III. VEZETŐI PROGRAM Alapvető feladatomnak tartom az elért eredmények fenntartása mellett a munka minőségének fejlesztését, ehhez adott a nyugodt légkör. Célunk a partnerközpontú működés fenntartása és fejlesztése, a partnerek igényeinek folyamatos figyelemmel kísérése, lehetőségekhez mérten az igények kielégítése, a szolgáltatások bővítése, a rendszeres elégedettség-mérés. Az iskola legfontosabb törekvése, hogy tanulói számára – a változó körülmények közepette – biztosítsa a továbbtanuláshoz szükséges alapokat, az általános műveltség megszerzését, mégpedig magas színvonalon. Intézményünknek biztosítania kell az érettségihez jutást, lehetőséget a felsőoktatási intézményekbe kerüléshez, az anyanyelv mellett az idegennyelvtudást és az informatikai ismereteket. Folytatni kell az iskola alapdokumentumaiban megfogalmazott célok, feladatok megvalósítását, figyelve a közoktatás-köznevelés változására. Tovább kell szilárdítani az iskola előkelő helyét a kerület oktatásában, a kihívásokat is figyelembe véve kell az iskola különböző oktatási formáiban előrelépni, fejleszteni beiskolázási tevékenységünket. Az iskola honlapja több változtatáson ment keresztül, jó színvonalon tudósít már az iskolai életről. Jelentős eredménynek tartom egyik kollégánk segítségével elkészült, színes és ízléses beiskolázási tájékoztatót az általános iskola és a gimnáziumi tagozat vonatkozásában egyaránt.
III.1. Az általános iskolai oktatás fejlesztése Növelni kell az alapképzés hatékonyságát, eredményességét. Ehhez elengedhetetlen a pedagógusok módszertani kultúrájának javítása, korszerűsítése. Fel kell használni az óralátogatások tapasztalatait és véleményem szerint esetenként szaktanácsadót is be kell vonni a munkába. Szükségesnek tartom és az anyagi lehetőségek figyelembevételével biztosítani kívánom a pedagógusok rendszeres, az iskola érdekeinek megfelelő továbbképzését. A hagyományos iskola szerkezetének stabilizálódása mellett fel kell készülnünk a hetedik, nyolcadik évfolyamok speciális problémáinak kezelésére. Nagy figyelmet kell fordítani ezen tanulók neveltségi szintjének alakítására, megóvni őket a káros környezeti hatásoktól. Elsődleges a megelőzés, a felvilágosítás.
Az általános iskola első osztályába történő beiskolázás rendszerét sikerült új alapokra helyezni. A játszóházi foglalkozások és nyílt tanítási napok jól bevált rendszerén nem kívánok változtatni. Tanítóink, napközis nevelőink szakértelmét, rutinját, empátiáját igénybe véve kapcsolatainkat az óvodákkal és a szülőkkel tovább tudjuk erősíteni. Erre jó példa évek óta a kerületi iskolaválasztó rendezvény is. A Szülői Szervezet és az Intézményi Tanács vezetőivel való rendszeres tapasztalatcsere továbbra is segítségünkre lehet. Célom az iskola jó hírnevének megtartása, mely az iskolát vonzóvá teszi a beiskolázás előtt álló gyerekek és szüleik számára. Eredményeinkkel, jól előkészített nyílt napokkal, bemutatókkal és a pénteki játszóházi programok folytatásával, az első osztályokat vezető pedagógusok bemutatásával kívánom elérni, hogy a körzetes, kerületi szülők továbbra is a mi iskolánkat válasszák. A jelentkező kritikákat minden esetben meg kell szívlelni. Az eddigi speciális tantervű osztályok - ének-zene, angol, német kisebbségi nyelvoktató - eddig megfelelő érdeklődésre tartottak igényt. Az esetleges változásokat, igényeket állandóan figyelemmel kell kísérni, a kihívásokra válaszolni kell. Jelenleg a szülői érdeklődés rangsora: idegen nyelvek, informatika, sport. A felső tagozatban az ötödik, hatodik évfolyamon szintén a kerettantervnek megfelelően kell haladni. Ezeken az évfolyamokon el kell érni, hogy tanulóink minél kisebb számban hagyják el iskolánkat, csak a legtehetségesebbek válasszák a hatosztályos gimnáziumot. Be kell bizonyítanunk tanítványaink és szüleik számára, hogy érdemes nálunk maradni a 7.-8. évfolyamra is, sőt akár a gimnáziumi tagozatra is. Ehhez kitűnő osztályközösségek kialakítására, aktív diákéletre, színvonalas szakmai munkára és iskolánkhoz való ragaszkodásra van szükség. A 7.-8. évfolyamon előtérbe kell helyezni a célirányos felkészülést a középiskolai tanulmányokra. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a magyar nyelv és irodalom, a matematika és az idegen nyelvek oktatására. A humán tantárgyak oktatóira nagy felelősség hárul. Meggyőződésem, hogy ezen tartárgyak oktatásával lehet és kell nemzetünk identitását megalapoznunk és erősíteni a hazaszeretetet is. Ezekben a tantárgyakban lehet érvényesíteni a világ sokszínűsége miatt egyre szükségesebb toleranciát. Ám fontosnak tartom kiemelni, hogy a hazaszeretet és a tolerancia egymás mellett működő fogalom kell, hogy legyen. A tanulókkal meg kell ismertetni és tudatosítani kell európaiságunk fogalmát is. Meg kell tanítanunk diákjainkat az értékes és értéktelen, a hasznos és káros tényezők közötti különbségtételre. Az informatika és az idegen nyelv tanításának alapcéljaként fogalmazom meg, hogy olyan ismereteket és olyan képességeket kell kialakítani a tanulókban, melyek segítségével
megalapozódik az általános műveltség részeként egy, a mainál modernebb társadalomba való beilleszkedés. Az idegen nyelvek tanítását az általános iskola alsó tagozatában is lehetőleg csoportbontásban kell megvalósítani, és törekedni kell a tanulók idegen nyelvi környezetbe történő eljuttatására. Ehhez újjá kell éleszteni a német testvériskolával közösen működtetett tanár- és diákcsere, valamint egyéb programokat. 2002 nyara óta folyamatosan utazhatnak el diákjaink Angliába, Ausztriába, Franciaországba is. Nem tettem le arról a tervemről, hogy az idegen nyelvek oktatásának színesítése és a nyelvi környezet megteremtése érdekében, a tanulmányi órákat legalább alkalmanként anyanyelvi tanár vezesse angol, német és igény esetén orosz nyelvből. A francia nyelvből az anyanyelvi tanár jelenleg biztosított. Ösztönözni kell diákjainkat, hogy az általános iskola befejezése előtt minél többen tegyenek alap- esetleg középfokú nyelvvizsgát. Az alsó tagozatos idegen nyelvi csoportbontást, - amely az utóbbi években angol és német nyelvből is megvalósult – a felmerülő szülői igények és szaktanári jelzések miatt minden tanévre vonatkozólag újra át kell gondolni az idegen nyelvi munkaközösség bevonásával. Az
informatika
tantárgy
tanítása
során
teljesítményközpontú
oktatást
kell
megvalósítani, ami azt jelenti, hogy diákjaink bizonyos szint elérése után képesek legyenek vizsgát tenni. Integrálni kell a pedagógusok módszertani kultúrájába a számítástechnikával támogatott oktatás, az IKT eszközrendszerét. Az internet és az e-mail használatának feltételeit biztosítani és fejleszteni kell a tanárok és a diákok számára egyaránt. Folytatni kívánom a már bevezetett délutáni szabad számítógép-használat rendszerét, ahol heti rendszerességgel informatika szakos tanárok és a rendszergazda felügyelik és segítik a diákok munkáját. Nem elképzelhetetlen a szabad géphasználat mindennapossá tétele sem, tanulóink számára.
III.2. A gimnáziumi oktatás fejlesztése A Táncsics Mihály Általános Iskola és Gimnázium gimnáziumi tagozata sok vihart ért már meg. Az önkormányzat képviselőtestülete 2001-ben napirendre tűzte, hogy esetleg kimenő rendszerben megszüntetik iskolánk e tagozatát. Végül is a döntéshozók elvetették ezt a gondolatot, mindez szerencsére már csak történelem, de újra és újra nagyon sokat kell munkálkodni azon, hogy bebizonyítsuk azt, hogy a mi gimnáziumunkban is eredményes oktatás folyik. Sokat kell dolgozni gimnáziumunk megújításán, ám szükségesnek tartom megjegyezni azonban, hogy az eltelt időszak az igények terén jelentős változásokat mutatott. Egyértelműen
nőtt az érdeklődés a gimnáziumi oktatás – esetünkben természetesen a Táncsics Mihály Általános Iskola és Gimnázium gimnáziumi tagozata – iránt. A 2002/2003-as tanévre akkoriban még csak 130 tanuló jelentkezett iskolánk 9. osztályába, a folyamatos emelkedés mellett ez a szám a 2015/2016-os tanévre vonatkozólag már 372 fő volt. Ilyen érdeklődés mellett reálisan indítható a két osztály. Több iskolával ellentétben nálunk nem csökkent, hanem megnőtt az ide jelentkezők száma. El kell érni, hogy saját nyolcadikosaink közül, valamint a többi kerületi iskola diákjai közül még többen válasszák gimnáziumunkat. Ennek megvalósításához a 7. és 8. évfolyamosok számára az osztályfőnöki órák keretében is kell tájékoztatást tartani az egykor nálunk érettségizett, ma már sikeres felnőttként munkálkodó volt gimnazistáink bevonásával. A kerületi iskolákba pedig személyesen kell iskolánk gimnáziumi tanárainak és az intézmény vezetőinek ellátogatniuk. A felvételi rendszer szigorítása mellett a 9. osztályba felvett tanulókat matematikából, magyar nyelv és irodalomból és a választott első idegen nyelvből továbbra is fel kívánom mérni, mert ez az elképzelésem bevált. Az 50%-os teljesítmény alatti tanulók felzárkóztató korrepetálásra kell, hogy járjanak a tanév egészében. Gimnáziumi oktatásunk iránt két különböző igény fogalmazódik meg. Egyrészt a felsőfokú tanulmányok színvonalas előkészítése, másrészt azoknak a diákoknak az oktatása, akiknek még nincsenek kialakult elképzeléseik a jövővel kapcsolatban és céljuk elsősorban az érettségi vizsga megszerzése, majd OKJ-s képzéseken való részvétel. Ennek megfelelően az általános iskolákból jó és közepes eredményekkel egyaránt jelentkeznek tanulók. Véleményem szerint e két tanulói réteget be lehet fogadni, ám elégséges tanulmányi eredményű tanulók számára értelmetlen a gimnáziumi tagozat választása. Minél több tanuló jelentkezik hozzánk, annál nagyobb a lehetőség a válogatásra, a minél jobb tanulmányi eredménnyel rendelkezők felvételére. Az emelt szintű érettségire történő felkészítő foglalkozások az utóbbi években sikeresek voltak, azok rendszerén egyelőre nem kívánok változtatni. Fontos, hogy a tehetségek segítése – általános iskolai és gimnáziumi tanulók esetében egyaránt – intézményessé váljon, és fontosnak tartom a különböző szintű tanulmányi versenyekre való felkészítést is.
III.3. A humán erőforrások Lényegesnek tartom, hogy az iskolánk arculatát formáló, kiváló munkát végző pedagógusainkat és az oktató-nevelő munkát segítő kollégákat is meg tudjuk tartani. Hosszú távra kell tervezni a humán erőforrásainkat. El kell érni, hogy a minőségi munka, a szakmai tudás legyen az iskolai élet, a tekintély, a megbecsülés legfőbb meghatározója. Továbbra is segítséget kívánok nyújtani az osztályfőnöki munkához, a munkaközösségek feladatainak ellátásához, az ügyeletet ellátók, a rendezvények szervezését vállalók tevékenységéhez. Döntéseimet továbbra is a nevelőtestület, az alkalmazotti közösség bevonásával kívánom előkészíteni. Továbbra is figyelembe fogom venni a szakszervezet és a közalkalmazotti tanács véleményét, a törvény által előírt egyeztetéseket az általam alkalmazott eredményes gyakorlat szerint kívánom folytatni. A régi jól bevált elvem: a testülettel és a testületért kell dolgoznom. Továbbra is következetességgel, bizalmat ébresztve és fenntartva szeretném ösztönözni munkatársaimat a célok elérése érdekében. A szakmai felkészültség, a tisztességes munkavégzés, az emberi magatartás, a jó közérzet mindenki jól felfogott érdeke, mert hatással van a tanulókra, a tantestületre, a környezetre. Fontosnak tartom, hogy intézményünkben legyen rend, fegyelem, következetes szigorúság, amely empátiakészséggel, szociális érzékenységgel és segítőkészséggel párosul. Számítok
a
vezetőség
tagjainak
önálló,
felelősségteljes
munkájára,
a
munkaközösségeink öntevékeny működésére, az adminisztratív és a technikai személyzet hatékony segítségére. A minőségbiztosítási, minőségfejlesztési rendszert újra működtetni kívánom, és továbbfejleszteni. A pedagógusok előmeneteli rendjét, az életpályamodell adta lehetőségeket támogatni fogom. A tanári munka eredményességét fokozni szükséges.
III.4. Ellenőrzés Az eredményes munka érdekében iskolánkban a belső ellenőrzést erősíteni kívánom. Ez vonatkozik a munkafegyelemre, a törvényesség betartására, a hatékonyságra. Elsősorban természetesen az oktató-nevelő munka ellenőrzését fogom szem előtt tartani. A munkaközösség-vezetőknek a jelenleginél is nagyobb szerepet szánok e téren, az eddiginél több megbeszélést, értekezletet kell tartani. Erősíteni kívánom a következőket: •
tanórák és tanórán kívüli foglalkozások látogatása
•
beszámoltatás szóban vagy írásban
•
a munkatervben meghatározott feladatok elvégzésének ellenőrzése
•
az osztályozó konferenciák beszámolói minden érintett pedagógus részvételével
•
évfolyamszintű dolgozatok, tantárgyi eredményvizsgálat
•
iskolai adminisztráció
•
a szülőkkel folytatott beszélgetések
III.5. Diákok A jelenleginél még élénkebb diákéletet szeretnék, több programot. Ehhez szükséges a hatékonyan működő Diákönkormányzat, amely javaslataival sokat segíthet e téren. A „Titáncsicsotok” című diákújságunk megjelenése ma már csak emlék, vagy már sokak számára az sem. Pedig a lap kezdeményezésére vezettük be az Aranykréta díjat annak a pedagógusnak, akit a diákok a legjobbnak tartottak az adott tanévben. A díjátadásra továbbra is a Táncsics Napon kerül sor. A következő tanévtől kezdve már szeretném elérni azt, hogy újra iskolaújság jelenjen meg, ha szükséges erre szakköri órákat is hajlandó vagyok áldozni. Az iskolarádió bevezetését is szeretném végre megvalósíttatni. Középtávú tervem az, hogy valamelyik sportág(ak)ból Táncsics-kupa néven hagyományteremtő verseny(eke)t indítsak el. Ilyen kísérletnek tartom a 11-es rúgó bajnokságot is. Már a következő tanévben, a 60 éves jubileum megünneplésére „Táncsics Napokat” fogunk tartani, úgy ahogy ezt az iskola 50 éves jubileumának megünneplésekor tettük. Az iskola 60 éves fennállását is méltóképpen kell majd megünnepelni. Ezzel kapcsolatos kéréseimet már szóban jeleztem az Önkormányzat felé. Az Intézményi Tanács legutóbbi ülésén és a nevelőtestület részéről is érkeztek hozzám jó ötletek, javaslatok.
Az ÖKO programok jól indultak be iskolánkban, de ezen a téren is van még kiaknázatlan lehetőség. Szép hagyománnyá vált az egészség nap, a „Jeles napok” rendezvényei, a teremverseny, a papírgyűjtés. A tanulókkal kapcsolatban alapelvem az, hogy az iskolában elsősorban tanulni járjanak, a kötelezettségeik teljesítsék. Természetesen ahhoz, hogy szeressék és magukénak érezzék az iskolát, a jelenleginél több és színvonalasabb programra van szükség. Minden olyan ötletet, ami pozitív, előre vivő és értékteremtő, támogatni fogok akár diáktól, akár tanártól, akár közös ötletként jut el hozzám. A Táncsics Mihály Jubileumi Alapítvány ötletének köszönhetően legkiemelkedőbb tanulóink minden tanév végén pályázhatnak Táncsics-különdíj elnyerésére. Ez osztályonként két-három főt érinthet. Úgy gondolom, hogy ez komoly motiváló hatású lesz a diákjaink tanulmányi teljesítményére.
III.6. Tárgyi feltételek Elsőbbséget kell, hogy élvezzen az oktatás feltételeinek javítása, a szemléltető eszközök fejlesztése, bővítése illetve ezen eszközök modernizálása. A korábbi években minden tantárgy vonatkozásában tudtunk fejleszteni. Az anyagi lehetőségek függvényében ezeket továbbra is kiemelten kívánom kezelni. Nagy örömömre szolgált, hogy az önkormányzat felújítási keretéből pénzt különítettek el az iskolai konyha felújítására és az új épületben a nyílászárók cseréjére, már ebben a naptári évben. Bízom abban is, hogy az udvaron rövidesen, de legkésőbb jövőre megépül a műfüves futballpálya. Kisebb „esztétikai” fejlesztésekre, javításokra (festés, mázolás, homlokzat javítása) is kaptam ígéretet, és nagyon szeretném az elkövetkezendő években iskolánk udvarának felújítása is bekerülne az önkormányzati „egy iskolaudvar felújítása” programba.
III.7. Kapcsolataink Iskolánk hírnevének megőrzése és az eredményes munka érdekében szükségesnek tartom iskolánk kapcsolatrendszerének további bővítését és fejlesztését. Nem elég ezekről beszélni, és a kapcsolatokat kiépíteni, azokat ápolni is kell és az iskola szolgálatába kell tudni állítani.
A legfontosabb az eredményes és hatékony kommunikáció. Fontos az elért eredmények dokumentálása, nyilvánosságra hozatala az iskola honlapján keresztül, valamint a kerületi lapokban. A szülőkkel való együttműködés további fejlesztése, az állandó kapcsolattartás alapvető. Az éves programunk összeállításánál gondolni kell arra, hogy a szülők több találkozási lehetőséget szeretnének a pedagógusokkal. Az iskola valós megítélésében, egykor volt jó hírnevének visszaállításában, az értékközvetítésben a szülők a legfontosabb partnereink. A fenntartóval és a működtetővel továbbra is a folyamatos párbeszéd, az igényekről és a lehetőségekről zajló rendszeres eszmecsere a célom. A Tankerülettől, a Polgármesteri Hivataltól és a Kerületgazda Szolgáltató Szervezettől is már sok segítséget kaptam működtetési, törvényességi és szakmai szempontból egyaránt. A külföldi kapcsolatunkat ápolni kell, meg kell találni az új pályázati és egyéb lehetőségeket e téren. Valamennyi kerületi intézménnyel korrekt kapcsolatra törekszünk. Az általános iskolák közül a közelség miatt fokozottabb kapcsolatra törekszünk a Jókai Mór, a Hősök Fasora és a Batthyány Ilona Általános Iskolákkal. A középiskolák közül a Szerb Antal Gimnáziummal és a Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki Középiskolával kívánok szorosabb kapcsolatot tartani. A Rácz Aladár Zeneiskolával a már meglévő együttműködésünket tartani kívánom. Alapvető érdekünk az iskola környékének és területének rendben tartása és szépítése. A Német Nemzetiségi Önkormányzat képviselői közé beválasztották iskolánk felsős idegen nyelvi munkaközösségének vezetőjét. Ez nagy örömömre szolgált és biztos vagyok abban, hogy garanciát nyújt a korábbinál sikeresebb együttműködésre. Erre kiváló példa volt a nemrégiben az alapítványunk számlájára érkező támogatási összeg. A Táncsics Mihály Jubileumi Alapítványunkat is fejleszteni kell. A következő tanévtől változtatni szeretnék a kuratórium összetételén is. Támogatók további felkutatása is indokolt. A kerületi sportegyesületek közül az MLTC-vel és az Ikarusszal a legkiemelkedőbb a kapcsolatunk. A Varjú Vilmos Olimpiai Baráti Kör új partnerként került figyelmünk előterébe az utóbbi években.
