Ilyen az, amikor fenekestül felfordul a világ 2014. február 09., vasárnap, 07:00 Szerző: Nagy Gergő
Címkék: forint; gazdaság; Magyarország; Ukrajna; gazdasági növekedés; Törökország; feltörekvő piacok; Líra; devizák; Újra a nemzetközi híroldalak, gazdasági lapok címoldalára került Magyarország, elsősorban a forint árfolyamának utóbbi két hétben tapasztalt zuhanásával érdemeltük ki az előkelő helyet. Hazánk mellett ugyanakkor még tucatnyi másik állam sínylette meg igazán az utóbbi két hét vesszőfutását, a feltörekvő piacokon hatalmas átrendeződésnek vagyunk tanúi. Miért mi? Miért épp most, és mi következhet mindebből? A hvg.hu kiskátéja a feltörekvői piaci turbulenciákról. Rázós két héten vannak túl – és ki tudja, mi előtt vannak még – a feltörekvő piacok. Rekordmélységbe zuhant a török líra euróval szembeni árfolyama, az orosz jegybanknak már sokadszorra kellett januárban beavatkoznia a rubel védelmében, és a forint is megsínylette a piacok vergődését. Mi történik a fejlett piacoktól távolabbi térségekben, és miért "ütnek" minket is? Elmagyarázzuk. Feltörekvő piacok? Nem hallottam sokat ezt a kifejezést. Mely országok tartoznak ebbe a csoportba és miért feltörekvőek? Bár a kifejezés sokak szerint elavult, és túlságosan is egy kalap alá vesz teljesen különböző gazdasági, társadalmi jellemzőkkel bíró országokat, az ugyanakkor elmondható, hogy pár dolog közös azokban az államokban, melyeket több szervezet, például a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is ebbe a kategóriába sorol. Egy megfogalmazás szerint a következő kritériumoknak kell megfelelni: 1. gazdasági fejlettségüket tekintve a fejlett világ országaitól legalább 25 százalékkal vannak elmaradva, 2. az utóbbi egy évtizedben gazdasági növekedésük olyan mértékű volt, hogy azzal csökkentették a fejlett országukkal szembeni lemaradásukat, 3. olyan intézményi változásokat vezettek, vezetnek be, amelyek segítségével jobban tudnak integrálódni a világgazdaságba, így ezen országok tulajdonképpen a globalizáció "melléktermékeinek" tekinthetők. Természetesen másfajta kategorizációk is léteznek, ám a többség megegyezik abban, hogy LatinAmerika, Közép- és Kelet-Európa, Délkelet-Ázsia, Oroszország, Kína, a Perzsa-öböl különböző országai, illetve Észak-Afrika és a Szub-Szahara egyes államai tartoznak ide. Ezekben a térségekben is megkülönböztethetünk fejlett – például Csehország –, vagy kevésbé fejlett – például Kolumbia – országokat. Arra ugyanakkor egyáltalán nincs garancia, hogy az az ország, amely korábban már szintet ugrott ebből a csoportból, és bekerült a fejlettek közé, végérvényesen ott is marad: Görögországot például az egyik indexszolgáltató nemrég feltörekvő piaccá minősítette vissza.
A rubelt az orosz jegybanknak már 16-szor kellett megvédenie idén Fotó: AFP / Kirill Kudryavtsev
Már világos, hogy kik tartoznak ide, de miért pont itt vannak hatalmas zuhanások, és miért épp most? Döntően két okra vezethető vissza a mostani pánik és hatalmas zuhanás: 1. az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed már nem önt a piacokra annyi pénzt, mint korábban, 2. illetve most a felszínre bukkannak egyes nagyobb feltörekvő államokban olyan problémák, melyeket az utóbbi évek robusztus gazdasági növekedése eltakarhatott. A gazdasági válság 2008-as kitörésekor a hirtelen kialakuló pénzszűkére az amerikai jegybank és más fejlett piaci központi bankok is úgy reagáltak, hogy nekiálltak irgalmatlan mértékben kötvényeket és értékpapírokat felvásárolni. A sorban az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed járt az élen, mely havi 85 milliárd értékben vásárolt ilyen eszközöket. Az így piacra kerülő pénzt a befektetők ugyanakkor azokba a régiókba vitték, ahol magasabb hozamot tudtak kicsikarni pénzükért, ezek pedig a kockázatosabb, feltörekvő országok voltak. A pénzbőség ugyanakkor azt is eredményezte ezekben az országokban, hogy olcsóbban tudták magukat finanszírozni, olyan pénzcsapokat tudtak megtalálni, melyek létezéséről korábban nem is nagyon tudtak. A Fed ugyanakkor már tavaly jelezte, hogy ha beindul az amerikai gazdaság növekedése, csökken a munkanélküliek száma, akkor elkezdi visszafogni a válság után jól bevált eszközvásárlási programot, ezt a folyamatot pedig tavaly decemberben el is kezdte. Januárban további 10 milliárdot vágtak vissza, így 65 milliárdra csökken a monetáris lazítás havi üteme. Bár még jön a pénz, látszik, hogy a Fed ki akarja vezetni a pénznyomtatást, a befektetők pedig zárják soraikat, vonulnak vissza a biztonságos területekre, ahol a gazdasági növekedés beindulásával minden bizonnyal magasabb hozamok és kamatok lesznek elérhetőek. Azt mindenképpen érdemes hozzátenni, hogy a feltörekvői piacokkal kapcsolatban kialakult eufória már 2008 előtt 3-4 évvel beindult, elsősorban az árupiaci eszközök érdekelték a befektetőket, ott lehetett nagyot szakítani. A Fed pénzpumpája fenntartotta ezt a pozitív hangulatot, ennek szakad most vége – a monetáris lazítás végét sok feltörekvő állam nem is fogadja jó szívvel, globális
egyeztetést tartanának elfogadhatónak –, berendezkedett országok pedig pórul járnak.
a
nyersanyagok
kitermelésére
túlságosan
És arról sem érdemes megfeledkezni, hogy a kínai gazdaság növekedési üteme lassul, Kína igyekszik az ország árnyékbankrendszerét visszafogni, felszámolni, ez pedig a hitelezés szűkülésével jár. A lavírozással ugyanakkor el szeretnék kerülni a GDP növekedésének lassulását, attól tartanak most sokan, hogy ez nem fog egykönnyen menni. Mennyi pénz távozik a feltörekvő piacokról? Egy bécsi banki forrásunk szerint ő ilyen hatalmas mennyiségű pénz “elvándorlásával” még nem találkozott. A The Atlantic amerikai magazin az 1997-es ázsiai krízishez hasonlítja a mostani helyzetet, azzal a különbséggel, hogy most szerintük a feltörekvő országok többségének nincs hatalmas, külföldi pénzben tartott adóssága, és emiatt sem kell aggódni a devizák árfolyama miatt. A kérdés a magazin szerint az, hogy a jegybankok felismerik-e ezt, és nem reagálják-e túl a kialakult szituációt.
Az argentin peso árfolyama is elszállt Fotó: AFP / Patricio Murphy
Hogy milyenek lehetnek a jegybanki reakciók, arra már láthattunk például Törökországból, DélAfrikából és Indiából – a török központi bank majdnem 5 százalékot emelt egyszerre az alapkamaton –, az ugyanakkor biztos, hogy a pénzek kiáramlása jelenleg komoly méreteket ölt. Csak a múlt héten 9 milliárd dollár hagyta el a feltörekvő piaci részvényeket, kötvényalapokat – az amerikai állampapírokba mindeközben áramlik a pénz –, és bár az Institute of International Finance (IFC) elemzése szerinttavaly év vége felé, idén év elején a tőke kiáramlása elérhette a mélypontot, a távozás mértéke idén is megközelítheti a tavalyi szintet. Az intézet elemzői ugyanakkor azzal számolnak, hogy 2014 további részében, illetve 2015-ben a tőkebeáramlás üteme gyorsulhat, jöhet a korrekció, amely azonban nem lesz hihetetlen látványos. A feltörekvő piacra beáramló tőke mennyisége idén viszont 30 milliárd dollárral lehet kevesebb, mint tavaly, és már akkor is 153 milliárddal kevesebb pénz érkezett ezekbe az országokba, mint 2012-ben (akkor több mint 1260 milliárd dollár áramlott be a feltörekvői piacokra). A tőke ki- és beáramlásának egyenlege még mindig pozitív a feltörekvő piacokat illetően, ám szűkül az olló.
Mi lehet mindennek a következménye? Kiket érinthet legrosszabbul az átrendeződés? A legnyilvánvalóbb közvetlen következménye a kialakult pániknak a feltörekvő piaci devizák gyengülése a dollárral és az euróval szemben. Zuhant a török líra, a dél-afrikai rand, az ukrán hrivnya (ezt le is értékelték), az orosz rubel is. A befektetők megijedtek, és elkezdték kiszórni a legkönnyebben eladható eszközt, ami a deviza, ezért is gyengültek a feltörekvők fizetőeszközei. A devizák után a feltörekvő piaci részvényekből, kötvényalapokból is megindult a kiáramlás, ám ami a leginkább problémás lehet, az az országok külső finanszírozása, illetve a devizaadósság. A feltörekvők egy része – például Törökország vagy Magyarország – az utóbbi évtizedben komoly mértékben adósodott el a külföldi irányába, ráadásul külföldi devizában, s nemcsak az állam, hanem a cégek is euróban, dollárban, svájci frankban vettek fel hiteleket. Az árfolyamok táncolásával kezdhetnek átárazódni a törlesztőrészletek, ez pedig nyomást helyez az államok, cégek finanszírozására, drágul a hitelek visszafizetése. Az árfolyamok elszabadulásával emellett drágul az import is, megugorhat az infláció, amit szintén kamatemeléssel kellene orvosolni, így viszont az emberek inkább berakják a pénzünket a bankba, mert ott jobban fial majd. Akik igazán pórul járhatnak, azok a teljes gazdasági-politikai káoszba süllyedt, süllyedő országok:Ukrajna, Venezuela, Argentína, Thaiföld. Oroszországban sem rózsás a helyzet, a központi bank idén eddig már 16-szor volt kénytelen beavatkozni a rubel védelmében, az orosz költségvetés kiegyensúlyozásához már bőven 110 dollár feletti hordónkénti olajár kellene (az amerikai WTI 100, a Brent 107 dollár körül jár). Oroszország sokkal többet költ, mint amennyit megengedhetne magának, ebből még komoly gondok lesznek, bármennyire is tűnjön úgy a Szocsi téli olimpiával, hogy itt van pénz dögivel. Törökország a tavaly év végén robbant belpolitikai válsággal kicsit kilóg a sorból, mivel nemcsak gazdasági, hanem politikai okai is vannak a befektetők menekülésének. Dél-Afrika, Indonézia, Brazília, India a befektetők szemében most nem a legjobb befektetési célpont, az elmaradt reformok miatt bizakodóak kevésbé a pénzemberek. A strukturális reformokat végre kell hajtani ezekben az államokban, emellett pedig a kamatkörnyezetet is vonzóbbá kell tenniük, hogy a befektetők hajlandóan legyenek visszatérni ezekbe az országokba.
310 feletti-körüli euró: huzamosabb ideig itt maradhat? Fotó: Fülöp Máté
A feltörekvő államok között ugyanakkor vannak olyanok, amelyek jól jöhetnek ki a zűrzavarból. Ezek pedig a versenyképes szektorokkal rendelkező államok, amelyek devizájuk leértékelésével még jól is járhatnak. Lengyelország, Mexikó, Malajzia, Dél-Korea, Vietnam talán a legjobb példa erre a csoportra. Magyarország felkészülten várja ezt a vihart? "Amikor lemegy a dagály, kiderül, ki úszik fürdőgatya nélkül" – fogalmazott még tavaly júniusban a hvg.hu kérdésére Zsiday Viktor, a Concorde elemzője a Fed pénznyomdájának akkor még csak tervben lévő visszafogására. Bármennyire is differenciált ez az országcsoport, aki sérülékeny, azt megtalálják. Magyarországról kiderült, hogy ha nem is gatya nélkül, de egy igen vékony fecskében úszik, várja a dagályt. A főbb problémáink: 1. magas az államadósság, a GDP 78-80 százaléka körül ingadozik (januárban rekordmértékűre, 22 842 milliárd forintra ugrott a központi költségvetés adóssága), ráadásul ennek jelentős része devizában van, utóbbi aránya ráadásul a magánadósságoknál is magas, 2. a jegybank függetlenségét sok külföldi, belföldi elemző, befektető megkérdőjelezi, Matolcsy György korábban nemzetgazdasági miniszter volt a második Orbán-kormányban, ez sem épp a teljes függetlenség irányába mutat, 3. a magyar gazdasági növekedési potenciálja a nullát verdesi. A feltörekvő államokat azért is szeretik, szerették a befektetők, mivel még nincsenek eladósodva, magas a növekedési potenciál, és a szerkezeti, strukturális reformokat is elkezdték meglépni. Magyarország ezen szempontok alapján nem áll túl jól. Vannak azonban olyan pontok, amiben jók vagyunk: 1. a
folyó fizetési mérleg többletes, mivel kevesebbet fogyasztunk, folyamatosak a megszorítások, törlesztjük a hiteleinket, így nem a külföld finanszíroz minket, hanem mi a külföldet, 2. hatalmas a jegybank devizatartaléka, tavaly év végén majdnem 34 milliárd eurót tett ki az összeg, ez egyben arra is biztonságot ad, ha megszorulnánk a piaci finanszírozzásal, akkor lenne miből devizát törleszteni, és a forint védelmére is van pénz, 3. és bár az alacsony jegybanki alapkamatot sokan ostorozzák, a rekordmélységben lévő alapkamat azt eredményezte, hogy ha emelésre is kerül a sor, akkor egy 1-2 százalékos emelés – amely a mostani 2,85 százalékhoz képest arányaiban nagy, ám volumenét tekintve kisebb lenne – sem lenne problémás. Hazánkat tekintve tehát a kép vegyes, nem vagyunk a legrosszabb pozíciókban lévők között, ám a piac kegyetlenül megbünteti, akit sérülékenynek tart. Minket pedig ilyennek tartanak most, ahogy ez a forint zuhanásán is látszik, a befektetői "kitárazásban" nyilván megbújik a csordaszellem is, de nehéz dolgunk van elhitetni a befektetőkkel, hogy mi már rég nem tartozunk a legsérülékeny zónába. A forint árfolyama a a hét végére a 307-308-as szint közelében cövekelt le az euróval szemben, és a feltörekvő piacokon tapasztalható turbulenciák, illetve a Fed pénznyomdájának idei kivezetésével azzal lehet számolni, hogy a magyar fizetőeszköz nem valószínű, hogy elmozdul a 300 körüli, feletti tartományból, a huzamosan gyengébb forintot pedig az átlagpolgár és a költségvetés is megérzi majd.
Forrás: http://hvg.hu/gazdasag/20140209_Feltorekvo_piacok_turbulencia
