TÁJOLÓ 2014
2015
2016
Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2016. I. negyedév
1
2014
2015
2
2016
TÁJOLÓ Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2016. I. negyedév
3
TA R TA L O M
4
1. Gazdasági növekedés
9
2. A konjunktúramutatók alakulása
12
3. Államadósság, költségvetés
14
4. Infláció
15
5. Külföldi közvetlen beruházások (FDI) 6. Feldolgozóipar
16 17
7. Külkereskedelem
19
8. Foglalkoztatottság
22
9. Munkanélküliség
23
10. Keresetek
25
11. Munkaerőt terhelő költségek, minimálbér 26 12. Oktatás, képzettség
5
27
2014
2015
6
2016
ÖSSZEFOGLALÓ
• 2015-ben 2,9%-kal emelkedett a magyar GDP • 2016 februárjában és márciusában is csökkent a GKI-Erste konjunktúraindexe • Az MNB előrejelzése szerint, 2016-ban 1,8%-os GDP-arányos államháztartási hiány várható • Az MNB 2016-ra 0,3%-os inflációs rátát vár • 2015-ben 36%-kal nőtt a globális FDI-áramlás értéke • 2015-ben tovább nőtt a járműgyártás súlya a feldolgozóiparon belül, a termelési értékben már 30,1%-ot képvisel • A tavalyi év egészében, az euróban számolt magyar export 7,1%-kal, az import 5,4%-kal bővült • 2015. december – 2016. február között, a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 241,4 ezer fő volt, ami 117 ezer fővel magasabb, az egy évvel korábbinál • 2015. december – 2016. február időszakban a munkanélküliségi ráta 1,6 százalékponttal, 6,1%-ra csökkent az egy évvel korábbi értékhez képest • 2016. január hónapban a bruttó kereset 5,8%-kal nőtt, míg a nettó kereset - a személyi jövedelemadó-szabályok változása miatt -7,4%-kal emelkedett • A 2015/2016-os tanévben összesen 295,3 ezren tanulnak felsőoktatási intézményekben, a hallgatók 8,42 százaléka külföldi
7
2014
2015
8
2016
1
GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS
A magyar gazdaság növekedése 2015 negyedik negyedévében a várakozásoknak megfelelően erőteljes volt, a bruttó hazai termék volumene 3,2%-kal nőtt, az előző év azonos időszakához viszonyítva.1 Termelési oldalon az ipar hozzáadott értéke 7,2, a feldolgozóiparé 8,3%-kal lett nagyobb. Utóbbin belül a járműgyártás, illetve a hozzá kapcsolódó beszállító ágazatok teljesítménye bővült érdemben. A mezőgazdaság hozzáadott értéke 12%-kal mérséklődött. A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke 3,0%-kal nőtt. A bruttó hazai termék 2015. negyedik negyedévi növekedéséhez az ipar 1,6, a szolgáltatások 1,7 százalékponttal járultak hozzá. A mezőgazdaság 0,4 százalékponttal visszafogta a GDP növekedési ütemét. A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 3,2%-kal nőtt, az előző év azonos időszakához képest, a legnagyobb súlyt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 3,5%-kal bővült. A külföldiek magyarországi fogyasztása és a magyarok külföldi fogyasztása egyaránt erőteljesen növekedett. A bruttó hazai termék 2015. negyedik negyedévi 3,2%-os bővüléséhez a végső fogyasztás 2,6, a bruttó felhalmozás 0,4 százalékponttal járult hozzá. Az export bővülése továbbra is pozitívan járul hozzá a gazdaság növekedéséhez, a külkereskedelmi forgalom 0,2 százalékponttal erősítette a GDP növekedését.2 A M AGYA R G D P N ÖV E K E D É S E (százalékban, az előző év azonos időszakához viszonyítva) 3,7
4,1
3,4
3,2
3,5
2,7
2,4
3,1
Forrás: KSH3, megjegyzés: naptárhatás kiszűrésével
I.
II.
III.
IV.
I.
II.
III.
IV.
2015-ben hazánk gazdasági teljesítménye 2,9%-kal haladt meg az egy évvel korábbit. A GDP éves bővülése magasabb volt az 1,9%-os uniós átlagnál. Írország 7,8%-kal, Málta 6,3%-kal, Svédország pedig 4,1%-kal nőtt 2014-hez képest, ugyanakkor a többi ország növekedése 4,0% alatt maradt.4 A Nemzetközi Valutaalap szerint, három tényezőnek volt szerepe a magyar gazdaság javulásában az utóbbi két évben: támogató makrogazdasági lépések, kedvező külső körülmények (alacsony kamatok és nyersanyagárak), valamint az EU-források felhasználása.5
2014
1 2 3 4 5
2015
http://www.ksh.hu/gyorstajekoztatok/#/hu/document/gdp1512 http://www.ksh.hu/gyorstajekoztatok/#/hu/document/gdp1512 http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qpt001.html http://ec.europa.eu/eurostat/tgm/table.do?tab=table&init=1&language=en&pcode=tec00115&plugin=1 http://www.imf.org/external/np/ms/2016/021616.htm
9
A további bővülést az európai uniós forrásbeáramlás lassulása mérsékli, ugyanakkor a jegybanki és kormányzati intézkedések egyaránt hozzájárulnak a gazdaság élénküléséhez. A 2007-2013-as európai uniós költségvetési ciklus forrásainak kifutása önmagában fékezi a növekedést, ugyanakkor a Növekedéstámogató Program, a bankadó mérséklése és a lakáspiaci ösztönző program, kiegészülve az új, 2014-2020-as EU költségvetési ciklus pénzeinek felgyorsított odaítélésével, a belső kereslet élénkítésén keresztül ösztönzi a gazdaság további bővülését. A Növekedéstámogató Program és a bankadó mérséklése ösztönzi a hitelezési aktivitást, és ezáltal a magánberuházásokat. Emellett az új építésű lakóingatlanok forgalmi adójának csökkentése kínálati, illetve a lakáspiaci ösztönző programok (CSOK, NOK) keresleti oldalról is ösztönzik a lakáspiaci beruházásokat.6 2016 elejétől a lakosság rendelkezésre álló reáljövedelmét növelik az alacsony inflációs folyamatok, illetve a személyi jövedelemadó kulcsának csökkentése. A kereskedelmi bankok hitelkínálatát ösztönzi a bankadó fokozatos kivezetése is. Emellett az alacsony kamatkörnyezet keresleti oldalról is megfelelő lehetőséget teremt a kereskedelmi bankok számára, hitelezési aktivitásuk növelésére. A lakásépítéseket támogató kormányzati intézkedések hatására a lakáspiac tovább élénkül, és ennek köszönhetően, az új ingatlanhitelek kihelyezése növekszik. A vállalati hitelezés folyamatait tekintve, a kkv-hitelezés a jegybanki szándékkal összhangban dinamikusan növekszik, melyet a Piaci Hitelprogram is támogat, a hitelezési aktivitáshoz kötött kamatcsere-ügyleteken keresztül.7 A kelet-közép-európai régió 2015. évi átlagos növekedési dinamikája nem változott érdemben 2014-hez képest, teljesítménye továbbra is kimagaslónak tekinthető Európában. 2015-ben az Eurostat adatai szerint, a visegrádi országok közül Csehország 4,3%-kal, Szlovákia és Lengyelország gazdasága pedig 3,6%-kal bővült 2014-hez képest. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint, bár némileg lassul, de tovább folytatódik a régió gazdaságainak kiegyensúlyozott szerkezetű bővülése.8 A V I S EG R Á D I O R S ZÁG O K G D P - N ÖV E K E D É S I A DATA I ( % )
2015
2016*
2017*
Magyarország
2,9
2,1
2,5
Csehország
4,3
2,3
2,7
Lengyelország
3,6
3,5
3,5
Szlovákia
3,6
3,2
3,4
*: előrejelzés, Forrás: Eurostat9, European Commission10
Az Egyesült Államok gazdasága 2014-hez hasonlóan, 2015 egészében is 2,4 százalékkal bővült, amihez a fogyasztási kiadások, a beruházások, a kormányzati kiadások és az export járultak hozzá. Az alacsony olajár a gazdaságot két oldalról is érinti: az energiaszektor beruházási dinamikáját mérsékli, miközben növeli a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét. A kínai növekedés lassulását az ipari termelés csökkenése, felhasználási oldalról pedig a gyenge ingatlanpiaci beruházások és az export visszaesése magyarázza.11 A 2015-ös 1,7%-os német növekedést a belső kereslet élénkülése, valamint a készletfelhalmozás magyarázza, míg az ex-
10
port- importot meghaladó visszaesés következtében, a német külkereskedelem GDP-hez való hozzájárulása negatív volt. Az eurózóna belső keresletének élénkülését az alacsony olajár és az EKB kibővített eszközvásárlási programja is támogatja 2016-ban.12 A G D P N ÖV E K E D É S É R E VO N AT KOZÓ E LŐ R E J E L Z É S E K ( % )
2016* IMF
OECD
2017* IMF OECD
Világgazdaság
3,4
3,0
3,6
3,3
Egyesült Államok
2,6
2,0
2,6
2,2
Japán
1,0
0,8
0,3
0,6
Eurózóna
1,7
1,4
1,7
1,7
Németország
1,7
1,3
1,7
1,7
Kína
6,3
6,5
6,0
6,2
India
7,5
7,4
7,5
7,3
*: előrejelzés, Forrás: IMF13, OECD14
A világgazdaság jelentős része lényeges kihívásokkal néz szembe, ami felerősíti az európai növekedés kockázati tényezőit. Egyes növekedésösztönző tényezők, a várakozások szerint erőteljesebbek lesznek és a korábban feltételezettnél hosszabb ideig fejtik majd ki hatásukat. E tényezők közé sorolhatók az alacsony olajárak és a kedvező finanszírozási feltételek. Ezzel párhuzamosan, egyre határozottabban kirajzolódnak a gazdaságot veszélyeztető kockázatok, és új kihívások jelennek meg: Kínában és más feltörekvő gazdaságokban lassul a növekedés, gyenge a globális kereskedelem és geopolitikai, illetve szakpolitikai bizonytalanság tapasztalható.15
6 7 8 9 10 11 12 13 14 15
http://www.mnb.hu/kiadvanyok/jelentesek/inflacios-jelentes/2016-03-24-inflacios-jelentes-2016-marcius http://www.mnb.hu/kiadvanyok/jelentesek/inflacios-jelentes/2016-03-24-inflacios-jelentes-2016-marcius http://ec.europa.eu/economy_finance/publications/eeip/pdf/ip020_en.pdf http://ec.europa.eu/eurostat/tgm/table.do?tab=table&init=1&language=en&pcode=tec00115&plugin=1 http://ec.europa.eu/economy_finance/publications/eeip/pdf/ip020_en.pdf http://www.mnb.hu/kiadvanyok/jelentesek/inflacios-jelentes/2016-03-24-inflacios-jelentes-2016-marcius http://www.keepeek.com/Digital-Asset-Management/oecd/economics/oecd-economic-outlook-interim-report-february-2016_eco_outlook-v2015-sup2-en#page1 http://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2016/update/01/pdf/0116.pdf http://www.keepeek.com/Digital-Asset-Management/oecd/economics/oecd-economic-outlook-interim-report-february-2016_eco_outlook-v2015-sup2-en#page2 https://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2016/update/01/
11
2
A K O N J U N K T Ú R A M U TAT Ó K ALAKULÁSA
2016 márciusában a februári mérséklődés után, tovább csökkent a GKI konjunktúraindex szezonális hatásoktól megtisztított értéke. A konjunktúraindex a februári mínusz 1,8 pontról mínusz 2,8 pontra romlott, az üzleti bizalmi index 4,6 ponton maradt, a fogyasztói bizalmi index pedig mínusz 20,2 pontról, mínusz 23,8 pontra csökkent márciusban. Az üzleti bizalmi index a februárihoz képest márciusban nem változott, ezen belül az ipari és főleg az építőipari várakozások javultak, a kereskedelmi és különösen a szolgáltató cégek viszont pesszimistábbá váltak. Az ipari bizalmi index azonban még nem érte el januári szintjét: az elmúlt időszak termelésének megítélése rosszabb lett, ellenben a kilátások javultak. A kereskedelmi bizalmi index márciusban csökkent, így az elmúlt, immár több mint két évet jellemző, viszonylag keskeny sáv alsó részére került. Az eladási pozíció, a készletszint és a várható rendelések megítélése egyaránt némileg romlott. A G K I - E R ST E KO N J U N K T Ú R A I N D E X E I N E K A L A K U L Á S A
4,6 6
4,6 6
7,,2 2
-2 2,,8
-1,8
4,,7 7 1,0 0
-1,5
-1,7
4,,6 6
5,,8 8
7,5
-0 0,8
5,2
-1,8
50 5,
-2 2,,1
5,,1
-3 3,1
-3 3,,2
3,7 -3 3,,1
4,,2 2
-2 2,,9
3,5
-3 3,,6
4,,4 4
-3 3,,2
-2 2,,9
5 0
4,,9 9
15 5 10 0
I.
II.
V.
VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII.
2015
I.
-2 23 3,8 8
-2 20 0,2 2
-19,2
-19,6
-19,6 , -2 28 8,3 3
-2 22 2,7 7
-2 26 6
-2 22 2,6 6
-2 25 5,0 0
III. IV.
-2 27 7
-25 -30
-2 25 5,8 8
-2 22 2,4 4
-2 23 3,8 8
-15 5 -20
-16,6 ,
-5 5 -10 0
II.
2016
Üzleti biizalmi in nde ex GKI-Erste konju unktú úra index Fogyassztó ói bizalmi ind dex
Forrás: GKI16
16 http://www.gki.hu/wp-content/uploads/2016/03/GKI_konj_1603.pdf
12
III.
A foglalkoztatási szándék az építőiparban és a kereskedelemben egyaránt erősödött, az iparban és a szolgáltató cégeknél gyengült, egyúttal kissé nőtt a lakosság munkanélküliségtől való félelme is. Az áremelési törekvés a kereskedelemben és a szolgáltató szférában mérséklődött, míg az iparban erősödött. Az építőiparban az áremelést tervező cégek voltak többségben. A GKI fogyasztói bizalmi index februárban és márciusban egyaránt csökkent. A fogyasztók saját pénzügyi helyzetük következő egy évét, sokkal kedvezőtlenebbnek ítélték a februárinál, a várható megtakarítási képességüket viszont kissé jobbnak tartották.
2014
2015
13
2016
3
ÁLLAMADÓSSÁG, K Ö LT S É G V E T É S A kormányzati szektor 2015. évi hiánya az előzetes adatok szerint, 625,5 milliárd forint, vagyis a GDP 1,9%-a volt, ami a 2014-es hiánynál 113,6 milliárd forinttal, GDP-arányosan 0,4 százalékponttal alacsonyabb.17 Az eredetileg tervezett 2,4%-os deficitnél, fél százalékponttal kedvezőbben alakult a tavalyi hiány. Magyarország így 2012 óta folyamatosan 3% alatt tartja az államháztartási deficitet. Az MNB adatai szerint, a kormányzati szektor adóssága 2015 végén 25.394 milliárd forint, a GDP 75,3%-a volt, ami kismértékű csökkenést jelent a 2014-es 76,2%-os érték után.18 Az államháztartás központi alrendszerének 2016. február végi többlete, 14,8 milliárd forintot ért el.19 A központi költségvetés 63,7 milliárd forintos hiánnyal, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 36,3 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 42,2 milliárd forintos többlettel zártak. Az első kéthavi többlet, az egy évvel korábbihoz képest mérsékeltebb uniós kiadásoknak és a kedvezőbb adóbevételeknek köszönhető. Az idei államháztartási hiánycél a GDP 2%-a.20 Az MNB várakozásai szerint, idén 1,8%-ra, míg jövőre 1,7%-ra csökken az államháztartás GDParányos hiánya.21 A hiány alacsony szinten történő stabilizálását, a fokozatosan csökkenő kamatkiadások támogatják. Az alacsony deficittel párhuzamosan, a GDP-arányos bruttó államadósság idén 73 százalék közelébe, 2017 végére pedig 72 százalék alá csökkenhet. A Z Á L L A M H Á Z TA RTÁ S I EGY E N L EG A L A K U L Á S A ( A G D P % -Á BA N )
-10 0 -9 9 -7 7 -6 6
-5,5 ,
-8 8
17 -1, *201 *2 07
9 -1,9 2015 20
- ,8 -1
-2,3 2 14 20
-2 2
*201 *2 06
26 -2, 2013 20
-3 3
-2,3
-4 4
2012 20
-5 5
-1 20 0111
0 17 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/krm/krm1512.html 18 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/krm/krm1512.html 19 http://www.kormany.hu/download/1/67/a0000/%C3%9Ajmonitoring__ febrvege%202016ar.pdf 20 http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/hirek/ kisebb-hiany-alacsonyabb-allamadossag-2015-ben 21 http://www.mnb.hu/letoltes/boritoval-hun-ir.pdf
*előrejelzés, Forrás: KSH
14
4
INFLÁCIÓ
2016 márciusában a fogyasztói árak átlagosan 0,2%-kal voltak alacsonyabbak az egy évvel korábbinál. Az élelmiszerek ára átlagosan 0,7%-kal emelkedett, az idényáras élelmiszerek ára 18,4%-kal, a cukoré 18,9%-kal, míg az étolajé 9,1%-kal nőtt, ezzel szemben a sertéshús ára 19,3%kal, a tej ára pedig 10,5%-kal mérséklődött. 2015 márciusához viszonyítva a szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 2,4%-kal, míg a tartós fogyasztási cikkeké 1,7%-kal volt magasabb. A háztartási energia ára átlagosan változatlan maradt, míg az egyéb cikkek között található járműüzemanyagok ára 14,8%-kal csökkent.22 Az Eurostat által számolt harmonizált fogyasztói árindex 2016 februárjában, mind az Európai Unióban, mind az eurózónában -0,2% volt. A legmagasabb inflációt Belgiumban regisztrálták, ahol a pénzromlás üteme 1,1% volt, míg a legalacsonyabb inflációs rátával Ciprus rendelkezett, ahol 2,2%-kal csökkentek az árak. Regionális összehasonlításban, Magyarországon és Csehországban minimálisan pozitív tartományban található a harmonizált árindex, 0,3 és 0,5%-os értékkel, viszont a régió többi országában defláció van; legnagyobb mértékben 2,1%kal Romániában mérséklődtek az árak tavaly februárhoz képest.23
A H A R M O N I Z Á LT FO GYA S Z TÓ I Á R I N D E X A KÖZ É P - K E L E T- E U RÓ PA I O R S ZÁG O K BA N , 2016 F E B RUÁ R JÁ BA N Ország
HICP
Magyarország
0,3
Bulgária
-1,0
Csehország
0,5
Lengyelország
-0,2
Románia
-2,1
Szlovákia
-0,3
Szlovénia
-0,9
Európai Unió
-0,2
Az MNB legfrissebb 2016. márciusi jelentése alapján, 2015-ben -0,1% volt a pénzromlás éves átlagos üteme, 1,2%-os maginfláció mellett. A jegybank az idei évre 0,3%-os, míg jövőre 2,4%-os éves átlagos inflációs rátát vár. Az inflációs ráta idén és jövőre is elmarad az MNB 3%-os középtávú céljától, amit várhatóan 2018 első felében fog elérni. A magyarországi alacsony inflációs környezet alapvetően az importált infláció árleszorító hatása (tartósan alacsony költségek a nyersanyagár-csökkenés nyomán) és a gazdaság nominális alkalmazkodásának a következménye. A maginfláció fokozatos emelkedése várható, amit a javuló jövedelmi kilátások és az élénkülő fogyasztás támogat, viszont az alacsony importált infláció ellensúlyozza azt.24
Forrás: Eurostat
22 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/far/far1603.html 23 http://ec.europa.eu/eurostat/documents/2995521/7211907/2-17032016-BPEN.pdf/01e8b2d8-96d6-4bef-97c5-9e48771c1eae 24 https://www.mnb.hu/letoltes/boritoval-hun-ir.pdf
15
5
KÜLFÖLDI KÖZVETLEN BERUHÁZÁSOK (FDI) Az UNCTAD előzetes adatai szerint, 2015-ben mintegy 36%-kal emelkedett világszinten az FDI-áramlás, így mintegy 1.700 milliárd dollárt ért el. A növekedés a fejlett országokba érkező befektetések bővülésének köszönhető, az Európai Unióba irányuló FDI 68%-kal nőtt, míg az Észak-Amerikába áramló külföldi közvetlen beruházások 194%-kal emelkedtek. Ezzel szemben, a fejlődő országokba áramló FDI csupán 5%-kal bővült 2015-ben. Az alacsony súlyt képviselő átalakuló gazdaságokba irányuló FDI-áramlás 54%-kal esett vissza, ami a nyersanyagárak csökkenésével és a regionális konfliktusokkal magyarázható. Világszinten kiemelkedő mértékben, 61%-kal nőtt a határokon átívelő fúziók és felvásárlások értéke, ezzel szemben a zöldmezős beruházások értéke csupán 0,9%-kal emelkedett.25 A zöldmezős beruházások értékének stagnálása arra utal, hogy a 2015-ös kiemelkedő mértékű FDI bővülés nem fenntartható. Az UNCTAD várakozásai szerint, a 2015-ös évet jellemző fúziók és felvásárlások elmaradása miatt, idén csökkeni fog a globális FDI áramlás. A visszaesés a világgazdaság törékenységét, a globális pénzügyi piacok volatilitását, a gyenge aggregált keresletet és néhány feltörekvő gazdaság gazdasági növekedésének érdemi lassulását tükrözi. A tavalyi évben megtisztított adatok szerint, 1.010,9 millió eurónyi külföldi közvetlen beruházás (FDI) érkezett Magyarországra. 2015 során, az egyedi tranzakciók érdemben csökkentették a Magyarországra beáramló külföldi közvetlen tőkeberuházások értékét. Ezek közül kiemelhető, hogy a Budapest Bank állami felvásárlásának hatására jelentősen, mintegy 600 millió euróval csökkent a külföldiek befektetése.26 A teljes befektetett magyarországi FDI-állomány 2015 végén 84.338,0 millió eurót tett ki, ami az éves GDP 77,6%-a.
A M AGYA RO R S ZÁG R A É R K E ZŐ K Ü L FÖ L D I KÖZ V E T L E N TŐ K E B E RU H Á ZÁ S O K ( F D I ) É RT É K E ( M I L L I Ó E U RÓ) MUTATÓ yó fizetési mérlegben 1. A foly szerepllő érték
2. Átfollyó tőke és portfólióátrende ezés
3. Megttisztított adatok (1-2)
2008
2009
2010
2011
2012
20 013
2014
2015
4 192,0
1 477,1
1 668,2
4 137,0
11 184,3
2 530,9
5 619,7
1 162,9
1 105,1
188,0
436,5
2 579,5
7 242,3
603,8
829,4
152,0
3 086,8
1 289,1
1 231,6
1 557,5
3 942,1
1 927,1
4 790,3
1 010,9
Forrás: MNB 25 http://unctad.org/en/PublicationsLibrary/webdiaeia2016d1_en.pdf 26 http://www.mnb.hu/letoltes/fizetesi-merleg-jelentes-2016-marcius.pdf
16
6
F E L D O L G O Z Ó I PA R
A feldolgozóipar bruttó hozzáadott értéke 2014-ben, a teljes nemzetgazdasági hozzáadott érték 23,5%-át érte el, amely 0,9 százalékpontos emelkedést jelent a 2013-as 22,6%-os értékhez képest. A feldolgozóipari ágazatok közül kiemelkedő a járműgyártás, amelynek bruttó hozzáadott értéke, a teljes nemzetgazdasági hozzáadott érték 4,6%-át érte el 2014-ben. A járműgyártást a gép, gépi berendezés gyártása, valamint az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása követte rendre 3,0 és 2,4%-os részaránnyal. 2015-ben a teljes feldolgozóipar termelési értéke 26.000,3 milliárd forintot tett ki, amely 7,2%-os bővülést jelent 2014-hez képest. A feldolgozóiparon belül legnagyobb részaránnyal a járműgyártás rendelkezik 30,1%-os (7.833,3 milliárd forintos) termelési értékkel. Ezt követi a számítógép, elektronikai és optikai termékek gyártása 11,3%os (2.945,9 milliárd forintos) és az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 10,9%-os (2.833,4 milliárd forintos) részaránnyal. 2016 első hónapjában a feldolgozóipar termelési értéke 1.954,8 milliárd forintot ért el, amely 1,2%-os mérséklődést jelent az előző év azonos időszakához képest. A F E L D O LG OZÓ I PA R T E R M E L É S I É RT É K É N E K M EG O S Z L Á S A ÁG A ZATCS O P O RTO K A L A PJÁ N ( 2 015) Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása (CB)
1,6 %
Egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása (CM)
3,0 %
Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység (CC)
3,2 %
Gyógyszergyártás (CF)
3,2 %
Villamos berendezés gyártása (CJ)
4,2 %
Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás (CD)
4,4 %
Vegyi anyag, termék gyártása (CE)
5,9 %
Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása (CH)
7,1 %
Gép, gépi berendezés gyártása (CK)
7,4 %
Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása (CG)
7,8 %
Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása (CA)
10,9 %
Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (CI)
11,3%
Járműgyártás (CL)
30,1 %
Forrás: KSH
17
Az ipari tevékenységből származó összes nettó árbevétel 25.973,6 milliárd forint volt tavaly, amely 7,3%-os bővülést jelent az előző évhez képest. A belföldi árbevétel 1,6%-kal emelkedett, míg az exportból származó árbevétel 9,31%-kal nőtt. A magyar feldolgozóipar jelentős mértékben exportorientált, 2015-ben a feldolgozóipari szakágazatok export árbevétele elérte az összes árbevétel 74,9%-át, míg csupán 25,1% generálódott belföldi értékesítésből. Az ágazatcsoportok exportorientációja között komoly eltérések vannak; a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása és járműgyártás esetén, az exportárbevétel részaránya meghaladja a 90%-ot (95,9% és 92,1%), addig a kokszgyártás, kőolajfeldolgozás, valamint az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 50% alatti (27,5% és 40,5%) exportárbevétel részaránnyal rendelkezik. 2016 első hónapjában, a feldolgozóipari tevékenységből származó összes nettó árbevétel 1.924,1 milliárd forintot ért el, amely minimális, 0,25%-os csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest. 2016 januárjában az exportból származó árbevétel szerepe tovább nőtt, részaránya 77,4% volt.
2014
2015
18
2016
7
KÜLKERESKEDELEM
A teljes magyar áruexport 2015-ben 90,54 milliárd eurót ért el, amely 7,1%-os növekedést jelent a 2014. évi 84,51 milliárd euróhoz képest. A magyar áruimport a 2014-es 78,23 milliárd euróról 82,42 milliárd euróra emelkedett, amely 5,4%-os bővülést mutat. Mind az export, mind az import esetében megállapítható, hogy annak dinamikája erősödött, 2015-ben mindkettő gyorsabban bővült a 2014-eshez képest. Tavaly Magyarország külkereskedelmi áruforgalma 6,3%-kal bővült és 172,96 milliárd eurót tett ki. Magyarország külkereskedelmi többlete 8,12 milliárd eurót ért el a tavalyi évben, amely 29,4%-os emelkedést jelent, a 2014. évi 6,27 milliárd eurós magyar aktívumhoz képest. M AGYA RO R S Z ÁG K Ü L K E R E S K E D E L M E 2 01 3-2 015 KÖZÖT T ( M I L L I Á R D E U RÓ) IDŐSZAK
IMPORT
EXPORT
ÁRUFORGALO OM
KÜLKERESKEDELMI
(EXPORT +
EGYENLEG
IMPORT) 2013
74,74
81,29
156,03 3
6,56
2014
78,23
84,51
162,74 4
6,27
Változáss 2014/2013 (%)
4,7 %
4,0 %
4,3 %
-4,3 %
2014
78,23
84,51
162,74 4
6,27
2015
82,42
90,54
172,96 6
8,12
Változáss 2015/2014 (%)
5,4 %
7,1 %
6,3 %
29,4 %
Forrás: KSH
Magyarország külkereskedelmének több mint háromnegyedét, az Európai Unió országaival bonyolítja le. Az export esetében az áruk 79,1%-a megy uniós országokba, míg az import esetében 76,5% ez az arány. Legfontosabb kereskedelmi partnerünk, Németország dominanciája továbbra is megmaradt. 2015-ben a Németországba irányuló áruk a teljes magyar export 27,3%-át (24,7 milliárd eurót) adták, míg az onnan érkező áruk a teljes magyar import 26,0%át (21,4 milliárd eurót) tették ki. Az export tekintetében Németországot Románia és Szlovákia követi 5,2%-os és 5,0%-os részaránnyal, volumenük pedig rendre 4,7 és 4,5 milliárd euró volt. Magyarország legfontosabb unión kívüli exportpartnere az Egyesült Államok volt 2015-ben, 3,6%-os részaránnyal és 3,2 milliárd eurós volumennel. Az import tekintetében Németországot Ausztria és Kína követi. Az Ausztriából érkező áruk a teljes magyar import 6,6%-át adták 5,4 milliárd eurós volumennel, míg Kínából 5,7%-os import részarány mellett 4,7 milliárd eurónyi áru érkezett.
19
M AGYA RO R S Z ÁG 10 L EG FO N TO SA B B I M P O RT- É S E X P O RT PA RT N E R E 201 5- B E N ( M I L L I Ó E U RÓ)
IMPORT ORSZÁG
ÉRTÉK
EXPO ORT RÉSZ-
ORSZÁG
ARÁNY
ÉRTÉK
RÉSZARÁNY
Németország
21 392,7
26,0%
Németország
24 692,0
27,3%
Ausztria
5 406,4
6,6%
Románia
4 742,4
5,2%
Kína
4 735,1
5,7%
Szlovákia
4 504,9
5,0%
Lengyelország
4 543,8
5,5%
Ausztria
4 339,7
4,8%
Szlovákia
4 407,6
5,3%
Olaszország
4 214,6
4,7%
4 137,1
5,0%
Franciaország
4 188,4
4,6%
Csehország
3 961,4
4,8%
Csehország
3 525,7
3,9%
Olaszország
3 753,8
4,6%
Egyesült Királyság
3 510,9
3,9%
Hollandia
3 720,9
4,5%
Lengyelország
3 382,7
3,7%
Egyesült Államok
3 247,2
3,6%
Teljes Export
90 539,1
100,0%
Franciaország
Oroszország
3 283,5
4,0%
Teljes Import
82 421,0
100,0%
Forrás: KSH
Magyarország külkereskedelmét termékszinten27 vizsgálva kiemelendő, hogy a járműgyártáshoz kapcsolódó termékek kulcsfontosságú szerepet játszanak mind az exportban, mind az importban. A 2015-ös exportstatisztika alapján, az öt legfontosabb exporttermék közül négy a gépjárműgyártáshoz kapcsolódott. A legfontosabb magyar exporttermék tavaly a személygépkocsi és más gépjármű volt, amelynek kivitele 10,2 milliárd eurót ért el és a teljes magyar áruexport 11,2%-át tette ki. A második helyen a gépjárművek alkatrészei és tartozékai található, míg a harmadik legfontosabb exporttermék a gyógyszerek voltak. Előbbi nagyságrendje 4,8 milliárd euró volt 5,3%-os részaránnyal, míg utóbbié 3,1 milliárd euró 3,4%os arány mellett. Hazánk legfontosabb importterméke 2015-ben a gépjárművek alkatrészei és tartozékai voltak, a teljes behozatal 5,9%-át adta 4,8 milliárd eurós volumennel. Ezt követte a vezetékes és digitális távbeszélő készülékek 2,7 milliárd eurós importvolumennel (3,3%-os részaránnyal), míg a harmadik helyen a behozatal tekintetében is a gyógyszerek szerepeltek 2,4 milliárd euró értékben (2,9%-os részesedéssel).
27 A KSH Magyar Kombinált Nomenklatúra szerinti négy számjegyű bontása alapján.
20
A L EG FO N TO S A B B E X P O RT-, É S I M P O RT T E R M É K E K 2 01 5 - B E N ( M I L L I Ó E U RÓ) RÉSZLEGFONTOSABB EXPORTTERMÉKEK
ÉRTÉK
ARÁNY
10 179,0
11,2%
4 807,9
5,3%
3 059,8
3,4%
2 941,1
3,2%
2 775,2
3,1%
90 539,1
100,0%
LEGFONTOSABB IMPORTTERMÉKEK
ÉRTÉK
ARÁNY
8708 Alkatrész és tartozék gépjárműhöz
4 844,7
5,9%
2 685,7
3,3%
2 392,0
2,9%
2 073,4
2,5%
2 065,6
2,5%
82 421,0
100,0%
8703 Személygépkocsi és más gépjármű, amelyet elsősorban személyszállításra terveztek 8708 Alkatrész és tartozék gépjárműhöz 3004 Gyógyszerek, kimért adagokban vagy formában vagy a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben 8407 Szikragyújtású, belsőégésű dugattyús vagy forgódugattyús motor 8408 Kompressziós gyújtású, belső égésű, dugattyús motor (dízel- vagy féldízel) MINDÖSSZESEN TERMÉK
RÉSZ-
8517 Vezetékes /vivőfrekvenciás és digitális/ távbeszélő és távíró készülék; videótelefon; mindezek alkatrésze 3004 Gyógyszerek, kimért adagokban vagy formában vagy a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben 8703 Személygépkocsi és más gépjármű, amelyet elsősorban személyszállításra terveztek 8409 Kizárólag vagy elsősorban belsőégésű motorok alkatrészei
MINDÖSSZESEN TERMÉK
Forrás: KSH
21
8
F O G L A L K O Z TAT O T T S Á G
A KSH tájékoztatása szerint, 2015-ben a külső és a belső gazdasági környezetet jellemző kedvező folyamatoknak köszönhetően, tovább javultak a hazai munkaerőpiac főbb mutatói; 2014-hez képest 110 ezer fővel többen minősültek foglalkoztatottnak, aminek következtében, éves átlagban a foglalkoztatottak száma elérte a 4 millió 210,5 ezer főt. A 15–64 éves népességre számított foglalkoztatási ráta 63,9%-ot ért el, 9,0 százalékponttal meghaladva a válság mélypontját jellemző 2010-es szintet. Az országos átlagot 4,0 százalékponttal meghaladó 67,9%-os foglalkoztatási rátájával, az első helyen KözépDunántúl állt a régiók rangsorában, amelynél csupán három-négy tized százalékponttal volt alacsonyabb a Közép-Magyarországra, illetve Nyugat-Dunántúlra jellemző érték. A régiók között a legalacsonyabb foglalkoztatási rátát Észak-Magyarországon (59,0%), illetve az Észak-Alföldön (58,9%) jegyezték fel. A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál 2015ben (a 11,9 ezer közfoglalkoztatottal együtt) 1 millió 920 ezren dolgoztak, 2,8%-kal (53 ezer fővel) többen, mint 2014-ben. A legnagyobb létszámú nemzetgazdasági ág, a 646,6 ezer főt alkalmazó feldolgozóipar létszámnövekedése meghaladta a vállalkozási szféra átlagát, ezen belül kiemelkedő ütemben, 7,4%-kal nőtt a járműgyártás, illetve 6,2%-kal a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termékek gyártása ágazatcsoport alkalmazásban állóinak létszáma.28 2015. december–2016. február között, a 15-74 éves korú népességben a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 241,4 ezer fő volt, ami 2,8%-kal (117 ezer fővel) magasabb az egy évvel korábbinál. A foglalkoztatottak létszámának alakulásában, 3 908,1 ezer fővel vettek részt a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók, 218,5 ezer fővel a közfoglalkoztatottak valamint 114,8 ezer fővel a külföldi telephelyen dolgozók. A növekedéshez a hazai elsődleges munkaerőpiac 62,4 ezer fővel járult hozzá, a közfoglalkoztatottak köre 44,7 ezer fővel nőtt, míg külföldi telephelyen 10,0 ezer fővel dolgoztak többen. A 15–64 éves – 6 millió 500 ezer fős népességet jelentő – korcsoportból, 4 millió 204 ezren tartoztak a foglalkoztatottak közé, foglalkoztatási arányuk 2,2 százalékponttal, 64,7%-ra emelkedett. A 15–24 éves foglalkoztatottak létszáma 285,0 ezer főt ért el, foglalkoztatási arányuk 1,6 százalékponttal, 26,3%-ra nőtt.29
28 http://www.ksh.hu/apps/shop.kiadvany?p_kiadvany_id=119947&p_temakor_kod=KSH&p_session_id=591432559399713&p_lang=HU 29 http://www.ksh.hu/gyorstajekoztatok/#/hu/document/fog1602
22
9
MUNKANÉLKÜLISÉG
A KSH tájékoztatása szerint, 2015-ben a foglalkoztatottak létszámának növekedését, a munkanélküliek létszámcsökkenése kísérte. A 2015. évi 307,8 ezres munkanélküli létszám 35,5 ezer fővel alacsonyabb volt, az egy évvel korábbinál, így a 6,8%-os (férfiak: 6,6%, nők: 7,0%) munkanélküliségi rátával együtt, a munkanélküliségi mutatók is kedvezőbbek, mint a válságot közvetlenül megelőző időszakban. Az ifjúsági (15-24 éves) munkanélküliségi ráta, a 2012. évi 28,2%-os mélypont után, 2015-ben 17,3%-ra mérséklődött. A 15-74 éves népességen belüli potenciális munkaerő-tartalékként definiált csoportba, 2015-ben 535,4 ezer fő tartozott.30 2015 negyedik negyedévében, a 8 éven belüli munkatapasztalattal rendelkező munkanélküliek száma, az előző munkahely nemzetgazdasági ága illetve ágazata szerint, a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat szektorban 31,0%-kal (3,8 ezer fővel), az ipari szektorban 22,3%kal (16,8 ezer fővel), ezen belül a járműgyártásban 57,0%-kal (4,3 ezer fővel), a szolgáltatások szektorban 6,0%-kal (9,2 ezer fővel) csökkent, ugyanakkor az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása, valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatokban valamelyest nőtt.31 2015. december–2016. február időszakban, a munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest 70 ezer fővel, 275 ezerre, a munkanélküliségi ráta pedig 1,6 százalékponttal, 6,1%-ra mérséklődött.32 A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint, 2015 december végére, a nyilvántartott álláskeresők létszáma 13,7%-kal (53 562 fővel), 337 478 főre csökkent, az előző év december végihez képest.33 Az előző hónaphoz képest, 13 061 fővel (3,7%-kal) nőtt a nyilvántartott álláskeresők létszáma. Az Eurostat szezonálisan kiigazított adatai szerint, 2016. februárban az eurózónában (19 tagállam) átlagosan 10,3%, az egész EU-ban (28 tagállam) átlagosan 8,9%, Magyarországon pedig mindössze 5,9%** volt a munkanélküliségi ráta. Ezzel olyan régi uniós országokat előzünk meg, mint Svédország (7,1%), Belgium (8,6%), Finnország (9,2%), Franciaország (10,2%) és Írország (8,8%). A 25 évnél fiatalabb magyar népesség 14,4%-os** munkanélküliségi rátája is kedvezőbb, a 19,4%-os európai átlagnál; míg az eurózónában (19 tagállam) 21,6%-os, Spanyolországban 45,3%-os, Görögországban 48,9%-os*, Olaszországban 39,1%-os ifjúsági munkanélküliséget vett számba az Eurostat.34 *2015. december, **2016. január
30 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mpf/mpf1512.pdf 31 http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qlf048a.html A munkanélküliek száma előző munkahelyük nemzetgazdasági ága, ágazata szerint számba véve 32 http://www.ksh.hu/gyorstajekoztatok/#/hu/document/mun1602 33 http://nfsz.munka.hu/engine.aspx?page=full_afsz_havi_reszletes_adatok_2015 34 http://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Unemployment_statistics
23
M U N K A N É L K Ü L I S ÉG I R ÁTA ( % ) , 2 01 6. F E B RUÁ R
0 Izland Japán Németország Csehország Norvégia** USA Egyesült Királyság* Málta Dánia Magyarország** Ausztria Észtország** Luxemburg Hollandia Románia Lengyelország Svédország Bulgária Szlovénia Belgium Írország Litvánia EU (28) Finnország Lettország Franciaország Eurózóna (19 ) Szlovákia Törökország* Olaszország Portugália Ciprus Horvátország Spanyolország Görögország*
5
3,11 3,3 3 4,3 3 4,5 5 4,8 8 4,9 9 5 5,11 5,8 8 5,9 9 6,0 0 6,3 3 6,3 3 6,5 5 6,5 5 6,8 8 7,11 7,4 4 8,2 2 8,6 6 8,8 8 8,8 8 8,9 9 9,2 2 10,11 10 0,2 2 10 0,3 3 10 0,3 3 10 0,3 3 11,7 7 12,3 3 12 2,6 6 15,11 20 0,4 4 24
*2015. december, **2016. január
24
10
15
20
25 5
10
KERESETEK
A KSH tájékoztatása szerint, 2015-ben a közfoglalkoztatottakkal együtt, a 2 millió 894 ezer főt foglalkoztató (a legalább 5 fős vállalkozásokat, a költségvetési intézményeket és a kiemelt nonprofit szervezeteket magába foglaló) megfigyelési körben, a keresetek 4,2%-kal haladták meg az egy évvel korábbit, ami 247,8 ezer forintos bruttó kereseti átlagot jelentett.35 Ezen belül, a versenyszférában 262,5 ezer forint volt az alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete, amely 3,9%-os bővülés a 2014. évihez képest. A legmagasabb bruttó keresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység és az információ, kommunikáció, míg a legalacsonyabbak a humán-egészségügyi, szociális ellátás és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás szektorban alakultak ki.36 2016. januárban a bruttó átlagkeresetek 5,8%-kal emelkedtek, az előző év azonos időszakához képest. A bővülést a minimálbér és a garantált bérminimum 5,7%-os emelése, valamint továbbra is a fegyveres testületek illetményemelése és a szociális területen dolgozók részére kifizetett kiegészítő pótlék érdemben befolyásolta. A nettó keresetek emelkedése – a személyi jövedelemadó 1 százalékpontos csökkenése miatt –, a bruttó bér átlagát meghaladó mértékű, 7,4% volt. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete, 249 400 forint volt. A bruttó átlagkeresetek az információ és kommunikáció gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (503 000 forint) és a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén a legalacsonyabbak (150 600 forint). Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset, 165 800 forintot ért el. A közfoglalkoztatottak átlagkereseti adatai nélkül a nemzetgazdaságban 6,3, ezen belül a vállalkozásoknál 5,2, a költségvetés területén 9,8, a nonprofit szervezeteknél pedig 2,5%-kal nőttek a keresetek. 2016 első hónapjában, a teljes munkaidőben foglalkoztatott közfoglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete, 79 300 forintot ért el. A nemzetgazdasági szintű, átlagos havi bruttó munkajövedelem 259 500 forintot ért el, amelyen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 3,9%-ot tett ki.37
35 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mpf/mpf1512.pdf 36 http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qli012b.html 37 http://www.ksh.hu/gyorstajekoztatok/#/hu/document/ker1601
25
11
MUNKAERŐT TERHELŐ K Ö LT S É G E K , M I N I M Á L B É R
A munkaerőt terhelő költségek 2016-ban nem változtak, így a munkaadót terhelő szociális hozzájárulási adó mértéke 27%, továbbá a munkáltató 1,5% szakképzési hozzájárulást is fizet. A munkavállaló által fizetendő nyugdíjjárulék 10%, a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4%, a pénzbeni egészségbiztosítási járulék 3%, a munkaerőpiaci járulék pedig 1,5%. 2016. január 1-től 5,7%-kal emelkedett, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér – minimálbér – kötelező legkisebb összege; 111 000 forintra (105 000 forintról). A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma is 5,7%-kal emelkedett, a teljes munkaidő teljesítése esetén – 129 000 forintra (122 000 forintról).
2014
2015
26
2016
12
O K TATÁ S , K É P Z E T T S É G
A 2015/2016-os tanévben a magyar hallgatók teljes létszáma a felsőoktatásban 295 316 fő38 (felsőoktatási szakképzés 11 977, főiskolai szintű oktatás 2 186, egyetemi szintű oktatás 399, felsőfokú alapképzés 181 283, felsőfokú mesterképzés 37 182, osztatlan képzés 38 479, szakirányú továbbképzés 16 487, doktori PhD-, DLA- képzés 7 323).39 A költségtérítéses és önköltséges képzésen tanuló külföldi hallgatók száma 24 885 fő. A 2013-ban elindult Stipendium Hungaricum Program keretén belül államközi oktatási megállapodások alapján, a partnerországokból diplomaszerzési céllal évente további mintegy 2000 külföldi hallgató tanul magyar felsőoktatási intézményekben; részükre az önköltségük összegét a magyar állam biztosítja. Velük együtt a külföldi hallgatók száma összesen 26 155 fő (az összes hallgató 8,42 százaléka). A 2012-ben EU-s társfinanszírozással megkezdett Campus Hungary Program a hallgatói mobilitás ösztönzésén túl, jelentős eredményeket ért el a magyar felsőoktatás jelenlétének növelésében, a nemzetközi felsőoktatási térben. A program a magyar felsőoktatás nemzeti szintű képviseletével, nemzetközi konferenciákon, oktatási vásárokon történő megjelenésekkel, a magyar felsőoktatást bemutató idegen nyelvű kiadványokkal, hazai szakmai rendezvények szervezésével, mobilitási adattár működtetésével, a felsőoktatási intézmények munkatársainak szóló képzésekkel járult hozzá, a Magyarországra érkező külföldi hallgatók számának emeléséhez. A 2015-től 2021-ig tartó felsőoktatási mobilitási és nemzetköziesítési program - Campus Mundi Program (EFOP - 3.4.2.)40 - keretein belül, a tervek szerint folytatódik a magyar felsőoktatás nemzetközi hírnevének erősítése és a külföldi hallgatók létszámának emelése. A Campus Mundi program célja, a felsőoktatás minőségének javítása - különös tekintettel a foglalkoztathatóságra -, valamint a magyarországi felsőoktatási intézmények nemzetközi szerepének, elismertségének növelése. A projekt a nemzetközi hallgatói mobilitás elősegítését, illetve a hazai felsőoktatási intézmények nemzetköziesítésének támogatását szolgálja. A rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 9,2 milliárd forint. Az ösztöndíjak formájában támogatott kifelé irányuló felsőoktatási hallgatói mobilitás mellett, a magyar felsőoktatás nemzetköziesítését, ezáltal a külföldi hallgatót vonzó képességének növelését elősegítő tevékenységek jelennek meg.41
38 a legfrissebb 2015. október 15-i felsőoktatási statisztika alapján 39 http://www.ksh.hu/apps/shop.kiadvany?p_kiadvany_id=98355&p_temakor_kod=KSH&p_session_id=621978005976122&p_lang=HU 40 https://www.palyazat.gov.hu/doc/4519 41 Forrás: EMMI Parlamenti Államtitkárság Hírek http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/parlamenti-allamtitkarsag/hirek/9-2-milliard-a-felsooktatasi-campus-mundi-programra http://www.parlament.hu/irom40/08747/08747-0001.pdf) http://www.tka.hu/palyazatok/4811/campus-mundi
27
2014
2015
28
2016
Impresszum Kiadja és terjeszti: Nemzeti Befektetési Ügynökség 1055 Budapest, Honvéd utca 20. +36 1 872 6520
[email protected] www.hipa.hu Felelős kiadó: Ésik Róbert elnök Vezető szerkesztő: Király Béla osztályvezető Kommunikációs Osztály Vezető elemző: Dani Ákos osztályvezető Elemzési Osztály Kézirat lezárásának dátuma: Budapest, 2016. április 04. A kiadványban található táblázatok, grafikonok, illetve adatok és szövegek nem minősülnek ajánlattételnek. Azok forrását tekintve részben vagy egészben olyan adatgyűjtésből származnak, amelyek nem tartoznak a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény hatálya alá, ezért ezen adatok nem minősülnek hivatalos statisztikai adatnak. A Nemzeti Befektetési Ügynökség a tőle elvárható gondossággal állította össze a kiadvány tartalmát, adatait és szövegét, ugyanakkor a Nemzeti Befektetési Ügynökség semmiféle felelősséget nem vállal az esetleges szöveg-, tartalom-, adat-, vagy értelmezésbeli hibákért és/vagy az ezekből esetlegesen adódó közvetlen, közvetett, anyagi vagy egyéb károkért. A Nemzeti Befektetési Ügynökség nem vállal felelősséget bármilyen harmadik személy által a kiadvány tartalmára való hivatkozás által okozott kárért vagy hátrányért. A kiadvány bárminemű további felhasználása, illetve kiadása kizárólag a Nemzeti Befektetési Ügynökség előzetes írásbeli engedélyével lehetséges a Nemzeti Befektetési Ügynökség nevének, illetve a forrás(ok)nak a megfelelő feltüntetésével. © Nemzeti Befektetési Ügynökség, 2016
29
Nemzeti Befektetési Ügynökség 1055 Budapest, Honvéd utca 20. +36 1 872 6520
[email protected] www.hipa.hu
30
