.mComplex Wolters Kluwer csoport
Kiadja a
Complex Kiad6 Jogi es Ozleti Tartalomszolgaltat6 Kft. Budapest,
2010
1117 Budapest, Prielle Kornelia u. 21-35. Telefon: (40) 464-565 Fax: +36 (1) 464-5657 e-mail:
[email protected] www.complex.hu
Felelos vezeto: a Complex Kiad6 Kit. igazgat6ja Kiadasert felelos: dr. Baldy Peter Kiadvanyok szerkeszteseert lelelos: dr. Csizner lldik6 Olvas6szerkeszt6: dr. Czimbalmos Csaba Muszaki kiemelt lomunkatars: Schuller Krisztina Gyartasi f6munkatars: Kerek lmrene FedelteN es tordeles: Complex Kiad6 Kit. DTP-csoport Nyomdai munkalatok: Kaposvari Nyomda Kit.
-
100942
Felelos vezeto: Pogany Zoltan igazgat6
ISBN
978 963 295 102 7
Jelzoszam: KK-001 P0-1999
Kiadvilnyaink megtekinthetOek es megvasarolhat6ak szakkOnyvesboltunkban a Kiad6 dmen, tovilbba a www.complex.hu portcilon.
Minden jog fenntartva, beleertve a sokszorositas es a ma b6vitett, illetve r6vidftett v.:3ltozatanak kiad.3si jogat is.
A kiad6 ir.:3sbeli hozz.:3j.3rultisa netkUl sem a teljes ma, sem annak barmely resze
semmifele formaban (fotok6pia, mikrofilm vagy mas hordoz6) nem sokszorosfthat6.
A CFI elnoke roviden az alabbi ervek menten utasitotta el az ideiglenes intezkedes iranti kerelmeket: Azt a kart, amelyre a felperesek hivatkoztak, nem lehetett kelloen val6sziniisitett nek tekinteni, azon az alapon, akkor meg nem jart le a Bizottsagi Hatarozat vegrehaj tasara nyitvaall6 tiz h6napos hatarido, vegleges szamok sem a visszafizetendo allami tamogatas sem pedig a befagyott koltsegek tekinteteben nem alltak rendelkezesre. (Maguk a felperesek is utaltak arra, hogy a visszafizetendo allami tamogatas osszege becslesen alapul.) A hivatkozott kar tovabba tisztan penziigyi termeszetii, amely csak kiveteles ko rtilmenyek kozott tekintheto helyrehozhatatlannak. Ilyen esetekben az ideiglenes intezkedes iranti kerelem csak akkor indokolt, amennyiben egyertelmii, hogy ideig lenes intezkedes hianyaban a felperes lete az alapiigy lezarasat megelozoen kertilne veszelybe. vegezetiil a bir6 az erintett cegcsoport penziigyi forgalmara tekintettel nem latta megalapozottnak a Bizottsagi Hatarozatban el6irt visszafizetesi kotelezettseg teljesi tesevel el6al16 penziigyi termeszetii kar sulyossagara val6 hivatkozast sem.
6.4. A jogvedelem
lehetseges eszkozei jogalkotassal okozott kar eseten64
6.4.1. A relevans jogszabalyok
A jogalkotassal okozott kar elleni jogvedelem es jogorvoslat reszletes ismerteteset megel6z6en vizsg:ilni sziikseges, hogy milyen jogszab:ilyokat tekintiink a jelen alfe jezet targyanak. Jogszab:ily kibocsatasara az Alkotmanyban meghatarozott szervek jogosultak. Az Alkotmany meghatarozza a jogalkotasi joguk terjedelmet, valamint a kibocsathat6 jogszab:ily elnevezeset is: ,,Az Alkotmany szerint jogalkot6 szerv az Orszaggyiiles, a Kormany, a Kormany tagjai, a Magyar Nemzeti Bank elnoke es a helyi onkormanyzatok, illetve rendki viili, valamint sziiksega!lapot idejen a Honvedelmi Tanacs, valamint a koztarsasagi elnok".65 ·
A fenti szervek altal kibocsatott jogszab:ilyok koziil az energetika szempontjab61 a t6rvenyek, a kormany-, valamint miniszteri rendeletek tekinthetok relevansnak, figyelemmel arra a tenyre, hogy a fentebb felsorolt egyeb jogalkot6k az energetika tertileten vagy nem alkothatnak jogszabalyt, vagy ilyen jogalkotasra csak rendkiviili allapotban lennenek jogosultak.
64 65
Az alfejezet szerzoje Lajer Zsolt. 121/2009. (XII. 17.) AB hatarozat, amely a Jat.-ot 2010. december 31-ei hatal!yal megsemmisi
tette.
321
I
6.4.2. Eltiltas jogszabaly megalkotasatol, jogszablilyalkotasra valo kotelezes
a) Meg be nem kovetkezett, de mar fenyeget6 karosodas eseten a Ptk. 341 . § ( I ) bekezdese lehet6seget ad arra, hogy ,,a veszelyeztetett kerheti a bir6sagt6!, hogy azt, akinek reszerol a veszely fenyeget, tiltsa el a veszelyezteto magatartast6l, illetoleg kotelezze a kar megelozesehez sziikseges intezkedesek megtetelere es - sziikseg sze rint - biztositek adasara". Amennyiben a gazdasagi szerepl6k a politikai kommuni ,,
:!
., ,,
·r i ::
kaci6b61, vagy a jogalkot6k jogalkotasi terveib61, esetleg mar letez6 jogszabalyter vezeteib61 arra kovetkeztetnek, hogy a jogalkot6 nagy val6szinuseggel szamukra hatranyos tartalmu norma megalkotasara kesziil, akkor megkiserelhetnenek a jogal kot6 ellen a Ptk. 341 . § ( I ) bekezdesere alapitottan keresetet benylijtani. Ugyancsak felmeriilhetne annak a lehet6sege, hogy az erintettek ugynevezett ne gativ megallapitasi keresettel forduljanak a bir6saghoz, es kerjek annak megallapita sat, hogy a jogalkot6 nem bocsathatja ki a tervezett tartalommal a jogszabalyt, mert az - magasabb szintii jogszabalyba, vagy nemzetkozi szerz6desbe iitkozes miatt, vagy esetleg mas okb61- alkotmanyellenes lenne. Targya szerint mindket - a fentiekben emlitett - tipusu kerelem arra iranyulna, hogy a bir6sag avatkozzon be a jogalkotas folyamataba es egy bizonyos szabalyoza si tartalom jogszabalyba foglalasat tegye lehetetlenne. A magyar alkotmanyos berendezkedes egyik alapelve azonban a hatalmi agak megosztasanak az elve. Ennek kereteben a bir6sagok a jogot- a Legfels6bb Bir6sag jogegysegi hatarozatai kivetelevel - nem alkotjak, hanem alkalmazzak. Ezert a fenti tartalommal esetleg el6terjesztett keresetek elbirfilasara a rendes bir6sagoknak nines alkotmanyos lehet6segiik. b) Annak a kerdese is felmeriil, hogy bir6i uton elerhet6-e az, hogy a jogalkot6 egy meghatarozott tartalommal bir6 jogszabalyt kibocsasson. A Legfels6bb Bir6sag mar a nyolcvanas evek elejen leszogezte, hogy a Ptk. alapjan a jogszabalyalkotas nem kikenyszerithet666• Ezt az allaspontot csak meger6sitette az ugynevezett maso dik metr6perben hozott feliilvizsgalati itelet, amely meg azt is kifejtette, hogy a koz jogi intezkedesek elmaradasa karteritesi felel6sseggel sem jarhat.67 A kozszolgaltatasok teriileten altalanos bir6i gyakorlat, hogy a jogalkotasi jog meghatarozott tartalmu gyakorlasara szerz6desben sem lehet ervenyesen kOtelezett seget vallalni. A Legfels6bb Bir6sag semmisnek tekintette peldaul azt a megallapo dast, amelyben egy onkormanyzat arra kotelezte magat, hogy a rendeleti armegalla pit6 hataskoret az altala megkotOtt szindikatusi szerz6des szerinti tartalommal fogja gyakorolni.68 Az ilyen szerz6des alapjan tehat nem csak hogy nem lehet a kikotOtt arkeplet alkalmazasara kenyszeriteni a jogalkot6t, hanem a semmisseg miatt meg arra sines lehet6seg, hogy szerz6desszegesre alapitott karteritest koveteljen a vara kozasaiban csalatkozott masik fol. ·
66
BH! 981. 57. BH2002. 235. 68 BH2001. 385., egyetertoen hivatkozza BH2007. 203. Ennek ellenere Wbb teriileten, pl. a tavh0szolga!tat6kkal ko!Ott onkormanyzati szerzodesekben elterjedt gyakorlat hason!6 kikOtesek a!kalma zasa. 67
322
6.4.3. A jogszabalyok alkotmanyossaganak AB altali vizsgalata
A jogszabalyok alkotmanyossaganak vizsgaJatara az AB rendelkezik hataskorrel,69 arra azonban nem jogosult, hogy a jogalkot6t meghatarozott tartalmu jogszabaly kibocsatasara kotelezze.70 Kiemelendo, hogy az Abtv.-ben meghatarozott hataskorok mar megsziiletett jog szabalyokat erintenek, igy a jogalanyokat karosodassal fenyegeto norrnak meghoza talanak megakadalyozasa celjab61 az esetlegesen erintett szemely nem fordulhat az AB-hoz. A mar megalkotott jogszabilyokkal kapcsolatosan azonban ket lehetoseg is nyitva all az erintettek elott, akik vagy az Abtv. 37. § es tovabbi rendelkezesei szerint ker venyezhetik az alkotmanyellenesseg ut6lagos megallapitasat es ezen inditvanyukban javasolhatjak a norma teljes vagy reszleges megsemmisiteset, vagy az Abtv. 48. § alapjan alkotmanyjogi panasszal elhetnek, ha az alkotmanyellenes jogszabaly alkaJc mazasa folytan serilltek az alkotmanyban biztositott jogaik. A gyakorlatban azonban ezek az eszkozok nem biztositanak megfelelo jogvedel met. Ennek legfontosabb oka az, hogy a jogalkot6t a gazdasagi folyamatok szerve-. zese soran nagyfoku merlegelesi szabadsag illeti meg. Az AB allaspontja szerint ,,a gazdasagpolitika meghatarozasa, ezen beliil egyes tevekenysegek tamogatasa, befektetesek osztonzese vagy eppen hatterbe szoritasa onmagaban nem alkotma nyossagi kerdes".71
A gazarakat szabalyoz6 20/2000. (VI. 1.) GM rendelettel foglalkoz6 1146/D/2001. AB hatarozatb61 egyertelmuen kiti'.inik, hogy az arszabalyozasban is megjelenhet a gazdasagpolitika. Az AB szerint az sem alkotmanyellenes, ha a szabaJyozas az arat - legalabbis ideiglenesen - a piaci folyamatokt61 elteriti, es ezzel meghatarozott jogalanyoknak hatranyt okoz. Az AB szerint a gazarban vart nyeresegtartalom meg nem szerzett tulajdonnak minosiil, erre pedig az Alkotmany 13. § (1) bekezdese, mint a tulajdonvedelem alkotmanyos garanciaja nem terjed ki. A hivatkozott dontes tanulsaga az is, hogy az AB a viszontelad6i gazar megallapi tasat tartalmaz6 jogszabalyi mellekletet annak ellenere aJtalanos, elvont tartalommal ruhazta fel es tekintette igy jogszabalynak, hogy az elad6i oldalon kizar6lag egyetlen engedelyest erintett. 72 Az AB jogertelmezesere magyarazat lehet, hogy hataroza taban kiilOn kiemeli azt is, hogy a ,,gazdasagi verseny csak a fogyaszt6i erdekek vedelme mellett folytathat6, ezert az al/am - alkotmanyos keretek kozott -jogsza-
69 Az Abtv. 1. § g) pontja szerint az AB-nak hataskore van az Alkotmany ertelmezesere. Ezert felme rUlhetne, hogy ezen az uton, azaz egy alkotmanyi eloiras tartalmanak konkretizalasaval az AB oriental .hatna a jogalkot6t a tervezett norma tartalma tekinteteben. Ez a lehetoseg azonban csak akkor johct sz6ba az itltalunk vizsgalt teriileten, ha az erintettnek sikeriilne meggyoznie az Abtv. 21. § (6) bekez dese szerint inditvanyozasra jogosultakat egy ilyen tartalmu kerelem benylijtasanak sziiksegessegeroL Ez azonban felettebb val6sziniitlen. 70 Lasd pl. a fOldgaz dijanak megallapitasar61 sz6l6 50/2000. (XII. 20.) GM rendelettel kapcsolatban benylijtott inditvanyra szi.iletett 826/B/2001. AB vegzest. 71 59/1995. (X. 6.) A B hatarozat, megerositve tObbek kozott a 8/2010. (L 28.) AB hatarozatban. 72 Ugyanigy foglalt allast a rendelettel kapcsolatban inditott perben a Legfelsobb Bir6sag is; Pfv. X. 20 181/2002/4., 6. 0.
323
balyokkal szabalyozhatja a piacot". Ez azert lenyeges kijelentes, mert a HTM-ek megsziintetese okakent szinten hivatkozas tortenik a fogyaszt6i erdekekre. A masik ok, ami miatt az Alkotmanybir6sag eljarasat nem lehet megfeleloen hate kony jogvedelemnek tekinteni, az az eljarasok elhuz6dasa. A fentiekben hivatkozott gazarrendelet iigyeben pl. 2001-ben keriilt beny\ijtasra ut6lagos normakontroll iranti kerelem, dontes azonban csak 2009-ben sziiletett.
6.5.
Karterites jogalkotassal okozott karert a magyar jogban
A Legfelsobb Bir6sag 14. sz. elvi hatarozata szerint a ,jogszabaly hatalybalepesevel osszefaggesben bekovetkezett karosodas nem keletkeztet a jogalkot6 es karosult ko zott kotelmi jogviszonyt, es ilyen ertelmiijogszabalyi rendelkezes hianyaban a pol gari jogi karfelelosseg szabalyai sem alkalmazhat6k".73 Az LB elutasit6 allaspontjan ,,nem valtoztat az sem, hogy az adott esetben a tama dott rendelkezesek alkalmazasa konkrh szemelyeket egyszeri alkalommal es kivete les jelleggel erintett",74 azaz a jogszaba!y csupan neveben es nem tartalma szerint
volt altalanos es absztrakt norma. A jogalkotas elmulasztasaval okozott karok eseten szinten nem latja lehetsegesnek karterites megallapitasat a Legfelsobb Bir6sag: ,,Az egyseges itelkezesi gyakorlat szerint a jogalkotassal elkovetett mulasztassal okozati osszefiiggesben all6 karosodas nem hoz tetre ajogalkot6 es a karosult kozott polgari jogijogviszonyt. Polgari bir6sag nem allapithatja meg azt, hogy ajogalkot6 a jogalkotas serelmezett elmulasztasaval jogellenesseget kovetett el. Ehhez kepest hianyzik a Ptk. 349. §-anak (1) bekezdesere alapitott karfelelosseg egyik alapveto feltetele, ajogellenesseg"75•
Az AB a fenti jogertelmezesben megjeleno elo jogot nem tekinti alkotmany ellenesnek.76 A 19/2004. (V. 26.) AB hatarozatban megjeleno allaspontja szerint: ,,Az "allami jogalkot6 megkii!Onboztetese, es ezaltal a jogalkotassal okozott karo kert val6 felelotlensegenek elismerese" az Alkotmany 70/A. §-aba iitkozo hatranyos megkiilonboztetest nem jelent".77
Az el6z6ekben kifejtettek ellenere azonban a helyes allaspont az, hogy a teteles magyar jog szerint a felr6hat6 es jogellenes jogszaba!yalkotassal es a jogszabalyal kotas ilyen elmulasztasaval okozott karokert karterites kovetelheto.
73 Korabbi donteseiben a Legfelsobb Bir6sag, meg a jogalkot6 allit6lagos, de jogszabalyszeriien soha meg nem jelolt immunitasara is hivatkozva utasitotta el a karteritesi igenyeket; BH1994. 312., BH1998. 334. 74 BH1994. 312., BH1997. 276. 75 BH2002. 264. 76 Az 53/1992. (X. 29 .) AB hatarozatb61, es Kiss Laszlo 94/B/2000. i.igyben tett ki.ilonvelemenyebol meg az ellenkez6 allaspont volt levezetheto. 77 Ebben a hatarozatban csak a hatranyos megkii!OnbOztetes tilalma szempontjab61 vizsgalta az Alkotmanybir6sag a kerdest. Mivel azonban amennyiben alkotmanyellenesseget eszlel, akkor az Alkot manybir6sag nem tekinti magat az inditvimyban megjel6lt jogcimhez kotve, feltetelezheto, hogy mas dontest hozott volna, ha ugy latja, hogy az alland6 joggyakorlat a jogallamisag elvet, a tulajdonhoz val6 jogot, az emberi melt6sag vedelmet vagy az egyenlo koztehervise!es elvet serti.
324
Hatalyos jogunkban a jogalkotasi jogkorben okozott karok megteritesere nem le tezik ona116 tenyallas. A ki:izhatalom gyakorlasa kozben szervez6-intezked6 teve kenyseggel okozott karokert val6 felelosseg elbira!asakor a Ptk 339. §, 348. § es 349. § szaba!yai egyiittesen vizsga!and6k.78 A felelossegalapitas tenyallasi elemeit a Ptk. 339. § tartalmazza, a 348. § a helyt allasi kotelezettseg telepiteserol rendelkezik, a 349. § pedig ma mar nem ti:ibb, mint a 340. § altalanos· karenyhitesi szabalyanak specialis esete. Az alland6 joggyakorlat szerint a karteritesi igenyt ervenyesito felperesnek kell bizonyitania a jogellenes magatartast, a kart es a ketto kozotti okozati osszefiiggest.79 Ezek bizonyitasa eseten a karokoz6 mentheti ki magat azzal, hogy bizonyitja, ugy jart el, ahogy az az adott helyzetben altalaban elvarhat6.80 - Az uralkod6 dogmatikai f&szaba!y szerint minden karokozas jogellenes. A jogal kot6 tevekenysege a polgarjog szempontjab61 tehat jogellenesnek szamit, ha a jogszaba!y kart okoz. A karosult szempontjab61 ezert a bizonyitasi teher megosz tasa igen kedvezo, hiszen a kar bealltanak bizonyitasaval egyidejU!eg prima facie a jogellenesseget is bizonyitotta, es a karokoz6 feladatava tette, hogy kimentse magat.81 Ezert nem meggyozo a bir6i gyakorlat azon erve, hogy jogszaballyal okozott kar eseten a jogellenesseg vizsga!atara hataski:iri okokb61 nines mod. 82 Egyreszt a jog ellenesseg fennallta a kar beki:ivetkeztebol ad6dik, masreszt a joggyakorlat akkor sem itelt meg karteritest, amikor az AB a norma alkotmanyellenesseget megalla pitotta. 83 - Az okozati i:isszefiigges vizsga!atakor a jogszaba!yok kozvetett hata!yosulasa okozhat problemat. A Legfelsobb Bir6sag tagadja az okozati i:isszefiigges megletet a jogszabaly es a kar kozi:itt abban az esetben, amikor a kar nem kozvetleniil a normab61, hanem egy azt vegrehajt6 egyedi aktusb61 szarmazik.84 Teny, hogy a normativ tartalmu jogszaba!y kozvetleniil ritkan okozhat kart. Ezert a ki:izvetlen okozati i:isszefiigges a jogszaba!y es a kar ki:izi:itt legti:ibbszi:ir hianyzik. A jogsza ba!yt vegrehajt6 szemelynel, a ki:izvetlen karokoz6na! azonban - ha ugy jart el, ahogy ez a!talaban elvarhat6 - a felr6hat6sag fog hianyozni. Ez azonban nem ve zet ahhoz, hogy a kart a karosult viseli. Mind a joggyakorlatban, mind a jogiroda lomban ismert ugyanis a kozvetett karokozas intezmenye: a ki:izvetett karokoz6t (itt: jogalkot6t) is fele!Ossegre lehet ugyanis vonni, ha a kozvetlen karokoz6 (itt: a jogszaba!y vegrehajt6ja) tevekenysege szamara objektiv elore lathat6 volt.85 Jogalkotas eseten meg csak bizonyitast sem igenyel, hogy azt a tenyt, hogy a nor ma az esetek donto ti:ibbsegeben vegrehajtas utjan . hata!yosul, a joga!kot6 elore latta, sot elvarta.
78
79 80 81 82 83 84 85
Alland6 joggyakorlat: KGD 1994/2., 1994/9., 1994/1 !., 1994/77 .; BH2000. 400., BHl 992. 637. PL 1599. elvi hatarozat. PL 421. elvi hatarozat. V. ii. BH1994. 203., BH1993. 745., BH1993. 675. es BH1992. 317.jogesetek Lasd. 556. elvi hatarozat. BH1994. 31. BH1981. 57. BH1979. 160.
325
f!'
A felr6hat6sag hianya miatt nem itelhet6 meg karterites, ha a karokoz6 bizonyitja, hogy ugy jart el, ahogy az az adott helyzetben altalaban elvarhat6. Jogalkot6 esete ben az ,,altalaban elvarhat6sag" magas mercet jelent. Azonban az alland6 joggyakor lat szerint onmagaban a hibas jogertelmezes (pl. az Alkotmany vagy mas magasabb szintii jogforras rendelkezeseinek teves interpreta!asa) nem alapozza meg a felr6hat6sagot. Felr6hat6sag csak kiriv6an sulyos esetben akkor allapithat6 meg, ha a jogalkot6 altal kovetett jogertelmezes a norma egyertelmii szovegevel vagy a kialakult (alkot many)bir6sagi gyakorlattal ellentetes es eza!tal nyilvanval6an teves volt.86 A jogal kot6i merlegeles soran t5rtent karokozas pedig akkor felr6hat6, ha ez kiriv6an okszeriitleniil tortent.87 Kiriv6an okszeriitlennek kell minden olyan merlege!est min6siteni, ahol a dontesben a szakmai ervek rovasara egyeb, a tenyallas szempont jab61 esszerii merlegelesi szempontokon kiviili elemek kaptak - az erdemi dontesre kihat6 - szerepet. A fentiekben mar idezett joggyakorlat szerint a jogalkotassal okozati osszefiigges ben all6 karosodas nem hoz letre a jogalkot6 es a karosult kozott polgari jogi jogvi szonyt. A kar bekovetkezese es a jogalkot6i magatartas kozOtti kapcsolat ilyen taga dasa azonban dogmatikailag megalapozatlan es egyebkent is ellentetes a mas iigyekben folytatott itelkezesi gyakorlattal. A dolog termeszetebol ad6dik, de a Leg fels6bb Bir6sag t5rvenyessegi eljarasban is kifejtette mar, hogy ,,maga a karokozas letesit karteritesi kotelmet", azaz hoz Ietre polgari jogviszonyt a karosult es a kar okoz6 kozott. 88 Hatalyos jogunk tehat Iehetoseget adna a jogalkotassal okozott kar eseten karteri tesi igeny eredmenyes ervenyesitesere. Az ezzel ellentetes bir6i gyakorlatra figye Iemmel meriilt fel a Ptk. ujrakodifikaci6ja soran, hogy alkotmanyellenes jogalkotas esetere az uj k6dex allapitsa meg az allam karteritesi felel6sseget. 89 Az el6keszit6 kodifikaci6s munkak soran elkesziilt els6 szovegtervezet szerint az allam az alkotmanyellenes jogszabalyok altal okozott karokert abban az esetben fe lel, ha az AB a normat ex tune hatallyal semmisitette meg. A tervezet a jogalkotas - ide ertve a nemzetkozi jogharmonizaci6s kotelezettseg - elmulasztasaert val6 felelossegrol is rendelkezett. Az uj Ptk. szoveger61 folytatott szakert6i egyeztetesek - kiilonosen a Legfels6bb Bir6sag bfrainak markans allaspontja - az eredeti kodi fikaci6s gondolatot ezen a teriileten is hatterbe szoritottak. Az Uj Ptk.-ban hiaba keresiink a jogalkotasert viselt karfelel6sseggel kapcsolatos tenyallast. A specialis tenyallas hianya onmagaban nem meriil fel problemakent, mert az altalanos szabalyokat megallapit6 5:497. § alapjan a karteritesi igeny megal lapithat6 lesz. Az 5:496. § (1) bekezdesere tekintettel a joggyakorlat a jogellenesseg kiilon bizonyitasat mar nem kovetelheti meg.
86 87 88 89
326
1714., 526. elvi hatarozatok, BH1994. 311., BH1992. 103. V. o. BH2001. 423., BH1999. 359., BH1996. 311.
BH1986. 501. Az uj Polgari Torvenykonyv koncepci6ja; Magyar Koz!Ony 2002/15/II. 174. o.
A Legfels6bb Bir6sag jogalkotassal okozott karert val6 felel6sseget elutasit6 al laspontja azonban nem jelenti azt, hogy a magyar jogalkot6nak ne kellene karigeny nyel szamolni. Fennallhat peldaul a jogalkot6 karfelel6ssege az Emberi Jogok es Alapvet6 Szabadsagok Vedelmer61 Sz616 R6mai Egyezmeny 4 1 . Cikkelye alapjan.90 Ezen el6iras alapjan az Emberi Jogok Eur6pai Bir6saga jogosult igazsagos elegtetelt megitelni, ha a konvenci6 megserteset allapitja meg es a panaszos hazai joga neril teszi lehet6ve a teljes karteritest. Mivel a konvenci6 jogszabalyalkotassal is megsert het6, az allamot jogalkotassal okozott kar miatt is terhelheti fizetesi kotelezettseg. Ebben az esetben a bir6sag a nemzetkozi szerz6des alapjan jar el. Az Eur6pai Bir6sag joggyakorlata szerint minden tagallam koteles effektiv karte ritesi lehet6seget biztositani abban az esetben, ha valaki a miatt szenved kart, hogy a tagallam uni6s kotelezettseg min6sitett m6don val6 megsertesevel alkotott meg egy normat, vagy mulasztotta el a norma megalkotasat.91 Ebben az esetben a hazai bir6sag az Eur6pai Bir6sag elvarasai szerint modifika!t hazai jog szerint jar el.
6.6.
Nemzetkozi beruhazasvedelem
6.6.1. Bevezetes
A termel6i hat6sagi ar ismetelt bevezetese kovetkezmenyekent a Tiszai Er6mii es annak tulajdonosa, az AES Summit Generation Limited,92 valamint a Dunamenti Er6mii tulajdonosa az Electrabel S.A.93 kezdemenyezettnemzetkozi va!asztottbir6sagi eljarast 2007. augusztus 1 3-an a Magyar Allam ellen az ECT alapjan, az ICSID beruhazasvedelmi mechanizmusanak94 keretein beliil. A fenti ket befektet6t 2009 majusaban kovette az Electricite de France, a Buda pesti Er6mii ti:ibbsegi tulajdonosa.95
90
Lasd 1993. evi XXXI. tv. es 1998. evi XLII. tv.
91 Pl. C-6/90. es C-9190. (,,Francovich"), C-46/93. (,,Brasserie du pecheur"), C-48/93. (,,Factortame"),
C-445106. (,,Danske Slagterier''), C-118/08 (,,Transportes Urbanos"). 92 ICSID Case No. ARB/07/22. 93 ICSID Case No. ARB/07119. 94 Az ICSID a Vilagbank egisze alatt az ICSID konvenci6 altal letrehozott, partatlan, nemzetkozi vitarendezesi forum, amely napjainkban a legjelentosebb, vezeto nemzetkozi valasztottbir6sagi forum nak tekintheto allamok es befektetok kozotti jogvitakban. Az ICSID mar marasztalta is hazankat jogal kotassal okozott kar megteritesere, Id: ARB/03/16. sz. iigy. (Az ADC Affiliated Limited es ADC & ADMC Management Limited felperesek es a Magyar Koztarsasag alperes kozott a ferihegyi reptiloter rel kapcsolatos jogvitaban.) 95 A kezirat lezarasakor mindharom e!jaras folyamatban volt. A Tiszai Eromii ligyeben 2009. maso dik feleben mar nem kerult sor eljarasi cselekmenyekre, majd 2009 decembereben a felperes uj bizo nyitekot terjesztett elo. A Dunamenti Eromii iigyeben az elso erdemi targyalasra 201O februar kozepen kerult sor, a Budapesti Eromii iigyeben ugyaneddig az idopontig szinten csak az eljarasi kerdesek tekin teteben kerult sor egy targyalasra. A felek megallapodasa alapjan az eljaras 2010. december 31-ig fel ftiggesztesre kerult.
327
1.
