Thematic papers
A Kohéziós Politika keretében megvalósított fejlesztések költségvetési hatása Impact of the developments implemented in the framework of the Cohesion Policy on Hungarian government revenues
Tematikus füzetek
We would hereby like to thank Dr. Tamás Tétényi for the elaboration of the methodology and Zoltán Polyánszky-Tamási for participating in the proofreading of the analysis. Author: István Zubek Editor: Szilvia Hajdu Translation by: Szituációs Nyelviskola Kft. Published by: Central Monitoring Department National Development Agency June 2013 Készítette: Zubek István Szerkesztette: Hajdu Szilvia Fordítás: Szituációs Nyelviskola Kft. Kiadja: Központi Monitoring Főosztály Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2013. június Ezúton szeretnénk kifejezni köszönetünket Dr. Tétényi Tamásnak a módszertan kialakításáért, valamint Polyánszky-Tamási Zoltánnak az elemzés lektorálásában való közreműködéséért.
A Kohéziós Politika keretében megvalósított fejlesztések költségvetési hatása
Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 Költségvetési hatások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 A költségvetés közvetlenül az uniós támogatásokhoz köthető bevételei és kiadásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 Az uniós fejlesztések költségvetési hatásai . . . . . . . . . . . . . . 11 A hatások társfinanszírozási hozzájárulással való összevetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 A költségvetési hatások részletes elemzése . . . . . . . . . . . . . . . . 16 A költségvetési hatások időbeni alakulása . . . . . . . . . . . . . . . 16 A költségvetési hatások OP-k szerint . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 Regionális elemzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 Ágazat szerinti elemzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 Főbb megállapítások és következtetések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 Módszertan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 Melléklet I. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24
Vezetői összefoglaló Az elemzésben a 2007-2012 közt eltelt hat év Európai Unió által társfinanszírozott, az ÚMFT/ÚSZT keretében (ERFA, ESzA és KA finanszírozásában) megvalósított fejlesztések (önerővel együtt 4 213 Mrd Ft-nak) közvetlen költségvetési hatását kíséreltük meg kimutatni. Az elemzés fogalmi rendszerében az Európai Unió által támogatott fejlesztések közvetlen költségvetési hatása alatt a közösségi pénzekből finanszírozott fejlesztések megvalósításához köthető adóvonzatot értjük, mely adóvonzatot csökkentettük a központi költségvetés intézményeinek fejlesztésekbe befizetett sajáterő hozzájárulásával. A vizsgált időszakban az uniós társfinanszírozású fejlesztések közvetlen költségvetési többletbevételeinek becsült értéke 1532 Mrd Ft. A fejlesztések közvetlen államháztartási hatása alatt a közvetlen költségvetési hatás önkormányzatok és intézményeik fejlesztések megvalósításához köthető adóbevételeivel bővített és a fejlesztésekhez sajáterő formájában hozzátett forrásaival csökkentett egyenlegét értjük. 2007 és 2012 között az uniós támogatásokból származó közvetlen államháztartási többletbevétel 1370 Mrd Ftra tehető. A központi költségvetés a 2012 végéig elfogadott projektkifizetésekhez nyújtott társfinanszírozása 494 Mrd Ft, az összes támogatás 15%-a. Ezt levonva a közvetlen bevételekből megállapítható, hogy a Kohéziós Politika megvalósítása Magyarországon a költségvetésre nézve nettó értelemben véve pozitív hatással bír –költségvetési szempontból 1038 Mrd Ft, államháztartási szempontból 876 Mrd Ft a becsült hatás. A 2007-2012 közt eltelt hat év költségvetési és államháztartási hatásait tekintve megállapíthatjuk, hogy az első három évben el-
5
Tematikus füzetek
maradnak a hatások a vizsgált időszak második felében becsült hatásoktól. A pályázati rendszer fokozatos felfutásának következtében a közvetlen költségvetési és államháztartási hatás kb. 85%-a 2010 és 2012 között realizálódott. A közvetlen költségvetési és államháztartási hatások legnagyobb része a profitcéllal működő kedvezményezettektől származott. A gazdasági tevékenységek közül az építőipar részaránya kiemelkedő: az építőiparhoz köthető a közvetlen költségvetési és államháztartási hatások megközelítőleg 40%-a.
6
Bevezetés Elemzésünkben becslést készítünk arra, hogy a Kohéziós Politika keretében megvalósított projektek hogyan hatnak a költségvetés bevételeire és ezek milyen arányban állnak a hazai társfinanszírozási összeggel, amit Magyarország tesz hozzá a kohéziós fejlesztések megvalósításához. Az elemzésben hatás alatt a magyar költségvetés által realizált és a Kohéziós Politika keretében megvalósított projektekhez fűződő bevételeinek és kiadásainak egyenlegét értjük. Az elemzés központi fogalmai a közvetlen költségvetési és államháztartási hatások, melyek az államháztartás alrendszereinek elkülönített kezelését teszik lehetővé. A központi alrendszer uniós társfinanszírozású projektekhez közvetlenül köthető bevételeit és kiadásait a központi költségvetési hatásban számszerűsítjük. Az uniós támogatások közvetlen államháztartási hatása alatt elemzésünkben a központi alrendszer közvetlenül a támogatásokhoz köthető költségvetési hatásának az önkormányzati alrendszer közvetlenül a támogatásokhoz köthető költségvetési hatásával bővített egyenlegét értjük. A támogatások központi költségvetés bevételi oldalát növelő adóvonzatainak kimutatása során két egymástól elkülönülő, ám közvetlenül a támogatások mértékéből levezethető adóhatást kísérelünk meg tetten érni: a közvetlenül a fejlesztések megvalósításához kötődő adóbevételeket (pl. SZJA), valamint a kedvezményezettek adóalapjának támogatások mértékével megnövekedő pótlólagos adóvonzatát (pl. társasági adó). Az így becsült bevételeket nem növeltük a kivitelezett fejlesztések használatából adódó pótlólagos, ebben az értelemben véve közvetett adóbevétellel (pl. környezetvédelmi termékdíjak), a különadókkal, valamint nem szerepel benne a költségvetés fejlesztéstől független államháztartási bevétele. Ennek értelmében az eredmények kifejezetten az EU-s támogatásokkal közvetlenül összefüggő költségvetési és államháztartási hatásokat mutatják.
7
Tematikus füzetek
Elemzésünkben a költségvetés kiadási oldalát növelő tételek mértékét a központi költségvetésnek és az önkormányzatoknak, valamint az önkormányzatok intézményeinek fejlesztésekhez hozzátett sajáterő befizetései összegeként határoztuk meg. Az elemzésben kitüntetett jelentőséggel bír a közvetlen központi költségvetési és államháztartási hatások nettó pozíciója, mely mutatószám a hatások hazai társfinanszírozással csökkentett értékét jelenti. A költségvetési és államháztartási hatások nettó pozíciója alapján vonhatjuk le az elemzés lényegi következtetését a fejlesztéspolitikai fejlesztések költségvetéshez való hozzájárulásának jellegéről. Az elemzés eredményeinek meghatározásához szükség volt egy hipotetikus fejlesztési szemlélet mellett való elköteleződésre. Elemzésünkben ehhez az állapot szerint összegezzük a becsült állapot költségvetési hatását. 0. kiindulási állapot: E feltételezés értelmében Magyarországon az uniós támogatások elmaradása esetén is megvalósultak volna a fejlesztések. 1. kiindulási állapot: A támogatások elmaradása esetén a jövedelemtulajdonosok jövedelmeiket a tényekkel azonos struktúrában és célokra költötték volna, azonban volumenét tekintve kevesebb fejlesztés valósult volna meg az országban. 2. kiindulási állapot: A támogatások elmaradása esetén a jövedelemtulajdonosok jövedelmeiket megtakarították – és pl. eladósodásuk csökkentésére fordították – volna. Az alábbi megfontolások következtében elemzésünkben a vizsgált hatásokat a 2. kiindulási állapothoz viszonyítjuk: —— Az addicionalitás érvényesülése alapján, a 0. kiindulási alapot elvetettük. —— Annak ellenére, hogy realitásként fogadjuk el, hogy Magyarországon a támogatások elmaradása esetén is sor került volna fejlesztésekre, nem tudtuk volna megbecsülni annak mértékét, 8
hogy mennyivel lett volna kevesebb a fejlesztések mértéke az uniós támogatások elmaradása esetén. (Az Olvasóra bízzuk annak megítélését, hogy a becsült költségvetési hatások mekkora hányada realizálódott volna egyébként is.) —— A 2. kiindulási állapotban meghatározott megtakarításoknak egyértelműen meg lehet feleltetni a költségvetési és önkormányzati intézményeknek a fejlesztésekhez kötelezően hozzátett sajáterő befizetéseit. Az elemzésünk fókuszában lévő hatásokat a 2007 és 2012 között a kedvezményezettek által az intézményrendszernek megküldött és az intézményrendszer által elfogadott számlái alapján vizsgáltuk. A hat évben az Európai Uniós támogatásokat felhasználó jövedelemtulajdonosok1 fejlesztések kifizetései (4 213 Mrd Ft) 48%-a profitcéllal működő vállalkozásoktól, 28%-a az önkormányzati szektorból, 18%-a a központi költségvetésből és intézményeitől és 6%-a non-profit szektorból került benyújtásra. 265 Mrd Ft 765 Mrd Ft 1 175 Mrd Ft
Non-profit szektor Központi költségvetés Önkormányzatok
2 006 Mrd Ft
For-profit vállalatok
Elfogadott számlák összege 1. ábra: A jövedelemtulajdonosok részesedése a fejlesztéssel kapcsolatban elfogadott számlákból 1 Elemzésünkben a gazdasági szereplőket profit céljaik alapján jövedelemtulajdonosi szektorokra bontottuk. A jövedelemtulajdonosi szektorképzés az elemzésben kulcsfontosságú, mert a különböző csoportok az Európai Uniós támogatások közvetlen költségvetési és államháztartási hatásának tekintetében markánsan elkülöníthető adó- és sajáterő-pozícióval jellemezhetők.
9
Tematikus füzetek
Költségvetési hatások A költségvetés közvetlenül az uniós támogatásokhoz köthető bevételei és kiadásai Az 1. táblázat az EU által társfinanszírozott fejlesztések közvetlen központi költségvetési és államháztartási bevételeit és kiadásait tartalmazza jövedelemtulajdonosi szektorok szerinti bontásban. 1. táblázat: Az uniós társfinanszírozású projektekhez köthető közvetlen bevételek és kiadások (utóbbi a projektekhez hozzátett sajáterő formájában) jövedelemtulajdonosi bontásban2
Jövedelemtulajdonos (kedvezményezett)
Központi költségvetési bevételek
Központi ÖnkorÖnkorköltségmányzati mányzati vetési bevételek kiadások kiadások
Mrd Ft
Mrd Ft
Mrd Ft
Mrd Ft
For-profit vállalatok2
755
0
22
0
Önkormányzatok
419
0
0
184
Központi költségvetés
289
31
0
0
Non-profit szektor
101
0
0
0
Összesen
1564
31
22
184
2 A for-profit és a for-profit - EVA szektorok eredményeit eltérő módszertani logikát alkalmazva határoztuk meg az eltérő adófizetési kulcsok okán. A könnyebb érthetőség kedvéért az elemzés eredményeinek bemutatáskor a for-profit és a for-profit - EVA szektorokat összevonva szerepeltetjük, mert az EVA-s vállalkozások részesedése a közvetlen költségvetési és államháztartási hatásokból a többi szektorhoz viszonyítva elenyészőnek tekinthető.
10
A for-profit céllal működő vállalatok a fejlesztések megvalósításához köthetően 755 Mrd Ft adót fizettek be a központi költségvetésbe és 22 Mrd Ft-ot iparűzési adó formájában az önkormányzati büdzsébe. 2007 és 2012 között az önkormányzati fejlesztések megvalósításának adóvonzata 419 Mrd Ft, a nem 100%-os támogatásintenzitású fejlesztésekhez hozzátett sajáterejük mértéke 184 Mrd Ft volt. Az önkormányzati költségvetés intézményei a fejlesztések megvalósításához köthetően megközelítőleg másfélszer akkora összeget generálnak a központi költségvetésben adó formájában, mint a központi költségvetés intézményei. Iparűzési adó formájában a fejlesztések kivitelezéséhez köthetően 22 Mrd Ft adóbevételt realizáltak az önkormányzatok a vizsgált időszakban. A vizsgált időszakban az önkormányzati szektorban a fejlesztésekre fordított sajáterő mértékét meghaladták az önkormányzati fejlesztések központi költségvetést érintő adóvonzatai és a fejlesztések kivitelezéséből származó iparűzési adóbevételei. A központi költségvetési intézmények fejlesztéseinek adóvonzata 289 Mrd Ft volt, sajáterő formájában pedig 31 Mrd Ft-ot fordítottak fejlesztésekre. A non-profit szféra kedvezményezettjei révén 101 Mrd Ft volt az EU által támogatott fejlesztések megvalósításához kötődő adók összege.
Az uniós fejlesztések költségvetési hatásai A bevételek és a kiadások számszerűsítése után megadhatók az elemzés központi fogalmai, a közvetlenül a kohéziós fejlesztések megvalósításához köthető központi költségvetési és államháztartási hatások. A fenti eredményeket összegezve mutatja be a 2. táblázat.
11
Tematikus füzetek
2. táblázat: Költségvetési és államháztartási hatás a jövedelemtulajdonosi szektorokban
Központi költségvetési hatás
Államháztartási hatás
Mrd Ft
Mrd Ft
For-profit vállalatok
755
776
Önkormányzatok
419
235
Központi költségvetés
258
258
Non-profit szektor
101
101
1533
1370
Jövedelemtulajdonos (kedvezményezett)
Összesen
Az EU-s támogatások költségvetésre gyakorolt hatása a központi költségvetés esetében 1533 Mrd Ft, míg az államháztartást tekintve 1370 Mrd Ft. Ez azt jelenti, hogy ennyivel kevesebb lett volna a költségvetés bevétele, amennyiben nem valósultak volna meg a kohéziós fejlesztések. A legjelentősebb közvetlen költségvetési és államháztartási hatás a for profit szektorhoz köthető, hozzájárulása a központi költségvetési hatás dimenziójában 49%, az államháztartási hatás dimenziójában 57%. Érdemes összevetni a kedvezményezetteket által megvalósított fejlesztések és a hatásokból való részesedésük alapján (lásd 2. ábra). Eltérő arányokat kapunk ugyanis a for-profit kedvezményezettek és az önkormányzatok esetében. Annak ellenére, hogy a projektek keretében kifizetett összegek 28%-ról az önkormányzatok (vagy szállítóik) nyújtottak be számlát, a hatásokhoz való hozzájárulások 18%, míg a for-profit vállalkozások részesedése a számlákból 48%, addig a hatásokhoz nagyobb mértékben, 57%-ban járultak hozzá. Az eltérés magyarázata a két szektor költségvetési szempontból különböző sajáterő pozíciója:
12
—— Az önkormányzati költségvetés intézményeinek fejlesztésekhez hozzátett sajáterejét elemzésünkben a költségvetés kiadási oldalát növelő tételként vettük számításba. —— A for-profit kedvezményezettek projektjeiben a közkedvezményezettekéhez képest magasabb a projektösszköltségre vetített sajáterő igény (alacsonyabb támogatás intenzitás), azaz a forprofit vállalatok amellett, hogy sajáterő hozzájárulásukkal nem növelik a központi költségvetés kiadási oldalát, sajáterejük közvetlen adóvonzatával jelentősen növelik a központi költségvetés bevételeit. 6% 7%
18% 19%
For-profit vállalatok 57% 48%
17%
Önkormányzatok Központi költségvetés Non-profit szektor
28%
2. ábra: A jövedelemtulajdonosok részesedése az elfogadott számlatételekből és az uniós támogatások közvetlen államháztartási hatásából
Megjegyzés: A 2. diagram belső köre az államháztartási hatás részesedését (%) mutatja a különböző jövedelemtulajdonosok esetében. A külső kör az elfogadott számlatételekkel kapcsolatban mutatja a különböző szektorok részesedését (%).
13
Tematikus füzetek
A hatások társfinanszírozási hozzájárulással való összevetése Magyarország a 1083/2006/EK rendelet 53. cikke alapján hazai társfinanszírozás révén részt vállal a fejlesztések megvalósításában. A 2007 és 2012 között eltelt hat évben a projektek kifizetéseiből kb. 494 Mrd Ft volt hazai társfinanszírozás keretében került biztosításra. 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 -100 -200 -300
For-profit vállalatok
Önkormányzatok
Központi költségvetési hatás
Központi költségvetés
Non-profit szektor
Államháztartási hatás
Hazai társfinanszírozás 3. ábra: A jövedelemtulajdonosok közvetlen központi költségvetési és államháztartási hatásai és fejlesztéseik hazai társfinanszírozás tartalma (Mrd Ft)
A hazai társfinanszírozás mértéke kitüntetett jelentőséggel bír a közvetlen központi költségvetési és államháztartási hatások nettó
14
pozíciójának megállapításában. A hazai társfinanszírozást összevetve a hatásokkal megállapítható, hogy a 2007 és 2012 közt eltelt hat évben a hatások volumene kb. kétszer nagyobb volt, mint a fejlesztések hazai társfinanszírozás igénye. Ebből következik, hogy a Kohéziós Politika megvalósítása Magyarországon a költségvetésre nézve nettó értelemben véve pozitív hatással van – központi költségvetés szintjén kb. 1038 Mrd Ft, teljes államháztartási szinten kb. 876 Mrd Ft-tal több folyik be bevételként a fejlesztések adóvonzatai révén, mint amennyit Magyarország a társfinanszírozás formájában a projektekre költ. Az uniós fejlesztések megvalósításának közvetlen költségvetési és államháztartási hatásának időbeni alakulása nem volt egyenletes a vizsgált hat évben. A vizsgált időszak első három évében jelentősen elmaradnak a hatások a második három évre becsült értékektől. Ezt az eltérést a pályázati rendszer működésének fokozatos felfutása magyarázza, hiszen a költségvetési és államháztartási hatások együtt növekedtek a megítélt és kifizetett támogatások összegével.
15
Tematikus füzetek
A költségvetési hatások részletes elemzése A költségvetési hatások időbeni alakulása Az uniós fejlesztések megvalósításának közvetlen központi költségvetési és államháztartási hatásának időbeni alakulása nem volt egyenletes a vizsgált hat évben. A vizsgált időszak első három évében elmaradnak a hatások a második három évben realizált értékektől. Ezt az eltérést a pályázati rendszer működésének fokozatos felfutása magyarázza, hiszen a költségvetési és államháztartási hatások együtt növekedtek a megítélt és kifizetett támogatások összegével. 3. táblázat: A hatások időbeli alakulása folyó áron
Évek
Az államháztartáKözponti Központi Államsi hatás központi költségköltségházköltségvetés főös�vetési vetési tartási szegéhez viszonyí- bevételek hatás hatás tott értéke főösszegei Mrd Ft
Mrd Ft
%
Mrd Ft
2007
4
4
0
6 670
2008
48
42
0,5
7 900
2009
171
156
1,8
8 300
2010
309
276
3,4
7 929
2011
464
399
4,8
8 111
2012
536
493
5,1
9 453
Összesen
1533
1370
-
48 363
Összességében azt mondhatjuk, hogy a 2007-2012 közt eltelt hat évben az uniós támogatásokból társfinanszírozott fejlesztések
16
megvalósításának közvetlen államháztartási hatása a költségvetési bevételek főösszegéhez viszonyítva folyamatos emelkedést mutatott és 2012-re meghaladta annak 5%-át.
A költségvetési hatások OP-k szerint A legnagyobb közvetlen központi költségvetési és államháztartási hatása a KÖZOP és a GOP fejlesztéseknek van – a vizsgált időszakban mindkét OP fejlesztéseinek közvetlen központi költségvetési és államháztartási hatása meghaladta a 300 Mrd Ft-ot. A fejlesztésekhez köthető központi költségvetési és államháztartási hatások nagyságrendjét tekintve a következő – 100 és 200 Mrd Ft közötti kategóriába a KMOP, TÁMOP és KEOP kerültek. A többi OP esetében a vizsgált hatások mértéke nem érte el a 100 Mrd Ft-ot. A társfinanszírozást is vizsgálva, a GOP esetében kiemelkednek az államháztartási hatás hazai társfinanszírozáshoz viszonyított arányszámai. A magas arányszámok okaként jelölhető meg, ahogy korábban kifejtettük, hogy a GOP-ban nincsenek közkedvezményezettek és a többi OP-hoz képest relatív alacsony a fejlesztések támogatásintenzitása. Ennek a megállapításnak elemzésünk szempontjából legfontosabb következménye, hogy ezen projektek megvalósításához hozzátett sajáterő nem növeli a központi költségvetés kiadási oldalát, azonban közvetlenül a támogatásokhoz köthető adóvonzatok révén bevételt jelent a központi költségvetés számára.
17
Tematikus füzetek
350.00 300.00 250.00 200.00 150.00 100.00 50.00 0.00 -50.00 -100.00
KÖ
ZO
P GO KM P TÁ OP M O KE P OP TI O DA P O ÉA P O DD P O ÉM P N OP YD O KD P OP VO EK P O ÁR P OP
-150.00
Központi költségvetési hatás
Államháztartási hatás
Hazai társfinanszírozás
4. ábra: A közvetlen központi költségvetési és államháztartási hatások és a hazai társfinanszírozás az egyes OP-kban (Mrd Ft)
Minden OP esetében meghaladja a fejlesztések közvetlen költségvetési és államháztartási hatása a szükséges hazai társfinanszírozását mértékét.
Regionális elemzés Regionális bontásban vizsgálva az eredményeket megállapíthatjuk, hogy a Közép-Magyarország régióban megvalósított projektekhez
18
köthető a közvetlen központi költségvetési és államháztartási hatások megközelítőleg egynegyede. A Közép-Magyarország régió és a konvergencia régiók közti jelentős eltérésnek Budapest az oka, mert a főváros az uniós támogatások vonatkozásában értelmezett közvetlen központi költségvetési és államháztartási részarányát tekintve is domináns szerepet tölt be régiójában. Budapesti megvalósítású projektek adják a Közép-Magyarország régióban megvalósított fejlesztésekből adódó költségvetési és államháztartási hatás több mint 90%-át. 4. táblázat: A hatások regionális megoszlása, az alapján, hogy mely régióban valósították meg a projektet
Központi költségvetési hatás
Államháztatrtási hatás
Mrd Ft
Mrd Ft
Közép-Magyarország
437
368
Bp. és aggl.
408
345
Pest megye
29
24
Észak-Alföld
250
238
Dél-Alföld
223
201
Közép-Dunántúl
166
154
Észak-Magyarország
154
139
Nyugat-Dunántúl
154
143
Dél-Dunántúl
123
103
Nincs megadva régió
23
23
1532
1370
Régió
Összesen
A régiókban a vizsgált hatások mértéke szinte függvényszerű kapcsolatban van a régióban kivitelezett projektek elfogadott számláival alátámasztott költéssel – a köztük lévő korrelációs mérőszám értéke a költségvetési hatás vonatkozásában 0,99, az államháztartási hatás vonatkozásában 0,97.
19
Tematikus füzetek
Ágazat szerinti elemzés Amennyiben megvizsgáljuk, hogy az elfogadott számlákon szereplő tételek melyik ágazati kód alá köthetők, megállapítható hogy négy ágazathoz köthető az uniós támogatások közvetlen központi költségvetési és államháztartási hatásának több, mint fele. 42 - Építőipar - Egyéb építmény építése (út, vasút, közmű) 84 - Közigazgatás és védelem; kötelező társadalombiztosítás
25%
31%
41 - Építőipar - Épületek építése (lakó- és nem lakóépület) 46 - Nagykereskedelem (kivéve: gépjármű és motorkerékpár) 12%
3% 3% 4% 4%
9% 9%
71 - Építészmérnöki és mérnöki tevékenység; műszaki vizsgálat és elemzés 62 - Információ-technológiai szolgáltatás; információs szolgáltatás 85 - Oktatás 43 - Építőipar - Speciális szaképítés (bontás, épületgépészeti szerelés...) Összes többi ágazat
5. ábra: A legnagyobb közvetlen költségvetési és államháztartási hatással bíró szállítói ágazatok
A 2007-2012 közt eltelt hat évben az uniós fejlesztések közvetlen költségvetési és államháztartási hatásának 46%-a három ágazaton – Építőipar, (TEÁOR 42: Egyéb építmény építése), Közigazgatás és védelem; kötelező társadalombiztosítás TEÁOR 84), Építőipar (TEÁOR 41: Épületek építése) – keresztülfutva jelent meg a költségvetésben. A fenti ábrán jól látható az építőipar (TEÁOR kód: 41, 42, 43) kiemelkedő szerepe, hiszen az iparág al-ágazatai foglalják el az ágazati sorrend első, harmadik és nyolcadik pozícióját – az építőiparhoz kötődik a közvetlen költségvetési és államháztartási hatások 37%-a. Az elfogadott számlatételek alapján az építőipari fejlesztő tevékenységek 60%-a a KÖZOP (50%) és KEOP (10%) prioritásainak keretében valósult meg. 20
Főbb megállapítások és következtetések • Az EU-s támogatások költségvetésre gyakorolt hatása a központi költségvetés esetében 1533 Mrd Ft, míg az államháztartást tekintve 1370 Mrd Ft. • A Kohéziós Politika megvalósítása Magyarországon a költségvetésre nézve nettó értelemben véve pozitív hatással van – központi költségvetés szintjén kb. 1038 Mrd Ft, teljes államháztartási szinten kb. 876 Mrd Ft-tal több folyik be bevételként a fejlesztések adóvonzatai révén, mint amennyit Magyarország a társfinanszírozás formájában a projektekre költ. • A for-profit vállalatok projektjeinek egy támogatási egységre jutó közvetlen költségvetési és államháztartási hatása a szektor költségvetési szempontból értelmezett sajáterő pozíciója révén nagyobb mértékben növeli a központi költségvetés bevételi oldalát, mint a versenyszektoron kívüli intézmények esetében. • A pályázati rendszer működésének fokozatos felfutása miatt a vizsgált időszak első három évében elmaradtak a hatások a második három évben realizált értékektől. Ezzel egybehangzóan megállapíthatjuk, hogy a 2007-2012 közt eltelt hat évben az uniós támogatásokból finanszírozott fejlesztések megvalósításának közvetlen költségvetési és államháztartási hatása a költségvetési bevételek főösszegéhez viszonyítva folyamatos emelkedést mutatott.
21
Tematikus füzetek
Módszertan Az elemzés alapjául szolgáló adatbázis forrása a 2013.01.31-ei EMIR 4.1.-es lekérdezés. Az adattáblából minden olyan számlatételt figyelembe vettünk, amelyek 2012. december 31-ig teljesültek a kedvezményezettek részére. Az elemzés alapját jelentő adatbázis a fejlesztési tevékenységek vonatkozó számláit mérlegtételekbe sorolva tartalmazza. Elemzésünkben nem szerepeltettük azon számlákat, melyek mérlegtétele nem volt sem bér-, sem pedig anyagköltségként értelmezhető (pl. Pénzügyi műveletek ráfordításai, Támogatási célú, tartósan adott kölcsön, Egyéb szolgáltatások költségei stb.). Mindennek következtében elemzésünkben az adatbázisban szereplő számlák értékének 94%-ával tudtunk számolni. A számítás alapadatait tartalmazó számlabontás 2 fő dimenzióban – összes beérkezett számlatétel, elfogadott számlatétel - áll rendelkezésre. Elemzésünkben a költségvetési hatást az elfogadott számlatételek alapján számítjuk. Az elemzésben figyelembe vettük, hogy a jövedelemtermelő projektek által termelt jövedelem csökkenti az Európai Bizottság felé elszámolható költségeket. Az Európai Uniós támogatások közvetlen költségvetési és államháztartási hatásának meghatározásához a következő irányadó módszertani lépésekkel dolgoztunk: —— költségvetési vonatkozásukban különböző jövedelemtulajdonosi csoportokat definiáltunk; —— közelítő adókulcsokat határoztunk meg anyagköltségre, bérköltségre, társasági adóra, egyszerűsített vállalkozói adóra, iparűzési adóra. Az elemzés eredményeit a következő állapot alapján számítottuk ki: A jövedelemtulajdonosok a támogatások elmaradása esetén jövedelmeiket megtakarították (eladósodottságukat csökkentették) volna. Ennek költségvetési vonatkozása abban jelenik meg, hogy
22
a központi költségvetés és önkormányzati költségvetés intézményeinek az uniós támogatások generálta fejlesztésekhez hozzátett sajáterejét a költségvetés kiadási oldalát növelő tételként vettük számításba. A költségvetés kiadási oldalát növelő tételek mellett az uniós támogatások közvetlen adóhatását, mint a költségvetés bevételi oldalát növelő tételeket emeltük be az elemzésbe. A módszertani lépések részletes magyarázatát a Melléklet I. tartalmazza.
23
Tematikus füzetek
Melléklet I. Elemzésünk első lépésében a következő jövedelemtulajdonosi osztályokat határoztuk meg: 5. táblázat: Jövedelemtulajdonosok3
A1
Központi költségvetés 1 (adók)
A2
Központi költségvetés 2 (költségvetési intézmények)
M
Önkormányzatok és intézményeik
N
Non-profit szektor
V1
For-profit szektor 1
V2
For-profit szektor 2 EVA
3
A könnyebb érthetőség kedvéért az elemzés eredményeinek bemutatáskor a For-profit és a For-profit 2 EVA szektorokat összevonva szerepeltettük. Az összevonás indoka az EVA-s vállalkozások elemzés szempontjából vett alacsony részaránya. A jövedelemtulajdonosok ajánlott felosztásához éltünk azzal az egyszerűsítéssel, hogy N nem tartozik az ÁFA törvény hatálya alá, nem fizet társasági-, iparűzési adót és osztalékot, V pedig iparűzési adó köteles és vagy az ÁFA- és társasági adó törvény, vagy az EVA hatálya alá tartozik. A2 és M szintén nem tartoznak az ÁFA-, társasági adó és iparűzési adó köteles körbe. Az E elszámolható költség A nettó „anyagköltséget” (nem bér- és bérjellegű költséget), B 3 Elemzésünkben 2012 év végéig vizsgáltuk a rendelkezésre álló számlatételeket, aminek következtében az önkormányzatok és intézményeik jövedelemtulajdonosi szektor intézményei az önkormányzati konszolidációt megelőző formájukban szerepelnek. A szektor tartalmazza az önkormányzati kórházak és iskolák pályázataival kapcsolatos számlatételeket, nem tartalmazza azonban az önkormányzatok gazdasági társaságainak és alapítványainak fejlesztésekkel kapcsolatos számláit, valamint a nemzetiségi önkormányzatok fejlesztésekre vonatkozó számlatételeit. Ezen számlatételek a többi jövedelemtulajdonosi szektorban kerültek megjelenítésre.
24
bruttó bérkifizetést és ÁFA vissza nem igényelhető ÁFA-t finanszíroz S sajáterőből, U uniós és T hazai támogatásból. A visszaigényelhető ÁFA-val nem foglalkozunk, mert az nem elszámolható támogatás alapjaként és költségvetési pozíciója semleges, véletlenszerű időbeni eltolással. Az elemzés eredményeinek meghatározásához szükség volt egy hipotetikus fejlesztési szemlélet mellett való elköteleződésre. Elemzésünkben ehhez az állapothoz viszonyítjuk a becsült állapot költségvetési eredményét. A megfelelő viszonyítási alapot három állapot közül választottuk ki: 0. kiindulási állapot: E feltételezés értelmében Magyarországon az uniós támogatások elmaradása esetén is megvalósultak volna a fejlesztések. 1. kiindulási állapot: A támogatások elmaradása esetén a jövedelemtulajdonosok jövedelmeiket a tényekkel azonos struktúrában és célokra költötték volna, azonban volumenét tekintve kevesebb fejlesztés valósult volna meg az országban. 2. kiindulási állapot: A támogatások elmaradása esetén a jövedelemtulajdonosok jövedelmeiket megtakarították – és pl. eladósodásuk csökkentésére fordították – volna. Az alábbi megfontolások következtében elemzésünkben a vizsgált hatásokat a 2. kiindulási állapothoz viszonyítjuk: —— Az addicionalitás érvényesülése alapján, a 0. kiindulási alapot elvetettük. —— Annak ellenére, hogy realitásként fogadjuk el, hogy Magyarországon a támogatások elmaradása esetén is sor került volna fejlesztésekre, nem tudtuk volna megbecsülni annak mértékét, hogy mennyivel lett volna kevesebb a fejlesztések mértéke az uniós támogatások elmaradása esetén, ezért az 1. kiindulási állpotot elvetettük, illetve az Olvasóra bízzuk, hogy a megbecsült költségvetési hatásokból kb. mekkora hányada realizálódott volna egyébként is. 25
Tematikus füzetek
—— A 2. kiindulási állapotban meghatározott megtakarítások mértékét egyértelműen meg lehet feleltetni a költségvetési és önkormányzati intézményeknek a fejlesztésekhez kötelezően hozzátett sajáterő befizetéseit. A gazdasági összefüggések figyelembevételével elemzésünkhöz az alábbi módszertani logikát használtuk fel: 6. táblázat: Költségvetési hatások módszertani táblázata
Jövedelemtulajdonos (kedvezményezett)
A1 pozíciója
A2 M
A2 pozíciója
M pozíciója
-S
0
ÁFA+αA+βB
-S
N
0
V1
ÁFA+aA+bB+t(U+T-f(A+B)m(U+T-fA))
V2
eE+aA
0
m(U+T-fA) mE/2
Költségvetési hatásként A1 és A2, államháztartási hatásként A1, A2 és M konszolidált egyenlege értendő. A módszertani táblázattal kapcsolatban a következő kiegészítő magyarázatokat tesszük: a A z anyagköltség adótartalma a beszállítói lánc egyes fokozatain keletkező hozzáadott érték adótartalma (bérek és nyereségek adóvonzatai és iparűzési adók) és az import ÁFA összege. A koefficiens értékét a kedvezményezett (ágazati besorolásának megfelelő átlagos) anyagfelhasználásának függvényében, ÁKM tartalomszámítással lehet meghatározni.
26
b A bérköltség adótartama a bruttó bérre rakódó és abból levonandó adók és járulékok és a szakképzési hozzájárulás összege, felülre (tehát a szuperbruttó bérköltségre) vetítve, évente változott. A vonatkozó értéket 2011-ig 35,4%-ban, 2012-től 36,6%ban határoztuk meg. t A társasági adó mértéke évente változott, elemzésünkben 12,9%-os értékkel számoltunk. e A z EVA mértéke a tárgyidőszakban változott, értékét 2011-ig 25%-ban, 2012-től 37%-ban határoztuk meg. m A z iparűzési adó területenként (és évente) változó mértékű volt, értékét elemzésünkben 2%-on rögzítettük. f A z elszámolható költség fejlesztésre jellemző hányada beruházásként számlálható el, a maradék viszont folyó költségként a folyó évi társasági adó alapját csökkenti (pl. az ESzA-ból finanszírozott munkavállalói képzési költségei, járulékok megtérítése). A paramétert ERFA esetében 0-ra, ESzA esetében 100%-ra választottuk. Elemzésünkben az anyagköltség adótartalmát (α) nem a pályázó, hanem a fejlesztési tevékenység megvalósításával megbízott szállító 2008-as teáor kódja alapján határoztuk meg, mert úgy véljük, hogy a megvalósult fejlesztések költségvetési és államháztartási hatása ebben a megközelítésben pontosabban, szektor-specifikusabban becsülhető. Az anyagköltség adótartalmára az ágazati kapcsolatok mérlegéből invertálás segítségével számítottuk ki a közelítő értéket.
27
Impact of the developments implemented in the framework of the Cohesion Policy on Hungarian government revenues
Table of Contents Executive Summary . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 Introduction . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 Impact on government revenues . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 Incomes and expenses of the government related to EU assistances . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 Impact of EU assistance on the government revenues . . . . . 11 Detailed analysis of the impact on government revenues . . . . 14 Breakdown by years . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 Breakdown by OPs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 Breakdown by regions . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 Breakdown by industrial sectors . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 Comparison of the impacts with national co-financing . . . . . . . . 20 Main findings and conclusions . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 Methodology . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 Annex I. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24
Executive Summary In the analysis we attempted to present the direct impact of the developments implemented within the National Strategic Reference Framework (projects financed by European Regional Development Fund, European Social Fund and Cohesion Fund) in the six years passed between 2007 and 2012 (amounting to HUF 4 213 billion together with own contribution) on central and general government revenue of Hungary. In the terminology of the analysis under direct impact on central government revenue we meant the realised tax incomes related to the implementation of the developments, which tax incomes were reduced by the own contribution paid by the institutions of the central government for the projects. The estimated value of this direct impact on central government revenue in the examined period amounted to HUF 1532 billion. Under direct impact on general government revenues we meant the impact on central government revenues increased by the balance of tax incomes of the local government (municipalities and their institutions) related to the developments and the expenses in the form of own contribution added to the projects . The direct impact on general government revenues amounted to HUF 1370 billion between 2007 and 2012. The amount of co-financing provided by the Hungarian budget to the projects amounts to HUF 494 billion, 15% of the total assistance. Having deducted this amount from the estimated direct impact it may be stated that the implementation of the Cohesion Policy in Hungary has a positive net impact on government revenue – the estimated surplus is HUF 1038 billion with respect to the central government revenues and HUF 876 billion with respect to general government revenues.
5
Thematic papers
Considering the progress of impacts between 2007 and 2012 it may be stated that the impacts in the first three years are behind the impacts estimated in the second half of the examined period. As a result of the gradual development of the EU project management system, approximately 85% of the direct impacts were realised between 2010 and 2012. The major part of the direct impacts came from for-profit beneficiaries. The percentage of construction industry is outstanding among the economic activities: the direct impact related to construction industry is around 40%.
6
Introduction The objective of our analysis is to present the impact of the Cohesion Policy projects implemented in Hungary on central1 and general government revenue and secondly, its comparison to the national co-financing added by Hungary to the implementation of the cohesion developments. In this analysis, impact is the balance of incomes and expenses realized by the Hungarian government relating to the Cohesion Policy projects. We differentiate between two levels of impact: besides the impact on central government revenue, we also calculated impact on general government revenue, which is the impact on central government revenue extended by the incomes and expenses at the level of local government (municipalities and their institutions). In the equation of the impact, we defined incomes in the following way: on the one hand, the tax incomes directly related to the implementation of the developments (e.g. tax on wages, pension insurance etc.), on the other hand the additional tax implications of the increase of the tax base of the beneficiaries (e.g. tax on profit etc.). The incomes estimated this way were not increased by the additional, indirect tax incomes resulting from the utilisation of the implemented developments (e.g. product fees etc.). Beside the incomes we also specified the volume of expenses, that is the amount of own contribution payments of the central government and (in the case of general government revenue level) the own contribution paid by the local government (the municipalities and municipality institutions) as well. The second part of the analysis consists the net position of the direct impacts which shows the value of the impacts reduced by Hungari1 In our analysis the unit of central government contains two subsectors: budgetary central government and social security funds.
7
Thematic papers
an co-financing provided. This indicator has a key significance in the analysis, as the essential conclusion of the analysis on the government revenue may be drawn based on the net position of the impacts. When calculating the impact, we considered three alternate assumptions: Baseline 0: According to this assumption the developments would have been implemented in Hungary even if EU assistances had not been granted. Baseline 1: If the assistances had not been granted the owners of incomes would have utilised their incomes in the same structure as the facts and for the same objectives, however with respect to the volume fewer development would have been implemented in the country. Baseline 2: If the assistances had not been granted the owners of incomes would have saved their incomes – and would have spent them on for example reducing their indebtedness. As a result of the following arguments, in this analysis we consider the impacts according to baseline 2: —— We discarded baseline 0 based on the principle of additionality. —— Despite accepting as reality that the developments would have been performed in Hungary even if the assistances had not been granted, we could not have estimated their volume without the EU assistances. —— The savings specified in baseline 2 may clearly be compared to the own contributions of the central and local governmental institutions added to the developments. We calculated the impacts in our analysis based on the amount of accepted payments of the projects implemented with EU assistances. In the six years between 2007 and 2012. 48% of the accepted 8
project payments (HUF 4 213 billion) utilising EU assistances was submitted by for-profit companies, 28% by the municipality sector, 18% by the central government and its institutions and 6% by the non-profit sector2. 265 HUF bln 765 HUF bln 1 175 HUF bln
Non-profit sector Central government Municipalities
2 006 HUF bln
For-profit companies
Amount of accepted payments on projects Chart No. 1.: Share beneficiaries based on the volume of EU payments
2 In our analysis we divided the beneficiaries into different types based on their profit objectives. This step has a key importance in the analysis as the different groups have distinctly different tax and own contribution positions.
9
Thematic papers
Impact on government revenues Incomes and expenses of the government related to EU assistances Table No. 1 shows the direct incomes and expenses of government broken-down by types of beneficiaries. Table No. 1.: Direct incomes and expenses related to projects co-financed with the EU (expenses in the form of own contribution added to the projects)3
Central government incomes
Central government expenses
Local government (municipality) incomes
Local government (municipality) expenses
HUF bln
HUF bln
HUF bln
HUF bln
For-profit companies3
755
0
22
0
Municipalities
419
0
0
184
Central government
289
31
0
0
Non-profit sector
101
0
0
0
1564
31
22
184
Types of beneficiaries
Total
3 Due to different tax payment rates the impacts of for-profit and for-profit - EVA (simplified entrepreneurial tax) sectors have been specified by the application of different methodological logics. For easier comprehension, when the results of the analysis are presented, the for-profit and for-profit – EVA sectors are shown together as the participation of the EVA companies in the direct impact is insignificant compared to the other sectors.
10
HUF 755 billion tax was paid to the central budget and HUF 22 billion to the municipality budget in the form of local business tax by for-profit companies related to the implementation of developments. Between 2007 and 2012 the tax implication of the implementation of municipality developments amounted to HUF 419 billion while own contribution added to developments with less than 100% assistance intensity was HUF 184 billion. This means that the tax implications of municipality developments on the central budget exceeded the amount of own contribution provided by the municipalities. Related to the implementation of developments the municipality budgetary institutions generated approximately one and a half times the amount generated by the central budgetary institutions in the form of taxes (HUF 419 billion vs. HUF 289 billion). In the examined period the municipalities also received HUF 22 billion tax income related to the implementation of developments in the form of local business tax, which also increased the income side. The tax implication of the developments of the central budgetary institutions amounted to HUF 289 billion while HUF 31 billion was utilised for the developments in the form of own contribution. By the beneficiaries of the non-profit sector the amount of taxes related to developments assisted by the EU was HUF 101 billion.
Impact of EU assistance on the government revenues The impacts on government revenues related to the implementation of Cohesion Policy developments, the central objective of the analysis, may now be defined as the balance of the central and local government incomes and expenses related to the implementation of developments. The results are presented in Table No. 2.
11
Thematic papers
Table No. 2.: Impact on the central and general government revenues by types of beneficiaries
Types of beneficiaries
Impact on central Impact on general government government revenues revenues HUF bln
HUF bln
For-profit companies
755
776
Municipalities
419
235
Central government
258
258
Non-profit sector
101
101
1533
1370
Total
The estimated impact of EU assistance on the central government revenues is approximately HUF 1533 bln. Consolidating central government revenues with local government impact, the impact of EU assistance on the general government revenues is ca. HUF 1370 bln. This means, that the revenue of the government would have been lower by HUF 1370 bln, if Cohesion Policy projects had not been implemented in Hungary. The most significant direct impact on government revenues is related to the for-profit sector. The contribution of which is 49% in the dimension of impact on central government revenues and 57% in the dimension of impact on general government revenues. It is interesting to compare the shares of beneficiaries by their impact and by the amount of payments they have made. A significant difference can be found between the for-profit sector and the municipalities (see chart No. 2). Although 28% of payments have been made by the municipalities, the impact of these payments accounts for less, 18%, on the other hand, the for-profit sector implemented 48% of the payments, however their impact is 57%. The explanation of the difference is that the own contribution positions of the two sectors are different:
12
—— Own contribution of the municipality budgetary institutions added to the developments are considered as items increasing the expense side of the budget in our analysis. —— In the projects of for-profit beneficiaries the required own contribution is higher than in the projects of public beneficiaries (lower assistance intensity). This means that besides the fact that the for-profit companies do not increase the expense side of the central budget, they significantly increase the incomes of the government revenues by the direct tax implications of their own contributions. 6% 7%
18% 19%
For-profit companies 57% 48%
17%
Municipalities Central government Non-profit sector
28%
Chart No. 2.: Share of beneficiaries by the amount of project payments and by their impact on government revenues
Comment: The internal circle of Chart No. 2 shows the participation of the impact on general government revenues (%). The external circle shows the participation of the different type of beneficiaries in connection with the accepted payments (%).
13
Thematic papers
Detailed analysis of the impact on government revenues Breakdown by years The evolution of the direct impacts was not equal in the examined six years. The impacts in the first three years of the period were seriously behind the values estimated for the second three years. This difference is explained by the gradual acceleration of the operation of the implementation system as the impacts parallel to the awarded and paid assistance increased. Table No. 3.: Evolution of the impacts in time at current prices
Years
Impact on central government revenues
Impact on Value of the general impact comTotal govgovernpared to the ernment ment rev- total governrevenues enues ment revenues
HUF bln
HUF bln
%
HUF bln
2007
4
4
0
6 670
2008
48
42
0,5
7 900
2009
171
156
1,8
8 300
2010
309
276
3,4
7 929
2011
464
399
4,8
8 111
2012
536
493
5,1
9 453
Total
1533
1370
-
48 363
It may be stated that in the six years passed between 2007 and 2012 the direct impact of the implementation of the developments co-financed from EU assistances grew continuously compared to the total of government revenues and exceeded 5% by 2012.
14
Breakdown by OPs Transport OP and Economic Development OP developments have the biggest direct impact on government revenues. The direct impact of the developments of both OPs exceeded HUF 300 billion in the examined period. Considering the volume of the development related impacts Central Hungary OP, Social Renewal OP and Environment and Energy OP were in the next category – between HUF 100 and 200 billion. In case of the other OPs the volume of examined impacts did not reach HUF 100 billion. In connection with the analysis of the direct impacts of OPs and the national co-financing requirements there is one finding of outermost importance: the direct impacts of the developments exceed the volume of the necessary national co-financing in case of every OP. The proportions of the impact are outstanding in case of Economic Development OP. The reason for these high proportions is that - as we stated previously - the percentage of non-community beneficiaries is high and the relative assistance intensity of the developments is relatively lower (compared to other OPs). The key consequence of this finding from the point of view of our analysis is that own contribution added to the implementation of these projects does not increase the expense side of the government budget, however it means income for the central budget by the tax implications directly related to the assistances.
15
om ic Tr D a Ce eve nsp En n lo o vir S tral pm rt O o o H e P So S nm cial un nt O ut oc en R ga P N h G ial t an ene ry O or r In d w P th ea fr E al G t P as ne O So No rea lan tru rgy P ut rt t P e ct O h h la Re ur P Tr Hu n g e an n e R ion OP Ce g nt W sda ary eg al O io ra es n l T t P ub Re na P g ra a ia io l O ns nn Re na P da on gi l O nu R on P El ec b e a tr Im ia gion l OP on p Re a ic lem gi l O Ad e on P m nt al in a O St ist tion P at ra O e tio P Re n fo OP rm OP
on
Ec
Thematic papers
350.00
300.00
250.00
200.00
150.00
100.00
50.00
0.00
-50.00
-100.00
-150.00
Impact on the central government revenues National co-financing Impact on the general government revenues
Chart No. 4.: Direct impacts on government revenues and national co-financing in the different OPs (HUF bln)
16
Breakdown by regions Having examined the results in the breakdown per region it may be established that approximately one quarter of the direct impacts is related to projects implemented in the Central Hungary Region. Budapest is the reason for the significant differences between the Central Hungary Region and the convergence regions as the capital plays a dominant role in the region considering its participation in the direct impacts. Over 90% of the impacts are the result of the projects implemented in Budapest from among the developments implemented in the Central Hungary Region. Table No. 4: R egional breakdown of the impacts, based on the region in which the project was implemented
Impact on central government revenues
Impact on general government revenues
HUF bln
HUF bln
Central Hungary
437
368
Bp. and agglomeration
408
345
Pest County
29
24
North Great Plain
250
238
South Great Plain
223
201
Central Transdanubia
166
154
North Hungary
154
139
West Pannon
154
143
South Transdanubia
123
103
Region not specified
23
23
1532
1370
Region
Total
The volume of the examined impacts from the regions is statistically determined by the amount of the projects implemented in the region verified by accepted payments – the value of the correlation
17
Thematic papers
measure between them is 0.99 in terms of the impact on central government revenues and 0.97 in terms of the impact on general government revenues.
Breakdown by industrial sectors Upon the examination of the sectors in which the projects were implemented, we can establish that over half of the direct impact may be related to four sectors. 42 - Construction Industry Construction of other structures (road, railway, public utilities) 84 - Public Administration and defence; mandatory social security
25%
31%
41 - Construction Industry Construction of buildings (residental and non-residental) 46 - Wholesale trade (except for car industry and motorcycles) 12%
3% 3%
71 - Building engineering and other engineering activities; technical examination and analysis 62 - IT service; information service
4% 4%
9% 9%
85 - Education 43 - Construction Industry - Special construction (demolishing, building service engineering) All other sectors
Chart No. 5.: Supplier sectors with the biggest direct impact on the general government revenues
In the six years between 2007 and 2012 46% of the direct impact appeared via three sectors – Construction industry, (activity code 42: Construction of other structures), Public administration and defence; mandatory social security (activity code 84), Construction industry (activity code 41: Construction of buildings). The outstanding role of the construction industry (activity codes: 41, 42, 43) is visible in the chart as construction industry appears 18
at the first, the third and the eighth place – in all 37% of the direct impacts on the budget and public finances are related to the construction industry. Based on the accepted payments, 60% of the construction industrial development activities are performed within the priorities of Transport OP (50%) and Environment and Energy OP (10%).
19
Thematic papers
Comparison of the impacts with national co-financing According to Article 53 of 1083/2006/EC regulation, Hungary provides co-financing to the implementation of the Cohesion Policy projects. The amount of national co-financing in the six years between 2007 and 2012 amounted to HUF 494 billion. 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 -100 -200 -300
For-profit companies
Municipalities
Central government
Non-profit sector
Impact on the central government revenues National co-financing Impact on the general government revenues Chart No. 3.: Direct impacts on government revenues compared to the amount of co-financing (HUF bln)
Comparing national co-financing with the estimated direct impacts on government revenues it may be stated that in the six years between 2007 and 2012 the volume of the direct impacts was approximately two-two and a half times bigger than the national co-financing requirement of the developments. As a result of this the 20
implementation of the Cohesion Policy in Hungary has a net positive impact on the budget – causing HUF 1038 billion estimated net surplus from the point of view of the central government and HUF 876 billion from the point of view of the general government.
Main findings and conclusions • The estimated impact of EU assistance on the central government revenues is approximately HUF 1533 bln. Consolidating central government revenues with local government impact, the impact of EU assistance on the general government revenues is ca. HUF 1370 bln. This means, that the revenue of the government would have been lower by HUF 1370 bln, if Cohesion Policy projects had not been implemented in Hungary. • The implementation of the Cohesion Policy in Hungary has a net positive impact on the budget comparing to the national co-financing provided by Hungary – causing HUF 1038 billion estimated net surplus from the point of view of the central government and HUF 876 billion from the point of view of the general government. • Due to its own contribution position interpreted from the point of view of the budget the direct impact of the projects of the for-profit companies per one assistance unit increases the income side of the central budget more than that of the institutions outside the for-profit sector. • Due to the gradual acceleration of the implementation system the impacts in the first three years of the examined period were behind the values realised in the second three years. By this we may clearly state that the direct impact of the developments co-financed from EU assistances grew continuously compared to the total revenues of the budget during the six years between 2007 and 2012. 21
Thematic papers
Methodology The source of data serving as basis for the analysis was Central Monitoring Information System database of 31.01.2013. All invoice items paid to the beneficiaries until 31 December 2012 were taken into account from the data table. The database serving as basis for the analysis contains the relevant invoices of the development activities categorised in balance sheet items. In our analysis we did not include the invoices, in case of which the balance sheet item could not be interpreted as either a wage cost or material cost (e.g. Expenses of financial transactions, Long term loan extended for assistance purposes, Costs of other services). As a result of all above we could calculate with 94% of the invoice values contained by the database. The invoice breakdown including the basic data of the calculation is available in 2 main dimensions: all received invoice items and accepted invoice items. In our analysis we calculated the impact based on the accepted invoice items. We also considered in the analysis that the income produced by the revenue-generating projects (Article 55 of EC Regulation 1083/2006/EC) decreased the expenditures with the European Commission. The following methodological steps were applied to the specification of the direct impact: —— different public actor groups were defined with respect to their impact; —— approximate tax rates were specified for the material cost, wage cost, company tax, simplified entrepreneurial tax (EVA), local business tax. The results of the analysis were calculated based on the following status: The public actors would have saved their incomes (reduced their indebtedness) if the assistances had not been awarded. The
22
budgetary implications of this appears in that the own contributions of the central budgetary and municipality budgetary institutions added to the developments were considered as items increasing the expense side of the budget. In addition to the items increasing the expense side of the budget, the direct tax impact of the EU assistances were included in the analysis as items increasing the income side of the budget. Please refer to Annex I for the detailed explanation of the methodological steps.
23
Thematic papers
Annex I. In the first step of our analysis the following public actor categories were specified: Table No. 5.: Public actors4
A1
Central budget 1 (taxes)
A2
Central budget 2 (budgetary institutions)
M
Municipalities and their institutions
N
Non-profit sector
V1
For-profit sector 1
V2
For-profit sector 2 EVA
4
For the sake of easier comprehension For-profit and For profit 2 EVA sectors were shown together when the results of the analysis were presented. The reason for showing them together is the low proportion of the EVA enterprises from the point of view of the analysis. For the recommended breakdown of the public actors we utilised the simplification that N was not subject to the VAT act, did not pay company tax, local business tax and dividend, V had to pay local business tax and was subject to either the VAT act and the company tax act or was under the effect of EVA. A2 and M were also exempt from VAT, company tax and local business tax. E is eligible expenditure, A is net “material cost” (excluding wage and wage 4 In our analysis we examined the invoice items until the end of 2012, as a result of which the domestic actor sector institutions of the municipalities and their institutions were inserted in their form preceding the municipality consolidation. The sector includes the invoice items related to the applications of municipality hospitals and schools, it however, does not include the development related invoices of the business associations and foundations of the municipalities and the development related invoice items of the municipalities of ethnic minorities. These invoice items are shown in the other domestic actor sectors.
24
type expenses), B is gross wage payment and VAT is the financing of non-reclaimable VAT from S own contribution, from U EU and T domestic assistance. We do not elaborate on reclaimable VAT because it is not eligible as the basis of the assistance and its budgetary position is neutral with random time difference. For the definition of the results of the analysis commitment to a hypothetical development approach was necessary. In our analysis the estimated budgetary status is compared to this status. We selected the appropriate base of comparison from three statuses: Baseline 0: According to this assumption the developments would have been implemented in Hungary even if EU assistances had not been granted. Baseline 1: If the assistances had not been granted the owners of incomes would have utilised their incomes in the same structure as the facts and for the same objectives, however with respect to the volume fewer development would have been implemented in the country. Baseline 2: If the assistances had not been granted the owners of incomes would have saved their incomes – and would have spent them on for example reducing their indebtedness. As a result of the following considerations we will compare the examined impacts to baseline 2: —— We discarded baseline 0 based on the principle of additionality. —— Despite accepting as reality that the developments would have been performed in Hungary even if the assistances had not been granted, we could not have estimated the their volume and the reduction of the developments without the EU assistances. We let our Readers decide the percentage of the realised estimated budgetary impacts. 25
Thematic papers
—— The savings specified in baseline 2 may clearly be compared to the own contributions of the budgetary and municipality institutions added to the developments on a mandatory basis. The following methodological logic was used for the analysis with the economic connections considered: Table No. 6.: Methodological table of the impact on the budget
Domestic owner (beneficiary)
position of A1
A2 M
position of A2
position of M
-S
0
VAT+αA+βB
-S
N
0
V1
VAT+aA+bB+t(U+T-f(A+B)m(U+T-fA))
V2
eE+aA
0
m(U+T-fA) mE/2
The consolidated balance of A1 and A2 is understood as impact on the budget and the consolidated balance of A1, A2 and M is understood as impact on the public finances. The following supplementary explanations are given in connection with the methodological table: a T he tax content of the material cost is the sum of the tax content of the added value generated at the different levels of the supplier chain (tax implications of wages and profits and local business taxes) and the amount of import VAT. The value of the coefficient may be defined subject to the material utilisation of the beneficiary (average in line with its industrial category) by content calculation from the intersectorial balance of KSH (Hungarian Central Statistical Office).
26
b T he tax content of the wage cost is the sum of the taxes and fees added to the gross wage and deducted from it and the contribution to vocational training calculated for the gross amount (the super gross wage cost), which changed annually. The concerned value was established in 35.4% until 2011 and in 36.6% from 2012. t T he volume of company tax changed annually, 12.9% value was utilised in our analysis. e T he volume of EVA changed in the subject period, its proportion was specified in 25% until 2011 and in 37% from 2012. m L ocal business tax varied per geographical area (and annually), we fixed its value at 2% in our analysis. f T he proportion of eligible cost typical of the development may be settled as investment and the remaining amount will reduce the company tax base of the current year as current cost (e.g. the cost of employee training financed from ESF and the repayment of the fees). The parameter was set to 0 in case of ERDF and to 100% in case of ESF. In our analysis the tax content of the material cost (α) was defined based on the 2008 activity code of the supplier assigned to implement the development activity and not based on the activity code of the applicant as we believed that the impact of the implemented developments on the budget and public finances could be estimated more precisely and more sector specifically in this approach. The approximate value of the tax content of the material cost was calculated with the help of inversion from the balance of the sector connections.
27
