Improving the Policy Framework for Renewable Heating in Hungary

Improving the Policy Framework for Renewable Heating in Hungary Workshop for Hungarian stakeholders 20. April 2011, Budapest Program 9.30-9.45 Welcome + Introduction + Aim of the workshop, Ms Ada Ámon, ENERGIAKLUB 9.45 – 10.05 Overview of the current policy framework and goverment aims for renewable heating in Hungary, Mr Gábor Zsembera, Ministry for National Development 10.05 – 10.25 Possibilities for RE heating in Hungary, Ms Katalin Varga, ENERGIAKLUB 10.25-11.00 The European picture - How do other Member States support renewable heating? Mr Veit Bürger, Oeko-Institut Coffee break 11.20-12.00 Policy evaluation tools - which criteria should be applied to evaluate different policy options? Qualitative and economic evaluation, Mr Veit Bürger, Oeko-Institut 12.00-14.00 Statements from national stakeholders General discussion The workshop will be held mostly in Hungarian. German guest speakees will hold their presentations in English, translation will be provided.

MEMO

prepared by: Lilla Csanaky, Katalin Varga, Veit Bürger

Improving the Policy Framework for Renewable Heating in Hungary - Workshop for Hungarian stakeholders Date: 20. April 2011 Location: German-Hungarian Chamber for Industry and Commerce (DUIHK), Budapest

Introduction: Ms. Ada Ámon, ENERGIAKLUB Energiaklub’s aim is to provide an opportunity for stakeholders for a wide consultation on possible policy instruments before every policy decision. Presentations 1.

Gábor Zsembera – Ministry of National Development

Mr Zsembera gave an overview on national and international policies related to climate and energy (EC 20-20 strategy + Roadmap 2050, Hungary’s NREAP target 14.6%, National Energy Strategy 2030 will be released in a few months, a Building Energy Strategy and Sustainable Development Strategy will be elaborated in 2011) He stated that Hungary has good potentials: biomass, geothermal and solar energy - the legal environment has to be adapted to that. It is important to strengthen decentralisation in heat and power generation. At present the excessive dominance of biomass represents the renewable energy market of Hungary, diversification is necessary for energy supply security. According to the plans a huge increase is expected in the share of geothermal energy and heat pumps. According to the NREAP: · „the change to renewable energies is not a goal itself but a tool for job-creation (biomass), rural development and the increase of competitiveness.” · The share of the renewables in the heating and cooling sector will double (from 9% to 18,9%). · From 2014 reconstruction of the support programmes, own operative programme for the support of renewables and RES-H. · Biomass offers a huge potential for job-creation; undeveloped regions with unskilled labour (decentralised energy production).

MEMO


Plans of the government: · The reconstruction of the feed-in-scheme („is not necessarily a question of policy but rather a political question”) · Green Economy Development – RES-E feed-in scheme will be elaborated in 2011. The feed-in-tariff scheme presently in effect will cease to exist on the 1st of July. New feed-in-tariff scheme for RES-E will enter into force at the beginning of 2012 – due to low budget investment incentives will play an important rule in the new support scheme. The planned bill (for the new feed-in scheme) will be introduced to the gov. before the 30th of April. This will be followed by a public consultation (involving departmental and market actors) to reach a regulation based on wide consensus. Also a feed-in system for RES heat is planned. The date of intorduction of this instrument is uncertain. · Online platform + energetical consultant network at least at the level of county municipalities. · Education at the field of energetics – EU directive requires accredited education for the installation of RES-systems. · Scientific and educational campaigns for triggering the demand for RES · For the necessary development only 20% of the budget is secured by the gov., 80% has to be invested from open market sources.

Q1. Mr. István Kaszab – GOF Hungary Kft. How will the feed-in-scheme look like after the 1st of July (most of the investments has been put out of action, the banks are waiting for the new regulation)? Is an obligation for cogeneration planned for biomass plants to get the feed-in-tariff? A1.- Mr. Zsembera: The support scheme for RES-H will enter into force in october, in the summer a temporary scheme will be in effect. The new feed-in scheme for RES-E will enter into force in January 2012. Concerning biomass plants, cogeneration will only be obligatory (to get the feed-intariff) above a definite capacity. The ministry examines innovative financial mechanisms and keeps the financial sector informed. Q2. Mr. Zoltán Lontay – GEA-EGI

MEMO


NREAP: 25 PJ public heat supply is in the plan – according to the calculation of GEA only 5 PJ can be accomplished by residental district heating market. Other market actors (industrial and agricultural users, horticultures etc.) should also be involved in the support schemes to reach the target. A2. - Zsembera: Extension of the heat market would be very important (because heat can not be transported to long distances). It is a political effort that the residental sector should be privileged, not a policy objective.

Q3. Attila Urbancsok – Öko-Planet Kft. What are the plans to reach the huge increase in the use of solar energy for 2020? A3. – Zsembera: The gov. will subsidize solar systems in households at a larger rate only after educated professional apparatus will be available (to eliminate design flaws). Q4: For geothermal heat pumps the amount of the subsidies is not sufficient. The technology is much more expensive than the maximal support. Do you plan to amend the support scheme? A4.- Zsembera: The support system can only be changed after 2014 because of the settlements with the European Union. The use of geothermal energy (drilling and education as well) will be supported by the Norvegian and Icelandic Funds after 2014.

2. Katalin Varga (Energiaklub): Potentials of renewable heating in Hungary The share of heating and cooling is 60% in Hungary (higher than the european average!). 2009 – EU directive demands the member states to determine target numbers for RES-H. NREAP – obligation for the increase of RES-H as well. No reliable statistics available concerning domestic wood combustion. EUROSTAT started to publish statistics concerning RES-H only in the past years. Potentials of the different RES technologies in HU, targets of the NREAP Heat pumps: theorethical potential 30-40 PJ; a huge increase is necessary to reach the target. Solar energy: lack of support for households is a barrier for the spread of solar systems. Solid biomass: great potential in heating. Necessary measures:

MEMO


· Modernisation of power plants and the buliding sector · Predictable support system · Simplification of the laws concerning RES · Regulation concerning buildings to support RES (for example use obligations) · Energeticists at municipalities · Development of statistics (uniformly at EU-level)

Q1. Zoltán Lontay – GEA-EGI The NREAP is based on presumptions, more studies and scenarios are necessary.

3. Veit Bürger – Öko-Institut – How do member states support renewable heating? Policy framework: support strategies concentrate on RES-E – this will not change in the short term. Dominance of fiscal policy tools. Only a few member states apply use obligations, certificates and other non-fiscal measures. Implementation of regulations concerning RES-H requirements in buildings until 31/12/2014 (Art 13 of RES-Directive) – not noticeable in the NREAPs. UK: Renewable Heat Incentive (July 2011) Guaranteed tariff for 20 years, differentiated according to size and technology. The support system will first only be applied in non-residental sector, it will be extended for the residental sector in 2012. Quality restrictions to secure high efficiency. The objective is to finance the RHI from the taxes of fossil fuel users. Germany: For new buildings: use obligations EEWärmeG (2009): a specific rate of the heat consumption has to be supplied by RES (the exact rate is different for each technology). Both residental and non-residental buildings. Alternative solutions can replace the use obligation. Different quality standards for each technology (Solar Keymark, SPF, etc.) Existing buildings play a much bigger role on the heat market! For existing buildings: investment grants (Markt-Anreiz-Programm) · Investment subsidies (10% support rate)

MEMO


· Soft loans The budget is approximately 200-450Mio EUR/year. Technology-specific quality standards. 95% of the installed solar thermal systems and wood boilers have been financed with the support of this programme.

Q1. Tamás Zarándy - Ipenerg How compares the rate of the soft loan to the normal market rate? A1. – Bürger: It is about 1-2% lower. Q2. When will every household use renewables in Germany? Does a calculation exist about this topic? A2. – Bürger: Scenarios for 2050 show that major part of heat production will be supplied by RES by then (mostly solar thermal + heat pump systems).

Q3. István Kaszab – GOF Hungary Kft. How can a support system with such a low support rate be so effective? A3 - Bürger: In Germany people want to invest in renewables, they would carry out the investment even without subsidy. The programme has rather a psychological effect, it gives the final push for the investments. PV and solar thermal systems have to compete with each other as well because of the limited size of the roof. PV systems are privileged by the policy (high feed-in-tariff).

Q4. Ada Ámon With the increase of energy efficiency the heating sector will decrease. It is a real challenge to decide how much to invest in district heating networks. In your opinion, how will the energy mix of a building look like in 2050? A4 - Bürger: By 2050 gas will probably extinct from the residental heating sector. In Germany diverse scenarios predict a very different role for district heating.

MEMO


4. Veit Bürger: Policy evaluation tools – Which criteria should be applied to evaluate different policy options? Qualitative evaluation criteria · Predictable investment environment (especially in the residental sector) · Avoiding over-incentition (the dominance of biomass should not be supported) · Minimalisation of the administrative costs · Acceptance by stakeholder groups · Market interaction · Lock-in effects · Local peculiarities should be taken into account

Quantitative evaluation criteria Costs: public administration costs, higher investion costs have to be compensated… Benefits: lower greenhouse gas emission, etc. Renewable heating: Not only economic barriers should be taken into account (for example acceptance of new technologies). Different policies lead to different technology mix. Variation in fuel prices (more scenarios are needed). Negative effects of RES in employment are difficult to predict. Greenhouse gas emission – quality standards are very important (especially biomass combustion). Calculation of administration costs. Assumptions should be based on observations! Q1. Katalin Varga Which policy instruments are the most effective according to the above mentioned criteria? A1. – Bürger: Öko Institut has analysed a broad range of different policy approaches for Germany. Althoung being well assessed from the scientific point of view the acceptance of the bonus scheme for example was not so good by the policy sector. Every state has its specific circumstances, you can not declare that one policy instrument is better than the other, the details of the elaboration are important!

A megújuló alapú hőtermelés hazai támogatási rendszere Zsembera Gábor Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Zöldgazdaság‐fejlesztésért és Klímapolitikáért felelős Helyettes Államtitkárság 2011. április 19.

Helyzetkép

1.

Magyarország energetikai helyzetképe - hőfelhasználás

Energiafüggőségünk meghaladja a 62%‐ot Saját fosszilis energiakészletünk korlátozott

•

Földgázfelhasználásunk túlsúlyos, 82%‐át importból szerezzük be

•

Erőműparkunk elöregedő stádiumban van

•

Megújuló‐energia hasznosításunk mindössze 7,3%

•

Épületeink energiafelhasználása pazarló

•

Import a teljes felhasználás százalékában

•

100

Nincs energetikai szempontok szerint átgondolt közlekedés‐ fejlesztési jövőképünk

80

Teljes Szén Olaj Földgáz

60

40

20

0 1990

2009

100%

Primer energia felhasználás százaléka

•

80%

Egyéb Atomenergia Szén Olaj Földgáz Import villamos

60%

40%

20%

0% 1990

Irányvonalak EU energetikai célok és irányvonalak: •

EU 2020 Stratégia (Nemzeti Reform Program része)

•

2050 Dekarbonizációs Útiterv

Magyarország energetikai stratégiájának alapdokumentumai: •

Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv (NCsT)

•

Energiastratégia 2030 – kitekintéssel 2050‐re

•

Energiahatékonysági Cselekvési Terv

•

Épületenergetikai Stratégia

•

Fenntartható Fejlődési Stratégia

2009

Dekarbonizációs potenciál -5 000

0

5 000

10 000

15 000

20 000

erőművek

3 szektorra koncentrálódik: Erőművi szektor

ipar – energiafogyasztás ipar – technológia közlekedés – közúti

Közlekedés

közlekedés – vasút, hajózás mezőgazdaság – energiafogyasztás

2007 2050

mezőgazdaság – technológia lakosság – energiafogyasztás hulladék

Épületek

egyéb fogyasztók – energiafelhasználás energia – technológia (fugitív) LULUCF

Hazai megújuló alapú hőtermelés A potenciális és fenntartható energiaforrás szerkezet: •

erdészeti forrású biomassza

•

célirányosan termelt energianövények (lágy‐ és fásszárú energiaültetvények)

•

mezőgazdasági melléktermékek és hulladékok

•

egyéb melléktermékek és hulladékok

•

geotermia (fúrt kutak és hőszivattyúk)

•

napenergia

•

biogáz

Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve

2.

AZ NCST-ben 2020-ig előirányzott megújuló energia hányad 2020-ra a megújuló energiaforrások bruttó felhasználása megduplázódik.

14,65%

A magyar NCST célja és célrendszere

A megújuló energiák hasznosítására való áttérés nem cél, hanem eszköz! Primer célok: 1) Munkahelyteremtés 2) Külső energiafüggőség csökkentése 3) Versenyképesség fokozása 4) Vidékfejlesztés 5) Életkörülmények javítása Szekunder célok: 1) Ellátásbiztonság 2) Fenntarthatóság 3) Gazdaságélénkítés 4) Az energiaszegénység csökkentése

Megújuló részarányok 1.

A villamos energia és hűtés‐fűtés szektorokban felhasznált megújuló energiahordozók megoszlása 2010

2020

2020

Biomassza 74% ‐ 40,7 PJ

Biomassza 50% ‐ 60,97 PJ

Megújuló részarányok 2. A villamos energia és hűtés‐fűtés szektorokban felhasznált megújuló energiahordozók megoszlása 2005

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

5,4%

9,0%

8,8%

8,6%

8,5%

9,1%

9,8%

11,8%

13,7%

15,7%

17,4%

18,9%

4,3%

6,7%

6,5%

6,9%

7,5%

8,6%

8,1%

7,1%

8,6%

10,2%

10,7%

10,9%

0,22%

3,7%

4,6%

5,0%

5,0%

5,2%

5,4%

5,8%

6,4%

7,3%

8,0%

10,0%

4,2%

7,4%

7,3%

7,4%

7,5%

8,0%

8,3%

9,3%

10,7%

12,3%

13,4%

14,65%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

Megújuló energia - fűtés és hűtés %

Megújuló energia - villamos energia (%)

Megújuló energia - közlekedés %

Összes megújuló energiarészesedés (5)

Amelyből együttműködési mechanizmusból származó (%)

Az együttműködési mechanizmusból származó többlet (%)

Megújuló részarányok 3. A megújuló energiaforrások felhasználásának tervezett változása 2005-2020 között (ktoe)

Munkahelyteremtés: a megújuló energia hasznosítás munkaerőigénye Működtetés és fenntartás létszáma / 100 GWh 100

Biomassza

90 80 70 60 50 40 30 20 10

Sz él ví ze rő C m se ű pp f. B io D ep üa ón . ia /b io B gá io z m as sz a gő z G áz En os ítá er gi s an öv Er én dé ye sz k et im el lé kt M . g .h ul la dé k K is

PV Sz él (te ng er i)

K og en er ác Sz ió én tü ze lé K sű om b .c ik l. gá Sz z ol ár -te rm ál

0

Forrás: OECD/IEA, 2007 Good Practice Guidelines – Bioenergy Project Development & Biomass Supply

Kormányzati elképzelések a zöldgazdaságfejlesztés hátterének kiépítése érdekében

3.

Zöldgazdaság-fejlesztés

Zöld gazdaságfejlesztéshez szükséges háttér kiépítése a kormányzat részéről Együttműködő szervezetek: NGM, NFM, NFÜ, NEFMI, Energia Központ, ÉMI 1) KÁT rendszer átalakítása 2) Jogszabályi háttér átalakítása 3) Zöldhő átvételi rendszer kialakítása (2012. október 1-től) 4) Zöld gazdasági adatbázis és online platform 5) Energetikai szaktanácsadói hálózat, az apparátus képzése 6) Energetikai szakképzés 7) Szemléletformáló és tudatosító kampányok

Az Új Széchenyi Terv

4.

Új Széchenyi Terv

7 kitörési pont: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Egészségipari program Zöldgazdaság-fejlesztési program Otthonteremtés és lakásprogram Vállalkozásfejlesztési program Tudomány – Innováció program Foglalkoztatási program Közlekedés-fejlesztési program

Az energia-szektort érintő ÚSZT konstrukciók

•

Megújuló energia konstrukciók: 29,3 Mrd forint

•

Épületenergetikai fejlesztések: 11 Mrd forint

•

Épületenergetikai fejlesztések a ZBR keretében: 21,5 Mrd forint

•

Zöldgazdasághoz kapcsolódó adatbázisok létrehozása, elektronikus engedélyezési eljárások fejlesztése: 5,4 Mrd

•

Fenntartható életmódot ösztönző kampányok, oktatási segédanyagok: 9,7 Mrd

Megújuló energia konstrukciók: 29.3 Mrd forint Helyi hő- és hűtési igény kielégítése: megújuló energiatermelő berendezések telepítése. Pályázni lehet: napenergia, szélenergia, biogáz, depóniagáz, geotermikus energiahasznosításra, hőszivattyús rendszerek telepítésére, közösségi távfűtő rendszerek kialakítására, illetve átalakítására. 7 milliárd forint – 1-1000 millió között. Villamos energia, kapcsolt energia, biometán termelésre: napenergia, szélenergia, biogáz, depóniagáz, geotermikus energiahasznosításra, hőszivattyús rendszerek telepítése. 11.6 milliárd forint – 1-1000 millió között. Geotermikus alapú hő-, illetve villamos energiatermelő projektek előkészítése: kutak fúrási helyének meghatározása, kutatófúrás elvégzése, tervek, engedélyeztetési dokumentációk elkészítése. 1.62 milliárd forint – 10-1000 millió között. Távhőszolgáltatás energetikai korszerűsítése: energiahatékonyság, korszerűsítése, hőközpontok korszerűsítése, távhőrendszer bővítése. 2.1 milliárd forint – 10-500 millió között.

távvezetékek

Megújuló energia alapú térségfejlesztés: térségi és helyi gazdaságfejlesztő hatású mintaprogramok előkészítése kétfordulós eljárásban. Teljes értéklánc felállítása: alapanyag előállítása, technológiai beruházás, felhasználói oldal megteremtése. 6 milliárd forint – 70-1500 millió között. Megújuló energia felhasználás növelése a Közép-Magyarországi Régióban: helyi hűtési-fűtési igények kielégítése, villamos energiatermelés, biometán előállítás. 1 milliárd forint – 10-500 millió között.

Épületenergetikai fejlesztések: 11 Mrd forint

Helyi hő- és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokból: elsősorban épületek energiafelhasználásához kapcsolódik, és lehetőséget biztosít napkollektorok, napelemek, biomassza kazánok, hőszivattyúk telepítéséhez. De pályázni lehet gazdasági-termelési folyamat közvetlen hőigényének kielégítésére is. 3 milliárd forint – 1-100 millió között. Épületenergetikai fejlesztések megújuló-energia hasznosítással kombinálva: hőtechnikai adottságok javítása, fűtési-hűtési, világítási rendszerek korszerűsítése + megújuló-energia használat. 8 milliárd forint – 1-1000 millió között.

Intézkedéscsoportok Támogatási intézkedések, programok: • Beruházási támogatások 2011‐2014 között • 2014‐től új, önálló energetikai operatív program indítása • EU ETS‐ből finanszírozott beruházási programok • Közvetlen közösségi és egyéb közösségi finanszírozású programokban történő aktívabb részvétel • Zöldgazdaság‐fejlesztés • Lokális, decentralizált önellátó jelleg ösztönzése Egyéb (piaci, költségvetési) pénzügyi ösztönzők: • Zöld finanszírozás (zöldbank, vagy célzott refinanszírozott hitelek) • Kutatás‐fejlesztés a megújuló energiaforrások területén • Villamos energia kötelező átvételének (KÁT) átalakítása • Hőszivattyúkra vonatkozó kedvezmények, geo‐tarifa • Második generációs bioüzemanyag bekeverés ösztönzése fenntarthatóság

‐

KÁT-rendszer átalakítása

A jelenlegi KÁT rendszer 2011. július 1‐jén megszűnik: • elsősorban a megújuló energia alapú hasznos hőtermelés felhasználását ösztönző rendszer kerül kidolgozásra Alapelvek: • Differenciált: • technológia • méret • Bónuszfelárak alkalmazása • Társadalmi hasznosság érvényesítése • Biomassza felhasználása esetén • jelenleginél kisebb támogatható kapacitáshatár, • magasabb hatásfok • fenntarthatósági követelmények fokozott érvényesítése

Zöldgazdaság finanszírozása

A kitűzött célok és az elvégzendő feladatokhoz szükséges források csupán 20 százaléka áll rendelkezésre uniós és hazai forrásból.

Következtetés: 80 százalékot a szabadpiacról kell megszervezni!

Köszönöm a figyelmet!

24

1

A megújuló energiaforrások hazai lehetőségei a hőtermelésben

Ajánlások a megújuló alapú hőtermelés hazai támogatásához RES‐H Policy workshop 2011. április 20.

Tartalom

Az előadás vázlata

1. Miért fontos foglalkozni a megújuló alapú hőtermeléssel? 2. Miért „mostohagyerek” a téma? 3. Milyen lehetőségei vannak Magyarországnak?

2

3

Hőhasznosítás jellemzői

• Nagyszámú, elszórt hőfelhasználó • Általában hálózatos összeköttetés nélkül, emiatt egyedi fűtés a meghatározó • Épületállomány döntő • Hagyományos fűtés, távfűtés gyakran élvez támogatást (pl. kedv. ÁFA) • Statisztikák „gyengék” (becslések, felmérések, kapacitások, termékforgalom alapján)

Hőenergia‐felhasználás szerepe az EU‐ban

4

EU27 végső brut t ó energiaf ogyaszt ásának alakulása a Megújuló Energia Nemzet i Cselekvési Tervek alapján Mt oe 1400

•Fűtés és hűtés részaránya jelentős : 45‐50%

1200 1000 800

(villamos energia 25%, közlekedés 28%)

600 400 200 0 2005

Villamos energia

2010

Fűt és és hűt és

2015

Közlekedés

2020 Forrás: Európai Bizot t ság

Brut t ó végső energiaf ogyaszt ás megoszlása az EU-27-ben, 2008

•Megújuló alapú hőhasznosításban élenjáró tagállamok: Svédország, Lettország, Finnország (lakossági tűzifa)

1% 4% 6%

89%

•Várható növekedés: hőszivattyúk, napenergia.

Hagyományos energiahordozó Megújuló energiaf orrás közlekedési célra Megújuló alapú villamos energia Megújuló alapú hőenergia Forrás: Eurost at

5

Hazai hőhasznosítás jellemzői A brut t ó végső energiaf ogyaszt ás megoszlása Magyarországon (PJ), 2010 t erv.

• Idehaza 60 százalékos részesedés • Kevés statisztika:

Fűt és és hűt és 57% Közlekedés 23%

– MEH: távhő‐adatok – Energiaközpont primer energia, megújuló statisztika

Megújuló 5%

Hagyományos 52%

Villamos energia 20% Forrás: Magyarország Megújuló Energia Hasznosít ási Cselekvési Terve, 2010

Biomassza-f elhasználás t echnológia és előállít ot t végt ermék szerint TJ

80000 70000

Bio üzemanyagok

60000 50000

Tüzif a és biomassza villamosenergia t ermelésre

40000

Tüzif a és biomassza hőt ermelésre

30000

Biogáz villamosenergia t ermelésre Biogáz hőt ermelésre

20000 10000 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

• Megújulók hozzájárulása elenyésző (leginkább tűzifa) • ME Cselekvési Terv már tartalmaz célértékeket, növekedés kötelező

Forrás: Energiaközpont

Miért „mostohagyerek” a hőenergia?

1. A megújuló alapú villamosenergia‐termelés a hangsúlyos (uniós direktívák, célok, támogatáspolitika) 2. Statisztikai hiányosságok – –

A legtöbb tagállam (sem az Eurostat) nem vezet külön nyilvántartást megújuló hőről ÚJ: REGULATION (EC) No 1099/2008 OF THE EUROPEAN PARLIAMENT AND OF THE COUNCIL of 22 October 2008 on energy statistics

–

A legtöbb tagállam az Eurostat definícióját követik, ami a hőtermelést az energiaátalakítási folyamat inputjaként határozza meg. Fontos: output oldali definíció is

Forrás: ThERRA projekt

6

Miért „mostohagyerek” a hőenergia? /2

7

3. Módszertani eltérések, nehézségek – Környezeti hő figyelembe vétele – Hulladékégetés besorolása (gyakran megújulóval egy kategória) – Statisztikák általában nem mérés, hanem számítás alapján (beépített kapacitásból, de milyen hatékonyság, kihasználtság alapján?) – Lakossági fatüzelés megragadása nehéz Pedig: • jelentős potenciálok, több megújulóenergia‐technológia kifejezetten gazdaságos hőtermelésre • Nemzeti Cselekvési Tervek szerint megújuló alapú hőtermelés növelése szükséges

Potenciálok

Megújuló energiaforrások kombinációja • Geotermia – Lényegében kimeríthetetlen, időjárástól független – Napi 24 órán át kiszámíthatóan rendelkezésre áll – Kifejlett technológia, rendelkezésre álló távhő‐hálózat

• Hőszivattyúk – Hűtés és fűtés is

• Napenergia – Lakossági, intézményi, ipari HMV + fűtésrásegítés – Szezonális szoláris hőtárolóval akár távfűtésben is (dán, svéd és német példák) – Szoláris hűtés

• Biomassza – – – –

Lakossági, intézményi, ipari fűtés Távfűtés Faapríték, brikett, pellett Mezőgazdaságból, faiparból, erdészetekből

8

9

Hazai lehetőségek

Geotermia: • Ország területének kb. 70%‐án rendelkezésre áll 100°C alatti termálvíz • Összesen kb. 60 PJ/év potenciál, ebből jelenleg 4 PJ‐t hasznosítunk • Az összes jelenleg kitermelt geotermikus hőenergiának (26‐38 PJ/év) kevesebb, mint 10%‐át használjuk fel energetikai célra (a többi elfolyik) • Hőszivattyú‐potenciál: 30‐40 PJ/év • Évi kb. 500 db eladott hőszivattyú (2008‐as adat) • Jelenlegi támogatások: KEOP, H‐tarifa, geo‐tarifa

PJ

16,00

Geot ermikus energiaf elhasználás hőt ermelésre - a Nemzet i Cselekvési t erv alapján

14,00 12,00 10,00 8,00 6,00 4,00 2,00 0,00 2010

2015 Geot ermikus

2020 Hőszivat t yú

10

Hazai lehetőségek

Napenergia: • Beeső napsugárzás éves összege átlagosan 1300 kWh/m2 • Teljes aktív szoláris termikus potenciál: 49 PJ/év. – lakóházak: 31,9 millió m2, – hivatalok, középületek: 300 ezer m2, – kempingek, külső területek: 50 ezer m2. (Farkas, 2010)

•

További hasznosítás: – Mezőgazdaság, ipar: üvegházak fűtése, szoláris szárítás, technológiai melegvíz‐készítés, stb.: kb. 27 PJ/év – Passzív napenergia‐hasznosítás: Napenergia-f elhasználás hőt ermelésre - a Nemzet i Cselekvési t erv alapján 10,00 kb. 38 PJ/év PJ

•

Jelenlegi támogatás: KEOP

9,00 8,00 7,00 6,00 5,00 4,00 3,00 2,00 1,00 0,00

2010

2015

2020

11

Hazai lehetőségek

Biomassza: • Potenciál‐becslések: 58‐223 PJ/év • Decentralizált hőenergia‐termeléshez alapanyag számos település környékén rendelkezésre áll • 5‐10 MW fűtőmű: 20‐30 km‐es körzetből ellátható • Nehézség: alapanyag – Erdészeti alapanyagot biomassza‐erőművek felvásárolják – Lágy‐ és fásszárú ültetvények: nehezen indulnak be

• Lakosság: sokan térnek vissza biomassza (és egyéb anyagok) tüzelésére • Jelenlegi támogatás: KEOP PJ

60,00

Biomassza-f elhasználás hőt ermelésre - a Nemzet i Cselekvési t erv alapján

50,00 40,00 30,00 20,00 10,00 0,00 2010

2015

Biomassza - szilárd

Szükséges intézkedések

1. 2.

Elpocsékolt hőenergia mennyiségének csökkentése – főképp erőmű‐, illetve épületszektorokban Magas kezdeti beruházási költségek csökkentése – – –

3.

4. 5. 6.

Beruházási támogatás Innovatív pénzügyi megoldások Kiszámítható, hosszú távú támogatások

Jogszabályok egyszerűsítése – – – – –

2020

Biomassza - gáznemű

Többszörös adóztatás megszüntetése Engedélyezés Hatóságok közötti szorosabb együttműködés Építési szabályok, pl. EEWärmeG Kiszámítható, hosszú távon stabil szabályozás

Technológiák „tudatosítása”, önkormányzati energetikusok Adatbázisok a természeti adottságokról Statisztikák fejlesztése, adatgyűjtés, energiaátalakítás, ‐ és termelés számítása (lehetőleg EU szinten egységesen)

12

13

Köszönöm figyelmüket! ENERGIAKLUB Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ Varga Katalin [email protected] www.energiaklub.hu

The European Picture How do Member States support renewable heating? Workshop "Improving the Policy Framework for Renewable Heating in Hungary" Budapest, 20 April 2011 Veit Bürger, Öko-Institut e.V.

www.res-h-policy.eu

NREAP evaluation

Overview •

RES-H/C targets of the EU-27 and projections of the RES-H/C technology split in 2010 and 2020

•

Overview of the current policy support framework for RES-H/C in the EU-27

•

NREAPs: Reported support schemes for RES-H/C in order to achieve the indicative RES-H/C trajectories until 2020

•

Selection of ambitious policy cases: UK and Germany

•

Conclusions

www.res-h-policy.eu

2

NREAP evaluation

Indicative RES-H/C targets of the EU-27 70% 2005

60%

2010

2015

2020

50% 40% 30% 20% 10%

UK

SK

SI

SE

RO

PT

PL

NL

MT

LV

LT

LU

IT

IE

HU

FR

FI

ES

EL

EE

DK

DE

CZ

CY

BG

BE

AT

0%

Source: National Renewable Energy Action Plans

www.res-h-policy.eu

3

NREAP evaluation

Projections: Contribution of different RES-H/C technologies to the final energy demand for heating and cooling in 2010 70%

2010 Geothermal 60%

2010 Heat Pumps 50%

2010 Solarthermal

40%

2010 Biomass

30% 20% 10%

UK

LU

BE

NL

IE

IT

SK

MT

HU

DE

CZ

PL

EL

ES

CY

BG

FR

SI

LT

AT

DK

PT

FI

EE

LV

SE

0%


www.res-h-policy.eu

4

NREAP evaluation

Projections: Contribution of different RES-H/C technologies to the final energy demand for heating and cooling in 2020 70%

2020 Geothermal 60%

2020 Heat Pumps 50%

2020 Solarthermal

40%

2020 Biomass

30% 20% 10%

UK

LU

BE

NL

IE

IT

SK

MT

HU

DE

CZ

PL

EL

ES

CY

BG

FR

SI

LT

AT

DK

PT

FI

EE

LV

SE

0%


www.res-h-policy.eu

5

NREAP evaluation

Current policy framework for RES-H/C •

Most Member States focus their support policies for renewables on renewable electricity generation

•

Support policies for RES-H concentrate on three classes of budget financed instruments (while available budgets are often rather limited) ─ Investment grants ─ Tax measures (e.g. tax deductions, reduced VAT rates) ─ Soft loans

•

Only few Member States apply non-fiscal measures such as ─ Use obligations (e.g. ES, DE, PT), however often restricted to new buildings ─ Eligibility of RES-H/C investments within White Certificate Schemes (IT, FR)

www.res-h-policy.eu

6

NREAP evaluation

Current policy framework for RES-H/C (status 10/2009) AT BE BG CY CZ DE DK EE EL

ES

FI

FR HU IE

IT

LT

LU LV MT NL PL PT RO SE

SI

SK UK

Financial grants (investment support) Tax incentives (incl. VAT incentives) Soft loans Eligibility to White Certificate Scheme Use obligation CHP biomass (via RES-E or CHP support) Source: IEE project RE-Shaping

www.res-h-policy.eu

7

NREAP evaluation

Policies in order to achieve the 2020 RES-H/C targets: Cross analysis of the NREAPs • •

• • •

MS were asked to report on policies and measures planned for achieving the indicative 2020 RES-H/C targets (section 4.4 of NREAPs) Most NREAPs do only reflect the status quo (current policy framework), many NREAPs lack a clear assessment that the reported policies will be ambitious enough to achieve the targets Most Member States stick to fiscal measures (e.g. investment subsidies, tax incentives, low interest loans) Only few Member States (e.g. UK) plan to implement completely new policy instruments NREAPs lack a clear overview how Member States intend to comply with Article 13 (4) of the Renewables Directive 2009/28/EC "By 31 December 2014, Member States shall, in their building regulations and codes or by other means with equivalent effect, where appropriate, require the use of minimum levels of energy from renewable sources in new buildings and in existing buildings that are subject to major renovation."

www.res-h-policy.eu

8

NREAP evaluation

Two policy cases 1. Renewable Heat Incentive (RHI) in Great Britain 2. Use obligation and subsidies in Germany

www.res-h-policy.eu

9

NREAP evaluation

Renewable Heat Incentive (RHI), UK • • •

• • • • •

RHI will come into force as of July 2011 The RHI is a tariff based mechanism, it involves major elements of a classic feed-in scheme RES-H operators in the non-domestic sector are entitled to receive a legally fixed tariff per kWh of generated renewable heat; tariff is paid for a period of 20 years; payments are made quarterly The level of payment varies depending on the technology and the system size Tariffs will not initially degress, but it is expected that this will apply later All equipment and installers must be certified under the microgeneration certification scheme (www.microgenerationcertification.org) Tariffs will be paid for from the public budget (rather than through a levy on energy bills as originally planned) From 2012, the Government plans to introduce a second phase of support, which will include RHI tariffs for domestic installations

www.res-h-policy.eu

10

NREAP evaluation

Renewable Heat Incentive (RHI), UK

www.res-h-policy.eu

11

NREAP evaluation

Use obligation and subsidies in DE German support framework for renewable heating and cooling: Element 1:

Use obligation for the installation of renewable heating and cooling devices for new buildings: EEWärmeG

Element 2:

Financial support: investment grants and soft loans for the installation of renewable heating and cooling devices in existing buildings: Market Incentive Programme (MAP)

www.res-h-policy.eu

12

NREAP evaluation

Use obligation for new buildings: EEWärmeG • •

• • • •

•

Act on the Promotion of Renewable Energies in the Heat Sector (EEWärmeG) came into force 01 January 2009 Owners of newly constructed buildings (obligated parties) must cover a share of their space heating and hot water demand with renewable energies (please note: rate of new buildings only 0,5-1% per year) Minimum share is depending on technology (e.g. solar thermal 15%, biomass 30-50%, heat pumps 50%) Obligation covers residential and non-residential buildings Investors are free to choose their type renewable energy source Alternative measures ─ heat supply by CHP or district heating fulfilling minimum efficiency criteria ─ extended energy saving measures at the building envelope (insulation) Regions (Bundesländer) are allowed to extend the obligation to existing buildings

www.res-h-policy.eu

13

NREAP evaluation

Use obligation for new buildings: EEWärmeG Minimum share

Additional requirements

15%

Solar collectors are certified with the European quality label "Solar Keymark"

Biomass solid

50%

Biomass boiler must meet minimum efficiency and emission requirements; biomass must meet certain sustainability criteria

Biomass gaseous

30%

Biogas must be used in a CHP installation; processing and feed-in of biogas must comply to sustainability criteria

Biomass liquid

50%

Bioliquids must be used in condensing boilers; bioliquids must fulfil sustainability criteria

Geothermal and Heat pumps

50%

Heat pumps must meet minimum seasonal performance factors; heat pumps must be equipped with heat volume and electricity meters

Energy Source Solar thermal

www.res-h-policy.eu

14

NREAP evaluation

Subsidies: Market Incentive Programme (MAP) • •

• • • •

Market Incentive Programme MAP (Marktanreizprogramm) Two support elements: ─ Technology specific investment grants for smaller applications (e.g. solar collectors) -> roughly 10% share of investment costs ─ Soft loans with low interest rates for larger applications Eligibility to be funded is linked to technology specific minimum requirements MAP is financed through the federal budget MAP volume: 200-450 million EUR per year Roughly 95% of all solar collectors and wood boilers (mainly pellets) are funded through the MAP Some figures for 2009: ─ Number of grants: 250.000 ─ Total funds awarded: 423 mio EUR ─ Triggered investment volume: 3 billion EUR

www.res-h-policy.eu

15

NREAP evaluation

Some final remarks •

Despite the Directive 2009/28/EC the topic of RES-H/C in general and the need of a support framework aiming at enhancing the deployment of the existing RES-H/C potentials in particular still don’t get the adequate attention in many Member States

•

RES-H/C support policies and measures reported with the NREAPs stick to existing fiscal measures and do not seem to be ambitious enough to achieve the indicative 2020 RES-H/C targets

•

In principle several support models have the potential to stimulate the market penetration of RES-H/C provided they are well designed

•

For most technologies (especially for biomass) a single instrument will not be sufficient to boost the market  need of a consistent support instrument package

•

Support frameworks for RES-H need to be well aligned to the instruments addressing the efficiency of buildings www.res-h-policy.eu

16

NREAP evaluation

Thank you for your attention

Contact Veit Bürger Öko-Institut e.V. tel.: +49-761-45295-25 email: [email protected]

www.res-h-policy.eu

17

Policy evaluation tools – Which criteria should be applied to evaluate different policy options? Workshop"Improving the Policy Framework for Renewable Heating in Hungary" Budapest, 20 April 2011 Veit Bürger, Öko-Institut e.V.

www.res-h-policy.eu

Policy evaluation criteria

Background • •

•

•

Policy support instruments can be assessed against quantitative and qualitative criteria Quantitative elements (via economic modelling), e.g. ─ future RES-H/C penetration rates ─ policy costs ─ economic benefits in terms of avoided fuel costs or employment Qualitative elements, e.g. ─ cost efficiency (short-term, long-term) ─ stakeholder acceptance ─ market interaction ─ distribution of costs and benefits Qualitative assessment is to a large extent based on system knowledge and experience

www.res-h-policy.eu

2


Qualitative evaluation criteria

source: www.res-h-policy.eu/downloads/qualitative_assessment_criteria_(D10)_final.pdf

www.res-h-policy.eu

3




www.res-h-policy.eu

4




www.res-h-policy.eu

5


Quantitative evaluation criteria •

•

Benefits ─ Growth in renewable heating capacity induced by a policy instrument ─ Overall investment volume in new renewable heating capacity triggered by a policy instrument ─ Avoided (fossil) fuel costs (-> often linked to reduced dependence on fuel imports) ─ Positive effects on employment, positive effects on regional economies ─ Reduction of greenhouse gas emissions Costs ─ Differential costs between a renewable heating installation and a "conventional" heating system ─ For financial support instruments covered by public budgets: overall funding costs ─ Public administration costs for managing and administering a support policy www.res-h-policy.eu

6


Benefits: Growth in renewable heating capacity •

Economic support policies (e.g. investment subsidies) change the comparative situation of renewable technologies against conventional heating systems -> increase in RES-H diffusion rates

•

Regulatory instruments such as RES-H use obligations do also influence the diffusion rate of different RES-H technologies

•

Intensity of a policy (e.g. level of support) influences total capacity growth, availability of potentials/ressources might be a limiting factor

•

Different support instruments might lead to a different technology mix (e.g. solar thermal, heat pumps, biomass; large vs. small)

•

When estimating the effect of a support policy it must be considered that investment decisions often are not purely based on economic criteria (households vs commercial investors; non-monetary barriers)

www.res-h-policy.eu

7


Benefits: Avoided (fossil) fuel costs •

The use of renewables for heating purposes replaces conventional energy carriers (e.g. gas, oil, coal) thus usually leading to lower (fossil) fuel costs

•

In the case of biomass this effect has to balanced against the fuel costs for biomass -> net avoided fuel costs

•

For estimating the avoided fuel costs ─ the anticipated development of fuel prices is a key parameter (low vs high price scenario) ─ the fuel costs of a realistic non-renewable fuel mix should be taken as a reference (which heating system would have been installed without a support policy for renewable heating in place?)

www.res-h-policy.eu

8


Benefits: Employment effects •

Gross employment effects of RES-H result from the economic impact of the renewable heating industry and all other industries indirectly depending on it

•

Negative employment effects (e.g. in industries linked to conventional heat generation) are not included (-> estimation of net employment effects requires macro-economic modelling)

•

Input parameters for estimating gross employment effects: ─ overall RES-H investments (triggered by support policy) broken down to different technologies ─ technology-specific employment coefficients (ratio of employment in full time equivalents to value added (mio. EUR) for each RES-H reference technology

www.res-h-policy.eu

9


Benefits: Reduction of greenhouse gas emissions •

The use of renewables for heating purposes reduces greenhouse gas emissions since in many cases fossil fuels are replaced

•

Potential trade-off: Depending on the technology applied an intensified use of biomass for heating purposes might lead to higher emissions of other air pollutants (e.g. NOx, SOx, particles)

•

Estimation of reduced greenhouse gas emissions needs to be based on the emissions of a realistic non-renewable fuel mix (which heating system would have been installed without a support policy for renewable heating in place?)

www.res-h-policy.eu

10


Costs: Overall funding costs •

Financial support instruments aim to provide compensation for the additional cost of RES-H technologies compared with "conventional" heating systems

•

In the case of public support (e.g. investment grants, soft loans) these public funding costs are one of the core parameters for assessing overall policy costs

•

Overall funding costs can be subject to a cap (e.g. by law or budget constraints); if not limited overall funding costs mainly depend on the support conditions for the different RES-H technology options + RES-H diffusion rates

•

Annual budget requirements depend on the way support is given (e.g. subsidy -> one-off payment; soft loans or bonus type of system -> payments distributed over fixed period of time)

www.res-h-policy.eu

11


Costs: Public administration costs •

Public administration costs involve e.g. costs that arise public authorities or experts who act on behalf of a public authority from the execution of a political measure (e.g. for administering a subsidy scheme)

•

Public administration costs can be estimated based on some basic assumptions, e.g. ─ number of funding applications per year, number of supported installations ─ execution of the policy (e.g. which authorities will be involved, which procedures are assumed to be necessary, are there synergies with administering other policies?) ─ "efficiency" of programme execution (e.g. number of processed applications per day and staff) Assumptions should be based on experience with the execution of comparable schemes (if available)

•

www.res-h-policy.eu

12


Thank you for your attention

Contact Veit Bürger Öko-Institut e.V. tel.: +49-761-45295-25 email: [email protected]

www.res-h-policy.eu

13

Improving the Policy Framework for Renewable Heating in Hungary

Recommend Documents