In medias res „Az embernépek korszaka leáldozóban; új kor jön, új világ, azonban a bölcsek által megjövendölt srófra járó gépezetek, és a mindent rőfre-lábra mérő tudósfők rendkorszaka helyett a mítoszok elfeledett Fekete Holdjának ideje köszönt be…” – Adlam Revis Tharamar krónikája
Kalandmodul 1-2. Tapasztalati Szintű kalandozóknak. Helyszín: Erion örömnegyede Időpont: az Égi Fény 3753. esztendejének ősze. Szerző: Négykapu Társaság (www.erion.hu)
A modulról
A frakció fő NJK-i Vaes Reanon kapitány - az Öreg A negyvenes éveiben járó, medve termetű férfi ugyan nem mondhat magáénak valódi nemes vérvonalat, azonban megjelenése sokat elárul felmenőiről: kék szeme, acélszürke haja nemes, kyr vért sejtet. A magyarázat azonban sokkal profánabb annál, a történetnél, amit a Szórakozónegyed kocsmáiban suttognak a kapitányról, miszerint egy palotanegyedbeli hatalmasság balkézi fattya; a kapitány egy örömlány gyermeke, akit egy északi, kyrvérű kalandozó ejtett teherbe egykoron. Apja vére azonban nem is annyira a megjelenésén, hanem a személyiségén hagyott nyomott a kapitánynak. Reanon igazi vezető alkat, megbízható, egyenes férfi, aki a barátaiért sok mindenre hajlandó. A törvényeket igyekszik azok szellemében értelmezni, s a nagyobb jó érdekében végrehajtott kisebb kihágásokat hajlamos figyelmen kívül hagyni. A harcmezőn könnyen felismerhető a félvértezetét takaró királykék köpenyéről, és rúnákkal áttört fattyúkardjáról.
Jelen kalandmodul a Négykapu Társaság M.A.G.U.S. harmadik szerepjáték-versenysorozatának első fordulójának versenymodulja. A csapatok a könnyebb bemesélés érdekében az alább felsorolt négy, a későbbiekben az egész cselekményben érdekelt frakciók egyikének megbízásából tevékenykedtek. A modul természetesen kis átírással ezek nélkül is játszható és élvezhető.
A frakciók
In medias res
Szolgálat és becsület A P. sz. 3721-es “dicsőséges” téli hadjárat után főleg a Szórakozónegyed katonái közül sokakat nem nyugtatott meg a hercegi gárda parancsnokának beszéde, mely szerint a veszély elmúlt, legyőzték Orwella fattyait, s az egész csörte nem volt több, mint egy nagyobbacska vadászat, amelyet az orkok kivételesen az Elátkozott Vidék határain kívülre vezettek. Az északi fal katonái közül sokan elhitték Darton szolgáinak károgását, mely szerint ez csak egy apró erődemonstráció volt csupán a Orwella seregének részéről. A csapat a városőrség szolgálatában áll, vagy állt. Lehet, hogy korábban a karakterek is végeláthatatlan őrjáratokat vezettek a fal tetején, vagy éjjelente besurranó tolvajokra lesve járták a Kereskedőnegyed utcáit, esetleg naphosszat a piacok biztonsága felett őrködtek. Talán soha nem álltak a város szolgálatában, mindössze valamely magasabb rangú tiszt rokona a csapat egy tagja, talán annak idején utcagyerekként néhány rézért besúgóként vagy őrszemként dolgozott az egyik kaszárnyában, de az is lehet, hogy egyszerűen csak egy gyermekkori barát most a gárdában szolgál. A lényeg, hogy a csapat kiváló kapcsolatokat ápol az erioni városőrséggel. A csapatnak befolyásos barátai (Reanon kapitány és kis kompániája) vannak az északi kapu őrségében. A szórakozó negyed jópár őrposztján sűrűn látott vendégek, s apró rézjelvényükről mind a tisztes polgárok, mind a gárdisták felismerik, hogy a karakterek az őrség barátai. Ez nem jelenti azt, hogy mindenben segítenek nekik, de adott esetben jóhiszeműen viseltetnek irántuk. Persze néhány cselekedet akár csorbát is ejthet ezen a jó hírnéven.
Ines Cadaera - az erőd jogtudora Fiatal, húszas évei közepén járó szőke tünemény. Noha Pyarronban tanult és nőtt föl, viszonylag korán, még felszentelése előtt az erioni szentélybe kérte áthelyezését, ahol hamar beilleszkedett, ám az mindenkit meglepett, hogy végül Dreina bírái közé állt. Ez a meglepetés azonban semmi volt ahhoz képest a sürgés-forgáshoz képest, amit a városőrség körében váltott ki, mikor az északi kapuőrségben jelentkezett szolgálatra, a nemrég elhunyt Metan atya helyett. Reanon kapitánnyal az élen, senki nem hitt abban, hogy a “kislány” képes lesz olyan szigorúan, mégis bölcsen ítélkezni, ahogyan elődje. Innes mégis olyan kitartóan kötötte az ebet a karóhoz, hogy kapott egy lehetőséget, s azóta számtalan alkalommal bizonyította, hogy a kapitány nem hibázott, amikor a gárda soraiba fogadta. Noha kemény helyzetekben a katonák általában menekíteni próbálják, Ines okozott már meglepetéseket, de leginkább a csalhatatlan szimata miatt tisztelik az övéi. Nem egy alkalommal fordult már elő, hogy megszállottan nyomozott egy látszólag egyértelmű ügyben, mire kiderítette a valódi igazságot. A kapuerőd őrségében épp akkora tiszteletnek és szeretetnek örvend, mint a kapitány. Megjelenését tekintve kissé alacsony, szalmaszőke hajú, csillogó kék szemű tünemény. Noha a legtöbb férfi szemében kissé csúnyácska, állandó mosolyával és a végtelen kedvességével mégis hamar az ember szívébe lopja magát. Mindez azonban szöges ellentétben áll határozott és kemény ítéleteivel, bölcs döntéseivel.
1
világra, mégis napjainkban inkább a Fal védelmének megszervezésével, haditervek kidolgozásával, a sereg istápolásával tölti az idejét ahelyett, hogy a személyes dicsőséget hajszolná. Ennek ellenére csendesebb éjszakákon az őrség tagjai furcsa zajokat vélnek hallani a lovag tornyából, mintha csatazaj szűrődne ki a falak mögül. Az öreg lovag nem adta fel, s mostanra vakon is olyan veszedelmes harcos, mint Darton bármelyik lovagja. Nem véletlen, hogy a tiszteletlenségéről elhíresült Joras atya is féli az idős lovag haragját, aki egyszer meghallva gúnynevét - Vak Bolond - a pap szájából kihajította a tanácsterembő az ablakon át, egyenesen a majd két emelet mélységben húzódó várudvarra. Megjelenését tekintve a jó lovag medvetermetű, kissé már hajlott hátú, majd két láb magas férfi, akinek rövidre nyírt haját és szakállát már jócskán hamuszürkévé fakította az idő. Pillantását kevesen állják, mivel a tárgyalások során a hályogos kék szemek mindig a legidegőrlőbb pillanatokban képesek megtalálni a tárgyalópartner tekintetét.
“Zsákos” Vern - az intéző Az Északi Kapuerőd ellátmányostisztjéről viszonylag kevesen tudják, hogy nem csak a szakácsok, szabók, fegyverkovácsok és a raktárosok ugranak a szavára, s hogy hatalmát nem csak a nyakában lógó kulcskarika adja, amely minden raktár, minden kamra ajtaját megnyitja. Ez pedig így van jól, hiszen egyetlen kémfőnök sem élt sokáig, akinek a kiléte ynevszerte kitudódott. Vern uraság a maga alig másféllábnyi termetével, egérszín hajával, kissé korvén kopaszodó üstökével az Északi Kapuerőd besúgóinak feje, s ezen szerepében az Inkvizíció tagja. A riadt egérnek tűnő férfi igen jól játssza a kisstílű ellátmányos, rosszabb napjain az orgazda szerepét, s legtöbbször még saját feljebbvalói, illetve besúgói sem tudják, hogy pontosan kit is szolgál.
Darton kacaja A dartonita triumvirátus szakadár mozgalmának megalakulása óta számos vita és nézeteltérés akadt a Sötét Úr szolgái közt, ám a Nekropolisz falain vállt vállnak vetve harcolnak a különféle irányzatok képviselői. Emellett pedig miután nyíltan gúnyt űztek a hercegi gárda kapitányának szavaiból - amelyek a “dicsőséges téli hadjárat érdemeit ecsetelték” figyelmük együttesen fordult a temető mélyén újonnan ébredező hatalmak felé. Mindannyian látják az ómeneket és a jeleket, de annál többet nem tehetnek, minthogy készülnek a legrosszabbakra és remélik a legjobbakat. Legyenek a karakterek Darton szolgái, olyan latrok, akik az elmúlástól való félelmükben a bitón inkább a másik halálért könyörögtek, vagy a Hallgatag Úr egyházának világi szolgái, barátai, a lényeg ugyan az: a Nekropolisz hidege álmaikban is kíséri őket. A csapatnak befolyásos barátai (Shaful din Erenos lovag és kísérői) vannak a Varjúerődben, a Nekropollisz nyugati kapuerődjében.
A frakció fő NJK-i Shaful din Erenos lovag - A nekropolisz déli kapuerődjének parancsnoka Az idősödő, ötvenes éveiben járó lovag fiatalabb korában neves hadvezér, s Darton egyik legnagyobb hatalmú erioni bajnoka volt. A rossznyelvek szerint büszkesége és önteltsége miatt verte meg ura az átokkal, ami egy élőholt boszorkány kezéből sújtott le rá s elvette szeme világát. Mindenesetre akárhogy is történt, a lovag nem tört meg, és megtanulta az alázat leckéjét. Igaz sosem tett le arról a tervéről, hogy a csatamezőn szolgálva urát tér meg a túl-
2
In medias res
Advertum atya - A főkönyvtárnok Nyűgös, vénségesen vén öregember, aki szerint Darton eddigi legrosszabb tréfája, hogy ilyen hosszúra nyújtotta az ő létét. Annak ellenére, hogy több, mint hetven telet látott már, még mindig kicsattan az egészségtől, bár általános szabályként a (szerinte) legunalmasabb feladatok elvégzésekor újul ki a reumája, csúza, köszvénye, vagy a derékfájása, amelyekre addig soha nem panaszkodott. Jellemét tekintve egy undok, vén varangy, akiből csak úgy dől az állandó morgás és szitkozódás. Amikor már elég öregnek érezte magát, úgy döntött maga mellé veszi leendő utódát, hogy, amikor ura magához szólítja majd, ne legyen fennakadás a nekropolisz őrségének rozsdás gépezetében, ám az első utódját túlélte, a második, Joras atya pedig néhány év után egyszerűen kinevette és faképnél hagyta. Persze azóta is segíti az öreget, leginkább azzal, hogy nem hagyja, hogy minden “apró-cseprő” ügy eljusson hozzá, de tőle származik Advertum atya gúnyneve, amely az egész déli erődben elterjedt: a Vén Bolond. Ezt persze Jorason kívül senki nem merte még a jelenlétében használni, ám az övéi (persze a legnagyobb tisztelettel), de általában így hivatkoznak rá. Az öreg kedvenc szavajárása a “Bezzeg az én időmben...”, általában ezzel kezdődnek végtelen tirádái is. Megjelenését tekintve töpörödött, májfoltos, kopasz vénember, göcsörtös ujjakkal és rikácsoló hanggal.
sajátjukként tekintenek a városra, makacsul ellenállva az általuk csak külhoninak nevezett klánoknak. Ennek ennek ellenére Erion számos diaszpórájából toborozzák a tagjaikat, éppúgy megtalálhatók köztük a Manifesztáció alatt elmenekült, mára Eriont otthonuknak valló dzsad méregkeverők, a generációkkal ezelőtt száműzött enoszukei besurranók, vagy a hazájukat vesztett gorviki zsebesek is.
Akron - Az intéző Erenos lovagnál alig pár esztendővel fiatalabb férfi. “Halála” előtt az erioni kőművesek céhének egyik számvevője volt, ám, mikor fény derült arra, hogy az egyik új móló építésekor majd félszáz céhtag, rakodó és matróz halt meg azért, mert ő nem a mesterek által kért követ szállíttatta az építkezésre, hanem annál silányabb, de olcsóbb árut, önként vállalta a “másik halált”, annak ellenére is, hogy Dreina bírái nem rendelték el a kivégzését. Családját hátrahagyva, megtört emberként kerül a nekropoliszba, ám azóta Darton épp olyan hűséges szolgájává vált, mint amilyenek urai. Akron végtelenül nyugodt és csendes ember, aki órákon át képes bólogatva hallgatni Advertum atya tirádáit, vagy épp Erenos lovag dicső csatáinak történetét. Nem akad a nekropoliszban olyan, aki látta volna valaha kiabálni, vagy idegeskedni. Ugyan ezzel a precíz nyugalommal végzi a feladatait is, általában minden fontos ügybe bele lóg a keze, mindenről van feljegyzése, jegyzőkönyve, vagy épp véleménye, bár ez utóbbit viszonylag ritkán osztja meg urain kívül másokkal kéretlenül.
A frakció fő NJK-i Kés - a Testvériség helyi vezetője A majd két láb magas, szikár, izmos férfi alvilági körökben hírhedt és rettegett figura, akivel senki sem szeret rossz híreket közölni. Remek taktikai érzéke és szervezői készsége okán emberei tisztelik ugyan, de sokkal jobban tartanak hideg, nyugodt viselkedését megtörő őrült dührohamoktól. A Testvériség köreiben számtalan pletyka kering a kegyetlenségéről, amelyet állítólag egykori mesterétől tanult, aki pengéjének nyomát több látható helyen is otthagyta egykori tanítványa bőrén. Kés testét jól látható helyeken is kisebb nagyobb vágások hegei borítják, de az igazán csúf sebhelyeket elrejti az öltözéke. Togra - a Testvériség helyi méregmestere Múltjáról viszonylag keveset tudni, a környezete arra is csak nagy sokára jött rá, hogy a Togra sem a neve, csupán egy kígyó elnevezése, amelynek mérgéből a halálos szereit keveri. Annyi biztos, hogy dzsad származású, ám saját állítása szerint soha nem járt, nemhogy az Ibarában, de még Erion falain túl sem. Kifejezetten beteg humorú, tüdőbajos férfi, sokszor nehéz megállapítani, hogy a sípoló kaffogása vajon nevetés vagy épp köhögés. Betegsége igencsak rajtahagyta a nyomát a megjelenésén is, hórihorgas, sovány, csontos alak, aki inkább emlékezteti a megfigyelőt egy aszott hullára, semmint élő emberre. A belőle áradó vegyszerek szaga is inkább ezt támasztja alá.
In medias res
Lapuló árnyak A téli hadjárat pusztítását sokan megszenvedték. Az Elátkozott Vidékről kiözönlő orkok ezreket mészároltak le a környező falvakban és településeken, ám talán tudtuk nélkül is komoly károkat okoztak Erion alvilágának is. A klánok közül kevesen vészelték át, hogy a bevételük legnagyobb részét kitevő, jól bejáratott csempész útvonalak hirtelen eltűntek, s a hadiállapot alatt érvénybelépő súlyosabb törvények, a már jól bejáratott, megkent tisztek eltűnése sem kedvezett nekik. A karakterek az Árnyak Testvérisége nevű alvilági klán tagjai. Mindegy, hogy a klán méregkeverői, tolvajai, informátorai vagy épp verőemberei, a lényeg, hogy a klánnak dolgoznak. A Testvériséget csupán egyetlen dolog érdekli: Erion. Épp a téli hadjáratnak köszönhették, hogy megerősödtek és végeztek meggyengült ellenfeleikkel. Mára akkora területeket tudhatnak magukénak, hogy a városon belül képesek felvenni a versenyt a Kobrák vagy akár a Szürkecsuklyások ügynökeivel szemben is. Noha Erion sokszínű, mégiscsak az otthonuk, s
Muygor - a főnök jobbkeze, hamisító A nem túl magas, barna hajú, barna szemű férfi nem lenne igazán látványos jelenség, ha nem viselné bajuszát gorviki mód viaszolva, keskenyre vágva. A klánon belül a főnök utáni második ember, az igazi talpnyaló, bólogatójános szerepét tölti be. Hírnevét azonban nem emiatt szerezte: a keze alól kikerülő iratokat csak mágiával lehet megkülönböztetni az eredetiektől. Emellett Muygornak megvan az a remek képessége, hogy bármit képes beszerezni. Amit nem, az nem létezik. Kedvenc szavajárása az “én megmondtam”, de persze nem mondott semmit, csak mélyen hallgatott...
3
Vér és kötelesség
tak elő. Vannak, akik azt hiszik, az asszony a család valamelyik magas rangú családtagjának - talán magának a házfőnek vagy a defensisnek - a szeretője, mások szerint egyszerű szajha volt, aki olyan titkot tudott meg egy rivális nemesházról, amiért ilyen jutalomban részesült. Egyesek biztosan állítják, hogy a nő bűbájos varázstudó, aki elcsavarta a Ház férfiúinak fejét. Annyi azonban bizonyos, hogy az évek múlásával lassan fakuló szépségű nő, ahol csak feltűnik, ott nem késnek sokat a Denevre család katonái, számvevői vagy épp kémei sem. A család egyik hivatalos képviselőjeként egyszerre szálka mindenki szemében és értékes barát, ám látszólagos befolyása a családon belül elegendő ahhoz, hogy elriasszon bárkit, aki megpróbálja a biztos bosszút kockáztatva megölni vagy épp elrabolni.
A Denevre család nem tartozik ugyan a hajdani Godora alapítói közé, de azért igen jelentős vérvonalat tudhatnak maguk mögött. A téli hadjárat számos vidéki birtokukat elpusztította, bár azóta nagyjából sikerült talpra állniuk. Noha már koránt sem olyan előkelőek és befolyásosak, mint harminc esztendővel ezelőtt, de szavuk továbbra is komolyan esik latba a várost vezető nemesség körében. A csapat tagjai a Denevre család szolgálatában állnak. Mindegy, hogy az egyház által a szolgálatukba kijelölt papok, a család árnyékjárói, fegyverforgatói, besúgói, varázstudói, vagy épp magának a családnak a tagjai - oldalági rokonként - ők a házat szolgálják.
A frakció fő NJK-i Niras Sorel Denevre - A ház defensise Niras megjelenését tekintve sokkal inkább hajaz testőrre, semmint varázstudóra. Nyulánk, de erőteljes alkatát éppúgy a család kyr őseinek köszönheti, ahogyan fehér haját is, ám leginkább kétszínű szeme teszi különlegessé. Az egyik zöld, ahogyan a legtisztább vérvonalak őrzőié, míg a másik kék. A kortalan, alig kora harmincasnak látszó férfi, immáron másfélszáz esztendeje álla család szolgálatában. Igazi ragadozó, az az árnyékban lapuló fajta, aki a napfényen is veszedelmesnek tűnne, de minek hívná fel magára a figyelmet. Egyes pletykák szerint Niras járt az Erioni Térvarázslók Tornyában is, és meglepő, néha idegen jeleket is magán viselő mágikus tudását is onnan szerezte. Erion nemes családjainak magitorai ritkán adnak a pletykákra, azonban ebben az esetben mégis hajlamosak hinni ezeknek a szóbeszédeknek, mivel a Denevre ház minden magitorát Niras képezte ki, azonban arról, hogy ő honnan szerezte tudományát nincs tudomásuk.
Heynar Vamor - a testőrkapitány Harmincas évei közepe felé járó férfit, akit az Istenek a korai kopaszsággal és őszüléssel vertek meg. Az a típusú ember, akit viszonylag nehéz meglepni, hisz annyi mindent látott már a ház szolgálatában. A Denevre katonák általában csak “Hajókürt”-nek nevezik a háta mögött, mivel minden parancsát úgy adja elő, mintha a csatazajt kellene túlüvöltenie; ebben talán van némi szerepe annak is, hogy kissé süket. Másfelől, ha nem is igazán jó stratéga, azonban briliáns parancsnok, aki képes bármilyen esetben alkalmazkodni urai elképzeléshez, s valóra váltani azokat.
A modul háttere Erionban
Ragora Denevre - az árnyékjárók vezetője Viszonylag keveset tudni arról, hogyan került a ház szolgálatába, de abban minden róla szóló pletyka megegyezik, hogy nem, vagy nem teljesen a család tagja. Azok az öreg szolgák, akik emlékeznek még rá, azt beszélik néhányszor látták, hogy kihallgatásért folyamodik a ház defensiséhez, a családfőhöz, vagy épp a testőrkapitányhoz, aztán majd egy egész évre nyoma veszett. Mikor újra visszatért, mint a család egy oldalági, holtnak hitt sarját mutatták be a nőt a Háznak és az udvarnak. Várható volt, hogy sokan pletykálni kezdenek majd, de a család gyorsan pontot tett a suttogás végére.Azok a kevesek, akik még ezek után is firtatni merték a nő kilétét, bizony ezernyi lehetőséggel áll-
P. sz. 3720 ősze Ősz végére számos kisebb nagyobb város jut Hyannas sorsára. A beszámolók változó létszámú mutás ork portyázókról beszélnek. Erion próbálja megerősíteni a helyőrségek védelmét, ám még mindig csak szórványos rajtaütésekre és portyákra számít ellenfelétől, nem pedig szabályos támadásokra, vagy épp ostromokra.
4
In medias res
P. sz. 3720 nyara Erion legészakibb kolóniája, Hyannas minden előzmény nélkül elhallgat. A kis település, amely olajat, fűszereket, bort és aszalt gyümölcsöt szállít Erionnak, látszólag minden kapcsolatot megszakít az anyavárossal. Sem a postagalambok, sem a karavánok nem érkeznek meg, így a Városok Városa néhány felderítőt küld az északi kapuerődből, hogy járjanak utána a dolgoknak. Visszatértükkor a város pusztulásáról számolnak be, s hogy a szentélyeket megbecstelenítették, a lakókat a Kitaszítottnak áldozták.
felderítőket és követeket küldtek a hegyek közé, hogy kiderítsék, mi volt a támadás oka. A nomádok szerint a helyiek a kígyóistennőt szolgálták, aki elrabolta és felfalta a szellemeiket, s megőrjítette a sámánjaikat. Erion megerődítette és újra betelepítette a völgyet, de nem kívánt hadat viselni a nomádokkal.
P. sz. 3721 tele Tél elején a Rakhassa, Orwella fattya kinyílvánítja hatalmát. Néhány túlélőt elenged, hogy megvigyék a hírt Erionnak, a Kárhozat úrnője a várost akarja, s meg is fogja kapni. A Városok Városa végre összeszedi magát, s mintha hosszú álomból ébredne, a hadigépezete működésbe lép. Azok közt, akik birtokukat, otthonukat vesztették a harcok alatt szárnyra kel a pletyka, miszerint Erion túl sokáig élt békében, s már elfelejtett háborúzni. Ennek megcáfolására Godora Hercege jelentős hadsereget állít ki, s élükön maga is a még mindig előrenyomuló ork csapatok ellen vezeti az övéit, ám döntő csatára nem kerül sor. A Rakhassa erői szervezett visszavonulásba kezdenek, miközben előretolt csapatai fedezik őket, s szinte jelentéktelen veszteségekkel képesek visszavonulni az Elátkozott Vidék mélyére. Godora Hercege jelentős győzelemként könyveli el a csatát, s a kedélyek is lassan lenyugszanak, s csak Darton szolgái hangoztatják, hogy még csak ütközet sem volt, nemhogy győzelem.
P. sz. 3748 Minden előjel nélkül egyetlen éjszaka leforgása alatt elesik a nekropolisz nyugati kapujának belső erődje. A külső erődöt nem érte támadás, így a város biztonságban van, ám, hogy a csatának egyetlen túlélője sem maradt, igencsak aggasztó. A nekropolisz őrsége felderítőket küld a belső erődbe, de azok közül még nappal is csak kevesen térnek vissza élve, így nem csak az őrség, de a hercegi gárda is megerősíti a külső erőd védelmét. P. sz. 3749 Egy-egy kapuerőd elvesztése nem példa nélküli esemény a nekropolisz történetében, ám az annál inkább, hogy eddig még soha nem tudták azt az élőholtak fél esztendőnél tovább megtartani. Egy teljes év után Darton szolgái nyíltan felhagynak a próbálkozással, ám a háttérben komoly kutatásokba kezdenek, hogy kiderítsék ki az az élőholt, aki képes ennyire komolyan összehangolni az erőd védelmét.
P. sz. 3721 tavasza Godora Hercege jelentős adományokat ajánl fel az orkok feldúlta vidékek újratelepítésére. A hír hallatára Darton papjai számos korábbi falvat és várost meglátogatnak, s uruknak szentelik azokat, mint temetőket. Az uralkodó és az egyház közötti tárgyalások ezügyben sikertelenek, így a herceg az északi kapuőrség katonáit küldi, hogy vérontás nélkül állítsák meg a papokat, de nem járnak sikerrel. Godora Helytartója nemesi címeket és kincseket ajánl fel azoknak, akik mégis benépesítik ezeket a területeket, de még így is csak kevesen hajlandóak szembenézni a babonákkal. P. sz. 3723
P. sz. 3752 A nekropolisz éjszakai őrsége egy csapat sírrablón üt rajta. A holtak közt egyikük felismerni véli a több, mint négy éve elesett belső kapuerőd egy fegyvernökét. Hosszas vizsgálat után nem fér hozzá kétség, hogy a fiatal férfi valóban az, akinek hiszik, ám az is bizonyos, hogy nem az ostromban lelte halálát, hanem a rajtaütés éjjelén. P. sz. 3753 ősze - Az In medias res című modul eseményei A Denevre család egy oldalági sarja megszökik otthonról és egy aprócska orwellánus szekta tagja lesz. A lány után kutatók száma igencsak megsokszorozódik, amikor kiderül, hogy ő áll egy gyilkosság mögött, amelynek célja az erioni Darton-hívők maremita és ortodox frakcióinak összeugrasztása volt. Végül a városőrség és az egyik erioni tolvajcéh hathatós segítségével sikerült néhány bátor kalandozónak kifüstölnie a szektát és Anaara Denevre-t visszajuttatni a családjához, ahonnan a kitagadott lány hamarosan az Inkvizítorok Szövetségének kezére került.
In medias res
A Kitekintés Éjjelét megelőző és követő hetekben több, mint kétszáz orwellánust fog el és ítél halálra az inkvizíció, ám ezek közt alig maroknyian vannak, akik valóban a Kárhozat Asszonyának kegyében is állnának. P. sz. 3746 Erion egyik, a Sheral egy völgyében fekvő csatlósállamát feldúlják a hegyi nomádok. A környező városállamok igyekeznek a nehezen járható terep ellenére is a segítségére sietni, ám a nomádok nem fosztogatni érkeztek, hanem egyszerűen csak pusztítani. A völgy fővárosát a földdel tették egyenlővé, s alig maroknyi túlélő maradt csak, akik beszámolhattak volna a mészárlásról. Mire a főváros felmentésére érkező hadak megérkeztek, addigra a nomádok visszavonultak a saját völgyeikbe. Erion hadai óvatosságból
5
Hangulatkeltők
ma este eltűnt. Pár nap múlva kellene házasodnia és ha a jövendőbeli rájön, hogy nincs ara, súlyos veszteség érheti a családot. Uram kéri, hogy amennyiben a városi őrségnek módjában áll, kutassák fel a balga gyermeket, hogy meglegyen a nász és hajlandó cserébe ésszerű juttatást biztosítani. - Ésszerű juttatást, mit?! Üzenem az uradnak, hogy a városi őrség nem zsoldosbanda. Ha azt akarja a nagytiszteletű, hogy az átlagosnál több energiát fektessünk a kislány felkutatására, akkor legyen oly jó és fedezze a következő havi kiadásait a gárdának. - Uram méltányolni fogja a segítőkészségét kapitány. Köszönöm, hogy időt szakított rám. - Kifelé menet mondja el a hadnagyomnak hogy néz ki az eltévedt leányka, aztán ha az ura rábólint, összeállítok egy csapatot, hogy felkutassa és hazaszállítsa a hölgyet. Veas Reanon kapitány, a régi cimborák számára Az Öreg, megvárta míg becsukódik az ajtó, majd hitetlenkedő mosollyal az arcán tért vis�sza a jelentések tanulmányozásához. - Szépség és szörnyek, mint egy átlagos este a gárdában.
Szolgálat és becsület Esőszagtól terhes szél csapódott a spalettáknak. Ha az öreg fadarabok nem állják útját, talán még az irattartót is felborította volna, így azonban süvítő kórusként vágott végig a szobán. Vaes Reanon kapitány magától értetődő mozdulattal emelte lapátnyi tenyerét a gyertyaláng mögé, szigorú tekintete elől fütyülve tért ki a szél. - Csak tudnám, miért tartom azt az átok kölyköt, ha még mindig nem tudott embert szerezni, ki betömi a réseket - dörmögte szakállába, majd visszatért az épp aktuális jelentés olvasásához. Megint előjött valami rém a falból, szétvert egy csapat városőrt és magával vitte azt a szerencsétlen Tompát. Ideje lesz megint egy kis rémvadászatnak, hogy rogyna rá a Fal. A kapitány gondolatait súlyos léptek kergették szét, melyek a nehéz tölgyfa ajtó előtt állapodtak meg. Erős kéz koppantott kettőt, majd a „BE” kiáltással szinte egy időben nyitott be a kapitányi dolgozó szobába. Mázsás, Reanon jobbkeze, bajtársa és ivócimborája lépett be, egyenesen a kapitány asztalához sétált és a hellyel kínáló pillantást figyelmen kívül hagyva pár pillantással futotta át felettese előtti jelentést. - Ideje lesz megint vakolni egy kicsit uram, kezdenek sokasodni a jelenések. - utalt az újabb rém felbukkanására. - Igazad van barátom, magam is ezen töprengtem. Holnap meghirdetjük a versenyt, de ügyelj, hogy három váltásnyi katona mindig maradjon a kaszárnyákban. Azonban ha minden igaz, nem emiatt jöttél Carl vagy tévedek? - Nem tévedsz uram, Heynar Vamor van itt és személyesen veled váltana szót. - Nofene, a Denevre-k testőrkapitánya nem tud aludni? - Úgy vélem komolyabb dologról kíván szólni. - Akkor meg ne várassuk, küld be, hogy előadhassa mi járatban! - intett a kapitány, s felgöngyölte a jelentést, majd az asztal melletti tárolóba helyezte. A Denevre család testőrségének vezetője nem volt már fiatal, bár a kapitányhoz képest szinte gyereknek számított a maga harmincegynehány évével, tekintete még e késői órán is frissen villant, ahogy felmérte a szobát. - Jó estét kapitány! Köszönöm, hogy fogad. - Estét magának is, üljék le és adja elő mi oly sietős, hogy nem várhat a reggeli hivatalnyitásig! - Uram, a Denevre család az Ön és emberei segítségét szeretné kérni egy igen kényes, diszkréciót kívánó ügyben. Anaara Denevre
Lapuló árnyak
6
In medias res
Fürge Jore lélekszakadva rohant végig a sikátoron. A végén szinte csúszott a földön összegyűlt szeméten, majd a ház falától elrugaszkodva iramodott tovább. Kezében meggyűrt, négyrét hajtott papirost szorított, nem engedte volna el a világ összes kincséért sem. Ha egyszer kiderül, hogy egy küldönc nem megbízható, többet nincs meló aztán majd koldulhat a többi béna gyerekkel együtt a piactereken, amíg egy nagyobb srác be nem veri a fejét. Azt már nem! Ő volt a negyed leggyorsabb futója és igaz, hogy még csak tizenkét nyarat látott, de ha valaki gyorsan akart valamit eljuttatni valakinek, akkor általában őt keresték. Most nem kellett volna ennyire iparkodnia, de az egyik sarkon a Kopasz meg a haverjai várták. Úgy tűnik még mindig neheztelt rá az a tohonya barom, amiért a múltkoriban kiverte a fogát egy serpenyővel. Hát ővele nem fognak vacakolni, ki hallott már olyat, hogy sarokadó? Noh de ezek most a nyomában vannak így szednie kellett a lábát, mert a Dagadtnál egy piszkavasat is látott és törött lábbal nem lehet küldöncködni. Még egy sarok és az utca túloldalán ott a klán főhadiszállása, már csak alig harminc lépés. A tégla majdnem a fejét vitte le, úgy látszik a Nyálas Tanno már dobni is tud, nem csak a szája jár. Jore rákapcsolt és szinte lassítás nélkül rontott a Pulykakakas ajtajának. Szerencséjére valaki pont akkor nyitott ajtót, így nem ütötte meg a vállát, bár a meglepett vendégről a pultig pattant. „Nah
In medias res
mészetesen csengő aranyakért cserébe. Mielőbb találkoznunk kellene, mert megbízóim segítségedet kérnék egy eltűnt személy megtalálása ügyében. Diszkréciódra számítunk, s reméljük vannak e feladatra alkalmas embereid. Természetesen az árat Te szabod meg, de mindennél fontosabb, hogy az eltűnt személy mielőbb vis�szakerüljön a ház falai közé, épen és sértetlenül! Amennyiben bátorkodhatom ezt kérni, szívesen megbeszélném a részletek érdemes embereddel holnap reggel. A helyszínt természetesen te választod én csak magamat és egy tucat aranyérmét viszek a találkozóra. Várom mielőbbi válaszod, a kölyök a visszaútra is megkapta a pénzt!
ide gyertek be ti szemetek, ha mertek!” gondolta magában, majd valami bocsánat félét motyogva már iszkolt is hátra a főnök irodája felé. Az ajtó előtt a szokásos őrök, a mindenki által csak Ikrek-ként emlegetett páros Vas Verro és Tégla Ano álltak karba font kézzel. Mikor meglátták a kölyköt cinkos félmosoly jelent meg mindkettejük arcán, Ano egy biccentéssel jelezte, hogy most a szokásostól eltérően nem lenne szerencsés csak úgy benyitni. Ezek szerint tárgyalás van. Alátámasztandó a gondolatot, bentről csörömpölés hallatszott, mint mikor egy agyagkorsó törik széjjel, majd éles káromkodás, egyértelműen a főnök hangja. Az Ikrek se gondolkodtak sokat már be is rontottak a szobába a kölyök meg utánuk. A földön egy köpenyes alak feküdt fejét fogva, szőke haját már pirosra festette szivárgó vére. Kés, a bandavezér a tárgyalópartnerét rugdosva szitkozódott, a levegőben savanykás borszag terjengett. - Hát mi a tetves francot képzeltek ti nyomorult kis férgek mi? Azért, mert az egyikőtök a Kobráknál lehúzott két évet aztán, mikor rájött, hogy a klánadót szedni kell, nem fizetni lepattant és csinált egy ilyen nyomibandát, mint ti, téged meg ideküld, hogy „tárgyalj” velem. Már Te vagy a nyerő, a kerület ura? Hát kitaposom a beleidet kispofám, aztán majd meglátjuk, hogy mekkora nyerő is vagy te. Mondjad meg annak a bugris pajtásodnak, hogy a Késhez ti csak könyörögni jöttök, nem pedig követelni, mert átugrok hozzátok a Bolhás Macskába és a fejeteket felnyomom a Csámpás seggébe! Anyukád házát követeljed, mert a határotokon van, de ne az én raktáramat, mert felszúrlak mint a büdösbogarat te giliszta! - rúgott egy utolsót a félig már ájult emberbe Kés, majd intett Anoéknak, hogy vigyék innen a nyomorultat. - Visszafelé meg hozzatok egy másik kancsó bort! - üvöltött még az Ikrek után és egy kendőt tekert felvágott kezére. - Francba is, ez a nyomi még ahhoz is béna volt, hogy elhajoljon a kancsó elől, erre meg én vágom meg magam. Ki kellett volna vágnom a máját. Te meg mit keresel itt? - mordult rá a szerencsétlen kölyökre. - C..csak egy fontos üzenet a főnöknek a D-denverés háztól - makogta Jore. - Denverés? Milyen ház az a denverés? Talán Denevre, nem? Noh ide vele, aztán menj egyél valamit! Dühödt mozdulattal tépte fel a levél pecsétjét, majd homlokát ráncolva olvasni kezdte a cikornyás sorokat:
Üdvözlettel, Rufus Kalikos” - Ano! Hol van már az a bor?! És kerítsétek elő a kölyköt, meg Fredericot! Üzlet van barátaim, üzlet!
Vér és kötelesség „Hogy már megint miért kell úgy csinálni, mint ha ők lennének a mindenség mesterei” forgatta szemét Ulrich, miközben feszes vigyázban állt többedmagával a Denevre ház előcsarnokában. Az előtte fel s alá sétáló, harmincas éveiben járó férfi dörgő hangja betöltötte a teret. - Hogy lehet, hogy itt van egy seregnyi őr, akiknek semmi más dolguk nincs, mint hogy vigyázzanak a ház lakóira és Anaara kisas�szonynak mégis úgy veszett nyoma, mint ha a föld nyelte volna el? - Éles csisszanás, ahogy a katonákat megszégyenítő hátraarccal fordult vissza, hogy mondandóját folytatva immár tizedszer is végigsétáljon mindenki előtt. - Ha jól sejtem, akkor ebbe a házba nem jön be senki és semmi anélkül, hogy ti, az őrség, tudomást ne szerezzetek róla. Igazam van? Hördült szinte közvetlen közelről Ulrich arcába a Denevre ház testőrkapitánya. - IGEN Uram! - felelt a kórus, immár sokadjára. - Akkor mégis hogy lehetséges, hogy egy fiatal leány csak úgy eltűnjön a szobájából? „Bár kevesebb hagymát zabálnál és többet agyalnál!” gondolta Ulrich és elnyomott egy fintort, pedig ez az állat tuti leköpte az utolsó kérdéssel. De ez van. Ez a férfi, aki már kopaszodik és őszül, pedig nem látott még negyven nyarat sem, ez a dicső katona maga a nagy Heynar Vamor. Ha ő kérdez, mi válaszolunk, addig jó, míg csak kérdez. - Szóval, akkor most nem fogunk aludni. Maguk legalábbis biztos nem. Azt akarom, hogy hármasával forgassák át az egész házat. Nem érdekel, ha reggelig tart, de akkor is találjanak valamit, ami megmagyarázza, hogy hogyan tud egy tizenhat esztendős leány eltűn-
„Tisztelt Kés! Remélem levelem jó hangulatban talál. Én Rufus Kalikos drága idődet rabolnám ter-
7
ni! Maholnap esküvő és nincs ara. Találjanak nekem magyarázatot emberek, és ami a legfontosabb, találják meg a lányt is! Addig nem akarok henyélni látni senkit, amíg nincsenek eredmények! És most munkára! - az őrök morogva ugyan, de elindultak az épület belseje felé, hogy eleget tegyenek parancsnokuk akaratának. A morgás és sustorgás azonban azonnal elhalt, mikor az előcsarnok bejáratában megjelent Niras Sorel Denevre, a ház magitora. A férfi méltó párja volt a kapitánynak, erős testalkatával, magas termetével, de míg a kapitány a hangjával és hagymával gyengítette a vele szemben állók akaratát, addig Niras felemás tekinetének súlyát senki sem viselte el pár szívdobbanásnál tovább. Azok a zöld és kék szemek semmi jót nem ígértek annak, aki magára haragította a varázstudót. Niras Sorel megvárta míg az utolsó őr is elhagyta az előcsarnokot, majd odalépett Heynar kapitányhoz. - Nem tetszik ez nekem Heynar. Átvizsgáltam mindent és nincs nyoma annak, hogy betörtek volna. Ez a lány magától ment el. - Ettől féltem én is Niras, pontosan ettől. Ha az a fruska az apját bosszantandó szökött el, hogy ne legyen esküvő, akkor az öreg nagyon mérges lesz. Azt se csodálnám, ha zárdába vágná a lányát. - Tudod, hogy nem tenné meg. Annak ellenére, hogy a lány mindent megtesz, hogy a lehető legkomiszabb gyerek legyen a világon, attól még az apja imádja őt. Ha nem lenne ennyi pénz e mögött a házasság mögött, még arra is hajlandó lenne, hogy megengedje a lányának, csináljon amit akar.
Vorimot, a szekta egyik boszorkányával elkészíttetett egy igen különleges mérget, amely hatásában nagyon hasonlít Darton (ortodox) papjainak az egyik mágikus, csak uruk ellenségeivel szemben használható méreghez, amely a „Darton tréfája” nevet viseli. (A szer egyébként hatásában megegyezik a „Gyilkos Tréfa” nevű varázslattal, az áldozat halálra röhögi magát.) Ezzel a méreggel készülnek megölni a szekta tagjai az egyik magasabb rangú dartonita (maremita) lovagot.
A játékosok feladata A csapatok feladata, hogy előkerítsék Anaara Denevret, kiderítsék róla, hogy Orwella híve és felszámolják a szektáját, miközben rábizonyítják, hogy nem az ortodox dartoniták ölték meg a maremiták egyik hangadóját.
Szereplők Az orwellánusok Vorimot - a szekta vezetője
A modul közvetlen előzményei A Denevre család egy oldalági sarja, megszökik otthonról. Atyja először arra gyanakszik, hogy a lány által nem kívánatos eljegyzés volt az ok, de hamar kiderül, hogy ennél sokkal szövevényesebb dolgok állnak az ügy hátterében. Anaara ugyanis csatlakozott egy aprócska vallási szektához, amelynek eddig sehogyan sem sikerült a nyomára bukkannia sem a háznak, sem a városi őrségnek. A helyzet valójában azonban még ennél is sokkal bonyolultabb. A szekta vezetője Orwella híve, ám azzal még hívei sincsenek teljesen tisztában. Karizmatikus kiállása, szívhez szóló beszédei az asszonynépeket, míg bajtársias fellépései az ifjakat vonták személyes varázsának bűvkörébe. Vorimot, a szekta feje az Arc Nélküli Hatalom követői közé tartozik, ám álmai és imái során Orwella maga szólt hozzá, s a férfi kérdés nélkül teljesítette a parancsait, a Kárhozat Úrnője pedig káoszt és zűrzavart akar a falak közt.
8
In medias res
Karizmatikus és eltökélt férfi, az a fajta hangadó, aki mögé hajlamosak felsorakozni az emberek. Megnyerő modora és simulékonysága révén az asszonyi szívekben gyújt lángot, míg határozottsága és eltökéltsége a férfiak szemében teszi afféle példaképpé. Húszas évei közepe-vége felé járó világos hajú, világos szemű, ruganyos testfelépítésű férfi. Akár piperkőcnek is lehetne nevezni a szinte mindig kifogástalan öltözéke, frissen nyírt haja és szakálla miatt, ám az bizonyos, hogy ez teszi a hölgyek közt oly népszerűvé. Noha zenésznek sem utolsó, nem sűrűn látni nála a lantot, hisz hangszerére sokkal inkább amolyan utolsó utáni fegyverként tekint, amikor már karizmája és csábereje csődöt mondott, bár ez, mondani sem kell, mennyire ritka. A lant helyett sokkal szívesebben forgatja a keskenykardját, amelyet ez utóbbival ellentétben szinte mindig magánál hord. Álcaként földjét vesztett nemesembernek, vagy valamely nagyúr sokadízigleni léhűtő unokaöccsének adja ki magát, s ez számos kaput nyit meg előtte. Tősgyökeres erioni, a kikötő negyedben egy halász második fiaként látta meg a napvilágot, s hamar rájött, hogy csak magára számíthat, ha boldogulni akar. Viszonylag fiatalon szökött meg otthonról, hogy egy kóbor lovag mellett legyen amolyan mindenes, de mikor kezdett jobban menni a sora, szívfájdalom nélkül hagyta ott a férfit, aki felemelte, hogy egy kobzos tanítványa legyen. Orwella hívei egy bordélyban találtak rá, ám hamar felismerték a férfiban rejlő lehetőségeket, így ahelyett, hogy - sokakhoz hasonlóan - az elrejtett
szentély oltárán végezte volna, lassan a maguk oldalára állították őt a papnők. Hatékonyan és kegyetlenül szolgálja a Kárhozat Asszonyát, főleg, amióta ő maga is osztozik a papnők látomásaiban.
nek a legkevésbé sem tetszett, hogy az előző zászlóháború alatt az Arctalan Hatalom Útjának követői feláldozták a paplovagokat és számos csatlósukat, hogy ők maguk újra a háttérbe húzódhassanak. Siena azért van Erionban, hogy a Vorimotéhoz hasonló apró szektákat segítse és irányítsa, ám elveihez híven semmit nem tesz majd a megmentésükért, ha bajba kerülnek, hisz a gyengék, akiknek ennyire rejtőzködniük kell, azok nem érdemlik meg Orwella kegyét. Noha Vorimottal és Anaarával az álmain keresztül elhitette, hogy a dartonita megmérgezése a Kárhozat Úrnőjének akarata, ő maga fel van készülve arra, hogy előbb vagy utóbb valaki a nyomukra akad, s ekkor eredeti tervei szerint is odaveti majd a szektát az üldözőknek, mert jelenleg csupán an�nyi a célja, hogy mindenki megtudja, Orwella itt van és Eriont akarja. A szekta ténykedése egyfajta hadüzenet, amely egyelőre elszántságot, de később kételyt és félelmet ébreszt majd Erion védelmezőinek a szívében.
Az Arctalan Hatalom követője.
Anaara Denevre - a főpapnő Átlagos. Leginkább így lehetne leírni. Kellemes megjelenésű, de semmiképp sem neveznék szépnek, inkább csak csinosnak, amit java részt apjától örökölt sötétbarna hajának és szemének köszönhet. Jól nevelt, visszafogott, de sem nem egy csillogó elme, sem nem a társaság közepe. Tűrhető az énekhangja, egészen ügyesen játszik hárfán és a partnerei sem panaszkodtak rá a táncok alatt. Rokonai, nevelői és közeli barátai szerint hiszékeny és naiv kislány, de ez koránt sincs így. Nem elveszett, mindössze céltalan. Két öccse mellett úgy nőtt fel, hogy a fiúknak meg volt szabva a feladatuk és kötelességük, hogy miként fogják továbbvinni a ház hírnevét és rangját, ám neki magának leánygyermekként mindössze az volt a feladata, hogy hozzámenjen ahhoz, akit atyja kijelöl számára. Hiába próbált tenni valamit a családért, atyja minden alkalommal elutasította a segítségét, vagy épp túlontúl óvta őt. Vorimot célt és lehetőséget adott neki, s tizenhat esztendőnyi várakozás után most végre önmaga dönthet a sorsa felől, saját magán múlik a sikere vagy bukása. Épp emiatt oly vak követője a Kitaszítottnak, s ezért lobog benne olyan hevesen a fanatizmus lángja.
A megtévelyedettek Fanatizált, ám igencsak egyszerű népek. Vorimot és Anaara gondoskodott arról, hogy ne túl feltűnő körökből toborozzák a híveket, így nagy részük egyszerű fegyvernök, cselédlány, vagy legfeljebb kisnemesi családok sarja. Sokuk még azzal sincs tisztában, hogy Orwellát, a Kitaszítottat imádják, magukat sokkal inkább egyfajta szabad gondolkodóknak tartják, akik úgy érzik mindenki más rájuk akarja kényszeríteni a saját akaratát, elnyomva a vágyaikat és álmaikat. Létszámukat tekintve nincsenek túl sokan, a vezetőikkel együtt alig, ha tucatnyian lehetnek.
In medias res
Természetesen az Arctalan Hatalom híve.
Siena Salias - a jósnő
Verel din Maron - Darton lovagja
Jámbor tekintetű, középkorú nő, noha látszik rajta, hogy sokat foglalkozik letűnő szépségének visszaszerzésével. Hatalmas, vizenyős kék szemei miatt olybá tűnik, mintha tekintete mindig fátyolos volna, a jövőbe, vagy épp a múltba révedne. Amikor a karaktereket, vagy az ügyfeleit fogadja dzsad mintára aranyozott szegélyű, hímzett kaftánban és túlzó, csilingelő ékszerekben mutatkozik, ám a valóságban ennél jóval visszafogottabb. A jósnő álcáját nem olyan rég, mindössze egy esztendeje vette csak fel. Gazdag patrónusok és hálás kuncsaftok ajándékaiból tartja fent az örömnegyedben álló, már-már palotának is beillő házát, illetve néhány szolgáját. A mosolygós, kissé különc jósnő álcája alatt azonban egy sokkal keményebb és hatékonyabb nő bújik meg, mintsem az elsőre látszana. Siena Orwella fattyának, a Rakhassának a szolgája, s mint ilyen a Pusztító Erő Útjának híve. Úrnőjé-
A fiatal, ám igencsak tehetséges és nagyra törő lovag sok más társához hasonlóan nem a nekropolisz szolgája, hanem a maremita irányzat egyik szószólója. Mióta Erionban a szentélyek terén Darton templomával szemben építette meg a szakadár irányzat a saját rendházát, híveik minden lehetőséget megragadnak arra, hogy az ortodox papok orra alá dörgöljék a létezésük és ténykedésük, így aztán Maron lovag is fennhéjázva igyekezett az udvarban ténykedni. Viszonylag fiatal, alig huszonhat esztendős kora és paplovagi mivolta ellenére jelentős befolyást szerzett az udvarban, s számos támogatást nyert meg a nemesség körében rendjének. Saját háza táján nem volt titok, hogy a rendház jelenlegi őrzőjének utódja lesz. Halála nem csak, hogy hirtelen jön, de határozottan nagy csapást jelent rendjének.
9
Lorn - a bajnok
Szolgálat és becsület – A csapat vérmérsékletétől függően Dreina papnője kérte meg őket, hogy hozzanak el néhány iratot a kocsmárosnak és a segítségért cserébe igyanak egyet a kontójára. Az is lehet, hogy Vaes Reannon (a parancsnok) kérte meg őket, hogy nézzenek be egy kicsit, mert tudni akarja, hogy az egyik katonája, aki elég nagy pénzekkel tartozik néhány uzsorásnak, betartja-e a neki tett ígéretét és nem jön többet verembe fogadni.
A maga furcsa módján, igazi sikertörténet az övé. A Testvériség berkein beül utcakölyökként kezdte, onnan küzdötte fel magát kidobónak és hivatásos verőembernek, mígnem egyszer részegen belé nem kötöttek. Nem ismervén fel ellenfelét, összeverekedtek és a végére kocsmai verekedéssé fajult ös�szecsapásból végül Lorn került ki győztesen. Mire teljesen magához tért az első döbbenetből, már a Verem ünnepelt bajnoka volt, aki nem fizet az italért és a helyi szajhák is pusztán a híre okán is fizetség nélkül engedik az ágyaikba. Noha nem az eszéért fizetik, megvan a magához való sütnivalója, s ezerszer törött orráért és csúf sebhelyeiért sonkányi izmokkal és bikát is megszégyenítő erővel kárpótolták az istenek.
Darton kacaja – Elképzelhető, hogy a JKkat Advertum atya küldte, hogy adjanak át egy erszényt meg a köszönetét a csaposnak a füles miatt, amivel sikerült elcsípni a múltkoriban néhány sírrablót, de, ha a csapat nem ijedős, akkor akár az öreg intéző is küldhette őket, hogy fizessék ki az orgazdát, aki ott kért találkozót és hozzák el tőle ritka gyógynövényeket tartalmazó ládikát. Lapuló árnyak – Lévén a kocsma az ő felségterületükhöz tartozik és afféle menedékházként is funkcionál, lehetett a helyszínen akár találkájuk, akár épp most fizették ki a klán adót, vagy egyszerűen csak a társaikkal múlatták itt az időt.
Nyitány A modul kezdő jelenete késő este, egy füstös kocsmában játszódik. Mindegy, miért vannak itt a játékosok, a lényeg, hogy szemtanúi lesznek Verel din Maron (a dartonita lovag) halálának. A Veremhez címzett fogadó az olcsó lányokon és rezes lőrén kívül más szórakozást is kínál, méghozzá ökölvívó mérkőzéseket. A helység közepén egy majd hat láb széles és ugyan ilyen hosszú döngölt padlójú gödör kapott helyet, amelyben a versenyzők ös�szemérhetik az erejüket. A szabályok egyszerűen: szigorúan ököllel, szigorúan az ellenfél kiütéséig megy a viadal. Miközben a JK-k az ügyeiket intézik itt (lásd később), addig az egyik versenyzőt (a dartonitát) épp társai készítik fel a mérkőzésre, a hátát veregetik és nagy hangon viccelődnek vele. Az egyikük borral locsolja le a fejét és arról magyaráz, hogy úgyis úgy összeverik majd a rusnya pofáját, hogy hetekig nem tudja majd rendesen elmondani az áldozat szövegét, úgyhogy legalább a csúf pofájáról fogadja el Darton a bort és a vért és hasonló elmés/részeg humorbonbonok. A másik versenyzőt, a ház aktuális bajnokát a kurtizánok rajongják körül, ők segítenek neki félmeztelenre vetkőzni és befáslizni a kezeit.
Vér és kötelesség – Ragora Denevre bízta
meg a csapatot, hogy álruhában (nem egyenruhában/nemesi öltözékben) menjenek el a Verembe és találkozzanak az egyik ügynökével, aki értelemszerűen nem jöhet el a házhoz, nehogy leleplezze magát, de a család tagjait sem küldheti el az információkért nyíltan.
Frakció nélkül – Nem rég tértek vissza
egy munkából és egy régi cimborájuk találkozni akar velük. A férfi jelenleg a Denevre ház megbízásában dolgozik, mint egyszerű zsoldos.
KM – Ne túl feltűnően, de mindenképp említsd meg nekik a bajnok körül ólálkodó nőket, mert később, a modul során fontos szerepük lesz.
10
In medias res
Közben persze kezdetét veszi a mérkőzés is. Néhány gyors ütésváltás után a tömeg őrjöng a ring körül, verik a korlátot és üvöltve szurkolnak a bajnokuknak. Alig néhány perc után végre a dartonita is megkapja az első komolyabb sebét, aztán nem sokkal később kacagni kezd. Nem újdonság a dolog, eddig is végig gúnyolta az ellenfelét, de ezúttal beleszalad két komolyabb ütésbe is és elterül a földön. A bajnok élteti magát kicsit a tömeggel, csak akkor kapcsol, amikor a dartonita társai sietve beugrálnak a verembe és próbálnak kezdeni valamit a vergődő, de folyamatosan kacagó férfival, aki eközben minden erejét összeszedve próbálja Darton imáit sorolni (társai is a „Méregizzadás” nevű varázslat igéire és a nyakában lógó szimbólum vörös fényére figyeltek fel).
Kitör a pánik. A dartoniták hírneve elég ok ahhoz, hogy a közönség, köztük a bajnok is menekülni kezdjen, amint az ellenfele elernyed, ő maga pedig rájön, hogy valószínűleg őt fogják hibáztatni a halott lovag bajtársai.
Megbízás Attól függően, hogy a csapat szintén menekülőre fogja, vagy marad a helyszínen, két lehetőség kínálkozik a bemesélésre.
A – Maradnak a fogadóban Ha a tömeg sodrása és félelme ellenére maradnak a helyszínen, hamar látni fogják, hogy a dartoniták a fogadó belsejébe menekült bajnok után vetik magukat, hogy elfogják (akár segíthetnek is nekik). Gyakorlatilag eszméletlenre verik a férfit, aztán egymásnak esnek, amikor megpróbálják leállítani az egyik társukat, akinek ez sem elég. A másik kettő azzal érvel, hogy tudniuk kell, mi történt. Nagyjából eddigre érkezik meg az őrség első osztaga, akik azonnal kézbe veszik a helyzetet, elzárják a foglyot, lecsillapítják a dartonitákat és nekiállnak kihallgatni a maradottakat. Épp végeznek a csapat kikérdezésével is, amikor megjelenik leendő megbízójuk.
Szolgálat és becsület – Vaes Reannon
(A kapuőrség kapitánya)
A kapitány kifejezetten dühösnek tűnik, amikor megérkezik, nem is csoda, hozzá csak annyi jutott el egyelőre, hogy a dartoniták egymást ölik a Veremben. Miután gyorsan tájékozódik, a helyzetről elvezetteti a paplovagokat és felkéri a JK-kat, hogy legyenek a segítségére. Ha tehetné ő maga vezetné a nyomozást, de jelen helyzetben előbb a dartonitákat kell lecsendesítenie, különben még rosszabbra fordulhat a helyzet, ráadásul nincs kéznél olyan embere, akiben megbízik annyira, hogy egy ilyen kényes ügyet rá merjen bízni.
In medias res
Darton kacaja – Advertum atya (A dartoniták könyvtárosa) Az öreg kifejezetten morcosnak és nyűgösnek tűnik, amiért ilyen késő este felverték a hírrel, így aztán még a szokásosnál is nagyobb pokróc. A döbbent városőröket úgy utasítgatja, mint a sajátjait, miközben állandóan panaszkodik valami miatt. A hőbörgő paplovagokat egy ideig válaszra sem méltatja, aztán jó lehordja őket, amiért “egy gyerek is észrevette volna, hogy ez a méreg nem az a méreg”. A csapattal szimplán csak
11
közli, hogy “mivel látták a gyilkosságot, látták a gyilkost, mi lenne, ha Darton nevében el is kapnák. Az ő idejében bezzeg nem rángattak ki az éjszaka közepén egy öregembert az ágyából ilyesmiért.” A jelenlévő városőrökkel nemes egyszerűséggel közli, hogy innentől kezdve a JK-k az ő nevében járnak el, nem akar panaszt hallani, aztán nemes egyszerűséggel parancsba adja, hogy “pofozzák magához a bajnokot, mert már menne vis�sza az ágyába, de a kihallgatást azért nem akarja gyerekekre bízni” (függetlenül attól, hogy milyen idősek a karakterek).
Lapuló árnyak – Togra (A méregmester) Az egyik városőrrel perlekedve érkezik meg a férfi, aki megpróbálja őt kitessékelni, de a fogadós - a saját jól felfogott érdekében gyorsan biztosítja a rendfenntartó erőt, hogy persze, hogy ő a szakácsuk, eresszék csak be. Togra int a JK-knak a konyha felé, ahol kissé csendesebb, aztán ő maga is arra veszi az irányt. Odabent csendesen, ám határozottan jókedvűen elmondja, azért jött, hogy a saját szemével lássa a hullát, de valójában Kés (a Testvériség helyi főnöke) küldte, hogy derítse ki mi volt ez az egész, mert tudni akarja, kinek volt képe a Testvériség egyik kocsmájában ilyesmit tenni. Ha a JK-k kiderítik neki, nem lesz hálátlan. Az ajtónálló őrt lefizeti, hogy eres�szék be a csapatot a bajnokhoz és ad az egyik JK-nak még 10 ezüst kenőpénzt arra az esetre, ha szükség volna még rá, amit természetesen csak akkor felejt el visszakérni, ha a JK-k sikerrel jártak.
Vér és kötelesség – Ragora Denevre (A Denevre Ház kémfőnöke)
Nemesi passzust villogtatva vág át a fogadón a csapathoz. Őt magát azért értesítették, mert a besúgói közül valaki látta a menekülők közt az eltűnt Denevre lányt, de tulajdonképp nem számított a K-kra. Hasonló gondjai akadtak, mint az őrség parancsnokának, besúgója és katonája van a háznak elég, de előbbiek nem tudják, a kard melyik végét fogják meg, utóbbiakra pedig nem bízna rá egy ilyen nyomozást. Tudni akarja, hogy köze van-e az itt történteknek a lány feltűnéséhez. Szintén az őrök, lefizetésével eszközli ki a beszélgetést a bajnokkal. Kifejezetten dühösnek tűnik, amikor megtudja, hogy nagy valószínűséggel Anaara mérgezte meg a bajnok gyolcsait, így immár kifejezetten kéri, hogy a JK-k járjanak a dolog után, mert őket biztosan nem fogja a lány felismerni.
kitudódik - és ki fog tudódni, akkor nem szeretne hazudni, ha azt állítja, tud róla, hogy jártak a Veremben az emberei, méghozzá azért, mert azt akarja, hogy egy a nekropoliszt is érintő ügyben a saját emberei is nyomozzanak, ne csak a városőrség. A bajnokot már beszállították a fogdába, így az öreg egy ezüstöt fizet az ott lévő őröknek, hogy a “segédei” is ott lehessenek, amikor meggyóntatja a haldokló (csak összeverték, kutya baja) bajnokot.
Frakció nélkül – Ragora Denevre
(A Denevre Ház kémfőnöke)
A bemesélésük az előzőhöz hasonlóan történik, azzal a különbséggel, hogy a csapat régi cimborája beszélget Ragorával, ő ajánlja a csapatot, mert szerinte elég megbízhatóak, mégsem állnak a lány közvetlen szolgálatában, így a lány biztosan nem ismeri fel majd őket. Ez esetben fejenként egy aranyat helyez kilátásba, ha a lányt élve visszajuttatják a Házhoz és újabb egyet, ha mindezt botrányoktól mentesen teszik meg.
Lapuló árnyak – Kés
(A Testvériség helyi vezetője)
A – Kereket oldanak a Veremből
Magához hívatja a JK-kat, láthatóan tajtékzik a dühtől a történtek miatt. Tart attól, hogy kitudódott, hogy a Verem a Testvériség egyik menedékháza és valamelyik rivális klán akart zűrt csinálni nekik. Tudja, hogy a JK-k ott jártak, ezért először csak meg akarja hallgatni őket, mit láttak. Mikor befejezik, megdicséri őket, amiért gyorsan leléptek, aztán mivel a többi ott tartózkodó klán tag nem látott semmit, vagy csak jóval kevesebbet, a JKkat kéri fel arra, hogy derítsék ki, mi történt valójában, amíg ő készenlétbe parancsolja az egész klánt egy esetleges támadástól tartva. Baromi dühös, amiért elég sok szívességét kellett felhasználnia ahhoz, hogy bejussanak a bajnokhoz (egyébként szintén a klán embere). Muygort, a jobb kezét küldi a karakterekkel, hogy ő majd visszajön, jelentést tesz neki, a karakterek pedig mehetnek a dolgukra.
A tömeg rántja őket is magával, s noha néhány pillanatra elveszítik egymást szem elől, biztonságban, néhány kisebb karcolással (letaposott láb, enyhe zúzódások) hamarosan az utcákon vannak a csapat tagjai. Ahogy menedékük, törzshelyük vagy szállásuk felé igyekeznek számos, feltehetőleg a helyszínre siető gárdistát láthatnak. Biztonságba érve azonban nem sokáig ülhetnek a babérjaikon, mert egészen hamar (alig pár órán belül) előkerül a megbízójuk…
Szolgálat és becsület – Ines Cadaera tisztelendőanya (Dreina papnője)
Cadaera tisztelendőanya veri fel a csapatot az éjszaka közepén. A városőrség nevében ő járt el a Veremben és hallotta, hogy ott voltak a helyszínen. Határozottan dühös a csapatra, amiért elmenekültek onnan, mint valami bűnözők, így Dreina nevében megesketi őket, hogy semmi közük az ott történt gyilkossághoz, majd penitenciaként kirója rájuk, hogy másnapra, mire Vaes parancsnok végre szusszanásnyi időt kap a történtek miatt őrjöngő dartonitáktól, addigra eredményeket tudjanak felmutatni neki. A bajnokot már beszállították a fogdába, így oda bármikor beengedik őket is.
Vér és kötelesség – Ragora Denevre (A Denevre Ház kémfőnöke)
Darton kacaja – Akron (A dartoniták intézője) Akron, az öreg intéző keresi fel a csapatot és hozza a hírt, miszerint Advertum atyát az éjjel a városőrök kirángatták az ágyából, hogy segítsen nekik a Veremben történtek miatt. Beszélt a helyszínen néhány emberrel, akik közül az egyik felismerte a csapat egy tagját, úgyhogy az öreg magán kívül volt a dühtől, mert ha ez kitudódik, akkor már sehogy nem magyarázza ki, hogy tényleg nem ők állnak a merénylet mögött. Az ügyet természetesen nem említette meg senkinek, de, ha
12
In medias res
Magához hívatja a JK-kat azzal, hogy tudja, merre jártak az éjjel, és tudni szeretné, mi történt. Mikor befejezik, elmondja, hogy a család egyik oldalági leszármazottja megszökött a háztól és aggódnak, hogy botrányba vagy bajba keveredik, ezért mindenképp meg kell találni őt. Ő és az emberei úgy hiszik nyomon vannak, de, mivel biztosra akarnak menni, azt szeretné, ha a megpróbálnák kideríteni, van-e köze a lánynak a történtekhez, ugyanis a Verem közelében, vagy a Veremben - ez még számára sem tisztázott - látták a lányt utoljára. Ha a lánynak köze van bármihez is, a karakterek feladata, hogy eltussolják az ügyet és hazahozzák a tékozló lányt. Nemesi passzust ad nekik, amivel a bajnok kihallgatását kérhetik a fogdában. Ha már úgyis a helyiekkel beszélnek, ad nekik egy medált is, amiben Anaara apró portréja van megfestve. Ha megkérdezik a bajnokot a fogdában, vagy a szajhákat a Veremben, ők fogják felismerni.
Frakció nélkül – A Denevre Ház
egy intézője
A férfi és két kísérője a csapat törzshelyén keresi fel a JK-kat. Azt állítja, néhány barátjától (olyan neveket mond, akiknek valóban dolgoztak a karakterek az elmúlt egy évben) azt hallotta, a csapat elég megbízható ahhoz, hogy elvállaljon egy elég kényes ügyet. Azért nem a ház embereivel oldatja meg a lány keresését, mert biztos benne, hogy felismerné az üldözőit (és, mert a karakterek elég kis senkik ahhoz, hogy le lehessen fizetni őket, hogy hallgassanak). Elmondja, hogy a lányt utoljára merre látták, valamint a fent említett medált is rájuk bízza. Siker esetén fejenként egy aranyat helyez kilátásba, ha a lányt élve visszajuttatják a Házhoz és újabb egyet, ha mindezt botrányoktól mentesen teszik meg.
A nyomozás
In medias res
I – Célszerű a bajnokkal kezdeni a beszélgetéseket, bár erre néhány órát várni kell, ugyanis a fickót a dartoniták nagyon csúnyán helyben hagyták, a beszédét is alig lehet érteni. Ennek ellenére következetesen azt állítja, hogy semmit sem tudott a méregről (eddigre már kiderül, hogy arról volt szó). Egy igencsak jó kiállású nőtől (Anaara Denevre, de a férfi nem ismerte fel) kapta a szerrel átitatott bandázst, aki tette neki a szépet, majd a saját combjáról oldotta le neki a kötést. Azt mondta, hogy szerencsét hoz majd neki a vörös vászon, amire szüksége is lesz majd, ha nyerni akar, ráadásul csak, hogy a motivációja is meglegyen kilátásba helyezte, hogy, amennyiben a bajnok saját lábán mászik ki a veremből, akkor megnézheti, hol máshol rejteget még szalagokat a ruhája alatt. A fickó persze nem lepődött meg a dolgon, elvégre mégiscsak ő a ház bajnoka, sűrűn másznak be asszonynépek az ágyába. A történetét egyébként a hely kurtizánjai is megerősítik, ők is látták, hallották a lányt, s a csapat kap is egy elég megbízható személyleírást róla. A megbízójuk, aki ekkor még mindig velük van (kivéve, ha fent mást nem írtunk), azonnal felismeri a leírás alapján és elárulja, hogy egy ideje már ők is keresik a nemes hölgyet, merthogy tetemes jutalom jár annak, aki élve visszajuttatja a családjához.
II – Némi rohangálás és ajánlólevél után szaladgálás után a Denevre palotában is folytathatják a nyomozást (a megbízó ide már nem kíséri el őket). Egy komornyik és majd fél tucat szolga tereli
13
őket mindenhová, bizalmatlanul méregetik őket, stb., de azt megengedik, hogy beszéljenek a leány szökésében közrejátszó szolgákkal.
II/A – A két komorna közül már csak az egyik él, a másik két nappal ezelőtt végzett magával. Egyszerre csak felpattant és a falnak csapta a fejét. Mire az őrök berontottak már nem tudtak rajta segíteni. Féltek attól, hogy a másik lány is hasonlóképp cselekszik, mert a falhoz bilincselték. Amikor a JK-k meglátogatják őt, elég ramaty állapotban van. Rongyokba csavarva ücsörög a sarokban, látszik rajta, hogy néhány hete éhezik (lévén az eltűnés majd egy hónapja történt), ráadásul nem bántak vele kesztyűs kézzel, de se meg nem verték, se meg nem kínozták. A frissen a homlokára égetett rabszolgabélyeg körül lassan fertőződni kezd a seb is. Remélve, hogy ez majd megoldja a nyelvét, még mindig ott fekszik a cellában a társnője teste. A JK-knak rimánkodik és könyörög, hogy segítsenek rajta, ha kell mindent bevall. Elmondja ugyan azt, amit a katonáknak már elmondott. Úrnője néhány másik nemes hölggyel együtt sokat látogatott egy Siena nevű jósnőt, aki állítólag meg tudta mondani nekik, milyen lesz majd a leendő férjük. A lányok többször is elkísérték őt, de a cselédekkel együtt az előszobában várakoztak, amíg úrnőjük odabent volt. Persze hallgatóztak, nehogy valami baj érje a kisasszonyt. A jósnőnél többször is találkozott egy Vorimot nevű férfival, aki szintén a jövendőmondó vendége volt. Őt nem látták a lányok, de sokszor hallották a hangját és az úrnő is sokat mesélt róla. Mindig nagyon kedves volt Anaarával és, hogy tanította őt. Ha erre rákérdeznek, hamar előjönnek azok a dolgok, amiket úrnőjük továbbadott a lányoknak is. „Vorimot azt tanítja, hogy soha ne elégedjünk meg azzal, amink van és mindig küzdjünk, hogy előre jussunk, a cél mindig szentesíti az eszközt. Nem szabad hagynunk, hogy mások játékszerei és bábjai legyünk, mert senki nem kényszeríthet minket sem erővel, sem fondorlattal arra, hogy olyasmit tegyünk meg, amit helytelennek vélünk. A saját akaratunk kell, hogy vezéreljen minket, nem pedig másoké.” A nekromanták akár a másik lányt is kihallgathatják, de ő sem tud sokkal többet, bár ő jóval szenvedélyesebben védi Vorimot tanításainak igazát, többek közt ezért is végzett magával. Nem volt hajlandó elfogadni, hogy eladják majd rabszolgának, akkor inkább szabadon, önként választja a halált, semmint, hogy más kényszerítse rá a szolgálatot. Ha a JK-k szót emelnek a lányok mellett, akkor hamar kiderül, hogy nem csak a szökés
miatt vannak bezárva. Az egyik inas rájött, hogy valami nem stimmel, hogy az egyik lány bújt úrnője szerepébe. Amikor szólni akart valakinek, azok megrémültek és egy gyertyatartóval fejbe csapták a vén férfit, aki azonnal belehalt a támadásba. Dreina papjai már ítélkeztek a bűnük felett. Szerencsésnek mondhatják magukat, amiért csak rabszolgaságra (a gyermekeik szabadok lesznek, Dreina árvaházában nőnek majd fel) ítélték őket és nem kötél általi halálra, ami a gyilkosság bevett büntetése Erionban.
A „keresőmágiák” a lánnyal vagy Vorimottal kapcsolatban megfogannak ugyan, de nem találnak célpontot, ugyanis Orwella szentélyében húzták meg magukat. Ha kitartóan próbálkoznak a dologgal, akkor estefelé mégis sikerrel járhatnak, ekkor Karamaccini fogadójához vezetik őket a varázslatok, ekkor jönnek csak elő egy rövid időre a keresettek.
A jósnő háza – Siena háza a nemesi negyedhez közel, alig néhány utcányira annak kapujától áll. Igencsak drága és gazdag környék, mindössze öt háztömbnyi távolságra található Alborne erioni főszentélye, amely a város egyik legnépszerűbb színháza, illetve szintén a közelben fekszik az egzotikus leányairól híres Gyertyalánghoz címzett bordélyház is. A városőrség őrjáratai gyakori látványnak számítanak errefelé, egy esetleges támadásra vagy felhajtásra perceken belül megérkeznének. Maga az épület egy pyar mintára egy kis átrium köré rendeződik, amelyben takaros kertet rendeztek be a háziak. A zajosabb utcai traktus földszintjén a konyha és a szolganépek szállásai kaptak helyet, míg a hátsó, kertre nyíló részben illetve az emeleten a jósnő fogadószobái és magántermei helyezkednek el. A Játékosok érkezésére a szolgálók nyitnak ajtót, de azon nyomban értesítik úrnőjüket, aki saját maga kíséri hátra a jövevényeket. A ház legpompásabb része a kert, ahol az ágyásokban ritka dísznövények, a kalitkákban pedig furcsa madarak és állatok kaptak helyet. Meg lehet említeni nekik a quasarmai csíkos csőrű madarat (kakadu), vagy a Zamomba (a mai Hradzs területe) szavannáin őshonos kék színű flamingó. Fontos mintegy mellékesen megemlíteni a kertben nagy vörös levelű növényt a gondosan metszett üvegbúra alatt. Ha rákérdeznek, akkor egy különleges, csak a Riegoy-öböl környékén honos növényként hivatkozik rá, ami a búra nélkül elpusztulna Erionban, s ő is csak azért vesződik a tartásával, mert egy évben egyszer, amikor virágzik, akkor megkönnyíti számára, hogy kapcsolatot teremtsen úrnőjével. A ház belseje egyébként szintén a dzsadokra jellemző túlzott pompával van berendezve, mindenhol intarziás asztalkák, aranyozott kancsók, serlegek, füstölőtartók és dísztárgyak.
III – A jósnőnél is folytathatják a keresést.
IV - Erről a pontról jó nyom lehet az Ezüst-
II/B – Ha kicsit rámenősebbek az inasokkal
(vagy a Denevre háznak dolgoznak, ez esetben nem szívóznak), akkor azok hajlandóak belegyezni abba, hogy a csapat megnézze a kisasszony szobáját is, de semmi értékeset nem vihetnek el onnan. Ha személyes tárgyakat akarnak szerezni, akkor a fésűből szerezhetnek hajat, vagy akár egy keszkenőt is. Győzködésükre az inasok hajlandóak megmutatni nekik a Vorimot által írt leveleket, amiket a kisasszony a matraca alatt rejtegetett, de azt nem vihetik el. Ezek a levelek szintén a tanításokkal vannak tele. Ha olyan tárgyak iránt érdeklődnek, amelyeket a lány magával vitt, akkor megmutatják nekik egy pár apró hajtű egyik felét, úgy tudják a másik mindig a lánynál van, s annak idején csúnyán megbüntette a szolgálóit, amikor azt hitte elhagyták ezt a példányt. A szoba átkutatása során bukkantak rá.
rókához címzett fogadó. A fogadós, ha kérdezik, elismeri, hogy a férfi valóban nála lakik, de már napok óta nem látta. Eddig nem különösebben aggódott miatta, előfordult már, hogy napokig nem jött vissza, de mivel a szobát egy hónapra előre fizeti, így lelke rajta, hol tölti az éjszakákat. Sem a szobaszámot, sem a kulcsot nem hajlandó kiadni, hacsak egy nagy összeggel meg nem vesztegetik (legalább egy arany), hisz a folyton fizető vendég bizalma nagy érték. Ha kérdezik, elmondja, hogy Vorimot az egyik legjobb vendége: előre fizet, nem kever zűrt, nem hoz a haza lányokat. Amennyiben bejutnak a szobába és átkutatják a férfi holmiját, megtalálhatják a cselédlányok által emlegetett kis tanításokat, illetve néhány rejtett zugban, annál
14
In medias res
Persze már a ház emberei is jártak nála, amit meg is említ és addig egy szót sem hajlandó szólni, amíg el nem mondják neki, miért keresik a lányt. Amikor kiderül, hogy Anaara bajban van, a hír láthatóan sokkolja a nőt, eddig csak azt hitte, hogy talán Vorimot megszöktette otthonról, ezért nem segített a Denevre katonáknak. Bűnbánóan beismeri, hogy valóban ő mutatta be a lányt a férfinak, de amióta a megszöktek, nem járt nála egyikük sem. Felajánlja a segítségét és megígéri a csapatnak, hogy próbál Noirhoz fordulni, hogy az álmában mutassa meg a lány hollétét. Vorimottal kapcsolatban csak annyit tud, hogy az Ezüstrókához címzett fogadóban van szobája.
jóval komolyabb hangvételű írásokat is. Számos versre és szonettre bukkanhatnak, amelyek témája a halál, a szenvedés, a szabad akarat, a Mindenek Anyjának visszatérte és az örök kárhozat körül forog. Egy ládában számos kyr történelemmel, azon belül is a Birodalom bukásával foglalkozó kötetet találhatnak, amelyeket, ha alaposabban végignéznek, az egyik közepén, néhány lapból kivágtak darabokat, hogy egy apró, kígyószívet ábrázoló medált rejthessenek el benne.
V – Elindulhatnak a méreg vonalán is. (Főleg
a nekropoliszhoz vagy az alvilághoz kötődő karaktereknek lesz ez könnyű.) Vallásismeret nélkül is Darton papjaira mutatnak a jelek (főleg, hogy a szakadárok üvöltve vádaskodnak a legeleje óta), ám ez az elmélet nagyon hamar megbukik, ugyanis az igazi „Darton tréfája” nem hagy később vörös foltokat a holttesten. A hatás hasonló, de nem ugyan az. Ezt bármelyik dartonita (ortodox) pap bebizonyíthatja nekik azzal, ha megáldja a bandázst, amely erre azonnal megfeketedik és elporlad.
KM – Mivel a méreg a csapatok számára
In medias res
nagy valószínűséggel ismeretlen, ráadásul elkészíthetetlen recept (Méregkeverés 5.fok és számos különleges alapanyag kell hozzá), ezért ez részben zsákutca, ám, ha egy hozzáértő NJK-nál segítséget kérnek, (a dartoniták vagy méregkeverők), a kontaktjuk hosszú keresés után kideríthet ezt-azt a méregről. Ezt a hírt nem árt a jósnőnél tett látogatás utánra hagyni.
A méreg – Nem csak az elkészítés nehézsége és körülményessége miatt beszerezhetetlen szer, hanem, mert az egyik alapanyaga csak az Elátkozott Vidéken nő. Vörös-büröknek nevezik, ez okozza a holttesten a vörös foltokat és emiatt volt vörös a bandázs is. Csak az átkozott földben él meg, ráadásul nem csak víz, de vér is kell az életben maradásához. A levelein lévő apró tüskéken csapódik ki a mérge és gyorsan öl. A holtesten képződő vörös foltok néhány óra alatt meggyűlnek és mint a vérhólyagok kifakadnak, ezzel is táplálva a növényt. Nagyon jellegzetes vörös, szív alakú levelei vannak, apró aranyszín erezettel. VI - Estefelé a jósnő üzenetet küld a csapat-
nak, hogy álmot látott. A levelet egy közönséges futár hozza. A nő azt írja, tudja hol lesz a lány éjközépkor: egy a múlt héten kiégett kovácsműhelynél lesz, nem messze a kaputól, hogy ott találkozzon Vorimottal, együtt akarnak megszökni a városból, még hajnal előtt.
15
A környék egyébként csendes arra felé, főleg nagyobb műhelyek vannak az utcában, így viszonylag kevés a lakó. Persze nem a lány fog ott találkozni Vorimottal, hanem haramiák ütnek majd a JK-kon, hogy a boszorkány parancsára megöljék a lány után nyomozókat. Ha sikerült legyőzniük a támadókat, vagy kiverhetik belőlük, hogy ki küldte őket, esetleg, ha átvizsgálják a holtesteket és megtalálják Karamaccini rabszolgabillogját rajtuk.
VII - A merénylet vagy a méreg miatt, ha már sejtik, hogy a jósnő is benne van a buliban, kétféleképp is ráakadhatnak a fogadóra. VII/A - Megtámadják a jósnőt, vagy a me-
rénylet után visszamennek, hogy számon kérjék rajta a történteket. Ez utóbbi esetben nem nyit ajtót. Abban a pillanatban, hogy sejti, a JK-k gyanakszanak rá, megszökik. Ha rátámadnak azonnal az “Eltűnés” nevű varázslathoz folyamodik, egy pillanatig nem veszélyezteti az életét Vorimot vagy a szektája miatt. Ez esetben persze átkutathatják a házát, ahol találhatnak egy rejtett kis dobozban egy kulcsot. Viszonylag nehéz nem felismerni a Karamaccini cégért a kulcson. A ház átkutatása közben néhány dolgok akár el is lophatnak. Egy sikeres Értékbecslés képzettség-próbával gyorsan rájöhetnek, hogy a tárgyak többsége a látszat ellenére egyáltalán nem arany, vagy legjobb esetben is csak aranyfüsttel bevont értéktelen csecsebecse, s ha jól megtömik a zsebüket, akkor is legfeljebb 1-2 arany értékben tudják őket pénzzé tenni. Kutatás közben azonban néhány hasznos dologra is bukkanhatnak. Egy kis ládikában három fiola lapul, az egyiket könnyű felismerni a vörös színéről, még egy adag abból a méregből, amely megölte a dartonitát, illetve két erős gyógyital (8Ép).
VII/B - Ha szemmel tartják a jósnő házát, nagyjából egy órával éjközép után (akár a támadás után is visszaérhetnek még) elhagyja a házát. Látszik, hogy elég körültekintő, de nincs nagy gyakorlata az ilyesmiben, így, hacsak nem elképesztően csörömpölnek a játékosok, könnyűszerrel követhetik Karamaccini fogadójáig.
Végkifejlet VIII - Bárhogyan is jutottak el a fogadóig, innen már viszonylag azonos a menetrend: így,
vagy úgy, de be kell jussanak, meg kell találják a szentélyt és a lányt. Karamaccini fogadója - A fogadó jelenlegi tulajdonosa, majd tíz esztendeje birtokolja az épületet. Előző birtokosa botor módon olyan politikai manőverekbe keveredett, amelynek végén fő és jószágvesztésre ítélték, ekkor került a jelenlegi tulajdonosa, Ramer Motta birtokába. A férfi a bejáratott üzletre való tekintettel nem változtatta meg a hely elnevezését, amely így továbbra is Karamaccini nevét viseli. A fogadó kifejezetten drága és elegáns hely, közönségét főleg átutazóban lévő nemesek, gazdag kereskedők adják, így szinte minden betérő saját testőrökkel vagy szolgákkal érkezik. Maga az épület egy három emeletes igencsak méretes építmény, amelyben a földszinten a konyha és az ivó, valamint a Motta család lakrésze kapott helyet. A vendégek számára az emeleten alakították ki szobákat, illetve a kert végében a fürdőházat, míg a szolganép az istálló felett vagy a konyhában kerül elszállásolásra. A konyhából nyíló, az egész épület alatt húzódó pince egy nagy részét elfalazták, még az előző tulaj idejében, Ramer Motta is csak véletlen talált rá annak idején. A paranoiás gorviki titkos rejtekhelye azonban most igen nagy szolgálatot tesz az orwellánusoknak, ugyanis ők itt építették fel a szentélyüket, amelyet két úton lehet megközelíteni. Az öreg Karamaccini a saját dolgozószobája hatalmas kandallójába építtette a bejáratot. (Nem kell kioltani a tüzet, vagy ilyesmi, egyszerűen a két szekrény méretű alkotás oldalában lévő ajtót kell használni. Mindkettő tűzifa tárolására alkalmas kis szekrény, ám az egyiknek a háta betolható, onnan vezet a falban a járat a pincébe.). A másik útvonal sokkal inkább a menekülést szolgálja, ugyanis a lépcsősor a kertben álló kútba vezet, pár lépéssel a vízszint fölé. A kút oldalában szabályos közönként bemélyedések és rejtett fogódzók vannak elhelyezve, hogy könnyebb legyen a fel vagy lemászás.
lag hamar sikerrel járnak majd, de elég nagy az esély arra, hogy valakinek feltűnik a fogadó személyzetéből a kutakodás. Ekkor először csak megpróbálják kidobatni őket, aztán, ha kell az egyik szobalány láthatóan megverve szalad le a folyosóról, azzal, hogy a csapat valamely férfi tagja elkapta a folyosón és megpróbált erőszakot tenni rajta, így akarva a fogadó összes vendégét ellenük hangolni.
VIII/C - Nyílt, vagy frontális támadás esetén
az egyik szolgálólány szalad fel az emeletre és tűnik el a szobában, amíg a többiek megpróbálják értesíteni a szentélyben lévőket, hogy a másik útvonalon át menekülni tudjanak. Ha a fogadóban lévőknek sikerül tíz körön át feltartani a csapatot, akkor az odalent lévő orwellánusoknak komoly esélyük van a menekülésre.
IX – Odalent Vorimot épp beszédet intéz a kis
gyülekezethez. Erionban orwellánusnak lenni nem életbiztosítás, így értelemszerűen a lejáratokban hagynak őrszemeket (egy-egy ifjú fegyvernököt). Ha őket sikerül csendesen eltenni láb alól, akkor akár meg is lephetik az odabent lévőket. A férfiak kardot rántanak, ahogyan Vorimot is és igyekeznek védőgyűrűt vonni az asszonyok köré, akik persze jajveszékelnek (köztük természetesen Anaara is) és rettegve menekülni próbálnak, nem értvén, miért támadnak rájuk. A nők csak akkor lendülnek támadásba, ha már úgy tűnik, hogy az őket védelmező fegyvernököket és férfiakat legyőzték, vagy Vorimot áll vesztésre. Ilyenkor általában, mintha a JK-k irányába menekülnének, majd igyekeznek a karakterekre vetni magukat, vagy akár a saját testükkel védelmezni Vorimotot. Ha lehetőségük akad rá, akkor a harc hevében a JK-k saját fegyvereivel (övbe tűzött kegyelemtőrök, stb) próbálnak meg kárt tenni a csapat tagjaiban, ám, ha más nem adódik, akkor fegyvertelenül, puszta kézzel, sikítva küzdenek.
VIII/A - Ha megpróbálnak elvegyülni a ven-
In medias res
dégek közt, könnyűszerrel megtehetik, ugyanis csak a boszorkány ismeri fel őket, ő azonban vagy odalent van a szentélyben, vagy már elmenekült. (Az éjjel már csak alig vannak, mindössze egy álmos szolga áll a rendelkezésükre, de másnap már lesz mozgás.) Ekkor, ha elég figyelmesek láthatják, ahogy a fogadós néhány párnak többször ugyan azt a szobát adja ki. Nem feltűnő, de mindig a pult alól adja a kulcsot és mindig az első emeleti harmadik szobába irányítja őket, néha akkor is, amikor az előzők még nem is távoztak onnan.
VIII/B - A jósnő kulcsával akár az összes szobát sorban végigpróbálhatják, viszony-
16
Anaara Denevere
Vorimot Erő
14
Ép:
13
Erő
11
Ép:
13
Gyorsaság
13
Fp:
35
Gyorsaság
13
Fp:
27
Ügyesség
14
-
Ügyesség
15
13
16
Állóképesség
12
Ψp: Mp:
-
Állóképesség
Ψp: Mp:
Egésszég
13
Kegy pont:
-
Egésszég
13
Kegy pont:
10
Karizma
15
Karizma
14
Intelligencia
14
SFÉ
-
Intelligencia
13
SFÉ
-
Akaraterő
14
MGT
-
Akaraterő
15
MGT
-
Asztrál
13
AME
13
Asztrál
16
AME
20
Ézékelés
13
MME
14
Ézékelés
16
MME
19
Fegyver Időigény
Fvn.
Rapír
3
3
Fvn.
Áldozótőr
3
3
KÉ
35
45
KÉ
29
35
TÉ
45
62
TÉ
39
49
VÉ
89
109
VÉ
88
92
CÉ
31
-
Sebzés
1k6
1k10
CÉ
27
-
Sebzés
1k6
1k10
Képzettség
In medias res
Fegyver Időigény
-
Fok
Képzettség
Fok
Kultúra (Erion)
3. fok
Kultúra (Erion)
4. fok
Nyelvtudás (pyar)
4. fok
Nyelvtudás (pyar)
4. fok
Helyismeret (Erion)
4. fok
Helyismeret (Erion)
3. fok
Fegyverhasználat (rapír)
3. fok
Fegyverhasználat (tőr)
2. fok
Vallásismeret (Orwella)
2. fok
Lélektan
4. fok
Tapasztalati mágia (bárd)
3. fok
Ékesszólás
4. fok
Művészetek (lant)
3. fok
Írás/olvasás
3. fok
Művészetek (ének)
3. fok
Nyelvtudás (erv)
3. fok
Művészetek (tánc)
3. fok
Nyelvtudás (aszisz)
2. fok
Szexuális kultúra
3. fok
Történelem
2. fok
Legendaismeret
3. fok
Legendaismeret
1. fok
Ékesszólás
3. fok
Szexuális kultúra
2. fok
Heraldika
2. fok
Művészetek (ének)
2. fok
Udvari etikett/intrika
2. fok
Művészetek (hárfa)
2. fok
Párbaj
2. fok
Művészetek (tánc)
2. fok
Lélektan
3. fok
Színészet
2. fok
Álcázás/álruha
3. fok
Heraldika
1. fok
Írás/olvasás
2. fok
Udvari etikett/intrika
2. fok
Színészet
2. fok
Herbalizmus
1. fok
Lopódzás
49%
Vallásismeret (Orwella)
4. fok
Rejtőzés
49%
17
Városőrség
Cselédek és nemes hölgyek Ép
14
ame
13
Ép
13
ame
13
Fp
13
mme
13
Fp
38
mme
14
SFÉ
3
Fegyver
Fvn.
Időigény
3
KÉ
32
TÉ
42
VÉ
90
CÉ
28
Sebzés
1k6
Hosszúkard
Vadász számszeríj
5
5
10
-
41
42
45
61
56
-
VÉ
89
104
101
CÉ
27
-
Sebzés
1k6
2k6+2
Fegyver
Kidobók és fegyvernökök Ép
14
ame
13
Fp
13
mme
13
Fegyver
Fvn.
Furkósbot
Tőr
Időigény
3
5
3
KÉ
32
37
38
TÉ
42
52
52 94
VÉ
90
100
CÉ
28
-
-
Sebzés
1k6
1k10
1k10
Fegyver
Fvn.
Rövidkard
Hosszúkard
Időigény
3
5
5
KÉ
32
37
37
TÉ
42
49
49
VÉ
90
98
100
CÉ
28
-
-
Sebzés
1k6
1k10+1
2k6
Fvn.
Lándzsa
Időigény
3
KÉ
35
TÉ
60
2k6
3k6
din Ranhar lovag fegyvernöke Ép
14
ame
13
Fp
13
mme
13
Fvn.
Hosszúkard (Mestermunka)
3
5
KÉ
32
38
TÉ
42
51
VÉ
90
102
CÉ
28
-
Sebzés
1k6
2k6
In medias res
Fegyver Időigény
18
