Inczédy György SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI Középiskola, Szakiskola és Kollégium. Tartalomjegyzék

Inczédy György Középiskola, Szakiskola és Kollégium

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Tartalomjegyzék I. 1. 1.1. 2 3. II. 1. 2. 2.1 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 3. 3.1. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 4.3.1. 4.3.2. 4.4. 4.5. 5. 5.1. 5.2. 5.3. 5.4. 6. 7. 7.1. 7.2. 7.3. 7.4. 8. 9. 9.1. 9.2. 9.3. 9.3.1 9.3.2 9.3.3 9.3.4

A szervezeti és működési szabályzat általános rendelkezései, a szervezeti és működési szabályzat hatálya A szabályzat célja, feladata ................................................................................................... 2 AZ SZMSZ hatálya................................................................................................................ 2 Az intézmény alapdokumentumai......................................................................................... 2 Az iskola alapadatai .............................................................................................................. 4 Az iskola szervezete, vezetési szerkezete, közösségei, feladatmegosztása és kapcsolattartása Az iskola szervezete ............................................................................................................. 10 Az intézmény vezetősége ..................................................................................................... 11 Az igazgató vezetői tevékenysége ....................................................................................... 11 Az iskolavezetés feladatmegosztása .................................................................................... 12 Az iskolavezetés tagjainak feladat- és hatásköre ................................................................. 14 Az iskola kibővített vezetősége ............................................................................................ 19 Az iskola dolgozói ............................................................................................................... 19 A helyettesítés rendje ........................................................................................................... 19 A pedagógusok távolmaradásának engedélyezése ............................................................... 19 Az iskola közösségei ............................................................................................................ 20 Az iskolaközösség ................................................................................................................ 20 Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége ..................................................... 20 A nevelőtestület.................................................................................................................... 20 A pedagógusok szakmai munkaközösségei ......................................................................... 24 Az alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok.................................................................. 25 A szülők közösségei ............................................................................................................. 25 A tanulók közösségei ........................................................................................................... 26 Az iskola közösségeinek kapcsolattartása............................................................................ 27 Az iskola vezetőség és a nevelőtestület kapcsolattartása ..................................................... 27 A pedagógusok és a tanulók kapcsolattartása ...................................................................... 28 A pedagógusok és a szülők kapcsolattartása ........................................................................ 29 A szakmai munkaközösségek kapcsolattartása .................................................................... 30 Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai ................................................. 30 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje ............................................................... 32 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének feladatai............................................................ 32 Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során ............... 32 Az ellenőrzés módszerei, területei és formái ....................................................................... 32 A pedagógusok oktató-nevelő munkájának értékelése ........................................................ 34 Etikai előírások .................................................................................................................... 35 A Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség ............................................................................ 35 Bevezetés ............................................................................................................................. 35 A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek............................................................................. 36 Vagyonnyilatkozat-tétel ....................................................................................................... 36 Tájékoztatás ......................................................................................................................... 36 Vagyonnyilatkozat elkészítése ............................................................................................. 37 Vagyonnyilatkozat benyújtása ............................................................................................. 37 A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegésének jogkövetkezményei .................... 38


9.3.5 9.3.6 9.3.6.1 9.3.6.2 III. 1. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 3. 3.1. 3.2. 4. 4.1 4.2 5. 6. 7. 8. 9. 10. 10.1. 10.2. 10.3. 10.4. 11. 11.1 11.2 12. 13. 14. 14.1. 14.2. 14.3. 14.4. 14.5. IV.


Vagyonnyilatkozat őrzése és kezelése ................................................................................. 38 A vagyongyarapodási vizsgálat ............................................................................................ 38 A meghallgatás szabályai ...................................................................................................... 39 Ismételt vagyonnyilatkozat-tétel ........................................................................................... 39 Működési Szabályzatok A tanév munkarendjének általános szabályai ...................................................................... 41 Az iskola működésének rendje ............................................................................................ 42 Nyitva tartás ......................................................................................................................... 42 Az oktatás rendje .................................................................................................................. 43 A gyakorlati oktatás rendje .................................................................................................. 44 Az iskolai vagyon kezelése .................................................................................................. 44 A különös közzétételi lista .................................................................................................... 44 A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása................................................... 46 Az iskola egészségügyi feladatai .......................................................................................... 47 Munkavédelem...................................................................................................................... 47 Tanórán kívüli foglalkozások ............................................................................................... 47 Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett – tanórán kívüli rendszeres térítésmentes foglalkozások működnek .............................................................. 47 Térítéses tanórán kívüli foglalkozások ................................................................................ 50 A mindennapi testedzés formái ............................................................................................. 50 Az iskola könyvtár működési rendje..................................................................................... 52 Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ................................................. 54 Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói balesetek megelőzésében, illetve baleset esetén............................................................................................................. 56 Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők .................................................................... 58 Az iskolai tankönyvellátás rendje ......................................................................................... 61 Bevezető gondolatok ............................................................................................................ 61 A tankönyvellátás megszervezése ......................................................................................... 61 Tankönyvrendelésben résztvevő munkatársak feladatai ....................................................... 62 A tankönyvterjesztésben résztvevő munkatárs feladata........................................................ 63 Az iskolarendszerű felnőttoktatás ......................................................................................... 64 Az oktatás szervezeti keretei ................................................................................................. 64 Az esti tagozat működése...................................................................................................... 64 Iskolarendszeren kívüli felnőttképzés ................................................................................... 65 Reklámtevékenység .............................................................................................................. 65 Az iskolai kollégium rendje .................................................................................................. 66 A nevelőtanárok alapfeladatain kívüli megbízás alapján ellátandó feladatai ....................... 66 A kollégium működésének szabályai.................................................................................... 67 A kötelező foglalkozások rendje ........................................................................................... 68 A kollégiumi közösségek helye, szerepe, feladata ................................................................ 68 Egészségügyi ellátás rendje .................................................................................................. 69 Záró Rendelkezések Mellékletek .......................................................................................................................... 70



2

I. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA 1.

A SZABÁLYZAT CÉLJA, FELADATA

A szervezeti és működési szabályzat az a helyi dokumentum, amely a magasabb jogszabályok előírásainak figyelembevételével meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, valamint a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó rendelkezéseket. Az intézmény szervezeti és működési szabályzata a magasabb szintű jogszabályok rendelkezésein túl elveiben és tartalmában illeszkedik az iskola más belső szabályzataihoz, alapdokumentumaihoz is. 1.1.

Az SZMSZ hatálya

A szervezeti és működési szabályzat és az egyéb belső szabályzatok (igazgatói utasítások) előírásainak betartása az intézmény valamennyi dolgozójára nézve kötelezőek. 2.

AZ INTÉZMÉNY ALAPDOKUMENTUMAI Az iskola tartami munkáját és működését meghatározó helyi dokumentumok  Az Alapító okirat  A Pedagógiai program (nevelési-, szakmai program, a helyi tanterv)  A Szervezeti és Működési Szabályzat  A Házirend  Intézményi minőségirányítási program Munkaügyi, munkajogi helyi (belső) szabályok  A Közalkalmazotti szabályzat  A Kollektív szerződés Az iskola egyes közösségeiből szerveződő testületek (szervezetek) működését meghatározó szabályok  A közalkalmazotti tanács szervezeti és működési szabályzata  A szülői szervezet (munkaközösség) szervezeti és működési szabályzata  A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata Az SZMSZ alapján az intézmény eredményes és hatékony működéséhez az iskolai élet egyes területeire vonatkozóan az iskola igazgatója által előírt további belső szabályzatok


                  


a dolgozók munkaköri leírásai a belső ellenőrzési ütemterv FEUVE Szabályzat eszközök és források értékelési szabályzata gazdasági szervezet ügyrendje gépkocsi üzemeltetési szabályzat informatikai szabályzat leltározási szabályzat önköltség számítási szabályzat pénzkezelési szabályzat selejtezési szabályzat informatikai szabályzat számlarend számviteli politika, számviteli alapelvek alkalmazása iratkezelési és irattározási szabályzat munkavédelmi (munkabiztonsági) szabályzat tűzvédelmi utasítás és tűzriadó-terv az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata  könyvtárhasználati szabályzat az adatkezelési szabályzat

3


3.


4

AZ ISKOLA ALAPADATAI

Az intézmény neve: Inczédy György Középiskola, Szakiskola és Kollégium Az intézmény alapításának időpontja: 1883. Az intézmény OM azonosítója: 033690 Az intézmény székhelye, címe: 4400 Nyíregyháza, Árok út 53. sz. Az intézmény körbélyegzői: - a Magyar Köztársaság címere az „Inczédy György KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM NYÍREGYHÁZA” felirattal. - a Magyar Köztársaság címere az „Inczédy György KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM NYÍREGYHÁZA 2” felirattal. Az intézmény vezetője: az igazgató, akit a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése nevez ki. Az intézmény jogállása: jogi személyiséggel rendelkező önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv Az intézmény gazdálkodásának formája:  Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv Alaptevékenységét költségvetése alapján látja el, amelynek összegét a felügyeleti szerve évente állapítja meg. Az intézmény feladatellátását szolgáló vagyon -1022/3- hrsz-on nyilvántartott Nyíregyháza, Árok út 53. sz. alatti ingatlan -3222/A/4 hrsz.: Hajdúszoboszló, Damjanich u. 47/a fsz. 4. alatti ingatlan. Az iskola a használatába adott ingó és ingatlan vagyonnal az államháztartási törvényben és végrehajtási rendeletében, valamint az önkormányzat rendeleteiben foglaltak szerint gazdálkodik alapfeladatainak érdekében. Az intézmény fenntartója: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Az

intézmény

alapító

okiratát

elfogadó

önkormányzati

határozat

száma:

86/2011. (V. 31.) Az alaptevékenység(ek)et meghatározó jogszabályok:  1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról  11/1994. (VI. 8.) M.k. rendelet a nevelési – oktatási intézmények működéséről



5

 1993. évi LXXVI. Törvény a szakképzésről  1992. évi XXXVIII. Törvény az Államháztartásról  292/2009. (XII. 19.) Kormány rendelet az államháztartás működési rendjéről  1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottal jogállásáról  138/1997. (II. 13.) Kormány rendelet a közalkalmazottal jogállásáról szóló törvény végrehajtásáról  1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról  20/1997. (II. 13.) kormány rendelet a közoktatási törvény végrehajtásáról



6

Az intézmény tevékenységének szakágazatszáma: 853200 Szakmai középfokú oktatás Az iskola alaptevékenysége szakfeladat rend szerint: Száma A szakfeladat megnevezése 853121-1 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13 évfolyam) Informatika, gépészet, kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport Nyelvi előkészítő évfolyam Egyetemi, főiskolai továbbtanulás szervezett elősegítése 853131-1 Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9-10 évfolyam) Gépészet, építészet, közlekedés szakmacsoport 853211-1 853221-1 853231-1 853122-1

853132-1

853212-1

853222-1

Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (912/13 évfolyam) 1993. évi LXXIX. törvény 121. § (1) bekezdés 29. pontjában foglaltak szerinti fogyatékosság típusai: a.) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd, b.) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd. Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9-10 évfolyam) 1993. évi LXXIX. törvény 121. § (1) bekezdés 29. pontjában foglaltak szerinti fogyatékosság típusai: a.) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd, b.) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon 1993. évi LXXIX. törvény 121. § (1) bekezdés 29. pontjában foglaltak szerinti fogyatékosság típusai: a.) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd, b.) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon 1993. évi LXXIX. törvény 121. § (1) bekezdés 29. pontjában foglaltak szerinti fogyatékosság típusai:


853232-1


a.) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd, b.) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd Sajátos nevelési igényű tanulók emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatása a szakképzési évfolyamon 1993. évi LXXIX. törvény 121. § (1) bekezdés 29. pontjában foglaltak szerinti fogyatékosság típusai: a.) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd, b.) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd

853114-1 853214-1 559011-1

Gimnáziumi felnőttoktatás (9-12/13 évfolyam) Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára

855921-1

562914-1

Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók kollégiumi, externátusi nevelése Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű tanulók kollégiumi, externátusi nevelése 1993. évi LXXIX. törvény 121. § (1) bekezdés 29. pontjában foglaltak szerinti fogyatékosság típusai: a.) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd, b.) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd Tanulók kollégiumi étkeztetése

562913-1 855917-1

Iskolai, intézményi étkeztetés Középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés

855918-1

931204-1 931205-1

Sajátos nevelési igényű középiskolai, szakiskolai tanulók tanulószobai nevelése 1993. évi LXXIX. törvény 121. § (1) bekezdés 29. pontjában foglaltak szerinti fogyatékosság típusai: a.) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd, b.) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd Iskolai, diáksport tevékenység támogatás Fogyatékossággal élők iskolai, diáksport-tevékenysége és támogatása

841901 562917

Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai Munkahelyi étkeztetés

682002 552001

Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Üdülői szálláshely-szolgáltatás

855922-1

7



853214 853224

Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás

853234 854211

Emelt szintű szakközépiskolai felnőtt szakképzés Felsőfokú szakképzés

856099

Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység Helyiségek, eszközök bérbeadása Tanműhelyi termék értékesítés Képzési profil szerinti szolgáltatás Tanfolyami szakmai oktatás szervezése, vizsgáztatás

8

Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az iskola önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Ellátja a Wesselényi Miklós Középiskola, Szakiskola és Kollégium, a Bánki Donát Műszaki Középiskola és Kollégium, Vásárhelyi Pál Építőipari és Környezetvédelmi- Vízügyi Szakközépiskola pénzügyi- gazdasági feladatait. Jelen SZMSZ rendelkezéseit az önállóan működő és gazdálkodó, valamint az önállóan működő költségvetési szervek közötti – felügyeleti szerv által jóváhagyott – Együttműködési megállapodásban rögzített munkamegosztási és felelősségvállalás keretei között kell alkalmazni. Az iskola alaptevékenységét az éves költségvetés keretében biztosított pénzeszközökből, munkaterve alapján látja el. Az intézmény számlaszáma:11744003-15402006-30560002 Az intézmény adóhatósági azonosító száma: 15402460-2-15 Az intézmény statisztikai számjele:15402460 8532 322 15 A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos előírások és feltételek: Az intézmény költségvetési terve megalapozásához szükséges belső számításokat az érvényben lévő számviteli és gazdálkodási szabályoknak megfelelően kell elkészíteni. A számításokat az intézmény sajátosságainak megfelelően –figyelembe véve az intézményi struktúrát (önállóan működő gazdálkodó intézmény), a feladat- ellátási módot – kell elkészíteni. A költségvetési terv összeállításakor egyrészről az ellátandó feladatokról (annak költségvetési kiadási oldalából) illetve az ismert költségvetési bevételekből, várható fenntartói támogatásokból, továbbá az ismert kiadási tételekből kell kiindulni. A normatív állami hozzájárulásokhoz az intézmény a feladatmutatók és mutatószámok alapján történő adatszolgáltatással jut hozzá, melyek valódiságáért és az adatok ellenőrzéséért az illetékes területi vezető, tervezési feladatok ellátásáért a gazdasági vezető tartozik felelősséggel.



9

Amennyiben az intézmény irányító szerve az intézmény költségvetésére vonatkozóan állapított meg külön irányelveket vagy szempontokat, akkor azok figyelembevételéről gondoskodni kell. A költségvetés végrehajtásának részletes, adott évre vonatkozó szabályait az intézményre vonatkozóan is a költségvetési rendelet tartalmazza. A rendeletben foglaltakat kell alkalmazni: - az egyes előirányzatok felhasználásakor, - az egyes előirányzatok módosításakor. A költségvetés végrehajtásakor az előirányzat – felhasználási ütemtervet kell alapul venni. Az előirányzat – felhasználási ütemterv adatait legalább negyedévenként teljes körben összehasonlítani illetve egyeztetni kell a tényadatokkal. A költségvetési beszámolásra vonatkozó szabályokat értelemszerűen kell alkalmazni: -a féléves beszámoló elkészítésénél, -az éves költségvetési beszámolásnál. Költségvetési beszámolók elkészítésével kapcsolatos további előírásokat az intézmény számviteli politikája tartalmazza. Az intézmény képviseletére jogosult az iskola igazgatója, valamint (esetenként) az általa megbízott, elsősorban igazgatóhelyettesi beosztásban dolgozó közalkalmazott. Az intézmény működési területe:

Nyíregyháza város és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye



10

II. AZ ISKOLA SZERVEZETE, VEZETÉSI SZERKEZETE, KÖZÖSSÉGEI, FELADATMEGOSZTÁSA ÉS KAPCSOLATTARTÁSA 1.

AZ ISKOLA SZERVEZETE

Nappali tagozat  szakközépiskolai képzés gépészet szakmacsoport informatika szakmacsoport kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport nyelvi előkészítő évfolyammal A tanulmányokat érettségi vizsga zárja.  szakiskola gépészet szakmacsoport építészet szakmacsoport közlekedés szakmacsoport előrehozott szakképzés A tanulmányokat OKJ vizsga zárja.  Érettségi vizsgára épülő OKJ képzés A tanulmányokat OKJ vizsga zárja. Felnőtt tagozat  Esti munkarend szerinti gimnáziumi képzés A tanulmányokat érettségi vizsga zárja. Kollégiumi nevelés:

4 évfolyam 4 évfolyam 1+4 évfolyam

2+2 és 2+3 évfolyam 2+2 és 2+3 évfolyam 2+2 évfolyam 3 évfolyam 2 évfolyam

4 évfolyam

szakközépiskolai, gimnáziumi és szakiskolai tanulók részére a város összes középfokú iskolájából.

Felvehető max. létszám nappali tagozaton

1475 fő

Felvehető max. létszám felnőttképzési tagozaton

175 fő

A kollégiumba felvehető max. létszám

270 fő

Az intézmény szervezeti felépítését és vezetési szerkezetét az SZMSZ 1. sz. melléklete tartalmazza.



2.

AZ INTÉZMÉNY VEZETŐSÉGE

2.1.

Az igazgató vezetői tevékenysége

11

Az iskola egyszemélyi felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása az intézmény alapító okiratában megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az igazgató jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Az igazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a Ktv. állapítja meg. A Ktv 54. § (1);(2);(3) bekezdése alapján felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az észszerű és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy közalkalmazotti szabályzat (kollektív szerződés) nem utal más hatáskörbe. Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó jogait az előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Megad minden rendelkezésre álló információt segítségül a költségvetési, fejlesztési, karbantartási tervek, a tantárgyfelosztás, továbbá a szakképzési program készítéséhez. Ellátja a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt – és át nem ruházott – feladatokat. Az igazgató feladatai: vezeti és irányítja az iskola pedagógiai munkáját, biztosítja az iskola munkatervének megvalósítását, a DÖK, a különböző munkaközösségek működésének tárgyi feltételeit. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási programjának működéséért, a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló-baleset megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A nevelési-oktatási intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelésioktatási intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell. Kizárólagos jogkörébe tartozik:  az intézmény képviselete,  a dolgozók feletti teljes munkáltatói jogkör gyakorlása,  az intézmény dolgozóinak o fegyelmi felelősségre vonása, o a közalkalmazotti jogviszonyuk létesítése és megszüntetése,  az intézmény egészére vonatkozó kötelezettségvállalás,  a külön megállapított ügyekben a kiadmányozás.


2.2.


12

Az iskolavezetés feladatmegosztása Az igazgató vezetői tevékenységét az alábbi magasabb vezetői és vezetői beosztású dolgozók – az iskola vezetősége - közreműködésével látja el Magasabb vezetői beosztás:  általános igazgatóhelyettes  szakmai igazgatóhelyettes  kollégium vezető  gazdasági vezető.

Vezetői beosztás:  gyakorlati oktatás vezető. A magasabb vezetők megbízása a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról szóló 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet előírásai szerinti eljárás keretében történik. A magasabb vezetői és vezetői beosztású dolgozók munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása mellett, egymással együttműködve és egymással mellérendeltségi viszonyban látják el. Az iskolavezetés tagjai az operatív vezetési ügyekben heti rendszerességgel megbeszélést tartanak. A megbeszélést az igazgató készíti elő és vezeti. Az iskolavezetés a különösen fontos kérdésekben –az igazgató felkérésére– állásfoglalást fogalmaz meg. A megbeszélésről írásban emlékeztető készül. Az igazgató hatásköréből átruházza az igazgatóhelyettesekre a nevelő- és oktató munka ellenőrzését, az egyeztetési kötelezettséget az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeikre vonatkozó kérdések tekintetében, a nemzeti és iskolai ünnepélyek megszervezését, az intézmény képviseletét, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések végrehajtásának ellenőrzését. Az iskolavezetés tagjai a tanítási illetve munkahét meghatározott napjain az ügyeleti beosztás szerint ügyeletet látnak el. Javaslatot tesznek a közvetlen irányításuk alá tartozó területen dolgozók anyagi elismerésére, kitüntetésére, illetve fegyelmi felelősségre vonására. Az iskolavezetőség tagjai ellenőrzési feladatot is ellátnak az ellenőrzési terv alapján. Ellátják a munka- és tűzvédelmi, illetve egyéb helyi szabályzatokból rájuk háruló feladatokat. Elkészítik az irányításuk alá tartozó dolgozók munkája értékelésének tervezetét. A tanév helyi rendjében meghatározottak szerint feladataik ellátásáról az igazgatónak beszámolási kötelezettséggel tartoznak.



13

A gyakorlati oktatásvezető az igazgató vezetői munkáját segíti a gyakorlati képzéssel kapcsolatos ügyekben. A gazdasági vezető az igazgató közvetlen irányítása mellett felelős az iskola gazdálkodásáért. Közvetlenül irányítja a nem pedagógus munkakörbe besorolt közalkalmazottakat. Felelős:  a költségvetési és gazdálkodási terv, beszámolók, adatszolgáltatások helyességéért,  a számviteli, pénzügyi, adó és társadalombiztosítási jogszabályok betartásáért,  a vagyonvédelem körébe tartozó intézkedésekért,  a munka- és tűzvédelmi előírások betartásáért,  saját bevételek beszedéséért. A gazdasági szervezet felépítését és az ellátandó tevékenységet az iskola a gazdasági ügyrendjében részletesen szabályozza. A kollégium vezető az igazgató vezetői munkáját a kollégiumi feladatok ellátásában segíti.


2.3.


14

Az iskolavezetés tagjainak feladat- és hatásköre

általános igazgatóhelyettes: - felelős az iskolában folyó oktató – nevelőmunka színvonalas és zavartalan lebonyolításáért; - segíti és koordinálja a közismereti munkaközösségek munkáját; - összefogja és irányítja a középfokú oktatás osztályfőnökei nevelő munkáját; - az intézmény munkatervében programozott időpontok szerint előkészíti a szülői értekezleteket, tanári fogadóórákat, gondoskodik azok színvonalas lebonyolításáról, mindezeket egyeztetve az osztályfőnökökkel; - figyelemmel kíséri a középfokú oktatás tanulóinak fegyelmi helyzetét, gondoskodik a fegyelmi eljárások jogszerű lebonyolításáról; - elkészíti az irányítása alá tartozó munkaközösségek tantárgyfelosztását; - mint az iskolavezetés tagja, részt vesz a vezetőségi értekezleteken, véleménynyilvánításával segíti a vezetés munkáját; - részt vesz a félévi és év végi tanulmányi munka értékelésében; - figyelemmel kíséri a jogszabályváltozásokat; - kezdeményezi a pedagógiai program, a helyi tanterv, az SZMSZ, az Alapító Okirat jogszabályváltozások miatti módosításait; - a tantárgyfelosztás alapján elkészíti az iskola órarendjét; - ellenőrzi havonként a tanórán kívüli tevékenység elszámolását, a túlóra elszámolást, a helyettesítési naplót, valamint az osztálynaplókat; - ellenőrzi a túlórára vonatkozó szabályok betartását az iskola összes pedagógusa esetében; - figyelemmel követi az Oktatási Közlönyben kiírt közismereti tanulmányi versenyek szervezésével kapcsolatos tudnivalókat, segíti azok gyakorlatban történő megvalósítását; - megszervezi, valamint felelős végrehajtója az érettségi – és a tanulmányok alatti vizsgáknak; - megszervezi és irányítja az iskola egészében a minőségfejlesztő tevékenységet; - a pedagógiai program megvalósítása érdekében igénybe veszi a külső szakmai szervezetek segítségét, illetve az országos listán is regisztrált szakértő ellenőrző, fejlesztő munkáját; - figyelemmel kíséri a sportkörök, szakkörök tevékenységét, segíti azok hatékony munkáját; - segíti az osztályfőnököket a kirándulások megszervezésében; - irányítja az iskolai ügyeleti szolgálatot; - ellenőrzi a bizonyítvány másodlatok szabályszerű kiállítását; - szükség esetén kezdeményezi a házirend módosítását; - figyelemmel kíséri a megyei, illetve az országosan meghirdetett továbbképzések tematikáit, biztosítva azt, hogy azokon a kollégák részt vehessenek; - ellenőrzi és irányítja az iskolai könyvtár működését a tanulók olvasási kultúrájának fejlesztése érdekében; - ellenőrzi az elméleti oktatás adminisztrációs munkájának pontosságát;


-

-


15

felelős az esti tagozat munkájáért; az iskolaorvossal együttműködve megszervezi a tanulók egészségügyi vizsgálatát; az irányítása alá tartozó tanárok távolmaradását (továbbtanulással összefüggő, gyermek után járó pótszabadság) engedélyezi. A helyettesítési rendelet a munkaközösség – vezető javaslatára engedélyezi. elkészíti a közismereti tanárok munkaköri leírását; figyelemmel kíséri a tankönyvpiac kínálatát, és ennek ismeretében előkészíti a közismereti tankönyvek rendelését; ellenőrzi beosztottjai munkáját; javaslatot tesz a hatáskörébe tartozó dolgozók jutalmazására; Ellátja a tanügy-igazgatási feladatokat, ezen belül:  irányítja az iskolatitkár munkáját;  megszervezi a beiratkozást;  a tanulói nyilvántartással kapcsolatos szervezési feladatokat lebonyolítja, továbbá ellenőrzi az adminisztrációs tevékenységet;  koordinálja és ellenőrzi az októberi statisztika elkészítésének munkálatait.

Az általános igazgatóhelyettes feladatait és felelősségeit a munkaköri leírásban rögzítettük. szakmai igazgatóhelyettes: -

-

felelős a hatáskörébe utalt szakmai elméleti és gyakorlati oktatás tartalmi és szervezési feladataiért; együttműködik a gyakorlati oktatásvezetővel a gyakorlati oktatás megszervezésében; mint az iskolavezetés tagja, részt vesz a vezetői értekezleteken, véleménynyilvánításaival segíti a vezetés munkáját; részt vesz az iskola munkatervének elkészítésében; figyelemmel kíséri, koordinálja a szakmai munkaközösségek munkáját; összefogja és irányítja a szakképző évfolyamok osztályfőnökei nevelő munkáját; az intézmény munkatervében programozott időpontok szerint előkészíti a szülői értekezleteket, tanári fogadóórákat, gondoskodik azok színvonalas lebonyolításáról, mindezeket egyeztetve az osztályfőnökökkel; figyelemmel kíséri az iskola szakképző évfolyamos tanulóinak fegyelmi helyzetét, gondoskodik a fegyelmi eljárások jogszerű lebonyolításáról; elkészíti a szakmai munkaközösségek tantárgyfelosztását; megtervezi és irányítja a szakmai képzés tárgyi feltételeinek megrendelését és beszerzését; figyelemmel kíséri a tankönyvpiac kínálatát, és ennek ismeretében előkészíti a szakmai tankönyvek rendelését; a különböző szakmacsoportokon belül tartsa fontos feladatának a tehetséggondozó szakkörök megszervezését, az OSZTV és SZKT


-

-

-

-


16

versenyekre történő felkészítést, nem feledkezve meg a felzárkóztató foglalkozások beindításáról; megszervezi a szakmai vizsgákat; figyelemmel kíséri a szakképesítésekkel kapcsolatos jogszabályokat, illetve jogszabályváltozásokat; kölcsönös megállapodás alapján szerződéseket készít a gyakorlati oktatásban résztvevő gazdálkodó szervezetekkel; figyelembe veszi a gazdasági kamarák szakképzéssel kapcsolatos felügyeleti, vizsgáztatási és szerződéskötési jogosítványait; szakmai kapcsolatot tart fenn az iskola profiljába eső szakképzési intézményekkel, különös tekintettel a felsőfokú intézményekkel, tudományos szakmai szervezetekkel, a szakképzés számára is fontos gazdasági szervezetekkel; megteremti a hatékony pályaválasztási munka feltételeit; elősegíti a tanulók és gazdálkodó szervezetek között létrejövő tanulói szerződések kötését. Segíti az azzal kapcsolatos adminisztrációs feladatokat; szükség esetén kezdeményezi a házirend módosítását; figyelemmel kíséri a megyei, illetve az országosan meghirdetett továbbképzések tematikáját, biztosítva azt, hogy azokon a kollégák részt vehessenek; az irányítása alá tartozó tanárok távolmaradását (továbbtanulással összefüggő, gyermek után járó pótszabadság) engedélyezi; a helyettesítési rendet a munkaközösség – vezető javaslatára elrendeli; ellenőrzi a bizonyítvány másodlatok szabályszerű kiállítását; elkészíti beosztottjai munkaköri leírását; ellenőrzi beosztottjai munkáját; javaslatot tesz a hatáskörébe tartozó dolgozók jutalmazására.

Felnőttképzési vezetői feladatok: - éves jelentések előkészítése; - felnőttképzési tervek előkészítése; - FAT jogszabályainak nyomon követése; - FMM pályázatok figyelemmel kísérése. Az szakmai igazgatóhelyettes feladatait és felelősségeit a munkaköri leírásban rögzítettük. gazdasági vezető: -

vezető beosztású közalkalmazott, az iskola igazgatójának gazdasági helyettese, feladatait az igazgató közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el; gazdasági ügyekben az igazgató megbízásából az intézet képviselője.

Felelős: - a költségvetési helyességéért;

és

gazdálkodási

terv,

beszámolók,

adatszolgáltatások


-


17

a számviteli, pénzügyi, adó és társadalombiztosítási jogszabályok betartásáért; a vagyonvédelem körébe tartozó intézkedésekért; a munka- és tűzvédelmi előírások megtartásáért; a térítési díjak, tandíjak önkormányzati rendelet szerinti megállapításáért, a befizetések ellenőrzéséért és többletfizetések visszatérítéséért; az intézmény eredményes működéséhez szükséges gazdálkodási feltételek biztosításáért; a tankönyvtámogatás és az önkormányzat által biztosított szociális segélykeret technikai lebonyolításáért; ellenjegyzési jogkört gyakorol a költségvetési kifizetésekre.

Gondoskodik: - a kifizetések időben történő teljesítéséről; - az iskola tulajdonában, kezelésében lévő vagyontárgyak rendeltetésszerű használatáról, üzemképes állapotának biztosításáról; - az álló- és forgóeszközök karbantartásának javításáról; - a selejtezési eljárás betartásáról; - a leltárfelelősök kijelöléséről; - az iskola rendjéről, tisztaságáról; - gondoskodik arról, hogy az iskola gazdálkodása a jóváhagyott költségvetés keretein belül történjék; - felügyeli a bizonylatolást, az ügyvitelt, a bérgazdálkodást, a pénztári kifizetéseket, az iskola tulajdonát képző valamennyi vagyontárgy kezelését, leltározását; - részt vesz az iskolavezetés értekezletein, közreműködik az iskolaszintű döntések és stratégiák kialakításában; - elkészíti a gazdasági osztály ügyrendjét, illetve annak estleges módosítását; - összeállítja az épületek, berendezések távlati és következő évi felújítási tervét, biztosítva annak pénzügyi fedezetét; - irányítása alá tartozó dolgozók távolmaradását engedélyezi; - javaslatot tesz a gazdasági csoportban dolgozókat érintő közalkalmazotti jogviszony létesítésére és megszüntetésére, jutalmazására, felelősségre vonására, illetmények és egyéb juttatások megállapítására; - elkészíti beosztottjai munkaköri leírásait; - ellenőrzi beosztottjai munkáját; - javaslatot tesz a hatáskörébe tartozó dolgozók jutalmazására. A gazdasági vezető feladatait és felelősségeit a munkaköri leírásban rögzítettük. Kollégium vezető: -

szervezi, irányítja, ellenőrzi a kollégiumi oktató – nevelő munkáját; irányítja a kollégiumi nevelőtestületet, egyezteti a nevelőtanárok feladatmegosztását; elkészíti a kollégium tanévre szóló munkatervét;


-

-


18

egyetértési jogot gyakorol a kollégiumban dolgozó pedagógusok, a nevelő – oktató munkát segítő és más alkalmazottak kinevezésével kapcsolatos döntéseknél; felel a kollégium rendjéért és művelődéséért, az étkeztetésért; segíti a diákönkormányzat munkáját, biztosítja annak működési feltételeit; a gazdasági vezetővel koordinálva irányítja a kollégiumi gondnoki feladatokat ellátó ügyintéző munkáját; gondoskodik a kollégiumi tanügy-igazgatási adminisztráció pontosságáról; biztosítja a kollégiumi érdeklődési körök működését; gondoskodik a tanulók egészségügyi vizsgálatáról; mint az iskolavezetés tagja, részt vesz a vezetői értekezleteken, véleménynyilvánításaival segíti a vezetés munkáját; részt vesz az iskola munkatervében rögzített iskolai rendezvények, ünnepélyek előkészítésében, illetve irányításában; a kollégiumi nevelőtanárok távolmaradását engedélyezi, gondoskodik a szükséges helyettesítésről; első fokon dönt azon tanulók ügyében, amelyet a Működési Szabályzat és egyéb jogszabályok hatáskörébe tartoznak; elkészíti beosztottjai munkaköri leírásait; ellenőrzi beosztottjai munkáját; javaslatot tesz a hatáskörébe tartozó dolgozók jutalmazására; figyelemmel kíséri a jogszabály változásokat; elkészíti a kollégiumi nevelők munkabeosztását.

A kollégiumvezető feladatait és felelősségeit a munkaköri leírásban rögzítettük. gyakorlati oktatásvezető: -

ellenőrzi a gazdálkodó szervezeteknél működő egyedi képzőhelyeket; szorgalmazza az iskolával együttműködő gazdálkodó szervezeteknél azt, hogy a szakképzési hozzájárulásával közvetlenül támogassák a képzést; részt vesz a beiskolázással kapcsolatos szervező tevékenységben; figyelemmel kíséri a jogszabályváltozásokat; szervezi, irányítja a tanműhely és építőipari gyakorlati helyek oktató-nevelő munkáját a szakképző évfolyamokon; megszervezi és lebonyolítja a szakmai gyakorlati vizsgákat, egyeztet az elméleti vizsgákat szervező igazgatóhelyettessel; felelős a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok betartásáért; figyelemmel kíséri a hatáskörébe utalt szakoktatók, műszaki dolgozók munkáját, gondoskodik szakmai fejlődésükről; összeállítja a tanév szakmai kirándulásainak tervét és az összefüggő szakmai gyakorlat tervét; munkatársai közreműködésével gondoskodik a tanműhelyi munkákhoz szükséges anyagok, eszközök beszerzéséről, azok tárolásáról, a raktári kiadás forgalmi rendjéről, utalványozza a gyakorlati munkavégzéshez szükséges anyagokat;


-


19

az igazgatóval együttműködve irányítja és ellenőrzi a műszaki vezető munkáját; tanári teendőit az általános elvárásoknak megfelelően látja el; ellenőrzi beosztottjai munkáját; javaslatot tesz a hatáskörébe tartozó dolgozók jutalmazására.

A gyakorlati oktatásvezető feladatait és felelősségeit a munkaköri leírásban rögzítettük. Az iskola kibővített vezetősége az igazgató döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő testülete. A kibővített vezetőség tagjai:  az iskolavezetés,  a munkaközösség-vezetők,  a közalkalmazotti tanács elnöke. Az igazgató által megállapított munkaprogram alapján negyedévenként tanácskoznak. Az ülések összehívása az igazgató feladata. Az ülésre - napirendi ponttól függően tanácskozási joggal meghívhatók a diákönkormányzatok vezetői, az iskolai érdekképviseleti szervek vezetői, a szülői munkaközösség iskolaszintű képviselője, az ifjúságvédelmi felelős és a személyzeti előadó. A megbeszélésről írásban emlékeztető készül. Az iskola kibővített vezetőségének megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. 2.4.

2.5. Az iskola dolgozói Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola igazgatója alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. A fenntartó által engedélyezett létszámot a 2. sz. melléklet tartalmazza. 3.

A HELYETTESÍTÉS RENDJE

Az igazgatót akadályoztatása esetén -az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörében, valamint a gazdálkodási jogkörébe tartozó ügyek kivételével-, teljes felelősséggel az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogköreként fenntartott hatásköröket is. Gazdálkodási és pénzügyi kérdésekben az igazgató helyettesítését a gazdasági vezető látja el. Az igazgató és az általános igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítése a szakmai igazgatóhelyettes feladata. 3.1.

A pedagógusok távolmaradásának engedélyezése

A szorgalmi időben az intézeti dolgozók távolmaradása a jogszabályi kereteken belül lehetséges.



20

A továbbtanulással összefüggő távolmaradást tanárok, szakoktatók esetében az illetékes igazgatóhelyettes, kollégiumi nevelő esetében a kollégiumvezető engedélyezi. Ugyancsak az illetékes igazgatóhelyetteseknek kell bejelenteni a gyermek után járó fizetett szabadság igénybevételét is. A betegség miatti távolmaradást a közvetlen munkahelyi vezetőnek kell bejelenteni. Minden olyan esetben, amikor a távolmaradás előzetes engedélyhez kötött, a pedagógus köteles a helyettesítéssel összefüggő teendőket a helyettesítővel megbeszélni, és ennek tényét a helyettesítési naplóba aláírással igazoltatni. A távolmaradás engedélyezése csak ez után történhet. Előre nem látható események miatt felmerülő helyettesítésről  tanárok esetében a szakmai munkaközösség-vezető,  szakoktatók esetében a gyakorlati oktatásvezető,  kollégiumi nevelők esetében a kollégiumvezető,  egyéb dolgozók esetében a közvetlen munkahelyi vezető gondoskodik. Elméleti órák helyettesítése esetén a helyettesítési rendet a munkaközösség-vezető javaslatára az igazgatóhelyettes engedélyezi/rendeli el, és igazolja annak megtartását.

4.

AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEI

4.1.

Az iskolaközösség

Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. 4.2.

Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége

Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok, elsősorban a Munka Törvénykönyve (Mt), a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt), a közoktatási törvény (Kt), illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek, valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata és kollektív szerződése rögzítik. Az iskolai alkalmazottak munkájukat munkaköri leírás alapján végzik. 4.3.

A nevelőtestület

A nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, az iskola gazdasági vezetője, valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő dolgozók.



21

A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik:  a pedagógiai program és módosításának elfogadása,  a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása,  a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadása,  a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása,  a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása,  a házirend elfogadása,  a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása,  a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása,  az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása,  jogszabályban meghatározott más ügyek. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, valamint az iskolavezetőségi tagok megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt. A nevelőtestületi véleményt a tantárgyfelosztás esetében a szakmai munkaközösségek gyakorolják. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb (Kt.) jogszabályokban megfogalmazott esetekben. A nevelőtestület az osztályban tanító pedagógusokból álló testületre ruházza át:  az osztályozó vizsgára bocsátás döntési jogát, ha a - a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása - az intézmény középfokú nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszában a kettőszázötven tanítási órát, - a szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát, - egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja.    

a tanulók év végi osztályzatának megállapítását, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben szerzett érdemjegyek átlagától. az osztályozó vizsga letételének döntési jogát abban az esetben, ha a szakiskola kilencedik-tizedik évfolyamát elvégzett tanuló tanulmányait középiskolában kívánja folytatni. a tanulmányok alatti vizsga részeinek – írásbeli, szóbeli vagy mindkettő – megállapítását. a tanulmányok alatti vizsga halasztásának döntési jogát.

A nevelőtestület a fegyelmi bizottságra ruházza át a tanulók esetében hozott fegyelmi döntéseket.



22

Az iskola nevelőtestülete a közoktatási törvény 57.§. (4). bekezdésében biztosított jogköréből átruházza a szakmai munkaközösségekre az alábbi feladatokat: Véleményezési jogköréből  a pedagógusok továbbképzésének tervezetét,  a tantárgyfelosztás tervezetének elkészítését és módosítását,  az egyes pedagógusok külön megbízásának elosztását,  a pedagógus álláshelyek pályázati kiírását,  a szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának módját,  a tankönyvrendelés elkészítésének feladatait,  a tantárgyi követelményrendszer kidolgozását,  az iskolai szakmai, tantárgyi tanulmányi versenyek megszervezését. Javaslattevő jogköréből:  a tanórán kívüli foglalkozások megválasztását,  a tanulók osztályba sorolását, a felzárkóztatási, tehetséggondozási (szakköri, tanulmányi versenyek) foglalkoztatását. A szakmai munkaközösségek részletesebb értékeléssel félévenként tájékoztatást a nevelőtestületnek az átruházott hatáskörök gyakorlásáról.

adnak

Az iskola nevelőtestülete feladatkörének részleges ellátására az alábbi állandó bizottságokat (munkacsoportokat) hozza létre: (1.) a minőségfejlesztési tevékenységet irányító bizottság, (2.) fegyelmi bizottság –a tanulók fegyelmi ügyeinek kivizsgálására. A több tanéven keresztül működő állandó bizottságok tagjait ezen tisztségükben a nevelőtestület évente egy alkalommal a tanévnyitó értekezleten megerősíti. Az állandó bizottságok tagjai maguk közül a tevékenység összehangolására, irányítására vezetőt választanak. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja:  tanévnyitó értekezlet,  félévi és év végi osztályozó értekezlet,  egy alkalommal nevelési értekezlet,  félévi elemző értekezlet,  tanévzáró értekezlet. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak legalább egyharmada kéri, illetve, ha az iskola igazgatója vagy az iskola vezetősége ezt indokoltnak tartja. Az értekezleten a nevelőtestület minden tagjának részt kell vennie. A nevelőtestület tagjai szavazati, más résztvevők tanácskozási joggal rendelkeznek az értekezleteken.



23

A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyv egy példánya az iskola irattárában kerül elhelyezésre, egy példányt szükség szerint meg kell küldeni a fenntartónak. Az értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak legalább több mint fele jelen van. A nevelőtestület döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Személyi kérdésekben - a nevelőtestület többségének kérésére - titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha az aktuális feladatok miatt csak a nevelőtestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten. Ezekről az értekezletekről nem kötelező jegyzőkönyvet készíteni. Ilyen értekezlet lehet:  vezetőségi értekezlet,  az egy osztályban tanító pedagógusok értekezlete,  szakközépiskolai vagy szakiskolai tagozaton tanító pedagógusok értekezlete,  munkaközösségi értekezletek,  szülői értekezletek, (összevont évfolyami v. osztályértekezletek) fogadóórák.  egy-egy feladat előkészítésére, rendezvény megszervezésére alakult közösség értekezlete,  szakoktatói értekezlet,  kollégiumi nevelők értekezlete. Az értekezletek időpontját, témáját az iskola helyi munkaterve és a havi eseménynaptár tartalmazza. Az iskola igazgatója megbízásával összefüggő alkalmazotti közösségi vélemény kialakítására az alkalmazotti értekezlet jogosult. Az ezzel kapcsolatos előírásokat a 11/1994.(VI. 8.) MKM rendelet 12-14.§ -ai tartalmazzák.



24

4.3.1. A pedagógusok szakmai munkaközösségei A szakmai munkaközösségek a magasabb (Kt) jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. Szakmai és módszertani kérdésekben közreműködnek a kibővített iskolavezetőséggel. Részt vesznek az oktató nevelő-munka tervezésében. A munkaközösségek tagjainak javaslatai alapján összeállított tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösségek munkáját a munkaközösségvezető irányítja. A munkaközösség-vezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslatára tanévenként az igazgató bízza meg. A munkaközösség-vezetők munkájukat munkaköri leírás alapján végzik. A kibővített iskolavezetőségi ülések után kötelesek tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat a döntésekről, határozatokról. Az iskolában az alábbi munkaközösségek működnek: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

osztályfőnöki, humán, reál, idegen nyelvi, informatika, testnevelés, gépészeti, épületgépészeti, építészeti, kollégiumi munkaközösség.

A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül:  a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése,  az iskolai oktató-nevelő munka belső fejlesztése, tartalmi és módszertani korszerűsítése,  a közösségi tagok, a szakmai elmélet, szakmai gyakorlat pedagógiai-módszertani munkájának összehangolása,  egységes követelményrendszer kidolgozása, a tanulók ismeretszintjének folyamatos mérése, értékelése,  a tanulmányi versenyek szervezése, lebonyolítása,  a pedagógusok továbbképzésének szervezése, segítségnyújtása a nevelők önképzéséhez,  a tanulmányok alatti belső vizsgák -záróvizsgák, osztályozóvizsgák- tételsorainak összeállítása, értékelése,  javaslatot tesznek az iskolai tantárgyfelosztás elkészítéséhez,  javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok szertárak, szaktantermek, műhelytermek szemléltetőeszköz-rendszerénekfejlesztésére,  a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése,


   




25

javaslatot tesznek az igazgatónak a munkaközösség-vezető személyére, segítséget nyújtanak a munkaközösség vezetőjének a munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez, ellenőrzik az adott tantárgy, szakma oktatásának eredményességét és javaslatot tesznek továbbfejlesztésére, javaslatot tesznek: - taneszközökre, egyéb tanulmányi segédletekre, - a központi alternatív programok helyi alkalmazására, - az emelt szintű és a tanórán kívüli foglalkozások programjaira, - a tanulók osztályba, csoportba sorolására, a munkaközösség-vezetők irányításával tanévenként legalább három értekezletet tartanak.

4.3.2. Az alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az iskolavezetőség döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az iskolavezetőség hozza létre, erről tájékoztatni kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. 4.4.

A szülők közösségei

Az iskolában a szülők a közoktatási törvényben meghatározott jogaik érvényesítésére, illetve kötelességük teljesítése érdekében szülői munkaközösséget működtetnek, amely az iskola közösségének szerves részeként segíti az iskolai és családi nevelés összehangolását. Az osztályok szülői munkaközösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. A szülői munkaközösség működési rendjét saját maga állapítja meg. Megválasztja saját tisztségviselőit. Az iskolai szülői szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai szülői szervezet választmánya. A választmány munkájában az osztály szülői szervezetek elnökei, elnökhelyettesei vesznek részt. Az iskola szülői szervezetének választmányi tagja az igazgató és az általa megbízott tanár is. A választmány élén az elnök áll, aki a választmány képviseletében az igazgató által kijelölt személlyel közvetlen kapcsolatot tart. Az iskolai szülői szervezet választmánya akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az iskolai szülői szervezet képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalásához meg kell hívni. Az intézmény szülői szervezet választmánya részére az iskola igazgatója tanévenként legalább egy alkalommal tájékoztatást ad az intézmény munkájáról.



26

Az osztályok szülői munkaközösségeivel az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot. Az iskolai szülői szervezetet az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg:  a működési szabályzatnak a szülőket is érintő rendelkezéseiben,  a házirend megállapításában,  a szülőket anyagilag is érintő ügyekben,  az iskola pedagógiai programjában,  a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben,  az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában,  az iskolai hagyományok továbbfejlesztésében,  megválasztja saját tisztségviselőit,  kialakítja saját működési rendjét,  képviseli a szülőket a Kt-ben megfogalmazott jogaik érvényesítésében. 4.5.

A tanulók közösségei

Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén, mint pedagógus-vezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályközösség saját tagjaiból osztálytitkárt, gazdasági-, kulturális-, tanulmányi felelőst választanak. Az osztálytitkár képviseli az osztályt a sport- és diákönkormányzati üléseken. A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. A tanulók, a tanulóközösségek és diákkörök érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el. A tanulók közösségei a magasabb jogszabályban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. /Kt. 62.§ (2) és Kt. 63.§ (3)/ A diákönkormányzat döntési jogkört gyakorol a nevelőtestület véleményének meghallgatásával:  saját közösségi élete tervezésében, szervezésében,  tisztségviselői megválasztásában,  a DÖK működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról,  egy tanítás nélküli munkanap programjáról,  az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint a tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskola rádió) szerkesztősége tanulói vezetőjének (felelős szerkesztőjének), munkatársainak megbízásáról és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol /Kt. 64.§ (2)/:  jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor,  a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor,  az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,





27

a házirend elfogadásakor illetve módosításakor.

A diákönkormányzat véleményezési joggal rendelkezik:  a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál,  a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítésekor, elfogadásakor,  a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésével és szervezésével kapcsolatban,  az iskolai sportkör működési rendjének megállapításakor,  a tanórán kívüli tevékenységek formáinak meghatározásával kapcsolatban,  a könyvtár és a sportlétesítmények működési rendjének kialakításakor,  a tanulószobai foglalkozásokra való felvétel meghatározásakor. A diákönkormányzat a felsoroltakon kívül véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet - a diákokat érintő kérdésekre vonatkozóan - az iskola működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. /Kt. 63.§ (5) / 5.

AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEINEK KAPCSOLATTARTÁSA

5.1.

Az iskola vezetőség és a nevelőtestület kapcsolattartása

A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai:  az iskolavezetőség ülései,  a különböző értekezletek,  megbeszélések. Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv és a havi eseménynaptár tartalmazza. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek:  az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéséről, határozatairól,  az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az iskolavezetőségnek. A nevelőtestület tagjai kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy munkaköri vezetőjük illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével. A közoktatási törvény 57. § (2) bekezdésében megfogalmazottakon túl ki kell kérni a nevelőtestület véleményét:  a szorgalmi idő meghosszabbításakor,  a vezetői pályázat elfogadásakor,  az intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében,  a nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában,




5.2.


28

a közalkalmazotti szabályzat, a kollektív szerződés összeállításában, s ezek módosításakor.

A pedagógusok és a tanulók kapcsolattartása

A tanulók közösségeit az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató az iskola diákönkormányzatának vezetőségi ülésén és a diákközgyűlésen, az osztályfőnökök pedig az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a tanulókat. A tájékoztatás egyéb lehetőségei: videó-híradó, iskolaújság és a folyosókon elhelyezett hirdetőtáblák. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, a pedagógusokkal, a nevelőtestülettel. A diákönkormányzat - a nevelőtestület véleményének kikérésével - dönt saját működéséről, a működéshez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolarádió és az iskolaújság szerkesztő-bizottságának megbízásáról. Az iskola Pedagógiai Programját, az SZMSZ-t és mellékleteit a tanulók megtekinthetik az iskolai könyvtárban. Diákönkormányzat A diákönkormányzatok munkáját segítő pedagógusokat a DÖK vezetőségének javaslatai alapján és a nevelőtestület vezetőségének egyetértésével az igazgató bízza meg. A DÖK segítő pedagógus feladata: - figyelemmel kíséri, illetve segíti a diákönkormányzat, az iskolarádió munkáját; - irányítja az iskolai diáknap megszervezését; - segíti az iskolai diákmozgalmat. Az iskola a diákönkormányzat tevékenységéhez külön helyiséget (diákiroda), az iskolarádió működéséhez stúdiót, valamint minden tanévben anyagi támogatást biztosít. A támogatás mértékét az iskola igazgatója határozza meg. Az iskola által nyújtott támogatás összegével számla ellenében, 30 napon belül köteles elszámolni a diákönkormányzat megbízottja. A diákönkormányzat vezetőjét és vezetőségi tagjait a tanulók a diákközgyűlésen választják. A diákközgyűlést évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Az évi rendes diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője és az iskola igazgatója



29

kezdeményezi a tanév rendjében meghatározott időben küldöttközgyűlésként. A rendkívüli diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője vagy az iskola igazgatója kezdeményezheti. Az évi rendes diákközgyűléseken a diákönkormányzat és az iskola képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásáról. A diákközgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez. Napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el és a nevelőtestület hagyja jóvá. 5.3.

A pedagógusok és a szülők kapcsolattartása

Az iskolai szülői szervezet iskolaszintű képviselőjével az iskola igazgatója tartja a kapcsolatot. Az osztályfőnökök az osztály szülői értekezleten tájékoztatják a szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, a nevelőtestülettel. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról és házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint az igazgatóhelyettesektől kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető az iskola honlapján. A szülőkkel való kapcsolattartás egyéb formái:  egyéni fogadóórák,  iskolai rendezvények,  írásbeli tájékoztatók az ellenőrző könyvön keresztül,  a szülői munkaközösség választmányi ülései. A szülői értekezletek és fogadóórák időpontját az iskolai munkaterv évenként tartalmazza.


5.4.


30

A szakmai munkaközösségek kapcsolattartása

1. Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. 2. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire:  a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések,  iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések,  iskolán kívüli továbbképzések,  a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek. 3. A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről. 6.

AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI

Az iskola megfelelő szintű irányítása az eredményes oktató- és nevelő-munka érdekében az iskola vezetősége állandó munkakapcsolatot tart fenn a következő intézményekkel, szervezetekkel.  Az intézmény fenntartójával Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Nyíregyháza, Kossuth tér 1.  Nyírségi Szakképzés–szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. Nyíregyháza, Árok út 53.  Nyíregyháza-Nagykálló-Tiszavasvári Nyírvidék Térségi Intergrált Szakképző Központ Kiemelkedően Közhasznú Társaság Nonprofit Kt. Nyíregyháza, Árok út 53.  Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzati Hivatallal Nyíregyháza, Hősök tere 5.  A felügyeleti szervekkel  Nemzeti Erőforrás Minisztérium, Oktatásért Felelős Államtitkárság Budapest V., Szalay út 10.-14.  Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyháza Hősök tere 5.  Szakmai tanácsadó szervekkel  Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézettel Budapest, Baross út 52.  Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat  Megyei Pedagógiai Közművelődési és Képzési Intézet Nyíregyháza Egyház u. 13. 3. emelet.



31

 Sz.-Sz.-B. megyei Kereskedelmi és Iparkamara Nyíregyháza, Széchenyi út 2. sz.  Sz-Sz-B megyei Diáksport Tanácsával Nyíregyháza, Mártírok tere 9.  Városi Diáksport Egyesület Nyíregyháza, Sóstói út 24.  Gazdálkodó szervezetekkel, vállalkozásokkal  Az iskolát támogató alapítvány kuratóriumával „Érted!- Érted?” Alapítvány, Nyíregyháza, Árok út 53. sz.  Társintézményekkel o Nyíregyháza város középfokú oktatási intézményeivel o Nyíregyháza város középiskolai kollégiumaival o Sz-Sz-B megye középfokú oktatási intézményeivel  Felsőfokú intézményekkel o Debreceni Egyetem –Műszaki Főiskolai Karral Debrecen, Ótemető út 2. o Nyíregyházi Főiskolával Nyíregyháza, Sóstói út 31/b  Gyermekjóléti Szolgálattal Nyíregyháza, Sarkantyú út 30-36.  Nyíregyháza, Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális Irodájával Nyíregyháza, Kossuth tér 1.  Nyíregyháza Megyei Jogú Város Jegyzője mint I. fokú Gyámhatósággal Nyíregyháza, Kossuth tér 1.  Nyíregyházi Városi Rendőrkapitánysággal Nyíregyháza, Bújtos út  Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatósággal Nyíregyháza, Pacsirta út 29-35.  Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló 1. sz. Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Nyíregyháza, Szarvas utca 10-12. sz.  Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal Nyíregyháza Krúdy köz 4-10 A külső kapcsolatok koordinálását, irányítását az igazgató végzi elsősorban a fenntartóval és a minisztériumokkal. Munkáját megosztja az iskolavezetőség tagjaival. Az ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetekkel való kapcsolattartás koordinálását az általános igazgatóhelyettes végzi a gyermek és ifjúságvédelmi felelős tanár hatékony közreműködésével. Az ifjúságvédelmi felelős feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. A kapcsolattartás módjai:  értekezleteken, rendezvényeken, konferenciákon való részvétel,  személyes megbeszélések,  levelezés (interneten, telefonon, faxon)  tapasztalatcsere, látogatások.



32

A Kt. 39.§(4) bekezdése alapján az iskolában párt vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE

7.

A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért, irányításáért és hatékony működtetéséért az intézmény igazgatója a felelős. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az éves ellenőrzési tervben rögzítjük. A terv elkészítéséért az igazgató a felelős. 7.1.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének feladatai: biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a helyi tantervek, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését,  segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát,  az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről,  szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő- és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez, 

A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult az igazgató, a vezető beosztású dolgozók és a munkaközösség-vezetők külön megbízás szerint. Az igazgató jogosult – az általa szükségesnek tartott esetben – az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. 7.2.

7.3.

Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során:  a pedagógusok munkafegyelme,  a tanórák és tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása,  a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága,  a tantermek rendezettsége, tisztasága, dekorációja,  a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása,  a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon - az órára történő felkészülés, tervezés, - a tanítási óra felépítése és szervezése, - a tanítási órán alkalmazott módszerek, - a tanulók magatartása, munkája, a tanórai fegyelem, - a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán,  a tanórán kívüli nevelő munka, az osztályfőnöki munka eredményei és a közösségformálás. Az ellenőrzés módszerei, területei és formái a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, gyakorlati foglalkozások látogatása,  az írásos dokumentumok (tanmenetek, óravázlatok) munkatervek vizsgálata, 


   


33

a tanulói munkák (témazáró dolgozatok, iskolai füzetek) ellenőrzése, vizsgálata, adminisztratív munkák (osztálynaplók, törzslapok, bizonyítványok) ellenőrzése, vizsgálata, összetett vizsgálat egy-egy tantárgyra, tantárgycsoportra, nevelési területre vonatkozóan, beszámoltatás szóban vagy írásban.

Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. Az általánosítható tapasztalatokat - a feladatok egyidejű meghatározásával - tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. Az értékeléshez, az esetlegesen feltárt hibák kiküszöbölésére, hiányosságok pótlására határidős feladatokat kell megfogalmazni. Az ellenőrzés legfontosabb területei: Tanítási órákon minden alkalommal figyelmet kell fordítani:  a tanulók órán tanúsított magatartására,  a pedagógusnak a tanulókhoz való kapcsolatára, tanítási órájának, gyakorlati foglalkozásának légkörére,  a tanterem rendjére, biztonságára. A látogatások alkalmával esetenként vizsgálni kell:  a tanulói tudásszint-mérés és értékelés módját, az erre fordított időt,  az adott házi feladat mennyiségének, kijelölésének módját, a megoldáshoz nyújtott segítséget,  a tananyag tárgyalásához használt bemutató, szemléltető és technikai eszközöket,  a tárgyalt szakelméleti anyagnak a szakmai gyakorlathoz való kapcsolatát,  a tanmenetben rögzített oktatási anyag sorrendben és időben való tárgyalását,  a rendelkezésre álló idővel való gazdálkodást,  a tanulók aktivizálását. Komplex ellenőrzés során vizsgálni kell, hogy:  a munkaközösség tagjainak oktató-nevelő munkájában milyen mértékben érvényesülnek az egységes eljárások,  az oktatási eszközök használata milyen mértékű,  egy évfolyam egy tantárgyát oktató pedagógusok adott időszakban mennyire térnek el a tanmeneti anyag tárgyalásában egymástól,  a kínálkozó nevelési lehetőségek az anyag tárgyalása során milyen mértéken kerülnek felhasználásra,  milyen mértékű egy osztály, csoport napi, heti leterhelése,  mekkora a kapott házi feladatok mennyisége. A csoportos gyakorlati foglalkozásokon minden alkalommal figyelmet kell fordítani:  a munkahely rendjére,  a tanulóknak szerszámokkal, tanmenet szerinti szakmunkával, anyaggal való ellátottságára,  a munkavédelmi oktatás tartalmára,



34

a tanulók tisztálkodási és étkezési lehetőségeire,  az elméleti és gyakorlati képzés összhangjára. A tanórán kívüli foglalkozásokon ellenőrizni kell:  a foglalkozások időben történő megtartását,  a tervezett szakköri, sportköri stb. témakörök feldolgozásának módját,  a foglalkoztatott tanulók létszámát,  a tanulók aktivitását. 

7.4.

A pedagógusok oktató-nevelő munkájának értékelése

A magasabb jogszabályokban megfogalmazottakon túl a pedagógusok munkájának értékelésénél, a kitüntetések odaítélésénél, jutalmazáskor az alábbiakat kell figyelembe venni:  a pedagógusok munkaköri leírásában megfogalmazott feladatok maradéktalan teljesítését, 

a nevelőtestület által elfogadott éves munkaterv megvalósításában végzett példamutató munkát,



a tanórai munka szakmai értékelését a szakértő és iskolavezetés részéről,



a tanulók felkészítésének eredményességét - az érettségi-, szakmai vizsgákon, - a különböző tanulmányi, kulturális- és sportversenyeken, - a tantárgyi szintfelméréseken,



az osztályfőnöki vagy szakmai munkaközösségben kifejtett aktív tevékenységet,



az iskolai célfeladatok eredményes végzését,



az iskolai rendezvényeken (osztálykiránduláson, sport- és kulturális megmozdulásokon) való részvételt, s ezen rendezvényekre való mozgósítást,



a munkatársakkal, a tanulókkal és a szülőkkel kialakított jó kapcsolatot,



a hivatali példamutató magatartást.

A fenti szempontok alapul szolgálhatnak a tartósan magas színvonalú munkavégzést vagy kiemelkedő teljesítményt nyújtó pedagógus megítélésénél is. A jutalmazásnál kizáró okként szerepelnek:  fegyelmi büntetés vagy elmarasztaló bírósági ítélet,  igazolatlan mulasztás,  a pedagógus csoportjában súlyos baleset fordult elő, és a pedagógus mulasztása megállapítható,  a pedagógusok munkaköri feladatának hiányos végzése,




35

elmarasztaló szakértői, intézetvezetőségi vélemény.

ETIKAI ELŐÍRÁSOK

8.    

 

 



9.


az iskola valamennyi dolgozójának mind az iskolában, mind az iskolán kívül példamutatóan kell élnie, az iskola dolgozója tanulóktól vagy azok hozzátartozóiktól jogtalan előnyt nem fogadhat el, részükre jogtalan előnyt nem biztosíthat, tanulókat magáncélra tanítási időben, vagy azon kívül igénybe vennie nem szabad, tilos a tanulók és a szülők között mindennemű pénzgyűjtés a tilalom nem vonatkozik a jogszabályban meghatározott térítési díjakra (étkezés, diákotthoni elhelyezés, sportkör), a tankönyvek és a tanulói biztosítás költségeire, az iskolai dolgozó a tanulók pénzét csak írásbeli megbízás alapján kezelheti, az iskola dolgozói, ügynökök, üzletszerzők, egyéb személyek részére az iskola területén kereskedelmi tevékenység folytatására jogtalan előny nem biztosítható, az időszakos könyvvásárok lebonyolítására, a tanulói biztosítás megszervezésére az igazgató ad engedélyt, az iskola minden dolgozója köteles a szolgálati titoktartás kötelezettségeinek eleget tenni, egymás-, tanulói-, azok hozzátartozói kapcsolataiban elvszerűen eljárni, a nevelőtestület és az iskola tekintélyét megóvni, a pedagógus saját tanulóit magántanítványként díjazás ellenében nem taníthatja. A VAGYONNYILATKOZAT-TÉTELI KÖTELEZETTSÉG

9.1. Bevezetés Az intézményben dolgozó közalkalmazottak vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét a 2007. évi CLII. törvény szabályozza. A törvény értelmében az alapvető jogok és kötelességek pártatlan és elfogulatlan érvényesítése, valamint a közélet tisztaságának biztosítása és a korrupció megelőzése céljából annak a közalkalmazottnak, aki a törvényben felsorolt feladatot lát el, tisztséget, illetve munkakört tölt be, a törvényben meghatározott esetekben a törvény mellékletében rögzített adattartalommal nyilatkozatot kell tennie a saját és a vele egy háztartásban élő hozzátartozók (a házastárs, az élettárs, valamint a közös háztartásban élő szülő, gyermek, a házastárs gyermeke, ideértve az örökbefogadott és a nevelt gyermeket is) jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni helyzetéről (a továbbiakban: vagyonnyilatkozat).



36

9.2. A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek Vagyonnyilatkozat tételére kötelezett, aki - önállóan vagy testület tagjaként javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult közbeszerzési eljárás során, illetve feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami vagy önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás, valamint elkülönített állami pénzalapok, fejezeti kezelésű előirányzatok, önkormányzati pénzügyi támogatási pénzkeretek tekintetében. Intézményünkben a vagyonnyilatkozat megtételére kötelezettek az alábbi munkaköröket betöltők. Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Beosztás általános igazgató helyettes szakmai igazgató helyettes gyakorlati oktatásvezető kollégiumvezető gazdasági vezető helyettes ellenjegyző könyvtáros tanár műszaki ügyintéző rendszergazda

Gyakoriság (év) 2 2 2 2 1 2 2 1 1

Amennyiben egy személy foglalkoztatása (munkaköre, beosztása, vagy feladatköre) vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel jár, a vagyonnyilatkozat teljesítéséig nem lehet a munkaviszonyt létrehozni (kinevezni, megbízni vagy vele más szerződéses jogviszonyt létrehozni).

9.3.

Vagyonnyilatkozat-tétel

9.3.1 Tájékoztatás Az igazgató köteles a kötelezettet a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség fennállásáról és esedékességének időpontjáról az esedékességet - vagyonnyilatkozattételi kötelezettséget keletkeztető jogviszony, beosztás létesítése, munkavagy feladatkör betöltése kivételével legalább 30 nappal - megelőzően írásban tájékoztatni a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről és annak határidejéről. A tájékoztatás tartalmazza a határidőket, a személyügyi alapnyilvántartásban alkalmazott technikai azonosító kódot, a tájékoztatóhoz mellékelt nyilatkozatot (abban a kötelezett tájékoztatja az igazgatót a vele közös háztartásban élő házas-, illetve élettársának és gyermekének, szülőjének stb. nevéről), a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeire való figyelmeztetést.



37

A tájékoztató átvételét a vagyonnyilatkozatra kötelezett aláírásával igazolja. 9.3.2 Vagyonnyilatkozat elkészítése A vagyonnyilatkozatot a vagyonnyilatkozat-tétel napján fennálló érdekeltségi és vagyoni helyzetről, valamint a vagyonnyilatkozat-tétel időpontját megelőző öt naptári évben szerzett bármilyen jogviszonyból származó jövedelemről kell kitölteni. A vagyonnyilatkozatnak tartalmaznia kell: a kötelezett nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét, valamint a munkáltatójára vonatkozó adatokat, a kötelezettel egy háztartásban élő hozzátartozójának nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, a kötelezett és a vele egy háztartásban élő hozzátartozója jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatokat. A vagyonnyilatkozat személyi és vagyoni részét olvashatóan kell kitölteni, ceruzás kitöltés nem alkalmazható. A vagyonnyilatkozatot két példányban kell kitölteni és a kötelezett által valamennyi oldalán aláírva példányonként külön-külön zárt borítékba kell helyezni. A vagyonnyilatkozatot elektronikus úton is ki lehet tölteni. Amennyiben a kitöltés során tévedésre vagy elírásra kerül sor, a hibát javítani nem lehet, új nyomtatványt kell kitölteni. A nem kiskorú gyermek saját maga készíti el. 9.3.3 Vagyonnyilatkozat benyújtása A nyilatkozatot a tájékoztató kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül vissza kell juttatni a személyzeti előadóhoz. A nyilatkozat alapján az igazgató 30 napon belül a vagyonnyilatkozatra kötelezett rendelkezésére bocsátja a törvény melléklete szerinti megfelelő számú nyomtatványokat és a kitöltéshez szükséges írásbeli tájékoztatást. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét az teljesíti, aki annak esedékességekor valós tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz. A valós tartalom megállapítására az igazgató, mint a vagyonnyilatkozat őrzéséért felelős személy jogosult. Az vagyonnyilatkozat átadás-átvételről igazolást kell kiállítani. Az átvételkor a jogi előadó a zárt borítékra rávezeti az azonosító kódot. A nyilatkozó és a személyzeti előadó a boríték lezárására szolgáló felületen elhelyezett aláírásával egyidejűleg igazolja, hogy a nyilatkozat átadására zárt borítékban került sor. A vagyonnyilatkozat egyik példánya a nyilvántartásba vétel után a kötelezettnél marad, másik példányát az igazgató az irattár páncélszekrényében az egyéb iratoktól elkülönítetten kezeli.



38

9.3.4 A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegésének jogkövetkezményei Annak, aki vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége teljesítését megtagadja, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó megbízatását vagy jogviszonyát az arra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott megszüntetési okoktól függetlenül - meg kell szüntetni, és a jogviszony megszűnésétől számított három évig közszolgálati jogviszonyt nem létesíthet, valamint a törvény szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó munkakört, feladatkört, tevékenységet vagy beosztást nem láthat el. Ha a kötelezett nem tesz vagyonnyilatkozatot, az igazgató köteles a kötelezettet írásban felszólítani arra, hogy e kötelezettségét a felszólítás kézhezvételétől számított nyolc napon belül teljesítse. Ha ez a határidő eredménytelenül telik el, azt a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megtagadásának kell tekinteni, kivéve, ha a kötelezett a kötelezettségének önhibáján kívül nem tudott eleget tenni. Ebben az esetben a kötelezett a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének az akadály megszűnésétől számított nyolc napon belül köteles eleget tenni, ennek elmulasztását a vagyonnyilatkozat-tétel megtagadásának kell tekinteni. 9.3.5 Vagyonnyilatkozat őrzése és kezelése A vagyonnyilatkozat őrzéséért az intézmény igazgatója, mint a munkáltatói jogkör gyakorlója a felelős. A vagyonnyilatkozatot tartalmazó borítékokat - a nyilatkozó és az őrzésért felelős példányát is - csak a vagyongyarapodási vizsgálat során az eljáró szerv bonthatja fel. Ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszűnt, vagy a kötelezett új vagyonnyilatkozatot tett, az igazgató a vagyonnyilatkozat általa őrzött példányát 8 napon belül a kötelezettnek visszaadja. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítését az igazgató ellenőrzi. A nyilatkozat tartalmát abban az esetben ismerheti meg, ha a következő pont alapján döntenie kell a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezéséről. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munkavagy feladatkör megszűnése esetén az igazgató a kötelezett által tett vagyonnyilatkozatot a kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munkavagy feladatkör megszűnésétől számított három évig őrzi és csak utána adja vissza a kötelezettnek. 9.3.5 A vagyongyarapodási vizsgálat Ha a vagyonnyilatkozatra kötelezettel szemben bejelentést tesznek vagyoni helyzetére vonatkozóan, az igazgató a bejelentést követő 5 munkanapon belül tájékoztatja - a bejelentés megküldésével - a vagyonnyilatkozatra kötelezettet a bejelentés tartalmáról. A vagyonnyilatkozatra kötelezettel 5 munkanapon belül írásban észrevételt tehet a bejelentésben foglaltakra. Az igazgató a határidő lejártát vagy az észrevétel beérkezését követő 5 munkanapon belül dönt a soron kívüli vagyonnyilatkozat-tétel elrendeléséről, amelyről a vagyonnyilatkozatra kötelezettet írásban tájékoztatja.



39

Nem lehet meghallgatást sem kezdeményezni, ha a bejelentő névtelen, illetve a bejelentés nyilvánvalóan alaptalan, vagy olyan tényre, körülményre utal, amelyet az igazgató már korábbi meghallgatás során tisztázott. A munkáltatói jogkör gyakorlója a vagyonnyilatkozatra kötelezettet arról is tájékoztatja, ha vagyonnyilatkozatra kötelezettre vonatkozóan bejelentés érkezett, de annak nyomán nem rendelt el soron kívüli vagyonnyilatkozat-tételt. 9.3.6.1 A meghallgatás szabályai Ellenőrzési eljárás kezdeményezése előtt az igazgató a nyilatkozattételre kötelezettet meghallgatja, ha a vagyoni helyzetére vonatkozó bejelentés szerint alaposan feltehető, hogy vagyongyarapodása a nyilatkozattételi kötelezettségét megalapozó jogviszonyából, illetve az igazgató által ismert egyéb törvényes forrásból származó jövedelme alapján nem igazolható. A meghallgatás céljáról, időpontjáról, módjáról, módszeréről írásban értesíteni kell a vagyonnyilatkozatra kötelezettet a meghallgatás előtt 8 nappal. A vagyonnyilatkozatra kötelezett a meghallgatás során jogi képviselőt is igénybe vehet. Meghallgatásra érdekképviselet jelenlétében, jegyzőkönyvvezetés mellett kerülhet sor. 9.3.6.2 Ismételt vagyonnyilatkozat-tétel A munkáltatói jogkör gyakorlója soron kívüli vagyonnyilatkozat-tételére akkor kötelezheti a vagyonnyilatkozatra kötelezettet, ha a bejelentés olyan tényt, körülményt tartalmaz, amely nem szerepel a vagyonnyilatkozatra kötelezett legutolsó vagyonnyilatkozatában, továbbá ha a bejelentésből alaposan feltételezhető, hogy a vagyonnyilatkozat nem valós adatokat tartalmaz, illetőleg a bejelentés adatai alapján arra lehet következtetni, hogy a jogszabályellenes forrásból származó vagyongyarapodás a vagyonnyilatkozatra kötelezettel közös háztartásban élő házas-, illetve élettársnál és gyermeknél áll fenn. A vagyonnyilatkozatot a kötelezést követő 30 napon belül kell megtenni. A vagyoni rész I. részét a nyilatkozattételt megelőző év december 31-ei állapota szerint, a II. részét a soron kívüli vagyonnyilatkozat-tételét előíró kötelezés időpontja szerint kell kitölteni. Ha a bejelentés szerinti vagyongyarapodás a vagyonnyilatkozatra kötelezettel közös háztartásban élő házas-, illetve élettársnál és gyermeknél áll fenn, az igazgató eljárást kezdeményez az APEH illetékes szervénél. Ha a bejelentés a vagyonnyilatkozatban szereplő adatok valóságát teszi kétségessé, az ismételt vagyonnyilatkozatok beérkezését követően a munkáltató az adatok összevetése után dönt az eljárás kezdeményezésének szükségességéről. Az igazgató a kötelezett vagyonnyilatkozata vagyoni részeinek összevetéséről; a vagyonnyilatkozatra kötelezett meghallgatásáról; illetve az eljárás kezdeményezéséről felvett jegyzőkönyv(ek) másodpéldányát a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratok között helyezi el. Vagyongyarapodást ellenőrző eljárás Az igazgató ellenőrzési eljárás kezdeményezése esetén, a jegyzőkönyv alapján megkeresést küld az irodavezetőnek. A megkeresésnek tartalmaznia kell az eljárás lefolytatására irányuló kezdeményezést; az eljárás alá vonandó vagyonnyilatkozatra



40

kötelezett és a vele közös háztartásban élő házas-, illetve élettárs és gyermek(ek) azonosító kódját. Az igazgató a meghallgatást követően - a vagyonnyilatkozat haladéktalan megküldésével - az állami adóhatóságnál a kötelezett és a vele egy háztartásban élő hozzátartozója vagyongyarapodásának az adózás rendjéről szóló törvény szerinti vizsgálatát kezdeményezi, ha a meghallgatási eljárás során a bejelentésben szereplő tények, adatok, körülmények nem tisztázódnak hitelt érdemlően. A vagyonnyilatkozatra kötelezett vagyonnyilatkozatába történő betekintést a vagyonnyilatkozathoz csatolt „Kísérő lap”-on kell dokumentálni a betekintés időpontjának, a betekintő nevének és beosztásának feltüntetésével, valamint betekintésre jogosult saját kezű aláírásával. Az igazgató a vagyonnyilatkozat megküldésével az állami adóhatóságnál a kötelezett és a vele egy háztartásban élő hozzátartozója vagyongyarapodásának vizsgálatát kezdeményezheti akkor is, ha a kötelezett vagyongyarapodása bejelentési kötelezettség alá eső tevékenységből származik, de a kötelezett a bejelentést elmulasztotta. Az állami adóhatóság az igazgató kezdeményezésére soron kívül, az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott vagyongyarapodási vizsgálatot folytat le. A jogerős határozat megküldésével, valamint a vagyonnyilatkozatok visszaküldésével értesíti az igazgatót. Ha a kötelezett a jogerős határozat megállapítása ellen bírósági felülvizsgálata iránt pert indított, erről az igazgatót a keresetlevél egy példányának megküldésével értesíti. Az állami adóhatóság a per jogerős befejezéséről az eljárást lezáró határozat megküldésével az igazgatót értesíti.



41

III. MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK 1.

A TANÉV MUNKARENDJÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

A tanév rendjéről az oktatási miniszter évenként rendelkezik. E rendelkezések alapján az iskola vezetősége - a nevelőtestület, az iskola közösségei véleményének, az érdekképviselet helyi szervei és a gazdálkodó szervek javaslatának figyelembevételével - elkészíti az iskolai munkatervét, amely tartalmazza:  a tanév fő célkitűzéseit,  a tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását,  a záróvizsgák rendjét,  az oktatási miniszter által megszabott kereten belül a tanítási szünetek időtartamát,  a szülői értekezletek, diákközgyűlések ütemezését,  a munkaközösség-vezetői megbízásokat,  a megemlékezéseket és azok felelőseit,  a nemzeti ünnepekhez kötődő iskolai ünnepélyeket és felelőseit  a szakkörök, felzárkóztató foglalkozások engedélyezését,  az iskolai hagyományok megünneplésének módját és időpontját,  a tanulmányi versenyek, házi bajnokságok ütemezését,  az iskolai sportkörök működésének módját,  a nevelőtestületi értekezletek időpontját, témáját,  az iskolavezetőségi értekezletek ütemezését,  a tantárgyi méréseket, ellenőrzéseket  a tanteremfelelősökről készített kimutatást,  az iskola tisztségviselőinek névsorát,  az ügyeleti szolgálatról készített kimutatást,  a pedagógusok névsorát munkaközösségenként Az elméleti és gyakorlati oktatás mindkét iskolatípusban a helyi tantervekben meghatározott óraszámok alapján történik. Szorgalmi időben tanítási nap, illetve tanítási óra csak rendkívül indokolt esetben maradhat el. Ebben az esetben a nevelő-oktató munkában keletkezett lemaradást pótolni kell. Ugyancsak pótolni kell a bombariadó miatt elmaradt tanítási órákat is. Ha az iskola fenntartójának intézkedése alapján elrendelt rendkívüli szünet miatt a nevelő-oktató munkában keletkezett lemaradást az utolsó tanítási napig várhatóan nem sikerült pótolni, úgy az igazgató kérelmezi az önkormányzat jegyzőjénél a szorgalmi idő meghosszabbítását. A tanítási napokat és az egyes tantárgyakból megtartott órákat, a gyakorlati foglalkozásokat az osztálynaplóban illetve a csoportnaplóban sorszámozni kell.



42

Az iskolában csak olyan versenyre, vetélkedőre stb. kerülhet sor, amelyet a tanév helyi rendjében a nevelőtestület meghatározott és elfogadott, valamint, amely versenyre az igazgató engedélyt adott. 2.

AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK RENDJE

2.1.

Nyitvatartás

Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől – péntekig:

6.00 órától – 20.00 óráig

Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell tartani. Rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint a szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre eseti kérelem alapján az igazgató ad engedélyt. Erről az iskola gondnokát tájékoztatni kell. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7.00 óra és délután 16.00 óra között az iskola igazgatójának vagy egyik helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásának rendjét és a 16.00 óra utáni foglalkozásokat tartó ügyeletes tanárok beosztását az iskolai éves munkatervben kell név szerint meghatározni. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes kollégiumi nevelő, a 16.00 órakor távozó vezető után a szervezett foglalkozást tartó pedagógus tartozik felelősséggel az intézmény rendjéért. Ugyancsak ők jogosultak és kötelesek a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben az igazgató vagy helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a pedagógusok tudomására hozza. A nyári szünetben a tanulók hivatalos ügyeinek intézése szerdai napokon a munkaidőn belül történik, az iskolatitkári irodában 7.30 óra és 15.30 óra között. Az iskola vezetősége tanítási szünetekben a tanulók ügyeinek intézésére minden hét szerdáján 9.00 órától 13.00 óráig terjedő időszakban ügyeletet lát el. A tanórán kívüli foglalkozásokat a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató engedélyével lehet.


2.2.


43

Az oktatás rendje

A tanítás kezdete 8.00 óra. Az elméleti foglalkozás tanítási óráinak hossza 45 perc. Az óraközi szünetek hossza 5-15 perc. A csengetési és a tanulói ügyelet rendjét a házirend határozza meg. A csengetési rendet a csatolt tanórai foglalkozások esetén is be kell tartani. A tanórán kívüli és a tanulószobai foglalkozások munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik, s legfeljebb 19:00 óráig tart. Tanórai foglalkozás 7.15 órai kezdettel csak a szülői szervezet egyetértésével, azaz a szülők egyöntetű írásos beleegyezésével, az igazgató engedélyével tartható a 11. és az ettől magasabb évfolyamokon, valamint a gyógytestnevelés csoportjai számára. A tanműhelyi alapozó gyakorlati foglalkozások 45 percesek. A csengetési rend a nappali tagozat rendjéhez igazodik, s azt önkényesen megváltoztatni nem lehet. Az OKJ szakmák szakmai gyakorlati foglalkozásai 60 percesek, elméletigényes gyakorlat esetén 45 percesek. A tanórai foglalkozások előtt a tanárok 15 perccel, a tanulók szintén 15 perccel korábban kötelesek megjelenni. Az iskola folyosóin, az iskolai udvaron 7.30 órától a tanítás kezdetéig valamint az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik a tanítás befejezéséig (14.10-ig). Az ügyeletes pedagógus köteles a rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületrészek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az ügyeletes pedagógusok felelősségi területeit az iskolai munkaterv tartalmazza. A hivatalos ügyek intézése a nyilvántartó irodában történik. Hétfőtöl-csütörtökig: 8.00 és 15.30 óra között, pénteken pedig 8.00-13.30-ig. Az épületbe belépő szülőket illetőleg látogatókat az irodához kell kísérni, melyről a portaszolgálat keretében kell gondoskodni. A portaszolgálat az iskola épületébe érkező szülők illetve idegenek részére belépőjegyet állít ki, amelyet kötelesek aláíratni az őket fogadó iskolai alkalmazottal. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. Mindenfajta árusítás, ügynöki tevékenység tilos. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelmére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes) írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyására csak az igazgató vagy igazgatóhelyettes adhat engedélyt. A tanítási óra zavartalansága érdekében a tanárt és a tanulókat csak az ügyeletes iskolavezetőségi tag engedélyével lehet tanóráról kihívni. A tanítási órára idegen személy csak az igazgató engedélyével mehet be. A felsőfokú szakképzés hallgatói –bár nem az iskola tanulói–, ennek ellenére az iskola alapvető szabályait, az igazgató valamint a szakvezető utasításait kötelesek betartani.


2.3.


44

A gyakorlati oktatás rendje

A tanulók külső szakmai gyakorlatának rendjét a gazdálkodó szervezetek határozzák meg. A Nyírvidék TISZK tanműhelyeiben, tantermeiben alapozó gyakorlaton, szakmai gyakorlaton és elméleti foglalkozáson résztvevő pedagógusok és tanulók a Nyírvidék TISZK mindenkori házirendjét kötelesek betartani. Az iskolai tanműhelyekben és tantermeikben szakmai gyakorlati, és elméletigényes gyakorlati foglalkozáson részt vevő pedagógusok és tanulók az iskola házirendjét kötelesek betartani. 2.4.

Az iskolai vagyon kezelése

Az intézet a tulajdonában vagy kezelésében lévő valamennyi vagyontárgy védelméről, és azok rendeltetésszerű használatáról: - számviteli nyilvántartások, - az intézet működési sajátosságaihoz igazodó ügyviteli eljárások, - vagyonvédelmi berendezések, - tűzvédelmi előírások betartása útján gondoskodik. A számviteli nyilvántartásokat a mindenkor érvényben lévő pénzügyi-számviteli előírásoknak megfelelően kell kialakítani. Az ügyrendben kell szabályozni a vagyontárgyak használatával kapcsolatos eljárásokat (leltározási szabályzat, selejtezési szabályzat, stb.). A szakmai munkaközösség szertárában elhelyezett eszközöket a munkaközösség tagjai közösen használják. A munkaközösség tagjai közül - szertárfelelősöket választ, akik felelősök az eszközök helyi nyilvántartásáért, megőrzéséért. A munkaközösség a használatában lévő valamennyi vagyontárgyért anyagilag kollektívan felelős. A vagyonvédelmi berendezések biztosítása, karbantartása a gazdasági vezető feladata. 2.5.

A különös közzétételi lista

Az iskolánkról nyilvánosságra hozandó adatok a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendeletben meghatározott különös közzétételi listának megfelelően: 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2. A nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége és szakképzettsége 3. Az országos mérés-értékelés eredményei, évenként feltüntetve 4. Az intézmény lemorzsolódási, évismétlési mutatói 5. Általános iskolában a volt tanítványok nyolcadik-kilencedik évfolyamon elért eredményei, évenként feltüntetve, középiskolai, szakiskolai továbbtanulási mutatók



6. Középiskolában az érettségi vizsgák átlageredményei, évenként feltüntetve 7. Szakképzésben részt vevő iskolában a pályakövetés eredményei 8. Szakkörök igénybevételének lehetősége, mindennapos testedzés lehetősége 9. Hétvégi házi feladat szabályai, iskolai dolgozatok szabályai 10. Iskolai tanév helyi rendje 11. Iskolai osztályok száma, illetve az egyes osztályokban a tanulók létszáma

45



46

3. A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola fenntartója megállapodást köt valamelyik egészségügyi intézmény vezetőjével. A megállapodásnak a következőket kell tartalmaznia:  az iskolaorvos heti két alkalommal történő rendelését,  a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését,  a szakképző évfolyamra beiratkozandó tanulók szakmai alkalmassági vizsgálatát. A káros szenvedélyek (dohányzás, alkohol, drog, stb.) megelőzése és kiküszöbölése érdekében az iskola felvilágosító előadásokat szervez az ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnök ütemezése alapján. A közoktatási törvény 12.§ e.) pontja alapján valamennyi tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai épségét, egészségét, elsajátítsa a biztonságát védő ismereteket. Továbbá kötelessége haladéktalanul jelenteni a felügyeletet ellátó pedagógusnak a saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető állapotot, illetőleg ha balesetet vagy sérülést észlel. A közoktatási törvény 19.§ (7) bekezdés c.) pontja alapján a pedagógus kötelessége, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, azok elsajátításáról meggyőződjön, továbbá, ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenved, vagy ha ennek veszélye fennáll, megtegye a szükséges intézkedéseket. A balesetet vagy veszélyforrást az igazgatónak azonnal jelenteni kell az intézkedés megkezdése érdekében. A baleset kivizsgálását az órát tartó tanár közreműködésével a munkavédelmi felelős végzi, aki a balesetről jegyzőkönyvet vesz fel. Az iskolavezetés a jegyzőkönyvet megküldi a fenntartónak. A balesetvédelmi és munkavédelmi előírások, veszélyforrások előzetes ismertetése valamennyi iskolai foglalkozás, osztálykirándulás, gyakorlati foglalkozás esetében kötelező. Ennek elmulasztása fegyelmi vétség a felelős személy részéről.



47

3.1.

Az iskola egészségügyi feladatai:  a tanulók egészségvédelme, az egészségügyi előírások és rendszabályok betartása az iskola minden dolgozójának kötelessége,  az iskolaorvosi rendelő és védőhelyiség céljából megfelelő helyiségről az igazgató gondoskodik,  az intézmény valamennyi balesetveszélyes helyiségében mentődobozt kell elhelyezni,  a személyzeti előadó megszervezi és ellenőrzi a dolgozók évenkénti kötelező szűrővizsgálaton való megjelenését,  az iskolaorvos és az iskolai védőnő egészségügyi felvilágosító előadásokat tarthat,  az iskolai ápolónő gondoskodik a beteg tanulók ellátásáról,  ha a tanuló üzemi baleset miatt a szakma folytatására alkalmatlanná válik, az iskola elősegíti, hogy tanulmányait más szakmában folytathassa.

3.2.

Munkavédelem

Az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtéséért, tervszerű javításáért, a munkavédelmi felkészültség rendszeres ellenőrzéséért, továbbá a dolgozók és a tanulók egészségét és testi épségét fenyegető veszélyek elhárításához szükséges megelőző intézkedések megtételéért az iskola igazgatója egy személyben felelős. Az igazgató a jogkörét a munkavédelmi vezetőre csak a felelősségének érintetlenül hagyása mellett ruházhatja át. (Mv.Sz. II. fejezet) Az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételének biztosításáért saját munkaterületén minden pedagógus felelős. Az intézmény egészére kiterjedő munkavédelmi előírásokat a Munkavédelmi Szabályzat tartalmazza. 4.

TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK

4.1 Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett – tanórán kívüli rendszeres térítésmentes foglalkozások működnek:  tanulószobai foglalkozások,  felzárkóztató foglalkozások,  korrepetálás,  érettségi előkészítő, szakmai vizsgára felkészítő,  emeltszintű képzés,  tanulmányi és sportversenyekre történő felkészítés,  szakkörök, diákkörök,  énekkar,  diáksportköri foglalkozások,  tömegsport foglalkozások,  egyéni foglalkozás,  gyógytestnevelés,


 


48

iskolai könyvtár, mindennapi testedzés

A nem kötelező tanórai foglalkozásokat az iskola a közoktatási törvény által biztosított heti időkeretének megfelelően a tantárgyfelosztásban megtervezi és a tanórán kívüli órarendben ütemezi. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés a felzárkóztató foglalkozások kivételével önkéntes. A jelentkezés a tanév első két hetében történik és egy tanévre szól. A foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások látogatottságáról haladási naplót kell vezetni. A csoportok átlaglétszáma 4-16 fő. A megbízást ellátó pedagógusok szakmailag felelősek a foglalkozások működéséért. Éves munkatervet dolgoznak ki, amelyet a területekért felelős igazgatóhelyettesek hagynak jóvá. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki az iskola óraadó pedagógusa. A tanulószoba szervezése a 9-10. évfolyamon történik. A szorgalmi időszak alatt működik tanítási napokon, a tanórákra történő felkészítés és felzárkóztatás céljából 14.15 órától 16.00 óráig. A tanulószobai foglalkozást tartó tanár feladata, hogy segítse a tanulókat az önálló tanulói módszerek kialakításában, az iskolai tananyag elsajátításában. Külön gondot kell fordítani a hátrányos helyzetű, hiányos felkészültségű tanulókra. Tanulószobai foglalkozásra a tanév elején lehet jelentkezni. Indokolt esetben a tanuló tanulószobai felvétele tanév közben is lehetséges. A tanulószobára minden jelentkező tanulót fel kell venni. A felzárkóztató foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességük, tanulmányi eredményeik alapján a szaktanárok jelölik ki és részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező. Tantárgyi korrepetálások a pénzügyi lehetőségek figyelembevételével, a szaktanárok javaslatai alapján szervezhetők. Megszervezésénél a tanulói és a szülői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. Az iskola helyi tanterve biztosítja a tanulók érdeklődésének, továbbtanulási szándékának figyelembevételével a tanulók által igényelt tantárgyakból az emelt szintű oktatás megszervezését. Az emelt szintű képzés tanóráin külön érdemjegyekkel történik az osztályozás. Amennyiben alapóraszámban is tanulják a tárgyat, úgy azzal összevonva egy osztályzatot kapnak a tanulók félévkor és tanév végén. Az iskola tanulói rendszeresen bekapcsolódhatnak a különböző regionális, országos tantárgyi, tanulmányi és szakmai versenyekbe.



49

Ezeket megelőzően a munkaközösségek házi tanulmányi versenyeket szervezhetnek. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek illetve a szaktanárok a felelősek. Az igazgató gondoskodik arról, hogy a különböző tanulmányi, sport és kulturális versenyeken győztes, illetőleg helyezést elért tanulók eredményes szereplését az egész iskolaközösség megismerje. A tanulók tanórán kívüli sporttevékenységét, a sportköröket a testnevelő tanárok szervezik. A tanulók részvétele önkéntes. Törekedni kell arra, hogy a foglalkozásokon minél nagyobb számban vegyenek részt tanulóink a minőségi sport-utánpótlás nevelése érdekében. A sportkörök vezetőjét az igazgató bízza meg. A tanulók részt vehetnek iskolán kívüli sportegyesület munkájában. A részvételt az osztályfőnöknek be kell jelenteni. A szakköri foglalkozásokon a szakkörvezetők segítséget nyújtanak a tehetséges tanulóknak ahhoz, hogy a kötelező tananyaghoz kapcsolódó, azt kiegészítő ismeretekre tegyenek szert. Az iskola a hagyományoknak megfelelő szakköröket hirdeti meg, de a tanulók és a szülők újak szervezését is kezdeményezhetik. Az indítandó szakkörök számát az iskolai pénzügyi lehetőségek és a diákok érdeklődései szabják meg. Arról, hogy mely szakkörök legyenek térítésmentesek, a szakmai munkaközösség véleményének meghallgatásával az igazgató dönt. A szakköri foglalkozások legkésőbb októberben kezdődnek és a szorgalmi időszak végéig tartanak. A foglalkozások időtartama heti egy illetve két tanóra. Az érettségi és a szakmai vizsgára történő felkészítő foglalkozásokat elsősorban a gyenge előképzettségű és az előírt tananyag elsajátításában lemaradást mutató tanulók részére kell szervezni. A korrepetálás ingyenes. A gyógytestnevelési foglalkozásra kötelezett tanulók névsorát az iskolaorvos készíti el. A foglalkozáson való megjelenés kötelező, a tanulók ellenőrzése az osztályfőnök és a testnevelő tanár feladata. A gyógytestnevelésre való beosztással egyidejűleg a tanuló felmentést kap az iskolai testnevelés órákon való részvétel alól. A különleges bánásmódot igénylő sajátos nevelési igényű tanulók részére szervezett egyéni foglalkozások lehetővé teszik a tanulók ismereteinek bővítését a szakvéleményben javasolt tantárgyakból. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait a könyvtár szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. A végzős tanulók kettő alkalommal a szülők előzetes írásos kérvénye alapján részt vehetnek a felsőfokú intézmények által szervezett nyílt napokon. A kérvényeket az osztályfőnökök koordinálják.



50

Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyházi jogi személy által kijelölt hitoktató végzi. 4.2 Térítéses tanórán kívüli foglalkozások: Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesítése, a nevelőmunka elősegítése érdekében az igazgató előzetes engedélyével az osztályfőnöki munkatervben rögzített (vagy az iskola éves munkatervében meghatározott) időpontban osztálykirándulást szerveznek. Az osztálykirándulásokkal kapcsolatos szabályok:  azon tanulók, akik a szorgalmi időben szervezett kirándulásra nem mennek el, kötelező tanórai foglalkozáson vesznek részt,  a kiránduláson a kísérő pedagógusok száma 20 fő alatt 1 fő, 20 fő fölött 2 fő,  a kiránduláson résztvevő pedagógusok elszámolásáról külön jogszabály rendelkezik,  a kirándulások költségeit az osztály szülői munkaközösségével egyeztetni kell, mértéke nem haladhatja meg a szülők teherbíró képességét,  a kirándulás előtt fel kell hívni a tanulók figyelmét a közlekedési szabályok betartására és a lehetséges baleseti forrásokra. Ezek tudomásulvételét a tanulók aláírásukkal igazolják.  a kirándulásra a kísérő pedagógusok elsősegélynyújtó felszerelést kötelesek vinni. Egy-egy órára a szaktanár, az illetékes igazgatóhelyettes előzetes engedélyével üzemlátogatást, múzeumlátogatást szervezhet. A gyakorlati oktatás tanmenetében ütemezett üzemlátogatás a szakoktató szervezésében a gyakorlati oktatásvezető előzetes engedélyével történhet. Az iskolában a nyári szünetben önköltséges korrepetálás - illetve felzárkóztató foglalkozás - szervezhető. A foglalkozásokat a nevelőtestület tagjai végzik. A részvételért előre térítési díj fizetendő. Tanfolyamokat az iskola a tanulók érdeklődése, valamint a szükséges tárgyi és személyi feltételek megléte esetén indít. Az iskola által szervezett tanfolyamon való részvételt a szülő írásban kéri. A tanfolyamokon való részvételért előre térítési díj fizetendő. Az iskola – az ezt igénylő tanulók számára – étkezési lehetőséget (menzát) biztosít. 5.

A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI

A közoktatási törvény 53.§-a kötelező iskolai feladatként fogalmazza meg a mindennapi testedzés megszervezését és az iskolai sportkör működtetését.



51

A mindennapi testedzés lényege, hogy az iskola legalább negyvenöt perc időtartamban lehetővé tegye minden tanulója részére a testmozgás és a sportolás lehetőségét. Annak igénybevétele azonban már a tanuló választásán múlik. Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a helyi Pedagógiai program óratervében meghatározott kötelező tanórai testnevelési órákon, valamint a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. Iskolánk a 16/2004. (V. 18.) OM-GYISM rendelet a sporttevékenységről jogszabály szerint elkészített testnevelési program szerint végzi munkáját. Ez a szakmai program része a tanév munkatervének A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai sportköri foglalkozások és a tömegsport órák keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. Az iskolai diáksportkör foglalkozásait a tanévenkénti munkatervben meghatározott napokon és időben, az ott meghatározott sportágakban a testnevelő tanár irányításával kell megszervezni. A délutáni tömegsport foglalkozásokon való részvételhez iskola biztosítja , hogy:  az őszi és a tavaszi időszakban: a sportudvar, a tornatermek, az edzőterem,  a téli időszakban a tornatermek, edzőterem a tanulók rendelkezéseire álljanak, naponta délutánonként legalább két tanórás időtartamban, a testnevelő tanárok felügyelete és általuk összeállított program szerint. A tömegsport foglalkozások pontos idejét tanévenként az iskolai munkatervben kell meghatározni. A diáksportkör és az iskolavezetés közötti kapcsolattartás: A diáksportkör foglalkozásait irányító testnevelő tanár tájékoztatja a közvetlen vezetőjét a szakmai program foglalkozásonként meghatározott végrehajtásáról, az adott sportfoglalkozás eredményeiről és ezek dokumentálásáról. Az iskolavezetés képviselője részt vesz a diáksportkör közgyűlés.


6.


52

AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE

Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanuló számára egy-egy tanévre kikölcsönöz. Az iskolai könyvtár vezetője a könyvtárostanár, aki rendszeres kapcsolatot tart fenn az alábbi könyvtárakkal:  Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár Nyíregyháza, Szabadság tér  Kölcsey Ferenc Gimnázium Iskolai Könyvtár Nyíregyháza, Széchenyi út 6.  Nyíregyházi Főiskola Központi Könyvtára Nyíregyháza, Sóstói út 31/B Az iskolai könyvtár működtetéséért, a könyvtárral kapcsolatos feladatok ellátásáért a könyvtárostanár felelős. A könyvtárostanár feladatát a munkaköri leírása tartalmazza. Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása a szervezeti és működési szabályzat mellékletében található gyűjtőköri szabályzat alapján a pedagógusok és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével történik. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, tanulói és azok csoportjai, valamint az esti tagozatos hallgatók. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai:  tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól,  tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása,  könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása,  könyvtári dokumentumok kölcsönzése,  számítógépes informatikai szolgáltatások és számítógép használatának biztosítása,  tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése. A könyvtár szolgáltatásait csak az az iskolai dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki az iskolai könyvtárba beiratkozott. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat a beiratkozott dolgozónak, vagy tanulónak haladéktalanul a könyvtárostanár tudomására kell hoznia. A könyvtár nyitva tartási ideje:

heti 22 óra


hétfő: kedd: szerda: csütörtök: péntek:


de. de. de. de. de.

8.45-12.00 óra 8.45-12.00 óra 8.45-12.00 óra 8.45-12.00 óra 8.30-12.00 óra

53

du. du. du. du.

13.00-14.00 óra 13.00-15.30 óra 13.00-14.00 óra 13.00-14.00 óra

A pedagógusoknak az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtárostanár közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtárostanárral egyeztetniük kell. Az iskolai könyvtár dokumentumait (a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) 3 hét időtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idő egy alkalommal meghosszabbítható. Az iskolai könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők:  kézikönyvek (pl. lexikonok, enciklopédiák),  számítógépes szoftverek,  muzeális értékű dokumentumok,  tartós tankönyvek,  tanári kézikönyvek. A könyvtárhasználó a dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén - illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza - a Könyvtári törvényben előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtárostanár javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg. Az iskolai könyvtár működésével kapcsolatos részletes leírást az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata c. alapdokumentum tartalmazza. Ebben kerül kidolgozásra a könyvtárhasználati és gyűjtőköri szabályzat is.



54

AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK

7.

Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos szervezési feladatokat és felelősöket az éves munkaterv tartalmazza. Az iskola névadója Inczédy György tiszteletére kerül sor az „Inczédy Napok” megrendezésére. A rendezvény időpontját az iskolai éves munkaterv tartalmazza. A program részét képezi Inczédy György sírjának koszorúzása a városi temetőben. Az iskola zászlója: az alábbi ünnepségeken szerepel:  szalagavató, ballagás,  nemzeti ünnepek iskolai rendezvényei Anyaga: fehér színű selyem, mérete: 80 cm x 150 cm Nemzeti ünnepek és megemlékezések:  az aradi vértanúk emléknapja (X. 6.)  az 1956-os forradalom és szabadságharc (X. 23.)  kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja (II. 25.)  az 1848-49-es forradalom és szabadságharc (III. 15.)  holocaust áldozatainak emléknapja (IV. 16.)  nemzeti összetartozás napja (VI. 4.) Iskolai ünnepélyek: Az iskolai ünnepélyeken a nevelőtestület és az osztályközösséget képviselő tanuló megjelenése kötelező. A nemzeti ünnepet megelőző utolsó munkanapon az iskolában központi ünnepséget kell szervezni, melyen a tanulóknak fehér blúz, (fiúk: ing), illetve sötét nadrág vagy sötét szoknya, inczédys logóval ellátott zöld nyakkendő illetve sál viselete kötelező. Az első tanítási napot megelőzően tanévnyitó-, az utolsó tanítási napot követő héten pedig tanévzáró ünnepélyt kell tartani. Az ünnepélyek, megemlékezések, rendezvények időpontját és a felelősöket az iskolai munkaterv tartalmazza.   

tanévnyitó-, tanévzáró ünnepély szalagavató ballagás



55

Iskolai rendezvények:  verébavató - a kilencedik évfolyam osztályainak műsoros bemutatkozó vetélkedője  diáknap – sport és kulturális vetélkedők (tanítás nélküli munkanap) Iskolaújság: - térítésmentes és belső iskolai használatra készül évente két alkalommal, - kiadásáért felel az iskola igazgatója, - szerkeszti a Szerkesztő Bizottság a DÖK megbízásából, - a szerkesztőbizottság munkáját a patronáló tanár segíti. Iskolai honlap: Az iskola interneten történő megjelenése. Főbb rovatai: az iskola története, beiskolázás, aktualitások, informatikai rendszer szabályzata, egyéni honlapok (tanár, diák), tanulást segítő információk, iskolaújság, hírek. Technikailag az iskolai rendszergazda tartja karban. Az intézet logója: szerepel néhány kiadványon, illetve a nyakkendőkre, sálakra hímezve.

Iskolai videó híradó: Évente három-négy alkalommal megjelenő összeállítás, amelyeket általában osztályfőnöki órákon vetítenek. Témája lehet tematikus (egy iskolai rendezvényt bemutató pl. diáknap), vagy esemény-összefoglaló. Két patronáló tanár (technikai és műsorszerkesztő) irányításával működő öntevékeny csoport készíti. Iskolai rádió: Az óraközi szünetekben információk közlésére szolgál. A diáktanács irodájában működik. Patronáló tanára a DÖK támogató tanár. Iskolatörténeti emlékek gyűjtése: Az iskoláról megjelenő kiadványok. (Pl. Péter Imre volt igazgató könyve) Öt évenként érettségi találkozó megszervezésével az iskola tartja a kapcsolatot a volt tanítványokkal.


8.


56

AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓI BALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN (INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK)

Az iskola minden dolgozójának alapvető feladata, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A pedagógusok a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben:  A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell: o az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, o a házirend balesetvédelmi előírásait, o rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb…) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét. o a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban és jelentési kötelezettségét a munkavédelmi vezető felé.  Osztálykirándulások, túrák előtt.  A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. A pedagógusoknak ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a



57

kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára tartott balesetvédelmi tájékoztatót az osztályfőnök az osztálynaplóba bejegyzi. A pedagógusoknak visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia) tartó, valamint a gyakorlati oktatást vezető pedagógusok baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkavédelmi szabályzat tartalmazza. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkavédelmi szabályzata tartalmazza. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó pedagógusoknak a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:  gondoskodjon arról, hogy a sérült tanulót a védőnő elsősegélyben részesítse az orvosi szobában,  nagyobb és súlyosabb sérülések esetén orvost illetve mentőt kell hívnia,  a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,  a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának, valamint a munkavédelmi vezetőnek. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának és munkavédelmi vezetőjének ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében, és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A szakoktatók minden hónap első gyakorlati napján munkavédelmi oktatást kötelesek tartani, amit a munkavédelmi naplóban rögzítenek. Az elsajátítás tényét a tanulók aláírásukkal igazolják.



58

A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a Munkavédelmi Törvény előírásai alapján  A tanulóbaleseteket az előírt nyomtatványon nyílván kell tartani.

9.



A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és a balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg.



A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának és az OMMF megyei igazgatóságának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.



Az iskolai nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskola munkavédelmi szabályzata tartalmazza. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK

Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:  a természeti katasztrófa (pl. villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz stb.)  a tűz,  a robbantással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezető:  az iskola igazgatója,  kollégium vezető,  gazdasági vezető,  gyakorlati oktatásvezető ,  igazgatóhelyettesek. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell:  az intézmény fenntartóját,  tűz esetén a tűzoltóságot,  robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget,  személyi sérülés esetén a mentőket,





59

egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja.

A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket hangosbemondón, telefonon, szóban vagy hosszú csengetéssel értesíteni kell., valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv, a bombariadó terv mellékleteiben található „Kiürítési terv” és menekülési útvonal alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: 

  



az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó pedagógusnak a tantermen kívül (pl. mosdóban, szertárban stb…) tartózkodó tanulókra is gondolnia kell! a kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! a kiürítés során a liftet nem lehet használni! a tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó pedagógus hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen tanuló az épületben. a tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a pedagógusnak meg kell számolnia!

Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:     

a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, az elsősegélynyújtás megszervezéséről, az rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb) fogadásáról.

Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:  a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről,  a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról,  az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről),  a közmű (víz, gáz, elektromos stb…) vezetékek helyéről,  az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról,





60

az épület kiürítéséről.

A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napon be kell pótolni. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” c. igazgatói utasítás tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Bombariadó terv” c. igazgatói utasítás tartalmazza. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, annak évenkénti felülvizsgálatáért, valamint a tervben leírtak évente legalább egy alkalommal történő gyakorlás megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. A rendvédelmi illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait, a tűzriadó és a bombariadó tervben megfogalmazottakat az intézmény minden alkalmazottja és tanulója köteles betartani!



61

AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE

10.

10.1. Bevezető gondolatok Az iskolai oktatás megszervezésének egyik legnehezebb kérdése és feladata a tankönyvellátás megfelelő megszervezése. A feladat nehézsége abból áll, hogy a pedagógusoknak össze kell egyeztetniük a saját elképzeléseiket, a közoktatásról szóló törvényben részükre biztosított szabadságjogoknak az érvényesülését az iskola helyi tantervével, továbbá az érintett osztályokba felvett tanulók anyagi helyzetével. Iskolánk ez irányú tevékenységének lényege, hogy a nevelés és oktatás feladatait egységes szemlélet alapján, egységes program szerint a pedagógiai program részét alkotó helyi tanterv alapján lássuk el. Iskolánkban a nevelő és oktató munka összehangolása elengedhetetlen feltétel, hiszen ennek hiánya azzal a következménnyel járhatna, hogy például az iskolánk tanulói nem tudnának egyik osztályból átkerülni a másik osztályba, másrészt az esetleg kieső pedagógus helyettesítése is megoldhatatlan feladat elé állítaná az iskola vezetőségét. A tankönyv kiválasztásánál nem utolsó szempont az sem, hogy nem a döntéshozónak, hanem az iskolába járó tanuló szüleinek kell előteremteni azt az összeget, amely a tankönyv megvásárlásához szükséges. 10.2. A tankönyvellátás megszervezése Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolának kell gondoskodnia arról, hogy a szükséges tankönyvek mindenki részére rendelkezésre álljanak. Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért és irányításáért az iskola igazgatója a felelős. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésénél arra kell törekednünk, hogy a tankönyvpiacon olyan partnert keressünk, amely hosszabb távon garantálja ez irányú munkánk zavartalan megszervezését. A tankönyvellátás iskolai feladatai  a tankönyvellátás megszervezése  el kell dönteni a szülői és tanulói érdekképviselet bevonásával, hogy részben vagy egészben az iskolában vagy azon kívül történjen a tankönyvrendelés illetve terjesztés.  tankönyvellátói szerződések megkötése azokkal a tankönyvforgalmazókkal, amelyek közreműködnek az iskolai tankönyvellátás feladatainak a végrehajtásában. Lehetőleg olyan tankönyvforgalmazót kell keresni, amely az év teljes időszakában felvállalja a szükséges tankönyvek rendelkezésre bocsátását. Ez azért is fontos, mert ezentúl az iskolának lehetősége nyílik a jó állapotban lévő használt tankönyvek begyűjtésére és igény szerinti újra értékesítésére, vagy ingyenes átengedésre a szülőnek. 

a várható tanulói igények felmérése, azaz annak eldöntése, hogy hány tanuló kíván az iskolától tankönyvet kölcsönözni.







62

a szülők tájékoztatása abból a célból, hogy milyen feltételek mellett lehet igénybe venni  a normatív kedvezményeket és  az iskola által biztosított kedvezményeket. az igényfelmérés pontos és dokumentált összesítése az iskola által megadott határidőre. Megjegyzés: a tankönyvpiac rendjéről szóló törvényben meghatározott alanyi jogon járó kedvezményekre való jogosultság alapján nem tarthat igényt az ingyenes tankönyvhöz való hozzájárulásra az, aki a megadott határidőre nem nyújtotta be az igénylő lapot.

Az ez irányú feladatok iskolánkban két részterületet alkotnak:  tankönyvrendelés,  tankönyvterjesztés. A Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. Törvény 8/A..§ bekezdése alapján a tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a tankönyvforgalmazó. A tankönyvrendeléssel és tankönyvterjesztéssel kapcsolatos teendők ellátása teljes körű iskolai lebonyolítás esetén az igazgató által megbízott iskolai alkalmazottak feladata. Munkájukat az e tevékenységért megállapított díj ellenében végzik. A munkatársakkal kötött megállapodásnak tartalmaznia kell  a felelős dolgozók feladatait,  a szükséges határidőket,  a tankönyvterjesztés módját, helyét, idejét,  az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének módját,  a tankönyvárusításban résztvevő felelős iskolai dolgozók díjazásának módját és mértékét. 10.3. Tankönyvrendelésben résztvevő munkatársak feladatai  







a szakmai munkaközösségek tájékozódnak a hivatalos tankönyvjegyzékben szereplő tankönyvekről, a pedagógusok döntésük előtt ismertetik elképzeléseiket a tanulókkal, majd megjelölik azokat a tankönyvjegyzékben szereplő könyveket, munkafüzeteket, segédkönyveket, amelyeket a következő tanévben alkalmazni kívánnak, a megrendelésre kerülő könyveket a nevelőtestület kiválasztja az iskola helyi tanterve alapján a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembevételével, a tankönyvrendelésért felelős dolgozó a pedagógusok által elkészített javaslatok alapján az iskolai ütemtervben rögzített határidőig összeállítja az iskolai tankönyv és segédkönyv rendelést és továbbítja a könyvkiadók felé az iskolába belépő új osztályok, tanulók várható becsült létszámát figyelembe véve, a tankönyvrendelés, a tankönyvterjesztés zavartalan lebonyolításához az osztályfőnökök adnak segítséget.



63

a tankönyvrendeléssel megbízott alkalmazott iskolatípusonként, évfolyamra lebontva összeállítja a tankönyvlistát,  folyamatos tájékozódás a tankönyvpiacon prospektusok, tankönyvjegyzékek, tankönyvbemutatók alapján. Alternatívák kialakítása a tartalmi, minőségi árszempontok figyelembevételével,  minden év november 15-ig felmérik, hogy hány tanuló kívánja igénybe venni a tankönyvpiac rendjéről szóló törvényben meghatározott normatív kedvezményeket illetve az iskola által nyújtott kedvezményeket,  az iskolavezetéssel és a munkaközösségekkel egyezteti az iskolára jutó mindenkori tankönyvtámogatás 25%-ának felhasználását, a beszerzendő tartós tankönyvek és segédkönyvek jegyzékét,  a tankönyvrendelés módosítására megadott végső határidő előtt az évfolyamokra lebontott tankönyvlistát kiosztja a tanulóknak, akik a listáról kihúzzák azokat a könyveket, amelyeket a következő tanévre nem kívánnak megvenni. A szülők pedig írásban nyilatkoznak arról, hogy a ki nem húzott könyveket megvásárolják. Technikai okok miatt nem kell nyilatkoztatni az iskolába újonnan belépő tanulókat,  az iskolai könyvtárossal együttműködve június 10-ig közzé teszi azoknak a tankönyveknek a jegyzékét, amelyeket a tanulók az iskolai könyvtárból kölcsönözhetnek. A tankönyvtámogatás szabályait, a tankönyvellátás rendjét illetően a szülői szervezetet egyetértési jog, a diákönkormányzatot pedig véleményezési jog illeti meg. 

10.4. A tankönyvterjesztésben résztvevő munkatárs feladata  kapcsolattartás a tankönyvkiadókkal- és forgalmazókkal,  a megrendelt tankönyvek átvétele, a tankönyvárusítás megszervezése az iskolai munkarend lehető legkisebb zavarásával,  a tankönyvek térítési díjának összeszedése és a forgalmazók által megadott határidőre történő befizetések teljesítése,  a tankönyv ellátásba bevont személyek végzett munkájának és felelősségének arányában javaslatot tesz a terjesztői jutalék elosztására,  tanév közben állandó kapcsolatot tartanak a nevelőtestülettel a tapasztalatok összegyűjtése céljából, Az iskolai tankönyvterjesztő az átvett könyvekért teljes anyagi felelősséggel tartozik. A tankönyvterjesztés lebonyolításához és a tankönyvek tárolásához az iskola megfelelő helyiséget biztosít. Az ingyenes tankönyvellátás a tankönyvpiac rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint történik. Az ebben foglaltakról valamint a szociális alapon nyújtott támogatásról a szülőket tanévenként tájékoztatjuk.


11.


64

AZ ISKOLARENDSZERŰ FELNŐTTOKTATÁS

11.1 Az oktatás szervezeti keretei:  Az iskola felnőttoktatási tagozatán négy évfolyamos gimnáziumi képzés folyik.  Az oktatás az esti tagozat munkarendje szerint történik.  Az esti tagozat munkarendje szerint szervezett oktatásban azok tanulhatnak, akik nem tankötelesek.  A tanulók előtanulmányaiknak megfelelően magasabb évfolyamon is kezdhetik tanulmányaikat: a 10. évfolyamon kezdheti tanulmányait a tanuló, ha: o elvégezte a szakiskola 10. osztályát, o elvégezte a szakmunkásképző intézet 3. osztályát, o középiskolából kimaradt, de van egy érvényes tanéve, o egyéb beszámítható iskolai végzettsége van.  A tizenegyedik évfolyamtól kezdődően térítési díj fizetési kötelezettség áll fenn, melynek mértékét az iskola igazgatója szabályozza.  A térítési díj csökken: kitűnő (5) tanulmányi eredmény esetén 30 %-kal jeles (4,51-4,9) tanulmányi eredmény esetén 30 %-kal jó (3,5-4,5) tanulmányi eredmény esetén 15 %-kal  A térítési díjat a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlésekor 25%-kal, a harmadik alkalommal történő megismétlésekor 50%-kal meg kell növelni.  A térítési díj befizetésének határideje: I. félévben: október 15. II. félévben: január 15.  Az iskolai nevelés és oktatás a tanulók egyéni felkészülésére is épülhet.  A tanuló köteles megjelenni az írásbeli és szóbeli beszámolókon; az év végi vizsgákon.  A beírt tanulók jogosultak a diákigazolványra. 11.2 Az esti tagozat működése:  A tanulmányi irányítás feladatait a tagozatvezetői feladatokkal megbízott pedagógus látja el.  A nevelő-oktató munkát elsősorban az iskola tanárai végzik.  A tagozat ügyvitelének felelős intézője az adminisztrátor  Feladata a levelezés, iktatás, irattározás, postázás, az igazolások kiállítása és a tagozatvezető által megszabott egyéb adminisztratív munkák elvégzése.  Ellátja a tanulók beírásával, kimaradásával, törlésével, kapcsolatos feladatokat.  Intézi a diákigazolványokkal kapcsolatos teendőket.  Gondoskodik a térítési díj és a tandíj beszedéséről.



65

12. ISKOLARENDSZEREN KÍVÜLI FELNŐTTKÉPZÉS A felnőtt képzés működése Az iskola pedagógiai programjában szereplő szakmákban meghirdetett tanfolyamokban történik a felnőtt képzés. A tanulmányi irányítás feladatait a felnőttképzési vezető látja el. A nevelő oktató munkát elsősorban az iskola tanárai és oktatói végzik megbízás alapján. A felnőttképzés ügyvitelének felelős intézője külön díjazásban részesülő adminisztrátor. Ellátja a hallgatók tanügyigazgatásával kapcsolatos feladatokat. A felnőttképzés részletes leírását a felnőttképzési akkreditáció tartalmazza. A felnőtt képzés munkarendje A tanítás a hét munkanapján 800 és 2000 között folyik a tanítási órák 45 percesek. A felnőtt képzés munkarendje igazodik az iskola napi munkarendjéhez, de a tanév rendjétől eltérő, az oktatás folyamatos. Tanítási szünetben, valamint szombati napokon igazgatói engedéllyel folyik az oktatás. A felnőtt képzés irányítása A felnőtt képzés irányítását a felnőtt képzési vezető végzi. 13.

REKLÁMTEVÉKENYSÉG

Reklámtevékenység a Kt. 122.§ (12.) figyelembe véve történhet. A reklámfelület eladása lehetséges:

-épületeken, -falfelületeken.


14.


66

AZ ISKOLAI KOLLÉGIUM RENDJE

A kollégium az iskolával közös igazgatás alatt áll. Felelős vezetője az iskola igazgatója. A kollégium vezetője vezetési és irányítási feladatait az igazgatóval, a tantestülettel együttműködve látja el. A kollégiumba a város középfokú intézményeiből a nappali tagozatos oktatásban résztvevők vehetők fel. A kollégiumi munkaközösség. A kollégiumi nevelés speciális feladataival foglalkozik. Munkaközösségi értekezleteken a programjukban meghatározott témákat feldolgozzák:  a nevelési szituációk megbeszélése,  szabadidő tervezés megvitatása,  kezdő kollégáknak tanácsadás,  egyénre szabott követelményrendszer megbeszélése,  a kollégium nevelési alapprogramjának kidolgozása és a tan. feldolgozása. Alkotó ötleteiket a nevelőtestület, a kollégiumvezetés elé viszi. Szakmailag elősegítik a kollégiumi nevelést, oktatást. A munkaközösség-vezető  javaslataival, ötleteivel segíti a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítését,  részt vesz a nevelőtestületi határozatok ellenőrzésében,  összefogja a nevelőtanárok munkáját,  véleményezi az egyéni pedagógiai programokat, foglalkozási terveket,  figyelemmel kíséri a foglalkozáslátogatások tapasztalatait, segítséget nyújt az észlelt negatívumok javításában,  javaslatot tesz az éves pedagógiai munkáról készített nevelőtanári beszámolók szempontjaira. 14.1. A nevelőtanárok alapfeladatain kívüli megbízás alapján ellátandó feladatai  éjszakai ügyelet: 22.00 órától - másnap reggel 6.00 óráig  vasárnapi fogadás: 14.00 órától - hétfő délelőtt 9.00 óráig Egyéb megbízások A diákönkormányzatot segítő nevelőtanár feladatai  diákönkormányzat működési feltételeinek biztosítása, közösségi munka összehangolása,  kapcsolattartás a diákönkormányzat és a nevelőtestület között,  diákvezetők informálása, képzésük megszervezése,  közgyűlés előkészítése,  DT munkájának értékelése, munkájuk elismerése,  kollégiumi programokon való aktív szervezőmunka,



67

Az ifjúságvédelmi felelős feladatai     

Nyilvántartja a veszélyeztetett körülmények között élő kollégistákat. Figyelemmel kíséri a veszélyeztetett kollégisták helyzetét. Összehangolja a nevelőtanárok ifjúságvédelmi munkáját. Tájékoztatja a nevelőtestületet az ifjúságvédelem feladatairól. Kapcsolatot tart a gyámhatósággal, a nevelőszülőkkel, a osztályfőnökével.

tanuló

14.2. A kollégium működésének szabályai 

    

    









A kialakított létszámterv figyelembevételével a kollégiumvezető a nevelőtestület véleménye alapján dönt a kollégiumi felvételről. A kérelmek elutasításáról a kollégium írásos értesítést küld. A kollégiumnak tagja lehet az a tanuló, aki betartja a kollégiumi házirendet. A kollégiumi tagsági viszony, egy tanévre szól, a meghosszabbítást a tanév befejezése előtt újból kérvényezni kell. A felsőbb évesek akkor kérhetik felvételüket, ha eredményesen (bukásmentesen zárták a tanévet. A tanulók az iskolai tanévkezdést megelőző napon költöznek be a kollégiumba. A tanulók az iskolai szervezési elfoglaltságaikon kívüli időt a kollégiumban töltik. A kollégiumban töltött időt tanulásra, művelődésre, sportolásra, szórakozásra, szervezett kollégiumi foglalkozásokra, rendezvényekre, személyes dolgaik és környezetük tisztántartására, valamint pihenésre fordítják. Az étkezés nevelőtanár felügyelete mellett az intézmény étkezdéjében történik. A kollégiumba felvett tanulókból csoportokat kell kialakítani, az egyes csoportok létszáma átlagosan 27 fő lehet. A kollégisták napi életrendjét házirend szabályozza. A tanulók hétvégeken rendszeresen hazautaznak, kivéve, ha az iskola vagy a kollégium rendezvényt szervez. A kollégiumi ünnepségek, rendezvények: Mikulás nap, Fenyőünnep időpontját a tanévi programban felelősi rendszerrel kell megszervezni. Az ünnepélyeket, megemlékezéseket a nevelőtestületnek a munkatervben megbízott tagjai készítik elő és rendezik meg. A nevelőknek illetve a kollégistáknak kötelessége a megemlékezéseken részt venni. A tanítási szünetekre (őszi, téli, tavaszi, nyári szünet), a tanulók szüleikhez hazautaznak. Indokolt esetben igazgatói engedéllyel tölthetik az iskolai szünidőt a kollégiumban. „Engedély nélkül eltávozottnak” kell tekinteni azt a tanulót, aki a kollégiumot önkényesen elhagyta, és 24 óra illetve az engedélyezett eltávozás vagy szünidő távollét lejárta után 72 óra eltelt. A kollégiumi tagság megszűnik, ha a tanuló


    


68

az iskolai tanulmányait nem folytatja, vagy befejezte, a következő tanévre nem kérte felvételét, nem fizeti rendszeresen, határidőre a kollégiumi díjat, fegyelmi határozat alapján kizárás fegyelmi büntetésben részesült, szülei írásban kérik a kollégiumi elhelyezés megszűnését.

14.3. A kötelező foglalkozások rendje A napirendből adódó rendszeres feladatok ellátását, a tanulmányi eredmény növeléséhez kapcsolódó tevékenységeket nevezzük kötelező foglalkozásoknak:  tisztálkodás,  környezetrend,  a napi rendszerességű csendes tanulás (szilencium)  a tanulásban elmaradottak felzárkóztatása,  tehetséggondozás, érdeklődési körök vezetése,  beilleszkedési zavarok korrekciója,  gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladtok,  a pályaválasztás és a pályára irányítás elősegítése,  szabadon választott kötelező foglalkozások. A kötelező foglalkozásokon kívüli rendezvények naponta legfeljebb 21.30 óráig tarthatók. A kollégiumon kívüli nem iskolai szervezésű foglalkozásokra, rendezvényekre való részvételre a szülő írásbeli kérelmére csak a csoportvezető nevelőtanár adhat engedélyt. 14.4. A kollégiumi közösségek helye, szerepe, feladata Diákönkormányzat A kollégisták érdekeik képviseletére diákönkormányzatot (DÖK) hoznak létre. A DÖK működéséről a közoktatási törvény 62-64.§-a rendelkezik. A DÖk a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt:  saját működéséről,  saját anyagi eszközének felhasználásáról,  hatáskörei gyakorlásáról,  programjáról. A DÖK szervezeti és működési szabályzatát a kollégiumi közösség fogadja el, és a kollégium nevelőtestülete hagyja jóvá. A DÖK – a diákokat érintő kérdésekre vonatkozóan – véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a kollégium működésével, és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A DÖK a kollégistákat érintő kérdésekben egyetértési jogot gyakorol (ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználása, házirend elfogadása).



69

Diákönkormányzat működése  a feladatokat munkatervbe foglalja, amelyet minden tanév elején elkészít,  képviseli a kollégisták érdekeit,  kollégiumi demokrácia szélesítésére törekszik,  döntések előtt kikéri a tagság véleményét,  kellőképpen informálódik és informál,  szabadidős tevékenységet szervezi, irányítja. A kollégisták véleménynyilvánításának legmagasabb fóruma a kollégiumi közgyűlés. Közgyűlések döntenek  DÖK beszámolók, munkatervek, programok jóváhagyásában,  DÖK titkár megbízásában, valamennyi tag visszahívásában,  DÖK tagok megválasztásában. 14.5. Egészségügyi ellátás rendje Kollégistáink az iskolában rendszeres egészségügyi felügyelet alatt állnak, betegség esetén iskolaorvosi ellátásában részesülnek. Sürgős esetekben az orvosi ügyeleti szolgálatot vesszük igénybe. Mivel a kollégiumban a beteg gyerek szakszerű ellátása nehezen oldható meg, ezért a beteg gyerek hazautazik. Súlyosabb esetben a szülőket azonnal értesítjük, a beteg tanuló szülői házhoz kerüléséről gondosodunk. A tanuló rendelőintézetbe történő kísérése felnőtt közreműködésével történik.



70

Inczédy György Középiskola, Szakiskola és Kollégium Nyíregyháza, Árok u. 53.

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 1. sz. melléklet

igazgató

rendszergazda

ügyintéző

személyzeti előadó

Általános igazgatóhelyettes

Szakmai igazgatóhelyettes

középfokú nevelésoktatás Osztályfőnöki munkaközössége

szakképzési évfolyamok Osztályfőnöki munkaközössége

Közismereti munkaközösségek

Szakmai munkaközösségek

műszaki ügyintéző

ügyintéző

ügyintéző

Karbantartók

iskolatitkár

gyakorlati oktatás vezető

raktáros

Gazdasági vezető

kollégium vezető

Gazdasági Iroda

Kollégiumi munkaközösség

ügyintézők

ápolónő

iskolai gondnoki feladatokat ellátó ügyintéző Takarítónők

kollégiumi gondnoki feladatokat ellátó ügyintéző

gépkocsivezető

Takarítónők

udvaros



Az iskola engedélyezett dolgozói létszáma Pedagógus

90

Nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők

1,5

Gazdasági álláshelyek

7

Egyéb álláshelyek

31



Az Inczédy György Középiskola, Szakiskola és Kollégium nevelőtestülete a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2. számú mellékletének rendelkezése alapján – a törvény 57. §-ának (1) bekezdése b) pontjában biztosított jogkörében – az intézmény szervezeti és működési szabályzata 3. számú mellékleteként a következő adatkezelési szabályzatot fogadta el. ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT Általános rendelkezések 1. Az adatkezelési szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) célja az alkalmazottak, valamint a tanulók adatainak nyilvántartása, kezelése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, intézményi rendjének megállapítása, az ezekkel összefüggő adatvédelmi követelmények szabályozása. 2. A Szabályzat alapját képező jogszabályok: - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló többször módosított 1992. évi LXIII. tv.; - a többször módosított közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv., különös tekintettel a 2. számú mellékletére; - a többször módosított közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. évi tv. 83/B-D §-ai és az 5. sz. melléklete; - a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet és 4. számú melléklete. 3. A Szabályzat hatálya 3.1. A Szabályzat hatálya kiterjed az intézmény igazgatójára, vezető beosztású alkalmazottaira, minden közalkalmazottjára, továbbá az intézmény tanulóira. 3.2. E Szabályzat szerint kell ellátnia - a közalkalmazotti alapnyilvántartást, valamint a közalkalmazott személyi iratainak és adatainak kezelését (továbbiakban együtt: közalkalmazotti adatkezelés), valamint - a tanulók adatainak nyilvántartását, továbbítását, kezelését (továbbiakban: tanulói adatkezelés). 3.3. E Szabályzatot megfelelően kell alkalmazni a közalkalmazotti jogviszony megszűnése után, illetve e jogviszony létesítésére irányuló előzetes eljárásokra. A tanulókkal kapcsolatos titoktartási kötelezettség független a közalkalmazotti jogviszony fennállásától, annak megszűnése után határidő nélkül fennmarad. 4. A Szabályzatban használt fogalmakhoz a Függelék szerinti értelmező rendelkezések kapcsolódnak.

I. RÉSZ A közalkalmazottakra vonatkozó adatkezelés 1.

Felelősség a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért

1.1.

Az intézményben a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért  az intézmény igazgatója,  az érintett közalkalmazottak tekintetében a teljesítmény-értékelést végző (igazgatóhelyettes),  a gazdasági vezető,  a személyzeti, munkaügyi előadó,  a személyügyi adatkezelésben bármilyen formában közreműködő közalkalmazott,  a közalkalmazott a saját adatainak közlése tekintetében tartozik felelősséggel.

vezető



1.2. Az intézmény igazgatója felelős a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok védelmére és kezelésére vonatkozó jogszabályok, valamint e Szabályzatban rögzített előírások megtartásáért, illetve e követelmények ellenőrzéséért. 1.3.

Az értékelést végző vezető (igazgatóhelyettes) felelősségi körén belül gondoskodik arról, hogy a teljesítményértékelés folyamatába bevont harmadik személy kizárólag csak a jogszerű és tárgyilagos teljesítményértékeléshez szükséges adatokat ismerhesse meg.

1.4. A gazdasági vezető felelős azért, hogy illetményszámfejtés körébe tartozó adatok intézményen belüli feldolgozása és továbbítása során az adatvédelmi rendelkezéseket betartsák. 1.5.

A személyzeti feladatot ellátó alkalmazott felelősségi körén belül köteles - gondoskodni arról, hogy az általa kezelt - alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő - adat és megállapítás az adatkezelés teljes folyamatában megfeleljen a jogszabályi rendelkezések tartalmának, - gondoskodni arról, hogy a személyi iratra csak olyan adat, illetve megállapítás kerülhessen, amely adatforráson alapul, - az alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat helyesbítését és törlését kezdeményezni a személyzeti ügyekkel foglalkozó vezetőjénél, ha megítélése szerint a személyi iraton szereplő adat valóságnak már nem felel meg.

1.6.

Az alkalmazott felelős azért, hogy az általa az intézmény részére átadott, bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek.

2.

Az alkalmazottak nyilvántartott adatai

2.1.

A közoktatásról szóló törvény alapján nyilvántartott adatok: a. név, születési hely és idő, állampolgárság; b. lakóhely, tartózkodási hely, telefonszám, azonosító szám; c. munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok  iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása,  munkában töltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok,  alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek,  munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés,  munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja,  szabadság, kiadott szabadság,  alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei,  az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei,  az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei,  a többi adat az érintett hozzájárulásával.

2.2.

A közoktatásról szóló törvény szerint nyilvántartott és kezelt adatok köre alapvetően megegyezik a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 5. számú mellékletében meghatározott adatkörök adataival, ezért az alkalmazottak adatainak nyilvántartására a közalkalmazotti alapnyilvántartás vezetése szolgál a Szabályzat melléklete szerinti adatlapok formájában.

2.3.

A közalkalmazotti alapnyilvántartás rendezetten tárolja és feldolgozza a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyával összefüggésben keletkezett és azzal kapcsolatban álló adatait.

2.4.

A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatkörén kívül - törvény eltérő rendelkezése hiányában - adatszerzés nem végezhető, ilyen adat nem tartható nyilván.

2.5.

Az intézmény külön törvény alapján nyilvántartja a közalkalmazott bankszámlaszámát, valamint a magánnyugdíjpénztári tagságával kapcsolatos adatokat.



2.6.

A közoktatásról szóló törvény által előírt, de a közalkalmazotti alapnyilvántartás adatkörébe nem tartozó nyilvántartás vezetését a munkaköri leírással feladatkörébe utalt ügyintéző végzi.

3.

A közalkalmazotti adatkezelésben közreműködők feladatai

3.1.

Az intézmény közalkalmazottainak adatkezelését a személyzeti, munkaügyi előadó végzi. Feladatkörén belül adatokat kezel a gazdasági vezető, valamint az általa kijelölt ügyintéző.

3.2.

A magasabb vezető beosztású igazgató tekintetében a közalkalmazotti adatkezelést a munkáltatói jogokat gyakorló fenntartó szerv látja el.

3.3.

A közalkalmazotti alapnyilvántartás VII. adatköréből, a munkából való rendes szabadság miatti távollét időtartamának nyilvántartását a munkaügyi előadó vezeti.

3.4.

A közalkalmazotti alapnyilvántartás személyi juttatásról szóló VI. adatköréhez tartozó nyilvántartást a gazdasági hivatal vezeti, amelyről egy példányt, a tárgyév zárását követően átad a személyi anyag részére.

3.5.

A személyzeti, munkaügyi előadó felelősségi körén belül köteles gondoskodni arról, hogy: - az általa kezelt, a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat és megállapítás az adatkezelés teljes folyamatában megfeleljen a jogszabályi rendelkezések tartalmának; - a személyi iratra csak olyan adat, illetve megállapítás kerülhessen, amelynek alapja közokirat vagy a közalkalmazott írásbeli nyilatkozata, írásbeli rendelkezése, bíróság vagy más hatóság döntése, jogszabályi rendelkezés; - a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat helyesbítését és törlését egyeztesse az igazgatóval, ha megítélése szerint a személyi iraton szereplő adat a valóságnak már nem felel meg; - ha a közalkalmazott nem általa szolgáltatott adatainak kijavítását vagy helyesbítését kéri, kezdeményezze az igazgatónál az adathelyesbítés, illetve kijavítás engedélyezését; - a közalkalmazott írásbeli hozzájárulásának beszerzéséről az önkéntes adatszolgáltatás körébe tartozó adatok nyilvántartását megelőzően.

3.6.

Személyügyi nyilvántartási feladatban működik közre minden olyan közalkalmazott, aki az intézménynél tevékenysége során a közalkalmazotti alapnyilvántartás adatkörével és a személyi irattal összefüggő adatot is kezel.

4.

A személyi iratok kezelésével kapcsolatos feladatok, követelmények

4.1.

Az iratgyűjtő és a benne elhelyezett iratok kezelése az intézmény személyügyi feladatot ellátó ügyintéző feladata.

4.2.

A személyi iratra csak olyan adat és megállapítás vezethető, amelynek alapja: - közokirat, vagy az alkalmazott nyilatkozata, - a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése, - bíróság vagy más hatóság döntése, illetve, - jogszabályi rendelkezés. A személyzeti előadó köteles kezdeményezni vezetőjénél a megítélése szerint valóságnak már meg nem felelő adat helyesbítését, törlését.

4.3. Az alkalmazotti nyilvántartásban, a személyi anyagban, a személyi iratokban nyilvántartott adatokkal kapcsolatban minden ezen szabályzat szerint információhoz jutó személyt adatvédelmi kötelezettség terhel, felelős a tudomására jutott adat rendeltetésének megfelelő felhasználásáért, valamint azért, hogy az ezen szabályzat szerint illetéktelen személy birtokába ne juthasson. 4.4.

A személyzeti előadó köteles gondoskodni arról, hogy a személyes adat a megfelelő személyi iratra, adathordozóra a keletkezésétől, változásától, helyesbítésétől számított 15 munkanapon belül rávezetésre kerüljön, illetve kezdeményezi a munkáltatói jogkor gyakorlójánál az általa kiadott írásbeli rendelkezés szükség szerinti helyesbítését.



4.5. Az alkalmazotti nyilvántartás adatlapját csak ezen szabályzat szerint teljes körű adatkezelési jogkörrel rendelkező személyzeti előadó vezetheti, akit az adatnyilvántartás minden szakaszában és a tárolás során terhel az adatvédelmi kötelezettség.

5.

A közalkalmazotti alapnyilvántartás vezetése, az adatok továbbítása

5.1.

A közalkalmazotti alapnyilvántartás számítógépes módszerrel is vezethető. Ez esetben - a következő kivételekkel - papír alapú adatlapot nem kell vezetni. A számítógéppel vezetett adatokat ki kell nyomtatni a közalkalmazott - adatainak első alkalommal történő felvételekor, ebben az esetben az érintett közalkalmazott aláírásával igazolja az adatok valódiságát, - áthelyezésekor, - közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése esetén, - a betekintési jog gyakorlójának erre irányuló külön kérelmére azokat az adatokat, amelyekre betekintési joga kiterjed.

5.2.

Az 5.1. pont alapján készített iratokat személyügyi iratként kell kezelni.

5.3.

A számítógépes módszerrel vezetett alapnyilvántartásból a közalkalmazotti jogviszony megszűnése és végleges áthelyezése esetén azonnal és véglegesen törölni kell a közalkalmazott személyazonosító adatait. Statisztikai célokból a személyazonosításra alkalmatlan adatok továbbra is felhasználhatók.

5.4.

Az adatokat védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, megsemmisítés, jogosulatlan továbbítás és nyilvánosságra hozatal ellen. A számítógépen vezetett közalkalmazotti alapnyilvántartás technikai védelmére vonatkozó szabályokat az informatikai szabályzat tartalmazza.

5.5.

Az intézmény a nem nyilvános személyes adatokat csak törvényben meghatározott esetekben és célokra, illetve az érintett közalkalmazott erre irányuló írásbeli kérelmére használhatja fel, vagy adhatja át harmadik személynek.

5.6.

A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatkörébe tartozó és a közoktatásról szóló törvény 2. számú mellékletében felsorolt adatok - a 2. sz. melléklet 3. pontja alapján - továbbíthatók: - a fenntartónak (helyi önkormányzatnak), - a kifizetőhelynek, - bíróságnak, - rendőrségnek, - ügyészségnek, - államigazgatási szervnek, - a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, - a nemzetbiztonsági szolgálatnak. Ezenkívül a Kjt. 83/D §-a szerint a közalkalmazott felettesének, a minősítést végző vezetőnek, a törvényességi ellenőrzést végző szervnek, a fegyelmi eljárást lefolytató testületnek vagy személynek.

5.7.

Az adattovábbítás a 5.6. pontban felsoroltak írásos megkeresésére postai úton ajánlott küldeményként, kézbesítés esetén átadókönyvvel történhet, illetve e-mailen történt megkeresés esetén elektronikus formában a megfelelő adatvédelem biztosításával. Intézményen belül papír alapon, zárt borítékban. Az adattovábbítás az igazgató aláírásával történik. Az illetményszámfejtő hely részére történő adattovábbítást a gazdasági vezető irányítja.

5.8.

6. 6.1.

A közalkalmazott jogai és kötelezettségei A közalkalmazott a saját anyagába, az alapnyilvántartásba, illetve a személyes adatait tartalmazó egyéb nyilvántartásokba, személyi iratokba korlátozás nélkül betekinthet, azokról másolatot vagy kivonatot kérhet, illetve kérheti adatai helyesbítését, kijavítását. Tájékoztatást kérhet személyi irataiba történt betekintésről, adatszolgáltatásról, személyi anyagának más szervhez történő megküldéséről.

6.2 . A közalkalmazott az általa szolgáltatott adatai helyesbítését és kijavítását a nyilvántartást vezetőtől, egyéb esetekben az igazgatótól írásban kérheti. A közalkalmazott felelős azért, hogy az általa a munkáltató részére átadott, bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek.



6.3.

A közalkalmazott az adataiban bekövetkező változásokról 15 napon belül köteles írásban tájékoztatni az igazgatót, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok aktualizálásáról.

7.

A személyi irat

7.1.

Közalkalmazotti szempontból személyi irat minden - bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett - adathordozó, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor (ideértve a közalkalmazotti jogviszony létrehozását kezdeményező iratokat is), fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik, és a közalkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz.

7.2.

A közalkalmazotti álláshelyekre kiírt pályázatokra (álláshirdetésekre) beérkezett, valamint az elbírálás során keletkezett iratokat személyi iratként, de más ügyiratoktól elkülönítve kell iktatni és kezelni.

7.3.

A személyi iratok körébe az alábbiak sorolandók:  a személyi anyag iratai,  a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok,  a közalkalmazottnak az alkalmazotti jogviszonyával összefüggő más jogviszonyaival kapcsolatos iratok (adóbevallás, fizetési letiltás),  a közalkalmazott saját kérelmére kiállított vagy önként átadott, adatokat tartalmazó iratok.

7.4.

Az iratokban szereplő személyes adatokra a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezései vonatkoznak.

8.

A személyi irat kezelése, tárolása

8.1. Az intézmény állományába tartozó közalkalmazottak személyi iratainak őrzése és kezelése, személyi számítógépes nyilvántartó rendszer működtetése a személyzeti előadó feladata. 8.2.

A személyi iratokba a következő szervek és személyek jogosultak betekinteni: - a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 83/D §-ában meghatározott személyek: a. saját adataiba az alkalmazott b. a közalkalmazott felettese c. a teljesítményértékelést végző vezető (igazgatóhelyettes) d. feladatkörének keretei között a törvényességi ellenőrzést végző szerv e. a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy f. munkaügyi, polgári jogi, közigazgatási per kapcsán a bíróság g. a közalkalmazott ellen indult büntetőeljárásban a nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság h. az illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szerv, e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül i. az adóhatóság, a társadalombiztosítási igazgatási szerv, az üzemi baleseteket kivizsgáló szerv és a munkavédelmi szerv - más jogviszony alapján keletkezett iratokba az arra vonatkozó törvény szerinti jogosultak (adóellenőr, társadalombiztosítási ellenőr).

8.3.

Az intézményben keletkezett személyi iratok kezelése jelen Szabályzat, valamint a 11 / 1994. (VI. 8.) MKM rendelet iratkezelési előírásai alapján történik.

8.4. A közalkalmazotti jogviszony létrehozásának elmaradása esetén a közalkalmazotti jogviszony létrehozását kezdeményező iratokat vissza kell adni az érintettnek, illetve a személyi anyagot annak a szervnek, amely azt megküldte. 8.5.

A személyi anyag tartalma:  a közalkalmazotti alapnyilvántartás adatlapjai,  a pályázat vagy szakmai önéletrajz,  az erkölcsi bizonyítvány,  az iskolai végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevél másolata,


8.6.


 nyelvvizsga bizonyítvány másolata,  továbbképzés elvégzéséről szóló tanúsítvány másolata,  iskolarendszeren kívüli képzésben szerzett bizonyítvány másolata,  a kinevezés és annak módosítása,  a vezetői megbízás és annak visszavonása,  a címadományozás,  a besorolás iratai, közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos iratok,  az áthelyezésről rendelkező iratok,  a közalkalmazotti jogviszonyt megszüntető irat,  a hatályban lévő fegyelmi büntetést kiszabó határozat,  a közalkalmazotti igazolás másolata,  katonai szolgálat,  munkaképesség csökkenése,  egyéni kérelmek,  munkavégzés alóli mentesség igazolás,  nyilvántartott adatok változásainak bejelentése,  betekintési kérelem. A 8.5. pontban felsorolt iratokat (személyi anyagként) minden esetben együttesen kell tárolni.

8.7.

A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a közalkalmazotti alapnyilvántartást vezető személyzeti és munkaügyi előadó összeállítja a közalkalmazott személyi anyagát. A törvény eltérő rendelkezésének hiányában a személyi anyagban a személyi iratokon kívül más irat nem tárolható.

8.8.

A személyi iratokat tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított iratgyűjtőben kell őrizni.

8.9.

A személyi anyagnak „Betekintési lap"-ot is kell tartalmaznia, amelyen jelölni kell a személyi anyagba történő betekintés tényét, jogosultjának személyét, jogszabály alapját és időpontját, a megismerni kívánt adatok körét, a betekintő aláírását. A „Betekintési lap"-ot a személyi anyag részeként kell kezelni.

8.10. A közalkalmazott személyi anyagába, egyéb személyi irataiba, illetve az alapnyilvántartásba a Kjt. 83/D §-ában felsorolt személyek a „Betekintési lap" kitöltését követően jogosultak betekinteni, kivéve a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CKAV. törvény 42. §-ában foglalt eseteket. 8.11. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése esetén a tartalomjegyzéket és a „Betekintési lapot” le kell zárni, és a személyi anyagot irattározni kell. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése után a közalkalmazott személyi iratait az irattározási tervnek megfelelően a központi irattárban kell elhelyezni. Az irattárba helyezés előtt az iratgyűjtő tartalomjegyzékén fel kell tüntetni az irattározás tényét, időpontját és az iratkezelő aláírását. 8.12. A személyi anyagot - kivéve, amelyet áthelyezés esetén átadtak - a közalkalmazotti jogviszony megszűnésétől számított ötven évig meg kell őrizni, és a központi irattárban kell elhelyezni. 9.

Személyi iratok nyilvántartási szabályai

9.1. Az iratokat, tartalmuknak megfelelően, a megjelölt csoportosításban, személyi iratgyűjtőben kell tárolni és őrizni. Az iratgyűjtőben az iratokat az iratcsoport elnevezésével ellátott kemény kartonlappal kell elhatárolni az áttekinthető kezelhetőség érdekében. 9.2. Az iratgyűjtő előlapját követően tartalomjegyzéket kell elhelyezni, melyen az iratgyűjtőben elhelyezett iratokat, annak szerkezeti rendjében - az alkalmazotti alapnyilvántartás oldalai kivételével - nyílván kell tartani. Az iratgyűjtő és a benne elhelyezett iratok kezelése az intézmény személyügyekkel foglalkozó ügyintézőjének feladata. 9.3.

A személyi jövedelemadó, társadalombiztosítás, fizetésletiltás, családi pótlék stb. iratok, központi bérszámfejtéshez kapcsolódnak. Az iratok tárolása, őrzése a gazdasági iroda feladata.


10.


A személyi iratok tárolása, biztonsági előírások

10.1. A személyi iratok tárolása csak az irattárban, páncélszekrényben elzártan lehet. 10.2. A számítógéppel vezetett közalkalmazotti és tanulói alapnyilvántartás fizikai védelmének szabályai - az adathordozó eszközök elhelyezésére szolgáló helyiségeket úgy kell kialakítani, hogy elegendő biztonságot nyújtsanak illetéktelen vagy erőszakos behatolás, tűz vagy természeti csapás ellen; - számítástechnikai eszközzel olvasható és manuális adathordozók tárolását, felhasználását és a hozzáférést ellenőrizni kell, - meg kell határozni azoknak a személyeknek a körét, akik az adathordozó eszközöket üzemeltethetik; - a számítástechnikai eszközök hozzáférési kulcsát (azonosító kártya, jelszó) szolgálati titokként kell kezelni; - gondoskodni kell arról, hogy a számítástechnikai eszközök biztonsági megoldásainak dokumentációjához csak az arra felhatalmazott személyek férjenek hozzá; - a személyügyi feladatot ellátó ügyintéző felelős az általa vezetett nyilvántartásban dokumentáltan átvett mágneses adathordozó biztonságos elzárásáért, illetéktelen személyek hozzáférésének megakadályozásáért; - a számítástechnikai eszközökhöz (számítógépek) való hozzáférési jogosultság biztosítását azonosító jelszóval kell lehetővé tenni. A jelszót úgy kell kialakítani, hogy saját jelszavát az adatkezelőn kívül csak a vezetője ismerhesse meg; - a személyügyi adatkezelést ellátó számítástechnikai munkahelyet csak a számítógép kikapcsolt állapotában hagyhatja el kezelője; - személyügyi feladatot ellátó számítógépes nyilvántartási rendszerhez más feladatot ellátó számítógépes rendszer nem férhet hozzá. 10.3. Az üzemeltetés biztonsági szabályai - a számítástechnikai rendszer vagy bármely eleme csak az igazgató felhatalmazásával változtatható meg; - a számítógépben kezelt, tárolt alkalmazotti nyilvántartási adatokhoz - saját jelszavuk felhasználásával - kizárólag a személyügyi feladatot ellátó ügyintéző férhet hozzá; - a hozzáférés jelszavait időközönként, de az üzemeltető személyének megváltozásakor azzal egyidejűleg meg kell változtatni. Jelszót ismételten nem lehet kiadni; - a rendszerbe kerülő adatokat tartalmazó (hagyományos vagy számítástechnikai eszközzel olvasható) dokumentumokat úgy kell kezelni, hogy elvesztésük, elcserélésük vagy meghibásodásuk elkerülhető, kiküszöbölhető legyen, - olyan tervet kell kidolgozni, amely a számítástechnikai eszközök előre nem látható üzemzavarának hatását ellensúlyozni képes intézkedéseket tartalmaz.

11.

Személyi adatokban történő változások jelentése

11.1. Minden alkalmazott az alábbi adataiban bekövetkező változást köteles 15 napon belül írásban bejelenteni és okirattal (vagy annak másolatával) igazolni a személyügyi feladatot ellátó munkatársnak: - név, - családi állapot, - eltartott gyermek (név, születési idő, eltartás kezdete), - lakcíme, ideiglenes tartózkodási hely címe, - iskolai végzettség, szakvizsga, - szakképzettség, - tudományos fokozat, - állami nyelvvizsga, - egészségi állapot, - nyugdíj megállapítása stb. 12.

Közérdekű adat

12.1. Az intézmény közérdekű adatai az adatvédelmi törvény előírásai alapján nyilvánosak, kívül állók számára hozzáférhetők, megtekinthetők.



A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatai közül a munkáltató megnevezése, a közalkalmazott neve, továbbá a besorolására vonatkozó adat közérdekű, ezeket az adatokat a közalkalmazott előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni. 12.2. A közérdekű adatokon kívül a közalkalmazott nyilvántartott adatairól - az 5.8. pont szerinti adattovábbítás kivételével - tájékoztatás nem adható. A közalkalmazott személyi anyagát az áthelyezéshez kapcsolódó eset kivételével kiadni nem lehet. 12.3. Az iskola kötelessége a feladatkörébe tartozó közérdekű ügyekben a szülők, tanulók gyors pontos tájékoztatása. Az iskola feladata, hogy pontosan körültekintően és szabadon hozzáférhető módon ismertesse: - alapadatait (az alapító okirat szerint), - feladatait, hatáskörét, - szervezeti felépítését, - működésének rendjét, ezzel kapcsolatos dokumentumait, - nevelési programját, - pedagógiai programját, - házirendjét, - tanulókat tájékoztassa az iskolai feladatokról, követelményekről, - szülőket tájékoztassa az iskolai élet eseményeiről, 12.4. Az iskola nevelési és pedagógiai programját és annak hatályos változatát mind a szülők, mind a tanulók megtekinthetik az iskola könyvtárában, valamint az intézmény honlapján. Az iskola szervezeti és működési és szabályzatát az iskola használói megtekinthetik iskola könyvtárában, valamint az intézmény honlapján.



II. RÉSZ Tanulók adatainak kezelése és továbbítása 1.

Felelősség a tanulók adatainak kezeléséért

1.1.

Az intézmény igazgatója felelős a tanulók adatainak nyilvántartásával, kezelésével, továbbításával kapcsolatos jogszabály rendelkezések és e Szabályzat előírásainak megtartásáért, valamint az adatkezelés ellenőrzéséért.

1.2.

Az igazgatóhelyettesek felelősek a vezetői feladatmegosztás szerint irányításuk alá tartozó területen folyó adatkezelés szabályszerűségéért.

1.3.

Az osztályfőnökök, a pedagógusok, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, valamint az iskolatitkár a munkaköri leírásukban meghatározott adatkezeléssel összefüggő feladatokért tartoznak felelőséggel.

1.4.

A gazdasági vezető és a feladatköre szerint illetékes ügyintéző felelős a pénzügyi elszámolásokhoz kapcsolódó személyes adatok szabályszerű kezeléséért.

2.

Nyilvántartható és kezelhető tanulói adatok

2.1.

A tanulók személyes adatai a közoktatásról szóló törvényben meghatározott nyilvántartások vezetése céljából, pedagógiai célból, gyermek- és ifjúságvédelmi célból, iskola-egészségügyi célból a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetők.

2.2.

A közoktatásról szóló törvény 2. számú melléklete alapján nyilvántartott adatok: a. tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma; b. szülő neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma; c. a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok  felvételivel kapcsolatos adatok,  a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok,  a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok  a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok,  beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló rendellenességére vonatkozó adatok,  a tanulóbalesetre vonatkozó adatok,  a tanuló diákigazolványának sorszáma, a tanuló azonosító száma,  a tankönyvellátással kapcsolatos adatok,  a többi adat a szülő hozzájárulásával, továbbá d. jogszabályban biztosított kedvezményekre való jogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges azon adatok, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága.

3.

Az adatok továbbítása

A tanulói adatok a közoktatásról szóló törvényben meghatározott célból továbbíthatók az intézménytől: a. fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi, adat, b. sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeiből, c. a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, d. a diákigazolvány - jogszabályban meghatározott - kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat,


e. f. g.

h.


a tanuló iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához, az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek, tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából, a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából, a tankönyvforgalmazókhoz, a külön törvényben meghatározott körben és célból.

4.

Az adatkezelés és -továbbítás intézményi rendje

4.1.

A tanulói adatkezelésre és továbbításra jogosultak: - az igazgató, - igazgatóhelyettes, - osztályfőnök, - feladatköre vagy megbízása szerint a pedagógus, - gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, tankönyvterjesztéssel megbízott alkalmazott, balesetvédelmi felelős, iskolatitkár, gazdasági vezető, gazdasági ügyintéző.

4.2.

Az iskolatitkár feladata a tanulói nyilvántartásra szolgáló beírási napló vezetése, valamint a diákigazolványok sorszámát tartalmazó nyilvántartás vezetése. A beírási naplót és a nyilvántartásokat biztonságos módon elzárva tartja, a hozzáférést csak az arra illetékes személyeknek biztosítja. Gondozza a diákigazolványok elkészítéséhez szükséges igénylőlapokat.

4.3.

Az osztályfőnök vezeti az osztálynaplót, törzslapot, és kiállítja a bizonyítványt. A törzslapok és a bizonyítványok őrzésére az iskolatitkári szobában elhelyezett lemezszekrény szolgál. Adattovábbítást végez a 3. c) pontban írt körben. A tudás értékelésével kapcsolatban a saját tantárgya tekintetében a pedagógus is illetékes.

4.4.

A balesetvédelmi felelős kezeli a tanulóbalesetekre vonatkozó adatokat, s továbbítja a jegyzőkönyvet a jogszabályban meghatározottak szerint.

4.5.

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kezeli a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló rendellenességére vonatkozó adatokat, és előkészíti a 3. g) pontban írt adattovábbításra vonatkozó iratot. Nyilvántartja és kezeli a kedvezményes intézményi étkezési díj megállapításához, valamint az ingyenes tankönyv biztosításához szükséges adatokat. A kedvezmények megállapításához szükséges adatok kezelésében feladatkörén belül részt vesz a gazdasági vezető és az általa kijelölt ügyintéző, valamint az iskolai tankönyvterjesztéssel megbízott alkalmazott.

4.6.

Az igazgató adhatja ki a 3. a., b., e. és g. pontban írt adattovábbításról szóló iratokat. Az irat előkészítőjét az igazgató jelöli ki.

4.7.

Az illetékes igazgatóhelyettes adja ki a 3. d., f. és h. pontok szerinti adattovábbításról szóló iratokat.

4.8.

Az adatkezelő az adatfelvételkor tájékoztatja a szülőt arról, hogy az adatszolgáltatás kötelező-e vagy önkéntes. A kötelező adatszolgáltatás esetében közölni kell az alapjául szolgáló jogszabályt. Az önkéntes adatszolgáltatásnál fel kell hívni a tanuló és a szülő figyelmét, arra, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező. A tanuló önkéntes adatszolgáltatásba történő bevonásához előzetesen be kell szerezni a szülő írásos engedélyét. Az önkéntes adatszolgáltatási körbe tartozó adatok gyűjtéséről az igazgató határoz.

4.9.

Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt.

4.10. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős köteles gondoskodni az adatok megfelelő eljárásban történő megsemmisítéséről, ha azok nyilvántartása már nem tartozik a közoktatásról szóló törvényben és a Szabályzat 11/2. 1. pontjában írt célok körébe. 4.11. A tanulói jogviszony megszűnése után a törzslap őrzése az irattári szabályok szerint történik.



Az osztálynaplót az utolsó tanítási óra után az e célra szolgáló zárható szekrényben kell elhelyezni. A szekrény kulcsát az iskolatitkár őrzi.

5.

Titoktartási kötelezettség

5.1.

Az igazgatót, igazgatóhelyettest, a beosztott pedagógust, gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst, pedagógiai asszisztenst, szabadidő-szervezőt, továbbá azt, aki esetenként közreműködik a tanuló felügyeletének ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényre, adatra, információra vonatkozóan, amelyről a tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást.

5.2.

A kiskorú tanuló szülőjével közölhető minden gyermekével összefüggő adat, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené, vagy veszélyeztetné a tanuló érdekét.

5.3.

Az adat közlése akkor sérti, vagy veszélyezteti súlyosan a tanuló érdekét, ha olyan körülményre (magatartásra, mulasztásra, állapotra) vonatkozik, amely a tanuló testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza, és amelynek bekövetkezése szülői magatartásra, közrehatásra vezethető vissza.

5.4.

A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a tanuló fejlődésével, értékelésével, minősítésével összefüggő megbeszélésre. A titoktartási kötelezettség kiterjed mindazokra, akik részt vettek a nevelőtestületi értekezleten.

5.5.

A titoktartási kötelezettség alól a szülő írásban felmentést adhat. A felmentést - a pedagógus, a gyermekés ifjúságvédelmi felelős, a nevelőtestület javaslatára vagy saját döntése alapján - az igazgató kezdeményezheti írásban.

5.6.

A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a tanulók adatainak a közoktatásról szóló törvény 2. számú mellékletében meghatározott nyilvántartására és továbbítására. Az adatok nyilvántartását és továbbítását végzők és abban közreműködők azonban betartják az adatkezelésre vonatkozó előírásokat.

5.7.

A közoktatásról szóló törvényben meghatározottakon túlmenően a tanulóval kapcsolatban adatok nem közölhetők.



III. RÉSZ Záró rendelkezések 1. A Szabályzathoz értelmező rendelkezéseket tartalmazó Függelék és a „Közalkalmazotti alapnyilvántartás adatlapjai" című melléklet kapcsolódik. 2. A jóváhagyott adatkezelési szabályzat egy példányát az iskolatitkári irodában, az iskolai könyvtárban és a tanári szobában hozzáférhető szervezeti és működési szabályzattal együtt kell kezelni. Rendelkezéseiről az intézmény igazgatója és igazgatóhelyettese, a közalkalmazotti alapnyilvántartásról továbbá a személyzeti és munkaügyi előadó ad tájékoztatást. 3. Az intézmény szervezeti és működési szabályzatának 3. számú mellékletét képező adatkezelési szabályzat a nevelőtestületi értekezlet elfogadása után a fenntartó jóváhagyása után válik érvényessé.



Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata

Felhasznált irodalom:

1. 16/1998. (IV. 28.) MKM rendelet a 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról Magyar Közlöny, 1998. 30. sz.

2. 1/1998. (VII. 4.) OM rendelet nevelési-oktatási intézmények működéséről a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról (A könyvtárhelyiség és eszközszükséglete) Művelődési Közlöny, 1998. 26. sz. 3. Iskolai könyvtárak. Segédkönyv könyvtáros tanárok számára. Szerk. Ballér Endréné Budapest, 1984. 4. Az iskolai könyvtárak működési rendje Módszertani útmutató Budapest, 1992. 5. Így működik az iskolai könyvtár. Szerk. Dán Krisztina Budapest, 1998. 6. Az iskolai könyvtár. Könyvtárostanárok kézikönyve Budapest OPKM. 1998. 7. Iskolakönyvtáros- módszertani és tájékoztató folyóirat 1999. április 3. évfolyam 1. szám


I.


AZ ISKOLA KÖNYVTÁRÁRA VONATKOZÓ AZONOSÍTÓ ADATOK

A könyvtár neve: Inczédy György Középiskola, Szakiskola és Kollégium Könyvtára Címe: 4400. Nyíregyháza, Árok út 53. sz.

I.

Telefon: 42/508-320

TÁRGYI ÉS SZEMÉLYI FELTÉTELEK

Az iskolai könyvtár 108 m2 területen helyezkedik el. Két jól elkülöníthető egységből áll. 54 m2 területen a szabadpolcos kölcsönzési részben a szakirodalom ETO rend szerinti, a szépirodalom szerzői betűrendes elrendezésben található. Az olvasóterem 54 m2, 32 fő befogadására alkalmas. A könyvtárnak lehetősége van a számítógépes hálózatra való csatlakozásra. A kölcsönzési idő heti 22 óra, melynek beosztása lehetővé teszi a délelőtti tanítási órákhoz való kapcsolódást és a délutáni szabadidős tevékenységet. A könyvtárosi teendőket 1 fő informatikus-könyvtár szakos egyetemi végzettségű főállású könyvtárostanár látja el.

II.

AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR FENNTARTÁSA, FELÜGYELETE ÉS SZAKMAI IRÁNYÍTÁSA 

Az iskolai könyvtár az iskola szervezetében működik, fenntartásáról és fejlesztéséről a fenntartó az iskolai költségvetésben gondoskodik.



Az iskolai könyvtár felügyeletét és irányítását az igazgató látja el a nevelőtestület és a diákközösség véleményének, javaslatainak figyelembe vételével.



Az iskolai könyvtár munkáját szakmai szolgáltató tevékenységével a területileg illetékes pedagógiai intézet segíti: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Intézet Nyíregyháza, Búza utca 5. sz.



Az iskolai könyvtár munkájának értékelését az országos szakértői listán szereplő szakember végzi.



VI.

AZ ISKOLA KÖNYVTÁR FELADATAI

1.

Az iskolai könyvtár alapfeladatai:     

2.

gyűjtemények folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról tanórai foglalkozások tartása egyéni és csoportos helyben használat biztosítása könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését

Az iskolai könyvtár kiegészítő feladatai lehetnek -

tanórán kívüli foglalkozások tartása, segítése dokumentumok másolása számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása.

V. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁROS FELADATAI (munkaköri leírás-külön melléklet) 1.

A könyvtár vezetésével kapcsolatos teendők a) a könyvtár-pedagógiai tevékenység tervezése és irányítása b) a könyvtár éves beszámolójának és egyéb beszámolóknak az elkészítése c) részvétel a könyvtárat érintő döntések előkészítésében (pl: átépítés, bővítés, áthelyezés, berendezés, számítógépes könyvtári program szakmai vizsgálata d) a könyvtár működési dokumentumainak készítése e) kapcsolatok: az iskolán belül az igazgatóval, a munkaközösségekkel, szaktanárokkal, diákönkormányzattal az iskolán kívüli társintézményekkel, egyéb szervekkel f) szervezői feladatok: könyv és könyvtárhasználati tanórák tartása

2.

Állománygondozással kapcsolatos munkálatok 

A könyvtáros ezt a feladatot a gazdasági vezető, a tantestület és a diákönkormányzat segítségével végzi

a) a gyűjtőkörnek megfelelő - ld. gyűjtőköri szabályzat - állományt alakít (gyarapít és kivon) Az állománygyarapításra fordítható összeget az iskola költségvetésében kell megtervezni, folyamatosan rendelkezésre bocsátani.

A könyvtáros felelős a tervszerű felhasználásért, tudta nélkül nem vásárolható dokumentum a könyvtár számára.



A tartós beszerzésre szánt dokumentumokról egyedi (címleltár) és összesített (csoportos) állomány-nyilvántartást vezet szakszerűen, naprakészen. Egyedi nyilvántartású dokumentumok a könyvtárban: könyv, bekötött folyóirat, hanglemez, magnószalag, videó, CD, számítógépes dokumentumok. Az ideiglenesen beszerzett dokumentumok kezelése folyóiratok számainak nyilvántartása. b) Az állomány feldolgozása – katalógusépítés Az iskolai könyvtár katalógusai - raktári katalógus Formája szerint: - cédula - számítógépes rendszer kiépítés alatt c) Raktári rend kialakítása és fenntartása, könyvtári letétek és külön gyűjtemények kezelése d) Állományellenőrzés, az állományvédelem jogi és technikai lebonyolítása A könyvtárhasználat biztosítása, olvasószolgálat, tájékoztató

3.

A könyvtárhasználat módja:

helyben használat: A dokumentumok használhatók - olvasótermi, kézikönyvtári könyvek -

közül

csak helyben

folyóiratok kéziratok tankönyvtári dokumentumok közül minden első példány nem hagyományos ismerethordozók közül azok, amelyeknek készítője csak helyben használatot enged (pl: CD-rom-ok), illetve mindegyikből az első példány.

kölcsönzés: Az erre a célra gyarapított állományrészből: a könyvek 3 hét (max.: 3 db) az audiovizuális ismerethordozók és multimédia kiadványok (csak dolgozók részére 3 hét -max.: 3 db) A kölcsönzési határidő – indokolt esetben, amennyiben nincs előjegyzés a kért dokumentumra – egy alkalommal meghosszabbítható. b)

-

Olvasói kölcsönzési nyilvántartások: A beiratkozott olvasókról egyszerre alkalmazzuk a tasakos és a számítógépes kölcsönzést.



Ha ez megtörtént a tasakos módszert nem alkalmazzuk. c) csoportos használat a könyvtár egyéb szolgáltatásai  információszolgáltatás  másolatszolgáltatás (csak indokolt esetben, mert a könyvtár önálló másoló berendezéssel nem rendelkezik, így a másolatok készítése az iskola belső szabályai szerint történik A könyvtáros vezeti a szolgáltatásokhoz kapcsolódó nyilvántartásokat, ezek:  kölcsönzési nyilvántartás, statisztikai nyilvántartás  szakórás foglalkozások nyilvántartása

d)

VI. A KÖNYVTÁRHASZNÁLAT SZABÁLYAI (külön melléklet - szabályzat, használók köre, kölcsönzési szabályok) Az iskolai könyvtár fő feladata, hogy a tanítás ideje alatt és a tanításon kívül is lehetővé tegye a gyűjtemények használatát. A használók jogait és kötelességeit a könyvtárhasználati szabályzat rögzíti, melyet a használók számára nyilvánosságra kell hozni. A használó köteles betartani a szabályokat, köteles rendezni tartozásait az iskolával történő jogviszony megszűnése előtt. A könyvtár nyitva tartási ideje: hétfő kedd szerda csütörtök péntek

de. de. de. de. de.

heti 22 óra

8.45 – 12 óra 8.45 – 12 óra 8.45 – 12 óra 8.45 – 12 óra 8.30 – 12 óra

du. du. du. du.

13 – 14.00 óra 13 – 15.30 óra 13 – 14.00 óra 13 – 14.00 óra

A könyvtár helyiségének megfelelően zárhatónak kell lenni, oda csak a könyvtáros tudtával lehet bemenni. Amennyiben a könyvek más célú helyiségben vannak elhelyezve, a szekrénynek zárhatónak kell lennie. E feltételek mellett tud a könyvtáros felelősséget vállalni a könyvtár állományáért és eszközeiért. Az iskolai könyvtár gazdálkodása

VII. 

Az iskolai könyvtár feladatainak ellátásához szükséges pénzügyi feltételeket az intézmény költségvetésben biztosítja. A fejlesztésre fordítható összeg megállapításához szükséges fordítandó összeg megállapításához szükséges az iskolai szintű tervezés.





A könyvtár fejlesztésére tervezett keretet úgy kell a könyvtárostanár rendelkezésére bocsátani, hogy a tervszerű és folyamatos beszerzés biztosítható legyen.



Az iskola gazdasági vezetője gondoskodik a napi működéshez szükséges technikai eszközökről, irodaszerekről és szociális feltételekről.



A könyvtár működéséhez szükséges dokumentumok, beszerzésének előkészítése a könyvtárostanár feladata.

nyomtatványok

VIII. Záró rendelkezések 

Az iskolai könyvtár szabályzata az iskola szervezeti és működési szabályzatának melléklete, a benne nem említett valamennyi kérdésben az iskola szabályzatában foglaltak szerint kell eljárni.



Az iskolai könyvtár szabályzatát felül kell vizsgálni, és át kell dolgozni, ha jogállásában, szervezeti felépítésében, feladataiban változások következnek be.



Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata a jóváhagyás napján lép életbe



Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzatának mellékletei 1. Gyűjtőköri leírás 2. a könyvtáros munkaköri leírása 3. könyvtárhasználat szabályai



KÖNYVTÁRHASZNÁLATI SZABÁLYZAT 1.

A használatra jogosultak köre:

A könyvtár állományát és szolgáltatásait az iskola tanulói és dolgozói beiratkozás után vehetik igénybe. Beiratkozási díj nincs, a beiratkozás alkalmával az olvasónak nyilatkozatot kell tennie,- melyet aláírásával hitelesít-, hogy a könyvtár használati szabályzatát magára kötelezőnek ismeri el. A beiratkozás tényének elismerésére a könyvtár igazolványt (olvasójegyet) állít ki, amely az olvasót feljogosítja a könyvtár összes szolgáltatásának igénybevételére és a nyitvatartási idő alatti látogatásra. Az olvasójegy személyi használatra szól, azt másnak átengedni nem szabad. Jogtalan átengedés esetén az ebből származó károkért az olvasójegy eredeti tulajdonosa felelős. Az olvasó a könyvtárból kikölcsönzött vagy helyben használt könyvek átvételét a könyvtár kölcsönzési szabályai szerint köteles elismerni. Tanulóknak otthoni használatra maximum 3 darab könyvet 3 hétre lehet kölcsönözni. A tanév végén a tanulóknak (olvasóknak) minden könyvtári könyvet vissza kell hozni a könyvtárba. Az olvasónak a könyvtárból kölcsönvett könyvet gondosan kell kezelni, abba bejegyeznie nem szabad, óvni kell a rongálódástól. Az olvasó a kikölcsönzött művet elveszti, vagy megrongálja, köteles ugyanannak a műnek egy kifogástalan példányát a könyvtárnak beszolgáltatni. Kereskedelmi forgalomban nem kapható mű elvesztése vagy megrongálása esetén a könyvtár a beszerzési ár többszörösének (gyűjteményi értékének) megtérítését követelheti. A könyvtárral szemben fennálló tartozást a könyvtár jogosult az olvasóval szemben érvényesíteni. A használó köteles betartani a szabályokat, köteles rendezni tartozásait az iskolával történő jogviszony megszűnése előtt. Ennek betartásáért a gazdasági vezető és a könyvtáros felelős. Az iskola dolgozói a könyveket iskolai évre kölcsönzik. Az iskolai év végén kell visszahozni a könyveket, vagy egyeztetés után, aláírásukkal hitelesített nyilatkozatban elismerni, hogy a munkájukhoz szükséges dokumentumokra a következő tanévben is igényt tartanak, azt visszahozni nem kívánják. A kölcsönözhető audiovizuális ismerethordozók és multimédia kiadványok a tanári kar és az iskola dolgozói számára kölcsönözhetőek. Egy hétre maximum 3 darab vihető el otthoni használatra.


2.


A könyvtár használatának módja

Kölcsönzés: Az erre a célra kijelölt állományrészből Tanulóknak: maximum 3 darab könyv 3 hétig kölcsönözhető. A kölcsönzési határidő – indokolt esetben egy alkalommal meghosszabbítható. Ha az olvasó a kölcsönzési határidőn belül nem hozta vissza a dokumentumokat, késedelméről az osztályfőnökén keresztül értesítést kap. a)

b) Helyben használat: A beiratkozott olvasók nyitvatartási időn belül használhatják az olvasótermi, kézikönyvtári állományt. Ezeket a dokumentumokat – lexikonok, enciklopédiák, kéziratok, folyóiratok, szótárak, CD-k – kölcsönözni nem lehet. A könyvtárat és olvasótermet a könyvtáros tudtával lehet igénybe venni. A nyitvatartási időn kívül az olvasóba csak tanári felügyelettel léphet tanuló. Ezekbe a helyiségekbe kabátot, táskát, saját könyvet, élelmiszert bevinni nem szabad. A könyvtár nyitvatartási ideje: hétfő kedd szerda csütörtök péntek

de. de. de. de. de.

heti 22 óra

8.45 – 12 óra 8.45 – 12 óra 8.45 – 12 óra 8.45 – 12 óra 8.30 – 12 óra

du. du. du. du.

13 – 14.00 óra 13 – 15.30 óra 13 – 14.00 óra 13 – 14.00 óra

Állományvédelem: A könyvtári állomány védelmében a könyvtári rend fenntartása, a dokumentumok és a berendezés szakszerű használata, tisztán tartása különösen fontos. A raktári rend kialakításáért a könyvtáros felelős, valamint ő felügyeli és irányítja a könyvtárban és olvasóteremben a takarítási munkálatokat, melynek rendje a következő. Heti két alkalommal: (kedd, csütörtök) szükséges a helyiségek felseprése, a padló ápolása, a polcok és a polcokon lévő könyvek áttörlése, portalanítása, pókhálózása. Havi rendszerességgel – minden hónap első keddjén – az olvasótermi szőnyeg felporszívózása és a bútorok (asztalok, polcok, szekrények) bútorápolóval történő letörlése. Félévente – a függönyök, drapériák kimosása, az ablakok, szekrényeken lévő üvegajtók tisztítása. A könyvtárba élelmiszert bevinni nem szabad. A dohányzás és nyílt láng használata tilos.



A gyűjtőköri szabályzat elkészítéséhez felhasznált irodalom: 1. Dán Krisztina: Az iskolai könyvtárak működési rendje. Módszertani útmutató az iskolai könyvtárak működési szabályzatának elkészítéséhez, átdolgozásához. Bp. FPI, 1992.

2. Dán Krisztina – Dragos Katalin-Homor Tivadar: Így működik az iskolai könyvtár. Módszertani útmutató az iskolai könyvtárak működéséhez és működési dokumentumainak elkészítéséhez. Bp. FPI, 1998.

3. Iskolakönyvtáros – Módszertani és tájékoztató folyóirat 1999. április 3. évf. 1. szám



AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR GYŰJTŐKÖRÉT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK

1.

-

-tárgyi és személyi feltételek, a könyvtár szerepe az iskola pedagógiai munkájában

Az iskolai könyvtár108 m2 területen helyezkedik el. A szabadpolcos kölcsönzési részben a könyvek szakrendben és szerzői betűrendben találhatók. Az olvasóterem54 m2, 32 fő befogadására alkalmas. A könyvtárosi teendőket 1 fő magyar-könyvtár szakos főiskolai végzettségű főállású könyvtárostanár látja el. Heti nyitvatartási idő 22 óra. Az iskola tanulói létszáma átlagosan 1200 fő, többnyire hátrányos helyzetű diák, akiknek az anyagi helyzete nem teszi lehetővé, hogy a kötelező és ajánlott irodalmat, szakkönyveket saját részükre beszerezzék. Ezért nagy érdeklődés mutatkozik ezek iránt a könyvek iránt. A nagy tanulói létszám és a használatból adódó amortizáció miatt ezeket az állományegységeket folyamatosan fejleszteni kell. A tanulók nagy része vidéki bejáró- így a számukra az egyedül elérhető könyvbeszerzési forrás az iskolai könyvtár. Az ingázás miatt nem tudnak eljutni sem a Móricz Zsigmond Megyei Könyvtárba, sem a lakóhelyükön működő községi könyvtárba. Ezért is fontos, hogy a tanulóshoz szükséges segédeszközöket, dokumentumokat itt helyben beszerezhessék. A korszerű iskolarendszerben az iskolai könyvtár forrásközponttá válik. Gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, amelyeket az intézmény oktatásában hasznosít, befogadva, felhasználva a különböző rögzítési, tárolási és kereső technikákat. A könyvtárunknak lehetősége van számítógépes hálózathoz való csatlakozásra. A jövő nagy lehetőségének tekintjük ennek a kiaknázását. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen- az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulónak el kell sajátítani a használatának technikáját, módszereit.

2.

AZ ÁLLOMÁNYALAKÍTÁS ALAPELVEI

Az iskolai könyvtáros a folyamatos, tervszerű és arányos állománygyarapítást a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével végzi. Az iskolai könyvtár állományába csak a gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. A NAT, illetve a helyi tanterv teljesítéséhez szükséges dokumentumok beszerzése a legfontosabb. Szűkös anyagi lehetőségek esetén elsőbbséget élvez a kézikönyvtár gyarapítása.


3.


A FŐGYŰJTŐKÖR ÉS MELLÉKGYŰJTŐKÖR

Az iskolai könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, amelyekre az iskola nevelő és oktató tevékenységéhez szükség van.

3.1.



Főgyűjtőkörébe tartoznak a könyvtár elsődleges funkciójából adódó feladatok megvalósításához szükséges dokumentumok.



Mellékgyűjtőkörébe a könyvtár másodlagos funkciójából szükségletek kielégítését szolgáló dokumentumokat soroljuk.

fakadó

Főgyűjtőkör területei

3.1.1. Könyvek 

Az oktatáshoz szükséges, illetve a könyvtári tájékoztató munkát segítő általános és szaklexikonok, általános enciklopédiák, az egyes tudományágak szintézisei, történetei, évkönyvek, címtárak, almanachok, egy- és kétnyelvű szótárak, atlaszok, törvénytárak, kronológiák, bibliográfiák, repertóriumok, a könyvtári munka szakmai, módszertani segédletei.



Az iskolai tantervek, feladatlapok.



Pályaválasztási, továbbtanulási útmutatók.



Munkaeszközként felhasználható ismeretközlő irodalom.



Házi és ajánlott olvasmányok.



Szépirodalmi gyűjteményes művek, antológiák, szöveggyűjtemények.



Iskolai ünnepélyek megrendeléséhez tanulmányi versenyekhez, vetélkedőkhöz, pályázatokhoz szükséges dokumentumok.



Helytörténeti kiadványok.



Az iskola történetével, életével, névadójával kapcsolatos dokumentumok.



A pedagógusok ön- és továbbképzéséhez szükséges alapvető és a felkészülést elősegítő pedagógiai szakirodalom és határtudományai.

tankönyvek,

tanári

segédkönyvek,

munkafüzetek,



3.1.2. Periodika  pedagógiai folyóirat  módszertani folyóirat  könyvtárosszakmai folyóirat  az idegen nyelvek oktatását segítő pedriodikák  a tananyagokhoz kapcsolódó, rendszeresen felhasználható szakfolyóiratok  az igényes művelődést és kikapcsolódást egészsége életmódra nevelést ifjúsági lapok, folyóiratok  pályázati figyelő 3.1.3. Kéziratok  pályamunkák  helyi tantervek, segédanyagok 3.1.4. Audiovizuális információhordozók A helyi tanterv oktatásához szükséges AV - dokumentumok, beleértve a számítógépes információhordozókat is.

3.2.

Mellékgyűjtőkör területei



Az iskola tanulói korcsoportjával foglalkozó, részletkérdéseket tárgyaló felsőfokú szakirodalom.



A tanult tantárgyakban való elmélyülést és a tananyagon túlmutató tájékozódást segítő dokumentumok.



A tanítási órákhoz közvetlenül vagy közvetve felhasználható információhordozók.



A következő iskolafokozat oktatási segédletei, feladatgyűjtemények, példatárak, tesztek.



Az egyéni művelődési, szórakozási igényeket kielégítő szép- és szakirodalom.

3.3.

Az iskolai könyvtár gyűjtőköréből kizárt dokumentumok



egyetemi és főiskolai jegyzetek, tankönyvek, kivéve: ha kézikönyvként is használhatók, irodalmi, esztétikai szempontból értéktelen, kizárólag szórakoztató olvasmányok, áltudományos művek,



értéktelen, csak szórakoztató AV - dokumentumok.

 



4.

AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR GYŰJTEMÉNYJELLEGE

4.1.

A gyűjtőkörébe tartozó dokumentumtípusok

4.1.1. Írásos dokumentumtípusok  könyv  tankönyv, tartós tankönyv, módszertani segédanyag  periodika: napilap, hetilap, folyóirat  kisnyomtatvány, éroszéra  kotta  kéziratok (pl.: pályamunkák) 4.1.2. Vizuális dokumentumok  CD  Hangkazetta (csak akkor, ha szerves egységet képez dokumentumokkal pl. idegen nyelvi tankönyv segédlete)

az

írásos

4.1.3. Audivizuális dokumentumok  Videokazetta 4.1.2. Egyéb információhordozók  oktatócsomag  szoftverek, CD-rom

4.2.

A gyűjtés szintje és mélysége

Az iskolai könyvtár a dokumentumok gyűjtését erős válogatással végzi. Fontos, hogy a tantárgyi programokhoz szükséges irodalom tartalmilag teljes legyen. Az alapszintű szakirodalmat az ismeretek minden területére kiterjedően gyűjtjük. Kiemelten gyűjtendők a helyi tantervben meghatározott házi és ajánlott olvasmányok, a munkáltató eszközként használatos kiadványok. Szépirodalmi műveknél a tananyagban szereplő írók, költők válogatott művei, antológiák, szöveggyűjtemények gyűjtése kap elsőbbséget.

4.3.

Nyelvi elhatárolás

Elsősorban magyar nyelven gyűjti a dokumentumokat, de az iskolában tanított nyelvek oktatásához felhasználható segédleteket, a nyelvtudás szintjének megfelelő irodalmat válogatva gyűjti az adott idegen nyelven.



5.

RÉSZLETES GYŰJTÉSI SZABÁLYOK

5.1

Ismeretközlő irodalom

Kiemelt területek: Az iskola speciális képzéséből, hagyományaiból adódó konkrét területek. 5.1.1. A teljesség igényével gyűjtendő  az alap és középszintű általános lexikonok és enciklopédiák  a tudományok, a kultúra, a hazai és egyetemes művelődéstörténet alapszintű és középszintű összefoglalói  a tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó szakirányú segédkönyvek  a tantárgyak elméleti és történeti összefoglalói  munkáltató eszközként használatos alap- és középszintű ismeretközlő irodalom  az intézmény érvényben lévő tantervei, tankönyvei, munkafüzetei, feladatlapjai  a továbbtanulást elősegítő pályaválasztási útmutatók, felvételi tájékoztatók  helytörténeti kiadványok  az iskola történetével, névadójával foglalkozó dokumentumok. 5.1.2. Válogatva gyűjtjük  az iskolában tanított nyelvek oktatásához felhasználható idegen nyelvű segédleteket,  a tanult tantárgyakban való elmélyülést szolgáló és a tananyagon túlmutató alap és középszintű irodalmat.

5.2.

Szépirodalom

5.2.1 Kiemelt terület: Az iskola névadójának és helytörténeti szempontból kiemelt szerzők művei 5.2.2 Teljesség igényével gyűjtjük:  átfogó lírai, prózai és drámai antológiákat  a helyi tantervben meghatározott házi és ajánlott olvasmányokat  a tantárgyi program által meghatározott klasszikus és kortárs szerzők válogatott műveit, gyűjteményes köteteit.  a magyar és külföldi népköltészetet bemutató antológiákat, gyűjteményes köteteket,  a nevelési program megvalósításához szükséges alkotásokat 5.2.3 Válogatással gyűjtjük:  a tematikus antológiákat  az ifjúsági regényeket, elbeszélés és versesköteteket



5.2.4 Erős válogatással gyűjtjük:  a tanított nyelvek oktatásához a nyelvtudás szintjének megfelelő olvasmányos irodalmat  a regényes életrajzokat, történelmi regényeket  a kiemelkedő, de a tananyagban nem szereplő kortárs magyar és külföldi alkotók műveit.

5.3,

Pedagógiai irodalom

5.3.1, Gyűjteni kell  az alapvető pedagógiai és pszichológiai lexikonokat, enciklopédiákat  a pedagógiai programban meghatározott nevelési és oktatási célok megvalósításához szükséges szakirodalmat  a tehetséggondozás és felzárkóztatás módszertani irodalmát, segédkönyveket, segédleteket  az oktatási intézmények tájékoztatóit, pályaválasztási útmutatóit  az általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratokat

5.4,

Könyvtári szakirodalom

5.4.1. Kiemelt gyűjtemények  az iskolafokozatoknak megfelelően a tájékoztató munkához szükséges kézi és segédkönyveket  a könyvári jogszabályokat, irányelveket  az iskolai könyvtárakra vonatkozó alapjegyzékeket 5.4.2. Válogatva gyűjtjük  az elsőfokú általános bibliográfiákat, fontosabb másodfokú bibliográfiákat, valamint szak és tantárgy bibliográfiákat  a könyvtári feldolgozó munka segédleteit

5.5.

Hivatali segédkönyvtár

Gyűjteni kell az iskola irányításához, gazdálkodásához, ügyviteléhez szükséges legfontosabb kézikönyveket, jogszabálygyűjteményeket és folyóiratokat.

5.6.

Kéziratok

Gyűjteni kell:  az iskola pedagógiai dokumentációit  pályázati munkákat  az iskolai rendezvények forgatókönyveit  az iskolai újság dokumentációját


5.7.

Periodika gyűjtemény      

5.8.


pedagógiai folyóiratokat módszertani folyóiratokat az idegen nyelv oktatását segítő periodikákat a tanagyaghoz kapcsolódó rendszeresen felhasználható szakfolyóiratokat pályázati figyelőt a helyes életmódra nevelést szolgáló, a kulturált szórakozást segítő folyóiratokat, ifjúsági lapokat

Audiovizuális gyűjtemény

A helyi tanterv oktatásához szükséges AV - dokumentumok, számítógépes információhordozók gyűjtése a meghatározó.

6.

A MŰVELTSÉGTERÜLETEK FONTOSABB DOKUMENTUMAI

6.1

Anyanyelv és irodalom                   

6.2.

általános és szaklexikonok, enciklopédiák irodalomtörténeti összefoglalók közmondások gyűjteménye adattárak nyelvtani kézikönyvek szótárak: etimológiai, értelmező, helyesírási, szinonima nyelvtani összefoglalók nyelvművelő segédkönyvek kifejezés gyűjtemények vers- és népköltészeti antológiák szemelvény gyűjtemények színháztörténet írás-könyv és könyvtártörténet szépirodalmi alapművek (magyar és egyetemes) kötelező és ajánlott olvasmányok sorozatok módszertani segédletek ifjúsági folyóiratok, tantárgypedagógiai folyóiratok AV – dokumentumok, CD-rom

Idegen nyelv      

szótárak kifejezés gyűjtemények nyelvkönyvek tesztek, módszertani segédletek a tanult nyelv kultúrkörébe szemelvénygyűjtemények AV dokumentumok, CD-rom

tartozó

fontosabb

antológiák,


6.3.

Matematika         

6.4.

         

lexikonok, enciklopédiák adattárak kronológiák atlaszok forrás ás szemelvénygyűjtemények módszertani segédletek napilap, folyóiratok fogalomtárak monográfiák felvilágosító, tanácsadó, mentálhigiénés szakkönyvek ismeretterjesztő művek AV – dokumetumok

Ember és természet             

6.6.

lexikonok, enciklopédia összefoglalók képlet és feladatgyűjtemények gyakorló könyvek, fejtörők, rejtvények matematikatörténet adattárak módszertani segédletek statisztikai zsebkönyvek szoftverek, multimédia

Ember és társadalom  

6.5.


lexikonok, enciklopédiák összefoglalók atlaszok feladatgyűjtemények állat –növény –ásvány stb. határozók földrajzi, biológiai albumok természettudományos folyóiratok fizikai, kémiai képlet és feladatgyűjtemények a fizika és a kémia története módszertani segédletek természettudományi ismeretterjesztő könyvek egészségügyi könyvek AV – dokumentumok CD-rom

Földünk és környezetünk természettudományos  lexikonok, enciklopédiák, összefoglalók  atlaszok, albumok, folyóiratok  adattárak  évkönyvek, módszertani segédletek, AV – dokumentumok


6.7.

Művészetek          

6.8.

zenei, film-, színházi, művészeti lexikonok, enciklopédiák művészettörténeti összefoglalók képzőművészeti technikák szakkönyvei opera- és hangversenykalauzok kottás és dalgyűjtemények albumok AV - dokumentumok, auditív dokumentumok kiemelten olvasógyakorlatok módszertani segédletek szakfolyóiratok

Informatika     

6.9.


könyv és könyvtártörténeti dokumentumok, lexikonok, oktatókönyvek játékprogramok feladatgyűjtemények, gyakorlókönyvek adatbázisok, szoftverek szakfolyóiratok

Életvitel és műszaki ismeretek        

technikai lexikonok, szótárak, összefoglalók technikatörténet, szakkönyvek háztartási mindentudók pályaválasztási útmutatók AV –dokumentumok munkavédelmi és KRESZ-kiadványok, vezetéselméleti kiadványok ismeretközlő sorozatok, szakkönyvek, szakfolyóiratok módszertani segédletek

6.10. Testnevelés és sport     

sportlexikon, enciklopédia sporttörténeti összefoglalók játékszabálykönyvek módszertani segédletek AV – dokumentumok



A szabálytalanságok kezelésének szabályzata

Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 145/A. § (5) bekezdése alapján a költségvetési szerv vezetője köteles rendelkezni a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjéről, amely a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletét képezi. A szervnél előforduló szabálytalanságok kezelésére – figyelembe véve a PM által a szabálytalanságok kezeléséhez kiadott útmutatóját – az itt meghatározott eljárásrendet kell alkalmazni. 1. Általános rész 1.1. Szabálytalanság fogalma, leírása A szabálytalanság fogalma Szabálytalanságnak nevezzük a korrigálható mulasztásokat, hiányosságokat, a fegyelmi-, büntető-, szabálysértési-, illetve kártérítési eljárás megindítására okot adó cselekményeket.

A szabálytalanság valamely létező szabálytól: - központi jogszabályi rendelkezéstől, - helyi rendelettől, - egyéb belső szabályzattól, utasítástól való eltérést, ott megfogalmazott elvárás be nem tartását jelenti. A szabályok be nem tartása adódhat - nem megfelelő cselekményből, - mulasztásból, - hiányosságból.

1.2. A szabálytalanságok típusai A szabálytalanságoknak alapvetően két típusát kell megkülönböztetni: - a szándékosan okozott szabálytalanságokat, valamint - a nem szándékosan okozott szabálytalanságokat. A szándékosan okozott szabálytalanságok közé az alábbiakat kell sorolni: - félrevezetés, - csalás, - sikkasztás, - megvesztegetés, - szándékosan eszközölt szabálytalan kifizetés. A nem szándékosan okozott szabálytalanságok közé kell sorolni a következőket: - figyelmetlenségből elkövetetett szabálytalanság, - nem megfelelő módon és tartalommal vezetett nyilvántartásokból származó szabálytalanság, - hanyag munkavégzésből, magatartásból származó szabálytalanság, - határidő elmulasztása miatti szabálytalanság. 2. A szabálytalanságok megelőzése



2.1. A szabálytalanságok megelőzése érdekében működtetett FEUVE rendszer A szabálytalanságok megelőzése érdekében a költségvetési szerv a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszert működteti. Ennek során kiemelt figyelmet kell fordítania a következőkre: - a szervezet megfelelően szabályozott legyen, s a szabályzatok folyamatosan felülvizsgálatra kerüljenek, - a szerv a szabályzatok szerint működjön, a működés e tekintetben is folyamatosan ellenőrzött legyen, - a szabálytalanság esetén történjen intézkedés a szabálytalanság - megszüntetésére, - a szabálytalanság helyesbítésére, korrigálására. 2.2. A szabályozottság biztosítása A szabályozottság biztosítása a szerv vezetőjének feladata. A szerv vezetőjének kell gondoskodnia – belső utasítási rendszerének megfelelően – arról, hogy a szerv valamennyi kötelező, illetve a működést egyébként segítő belső szabályozással rendelkezzen. A szabályozottság biztosítása nemcsak a szabályzatok rendelkezésre állását jelenti, hanem azt is, hogy a szabályok mindig naprakészek, a jogszabályokhoz, illetve a belső szervezeti elvárásokhoz igazodóak legyenek, tartalmukban segítséget nyújtsanak a szerv feladatainak ellátásához, végső soron a szerv célkitűzés rendszerének eléréséhez, megvalósításához. A szerv működése tekintetében a legfontosabb szabályzatok, utasítások jegyzékét a FEUVE szabályzat tartalmazza. 3. A szabálytalanságok kezelési rendje 3.1. A szabálytalanságok kezelésének fogalma A szabálytalanságok kezelése: az eljárásrend kialakítása, a szükséges intézkedések meghozatala, az intézkedések hatásának nyomon követése, a nyilvántartási tevékenység, mely közvetlenül a szerv vezetőjének a feladata. 3.2. Felelősségi szabályok Az intézmény vezetője a szabálytalanságok kezelési feladatainak ellátásába a helyettes vezetőket, saját területüket illetően is bevonja. 3.3. A szabálytalanságok kezelési rendje meghatározásának célja A szabálytalanságok kezelési rendje meghatározásának célja a szabálytalanságok (újbóli) előfordulásának megelőzése. A megelőzés érdekében a szabálytalanságok kiküszöbölésére, megakadályozására a FEUVE rendszerbe új elemeket kell beépíteni, hogy az előzetes, folyamatos, utólagos és a vezetői ellenőrzés eszközével a szabálytalanság előfordulása, illetve ismételt felmerülése kivédhető legyen. A FEUVE rendszerben az ellenőrzési pontok kialakításakor figyelembe kell venni a független belső ellenőrzés érintett területre vonatkozó megállapításait, különös tekintettel a mulasztások, hiányosságok, helytelen cselekmények tényére, okaira, körülményeire, illetve a felelősökre. A FEUVE rendszer karbantartása, fejlesztése során a független belső ellenőrzési tapasztalatokat úgy kell hasznosítani, hogy az adott területre meghatározott részletes szabályozással, a szabályozás megismertetésével, betartatásával, illetve a közvetlen felelősök meghatározásával az újabb szabálytalanságok kivédhetőek legyenek. 3.4. Általános elvek Az iskola igazgatója (aki egyben felelős a FEUVE rendszer kialakításáért) gondoskodik arról, hogy az első szintű pénzügyi irányítási és kontroll rendszer megfelelőségének és hatékonyságának vizsgálatával és értékelésével a szabálytalanságok elkerülhetők legyenek. A FEUVE rendszer kielégítő működését biztosítja az intézmény minden tevékenysége vonatkozásában. Az iskola azon tevékenységeire, működési folyamataira, ahol a szabálytalanságok előfordulásának kockázata magas, külön figyelmet kell szentelni. A FEUVE rendszer ezen területekhez kapcsolódva olyan feladatokat határoz meg, amelyek végrehajtásával a szabálytalanságok kiküszöbölhetők, illetve az okozott kár mértéke korlátozható.



3.5. A szabálytalanságok kezelési rendjébe tartozó feladatok A szabálytalanságok kezelési rendjébe az alábbi feladatok ellátása tartozik: - a szabálytalanságok észlelése, - intézkedések, eljárások meghatározása, - intézkedések, eljárások nyomon követése, - a szabálytalanságok és a szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések nyilvántartása. 3.5.1. A szabálytalanságok észlelése A szabálytalanságok észlelése több módon is történhet. Ilyen észlelési pontok, helyzetek lehetnek: - a FEUVE rendszerben történő észlelés, ahol a konkrét észlelő lehet - az a dolgozó, aki közvetlenül részt vesz az adott munkafolyamatban, illetve - a szerv különböző szintű vezetője, - belső ellenőrzési rendszer, - külső ellenőrző szervezet. A dolgozó által észlelt szabálytalanság esetén követendő eljárás Ha a szerv valamely – nem vezető beosztású – dolgozója észleli a szabálytalanságot, akkor a szabálytalanság észlelésével kapcsolatban tájékoztatási kötelezettsége keletkezik. Tájékoztatási kötelezettségének az alábbiak szerint kell eleget tennie: - értesítenie kell a közvetlen felettesét, - ha a közvetlen felettese is érintett a szabálytalanságban, akkor a felügyeleti szervet kell értesítenie. A dolgozó által értesített személynek meg kell vizsgálnia az észlelés tartalmát, s ha az észlelt szabálytalanságot tényleges szabálytalanságnak tartja, akkor értesítenie kell a költségvetési szerv vezetőjét. Az intézmény vezetője köteles megvizsgálni a szabálytalanságot, intézkedést hozni, illetve megindítani a szükséges eljárást. Vezetői szinten észlelt szabálytalanságok esetén követendő eljárás Ha vezetői szinten észlelik a szervnél, hogy valamely területen szabálytalanság történt, az érintett vezetőnek kell a szabálytalanságot kivizsgálnia, intézkedést elrendelnie, és szükség esetén az eljárást megindítania. A belső ellenőrzési rendszer által észlelt szabálytalanságok esetén követendő eljárás Ha a belső ellenőrzés a szervnél szabálytalanságot tapasztal, akkor a vonatkozó jogszabály – azaz a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet – szerint kell eljárni. A szerv vezetőjének gondoskodnia kell a szabálytalanságok megszüntetése céljából intézkedési terv kidolgozásáról és annak végrehajtásáról. A külső ellenőrző szervezet által észlelt szabálytalanságok esetén követendő eljárás A külső ellenőrző szervezet által tapasztalt szabálytalanságokat a külső ellenőrző szervezetnek az általa készített ellenőrzési jelentésben kell leírnia. Az ellenőrzési jelentés alapján az iskolának szintén intézkedési tervet kell kidolgoznia, majd pedig végrehajtania. (A külső ellenőrző szervezetnek joga van arra, hogy a szabálytalanságokkal kapcsolatban saját maga indítsa meg az eljárást, illetve, hogy a felügyeleti szervnél kezdeményezze egyes eljárások megindítását.) 3.5.2. Intézkedések, eljárások meghatározása A feltárt szabálytalanságok megszüntetése, illetve a szabálytalanságok orvoslása, a hibák kijavítása, a hiányosságok pótlása mind-mind intézkedést, illetve valamilyen eljárást tesz szükségessé. Az intézkedések megtételéért, az eljárások meghatározásáért elsősorban az intézmény vezetője tartozik felelősséggel, aki e felelősségét megosztja az adott terület helyettes vezetőivel. Az intézkedések alapvetően két csoportra oszthatók: a) külső szerv bevonását indokló intézkedések (pl.: feljelentés büntetőügyben, szabálysértési ügyben stb.) b) szerven belül megoldható intézkedések. A szerven belüli intézkedések sora a következő: - tényállás tisztázása (ez történhet akár fegyelmi ügy keretében is), - a tényállás megállapítása alapot adhat további vizsgálatok megindítására és elvégzésére, - a tényállás teljes tisztázása és az esetleges további vizsgálatok eredményeképpen a szükséges válaszintézkedések meghatározása, - a válaszintézkedések hatásának, hatékonyságának áttekintése, majd



- a megfelelő intézkedés megtétele. A 1. számú melléklet tartalmazza az egyes eljárásokra irányadó jogszabályok főbb rendelkezéseit. 3.5.3. Intézkedések, eljárások nyomon követése A költségvetési szerv vezetőjének már említett feladata az intézkedések elrendelése, valamint azok megtétele. Az adott intézkedést azonban nem elegendő elrendelnie és a megtételéről gondoskodni, folyamatosan figyelemmel kell kísérni az elrendelt feladatok végrehajtását, az egyes eljárások helyzetét. Kiemelt feladat az, hogy az észlelt, feltárt szabálytalanságok ismételt előfordulási lehetőségét kiküszöböljék, azaz felderítsék azokat a körülményeket, helyzeteket, amelyek hasonló szabálytalanságok előfordulását lehetővé teszik. Indokolt esetben a szerv vezetője elrendelheti a feltárt szabálytalansággal kapcsolatos belső ellenőrzés végrehajtását is, melynek tapasztalatait közvetlenül felhasználhatja a FEUVE rendszer fejlesztése során. 3.5.4. Nyilvántartási feladatok A költségvetési szerv vezetője gondoskodik arról, hogy a szabálytalanságok kezelése során felmerülő nyilvántartási feladatok ellátásra kerüljenek. A főbb feladatok a következők: - a szabálytalanságok észlelésével, a szabálytalanságokkal kapcsolatos tényállás tisztázásával, illetve a szabálytalansággal kapcsolatban keletkezett iratokról naprakész nyilvántartást kell vezetni, - a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratokat az egyéb iratoktól elkülönített rendszerben külön iktatni kell, - nyilván kell tartani a szabálytalanságok kezelése érdekében elrendelt, illetve megtett intézkedéseket, valamint az intézkedésekhez kapcsolódó határidőket, - indokolt esetben figyelembe kell venni más vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit is (pl.: a 233/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet). 5. A költségvetési szerv vezetőjének értékelési feladata a szabálytalanságok megakadályozása érdekében Az iskola igazgatója a szabálytalanságok megakadályozása érdekében legalább évente egy alkalommal értékeli az intézmény egyes működési folyamatait. Az értékelési feladatok ellátásába adott területek helyettes vezetőit is bevonja. Az értékelés során át kell tekinteni legalább a következőket: - az iskolánál, illetve annak tevékenységeinél, feladatellátásánál mennyire tudatos a FEUVE tevékenység, - a FEUVE rendszer fejlesztése, javítása megfelelő ütemben történik-e, kellő rugalmassággal válaszol-e a feltárt szabálytalanságok kezelésére, - az ellenőrzési tapasztalatok nem utalnak-e olyan területekre, ahol a FEUVE rendszer még nem került kialakításra, - a FEUVE rendszerhez kapcsolódóan megfelelőek-e a kialakított ellenőrzési nyomvonalak,

- a FEUVE szabályzata betartására kellő figyelmet fordítanak-e. A költségvetési szerv vezetője a FEUVE tevékenységet köteles értékelni - a független belső ellenőr, valamint - a külső ellenőri szervezet megállapításai alapján is. 6. A szabálytalanságok kezelésének belső szervezeti rendje Az intézmény vezetője– a szabálytalanságok kezelési feladataiba, beleértve a megelőzési tevékenységet is – az adott területért felelős helyettes vezetőket is bevonja. Az iskola igazgatója rendelkezhet arról, ha a szabálytalanságok kezelésére: - szakértői csoportot kíván bevonni, vagy - szabálytalanság kezeléssel foglalkozó felelőst kíván kijelölni.



Ebben az esetben mellékletben kell rögzíteni a szakértői csoport feladatát, hatáskörét. A szabálytalanság kezelésével foglalkozó felelős esetében a mellékletben a főbb feladatokat is rögzíteni kell azzal, hogy azt az érintett dolgozó munkaköri leírásában is szerepeltetni kell. A szabálytalanságok kezelésének szabályzata 1. számú melléklete Az egyes eljárásokra vonatkozó jogszabályok

A BÜNTETŐ, SZABÁLYSÉRTÉSI, KÁRTÉRÍTÉSI, ILLETVE FEGYELMI ELJÁRÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK: 1. A BÜNTETŐELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 10. § (1) bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban Be.) 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén büntetőeljárást megindítani. A Be. 171. § (2) bekezdése előírja, hogy a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt feljelenteni. A feljelentést rendszerint az ügyészségnél vagy a nyomozati hatóságnál kell megtenni. 2. Szabálysértési eljárás A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 1. § (1) szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. A törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással; a 82. § (1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértési eljárás feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg.

3. Kártérítési eljárás A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 339. § (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései (elsősorban a XXIII. Fejezet, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek) az irányadók. Kártérítési felelősség tekintetében irányadók általában a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) megfelelő rendelkezései. Az intézmény Kollektív Szerződésének VIII. pontja rögzíti a kártérítési felelősségre vonatkozó konkrét előírásokat. 4. Fegyelmi eljárás



Fegyelmi eljárás, illetve felelősség tekintetében az Mt., a Ktv., illetve a Kjt. megfelelő rendelkezései az irányadók.

Inczédy György SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI Középiskola, Szakiskola és Kollégium. Tartalomjegyzék

Recommend Documents