III. Wolters Kluwer Jogi Konferencia

Mert fontos, hogy jól döntsön!

III. Wolters Kluwer Jogi Konferencia 2017. május 23–24., Thermal Hotel Visegrád

PROGRAM: 2017. május 23. 9.00–10.30 Regisztráció 10.30–10.40

Köszöntő – Dr. Szabó Marianna tartalom és szolgáltatás stratégiai vezető (Wolters Kluwer Kft.)

10.40–11.00

A konferencia hivatalos megnyitója – Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter

11.00-11.20 Újratervezés – rövidebb útvonalon a megalapozott döntésekig – Dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke 11.20–12.30

Plenáris kerekasztal – Vélemények a „bölcsek tanácsa” gyakorlatából

Levezető elnök: Prof. Dr. Menyhárd Attila dékán, tanszékvezető egyetemi tanár (ELTE ÁJK, Polgári Jogi Tanszék)

Előadások: 1. A szerződésszegés szabályozásának egyes jogvitás kérdései – Dr. Kemenes István kollégiumvezető (Szegedi Ítélőtábla, Polgári Kollégium) 2. Az új elévülési szabályok értelmezése, tekintettel a Kúria Tanácsadó Testületének munkájára – Dr. Fézer Tamás dékánhelyettes, habilitált egyetemi docens (DE ÁJK Polgári Jogi Tanszék) 3. Értelmezési kérdések a családjog köréből – Dr. Szeibert Orsolya habilitált egyetemi docens (ELTE ÁJK, Polgári Jogi Tanszék) A Kúria elnöke a Ptk. hatálybalépését követően abból a célból hozta létre az Elnöki Tanácsadó Testületet, hogy a jogtudomány és a joggyakorlat képviselői közösen kövessék nyomon az új kódex alkalmazását, gyakorlatának alakulását. Megállapításaikat véleményekbe foglalták, melyeket a tagok tolmácsolnak a konferencia résztvevői számára. 12.30–13.30 Ebédszünet 13.30–14.30

Plenáris előadás – A hatósági eljárásjog megújítása

Előadó: Dr. Darák Péter, a Kúria elnöke, közigazgatási bíró, egyetemi adjunktus (Kúria, ELTE ÁJK Pénzügyi Jogi Tanszék) Az Országgyűlés december 6-án fogadta el az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényt. A hatósági eljárásjogot általános jelleggel szabályozó törvény bizonyos kérdésekben szakít a bevett szemléletmóddal. Ezek közül talán a legfontosabb az, hogy mit értünk általános alatt. Ennek fényében a hatályra vonatkozó szabályok alapvetően alakulnak át. Jóval rövidebben, tömörebben, a Ket. terjedelmének mintegy negyedében szabályozza a hatósági eljárásjog általánosan alkalmazandó szabályait. Mindez jelentős változásokat eredményez a jogalkalmazásban, akárcsak az új és megújított jogintézmények. 14.30–15.00 Kávészünet 15.00–17.00

Szemináriumok (I–IV.)

I. A közigazgatási hatósági eljárási szabályok helyett általános közigazgatási rendtartás – az elnevezés mögötti változások Levezető elnök: Dr. Lapsánszky András jogi igazgató, tanszékvezető egyetemi docens (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, SzIE Közigazgatási és Pénzügyi Jogi Tanszék)


Előadások: 1. A z Ákr. mint általános szabályrendszer és az általánosság értelmezésének eltéréseiből fakadó változások – Dr. Hajas Barnabás főosztályvezető, egyetemi docens (Igazságügyi Minisztérium, PPKE JÁK Alkotmányjogi és Közigazgatási Tanszék) 2. Az ügyfél helyzetét érintő változások – Dr. Balogh Virág jogi osztályvezető (Telekom – Csoport Jogi Igazgatóság) 3. A hatósági munkában bekövetkező főbb változások – Dr. Számadó Tamás irodavezető (Gazdasági Versenyhivatal – Bírósági Képviseleti Iroda) A szeminárium az általános közigazgatási rendtartás újdonságait igyekszik körbejárni: hogyan érintik az új szabályozási megoldások az ágazati jogalkotó jövőbeni feladatait, hogyan alakul a jogalkalmazó szerepe a konkrét hatósági eljárásokban, akár első-, akár másodfokon vagy felügyeleti szervként, s milyen változások várhatóak az ügyfelek helyzetében 2018 januárjától? A szemináriumon az útikalauzok e három szerepkört régóta gyakorló jogászok.

II. Kártérítési jog

Levezető elnök: Dr. Fuglinszky Ádám habilitált egyetemi docens, ügyvéd (ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék)

Előadások: 1. „A sérelem bére” – új bírói gyakorlat a nem vagyoni sérelem megítélése kapcsán Dr. Szabó Csilla bíró (Fővárosi Törvényszék) Változott-e a bírói gyakorlat a sérelemdíj megítélése során a nem vagyoni kártérítéshez képest? • Hátrány bizonyításának szükségessége sérelemdíj esetén – ingadozó bírói gyakorlat, elméleti dilemmák • A sérelemdíj büntető jellege 2. „Élő kártérítési jog” – avagy felelősségi és kártérítési kérdések az ügyvédi gyakorlatban – Dr. Boronkay Miklós ügyvéd (Szecskay Ügyvédi Iroda) A kártérítési felelősség szerződéses korlátozása, illetve kizárása • Az elmaradt haszon számítása és bizonyítása kártérítési perekben • Kártérítés fedezeti szerződés alapján 3. Az új kártérítési szabályok értékelése tekintettel a Kúria Tanácsadó Testületének munkájára – Prof. Dr. Menyhárd Attila dékán, tanszékvezető egyetemi tanár (ELTE ÁJK, Polgári Jogi Tanszék) Az „ellenőrzési körön kívüli ok” értelmezési dilemmái • Az ok-okozati összefüggés és az előreláthatóság viszonya • A párhuzamos igényérvényesítési tilalom (non-cumul)

Három éve lépett hatályba az új Ptk., amely többek között éppen a kártérítési jog területén hozott alapvető változást. E „garanciális időszakban” már kiütköztek bizonyos értelmezési és alkalmazási nehézségek, kompatibilitási s koherenciazavarok, illetve eldöntendő kérdések, amelyekkel a jogalkotó sem biztos, hogy számolhatott. A szeminárium ezeket járja körül egyetemi oktató és a „tűzvonalban” tevékenykedő (pl. sérelemdíjas ügyeket tömegével tárgyaló) bíró, valamint peres praxist folytató és szerződésszerkesztési gyakorlattal is rendelkező ügyvéd kollégák segítségével. Szó esik a Kúria Tanácsadó Testülete elé került kártérítési jogi problémákról (kontraktuális felelősség: „ellenőrzési kör” fogalma; az előreláthatóság értelmezése; a kontraktuális és a deliktuális felelősség egymáshoz való viszonya, a „non-cumul szabály”); a sérelemdíjhoz kapcsolódó már ismert és ingadozó bírói gyakorlatról (hátrány kérdése, büntető jelleg); valamint arról, hogy az új szabályok hogyan alakítják a szerződésszerkesztési gyakorlatot és a perviteli stratégiát.

III. Értékpapírjog

Levezető elnök: Dr. Tomori Erika ügyvéd (Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda)

Előadások: 1. A Ptk. 2017 januárjában megújult értékpapírjogi szabályainak relevanciája – Dr. Farkas Yvette ügyvéd (Farkas Yvette Ügyvédi Iroda) 2. A KELER szolgáltatásai és a 2015. évi brókerbotrányok – Dudás György vezérigazgató (KELER Központi Értéktár Zrt.)

IV. Új nemzetközi magánjogi törvény

Levezető elnök: Dr. Nemessányi Zoltán nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős helyettes államtitkár, a Nemzetközi Magánjogi Kodifikációs Bizottság titkára, társelnöke (Igazságügyi Minisztérium) A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet immár több mint 37 éve szabályozza a külföldi elemet hordozó magánjogi jogviszonyokkal kapcsolatos kollíziós és eljárási kérdéseket. Az ezen időszak alatt végbement


politikai, társadalmi, gazdasági és jogi változásokra reagálva a tervezet egy korszerű, az európai uniós és a nemzetközi jogfejlődés eredményeit figyelembe vevő szabályozást vázol fel. Az új törvény számos eleme a napjainkban gyorsan változó életviszonyok, jogviszonyok egyediesített, rugalmasabb kezelését, így igazságosabb, méltányosabb elbírálását kívánja előmozdítani. Kiemelendő az új szabályozás azon célkitűzése, hogy a külföldön élő, illetve kettős állampolgársággal rendelkező magyar állampolgárok személyállapota és családi jogviszonyai kapcsán kiküszöbölje a különböző jogrendszerek összeütközéseiből adódó azon – a gyakorlatban sajnos előforduló – helyzeteket, amikor az érintettek különböző államokban eltérő családi jogállással, családi állapottal vagy névvel rendelkeznek. A tervezet a gyermekek legfőbb érdekeinek a védelmét is elő kívánja mozdítani a nemzetközi magánjog eszközeivel, összhangban A gyermekek jogairól szóló, New Yorkban, 1989-ben kelt egyezménnyel. A javaslat ezen túl a vállalkozásokat érintő jogterületekre irányadó nemzetközi magánjogi szabályozásban is újításokat vezet be, amelyek a kiszámíthatóbb és versenyképesebb jogi környezet megteremtését célozzák. A tervezet elkészítését alapos elméleti kutatómunka, valamint a gyakorlati tapasztalatok összegyűjtése, illetve értékelése előzte meg, amely során beazonosításra került, hogy melyik területeken és milyen irányvonalak mentén szükséges modernizálni a hazai nemzetközi magánjogi szabályozást. Kidolgozásában kiemelkedő szerepet töltött be, és az Igazságügyi Minisztérium előkészítő munkáját jelentős mértékben segítette, a nemzetközi magánjog területének számos elismert elméleti és gyakorlati szakértőjét magába foglaló Nemzetközi Magánjogi Kodifikációs Bizottság. 19.00–20.00

Szókratész védőbeszéde – Haumann Péter a Nemzet Színésze, Kossuth díjas színművész előadása

20.00–

Gálavacsora

21.30–

Tóth Vera énekesnő


2017. május 24. 9.00–10.30

Plenáris előadás – Az első- és másodfokú eljárás dinamikája az új polgári perrendtartásban

Előadók: Prof. Dr. Wopera Zsuzsa tanszékvezető egyetemi tanár, miniszteri biztos (ME ÁJK Polgári Eljárásjogi Tanszék, Igazságügyi Minisztérium) Dr. Wallacher Lajos ügyvéd, választottbíró, c. egyetemi docens (Erős Ügyvédi Iroda/Squire Patton Boggs, MKIK mellett szervezett Állandó Választottbíróság, PTE ÁJK Büntető és Polgári Eljárásjogi Tanszék) A plenáris előadás keretei között az előadók részletesen bemutatják a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény által bevezetett, a perkoncentrációt célzó osztott szerkezetű elsőfokú eljárás folyamatát a perindítástól az érdemi tárgyalási szak befejezéséig, nagy hangsúlyt fektetve az előkészítés körében a törvény által biztosított eljárási útvonalak ismertetésére és egyes jogintézmények megváltozott szabályainak elemzésére. Az előadás ismerteti a perfelvétel lezárásának kihatásait a per érdemi tárgyalási szakára, továbbá a másodfokú eljárásra és az eljárás rugalmasságát biztosító rendelkezéseket egyaránt. 10.30–11.00 Kávészünet 11.00–12.00

Plenáris előadás – A közigazgatási perjog önállósulása

Előadó: Dr. Rozsnyai Krisztina habilitált egyetemi docens (ELTE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszék) A közigazgatási pereket a Pp. különös részéből kikerülve önálló törvény szabályozza 2018. január 1-jétől. A közigazgatási perrendtartás a már kialakult közigazgatási perjogi szabályokból kiindulva teremti meg a közigazgatási perek komplex rendszerét. A bírói gyakorlatból, az európai uniós és az európai egyezményi jogból, továbbá külföldi mintákból merítve kerültek be új jogintézmények, illetve került sor a már létező perjogi intézmények továbbfejlesztésére, természetesen a párhuzamos polgári perjogi kodifikációra figyelemmel. 12.00–13.00 Ebédszünet 13.00–15.00

Szemináriumok (I–III.)

I. Az új polgári perrendtartás egyes hatékonysági rendelkezései

Levezető elnök: Prof. Dr. Szabó Imre tanszékvezető egyetemi tanár, választottbíró, a Polgári Perjogi Kodifikációs Szerkesztőbizottság elnöke (SZTE ÁJK Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék, MKIK mellett szervezett Állandó Választottbíróság, Igazságügyi Minisztérium) Előadások: 1. Az anyagi pervezetés – Dr. Zsitva Ágnes LLM törvényszéki bíró (Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíró) 2. A bizonyítás – Dr. Nagy Adrienn egyetemi docens (ME ÁJK Polgári Eljárásjogi Tanszék) 3. Egyes különleges perek megújítása az új polgári perrendtartásban – Dr. Udvary Sándor tanszékvezető habilitált egyetemi docens, ügyvéd (KRE ÁJK Polgári Eljárásjogi Tanszék) A szeminárium az új polgári perrendtartás hatékonysági rendelkezéseinek bemutatása körében jogeseteken keresztül modellezi a bíróság anyagi pervezetésének eszköztárát és korlátait. A bizonyítás szabályai közül a szeminárium alapvetően az újításokra fókuszál, így a szakértői bizonyítás változásaira, vagy a jogellenesen szerzett bizonyítási eszközök felhasználásának problematikájára. A Pp. különös részébe is lényeges változásokat vezet be az új perjogi kódex, így pl. a személyi állapottal kapcsolatos, a személyiségi jogi vagy a végrehajtási perek körében, amelyeket a szeminárium részletesen bemutat. Az előadók valamennyien a Pp. kodifikációjában aktívan közreműködő gyakorló szakemberek.

I I. A társasági jog fejlődésének irányai az új Ptk. talaján – a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok értelmezésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok, a vezető tisztségviselők felelőssége ügyvezetési feladataik ellátásáért

Levezető elnök: Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes tanácselnök (Kúria, Polgári Kollégium, Gazdasági szakág)

Előadások: 1. A gazdasági társaságok szervezeti és működési kereteit meghatározó diszpozitív és kógens szabályok – a legújabb bírósági joggyakorlat ismertetése – Dr. Dzsula Marianna táblabíró (Debreceni Ítélőtábla, Polgári Kollégium) 2. A diszpozitivitás által lehetővé tett alternatív társaságirányítási struktúrák – Dr. Auer Ádám egyetemi adjunktus, szervezési igazgató (NKE ÁKK Civilisztikai Intézet, Államkutatási és Fejlesztési Intézet)


3. Vezető tisztségviselő a penge élén – avagy fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők vagy a cég érdeke az elsődleges – Dr. Csőke Andrea bíró (Kúria, Polgári Kollégium, Gazdasági szakág)

A három előadás közül kettő az új Ptk. szabályozási rendszeréből adódó, a gazdasági társaságok alapítását, működését érintő jogértelmezési kérdésekkel és az azokra adott válaszokkal foglalkozik. Ismertetésre kerülnek olyan bírósági határozatok, amelyekből kitűnik, hogy a bíróságok milyen jogelvek alapján döntenek arról, hogy valamely, a jogvita során irányadó Ptk.-beli szabály diszpozitív vagy eltérést nem engedő kógens előírás. Megtudhatjuk például, hogy a bíróságok szerint korlátozható-e a kívülállók részvénykönyvbe való betekintési joga, terheli-e a részvénytársaságot kötelező tőkeleszállítás esetén is az alaptőke leszállításáról szóló közgyűlési határozat közzététele, kizárható-e a szavazásból a korlátolt felelősségű társaság tagja a taggyűlési határozathozatal során. Külön előadás szól arról, hogy a diszpozitivitás és a mögötte meghúzódó közel 30 éves gazdasági joggyakorlat milyen irányba mozdíthatja el a szervezeti szabályozást. Nemzetközi trend, hogy a jogalkotó szigorítja a szervezeti működésre irányadó szabályokat. Ezeket a normákat vizsgálja a corporate governance témakör, amelynek igazi lehetőségei a diszpozitvitással összekapcsolva használhatók ki. A harmadik téma a felszámolás alá került cégeknek a megszűnéshez vezető létszakaszát érinti. Azt vizsgálja, hogy –a cég vezető tisztségviselőjének miként kell ellátnia az ügyvezetési feladatait a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben, mikor terheli felelősség a cég hitelezői igényeinek kielégítéséért; – vezetői felelősség megállapítása érdekében ki jogosult pert indítani, miként alakul a bizonyítási teher, milyen bizonyítási eszközök vehetők igénybe, milyen bizonyítékok alapozhatják meg a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezésének megállapítását, hogyan bizonyítható a hitelezői igény kielégítésének alapjául szolgáló cégvagyonnak a vezető tisztségviselőnek felróható okból beállott csökkenése; – van-e módja a vezető tisztségviselőnek a felelősség alóli kimentésre.

III. Különös kártérítések a versenyjogban, a közbeszerzésben és az ügyvédi felelősség körében (szervezés alatt)

Levezető elnök: Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin bíró, tanszékvezető habilitált egyetemi docens (Kúria, Polgári Kollégium; NKE NETK Európai Köz- és Magánjogi Tanszék) Előadások: 1. Versenyjogi jogsértéseken alapuló kártérítés – Dr. Tóth András a GVH elnökhelyettese, a Versenytanács elnöke, tanszékvezető egyetemi docens (Gazdasági Versenyhivatal, KRE ÁJK Infokommunikációs Jogi Tanszék) 2. Kártérítés a közbeszerzésben? – Dr. Dezső Attila ügyvéd, választottbíró (CHSH Dezső & Partners Ügyvédi Iroda, MKIK mellett szervezett és a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság, a Közbeszerzési Kutatóintézet Alapítvány kuratóriumának elnöke) 3. „Árnyékperek” megítélése az ügyvédi kárfelelősség körében – Dr. Bartal Géza tanácselnök (Kúria, Polgári Kollégium) A szekcióban elhangzó három előadást összeköti a tradicionális kártérítési jog alkalmazásának lehetősége, vizsgálva ennek nehézségeit és esélyeit. A versenyjogi jogsértések nemcsak a közérdeket sérthetik, hanem egyéni jogsérelmet, tipikusan kárt is okozhatnak. Ez utóbbi esetben polgári per indítható, melynek eredményeként a bíróság kártérítést ítélhet meg. A közbeszerzésre vonatkozó uniós irányelvek alapján a kártérítést – a többi jogorvoslati eszközhöz hasonlóan – minden tagállamnak biztosítani kell. Az ügyvédi műhibából fakadó pernyerési esély elvesztése ugyancsak felvetheti a kártérítés vizsgálatának lehetőségét. Az előadók kiváló ismerői a hazai és nemzetközi joggyakorlatnak. 15.00–15.15 Kávészünet 15.15–17.15

Szemináriumok (IV–VII.)

IV. A közigazgatási perjog önállósulásának következményei – a perbeli személyek szerepeinek változásai és az átfogó szabályozásból következő újdonságok Levezető elnök: Dr. Demjén Péter törvényszéki bíró, kollégiumvezető, az önálló közigazgatási perrendtartás kodifikációjával összefüggő feladatok ellátásával megbízott OBH munkacsoport elnöke (Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, Észak-Magyarországi Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium)


Előadások: 1. Ú j hangsúlyok az elsőfokú eljárásban – az Ákr. és a Kp. szabályainak együtthatásaira is tekintettel – Dr. Baranyi Bertold ügyvéd 2. A bíró szerepének változásai a közigazgatási perben – Dr. Barabás Gergely közigazgatási bíró (Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság) 3. A közigazgatási perorvoslati rendszer változásai – Dr. Vitál-Eigner Beáta ítélőtáblai bíró, kollégiumvezető-helyettes (Fővárosi Törvényszéki Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium) 4. A hatósági ügyeken túli világ – a bírói út kiterjesztése – Dr. Fazekas Marianna habilitált egyetemi docens (ELTE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszék) A szemináriumon annak járunk utána a hivatásrendek avatott képviselőinek segítségével, hogy a Kp. milyen változásokat hoz a mindennapi jogalkalmazói gyakorlatban egyrészt az ügyfelek, illetve a közigazgatási szervek és képviselőik oldaláról, milyen új stratégiákra lehet szükség a közigazgatási perekben, illetve az új szabályozás hogyan hat vissza a hatósági eljárásokra. Másrészt a bírói szerepfelfogásban előirányzott változásokat is vizsgáljuk, s ezeknek a közigazgatási perekre gyakorolt hatásait. A bírói út kiszélesítésének eljárásjogi, dogmatikai következményeiről is szükséges szót ejteni, akárcsak az új jogorvoslati rendről.

V. Biztosítékok a hitelezésben – gyakorlati oldalról

Levezető elnök: Dr. Bodzási Balázs igazságügyi és magánjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár (Igazságügyi Minisztérium) Előadások: 1. Dologi biztosítékok a hitelezésben – Dr. Landgraf Erik jogi vezérigazgató-helyettes (FHB Jelzálogbank Nyrt.) 2. A kezességen innen és túl - Kitekintés a személyi biztosítékok világába – Dr. Györfi-Tóth Péter partner/ügyvéd (Horváth és Társai Ügyvédi Iroda DLA Piper) 3. Hitelbiztosítékok a felszámolási eljárásban – Dr. Juhász László címzetes egyetemi docens, szakértő (PTE ÁJK Büntető és Eljárásjogi Tanszék, Réczicza Dentons Europe LLP) A hitelezés (elsősorban a vállalati hitelezés) az egész nemzetgazdaság szempontjából meghatározó. Élénkülésének egyik fontos előfeltétele, hogy a jogrendszer megfelelően szabályozza a hitelbiztosítékokat. A gazdasági szempontból legnagyobb jelentőséggel bíró dologi hitelbiztosítékokat a jogalkotó 2016-ban részben újraszabályozta (önálló zálogjog, fiduciárius hitelbiztosítékok). Ehhez kapcsolódóan 2017-ben sor kerül a dologi hitelbiztosítékok felszámolási eljárásban betöltött szerepének áttekintésére is. Mindez a Cstv. módosításának szükségességét is felveti. Fontos azonban figyelemmel kísérni a gyakorlat alakulását azoknál a hitelbiztosítékoknál is, amelyeket külön jogszabály nem nevesít. Ezek elsődlegesen személyi biztosítékok. Mivel alkalmazásukra nagyrészt külföldi minták alapján kerül sor, kérdéses lehet a megítélésük a magyar jog szempontjából. Sokszor a kezességtől, illetve a garanciától való elhatárolásuk sem egyszerű. A szekcióban elhangzó előadások egyrészt áttekintést nyújtanak arról, hogy a dologi hitelbiztosítékok (zálogjog, óvadék, fiduciárius biztosítékok stb.) milyen szerepet töltenek be a hitelezésben. Szó esik ezeknek a fizetésképtelenségi eljárásokban betöltött szerepéről is, hiszen a hitelbiztosítékok érvényesítésére sok esetben ezeknek az eljárásoknak a keretében kerül sor. Emellett a szeminárium érinteni fogja azokat a gyakorlatban széles körben elterjedt személyi biztosítékokat is, amelyek nem vagy csak részlegesen jelennek meg jogszabályi szinten.

VI. A jogi személyek nyilvántartása

A jogi személyek nyilvántartási rendszerei nem kevés változáson mentek át az elmúlt időkben. Különösen igaz ez a civil szervezetek nyilvántartási eljárásaira, ahol – a cégeljárásban már beérett – elektronizáció területén jelentős előrelépésnek lehetünk szemtanúi; a mintaokirat, illetve a kötelező elektronikus eljárás az elmúlt évben a civil nyilvántartásokban is megjelent. A szeminárium előadásaival azt kívánjuk körüljárni, hogy milyen a jogi személyek (cégek, civil szervezetek) magyarországi nyilvántartásának jelenlegi helyzete, mik ennek a lehetséges továbbfejlesztési irányai, illetve melyek a jogi személy nyilvántartásokkal kapcsolatos bírósági gyakorlat aktuális sarokpontjai.


VII. Pódiumvita: érvek és ellenérvek (jogesetek feldolgozása)

Levezető elnök: Dr. Parlagi Mátyás kollégiumvezető-helyettes (Fővárosi Törvényszék Polgári Kollégium)

Ahogy előző években is, a konferencia idén is jelentős hangsúlyt helyez a joggyakorlatra. Dr. Parlagi Mátyás, a Fővárosi Törvényszék kollégiumvezető-helyettese vezetésével a konferencia résztvevői fiktív jogeseteken keresztül vizsgálják a Ptk. egyes kérdéseit.

Helyszín: Cím:

Thermal Hotel Visegrád**** Superior 2025 Visegrád, Lepence völgy, hrsz. 1213

Kapcsolat: Máté Anett Tel.: +36 (1) 464-5624 [email protected]

www.jogikonferencia.hu

Wolters Kluwer Kft. • 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 21–35. Tel.: +36 (1) 464-5656 • Fax: +36 (1) 464-5657 • [email protected] • www.wolterskluwer.hu

III. Wolters Kluwer Jogi Konferencia

Recommend Documents