TÁMOP-6.1.1-12/1-2013-0001 - Egészségfejlesztési szakmai hálózat létrehozása
Az egészséges pszichoszexuális fejlődést támogató iskolai egészségfejlesztési program
Készült a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet megbízásából, a TÁMOP-6.1.1-12/1-2013-0001 számú, „Egészségfejlesztési szakmai hálózat létrehozása” című projekt keretén belül
Tartalomjegyzék Bevezetés...................................................................................................................... 4
I.
Az egészségfejlesztés fogalma és alapelvei ...................................................................... 4 Az iskolai egészségfejlesztés fogalma és alapelvei............................................................ 6 Az iskolai egészségfejlesztő programok hatékonysága...................................................... 9 Az iskolai egészségfejlesztés hazai megvalósítása...........................................................10 A teljeskörű iskolai egészségfejlesztés megvalósítását segítő hazai jogszabályok ...........11 Az iskolázottság összefüggése a demokráciával és a gazdasági fejlődéssel ....................12 Szexuális egészség, szexuális nevelés.............................................................................14 A szexuális nevelés gyökerei és jelene:........................................................................15 Az iskolai szexuális nevelési programok ...........................................................................16 A szexedukációs programok hatékonyságáról ..................................................................24 Hazai szexedukációs programok ......................................................................................26 A fiatalkorúak szexuális magatartására vonatkozó adatok áttekintése ..............................29 Modern, digitális kihívások a pszichoszexuális fejlődést támogató programokban ............32 Útmutatás, javaslat ......................................................................................................38
II.
Rendeletek és szabályok ..................................................................................................38 Ajánlások a program előkészítésére vonatkozóan ............................................................39 A modellprogram adaptálhatósága érettségit adó intézmények számára ..........................40 További szempontok a megvalósítás mérlegeléséhez ......................................................41 Esélyegyenlőségi szempontok mérlegelése ......................................................................42 III.
A célok és a célcsoport(ok) meghatározása ..........................................................43
IV.
A modellprogram megvalósítása ............................................................................47
Szükségletfelmérés...........................................................................................................47 A program előkészítése ....................................................................................................48 A program munkafázisa: ...................................................................................................50 1.
alkalom...................................................................................................................51
2.
alkalom..................................................................................................................53
3. alkalom ......................................................................................................................54 4.alkalom .......................................................................................................................56 5.alkalom .......................................................................................................................60 6. alkalom ......................................................................................................................61 7. alkalom ......................................................................................................................62 8. alkalom: .....................................................................................................................66 Monitorozás: .....................................................................................................................67 2
Értékelés...........................................................................................................................73 A megvalósításhoz szükséges erőforrások ..............................................................75
V.
Humánerőforrás szükséglet: .............................................................................................75 A program időtartama, ütemezése: ...................................................................................76 Pénzügyi forrásigény, költségvetés-tervezet .....................................................................77 Infrastrukturális szükségletek ............................................................................................77 VI.
Kommunikációs terv................................................................................................78
VII.
Függelék ...................................................................................................................81 A program megvalósításához szükséges humánerőforrás ...............................81
A.
B. Kérdőívek, kiegészítő- és segédanyagok az egészséges pszichoszexuális fejlődést támogató iskolai egészségfejlesztési programhoz .......................................82 Szülői beleegyező nyilatkozat........................................................................................83 1.
számú kérdőív (előteszt) ......................................................................................84
Szexuális magatartásra vonatkozó kérdések (HBSC, 2010 alapján) – előteszt .............85 Tartalommegosztás(előteszt) ........................................................................................86 Jelen lét i ív .................................................................................................................89 Csoportvezetői jelentés: ................................................................................................90 Nemi úton terjedő betegségek kvíz................................................................................96 Reprodukciós igaz/hamis ..............................................................................................97 7.alkalom során kiosztandó jegyzet a diákoknak: ..........................................................98 7. alkalom szexuális zaklatás moduljához javasolt cikk: ................................................99 1.
számú kérdőív (utóteszt) ...................................................................................102
Szexuális magatartásra vonatkozó kérdések(HBSC, 2010 alapján) - utóteszt .............103 Tartalommegosztás (utóteszt) .....................................................................................104 Irodalomjegyzék ...............................................................................................................105
3
I.
Bevezetés
Az egészségfejlesztés fogalma és alapelvei Az egészségfejlesztés mozgalma a 20. század második felében bontakozott ki. Kialakulásában számos tényező szerepet játszott, így az idült (krónikus) nem-fertőző betegségek által okozott halálozásnak a 2. világháború után megfigyelt jelentős mértékű növekedése; azok a tudományos kutatási eredmények, amelyek azt bizonyították, hogy a leggyakoribb idült nem-fertőző betegségek és az életmód (elsősorban a dohányzás, a táplálkozás és a testmozgás), valamint a tágabb társadalmi közeg (társas kapcsolatok, gazdaság, politikai viszonyok) közt oki összefüggés van; valamint azok az adatok, amelyek arra utaltak, hogy az orvostudomány és a betegellátás szédületes fejlődése ellenéresem képes csökkenteni az idült (krónikus) megbetegedések kialakulását (1). 1. ábra Az idült nem fertőző (kék), külső okokból bekövetkező (zöld), és fertőző, valamint gyermekszületéssel kapcsolatos (halványpiros) betegségek okozta betegségteher megoszlása Magyarországon 1990-ben (bal panel) és 2010-ben (jobb panel) (2)
Amint az 1. ábrán is látható, ha az összes betegséget három nagy csoportra osztjuk, akkor a fekete kerettel körbevett idült nem fertőző betegségek (2. csoport) okozta betegségteher aránya a zöld színnel jelzett külső sérülések, balesetek, öngyilkosság miatti megbetegedések által okozott betegségteherhez (3. csoport) és a halványpirossal jelölt 1. 4
csoportba tartozó betegségek okozta betegségteherhez (fertőző, táplálkozással, valamint gyermekszületéssel kapcsolatos betegségek) képest is növekedett 1990-ről 2010-re hazánkban (az összes betegséget 100%-nak véve). Ez a tendencia már a 2. világháború előtt elkezdődött.(1) Fontos adalék volt annak felismerése is, hogy az egészséggel és betegséggel kapcsolatos információk puszta átadása – korai nevén az egészségügyi felvilágosítás, később egészségnevelés – önmagában általában nem változtatja meg az emberi magatartást. Az egészségnevelés tehát nem tud gátat vetni a leggyakoribb, az emberi viselkedéssel szorosan összefüggő betegségek kifejlődésének. Ezen fejlemények hatására elindult a szakmai közgondolkodás arról, hogyan lehetne a leggyakoribb idült betegségek előfordulását csökkenteni. Erre kínált megoldást az egészségfejlesztés, amelynek alapelveit 1986-ban rögzítették egy, Kanadában tartott nemzetközi konferencián (3). Az egészségfejlesztés eszerint olyan folyamat, amelynek célja az emberi egészség megőrzése és javítása olyan átfogó, egymásra épülő és egymást kiegészítő módszerekkel, amelyek az emberi viselkedést befolyásoló tényezők (2. ábra) tág körére hatnak, a társadalom széles rétegeit bevonva. 2. ábra Az emberi egészségre ható tényezők és azok hierarchiája
Az egészségfejlesztés alapelvei szerint többszörös módon, politikai, jogi, oktatási, közösségekre irányuló módszerekkel együttesen kell alakítani az emberek tudatát, ismereteit, készségeit, és mindennapi fizikai, épített és társas környezetüket annak 5
érdekében, hogy az egészséget szolgáló választások és döntések minél könnyebbek legyenek a népesség minden tagja számára.
Az iskolai egészségfejlesztés fogalma és alapelvei Az 1986-os első egészségfejlesztési konferencia után számos projekt indult az alapelvek gyakorlati megvalósítására. Az oktatási intézmények az elsők közt szerepeltek, mint olyan színterek (helyszínek), ahol egészségfejlesztési projekteket lehet és kell megvalósítani, nemcsak a gyerekeket, hanem a tanárokat is bevonva, az iskola egész működését átgondolva. Ezek a kezdeti próbálkozások nagyon sokszínűek voltak, de akkoriban elsősorban az iskolákban folyó nevelési munka bővítését, az egészséggel kapcsolatos ismeretek oktatását célozták. 1990-ben három nemzetközi szervezet (Európai Bizottság, Európa Tanács, EVSZ Európai Régiós Irodája) közös konferencián állapodott meg arról, hogy együtt elindítják az Egészségfejlesztő Iskolák Európai Hálózatát (European Network of Health Promoting Schools). A hálózat 1991-ben kezdett működni, akkor még csak 7 ország részvételével (4). Az iskolai egészségfejlesztést koordináló hálózat jelenleg Schools for Health in Europe (SHE vagy Iskolai Egészség Európában) néven működik (5). Az iskolai egészségfejlesztés európai hálózatának értelmezésében az egészségfejlesztő iskola olyan iskola, amely szervezett és szisztematikus tervet valósít meg az iskola minden tanulójának és oktató, valamint nem oktató dolgozójának egészsége és jólléte javítására. Ennek lényege a teljeskörű iskolai megközelítés (a hazai szóhasználatban a „teljeskörű iskolai egészségfejlesztés” elnevezés honosodott meg), melynek öt fő területe van, amelyeket a 3. ábra mutat. A teljeskörű megközelítés a különféle cselekvési területeken megvalósított beavatkozásokon túl azt is jelenti, hogy az iskola az egészséggel kapcsolatos döntéseit az érintettek minél szélesebb körű bevonásával, résztvevő-cselekvő módon hozza; az iskola gondot fordít a tanárok képzettségének növelésére és attitűdjeinek javítására, tekintettel arra is, hogy a tanárok szerepmodellként jelennek meg a tanulók számára. Az iskolai egészségfejlesztés lényegi szempontja, hogy az egészség és jóllét javítására irányuló cselekvések minden tekintetben kapcsolódjanak az iskola alapfeladataihoz, és azok ne csak a tanulókat, hanem az iskola dolgozóit is célozzák.
6
3. ábra A teljeskörű iskolai egészségfejlesztés cselekvési területei
I.
Egészséget támogató politikai irányelvek: Az iskola a pedagógiai programjában rögzíti alapelveit és döntéseit a tanulók és a dolgozók egészségének és jóllétének támogatására; például az iskola döntést hoz arról, hogy milyen típusú élelmiszerek vásárolhatók meg az iskolában, vagy hogyan kezelik az iskolai erőszakot.
II. Egészséget támogató környezet: Az iskola olyan fizikai és társas környezetet alakít ki, amely segíti az egészséget megőrző egyéni és közösségi magatartást. Például az iskola fizikai környezete, beleértve az épületet és a külső tereket, esztétikus és segíti a személyi higiéné megőrzését, például a tanulói mosdók (is) megfelelően ellátottak a tisztálkodáshoz használatos szerekkel; a környezet segíti az egészséget megőrző magatartást, a testmozgást és a szabadidő pihentető eltöltését. Az iskolai társas környezet elősegíti a diákok egymás közti, valamint a dolgozókhoz fűződő kapcsolatát, az emberi kapcsolatok ápolását; például beszélgetésre alkalmas alkalom és helyszín biztosításával. III. Egyéni kompetenciák fejlesztése: Az iskola pedagógiai programja és tanterve segíti a diákok tudásának, készségeinek és cselekvési kompetenciáinak növelését nemcsak az oktatás tantárgyait képező ismeretekben, hanem az egészséggel kapcsolatban is. IV. Közösségi cselekvések erősítése: Az iskola biztosítja erős közösségi kapcsolatok kialakulását iskolán belül a diákok, valamint diákok és iskolai dolgozók közt; illetve 7
elősegíti a kapcsolatépítést a diákok, iskolai dolgozók, a diákok szülei, és azon település lakossága közt, ahol az iskola található. V. Egészségügyi ellátás áthangolása: Az iskolában közvetlenül elérhetők egészségügyi szolgáltatások illetve azokat nyújtó szakemberek a diákok számára (pl. védőnő, iskolaorvos, pszichológus, gyógytornász) beleértve a megváltozott képességű és speciális nevelési igényű tanulókat is (5).
A tanulók egyéni kompetenciáinak fejlesztésével kapcsolatban (ld. III. cselekvési terület) kiemelendőek
az
egészséggel
közvetlenül
kapcsolatos
készségek
és
cselekvési
kompetenciák javításának fő témái (4. ábra).
4. ábra A diákok fejlesztendő egyéni kompetenciái a teljeskörű iskolai egészségfejlesztés keretében
A. Egészségismeretek
B. Érett személyiség
C. Egészséges táplálkozás
D. Mindennapos testnevelés
A. A kompetenciák javításához szükség van az egészséggel kapcsolatos ismeretek és az egészség-műveltség javítására a legkülönfélébb témákban (pl. személyi higiéné, balesetmegelőzés, életmódbeli tényezők, párkapcsolatok, szexualitás, családi élet, stb.). Ez azonban csak alapja, egyik feltétele az egészséggel kapcsolatos kompetenciák kialakításának. B. Az egészségfejlesztő iskola feladata a gyermekek érett személyiséggé válásának elősegítése, ezen belül is elsősorban a kognitív teljesítmény és a társas kapcsolatok 8
javítása, amelyben a személyközpontú pedagógiai módszerek és a művészetek hatékony alkalmazása (ének, tánc, rajz, mesemondás, népi játékok és népi rítusjátékok, kézművesség, stb.) segíti a pedagógusokat. A személyközpontú pedagógiai módszerek alkalmazása érdekében folyamatos továbbképzéssel kell segíteni a pedagógusokat. C. Az egészséges táplálkozás megvalósulását az iskola számos módon tudja segíteni. Például, a korszerű táplálkozási alapelvek megismertetésén túl az iskolában nyújtott szervezett étkeztetés étlapjának tervezésekor figyelembe veszik a korszerű táplálkozási elveket; előnyben részesítik a helyi termelőktől való alapanyagbeszerzést; az iskola lehetőséget nyújt korszerű ételek (pl. saláták) elkészítésére iskolai foglalkozás keretében; az iskolai büfében egészséges élelmiszereket kínálnak. D. A mindennapos testnevelés lehetőségének biztosítása minden tanulónak (6) egyrészt
a
fiatalok
testmozgás-igényének
kiszolgálását,
másrészt
mozgáskultúrájának javítását, harmadrészt a napi szintű testmozgás iránti igény kialakítását szolgálja.
Az iskolai egészségfejlesztő programok hatékonysága
Az Egészségügyi Világszervezet (EVSZ) által felkért szakértői bizottság kutatási adatokra támaszkodva már 1995-ben arra a következtetésre jutott, hogy az iskolai egészségprogramok egyszerre csökkentik a leggyakoribb egészségproblémákat, növelik a tanulás eredményességét, javítják az oktatási rendszer hatékonyságát, valamint segítik a nemzetek oktatási, társadalmi és gazdasági helyzetét. Az egészség és iskolázottság egyidejű javítása érdekében a Bizottság két átfogó cselekvést javasolt az országok számára: 1) az iskolázottság javításába való befektetések növelését; 2) a lányok iskolázottságának növelését
(7).
Az
EVSZ
még
abban
az
évben
meghirdette
Globális
Iskolai
Egészségkezdeményezés (Global School Health Initiative) című programját (8), amely az iskolák tanulóinak, dolgozóinak, azok családjainak, valamint a tágabb közösség tagjainak egészségi állapotát kívánta javítani helyi, országos és világméretű akciók révén. A teljeskörű iskolai egészségfejlesztésről 10 évvel később, 2006-ban készült újabb tanulmány a nemzetközi és hazai szakirodalom bizonyítékai alapján. Eszerint az iskolai egészségfejlesztési programok közül különösen hatékonyak a lelki egészség javítására, az erőszak és agresszió csökkentésére irányuló beavatkozások. E programok javítják a kortárskapcsolatokat, az önismeretet és az önbizalmat, valamint az alkalmazkodókészséget, a stresszkezelési és problémamegoldási készségeket. A táplálkozás és testmozgás pozitív 9
változását a többszörös célzású, komplex, az iskolai környezetet is változtató programok segítik elsősorban, s az életmód befolyásolásával járulnak hozzá a leggyakoribb idült nem fertőző népbetegségek (lelki betegségek, szív-érrendszeri, mozgásszervi és daganatos betegségek,
cukorbetegség)
megelőzéséhez
is.
A
dohányzás,
alkoholfogyasztás,
kábítószer-fogyasztás megelőzésére irányuló előadások vagy tematikus programok egyáltalán nem, vagy nagyon kevéssé hatékonyak. A nemzetközi tapasztalatok alapján azok az átfogó és integrált, az iskolák egészét bevonó programok a leghatékonyabbak, amelyek több témakört, köztük a lelki egészséget, az egészséges táplálkozást, a testmozgást, a pszichoaktív szerek használatának csökkentését is érintik. E programok hatása annál nagyobb, minél intenzívebbek (minél gyakoribbak a foglalkozások), és minél hosszabb időtartamúak. A bizonyítékok tehát egyértelműen a teljeskörű iskolai megközelítések alkalmazása mellett szólnak (9).
Az iskolai egészségfejlesztés hazai megvalósítása
Jelenleg a Schoolsfor Health in Europe (SHE) hálózat tömöríti azon 43 európai ország nemzeti koordinátorait, amely országokban egészségfejlesztő iskolák léteznek (10). (A hazai koordinátor
az
Egészségügyi
Világszervezet
magyarországi
irodájának
vezetője.)
Magyarország az elsők egyikeként csatlakozott a hálózathoz 1991-ben. Az iskolák toborzását és hálózattá szervezését 1992-től az az évben megalakult Egészségesebb Iskolákért Hálózat Magyarországi Egyesülete végezte. Az Egyesület az akkori Nemzeti Egészségvédelmi Intézet (NEVI) támogatásával 1994 és 2000 közt az Egészségügyi Szolgáltatások és Menedzsment Program keretében korszerű szemléletű tananyagot fejlesztett ki –akkreditált pedagógus-továbbképzéssel együtt – általános iskolák számára (11). A tananyag 1997-ben bevezetésre került az Egészségesebb Iskolákért Hálózat hazai tagiskoláiban. A pozitív tapasztalatok eredményeként a 28/2000. OM rendelet országos hatókörrel elrendelte az egészséges életre nevelést és egészségvédelmet szolgáló tananyag beépítését a kerettantervbe. A 2003. évi LXIX. törvény a közoktatásról 48.§(3) bekezdése pedig arról határozott, hogy az iskolákban egészségnevelési és környezeti nevelési programot kell létrehozni, amelynek összhangban kell lennie az egészségfejlesztés alapelveivel. A Nemzeti Népegészségügyi Program keretében 2003-ban megszületett az iskolai egészségfejlesztési normatíva terve, mely a teljeskörű iskolai egészségfejlesztés (TIE) tevékenységeit tartalmazta, és azokhoz (elsősorban a mindennapos testmozgáshoz) finanszírozást is tervezett biztosítani. Az Oktatási Minisztérium 2004-ben útmutató kiadványt is kiadott az iskolai egészségnevelési, egészségfejlesztési programok elkészítéséhez (12). A 10
teljeskörű iskolai egészségfejlesztési tevékenységek bevezetését és elterjedését 2009-től az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében finanszírozott Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) forrásain alapuló különféle pályázati kiírások segítették elő. A teljeskörű iskolai egészségfejlesztés terve bekerült a 2011-től megújuló köznevelési szabályzókba (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, 20/2012. EMMI rendelet a nevelésioktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról), és számos egyéb új vagy módosított jogszabály is támogatást nyújtott hozzá (13). A teljeskörű iskolai egészségfejlesztés megvalósítását segítő hazai jogszabályok
1. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény egésze a nevelést állítja középpontba, mégpedig a gyermek testi-lelki egészségének elősegítésével, amit a törvény számos paragrafusa bizonyít (pl. a gyermeki jogok és kötelességek együttese, a gyermeknek megfelelő bánásmód, a szülők és az iskola együttműködése, az erkölcsi és a hazafias nevelés, a családi életre nevelés, az egészségnevelés és környezeti nevelés). 2. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény tartalmazza a mindennapos (heti 5) testnevelést /27.§.(11)/ minden évfolyam részére, melynek felmenő rendszerű megvalósítása 2012. szeptemberben kezdődött meg az 1., 5. és 9. évfolyamon, és a 2015. szeptemberben kezdődő tanévben válik teljessé /97.§.(6)/. 3. A
nevelési-oktatási
intézmények
működéséről
és
a
köznevelési
intézmények
névhasználatáról szóló 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 128-131. paragrafusa a köznevelési intézmények teljeskörű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatairól szól. 4. A közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló 37/2014 (IV.30) EMMI rendelet megjelenése és hatályba lépése nagyban segíti az egészséges táplálkozás korszerű elvárásainak teljesülését, miközben a helyi termékek felhasználását is segíti. 5. A nemdohányzók védelméről és a dohány termékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló, 1999. évi XLII. törvény 2011-ben történt szigorítása jelentősen támogatja az iskolai egészségfejlesztés megvalósulását. 6. Az „Egészséges Magyarország 2014-2020” Egészségügyi Ágazati Stratégia tartalmazza a stratégiai célok eléréséhez szükséges 5 fő népegészségügyi prioritást, melyek megvalósításában a teljeskörű iskolai egészségfejlesztés nélkülözhetetlen.
11
Az iskolázottság összefüggése a demokráciával és a gazdasági fejlődéssel
Röviden érdemes megvizsgálni az iskolázottság és az egészség, valamint a gazdaság és a demokratikus működés összefüggéseit, alátámasztva az EVSZ bizottságának állításait. 5. ábra A 30 éves férfiak körében várható további élettartam iskolai végzettség szerint Magyarországon, 1986-2004 (14)
A magasabb iskolázottságú népességcsoportoknak lényegesen jobb az egészségi állapota, mint az alacsonyabb iskolázottságúaknak. Ezt tudományos kutatások több évtizede zajló, számos vizsgálata bizonyította, s manapság ez már annyira egyértelmű, hogy az iskolázottság mint az egészségi állapot egyik meghatározó tényezője tankönyvekben szereplő alapvetés (15). A magasabb szintű iskolázottság pozitív hatása az egészségi állapotra és a várható élettartamra hazánkban is bizonyított, amint azt az5. ábra mutatja. A Központi Statisztikai Hivatal két munkatársa által végzett elemzés szerint az alapfokú végzettséggel nem rendelkező (vagyis kevesebb, mint 8 osztályt végzett), és a felsőfokú végzettségű magyar férfiak között már az 1980-as évek második felében is több, mint 5 év különbség volt a legmagasabban képzettek javára. Ez a 2000-es évek elejére 16 (!) évre nőtt, vagyis ennyivel több megélt életévre számíthatott egy főiskolát, egyetemet végzett 30 éves magyar férfi elemi végzettséggel nem rendelkező, azonos korú társához képest az ezredfordulón. Az iskolázottság és a gazdasági fejlődés közti összefüggést, meglepő módon, kevesebb tudományos kutatási bizonyíték támasztja alá, és ennek oka éppen mostanában körvonalazódik. Az iskolázottsági szintnél (végzettség vagy befejezett osztályok száma)
12
ugyanis nagyobb jelentősége van az iskolában elsajátított kompetenciáknak, amelyet a nemzetközi vizsgálatok a szövegértés különféle mutatóival mérnek (16-18). 6. ábra Az olvasási készségek használata a munkában (vízszintes tengely) és az egy munkaóra alatt előállított GDP (USA dollárban, függőleges tengely) (19)
Amint a 6. ábrán látható, minél magasabb szintű olvasási készségeket kell használni munkavégzés során (vagyis minél összetettebb és igényesebb feladatokat kell a munkahelyen elvégezni), annál magasabb az egy munkaóra alatt előállított bruttó hazai termék összege. Az ábrán a ferde vonal a pontokkal jelölt országokra legjobban illeszkedő regressziós egyenest mutatja. A legfejlettebb országokat tömörítő nemzetközi gazdasági szervezet (OECD) rendszeresen végeztet szövegértési vizsgálatokat tagállamai felnőtt populációiban, amely több dimenzióra (prózai szöveg-értés, dokumentumszöveg-értés, számolási készség, problémamegoldó készség) terjed ki. Magyarország 1998-ban és 2008-ban vett részt ilyen vizsgálatban (1998: International Adult Literacy Survey, 2006-2008: Adult Literacy and Life Skills Survey).
A 2006-2008 közt végzett vizsgálat eredményei szerint a hazai felnőtt
lakosság fele (!) sem dokumentumszöveg-, sem prózai szöveg-értés, sem számolási készségek tekintetében nem éri el azt a szintet, amely egy modern társadalomban való boldoguláshoz szükséges (20), ezen indikátorok tekintetében a vizsgált országok közt hazánk az utolsó előtti helyen állt. Az érettségivel nem rendelkező hazai 25-34 évesek 30%a munkanélküli, szemben az OECD országok 21%-os átlagával, a felsőfokú végzettséggel rendelkező hasonló korúaknak viszont mindössze 5%-a nem talál munkát, szemben az OECD 7,7%-os átlagával (21).
13
A legújabb közgazdasági vizsgálatok ahhoz is adalékot szolgáltatnak, hogy a közoktatás jelentős mértékben meghatározza az országok politikai intézményeinek minőségét. A fordított összefüggés (tehát hogy a demokratikus politikai intézményrendszer lenne a determinánsa a közoktatásnak) nem bizonyítható (22).
Szexuális egészség, szexuális nevelés A pszichoszexuális fejlődés a csecsemőkortól a fiatal felnőttkorig töretlenül tart, szervesen, elválaszthatatlanul kapcsolódik a teljes személyiség fejlődéséhez (23,24).A harmonikus pszichoszexuális fejlődés eredményeképp az egyén elérheti a szexuális egészség állapotát. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már 1975-ben megfogalmazta (25), hogy a szexuális egészség: 1.) a mentális és gyermeknemző viselkedés élvezetének és irányításának képessége. 2.) mentesség olyan félelmektől, bűntudattól és tévhitektől, amelyek gátolják a szexuális reagálást és kapcsolatot. 3.) mentesség az olyan szervi zavaroktól, betegségektől, amelyek akadályozzák a szexuális és nemző funkciókat. A jelenleg érvényes WHO definíció szerint (26): „A szexuális egészség a testi, lelki, mentális és szociális jóllét állapota a szexualitás vonatkozásában; nem pedig csupán a betegség, a diszfunkció vagy a fogyatékosság hiánya. A szexuális egészség feltételezi a pozitív és tiszteletteljes közeledést a nemiséghez és a nemi kapcsolatokhoz, valamint az élvezetes és biztonságos szexuális élmények lehetőségét, kényszertől, diszkriminációtól és erőszaktól mentesen. A szexuális egészség eléréséhez és megtartásához minden egyén szexuális jogait tisztelni, védeni és biztosítani kell. ” A szexuális egészség támogatásának célját szolgálják a szexuális nevelési programok, melyek során a gyermekek és fiatalok elsajátítják az emberi testre, az intim kapcsolatokra és szexualitásra vonatkozó ismereteket, attitűdöket, értékeket, készségeket (27). A szexuális nevelésmagában foglaljaa szexuális egészség védelmét, ápolását, tehát 14
tulajdonképpen egészségnevelési, egészséges életmódra való nevelési tevékenységet értünk alatta. Célja nem pusztán a reproduktív funkció védelme és a nemi betegségek távoltartása, hanem a személyiség szexuális képességének a fejlesztése is (28).
A szexuális nevelés gyökerei és jelene (27): A szexuális nevelés kezdete Nyugat-Európában egybeesett a szexuális forradalom kezdetével: a modern, megbízható fogamzásgátlási technikák elterjedésével lehetségessé vált a szexualitás és a gyermeknemzés szétválasztása. Ennek hatására egy sor változás indult be, melynek nyomán átrendeződtek a szexualitással kapcsolatos értékek, normák, viselkedések, így egyre szükségesebbé vált a fiatalok felkészítése a biztonságos nemi életre. Kelet és Közép Európában a szexuális nevelés a kommunizmus bukása után indult be és terjedt el. A WHO 2010-ben a szexuális nevelés irányelveiről kiadott közleményében hangsúlyozza, hogy a jelen korban„a szexuális nevelés szükségességét a legutóbbi évtizedek különböző fejleményei indokolják. Ilyenek a globalizáció, a különböző kulturális és vallási háttérrel rendelkező csoportok migrációja, az új médiumok, különösen az internet és a mobil telefonok gyors elterjedése, a HIV / AIDS megjelenése és terjedése, a gyermekekkel és fiatalokkal történő szexuális visszaélések, s nem utolsó sorban a fiatalok változó szexuális attitűdjei és viselkedése. Ezen új fejlemények miatt hatékony stratégiára van szükség, hogy a fiatalok képessé váljanak nemiségük biztonságos és kielégítő kezelésére. A megtervezett szexuális nevelés alkalmas lehet e célcsoport elérésére.”A dokumentum hangsúlyozza, hogy a szexuális nevelésre mindenki jogosult, továbbá, hogy a szexuális nevelés segíti az életre, a kielégítő kapcsolatok létesítésére és fenntartására való felkészülést és hozzájárul a személyiség kedvező fejlődéséhez és önmeghatározásához. Kiemeli továbbá, hogy a modern társadalomban nem elegendő az informális szexuális nevelés, így kiemelten nagy szerepe van a formális, iskolai színtéren megvalósuló szexuális nevelési programoknak (27).
15
Az iskolai szexuális nevelési programok
Az egészséges (pszichoszexuális) fejlődés eredményeként a tudatos életvitelhez szükséges készségek és képességek alakulnak ki, a szexuális egészség eléréséhez elengedhetetlen
a
szexualitással
kapcsolatos
ismeretek
bővítése
(29).
A gyermekeknek és serdülőknek a fejlődés során az informális információforrások mellett szükségük van formális szexuális nevelésre is, amely ideális esetben nem csak problémafókuszú, tehát például nem csak a nem kívánt terhességek, vagy a nemi úton terjedő fertőzések elkerülésére vonatkozóan nyújt ismereteket (27). Ebben a komplex feladatban
az
intézményes
nevelésnek
nagy
szerepe
van
(29).
A
köznevelési
intézményeknek (óvodák, általános- és középiskolák) az egészségfejlesztés részeként a pszichoszexuális
fejlődés
támogatásában
is
szerepet
kell
vállalniuk.
Az
oktatási
intézményeknek ugyanis kiemelten fontos szerepük van a gyermek, fiatalok felkészítésében a felnőtt szerepekre (30). A szexedukációs programok ideális esetben óvodás korban kiegészítik a szülők által megkezdett nemi nevelést. Részüket képezi: a nemek közötti hasonlóságok és
különbségek és az apai- és anyai szerepek tudatosítása. Az általános iskolában a nemi különbségek, a terhesség, a születés mellett a szexedukáció középpontjában a szexuális izgalom, élvezet és kielégülés megértése áll ideális esetben. Emellett kiemelten fontos a szexuális visszaélések megelőzése, a nemi érésre való előkészítés, végül pedig és a szexuálhigiéné alapvető szabályainak a megtanítása. Az általános iskola 5-8. osztályában a szexuális nevelés részeként ideális esetben a menstruációs higiéniával, a pollúcióval (akaratlan magömlés alvás közben) és az önkielégítéssel kell foglalkozni. Ebben a korosztályban továbbá fontos ismereteket átadni az orgazmuskészség megjelenéséről és alakításáról, valamint a fogamzásgátlásról és születésszabályozásról. Középiskolások esetében a szexedukáció fő feladata a korszerű, tudományosan megalapozott szexuális értékrendszer, az önnevelési képesség, a párválasztási érettség kialakítása (28,29).
16
A szexuális nevelés a célja (27): 1. toleráns légkör elősegítése, amely nyitott és megbecsülést tanúsít a nemiség, a különböző életstílusok, attitűdök és értékek iránt. 2.
a nemi identitás és a nemi szerepek tudatosítása, a nemi különbségek és a sokféleség tiszteletben tartása.
3. önmagával és a partnerrel szemben felelős viselkedés és körültekintő, a helyzet megértésén alapuló választások képességének kialakítása. 4. az emberi testre, fejlődésére és funkcióira vonatkozóan az ismeretek bővítése. 5. anemi lényként fejlődés elősegítése: az érzelmek és szükségletek kifejezése, a nemiség kellemesként való megélése, a saját nemi identitás és nemi szerep kialakítása. 6. információnyújtás a nemiség, a fogamzásgátlás, a nemi úton terjedő fertőzések (pl. HIV/AIDS) és a nemi erőszak megelőzésének testi, kognitív, szociokulturális és emocionális vonatkozásairól. 7. a szexuális kapcsolatok megfelelő kezeléséhez szükséges készségek fejlesztése. 8. tájékoztatás a tanácsadó és orvosi szolgálatokról 9. kritikai attitűdök kialakítása (szexualitással kapcsolatos normák és modellek értékelése az emberi jogok szempontjából) 10. egyenlőségen alapuló kapcsolatok kialakításának elősegítésén keresztül a szexuális visszaélések és erőszak megelőzése. 11. képességfejlesztés az érzelmek és kapcsolatok megbeszélésére vonatkozóan (27).
A szexuális nevelés jellemzői (27):
1. fiatalok
rendszeres
és
aktív
részvételére
épül
(a tanulók nem passzív befogadók, hanem aktív szerepet játszanak a szexuális nevelés megszervezésében és értékelésében) 2. interaktív módon megvalósuló (pl. hogy a tanulók igényeihez alkalmazkodva különböző módszereket használunk az osztályban). 3.
folyamatos, nem pusztán egyszeri esemény, a tanulók változó élethelyzeteire reagál.
4. multiszektoriális 5. kontextus-orientált, figyelemmel kíséri a tanulók igényeit 17
6. együttműködést alakít ki a szülőkkel és szülői munkaközösségekkel figyelembe veszi a szociálpszichológiai nemek eltérő igényeit és gondjait A
szexedukáció
„ideáltipikus”
modellje
tananyaghoz
kapcsolódó,
tanórán
belüli
tevékenységként folyik, és holisztikus megközelítést alkalmaz, integrált egészségfejlesztési program (28). A szexuális nevelési programok három fő pillére az ismeretátadás, a motiválás és a készségfejlesztés (23; 28): Az információátadás során a következő témákat kell érintenie a programnak (23):
nemi élettel kapcsolatos testi folyamatok
egyéni pszichoszexuális fejlődés
a kielégítő nemi élet pozitív hatásai
a terhesség és a magzati élet
a különböző szexuális életstílusok
a fogamzásgátlók szakszerű alkalmazása
a nemi úton terjedő betegségek és azok megelőzése
A motiválás során megcélzott területek:
nem kívánt terhességek és fertőzések elleni védekezés
a mindkét partnert érintő felelősség
a nemi élet tudatos irányítása
a különböző életstílusok tudatos elfogadása
A készségfejlesztés során fejlesztendő területek:
kommunikációs – és viselkedési készségek (partnerkapcsolatok, családtervezés)
intimitás és gyengédség iránti érzék
a konfliktus-megoldási készség
a szülői szerep készségei
a szakszerű segítség keresésének és igénybevételének készsége.
18
A szexuális nevelési programokat tartalmuk alapján három csoportba sorolhatjuk(27):
1) absztinenciáranevelő programok, amelyek arra ösztönzik a résztvevőket, hogy a szexuális kapcsolat létesítését házasság előtt kerüljék 2) átfogó szexuális nevelési programok, melyek az absztinenciát választható lehetőségnek tartják, de emellett figyelmet szentelnek a fogamzásgátlási technikákra, a biztonságos szexuális életre is 3) holisztikus szexuális nevelési programok: az átfogó szexuális nevelési programok elemeit tartalmazzák, mindazt az egyéni fejlődés szélesebb perspektívájába helyezik
Az átfogó szexuális nevelés fő céljai és jellemzői – a WHO alapján (27): Az Egészségügyi Világszervezet megfogalmazása alapján a szexuális nevelésnek nemcsak ismereteket kell közvetítenie, hanem fejlesztenie kell a kritikus gondolkozást, amely a szexualitás iránti pozitív beállítottságot eredményez. Ezen túl erősítenie kell azokat a folyamatokat, amelynek révén egész életén át az egyén önmagát – szorongástól és bűntudattól mentesen – szexuális lényként elismeri, elfogadja. Olyan nemi szerepek kialakítására és fejlesztésére kell törekedni a szexuális nevelés során, amelyek az emberi jogok értékrendjének keretében tiszteleten és egyenjogúságon alapuló kapcsolatokat eredményeznek. A szexuális nevelés során– a párkapcsolatokon túlmenően – hangsúlyozni kell a kötődések értékét. Az ismeretátadás elengedhetetlen részét kell, hogy képezzék a saját
testtel
kapcsolatos
ismeretek
(pl.
az
önértékelés
és
egészségápolás
tényezőjének) fejlesztése. Fontos cél emellett a tudatosan élvezetképes, szabad és felelősségteljes szexuális viselkedés fejlesztése, valamint a partnerek és családtagok közti kommunikáció, általában az egyenrangú kapcsolatok fejlesztése, a résztvevők nemétől és életkorától függetlenül. A tudatos családtervezés és fogamzásgátlás tekintetében a közös és felelősségteljes viselkedés kialakítása elengedhetetlen a szexuális egészség eléréséhez. A WHO ezen túl kiemeli még a felelősségteli döntések
segítésének fontosságát a
szexedukációs programokban, melyeknek a nemi úton terjedő fertőzések megelőzése terén van kiemelt jelentősége.
19
A WHO által összegzett tapasztalatok alapján a hatékony átfogó programok (27):
szélesítik a résztvevők szexualitással kapcsolatos tudását
tisztázzák az értékképzeteket
javítják a szülők és a gyermekek közötti kommunikációt
az igen fiataloknak segítenek a közösülések elhalasztásában
növelik a fogamzásgátlók használatát
a közösülések helyett inkább a pettinget népszerűsítik.
A leghatékonyabb programok jellemzői (27): o
célzottan tárgyalnak viselkedésmódokat;
o
a viselkedésváltoztatás teoretikus modelljei képezi alapjukat;
o
információt nyújtanak a védekezés nélküli közösülés veszélyeiről, ezen veszélyek lehetséges kivédési módjairól;
o
lehetővé teszik bizonyos képességek gyakorlását, lehetőséget nyújtanak reális helyzetek megvitatására;
o
információt adnak át a média, a kortársak és a kultúra hatásaira vonatkozóan, melyek hatással lehetnek a fiatalok szexuális viselkedésére és döntéseire;
o
segítik a fiatalok döntéseit az absztinenciával és/ vagy az önvédelemmel kapcsolatban meggyőződések és értékrendszerek erősítésén, kialakításán keresztül
o
lehetőséget adnak a kommunikációs készségek gyakorlására.
20
Holisztikus szexuális nevelési programok: Európában a legelterjedtebbek a holisztikus szexuális nevelési programok, melyekre vonatkozóan a WHO a következő alapelveket fogalmazza meg (27). „A holisztikus szexuális nevelésnek a következő alapelvekre kell épülnie: 1. A szexuális nevelés számol a gyermek életkorával, fejlettségi és értelmi szintjével,
s
reagál
annak kulturális
és
szociális
körülményeire
és
szociálpszichológiai nemére (gender). Vagyis alkalmazkodik a fiatalok valóságos életéhez. 2. A szexuális nevelés a (szexuális és reproduktív) emberi jogokon alapul. 3. A szexuális nevelés a jóllét holisztikus koncepcióján alapul, amely az egészséget is magában foglalja. 4. A
szexuális
nevelés
alapvetőnek
tartja
a
nemek
egyenlőségét,
az
önmeghatározást és a különbségek elfogadását. 5. A szexuális nevelés a születéssel kezdődik. 6. A szexuális nevelés az egyének és közösségek fejlesztésével hozzájárul egy igazságos és szolidáris társadalom létrehozásához. 7. A szexuális nevelés tudományosan megalapozott ismereteken alapul.”
Mind a hazai (28), mind a nemzetközi szakirodalomból (9-10,27) az a kép rajzolódik ki, hogy az iskola mindennapi életébe rendszerszerűen beépülő, holisztikus megközelítésű egészségfejlesztés
bizonyul
hatékonynak,
ennek
felel
meg
a
teljeskörű
iskolai
egészségfejlesztés (rövidítve TIE) is, melyet részletesen a bevezetőben mutattunk be. A szexuális érettség a testi, lelki, szellemi egészség fontos meghatározója, ezért ennek elősegítésére a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodó egészségfejlesztő programot is kell alkalmazni az iskolákban a TIE részeként. A teljeskörű iskolai egészségfejlesztés terve a Nemzeti Népegészségügyi Program alapján, a Népegészségügyi Tárcaközi Bizottság döntései nyomán született 2003-ban (13).
21
A teljeskörűség jelentése: Az iskolai egészségfejlesztés (vagyis a tanulók egészségben nevelése) akkor hatékony, ha teljeskörű. Ez az alábbiak teljesülését jelenti (13): -
nem szűkül le egyik-másik beavatkozási területre, hanem mindegyik fő egészségkockázati tényezőt befolyásolja;
-
nem szűkül le egy-egy akció időtartamára, hanem az iskola mindennapi életében folyamatosan és rendszeresen jelen van;
-
nem
szűkül
le
egy
iskolai
közösség
valamelyik
részére,
hanem
az
egészségfejlesztést megvalósító iskola minden tanulója részt vesz benne; -
nem szűkül le a tantestület egyes tagjaira, hanem a teljes tantestület részt vesz benne; és
-
nem szűkül le az iskolán belüli közösségre, hanem bevonja a szülőket és az iskola közelében működő, erre alkalmas civil szervezeteket, valamint az iskola társadalmi környezetét (pl. fenntartó) is.
A teljeskörű iskolai egészségfejlesztés négy alaptevékenysége (13): A teljeskörű iskolai egészségfejlesztés négy egészségfejlesztési alapfeladat rendszeres végzését jelenti - minden tanulóval, a teljes tantestület, a szülők és az iskola környezetének bevonásával, szakmai ellenőrzés és segítés mellet például számos egyéb téma között környezeti, médiatudatossági, fogyasztóvédelmi, balesetvédelmi és családi életre nevelést is magában foglaló egészség-ismeretek hatékony, azaz készséggé válást eredményező oktatása. Az egészség-ismeretek (más szóval: egészségfejlesztési ismeretek) témakörei az iskolában - melyek hatékony átadása a megfelelő készségek kialakítását is jelenti- magában foglalja a következő szexualitással kapcsolatos témaköröket (6): - A társas kapcsolatok (ide tartozik a társas kapcsolati készségek fejlesztése, valamint a családi életre nevelés is) - A nő szerepei. - A férfi szerepei. - A családi élet – kapcsolat a család tagjai között; közös tevékenységek. - A gyermekáldás. - A várandósság alatti hatások a gyermek fejlődésére.
22
Ezeken túl pedig a következő témaköröket tartalmazza (6): -
Az egészség fogalma.
-
A krónikus beteg egészsége.
-
Az egyén és az őt körülvevő közösség egészsége: felelősségünk.
-
A környezet egészsége.
-
Az egészséget befolyásoló tényezők.
-
Személyi higiénia.
-
A jó egészségi állapot megőrzése.
-
A betegség fogalma.
-
Megelőzhető betegségek.
-
A táplálkozás és az egészség, betegség kapcsolata.
-
Az
egészséges
táplálkozás
(ebben
a
helyi
termelés,
helyi
fogyasztás
összekapcsolása is). -
Lelki eredetű táplálkozási zavarok.
-
A beteg ember táplálásának sajátosságai.
-
A testmozgás és az egészség, betegség kapcsolata.
-
Az egészséghez szükséges testmozgás.
-
A szervezet fejlődése és működése testmozgással és annak hiányában.
-
Gerincvédelem, gerinckímélet.
-
Balesetek, baleset-megelőzés (ide tartozhat az elsősegély-nyújtás is).
-
A lelki egészség (ide tartozik a stressz- és konfliktus-kezelés, problémamegoldás fejlesztése, valamint az agresszió és bántalmazás megelőzése is)
-
Önismeret, önértékelés, a másikat tiszteletben tartó kommunikáció módjai, ennek szerepe a másik önértékelésének segítésében.
-
A két agyfélteke harmonikus fejlődése.
-
Az érett, autonóm személyiség jellemzői.
-
A társas kapcsolatok (ide tartozik a társas kapcsolati készségek fejlesztése, valamint a családi életre nevelés is)
-
A nő szerepei.
-
A férfi szerepei.
-
A társadalom élete, a társadalmi együttélés normái, illem és etika, erkölcs.
-
A családi élet – kapcsolat a család tagjai között; közös tevékenységek.
-
A gyermekáldás.
-
A várandósság alatti hatások a gyermek fejlődésére.
-
A gyermek fejlődését elősegítő viszonyulás a gyermekhez – családban, iskolában.
23
-
A szenvedélybetegségek és megelőzésük (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, játék-szenvedély, internet- és tv-függés).
-
Művészeti és sporttevékenységek lelki egészséget, egészséges személyiségfejlődést és tanulási eredményességet elősegítő hatásai.
-
A média egészséget meghatározó szerepe.
-
Médiatudatosság, a médiafogyasztás egészségvédő módja.
-
Fogyasztóvédelem.
-
Az idő és az egészség, bioritmus, időbeosztás.
-
Tartós egészségkárosodással élő társakkal együttélés, a segítségre szorulók segítése.
-
Iskola-egészségügy igénybevétele.
-
Az egészségügyi ellátórendszer többi elemének igénybevétele.
-
Otthoni betegápolás.
A teljeskörű iskolai egészségfejlesztés átfogó célja (13): -
tanulási eredményesség javítása;
-
iskolai lemorzsolódás csökkenése;
-
társadalmi befogadás és esélyegyenlőség elősegítése;
-
dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószer-fogyasztás és egyéb szenvedélyek elsődleges megelőzése;
-
bűnmegelőzés;
-
társadalmi kapcsolatok javulása a kortársakkal, szülőkkel, pedagógusokkal;
-
önismeret és önbizalom javulása;
-
alkalmazkodókészség, a stresszkezelés, a problémamegoldás javulása;
-
érett, autonóm személyiség kialakulása;
-
a krónikus, nem fertőző népbetegedések (lelki betegségek, szív-érrendszeri, mozgásszervi és daganatos betegségek, cukorbetegség) elsődleges megelőzése;
-
a társadalmi tőke növelése.
A szexedukációs programok hatékonyságáról Az UNESCO 2008-ban készített összegzést (29)87 tanulmány alapján a hatékony szexedukációs programokról. Az összefoglaló kiemeli, hogy a bizonyítékok alapján ezek a programok hatékonyak a szexuális aktivitás kezdetének kitolásában, a szexuális partnerek számának és a kockázatos szexuális magatartás csökkentésében, az óvszerhasználat és a fogamzásgátló technikák gyakoriságának növelésében. Azok a programok, amelyek 24
sikeresnek bizonyultak a szexuális aktivitás kezdetének kitolásában, illetve az óvszer és fogamzásgátló technikák használatában olyan programelemeket tartalmaztak, amelyek: -
a
szexuális
úton
terjedő
betegségekkel
kapcsolatos
percepciókra
és
információátadásra -
a szexuális aktivitással és absztinenciával kapcsolatos értékekre
-
az óvszer- és fogamzásgátló technikák használatára vonatkozó attitűdökre
-
a kortársak szexuális aktivitásra, óvszer- és fogamzásgátló technikák használatra vonatkozó normák percepciójára
-
a nemet mondási készségre
-
a szexuális partnerek számának korlátozására, vagy a szexuális aktivitástól való tartózkodásra
-
a szülőkkel, felnőttekkel és a lehetséges szexuális partnerekkel való kommunikációra fókuszáltak
A jelentésben feldolgozott egyik tanulmány szerint az idősebb partnertől való serdülőkori teherbeesések csökkentésében hatékonynak bizonyulnak azok a programelemek, amelyek bemutatják a HIV fertőzés gyakoriságát (különböző életkorokban és nemek szerint lebontva), hangsúlyozzák az idősebb partnerrel történő együttlét veszélyeit (az idősebb partnerek nagyobb eséllyel lehetnek HIV pozitívak), különösen a videó technikák alkalmazása tűnik hatékony beavatkozásnak (30, 31). A szexedukációs programok hatékonyságát vizsgálta egy 2012-ben született áttekintés, mely ezen programok rövid- és hosszú távú hatásait tanulmányozta (32). A tanulmány kiemeli, hogy az iskolai szexuális edukációs programok kulcsfontosságúak a biztonságos szexuális életre nevelésénél serdülők és fiatal felnőttek körében. Főként az átfogó szex-edukációs programoknak vannak jótékony hatásai a serdülőkorúak körében: csökkentik a tinédzserkori teherbeesések számát, ezen programok kapcsolatba hozhatóak aszexuális
aktivitás
kezdetének
kitolódásával,
(főként
fiúk
esetében),
növelik
a
fogamzásgátló eszközök alkalmazását az első szexuális együttlét alkalmával. Az összefoglaló kiemel egy áttekintő tanulmányt, mely rámutat arra, hogy a tudományos bizonyítékok alapján a szexedukációs tevékenység pozitívan befolyásolja a serdülő és fiatal felnőtt (15-24 éves) korosztály szexuális egészségmagatartását: pozitívan függ össze a serdülők szexuális viselkedése és a szexuális oktatásban való részvételük. Összefüggést találtak a 20 éves kor előtt történő első vaginális közösülés ideje és aközött, hogy kaptak-e edukációt a serdülők. Azon csoport tagjainak 80-90%-ánál, akik semmilyen oktatást nem kaptak e téren, 20 éves előtt történt első közösülés. Ehhez képest, akik részt vettek valamilyen szexedukációs programban, szignifikánsan később kezdtek nemi életet élni és az összefüggést igaznak találták mindkét nem esetében. Bár a fiúk esetében erősebb az összefüggés, azonban lányoknál is szignifikánsnak tűnik a kapcsolat (32). 25
A tanulmány alapján a szexedukációban való részesülés összefüggést mutat az első szexuális együttlét során használt fogamzásgátló eszközök használata. Lányok esetében szignifikánsan összefüggést mutat a fogamzásgátló szerek és az óvszer használata a szexedukációban való részesüléssel. Továbbá, ha részt vettek valamilyen formális szexedukációs programban, mindkét nem körében gyakoribb volt, hogy velük egykorú partnert választottak szexuális partnerként (32). Mindezeken túl úgy tűnik, hogy a komplex szexedukációs programban részt vevők körében kisebb volt azok száma, akiknek hat vagy több szexuális partnere volt, kisebb eséllyel estek teherbe, kevesebb kezelésre szorultak nemi úton terjedő betegségek miatt és jellemzőbb a körükben az óvszerhasználat (a legutolsó közösüléskor). Bár a hosszútávú hatásokra vonatkozóan nem lehet biztos következtetéseket levonni, ám az elemzés szerint a különböző szexedukációs beavatkozásban részt vevő fiúk későbbi szexuális magatartására indirekt módon jótékonyan hatott (32).
Hazai szexedukációs programok Magyarországon a pszichoszexuális egészséggel kapcsolatos programok kezdetét a külföldről adaptált programok hazai meghonosítása jelentette pl (33).: - Susan Shapiro – Carol Flaherty Zonis programja (12–18 éves korosztály körében): Jellemzője, hogy tartalmaz:
szexuális nevelési-
alkohol és drog megelőzési-
egészséges táplálkozásra vonatkozó elemeket.
- CHEF program – Egészséged testben, lélekben (6–18 év): Jellemzője:
személyiségfejlesztő drog- és alkohol prevenciós program
- UNICRI program (10–18 év): Jellemzője:
drog és alkohol megelőző integrált prevenciós program
26
A későbbiek során jelenek meg a komplex magyar egészségfejlesztő programok, úgy mint az (7,6): -Életvezetési ismeretek és készségek program (5-18 éves korosztály körében): Jellemzői:
önismeret-fejlesztő
egészséges és biztonságos életre oktató
személyes biztonság és felelősség kérdéseit oktató program
- „Egészségvirág program” (10-18 éves korosztály körében): Jellemzője:
komplex iskolai egészségnevelési program Egészségvirág Egyesület
- „EGÉSZséges ÉLET” (6-18 éves korosztály körében): Jellemzője:
komplex egészségfejlesztési program képességek és készségek fejlesztésével
információt nyújt szexuális úton terjedő betegségekről, védekezési módokról
Tematikájának részét képezi: a biztonság megőrzése, az egészséges táplálkozás, mozgás és testi higiéne, veszélyes szerek, anyagok, növekedés, változás, szexualitás, családi élet és kapcsolatok, egészséges környezet.
A további hazai programok rövid áttekintése (28,33): - A szexuális nevelés integratív, kapcsolatközpontú koncepciója és gyakorlata (az általános iskola felső tagozatától a középiskola végéig) Jellemzője:
ismeretátadásra (pl. szexuális úton terjedő betegségek) és
készségfejlesztésre épül
- „Fiatalok az élet küszöbén (FÉK)” program (célcsoportja nem deklarált) Jellemzője:
absztinenciát építő program
információt nyújt szexuális úton terjedő betegségekről
önismeretfejlesztő elemeket tartalmaz 27
- Felkészülés a családi életre (célcsoportja: 10. évfolyamos középiskolások, gimnazisták, szakmunkástanulók, szakközépiskolások) Jellemzője:
információt nyújt szexuális úton terjedő betegségekről, védekezési módokról
bővíti a családtervezési ismereteket
- Egészségvirág Egyesület programja (célcsoportja: 7-18 éves gyermekek, fiatalok) Jellemzője:
konfliktuskezelési- és kommunikációs készségeket fejlesztő programelemeket tartalmaz,
tematikájának részét képezi: dohányzás megelőzés, alkohol- és drogfogyasztás megelőzése, egészséges táplálkozás, szexualitás, AIDS-megelőzés, környezeti nevelés.
- „Beszéljünk
erről…”:
(célcsoportja:
általános
és
középiskolás
fiatalok):
Szexuális Nevelés és Kultúra Elősegítéséért Alapítvány - „A-HA!”(célcsoportja: 12-16 éves fiatalok) Jellemzője:
tematikájának részét képezi: a nem kívánt terhesség okozta problémák, a fogamzásgátlás, a szexuális úton terjedő betegségek, párkapcsolatok
- „A magánélet és az egészség kultúrája” (célcsoportja: 11-17 éves fiatalok) Jellemzője:
célja az iskolai párbeszéd kialakítása a tanárok és a diákok között a párválasztás, a szexualitás és a családi életre nevelés témakörökben
tematikájának részét képezi: a nem kívánt terhesség okozta problémák, a fogamzásgátlás, a szexuális úton terjedő betegségek, párkapcsolatok
-
Óvszer-automata program (célcsoportja: 14-18 év közötti fiatalok) Jellemzője: -
célja abortuszok számának és a szexuális úton terjedő betegségek magatartási kockázatának csökkentése
28
-
programban hangsúlyt kap a szexuális úton terjedő betegségek és a nem kívánt terhességek megelőzése, illetve a szexuális forradalom okozta kihívásokhoz való alkalmazkodás (pl. a gátlásosságból fakadó téma kerülgetésének feloldását is)
Mára hazánkban az általános- és középiskolák döntő többségében jelen vannak az iskolai egészségneveléssel és egészségfejlesztéssel kapcsolatos programok
(28).
Életkori
sajátosságaik miatt a diákok a különböző egészségnevelési területek – táplálkozás, életmód, testmozgás, társas kapcsolatok, káros anyagok, szexualitás – közül a legnagyobb érdeklődést a társas kapcsolatok alakítása és a szexualitás iránt mutatják (28,33), azonban a szexuális kulturáltság fő területein, az ismeretek, az attitűdök és a viselkedés szintjén is bizonytalanság, hiányosságok figyelhetőek meg (28,33,34). Összességében kiemelhetjük, hogy a hazai és külföldi programokat áttekintve a tananyaghoz kapcsolódó, tanórán belüli tevékenységként folyó, komplex, holisztikus megközelítést
alkalmazó,
integrált
egészségfejlesztési
programok
bizonyulnak
a
leghatékonyabbnak, melyek a szexuális érettséget az egészséges életmód részének tekintik (28,29,9). Ezért az általunk kidolgozott és az alábbiakban bemutatott programot is leghatékonyabb a – fent bemutatott- teljeskörű iskolai egészségfejlesztési programba ágyazottan megvalósítani. A későbbiekben részletesen kifejtett programunk célja a középiskolát kezdő fiatalok életkorának, fejlettségének megfelelő szexualitással és biztonságos szexuális élettel kapcsolatos ismeretek eljuttatása, illetve az érett párkapcsolathoz és a felelősségteljes gyermekvállaláshoz szükséges készségek formálása. Mindezt pedig kiegészítettük egy új, jelentőségteljes témával (amelynek az alapját képező problémakört
egy későbbi
fejezetben részletesebben bemutatunk):
beépítettünk a
programunk elemei közé a fiatalok szexuális viselkedését befolyásoló digitális veszélyekre vonatkozó ismeretek bővítését, a modern kor kihívásaira megfelelő válaszadás készségét fejlesztő beavatkozásokat is.
A fiatalkorúak szexuális magatartására vonatkozó adatok áttekintése Az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása vonatkozó (HBSC) nemzetközi kutatásban (34) négyévente gyűjtenek adatot az európai országok nagy részében, Kanadában, az Egyesült Államokban, valamint Izraelben az iskoláskorú fiatalok egészségmagatartásáról.
29
Hazánkban a 2002-es adatgyűjtés során a válaszolók negyede (35), 2006-ban és 2010-ben (36) pedig a válaszadó tanulók egyharmada jelölte, hogy az első nemi aktust 14 évesen, vagy annál korábban élte át. A legutóbbi, 2010-es felmérés adatai alapján a 9. évfolyamos diákok több mint negyedének (27,7%), a 11. évfolyamos diákok több mint felének (53,1 %) már volt szexuális kapcsolata. A 9. évfolyamban 10%-kal több fiúnak volt már szexuális kapcsolata, mint lánynak, mely különbség a 11. évfolyamra kiegyenlítődik (34). Az iskolatípusok összehasonlításából kiderül, hogy az érettségit nem adó képzések tanulói a szexuális életet előbb kezdik, mint a gimnazisták és a szakközépiskolások körében (34). 7. ábra A szexuális kapcsolatot már létesített tanulók aránya iskolatípus szerint (34)
Ugyanezen felmérés alapján elmondható, hogy a szexuálisan aktív 9.-es fiatalok 85,9%-a, a 11. évfolyamosok 90,3%-a alkalmazott valamilyen védekezési módot a legutóbbi együttléte során. Az óvszer a leggyakrabban alkalmazott védekezési mód, önmagában (más védekezési módszer igénybe vétele nélküli) való használata mindkét évfolyamban egyaránt 56% körül van. A 9. évfolyamosok ötöde, a 11. évfolyamba tartozók közel 16%-a kombinálta más védekezési módokkal az óvszert. A 9. osztályosok 13 %-a, a 11. osztályosok 9%-a nem használt semmilyen védekezési módszert. Az érettségizőkhöz képest az érettségit nem adó iskolák tanulói között több mint háromszoros azok aránya, akik nem védekeztek a legutolsó együttlét alkalmával; továbbá kisebb az óvszerhasználók aránya is. Annak ellenére, hogy a 12-14 éves általános iskolások 73%-a és a 14-16 éves szakmunkástanulók 76%-a a szexualitással kapcsolatos tudását a legmagasabb szintűnek gondolja.
30
1. táblázat: A szexuálisan aktív fiataloknál a legutóbbi együttlét alkalmával használt védekezési módok képzéstípus szerinti bontásban (N=1850) (34) Gimnázium/szakközépiskola Szakmunkásképző/szakiskola (%) (%) Védekezési mód Csak óvszerrel védekezett Védekezett, óvszerrel és mással is Védekezett, de nem óvszerrel Nem védekezett Nem válaszolt
Fiúk 68,9 16,1 8 6,7 0,3
Lányok 51,5 19,4 22,7 5,3 1,1
Összesen 59,7 17,8 15,8 6 0,8
Fiúk 51,9 18,5 8 19,3 2,2
Lányok 38,1 10,7 28 232 0
Összesen 47,5 16 14,3 20,6 1,5
A korai életkorban kezdett és/vagy nem biztonságos módon élt nemi élet lehetséges következményei közé tartoznak a nem várt terhességek, a művi terhesség-megszakítások, a szexuális úton terjedő betegségek. A legfrissebb adatok szerint az ezer főre jutó terhességmegszakítások száma 2014-ben a 15-19 éves korú nők körében több mint 16 volthazánkban (37).
2. táblázat: Terhesség megszakítások alakulása női korcsoportonként (37) Terhességmegszakítások a nők korcsoportja szerint Ezer megfelelő korú nőre jutó terhességmegszakítás
Korcsoport (év) 1980
1990 2001 2010
2013 2014
15–19
25,7
30,3
19,7
16,6
16,3
16,3
20–24
38,5
51,2
34,7
25,6
24,0
23,3
25–29
44,1
53,9
35,5
24,5
23,3
22,0
30–34
44,7
50,1
32,6
22,6
19,8
18,4
35–39
37,4
41,0
23,7
18,4
15,8
14,5
40–49
11,1
11,9
4,5
4,4
3,8
3,5
Az adatok szerint kiemelten fontos cél a harmonikus pszichoszexuális fejlődés elősegítése, melynek eredményeként megvalósuló magatartás (pl. megfelelő fogamzásgátlási és családtervezési technikák alkalmazása) nyomán csökkenhet a nem várt terhességek és a művi abortuszok száma, visszaszorulhatnak a szexuális úton terjedő betegségek, és amely elősegítheti a teljes személyiség optimális fejlődését is. 31
Modern, digitális kihívások a pszichoszexuális fejlődést támogató programokban Az elektronikus kommunikációs eszközök terjedésével egyre több interakciós csatorna befolyásolja a gyermekek pszichoszexuális fejlődését (38-40). Az
igényekhez
és
szükségletekhez
igazodó,
pszichoszexuális
fejlődést
elősegítő
programoknak ezért figyelembe kell venniük azokat a veszélyforrásokat és potenciális hatásokat, amelyek online felületen jelentkeznek, és jelentős hatással lehetnek a gyermekek szexuális fejlődésére, illetve a szexuális magatartásukra. A fiatalokat befolyásoló modern kommunikációs eszközök használatára vonatkozóan az internettel kapcsolatban áll a legtöbb adat a rendelkezésünkre. Az EU Kids Online felmérés (41) 9-16 éves fiatalok körében vizsgálta az internethasználati szokásokat. Eszerint az Európai Unióban a korcsoport fiataljai átlagosan 88 percet töltenek egy nap internetezéssel, a magyar adatok alapján a 9-16 éves fiatalok átlagosan 85 percet töltenek a világhálón minden nap (42). Egy további kutatás alapján a magyar 8-14 éves fiatalok többsége (61%-a) legalább naponta internetezik a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának felmérése (43) szerint). Hétköznap átlagosan 63, hétvégén 114 percet töltenek a korcsoportba tartozók internetezéssel (43). A szülői ellenőrzés egyre kevésbé képes megvalósulni és megvédeni a gyermekeket az internet
„zsebekbe
költözésével”,
ugyanis
egyre
nagyobb
arányban
használják
mobiltelefonjukról az internetet a fiatalok. A szülők tehát egyre nehezebben ellenőrizhetik gyermekük internethasználatát, és ennek megfelelően egyre bonyolultabbá válik a gyermekek megvédése is az internet káros hatásaitól (39-39). Számos olyan fenyegetést rejtenek magukban az online és digitális terek, melyek negatívan befolyásolhatják a gyermekek pszichoszexuális fejlődését: az internethasználat során nem csak szexuális tartalmakkal találkozhatnak a gyermekek, hanem szexuális zaklatás áldozatául is eshetnek (44-46). Ismert jelenség a szexuális kizsákmányolás, a visszaélés céljából történő online ismerkedés (azaz a „grooming” jelensége) (47-48). Egyre elterjedtebbé kezd válni a „szexüzenetek” küldése is, amely szexuális tartalmú vagy témájú üzenetek: e-mailek, SMS-ek, MMS-ek képek, videók, tartalmak megosztását jelenti („sexting”) (46,49-51). A jelenség új, így felmérések az elterjedtségére vonatkozóan korlátozottan állnak rendelkezésre adatok. Az említett EU Kids Online II felmérés kimutatása alapján a 11-16 évesek 15%-a kapott már kortársaitól szexuális tartalmú üzenetet/képet, 3%-uk pedig 32
bevallása szerint küldött már másnak szexüzenetet az európai uniós átlagok alapján (41). A magyar adatokat a következő táblázat mutatja (42): 3. táblázat Szexuális jellegű üzenetekkel kapcsolatos tapasztalatok megoszlása (42)
A 11-16 éves korosztály 7%-a kapott már szexuális jellegű üzenetet, 3%-uk bevallása alapján naponta, 1%-uk hetente kapott már ilyen üzenetet a világhálón. A felmérés azonban csak az internetes üzeneteket vette be, ha az sms-ekre, mms-ekre vonatkozóan kérdeznénk rá a gyakoriságra, akár magasabb is lehet a jelenség prevalenciája feltételezhetően. A hazai felmérésben az érintett 11-16 éves fiatalok legnagyobb része (62%) a havi gyakoriságnál ritkábban kapott ilyen tartalmú üzenetet, 21%-uk havonta, 7%-uk hetente, 4%uk
pedig
naponta
szembesült
ilyen
üzenetekkel.
Különösen az idősebb (15-16 éves) korosztály tagjai veszélyeztetettek: a korcsoport 12%-a kapott a kérdezést megelőző évben ilyen üzenetet, szemben a 11-12 éveseknél az arány csupán 4%, a 13-14 évesek körében pedig 5%. Hazánkban a válaszadó fiatalok 1%-a nyilatkozott úgy, hogy küldött már ilyen üzenetet a világhálón keresztül. Nyilvános oldalon közzétett szexuális üzenetet 2%-uk látott. A megkérdezettek 1%-a számolt be továbbá arról, hogy a világhálón kérték már arra, hogy magáról olyan képet küldjön, melyen látszanak a nemi szervei.
33
8. ábraSzexuális tartalmú üzenetekkel kapcsolatos tapasztalatok a különböző demográfiai csoportokban (azok aránya, akik kaptak ilyen üzenetet a kérdezést megelőző egy évben) (42)
A fiúk körében valamivel nagyobb az esély arra, hogy ilyen üzeneteket kapjanak, csakúgy, mint a magasabb szocio-ökonómiai státuszúak körében (ami intenzívebb használattal és hozzáféréssel jár együtt). A gyermek családban elfoglalt helye, illetve a család típusa is összefüggést mutat a szexüzenet kapásának valószínűségével: az egyedüli gyerekeknek és az egyszülős háztartásban élők körében magasabb az érintettség. Mindezeken túl összefüggenek még a
szexuális jellegű üzenetekkel kapcsolatos
tapasztalatok az internethasználat jellemzőivel is: minél régebben és minél nagyobb 34
gyakorisággal használja valaki a világhálót, annál valószínűbb, hogy kap ilyen üzenetet. A napi használók szintén nagyobb arányban érintettek Egy az Egyesült Királyságban készült kvalitatív felmérés arra mutatott rá, hogy míg az idegeneknek kevésbé, addig a kortársaiknak sokkal hajlamosabbak a 8. és 10. osztályos fiatalok kortársaikkal ilyen üzeneteket váltani (52). Amerikai
kutatásokban
pedig
megvizsgálták
aszexuális
magatartás
és
a
szexüzenetek közötti összefüggést. A Dél-Kaliforniai Egyetem felső tagozatosok körében tanulmányozta a szexuális tartalmú üzenetek elterjedését (53). Eredményeik szerint a felsősök 5%-a küld, 20%-a kapott már ilyen üzenetet. Rámutattak a vizsgálatukban arra, hogy azok, akik küldtek már szexuális tartalmat (képet, videót) tartalmazó üzeneteket, háromszor-, azok pedig kaptak már ilyet, hétszer nagyobb eséllyel aktívak szexuálisan, és körükben jelentős a rizikója az óvszer nélküli közösüléseknek is. A szexuális aktivitás és a szexuális tartalmak megosztása közötti szoros kapcsolatot mutattak ki tehát középiskolások körében. Úgy tűnik, hogy a szexüzenetek váltása a serdülők szexuális magatartásának egy olyan megnyilvánulása, mely összekapcsolódik a korai aktív nemi élettel és a védekezés nélküli szexuális magatartással.
A korai nemi aktivitás növeli a nemi úton terjedő
betegségek, a korai teherbeesések és a deviáns magatartásformák (pl. drogfogyasztás) megjelenésének
kockázatát
(53).
A
szex-üzeneteknek
ezen
kívül
olyan
súlyos
következményei is lehetnek, mint az online zaklatás, vagy a képekkel való visszaélés (45-46, 48-49). Bár a jelenség terjed és hazánkban (42), illetve Európában is jelentős méreteket ölt (41), a programírók előzetes kutatása alapján még nem született Európán belül átfogó prevenciós program, mely ezen digitális veszélyek csökkentését célozná meg. Az Egyesült Államokban, Texas Államban 7 részből álló online prevenciós programot dolgoztak ki a szexüzenetek megelőzésére, mely iránymutatásként szolgált programunk egyes elemeinek kidolgozásánál (54).
A digitális térben történő szexuális zaklatások újabb jelentős veszélyt jelentenek a gyermekekre, amely világszerte egyre jelentősebbé válik. Az Európai Unió EU Kids Online kutatás hazai jelentéséből az derül ki, hogy a 9-16 éves magyar diákok 6 %-a tapasztalt már zaklatást az interneten, mely gyakran szexuális jellegű (42). A már említett EU Kids Online kutatás például rámutatott, hogy a 11-16 éves korosztály 24%-a ismerkedett már idegennel interneten keresztül, 7%-uk pedig már személyesen is találkozott a világhálón keresztül megismert személlyel (42). Az ismerekedés során a fiatalok 35
veszélynek vannak kitéve, ha kiadják adataikat, tartalmakat osztanak meg magukról, mely potenciális forrását képezheti az online zaklatásnak (42,44-48). A szélesebb értelemben vett online zaklatások megelőzésére hatékonynak bizonyuló programok működnek (Olweus Program) melyek iskolai színtéren is megvalósíthatóak (55). A T.A.B.B.Y. projekt (Threat Assessment of Bullying Behaviour) célja az online és az elektronikus eszközök használata során fellépő kockázatok tudatosítása, és azon készségek fejlesztése, amelyek segítségével a fiatalok képesek megvédeni magukat a digitális zaklatástól és következményeitől (56). Ez a projekt online elérhető, magyar nyelvű, e témát tárgyaló információs füzetet biztosít pedagógusok számára. Programunkban a szexualitással kapcsolatos ismeretek átadását segítő intervenciókat kiegészítettük és ötvöztük a már létező online zaklatásmegelőző programok (Olweus Program, T.A.B.B.Y Program) szexuális veszélyeket, szexüzenetek váltását és a szexuális kizsákmányolás céljából történő online ismerkedést megelőző programelemeivel, és így azok egy szélesebb keretbe ágyazott program utolsó elemét adják (55,56). Az iskolában zajló prevenciós programok közös eleme, hogy első lépésben az iskolai- és osztálylégkör optimalizálását célozzák meg (55,56). Így az alábbiakban részletesen bemutatott programunknak is ez a kiindulópontja. Nem csak a zaklatás-megelőzési beavatkozások, hanem a szexedukációs tevékenység szempontjából is kiemelten fontos egy bizalmi légkör kialakítása (57-59). A szexuális nevelési programokban a fiataloknak (és a program végrehajtóinak is) sok esetben tabunak tekintett témákat kell érinteniük, így könnyen zavarba jöhetnek, bezárkózhatnak megfelelő előkészítetés nélkül (60). A program üzeneteinek érvényesülése és a tanulók programban mutatott aktivitása szempontjából is fontos olyan bizalmi atmoszféra kialakítása a program elején, mely optimális kontextust teremthet a program számára (57-59), így jelen programban is hangsúlyt fektettünk ennek elérésére (ld. 1-3. programalkalom leírása a IV. fejezetben).
36
Az iskolai színtéren megvalósított modellprogramunkban a fenti áttekintések és helyzetkép alapján olyan beavatkozást terveztünk meg, mely: 1) interaktív, a fiatalok rendszeres és aktív részvételére épít, a tanulókat nem passzív befogadóknak tekinti (27); 2) olyan célcsoportot (9. évfolyamos szakmunkásdiákokat) vesz célba, akiknek a hazai szakirodalom alapján különösen nagy szüksége mutatkozik a pszichoszexuális fejlődést elősegítő programokra (33,35), hiszen az első szexuális együttlétek ehhez az életkorhoz köthetőek, ugyanakkor a szexuális ismeretei ezeknek a fiataloknak hiányosak (35), így kiemelten szükséges a megfelelő ismeretek bővítése a biztonságos szexuális élet megvalósításához; 3) ehhez megfelelő bizalmi légkört kialakítására törekszik, amelyet a program legelején igyekszik kialakítani (23,57-59); 3) ismeretadásra, motivációra és készségfejlesztésre épít (tematikájában a hazai jó gyakorlatok (28) alapján szerepel az emberi testre, a fejlődésére és funkcióira vonatkozó ismeretek, a fogamzásgátlók szakszerű alkalmazása, a terhesség és a magzati élet, a nemi úton terjedő betegségek és azok megelőzése, emellett bemutatja a nem kívánt terhességek és fertőzések elleni védekezés lehetséges módjait; 4) mindez a modern kor kihívásaira adott adekvát válaszok kialakítását segíti (különösen az online
zaklatások
és
a
szexuális
tartalmak
megosztására
(44-53); 5) integrálható a teljeskörű iskolai egészségfejlesztő programokba (6,13).
37
vonatkozóan)
Útmutatás, javaslat
II.
Rendeletek és szabályok
A bevezetőben összefoglalt teljeskörű iskolai egészségfejlesztésre (6.,13) vonatkozó jogi szabályozásból itt kiemeljük a 20/2012. (VIII. 31.) Bevezetőben említett EMMI rendelet (60), szabályozza a nevelési-oktatási intézmény feladatait a gyermekek egészségfejlesztésével összefüggésben. Ez előírja, hogy az oktatási intézmények mindennapos működésében kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermek egészséghez, biztonsághoz való joga alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, különösen:
a testi és lelki egészség fejlesztésére,
a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzésére,
a személyi higiénia területére.
Ugyanez a rendelet emeli ki az iskolapszichológus szerepét a szexuális nevelés feladatában. A nevelési-oktatási intézmény vezetője az egészségfejlesztési és prevenciós programok kiválasztásához igénybe veszi az intézményben dolgozó óvoda- vagy iskolapszichológust és/vagy az iskola-egészségügyi szolgálat munkatársait. Ezek a törvényi keretek, a2011. évi CXC. (köznevelési) törvény (62. §)(61), illetve a Nemzeti Alaptanterv (45) adják a programunk alapját. A Nemzeti Alaptanterv (62) a következőket fogalmazza meg a családi életre nevelés vonatkozásában: „A
család
kiemelkedő
jelentőségű
a
gyerekek,
fiatalok
erkölcsi
érzékének,
szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A köznevelési intézményeknek ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok
38
kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is.”
Ajánlások a program előkészítésére vonatkozóan A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet megfogalmazása alapján a „nevelési-oktatási intézményekben folyó teljes körű egészségfejlesztés figyelembe veszi a gyermekek, tanulók biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait”(60). Modellprogramunk célcsoportját 14-15 évesek alkotják, akik pszichoszexuális érésük azon szakaszában vannak, amikor szexuális érdeklődésük élénk, jelentős részük első szexuális tapasztalatát is ebben az időszakban szerzi meg (34). Az általunk vázolt program végrehajtásában segíthet, ha a program megkezdése előtt, annak előkészítése során nem pusztán az életkorukból fakadó biológiai és pszichológiai sajátosságokat
vesszük
figyelembe,
hanem
előzetes
ismereteiket
is.
Ajánljuk(pl.
osztályfőnöki óra keretein belül) felmérni a tanulók ismeretszintjét,témával kapcsolatos érdeklődését, mivel programunk kilencedikes osztályos tanulókra íródott, akik előzőleg feltehetően különböző intézmények tanulói voltak. Érdemes tehát tájékozódni arról, hogy a diákok korábban részt vettek-e már valamilyen szexedukációs programban, formális szexuális nevelésben. Amennyiben igen, akkor érdemes a továbbiakban azt is megvizsgálni, hogy a szexuális nevelés során milyen témák kerültek feldolgozásra és milyen részletességgel. Ehhez Simich és munkatársai (33), illetve Szilágyi (23) alapján a következő témák felvetését ajánljuk: Mennyit tudnak a diákok:
A menstruációról?
Az ovulációról?
A nemi szervek higiéniájáról?
A korszerű fogamzásgátló módszerekről és azok hatásairól?
A terhesség tüneteiről és a szülésről?
Az abortuszról?
A nemi betegségekről, kórokozókról, a tünetekről és a megelőzésről?
A férfi és női szerepekről?
A szerelemről, szexről, örömről?
A szexuális agresszió és erőszak elkerüléséről?
39
A válaszok értékelésénél azt az alapevet ajánljuk figyelembe venni, amely szerint a legalacsonyabb ismeretszinttel rendelkező diák(ok)hoz kell hangolnunk a programot (28), az ő szintjükhöz kell igazítani az ismeretek átadását.
A modellprogram adaptálhatósága érettségit adó intézmények számára A modellprogramunkat elsősorban szakiskolák, szakmunkásképzők számára ajánljuk (ld. III. Célok, célcsoportok meghatározása), mivel körükben kiemelten fontos a szexuális ismeretek bővítése, a biztonságos szexuális magatartás elősegítése (28, 33-34) azonban más
típusú
intézmények
is
megvalósíthatják
(pl.
gimnáziumok),
amennyiben
a
szükségletfelmérés során a helyzetképből ez az igény rajzolódik ki (a szükségletfelmérés értékelését ld. IV. pontban) és az iskola rendelkezik a megvalósításhoz szükséges erőforrásokkal (ld, V. A megvalósításhoz szükséges erőforrások). További feltétel, hogy a szülői beleegyezések alapján a minimális létszámú (6 fő) csoport elindítható legyen. A gimnáziumokban történő megvalósítás során szintén figyelembe kell vennünk a fent említett alapelvet (28), amely szerint a legkevesebb tudással rendelkező tanulókhoz kell igazítani az edukációs elemeket. A gimnáziumokban azonban a bevezetőben vázolt kutatási eredmények (34,42) alapján azt feltételezhetjük, hogy pontosabb szexualitással kapcsolatos ismeretekkel rendelkeznek a tanulók (28), szexuális magatartásukat tekintve pedig kevesebb azok aránya, akik már létesítettek szexuális kapcsolatot, illetve azok aránya is feltételezhetően kevesebb, akik kevésbé, vagy nem biztonságos védekezési módokat használnak (34). Ugyanakkor az EU Kids II felmérés (42) és a HBSC (34) kutatás adatainak összegzése alapján a körükben várhatóan:
magasabb az internetezéssel töltött idő (hiszen a HBSC felmérés alapján a gimnáziumokban magasabb a magas szociöknómiai státuszúak aránya az EU Kids II kutatás pedig rámutatott, hogy a magasabb státuszú gyermekek több időt töltenek internetezéssel)
ezzel
összefüggésben
pedig
magasabb
a körükben
szexuális
üzenetekkel
kapcsolatos tapasztalatok gyakorisága (34) mely a harmonikus pszichoszexuális fejlődés szempontjából veszélyforrásnak tekinthető (49,53). Így a gimnáziumokban azokra a programelemekre kell nagy hangsúlyt fektetni, amelyek ezen a területen fejlesztik a diákok ismereteit, készséget (ld. részletesen a Program megvalósítása fejezet, 7. alkalom részt). 40
További szempontok a megvalósítás mérlegeléséhez A szexuedukációs tevékenység megtervezésénél nem pusztán a gyermekek előzetes tudását, érdeklődését kell mérlegelnie az intézménynek, hanem fontos figyelembe venni azt is, hogy az adott iskola értékrendjéhez, szellemiségéhez hogyan illeszthető a program. (Egyházi fenntartású iskolák esetében pl. mérlegelendő, hogy mely programelemeket kívánják alkalmazni a megvalósítás során. A programírók meglátása szerint vallási értékrendtől függetlenül módosítások nélkül alkalmazható ezen iskolák számára a következő programelemek: 1. alkalom – bizalom és légkörformáló beavatkozásai 2. alkalom fórum-megbeszélése 3. alkalom – párkapcsolati készségek fejlesztése 4. alkalom - testi fejlődéssel, biológiai ismeretekkel, szexuális úton terjedő betegségekkel kapcsolatos ismeretátadó beavatkozásai 5. alkalom várandóssággal kapcsolatos ismeretátadó modulja 7. programalkalom - digitális veszélyekkel szembeni készségfejlesztő modulja 8. alkalom –csoportzáró beavatkozását. A hatodik alkalom kiváltható azon iskolák számára, ahol az intézmény értékrendjével nem összeegyeztethető a maszturbáció és a homoszexualitás témája, beilleszthető például az absztinenciát támogató ismeretátadás. A jelenleg rendelkezésre álló bizonyítékok alapján (32) a csak absztinenciát hirdető programok alkalmazása összefüggenek a későbbi életkorra tolódó aktivitással és hatékonyabbak, pozitív a hatásuk ahhoz az esethez képest, amikor semmilyen prevenciós programban nem vesznek részt a fiatalok.) A program előkészítésének, megtervezésének fázisában mindenképpen javasoljuk annak
mérlegelését,
hogy
megvalósítható-e
a
fent
bemutatott
teljeskörű
iskolai
egészségfejlesztésbe (6,13) ágyazottan a modellprogram megvalósítása. Amennyiben az adott
intézmény rendelkezik
a
megfelelő
erőforrásokkal
ennek
megvalósításához,
mindenképpen a program teljeskörű iskolai egészségfejlesztésbe integrált megvalósítását javasoljuk. Amennyiben a diákok életkora a 9. osztályban nem (csak) 14-15 év, abban az esetben nagy hangsúlyt kell kapnia az előzetes ismeretek felmérésének, ugyanakkor továbbra is azt az alapelvet ajánljuk a megvalósítók figyelmébe, mely szerint a legalacsonyabb tudású gyermekekhez kell illeszteni a programelemeket.
41
Végezetül a program megtervezésénél figyelembe kell venni azt, hogy a modellprogramunk középiskolás 9. osztályosok számára íródott, és azt 30 fős osztálylétszámra terveztük. Így azoknak az iskoláknak, amelyek több párhuzamos osztályt indítanak ezen az évfolyamon, szem előtt kell tartaniuk a program lebonyolításában részt vevő osztályfőnökök, iskolapszichológusok és védőnők kapacitását.
Esélyegyenlőségi szempontok mérlegelése Modellprogramunk alapvetően minden diákot megcéloz az adott intézmény kilencedik osztályában. A mozgásukban korlátozott diákok esetében (amennyiben akadálymentesített az iskola), alapvetően alkalmazható a modellprogram a következő módosításokkal: az első programalkalom kezdőfeladata (bogozd ki a csomót) esetében javasoljuk, a feladat kiváltását valamilyen verbális játékkal (pl. mindenki mondjon egy tulajdonságot, ami a keresztneve kezdőbetűjével kezdődik és ami jellemző rá), illetve a második alkalom során a vakvezetési gyakorlatok során fokozott odafigyelést javaslunk ezen tanulók esetében a sérülések elkerülése végett. A sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű tanulók számára kifejezetten előnyös, hogy az ismeretátadási intervenciók során az általunk felhasznált képi segédanyagok az „I have the right to know” programból (63) származnak (a szerző engedélyével), melyet tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek számára dolgoztak ki. A program alapelve közé tartozik még továbbá az egyenlő esély biztosítása minden résztvevőnek függetlenül a nemi-, etnikai- és szexuális hovatartozásától (63). A felhasznált segédanyagok tartalmaznak olyan elemeket,amely a különböző szexuális orientációk vonatkozásában mutatja be a biztonságos nemi életet (ld. IV. A modellprogram megvalósítása). Gyengén látó gyermek körében a program alapvetően megvalósítható, ha írásra és olvasásra képesek. A videók elemzésénél szükség lehet arra, hogy a csoportvezető a látottak
szóbeli
megfogalmazásával
adjon
információt
a
diákoknak.
Nagyothallók esetében szintén a hallási funkciók függvényében alkalmazható a program. Vak gyermekek esetében jelen programtól speciálisabb programot javaslunk, siket gyermekek
esetében
azonban
–amennyiben
jelnyelven
kommunikáló
védőnő
és
pszichológus részvétele megoldott a programban, alapvetően megvalósítható (ezalól kivételt képeznek a 3. alkalom bizalmi játékai, ehelyett ugyanezen alkalom párkapcsolati moduljával tölthető ki a programrész egésze).
42
A célok és a célcsoport(ok) meghatározása
III.
A fent bemutatott nemzetközi irányelvek és külföldi, illetve hazai kutatási tapasztalatok alapján (5, 9, 23, 26-29,30-33, 38-53) az egészséges pszichoszexuális fejlődést támogató programunk célcsoportjának azon 14-15 éves, kilencedikes korosztálynak ajánljuk a programot, akik érettségit nem adó képzésben (szakmunkásképzőben vagy szakiskolában) tanulnak, mert:
ez az az időszak, amikor a szexuális aktivitás a fiatalok jelentős részénél elkezdődik (33-34);
a felmérések szerint (34)– az érettségit nem adó képzésben tanulók, a gimnazistákhoz és a szakközépiskolásokhoz képest hamarabb kezdik a szexuális életet
ebben a csoportban továbbá több mint háromszoros azok aránya, akik nem védekeztek a legutolsó együttlét alkalmával (34);
szexuális tartalmak megosztásának szempontjából is kifejezetten veszélyeztetett ez a célcsoport (42)
A modellprogram természetesen alkalmas és javasolt bármely más típusú iskola 9. évfolyamos tanulói részére isaz II. Útmutató, javaslat fejezet ajánlásait követve. A program célja:
a szexualitással kapcsolatos megfelelő ismeretek (az emberi testre, fejlődésére, biztonságos nemi életre, fogamzásgátló technikákra, terhességre, szexuális úton terjedő betegségekre vonatkozó tudás) átadása nyomán a diákok ismeretszintjének bővítése
(teljeskörű iskolai egészségfejlesztésbe ágyazottan a tanulási eredményesség javítása; az iskolai lemorzsolódás csökkenése)
a felelősségteljes, érett párkapcsolatra való felkészítés
biztonságos szexuális magatartásmódok kialakításának elősegítése, így a nemi úton terjedő betegségek és nem kívánt terhességek csökkentése ezen keresztül pedig az iskolai hiányzások csökkentése
a jelenkori digitális veszélyek (pl. online szexuális zaklatás, szexuális tartalmak megosztása)
tudatosítása,
és
megelőzési
tartalommegosztó magatartás csökkentése. 43
stratégiák
átadása
által
a
Logikai keretmátrix
A beavatkozás területei Hosszútávú célkitűzések (program utolsó beavatkozását követő 6 hónap múlva)
Iskolai hiányzás csökkenése
Indikátorok
(program utolsó beavatkozást követő 3 hónap múlva)
Rövidtávú célkitűzések (program lezárultával)
Milyen feltételeknek kell teljesülniük a megvalósuláshoz?
Igazolatlan hiányzások adatai (a Osztálynapló programot megelőző félévben és a programot követő félévekben)
Középtávú
célkitűzések
Honnan fognak származni az indikátorhoz az adatok?
Felvett és kiértékelt kérdőívek (Szexuális magatartásra vonatkozó kérdések (a HBSC A kérdőív felvétele és vizsgálat (17) alapján, Tartalommegosztás kérdőív az Eu kiértékelése megtörténik Kids II (25) alapján)
Szexuális magatartás módosulása
Szexuális magatartásra vonatkozó kérdések
Szexualitással kapcsolatos ismeretek bővülése
Részvétel a Nemi úton terjedő betegségek kvíz Felvett és kiértékelt kérdőívek foglalkozásokon Reprodukciós igaz/hamis Tesztek, kérdőívek 1. számú kérdőív kitöltésre kerülnek
44
1) Előkészítés: Részletes útmutató és segédanyag a modellprogram megvalósításához, Szülői tájékoztató, Szülői beleegyező nyilatkozatok 2)Szükségletfelmérés: Szexuális magatartásra vonatkozó kérdések (előtte, utána); Tartalommegosztás az interneten kérdőív (előtte, utána)
Várható termékek
3) Csoportfoglalkozások: csoportfoglalkozások jelenléti ívei és a használt kérdőívek: 1. számú kérdőív; Szexuális magatartásra vonatkozó kérdések; Tartalommegosztás kérdőív TReprodukciós igaz/hamis (előtte, utána) Nemi úton terjedő betegségek kvíz (előtte, utána) programmal kapcsolatos visszajelzések beszámolója 4) Monitorozás: monitorozás dokumentációja (jelenléti ívek, jelentések) 5) Értékelés dokumentációi 1. számú kérdőívek (előtte, utána); Szexuális magatartásra vonatkozó kérdések (előtte, utána); Tartalommegosztás az interneten kérdőív (előtte, utána) Reprodukciós igaz/hamis (előtte, utána) Nemi úton terjedő betegségek kvíz (előtte, utána) programmal kapcsolatos visszajelzések beszámolója
1) Előkészítés Tevékenységek 2) Szükségletfelmérés 3) 8 alkalmas csoportfoglalkozás 4) Monitorozás 5) Értékelés
Az iskola időt, erőforrásokat és helyiséget biztosít a programhoz Az iskola vezetése támogatja a megvalósulást
45
Erőforrások (bemenet)
humán erőforrás: 1 fő iskolapszichológus, 1 fő védőnő, 1 fő osztályfőnök, 1 fő (egészségnevelő) tanár tárgyi feltételek: projektor, notebook / személyi számítógép, vetítővászon pénz a megvalósításhoz: az iskola épületében egy osztályterem
Az iskolában van iskolapszichológus, vagy van lehetőség szerződtetésére.
46
A modellprogram megvalósítása
IV.
Szükségletfelmérés A program szükségletfelméréshez az adott célcsoportban a HBSC kutatás (34) szexuális magatartás felmérésére vonatkozó kérdéseit javasoljuk felhasználni, melyhez előzetesen a szülők beleegyező nyilatkozata szükséges (ld. Függelék).
A szülők
tájékoztatását és a beleegyezések bekérését ajánljuk a tanév első szülői értekezletének keretében megvalósítani. Ezek a lépések a program-előkészítés részét képezik és megelőzik a szükségletfelmérést. A beleegyezések visszaérkezését követően a program koordinátor elvégzi a nyilatkozatok összegzését, a gyermekek jelentkezésének begyűjtését, így összegyűjti a programban résztvevők körét. A diákok névtelenül, de jeligével ellátva válaszolják meg a kérdéseket (így a program hatásának mérésére is lehetőség nyílik egy utóteszt alkalmazásával). A feltett kérdések a szexuális aktivitásra, a szexuális élet kezdetére, a védekezésre és a legutóbbi aktus során való óvszerhasználatra vonatkoznak:
Volt-e már szexuális kapcsolatod? (Lefeküdtél-e már egy fiúval vagy lánnyal?). (Lehetséges válaszok: Igen / Nem.)
Hány
éves
voltál,
mikor
először
lefeküdtél
egy
fiúval/lánnyal?
(Lehetséges válaszok: Soha nem volt szexuális kapcsolatom/ 11 éves vagy fiatalabb/ 12 éves/ 13 éves/ 14 éves/ 15 éves/ 16 éves vagy idősebb voltam.)
A legutóbbi alkalommal mivel védekeztetek, hogy elkerüljétek a teherbeesést? (Lehetséges válaszok: Soha nem volt szexuális kapcsolatom / Nem védekeztünk / Tablettával / Óvszerrel (kotonnal) / Megszakított közösüléssel / Esemény utáni tablettával / Más módon / Nem tudom.)
A legutóbbi alkalommal használtál-e te vagy a partnered óvszert (kotont)? (Lehetséges válaszok: Soha nem volt szexuális kapcsolatom / Igen / Nem.)
A nyert adatokat a HBSC kutatás (34) fent bemutatott eredményeihez hasonlíthatjuk (ld. A szükségletfelmérés részét képezi a szexuális tartalommegosztást felmérése is. A Tartalommegosztás c. általunk összeállított kérdőív segítségével felmérhető, hogy a tanuló kapott-e ill. osztott-e meg online szexuális témájú tartalmakat (MMS, SMS, email, közösségi oldalak csevegő felületei). A kérdőív eredményeit az EU Kids II hazai felmérésének adataihoz (42) hasonlíthatjuk (ld. A fiatalkorúak szexuális magatartására vonatkozó adatok 47
áttekintése).A kérdőívre szintén jelige kerül. (A program hatásának vizsgálatakor ezek a kérdőívek adják a bemeneti értéket, a program lezárultát követő 3 hónap múlva történő megismételt mérések pedig a kimeneti értékeket fogják képezni a Tartalommegosztás és A szexuális magatartásra vonatkozó kérdések eszköz esetében. Az eszközöket a Függelék részben csatoltunk). A szükségletfelmérés lezárultával folytatódik a program előkészítő fázisa.
A program előkészítése A program előkészítését (mely a szükségletfelmérés előtt a szülői tájékoztatással és beleegyezés-kéréssel
veszi
kezdetét),
a
program
koordinátora
végzi,
aki
az
egészségfejlesztésben képzett pedagógiai szakember (az iskola egészségfejlesztő-, egészségnevelő pedagógusa, ha rendelkezik ilyennel). A koordinátor a kivitelezésért felelős személy, szaktudása elengedhetetlen, ezért ha az adott iskolában nincs ilyen szakember, akkor külső szakember felkeresését és megbízását javasoljuk. A modellprogram kilencedikes osztályra íródott, azonban természetesen az oktatási intézmény párhuzamosan több kilencedikes osztályban is elindíthatja a programot, a szülők írásos engedélyével megfelelő számú jelentkező esetén (min. 6 fő). Ebben az esetben a program előkészítésénél figyelembe kell venni az osztályfőnökök a pszichológus és az (iskola)védőnő kapacitását is. Az előkészítés része, hogy a munkafázisra felkészüljön a koordinátor, az (iskola)védőnő és pszichológus is. A koordinátor gondoskodik a program lebonyolításához szükséges dokumentumok – a szülőkhöz és a gyermekekhez eljuttatandó kiadványok, handoutok előállításáról (ennek költségvonzatát ld. a mellékelt költségtáblázatban). Emellett a koordinátor feladata, hogy ütemezze a program kivitelezését az alábbi résztvevőkkel: (iskola)pszichológus, védőnő. Az ütemezéshez segítséget nyújt a program költségvetéséhez és ütemezéséhez külön elkészített táblázat, melyben 30 fős osztályokra kalkuláltunk.
48
Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a szükségletfelmérés, és a munkafázis során feldolgozott témákat és a programfázisok során keletkező termékeket, melyeket a továbbiakban részletesen ismertetünk:
4. táblázat: A szükségletfelmérés és a munkafázis során feldolgozott témák és a programfázisok során keletkező termékek Téma Szükségletfelmérés 1. alkalom 2. alkalom 3. alkalom 3. alkalom
Bizalomépítés, légkörteremtés Fórum kérdések megbeszélése Bizalomjáték Párkapcsolatok
4. alkalom 4. alkalom
Nemi úton terjedő betegségek Biológiai alapok, testi fejlődés
5. alkalom 5. alkalom 6. alkalom 6. alkalom 7. alkalom 7. alkalom 8. alkalom
Terhesség (edukációs rész) Biztonságos szexuális élet, védekezési formák Önkielégítés Nemi identitás, szexuális orientáció Digitális veszélyekkel szembeni készségek fejlesztése Videó és cikkfeldolgozás Csoportzárás
8. alkalom 8. alkalom 8. alkalom programzárás követő 3 hónap múlva
49
Felhasználandó kérdőívek/eszközök HBSC kérdőív felvétele Tartalommegosztás kérdőív Fórum kérdések felvétele 1. számú kérdőív
Nemi úton terjedő betegségek kvíz Reprodukciós igaz/hamis kérdőív
1. számú kérdőív felvétele Nemi úton terjedő betegségek kvíz kitöltése Reprodukciós igaz/hamis kérdőív kitöltése Visszajelzési jegyzőkönyv HBSC kérdések Tartalommegosztás kérdések
A program munkafázisa: A tanév elején, lehetőleg szeptemberben, a programot megelőzően a koordinátor és az osztályfőnök(ök) egy szülői értekezleten tájékoztatják a célcsoportot képező diákok szüleit a program indításáról. Ismertetik a program céljait, menetét, a részvételi lehetőségeket és a program előnyeit. A diákok bevonása a programba csak a szülői beleegyezést követően történhet. A szülők számára készített tájékoztató és beleegyező nyilatkozat mintát a Függelék részbe csatoltuk. A program minden egyes alkalmát az osztálynaplóba kell vezetni. Emellett az alkalmakon jelenléti ívet írnak alá a diákok, ezáltal a munkafázis alkalomról-alkalomra ellenőrizhetővé, monitorozhatóvá válik. A jelenléti ívről egy mintapéldány található a Függelék részben. Összegyűjtöttük az alkalmak levezetéséhez szükséges, nem általunk készített anyagokat, melyek segíthetnek a program lebonyolításában. Az aha! Országos Szexuális és Mentálhigiénés Felvilágosító Programból származó, a jelen programhoz felhasználni javasolt, szabadon elérhető anyagok az alábbiak:
aha! Irányelvek családorvosok, iskolaorvosok, védőnők részére a serdülőkorúak szülészeti nőgyógyászati ellátásához http://www.ahaprogram.hu/images/stories/docs/aha_iranyelvek.pdf(64)
aha! kamaszútravaló http://www.ahaprogram.hu/images/stories/docs/a-ha_kamasz-utra-valo.pdf(65)
aha! szülői útravaló http://www.ahaprogram.hu/images/stories/docs/a-ha_szuloi_utravalo.pdf (66)
Az aha! Országos Szexuális és Mentálhigiénés Felvilágosító Programból származó anyagok mellett a szexuális úton terjedő betegségekről javasoljuk a „Röviden a szexuális úton terjedő fertőző
megbetegedésekről”
felhasználását
(negyedik
alkalomhoz
handout).
http://www.indit.hu/files/file/kiadvanyok/nemibetegsegek_szoro.pdf (67). A tervezett program összesen nyolc alkalmat foglal magába, melyek osztályfőnöki órákon és délutáni foglalkozásokon valósíthatóak meg: az első két alkalom osztályfőnöki órán, míg a 38. alkalom foglalkozási keretek között tartandó.
50
1. alkalom Az osztályfőnöki óra keretében zajló első alkalmon a csoportvezető (iskola)pszichológus az osztályfőnök jelenlétével röviden ismerteti a program célját, felépítését. Az alkalom további intervenciói a szexedukációs tevékenység megvalósításához szükséges bizalmi légkör kialakítását segítik elő csoportos formában. A csoportos forma szabályairól szintén a pszichológus ad tájékoztatást:
nincsenek jó és rossz válaszok
nincs kritikának, megszégyenítésnek helye
de helye van a bizalomnak, és a diszkréciónak
a részvétel önkéntes
Az első alkalom tehát az osztályon belüli bizalmi légkör kialakítását segíti elő, mely a pszichoszexuális témákról való nyílt kommunikáció alapja (57-59). A bemelegítő játékot, mely az együttesség élményét nyújtja, a fő munkaszakaszban egy bemutatkozó feladat követi, melynek hatására az osztálytársak jobban megismerik egymást, és a visszajelzések eredményeként alakítják a magukról alkotott képet is. Majd egy tablót készít az osztály, amely a csoportkohézió erősítését szolgálja. A részletes játékleírások az egyes szövegdobozokban találhatóak. Bemelegítő játék: Bogozd ki a csomót! Idői keretek: 10-15 perc A játék leírása: A csoport egy tagja kimegy a teremből. A többiek körbe állva megfogják egymás kezét. Majd – anélkül, hogy egymás kezét elengednék – néhányan felemelik a kezüket, mások átbújnak alatta, addig, amíg egy nagy élő „csomó” nem keletkezik. A kitaláló feladata, hogy kibogozza a csomót, helyreállítsa az eredeti kört, de úgy, hogy közbe senki ne engedje el a másik kezét. A játéknak eszközigénye nincs, időigénye 10 perc Amire ügyelnünk kell: a bogozó óvatosan „bontogassa” a „csomót”, nehogy fájdalmat okozzon a többieknek (Benedek, 1992). A játék várt hatásai: A feladat felélénkíti a gyermekeket, derűs atmoszférát teremt. A feladat emellett az együttesség élményét nyújtja. 51
Fő munkaszakasz tevékenységei: Bemutatkozó feladat: ”3 tárgy”: Eszközigény: A játék leírása: Mindenki kiválaszt 3 személyes tárgyát, ami fontos neki, ezen keresztül mesélnek önmagukról (mi fontos számukra). Ezután képzeletben elcserélhetnek egy tárgyat valaki mással. Mindenki elmondja, kivel mit és miért cserélne el. Az osztálytársak a játék során jobban megismerhetik egymást, alakíthatják a saját magukról alkotott képet. A mi osztályunk tablója: Eszközigény: A/3 lap, ceruzák, filctollak, magazinok (amiket a diákok gyűjtenek vagy hoznak otthonról), olló, ragasztó A játék leírása: A csoport közösen elkészíti a címerét. Mindenki rajzolhat, ragaszthat valamit erre a tablóra, képeket a magazinokból vághatnak ki. A tablóra mottót is megfogalmazhatnak, amely lehet saját szlogen vagy idézet kedvenc dalszövegükből, versükből stb. Az elkészült tabló az osztály közösséget fogja jelképezni. Ezt a foglalkozás után akár ki is helyezhetik a falra az osztályfőnök engedélyével. Lezárás játéka: Körbe jár a kézfogás: Egy nagy kört alkot a csoport, a csoportvezető elindítja kézfogást, megszorítja a mellette levő kezét, aki ezt tovább adja. Amikor a kézfogás körbe ért, akkor tekintik befejezettnek a csoportot.
Az alkalom zárása: A következő foglalkozás előkészítéseként az első alkalom végén a csoportvezető megkéri a diákokat, hogy gondolkodjanak olyan kérdéseken a témakörben, ami foglalkoztatja őket (és esetleg nem merik megkérdezni). Minden résztvevő kap egy-egy A/5-ös lapot, amelyen mindenki 3-5 kérdést tehet fel névtelenül. A kérdéseket tartalmazó lapokat egy dobozba teszik a diákok, a dobozt eljuttatják az osztályfőnök vagy a pszichológusnak a következő foglalkozást megelőzően.
52
2. alkalom A második alkalom szintén osztályfőnöki óra keretei között valósulna meg. Ez az alkalom is az (iskola)pszichológus vezetésével történik. Az első alkalom elején kerül felvételre egy – a szexuális kultúra szükségességének felméréséhez
készített
–
kérdőív
(1.
számú
kérdőív)
(forrás:
http://mek.oszk.hu/03600/03600/html/02.htm(68)), melyet a serdülők 10-15 perc alatt kitölthetnek. E kérdőív, a program sikerességének mutatója is, hiszen a program vége felé ismételten felvéve, nyomon követhető a változás. Az 1. számú kérdőív mellezz a HBSC (34) négy szexuális magatartást felmérő kérdésekre is válaszolniuk kell a diákoknak (ld Függelék). Mivel a program során használt tesztek, kérdőívek jeligével ellátottak, ezért a program elején a diákok figyelmét fel kell hívni arra, hogy olyan jeligét találjanak ki, melyet a későbbi kérdőívek során is következetesen használnak. Az első alkalom végén a csoportvezetők fórumkérdések megfogalmazását kérték a diákoktól. Ezeket összegyűjtve majd az alkalom után átnézve, egyrészt láthatóvá válik a tanulók érdeklődési szintje, másrészt a témával kapcsolatos meglévő valódi tudásbázisra is fény derülhet, melyekhez igazíthatjuk a program későbbi elemeit is. E lépés azért is fontos, mert a 14-16 éves szakmunkástanulók 76%-a a szexualitással kapcsolatos tudásukat a legmagasabb szintűnek gondolják (28), mégis az osztályon belül eltérő háttértudással, érdeklődési szinttel rendelkezhetnek a diákok. Figyelembe véve az ismeretek diverzitását, érdemes minden témakört a legalacsonyabb szinthez igazítani, így a legkevesebb ismerettel bíró személyt sem terhelik meg a szexedukációs alkalmak. A második alkalom további részében a csoportot vezető felvázolja a program tematikáját (mely módosulhat osztályonként), figyelve arra, hogy maradjon idő az előzőleg összegyűjtött fórumkérdések megbeszélésére. Osztálylégkörtől függően választható a nagycsoportos módszer, ill. az osztályközösséget néhány (3-5) fős kisebb csoportokra bontva, megvitathatják a felmerülő kérdéseket. Utóbbi esetben a kis csoportokban diákjai választanak maguk közül egy-egy képviselőt, aki az osztálynak összefoglalja, milyen tartalmakat érintettek.
53
3. alkalom A harmadik, az (iskola)pszichológus által vezetett, délutáni foglalkozás keretei között megtartott alkalmat ún. bizalomjáték indítja. A bizalomjátékok célja a csoporttagok közötti kapcsolatokat próbára tenni és magasabb szintre emelni. A bizalomjátékok közös alapja, hogy a csoporttag ideiglenes fizikai kiszolgáltatottságot, másokra ráutaltságot tapasztal meg. A bizalomjátéknak több formája ismert, kettőt részletesen taglalunk. Az első példa az osztályon belüli kiscsoportos munkát igényel inkább, míg a másodikban az egész osztály egyszerre vehet részt.
„Vakvezetés”: Eszközigény: egy kendő (elhagyható) Játékleírása: A játék során a csoport tagjai párokba rendeződnek. A pár egyik tagja csukott szemmel vagy valamivel (kendővel, pulcsival, ami épp a diákoknál van) bekötött szemmel mozog. A másik mögötte halad, a csukott szemű társa vállára helyezve a kezét, így irányítja a közös mozgást. A játék páron belüli szerepcserével folytatódik. A játéknak több, egyre nehezedő variációja ismert, járhat az érintési felület csökkenésével (pl. a látó fél két kézzel vagy egy kézzel a vállon irányít, vagy egy ujjal érinti és a csukott szemű csoporttárs előtt járva irányít). Továbbá járhat a verbalitás korlátozásával is (szabadon mondhat mindent, vagy csak irányokat mondhat, vagy semmit nem mondhat és csak az érintéssel kommunikálhat a vezető fél). A gyakorlatot követően a történteket tudatosítjuk, megbeszéljük. E gyakorlatban a térérzékelési biztonságunkban való megingatásnak köszönhetően más modalitásra, a többi érzékszervre (hallás, tapintás, szaglás) terelődik a hangsúly. Emellett a partner iránt növeli a bizalom érzését és fejleszti a kommunikációt. (forrás: http://gyerekoldal.reformatus.hu/honlapok/jatekok/jatek2/bizalom.htm70).
„Vak-gyakorlat”: Eszközigény: Játékleírása: A második példagyakorlat akkor választandó, ha az osztály létszáma nem túl nagy és a közösség jobban szeret együtt dolgozni. Ebben a feladatban a diákoknak a lehető legnagyobb körben kell állniuk a terem méreteihez képest. Kérünk egy önként jelentkezőt, akinek bekötjük a szemét és a kör közepére állítjuk. A bekötött szemű csoporttag egyenletes tempóban elindul valamelyik irányba, ha odaér egy körben állóhoz, akkor a körben lévő átfordítja egy neki tetsző irányba. A körön belül lévő játékos ezáltal cikkcakkban fog
54
közlekedni. Cserével folytathatjuk. A bizonytalanság, kiszolgáltatottság, bizalmatlanság érzések itt is megjelennek, ezért elmaradhatatlan a történtek tudatosítása, akár a játék közben is. (forrás: http://gyerekoldal.reformatus.hu/honlapok/jatekok/jatek2/bizalom.htm 70). Bármelyik bizalomjáték kapcsán beszélhetünk a bizalom fontosságáról a kapcsolatokban, átvezetve a beszélgetést a párkapcsolatokra. A párkapcsolatok, párválasztás témakörének feldolgozásában a csoportot vezető az alábbi kérdések közül is választhat (természetesen feltehet más ide kapcsolódó kérdéseket is): Milyen párkapcsolat felelne meg neked legjobban? Mit vársz elsősorban egy párkapcsolattól? Véleményed szerint van-e jövője a házasság intézményének? Milyennek képzeled leendő partnered / házastársad? Mit tartasz vele kapcsolatban a legfontosabbnak? Mit keresel a másikban? Fontos-e számodra az őszinteség a kapcsolatban? Hányszor érezted már magad szerelmesnek? Milyen kapcsolatot látsz a szex és a szerelem között? Egy számodra megfelelő partnerrel mit szeretnél csinálni? Partneredtől milyen világnézetet várnál el? Milyen érdeklődést vársz el (leendő) partneredtől? Miben szeretnél változtatni önmagadon? Változtatnál-e bizonyos szokásaidon, ha a (házas) társad kérné? Milyen lelki alkatú partnert tartanál magadhoz illőnek? Eddig hogyan próbáltad megtalálni a hozzád illő partnert? Eddigi partnerkapcsolataidban milyen problémák voltak? Milyen tanulságokat vontál le eddigi próbálkozásaidból? Mit tennél, ha fontos ügyekben konfliktusba kerülnétek? A kérdések egy része eredetileg egy párkapcsolati érettséget mérő teszt részei, a teljes teszt az
alábbi
oldalon
elérhető:
http://www.szexualpszichologia.hu/kerdoivek.htm#
(71)
Párválasztási érettség teszt. Abban az esetben, ha verbális szinten kevésbé aktívan működik az osztály, akkor segíthetnek a nonverbális játékos feladatok. Például az osztályt kisebb 2-4 fős csoportokra bontjuk, megkérjük a kis csoportokat, hogy egy A/4-es rajzlapra (zsírkrétával, filctollal, színes 55
ceruzával) rajzolják le vagy írják fel nekik mi fontos egy párkapcsolatban, milyen az ideális párkapcsolat. Igény szerint ez a feladat montázs technikával is elvégezhető, melynek eszközigénye 2-3 ragasztó stift, olló, képes-színes napilapok, magazinok (amiket a diákok gyűjtenek, olvasnak vagy hoznak otthonról) és rajzlapok, amikre a tanulók felragaszthatják a kivágott képeket. 4.alkalom A 4. és 5. alkalmakat az adott iskolához tartozó védőnő tartja, hiszen ő gyakorta tart orvosbiológiai alapokon nyugvó felvilágosító alkalmakat és olyan komplex szexedukációs tudással rendelkezik, mely igazodik a serdülők igényeihez. A 4. alkalom Nemi úton terjedő betegségek kvíz (ld. Függelék) kitöltésével kezdődne, mely felméri a diákok szexuális úton terjedő betegségekkel kapcsolatos ismereteit. Jeligét használva a későbbiek folyamán a kvíz segítségével nyomon követhető mennyit változott a program előtti állapothoz képest a program után a serdülők tudása. A kvíz kitöltését követően a védőnő megosztja a helyes válaszokat, a diákok pedig maguknak kijavítják, megnézik hány pontot sikerült összegyűjteniük. A legmagasabb pontot elérő diák jutalmat kaphat (pl. szóbeli dicséretet, vagy egy müzli szeletet).
Nemi úton terjedő betegségek kvízhez tartozó helyes válaszok az alábbiak: 1. A "kenet" nevű minta származási helye: a pénisz a torok a méhszáj 2. Szexuális úton terjedő betegségek (SZTB), azok a fertőzések, amiket bárhol bármilyen körülmények között elkaphatsz amik fertőzött partnerrel történő, nem biztonságos nemi kapcsolat útján terjednek amik csak vérrel terjednek egyik emberről a másikra 3. Az alábbiak melyike nem virusfertőzés? LGV (chlamydia) HPV genitális herpesz 56
4. Az alábbi SZTB-k közül melyik gyógyítható? HIV Genitális herpesz Szifilisz 5. Az alábbiak közül melyik nem szleng kifejezés a gonorrheára? tripper kankó folyás 6. Az alábbiak közül melyik nem szexuális úton terjedő fertőzés? Gonorrhea Rühesség HPV 7. Az alábbiak közül melyik nem tünete a chlamydiának? hüvelyfolyás genitális sebhelyek alacsony láz 8. Az alábbiak közül melyik nem tünete a gonorrheának? bőrkiütések folyás a péniszből vagy a vaginából torokgyulladás
Ezt követően a diákoknak a védőnő ismerteti a biológiai alapokat, igazítva azt a csoport ismeretszintjéhez. Az ismeretszint behatárolásában segíthet az első alkalmon írásban feltett anonim fórumkérdések, ill. Nemi úton terjedő betegségek kvízre adott helyes válaszok aránya is. A védőnői ellátáshoz hasznos, ingyenesen hozzáférhető irányelveket kínál az A-HA, Országos Szexuális és Mentálhigiénés Felvilágosító Program (67). A továbbiakban a 4. alkalom egy-egy kiemelt témájához ajánlunk képi segédanyagot. Abban az esetben, ha a csoportban van(nak) tanulásban akadályozott személy(ek), és/vagy sajátos
57
nevelési igényű diákok is, különösen hatékonyan alkalmazhatóak a már említett Jogom van tudni program(63) ábrái. A fejlődéssel, növekedéssel kapcsolatos témakör átbeszéléséhez az ezen az oldalon beillesztett ábrákon a diákok megfigyelhetik az emberi test arányainak (proporcionáltság) változásait a növekedés során:
9. ábra A testi fejlődés témájának feldolgozását segítő ábrák (72)
58
A női és férfi test közötti különbségek megállapítására használt kontúrképek játékos alkalmazása során a diákok az elsődleges és másodlagos nemi jellegeket berajzolhatják. A csoportmunka folyamán a serdülők aktív és passzív szókincse is gazdagodik.
10. ábra Női és férfi test kontúrok – a női és férfi test közötti különbségeinek feldolgozását segítő ábra (72)
A védőnő az alkalmat a szexuális úton terjedő betegségekkel folytatná, melyhez az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával készített Röviden a szexuális úton terjedő fertőző betegségekről című két oldalas kiadványt szétosztja a diákok között (ld. Függelék). Emellett az A-HA Program ingyenesen elérhető Kamaszútravaló című kiadványában a 4866.oldalon
képekkel
illusztrálva
találhatunk
segédanyagot
az
órához.
http://www.ahaprogram.hu/images/stories/docs/a-ha_kamasz-utra-valo.pdf (48))
59
(forrás:
5.alkalom Az 5. alkalom a védekezési formákat és terhességet helyezi a fókuszba, melyet szintén a védőnő tart az osztálynak. Erre az alkalomra feltételezhetően már összekovácsolódott annyira a csapat, hogy bátrabban mer kérdezni. Ez az alkalom is egy ismereteket felmérő eszközzel kezdődik: a diákok kitöltik a Reprodukciós igaz/hamis kérdőívet.
Reprodukciós igaz/hamis helyes válaszok: Igaz Téves 1.
Ikertestvérek egy méhlepényen osztoznak.
2.
A spermiumok és petesejtek nagyjából egyforma méretűek
3.
A nőnek orgazmusra van szüksége a teherbe eséshez
4.
Az elmaradt havi vérzés biztos jele a terhességnek
5.
A terhesség utolsó 3 hónapjában a nő közösülése árt a főtusznak.
6. 7.
100 éve a szülés éppoly biztonságos volt az anyának és gyermeknek, mint ma Egy nő egyszerre 3 gyermeket is szülhet, s közülük 2 azonos iker
8.
A köldökzsinór elvágása kicsit fáj az anyának.
9.
A babák születésekor rendszerint a fejük jelenik meg először.
10.
A pesszárium esetén egy méret mindenkinek jó
11. 12.
A nő többnyire a terhesség utolsó harmadában érez hányingert („reggeli rosszullétet”). A hányinger („reggeli rosszullét”) megbízható jele a terhességnek
13.
Minden fogamzásgátló egyformán hatásos
14.
A nők számára kifejlesztett fogamzásgátlók minden nőnél beválnak.
15.
A férfiak egész életükben termelnek spermiumokat
16.
A „zigota” kifejezés a növekvő sejtcsomót jelenti, amely beágyazódik a méh falába
Segíthet, ha a védőnő erre az alkalomra visz a csoportnak egy csomag óvszert (kondomot), amit
kibonthatnak,
minden
modalitásban
megvizsgálhatnak:
megnézhetnek,
megszagolhatnak, megtapinthatnak. A helyes óvszerfelhúzásról ingyenesen elérhető képes anyagot is találunk a Digitális Tankönyvtár képein. További segédanyagként használható az A-HA Program Kamaszútravaló(65) című kiadványának 33-46. oldal közötti fogamzásgátlással kapcsolatos része.
60
11. ábra A helyes óvszerhasználat feldolgozását segítő ábra (72)
A helyes óvszerhasználat fontosságát ki kell emelni egyneműek párkapcsolatában is, mint a nemi úton terjedő betegségek megelőzési eszközét. A programalkalom további részében a terhesség témakörét dolgozza fel az osztály. A várandós állapotról az A-HA Program Kamaszútravaló(65) kiadványának a 29-30.oldalán találhatunk a fiatalok számára érthető nyelven elegendő információt.
6. alkalom
A hatodik alkalom során, a pszichológus vezetésével a diákok az önkielégítés, valamint a nemi identitás és szexuális orientáció témáját járják körül. Ennek feldolgozásához javasoljuk Szilágyi
Vilmos
internetes
felületen
elérhető
elektronikus
tananyagát:
forrás:
http://www.szexualpszichologia.hu/szexviselk.htm#A_szexuális_viselkedés _változata (73).
A tinédzser kíváncsiság része lehet az önkielégítéssel kapcsolatos kérdéskör is, mely előfordulhat, hogy már egy korábbi programalkalmon is felmerül. A már előzőleg is alkalmazott kiscsoportos módszert (az osztály néhány fős kisebb csoportokra bontása) javasoljuk a téma feldolgozására. 61
Az egészséges szexualitás kialakulását segíti, ha az önkielégítés tevékenységéről a tiltás áthelyeződik a tevékenység helyszínére és időpontjára.
7. alkalom A programalkalom a pszichoszexuális fejlődést aktívan befolyásoló (44-53) digitális veszélyekre (szexuális tartalmak megosztása, online /szexuális/ zaklatás, internetes ismerkedés és kizsákmányolás) hívja fel a figyelmet, illetve fejleszti a tanulók azon készségét, hogy megóvják magukat ezektől a fenyegetésektől. Az alkalom keretében elsőként videók segítségével járják körül ezeket a területeket a csoportok, így a csoportvezetőnek (osztályfőnök) gondoskodnia kell az ehhez szükséges eszközről (pl. laptop), amellyel a videók bemutathatók a foglalkozás helyszínén. Az első programelem az ülés során a szexuális tartalmak megosztásának megelőzését célozza meg. A beavatkozás során alkalmazott videók egy lány történetét mutatják, be, akit egy barátja arra buzdít, osszon meg meztelen képet magáról. A videók különböző döntési alternatívák következményeit mutatják be: hogyan alakul a történet, ha a lány teljesíti a fiú kérését, és mi történik, abban az esetben, ha nemet mond. A feladatnak a segítségével megérthetik a tartalmak megosztásának veszélyét a diákok és eljuthatnak annak felismeréséhez, hogy egyetlen módon kerülhetik el ezeket a veszélyeket: ha nem osztanak meg ilyen tartalmakat (még akkor sem, ha nyomást éreznek erre vagy ismerős /barát kéri meg őket)! A videó szemlélteti, hogy csak a folyamat elején van lehetőség a következmények kontrollálására, miután valaki úgy dönt, hogy megoszt magáról ilyen tartalma(ka)t, már nem befolyásolhatja a következményeket. A videók megértéséhez szükséges feliratok fordítását az alábbiakban feltüntettük:
62
Kezdő videó: https://www.youtube.com/watch?v=pGkaw44-Ql4 (74) Feliratok a videóhoz: Új üzenet Steve-től: Látnom kell téged! Küldj egy szexi képet magadról! Te elküldenéd? Igen:
Nem:
https://www.youtube.com/watch?v= J4F1z1lsx3k&feature=iv&src_vid=p Gkaw44Ql4&annotation_id=annotation_374 500
https://www.youtube.com/watch? v=6MNPaTV1es&feature=iv&src_vid=pGkaw44Ql4&annotation_id=annotation_11 0232
(75) (76) Feliratok: Feliratok:
töltés
Nem.
üzenet küldése
üzenet küldése
Megmutassa a barátainak a képet?
Gratulálunk! Jó döntést hoztál! Most lássuk, mi történt volna, ha másként döntesz! töltés küldés üzenet elküldve megmutassa a barátainak a képet?
Innentől kezdve bármelyik lehetőségre kattintunk, akár az Igenre, akár a Nemre, ugyanaz a videó ugrik fel. A csoportvezető először azt videót indítsa el, amelyre több diák szavaz (de nézzenek meg végül minden lehetőséget): https://www.youtube.com/watch?v=pWa16Pkpaoc&feature=iv&src_vid=6MNPaTV1es&annotation_id=annotation_996177 (77) Ennek felirata: Bocs… Most már nincs választásod! Küldje tovább a képet? A videó végén itt is két választás van, de mindegyiknél ugyanazzal a videóval folytatódik tovább a történet. Felirat:
63
A döntés már nem a te kezedben van! Küldés Ne engedd, hogy mások dönthessenek róla, hol köt ki a képed! Gondold meg, mielőtt posztolsz!
A videók megtekintése után közösen szedik össze azokat a pontokat, amik a legfontosabb üzenetei a videónak az internetes ismerkedés veszélyeire vonatkozóan. A pszichoszexuális fejlődés szempontjából érdemes kiemelten foglalkozni az internetes ismerkedés és zaklatás kérdésével. A gyermekeknek fel kell tudni ismerniük, milyen buktatókkal járhat az online felületek névtelensége. Gyakran, amikor ismerkednek, nem feltételezik, hogy az, akivel beszélgetnek egyáltalán nem biztos, hogy valóban az, akinek kiadja magát. Nem csak az anonimitás jelent azonban veszélyforrást, hanem a szexuális ragadozók is. Az internet ismerkedésre alkalmas terepet kínál, melyet a szexuális bűnözők előszeretettel kihasználnak (30-31). Ezt a témát is interaktívan, videók segítségével járhatják körül ezeket a területeket a csoportok, amelyhez a TABBY program videóit és segédanyagait javasoljuk: A csoportvezető lejátssza a következő videót: http://hun.tabby.eu/videoacute-1-nemtudhatod-ki-kicsoda-valoacutejaacuteban.html (78). Tanári segédlet is tartozik a videóhoz, amely alapján a csoportvezető segíthet a látottak interpretálásában (http://hun.tabby.eu/uploads/1/6/8/6/16865702/booklet_hun.pdf (79)): „Ennek a kisfilmnek az a célja, hogy megértesse a gyerekekkel, milyen fontos a személyes adatok megőrzése a neten, főként a közösségi oldalakon. Fontos, hogy ne fogadják el válogatás nélkül mindenki közeledését, aki „barátként” bejelöli őket, különösen, ha nem biztosak abban, hogy a barátkérő a saját identitását használja, mivel az internet adta anonimitás mindenki számára lehetővé teszi, hogy álcázza magát – nemcsak valódi identitását, de valódi céljait is. A történet: Magdának, a főhősnek a Facebookon olyasvalaki küld barátkérőt, akiről nem tudja, hogy kicsoda is valójában. Magda megnézi az őt bejelölő, már-már hízelgően kedves srác profilját, aki nagyon vonzó és trendi képeket tett fel magáról és ennek alapján úgy dönt, hogy elfogadja a barátkérőt. A színtér változik a „csábító” otthonára, aki Magda Facebook profilját, feltöltött fotóit és kontakt adatait nézegeti, hogy megközelíthesse a lányt. Másnap Magda két barátjával tölti idejét az iskolában. A „csábító” időközben szintén megérkezik az iskolához, körülötte sétálgat, egy fa mögé bújik várva arra, mikor jelenik meg 64
Magda. A gyerekek kijönnek az iskolából, a főhős megáll beszélgetni a társaival az iskolakapun kívül. A „csábító” jól megfigyeli, kikkel barátkozik Magda és hazaérve bejelöli a barátait is. Magda két barátja hazaérve felfedezi az idegentől kapott barátkérőt. Mindketten elfogadják a kérést. Egyikük csetel is új „barátjával”, és beleegyezik, hogy találkozzanak a görkoriparkban. A lány megérkezik a randi helyszínére, és meglepve látja, hogy a srác nem olyan, amilyennek a Facebookon leírta magát – idősebb, kopottasabb, negédesebb. Megriadva fut el a helyszínről, meg sem áll Magdáék házáig, hogy elmondja barátnőjének mi történt és hogy figyelmeztesse a többieket, nehogy találkozzanak az idegennel. Együtt ellenőrzik a „csábító” Facebook profilját. Magda konferenciahívást kezdeményez két barátnőjével. Az egyik barát (az, aki találkozót beszélt meg az idegennel) feszülten, megdöbbenve meséli a történteket. Eközben a másik barát arckifejezése lassan megváltozik, és nagyon dühös lesz. Ezen a ponton a videó visszatér a kezdeti képhez és rövid magyarázatot ad a nézőnek arról, mi történhetett volna, ha a szereplők másként viselkednek Mi lett volna, ha... Magda hazamegy az iskolából. Az asztalánál ül, bekapcsolja a számítógépét és megnyitja Facebook profilját. Olyan barátkérőket talál, amelyek küldői nem ismerősek neki sehonnan. Ellenőrzi a „csábító” profilját, a feltett képeit (megnyerő, trendi, divatos srác) és kontakt adatait.... Ennek ellenére mégis úgy dönt: nem fogadja el a barátkérőjét. A végén a videó ezt a magatartást javasolja mint olyat, amelynek segítségével online sem kerülhetünk bajba.” A videó megtekintése után közösen szedjék össze azokat a pontokat, amik a legfontosabb üzenetei a videónak. Ötletbörze-szerűen felírhatják a táblára a megfogalmazott tanácsokat.
Az utolsó modulban a szexuális zaklatás témáját járják körül. A csoportvezetők előzetesen fénymásolatokat készítenek a feldolgozandó anyagról, amelyet átolvasás után közösen megbeszélnek. Ehhez közérthető nyelven megfogalmazott cikkek feldolgozását javasoljuk, például
a
„Kamaszpanasz”
oldal
által
kiadott
írást
(forrás:
http://www.kamaszpanasz.hu/hirek/lelek/6675/szexualis-zaklatas (80) A kiválasztott cikk elolvasását ötletbörze követi a legfontosabb üzenetek összegyűjtésére. Az internetes ismerkedéssel kapcsolatos legfontosabb irányelveket jegyzet formájában javasoljuk kiadni a diákoknak.
65
8. alkalom: Az utolsó alkalmon a pszichológus vezetésével a program lezárása valósul meg. A befejező szakasz során röviden összefoglalják a diákok (a csoportvezető segítségével), milyen témákat dolgoztak fel a program során, ki-mire emlékszik az előző alkalmakból. A diákok beszámolhatnak, mely programalkalom/feladat nyerte el leginkább tetszésüket, mely pedig a legkevésbé. Amennyiben van még felmerülő kérdésük, amelyre eddig nem került volna eddig sor, azokat a csoportvezető megválaszolja. Az utolsó programalkalom során a program eredményességét vizsgáló kérdőívek egy részsének felvételére kerül sor. Ezekből felmérhetjük azt, hogy a tanulók tudása a témában változott-e, szubjektív megítélésük alapján tájékozottabbnak ítélik-e meg magukat, objektív mutató alapján többet tudnak-e a fogamzásgátló technikákról vagy a szexuális úton terjedő betegségekről (Reprodukciós igaz/hamis, Nemi úton terjedő betegségek kvíz, 1. számú kérdőív). A kérdőívek felvétele után a csoportot vezető pszichológus, amellett, hogy megköszöni a közös munkát, lehetőséget biztosít egy olyan lezáró körre, ahol a diákok kifejezhetik gondolataikat, meglátásaikat a programmal kapcsolatban. Ezen javaslatok, meglátások írásos összegyűjtése (jegyzőkönyv) segíthet a későbbi programok továbbfejlesztésében.
66
Monitorozás: A modellprogramunk megtervezése során figyelembe vettük, hogy a monitorozás és az értékelés feladatát olyan személy végezze, aki kompetens az értékelési folyamatok végrehajtásában, de nem vett részt a program alkalmain. Erre a legalkalmasabb egy egészségfejlesztő pedagógus (ha ilyen pedagógust nem alkalmaz az intézmény, külső szakember bevonását javasoljuk). A monitorozáshoz szükséges adatforrást a foglalkozások jelenléti ívek
és
csoportvezetői jelentések adják, melyeket a Függelék részben csatoltunk. Az alábbi táblázatot ajánljuk a program monitorozásához:
5. táblázat: A program monitorozásához szükséges mérési dimenziók és eszközök
Mért dimenzió a
szülők
Mérési eszköz
bevonásának eljuttattatott/beleegyez
sikeressége
ő
Érték A
mérési
szülői eszköznél
hozzájárulások száma
ismertetett arányszám
a
diákok
bevonásának beleegyező
sikeressége Előkészítés
mérési
hozzájárulások
eszköznél
száma/jelentkező
ismertetett
gyermekek száma
arányszám
az osztályok bevonásának 9.évfolyamok sikeressége
szülői A
száma A
mérési
az iskolában/azon 9. eszköznél osztályok száma, ahol ismertetett min. 6 fő jelentkezett a arányszám csoportra
a
szexuális
(HBSC történő
magatartás beleegyező
(17)
szülői A
alapján) hozzájárulások
eszköznél
felmérésének száma/
megvalósulása
ismertetett
szükségletfelmérés
Szükségletfelmérés
során
kitöltött
Szexuális magatartásra vonatkozó kérdések c. kérdőívek száma 67
mérési
arányszám
a
tartalommegosztó beleegyező
magatartás
szülői A
felmérésének hozzájárulások
megvalósulása
mérési
eszköznél
száma/
ismertetett
szükségletfelmérés
arányszám
során
kitöltött
Tartalommegosztás c. kérdőívek száma programba
bevont programban
gyermekek megtartása
elinduló A
gyermekek
mérési
száma/ eszköznél
programalkalmon
ismertetett
részt vevő gyermekek
arányszám
száma programba
bevont programban
osztályok megtartása
1.alkalom
osztályok
elinduló A száma
mérési
/ eszköznél
programalkalmat
ismertetett
megvalósító osztályok
arányszám
száma programalkalom
Csoportvezetői
Csoportvez
sikerességének
jelentés (ld. Függelék)
etői
csoportvezetői értékelése
jelentés értékelésén ek összpontsz áma
(max
25 pont) programba
bevont programban
gyermekek megtartása
elinduló A
gyermekek
mérési
száma/ eszköznél
programalkalmon
ismertetett
részt vevő gyermekek
arányszám
száma 2. alkalom
programba
bevont programban
osztályok megtartása
osztályok
elinduló A száma
mérési
/ eszköznél
programalkalmat
ismertetett
megvalósító osztályok
arányszám
száma Csoportvezetői
programalkalom
68
Csoportvez
sikerességének
jelentés (ld. Függelék)
etői
csoportvezetői értékelése
jelentés értékelésén ek összpontsz áma
(max
25 pont) programba
bevont programban
gyermekek megtartása
elinduló A
gyermekek
mérési
száma/ eszköznél
programalkalmon
ismertetett
részt vevő gyermekek
arányszám
száma programba
bevont programban
osztályok megtartása
3.alkalom
osztályok
elinduló A száma
mérési
/ eszköznél
programalkalmat
ismertetett
megvalósító osztályok
arányszám
száma programalkalom
Csoportvezetői
Csoportvez
sikerességének
jelentés (ld. Függelék)
etői
csoportvezetői értékelése
jelentés értékelésén ek összpontsz áma
(max
25 pont) programba
bevont programban
gyermekek megtartása
elinduló A
gyermekek
mérési
száma/ eszköznél
programalkalmon
ismertetett
részt vevő gyermekek
arányszám
száma 4. alkalom
programba
bevont programban
osztályok megtartása
osztályok
elinduló A száma
mérési
/ eszköznél
programalkalmat
ismertetett
megvalósító osztályok
arányszám
száma Csoportvezetői
programalkalom
69
Csoportvez
sikerességének
jelentés (ld. Függelék)
etői
csoportvezetői értékelése
jelentés értékelésén ek összpontsz áma
(max
25 pont) programba
bevont programban
gyermekek megtartása
elinduló A
gyermekek
mérési
száma/ eszköznél
programalkalmon
ismertetett
részt vevő gyermekek
arányszám
száma programba
bevont programban
osztályok megtartása
5. alkalom
osztályok
elinduló A száma
mérési
/ eszköznél
programalkalmat
ismertetett
megvalósító osztályok
arányszám
száma programalkalom
Csoportvezetői
Csoportvez
sikerességének
jelentés (ld. Függelék)
etői
csoportvezetői értékelése
jelentés értékelésén ek összpontsz áma
(max
25 pont) programba
bevont programban
gyermekek megtartása
elinduló A
gyermekek
mérési
száma/ eszköznél
programalkalmon
ismertetett
részt vevő gyermekek
arányszám
száma 6. alkalom
programba
bevont programban
osztályok megtartása
osztályok
elinduló A száma
mérési
/ eszköznél
programalkalmat
ismertetett
megvalósító osztályok
arányszám
száma Csoportvezetői
programalkalom
70
Csoportvez
sikerességének
jelentés (ld. Függelék)
etői
csoportvezetői értékelése
jelentés értékelésén ek összpontszáma (max
25
pont) programba
bevont programban
gyermekek megtartása
elinduló A
gyermekek
mérési
száma/ eszköznél
programalkalmon
ismertetett
részt vevő gyermekek
arányszám
száma programba
bevont programban
osztályok megtartása
osztályok
elinduló A száma
mérési
/ eszköznél
programalkalmat
ismertetett
megvalósító osztályok
arányszám
száma
7. alkalom programalkalom
Csoportvezetői
Csoportvez
sikerességének
jelentés (ld. Függelék)
etői
csoportvezetői értékelése
jelentés értékelésén ek összpontszáma (max
25
pont) programba
bevont programban
gyermekek megtartása
gyermekek
elinduló A
mérési
száma/ eszköznél
programalkalmon
ismertetett
részt vevő gyermekek
arányszám
száma
8. alkalom programba
bevont programban
osztályok megtartása
71
osztályok
elinduló A száma
mérési
/ eszköznél
programalkalmat
ismertetett
megvalósító osztályok
arányszám
száma programalkalom
Csoportvezetői
Csoportvez
sikerességének
jelentés (ld. Függelék)
etői
csoportvezetői értékelése
jelentés értékelésén ek összpontsz áma
(max
25 pont) A
mérési
eszköznél kitöltött/ feldolgozott „Reprodukciós igaz/hamis” kérdőívek
ismertetett arányszám A
mérési
eszköznél ismertetett arányszám
kitöltött/ „Nemi
feldolgozott A úton
betegségek értékelés
értékelés sikeressége
terjedő eszköznél kvíz”
kérdőívek kitöltött/
mérési
ismertetett arányszám
feldolgozott A
„Reprodukciós
kvíz”
kérdőívek
mérési
eszköznél ismertetett arányszám
kitöltött/
feldolgozott A
mérési
Szexuális
eszköznél
magatartásra
ismertetett
vonatkozó kérdések
arányszám
kitöltött/
feldolgozott A
mérési
Tartalommegosztás
eszköznél
kérdőívek
ismertetett arányszám
72
Értékelés Az értékelés során a monitorozást is végző pedagógus feldolgozza és értékeli a jeligékkel ellátott kérdőíveket, elemzést készít a tanulók tudásában, magatartásában végbemenő változásokról. A program rövidtávú célkitűzéseinek megvalósulása (a szexualitással kapcsolatos ismeretek bővülése) a következő eszközök segítségével mérhetőek fel:
1. számú kérdőív (2., 8 alkalom során kerül felvételre)
Nemi úton terjedő betegségek kvíz (4. és 8. alkalom során kerül felvételre)
Reprodukciós kvíz kérdőív (4. éy 8. alkalom során kerül felvételre)
Ezen eszközök segítségével a következő mérhető változásokat várhatjuk a program hatására:
az 1. számú kérdőíven 100%-kal kevesebb diák nyilatkozik úgy, hogy semennyire nem tájékozott a nemi élet területén
az 1. számú kérdőíven a diákok 50%-kal több fogamzásgátló eszközt sorolnak fel
az 1. számú kérdőíven a diákok 50%-kal több nemi úton terjedő betegséget sorolnak fel
a Nemi úton terjedő betegségek kvíz című kérdőíven a tanulók teljesítménye 25%-kal javul az utótesztben az előteszthez képest
a Reprodukciós igaz/hamis kérdőíven a tanulók teljesítménye 25%-kal javul az utótesztben az előteszthez képest
A program középtávú céljainak megvalósulását a következő mérőeszközök segítségével vizsgálhatjuk:
Szexuális magatartásra vonatkozó kérdések elő és utóteszt (HBSC alapján) (felvétel: szükségletfelmérés során és a 8. alkalom után 3 hónappal)
A következő mérhető változásokat várhatjuk a program hatására:
A Szexuális magatartásra vonatkozó kérdések esetében 6%-kal nő azon diákok aránya, akik valamilyen módon védekeztek legutóbbi szexuális kapcsolatuk létesítésekor
73
A Szexuális magatartásra vonatkozó kérdések esetében 6%-kal nő azon diákok aránya, akik partnere valamilyen módon védekezett legutóbbi szexuális kapcsolatuk létesítésekor
50%-kal csökken azok aránya, akik szexuális tartalmú üzenetet kaptak az elmúlt hónapban
nem nő azok aránya, akik sohasem küldtek szexuális témájú/tartalmú üzenetet olyannak, akit az interneten ismertek meg az elmúlt hónapban
50%-kal csökken azok aránya, akik személyes információt osztottak meg magukról idegennek az interneten
A program hosszú távú céljainak megvalósulását a következő mérőeszközök segítségével vizsgálhatjuk:
Iskolai hiányzások száma (a programot megelőző hónapban és a program utolsó alkalmát követő 6 hónap múlva mérve)
A program kezdetekor és a fő munkafázis lezárulta után 6 hónappal adatokat gyűjt az iskolai hiányzások számáról, külön véve az igazolt és az igazolatlan hiányzásokat, az utóbbiak ugyanis
indirekt
kapcsolatban
állnak
a
nem
következményeivel.
74
biztonságos szexuális
magatartások
V.
A megvalósításhoz szükséges erőforrások
Humánerőforrás szükséglet:
6. táblázat: A program humánerőforrás szükséglete S o r Tevékenység s (feladat) z á m 1 Előkészítés
F ő
Szakképze ttség
1
2
1
koordináto szükséges r (egészségf ejlesztő mentálhigi énikus pedagógus ) osztályfőn szükséges ök
Csoportfoglal kozások
1
(iskola)psz ichológus
1
védőnő
3
Monitorozás
1
egészségf ejlesztő
4
Értékelés
1
egészségf ejlesztő
Szakmai tapasztalat
szükséges a csoportvezetési tapasztalat szexedukáció tartásában való jártasság előny előny a hasonló programban való jártasság előny a hasonló programban való jártasság
75
Egészségfe jlesztési tapasztalat szükséges
A program megvalósításához a személy számára szükséges célzott képzés v. továbbképzés megnevezése Okleveles tanár (MA/MSc), egészségfejlesztő mentálhigiénikus pedagógus szakvizsga
nem szükséges (de előny nem szükséges (de előny nem szükséges (de előny) szükséges
Okleveles tanár (MA/MSc)
szükséges
Egészségfejlesztés (BSc/MSc)
Pszichológus (MA/MSc) védőnői OKJ-s szakképesítéstől Egészségfejlesztés (BSc/MSc)
A program időtartama, ütemezése: 7. táblázat: Időtartam, ütemezés Modellprogram a pszichoszexuális fejlődés támogatása Tevékenység (feladat)
1.
2.
3.
4.
5.
7.
Előkészítés Szükségletfelmérés Szülői értekezlet 1. alkalom 2. alkalom 3. alkalom 4. alkalom 5. alkalom 6. alkalom 7. alkalom 8. alkalom Monitorozás Értékelés
76
Program-hetek 9. 11. 13. 15. 17. 19. 20. 21. 22
Pénzügyi forrásigény, költségvetés-tervezet
A részletes költségvetés-tervezet megtalálható a csatolt táblázatban. A költségvetést 30 fős osztályokra kalkuláltuk. A programban részt vevő védőnő, iskolapszichológus, a monitorozást és értékelést végző egészségfejlesztő pedagógus tevékenységére külön költségtételt számítottunk fel arra az esetre, ha nem állrendelkezésre olyan iskolához tartozó iskolapszichológus és egészségfejlesztő pedagógus, akik szabad kapacitása lehetővé teszi a program megvalósítását. Azonban ha ezek a szakemberek rendelkezésre állnak, akkor külön költséget nem kell felszámolni számukra a 20/2012. EMMI Rendelet (7.§) (60) és a 2011. évi CXC. (köznevelési) törvény (62.§) alapján (61). A program helyszínéül szolgáló osztálytermeket az iskola biztosítja, így az külön költséget nem jelent. A program magába foglal olyan alkalmakat, amelyek során a diákoknak vizuális anyagot vetítünk ki, az ehhez szükséges technikai eszközök (laptop/személyi számítógép, projektor, vetítővászon) illetve a videók eléréséhez szükséges internet-hozzáférés meglétét feltételezzük, így ezen tételek nem jelennek meg a költségvetésben.
Infrastrukturális szükségletek
ld. Költségvetés-tervezet külön fájlban
77
VI.
A
Kommunikációs terv
program
megvalósításhoz
elengedhetetlen
az
iskolaigazgató,
a
koordinátor
egészségfejlesztő pedagógus, ill. a programban részt vevő osztályfőnök(ök), a védőnő és az iskolapszichológus, illetve a monitorozást és értékelést végző pedagógus közötti rendszeres kommunikáció. A program elindításához nélkülözhetetlen a külső kommunikáció. Egyrészt a célcsoportot képező gyermekek érdeklődésének felkeltésén, másrészt a gyermekek szüleinek elérésén keresztül. A tanév elején az egészségnevelő pedagógus osztályfőnöki órákon tájékoztatja a diákokat a programról. Normalizálja a serdülők szexualitás iránti érdeklődését, kiemeli, hogy a program az információk átadása mellett a felelősségteljes, érett pszichoszexuális fejlődést segíti elő, mely segíthet a (pár)kapcsolatok kialakításában. A tanév első szülői értekezletén történik a szülők tájékoztatása (és a beleegyezések kérése). Ezt követően kerülhet sor a szükségletfelmérésre, melyben az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása vonatkozó (HBSC) felmérés szexuális magatartással kapcsolatos kérdései és (34) tartalommegosztásra vonatkozó kérdőív (az EU Kids II (42) alapján) kerül felvételre. A kérdéssorra jelige kerül, a tanulók figyelmét fel kell hívni, hogy olyan jeligét válasszanak, amit meg tudnak jegyezni és az újbóli kitöltés során ugyanazt a jeligét írják rá. A program lezárását követően egy újabb szülői értekezleten az osztályfőnök visszajelzést ad a programról. A programot megelőzően az iskolapszichológust az iskolaigazgató hivatalosan felkéri a csoportos foglalkozások megtartására. Abban az esetben, ha az iskolában nincs pszichológus, a legközelebbi iskolán kívüli intézményt (pl. pedagógiai szakszolgálatot) kérik meg, hogy biztosítson számukra szakembert. Emellett a diákok tapasztalatait egy cikk formájában megjelenthetik az iskolaújságban, vagy iskolai faliújságon, az iskola honlapján, esetleg hivatalos közösségi oldalán. Mindezeken túl érdemes felvenni a kapcsolatot a helyi sajtóorgánumokkal is. Belső, szervezők közötti kommunikációt szolgálják a szexedukációs program alkalmai után, kéthetenként írt beszámolók, melyek kitérnek arra, hogy sikerült-e az előzetes tervek alapján
78
megtartani a foglalkozást, valamint leírják, milyen volt az adott alkalmon a diákok hangulata, hozzáállása, érdeklődése és aktivitása. Az alábbiakban táblázatos formában – a kommunikációs forma, ill. eszköz, a résztvevők, a tartalom és a gyakoriság alapján – összefoglaltuk az egyes kommunikációs lépéseket. 8. táblázat: A program kommunikációs lépései Kommunikációs forma, illetve eszköz osztályfőnöki
óra:
tájékoztatása,
Résztvevők
Tartalom
diákok koordinátor, diákok osztályfőnök,
érdeklődésének felkeltése
Gyakoriság
tájékoztató
a program indulása
9.-es programról
előtt,
diákok
a
tanév
elején (szeptember)
szülők értekezlet
osztályfőnök, szülők
tájékoztató
a első
szülői
programról,
értekezlet
beleegyező
(szeptember)
nyilatkozat hivatalos
levél
a(z) iskolaigazgató
hivatalos felkérés
(iskola)pszichológusnak beszámoló az egyes alkalmakról
a program kezdete előtt 2 héttel
csoportot
vezető mi
valósult
meg, alkalmanként
(pszichológus,
milyen formában az hetenként)
védőnő)
egyes diákok
(2
alkalmakon; hangulata,
hozzáállása, érdeklődése, aktivitása jelenléti ív
pszichológus
és az
koordinátor
résztvevő listája
79
alkalmakon alkalmanként diákok hetenként)
(2
iskolaújság
diákok, osztályfőnök
a
program az utolsó program
élményeivel
alkalom után
kapcsolatos összefoglaló, amit a diákok
írnak
iskolaújságba, készítenek
az vagy a
faliújságra szülői tájékoztató
osztályfőnök,
visszajelzés
a program lezárását
pszichológus, szülők
programról
követően (február)
80
VII.
Függelék A. A program megvalósításához szükséges humánerőforrás
S or sz á m
Tevékenys ég (feladat)
F ő
Szakképzett ség
Szakmai tapasztalat
Egészségfejlesztési tapasztalat
1
Előkészítés
1
szükséges
szükséges
2
Csoportfogl alkozások
1
koordinátor (egészségfej lesztő mentálhigién ikus pedagógus) osztályfőnök
szükséges
1
(iskola)pszic hológus
1
védőnő
szükséges a csoportvezetési tapasztalat szexedukáció tartásában való jártasság előny előny a hasonló programban való jártasság előny a hasonló programban való jártasság
nem szükséges (de előny nem szükséges (de előny nem szükséges (de előny) szükséges
3
Monitorozá s
1
egészségfejl esztő
4
Értékelés
1
egészségfejl esztő
81
szükséges
A program megvalósításához a személy számára szükséges célzott képzés v. továbbképzés megnevezése Okleveles tanár (MA/MSc), egészségfejlesztő mentálhigiénikus pedagógus szakvizsga Okleveles tanár (MA/MSc) Pszichológus (MA/MSc) védőnői OKJ-s szakképesítéstől Egészségfejlesztés (BSc/MSc) Egészségfejlesztés (BSc/MSc)
B. Kérdőívek, kiegészítő- és segédanyagok az egészséges pszichoszexuális fejlődést támogató iskolai egészségfejlesztési programhoz
82
Szülői beleegyező nyilatkozat
Tisztelt Szülők!
Tájékoztatjuk, hogy iskolánk 9. osztályában a pszichoszexuális fejlődés támogatására programot szeretnénk indítani. Az egészségnevelés része az ifjúság biztonságos szexuális életre való nevelése, ezért iskolánk egy nyolc alkalmas programot tervez, mely amellett, hogy az érett párkapcsolatokhoz szükséges ismereteket és készségeket kívánja átadni, várhatóan csoportépítő erővel is bír. Az iskolánkba újonnan érkezett osztályközösség(ek) kohéziója során kialakult harmonikusabb légkör segíthet a diákok mindennapi iskolai tevékenységében, konfliktusok rendezésében is. A programot az osztályfőnök a pszichológussal és az iskola védőnőjével közösen bonyolítja le. A program tematikájában a biológiai ismeretek, az intimhigiénia, a párkapcsolatok és a tudatos családtervezés mellett az online, digitális hatások kivédését is célul tűztük ki, melyek akkor lehetnek igazán sikeresek, ha Önök, szülők teret engednek ezen témáknak is: ha a gyermek igényli, családi környezetben is beszélhessen róla. Amennyiben hozzájárul, hogy gyermeke részt vegyen az iskolai szexedukációs programban, kérjük aláírásával jelezze:
…………………………………………. aláírás
Kelt:
83
1. számú kérdőív (előteszt) Jelige: Életkorod: ….év Nemed: 1. Általában nehezedre esik-e a szexualitással kapcsolatos dolgokról beszélni? Igen, mert erről nem illik beszélni Attól függ, hogy kivel és milyen helyzetben Nem, mert ez is fontos része az életemnek 2. Mennyire tartod magad tájékozottnak, felkészültnek a nemi élet terén? Semennyire Egy kicsit Közepesen Teljesen 3. Honnan szerezted ismereteidet a nemi életről? Anyámtól/apámtól Barátomtól/barátnőmtől Iskolai felvilágosító előadásból Orvostól/pszichológustól Könyvekből/cikkekből ill.: . . . . . . . . . . . . . . . . 4. A nemi élet milyen formáit ismered? Hallomásból, olvasmányokból: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tapasztalatból: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5. Milyen problémáid vannak (voltak) a szexualitással kapcsolatban? (Amit szívesen megbeszélnél valakivel): . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6. Kihez fordultál (vagy fordulnál) tanácsért ilyen problémák esetén? 7. Milyen fogamzásgátló (családtervezési) módszereket ismersz? (Sorold fel őket!)
8. Honnan szereztél róluk tudomást? 9. Szerinted melyik a legjobb fogamzásgátló módszer? 10. Milyen, nemi úton terjedő betegségeket ismersz? (Sorold fel őket!)
11. Ezek közül melyiket nem lehet biztonságosan gyógyítani? 12. Hogyan lehet megelőzni az ilyen betegségeket?
84
Szexuális magatartásra vonatkozó kérdések (HBSC, 2010 alapján) – előteszt Jelige: 1. Volt-e már szexuális kapcsolatod? (Lefeküdtél-e már egy fiúval vagy lánnyal?)
Igen
Nem
2. Hány éves voltál, mikor először lefeküdtél egy fiúval / lánnyal?
Soha nem volt szexuális kapcsolatom
11 éves vagy fiatalabb
12 éves
13 éves
14 éves
15 éves
16 éves vagy idősebb voltam
3. A legutóbbi alkalommal mivel védekeztetek, hogy elkerüljétek a teherbeesést?
Soha nem volt szexuális kapcsolatom
Nem védekeztünk
Tablettával
Óvszerrel (kotonnal)
Megszakított közösüléssel
Esemény utáni tablettával
Más módon
Nem tudom
4. A legutóbbi alkalommal használt-e te vagy a partnered óvszert (kotont)?
Soha nem volt szexuális kapcsolatom
Igen
Nem
85
Tartalommegosztás(előteszt) Jelige:
1. Kaptál már valaha olyan üzenetet (SMS-t, e-mailt, MMS-t), ami szexuális témájú, vagy tartalmú (pl. olyan kép, vagy videó, amiben a másik meztelenül/félig meztelenül látható)? Húzd alá! igen nem 2. Milyen gyakran kaptál szexuális témájú/tartalmú üzenetet az elmúlt évben? Húzd alá! naponta hetente havonta ritkábban soha 3. Hányszor kaptál szexuális témájú/tartalmú üzenetet az elmúlt hónapban? Húzd alá! 10-től többször 5-10-szer kevesebb, mint ötször soha
4. Előfordult-e már veled, hogy… Szexuális jellegű üzenetet kaptam az interneten keresztül
igen
nem
Nyilvános oldalra posztolt szexuális üzenetet láttam
igen
nem
Valaki arra kért, hogy szexuális jellegű dolgokról beszéljek vele az interneten
igen
nem
Valaki arra kért az interneten, hogy küldjek magamról olyan képeket, amin látszanak a nemi szerveim
igen
nem
86
Tanúja voltam az interneten más emberek szexuális aktusának
igen
nem
5. Küldtél már valaha szexuális témájú, vagy tartalmú üzenetet magadról egy ismerősödnek (pl. olyan képet e-mailben/SMS-ben/MMS-ben, amin meztelenül/félig meztelenül vagy látható)? Húzd alá! igen nem 6. Küldtél már valaha szexuális témájú, vagy tartalmú üzenetet olyannak, akivel telefonon/smsben/interneten ismerkedtél (pl. olyan képet e-mailben/SMS-ben/MMS-ben, amin meztelenül/félig meztelenül vagy látható)? Húzd alá! igen nem
7. Milyen gyakran küldtél szexuális témájú/tartalmú üzenetet az elmúlt évben (ismerősnek vagy idegennek)? Húzd alá! naponta hetente havonta ritkábban soha 8. Milyen gyakran küldtél szexuális témájú/tartalmú üzenetet az elmúlt hónapban ismerősödnek? Húzd alá! 10-től többször 5-10-szer kevesebb, mint ötször soha
87
9. Milyen gyakran küldtél szexuális témájú/tartalmú üzenetet olyannak, akit az interneten ismertél meg az elmúlt hónapban? Húzd alá! 10-től többször 5-10-szer kevesebb, mint ötször soha
10. Milyen gyakran osztottál már meg magadról személyes információt (pl. telefonszámod) olyannal, akivel interneten keresztül ismerkedtél az elmúlt hónapban? Húzd alá!
10-től többször 5-10-szer kevesebb, mint ötször soha
88
Jelenléti ív
Dátum: NÉV
ALÁÍRÁS
( …. alk alom )
89
Csoportvezetői jelentés:
Csoportvezetői szempontból mennyire
egyáltalán
teljes
nem
mértékben
elégedett az alábbiakkal?
1
2
3
4
5
tanulók érdeklődése a téma iránt tanulói aktivitás tanulók együttműködése időkeretek téma feldolgozása
Megjegyzések:……………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………. ……………………………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………….
90
Szexuális úton terjedő betegségeknek (SZTB) azokat a fertőzéseket nevezzük, amelyek fertőzött partnerrel történő, nem biztonságos nemi kapcsolat útján terjednek. A szexuális úton terjedő betegségek túlnyomó többsége időben megkezdett orvosi kezeléssel gyógyítható. Vannak olyan szexuális úton terjedő fertőzések, amelyek akár 50-60%-ban is tünetmentesek, vagy tünetszegény lefolyásúak lehetnek. A fel nem ismert és kezeletlen megbetegedések súlyos, hosszú távú egészségkárosodással járhatnak. Egyszerre több fertőzést is meg lehet kapni nem biztonságos nemi kapcsolat során. A súlyos következményekkel járó SZTB-k megelőzhetők:ennek módja a biztonságos szex és a rendszeres orvosi vizsgálat, melynek során az SZTB-t időben felismerik és a beteget a megfelelő orvosi kezelésben részesítik. A NEMI ÚTON TERJEDŐ BETEGSÉGEK A TERJEDHETNEK: • hüvelyi szex • végbélnyíláson keresztül történő szex • száj által történő szex, azaz a hüvely, a hímvessző illetve végbélnyílás szájjal és nyelvvel történő ingerlése
KÖVETKEZŐ
MÓDOKON
A biztonságos szex érdekében: minden szexuális aktushoz óvszert kell használni, és az óvszert mindig szabályszerűen kell használni. MILYEN TÜNETEK ESETÉBEN KELL ARRA GONDOLNI, HOGY A PARTNERNEK SZTB-JE VAN? • ha a hímvesszőn, a húgycső nyílása körül váladék mutatkozik, mely lehet sűrű sárgás, tejszerű vagy áttetsző nyálkás, ragadós, kellemetlen szagú; • erősebb hüvelyi folyás esetén; • a külső nemi szervek vöröses duzzanata esetén; • a nemi szervek és a száj környékén fájdalmatlan vagy fájdalmas sebek, fekélyek, hólyagok jelenlétekor; • a nemi szervek környékén látható szemölcs esetén
91
MILYEN TÜNETEK ESETÉN KELL ORVOSHOZ FORDULNI? • a nemi szerven tapasztalt égető fájdalom, viszketés, hüvelyi vagy húgycső folyás esetén, mely lehet sárga, fehér, véres, szagtalan vagy kellemetlen szagú; • ha vizeléskor égető, csípő érzés lép fel, illetve gyakori vizelési inger esetén; • a nemi szerveken, a szájban, a végbélben vagy ezek környékén észlelt fájdalmatlan seb, fekély, hólyag esetén; • a nemi szerveken és azok környékén észlelt bőrkiütés, szemölcs, vöröses duzzanat esetén; • a lágyékban tapintott csomók esetén; • közösüléskor jelentkező fájdalom esetén; MIT KELL TUDNI A MAGYARORSZÁGON ELŐFORDULÓ LEGGYAKORIBB SZEXUÁLIS ÚTON TERJEDŐ MEGBETEGEDÉSEKRŐL? GONORRHOEA (TRIPPER) A tünetek a fertőzött partnerrel történő közösülés után 3-10 nappal jelentkezhetnek. A fertőzött nőknél gyakran tünetmentesen, vagy csak minimális tünetekkel zajlik a fertőzés. Éppen ezért a nők szerepe a fertőzés továbbadásában jelentős. TRICHOMONAS Klinikai tünetek a fertőzéstől számítva 2-3 napon belül jelentkeznek. Jellemző nőknél a habos zöldessárga, kellemetlen szagú folyás, a gyakori vizelési inger és a vizeléskor érzett égő, csípő érzés, fájdalmas közösülés. Férfiaknál a panaszok ritkábban jelentkeznek, de úgycsőgyulladás előfordulhat. HÜVELYI, SZEMÉREMTESTI GOMBÁSODÁS Tünetei: külső nemi szervek viszketése, pirossága és fehér, túrószerű, bűzös hüvelyfolyás. Cukorbetegeknél, vagy antibiotikumos kezelés idején gyakrabban fordul elő. Mindezen betegségek korai felismeréséhez orvosi vizsgálat szükséges, ezért panaszok, tünetek esetén keresse fel a bőr- és nemibeteg gondozót, vagy a nőgyógyászati szakrendelést. HEPATITIS B (B TÍPUSÚ MÁJGYULLADÁS) Vírus okozta fertőzés, amely a máj súlyos megbetegedését okozza. Ennél a betegségnél akut illetve krónikus lefolyást különböztethetünk meg. A fertőzés után 1-3 hónap múlva kezdődhetnek a tünetek: fáradtság, hányinger, hasfájás, ízületi fájdalom és láz jelentkezhet. Egy idő után sárgaság is felléphet: a szem fehérje és a bőr megsárgul, a vizelet sötét lesz és a széklet világos színűvé válik. A fertőzőképesség a tünetek megjelenése előtt kezdődik és a heveny tünetek lezajlásáig tart. Az akut hepatitis B általában 3-6 hét alatt spontán gyógyul: az esetek mintegy 90%-ában a vírus eltűnik a szervezetből, a panaszok és a tünetek pedig megszűnnek. Krónikus fertőzés esetén, az esetek 5-10 %-ban a vírus egy életen át a szervezetben marad. A tünetmentes vírushordozók (más néven B vírushordozók) könnyen megfertőzhetnek másokat szexuális érintkezés során, például közösülésnél és a nemi szervek szájjal történő ingerlésénél. A tünetmentes vírushordozók száma Magyarországon kb. 50-100 ezer főre tehető, közülük sokan nem is tudják, hogy fertőzők, hiszen minden harmadik esetben tünetmentesen zajlik a fertőzés. A krónikus fertőzés késői következménye lehet a májzsugor és a májrák. A
HEPATITIS B MEGELŐZHETŐ!
BETEGSÉG
GYAKORLATILAG
92
NEM
GYÓGYÍTHATÓ,
DE
A
FERTŐZÉS
A megelőzés leghatásosabb módja a védőoltás. (Magyarországon 1999 óta kötelező.) HEPATITIS C (C TÍPUSÚ MÁJGYULLADÁS) A hepatitis C fertőzött személyek vérében található fertőzőképes szabad vírusok okozzák a további fertőzéseket. A vírus fertőzött személyről elsősorban vérrel és testváladékkal (közös tű és fecskendő használatával, ellenőrizetlen vérek átömlesztésével, vérrel, szövetnedvvel szennyezett eszközzel történő egészségügyi beavatkozással, nem megfelelő módon sterilizált eszközökkel végzett tetoválás, testékszer behelyezésével) terjed. A fertőzött anya is megfertőzheti újszülöttjét. Szexuális úton történő terjedés ritkán fordul elő. A fertőzés tünetei: Fáradékonyság, izomfájdalom, étvágytalanság, rossz közérzet. jellemző a máj megnagyobbodása, de sárgaság csak az esetek kis hányadában alakul ki. A fertőzöttek 8590%-ánál alattomos, krónikus májgyulladás alakul ki. Ilyenkor akut májgyulladás nem jelentkezik, ami felhívhatná a figyelmet a betegségre, amely így észrevétlen tud maradni. A krónikus hepatitis fertőzöttek egy részénél 15-20 év múlva májzsugor, májrák alakulhat ki. A hepatitis C ellen védőoltás nincs, azonban krónikus megbetegedés esetén hatékony terápiára van lehetőség. AIDS Az AIDS az angol nyelvű rövidítése a HIV nevű vírus okozta fertőző betegségnek. A HIV az immunrendszer kóros gyengülését okozza. Az AIDS az orvostudomány jelenlegi állása szerint gyógyíthatatlan, halált okozó betegség, és védőoltás sincs ellene. A HIV-fertőzés terjedésének módjai: - Szexuális úton: fertőzött személlyel folytatott védekezés nélküli nemi közösülés (vaginális / hüvelyen át történő, orális / szájjal történő, anális / végbélen keresztül történő közösülés); - Vér és vérkészítmények kapása: meg kelljegyezni azonban, hogy Magyarországon minden véradás során levett vért megvizsgálnak, így afertőzés lehetősége gyakorlatilag kizárt; - Anyáról gyermekre történő átvitel: a fertőzésmegtörténhet a magzati életben, a szüléskor, és a szoptatás során is; - Intravénás (injekciós) kábítószer használat:közösen használt, vérrel szennyezett tű, fecskendőközvetítésével, ami nagyon magas kockázatot jelent. A betegség folyamata: Akut HIV tünetegyüttes: nem minden HIV-fertőzöttnélalakul ki, de ha igen, akkor a fertőzést követően 3-6héten belül lép fel. Tünetei: láz, rossz közérzet,nyirokcsomó megnagyobbodás, kanyaró-szerűbőrkiütés. A kezdeti tünetek 1-2 héten belülmaguktól elmúlnak. Krónikus tünetmentes HIV fertőzés: A fertőzésnek klinikai tünetei nincsenek, a vírusszaporodása azonban változatlan. Ez az állapotorvosi kezelés nélkül akár 10 évig is tarthat. Tünetes HIV fertőzés: 93
A vírus szaporodásának hatására az immunrendszerlegyengül, több testtájra kiterjedő nyirokcsomómegnagyobbodás jön létre. A klinikai tünetek közöttgyakori a láz, kifejezett fáradékonyság, testsúlycsökkenés. AIDS stádium: Ekkor már súlyos immunhiányos állapot áll fenn,fertőzések, daganatok, idegrendszeri betegségneklépnek fel. Átlagos időtartam 3- 5 év, melyet halál követ. A HIV-fertőzés korai felismerése azért fontos, mert azidőben megkezdett kombinált gyógyszeres kezeléshatására a tünetmentes HIV-fertőzés időtartama30-40 évre is megnövelhető. Megfelelő orvosi kezeléssela vírusszaporodás gátolható, aminek következtébena fertőzőképesség is jelentősen csökken. A védekezés módjai: - Biztonságos szexuális kapcsolat, óvszer használata; - Injekciós kábítószer használat kerülése, vagy steril,egyszer használatos tű és fecskendő igénybevétele; - Sebkezelésnél, elsősegélynyújtásnál gumikesztyűhasználata. A HIV fertőzés a hétköznapi érintkezés során nem adható át, így pl. nem lehet HIV fertőzést kapni: - közösen használt evőeszközzel, pohárral; - zuhanyzóban, wc-ben, uszodában; - érintéssel, öleléssel, csókkal; - tüsszentéssel, köhögéssel, rovarcsípéssel. A NEMI ÚTON TERJEDŐ BETEGSÉGEK LEGIDEÁLISABB MEGELŐZŐ MÓDJA A HŰSÉGEN ALAPULÓ PÁRKAPCSOLAT, LEGFONTOSABB MEGELŐZŐ ESZKÖZE: AZ ÓVSZER Használata könnyen elsajátítható! Nincsenek káros mellékhatásai! Az óvszer latex gumiból készül, spermaölő anyaggalkezelt, síkosított, spermatartó tasakkal ellátottfogamzásgátló és nemi betegségek terjedését megelőzőeszköz. Az óvszer használata: - Csomagolás felbontásakor ne használj éles eszközöket! - Helyezd az óvszert a merev hímvessző végére,húzd vissza a fitymát, mielőtt az óvszert felhelyezed. - Nyomd ki a levegőt az óvszer csúcsából az egyikkezeddel, a másik kezeddel tekerd le a gumit ahímvessződ tövéig. - A magömlés után a még merev hímvesszőrőlóvatosan kell levenni az óvszert. FONTOS, HOGY MINDEN EGYES AKTUSHOZ ÚJ ÓVSZERTKELL HASZNÁLNI, ÉS ÜGYELNI KELL A TÁROLÁSRA,ÉS A SZAVATOSSÁGRA! Tünetek a nőknél: • sárgás vagy zöldes hüvelyi folyás • vizelésnél viszketés vagy égő fájdalom • fájdalmas havi vérzés, erős alhasi fájdalom Tünetek a férfiaknál: 94
• tejszerű vagy sárgászöld váladék a húgycsőből • vizelésnél viszketés vagy fájdalom A fertőzés a torokban és a végbélben is jelentkezhet.A tripper nem múlik el magától. Szakszerű orvosikezelés hiányában a fertőzés a belső nemi szervekreis átterjedhet, amely hosszú távon akár meddőséghezis vezethet.
CHLAMYDIA A fertőzött partnerrel történt közösülés után 7-21nappal jelentkezhetnek a tünetek. Nőknél gyakransemmilyen tünet nem jelzi a fertőzést. Tüneteibenhasonlít a tripperre, de ez a fajta SZTB annál jóvalgyakrabban fordulhat elő. A kezeletlen chlamydianőknél súlyos gyulladásokat okozhat a belső nemiszervekben, amely ha sokáig fennáll, akkor akármeddőséghez is vezethet. Ez akkor is bekövetkezhet,ha a fertőzés tünetszegény lefolyású, és csakminimális panasszal jár. SZIFILISZ (VÉRBAJ) A fertőzött partnerrel óvszeres védekezés nélküliszexuális kapcsolat után mintegy 3 héten belül afertőzés helyén fájdalmatlan fekély jelenik meg.A fekélyt a környező nyirokcsomók fájdalmatlanduzzanata kíséri. Ezek a tünetek spontán gyógyulnak.Megfelelő orvosi kezelés nélkül néhány hétmúlva a bőrön testszerte kiütések jelentkeznek,melyet testszerte nyirokcsomó duzzanat kísér.Ezek a tünetek is elmúlnak. A harmadlagos szifilisz több évvel a fertőzés utánalakul ki, amennyiben orvosi kezelés nem történt.A hosszabb ideig fennálló fertőzés során puhagyulladásos göbök alakulhatnak ki testszerte, és akórokozó megtámadja a belső szerveket: a központiidegrendszert és a szívérrendszert. A kezeletlenszifilisz kárt okozhat a szívben, a gerincvelőben, acsontokban és az agyban. A szifilisszel fertőzött terhes nőnek nagy esélyevan a vetélésre, halvaszületett vagy fogyatékosgyermek világra hozatalára. HERPESZ A tünetek a fertőzést követően 3-7 nappal kezdődnek.A nemi szerveken vagy a száj körül apró hólyagokjelentkeznek, melyek fájdalmasak. A vizelés gyakranégető, fájdalmas. A hólyagok pörkösödést követőenmeggyógyulnak, de a herpesz vírus örökre a szervezetbenmarad. A hólyagocskák rendszeresen újra visszatérnek,általában akkor, amikor a szervezet ellenállóképessége gyengül, és a vírusok ennek következtébenaktiválódnak. A hólyagok jelentkezését enyhe égető,bizsergő érzés előzheti meg.A herpesz a hólyagok megléte alatt fertőz. VIGYÁZAT! Gyakran a tünetek alig érzékelhetők,de a fertőzőképesség ilyenkor is fennáll! A fertőzött anya a szülésnél megfertőzheti a gyermekét,mely súlyos megbetegedést okozhat az újszülöttnél. GENITÁLIS SZEMÖLCSÖK (KONDILOMÁK) A szexuális együttlét után néhány héttel, illetvenéha akár 1 évig terjedő idő elteltével a végbélnyílásvagy a nemi szervek körül fájdalommentesszemölcsök jelentkeznek, amelyek hússzínű, karfiolszerűkinövések. A megbetegedést a Humán Papillomavírusbizonyos alacsony kockázatú típusai okozzák.Ugyanennek a vírusnak néhány magas kockázatútípusa okozza a méhnyak rákos megbetegedését.Megfelelő orvosi kezelés nélkül egyre több szemölcsjelentkezhet,melyek eltávolítása egyre nagyobb beavatkozástigényel. A szemölcsök ki is újulhatnak. 95
Nemi úton terjedő betegségek kvíz Jelige: 1. A "kenet" nevű minta származási helye: a pénisz a torok a méhszáj 2. Szexuális úton terjedő betegségek (SZTB), azok a fertőzések, amiket bárhol bármilyen körülmények között elkaphatsz amik fertőzött partnerrel történő, nem biztonságos nemi kapcsolat útján terjednek amik csak vérrel terjednek egyik emberről a másikra 3. Az alábbiak melyike nem virusfertőzés? LGV (chlamydia) HPV genitális herpesz 4. Az alábbi SZTB-k közül melyik gyógyítható? HIV Genitális herpesz Szifilisz 5. Az alábbiak közül melyik nem szleng kifejezés a gonorrheára? tripper kankó folyás 6. Az alábbiak közül melyik nem szexuális úton terjedő fertőzés? Gonorrhea Rühesség HPV 7. Az alábbiak közül melyik nem tünete a chlamydiának? hüvelyfolyás genitális sebhelyek alacsony láz 8. Az alábbiak közül melyik nem tünete a gonorrheának? bőrkiütések folyás a péniszből vagy a vaginából torokgyulladás
96
Reprodukciós igaz/hamis
Jelige: Igaz Téves 1. Ikertestvérek egy méhlepényen osztoznak. 2.
A spermiumok és petesejtek nagyjából egyforma méretűek
3.
A nőnek orgazmusra van szüksége a teherbe eséshez
4.
Az elmaradt havi vérzés biztos jele a terhességnek
5.
8.
A terhesség utolsó 3 hónapjában a nő közösülése árt a magzatnak. 100 éve a szülés éppoly biztonságos volt az anyának és gyermeknek, mint ma Egy nő egyszerre 3 gyermeket is szülhet, s közülük 2 azonos iker A köldökzsinór elvágása kicsit fáj az anyának.
9.
A babák születésekor rendszerint a fejük jelenik meg először.
6. 7.
10.
A pesszárium esetén egy méret mindenkinek jó
11.
A nő többnyire a terhesség utolsó harmadában érez hányingert („reggeli rosszullétet”). A hányinger („reggeli rosszullét”) megbízható jele a terhességnek Minden fogamzásgátló egyformán hatásos
12. 13. 14. 15. 16.
A nők számára kifejlesztett fogamzásgátlók minden nőnél beválnak. A férfiak egész életükben termelnek spermiumokat A zigóta kifejezés a növekvő sejtcsomót jelenti, amely beágyazódik a méh falába
97
7.alkalom során kiosztandó jegyzet a diákoknak:
Védd az identitásod a közösségi hálózatokon • Alaposan ellenőrizd az adatvédelmi beállításokat!
• Válassz egy nehezen kitalálható jelszót!
• Ne fogadd el olyan emberek jelöléseit, akiket nem ismersz, és ránézésre nem bízol!
Ha találkozol valakivel a netről
98
• Mondd el valakinek, akiben bízol! • Ne menj egyedül! • Válassz egy nyilvános és forgalmas helyet! • Légy óvatos!
7. alkalom szexuális zaklatás moduljához javasolt cikk:
Szexuális zaklatás: amit tudni érdemes róla forrás: http://www.kamaszpanasz.hu/hirek/lelek/6675/szexualis-zaklatas
A szexuális zaklatás sajnos egyre gyakoribb és sokrétűbb manapság, mint pár évvel ezelőtt volt. Tudtad, hogy zaklatásnak számít például erotikus képek küldözgetése, vagy ízléstelen viccek, megjegyzések tétele is? Összeszedtük, hogy mit kell tudnod róla és hogyan védekezhetsz ellene. Mit kell tudni a szexuális zaklatásról? Ugyanúgy, mint akármelyik zaklatási forma, a szexuális zaklatás is történhet szóban, vagy non-verbálisan, interneten keresztül, vagy SMS, MMS, képüzenet, hangüzenet formájában. Célja tulajdonképpen egy másik ember bántása, megalázása. Ez magába foglalhatja a másik ember testével, megjelenésével kapcsolatos durva megjegyzéseket, vagy akár a fizikai jellegű zaklatást. A szexuális zaklatás nem korlátozódik egy korcsoportra, szexuális vagy nemi hovatartozásra. Előfordul, hogy fiúk zaklatják a velük egyidős srácokat, akár egy idősebb felnőtt egy tizenéves lányt. Tudtad, hogy zaklatásnak számít például a durva képek küldözgetése, vagy ízléstelen viccek, megjegyzések tétele is? Az enyhébb "piszkálódásokat" is ugyanolyan komolyan kell venni, mint a komolyabb zaklatást, hiszen mindkettő súlyos következményeket vonhat maga után.
99
Mi számít szexuális zaklatásnak? Rengeteg megfogalmazás létezik, de általánosan minden olyan dolog, kép, szó, megjegyzés, ami kényelmetlen érzést, kellemetlenséget válthat ki a másikból, és szándékosan történik, tulajdonképpen zaklatásnak minősül. A szexuális zaklatás tartalmazhat o o o o o o o
olyan vicceket, mozdulatokat, amelyek valakiből gúnyt űzhetnek szexualitással kapcsolatos pletykák terjesztése, továbbadása (online, SMS, vagy akár szóban) szexuális, obszcén tartalmú üzenetek küldése durva szexuális tartalommal rendelkező kép vagy videó terjesztése, mutogatása az olyan módon történő testi érint(kez)és, ami a másik félnek kényelmetlen, illetve szexuális tartalommal rendelkezik Facebookon és egyéb nyilvános média oldalakra szexuális tartalmú képek, videók posztolása valaki más identitását használva szexuális kommentárokat tenni online, videókat, képeket megosztani mások nevében
Szexuális zaklatásnak, illetve bűncselekménynek minősül, ha valakit csókolózásra, pettingre, szexre kényszerítenek. A szexuális aktusra való kényszerítés erőszaknak minősül. Ha tapasztalsz ilyet, vagy tudod, hogy valakit ilyen módon zaklatnak, beszélj egy megbízható felnőttel. Flört vagy zaklatás? Néhány ember a szexuális kommentárjai után csak legyint, mondván, hogy ez csak flört. E mögé az álarc mögé bújni könnyű. Íme, néhány példa, hogyan tegyél különbséget a flört és a zaklatás között. Egy neked nagyon tetsző fiúval/lánnyal beszélgettek a szextingről Ha megkérdezi, hogy szextingéltél-e már valaha, vagy megcsinálnád-e és te nemmel felelsz, majd jót nevettek, abban semmi rossz nincs. Ám ha elkezd erőszakoskodni, és szexuális tartalmú üzeneteket vagy képeket kér, akkor átlépte azt a bizonyos határt. Egy srác a suliban megdicséri az új ruhád Ha kedvesen kommentálja az új ruhát, vagy azt, hogy mennyire csinos vagy benne, akkor az csak simán egy dicséret. Ám ha már a fenekedre, vagy a melledre tesz viccesnek szánt megjegyzéseket, és ezt másoknak is meséli, akkor az távol áll a bóktól, flörttől. Valaki, aki nem túl szimpatikus, elhív bulizni vagy felkér táncolni Ha valaki nem tetszik, akkor nem tetszik. Kedves, hogy próbálkozik, de utasítsd vissza udvariasan, ha kellemetlenül éreznéd magad. Ez teljesen elfogadott szociális viselkedés. Ha viszont erőszakosan nyomul, és többszöri visszautasításra sem hajlandó "leszállni rólad", vagy folyamatosan keres, hív, vagy szexuális tartalmú üzenetekkel bombáz, akkor azt bizony szexuális zaklatásnak is lehet minősíteni. Ha valaki felborította az üdítőjét, vagy belerúgott valamibe és káromkodik, azzal nem biztos, hogy másokat akar megsérteni. De ha egy srác követ téged az utcán, vagy valaki direkt olyan kommentárokat fűz hozzád vagy az öltözetedhez, ami bántó, és ízléstelen, akkor érdemesebb segítséget kérni.
100
A legegyszerűbben úgy tudsz különbséget tenni, ha felteszed magadnak a kérdéseket: Akarom én ezt? Kellemetlenül érint engem ez a szituáció? Hogy kezeljem a zaklatást? Ha úgy érzed, hogy zaklatnak, ne hagyd magad. A zaklatók lehetnek nagyon manipulatívak, és könnyen ártatlannak tüntethetik fel magukat. A zaklatást nehéz általános szabályok szerint kezelni, hiszen minden szituáció és eset eltérő lehet. A legfontosabb, hogy közöld a zaklatóval, hogy hagyja abba, mert ennek következményei lehetnek. Van, amikor a zaklatók abbahagyják, ám van, amikor ez még jobban felhergeli őket, és egyre inkább csak piszkálni, zargatni fognak. Ezért fontos, hogy mindig elmondd ezeket egy olyan felnőttnek, akiben maximálisan megbízol. Lehet ez az anyukád, vagy egy tanár a suliból, esetleg az edződ, vagy a legjobb barátod/barátnőd idősebb testvére. Ha az iskolában zaklatnak, mindenképpen beszélj a vezetőséggel, tanárokkal, jelentsd az esetet az osztályfőnöknek. Először kellemetlennek érezheted, hogy beszélned kell erről, de ne feledd, nem te vagy a hibás. Ha beszélsz róla, könnyebb lesz, és a problémád megoldásra talál. Tartsd meg az összes bizonyítékot, ami a zaklatásra utal (üzenetek, képek, levelek, vagy akár írd le egy naplóba, hogy ki, mikor, mit mondott neked). Mit tehetek ha látom, hogy valakit zaklatnak? A szemtanúk is nagyon fontos szerepet töltenek be. Ha látod, vagy tudod valakiről, hogy zaklatják, ne habozz, szólj az érdekében. Semmi értelme a zaklatóval beszélni, inkább jelentsd az esetet a sulidban, vagy a rendőrségen. Senki sem érdemli meg a zaklatást, gondold csak meg, mennyire borzalmas lenne, ha veled történne ez, és nem segítene senki. Próbálj meg lelki támogatást is adni annak, akit bántottak. Lehet, hogy zaklatják a barátnőm, de nem vagyok benne biztos Sok ember cikinek, kellemetlennek tartja a zaklatásról beszélni. Van, aki csak nem mer róla beszélni, mert fél, hogy a szexuális bántalmazó, zaklató még erőszakosabb lesz. Ha feltételezed valakiről, hogy zaklatják, ne habozz, kérdezz rá! Próbálj meg óvatosan eljutni a válaszig, ne erőszakold ki a történetet, ha nem akarja elmondani. Mindenképpen jelentsétek az eset, és ha lehet, adj az illetőnek lelki támogatást. Beszélgess vele, vagy add meg a lelki segélyszolgálat számát.
101
1. számú kérdőív (utóteszt) Jelige: Életkorod: ….év Nemed: 1. Általában nehezedre esik-e a szexualitással kapcsolatos dolgokról beszélni? Igen, mert erről nem illik beszélni Attól függ, hogy kivel és milyen helyzetben Nem, mert ez is fontos része az életemnek 2. Mennyire tartod magad tájékozottnak, felkészültnek a nemi élet terén? Semennyire Egy kicsit Közepesen Teljesen 3. A nemi élet milyen formáit ismered? Hallomásból, olvasmányokból: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tapasztalatból: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4. Milyen fogamzásgátló (családtervezési) módszereket ismersz? (Sorold fel őket!)
5. Honnan szereztél róluk tudomást? 6. Szerinted melyik a legjobb fogamzásgátló módszer? 7. Milyen, nemi úton terjedő betegségeket ismersz? (Sorold fel őket!)
8. Ezek közül melyiket nem lehet biztonságosan gyógyítani?
9. Hogyan lehet megelőzni az ilyen betegségeket?
102
Szexuális magatartásra vonatkozó kérdések(HBSC, 2010 alapján) - utóteszt Jelige: 1. A legutóbbi alkalommal mivel védekeztetek, hogy elkerüljétek a teherbeesést?
Soha nem volt szexuális kapcsolatom
Nem védekeztünk
Tablettával
Óvszerrel (kotonnal)
Megszakított közösüléssel
Esemény utáni tablettával
Más módon
Nem tudom
2. A legutóbbi alkalommal használt-e te vagy a partnered óvszert (kotont)?
Soha nem volt szexuális kapcsolatom
Igen
Nem
103
Tartalommegosztás (utóteszt) Jelige:
1. Hányszor kaptál szexuális témájú/tartalmú üzenetet az elmúlt hónapban? Húzd alá! 10-től többször 5-10-szer kevesebb, mint ötször soha
2. Milyen gyakran küldtél szexuális témájú/tartalmú üzenetet olyannak, akit az interneten ismertél meg az elmúlt hónapban? Húzd alá! 10-től többször 5-10-szer kevesebb, mint ötször soha
3. Milyen gyakran osztottál már meg magadról személyes információt (pl. telefonszámod) olyannal, akivel interneten keresztül ismerkedtél az elmúlt hónapban? Húzd alá!
10-től többször 5-10-szer kevesebb, mint ötször soha
104
Irodalomjegyzék
1. Bingenheimer JB, Repetto PB, Zimmerman MA, Kelly JG: A briefhistory and analysis of healthpromotion. Encyclopedia of PrimaryPrevention and Health Promotion. Springer 2003;15-26. 2. Data visualizations. Institute of Health Metrics and Evaluation. University of Washington 2013 http://vizhub.healthdata.org/gbd-compare/ 3. Az Ottawai Egészségfejlesztési Karta. In: Az egészségfejlesztés alapelvei. Kishegyi J.,Makara P. (sorozatszerk.) Országos Egészségfejlesztési Intézet 2004. http://www.oefi.hu/alapelvek.pdf 4. A historicalperspectiveonhealthpromotioninschools. In: Health-promotingschools: a resourcefordevelopingindicators. Barnekow V, Buijs G, Clift S, Jensen BB, Paulus P, Rivett D, Young I (szerk). International PlanningCommittee 2006. http://apps.who.int/iris/bitstream/10665/107805/1/E89735.pdf?ua=1 5. Health promotingschools. SHE network. http://www.schools-for-health.eu/shenetwork/health-promoting-schools 6. Somhegyi A: A mindennapi testnevelés egészségfejlesztési kritériumai: megvalósításuk jelen helyzete. Népegészségügy 2014; 92:4-10 7. Health-PromotingSchools. A healthysettingforliving, learning and working. World Health Organization, GenevaSwitzerland 1998. http://www.who.int/school_youth_health/media/en/92.pdf 8. Global School Health Initiative. http://www.who.int/school_youth_health/gshi/en/ 9. Stewart-Brown S.:What is the evidence on schoolhealth promotion in improving health or preventing disease and, specifically, what is theeffectiveness of the health promoting schools approach? WHO Regional Office for Europe, Health Evidence Network 2006. http://www.euro.who.int/__data/assets/pdf_file/0007/74653/E88185.pdf 10. Schools for Health in Europe – SHE network. http://www.schools-for-health.eu/shenetwork/she-network/more-about-us. 11. Egészségfejlesztés az iskolákban. Akkreditált tanárképzési programmal párosuló, komplex iskolai egészségfejlesztési tananyagok áttekintése. http://www.oefi.hu/ipb.pdf 12. Segédlet az iskolai egészségnevelési, egészségfejlesztési programok elkészítéséhez. Oktatási Minisztérium, Budapest, 2004. 13. Somhegyi A: A teljeskörű iskolai egészségfejlesztés országos megvalósítását elősegítő elemek a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvényben. Népegészségügy 2012; 90(3):202-213; 105
14. Kovács K.,Hablicsek L: Iskolázottság és halandóság. Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Budapest 2006. http://www.eski.hu/new3/politika/zip_doc_2006/iskolazottsag_halandosag.pdf 15. Ádány R. (szerk.): Megelőző orvostan és népegészségtan. Digitális Tankönyvtár 2011. http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0019_1A_Megelozo_orvostan_es_n epegeszsegtan/ch01s08.html 16. Education at a glance 2006. OrganisationforEconomicCo-operation and Developmenthttp://www.oecd.org/edu/skills-beyond-school/37376068.pdf 17. Hanushek EA, Jamison DT, Jamison EA, Woessmann L: Education and economicgrowth. EducationNext 2008;8(2) http://educationnext.org/education-andeconomic-growth/ 18. Education and economicgrowth: fromthe 19th tothe 21st century. Cisco Systems, Inc. http://www.cisco.com/web/strategy/docs/education/eeg_what_research_says.pdf 19. OECD Skills Outlook 2013. Firstresultsfromthesurvey of adultskills. http://www.oecd.org/site/piaac/Skills%20volume%201%20(eng)--full%20v12-eBook%20(04%2011%202013).pdf 20. Literacyfor life. FurtherresultsfromtheAdultLiteracyandn Life SkillsSurvey. OECD 2011 http://www.keepeek.com/Digital-Asset-Management/oecd/education/literacy-forlife_9789264091269-en#page3 21. Hungary. Overview of theeducationsystem. OECD Education GPS. http://gpseducation.oecd.org/CountryProfile?primaryCountry=HUN&treshold=10&topi c=EO 22. Murtin F, Wacziarg R: The democratictransition. J EconGrowth 2014;19:141-181. http://www.anderson.ucla.edu/faculty_pages/romain.wacziarg/downloads/transition.p df 23. Szilágyi , V, (2006). Szexuálpszichológia.Medicina Kiadó. Budapest 24. Simon, W., & Gagnon, J. (1969). Psychosexual development. Society, 6(5), 9-17. 25. WHO 1975 Education and Treatment in Human Sexuality 26. WHO (2006). Defining sexual health. Report of a technical consultation on sexual health, 28–31 January 2002. Geneva http://www.who.int/reproductivehealth/topics/gender_rights/defiing_sexual_health.pdf 27. WHO: Az európai szexuális nevelés irányelvei. Vázlat a politikusok, nevelési és egészségügyi intézmények és szakemberek részére, Köln 2010. In: http://www.szexualpszichologia.hu/who_iranyelvei.html
106
28. Fábián,R. és Simich, R. (2006).Meglévő és működő modellprogramok, valamint az iskolai szexedukációs események értékelése.HIV/AIDS-prevenció. Az ifjúság biztonságos szexuális életre nevelése. Országos Egészségfejlesztési Intézet, Budapest 29. UNESCO (2008). International Technical Guidance on Sexuality Educion. An evidence-informed approach for schools, teachers and health educators. Paris 30. Kirby, D., Obasi, A., & Laris, B. (2006). The effectiveness of sex education and HIV education interventions in schools in developing countries. In D. Ross, B. Dick, & J. Ferguson (Eds.), Preventing HIV/AIDS in Young People: A Systematic Review of the Evidence from Developing Countries. Geneva: World Health Organization. 31. Kirby, D.B.( 2007). Emerging answers 2007: Research findings on programs to reduce teen pregnancy and sexually transmitted diseases. Washington, DC: National Campaign to Prevent Teen and Unwanted Pregnancy. 32. Lindberg, L.D. & Maddow-Zimet, I. (2012). Consequences of Sex Education on Teen and Young Adult Sexual Behaviors and Outcomes. Journal of Adolescent Health 51, 332–338 33. Simich,R. (2010). Iskola- Egészségfejlesztés- Szexedukáció. Véleménypiac Társadalomkutató B.T. 34. Költő A. (2010): Szexuális magatartás. In: Németh Á., Költő A. (2010): Serdülőkorú fiatalok egészsége és életmódja 2010. Az iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása című, az Egészségügyi Világszervezettel együttműködésben zajló nemzetközi kutatás 2010. évi felméréséről készült nemzeti jelentés. OGYEI. Budapest. HSBC : http://www.drogstrategia.hu/download.php?file_id=73 35. Németh, Á. (2003). Nemi érés és szexuális magatartás. In: Aszmann A. (szerk.). Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása. Egészségügyi Világszervezet nemzetközi kutatásának keretében végzett magyar vizsgálat. „Nemzeti Jelentés” 2002. Országos Gyermekegészségügyi Intézet, Budapest, 77–85. 36. Várnai, D., & Németh, Á. (2007). Szexuális magatartás. In: Németh Á. (szerk.) Serdülőkorú fiatalok egészsége és életmódja. Az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása elnevezésű,az Egészségügyi Világszervezettel együttműködésben zajló nemzetközi kutatás 2006. évi felmérésének Nemzeti jelentése. Országos Gyermekegészségügyi Intézet, Budapest, 99–102. 37. KSH (2015). Statisztikai tükör. Népmozgalom, 2014. 2015/23. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepmozg/nepmoz14.pdf 38. Boies, S. C., Knudson, G., & Young, J. (2010). The Internet, sex, and youths: implications for sexual development. Sexual Addiction & Compulsivity.
107
39. Rees, H., & Noyes, J. M. (2007). Mobile telephones, computers, and the internet: sex differences in adolescents' use and attitudes. CyberPsychology & Behavior, 10(3), 482-484. 40. Boies, S. C., Cooper, A., & Osborne, C. S. (2004). Variations in Internet-related problems and psychosocial functioning in online sexual activities: Implications for social and sexual development of young adults. CyberPsychology & Behavior, 7(2), 207-230. 41. Lobe, B., Livingstone, S., Olafsson, K., Vodeb, H. (2011). Cross-national comparison of risks and safety on the internet Initial analysis from the EU Kids Online survey of European children. London School of Economics 42. Ságvári, B., Galácz, A. (2010) EU Kids Online II. Kutatási eredményei. ITHAKA Nonprofit Kft. http://www.lse.ac.uk/media@lse/research/EUKidsOnline/EU%20Kids%20II%20(200911)/EUKidsOnlineIIReports/D5%20Patterns%20of%20risk.pdf 43. Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Médiatanács (2012) Kid.Comm 2 kutatási eredmények – a 8-14 éves gyerekek médiahasználati szokásai http://mediatorveny.hu/dokumentum/293/KidComm2_tanulmany.pdf 44. Mitchell, K. J., Finkelhor, D., & Wolak, J. (2007). Youth Internet users at risk for the most serious online sexual solicitations. American Journal of Preventive Medicine, 32(6), 532-537. 45. Mishna, F., Cook, C., Gadalla, T., Daciuk, J., & Solomon, S. (2010). Cyber bullying behaviors among middle and high school students. American Journal of Orthopsychiatry, 80(3), 362-374. 46. McAlinden, A. M. (2014). SEXTING AND CYBERBULLYING. Shades of Deviance: A Primer on Crime, Deviance and Social Harm, 99. 47. Kierkegaard, S. (2008). Cybering, online grooming and ageplay. Computer Law & Security Review, 24(1), 41-55. 48. Whittle, H., Hamilton-Giachritsis, C., Beech, A., & Collings, G. (2013). A review of young people's vulnerabilities to online grooming. Aggression and violent behavior, 18(1), 135-146. 49. Gordon-Messer, D., Bauermeister, J. A., Grodzinski, A., & Zimmerman, M. (2013). Sexting among young adults. Journal of Adolescent Health, 52(3), 301-306. 50. Chalfen, R. (2010). Commentary Sexting as Adolescent Social Communication: A call for attention. 51. Weiss, R., & Samenow, C. P. (2010). Smart phones, social networking, sexting and problematic sexual behaviors—A call for research. Sexual Addiction & Compulsivity, 17(4), 241-246. 108
52. Ringrose, J., Gill, R., Livingstone, S., & Harvey, L. (2012). A qualitative study of children, young people and'sexting': a report prepared for the NSPCC. 53. Rice, E., Gibbs, J., Winetrobe, H., Rhoades, H., Plant, A., Montoya, J., Kordic, T. (2014). Sexting and sexual behavior among middle school students.Pediatrics, 134(1), e21-e28 54. www.beforeyoutext.com 55. Violence Prevention Works! Home of the Olweus Bullying Prevention Program. http://www.violencepreventionworks.org/public/index.page 56. Threat Assessment of Bullying Behaviour in Youngsters. Transferring Internet Preventive procedures in Europe. http://hun.tabby.eu/ 57. Buston, K., Wight, D., & Hart, G. (2002). Inside the sex education classroom: the importance of context in engaging pupils. Culture, health & sexuality, 4(3), 317-335. 58. Wight, D., & Abraham, C. (2000). From psycho-social theory to sustainable classroom practice: developing a research-based teacher-delivered sex education programme. Health education research, 15(1), 25-38. 59. Schaalma, H. P., Abraham, C., Gillmore, M. R., & Kok, G. (2004). Sex education as health promotion: what does it take?. Archives of sexual behavior, 33(3), 259-269. 60. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról. 61. 2011. évi CXC. (köznevelési) törvény www. http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100190.TV 62. Nemzeti Alaptanterv (2012) ÚJ PEDAGÓGIAI SZEMLE 62. ÉVFOLYAM – 1, 2, 3.SZÁM 63. Atkinson, D. – Gingell, A. – Martin, J. (1997). I have the right to know. British Institute of Learning Disabilities 64. http://www.ahaprogram.hu/images/stories/docs/a-ha_iranyelvek.pdf 65. http://www.ahaprogram.hu/images/stories/docs/a-ha_kamasz-utra-valo.pdf 66. http://www.ahaprogram.hu/images/stories/docs/a-ha_szuloi_utravalo.pdf 67. http://www.indit.hu/files/file/kiadvanyok/nemibetegsegek_szoro.pdf 68. http://mek.oszk.hu/03600/03600/html/02.htm 69. http://gyerekoldal.reformatus.hu/honlapok/jatekok/jatek2/bizalom.htm 70. http://gyerekoldal.reformatus.hu/honlapok/jatekok/jatek2/bizalom.htm 71. http://www.szexualpszichologia.hu/kerdoivek.htm# 72. Szabó Á., Szekeres Á. (2013): A szociális képességek fejlesztésének módszertana. Digitális Tankönyvtárhttp://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/20090007_szocialis_kepessegek_fejlesztesenek_modszertana/TANANYAG/01_1.html
109
73. http://www.szexualpszichologia.hu/szexviselk.htm#A_szexuális_viselkedés _változata i 74. https://www.youtube.com/watch?v=pGkaw44-Ql4 75. https://www.youtube.com/watch?v=J4F1z1lsx3k&feature=iv&src_vid=pGkaw44Ql4&annotation_id=annotation_374500 76. https://www.youtube.com/watch?v=6MNPaTV1-es&feature=iv&src_vid=pGkaw44Ql4&annotation_id=annotation_110232 77. https://www.youtube.com/watch?v=pWa16Pkpaoc&feature=iv&src_vid=6MNPaTV1es&annotation_id=annotation_996177 78. http://hun.tabby.eu/videoacute-1-nem-tudhatod-ki-kicsoda-valoacutejaacuteban.html 79. http://hun.tabby.eu/uploads/1/6/8/6/16865702/booklet_hun.pdf 80. http://www.kamaszpanasz.hu/hirek/lelek/6675/szexualis-zaklatas
110
Modellprogram a pszichoszexuális fejlődés támogatása Tevékenység (feladat)
1
Előkészítés Szükségletfelmérés
1.
2.
3.
4.
5.
7.
berendezések, felszerelések szolgáltatások
anyagok
Program-hetek 9. 11. 13. 15. 17. 19. 20. 21. 22 34
egységár (Ft) Modellprogram kinyomtatása Szexuális magatartásra vonatkozó kérdések (HBSC) Tartalommegosztás az interneten c. kérdőív
Pszichológus (ha külsős)
Költségtételek
Termék(ek)
oldal 9
db 60
9 Ft 9 Ft
3
32
összes (Ft) egységár alk./db összes egységár alk./db összes 17 280 0 0
30
270
30
810
Szülői értekezlet
Szülői beleegyező tájékoztató és nyilatkozat
Munkafázis 1. alkalom
A/3 lap (ív)
2. alkalom
3. alkalom 4. alkalom
5. alkalom
6. alkalom 7. alkalom
8. alkalom
4
5
Monitorozás Egészségfejlesztő Értékelés
díj
alkalom
összes
óradíj és alkalom utazási költség (ha szükséges)
2 3
személyi kifizetés
zsírkréta olló ragasztóstift filctoll színesceruza jelenléti ív A/5-ös rajzlapcsomag 1. számú kérdőív jelenléti ív A/4-es rajzlap jelenléti ív jelenléti ív Nemi úton terjedő betegségek kvíz müzliszelet (aki a legtöbb pontot elérte) testkontúrok kártyás (1 A/-es lapra kártya szerűen elfér 8 db) Handout a szexuális úton terjedő betegségekről jelenléti ív Kamaszútravaló kiadvány 1 cs. 3 db-os óvszer Reprodukciós igaz/hamas jelenléti ív jelenléti ív jelenléti ív közösen feldolgozandó cikk handout (Védd az identitásod!) 1. számú kérdőív Nemi úton terjedő betegségek kvíz Reprodukciós igaz/hamas jegyzőkönyv vezetéséhez egy lap jelenléti ív alkalom-beszámolók Szexuális magatartásra vonatkozó kérdések (HBSC) Tartalommegosztás az interneten c. kérdőív
Anyagköltség összesen A program összköltsége
9
1
220 Ft 500 Ft 300 Ft 60 Ft 400 Ft 300 Ft 9 Ft 120 Ft 9 Ft 9 Ft 50 Ft 9 Ft 9 Ft 9 Ft 120 Ft 9 Ft 9 Ft 9 Ft 9 Ft 990 Ft 9 Ft 9 Ft 9 Ft 9 Ft 9 Ft 9 Ft 9 Ft 9 Ft 9 Ft 2 Ft 9 Ft
9 Ft 9 Ft
2 39
3
30
270
1 2 3 3 2 3 1 1 1 1 3 1 1 30 1
220 1 000 900 180 800 900 9 120 9 9 150 9 9 0 120
8 30 1 30 1 30 1 1 1 30 30 30 30 30 1 1
72 540 9 10 530 990 270 9 9 9 270 270 270 0 270 2 9
30 30
270 810 37 674 133 674
Személyi kifizetések összesen
10000 4000
6 6
6000
2
60 000 24 000
12000
96 000
Összes per feladat
