tarló vetemények, amelyeket tavasszal le lehet szántani és tavaszi vetésű növényekkel folytatni a gazdálkodást. Takarmánynövények termesztése esetén az utolsó kaszálást vagy legeltetést a lehető legkésőbbre kell hagyni. A repce különösen a tél végén nagyon jó búvó- és táplálkozó hely. Lehetőleg a területen sokfelé, kis (néhány hektáros) parcellákon kellene termeszteni.

14

2016.04.19.


n

n n

n

n

EGY ideális fácán élőhely vázlata

Az erdőterületekhez nem túlságosan közel érdemes kialakítani kifejezetten a telelésre előkészített vadföldeket. 100 hektáronként 1-3 ha kiterjedésben, 6 méter széles sávokban kell magkeverékeket vetni. A keverékekben javasolt növények: a kelkáposzta, a quinoa, a lenmag, gabonafélék, a köles, a repce, esetleg a kukorica és a cirok. A tél végén ezeket a területeket nem szabad lekaszálni, mert tavasszal fészkelőhelynek is kiválóak. Ez különösen igaz, ha kelkáposzta is volt a keverékben. Legalább a csíkok felét fent kell hagyni és csak a felét évről-évre megújítani.

Fácán fészkelőhelyek kialakítása n

Nem műtrágyázott, konzervációs szegélyeket kell kialakítani a gabona táblák szegélyei mentén: n

A gabonatáblák 6-24 méter széles szegélyében csökkentett a vegyszerhasználat: n n n n

n n

n

nyáron nincsen rovarirtás nem védekeznek a kétszikű gyomok ellen. Gombaölő szereket szükség szerint alkalmazhatnak. Szelektív herbicidek és egyszikű gyomok elleni szerek alkalmazhatók, és ha nincs más megoldás

A tápanyag utánpótlás szerves trágyával megengedett. Ha 3-6 méter széles sávokat tudunk így kialakítani, és művelő úttal elválasztani a hagyományosan kezelt táblától, akkor itt a gabonát télire is lábon érdemes hagyni és csak márciusban lekaszálni – szárzúzózni. A legjobb, ha az ilyen aratatlan sávok a téli vadföldek mellett vannak. Ebben az esetben a meghagyott téli vadföldek lehetnek a fészkelőhelyek tavasszal és a télen levágatlanul hagyott sávok helyén vadföldeket művelhetünk

Fácán fészkelőhelyek kialakítása n

Vadföld sávok kialakítása fészkelőhelynek. n

n n

n

Ezek is hat méter szélesek, gabonaféléken alapulnak, de a gabonák mellett lent, mustárt és kelkáposztát is tartalmaznak.

A fűvel borított területeken a madárbarát kaszálás elvét kell alkalmazni. Az érdemi hatás eléréshez legalább a művelt terület 3%-nak (elégtelen ragadozó kontroll mellett 5%-nak!) rovarban gazdag konzervációs szegélynek, vagy aratatlan gabonasávoknak, vagy vadföld sávoknak kell lennie. A fentieken túl 100 hektáronként 6.9 kilométer hosszú fészkelésre alkalmas élőhelyet kell kialakítani.

15

2016.04.19.

Strukturált szegély rendszerek kialakítása Megkímélt szegély

Vegyszermentes táblaszegély

Kiegészítő takarmányozás Strukturált szegély rendszerek kialakítása Vadföld csíkokkal

Strukturált szegély rendszerek kialakítása

Kiegészítő takarmányozás a szegélyekben

16

2016.04.19.

A szegély minden vadfaj számára fontos

II. intézkedéscsoport: A környezet és a vidék fejlesztése n

n

n n n n

n n

A mezőgazdasági területek fenntartható használatára irányuló intézkedések A hegyvidéki területeken kívüli hátrányos helyzetű területek mezőgazdasági termelőinek nyújtott kifizetések Natura 2000 kifizetések mezőgazdasági területeken Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések Őshonos és veszélyeztetettmezőgazdasági állatfajták genetikai állományának tenyésztésben történő megőrzése Genetikai erőforrások megőrzése


A szegély minden vadfaj számára fontos


II. intézkedéscsoport: A környezet és a vidék fejlesztése n n n n n n n n

Nem termelő beruházásoknak nyújtott támogatás Az erdősített területek fenntartható használatára irányuló intézkedések A mezőgazdasági földterület első erdősítése Agrár-erdészeti rendszerek els ő kialakítása mezőgazdasági földterületeken Nem mezőgazdasági földterület első erdősítése Erdő-környezetvédelmi kifizetések Az erdészeti potenciál helyreállítása és megel őző intézkedések bevezetése Erdőterületeket érintő, nem termelő jellegű beruházások



UMVP 2007 - 2013 n

Információk: FVM, NFÜ.

n

Három prioritás tengely n

n

n

I. intézkedéscsoport: A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása II. intézkedéscsoport: A környezet és a vidék fejlesztése III. intézkedéscsoport: A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása


AKG 2009 UMVP II. tengely 2007-2013


17

2016.04.19.

A sövény telepítését az alábbi követelmények szerint elvégezni: a) a sövény mérete egybefüggően legalább 250 méter hosszú és legalább, 1,5 méter, de legfeljebb 3 méter széles, kiterjedését a szélső tövektől számított 0,75 méter távolság (várható koronavetület) alapján kell számítani; b) a 250 méter hosszúságot meghaladó sövényen 250 méterenként 1 db, legalább 2 méter széles átjárót kell hagyni, ahol a kiterjedés az a) pont szerint értendő; c) a sövény kiterjedése nem haladhatja meg az érintett parcella 5 %át; d) a sövényt hosszanti oldalával a parcella szélével érintkezően kell telepíteni; e) 12 %-nál nagyobb lejtésű területen a sövénynek a lejtés irányára merőleges vetületi hossza nem lehet kevesebb, mint a tényleges hossz 70 %-a;

n

n

n n n



Néhány konkrét lehetőség n

n

n

•2004-ben 11986 ha támogatható terület •Megítélt támogatás 788,97 ha •5 érintett vadásztársaság •Összesen 83 ha vadföld

aa) sövénytelepítésre, ab) mezővédő fásításra;

b) gyeptelepítésre: n n n n

n

Turjánvidék ÉTT, Pest megye

a) első kivitelre: n

ba) füves mezsgye telepítésére, bb) ültetvény sorközgyepesítésére, bc) környezetvédelmi célú gyeptelepítésre, bd) természetvédelmi célú gyeptelepítésre;

c) rovarteleltető bakhát létesítésére gyeptelepítéssel.

Támogatás vehető igénybe az alábbi eszközbeszerzésekre: n n

a) gyepterület hasznosítása során alkalmazható természetes alapanyagú kerítés kialakítására, b) természetes alapanyagú madárvédelmi berendezések létesítésére.




Néhány konkrét lehetőség n

(1) A támogatás maximális mértéke a földhasználati intézkedéseknél az elszámolható kiadások 100 %-a, de legfeljebb: n n n n n n n

n


Egy konkrét példa: Turjánvidék ÉTT

Támogatás vehető igénybe az alábbi földhasználati intézkedésekre: n

n


a) sövénytelepítés esetén 300 eurónak megfelelő forintösszeg/100 folyóméter; b) mezővédő fásítás esetén 800 eurónak megfelelő forintösszeg /100 folyóméter; c) füves mezsgye létesítése esetén 30 eurónak megfelelő forintösszeg /100 folyóméter; d) ültetvény sorközgyepesítése esetén 310 eurónak megfelelő forintösszeg /ha; e) környezetvédelmi célú gyeptelepítés esetén 310 eurónak megfelelő forintösszeg /ha; f) természetvédelmi célú gyeptelepítés esetén 310 eurónak megfelelő forintösszeg /ha; g) rovarteleltető bakhát létesítése esetén 30 eurónak megfelelő forintösszeg /100 folyóméter .

Zöldítés – 80 euró/ha n n

n

(2) A támogatás maximális mértéke eszközbeszerzés esetén az elszámolható kiadások 100 %-a, de legfeljebb: n n

a) kerítések esetében: 315 eurónak megfelelő forintösszeg /100 folyóméter; b) madárvédelmi berendezések esetében: 60 eurónak megfelelő forintösszeg /berendezés.




n

Állandó gyepterületek fenntartása Terménydiverzifikáció: 10 és 30 ha között legalább két különböző, 30 ha felett legalább 3 különböző növény Ökológiai jelentőségű területek kijelölése: 15 ha felett legalább 5% A zöldítés összegéből nincs birtokméret alapján elvonás.



18

2016.04.19.

Zöldítés – Ökológiai célterületek n

n

n

Parlagon hagyott terület: Adott tárgyévre vonatkozóan parlag az a terület, amelyen semmilyen növénykultúrát nem vetnek vagy telepítenek és nem takarítanak be. Ez alól kivételt képez a kaszálás és legeltetés a kultúrállapot fenntartása érdekében. Legrövidebb pihentetés időtartama: jan. 1-től szeptember 30-ig tartó időszak. Parlag minimális mérethatár: minimum 0,25 ha. Teraszok: A HMKÁ-ban védett teraszok, továbbá olyan tereplépcsők, amellyel csökkentjük a lejtő hajlásszögét és az így kialakított teraszlapokon a gépi ill. egyéb művelés lehetővé válik. A teraszok minimális magassága 1 méter. Fás szárú növényzettel borított sávok: A legalább 50%-ban fás szárú vegetációval borított, legfeljebb 10 m széles összefüggő terület.



Zöldítés – Ökológiai célterületek n n

n

Magányosan álló fák: Szántóterületen lévő magányosan álló fák. Fasor: Egy sor fából álló vonalas létesítmény, mely min. 40 méter hosszú, a fák lombkoronája min. 4 méter átmérőjű és a lombkoronák közötti távolság nem lehet több, mint 5 méter. Fa – és bokorcsoport: A HMKÁ-ban védett fa – és bokorcsoportok, továbbá a min. 100 négyzetméter kiterjedésű, a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben meghatározott és feltüntetett, 5000 négyzetméternél kisebb, jellemzően nem vonalas kiterjedéssel rendelkező, legalább 50 %-ban fás szárú növényekkel borított terület, mely szántóval körülvett vagy azzal határos.




n

n

Táblaszegély: A táblával közvetlenül határos 1-20 méter széles olyan terület, amelyen mezőgazdasági termelés nem végezhető, jellemzően vonalas kiterjedésű és min. 50%-ban lágy szárú növényzettel borított. Tavak: Min. 0,01 ha és max. 0,5 ha területű, szántóval körülvett, nyílt vízfelületű vagy időszakosan jelenlévő, vizenyős, mocsaras, legfeljebb 10 m széles part menti vegetációval szegélyezett terület. (változó kiterjedésű vízfelületű tavak esetén a tavak méretét az elmúlt négy év maximális kiterjedése alapján határozzuk meg). Vizes árkok: Vizes árkok és a hozzájuk tartozó parti sávok, amelynek együttes szélessége legfeljebb 6 méter, ideértve az öntözés vagy vízelvezetés céljára szolgáló nyílt vízfolyásokat, kivéve a betonnal vagy egyéb mesterséges szilárd burkolattal bélelt csatornákat.



Zöldítés – Ökológiai célterületek n n n

n

Egyéb tájelemek: HMKÁ-ban védett kunhalmok és gémeskutak. Vízvédelmi sávok: HMKÁ-ban védett védelmi sávok. Agrár-erdészeti hektárok: Az EMVA-ból finanszírozott támogatással létrehozott agrár-erdészeti hektárok. Erdőszélek mentén lévő támogatható hektársávok: Olyan min. 1 és max. 10 m közötti, erdővel határos támogatható sávok, melyeken végezhető mezőgazdasági termelés.




n

Rövid rotációs idejű sarjerdő: A fajlistában szerepeltetett fajokból álló rövid rotációs idejű sarjerdők. (Lásd: Fajlisták) A műtrágya és növényvédőszer használat nem engedélyezett. Erdősített területek: A 88/2007-es és a 132/2004-es FVM rendeletek alapján erdősített területek.




n

Ökológiai jelentőségű másodvetés: A főnövény betakarítása utáni és a következő főnövény előtt legalább két fajból vetett növényállomány, melyet zöldtrágyának használnak vagy téli takarónövénynek tavaszi főnövény vetése esetén. A következő főnövény vetése előtt talajba kell forgatni. Vetési időszak július 1.től október 1.-ig. Lásd: Fajlisták) Nitrogénmegkötő növények: A listában felsorolt bármely nitrogénmegkötő növénnyel főnövényként beültetett terület. (Lásd: Fajlisták) A takarmány magkeverék beszámítható, ha a keverék akár 1 komponense nitrogénmegkötő faj.



19

2016.04.19.











20

Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás

Recommend Documents