INTEGRÁCIÓ ÉS INKLÚZIÓ ORSZÁGOS EGYHÁZI TISZK KONFERENCIA BIKAL, PUCHNER KASTÉLYSZÁLLÓ, FEBRUÁR 11. DOKUMENTÁCIÓ VEZETŐI TRÉNING HANN PÉTER

I NTEGRÁCIÓ ÉS INKLÚZIÓ – VEZETŐI TRÉNING –

O RSZÁGOS E GYHÁZI TISZK KONFERENCIA B IKAL , P UCHNER K ASTÉLYSZÁLLÓ , 2011. FEBRUÁR 11.

D OKUMENTÁCIÓ

H ANN P ÉTER [email protected]

Integráció és inklúzió; vezetői tréning

Országos Egyházi TISZK konferencia

T ARTALOM

180 PERC – A PROGRAM FELÉPÍTÉSE .......................................................................................3 V EZETŐI CSAPATÉPÍTÉS : „ GOLYÓSCSAPÁGY “.........................................................................4 Vezetői dilemmák ..................................................................................................................... 4 Módszertan: konstruktív hallgatás ......................................................................................... 4 Visszajelzések ............................................................................................................................ 4 A HÁTRÁNYOS HELYZET ........................................................................................................5 Asszociációk .............................................................................................................................. 5 Közoktatási értelmezés............................................................................................................. 5 Vili............................................................................................................................................... 6 Visszajelzések a ’Vili’ gyakorlat során keletkezett érzésekről ............................................ 7 S ZERVEZETFEJLESZTÉS ...........................................................................................................8 A 7S modell................................................................................................................................ 8 Z ÁRÁS ................................................................................................................................. 10 Egy idézet................................................................................................................................. 10 Egy kép – a paradigmaváltás lehetséges! ............................................................................ 10 Egy mottó ................................................................................................................................. 10

2 / 10


180

PERC

–


A PROGRAM FELÉPÍTÉSE

S ZERVEZET FEJLESZTÉS

HH, HHH, SNI

V EZETŐI CSAPATÉPÍTÉS

3 / 10


V EZETŐI

CSAPATÉPÍTÉS :


„ GOLY ÓSCSAPÁGY “

Vezetői dilemmák • • •

Miért jó az „Egyházi TISZK” program nekem? Miért jó az „Egyházi TISZK” program az általam vezetett intézménynek? Miért jó az „Egyházi TISZK” program a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak?

Módszertan: konstruktív hallgatás A konstruktív hallgatás célja az, hogy segítsük az embereket abban, hogy. . . • … új eszközöket alkothassanak (hogy átértékeljék azt, ami velük történt, miért azok akik, miért teszik amit tesznek, miért úgy viszonyulnak az emberekhez ahogyan); • … gyakorolják a nekik adatott szabadságot abban, hogy új módokon reagálnak a világra.

Visszajelzések • • • •

Folyamatot lehetett megélni Célzott beszélgetések Fókuszált beszélgetések ’Hoppá’ érzésem volt

• • • •

Önfegyelem kellett a másikra figyeléshez Új kapcsolatok alakultak ki – sok bemutatkozás, kézfogás Intim, meghitt beszélgetés jött létre A párok tagjai között bizalom alakult ki

• •

Foglakozom-e magammal? El tudom-e mondani érthetően a másiknak azt, amit akarok?

• •

Használható-e a módszer az osztályban, a tanítási folyamatban? A figyelem és a meghallgatás képességének gyakorlása

•

A személyes témák jobban érdekeltek, mint a szakmaiak (TISZK)

•

BÍZZ A FOLYAMATBAN!

4 / 10


A


HÁTRÁNYOS HELYZET

Asszociációk • • • • • • • • • • • • • • • • •

A fegyelem hiánya Magányosság Közömbösség Próbatétel a tanár számára Kudarc Sikerhiány Szeretethiány Biztonsághiány Motiválatlanság Szegénység Útkeresés Agresszió Konfliktus Kilátástalanság Családi minták hiánya Figyelemfelkeltés Jogok & kötelezettségek

Közoktatási értelmezés Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akiknek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította. E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek.

5 / 10



Vili Vili 14 éves cigány fiú. Szüleivel és testvéreivel egy szoba–konyhás házban élnek a kisváros „Búza-telep”-én. Az anyja alkalmi, általában közmunkákból próbálja fenntartani a családot, néha kamatos pénzre is szükségük van. Az apja alig van otthon, azt mondja, munkát keres, gyakran utazik Pestre, olyankor állítólag lomol. Három testvére közül a nála 8 évvel idősebb nővére a szomszéd megyében egy tanyán lakik, két gyerekét egyedül neveli, lehet, hogy hazaköltözik. Vili tizenkilenc éves bátyja kimaradt a speciális szakiskolából, nem dolgozik, de napközben ő sincsen soha otthon, ráadásul most van valami bírósági ügye is. Vilinek gyakran kell vigyáznia a 8 éves öccsére, amit néha meg is tesz; ha van ideje a falu határába, a közeli tóhoz viszi le. Vili a városka szélén, a 2. számú általános iskolában tanul, ahová többnyire a környéken lakó cigány gyerekek járnak. Most hatodik osztályos, mert tanulmányi eredménye miatt kétszer is évet kellett ismételnie. Testi fejlettsége kirí osztálytársai közül, ő pedig nagyon szeretne már megszabadulni az iskolától, de az anyja nem engedi, hogy kimaradjon; folyton veszekszik vele, hogy miért nem tanul. A tanulás nehezen megy, az órák unalmasak, egyfolytában csak a tanárok beszélnek. Vili gyakran nem is tudja követni, hogy hol tartanak. Emiatt gyakran szidják. és fenyegetik, hogy ha ez így megy tovább, újra megbukik. Egyedül a technikaórát szereti, mert ha van anyag a munkához, akkor általában sikerül megcsinálnia a feladatot. Magdi néni ezért gyakran meg is dicséri – az egész jó érzés, bár Vili nem biztos benne, hogy Magdi néni komolyan is gondolja azt, amit mond. Amikor az öccsét hozza-viszi, mindig viccelődik a kicsikkel, sőt néha még el is magyarázza nekik azt, amire emlékszik az alsós tananyagból. A kicsik persze elsősorban nem ezért néznek fel rá, hanem, mert úgy tudják, hogy már „azt“ is csinálta a lányokkal. Vilit régebben még nagyon zavarta, hogy az 1. számú iskolába járó fiúk és lányok szóba sem állnak vele, ma már nem törődik ezzel. Azt azért utálja, hogy sokkal jobb a ruhájuk, és mindig van pénzük. Telefonja is van mindegyiknek. Amikor bemennek a Fő térre a belvárosiak lenézően méregetik őket, és megjegyzéseket is tesznek rájuk. Nemrégiben, amikor valamelyik odaszólt nekik, hogy kár volt idejönniük, mert a diszkóba a „segílyeseket” úgysem engedik be, Viliék rendesen visszamondták a magukét. Már–már verekedéssé fajult a dolog, de a „bentiek” közül valaki mobilon felhívta az apját. Hamarosan három autó is megjelent. A felnőttek azt kiabálták, hogy kihívják a rendőröket, és jelentik a dolgot az iskolában is. Az iskolában egyébként másnap – anélkül, hogy megkérdezték volna őket – büntetést kaptak, nem mehettek el egy egynapos kirándulásra.

6 / 10



Visszajelzések a ’Vili’ gyakorlat során keletkezett érzésekről • • •

Anya Vili öccse: Vili nővére:

• • •

„Gyerekcsapat”: Fiatalabb barát: Span:

• •

Osztályfőnök: Magdi néni:

•

Vajda:

•

Családsegítő:

• •

Belvárosi felnőtt: Tanuló az 1. számú iskolából

• • • • • • •

Megfigyelő:

düh szeretet, tisztelet szeretet, elszigeteltség csodálat, szeretet szorongás „elvagyunk” bánat, tehetetlenség öröm, büszkeség közöny kilátástalanság düh, harag közömbösség, viszolygás, félelem sajnálat, megértés nehézség szomorúság tehetetlenség elszigeteltség kilátástalanság érdektelenség

7 / 10



S ZERVEZETFEJLESZTÉS A 7S modell „McKinsey 7 S modellje univerzális szervezetdiagnosztikai eszköz. Világos rendszert kínál ahhoz, hogy egy szervezet – aktuálisan egy nevelési-oktatási intézmény – áttekintse működését, képet alkosson önmagáról, megfogalmazza jövőképét, a jelen és a jövő összevetése alapján meghatározza, változtatási törekvéseit, hogy milyen változásokat kíván elérni az alábbi területeken: stratégia, struktúra, rendszerek, stílus, munkatársak, készségek, közös értékek.” McKinsey 7S modellje és alkalmazási lehetősége a nyitott önértékelés során (Comenius 2000 I. intézményi modell) http://www.mpigyor.hu/tartalomuj/minosegirnyitas/modszerek/7Smoodell1.htm

Stratégia (Strategy) Lépések sorozata annak érdekében, hogy előnyre tegyünk szert. Javítsunk az partnerkapcsolatokon és a forráselosztáson. Szervezet (Structure) Szervezeti felépítés ábrája, melyből kiderül, ki kinek a főnöke, a feladatok és a felelősségi körök miként oszlanak meg és függenek össze. Rendszerek (Systems) A folyamatok leírása, melyből kiderül, hogy a szervezet miként működik a hétköznapokban. (Információáramlás, költségvetés, folyamatok, minőségellenőrzési rendszerek)

8 / 10



Stílus (Style) Kézzelfogható bizonyítéka annak, hogy a vezetőség számára mi a fontos. Ez kiderül abból, hogy mire áldoznak időt, figyelmet és milyen a hozzáállásuk. Munkatársak (Staff) A szervezetben dolgozó emberek és a velük való foglalkozás: az emberi erőforrásmenedzsment. Készségek, szaktudás (Skills) Azok az adottságok, képességek, amelyek a szervezet rendelkezésére állnak. (Kihasználtak, kihasználatlanok.)

Közös értékek (Shared Values) A szervezet alapjait meghatározó hitek, szokások és elvek rendszere. Megjelenhet a küldetés megfogalmazásában, a szervezet által meghatározott mérföldköveknél, a közös céloknál. Ezeket az értékeket a szervezetben résztvevők legtöbbjének osztania kell.

9 / 10



Z ÁRÁS Egy idézet „Megfogott a gondolat, hogy az ember személyisége és képességei nincsenek kőbe vésve. … Az emberek nem foglyai a genetikának és a kora gyermekkorban elszenvedett deprivációnak. … [Mindez] a változásról szól…, az [egyén] képes lehet felülkerekedni származásán, önfeladó attitűdjein, és előítéletein.” Aronson; Elliot [2010]: Életem és a szociálpszichológia; Ab Ovo Kiadó

Egy kép: a paradigmaváltás lehetséges!

Mexikóváros, 1968. október 20. „Kevés ember van, aki ne hallott volna Dick Fosburyről, ha máshol nem, akkor az iskolai testnevelésórákon. A jelenleg [2008-ban] 61 esztendős amerikai sportvezető 1968-ban, a mexikóvárosi olimpián mutatta be új technikáját a világnak, s a flop-technikának köszönhetően 224 cm-es teljesítménnyel olimpia bajnok lett. Azóta már azt sem tudjuk, mi volt a lépő, a guruló vagy a hasmánt stílus...” http://www.origo.hu/sport/egyeb/atletika/20080220-fosbury-negyven-eve-forradalmasitotta-amagasugrast.html

Egy mottó „Szakmát és értelmes életet!” Országos Egyházi TISZK

10 / 10

INTEGRÁCIÓ ÉS INKLÚZIÓ ORSZÁGOS EGYHÁZI TISZK KONFERENCIA BIKAL, PUCHNER KASTÉLYSZÁLLÓ, FEBRUÁR 11. DOKUMENTÁCIÓ VEZETŐI TRÉNING HANN PÉTER

Recommend Documents